Lapunk története Szerzõ: Mizser Attila

Lapunk története Szerzõ: Mizser Attila

A Meteor 1971 elején indította útjára Bartha Lajos, az amatõrcsillagász mozgalom ismert alakja. A Meteor legfõbb célja a megfigyeléseket végzõ amatõrök tájékoztatása volt. Az elsõ számban olvasható elõszó szerint „A Meteorban azoknak az amatõröknek kívánunk útmutatást adni, akik szívesen foglalkoznának csillagászati észlelésekkel, tudományos értékû munkával... Szeretnénk részletes tájékoztatást adni a bekövetkezõ égi eseményekrõl, érdekességekrõl, s talán ezzel a csillagászati bemutatásoknak, az ismeretterjesztésnek is támogatást nyújtunk.” Amikor a Meteor elõször megjelent, az 1964-ben alakult TIT Csillagászat Baráti Köre (CSBK) immár négyezer tagot számlált, a Kulin György által irányított mozgalom egyetlen országos fóruma, a kéthavonta megjelenõ Föld és Ég azonban az észlelõ amatõrök igényeinek nem tudott és nem is akart megfelelni. Fõ profilja az ismeretterjesztés volt, emellett a „Janus-arcú” folyóirat felét a földtudományokkal foglalkozó cikkek töltötték ki. A CSBK 1970-es, zalaegerszegi találkozón merült fel komolyan a gondolat, hogy legyen az észlelõ amatõröknek is lapja, amely végül 1971 elején indult hosszú útjára. Az elsõ, mindössze 14 oldal terjedelmû Meteor-lapszám 500 példányban jelent meg, „kézirat gyanánt, belsõ használatra”. Önköltségi térítése 3 forint 50 fillér volt. A kéthavonta megjelenõ Meteor igen szerény kivitelben, csekély terjedelemben jelentkezett. Kezdettõl rovatvezetõk segítették a szerkesztõ és „mindenes” Bartha Lajos munkáját. A legaktívabb, legmegbízhatóbb munkatársak is közülük kerültek ki: Kancsura Árpád (Nap), Keszthelyi Sándor és Mezõsi Csaba (meteorok), Nagy Sándor (változócsillagok). A bolygó- és üstökösészleléseket Bartha Lajos gyûjtötte. Számos észlelési felhívás, hosszabb cikk, ismertetõ is megjelent, közülük nagyon sokat jegyzett az alapító, Bartha Lajos. Az elsõ idõszakban Kulin György is több cikket írt a Meteor számára. Fejes Imre, Fekete Gyula, Székely Csaba és Bartha Lajos (a Meteor elsõ szerkesztõje) ékfotométer mérési szalagját vizsgálja.

Az elõfizetõk száma hamarosan 500-ra nõtt, a Meteor elfoglalta helyét a magyar amatõrcsillagászatban. 1973 végén Bartha Lajostól egy szerkesztõbizottság vette át a lap vezetését. Tagjai között a következõk szerepeltek az 1974–1981 közötti idõszakban: Erdõs Tamás, Gellért András, Kelemen János, Nagy Sándor, Piroska György, Ponori Thewrewk Aurél, Zombori Ottó. A szerkesztõi teendõket Kelemen János végezte. A korábbi gyakorlattól eltérõen elméleti és mûszertechnikai cikkek is egyre gyakrabban napvilágot láttak, azonban a többé-kevésbé rendszeresen jelentkezõ észlelési rovatok voltak azok, amelyek a legtöbb színt vitték az akkori Meteorba. 1974–75-ben a Papp János által indított Radiáns c. rovat a meteorészlelõk számára szolgált hasznos olvasnivalókkal, míg a szintén 1974-ben indított Pleione Keszthelyi Sándor vezetésével a hazai változóészlelések feldolgozását kezdte meg olvasmányos, szórakoztató formában. Az 1975/2. számban jelentkezett elõször a Messier-objektumok között c. sorozat, amit a mai mély-ég rovat elõdjének tekinthetünk. 1977–1980 között a budapesti Galilei Amatõrcsillagász Klub tagjai végezték az adatgyûjtés és a rovatok vezetését: Vadász Sándor (Nap), bolygók, kisbolygók (Deicsics László),Változócsillagok, Hold (Mizser Attila), meteorok (Keszthelyi Sándor), mély-ég (Szõke Balázs), kettõscsillagok (Mohácsi Gyula). http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo

Generated: 22 June, 2016, 05:04

1981-ben fordulat állt be a lap életében. A rovatvezetõi gárda jelentõsen kicserélõdött, az Albireo c. lap rovatai és nagyrészt rovatvezetõi is átkerültek a Meteorhoz. (A Meteor és az Albireo meteoros és változós észlelõcsoportjai már korábban, 1979-ben egyesültek, és a Meteorban közölték eredményeiket.) Ezzel párhuzamosan 1981 közepétõl áttértünk a havi megjelenésre. Akkori rovatvezetõink: Nap (Iskum József), Merkúr-Vénusz-Mars (Orha Zoltán), Jupiter (Gombos Gábor), Szaturnusz (Mátis András), Uránusz-Neptunusz (Papp Sándor), Üstökösök (Ujvárosy Antal), Meteorok (Keszthelyi Sándor), Fogyatkozások (Karászi István), Változócsillagok (Mezõsi Csaba, Mizser Attila és Szõke Balázs). „Nem hivatalos” csoportkép egy szerkesztõségi ülés után. Keszthelyi Sándor, Süle Gábor, Dömény Gábor, Fodor Antal, Mátis András, Csaba László, Tepliczky István és Szõke Balázs. Mizser Attila felvétele

A szerkesztõbizottság összetétele is jelentõsen megváltozott: Horváth András, Kálmán Béla, Kelemen János, Nagy Sándor, Ponori Thewrewk Aurél, Sajó Péter, Schlosser Tamás, Szabados László és Zombori Ottó. A szerkesztõi feladatokat Schlosser Tamás látta el, a Föld és Ég csillagászati részének szerkesztõje. A nyomtatott példányszám elérte a 900-at. Az 1974–1986 közötti idõszak az egyenborítók kora is volt, 13 évfolyamon keresztül (!) a Wodetzky-féle csillagtérképek szerepeltek a borítón – az egyes évfolyamokat csak az eltérõ színû nyomás különböztette meg! Ez a helyzet csak 1987-ben változott meg. Az észlelõk tájékoztatására több területen is kiadtunk észlelési útmutatókat. Ezek a kisebb terjedelmû, A/5-ös füzetek a Nap, a bolygók, üstökösök, változócsillagok stb. észlelõit segítették. Ezek az útmutatók jelentették késõbb az alapot az 1988-ban megjelent Az észlelõ amatõrcsillagászok kézikönyve c. kiadványhoz. Az 1983/10. számtól kezdõdõen jelent meg a felelõs szerkesztõi poszt, amit Both Elõd töltött be az 1986/7-8. számig. A szerkesztõk: Mizser Attila és Szõke Balázs. Az idõszak legfontosabb fejleménye három új rovat indulása: 1984 õszén indult be a mély-ég rovat (Papp Sándor) és a kettõscsillag rovat (Vaskúti György), 1986 elején új rovatot kaptak a szabadszemes jelenségek (Keszthelyi Sándor). Számos „szatelit-kiadvány” is jellemzi ezt az idõszakot, elsõsorban változós téren (PVH Körlevelek, fénygörbe-összeállítások), de ekkoriban jelent meg pl. az IHW, az International Halley Watch magyar nyelvû észlelési útmutatója is (1985). Munkában a szerkesztõk: Tepliczky István, Mizser Attila és Both Elõd (1984)

Az 1986/9. számtól létezik a fõszerkesztõi poszt lapunk élén: Zombori Ottó az 1992/3. számig volt a Meteor fõszerkesztõje. Ugyancsak az 1986/9. számtól kezdõdõen jegyzi a lapot Mizser Attila felelõs szerkesztõként. Olvasószerkesztõk: Kolláth Zoltán és Tepliczky István, tördelõszerkesztõ: Szõke Balázs. Lapunk következõ jól behatárolható idõszaka az 1986–89 közötti. Igyekeztünk a két nagy rovat dominanciáját (változók, meteorok) „letörni”, több teret engedve más észlelési területeknek. Új rovatok is indultak: holdészlelési rovatunk (Kocsis Antal) 1987 novemberében, csillagászattörténeti (Keszthelyi Sándor) és csillagászati hírek (Both Elõd) rovatunk pedig 1988 októberétõl jelennek meg. Az 1987-ben kísérletképpen indított mesterséges hold rovatunk az észlelõk érdektelensége miatt 1988-ban megszûnt. Az 1987/1. számtól új külsõvel jelentünk meg, elsõ ízben vehettek kézbe olvasóink http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


olyan Meteort, melynek címlapján asztrofotó látható, mégpedig Zana Péter látványos tûzgömbfelvétele. Elõször 1988-ban jelentettünk meg évkönyv jellegû különkiadványt (Csillagászati adatok 1989-re), ez volt a jelenlegi Meteor csillagászati évkönyv elõfutára. Amatõrök és távcsöveik a Meteorról elnevezett elsõ észlelõtáborban, a Meteor ‘88-on

A dinamikus fejlõdés ellenére mindvégig komoly gazdasági gondokkal küzdött lapunk, fennmaradása többször is kérdésessé vált. A hiánygazdaságban néha még a papír és a nyomdai film elõteremtése is gondot okozott. Ezeknek a gondoknak az ismeretében érthetõ, hogy a Meteor megmentése volt az 1989-ben újjáalakult MCSE egyik legfontosabb célkitûzése. A Föld és Ég sorsának bizonytalanná válása és az ismeretterjesztésben mutatkozó problémák miatt a Meteor profilja 1988 után fokozatosan módosult: immár nem csupán az észlelõ amatõrökhöz, hanem minden, csillagászat iránt érdeklõdõhöz kívánt szólni – mindez természetesen ma még fokozottabban érvényes. Különösen aktuálissá vált ez a profilmódosulás a Föld és Ég 1991 végi megszûnésével – az amatõrcsillagász mozgalom elsõ számú fórumát veszítette el. A Meteor 1993/12. számának postázása Teplicky István Csángó utcai lakásán

1990 januárjától az MCSE és a TIT Uránia Csillagvizsgáló közös lapjaként jelent meg a Meteor. Az anyagi hátteret az MCSE, míg a technikai feltételeket az Uránia biztosította, egészen 1992 áprilisáig állt fenn ez az együttmûködés. Az 1992/4. számtól kezdõdõen a Meteor az MCSE kiadásában jelenik meg. (Az 1971–1989 közötti idõszakban az impresszumban váltakozva szerepel a TIT Csillagászat Baráti Köre, a TIT Uránia Csillagvizsgáló és a Csillagászati és Ûrkutatási Választmánya – szinte követhetetlenül sok változatban.) Ebben az idõszakban két új rovatunk indult: a távcsõépítési (Dán András, 1990) és a Messier-klub (Nagy Zoltán Antal, 1991). Nagy Zoltán Antal karikatúrája

A Meteor szerkesztõi és rovatvezetõi 1992 áprilisában: Mizser Attila (fõszerkesztõ), Csaba György Gábor, Kolláth Zoltán és Tepliczky István (olvasószerkesztõk), Iskum József (Nap), Kocsis Antal (Hold), Vincze Iván (bolygók), Sárneczky Krisztián (üstökösök), Tepliczky István (Meteorok), Szabó Sándor (csillagfedések), Ladányi Tamás (kettõscsillagok), Mizser Attila (változócsillagok), Papp Sándor (mély-ég), Nagy Zoltán (Messier-klub), Kereszturi Ákos (szabadszemes jelenségek), Keszthelyi Sándor (csillagászattörténet), Dán András (távcsõkészítés).Asztrofotós rovatvezetõnk a Meteor kocsma törzsközönségét Meteor-olvasásra invitálta...

Az Uránia Csillagvizsgálóból való eltávolításunk után a Meteor szerkesztését és postázását is magánlakásokon voltunk kénytelenek folytatni, több mint 8 éven át. Ez nem okozott fennakadást a lap életében, hiszen az érdemi szerkesztési munka már évek óta amúgy sem az Uránia Csillagvizsgálóban folyt, a mozgalom érdekében pedig vállaltuk az állandó jövés-menést és a menetrendszerûen ismétlõdõ felfordulást... További rovatokat indítottunk: a számítástechnika rovat (Heitler Gábor) és az asztrofotós rovat (Kocska Tamás) 1993-ban indult, míg a CCD rovat a 1996/7-8-as számtól jelentkezik, felváltva az asztrofotós rovatot (Fûrész Gábor). Meteor-csomagolás 1995-ben, Mizser Attilánál http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


