Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium 1117 Budapest, Baranyai utca 16-18. Tel.: 381-0662, Fax: 385-1788 E-mail:
[email protected] OM: 201263
LÁGYMÁNYOSI BÁRDOS LAJOS KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
Házirend 2013.
A Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium házirendje A házirend érvényességi köre, jogszabályi háttere Intézményünk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtetője Budapest Főváros XI. Kerületének Újbuda Önkormányzata. Az iskola házirendje az intézmény mindennapjainak szabályozója, mely diákra, pedagógusra, az iskola más alkalmazottjára és értelemszerűen a vonatkozó részei a szülőkre is érvényesek. A házirend jogszabályi háttere: 1. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25., 46., 48. és 58. §-a 2. Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 5., 16., 51. és 82. §-a 3. az iskola pedagógiai programja, 4. az iskola szervezeti és működési szabályzata. A házirend szabályozási köre I. A tanulói jogviszony ...................................................................................................... 3. o. II. Tanulói jogok gyakorlása ............................................................................................. 3. o. 1) 2) 3) 4) 5) 6)
Tanulói jogok............................................................................................................. 3. o. Egyes tanulói jogok gyakorlása ................................................................................. 5. o. A tanuló jutalmazása ................................................................................................. 5. o. A tanulói jogok megismerésének fórumai ................................................................. 5. o. Kérdezés és érdemi válaszadás rendje (szervezett keretek között) ........................... 5. o. A véleménynyilvánítási jog gyakorlása (szervezett keretek között) ......................... 5. o.
III. Tanulói kötelességek teljesítése .................................................................................... 6. o. 1) 2) 3) 4) 5) 6)
Tanulói kötelességek ................................................................................................. 6. o. Késések és mulasztások ............................................................................................. 7. o. Osztályozó vizsgák iskolai rendje ............................................................................. 8. o. A tanulók fegyelmi felelőssége ................................................................................. 8. o. Taneszközökért és felszerelésekért vállalt felelősség szabályai ................................ 9. o. A súlyos jogellenesség meghatározása ...................................................................... 9. o.
IV. A jogorvoslati jog gyakorlása ...................................................................................... 9. o. V. Iskolai munkarend, helyiséghasználat, balesetvédelem, orvosi ellátás rendje ........ 9. o. 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9)
Iskolai munkarend ..................................................................................................... 9. o. Csengetési rend ........................................................................................................ 11. o. Tantárgy – és foglalkozásválasztás iskolai rendje ................................................... 11. o. Tanórán kívüli foglalkozások rendje ....................................................................... 11. o. A hetesek feladatai .................................................................................................. 12. o. Az étkezés és befizetés rendje ................................................................................. 12. o. Helyiséghasználat, területhasználat ......................................................................... 12. o. Egészségvédelem, balesetmegelőzés ....................................................................... 13. o. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................. 13. o. 1
VI. Diák-önszerveződések ................................................................................................. 14. o. 1) 2) 3) 4) 5)
Diákönkormányzat és Diákközgyűlés ..................................................................... 14. o. A Diákönkormányzat tanítás nélküli munkanapja .................................................. 14. o. Diákkörök létrehozásának rendje ............................................................................ 15. o. A tanulók nagyobb közösségének meghatározása .................................................. 15. o. Iskolai média ........................................................................................................... 15. o.
VII. Diákszociális támogatás lehetőségei, elbírálás elvei és fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos jogszabályok ............................................................................................ 16. o. 1) Kirándulási hozzájárulás ......................................................................................... 16. o. 2) Tankönyvtámogatás ................................................................................................. 16. o. 3) Étkezési hozzájárulás............................................................................................... 16. o. VIII. Adminisztratív ügyintézés rendje ........................................................................... 16. o. IX. Kapcsolattartás a szülőkkel ........................................................................................ 16. o. X. A házirend hatályba lépése, módosításának szabálya, nyilvánossága .................... 17. o.
2
I. A tanulói jogviszony 1) A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. 2) A jogviszony létrejötte: a) Tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. b) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait ettől az időponttól kezdve gyakorolhatja. Első évfolyam esetén ezt az időpontot tanév megkezdése jelenti. c) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról az igazgató dönt a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével. 3) A jogviszony megszűnik: a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, b) az iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, c) a tankötelezettség megszűnése után, ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló saját maga írásban bejelenti, hogy kimarad, a bejelentés tudomásulvételének napján, d) nem tanköteles tanuló esetén, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott e) a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. f) a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal a nem tanköteles tanulónak ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal sem teljesítette. II. A tanulói jogok gyakorlása 1) Tanulói jogok a) A tanulónak joga, hogy: képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon, az intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, részére az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, a nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt, személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, 3
az oktatási jogok biztosához forduljon, a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, szociális támogatást, tanulmányi munkájáért ösztöndíjat kapjon, jutalomban részesüljön, válasszon a pedagógiai program keretei között– érdeklődésének megfelelően – a választható tantárgyak, foglalkozások közül, igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit és az iskolai könyvtári szolgáltatást, az iskolai munkarendben meghatározottak alapján, rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, részt vegyen a kötelező és az általa választható foglalkozásokon, a szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más körök, valamint az emelt szintű érettségire felkészítő csoportok munkájában, kezdeményezze azok létrehozását, vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, iskolai problémájával fordulhat nevelőihez, osztályfőnökéhez, a diákönkormányzat képviselőihez, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőshöz, és az iskola vezetőihez, jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen (emelt szintű érettségire felkészítés céljából az a középiskolás, akinek iskolájában a felkészítés nem megoldható), kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, választó és választható legyen a diákképviseletbe, a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, kérje az őt ért sérelem orvoslását, sajátos nevelési igényű tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség esetén fejlesztő foglalkoztatásra, a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.
