Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Néptánc helyi tanterv és követelményrendszer A helyi tanterv Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján, a helyi lehetőségek figyelembe vételével készült.
Tartalom 1. Tárgyi feltételek ............................................................................................................................ 3 2. Személyi feltételek........................................................................................................................ 3 3. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai ...................................................... 3 3.1. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ........................................................................... 3 3.2. A néptáncoktatás cél- és feladatrendszere, funkciói............................................................. 4 3.3.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................... 5
3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok........................................................................ 6 3.5. A személyiségfejlődést, illetve a közösségfejlesztést segítő tanórán kívüli tevékenységek ... 6 3.6.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................................ 6
3.7. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái...................................... 7 3.7.1. A szülő és a pedagógus közti együttműködés .................................................................. 7 3.7.2. A tanuló és a pedagógus közti együttműködés ................................................................ 7 4. A TANTERV...................................................................................................................................... 7 4.1. Általános fejlesztési követelmények ....................................................................................... 7 4.2. Kiemelt kompetenciák a néptánc területén .......................................................................... 7 4.3. Néptáncórák tartalma, óraterv ............................................................................................... 9 4.4. 4.4.1.
Tananyag, követelmény évfolyamonként ........................................................................ 10 Az 1. évfolyam .............................................................................................................. 10
4.4.2. A 2. évfolyam .................................................................................................................. 11 4.4.3. A 3. évfolyam .................................................................................................................. 12 NÉPTÁNC .................................................................................................................................. 12 4.4.4. A 4. évfolyam .................................................................................................................. 13 NÉPTÁNC .................................................................................................................................. 13 4.4.5. JAVASOLT TARTALOM - KIEGÉSZÍTŐ ANYAGKÉNT - A FOLKLÓRISMERET KÖRÉBŐL ...... 16 4.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök .............. 17 4.5.1. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei .......................................................... 17 4.5.2. Ajánlott irodalom ........................................................................................................... 17
Iskolánkban a magyar néptánc oktatása kétféle keretben valósul meg. Egyrészt a mindennapos testnevelés keretein belül heti egy órában az alsó tagozaton másrészt szakköri formában két-két órában 4-8. osztályig. Az oktatás az alsó tagozaton osztályonként szervezve, a felső tagozaton két összevont osztályú tanulócsoportban, néptáncpedagógus és pedagógiai asszisztens vezetésével valósul meg.
1. Tárgyi feltételek Tárgyi feltételeink mostohák, legjobb esetben a tornacsarnokot tudjuk használni, de csoportjaink egy része évről évre szűkös tanteremben kap helyet. Viseletünk folyamatosan gyarapodik pályázatokból, önerőből. Fenntartói keret nincs a fejlesztésre. A viseletek, eszközök tárolása szakszerűtlen az általános helyhiány és tároló szekrények hiánya miatt.
2. Személyi feltételek A megfelelő képzettségű és végzettségű szakember biztosítása bizonytalan. Nehéz az alacsony óraszám és a nagyobb települések távolsága miatt megfelelő pedagógust felvenni. A néptáncpedagógus munkáját szakasszisztens (néptáncos) segíti valamennyi formában.
3. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai A néptáncos nevelés alkalmat teremt a gyerekek általános és speciális képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A foglalkozási forma figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.
Célunk, hogy a tehetségesebb, érdeklődőbb tanulókat az alsó tagozatos, kötelező néptáncos oktatást követően a néptánc szakkör és a népi együttesek irányába tereljük. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremtünk a tanulóink számára az életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére.
Alapvető feladatunk, hogy elmélyítsük a tanulókban a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést, megismertessük nemzeti, népi hagyományainkat, továbbá fejlesszük a tánc komplexitásából adódóan nemcsak a néptánc, hanem a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységet. Speciális feladataink közé tartozik az iskolai és települési rendezvényeken való megjelenés is.