A Meteor fejlõdése ezt követõen egyenletes volt, az évtized végére megdupláztuk példányszámunkat, 1999-ben már 2000 pl.-ban jelentünk meg. Mindehhez jelentõsen hozzájárultak támogatóink is, mindenekelõtt a Nemzeti Kulturális Alapprogram, amely 1996 óta minden évben pályázati támogatásban részesíti a Meteort. 1995-ben a Meteor táborok távcsöves találkozóvá alakultak. Az elsõ ilyen rendezvény csoportképe Ráktanyán {mospagebreak title="Mirõl írtunk? - 1970-es évek"}Mirõl írtunk? A Meteor immár harmincötödik évfolyamában jár, igen tanulságos fellapozni a régi lapszámokat. Mi foglalkoztatta az akkori észlelõket? Milyen jelenségeket figyeltek meg? Milyen mûszereik voltak? Mindezekre a kérdésekre választ adnak a Meteor megsárgult lapjai. Az alábbiakban áttekintjük az elmúlt 35 évet érdekességek, korabeli események után kutatva. 1970-es évek 1971. A 3. számban Nagy Sándor ír cikket A gamma Cas fényének lassú változása címmel. Akkoriban a gamma Cas volt az egyik legtöbbet észlelt változócsillag, a több ezer becslés alapján készült fénygörbe lomha változást mutat. 71/4. Új holdtérkép: a Hallwag holdtérképe kapható az ÁKV térképboltjában. Ára 100 Ft. (A térkép szinte változatlan formában ma is kapható, ára azonban jóval 3000 Ft fölött jár.) 71/5. Rendkívül sötét holdfogyatkozás 1971. aug. 6-án: 4-4,5-ös fokozatú. A Hold majdnem eltûnt az észlelõk szeme elõl, az 5-ös fokozat már a teljesen láthatatlan Holdat jelentette volna... 71/6. Az 1971-es nagy Mars-oppozíció észleléseit ismerteti Bartha Lajos. A Mars 1971-ben is népszerû célpont volt, bár számunkra eléggé alacsonyan látszott a vörös bolygó, akárcsak legutóbbi, 2003-as nagy közelsége idején. 1972. 72/3. A Mars-oppozíció további észleléseirõl olvashatunk, a legjobban sikerült rajzokat képtáblán szemlélhetjük. Bár a Meteor nem ír róla, 1971-ben készültek az elsõ igazán jó amatõr Mars-fotók, Sajó Péternek köszönhetõen. 72/4. Kancsura Árpád az 1971-es napészleléseket ismerteti: 235 megfigyelést végeztek az észlelõk. 72/5. A Változócsillag Adatbank: 1957-71 között 63 észlelõ 128 változóról 16492 megfigyelést végzett. A Nagy Sándor által kezelt adatbank akkor szinte kizárólag az Uránia Csillagvizsgálóban végzett észleléseket gyûjtötte össze. 72/6. Fókuszban: a Hold megfigyelése. Bartha többféle programot ismertet, például az akkoriban divatos tranziens holdjelenségek (Lunar Transient Phenomena, LTP) és a változó holdfoltok észlelési programját. 1973 73/1. Beszámolót olvashatunk a Magyar Meteor- és Tûzgömbészlelõhálózatról. A 36 észlelõ 1971/II. félévében 12 helyrõl 1701 meteort jegyeztek fel (Mezõsi Csaba-Keszthelyi Sándor). 73/4. A Kohoutek 1973f üstökösrõl olvashatunk rövid hírt. Az évszázad üstökösének kikiáltott Kohoutek maximális fényessége dec. 26. körül valószínûleg eléri a -7 magnitúdót. (Nem érte el...) http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


73/5. Részleges napfogyatkozás volt június 30-án, Magyarországról észlelve kb. 1%-os. (Ez volt a múlt század egyik leghosszabb teljes napfogyatkozása, amit az akkor új géptípusnak számító Concorde fedélzetén is észleltek, együtt repülve az umbrával.) 73/6. Magyar amatõrök az AAVSO-listán. 1971/72-ben 18 észlelõ 4646 megfigyeléssel a 4. helyen állt. (Ma még a dobogó közelébe se jutnánk ilyen eredménnyel.) 1974 74/1. Merkúr-átvonulás volt 1973. november 10-én. A kedvezõtlen idõjárás miatt kevés észlelés érkezett. 74/2. A debreceni változócsillag-észlelõ csoport munkáját ismerteti Zajácz György. Az SV Vul és a delta Cep fénygörbéjét is bemutatja. (Cefeidák már régóta nem szerepelnek észlelõprogramunkban, ám észlelésük kiváló szakköri feladat lenne.) A Radiáns c. meteorészlelési rovat elsõ jelentkezése. Rovatvezetõ: Papp János. 74/3. Megjelenik a Pleione – változócsillagászatunk eredményei. Fénygörbék: EU, U Del, Z UMa, R Sct, SS Cyg. Rovatvezetõ: Keszthelyi Sándor. 74/6. Észlelõtáborok 1974 nyarán. Papp János cikke a Gyõr-Zámolyban, ill. Velencén tartott táborokról. Utóbbit augusztus 9-21. között szervezték, Perseida-tábor volt. 1975 75/1. A mikrometeorit-észlelést ismertetõ cikk Papp Jánostól. (Az esõvízbõl kinyerhetõ mikrometeoritok „észlelését” sokan mûvelték, ám csakhamar kiderült, hogy hazánk szennyezett légköri viszonyai mellett a begyûjthetõ szemcsék inkább mesterséges eredetûek.) 75/2. Messier-objektumok között. Budapesti viszonyok között, a 20 cm-es Heyde-refraktorral mit láthatunk a Messier-objektumokból? Meglepõen sokat! A sorozat elsõ jelentkezésekor az M15, az M52 és az M81 észleléseirõl olvashattunk. Az észleléseket minden alkalommal szakkörösök, Holl András, Juhász Róbert és Kökény Imre végezte. 75/6. Pleione: 1975 nóvái. A Nova Cyg 1975 augusztus 29-én tört ki, az elsõ hazai észlelõ Keszthelyi Sándor (29,84 UT), Európában is az elsõk között volt. 31-én jut a nóva maximumba 1,7-1,8 magnitúdónál. Minden idõk leggyorsabb és legnagyobb amplitúdójú nóvája volt! Ugyanebben a számban állatövi ellenfény rajzokat is közlünk (Keszthelyi Sándor). A lap legvégén megemlékezés olvasható Tóth Sándorról, aki a hazai bolygóészlelés lelkes szervezõje volt. 1976 76/1. Egy újabb érdekes észlelési lehetõségrõl olvashatunk, a holdlyuk programról. 16 észlelõ 1084 adatot gyûjtött össze kis átmérõjû kráterekrõl – keresztmetszetük megállapításához. Sajnos az amatõr észlelések szerint a kráterek mélysége a valóságosnál jóval mélyebbnek adódott... A lap végén hosszú szakköri listát böngészhetünk: 1975-ben 151 szakkör mûködött az országban. 76/2. Egyszerû, fából készíthetõ parallaktikus állvány leírása Weren Nehls cikke alapján. A sorozat legelsõ tagja. Január http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


2/3-án, és 3/4-én Quadrantida-észleléseket végzett néhány amatõr, Keszthelyi vezetésével. Az ítéletidõben, viharos szélben is kitartottak... Elõször olvashatunk a Holdtáj-programról – szinte a mai Hold-rovat elõzményének tekinthetjük. A rajzokat Keszthelyi készítette/gyûjtötte. 76/3. Végre egy igazi üstökös, a West! Március 2-án hajnalban észlelték elõször hazánkból, 16 fokra a Naptól, 0 magnitúdósként, 3 fokos csóvával – még a fõvárosból is igen látványos volt. 76/3. A kettõscsillagok világa. Érdekes, szórakoztató sorozat indul kettõsökrõl és észlelõikrõl, Mohácsi Gyula tollából. 1977 77/1. 1976 Augusztusában földközelben járt a 6,4 év periódusú D’Arrest-üstökös. Hatalmas pacniként lehetett észlelni binokulárral. 77/2. Szabad szemmel megfigyelhetõ változócsillagok – a kétrészes cikk elsõ fele. Sokakat indított a változócsillagok észlelése felé. Szerzõ: Keszthelyi Sándor 77/4. Megjelent a Meteor Gyorshírek 1. száma. Jelenségnaptárt közölt, majd új nóvákról, üstökösökrõl adott hírt, de valójában nem volt „gyors”, hiszen a Meteorral együtt postázták. Az elsõ rókafarmi „észlelõ-építõ” táborról is olvashatunk cikket, Szõke Balázs tollából. 77/5. Hédervári Péter cikke: Hogyan osztályozzuk a napfoltokat? 1978 78/1. A szakköri fórum elsõ jelentkezése. Vértes Ernõ cikkébõl, amely a veszprémi szakkör munkatervét közölte, kiderül, hogy 1978-ban 33250 Ft a szakkör éves költségvetése (= elkölthetõ pénze). 78/2. Fotók a Meteorban, elsõ ízben! Hold, bolygók. A gyenge nyomdai minõség miatt hamarosan felhagytunk a kísérletezéssel. 78/3. A Galilei Amatõrcsillagász Klub 1977-es napmegfigyelõ munkáját ismerteti Vadász Sándor. 20 észlelõ 175 napon 259 észlelést végzett.Kézi vezetésû asztrográf – Sári Gyula cikke egyszerû kis mechanika készítésérõl. Kerékpárvilla, villanyak és más egyszerû, olcsón hozzáférhetõ alkatrészek felhasználásával készültek Sári Gyula mechanikái, melyek jól vizsgáztak! 78/4. Nagyobb meteorrajok észlelési katalógusa Keszthelyi Sándortól. 1979 79/1. A protuberanciák osztályozásáról és fõbb tulajdonságairól ír Hédervári Péter. Akkoriban csak õ tudott észlelni protuberanciákat, külföldi kapcsolatainak köszönhetõen mûszerezettsége jobb volt, mint a magyar átlag. 79/2. Nova Cyg 1978-fénygörbe. W.Morrison, P. Collins és M. Hiraga fedezte fel, a W Cyg-nél. 60-62 körüli maximum. W. Morrison a W Cyg észlelése közben figyelt fel a betolakodóra. Ugyancsak fénygörbét közlünk WZ Sge 1978-as maximumáról; a csillag akkor még visszatérõ nóvaként van elkönyvelve. Immár Helios címmel jelenik meg a napmegfigyelõk rovata, Agócs László vezetésével. 79/3. http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


Csillagászati Poszterek és képeslapok rendelhetõk a Polaris csillagda címén: Várkonyi György Ifjúsági és Úttörõház, III. Budapest, San Marco u. 71. (A Hansen Planetáriumtól rendelhetõ poszterekrõl késõbb kiderül, hogy az akkori viszonyok között mûködik a megrendelés...) 79/4-5. Tájékoztató a Pleione Változócsillag-észlelõ Hálózat megalakulásáról (Mizser Attila, Mezõsi Csaba). A PVH 1991-ig meghatározó szerepet tölt be a hazai változóészlelésben. 1991-ben átalakul az MCSE Változócsillag Szakcsoportjává. {mospagebreak title="Mirõl írtunk? - 1980-es évek"}1980-as évek 1980 80/1. A csillagászati szavak írásmódjáról közöl ma is aktuális cikket a szerkesztõség. Szupernóva SN az M100-ban. A rendszer 4. szupernóváját Gus E. Johnson fedezte fel vizuálisan, 1979. ápr. 18-án, másnap 11 magnitúdónál tetõzött. Ez volt a harmadik, vizuálisan felfedezett szupernóva, az utolsó az Evans-éra elõtt. 80/5. Bemutatjuk az IAPPP-t. Újonnan alakult szervezet az amatõrök és a profik közötti fotoelektromos fotometriai együttmûködés segítésére. Késõbb magyar tagozata is létrejött, mely igen sikeres találkozókat szervezett Baján. A lapszám több mint a fele változós anyag volt... 80/6. Amatõrök csillagászattörténetünkért. Keszthelyi Sándor felhívása a 10 cm-nél nagyobb refraktorról, adja meg paramétereit. (Ma már lehetetlen lenne egy ilyen felmérést elkészíteni – a nagyobb refraktorokból is egyre többet vásárolnak.) 1981 81/1. Az Albireo és a Meteor közötti munkamegosztásról olvasható cikk Szentmártoni Béla tollából. Új rovatvezetõkkel erõsödik a Meteor gárdája. Multiplier csöves fotométer – Sári Gyula cikke. (Sok-sok kísérletezés után sem honosodott meg a fotoelektromos észleléstechnika amatõrök körében – sajnos.) 81/3. Az év elsõ négy hónapjában 51 észlelõ meteorozik a Dunántúlon. Tudósítás a nem régen alakult Dunántúli Meteorészlelõ Hálózatról (Horváth Ferenc cikke). 1981. jan. 28-án fényes tûzgömb látszott, több helyrõl is megfigyelték. Panther 1980u: Érdekes üstökös, mely a Polaris és az északi pólus között haladt el. (Fotózásához nem volt szükség óragépes mechnaikára...) 81/9. Sarki fény észlelés Magyarországról! 1981. július 25-én este az Aquaridák ’81 táborból észlelõk tömege látta a ritka jelenséget.Részletes, jól dokumentált leírás, rajzokkal, Keszthelyi Sándor tollából. 80 éves korában meghalt az amerikai Leslie Peltier, minden egyik idõk legnagyobb amatõr észlelõje. Nóva- és üstökösfelfedezõ volt, 130 ezer változócsillag-észlelést végzett. 1982 82/1. A Meteor elsõ 12 számból álló évfolyama! A korszak slágere a meteorozás. 1981. júl.-aug. során 111, ill. 115 észlelõ küldött be megfigyeléseket. http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


Az igen látványos 1981. nov. 17-i szigma Sgr–Vénusz okkultációról számol be a rovatvezetõ Karászi István. A belépéskor jól lehetett észlelni a Vénusz-légkör fénycsökkentõ hatását. Megjelent a PVH Változócsillag katalógusa 82/6. Bemutatkozik a váci Göncöl Bemutató Csillagda. Épületét konténerbõl alakította át a váci hajógyár, 200 ezer Ft-ért vállalná a „sorozatgyártást” is. (Akkoriban ennyibe került egy Volga személygépkocsi.) 82/8-9. Kelemen Zsolt cikke a rádiós meteorokról. Az észlelési módszer a 80-as évek végétõl válik népszerûvé, ma már teljesen automatizált... Reklám: korlátozott számban még kapható a Zeiss 50/540-es optikai készlet. 50/540, H-25, H-16, mûanyag kihuzat. (Az objektív képalkotása szinte tökéletes, ma is kenterbe veri a kisrefraktorokat...) 82/10. Felhívás az elõfizetések megújítására: egy évre 60 Ft a Meteor elõfizetési díja. Binokulárt juttattunk Nagyszalontára, Kósa-Kiss Attilának, magyar amatõrök gyûjtésébõl. Megjelent a Meteor Atlasz 82. (Az Atlas Coeli másolata „belsõ használatra”.) 1983 83/1. Igen sikeres P 82 tábor a Mecsekben, a Dombay-tónál, összesen 128 résztvevõvel. A januári szám felét ez a beszámoló tölti ki. 1982 augusztusában összesen 150-en meteoroztak. 83/3. Fényképezés nagy távcsõvel – Sári Gyula cikke. Talán Szõnyi észlelõnk volt az elsõ magyar amatõr, aki 200/1000-es Newton-távcsövével lefényképezte a Lyra-gyûrûsköd központi csillagát. 83/7-8. A holdsarló megfigyelése – a program elsõ meghirdetése. Tepliczky István cikke: Változófeldolgozás számítógéppel – a fénygörbék sornyomtatóval készültek. (Emlékszik még valaki a sornyomtatókra?) 83/9. Asztrofotó ’83. A körmendi Mûvelõdési Központ asztrofotós pályázatot hirdet. 83/12. Taurida magashegyi meteormegfigyelõ tábor az Alacsony-Tátrában. A kalandos észlelõtúra leírása humoros karikatúrával. 1984 84/1. Az Iras-Araki-Alcock 1983 májusában szabadszemes volt, nagyon közeli üstökös volt, alig 0,03 Cs.E.-re közelítette meg a Földet. Független magyar felfedezõi is voltak. 84/4. Hogyan fedeztem fel a Finsler-üstököst? Ponori Thewrewk Aurél visszaemlékezése az 1937-es év fényes üstökösérõl. 84/6. Hogyan fedeztem föl öt szupernóvát. Fordítás egy Sky and Telescope cikk alapján Robert Evansról, aki forradalmasította az amatõr szupernóva-keresést. A korábbi közhiedelemmel dacolva (szupernóvákat csak nagy látómezejû Schmidt-kamerákkal van értelme keresni) bebizonyította, hogy a vizuális észlelõknek is van mit keresniük ezen a területen. 84/7-8. Megjelent az új meteorészlelõ térkép. Korábban az 1936-os kiadású Wodetczky-féle égbolttérképet használták http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


