HÁZIREND Fehérgyarmati Bárdos Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4900 Fehérgyarmat, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.
Érvényes: 2015. szeptember 1-jétől
BEVEZETÉS A házirend biztosítja az iskola törvényes működését, a nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A HÁZIREND HATÁLYA 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető -
az iskola irattárában;
-
az iskola könyvtárában;
-
az iskola nevelői szobájában;
-
az iskola igazgatójánál;
-
az iskola igazgatóhelyetteseinél;
-
az osztályfőnököknél;
-
a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,
-
az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél
-
az iskola internetes közösségi oldalán.
2
A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni megismerésre. Az
újonnan
elfogadott
vagy
módosított
házirend
előírásairól
minden
osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: -
a tanulókat osztályfőnöki órán
-
a szülőket szülői értekezleten
A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: -
a tanulókkal osztályfőnöki órán
-
a szülőkkel szülői értekezleten
A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban. A TANULÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A tanuló jogait és kötelességeit egymással összefüggésbe hozni nem lehet, azok reá különkülön érvényesek. A TANULÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI A tanulók kötelességeit és jogait teljes terjedelemben a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 46.§ (1) (2) szakasz valamint a (3) (4) (5) (6) (7) bekezdés tartalmazza
46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy
a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,
3
d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e)136 egyházi köznevelési intézményben vagy magán köznevelési intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami vagy települési önkormányzati fenntartású nevelésioktatási intézményben fakultatív hitoktatásban, hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt, f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, h) az oktatási jogok biztosához forduljon. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.
4
(5) Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. (6) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi ellátásban részesüljön, b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon, h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, j) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, k) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, m) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, o) választó és választható legyen a diákképviseletbe, p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. (7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: A hetesi feladatok: 5
-
Osztályonként két-két hetest, megbízatásuk egy hétre szól, az osztályfőnökök jelölik ki őket, a hetesi ügyelet reggel 7 óra 30 perctől az utolsó óra végéig tart.
-
Gondoskodnak a tábla letörléséről, krétáról, szünetben ellátják az osztály felügyeletét (figyelmeztetik társaikat a házirend betartására). Ha probléma adódik, jelzik a folyosó ügyeletes tanárnak, a szünetben a termet kiszellőztetik.
-
Becsengetéskor figyelmeztetik társaikat a felszerelések előkészítésére, felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik.
-
Az óra elején jelentik a tanárnak az osztálylétszámot, hiányzókat.
-
Ha becsengetés után 10 perccel nem érkezett meg a tanár az órára, jelentik az iskola vezetésének, vagy a nevelői szobában lévő pedagógusnak, illetve a titkárságon.
-
Az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
-
A tanítás után a tanteremben a világítást kapcsolják le.
Tantárgyi felelősök: ( pl. leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős, stb. ) -
az egyes tanítási órákon – önkéntes jelentkezés alapján – segítik a pedagógus munkáját
-
ellenőrzik a felszerelést vagy a házi feladatot
-
biztosítják az órákhoz szükséges eszközöket ( térkép, stb.)
2. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. 3. Az iskolában való megjelenés alapkövetelménye: hogy tisztán, ápoltan, életkoruknak megfelelő öltözékben, érkezzenek tanulóink az iskolába. Kerüljenek minden kirívó és szélsőséges irányzatot képviselő viselkedési és öltözködési normát -
Hajviselet: a szélsőséges divatot követő frizurát és a hajfestéket lehetőleg kerüljék.
-
Ruházkodás: tiszta, évszaknak megfelelő és alkalomhoz illő viseletben kell az iskolában megjelenni, a kirívó, a testfelület nagy részét fedetlenül hagyó ruházat viselését kerüljék.
-
Ünnepi öltözet: lányoknak: sötét alj, fehér blúz, alkalmi cipő, fiúknak: sötét nadrág, fehér ing, alkalmi cipő.
6
Ünnepi
öltözetben
kell
megjelenni
nemzeti
ünnepeinken,
tanévnyitón, tanévzárón és minden olyan alkalmon, amelyet az iskola meghatároz. -
Ékszerek: olyan ékszert viselhetnek, amely nem balesetveszélyes.
