PÁLYÁZAT. Tüköry Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Intézményvezetői pályázat 2015

Készítette: Kissné Kovács Anna

PÁLYÁZAT Tüköry Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására

Pályáztató: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Pályázó: Kissné Kovács Anna Mária

Intézmény: Tüköry Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 5516 Körösladány Wenckheim Béla utca 6/4 OM: 201475



Bevezetés Az iskola a társadalom egyik legfontosabb építőköve. Hiszen az iskolában folyó oktató-nevelő munka egyik meghatározó, formáló eleme a társadalmat felépítő polgárok személyiségének, kultúrájának, készségeinek. Az iskola fontos színtere a gyerekek szocializációs folyamatainak. A legfontosabb feladata, hogy a gyermekeket az életre készítse fel. Azonban mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy minden ember, így minden diák is más, más képességekkel, más lehetőségekkel és más sorsokkal érkezik az iskolába. Fontos, hogy mindenkit a számára lehető legoptimálisabb módon készítsen fel a következő életszakaszra, ismerje meg a benne rejlő képességeket, tárja fel a lehetőségeiket, keressenek közösen célokat számukra. Igyekezni kell, hogy mindenki számára a szükséges feltételek biztosítva legyenek, minden lehetőséget ki kell használni a személyiségük kibontakoztatására, sőt igyekezni kell minél több alkalmat keresni illetve teremteni, hogy a gyermekek megismerjék önmagukat, s ez által megtalálják helyüket az életben. Az iskola a közoktatási rendszerben nevelési és oktatási feladatokat tervszerűen és folyamatosan ellátó intézmény. Azonban ahhoz, hogy ezek a feladatok megvalósuljanak, egy jól működő rendszert kell létrehozni. Tehát az iskolát rendszerként kell kezelni, amely rendszernek használói és alkotói a tanulók, a pedagógusok és természetesen a szülők. Egy iskola rendszerének illeszkednie kell egy nagyobb egységbe, a közoktatás szervezetébe, amely közvetlenül a társadalmi rendszer része. S mivel a rendszer, amelybe illeszkedik az iskola, folyton változik, így az iskolának is folyamatosan alkalmazkodnia kell a társadalmi rendszer kihívásaihoz. Követni kell a munkaerőpiac elvárásait, megoldást kell találni a társadalmi problémák adta kihívásokra, kompenzálni kell a diákok szocializációs hiányosságait, alkalmazni és követni kell a változó jogszabályi kereteket. Ez a pedagógusoktól folyamatos megújulást igényel a nevelési és oktatási módszertani kultúrájukban. A köznevelési törvény megnövelte az oktatásra és a nevelésre fordítható időkeretet, ami a pedagógusokra nagyobb terhet ró, azonban ki kell használni a törvény adta lehetőségeket. A lemaradó, felzárkóztatásra szoruló gyermekek délutáni elfoglaltságainak szervezése jó lehetőséget kínál a hátrányaik kompenzálására, míg a jó képességű, rendezett tanulóknak továbbra is biztosítani kell a délutáni szabadidő felhasználását.



A pedagógus életpálya bevezetése növelheti a pedagóguspálya presztízsét, azonban élni kell az életpályához kapcsolódó minősítési rendszer által nyújtott szakmai megújulást segítő lehetőségekkel.