észlelõink, mely nem igazán volt alkalmas a meteorok pontos berajzolására. 84/9. Az elsõ mély-ég rovat, vezetõje Papp Sándor Az elsõ híradás az IHW-rõl (International Halley Watch – nemzetközi észlelõprogram a Halley-üstökös megfigyelésére). 84/10. Létrejött a csillagászati témájú programok adatbankja, külön felelõsökkel. ZX-81: Berkó Ernõ, ZX Spektrum: Pintér László, Commodore-64: Both Elõd. Az elsõ kettõscsillag-rovat, Vaskúti György vezetésével. SS Cygni-feldolgozás: 1978-83 között minden maximumot láttunk, összesen 1131 észlelés alapján készült a fénygörbe. 1985 85/2. Y Lyncis 1976-84 (Szatmáry Károly-Dömény Gábor). A hazai amatõr észlelések elsõ igazán tudományos igényû feldolgozása (még Commodore 64-gyel készült). A szegedi kutatómûhely elsõ jelentkezése a Meteorban.

85/3. Ismét új meteorészlelõ térképet vezetünk be, a ma is használatos gonomikus vetületû észlelõtérképet. Meteor Gyorshírek: beköszönt az „önboríték” rendszer. Az igénylõk saját nevükre megcímzett borítékokat küldenek, melyekben mi postázzuk a gyorshíreket. A hírek így már valóban gyorsak. Gyorshíreink az Internet elterjedésével szûnnek meg. 85/5. Változó mély-ég objektumok. Extragalaktikus és más érdekes, változásokat mutató „mélyegek” ismertetése. (Mizser Attila–Papp Sándor) 85/7-8. Forgószektoros meteorfényképezés – cikk Berkó Ernõtõl. Az idõszak legaktívabb meteorfotósa volt Berkó Ernõ; a forgószektorok érdekes alkalmazásáról cikkezett. 1986 86/4. Hogyan teszteljük csillagra távcsövünket? Berente Béla, az egyik legjobb hazai tükörcsiszoló cikke egy kényes témáról... Tavaszi számainkban egymást követik a Halley-összefoglalók. A nevezetes üstökös visszatérése az északi félteke észlelõi számára nem volt kedvezõ, azonban mindenki észlelni akarta az égi vándort. 86/5. Halley-expedíció Krétára. A mediterrán szigetrõl sokkal jobban volt észlelhetõ az üstökös március folyamán, mint hazánkból – Szõke Balázs cikke. Az üstökös szabad szemmel is szép látványt nyújtott Krétáról, számos jó felvétel készült a kométáról. (1986 tavaszán három expedíció is indult Krétára.) 1986/9. AF Cygni-feldolgozás: 1967-85 (Szatmáry Károly-Mizser Attila) 1986/10. 1986/10. 75 éves az AAVSO. A cikksorozat elsõ része. Az amerikai változós szervezet nagy hatással volt a hazai változózásra és az amatõrmozgalom fejlõdésére is. Amerikai amatõrtársaink nagyon sok hazai változóészlelõt támogattak. 1986/11. A http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


kisbolygóookkultáció-elõrejelzésének értelmezésérõl ír cikket Papp János. A kisbolygó-okkultációk észlelése akkoriban újdonságnak számított, elõször 1985-ben történtek észlelési kísérletek hazánban. 1986/12. Meteoros összefoglaló: augusztusban 107 észlelõ 926,7 óra alatt 8500 meteort jegyzett fel! 1987 87/1. Új arculat: elõször a Meteor „történelmében” fotós címlap, Zana Péter szenzációs tûzgömbfelvétele. A Meteor nagyrészt számítógéppel készül: Commodore-64 számítógép + Junoszty televízió mint monitor + Robotron elektromos írógép. (Ne tessék nevetni!) 87/3. A címlapon Iskum József szenzációs fotója a Nap elõtt áthúzó repülõrõl. Szupernóva a Nagy Magellán-felhõben, szabadszemes! 1604 óta a legfényesebb szupernóva, sajnos hazánkból nem látható... 87/5. Változóészleléseink száma elõször haladja meg a 30 ezret (1986-os összefoglaló). 87/7-8. Az elsõ fotómelléklet, még mindig elég gyenge nyomdai minõségben. Hegedüs Tibor a fotoelektromos fotometria hazai lehetõségeirõl cikkezik. 87/10. Mi is az a Dobson-távcsõ? Nálunk még mindig újdonságnak számít a Dobson-szerelés, mely Amerikában legalább 10 éve hódít. Nagy átmérõ kis költségvetésbõl – ma is a Dobson-távcsõ jelenti a megoldást e feladványra... 87/11. Összefoglaló cikk Ujvárosy Antal tollából a hazai Halley-észlelésekrõl. Ez volt a legjobban észlelt üstökös a hazai amatõr-történelemben – persze akkor nem tudhattuk, hogy tíz évvel késõbb jön a Hale–Bopp-üstökös! 1988 88/1. Az elsõ cikk a CCD-rõl, Egy legendás álom címmel. Akkor még valóban az álmok világába tartozott a CCD-technika. A cikket Hegedüs Tibor „álmodta”. 88/2. Az elsõ cikk a fényszennyezésrõl. A probléma az elmúlt közel két évtizedben még égetõbbé vált. Bárcsak olyan kis fényszennyezés lenne ma, mint 1988-ban! 88/4. Az Uranometria – Bartha Lajos ismertetése az akkor újdonságnak számító térképrõl, mely forradalmasította a vizuális észlelõmunkát. 88/6. Elhunyt Szentmártoni Béla (1931-1988), a magyar amatõrcsillagászat egyik legnagyobb alakja, az Albireo c. lap megalapítója. 88/7-8. Egy távcsõ dicsérete és bírálata: Orha Zoltán távcsõtesztje a 11 cm-es Mizarról. 88/12. Az elsõ színes címlap! Csukovics Tibor fotója az egyiptomi expedíción készült. 1989 89/1. Hadobás Sándor cikke az 1914-es nyírábrányi meteorithullással, postai szállítólevéllel illusztrálva a cikket (a küldemény tartalma: meteorkõ)

89/3. Február 19-én újjáalakult az MCSE. 89/4. Fortepan filmek kémiai érzékenyítése. (Csiszár Tibor) A 80-as évek végén nem a digitális képalkotás volt az amatõrök legfontosabb http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


„fegyvere”, hanem a hagyományos emulciók, melyeket különféle körmönfont módon próbáltak érzékenyebbé tenni. A korszak legjobb asztrofotós filmje a Kodak TP 2415 volt, amihez nehéz volt hozzájutni. 89/5. 1989. április 22-én elhunyt Kulin György mozgalmunk megteremtõje. Ponori Thewrewk Aurél megemlékezését hátsó borítónkon közöltük. 89/6. Mentsük meg éjszakáink egét! Ismertetõ az International Dark-sky Associationról, melynek az MCSE is tagja lett. 89/9. Az év legérdekesebb égi eseménye a Titan július 3-án elfedte a fényes 28 Sgr-t. A jelenséget a Meteor ’89 észlelõtáborból sokan követték figyelemmel. 89/11. Egy másik ritka esemény: eltûnt a Jupiter déli fõsávja. {mospagebreak title="Mirõl írtunk? - 1990-es évek"} 1990-es évek 1990 90/1. Románia amatõrcsillagászatáért – a romániai forradalom után ismét szorosabbra fûzhettük a kapcsolatot határon túli amatõrtársainkkal. (A 80-as évek második felében a számukra postázott Meteor nem jutott el hozzájuk, ezért cselhez folyamodtunk: a rimaszombati csillagvizsgálón keresztül küldtük Romániába a Meteorokat. A szlovákiai feladó már nem volt gyanús, a címzettek megkapták küldeményeinket.) 90/2. Izrael amatõrcsillagászatáról írt beszámolót tagtársunk, Drucker Ezra. 90/3. A székelyudvarhelyi csillagvizsgáló vezetõi kérik a magyar amatõrök segítségét (könyvek, videók parabolaantenna beszerzéséhez). 90/9. A nyár fényes üstököse a Levy 1990c, a címlapon Szeiber Károly felvételpárja látható. A képek a Meteor ’90 észlelõtábor során készültek, amikor az üstökös épp az M15 gömbhalmaz mellett haladt el. 90/10. Az AAVSO elsõ európai találkozóján Brüsszelben több magyar amatõr is részt vett – beszámoló és csoportkép a rendezvényrõl. A finnországi teljes napfogyatkozás megfigyelésére indított Uránia-expedícióról számol be Zajácz György. A borult idõ miatt az észlelõk nem láthatták a jelenséget. 1991 A három számjegyûre prognosztizált infláció miatt jelentõsen megnöveltük a Meteor elõfizetési díját (480 Ft-ról 700 Ft-ra). A szomorú eredmény: 200 elõfizetõnket elveszítettük. 91/1. Vixen kontra Mizar – Babcsán Gábor tesztcikke két, hasonló teljesítményû távcsõrõl, a szovjet Mizarról és a japán Vixen 10 cm-es Newtonjáról. A Mizar egyetlen hibája az, hogy még a Szovjetunióban is nehezen szerezhetõ be.

91/2. Csillagászsorsok Sztálin alatt – a cikk a sztálini önkénynek áldozatul esett szovjetunióbeli csillagászokra emlékezik. Hol kel fel a Hold? Zalezsák Tamás cikke egy BASIC nyelven írt számítógépes programot mutat be. 91/3. Konkoly Thege Miklós és az amatõrök. Bartha Lajos a 150 éve született Konkolyról emlékezik meg. http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


91/5. A címlapon Ábrahám Péter piszkés-tetõi felvétele a 6 Ceprõl és a DG 174 jelû emissziós ködrõl. 91/6. Április 27-én emléktáblát avattak Nagyszalontán, Kulin György egykori lakóházán. Az emléktábla költségeit magyarországi amatõrök fedezték. 91/12. Van már Kulin Györgyrõl elnevezett bemutató csillagvizsgáló – Ponori Thewrewk Aurél arról számol be, hogy a gyulai TIT-csillagdát átkeresztelték. 1992 92/1. Az RV Tauri változócsillagokról ír hosszabb cikket Zsoldos Endre, egyike azon hazai hivatásos csillagászoknak, akik immár rendszeresen felhasználják adatainkat. Vörös november – 1991. november 8-án rendkívül fényes, feltûnõ sarki fényt észleltek az ország több pontján. 1958 óta nem látszott ilyen feltûnõ sarki fény Magyarországról. A képmellékletben Sebõk György sarkifény-fotója! 92/3. Látható-e a Vénusz sarlója puszta szemmel? Bartha Lajos cikke után többen is próbálkoztak a sarló szabadszemes megpillantásával – sikerrel. 92/5. A Nova Cyg 1992 szabad szemmel is jól látható, fényes 4 magnitúdós égitest volt februárban. A címlapon Iskum József felvétele látható a Nova Cyg-rõl és környezetérõl. 92/9. Megszületett a ma is ismert MCSE-embléma Sápi Csaba és Sebõk György tervei alapján. 92/10. A Messier Klubban Bakos Gáspár rajza az M101-rõl. A rajz Szitkay Gábor 44,5 cm-es Coulter Odyssey Dobsonjával készült. A távcsõ éveken át Ráktanyán, majd Ágasváron volt „szolgálatban”, amatõrök sokasága használhatta. (Köszönet érte, Gábor!) A 90-es évek a vizuális mély-ég észlelés aranykora volt hazánkban – a fejlõdés nem kis mértékben köszönhetõ ennek a távcsõnek. 1993 93/1: ABCCD Etyeken – Dán András cikke a CCD amatõr hasznosításáról, saját tapasztalatai alapján. (A CCD-forradalom elõszele már Magyarországon is érzõdik!) 93/3. A Meteor 200. száma, színes címlappal. (ESO-felvétel a Nagy Magellán-felhõrõl.) 93/4: Indul az Astrobase BBS! (Emlékszik még egyáltalán valaki, mit jelent a BBS? Akkor robbanásszerû információs forradalomként éltük meg, hogy csiga lassúságú modemmel kapcsolódhattunk a bajai számítógépre. Eközben rovatvezetõink közül csak háromnak volt otthon is vezetékes telefonja...) 93/5. Mit tud a Konica 3200? (És emlékszünk még erre az érzékeny, de rendkívül durva szemcsés filmre? Rózsa Ferenc, a cikk szerzõje bizonyára...) 93/7-8. Emberközelben a CCD – Hegedüs Tibor cikke a forradalmian új képalkotó eszközrõl. Az elsõ híradás a Shoemaker-Levy 1993e üstökösrõl, mely 1994 júliusában a Jupiterbe fog csapódni. Fényes szupernóvát fedeztek fel spanyol amatõrök az M81-ben. A maximumban 11 magnitúdós csillagot nálunk is sokan észlelték, jó fénygörbét tudtunk http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


