LdV-HU-09-VEP-3022 Leonardo da Vinci pályázat 2010. 02.18.-03.03. Norvégia Hartmann Nikolett, Veress Borbála
A program keretében 2 hetet tölthettünk el Norvégiában. A program céljai között szerepelt, hogy megismerkedjünk a norvég hagyományokkal, tájakkal, emberekkel, iskolarendszerrel. Továbbá az, hogy a kinti új élményeket, a kint szerzett tapasztalatokat át tudjuk adni az itthoni diákoknak; fejlesszük a nemzetközi kulcskompetenciákat, cseréljük ki kultúránk, hagyományaink, tudásunk egy kis szeletét. Végül pedig, hogy naprakész tudást szerezzünk, illetve próbáljuk ki, hogy mindezen ismeretek hogyan fejleszthetnék a hazai oktatást. Ennek érdekében múzeumokat, virágboltokat, temetőket látogattunk, beszéltünk az iskolában tanárokkal, diákokkal, a virágboltokban dolgozókkal.
A norvég iskolarendszer: Első napunkon betekintést nyerhettünk abba, hogy hogyan működik a norvég iskolarendszer, különös tekintettel a szakképzésre. A norvég iskolarendszerben 6-tól 16 éves korukig minden gyermek ugyanazt tanulja. Különösen figyelemre méltó, hogy már a kisiskolások első osztályban elkezdenek angolul tanulni. Természetesen nem az írást és olvasást sajátítják el, hanem dalokat, verseket tanítanak nekik a tanárok. Azt gondolom, hogy ennek észrevehető az eredménye, hiszen bárkit szólítottunk is le az utcákon mindenki tudott (többé-kevésbé, de inkább többé) angolul. A korai angol nyelv elsajátítása mellett ebben a kiemelkedően jó angoltudásban szerepet játszik az is, hogy a norvég televízió adókon a filmeket előszeretettel feliratozzák, meghagyva így az eredeti angol hangot. Ha végeztek az első 10 évvel az iskolában, akkor kell választani továbbtanulási irányt. Az első évben ez ténylegesen csak egy irányadás, hiszen olyan tágak a szakirányok, hogy abba nagyon sok minden belefér. Ilyen szakirányok például a dizájn és kézügyesség (Design and Handrcraft) és az egészségügyi dolgozó (Health worker). Összesen 9 tágabb szakirány közül választhatnak a tanulók. A Design and Handcraft szakirány magába foglal -éppúgy, mint a többi nagycsoport is- 15 különböző szakmát. A Design and Handcraft-ba tartozik többek között a virágkötészet, ötvösség, fodrászat is. Mindezt azért találták ki, hogy ha még nem pontos a diák elképzelése jövőjével kapcsolatban, de azt tudja, hogy kreatív munkát szeretne és a kezével akar dolgozni, akkor megismerkedhessen a lehetőségeivel.
Ebben az első évben még vannak általános tantárgyak is. Tehát tanulnak
matematikát, irodalmat, nyelvet és történelmet is. Már az első évben kötelező a bolti gyakorlat. Heti egyszer kell a helyszínen dolgozniuk a diákoknak. Természetesen, aki még nem biztos, az akár havonta más- más ágazat üzleteibe mehet gyakorolni és kipróbálni magát. Az első év után a következő év egy vízválasztó. Ebben az évben tanulják meg az alapjait a választott szakmának. Itt is kötelező a bolti gyakorlat, de a hangsúly az iskolai gyakorlaton van. Az év végén van egy elméleti és gyakorlati vizsga. Természetesen, aki az első év után úgy határoz, hogy inkább egyetemre akar menni, az megteheti, mivel tanult általános tantárgyakat, csak át kell jelentkeznie a megfelelő helyre, de határozhat így a második év után is. A harmadik év az, ahol BLOK és más „learning center”-ek belépnek a rendszerbe. Itt a diákok havi 4 napot töltenek az iskolában, a többi napon az üzletben dolgoznak. Ebben az évben a virágkötő tanulók megkapják a fizetésük 40%-át. Azért ennyit, mert ebben az évben még sokat kell tanulniuk és igénylik a segítséget.