3.1. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munkát szolgálják a tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az ezekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
által
alkalmazott
Nevelési módszereink két nagy csoportba oszthatók: •
Közvetlen módszerek: amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
•
Közvetett módszerek: amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
Az általunk leggyakrabban alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások, a szokások kialakítását célzó beidegző módszerek: •
ösztönzés,
• • • • • • • • • • • • • • • •
gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, követelés, értékelés, közös célok kitűzése, elfogadtatása, hagyományok kialakítása, magatartási modellek bemutatása, közvetítése, tények, jelenségek bemutatása, műalkotások bemutatása, a pedagógus személyes példamutatása, a pedagógus részvétele a tanulói közösségek tevékenységében, a követendő egyéni és csoportos minta kiemelése a közösségi életből, tudatosítás-meggyőződés kialakítása, magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló elemző munkája.
Az eredmények elérését az alábbi tevékenységek, élményszerű tapasztalatok segítségével valósítjuk meg: • • • •
gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok, pozitív élmények, alkotó típusú tevékenységek.
3.2. A néptáncoktatás cél- és feladatrendszere, funkciói Célunk, hogy a tanulók számára biztosítsuk készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Olyan fejlesztőpedagógiát
képviselünk, amelyben a hangsúly a követelmények teljesítésével történő képesség- és személyiségfejlesztésen van. Feladatunk az integrált oktatás-nevelés megvalósítása, és elsősorban az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetenciaterület fejlesztése. A néptánc közérthetősége révén felbecsülhetetlen mértékű segítséget jelent a kultúrák közti kapcsolatteremtésben és az egészséges emberi kapcsolatok kialakításában. Oktatása elősegíti néphagyományunk megismerését, tovább éltetését és újraalkotását, kulturális örökségünk megbecsülését. A tanórai keretek mellett fontos szerepet játszik a tánc színpadi megjelenítése is, amely egyrészt a művészi megtapasztalás élményét teszi lehetővé a tanulók számára, másrészt kulturális szerepvállalása révén a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi táncos hagyományainkat. Középpontba került a tanulók technikai felkészültségének megalapozása, amely során alkalmassá válnak a különböző táncok újraalkotására, szabad és kötött formákban történő megjelenítésére. A néptánc oktatása során a kulturális értékek közvetítése a képességek fejlesztésének lehetséges színtere. Lehetővé teszi mindenki számára – beleértve a hátrányos helyzetű gyermekeket is – az önkifejezés és azonosulás esztétikai útjának elérését, segítve ezzel a személyes kreativitás kibontakozását és az egyéniség fejlődését.
3.3.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A néptáncos oktatás-nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást segíti elő. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos kiemelt feladataink: • az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása; • az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása; •
az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése;
• •
a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása; a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése, a nemzeti, népi hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének felébresztése;
•
az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti érdeklődés felkeltése, más népek kultúrájának tisztelete, nyitottság a különböző szokások, kultúrák, vallások iránt, az érdeklődés felkeltése ezek megismeréséhez;
•
a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, egészséges és kulturált életmódra való törekvés igényének kialakítása.
3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása nevelő-oktató munkánk alapvető feladata. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat, mintákat gyűjthetnek. Erősíteni kell a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normákat, ki kell alakítani, ápolni kell ezek formai kereteit és a tevékenységek rendszerét.
3.5. A személyiségfejlődést, illetve a közösségfejlesztést segítő tanórán kívüli tevékenységek •
Táncházak, bemutatók, rendezvények
A tanulók fejlődését segítik a táncházak és az iskolai szintű rendezvények, melyeket évi egy-két alkalommal szervezünk.
•
Tanulmányi kirándulások, színházlátogatások
A tanulmányi kirándulásokat és a színházlátogatásokat igény szerint szervezzük évente háromnégy alkalommal. A programokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A színházlátogatások alatt elsősorban táncszínházi előadások megtekintését értjük. A tanulmányi kirándulások a tantervben szereplő tananyagra épülnek.