az adatokból rajzolni. A hátsó borítón: Lovas Miklós felvétele a szupernóváról. 93/10: Nemzetközi távcsöves találkozó Ausztriában. Az elsõ híradást követõ években magyar amatõrök sora kereste fel az osztrákok ITT-jét. CCD-s tapasztalatszerzés Szegeden, felvétel az SN 1993J-rõl. A szegedi amatõrök 63/840-es Telementorral és ST-4-es kamerával dolgoztak. Az 1993-as Perseida-jelentkezést tízezrek követték figyelemmel, szerte az országban az MCSE felhívására. Kaszás Gábor a szegedi népvándorlásról számol be, cikkét azzal zárja, hogy „az MCSE életében történt valami, amit meg kellene ismételni”. (Technikai kitérõ: az 1993/9–12-es számok teljes egészében Ventura tördelõprogrammal készültek. Emlékszik még valaki erre a programra?) 1994 94/1. Idei közgyûlésünket április 16-án tartjuk, az immár „belakott” BME R Klubban. Elõször hirdetjük meg a Csillagászat Napját is, este a Planetáriumnál várjuk az érdeklõdõket. 94/3. Távcsõépítés – Trabantból. Kocska Tamás félig komoly, félig komolytalan cikke a Trabant sajátos felhasználásáról. 94/4. Patkós László cikke a HST-rõl, és a nagyjavítást követõ elsõ eredményekrõl. Újra színes címlappal jelentkezünk (az éta Carinae a HST felvételén). 94/5. SN 1994I az M51-ben – két független magyar felfedezõje is volt a robbanásnak! Bakos Gáspár és Szitkay Gábor Ráktanyáról végezte független felfedezését, a 44,5 cm-es Dobsonnal. A változós rovatban Italo Dalmeri olaszországi amatõrtársunk fotója a Nova Cas 1993-ról. A felvétel kvázi-Schmidt-kamerával készült. 94/7-8. Protuberancia-toldat – házilag. Iskum József cikke a házilag elkészíthetõ toldatról. Beindulnak a protuberancia-észlelések is a Nap-rovatban. 94/9. Az év eseménye a júliusi üstököskarambol! A Jupiterbe csapódott Shoemaker–Levy-üstökös rendkívül látványos, könnyen észlelhetõ, sötét becsapódásnyomokat hagyott hátra maga után az óriásbolygó légkörében. A becsapódásról készült képek megrendelhetõk Tóth Tamástól, a 3,5-ös floppyk 350 Ft-ba kerülnek. 1995 95/2. Észleljünk kisbolygókat! Sárneczky Krisztián felhívása a kisbolygóészlelések beindítására. A téma az üstökös rovatban kap helyet a továbbiakban. A hátsó borítón Józsa Sándor mûvészi linómetszete Charles Messier-rõl. 95/3. Bemutatkozik az AstroTech – közelebb hozzák a világot. Hirdetés: Kifogástalan optikák garanciával (Szabó Sándor keretes hirdetése) 95/6. http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


Magyarok Marokkóban. Cikk az 1994-es marokkói autóbuszos napfogyatkozás-expedícióról. A gyûrûs napfogyatkozást a borult idõ miatt nem sikerült észlelni. 95/7-8. A digitális égbolt – Holl András a 41 CD-n megjelent Digital Sky Survey-t ismerteti. 95/11. Az MCSE World Wide Web címlapja – Tóth D. Krisztián ismerteti az MCSE akkor már fél éve üzemelõ honlapját. (A „honlap” szó akkor még nem terjedt el, mindenki a home-page-et használta, az „ottlap”-tól pedig idegenkedtünk... Az „InterNet”-hez akkor még kevesen fértek hozzá, a mai felhasználók pedig mit sem tudnak olyan varázsszavakról, mint a Gopher vagy a Lynx.) Dán András Elsõ tapasztalataim egy CCD-kamerával c. írása is az új idõk szelét jelzi... Vaskúti György hangulatos cikket közöl a nagy sajátmozgású A Barnard-csillagról. 1996 96/1. A Meteor immár 56 oldalas, borítója ismét színes – a januári számot a Déma plusz Kft. támogatta. Zajácz György beszámolója egyszemélyes indiai expedíciójáról: a teljes napfogyatkozást teljes sikerrel észlelte, a stuttgarti Faragó Ottó társaságában. 96/2. Cikk a Hale-Bopp-üstökös felfedezõirõl – várjuk az évszázad üstökösét! 96/3. A Hale-Bopp immár kiérdemli az ezredvég üstököse jelzõt. A magyar származású Ernesto Nagy Filho a Shoemaker-Levy becsapódását észlelte Brazíliából. A rövid cikk az egyik becsapódás gombafelhõjének sikeres megpillantását ismerteti. 96/4. Magyar embernek magyar eget! (Mizser Attila áprilisi cikke a nyelvújítás csillagászati vadhajtásairól) Minõségi távcsõ elérhetõ áron! A Gemini elsõ hirdetése a hátsó belsõ borítón, a G-10-es mechanika képével. 96/5, 6. 1996 tavasza a Hyakutake-üstökösrõl „szólt”. Bemutatások sorát szerveztük, rengeteg észlelés érkezett be a meglepetésszerûen érkezett fényes üstökösrõl. A júniusi számhoz elõször mellékeltünk színes összeállítást a Hyakutake-felvételek felhasználásával. Elsõ ízben kaptunk támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól a Meteor kiadására. A májusi számtól kezdve valamennyi borítónk színes, terjedelmünk tartósan megnõ 60-64, majd 68 oldalra. 96/7-8. Az elsõ hosszabb cikk az 1999-es teljes napfogyatkozásról. Szabó Sándor az fogyatkozás útvonalát és idõtartamát ismerteti. 11. Kenguruk a kupolák között – avagy csillagászat Ausztráliában. Fûrész Gábor cikke ausztráliai útjáról, a hátsó borítón kiváló asztrofotóval az éta Carinae ködösségérõl. Egyre jobb asztrofotókat készítenek amatõrcsillagászaink, a korszak két „sztárfotósa” Rózsa Ferenc és Szitkay Gábor 12. Az október 12-i részleges napfogyatkozás országos siker. Az eseményt az 1999-es napfogyatkozás fõpróbájának tartjuk, a média is érdeklõdik az esemény iránt, hiszen hosszú évek óta nem láthattunk napfogyatkozást hazánkból. Felhõtlen égen sikerül megfigyelni az eseményt, a budapesti http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


Planetáriumnál legalább 1500 érdeklõdõ kíséri figyelemmel az égi eseményt. Soha rosszabb fõpróbát! 1997 97/1. A CCD-rovatban már a III. részt olvashatjuk Fûrész Gábor CCD-s alapismereteket taglaló sorozatában. Az elsõ félév számait alapvetõen az „üstökösök minden mennyiségben” elv vezérli. Történeti, észlelési fotózási, ûrkutatási stb. vonatkozású cikkek egész sorát olvashatjuk. 97/4. Nyitott száj – csukott fül. Csaba György Gábor írja meg forgatási élményeit. (Juszt László Nyitott száj. c. mûsorában január 3-án az asztrológia volt terítéken. A tévtan hívei és ellenzõi egyaránt mikrofonhoz jutottak, ám a vita résztvevõi elbeszéltek egymás mellett, mintha külön-külön nyelvet beszélnének. A végeredmény: mindkét fél gyõztesként hagyta el a terepet. Vagy pedig vesztesként – értelmezés kérdése.) 97/6. Könyves Bandi, merre vagy? A könyvterjesztés visszásságait taglalja Mizser Attila a Csillagászati évkönyv kiadásán keresztül. Könyves Bandit, a népszerû Moszkva téri könyvárust és az általa képviselt „könyves” szellemet hiányolja. A felvetett problémák ma is aktuálisak. 97/7-8. Észleljük a Hédervári-krátert – ha tudjuk! (Az IAU nemrégiben krátert nevezett el Hédervári Péterrõl, azonban az alakzat nagyon nehezen észlelhetõ, hiszen a déli pólus közelében látható – ill. nem látható.) Az AmaKam, a magyar fejlesztésû CCD-kamera hamarosan piacra kerül – olvashatjuk a CCD-rovatban. 97/9. Folytatódik a Mars ostroma – az amerikaiak Pathfinder programja óriási siker, a marsjárót a címlapon láthatjuk, amint a Maci Laci nevû sziklát tanulmányozza. A belsõ borítón Dán András CCD-s Mars-felvételei bizonyítják az új észlelési technika hazai létjogosultságát. 97/11. Ismét felújították a veterán Heyde-refraktort. Légrády Lajos cikke bemutatja a felújtás folyamatát, nehézségeit és a látványos végeredményt. 97/12. Tájékoztató az SZJA 1%-áról. Az ún. 1%-os SZJA-törvény 1997-ben adott elõször lehetõséget arra, hogy az adózók már befizetett személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlják valamely társadalmi szervezet számára. Az MCSE-nek 840 ezer Ft-ot utalt át az APEH. 1998 98/1. A sztár és a csillagok – interjú Zoránnal. Sztevanovity Zorán, a népszerû elõadómûvész a csillagászat iránt érdeklõdik. A Calypso rádióba küldött MCSE-tájékoztató alapján lépett be az MCSE-be. (A beszélgetést Nagy Zoltán Antal jegyezte le.) 98/2. Analemmatikus napóra szerkesztésérõl közöl cikket Ponori Thewrewk Aurél. Az ember-árnyékvetõvel „felszerelt” napóra egyik szép példánya található a keszthelyi Festetics-kastély parkjában. 98/3. Cikksorozatot indítunk a reformkori csillagászatról, a 150 évvel ezelõtt kitört forradalom tiszteletére. A szabadságharc viharaiban a gellérthegyi csillagvizsgáló megsemmisült, errõl azonban késõbbi alkalommal írunk. http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


98/5: Állandó színes melléklet indul, Az új Naprendszer sorozat elsõ jelentkezése: a Merkúrt mutatjuk be. A címlapon az Orion-köd, Fûrész Gábor mozaikfelvétele mindenkit meggyõz a CCD-technika elõnyeirõl... 98/7-8. Az elsõ vaskosabb összevont 7-8-as számunk 90 oldalas. Útnak indult a Cassini-szonda, mely 2004-ben fog megérkezni a Szaturnuszhoz, fedélzetén magyar mûszereket is elhelyeztek. 1998. augusztus 11-én megnyílt a Telescopium, az elsõ igazi távcsöves szaküzlet. A cégben az MCSE-nek is van résztulajdona. 98/12. A Leonidák korábban érkeztek! Összefoglaló az 1998. november 16/17-i Leonida-záporról. Az éjszaka folyamán fantasztikus tûzgömbesõt figyelhettek meg a szerencsések. A legtöbben azonban lemaradtak a látványosságról, mivel mindenki a következõ éjszakára várta a Leonidákat. 1999 99/1. A képmellékletben: Piszkés-tetõi CCD-feltételek. A 60 cm-es Schmidt-távcsõvel készült mély-ég és üstökösfelvételek galériája. 99/2. A csillagok rögös útján: a 10 évvel ezelõtt újjáalakult MCSE tíz évének eredményei, tanulságai, kudarcai. (Mizser Attila összefoglalója) 2000? 2001? Mikor kezdõdik az új évezred. Ponori Thewrewk Aurél cikkét több hozzászólás követi az akkoriban igen fontos kérdésben. (L. még a 2KY probléma a számítástechnika világában...) 99/4. Az AmaKam CCD-kamerák születésének regényes történetét ismerteti Papp István. 99/5. CCD-rovat: Határmagnitúdó verseny CCD-seknek. A versenyt késõbb Berkó Ernõ nyeri, aki 10 cm-es refraktorral és AmaKam kamerával észlelt. 99/6. Berkó Ernõ szupernóvát fedezett fel az NGC 2841 jelû galaxisban. Ismét egy független felfedezés, a 10 cm-es refraktort és az AmaKamot használta észlelõnk. A média is felfigyelt észlelõnk sikerére, néhány napra „médiasztárrá” avatva barátunkat. 99/9. Az augusztus 11. Teljes napfogyatkozást amatõrök ezrei, emberek milliói követték figyelemmel. Beszámolók egész sorát közöljük a lelkes észlelõktõl. Az MCSE sebtében fotópályázatot ír ki az észlelõk számára, és október 4-én napfogyatkozás-konferenciát szervez az eseménynek szentelve. A legjobb amatõr fotók a Meteor 99/12. számában és a 2000-es Meteor csillagászati évkönyvben jelennek meg. 99/11. A csákvári napóra újjászületése. Bartha Lajos cikke egy példaszerûen szépen felújított napóráról, melyet a napfogyatkozás idején avattak. (A csákvári napóra képe megtekinthetõ a Meteor hátsó borítóján.) {mospagebreak title="Mirõl írtunk? - 2000-es évek"} 2000-es évek2000

2000/1. Beszélgetés Maksa Zoltánnal. Az ismert humorista is csillagászat-kedvelõ – Trupka Zoltán készített vele interjút. http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