A negyedik év nagyon hasonló a harmadikhoz. Ekkor a tanulók már sokkal függetlenebbek, így a fizetés 60%-a jár munkájukért cserébe. Ebben az évben is csupán havi 4 napot töltenek a BLOKban, a többi nap dolgoznak. A negyedik év vége egy 2 napos záróvizsgával zárul. A témát a vizsga előtt legalább egy héttel megkapják, hogy legyen idejük elkészíteni a terveket, megrajzolják a munkákat, műszaki leírást készítsenek hozzá. A terveket el kell juttatni a bírákhoz és a vizsga első napján el kell készíteni a terméket. A második nap meglepetés feladatot kapnak, amit ott a helyszínen kell teljesíteni. Természetesen erre a vizsgára jól felkészülnek a diákok, hiszen hasonló rendszerben töltik az idejüket BLOKban is. A sikeres vizsga után dolgozhatnak, mint virágkötők. Ha valaki úgy dönt, hogy tanítani is szeretné a virágkötészetet, annak minimum két év gyakorlatra van szüksége ahhoz, hogy jelentkezhessen tanárképzésre. Van a rendszernek egy mellékága azon diákok számára, akik nem a tanulás és a szorgalom mintapéldányai. A számukra javasolt rendszerben, 4 évig kell iskolába járniuk, hiszen hetente csak egy napot töltenek az iskolában és a többit munkahelyükön.
BLOK Külön kihangsúlyozták már az ottlétünk első napján, hogy ez nem egy iskola, hanem egy „learning center” (tanulási központ), ennek megfelelően a diákok értékelése sem érdemjegyekkel történik. A tanárok fő feladata az, hogy kihívások elé állítsák a diákokat. Igyekeznek olyan feladatokat állítani eléjük, hogy mindig valami új technikát vagy számukra új vagy idegen stílust kelljen kipróbálniuk és sikeresen alkalmazniuk. Az „új” természetesen egyénenként más és más, amit nem csináltak még a boltban, ahol gyakorlaton vannak. Ottlétünk 5 napja alatt láthattuk, hogy hogyan néz ki egy hét, amikor a diákok tevékenykednek és alkalmazzák a már megismert és jól használt technikákat lehetőleg új köntösbe csavarva. A szabályozás szerint havonta egy hetet kell a diákoknak BLOK-ban tölteniük. Ezek a hetek természetesen nem egyformák. A megérkezésünk előtti egyhetes alkalommal a diákok a tanárok segítségével felkészültek a következő (február 22-től 26-ig tartó) hétre, megtervezték a munkáikat. A hét témája a temetés volt, így egész héten temetési dekorációkat kellett készíteni. Egyéb esetben a gyakorlat előtt ráhangoló képeket néznek, amit akár számítógépről kivetítve, akár a könyvtár könyveiből, újságokból tudnak megtekinteni. A „munka” 9 órakor kezdődött és délután 4-ig tartott. (Az ebédidő 11:30 és 12:30 között van.)
Ez időben mindenki saját tempója szerint dolgozhatott, de a hét végére 8-10 dekorációnak
kellett elkészülni. A gyakornokok számunkra feltűnően lassú munkatempóban dolgoztak. Kérdésünkre a tanárok azt a választ adták, hogy ez a tempó az üzletben gyorsabb, de itt mivel új dolgokat próbálnak ki, lassabban haladnak. Ám azt ők is elismerték, hogy a tanoncok sokszor túl sokat beszélgetnek, telefonálnak és interneteznek háttérbe szorítva ezzel hatékonyságot.