4
2) Egyes tanulói jogok gyakorlása a) Felmentés: iskolába járás alól (i) külföldi tartózkodás esetén: szülő kérésére, jogviszony szüneteltetésével, (ii) magántanulóként: szülői kérésre (ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos) (iii) Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén: szülői kérés és gyermekjóléti szolgálat véleménye alapján tantárgyi (részleges vagy teljes) szülői kérés és szakértői vélemény alapján. 3) A tanuló jutalmazása a) A tanuló kimagasló teljesítményéért (az iskola érdekében végzett munka, tanulmányi és más versenyeken, pályázatokon elért jó eredmény, sportteljesítmény, közösségi tevékenység), vagy a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért a következő jutalmakban részesülhet: dicséret (szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatóhelyettesi, igazgatói, nevelőtestületi) oklevél jutalomkönyv könyv- és pénzjutalom, ajándékutalvány anyagi támogatás bel vagy külföldi utazáshoz, táborozáshoz, erdei iskolához. 4) A tanulói jogok megismerésének fórumai a) A tanulói jogok megismerése alapvetően fontos: b) elsősorban az osztályfőnökök kötelessége, hogy tanév elején ismertessék a diákokkal: a házirendet a gyermeki és diákjogokkal foglalkozó törvények (emberi jogi egyezmények, a magyar alkotmány, a gyermekjogi egyezmény) legfontosabb pontjait. c) ezen kívül a házirend és a kapcsolódó törvények mindenki számára elérhetők az iskolai könyvtárban, az iskola titkárságán, d) az iskola honlapján 5) Kérdezés és érdemi válaszadás rendje a) A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz (írásban vagy szóban), és arra legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell kapnia (a kérdésfelvetésnek megfelelő formában). Ennek érdekében hivatalos megkereséssel az iskola igazgatójához és helyetteseihez fogadóóráikon, a pedagógusokhoz óraközi szünetekben és előre egyeztetett időpontban fordulhat. 6) A véleménynyilvánítási jog gyakorlása a) A tanulónak joga van az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítania minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá hogy tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen. b) A véleménynyilvánítás formája legyen kulturált, nem lehet gyűlöletkeltő, jogszerűtlen, rágalmazó. 5
III.
A tanulói kötelességek teljesítése
1) Tanulói kötelességek a) A tanuló kötelessége, hogy: részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá az általános iskolai részen a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon (pl.: énekkar, szakkör, tehetséggondozás, felzárkóztatás, emelt szintű érettségire felkészítők,stb.), eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének, életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete és irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, tartsa be az egészségvédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat, őrizze meg, és az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, vezesse rendszeresen ellenőrzőjét1 (érdemjegyek, iskolai közlemények, fogadó órák, stb.), mely hivatalos okmány, az iskola és a szülői ház kapcsolatát biztosítja. A tanulói felszerelés része, melyben a beírásokat másnapra, a gimnáziumi osztályokban az osztályzatokat pedig havonta kell aláíratni. Elvesztése fegyelmező intézkedéssel jár, egyidejűleg pótolandó (a pótlás költsége a tanulót terheli). Három ellenőrzőhiány fegyelmi intézkedést von maga után, tartsa tiszteletben az iskola pedagógusai, alkalmazottai, vendégei és tanulótársai emberi méltóságát, jogait és munkáját, tanúsítson tiszteletet irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, fegyelmezett magatartásával és megjelenésével járuljon hozzá az iskola jó hírnevéhez, segítse az iskolai és osztályközösségeket feladataik teljesítésében, segítse a hetesek munkáját, segítse elő az iskola feladatainak teljesítését, és őrizze jó hagyományait, vegyen részt az iskola által szervezett kötelező rendezvényeken, öltözzön az alkalomhoz illően, az iskolában tanulásra képes, kipihent állapotban jelenjen meg, megjelenése legyen tiszta, kulturált, ízléses, ne sértse az iskolában tartózkodókat, tartsa be a közízlés, az etikett és az erkölcs normáit, tartsa be a házirendbe, illetve az iskola egyéb szabályzataiba foglalt rendelkezéseket
1
Az általános iskolások érdemjegyeit a pedagógusok írják be az ellenőrzőbe.