4. Tilos az iskola területén a dohányzás, szeszesital, kábítószer és bódítószer fogyasztás. A tanuló köteles jelezni osztályfőnökének, vagy bármely pedagógusnak, ha az intézmény területén vagy környékén dohányzással, gyógyszer, -alkohol vagy kábítószerrel kapcsolatos cselekményt, ill. testi sértést fedez fel. A tanulók nyelvhasználatában, egymás közötti kommunikációjában a trágár szavak használata szigorúan tilos. A szabályt megszegő tanuló a legmagasabb iskolai büntetésben részesül. Az erőszakos megnyilvánulások pl.: verekedés, egymás megszégyenítése, megalázása és hasonló cselekmények elkövetése ugyancsak a legmagasabb iskolai büntetéssel sújtandók. Az iskola mellékhelyiségeinek (WC-k, mosdók) nem rendeltetésszerű használatából adódó rongálások, kulturálatlan egészségtelen, gusztustalan viselkedési módok szintén igazgatói büntetéssel sújtandók.
5. Az ebédlőben a kialakított helyen és kiírt rend szerint étkeznek a csoportok. Az ebédlőben kultúráltan kell viselkedni és étkezni. Kabátot, táskát nem lehet bevinni. 6. A foglalkozás kezdetéig a számukra kijelölt helyen gyülekezzenek. 7. A 16.00 órakor induló buszhoz a penyigei, mándi tanulók felügyelete esetében az a pedagógus a felelős, amelyik csoportban tartózkodik a bejáró gyerek. 8. A csoportbontás esetén az az osztály, amelyiknek idegen tarteremben van az órája, csak a tanár engedélyével léphet a terembe és csak vele együtt hagyhatja el a termet. Ugyanez a szabály vonatkozik az iskola „IKT-s” termére. 9. Az órák végeztével a tantermet rendben kell elhagynia, tanítás végén a székeket a padokra fel kell tenni. A TANULÓK EGÉSZSÉGÉNEK, SZOLGÁLÓ SZABÁLYOK
TESTI
ÉPSÉGÉNEK
MEGŐRZÉSÉT
1. A tanuló kötelessége, hogy: -
óvja saját és társai testi épségét, egészségét;
-
elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;
7
-
betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
-
azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
-
azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;
-
megismerje az épület tűz - rendkívüli esemény miatti kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
-
rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: -
a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;
-
a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;
-
lehetőség szerint piros alsó és fehér felső.
-
a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. A nagyobb értékű tárgyakat a foglalkozás előtt le kell adni megőrzésre.
-
Az iskolai sportszereket, az udvari játékokat rendeltetésszerűen kell használni.
-
A meghibásodott, sérült sporteszközt, játékot tilos használni, azt azonnal ki kell vonni a forgalomból.
1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. -
Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését.
-
Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát.
2. Az iskola épületében és egész területén dohányozni TILOS! 8
A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg: -
2 fő képviselő, akik egyben DÖK képviselők is.
A diákönkormányzat
48. § (1) Az iskola, (…) tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. (2) A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. (3) A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. (5) Az intézményi diákönkormányzat és az általános művelődési központban működő diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az intézményben a diákönkormányzatot képviselők száma 4. osztálytól 8. osztállyal bezárólag 2 fő (osztályonként 2 fő, összesen: 24 fő). Élén az a mindenkori nyolcadikos diák áll, akit a fentebb felsorolt osztályok évente megválasztanak. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább két alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai 9
munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásáról. A TANULÓK ÉS A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról -
az iskola igazgatója •
az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább negyedévente
•
a diákközgyűlésen tanévenként legalább két alkalommal
•
az
aulában
elhelyezett
hirdetőtáblán
keresztül
folyamatosan
tájékoztatja
2.
-
az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják
-
az iskola internetes közösségi oldalán.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják.