1. kép 3 napig készült koszorú
2. kép A koszorú terve
A munkákat a már korábban elkészített tervek alapján kellett elkészíteni, de természetesen módosíthattak rajta, ha új, jobb ötletük támadt vagy az eredeti terv megvalósíthatatlannak bizonyult. Ám minden változtatást szigorúan dokumentálni kell. Minden egyes elkészült munkát le kell fényképezni, fel kell tenni az erre kijelölt weboldalra és végül véleményezni kell saját maguknak. Ezeket a véleményeket többnyire egyből azután írták meg, hogy elkészültek az adott munkával. A dokumentumba bele kellett foglalni, hogy milyen stílusban készült a dekoráció, miben tért el a tervtől, mit csinálna másként legközelebb, mi inspirálta és mi az, amit nem tudott kivitelezni, vagy nem érte el a tervezett hatást. Ezenfelül azt is dokumentálni kellett, hogy mit és miért csinált. A diákok szerint ez egy igen nehéz és összetett feladat. Miután ezeket feltöltötték a számukra kijelölt helyre az internetre, egy tanár véleményezi a dokumentációt, kiegészíti, további gondolatokkal inspirálja, amikre reakciót várnak. Természetesen ez az egész procedúra a diákok érdekét szolgálja, hiszen a nagy záróvizsgán ugyanezt kell csinálniuk (tervezni, kivitelezni és magyarázatot adni). A tanárok egész nap a diákok között sétálnak és segítik őket rávezető kérdésekkel, ötletekkel, sokszor még kicsit bele is nyúlnak egy-egy alkotásba. Természetesen ez egy interaktív folyamat, hiszen a tanár javaslatára, kérdéseire a diákok mindig elmondják véleményüket és próbálják értelmezni, majd kivitelezni a hallottakat.
3. kép Tanári segítség
A nap végén közösen összeülve beszélnek meg néhány kiválasztott munkát.
Hétfőn a
dekoratív és a vegetatív stílus közötti különbségeket beszélték meg. Kedden egy csoportmunka zárta a napot, amiben arra tértek ki, hogy általánosságban mit kell tudni az anyagokról. Szerdán az értékelés témája az volt, hogy miként lehet egységgé olvasztani az adott dekoráció elemeit, hogy a kevesebb néha több, mert a túl nagy és vaskos díszítés nem adja ki a formát vagy a kontrasztokat. Érdekes volt tapasztalni, hogy annak ellenére, hogy mindenki szabadon dolgozhatott, a második naptól kezdve nem nagyon volt különbség a munkák között. Mindenki készített vegetatív és dekoratív stílusban egy-egy munkát. A leggyakrabban szív alakú dekoráción, koszorún és sírcsokron dolgoztak a diákok. Természetesen volt egy-két nagyon újszerű alkotás is, egy koporsódísz, egy transzparens szív alakú dekoráció, egy párna és egy gipsz szív alapú alkotás.
4. kép Mohából készült sírdísz
5. kép Gipszből készült sírdísz
Fontos kiemelni azt, hogy ebben a gyakorlatban a diákok a rendelés és a pénzzel való helyes bánásmódot is megtanulhatták. Mindenkinek magának kellett megrendelnie 800 norvég korona értékben a felhasználandó virágokat. Aki akart, ezen felül, saját költségére még beszerezhetett növényeket. Ezeket a növényeket többször is fel lehetett használni. Így sokan, ha készen volt egy alkotás,
előbb
vagy
utóbb
szétszedték
azt,
hogy
a
benne
felhasznált
növényeket
„újrahasznosíthassák”. (Természetesen szigorúan csak azután, hogy értékelték és lefényképezték.) Ez azt eredményezte, hogy a hét vége felé egyre több egymáshoz hasonló alkotása volt egy-egy diáknak, csak az egyik például kereszt, a másik szív alakú.