3.6.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Pedagógiai lexikon szerint tehetségről beszélünk, ha az egyén valamilyen tevékenységben vagy tevékenységkomplexusban az átlagosnál magasabb szintű teljesítményre képes. Néptáncpedagógusként fő feladatunknak tekintjük a tehetséggondozást. A különböző családi háttérrel, született vagy kialakult adottságokkal rendelkező gyerekeket különböző tevékenységformákkal ösztönzünk, hogy a meglévő adottságokat képességekké fejlesztve, a tehetségüket minél több területen kibontakoztathassák. Tanóráinkon, és a tanórákon kívül több tevékenységi forma szolgálja a képességek fejlesztését, az önkifejezés megvalósulását, a tehetséggondozást. Ezek a következők: • •
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tehetséggondozó foglalkozások (felzárkóztató, szóló próbák)
•
vetélkedők, bemutatók, találkozók,
• •
a szabadidős foglalkozások (pl. színház-, múzeum- és hangverseny-látogatások), szakmai táborok,
•
a továbbtanulás segítése.
3.7. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 3.7.1. A szülő és a pedagógus közti együttműködés A szülőkkel való kapcsolattartás lehetőségei: • személyes tájékoztatás néptáncos szülői értekezleten • tájékoztatólevél, • a szülők bármikor bejöhetnek az intézménybe ügyfélfogadási időben, illetve időpontot egyeztethetnek az érintett pedagógussal. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik. Lehetőséget biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolán kívüli programokon gyermekükkel együtt részt vehessenek, ismerkedhessenek más szülőkkel, jobban megismerjék egymást a pedagógusokkal. 3.7.2. A tanuló és a pedagógus közti együttműködés A tanulókat a foglalkozások rendjéről illetve az aktuális feladatokról a csoportvezetők tájékoztatják. A terem használatával és a tanórák speciális rendjével az első tanítási órán foglalkoznak kiemelten. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban vagy írásban) tájékoztatják. A tanulók szóban vagy írásban, egyénileg vagy csoportosan fordulhatnak pedagógusaikhoz kérdéseikkel, megoldandó problémáikkal.
4. A TANTERV Tantervünkhöz felhasználtuk „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja (27/1998. (VI.10.) MKM rendeletnek a 3/2011. (I.26.) NEFMI rendelettel való módosítása alapján készült.
4.1. Általános fejlesztési követelmények Célunk a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés kialakítása és elmélyítése, hagyományaink, kulturális örökségünk továbbéltetése, a mozgáskultúra megalapozása és fejlesztése, a tánc, mint a közösségteremtés és közösségformálás lehetséges eszközének értelmezése.
4.2. Kiemelt kompetenciák a néptánc területén Szakmai kompetenciák • •
A táncos képességek – készségek – jártasságok kialakítása és fejlesztése A hagyományos népi játékmód ismerete
•
A tánc általánosan jellemző vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása
• •
A zenéhez igazodó, alkalmazkodó táncos mozgás kialakítása Az improvizáció és a táncszerkesztés törvényszerűségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelő ismerete és tudatos alkalmazása
•
A térforma, stílusérzék és mozgásmemória fejlesztése, az alakzatok, formák gyakorlati alkalmazása A táncokhoz kapcsolódó énekek, zenei kíséretek, jellemző viseletek, szokások és a társasági táncélet alkalmainak megismerése
•
• •
A színpad általános törvényszerűségeinek megismertetése Előadói táncos magatartás kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelően
Személyes kompetenciák • • • • • • •
Az esztétikai érzék fejlesztése A rendszeres és következetes kitartó munkára nevelés Nyitottságra, valamint a múlt és a jelen értékeinek befogadására nevelés Folyamatos ismeretbővítésen keresztül a szintetikus látásmódra való nevelés A vizuális memória és a képzelőerő fejlesztése A kreativitás és a testi–lelki állóképesség fejlesztése A kommunikáció verbális és nonverbális módjainak alkalmazása