2000/2. A szegény ember ekvatoriális mechanikája, avagy a pajtaajtó reneszánsza. A barokkos (nem reneszánsz) cím egy érdekes megoldásra utal, a pajtaajtóra. (Ujvárosy Antal cikke) 2000/4. A Koordinátor 2000 intelligenssé varázsolja távcsövünket. A magyar fejlesztésû rendszerrel Papp István ismerteti meg az olvasókat. A képmellékletben a NEAR szonda Eros-felvételeit mutatjuk be. Az amerikaiak kisbolygószondája a kezdeti nehézségek után végül fantasztikus felvételeket készít az Eros kisbolygóról, majd leszáll a felszínén... 2000/5. A Bûvös Doboz naptávcsõ. Egy érdekes alkalmazása a hagyományos kivetítéses módszernek. Vetítsük sötét dobozba a Nap képét, és jóval kontrasztosabbnak látjuk. Vetítsük félgömbre a Napot, és máris három dimenzióban látjuk... Virág Pál cikke eredetileg a Sky and Telescope-ban jelent meg. 2000/7-8. Az elsõ, valóban dupla számunk: 128 oldalas! A ferdetükrös távcsõ készítésének nehézségeibe avat be bennünket Berente Béla, a kiváló tükörcsiszoló. A titokzatos Yolo-rendszert rajta kívül csak Schné Attila tudta megépíteni... Nagyszerû áttekintõ cikk a planetáris ködökrõl Kiss László tollából. 2000/11. A piszkés-tetõi Schmidt-távcsõvel óriási szerencsével sikerült megörökíteni, amint a (360) Carlova kisbolygó elfedte a HIP 9975 jelû csillagot. A jelenséget „állókamerás” módszerrel sikerült megörökítenie a Kiss László által vezetett észlelõcsoportnak. 2000/12. A távcsõpiac 2000-ben. A korábbi, a témával foglalkozó cikkek folytatása. Az ezredfordulóra nagyot változott az amatõrök távcsõvel való ellátottsága. 2001 2000-2001 folyamán a kitûnõ mély-ég észlelõ, Szabó Gábor cikksorozatát olvashattuk a mély-ég rovatban, a déli ég alatt szerzett tapasztalatairól. 2001/1. Immár 30 éves a Meteor. A születésnapot új otthonunkban, az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban ünnepelhettük. 2001/2. Ûrhajózni márpedig kell! Az Ûrállomások kacifántos históriáját írja meg olvasóink számára Horvai Ferenc. A dolog aktualitását az adja, hogy lassan, de elkezd épülni a Nemzetközi Ûrállomás. 2001/5. Új távcsõbolt nyílik a fõvárosban, az Ég-bolt. (hirdetés) 2001/6. Testvérlapunk, az Albireo is harminc éves. A kerek évforduló alkalmából emlékívet készít Hevesi Zoltán, a bélyeggyûjtõ-amatõrcsillagász. A Meteor-Albireo emlékív 2001/7-8. Ismét 128 oldalas nyári számmal jelentkezünk. A 7-8-as legérdekesebb cikkét Berkó Ernõ írta, Ahol a seeing az úr... címmel. Az AmaKam kamera rákerült a szerzõ 35 cm-es Newton-távcsövére. A nagyobb teljesítmény egyúttal újfajta problémákat is jelent: a légköri nyugodtság igen erõsen befolyásolja a megfigyeléseket. http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


2001/12. Digitális asztrofotózás – Kiss Gábor cikke. Újabb „fegyverrrel” gyarapodott az amatõrök (elsõsorban a bolygóészlelõk) fegyvertára, a jó minõségû digitális fényképezõgépekkel. Kiss Gábor cikksorozatában részletesen elmagyarázza, hogyan lehet jó felvételek készíteni a bolygókról. A végeredményt a képmellékletben láthatják az olvasók – a képek „igen meggyõzõek”. Sõt... Szerkesztõségi csoportkép 2001 májusában (balról jobbra): Mizser Attila (fõszerkesztõ), Heitler Gábor (számítástechnika), Tepliczky István (szerkesztõ), Iskum József (Nap), Ladányi Tamás (kettõscsillagok), Kocsis Antal (Hold), Gyarmati László (meteorok), Rózsa Ferenc (távcsõépítés), Hollósy Tibor (bolygók), Berkó Ernõ (mély-ég), Keszthelyi Sándor (csillagászattörténet), Kolláth Zoltán (szerkesztõ), Sárneczky Krisztián (üstökösök), Csaba György Gábor (szerkesztõ), Kereszturi Ákos (csillagászati hírek), Kiss László (változócsillagok), Szabó M. Gyula (Messier-objektumok) 2002 2002/1. Új távcsöves cég szerény hirdetése rejtõzik a januári szám végén: megjelent a Távcsõ Szolgáltató a távcsõpiacon. Ma már aligha kell bemutatni... 2002/2 Fonálkeresztes pók – Rózsa Ferenc megosztja velünk annak titkát, miként lehet jó szálkeresztes okulárt készíteni. Ehhez az éj leple alatt elõször is el kell indulni pókhálót keresni... A pókhálót pókhálógyûjtõ villára kell feltekerni... A cikket csak erõs idegzetû olvasóknak ajánljuk! Sétáló Naprendszer készült a Népligetben, a Planetárium szomszédságában. Mátis András cikke. 2002/3. Az MCSE és a TIT Kulin György-emlékérmet alapított. Az elsõ emlékérmet Ponori Thewrewk Aurél kapta, az ünnepélyes átadásra a TIT-székházban került sor. 2002/6. A tavasz szívesen látott vendége volt az Ikeya-Zhang-üstökös, mely szabad szemmel is látszott, kisebb távcsõvel pedig egészen fantasztikus élményt nyújtott. A legszebb felvételeket képmellékletben mutatjuk be. 2002/7-8. Egy szezon – három meteorraj. Sárneczky Krisztián hangulatos cikke a téli idõszak három nagy meteorrajáról, a Leonidákról, a Geminidákról és a Qadrantidákról. 2002/10. A Duna augusztusi áradását a Nemzetközi Ûrállomásról is megörökítették. A belsõ borítón a Dunakanyar árvízi képeit mutatjuk be. Az asztrofotós mellékletben immár a digitális technikával készült képek dominálnak. A távcsõkészítési rovatban a Newtonok ventilátoros hûtésérõl olvashatunk. Az alkalmasan elhelyezett ventilátor javíthatja a távcsõ képalkotását. 2002/11. 25 éves a TIT Budapesti Planetáriuma. Mátis András cikke Csillagfénybarát térvilágítást alakítottak ki a MÁV-nál. Az elsõ komolyabb lépés hazánkban a fényszennyezés csökkentésére. 2003 2003/1. 2002 novemberében ismét látványos Leonida-kitörést észleltek. A Kút-hegyen több tucat amatõr és érdeklõdõ kísérte figyelemmel a telehold ellenére is látványos hullást. A képmellékletben is helyet kaptak a legszebb felvételek. http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


2003/2. Távcsövet juttatunk Kósa-Kiss Attila nagyszalontai amatõrcsillagásznak. 2003/3. Megsemmisült a Columbia ûrrepülõgép – újabb tragédia az ûrhajózás történetében. Címlapunkon az Iparmûvészeti Múzeum kincsét, egy reneszánsz csillagászati órát mutatunk be. A ritka kincset Az idõ hangja c. kiállításon tekinthetjük meg. Kõszegen megalakult az MCSE Napóra Szakcsoportja. 2003/4. Bemutatkozi a Corona Borealis Obszervatórium, Kereszty Zsolt magáncsillagvizsgálója. A címlapon a kupolát láthatjuk, az ismertetõben pedig az egyik legjobban felszerelt magáncsillagvizsgálóval ismerkedhetünk meg. A képmellékletben bemutató csillagvizsgálókról közlünk összeállítást. (Sokkal több van belõlük, mint gondolnánk!) 2003/6-9. A csillagászat hónapjával kapcsolatban egy sor hírt, érdekességet beszámolót közlünk. Májusban Merkúr-átvonulás, napfogyatkozás és holdfogyatkozás is észlelhetõ volt, nagyszerû alkalom a népszerûsítésre. Rendezvények, találkozók színesítették a programot. Új fõmûszert kapott a Polaris Csillagvizsgáló, egy 200/2470-es refraktort.

2003/7-8. Összevont számunk ezúttal 140 oldalas, lényegében véve tematikus Mars-szám, a történelmi Marsoppozícióra készülünk. 2003/10. A Polaris Csillagvizsgálóban óriási sikere van a Mars-oppozíciónak. Augusztus 27-én 1100-an látogattak el A Mars éjszakája c. rendezvényünkre, és legalább ennyien szorultak kinn. Egy hónap alatt 4000 látogatónk volt. 2003/11. Szentléleki távcsövek – nagysikerû távcsöves találkozó Szentléleken, Keszthelyi Sándor távcsõfelmérést végzett. A lajstromba vett 100 távcsõ jól reprezentálja a hazai amatõrök mûszerezettségét. 2003/12. A Mars-közelséget legeredményesen webkamerával lehetett észlelni. A képmellékletben számos jól sikerült felvételt mutatunk be magyar amatõröktõl. Ez volt az új észlelési módszer elsõ tömeges alkalmazása hazánkban. 2004 2004/1. Sarki fény látszott 2003. november 20/21-én. Országszerte számos helyen látták az északi fényt, mely idõnként annyira erõteljes volt, hogy a zenitben is megjelent. A vöröses, zöldes fényekben pompázó természeti jelenséget még a fényszennyezett fõvárosból is látni lehetett. A képmellékletet is a sarki fénynek szenteltünk, a címlapon pedig Éder Iván „sarkifényképe” néz az olvasóra. (Összesen 400 észlelõ látta a jelenséget.) 2004/2. Tovább folytatódik a Mars ostroma a két MER-rel, vagyis a Spirittel és az Opportunity-val. (A két marsjáró még is mûködõképes.) Elhunyt Dezsõ Loránt, a hazai napfzikai kutatások kiemelkedõ alakja. (Kálmán Béla megemlékezése) 2004/3. Interjú Papp Sándorral, az „eklektikus észlelõvel”, aki több mint 50 ezer észlelésével a legszorgalmasabb hazai változóészlelõ. http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


2004/4. Látogatás a „Marson”. Kereszturi Ákos izgalmas beszámolója az arizonai Mars-analógia bázison tett látogatásról. A hátsó borítón: Mars-geológusunk szkafanderben, a Meteor sarki fényes borítójával a kezében. (A képet még viszontlátjuk!...) A Vénusz-átvonulásra is készülünk: régi magyar észlelésekrõl és a sokakat aggasztó feketecsepp-jelenségrõl közlünk cikket. 2004/5. Az EU-csatlakozás alkalmából Európát ábrázoló ûrfelvételekbõl nyújtunk át csokrot az olvasóknak. Kontinensünk odafentrõl meglepõen szép látványt nyújt – a képeken szerencsére nem látszanak a földfelszíni problémák. 2004/6. Szemtõl szemben az omega Centaurival! Kereszty Zsolt cikke a 2003-as dél-afrikai észlelõexpedíció eseményeit eleveníti fel, nagyon szép asztrofotókkal (képmelléklet), címlapon a éta Carinae körüli „zavaros” ködösség. A déli égen sokkal több a látványos objektum, mint idefent, északon – egyszer az életben mindenkinek látnia kellene a déli égboltot. Elhunyt Janet Mattei, az AAVSO igazgatónõje. 2004/7-8. A június 8-i Vénusz-átvonulást ideális körülmények mellett észlelhettük. A címlapon Éder Iván fotóját mutatjuk be – a felvételen jól látható a Vénusz „átvilágított” légköre. A Hold 100-szor – itthon is meghirdetjük a Lunar 100 programot. Bakos Gáspár a Mauna Kea tetején észlel, oxigénpalackkal segítve szabadszemes határmagnitúdóját. Az eredmény: döbbenetes élmények és egy jó cikk. 2004/9. Még mindig a Vénusz-átvonulásról: kétségkívül ez volt az év eseménye, sikeres bemutatók soráról érkeztek híradások. Mitre Zsolt Vardõre utazott, hogy Hell Miksa nyomdokait követve figyelje meg az eseményt. Megérkezett a Cassini a Szaturnuszhoz. A címlapon látható a Szaturnusz gyûrûrendszere, egészen közelnézetbõl. 2004/10. Egyre több jól felszerelt magán-csillagvizsgáló épül az országban. Jaczkó Imre cikkében bemutatja az Androméda Csillagvizsgálót, a képmellékletben pedig számos további ilyen létesítmény fényképét mutatjuk be. 2004/11. Fényszennyezés-konferencia Debrecenben. Elsõ alkalommal gyûltek össze csillagászok, környezetvédõk, világítástechnikai és energetikai szakemberek, hogy áttekintsék a kérdéskört. A konferencián Bob Gent, az IDA európai képviselõje is elõadást tartott. 2004/12. Fényes vendég a Camelopardalisban – 2004-ben két fényes szupernóvát is megfigyelhettünk távoli extragalaxisokban. 2005 2005/1. januári számunkat Kulin György emlékének szenteltük, a képmelléklet témája is Kulin György munkássága. Mindez csak nyitánya a Kulin-emlékévnek, mely megemlékezésekkel, kiadványokkal, vetélkedõvel és egy Kulin-honlappal emlékezett meg az amatõrmozgalom atyjáról. A Kulin-emlékérem idei kitüntetettje rovatvezetõnk, Keszthelyi Sándor. Meteor-postázás 2005 áprilisában, a Polaris Csillagvizsgálóban. A postázás is társadalmi munkában történik, akárcsak a lap szerkesztése http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


2005/2. Jól kezdõdött az év üstökös-szempontból. A címlapon Machholz-üstökös és a Fiastyúk együttállása, és szép fotók láthatók az üstökösrõl a képmellékletben. Sikeresen leszállt a Huygens szonda a Titan felszínére. 2005/3. Január 21-én újra sarki fény látszott hazánkból, amirõl a képmellékletbõl is tájékozódhat az olvasó. A csillagászattörténeti rovatban a bicskei csillagvizsgálóról olvashatunk. Mi közlünk elsõ ízben korabeli fényképet a csillagvizsgáló pusztulás elõtti állapotáról. 2005/4. Távcsövek a mesés Keletrõl, avagy hogyan készülnek napjaink kommersz távcsövei? (A kínai távcsõgyártás eredménye az olcsó távcsõkínálat és az európai távcsõgyártás elhalása.) 2005/5. A TMB-apokromátról olvashatunk érdekes cikket, a képmellékletben pedig a 130/780-as típussal készült asztrofotók (Éder Iván és Rózsa Ferenc felvételei) kápráztatják el az olvasókat. A hagyományos fotótechnika és a számítógépes képfeldolgozás házassága csodákra képes. Kereszturi Ákos a „Marson” (az arizonai Mars-analógia bázison) a Meteor 2004/1. számával. 2005/6. Berci és Béla – huszonöt éves a magyar ûrrepülés A címlapon: az Örvény-köd. Szitkay Gábor szenzációs felvétele összesen 520 perc expozíciós idõvel készült. Messier-maraton: 105 – Görgei Zoltán és Ladányi Tamás ennyi Messier-objektumot nézett végig egyetlen éjszakán. Az eredmény: új magyar rekord. 2005/7-8. Új távcsövet avattunk Hegyhátsálon. A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány új 50 cm-es RC-távcsöve az utóbbi évek legjelentõsebb beruházása. A létesítmény mindenki számára nyitott, a hegyhátsáliak szeretettel várják az érdeklõdõket. Észlelési élményem: az MCSE pályázata fiatal amatõrök számára. A legjobb írásokat a 7-8-as számban közöltük. 2005/9. Teljes sikerrel járt a Deep Impact szonda, mely telibe találta az üstököst. A becsapódásról látványos felvételeket közlünk a képmellékletben. Tesztkalandok egy 25 cm-es GSO Dobsonnal. A tajvani gyártmányú Dobson különös megoldásaival nem várt problémák elé állította a tesztelõt, Papp Sándort. 2005/10. „Ismét felfedezték” a tizedik bolygót! A Plútón túli „óriás Plútóról” és a tizedik bolygóvá nyilvánítás hátterérõl rántja le a leplet Sárneczky Krisztián. Az Enceladusról, a Szaturnusz pöfékelõ holdjáról ír Budai Edina és Szabó http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