6. kép Koszorú
7. kép Sírdísz ugyanazon virágokból
BLOK-ban a körülbelül 90 diákkal 3-4 tanár foglalkozik. Egy-egy foglalkozáson 2-3 tanár van jelen, akik között lehet olyan, aki egyébként virágüzletben dolgozó virágkötő. Egy csoport 12-13 főből áll. BLOK nem állami fenntartású, a tanulók illetve cégek finanszírozzák. Emiatt a hiányzások igazolása sem a nálunk megszokott módon történik. A 3 napot meghaladó hiányzás esetén orvosi igazolásra van szükség, ha a hiányzás nem indokolt, nincs pótlási lehetőség. Indokolt esetben (kórházi ellátás, stb.) a tanulónak lehetősége van a vizsgára való felkészülésre több időt igénybe venni. Ha a diák a vizsgára egyedül szeretne készülni, mert nem elégszik meg a 40 illetve 60%-os fizetéssel, választhatja, hogy mint teljes állású virágkötő készül fel a vizsgára, de segítséget az iskolától ebben az esetben nem kap. Az iskola tanárai és diákjai külső munkákat nem szívesen vállalnak (sokan megpróbálják kihasználni, hogy a diákmunka nem kerül annyiba). Ennek egyik magyarázata, hogy az iskola tulajdonosai a virágboltok, így ha elvállalnának BLOK tanárai a munkát, akkor a pénzt a fenntartóktól vonnák el. De minden évben az iskola diákjai díszítik fel városházát a szakmunkás bizonyítványok átadására. A tanár-diák viszony közvetlen, ami valószínűleg az „iskola” nem hagyományos voltával magyarázható. Nem tapasztalható alá-fölé rendelt viszony, inkább kollégákként bánnak egymással. Nem utasítások hangzanak el, hanem javaslatok, ötletek, melyeket érdemes megfontolni, felhasználni. Mindenki tudja mi a feladata, a gyakorlat végén senkit nem kell noszogatni, hogy tegyen rendet a munkahelyén, seperjen össze, mossa le az asztalát. Minden pénteken a hét zárásaként a tanárok és diákok közös ebéden vesznek részt, ahol oldott, kötetlen hangulat uralkodik. A környezettudatosságot szem előtt tartva, a hulladékot mindenhol szelektíven gyűjtik. Ennek ellenére megdöbbentő volt, amit a szemetesben
találtunk.
Számunkra
anyagtakarékosság fogalma mást jelent.
8. kép Hulladék (?)
az
A temetési munkák között különböző technikákkal készült koszorúkat (körbekötött, tűzött és tűzőhabos), csokrokat, urna és koporsódíszeket láthattunk.
9. kép Koszorú
10. kép Koszorú
11. kép Koporsódísz
12. kép 3 részes koporsódísz
Számunkra eddig még nem látott szerszámot is használtak, ami leginkább egy hústűre hasonlít. Azt ők is elismerték, hogy ez nem kifejezetten virágkötő szerszám, hanem náluk is elsősorban hentesek használják.
A
tűvel
a
szalmakoszorúba húzták be.
A kézben kötött sírcsokrok sem a nálunk hagyományos módon készültek. A nálunk hagyományosnak számító fenyőből készült sírcsokor alapformájához hasonló, mégis inkább kézi
csokorhoz
hasonló
növényekkel
és
zöldekkel készül a norvég változat. A nálunk jellemző „farok-rész” náluk nem jelenik meg.
virágokat
moha
vagy
Kedden power-pointos bemutatót tartottunk a hazai hagyományos temetkezési szokásokról és a nálunk fellelhető temetési díszekről. Számukra ismeretlen volt az urnafalba való temetkezés és a szórásos temetés. Drótvázas koszorút ők nem használnak, csak moha vagy szalma alapot illetve tűzhabos alapot. Újdonság volt számukra a nálunk hagyományos álló és kiágazott koszorú is. Ezek után elkészítettünk egy hagyományos sírcsokrot (sajnos kevés fenyő állt rendelkezésünkre, mert nem tudtak beszerezni). Következő nap lehetőségünk volt egy kisebb koszorút is elkészíteni, amihez Galax leveleket és Ornithogallum virágokat használtunk fel.
13. kép "Magyar" koszorú
Sajnálatos módon nekünk csütörtök délután tovább kellett utaznunk Lillehammerbe, így a pénteki hét végi záró megbeszélésen nem tudtunk részt venni, pedig rendkívül érdekes lett volna a végső értékelést hallani.