Társas kompetenciák • • • • •
A közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránti fogékonyság kialakítása A másság elfogadásának képessége Az önálló döntéshozatal képessége Kezdeményezőkészség, egyéni feladat- és szerepvállalás A kapcsolatteremtő képesség fejlesztése
• • • • • •
A szabálytudat kialakítása A csoportnorma kialakítása A segítő életmódra nevelés s a szociális érzékenység fejlesztése A közösségi szemlélet kialakítása A környezet megóvásának fontossága Az egészséges életmód igénye
Módszerkompetenciák • • • •
Az ismeretbefogadás képességének fejlesztése Az intelligens tudás megszerzésére irányuló igény kialakítása Az összefüggések megértésére, a következtetések levonására irányuló fejlesztések Az ismeretek alkalmazásának, újrafogalmazásának képessége
• • •
A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása A hatékony önálló tanulásra nevelés Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más környezetben is
•
A tehetség azonosítása, tehetséggondozás, mentorálás, nyomon követés
4.3. Néptáncórák tartalma, óraterv A néptáncoktatás tantervi programjának fontos feladata a tanulók kompetenciaalapú fejlesztése. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenységek és művészetek iránt, fejleszti a kapcsolatépítést az emberekkel, az időgazdálkodást, fejleszti a tanulók megérző képességét, intuícióját, kreativitásukat, improvizációs képességüket, készségüket. Fejleszti a tanulók szocializációs, kommunikációs készségét, kezdeményező készségét, kulturális tudatosságát, általános műveltségét. Lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének, mozgáskultúrájának sokoldalú fejlesztésére, fizikai állóképességük, ügyességük, cselekvő biztonságuk, ritmusérzékük, hallásuk, tér– és formaérzékenységük fejlesztésére, gazdagítására. Figyelembe veszi az egyéni adottságokat, az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat. Alkalmazkodik a helyi igényekhez és hagyományokhoz. Lehetőséget teremt a különböző életkorban a képzésbe bekapcsolódó tanulók számára az életkornak megfelelő szintű képzés megvalósítására. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára az életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. A néptáncórák keretein belül konkrét népszokások megismertetésén keresztül a tanulók előtt fel kell tárni a néphagyomány ünnepi rítusainak formai és tartalmi összetevőit, megjelenését. Az adott kereteken belül a jeles napok és ünnepi szokások megismertetését, az emberi élet fordulóihoz fűződő hagyományokat, szokásokat be kell mutatnunk.
Intézményi óraterv Évfolyamok 1. osztály
heti évi
1 36
óra óra
2. osztály
heti évi
1 36
óra óra
3. osztály
heti évi heti évi
1 36 1 36
óra óra óra óra
4. osztály
Az alsó tagozaton kötelező jelleggel, tanórai keretben megkezdett néptáncos nevelés a felső tagozaton szakköri formában 5-6. és 7-8. osztályos összevont osztályú csoportban
valósul meg, a mindennapos testnevelés keretein kívül, választható formában, heti 2-2 órában. A 7-8. osztályos csoportban fogadjuk azokat a volt tanítványainkat is – amennyiben a csoport létszáma ezt megengedi – akik gimnáziumi, középiskolai tanulmányaikat folytatják. tagozat
Tantárgy osztály Kötelező tantárgy: néptánc Választható tantárgy: néptánc
alsó tagozat 1. 2. 3. 4.
Összes óra
1
1
1
1
1
1
felső tagozat 6. 7. 8. 9.
1
1
2
2
2
2
A néptáncoktatás jelenlegi szerkezete felmenő rendszerben épül ki a mindennapos testneveléssel együtt a 2011/2012. tanévvel kezdődően. Az éves lehetséges módosításokat a mindennapos testnevelés eljárásrendje tartalmazza.
4.4.