Andrea. A Polaris szakkörösei ezzel a témával értek el 6. helyezést az ESO tavalyi pályázatán. A Schmidt-Cassegrain forradalomról Szarka Levente írt cikket. A távcsõtípus valóban forradalmasította az amatõrök észlelési lehetõségeit. 2005/11. Londoni napórákat járt sorra Marton Géza – a különleges megoldású árnyékórákról szól a „vezércikk”. Táborkrónika 2005 – egyre több színvonalas csillagászati tábort szerveznek szerte az országban. A nyár rossz idõjárása azonban rányomta a bélyegét a táborokra is. Az Ursa Minor csillagtérkép program. Butuza Tamás cikke saját fejlesztésû, a gyakorlatban is jól használható programjáról. 2005/12. Az év eseménye az október 3-i napfogyatkozás – legalább is azok számára, akik elutaztak a jelenség „totalitási sávjába”, ahol gyûrûs napfogyatkozást láthattak. Spanyolországi és tunéziai észlelési élményekrõl olvashatunk, nagyon sok szép képpel. Szabó Barna a Meteor 2005. szeptemberi számára vetíti ki a fogyatkozó Nap képét 2006 2006/1. A januári szám "vezércikkét" Galántai Zoltán tudománytörténéz írta, Órák, robotok, mikrokozmoszok: az idõmérés története címmel. A 2005. októberi gyûrûs napfogyatkozásról két további élménybeszámolót olvashatunk. Gyarmathy István magán-csillagvizsgálója, a Kis Göncöl Csillagda építését ismerteti. 2006/2. A címlapon Éder Iván újabb szenzációs felvétele az Orion csillagképrõl, a képmellékletben összeállítás az Orion vidékérõl, a csillagászattörténet rovatban pedig Bartha Lajos írása a Három Kaszásokról, vagyis a csillagkép (egy része) magyar elnevezésének hátterérõl. Tóth Imre az üstökösrovatban az üstökösök tudományos célú észlelésérõl ír. 2006/3. Emlékezzünk a West-üstökösre! A címlapon a harminc évvel ezelõtt feltûnt, igen látványos West-üstökös. A horizonton: a Plútó! Spányi Péter a New Horizons Plútó-szonda indítása kapcsán írt hosszabb cikket. A szonda még a bolygó felé indult, mire megérkezik, ki tudja, mi lesz a Plútó besorolása... 2006/4. Újra magyar a "Marson". Hargitai Henrik Kereszturi Ákos nyomdokain második magyarként dolgozott a sivatagi Mars-analógia bázison, ahol többek közt kipróbálta a magyar fejlesztésû Mars-autót, a HUSAR-t. A képmelléklet is a Marssal és a marsbázissal foglalkozik. 2006/5. A 85 esztendõs Ponori Thewrewk Aurélt köszöntjük, beszámolunk a március 29-i részleges napfogyatkozásról, melynek észlelésére és bemutatására nagy erõkkel készültünk, azonban a rossz idõ a legtöbb helyen megakadályozta a munkát. A képmellékletben gyõri amatõrök asztrofotóiból válogatunk. http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


2006/6. Hosszú idõ után újra magyar üstökösfelfedezésnek örülhetünk: Ambrus Ádám üstököst fedezett fel a SOHO egyik felvételén. A képmellékletben a Swassmann-Wachmann 3-üstökösrõl készült felvételekbõl válogatunk, a címlapon épp az M57-et "fedi el" a tavaszi ég fényes üstököse. A Jupiteren újabb vörös folt jelent meg.A Meteor friss és régebbi számai a Szakkönyváruházban is megvásárolhatók 2006/7-8. A 140 oldalas összevont szám fõ témája természetesen a március 29-i napfogyatkozás. Több száz magyar amatõr észlelte a teljes napfogyatkozást, a többség Törökországból. Az expedíciós beszámolók közel 40 oldalt töltenek meg, a képmellékletben is a napfogyatkozás van terítéken. Az új életre kelt távcsõépítési rovatban Varga Dávid hatcsapágyas távcsõmechnaikájáról is olvashatunk. 2006/9. Az Itokawa kisbolygóval kapcsolatos legújabb eredményekkel foglalkozik "vezércikkünk". A II. napórás találkozó kapcsán egy érdekes ólomüveg napóráról olvashatunk. A képmellékletben a hirek.csillagaszat.hu hétképeibõl közlünk válogatást. 2006/10. Az év egyik szenzációja volt a Plútó "lefokozása". A prágai eseményekrõl Kiss László tollából ovlashatunk helyszíni tudósítást. A nyár hazai amatõr eseménye a tarjáni Meteor '06 Távcsöves Találkozó volt, melyen több mint 300 amatõr vett részt. A tábori életképeket a képmellékletben láthatjuk, ugyanitt légköroptikai jelenségekrõl készült felvételeket is bemutatunk. 2006/11. Az év hazai szenzációja az elsõ magyar-amerikai felfedezésû exobolygó, melyrõl Székely Péter írt cikket. Chilében, a "lámák földjén" jártak a Polaris szakkörösei, akik megnyerték az ESO Catch a Star! elnevezésû pályázatát. A Polarisban járt az AAVSO igazgatója, Arne Henden. Csendélet a Polarisból. Postázásra várnak a Meteor 2006/12. számának példányai és 2007-es Csillagászati évkönyvek (a postazsákokban)

2006/12. A távcsõépítési rovatban a magyar készítésû apokromátról olvashatunk, a Hold-rovatban pedig új észlelési programról, melynek célja a Hold felszínén leszállt expedíciók vagy automata szondák leszállóhelyének megismerése. A képmellékletben mélyég-felvételeket mutatunk be az egyre jobb asztrofotókat készítõ hazai amatõrök munkáiból.2007 2007/1. Amerikát "ellepik" a magyarok - errõl számol be Szalai Tamás a Harvardon tett látogatását ismertetõ cikkében. Egy másik amerikás magyarral, Bakos Gáspárral készítettünk interjút az új magyar-amerikai felfedezésû exobolygó kapcsán. A képmellékletben és az üstökösrovatban a múlt év õszén kifényesedett SWAN-üstökössel találkozhatunk. 2007/2. Babcsán Gábor magashegyi észleléseirõl számol be. A légköroptikai jelenségek összefoglalását Hegedüs Tibor tollából olvashatjuk, a képmellékletben látványos illusztrációkkal. A rendkívül nagy érdeklõdéssel övezett budapesti van Gogh-kiállítás kapcsán a holland festõ csillagászati ihletésû mûveivel foglalkozunk. 2007/3. Januárban fantasztikus vendégünk volt az esti égen, a McNaught-üstökös. A címlapon Balogh Gábor felvétele mutatja ezt a gyönyörû égi vándort, mely a déli féltekérõl még ennél is fantasztikusabb látványt nyújtott. Üstökösrovatunk és a képmelléklet ezzel a pompás kométával foglalkozik. Még mindig nincs csillagászati világnap, bár Magyarországon valami rejtélyes oskán fogva elterjedt, hogy ez a jeles nap április 3-ára esett.

http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


2007/4. Üstökösszörnyeteg a címlapon: ilyen volt a McNaught-üstökös Ausztráliából! A képmellékletet és az üstökösrovatot ismé McNaught uralja: a látvánnyal nem lehet betelni. Már megint a délieknek volt szerencséjük... Tíz éves a Csilla, az MCSE elsõ levelezõlistája. A londoni Astrofest 2007-rõl tudósít Méhes Ottó. Egyiptomi napfogyatkozás-viszontagságairól ír Bokor Katalin.

2007/5. A címlapon a kanzelhöhei obszervatórium egyik pazar Nap-felvétele, magáról az intézményrõl Ladányi Tamás írt ismertetést. Egy automata teljeségbolt-kamera készítését mutatja be Csongrádi Zoltán a távcsõépítési rovatban. A holdbéli Duna és Tisza nyomában kalandozik Mizser Attila. A képmellékletben magyar amatõrök mélyégfelvételeit láthatjuk. 2007/6. Megújult a Meteor! A címlapon szakítottunk a régi hagyománnyal, a Meteor-logó felülre került - csak a betûtípust tartottuk meg a régi címlapból. A Meteor belseje is teljesen átalakult, teljes egészében kéthsábos tördeléssel, új betûtípusokkal, világosabb szerkezettel jelentkezünk. A korszerûsített kinézet mellett a tartalmat is szeretnénk frissebbé, a nem kimondottan észlelõ amatõrökhöz is közelebb hozni. A korábbinál több szövegközi ábrát tudunk közölni, ráadásul jobb minõségben.

A "leg"-ek exobolygója: ismét exobolygót fedezett fel a HAT-team. Ágasvári emlékek: a 2006-os ifjúság tábor. A bajai találkozóról olvashatjuk Szalai Tamás gondolatébresztõ beszámolóját. Becsapódás szimuláció: ha tudni akarja, hogy egy meteor vagy kisbolygó mekkora kárt tenne a földi környezetben. A zselici Messier-maratonon egyetlen éjszaka 105 objektumot nézett végig Sánta Gábor.

2007/7-8. Szokásos nyári összevont számunk ezúttal 128 oldalas, és az év két fõ "profiljával" a heliofizikai évvel és az ötven éves ûrkorszakkal foglalkozik. A címlapon látható STEREO-felvétel sokak számára jelentett feladványt: hogyan lehetséges, hogy az ûrszonda annyival kisebbnek látja a Holdat? A tavasz nagy eseménye volt Simonyi Károly ûrutazása, melyrõl részletesen beszámolunk cikkben és a színes mellékletben is. Sajtz András simonyifalvai észleléseinek 25 évére emlékszik vissza egy kitûnõ cikkben. Tóth Zoltán és Szabó Sándor 50 cm-es távcsövük építését ismerteti. A 150 évvel ezelõtt született Gothard Jenõ munkásságát ismerteti Bartha Lajos. Szakköri találkozó volt a Polarisban: a rendezvény tanulságaival foglalkozik Horvai Ferenc és Kereszturi Ákos. 2007/9. Bemutatkozik a szenci Solar Csillagászati Egyesület. Konkoly-szobrot avattak Ógyallán. Az elmúlt nyáron meglepõen sok világítófelhõ-észlelés készült. A megszaporodott világító felhõk talán a klímaváltozással állnak kapcsolatban. Sikeres volt a Múzeumok éjszakája - bemutatóink szempontjából is. A képmellékletben ezúttal a Marssal találkozunk, Morfológiai Zónák a Marson c. cikkünkhöz kapcsolódva. 2007/10. A Meteor címlapján meteorit látható, Padányi Árpád tartja kezében a Campo del Cielo-meteorit egyik darabját. Ugyanõ érdekes cikket írt az ISS részleteinek megörökítésérõl. Halottak napján: csillagászok sírjai Rezsabek Nándor cikkében. A második tarjáni tábor emlékképeit eleveníti fel Horváth Katalin. Az emlékezést képmellékletünk is segíti. Csillagászati ábrázolások kalotaszegi tempomokban - Szabó M. Gyula cikke. Október az ûr hónapja is, Öven éve a világûrben és Kína a Holdra készül c. cikkeink is erre emlékeztetnek. Lapunk támogatja a 2007. évi Kutatók Éjszakája budapesti központi rendezvényét. 2007/11. Planetárium-felfújtak: a novemberi szám a pozsonyi kisplanetárium-találkozóról szóló beszámolóval indul. A szlovák fõvárosban többféle felfújható planetáriumot is volt alkalmunk közelrõl tanulmányozni. Soligor-távcsövek "tuningolásáról" ír Béres Gábor, az ágasvári ifjúsági táborról pedik Klimaj Renáta. Az olvasói rovatban - egyebek mellett - Katie Melua Nine million bicycles c. számának csillagászati vonatkozásáról olvashatunk. 2007/12. Decemberi címlapunkon Szitkay Gábor és Koch Barnabás szenzációs felvétele látható a Holmes-üstökösrõl. Az égitest minden idõk legnagyobb mértékû üstököskitörését produkálva október végén néhány nap alatt érte el a szabadszemes láthatóságot, miközben egymilliószorosára növekedett fényessége. Természetes, hogy a képmellékletet is a Holmes uralja, és az üstökös rovat is szokatlanul terjedelmes.2008 2008/1. 2009 a csillagászat nemzetközi éve lesz, a belsõ borítón megismerkedhetünk az év hivatalos logójával. Januárban még mindig a Holmes-üstökös a szenzáció, hiszen továbbra is fényes, szabadszemes a csóvás égi vándor. A címlap mellett ismét egy teljes képmelléklet foglalkozik a Holmes-szal. A Hold-rovatban Velkei Szabolcs fényképszerû rajzaival ismerkedhetnek meg az olvasók. A változós rovatban Kiss László cikke olvasható a CHARA-interferométerrõl. 2008/2. A címlap ismét szenzációs magyar asztrofotó: Berkó Ernõ kompozit felvétele a Geminidák 2008. decemberi http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