1.Helyzetelemzés 1.1 A földrajzi, társadalmi és kulturális környezet Minden iskola számára meghatározó, hogy milyen földrajzi, társadalmi és kulturális környezetben található. Körösladány Békés megye északi részén, a Sebes-Körös folyó és a 47-es főút találkozásánál, szép természeti környezetben fekszik. A város, a Békéscsabát és Debrecent összekötő 47-es főút mentén, Békéscsabától északi irányban 39 km-re, Debrecentől déli irányban 93 km-re található. A város környezetében sok lehetőség van az aktív kikapcsolódásra, amelyek 100%-ig nincsenek még kihasználva. A városban található a Henkel Magyarország Kft. legnagyobb magyarországi gyára, amely mind a munkahelyek, mind pedig az iparűzési adó befizetésével nagyban hozzájárul a település gazdasági helyzetéhez és fejlődéséhez. Ezen kívül van néhány kisebb vállalkozás is, amelyek szintén munkahelyet teremtenek a város lakossága számára. A munkanélküliség tartósan nem emelkedik. Számos család kapcsolódott be a nevelő szülői hálózatba, nagyrészük főállásban, néhány család másodállásban, ezzel is biztosítva megélhetésüket. A település gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az intézmény igyekszik kivenni részét a település történelmi emlékeinek, hagyományainak ápolásából. 1.2 Az iskola 1.2.1 A tanulók Az intézmény működését nagyban befolyásolják a település demográfiai folyamatai. Körösladány lakossága csökken, részben a csökkenő születésszám, részben a lakossági elvándorlás következtében. Jelenleg a településnek 4623 lakosa van. Az utolsó 25 évben a lakosság száma 13%-kal csökkent, ami természetesen az iskola tanulói létszámára is jelentős kihatással van.



5400 5200 5000 5336

4800

5129

5051

4600

4623

4400 4200 1990

2001

2005

2015

A tanulói létszám alakulása az utolsó 5 évben a következőképpen alakult. TANULÓI LÉTSZÁMOK VÁLTOZÁSA Tanév Létszám 2011/2012 413 2012/2013 398 2013/2014 386 2014/2015 397 2015/2016 378

Nevelőszülőknél 55 (13%) 54 (14%) 60 (15%) 62 (16%) 66 (17%)

Jól látható, hogy amíg a körösladányi tanulók létszáma csökkenő tendenciát mutat, addig az állami gondozott tanulók létszáma évről-évre kismértékben nő.

450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

55

358

54

60

62

344

326

335

66

312

állami gondozott körösladányi tanulók

A település születési adatait is meg kell vizsgálni, ha az iskolai tanulólétszámot előre szeretnénk prognosztizálni. A születési adatokat 2008-ig visszamenőleg az alábbi diagram ábrázolja.



60 50

53

49

47

42

41

39

40

35 38

41

33

41

30

25

30 20

25

24

2012

2013

Itt született. Most itt él.

25

10 0 2008

2009

2010

2011

2014

2015 I.félév

Jól látható, hogy a születési adatok nem stabilak, azonban a városban működő nevelő szülői hálózat kiterjedtsége miatt számolnunk kell azokkal a gyermekekkel is, akik nem itt születtek, de nevelőszülőknél jelenleg Körösladányban élnek. A 2012-es és a 2013-as évben kevés gyermek született Körösladányban, azonban jól látható, hogy ebből a korosztályból jelentős számban vannak nevelőszülőknél. 2018-ban és 2019-ben a születési adatok alapján elképzelhető, hogy csak egy első osztályt lehet indítani, hiszen a nevelőszülőknél csak átmeneti nevelésben vannak ezek a gyerekek, nem biztos, hogy az iskolát is itt fogják kezdeni. 2020-tól ismét emelkedik a gyermekek száma. Tehát az évfolyamonkénti két illetve három osztály jövőbeni indítása prognosztizálható.

A 2015/2016-os tanévben a tanulócsoportok száma a következőképpen alakul. Évfolyamonként 2 illetve 3 párhuzamos osztállyal működik az intézmény. Alsó tagozaton 10 tanulócsoport, felső tagozaton szintén 10 tanulócsoportunk van. Az alsós

osztályok

egész

napos

iskolaként

működnek,

míg

felső

tagozaton

évfolyamonként 1 – 1 napközis csoport működik. Jelenleg az iskolának 378 tanulója van. Az intézmény a város egyetlen iskolájaként működik, ebből következik, hogy a tanulók összetétele vegyes. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók,