6
2) Késések és mulasztások a) A tanuló becsengetéskor a tanórára felkészülve várja a tanárt. Késő bejegyzést kap a naplóba az a tanuló, aki a becsengetést követően a tanár után érkezik. b) A késések időtartamát a tanár jegyzi be a naplóba. A késések összeadódnak, és ha elérik a 45 percet, akkor az igazolt vagy igazolatlan órának számít. Az elkéső tanuló nem zárható ki az óráról. c) Fegyelmező intézkedést von maga után az óráról való igazolatlan távolmaradás; első igazolatlan óra: osztályfőnöki figyelmeztetés; harmadik igazolatlan óra: osztályfőnöki intő; ötödik igazolatlan óra: igazgatói figyelmeztetés; hetedik igazolatlan óra: igazgatói intő; tizenötödik igazolatlan óra: tantestületi fegyelmi eljárás. d) A törvény értelmében 30 igazolatlan óra után a nem tanköteles tanuló iskolai jogviszonya fegyelmi eljárás nélkül megszűnik. e) A késések és mulasztások igazolásának elbírálása az osztályfőnök joga. Az igazolást a következő osztályfőnöki órán vagy legfeljebb egy héten belül kell bemutatni. Ellenkező esetben a mulasztás igazolatlan. A mulasztás kezdetét be kell jelenteni a 381-0662 telefonszámon az iskolatitkárnál, vagy az osztályfőnöknél. A szülők félévente három alkalommal igazolhatnak mulasztást, összesen legfeljebb három napot. A nem betegségből adódó, előre látható mulasztásokra előzetes engedélyt kell kérni. Három napnál hosszabb időtartamra az igazgató ad engedélyt. Az orvosi igazolását a szülővel is alá kell íratni. f) A hivatalosan távolmaradók hiányzása nem számít mulasztásnak (diákcsere, iskolai szervezésű külföldi vagy belföldi utazás, részvétel tanulmányi és sportversenyeken, továbbképzéseken, konferenciákon, kulturális rendezvényeken, előadásokon; nyelvvizsga időpontja, valamint az előtte álló nap felkészülésre; OKTV-verseny napja, valamint az OKTV 2. fordulójába jutottak számára 1-3 nap; valamint külön igazgatói engedéllyel). g) Ha a tanuló hosszabb ideig folyamatosan, igazoltan mulaszt2, akkor a számonkérés alól mentesül az alábbiak szerint: kis óraszámú tantárgy esetén a hiányzást követő 1 tanítási órán, nagy óraszámú tantárgy esetén a hiányzást követő 3 tanítási órán. h) Amennyiben a tanuló a számonkérést megelőzően az adott témakört összefoglaló órán jelen volt, úgy nem mentesül a számonkérés alól. i) Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot . j) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében.. k) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt.
2
Hosszabb mulasztásnak számít a heti 1 vagy 2 órás tantárgyak esetében a 4 vagy annál több órás hiányzás; a heti 3 órás tantárgyak esetében a 6 vagy annál több órás hiányzás.
7
l) Az egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, tanítási év végén nem osztályozható. A nevelőtestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. Az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 tanítási órát, és az iskola eleget tett meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 3) Osztályozó vizsgák iskolai rendje a) Ha a tanuló mulasztása eléri a 200 órát, vagy valamelyik tantárgyból meghaladja a 25%-ot, akkor a gondviselőt tájékoztatni kell erről, valamint a további mulasztás lehetséges törvényi következményiről. b) Amennyiben a tanuló mulasztásai elérték a törvényben előírt mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem minősíthető, úgy értesíteni kell a gondviselőt a nevelőtestület döntéséről. Az osztályozó vizsga az aktuális félév, vagy tanév Pedagógiai Programban meghatározott követelményrendszere alapján történik. c) Amennyiben a tanuló gyorsabb ütemben halad tanulmányaiban, úgy kérheti, hogy előrehozott osztályozó vizsgát tegyen. Jelentkezését írásban adhatja be legkésőbb a vizsganap előtt 15 nappal. Az osztályozó vizsga a kérvényezett tanulmányi időszak (maximum 1 tanév) Pedagógiai Programban meghatározott követelményrendszere alapján történik. d) Az osztályozó vizsga pontos időpontját az adott tanévi Munkaterv rögzíti a lezárásra kerülő tanulmányi időszak utolsó hetére. 4) A tanulók fegyelmi felelőssége a) Fegyelemsértés esetén a súlyosabb fegyelemsértés (és következményeinek) megelőzése érdekében, az iskolai rend és fegyelem biztosítása céljából fegyelmező intézkedésekben részesül a tanuló. b) A fegyelmező intézkedések a következők: az osztályfőnök, tanár vagy a diákközösség által adott megbízás visszavonása szóbeli figyelmeztetés írásbeli figyelmeztetés (osztályfőnöki, szaktanári) írásbeli intés (osztályfőnöki, szaktanári) írásbeli megrovás (osztályfőnöki) írásbeli igazgatói figyelmeztetés írásbeli igazgatói intés írásbeli igazgatói megrovás c) Ha a tanuló a kötelességeit súlyosan és vétkesen megszegi (lásd a III. fejezet/5.: A súlyos jogellenesség meghatározása című alfejezetet!), fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesül. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza választott képviselők útján. A fegyelmi büntetés fokozatai: megrovás, szigorú megrovás, kedvezmények megvonása, kivéve a szociális támogatásokat, áthelyezés másik tanulócsoportba, osztályba, 8