Tananyag, követelmény évfolyamonként
4.4.1. Az 1. évfolyam NÉPTÁNC, NÉPI JÁTÉK A) FEJLESZTÉSI FELADATOK
• • • •
Alapvető mozdulattípusok fejlesztése a játéktevékenység során
• • •
A közösségi érzés, a közösséghez tartozás tudatos kialakítása
A ritmus – tér – térforma fogalmainak kialakítása Az ugrás és páros forgás technikai előkészítése A tanuló mozgáskészségének, önfegyelmének, kommunikációs képességének, éneklési készségének, játékbátorságának, szabálytudatának fejlesztése A verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának elősegítése A szocializációs folyamatok fejlesztése
B) TANANYAG • • •
A játékműveltség felmérése A népi játékokhoz szükséges mozgások, ritmusok, terek, térformák megismertetése Az alapvető mozdulattípusok
• • •
Játéktípusok (sport–küzdő karakterű népi játékok, énekes–táncos gyermekjátékok) Népi mondókák, kiszámolók, szövegek, dallamok Alapvető zenei ismeretek (egyenletes lüktetés, zenéhez való igazodás, negyedes és nyolcados lüktetés, dallamegységek, a gyermekdalok hangkészlete, ritmusgyakorlatok)
•
Irányok, alakzatok (előre–hátra, jobbra–balra, lent–fönt, sor, kör, oszlop, félkör, csigavonal, szórt forma, térkitöltés, térváltás, egyén és csoport viszonya az alakzatokban) Játékfűzések (a helyi vagy régió szerinti néphagyományban fellelhető népi gyermekjátékokból vagy kedvenc játékaikból)
•
C) KÖVETELMÉNY AZ 1. ÉVFOLYAM ELVÉGZÉSE UTÁN
• •
A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, a játékfűzéseket.
•
A tanuló ismerjen legalább 5 kiszámolót, 10 különböző típusú játékot ill. népi gyermekdalt.
A tanuló legyen képes az együttműködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a társak előtti kommunikációra, a párválasztásra, a szerepvállalásra, a játéktevékenységre, egyszerű ritmusképleteket visszaadni tapssal, dobogással ( 2 * 2/4-es).
4.4.2. A 2. évfolyam NÉPTÁNC ÉS NÉPI JÁTÉK A) FEJLESZTÉSI FELADATOK
•
A mozgáskészség, alapvető játéktevékenység során
• • •
A ritmus – tér – térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban
•
A kommunikációs és éneklési képesség fejlesztése, a verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának kialakítása
•
A kreatív játékos tevékenység valamint a mozgásos és verbális önkifejezés ösztönzése, a közösségépítés megvalósítása, a szocializációs folyamatok fejlesztése
kombinációs
képesség
fejlesztése
a mozgás–
és
Az ugrás és tengely körüli forgástechnikájának fejlesztése A játékműveltség, játékbátorság, szabálytudat, önfegyelem és kezdeményezőképesség fejlesztése
B) TANANYAG •
Az alapvető mozdulattípusok variációs lehetőségeinek valamint az ugrás típusainak megismertetése
• • • • •
•
Az improvizációs tevékenység előkészítése, a játékismeret bővítése Játéktípusok (sport–küzdő karakterű népi játékok, énekes táncos gyermekjátékok) Népi mondókák, kiszámolók, szövegek, dallamok Alapvető zenei ismeretek (egyenletes lüktetés, zenéhez való igazodás, negyedes és nyolcados lüktetés, dallamegységek, a gyermekdalok hangkészlete, ritmusgyakorlatok) Irányok, alakzatok (előre–hátra, jobbra–balra, lent–fönt, sor, kör, oszlop, félkör, csigavonal, szórt forma, térkitöltés, térváltás, egyén és csoport viszonya az alakzatokban) Játékfűzések (a dunai gyermekjátékokból)
táncdialektus
néphagyományaiban
fellelhető
népi
C) KÖVETELMÉNY A 2. ÉVFOLYAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, játékfűzéseket. Legyen képes az együttműködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a társak előtti kommunikációra, a párválasztásra, a szerepvállalásra, a játéktevékenységre, egyszerű ritmusképleteket visszaadni tapssal, dobogással ( 4 * 2/4-es). 4.4.3. A 3. évfolyam NÉPTÁNC A) FEJLESZTÉSI FELADATOK