Virágboltok A megtekintett virágüzleteket két csoportba sorolhatjuk: hagyományos és a szalonok. A szalonok közül sok 1-1 színre, színkombinációra van hangolódva, csak az a szín található meg az üzletben, hozzáillő kiegészítők, kellékek vannak jelen, halk zene, kellemes illat, színben passzoló munkaruhában vannak az eladók. Jellemző módon sok vásárló vásárol saját magának otthonra vágott virágot. A legtöbb üzletnek van saját (szigorúan) papír zacskója, csomagolópapírja, amik reklám értéke nem elhanyagolható. A csokrokat úgy csomagolják papírba, hogy a felső részhez rögzítenek egy raffiát, amit a vásárló a karjára akaszthat. Sok esetben láttuk, hogy magát a papírzacskót is díszítik szalaggal, Eucaliptus levelekkel.
14. kép Blomsteratmosfaere
15. kép Passiflora
16. kép Finn Schjön
17. kép Tornerose
A vágott virágok nem egy helyen vannak kiállítva, hanem a dekoráció és egyéb kellékek között van egy-egy váza elhelyezve. A „hagyományos” üzletekben már több szín található. Az üzleteket nehezen találtuk meg, ugyanis az utcafrontok jellegtelenek, nem hivalkodóak. Legtöbbször egy-egy koszorú, illetve a járdán elhelyezett „kirakat” árulkodott az üzlet profiljáról. Érdekes volt hallani, hogy az utcára kihelyezett tárgyakat, növényeket záráskor nem viszik be zárt térbe, hanem kint maradnak az utcán – és másnap reggel sem hiányzik semmi.
18. kép Tornerose üzlet előtt
19. kép Blomsteratmosfaere üzlet előtt
20. kép Üzlet profil
A virágbeszerzés kétféleképpen történhet: a virágpiacról, ami kb. 7-9 standból áll, vagy, amit többször használnak, az interneten történő rendelés során a világ bármelyik pontjáról. A cserepes növények 2 hetente kamionokon érkeznek Hollandiából. Megérkezésünk előtt ünnepelték a Valentin napot és az Anyák napját. Az üzletek dekorációjában azonban még semmi jelét nem mutatta a tavasz. Jellemzően még annyira a télben élnek, hogy tavaszi dekorációt egy-két helyen láttunk csak. Ennek ellenére rengeteg hagymás növényt (nárcisz, jácint, krókusz, tulipán, gyöngyike), orgonát, Primulát, boglárkát találtunk az üzletekben. A vásárló nem, vagy nagyon kevés kész munka közül választhat, nem jellemző, hogy kész csokrok vannak az üzletekben. Szinte mindenhol találtunk 10-10 szál tulipán, jácint „csokrokat”, minden zöld nélkül. Ezeket szívesen vásárolják otthonra az emberek.
21. kép Tulipánok
VEA Az egyetlen ilyen típusú (mezőgazdasági) állami iskola, így pénzügyileg támogatott iskola. A közel 80 tanulóval kb. 15 tanár foglalkozik. Első nap körbevezettek minket az iskola épületében, amely éppen felújítás alatt állt. Korszerűsítést végeztek. A virágkötészet gyakorlaton, melyen részt vettünk kb. 8 fős csoport volt jelen, akiknek esküvői díszeket kellett készíteniük. A tervezéshez, ötletgyűjtéshez könyveket, újságokat nézegettek. Ebéd előtt érkezett meg a virág, azokat lekezelték, majd hozzákezdtek a munkához. Délután megbeszélték az elkészült munkákat. Mivel előző héten téli szünet volt, még nem rázódtak bele a munkába, ezért a gyakorlat is rövidebb volt.
22. kép Esküvői hajdísz
23. kép Esküvői hajdísz rózsával
A kora délutántól adódott szabadidőnket az iskola könyvtárában töltöttük el, ahol szebbnél szebb és érdekesebb könyveket volt lehetőségünk áttanulmányozni. Már hétfőn részt kellett volna vennünk egy továbbképzésen, de a két olasz virágkötő, aki tartotta a bemutatót, rajtuk kívülálló okok miatt csak másnap érkeztek meg, így eltolódott a program. Kedden részt vettünk a továbbképzésen, melyen a legfőbb gondolat az volt, hogyan lehetne új formákat, alakzatokat kitalálni, amivel újítani lehet a virágkötészetet. Ehhez ajánlották, hogy nézzünk bele egy mikroszkópba, nézzük meg hogyan néznek ki a sejtek, mikroorganizmusok. Bemutatónak készítettek egy gombaspóra ihlette alkotást szalmából és hagymásokból, egy DNS kettős spirált formáló drótvázas alkotást krókusz hagymákból. A délelőtt és délután folyamán mindenkinek keresni
kellett egy neki tetsző formát, alakot és meg kellett valósítani azt különböző anyagok és növények felhasználásával. (sajnos másnap mi már indultunk haza, így nem mindegyik alkotást láttuk készen és a végső értékelésen sem tudtunk részt venni.)