áthelyezés másik iskolába, (amennyiben a másik iskola igazgatójával erről megállapodás született) eltiltás az adott iskolában a tanév folyatásától (rendkívüli, vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható), kizárás az iskolából (rendkívüli, vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható). d) Kártérítés A tanításhoz kapcsolódó alkalmakkor, valamint az iskola által szervezett programok során taneszközök, segédeszközök, sporteszközök és egyéb felszerelések rendelkezésre bocsátásáért az adott órát, foglalkozást tartó tanár felelős, az eszközöket használatra a diákoknak átadhatja. Az esetleges károkért anyagilag a károkozó(k), gondatlanul eljáró(k) , illetve a Polgári Törvénykönyv károkozásra vonatkozó szabályai szerint gondviselőjük tartozik felelősséggel. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia, a kártérítés mértéke nem haladhatja meg gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát. 5) Taneszközökért és felszerelésekért vállalt felelősség szabályai a) A könyvtár állományában lévő adathordozók kölcsönzésére vonatkozó anyagi felelősség kérdéseit az iskola könyvtári házirendje tartalmazza. b) A tanuló az olyan tárgyakban mutatkozó hiányért, melyeket visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vett át, kizárólagosan használ vagy kezel, teljes anyagi felelősséggel tartozik. c) A kártérítési kötelezettség az iskola által szervezett valamennyi foglalkozás (beleértve a rendezvényeket, táborozásokat stb.) során keletkezett kárra vonatkozik. 6) A súlyos jogellenesség meghatározása a) Ha a tanuló kötelességét tudatosan megszegi; másoknak kárt okoz; közvetlenül más testi épségét, alapvető személyiségi jogait sérti; valamint a szándékos rongálás; b) ha napközben a tanítási órá(k)ról igazolatlanul távol marad. IV. A jogorvoslati jog gyakorlása 1) A jogorvoslati jog gyakorlása a) Az iskolai döntések elleni tanulói jogorvoslat jogait a diákok a Diákönkormányzaton keresztül, közvetlenül a Diákönkormányzat vezetőségéhez, a diákönkormányzatot segítő pedagógushoz, vagy közvetlenül az iskolavezetéshezoz fordulva érvényesíthetik. b) A tanuló jogorvoslati kérelmét a döntés kézhez vételét követő 15 napon belül első fokon az iskolavezetés elé, másodfokon az iskolatanács elé terjesztheti. V. Iskolai munkarend, helyiséghasználat, balesetvédelem, orvosi ellátás rendje 1) Iskolai munkarend a) Tanulók nem tartózkodhatnak felügyelet nélkül az iskola területén. b) Az iskola épülete a tanulók számára 645 - 1800 óráig van nyitva. Ebben az időszakban a beléptetésért a portaszolgálat felelős. Belépéskor a tanulók felszólításra kötelesek 9
bemutatni a diákigazolványukat vagy az ellenőrzőjüket. Idegenek csak a portás engedélyével (esetleg regisztráció után) léphetnek az intézmény területére. c) Az épületben tartózkodó tanulókra 700-740-ig és 1600-1800-ig az ügyeletes tanár felügyel d) Hétvégeken az iskola nyitva tartását az igazgató határozza meg. e) Tanítási szünet idején az épület csak a kihirdetett ügyeleti napokon tart nyitva. f) Az első tanítási óra 805-kor kezdődik. A zavartalan munkakezdés érdekében legkésőbb 750-ig, ha a tanítás előbb vagy később kezdődik, ennek megfelelően az órakezdés előtt 10 perccel kell megérkezni az iskolába. g) 750 előtt az alsó tagozatosok a kijelölt teremben gyülekeznek, az 5. évfolyamtól a diákok a földszinti folyóson, illetve az udvaron gyülekeznek. A tantermekhez csak 740 után szabad felmenni, kivéve a 0. órára érkezőket. h) Az iskola épületét tanítási, illetve foglalkoztatási idő alatt a tanuló engedély nélkül csak abban az esetben hagyhatja el, ha számára a tanítás véget ért. A rendkívüli távozási engedélyt a portás ellenőrzi, megőrzi, ilyet csak vezetőségi tag adhat a szülő írásbeli kérésére. Betegség esetén a szülővel együtt távozhat tanuló az iskolából. Gimnáziumi tagozaton a tanítási órák és az emelt szintű képzések közötti időszakra a távozást egyéni elbírálás alapján az igazgató engedélyezheti. i) Minden