• •
A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra
• • • •
A ritmus – tér – térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban
•
Az éneklési kedv, a társak előtti kommunikáció ösztönzése, közösségfejlesztés, a helyi szokások és normák kialakítása
Az ugrástechnikák fejlesztése, a népijáték–ismeret bővítése, az alapvető táncos alakzatok fogalmi rendszerének kialakítása és alkalmazása A játék központi szerepének megtartása Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése A játékbátorság, a kezdeményezőkészség, az improvizációs készség, a ritmusérzék és a mozgáskoordináció fejlesztése
B) TANANYAG
•
Táncelőkészítő gimnasztika, tánctechnika: alapvető mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, térdhasználat, térben való eligazodás, térkitöltő játékok
•
Énekes–táncos népi gyermekjátékok: (szerepjátékok, párválasztó játékok) a páros tánc előkészítése
•
Táncgyakorlat:
o o o o o
•
Az ugrós és a csárdás tanítását előkészítő táncos mozdulatok megismertetése Ugrós táncok előkészítése csoportos formában Csárdás motívumok (egylépéses, kétlépéses, tovahaladó) csoportos formában Eszközhasználat előkészítése (babzsák, karika, ugrókötél, bot, üveg) Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak megfelelő tánctípus anyaga
Hagyományőrzés: saját táncdialektus gyermekjátékai és táncai
o o
dél-dunántúli ugrós alapmotívumok (cifra, höcögő, lengető, térdütögető, csapások és ezek variációi, keresztező futó, vonulós-dudálós motívumok), eszközös táncok (fiúknak kanásztánc, sudridom, lányoknak üveges), mezőföldi leányjáték motívumai.
o
Koreográfia: népi gyermekjáték vagy népi gyermekjáték és tánc
o
•
Zenei ismeretek: dudaritmus, kanásztánc ritmus, ritmusgyakorlatok, strófa, 2/4–es lüktetés
•
Népi ének: a választott táncanyaghoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok
•
Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok bemutatása
C) KÖVETELMÉNY A 3. ÉVFOLYAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, a játékfűzéseket és játékszabályokat, az ugrós és a csárdás technikai elemeit, a tánc közbeni eszközhasználatot. A tanuló legyen képes a játéktevékenységre, együttműködésre, feladatvállalásra, a tánctechnikai elemek alkalmazására, improvizációra, a rövid táncetűd folyamatainak felidézésére, koreográfia bemutatására, a ritmikai gyakorlatok megvalósítására. 4.4.4. A 4. évfolyam NÉPTÁNC A) FEJLESZTÉSI FELADATOK • • • • •
A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra Az ugrások különbözőségeinek, hasonlóságainak összevetése A fizikai kontaktus megteremtésének elősegítése A csárdás mozgáselemeinek előkészítése A zenei lüktetésrendhez történő igazodás hangsúlyainak felfedezése, alkalmazása
• •
• • •
Ritmus – tér – térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban A játékbátorság, a kezdeményezőkészség, az improvizációs készség, a ritmusérzék, a hallás, a ruganyosság, a térdhasználat, a kapcsolatteremtő képesség és az eszközhasználat fejlesztése Az eszközhasználat lehetőségeinek bővítése Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése Az éneklési kedv, a társak előtti kommunikáció ösztönzése, közösségfejlesztés, a helyi szokások és normák kialakítása
B) TANANYAG 1. (választható)
•