sajátos nevelési igényű gyermekek, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küzdők és természetesen tehetséges tanulók is járnak az iskolánkba. 1.2.2 Személyi feltételek Az intézményben jelenleg 43 fő állású pedagógus és 3 fő helyettesítő pedagógus dolgozik. A főállású pedagógus közül 2 fő félállásban látja el feladatait. A pedagógusaink közül 4 fő egyetemi végzettségű és 42 fő pedig főiskolai végzettségű szakember. A pedagógusok közül 6 fő szerzett valamilyen szakvizsgát, további 2 főnek pedig folyamatban van a szakvizsga megszerzése. Az intézmény szakos ellátottsága 97%-os. Aktív tantestülete van az iskolának, számos továbbképzésen vettek részt és szívesen vesznek részt pályázatokban is. A tantestület tagjai törekednek a minőségi munkára, nyitottak az új módszerek és az új tanítási eszközök iránt. A tantestület összetétele életkor szerint.

Tantestület összetétele életkor szerint 61 2% 25 - 30 év 51 - 60 év 17% 24%

41 - 50 év 20%

31 - 40 év 37%

Az ábráról jól látszik, hogy a tantestületben sok a fiatal pedagógus, akik tele vannak energiával, ugyanakkor szívesen veszik át az idősebbek tapasztalatait. Ugyanakkor gondot jelent majd, hogy sok szülés előtt álló fiatal nő van köztük, akiknek a pótlását majd meg kell oldani. A tantestület összetétele a nemek megoszlásában.



A tantestület összetétele nemek szerint 9 férfi nő 37

A tantestület ötöde férfi, ami szerencsés, hiszen az iskolában szocializálódnak a gyermekek, s ez könnyebben mehet egy nem teljesen elnőiesedett környezetben. Az iskola munkáját 1 fő iskolatitkár, 1 fő rendszergazda illetve 4 fő pedagógiai asszisztens segíti főállásban. 1 fő pedagógiai asszisztens edzői végzettséggel a testnevelés órák megtartásába is besegít. Ők mindannyian a KLIK alkalmazásában állnak. Az iskolai munkát segítő alkalmazottak fiatal koruk ellenére igyekeznek jó színvonalon ellátni feladataikat, igazi csapatként tudnak együttműködni. 1.2.3 Tárgyi feltételek A tanítás két épületben zajlik. A nagyobbik épület a kastély, egyben műemlékként is szolgál. Ebben az épületben kerültek elhelyezésre a szaktantermek és az alsó tagozat harmadik és negyedik évfolyamos osztálytermei. Az épület 1803-1813 között épült, azonban az önkormányzat egy uniós pályázat keretében felújíttatta, így jó műszaki állapotban található. A másik épület, a volt gimnázium épülete, közvetlenül a kastély mellett helyezkedik el. Itt az 1. és 2. évfolyamos osztályok tanulnak, itt van az iskola ebédlője, a számítástechnika terem és az irodák. Ezt az épületet is felújították ugyanannak a pályázatnak a keretében. Mindkét épületet 2011-ben adták át. Az iskola tantermeinek száma megfelelő. Az alsó tagozaton osztálytermekben, a felső tagozaton szaktantermekben folyik a tanítás. szaktanterem

felszereltsége

nem

A szaktantermek közül a fizika – kémia megfelelő,

hiszen

a

kémiai

kísérletekhez

elengedhetetlen vízhálózat nem elérhető a teremben. Nincs elég szertár, így a tanításhoz használt szemléltetőeszközök tárolása nem megoldott.