tanuló köteles a tanítási órára az óra megkezdéséig előkészülni. A szaktantermekbe csak a szaktanár felügyeletével mehetnek be és tartózkodhatnak a diákok. A tanulóknak becsengetéskor a szaktanterem előtt sorakozva kell várakozni. Az óra megkezdésekor egyenes állással köszöntik a tanárt, valamint az óra látogatóit. j) A tanórát engedély nélküli közbeszólásokkal tilos zavarni. Ha a tanulónak mondanivalója vagy kérése van, kézfelemeléssel jelzi, és megvárja, míg felszólítják. k) A padokon csak az órákhoz szükséges eszközök lehetnek. A tanulók az ellenőrzőjüket minden órára kötelesek magukkal vinni. A nyugodt munkakörülmények biztosítása érdekében a mobiltelefonokat és egyéb, az órák zavarására alkalmas eszközöket kikapcsolt állapotban kell tartani. Az óra megzavarása fegyelmi felelősségre vonást von maga után. l) Az óra befejezése után a termekben gondoskodni kell a szellőztetésről, a tábla letörléséről és a tisztaságról, amit a tanár ellenőriz, majd bezárja a termet. Az utolsó óra után a tanulók felteszik a padra a széket. m) Az óraközi szünetekben a folyosón és az időjárás függvényében az udvaron lehet tartózkodni. A 3. szünetben az alsó tagozatosok, a 4. szünettől az 5-12. évfolyamosok lehetnek az udvaron. A gimnazisták a 3. szünet kivételével kimehetnek a szünetekben az udvarra. n) A tanítási órákhoz szükséges felszerelésen kívül a tanulók nem hozhatnak magukkal értéktárgyakat. Veszélyes eszközt, vagy annak látszó tárgyat tilos behozni. Olyan taneszközöket sem, mely különleges márkája miatt az átlagosnál jelentősebb értéket képviselnek. Az iskolába mégis behozott értékekért az iskola nem vállal felelősséget. Nagyobb összegű készpénzt ne tartsanak maguknál a tanulók. A talált műszaki tárgyakat a titkárságon, a ruhaneműt a portán kell leadni. o) Ünnepségeken az alkalomhoz illő ruha kötelező: lányokon egyszínű sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz; fiúknak sötét nadrág, fehér ing ( lehet öltöny is), és az alkalomhoz illő cipő. Az énekkar a karvezető által előírt öltözékben jelenik meg. p) Az iskola munkarendjére vonatkozó előírások érvényesek az iskolai rendezvényeken és iskolán kívüli programokon is. A házirend előírásai rendezvényeink vendégeire is érvényesek. A vendégek bejövetelére a rendezvényért felelős tanár ad engedélyt. q) A tanulók táskájukat, kabátjukat és egyéb felszerelési tárgyaikat az osztály számára kijelölt szekrényben tárolják. r) Tanuló 230 V-os hálózati eszközt nem használhat az iskola területén. 10
2) Csengetési rend 0. óra 1. óra 2. óra
715 – 800 05
50
00
45
0. szünet
5 perc
1. szünet
10 perc
2. szünet
10 perc
3. szünet
15 perc
4. szünet
15 perc
5. szünet
20 perc
6. szünet
10 perc
7. szünet
5 perc
8 -8 9 -9 55
40
3. óra
9 - 10
4. óra
1055 - 1140
5. óra
1155 - 1240
6. óra
1300 - 1345
7. óra
1355 - 1440
8. óra
1445 – 1530
3) Tantárgy – és foglalkozásválasztás iskolai rendje a) A tanulók szabadon megválaszthatják, hogy milyen emelt szintű érettségire előkészítő foglalkozásokon kívánnak tanulni 11-12. évfolyamon a meghirdetett tantárgyak közül. Az emelt szintű érettségire előkészítő foglalkozásokra a jelentkezés a 10. évfolyamon történik, határideje: május 15. Csoportindítás létszámfeltételeit jogszabály rögzít. A 11. évfolyam végén a tanulónak joga, hogy az emelt szintű érettségire előkészítő óráit leadja, továbbá joga, hogy az új tanévben egy másik csoporthoz csatlakozzon. Amennyiben a követelményeket nem tudja teljesíteni, az első 3 hónapon belül visszavonhatja jelentkezését, amennyiben ez nem érinti a csoportindítás feltételeit. b) Felvételi előkészítő, tanulószoba, konzultáció, korrepetálás, verseny-előkészítő és szakköri foglalkozások( továbbiakban tanórán kívüli foglalkozások) indításához legalább 5 tanuló jelentkezése esetén van mód. Egyéni foglalkozásokat igazgatói engedéllyel kisebb létszámmal is lehet indítani. Ezekre a foglalkozásokra a tanulók szabadon jelentkezhetnek. A csoportok indításának határideje: szeptember 1. 4) Tanórán kívüli foglalkozások rendje a) A tanítás befejezése után a napközis nevelők, egész napos osztályban tanítók, vagy a délutáni foglalkozásokat vezetők felügyelik az iskolában maradó tanulókat. b) Az egész napos foglalkozást igénylő tanulóknak az iskola tanulószobát, napközit, iskolaotthont biztosít. A napközis csoportokban 1430 – 1530-ig tart a tanulási idő, a tanulószoba 1400 – 1600-ig tart. Ezekről a foglalkozásokról csak előzetes szülői írásbeli engedéllyel, nevelői hozzájárulással távozhat a tanuló. Tanulási időben csak rendkívüli esetben távozhat a gyermek. A tanulók 1600 - 1800 óráig ügyeleten tartózkodhatnak. c) A tanórán kívüli foglalkozások jelentkezési határideje szeptember 07. 5) A hetesek feladatai a) A hetes kijelölése az osztályfőnök joga. 11