Táncelőkészítő gimnasztika, tánctechnika: alapvető mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, térdhasználat, térben való eligazodás, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás (séta, járás, futás, ridázás) lenthangsúly – fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, eszközhasználat, csapások, gesztusok
•
Énekes–táncos népi gyermekjátékok: a játékismeret bővítése, a játék központi szerepének megtartása, (szerepjátékok, párválasztó játékok) kör és páros tánc előkészítése
•
Táncgyakorlat:
o Az ugrástechnikáknak, a súlyvétel lehetőségeinek, az ugrós táncelemeknek és az összekapaszkodási módoknak a megismertetése
o A Dunai táncdialektus ugrós táncai közül választott, a helyi tantervben meghatározott táncanyag (csoportos, páros): Rábaköz o A Dunai táncdialektus eszközös táncai közül a helyi tantervben meghatározott táncanyag bevezetése (szóló): Rábaköz
o Csárdás motívumok (egylépéses, kétlépéses) páros formában o Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzőknek megfelelő tánctípus anyaga- ugrós motívumok Rábaközből (kopogós, sarkas cifra,ugrócsapó és variánsai, terpeszcsapó), o
verbunk-motívumok Rábaközből (tapsbemérő, fordulós és variációi, lengető-séta, pattintó csapó, hegyező),
o o
köcsögös, vitnyédi párnás tánc, polgári táncok Rábaközből, felcsíki polgári táncok (gólyás, öreg zsidó tánca, héjsza, kezes),
•
Táncfolklorisztika: az ugrós tánctípus fogalma, formai lehetőségei, összekapaszkodási módok, a tánctípus főbb jellemzői
•
Hagyományőrzés: a saját táncdialektus gyermekjátékai és táncai
•
Koreográfia: népi gyermekjáték és tánc és/vagy ugrós–eszközös táncok
•
Zenei ismeretek: dudaritmus, kanásztánc ritmus, ritmusgyakorlatok, strófa, a duda, a hosszúfurulya
•
Népi ének: a Dunai táncdialektusból választott tánchoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok (Rábaköz)
•
Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok
TANANYAG 2. (VÁLASZTHATÓ)
•
Táncelőkészítő gimnasztika, tánctechnika: alapvető mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, térdhasználat, térben való eligazodás, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás (séta, járás, futás, ridázás) lenthangsúly– fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, tartás–ellentartás gyakorlatai, tempóváltások, páros fogás, kargesztusok, térirányok gyakorlatai, csapások, gesztusok
•
Énekes–táncos népi gyermekjátékok: a játékismeret bővítése, a játék központi szerepének megtartása (szerepjátékok, párválasztó játékok) a kör– és páros táncok előkészítése
•
Táncgyakorlat: o o o
A Tiszai táncdialektus csárdásai közül választott tánc bevezetése (pl. Szatmári vagy Dél-Alföldi) A verbunk előkészítése, a választott verbunk és csárdás elemeinek, a jellegzetes összekapaszkodási módoknak a megismerése: Szatmár /Dél-Alföld. Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzőknek megfelelő tánctípus anyaga: somogyi karikázó, rábaközi eszközös táncok
•
Táncfolklorisztika: az ugrós tánc fejlődése, formái, a csárdás jellemző vonásai, a tánctípus meghatározása, táncalkalmak, a táncos magatartás jellemzői, tánckezdő szokások, a táncok földrajzi, történelmi háttere
•
Néptánc: o
o
Felső-Tisza-vidéki/Dél-alföldi verbunk, lassú és friss csárdás (különböző csárdások, cifra-variációk, hegyezők, bokázók, kisharang, keresztező, fonás előrehátra,átvetős, lábfelhúzós /csizmaszár-ütő/, páros forgó, kiforgató, lányoknak forgások, fiúknak csapások, földcsapások stb.), hajlikázó (vonulósok, kapuzók, egyéni szatmári figurák),
o
az eddig tanult táncok ismétlése.