maximumáról. A képmellékletben ugyancsak szenzációs felvétel látható a Magas-Tátráról. A fantasztikusan részletes felvételt Éder Iván készítette a Csóványosról. Schalk Gyula posztumusz cikkét olvashatjuk a naptárproblémáról, A.D. 2008: szökõév nem szökõ gondokkal címmel. 2008/3. Darkula az égbe jutott! Egy tucat újabb magyar kisbolygó-elnevezést fogadott el az IAU. Mostantól a 125071-es sorszámú kisbolygó Lugosi Béla, a Drakula grófot oly' emlékezetesen megformáló filmszínész nevét viseli. Március a Messier-maratonok idõszaka. Sánta Gábor egy 2007-es öttömösi észlelõakció eseményeit eleveníti fel cikkében (az észlelõk 106 M-objektumig jutottak 2007. április 14/15-én). 2008/4. Újra ûrszonda a Merkúrnál! 1975 után ismét ember alkotta ûreszköz látogatott a "legfürgébb" bolygóhoz, a Messenger. Az eseményrõl hosszabb cikkel és képmelléklettel is megemlékezünk. Félkarú csillagrablókról (goto-s funkcióval "felturbózott" kistávcsövekrõl) írt cikket Butuza Tamás. A Hubble változó köde címû cikk az NGC 2261-ben észlelhetõ drámai változások apropóján mutat be egy érdekes képpárt és egy hangulatos ágasvári hétvégét. 2008/5. Húsz évvel ezelõtt hunyt el Szentmártoni Béla (1931-1988), akire Újvárosy Antal emlékezik. Az immár hagyományos Polaris-farsangról olvasható rövid tudósítás, és egy másik, ünnepélyesebb hangvételû az Aquincum kisbolygóról. A (107052) Aquincum aszteroidát április 11-én "adtuk át" a III. kerület polgármesterének, Bús Balázsnak. Egy nappal késõbb igen sikeres Hold-észlelési találkozónak adott otthont a Polaris. 2008/6. Az utóbbi évtizedek legizgalmasabb archeoasztronómiai újdonságáról, a debrai korongról írt hosszabb ismertetést Sánta Gábor. A száz évvel ezelõtt robban Tunguz-meteorról Tóth Imre és Kereszturi Ákos jelentkezett cikkel. A képmellékletben Cserna Antal galaxisfelvételei kápráztatják el az olvasókat. A budapesti IMAX moziban láthattuk az Ûrállomás 3D c. rendkívül látványos filmet, mely az ISS-es folyó munkát mutatja be. 2008/7-8. 2008. március 31-én egy órára lekapcsolták a díszvilágítást Budapesten és több vidéki nagyvárosban. Ezzel hazánk is csatlakozott a 2007-ben Sydney-ben indított Earth Hour elnevezésû akcióhoz. A nyári idõszámítás hátterérõl oszt meg izgalmas, kevéssé ismert részleteket Szabadi Péter. Kína csillagászatát ismerteti hosszú cikkben Hegedüs Tibor. A HungaroMars 2008 expedícióról Kereszturi Ákos jelentkezik érdekes beszámolóval. Nyúlon túl... interjú Szitkay Gáborral, az ismert asztrofotóssal. A PDA csillagászati alkalmazásáról olvashatunk Kiss László cikkében. A Reneszánsz Évhez Regiomontanus és a reneszánsz mûszerkészítés címû cikkünkkel kapcsolódunk. Anyátlan csillagász család - Kemenes Lászlónéra (1945-2008), az ismert pécsi ismeretterjesztõre emlékezünk. 2008/9. A Phoenix-szonda megérkezett a Marsra - és a Polarisba. A sikeres Marsot érés kapcsán eredményes esti bemutatót tartottunk. A legkisebb Takahashi: a japán cég 60/355-ös kisrefraktorát ismerteti Lõrincz Imre. A webkamerás bolygóészlelésrõl ír Tordai Tamás. A 100 évvel ezelõtt indult Nyugatra is emlékezünk, amikor Csillagászati emlékhelyeink c. sorozatunkban Kosztolányi Dezsõ Logodi utcai lakóhelyérõl írunk. (Itt született a Hajnali részegség c. remekmû.) 2008/10. Augusztus 1-jén népes magyar észlelõexpedíció láthatta a teljes napfogyatkozást Szibériából. A legszebb felvételeket Olvasóink is láthatják a címlapon és a képmellékletben. A Csimabiról, a Csillagászat Magyarországi Bibliográfiájáról jelentkezik izgalmas részletekkel Keszthelyi Sándor. 2008/11. A Föld légkörében robbant 2003 TC3 kisbolygóról ír "vezércikkünkben" Sárneczky Krisztián. Óriásbinokulár-szék! A 2008-as tarjáni tábor egyik legérdekesebb mûszerérõl osztja meg a titkos információkat velünk Kocska Tamás. Az újonnan indult digitális asztrofotózás rovatban ismét üdvözölhetjük Fûrész Gábort rovatvezetõi "beosztásban". Csillagászati vonatkozású emléktáblákról írt hiánypótló cikket Rezsabek Nándor. 2008/12. A címlap (is) egy új csillagvizsgálóról tudósít, a jászberényi könyvtár kupolás obszervatóriumot kapott! Az új James Bond-filmben (a Kvantum csendje) az ESO paranali obszervatóriuma is forgatási helyszín volt. Lebontották a Pécsi Planetáriumot. Újabb napóráinkról láthatunk színes képmellékletet! A belsõ borítón az augusztus 31-i vulkanikus naplementérõl mutatunk be látványos felvételt.2009 2009/1. Megkezdõdött A Csillagászat Nemzetközi Éve! A címlapon: Galilei objektívje, melynek segítségével 1610 elején felfedezte a Jupiter holdait. Az évben új sorozattal jelentkezünk, A világ nagy távcsövei címmel. Stellafane! A távcsõépítõk mekkája az USA-beli Vermont államban évente megtartott távcsöves találkozó. 2008. december 21-én csillagászati magazinnal jelentkezett a Polaris TV. 2009/2. Az M46-ról és vélelmezett planetáris ködérõl írt cikket Kiss László. Eszerint a két objektum nem tartozik össze. 2008. december 1-jén a Hold elfedte a Vénuszt. Évtizedekig nem láthatunk ilyen látványos bolygófedést. Az 1995-ben hullott kaposfüredi meteorit sorsát tárja fel Becz Miklós. Mars cím nélkül: a Nemzeti Színház elõadásában szerepelt tagtársunk, Boros-Oláh Mónika. A februári szám postázásáról készült videó a Youtube-on kb. 100-szoros gyorsításban mutatja a kényes mûveletet. Bárcsak a valóságban is végeznénk a munkával másfél perc alatt! http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


2009/3. Galilei nyomában tett itáliai utazásáról írt hosszabb cikket a fõszerkesztõ. Beindult a csillagászat éve: a TWAN programról olvasható interjú Babak Tafreshivel (a címlapfotót is az iráni amatõr készítette), jégtávcsövet állítottak az idei Mérnökbálon, ismét jelentkezett a Polaris TV magazinja, Megnyitjuk a csillagászat évét címmel. Tóth Zoltán beállította az egyetlen éjszakán vizuálisan észlelt üstökös-világrekordot: 2008. november 27/28-án 19 csóvás égi vándort figyelt meg. 2009/4. Komoly zenész, komoly fotós: interjú Éder Ivánnal, aki az asztrofotózást nagyon komolyan csinálja, amint az a képmellékletbõl is kiderül. Folytatódik a csillagászat éve: építsük meg Galilei távcsövét, mégpedig az AstroMedia kivágható távcsõépítõ szettjébõl. Tagtársunk, Bereczki Csaba eljutott az arizonai meteoritkráterhez, élményeirõl rövid híradásban számol be. Bereczky Csaba lányával a kráter peremén: 2009/5. Májusi számunkban visszaemlékezünk 1983 májusára, amikor átszáguldott egünkön a "földsúroló" IRAS-ArakiAlcock-üstökös (Egy év - egy kép). Molnár Péter 2008. májusi finnországi látogatásáról mesél. Dübörög a csillagászat éve! Április 4-én óriási sikerrel tartottak járdacsillagászati bemutatókat tagjaink. Különösen terjedelmes távcsöves blokkunk: Herschel távcsövérõl, a goto mechanikákról, az új 305 mm-es SW-Dobsonról és az APO-refraktorok alternatíváiról írunk. 2009/6. A Csillagászat Nemzetközi Évében máltai kezdeményezésre vettünk részt Az emberiség Holdja elnevezésû akcióban, melynek hazai gyümölcse Jaksy Attila fantasztikus holdas-repülõs címlapfotója lett. Folytatódik a Hold ostroma: a Távol-keleti ûrhatalmak is beszálltak a Hold ostromába: bõ négy évtizeddel az USA után. 2009/7-8. Hagyományainkhoz híven ismét dupla terjedelemmel jelentkezik nyári összevont számunk, melyrõl az MCSEhonlapon olvashatunk bõvebben. 2009/9. Ez az év valóban rendkívüli: szeptemberi számunk is dupla terjedelmû, egy pályázati támogatásnak köszönhetõen. A szám vezérfonala a térhatású csillagászat. Több, a témába vágó cikk is kapcsolódik ehhez a fonalhoz, így pl. A Tejútrendszer szerkezete, a Csillagképek térben, A Kepler-kráter 3D-ben stb. A tagok számára anaglif szemüveget is mellékeltünk, hiszen a címlap és a képmelléklet is 3D-s képeket tartalmaz. Íme egy kép Rõmer Péter cikkébõl: 2009/10. Folytatódik A Csillagászat Nemzetközi Éve. A Meteor 400. számához DVD-t is kaptak a tagok és elõfizetõk, rajta a Csillagászat Nemzetközi Éve hivatalos videójával. A címlapon Ladányi Tamás fotója a Magyar Nemzeti Múzeum TWANkiállítására invitálja az olvasókat. 2009/11. A címlapon ismét Az emberiség Holdja, ezúttal a végleges mozaikfelvétel, melyen felfedezhetjük Jaksy Attila repülõs fotóját is. Sánta Gábor hosszabb cikkben emlékezik meg a tarjáni MTT '09-rõl, mely az év legnépesebb amatõrcsillagész rendezvénye volt. Új rovatvezetõnk, a szlovákiai Balogh Klára a kínai napfogyatkozás-expedíció tapasztalatait osztja meg velünk. 2009-ben a Szaturnusz majdnem gyûrû nélkül látszott: a hazai észlelésekrõl a bolygórovatban olvashatunk. 2009/12. A címlapon újra a Hold, ezúttal Francsics László gyönyörû felvétele mutatja meg kísérõnk színeit. A húsz évvel ezelõtt felbocsátott HST-vel foglalkozik Fûrész Gábor cikke, és - milyen véletlen! - egykori szakkörösünk, Szulágyi Judit a Hubble Ûrtávcsõ Intézetben (STScI) szerzett tapasztalatit osztja meg olvasóinkkal. A 25. oldalon Hingyi Gábor döbbenten olvassa a kör alakú könyvet a Holdról (ember a Holdon). Izgalmas cikket olvashatunk a PV Cephei változó ködösségérõl Elek Elza tollából. A cikk egyik illusztrációja Éder Iván felvétele, mely a melléklet 2-3. oldalát foglalja el. A 64. oldal rövidhírében Obama elnököt látjuk távcsõbe pillantani. A Csillagászat Nemzetközi Évében a Fehér Ház parkjában középiskolásokat látott vendégül az elnöki házaspár. {mospagebreak title="Mirõl írtunk? - 2010-es évek"}2010-es évek2010 2010/1. Kromoszféra-észlelésekre alkalmas naptávcsövekrõl ír cikket Bucsi Gábor. A Leonidák 2009-es jelentkezésérõl írt összefoglalót Sárneczky Krisztián, új, részletes mélyég-észlelési kalauza elsõ részével jelentkezik Sánta Gábor. A legkülönösebb jelenségekrõl mégis a szabadszemes rovat tudósít. Norvégiában különös megjelenésû égi spirál mutatkozott. A rejtély hamar megoldódott: a spirált egy meghibásodott katonai rakéta rajzolta az égre. 2010/2. A szépségen túl - olyan amatõr észlelési lehetõségekrõl ír Sárneczky Krisztián, amelyek a tudomány hasznára is válhatnak. Fûrész Gábornak köszönhetõen végre részletes cikket olvashatunk a magyar sikerprogramról, a HATNet-rõl. Ugyancsak Fûrész Gábor írt cikket az amatõr exobolygó-észlelési lehetõségekrõl. Stickel János DSLR fotometriai tapasztalatait osztja meg az olvasókkal. Elmondhatjuk, a 2010. februári szám szinte tematikus szám a profiamatõr kapcsolat építése terén... 2010/3. Két kisbolygó összeütközésérõl szól a vezércikk. A Csillagászat Éve padovai zárókonferenciáról írt beszámolót Mizser Attila, Galilei 1610-ben megjelent Sidereus Nunciusát Keszthelyi Sándor mutatja be. Folytatódik a HATNet soroazt, hangulatos összeállítást olvashatunk a Copernicus-kráterrõl. A képmelléklet tárgya ezúttal a Csillagászat Nemzetközi Éve - az itt közölt életképek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik. http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