A mindennapos testnevelés bevezetése ebben a tanévben már teljes körűvé vált. Az intézmény két tornateremmel rendelkezik. A város sportpályája is közvetlenül az iskola mellett található, amelyet használhat is az intézmény. Így a kora őszi és a tavaszi időszakban teljesen megoldott a mindennapos testnevelés, de a téli időszakban nem. Szerencsére a Művelődési Központ nagyterme, mint táncterem rendelkezésre áll. A város sajnos nem rendelkezik uszodával, így a tanulók úszásoktatása sincs megoldva. TIOP-os pályázati forrásból 9 tanteremben szereltek fel digitális táblát és projektort, valamint a számítástechnika terem számítógépes parkja megújult. Azonban a projektorok cseréje lassan aktuálissá válik. Az iskola tárgyi eszközeit elsősorban pályázati forrásokból igyekszik bővíteni. A tantermekben elérhető internet hálózat áll a pedagógusok rendelkezésére. A volt gimnáziumi épületben vezeték nélküli, míg a kastély épületében vezetékes internethálózat van. A pedagógusok jelentős része rendelkezik laptoppal, a hiányzó laptopokat további pályázatok útján lehet beszerezni. Mindkét épületben található tanári szoba. Az irodák felszereltsége megfelelő. 1.3 Tartalmi munka 1.3.1 Nevelő - oktató munka elemzése Az intézmény oktató-nevelő munkáját a sokoldalúság jellemzi. Iskolánk tanulóinak 11 – 13%-a sajátos nevelési igényű, s szintén magas 17 %, a beilleszkedési és tanulási zavarokkal küzdő tanulók aránya. 35 % körül van a hátrányos helyzetű tanulók aránya, ebből 20 % körül mozog a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma. Nagymértékben befolyásolja iskolánk életét az állami gondozott tanulók magas száma, ami az iskola pedagógusait speciális helyzetek elé állítja. A tanulók összetételéből jól látszik, hogy intézményünkben nagy szerepe van a tanítók és tanárok mellett a fejlesztő pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak és az iskolapszichológusnak is. Ettől a tanévtől kezdve a sajátos nevelési igényű tanulókat már csak integrált formában oktatjuk, a szegregált oktatási forma létszámcsökkenés következtében megszűnt. A nagyszámú SNI-s és BTMN-es létszám miatt négy évvel ezelőtt pedagógiai újításként bevezetésre került iskolánkban a kéttanáros modell, amely keretében matematika és nyelvtan órákon a szaktanár munkáját a tanórán egy gyógypedagógus is segíti. Emellett természetesen tanórán kívüli foglalkozások keretein belül részt vesznek rehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokon is. Optimális esetben ugyanaz a



gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus látja el a fejlesztésüket, aki tanórán is besegít a szaktanárnak a kéttanáros modell keretében. Így még nagyobb rálátása lehet a tanulók problémáira, illetve a szaktanár is közvetlen segítséget kap ahhoz, mivel tudja a tanulót minél inkább fejleszteni, segíteni a tantárgy tanulása során.

2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 SNI

48 (12%)

50 (13%)

50 (13%)

50 (13%)

42 (11%)

BTMN

62 (15%)

67 (17%)

66 (17%)

68 (17%)

64 (17%)

HH

83 (20%)

73 (18%)

67 (17%)

47 (12%)

62 (16%)

HHH

66 (16%)

67 (17%)

123 (32%)

93 (23%)

75 (20%)

413

398

386

397

378

Tanulói létszám

Az iskola folyamatos kapcsolatban van az ifjúságvédelmi szakemberen keresztül a családsegítő szolgálattal. Azok az osztályok, amelyekben a szülők igénylik csoportos személyiségfejlesztésen vesznek részt iskolapszichológus vezetése mellett, a hatékonyabb konfliktuskezelés érdekében. Alsó tagozat Az alsó tagozatos osztályok már több évtizede egész napos rendszerben működnek. A tanítók mindent megtesznek a lemaradók felzárkóztatásáért, a tehetséges tanulók fejlesztéséért. A megnövekedett munkaidő még inkább lehetőséget biztosít az egész napos rendszer keretein belül is az egyéni fejlesztésekre, a korrepetálásokra. Ebben a tanévben sikerült visszaállítanunk a klasszikus, kéttanítós, egész napos rendszert, miszerint egy osztályban két tanító tanít tantárgycsoportos megosztásban. Bízunk benne, hogy ez a konfliktushelyzetek csökkenését eredményezi majd. Negyedik osztályban angol nyelvből és informatikából már szaktanár tanítja a gyerekeket. Felső tagozat A felső tagozatban a matematikát és a magyart nem osztálykeretben, hanem képesség szerinti csoportbontásban tanulják a tanulók.