•
Koreográfia: az ugrós–eszközös vagy a csárdás táncanyagából
•
Zenei ismeretek: dudaritmus, kanásztánc ritmus, ritmusgyakorlatok, strófa, a hangszerek funkciója, játékmódja, jellegzetes hangszer együttesek,
•
Népi ének: a választott tánchoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok (Rábaköz, Felső-Tisza vidék, Dél-Alföld)
•
Viseletek: jellemző viseletdarabok, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései
C) KÖVETELMÉNY A 4. ÉVFOLYAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanuló ismerje a választott táncanyagot, annak elemeit, a tanult népdalok szövegét, dallamát, az énekes táncos gyermekjátékok cselekményét, szövegét és dallamát, a tánc közbeni eszközhasználatot. A tanuló legyen képes a közösségen belüli aktív tevékenységre, a tanult táncanyag újraalkotására, improvizációra, a tanult koreográfia bemutatására, a ritmikai gyakorlatok megvalósítására, a tanórákon megfelelő fizikai és szellemi erőnléttel való részvételre. A tanuló legyen képes az ugrós és eszközös ugrós, valamint csárdás elemekből csoportosan és párban történő improvizációra, a tánctípus fogalmának meghatározására, a tájegységek földrajzi meghatározására. 4.4.5. JAVASOLT TARTALOM - KIEGÉSZÍTŐ ANYAGKÉNT - A FOLKLÓRISMERET KÖRÉBŐL A legényélethez, leányélethez, párválasztáshoz, lakodalomhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek, rituális cselekmények, jeles napok és ünnepi szokások megismertetése A táncalkalmak jelentőségének megismertetése a párválasztás során Legényélet, leányélet, párválasztás, lakodalom • • • • • • • • •
Munkavégzés a serdülő korban Legényavatás, leányavatás Udvarlási szokások, szerelmi élet, és azok színterei Szokásjogok a paraszti társadalomban Leánynéző, háztűznéző, hozomány Leánykérés, eljegyzés, jegyajándék Lakodalmi előkészületek Lakodalmi tisztségviselők, feladatok Lakodalmi szokások, rítusok
Legények és lányok játék– és táncalkalmai • • • •
A fonó helyszíne, szerepe a párválasztásban, társas kapcsolatokban Fonójátékok, tánc a fonóban (hangszerek, tánckíséret) Böjti időszak (tavaszköszöntő játékok és a böjti karikázó) Bálok időpontja, helyszíne, bálrendezés
Lányok és legények szerepe a kalendáris szokásokban • • • • • • • •
Luca kettős alakja Betlehemezés Farsangi szokások A nagyhét eseményei A húsvéti tojás jelentése és díszítésének különböző technikái Pünkösdi királyválasztás Májusfaállítás Nyári napforduló szerepe, Szent Iván napi szokások
4.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök 4.5.1. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei • a tantárgyra nem jellemző az állandó tankönyvhasználat, a kötelező és ajánlott irodalmat évfolyamonként a szaktanár határozza meg a néptáncpedagógusok által összeállított ajánlott irodalom alapján; •
a taneszközök kiválasztása a tantervben szereplő tananyag szerint történik (üveg, láncos bot, párna stb…)
4.5.2. Ajánlott irodalom • Martin György: A magyar tánctípusok és táncdialektusok. Népművelési Propaganda Iroda, 1996. • Pesovár-Lányi: A magyar nép táncművészete. Népművelési Propaganda Iroda, 1996. • Kerényi: Gyermekjátékdalok. Bp. 1957. 1975. • Kerényi György: Magyar énekes népszokások. Gondolat Kiadó, Bp. • Magyar néprajz VI. Népzene - néptánc . népi játék. Akadémiai Kiadó. Bp. 1990. • Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Akadémiai Kiadó. • Foltin Jolán - Tarján Katalin: Játék és tánc az óvodában. Néptáncosok Szakmai Háza, Bp. • Foltin-Karcagi-Neuwirth-Salamon: Játék és tánc az iskolában I-IV.o. kötetei: Motívumfűzések, Játékok, játékfűzések, Tanmenet. Néptáncosok Szakmai Háza, Bp.
•
Megy a gyűrű vándorútra I-II. Bp. 1982.