b) Osztályonként két hetes látja el a feladatokat. Ha valamelyik hiányzik, a névsor következő tagja helyettesíti. c) A hetesek a szaktanteremért felelős tanár igénye szerint végzik a feladatukat. d) A hetesek feladatai: tábla letörlése, terem szellőztetése , krétáról gondoskodik, óra elején jelenti a hiányzókat és az ellenőrző hiányt, becsöngetés után 5 perccel elmegy tanárért, ha még nem érkezett meg, biztosítja az öltözői szekrény körüli terület rendjét, felelős minden óra után a terem rendjéért (táblatörlés, tisztaság, ablakzárás, villanyoltás). 6) Az étkezés és befizetés rendje a) Étkezési idő 1130 - 1415-ig lehetséges. b) Az ebédelés a kulturált étkezési szokásoknak és illemszabálynak megfelelően történhet. c) Az ebédelési beosztást az ebédlő ajtóra ki kell tenni. d) A tanulók a napközis nevelő, beosztott tanító vagy beosztott ügyeletes tanár felügyeletével a megadott időpontban ebédelnek. e) Az ebédbefizetés előre közölt időtartamra és határidőre, csekken vagy átutalással történik, és a bizonylatot be kell mutatni a napközis nevelőnek. f) Hiányzás kezdetekor az étkezés lemondása kizárólag a titkárságon történhet meg személyesen vagy telefonon reggel ½ 9–ig. A lemondás így másnap lép életbe. A kedvezményben és az ingyenes étkezésben részesülők is kötelesek lemondani az étkezésüket. g) Pótbefizetés esetén a szülő az ebéd díját csekken adhatja fel, amit szintén köteles bemutatni. Amennyiben ez reggel ½ 9-ig megtörténik, a tanuló másnaptól ebédelhet. h) Étkezési lemondás esetén a következő befizetéskor kerül jóváírásra a megfelelő összeg i) Ebédelés előtt a táskát, kabátot az osztályszekrényekben kell elhelyezni. 7) Helyiséghasználat, területhasználat a) Nyitvatartási időben az épület rendjéért az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek és a gondnok felelnek. A házirend, a tűz-és balesetvédelmi előírások betartása mindenki számára kötelező. b) A tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják a kijelölt szaktantermeket, eszközöket. c) A tanulók ingyen használhatják az iskola helyiségeit és területét tanári felügyelettel. d) Az iskola nyitvatartási idején kívül az épületben csak igazgatói engedéllyel tartózkodhatnak tanulók pedagógus felügyeletével. A házirend, a tűz- és balesetvédelmi előírások betartása ekkor is mindenki számára kötelező. e) Tantermek, folyosói szekrények és az iskola egyéb helyiségeinek használata: f) A tanulók a kabátjukat és a felszerelésüket a folyosói szekrényükben tartják. A szekrények rendjéért és zárásáért az osztály által megbízott tanuló felel. Kabátot és táskát elzárás nélkül hagyni felelőtlenség. g) Az iskola egyéb helyiségeinek használatát külön rend szabályozza, amelyek betartása minden tanuló számára kötelező. Könyvtár, biológia, kémia, fizika, rajz, technika, informatika, ének szaktanterembe, valamint az ebédlőbe tilos a táskát és a kabátot bevinni. A tanóra befejezésével a szaktantermek zárva tartandók. A termek ajtaján órarend jelzi, mikor, melyik osztály, mely tanár irányításával használja a szaktermet. 12
h) Az alsó tagozat tantermei mellett lévő mosdókat csak az alsós tanulók használhatják. i) Az iskola udvara többfunkciós. Sportudvara a testnevelésórákat szolgálja. Egyéb terein a tanulók szabadidejükben felügyelettel tartózkodhatnak. A kerti növényekre, padokra, rögzített sport- és játszóeszközökre fokozottan kell vigyázni. Balesetveszélyes játékokat nem szabad játszani. A kerítésre mászni, a kerítésen kimászni, azt rongálni szigorúan TILOS! j) A tó az udvari díszkert része. Élővilágát csak tanári felügyelet mellett lehet gazdagítani és gondozni. k) Az iskola közvetlen környezetében (főbejárat, homlokzati rész) ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az iskola belső területein. 