3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőivel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról -
az iskola igazgatója •
a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén
•
a porta mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,
-
az osztályfőnökök: •
az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják
5. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: -
szóban: •
a családlátogatásokon,
•
a szülői értekezleteken,
•
a nevelők fogadó óráin,
•
a nyílt tanítási napokon, 10
• -
a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,
írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az első-negyedik évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő lapokon.
6. A szülői értekezletek időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőivel. AZ ISKOLA NYITVATARTÁSA, MUNKARENDJE - Nyitvatartás tanítási napokon 700 - től 1900 - ig, 715-től 1645-ig állandó tanári felügyeletet biztosítunk, utána csak külön felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók az épületben. -
Ügyelet 715 – 800-ig és az óraközi szünetekben valamint délután 14.45-15.00, 15.45-16.00 és 16.00-16.45 között (udvar, aula, folyosók).
-
Az első tanítási óra kezdete: 800, az iskolába 745-ig kell megérkezni pedagógusnak és tanulónak.
-
A tanítási órák 45 perc időtartamúak, a szünetek első és második óra után 10 percesek (az időtartam iskolai programtól függően módosulhat az igazgató utasítása alapján). a 3. órát követő szünet 15 perces, ezt követően ismét 10 percesek.
-
A becsöngetés után a folyosón indokolatlanul nem tartózkodhat a tanuló. Az óra kezdetét jelző csengetés után a tanuló az osztályt indokolatlanul nem hagyhatja el.
-
A tanuló az iskola területét engedély nélkül nem hagyhatja el.
-
Tanítási időben szülők, iskolába érkező idegenek csak külön engedéllyel vagy az ügyeletes kíséretében tartózkodhatnak az épületben.
-
A tanuló a tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
-
A délutáni (egyéb) foglalkozásokról csak szülői vagy gondviselői kéréssel lehet távol maradni.
11
-
A délutáni (egyéb) foglalkozások időtartama alatt csak engedéllyel lehet a tanulókat elvinni. A szülő a tanuló távozásának időpontját írásban közli (ellenőrző, üzenő füzet).
-
A tanítási év kezdetének első két hetében az első évfolyamos tanulók beilleszkedését segítve a szülők a tanterembe kísérhetik gyermekeiket, azonban 745-kor el kell hagyniuk az épületet. Az ezt követő időszakban a szülők csak az auláig kísérhetik a gyerekeket.
-
Az iskolából való távozás esetén, amennyiben a szülő jön a gyerekért, úgy a portán a gyerek osztálya és neve megjelölésével 14.45 és 15.00 óra, továbbá 15.45 és 16.00 óra ezt követően csak 16.25-től 16.30 között értesítheti a portás a hangosbemondón keresztül a gyereket.
-
Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 730 óra és 1600 óra között. Illetve pénteki napokon 730 óra és 1300 között.
-
Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.
-
A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.
-
Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.
-
Az iskola helyiségeinek használói felelősek az iskola állagának és berendezési tárgyainak megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
-
Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.
12
A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA 1. A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja, ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül -
három napig terjedő mulasztás esetén szülői, vagy orvosi
-
három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását.
-
nem betegség miatti 3 napon túli távolmaradás esetén igazgatói engedély szükséges
Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 5. A tanulói órák igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. -
Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásáról a tájékoztató füzetben. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2012.11.15. napjától hatályos szöveg szerinti az igazolatlan mulasztásokhoz kapcsolódó jelző- értesítő rendszer alapján:
-
Amennyiben a tanköteles tanuló egy tanítási évben 1 órát mulaszt igazolatlanul, az osztályfőnök figyelmeztetést küld a szülőnek az erre rendszeresített nyomtatványon.
-
10 igazolatlan óra esetén az igazgató értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhatóságot, kormányhivatalt illetve gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekjóléti szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szolgálatot.