A csoportokat kognitív és pszichológiai

mérések alapján alakítjuk ki. A csoportok ugyanazt a tananyagot tanulják, az eltérés a csoportok között nem a tempóban, hanem az elsajátított tananyag mélységében van. Ezen



kívül a lassabban haladó csoportokban gyógypedagógus is segíti a szaktanár és a gyerekek munkáját. A csoportok átjárhatók, félévenként a csoportok összetétele átvizsgálásra kerül, s a szaktanárok kezdeményezik a szükséges változtatásokat. Az ötödik osztályosok tantervében szerepel a tanulásmódszertan, amely az alsó tagozatból a felső tagozatba való átmenetet kívánja megkönnyíteni. Felső tagozatban ötödik osztálytól lehetőség van az emelt szintű angol nyelvi képzést is választani a jobb képességű tanulóknak, ha vállalják a feltételeit. Mind az alsó, mind pedig a felső tagozaton a tanítók és a tanárok többsége törekszik arra, hogy magas színvonalon lássa el a munkáját. Az osztályfőnökök nagy gondot fordítanak az osztályközösségek alakítására. Az osztállyal nem rendelkező szaktanárok pedig bekapcsolódnak a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésébe, színházlátogatásokat, túrákat és különböző témaheteket szerveznek a tanulóknak. Oktató munka elemzése Az elmúlt négy év oktató munkáját jellemző statisztikai adatokat a következő táblázat tartalmazza: 2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

Tanulólétszám

420

413

398

386

397

Iskolai tanulmányi átlag

3,66

3,73

3,93

3,97

4,00

Kitűnő tanulók száma

nincs adat

nincs adat

28

49

40

Bukott tanulók száma

22

12

14

13

11

Évismétlők

14

8

4

3

8

9,78

9,76

8,97

8,25

11,78

0,08

0,26

0,54

0,08

0,34

Hiányzási átlag (nap/fő) Igazolatlan hiányzás átlag (nap/fő)

Az adatokat megvizsgálva látható, hogy a tanulók teljesítménye kiegyensúlyozott, főleg az utolsó három tanévet tekintve. Azonban szembetűnően még mindig sok a bukások száma, s ezen belül a tanévismétlők száma is. Ezt a tendenciát meg kell változtatni. A hiányzás nem mondható nagyon magasnak, de az igazolatlan hiányzások száma magas, még akkor is, ha ezek a számok egy – egy tanulónak köszönhetők. A tanulói hiányzások csökkentésének területén is vannak tennivalók.



Kompetenciamérések Az oktató munka hatékonyságát hivatott mérni a kompetenciamérés is. Átlageredmény 2012 2013 2014 Mérési Évf. Iskolai Kis Iskolai Kis Iskolai Kis városi terület városi városi ált. iskolák ált. ált. iskolák iskolák 1372  1442 1418  1445 1371  1455 6. Matematika 1566  1569 1577  1570 1556  1575 8. 1388  1420 1479  1448 1398  1433 6. Szövegértés 1523  1509 1529  1499 1495  1505 8. Az iskola eredményénél szignifikánsabb alacsonyabb az adott  érték. 

Az iskola eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől.