24. kép Gombaspóra ihlette alkotás
25. kép A kész „spóra”
26. kép „DNS kettős spirál”
27. kép Egy elkészült munka és az inspiráció
Az angoloktatással kapcsolatos tapasztalatok.
A Norvégiában élő diákok nagyon szerencsések, ha angol nyelv oktatásáról van szó. Már az általános iskola első osztályától tanulnak angolt. Ellentétben velünk, Norvégiában az angol az első tanulható nyelv, hanem csak egy a választási lehetőségek közül. Annak ellenére, hogy elsőben nem tudnak még anyanyelvükön sem írni, sem olvasni, már bevezetik az angolt. Természetesen csak játékos formában. Dalokat tanulnak és verseket, hiszen már ezáltal is fejlesztik a kiejtésüket, szókincsüket és a megértést. Mindez magabiztosabbá teszi őket, amikor később előkerül a nyelvtan és a nehezebb feladatok. Nagyban elősegíti az angol nyelven való kommunikációt az is, hogy a filmeket és a televízió műsorokat eredeti nyelven vetítik. Így mindenki rá van kényszerítve arra, hogy angolul tudjon. Ezeknek köszönhetően nagyszerű volt látni és tapasztalni, hogy mindenki tudott angolul kommunikálni kortól, nemtől függetlenül. A szakmát tanuló diákok, ahogy bekerülnek a szakiskolában a 8 nagy csoport egyikébe, azonnal szakmához kapcsolódóan tanulnak angolt. Azt mondták, hogy a jó tanár figyel arra, hogy mindenki a jövőben kiválasztandó szakmájának nyelvezetét tudja használni. Például, ha a téma az esküvő, akkor a fodrásznak készülők frizurát, a virágkötők csokrot és az ékszerészek ékszereket tudnak tervezni és a hozzá kapcsolódó szavakat sajátíthatja el. Később pedig csak szakma specifikus szavak és szituációk tanítása következik. Kevés a szakmás nyelvi tankönyv, vagy ha van is régiek. Angolórát sajnos csak egyet tudtam megnézni. De az ott tapasztaltak lenyűgöztek. A diákok nagyon ügyesek voltak. Egész órán angolul kommunikáltak. Elámultam, amikor megláttam, hogy minden diák előtt egy laptop volt internethez való kapcsolódási lehetőséggel. Ezt a tanár ki is használta, hiszen az interneten kellett adatokat keresniük majd prezentálniuk. Nagyon érdekes volt látni, hogy mennyire élveztek az órát a résztvevők. Majd az óra végén egy diák ötlete nyomán egy humoros játékot játszottak. A játék a következő volt: 3 királyt kellett lenyűgözni azért, hogy az előadó beléphessen az országba. A lenyűgözéshez nem kellett más, mint a királyok nevét mondani egymás után sokszor. Mindeközben táncolni, kezeket, lábakat használni. A feladat magában is vicces, de a csattanó teszi fel a koronát a játékra, hiszen a királyok nevei kiejtve a „What a fool I am” (Mekkora bolond vagyok) mondatot adja ki.
Összességében elmondható, hogy az angol oktatása különösen hangsúlyos Norvégiában. Ezenfelül remek ötlet a filmek eredeti nyelven adása is, hiszen az tovább motiválja a társadalmat a tanulásra.
Köszönjük szépen a Leonardo Mobilitási Programnak és a Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskolának ezt a felejthetetlen és élményekben gazdag lehetőséget!
Hartmann Nikolett Veress Borbála
Budapest, 2010. március 29.