-
30 óra igazolatlan mulasztás után feljelentést tesz a Kormányhivatal Szabálysértési Hatóságánál valamint értesít a Gyermekjóléti Szolgálat felé, a gyermekjóléti szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a Területi Gyermekvédelmi Szolgálat felé is. 13
-
50 óra igazolatlan mulasztás után értesítést küld a Kormányhivatal Oktatási Főosztálya és a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti gyámhatóság felé (2013.01.01-től Járási Gyámhivatal)
-
Ha a tanulónak egy tanítási évben a tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 órát, egy adott tárgyból a tanítási órák 30 %-át, vagy az alapfokú művészeti iskolákban a tanítási órák egyharmadát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási évben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések ideje összeadhatók. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.
TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK Egyéb foglalkozásnak minősül 2013. szeptember 1-jén életbe lépett 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint a tantárgyfelosztásban tervezhető nem rendszeres tanórai foglalkozás: (2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztályvagy csoportfoglalkozás lehet. 14
1. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői a tanuló órarend szerinti utolsó órája után szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. 2. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 3. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók
részvétele
a
felzárkóztató
foglalkozásokon,
valamint
az
egyéni
foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 4. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 5. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon nyitvatartási rend szerint tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik és a jogviszony megszűnéséig tart. 6. A fenti rendelet e) és f) pontjában rögzített egyéb foglalkozások (napközi/tanulószoba) időpontja 14.00-től 14.45-ig és 15.00-tól 15.45-ig tartanak, ezt követően 16.00-tól ügyelet 16.45-ig.
AZ ISKOLAI TANULÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES DOLGOK BEHOZATALA AZ ISKOLÁBA 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. 2. Nagyobb értékű tárgyat, / ékszert, értékes órát, stb. / valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével saját felelőségére– rendkívül szükséges esetben hozhatnak. 3. Az iskolába behozott értéktárgyakért felelősséget nem vállalunk. 15
4. Az iskolába mobiltelefont valamint különböző hangokat kiadó készülékeket hozni tilos! Ha a tanuló mégis magával hozza, a pedagógus elveszi és csak a szülőnek adhatja vissza. Az osztályfőnök osztályfőnöki figyelmeztetés/intés/megrovás büntetést szab ki. A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK 1.
Jutalomban részesül az a tanuló, aki képességeihez mérten: -
példamutató magatartást tanúsít
-
folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el
-
az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez
-
iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt
-
bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez
2.
Az iskolai jutalmazás formái: a ) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -
szaktanári dicséret
-
napközis nevelői dicséret
-
osztályfőnöki dicséret
-
igazgatói dicséret
-
nevelőtestületi dicséret
b ) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -
szaktárgyi teljesítményért
-
példamutató magatartásért
-
példamutató szorgalomért
-
példamutató magatartásért és szorgalomért dicséretben részesíthetők 16
-
kulturális munkájáért
-
közösségi munkájáért
-
sporttevékenységért
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. 3.
Az elmarasztalás szempontjai, formái Elmarasztalásban lehet részesíteni azt a tanulót, aki: -
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti
-
a tanulói házirend előírásait megszegi
-
igazolatlanul mulaszt
-
bármely módon árt az iskola jó hírnevének
Az iskolai elmarasztalás formái: -
szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás
-
napközis nevelői figyelmeztetés, intés, megrovás
-
osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás
-
igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás
-
tantestületi figyelmeztetés, intés, megrovás