2010/4. Az év eseménye kétségkívül a február 28-i tûzgömb volt, mely rengeteg munkát adott nekünk. A 3. oldaltól a jelenséggel kapcsolatos bejelentéseket olvashatjuk. A tûzgömb hosszan megmaradó nyomáról a képmellékletben közlünk fotókat. 2009-ben a csillagászok a spájzban voltak: újabb összeállítás az év eseményeibõl. 2010/5. A vezércikk ismét a február 28-i jelenséggel kapcsolatos: Megtalálták a meteoritokat. A magyarországi megfigyelések alapján szlovák csillagászoknak sikerült megtalálniuk a tûzgömb maradványait Kassától nem messze. Száz évvel ezelõtt járt földközelben a Halley-üstökös. A nevezetes év eseményeit foglalja össze Tóth Imre. Mucsi Dezsõ érdekes cikkben foglalja össze tükrös óriásbinokulárjának építését. Egy szimultán észlelt Leonida-tûzgömbról ír Sárneczky Krisztián. Mindez azt jelzi, hogy ismét kezd éledezni a hazai meteorészlelés... 2010/6. Vajon mennyire forgatták Kopernikusz Revolutionibusát Magyarországon? Kiderül Farkas Gábor Farkas cikkébõl (Kopernikusz Magyarországon). Ismét jó napészlelési cikket olvashatunk, ezúttal Jónás Károly és Molnár Péter tollából (Granuláción innen, napfoltokon túl). A SkyMorhp adatbázis amatõr hasznosítását ismerteti Kürti István, a Krétai mélyeges expedícióról ír Sánta Gábor. 2010/7-8. A nyári összevont szám 132 oldalon jelent meg. A címlapon és a képmellékletben a namíbiai expedíció mélyég-felvételei láthatók, melyeket Éder Iván Asztrofotósként Namíbiában c. cikke egészít ki.A szokottnál terjedelmesebb hírrovatunk, és hosszabb cikket olvashatunk a Polaris-szakkör éveirõl is. Két interjút közlünk, mindkettõben napfizikával foglalkozó hazai szakembereket szólaltatunk meg: Petrovay Kristófot és Ludmány Andrást. 2010/9. Szeptemberi számunk címlapja ezúttal gyermekrajzot ábrázol. Ruff István Zalán Dunaföldváron él, és igen tehetségesen rajzol és versel. Csillagászati ihletésû verseibõl közlünk egy csokorra valót. Újabb magyar szupernóvafelfedezésrõl tudósítunk (SN 2010gn). Két cikket is közlünk az erdélyi amatõrcsillagászatról. 2010/10. Interjúalanyunk ezúttal Kiss László, a Lendület-program egyik kiváló kutatója. A Hold-rovat a Szivárvány-öböl (Sinus Iridum) érdekességeit mutatja be. A képmellékletben az õszi ég érdekesebb mélyég-objektumait mutatjuk be. 2010/11. Eltûnt a SEB, a Jupiter déli egyenlítõi sávja. A címlap HST-felvétele és amatõrtársaink bolygófelvételei is szépen mutatják a drámai változást. Bemutatjuk az újjászületett tatai csillagdát. Véget ér Székács Vera háromrészes Galilei-sorozata, melyben hõsünk római útjait mutatja be. 2010/12. Az EPOXI ûrszonda felkereste a Hartley 2-üstököst, fantasztikus közelképeket kaptunk egy újabb üstökösmagról. A 150 évvel ezelõtt született Krúdy Jenõre emlékezünk, bemutatva még mindig meglevõ egyik tükrét is. Éledezik a naptevékenység - errõl számol be rovatunk. Újabb magyar szupernóva, az SN 2010jk - ez az eddigi legtávolabbi. Fényszennyezés-konferencia volt Lastovón. Befejezõdik Egy év - egy kép sorozatunk. 2011 2011/1. Negyven éves a Meteor! Ladányi Tamás fantasztikus analemma-felvételével kezdõdik az év. Szabó M. Gyula Kulin Györgyöt idézi meg filozofikus hangvételû cikkével. Szolárgráfokat is közlünk! Verebély László diákkori megfigyeléseit ismertetjük. A távmegfigyelés ma már az amatõrök számára is elérhetõ - Kürti István cikkébõl ez kiderül. A változóészlelõ amatõrök számára is megváltozott a világ, de még bõven vannak észlelési lehetõségek. Több is, mint valaha! 2011/2. A címlapon Horváth Attila Róbert kissé zavarbaejtõen mutatja meg észlelõhelyét. A Polaris szakkörösei a NASA ûrtáborában járta. Tükörcsiszoló szakkör indult a Polarisban. Az elsõ hónapok tapasztalatairól számol be Molnár Péter. Január 4-én részleges napfogyatkozás volt. Az ország nagy része fölött borult volt az ég, de így is bõven érkeztek érdekes beszámolók. 2011/3. Létrejött a Hortobágyi Csillagoségbolt-park. A titokzatos Alphonsus-kráterrel foglalkozik Hold-rovatunk. Berkó Ernõ kettõscsillag-felfedezéseinek száma meghaladta az ezret. Egészen pontosan 1111 db-nál tartott, amikor lapunk megjelent. Egy érdekes emlékérmet mutat be Maróti Tamás: 200 éve született Le Verrier. 2011/4. Ismét évforduló: 50 évvel ezelõtt repült az elsõ ûrhajós, Jurij Gagarin. Címlapunkon Tracy Caldwell Dyson ûrhajósnõ az ISS Kupola moduljából szemléli a Kék Bolygót. Interjút közlünk Vinkó Józseffel, a szupernóva-kutatás nemzetközileg elismert szaktekintélyével. Három magán-csillagvizsgálót is bemutatunk: a Triangulumot, Dracót és Takács András faszerkezetes kupoláját. Képmellékletünk is kapcsolódik az ûrhajózás jeles évfordulójához. Ezt látják az ûrhajósok: légköroptikai jelenségeket sarki fényeket, vulkánkitöréseket, ahogy csak odaföntrõl láthatók! 2011/5. Kilencven esztendõs Ponori Thewrewk Aurél - a születésnap alkalmából Orha Zoltán beszélgetett az MCSE örökös tiszteletbeli elnökével. Szépen beindult a magyarországi videometeoros hálózat; megszületett az ötvenedik piszkési szupernóva - mindkét témáról Sárneczky Krisztián számolt be. A képmellékletben - egyebek mellett - Ábrahám Tamás nyílthalmaz-galériájában gyönyörködhetünk. 2011/6. A címlapon a Canis Minor Obszervatórium, a nagykanizsai amatõrök új közösségi csillagvizsgálója. Vértes Ernõ, a Kulin György-emlékérem idei kitüntetettje mutatja be a Gothard Amatõrcsillagászati egyesületet. Hegedüs Tibor egy sikeres Asztro-fizikai roadshow-ról ír. Elhunyt Nagy Sándor, a Meteor korábbi szerkesztõbizottsági tagja. http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


2011/7-8. Ismét eltelt egy év, itt a Meteor nyári dupla száma! A tartalmat a linket megnyitva böngészhetjük. És eltelt 40 év is, ebbõl az alkalomból íme egy évfordulós videó a Meteorról a Youtube-on, sok-sok emlékképpel, régi és mai ismerõssel... 2011/9. A szeptemberi számmal búcsút intettünk a Meteor házilagos postázásának. Mostantól a Magyar Posta Zrt. Hírlap Terjesztési központ gondoskodik a Meteor borítékolásáról, kézbesítésérõl Magyarországon belül. Sõt, a lapszámok már fóliázva érkeznek, nem is borítékban. A "forradalmi" változás mellett sok-sok-érdekességet is meg kell említeni. Írunk a rijekai csillagvizsgálóról, a Puskin utca napórájáról, a Nap észlelésének örömeirõl és az új, magyar verziójú Hold-térképrõl. Gyönyörû képek a júniusi holdfogyatkozásról, fantasztikus tûzgömb-fotó a címlapon, szupernóva az Örvény-ködben - mi kell még az amatõrcsillagász-boldogsághoz?2011/10. További látványos meteor-fotók a Meteorban! Perseida az ISS-rõl, meteorzápor Ladányi Tamás fotóján és a magyar videometeoros hálózat felvételein! Szakköröseink a lengyelországi csillagászati diákolimpiáról számolnak be, Hofi Gézáról kisbolygót neveztek el, Mohácsi Gyula pedig a fantasztikus Ethos-okulárokról számol be.2011/11. A Lófej-köd a címlapra került - ezúttal Francsics László kitûnõ fotóján. Új planetárium-mûszert avattak az ELTE lágymányosi épületének tetején - bezárt a Szegedi Csillagvizsgáló. Elindult a mûhold-esõ - a média az UARS visszatérésébõl csinált uborkaszezoni szenzációt. Budapest a Naprendszer fõvárosa lett - ez alkalomból bemutatjuk a város csillagászati utcaneveit.2011/12. Új spektroszkópiai távcsövet adtak át Szombathelyen. 2011 a szupernóvák éve volt - egy sor fényes robbanó csillagot figyelhettünk meg. Mükénétõl Misztráig - mélyeges expedíciót szerveztek amatõrcsillagászaink Görögországba. A képmellékletben a Garradd-üstökösrõl közlünk felvételeket. 2012/1. Határ a csillagos ég! Az MTA KTM CSKI által középiskolások számára meghirdetett pályázat legeredményesebb csapatai észlelhettek a Piszkés-tetõn elhelyezett 60 cm-es Schmidt-távcsõvel. Az õ felvételeik közül mutatunk be néhányat. Napórák éjjel-nappal - idén lesz 60 éves Keszthelyi Sándor, amatõrmozgalmunk ismert alakja. Újabb kettõscsillag-felfedezõt mutathatunk be: Vaskúti György nevéhez köthetõk a VAS kódot viselõ kettõscsillagok. 2012/2. A Lovejoy-üstökös tartotta izgalomban az amatõröket 2011 decemberében. Hazánkból nem sikerült észlelni, viszont annál inkább a déli féltekérõl! Szimbiotikus változócsillagok - az utóbbi négy évtized hazai észleléseit kezdte el feldolgozni Prósz Aurél, a Polaris szakköröse. 2012/3. Új életre kel a Balaton Csillagvizsgáló. A romos épületet igényesen felújították, március végétõl ismét várja az érdeklõdõket. A Merkúr kistávcsöves észleléseit osztja meg az olvasókkal Kiss Áron Keve. Székelyföldön jártunk, az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület január végi észlelõhétvégéjén. 2012/4. Szárnyszegett ûrrepülõk - véget ért a NASA ûrrepülõgép-programja. Sikeres volt az elsõ magyar építésû mûhold, a MASAT-1. 100 nap, 100 változó: Juhász László osztja meg változós tapasztalatait. 2012/5. Készülünk életünk utolsó Vénusz-átvonulására - Szabó Sándor cikke ad ehhez muníciót (no és a 2004-es átvonulás, annak, aki láthatta). 40 éves a debreceni amatõrcsillagász közösség. A fánkszerû kráterek rejtélyébe avat be minket Tóth Imre. 2012/6. Fantasztikus Nap-fotó látható a címlapon - Borovszky Péter felvétele. A nemlétezõ szuperhold a témája a vezércikknek. Az Explore Scientific új, 120 fok látómezejû okulárjáról is olvashatunk a hírrovatban. Pécs új planetáriumát mutatja be Keszthelyi Sándor, a titokzatos Schiller-kráterrõl végzett észleléseket pedig Görgei Zoltán dolgozza fel.2012/7-8. A figyelmes olvasónak talán feltûnik, hogy a címlap kisebb változáson esett át, reméljük, a Meteor elõnyére vált ez a perturbáció. A nyári összevont szám idén 136 oldalas lett, vezérmotívuma a június 6-i Vénusz-átvonulás. A hajnali, kora reggeli órákban látható jelenséget nem tudta mindenki észlelni, aki látta, annak feledhetetlen, fõként, hogy életünkben utoljára láthattuk a fekete Vénuszt a Nap elõtt. Hosszabb cikket olvashatunk a Hold-rovatban a Plato-kráterrõl, a Merkúr észlelésérõl, és középkori templomaink tájolásáról. Szerzõink között üdvözölhetjük Karinthy Frigyest is: a kitûnõ íróra egy 1933-as interjújának közlésével emlékezünk (Vigyázat, robbanunk). 125 éve született Karinthy... 2012/9. Egyre-másra készülnek a fantasztikus asztrofotók. A címlapon Fényes Lóránd fotóját láthatjuk, a gamma Cygnirégióról. Idén 50 éves az ESO - Fûrész Gábor cikkét mindenkinek érdemes elolvasni, akárcsak a legelsõ holdfotót ismertetõ írást Görgei Zoltántól. Elhunyt Szécsényi-Nagy Gábor, az ELTE Csillagászati Tanszék oktatója, a népszerû elõadó, megannyi népszerûsítõ könyv szerzõje, fordítója. 2012/10. Tarjáni fények a címlapon! Sztankó Gerda még kezdõ az égboltfotózásban, de nagyszerûen elkapta nagytáborunk éjszakai hangulatát. Elhunyt Neil Armstrong - cikkekkel, visszaemlékezésekkel adózunk a nagyszerû asztronautának. Mi másról szólhat a Hold-rovat, mint a Statio Tranquillitatisról, az Apollo-11 leszállóhelyérõl? Idén már 430 éves a Gergely-naptár, amint arról Maróti Tamás megemlékezik cikkében. Zöld az ég! A képmellékletben Ladányi Tamás nagyszerû felvétele illusztrálja a légkörfény jelenségét. 2012/11. Címlapunkon újabb döbbenetes felvétel: Francsics László 38 órányi expozícióval készült felvételén egészen új arcát mutatja az M27, vagyis a Súlyzó-köd. A csillagászat - végre! - a világörökség részévé vált, amint arról Nagy http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


Richárd tudósít. A 150 évvel ezelõtt született Kövesligethy Radó emlékét idézzük meg egy XIX. század végi ismeretterjesztõ színházi elõadás leírásával. A Jupiteren észlelhetõ változásokat ismerteti új rovatvezetõnk, Kiss Áron Keve. 2012/12. Amibõl itthon kimaradtunk: az ausztráliai teljes napfogyatkozásról írt beszámolót Kiss László és Brlás Pál. Az 50 éves piszkési Schmidt-távcsõrõl írt cikket Balázs Lajos. Eger több mint két évszázados csillagászati életérõl írt cikket Mizser Attila, a moraskói krátermezõrõl pedig Sánta Gábor. És természetesen "tagtoborzunk", hiszen elkészült az MCSE új, színes szóróanyaga, mellyel a csillagászat és az MCSE iránt érdeklõdõket kívánjuk megszólítani. 2013/1. 2013 az üstökösök évének ígérkezik, márciusban "érkezik" a PANSTARRS, decemberben pedig az ISON fogja elkápráztatni az észlelõket - legalább is akkor, ha minden a várakozások szerint alakul. Távcsöves tudnivalók címmel új sorozatot kezdtünk a kezdõ távcsõtulajdonosok tájékoztatására. Merre van a US Highway No. 1? Megtudhatjuk a Hold-rovatból (az Apollo-11 leszállóhelyének körzetében található). Bemutatkozik az Androméda Csillagász Szakkör, melyt Kovács Zsigmond tagtársunk kisunokái számára szervezett. 2013/12. Az utolsó békeév, 1913 csillagászatáról ír hosszabb cikket Szabados László. Egy hét Piszkésen: ahogy egy kutató látja, és ahogy a kisfia - a címlapon legóból készült Cassegrain-távcsõ. Mindenki az ISON-üstökösre készül, lapzártakor még nem lehet tudni, hogy az évszázad üstököse nem éli túl a Nap közelségét. Nagyszerû fénygörbék születtek változósaink jóvoltából (pl. a Nova Del 2013-ról). Emlékezzünk régiekre! 45 éve járt az Apollo 8 a Hold körül.

http://meteor.mcse.hu - Meteor folyóirat - útikalauz a Világegyetemhez

Powered by Mambo


Lapunk története Szerzõ: Mizser Attila

Recommend Documents