8) Egészségvédelem, baleset-megelőzés a) Minden tanév elején az osztályfőnök kötelessége, hogy a tanulókkal ismertesse az iskolára vonatkozó tűz- és balesetvédelmi előírásokat. Az egyes foglalkozásokon, tanórákon előforduló különleges szabályozásra (pl. kémia, fizika, technika, testnevelés órák speciális veszélyei) a szaktanárok hívják fel a tanulók figyelmét az első szakórákon. b) A tűz- és balesetvédelmi ismeretek elsajátítását a tanulók és alkalmazottak aláírásukkal minden évben igazolják. c) A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai épségét, egészségét, elsajátítsa az egészségét és biztonságát védő ismereteket, tovább haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi-, ha megsérült. d) Ha az intézmény területén vagy szakmai foglalkozások idején baleset fordul elő, akkor a felügyeletet ellátó tanárnak az elsősegélyről és az orvosi ellátásról, valamint a szülők és az iskolavezetés tájékoztatásáról való gondoskodás után haladéktalanul jelentenie kell a titkárságon, ahol jegyzőkönyvet kell felvenni az esetről. e) Labdázni csak az udvaron szabad tanári felügyelet mellett. f) Az iskola épületében, és a hozzá tartozó területen, valamint az iskola összes rendezvényén tilos a dohányzás, és bármilyen szeszes ital, kábítószer behozatala, fogyasztása is. g) Tilos a kerékpár, görkorcsolya, gördeszka, roller használata az iskola területén. h) Az iskola ablakába kiülni, kiállni, kihajolni, onnan kimászni, kikiabálni és dobálni tilos. Diák ablakot csak bukóra nyithat ki. i) Az iskolában rágógumi, napraforgómag, tökmag, nyalóka, energiaital fogyasztása tilos. j) Testékszer viselése nem javasolt, és amennyiben balesetveszélyes, és egészségre ártalmas, úgy tilos. k) A hajfesték használata egészségkárosító volta miatt nem engedélyezett. 9) Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a) A tanulók egészségügyi felügyeletét az iskolában az iskolaorvos látja el. Ennek keretében évente egészségügyi szűrést végez, esetenként szakvizsgálatokat végeztet a XI. kerületi egészségügyi szakszolgálatok segítségével (fogorvosi szűrés és ellátás lehetősége, hallásvizsgálat, tüdőszűrés). b) Testnevelés tantárgyi hosszabb időre szóló felmentések, könnyítések, gyógytestnevelésre utalások jóváhagyása az iskolaorvos hatáskörébe tartozik, ezért a tanulóknak minden esetben felmentési, beutalási, stb. orvosi javaslataikat haladéktalanul be kell mutatniuk az iskolaorvosnak (év elején legkésőbb szeptember 13
30-ig), aki a megfelelő csoportokba sorolások után értesíti a testnevelőket3. A tanuló köteles jelentkezni a meghatározott (gyógy)testnevelési csoport tanáránál a soron következő órán. c) Az iskolaorvos rendelését a tanulók igénybe vehetik. Az iskolaorvosi vagy védőnői ellátás idején kívül a titkársághoz fordulhatnak a tanulók felmerülő panaszukkal. d) Az iskola gyermekvédelmi felelősének hivatalos fogadási idejéről a földszinti faliújság informál. VI. Diák - önszerveződések 1) Diákönkormányzat és Diákközgyűlés a) A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. b) A Diákönkormányzat a tanulók érdekeit képviseli a tanulókat érintő minden kérdésben. c) Segíti az információáramlást az iskolavezetés, a tantestület és a tanulók között. d) Szervezi és támogatja az iskolai diákéletet. e) A Diákönkormányzat önszerveződő közösség, működését saját Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat egy példánya a könyvtárban hozzáférhető. f) A diákönkormányzati képviselőket az iskola 5-12. osztályos tanulói osztálykeretben választják meg, osztályonként egy rendes és egy pótképviselőt. Minden 5-12. osztályos diák választó és választható. g) A Diákönkormányzat tisztségviselőit (az elnök kivételével) a Diákönkormányzat választja meg, megbízatás vagy pályázat útján. A Diákönkormányzat elnöke és a tisztségviselők alkotják a Diákönkormányzat vezetőségét. h) A Diákönkormányzat vezetője az elnök. A Diákönkormányzat elnökét a Diákközgyűlés választja meg, az iskola 5-12. osztályos tanulói közül. A választást kampány előzi meg, melynek részletes szabályait a Diákönkormányzat határozza meg. Az elnökválasztási kampányt a diákönkormányzati faliújságon kell meghirdetni. i) Az iskola tanulóinak legfőbb fóruma a Diákközgyűlés, melyet évente egyszer, előre meghirdetett időpontban kell megtartani. A Diákközgyűlésnek minden 5-12. osztályos tanuló tagja. A Diákönkormányzat tisztségviselői a Diákközgyűlésnek számolnak be az elvégzett munkáról és a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. j) A Diákönkormányzat munkáját a Diákönkormányzati munkát segítő pedagógus segíti. k) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. 2) A Diákönkormányzat tanítás nélküli munkanapja a) A diákönkormányzat által szabadon felhasználható tanítás nélküli munkanap. A hagyományoknak megfelelően a Lágymányosi Bárdos Nap. Ennek idejét a tanév munkaterve rögzíti, a Diákönkormányzat véleménye alapján.
3
Rendkívüli esemény ( pl. betegségből, balesetből eredő ok ) esetén csoportváltoztatás év közben is lehet.