Az iskolai elmarasztalás kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A elmarasztalást írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tantestületnek a fentiektől eltérő különleges esetekben döntési joga van. (osztályozó értekezlet, tantestületi értekezletek) AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI OKTATÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK Az alapfokú művészetoktatásban résztvevőkre értelemszerűen vonatkoznak az általános iskolai házirendben meghatározottak az alábbi eltérésekkel: Díjfizetés - A művészeti iskolában a növendékek - a Magyar Köztársaság mindenkori költségvetési törvénye alapján - térítési díjat fizetnek, mely félévre szól. Az I. félévi díjat beiratkozáskor, a II. félévi díjat február 10-ig kell befizetni. 17
A tanulók mulasztása - A tanuló foglalkozásokról való hiányzását igazolni kell orvosi, vagy szülői igazolással. - Mulasztás esetén a tanulónak a lehető legrövidebb időn belül be kell mutatnia az igazolást a foglalkozást vezető nevelőnek. - A tanuló mulasztása igazoltnak minősül, ha a szülő előzetesen szóban, vagy írásban engedélyt kért a művészeti oktatást vezető nevelőtől. A szülő maximum három alkalommal élhet az igazolás lehetőségével. - Amennyiben ez az előzetes engedélyezés nem történt meg, a szülőnek módjában áll ezt pótolni írásban, a mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 5 tanítási napon belül. - A tanuló művészei foglalkozásáról való hiányzása igazolatlannak minősül, ha 5 tanítási napon belül nem igazolja távolmaradását orvosi, vagy szülői igazolással. - Amennyiben a tanuló egy tanítási évben 6 alkalommal mulaszt igazolatlanul, írásbeli szaktanári intésben részesül, 8 igazolatlan mulasztása esetén szaktanári megrovásban részesül, amelyről a tanuló művészeti tájékoztató füzete útján értesül a szülő. - A tanuló 10 igazolatlan mulasztása esetén az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. - Az a tanuló, aki az adott hónapban valamilyen okból intésben vagy megrovásban részesül, az intés esetén érdemjegye nem lehet jobb, mint közepes, megrovás esetén pedig elégséges. - Amennyiben a tanuló betegségen kívüli okból igazolatlanul elmulasztja a félévi vagy év végi vizsgát, érvénytelenné válik az adott féléve, illetve az éve.
Az általános iskolában használt mulasztásra vonatkozó egyéb szabályok érvényesek a művészeti iskolára is. A tanuló kimaradása - Kimaradás egészségügyi vagy bármilyen ok miatt csak orvosi, illetve szülői igazolással történhet. -
A kimaradás a félévi beszámolót, illetve az év végi vizsgát megelőzően 1 hónapon belül már nem történhet meg. 18
Vegyes rendelkezések - A növendék a tanórákra mindenkor pontosan, órakezdés előtt 5 perccel köteles megjelenni. - A művészeti foglalkozások az általános iskolai oktatás utolsó órája után leghamarabb 10 perc múlva kezdődhetnek. - A napközis tanulók kötelesek a napközis nevelőnek órájuk kezdetét bejelenteni és órájuk megtartása után lejelentkezni. - A tanórán a növendék szülője, hozzátartozója a tanteremben nem tartózkodhat, s a tanárt a tanteremből nem hívhatja ki. (Kivételt képez az úgynevezett nyíltnap, ill. fogadónap.) - Az általános iskolában délutánra szervezett programokon (mozi, hangverseny stb.) csak főtárgytanár, ill. szaktanár engedélyével lehet részt venni egy félévben egy alkalommal. - A növendék köteles az iskola felszerelésének, berendezésének állapotát, tisztaságát megőrizni, ill. megóvni. Sáros, rendezetlen külsővel nem léphet a tanterembe. - A zeneiskolai növendékek kötelezvényben, írásban tudomásul veszik, hogy a kölcsönzés ideje alatt a hangszer és tartozékai megóvásáról köteles gondoskodni. - A főtárgytanár és az igazgatóság tudta és engedélye nélkül a művészeti iskola semmilyen rendezvényen vagy előadáson nem működhet közre. A HÁZIREND ELFOGADÁSÁNAK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI Az iskolai házirendet az intézményvezető előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el, a diákönkormányzat egyetértési jogának és az iskolai szülői munkaközösség véleményezési jogának gyakorlása mellett. A fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A házirend módosítását kezdeményezheti: -
az iskola igazgatója
-
a nevelőtestület bármely tagja
-
a szülői munkaközösség választmánya
-
a diákönkormányzat iskolai vezetősége
A házirend módosítását a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel fogadja el. 19
A házirend felülvizsgálata a törvényi változásoknak megfelelően történik. Záró rendelkezések Jelen szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és egyidejűleg a 2013. szeptemberében elfogadott Házirend hatályát veszti.
Fehérgyarmat, 2015. szeptember 1. Balla Kálmánné Igazgató
20