14
3) Diákkörök létrehozásának rendje a) Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. b) A tanuló alanyi joga tehát, hogy diákkörök munkájában részt vegyen, illetve kezdeményezze azok létrehozását, az alábbi feltételek megléte esetén: c) Egy diákkör megalakításához minimálisan 5 fő szükséges. Tagjai csak az iskola jelenlegi vagy volt diákjai, tanárárai lehetnek. d) A diákkör(ök) megalakításának határideje: minden tanév szeptember 15. e) A diákkör tevékenysége nem lehet ellentétes az iskola pedagógiai programjában meghatározott nevelési-oktatási elvekkel. f) A diákkör tevékenységét az iskola helyiségeiben folytathatja4 a tanév elején az igazgatóval kötött megállapodás alapján. 4) A tanulók nagyobb közösségének meghatározása a) Tanulók nagyobb közössége: egy évfolyam diákközössége. 5) Iskolai média a) Iskolai hirdetők Az iskolai hirdető felületeken külső cégek csak a törvények által meghatározott hirdetéseket helyezhetik el igazgatói engedéllyel, melyet a hirdetményen elhelyezett igazgatói aláírás és körpecsét igazol. Az iskolai rendezvények hirdetését a diákönkormányzatot segítő tanár, a szabadidő szervező, valamint a szakmai munkaközösségek vezetői is engedélyezhetik. b) Iskolai internethasználat Az iskolai internet és számítógépes hálózat működtetése az iskolai számítógépes rendszergazda feladata. Tanítási időn kívül a számítógéptermek használatának szabályai: (i) A gépeket csak tanári felügyelet mellett lehet használni. (ii) A számítógéptermek tanítási napokon délután az ajtajukra kifüggesztett időtartamban állnak a tanulók rendelkezésére. (iii) A felügyelő tanár a meghirdetett időponttól eltérő időben is biztosíthat lehetőséget a géphasználatra. (iv) A géphasználat idejét a felügyelő tanár aktuálisan 45 percben maximálhatja. VII.
Diákszociális támogatás lehetőségei, az elbírálás elvei és fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos jogszabályok
1) Kirándulási hozzájárulás a) A Praevolans Alapítvány kuratóriuma minden tanév elején az éves munkaterv ismeretében határozza meg azt az összeget, amely külföldi és hazai tanulmányi kirándulási, erdei iskolai, énekkaros utazási hozzájárulására fordítható. b) A Praevolans Alapítvány írásbeli kérvény alapján hozza meg döntését. c) A szabadidős foglalkozások (múzeum, kirándulás, erdei iskola, színházlátogatás) önkéntesek, a felmerülő költségeket a szülők fizetik, ezt előzetesen aláírásukkal vállalják. 4
Lásd: V. fejezet 6. pontja a helyiség- és területhasználatról.
15
2) Tankönyvtámogatás a) A tankönyvtámogatás a mindenkori érvényes jogszabályi előírások alapján történik. 3) Étkezési hozzájárulás a) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők esetén az étkezés ingyenes az általános iskolai korosztály számára 50%-os kedvezményű a gimnazista korosztály számára, 3 vagy több eltartott gyermek esetén, továbbá a tartósan beteg gyerekkel rendelkező családok számára. VIII. Adminisztratív ügyintézés rendje 1) 2) 3) 4)
Minden hivatalos ügyről tájékoztassák a tanulók az osztályfőnököt. Az iskolatitkárt óraközi szünetekben kereshetik fel. Iskolai szünetekben kéthetente szerdán délelőtt van hivatalos ügyintézésre lehetőség. Diákügyi kérdésekben a Diákönkormányzat nyújt segítséget. IX. Kapcsolattartás a szülőkkel
1) A szülők fogadóórákon vagy előzetes megbeszélés alapján kereshetik fel a tanárokat. 2) Nyílt órákra, foglalkozásokra mehetnek, egyébként nem tartózkodhatnak a termekben és a folyosókon. 3) A tanév első és második hetében az elsősök szülei felkísérhetik gyermeküket a tanterem elé. 4) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatást kapnak azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. 5) Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférési kódokat az igazgatóhelyettesek közreműködésével az osztályfőnökök osztják ki.
16
X. A házirend hatályba lépése, módosításának szabálya, nyilvánossága 1) A házirend hatályba lépése 2013. április 01., érvényessége 2015. december 31-ig tart. a) Módosítását képviseleti úton bármelyik fél kezdeményezheti (diák, szülő, pedagógus). A diák, illetve a szülő írásbeli javaslatára a nevelőtestület 30 napon belül köteles érdemi választ adni. 2) Területi hatálya: az iskola területe és az iskola által szervezett programok helyszínei. 3) Személyi hatálya: az iskola tanulói, tanárai, oktatást közvetlenül segítő és technikai alkalmazottai, valamint a szülők. 4) A házirendet a nevelőtestület hagyja jóvá, a diákönkormányzat, az Iskolaszék és a szülői közösség véleményezésével. 5) Nyilvánossága: A könyvtárban, a titkárságon és az iskola honlapjain minden érdeklődő megtekintheti. 6) A házirendet az első osztályfőnöki órán és szülői értekezleten részletesen ismertetjük és értelmezzük. 7) Ezt a dokumentumot beiratkozáskor minden tanuló megkapja.
Budapest, 2013. április 01.
A házirenddel egyetértett a Diákönkormányzat és a szülői közösség.
17