 Az iskola eredményénél szignifikánsabb magasabb az adott érték. Iskolánk adatait a kisvárosi általános iskolák adataihoz viszonyítva, megállapítható, hogy az utóbbi három évben, kétszer értek el tanulóink jelentősen gyengébb eredményt. 2012-ben és 2014-ben is a hatodik évfolyamosok nyújtottak átlag alatti teljesítményt, s mindkét esetben matematikából. Szövegértésben pedig több alkalommal meg is haladták tanulóink egy kicsivel a viszonyítási alapul vett átlagot. 2012-ben a 6. évfolyamos tanulók a várható érték alatt teljesítettek matematika tantárgyból és szövegértésből, de ugyanez az évfolyam 2014-ben, 8. évfolyamos tanulókként már az elvárt értéket elérték, eredményeik nem különböztek matematikai statisztikailag jelentős mértékben a CSH-index alapján elvárt eredményektől. Az iskola eredménye a tanulók korábbi eredményének tükrében A tényleges eredmény, a várhatóhoz képest, a kisvárosi Mérési terület

általános iskolák eredményeire illesztett regresszió alapján 2012

2013

2014



Matematika







Szövegértés







 Az iskola eredményénél szignifikánsabb alacsonyabb az adott érték.  Az iskola eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől.  Az iskola eredményénél szignifikánsabb magasabb az adott érték. Ebben az összehasonlításban értelemszerűen csak a 8. évfolyamosok szerepelnek, akiknek az eredményeit összevetve a két évvel korábbi kompetenciamérésen elért eredményeikkel, megállapítható, hogy azok, az előre jelzett értékeknek megfelelnek, azoktól statisztikailag jelentős mértékben nem térnek el. Az alapszintet el nem érők aránya Az adott szint alatt teljesítő tanulók aránya (%) Mérési terület

Matematika Szövegértés

A

Intézkedési terv Évf. alapjául szolgáló

2012

2013

2014

6. 2. képességszint alatt

31,7

25,5

33,9


23,8

24,2

19,5


14,6

2,1

17,0


9,5

21,2

27,8

adat

nevelési-oktatási

intézmények

működéséről

és

a

köznevelési

intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 80. §-ában foglaltak szerint intézkedési terv elkészítését kell kezdeményeznie, ha az adott évben elvégzett mérések központilag feldolgozott eredményei alapján a felmért évfolyamok vonatkozásában az iskola bármely telephelyére és bármely képzési típusára vonatkozóan a) a 6. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 2. képességszintet, b) a 8. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. képességszintet. A táblázat adataiból megállapítható, hogy az elmúlt három évben intézkedési terv elkészítésre nem volt szükség sem a 6. sem a 8. évfolyam egyik mérési területén sem.



Nevelő munka elemzése Az iskola pedagógusainak feladata nem csekély a nevelés területén. Mindennaposak a konfliktusok a tanulók és tanulók illetve tanulók és pedagógusok között. A mindennapos konfliktusok ellenére tanítóink és tanáraink többsége gyermekközpontú, mindent megtesznek az ilyen helyzetek minél zökkenőmentesebb megoldásáért. Lehetőség van szülői hozzájárulás mellett osztálykeretben csoportos személyiségfejlesztés igénybevételére A tanulók személyiségfejlesztését számos szabadidős program, mint színházlátogatás, túramozgalom, sportdélutánok, témahetek, szakkörök szervezésével igyekszik megvalósítani az iskola. Az osztályfőnökök az osztályközösségek fejlesztésével erősítik egymás elfogadását. Közös programokat, kirándulásokat szerveznek. Ez különösen fontos, egy olyan iskola életében, ahol a tanulók hatoda állami gondozásban, nevelőszülőknél nevelkedik. A környezettudatos és egészségtudatos életre nevelés az iskolai programnak fontos része, a nevelők mindennapi munkájukat is ebben a szellemben végzik. Ezen kívül az iskola hagyomány szerint minden évben tematikus heteket szervez az egészségnevelés és a környezetvédelem témája köré. Az iskola nevelőmunkáját az egymás elfogadására, tiszteletére nevelés, a rendszerességre szoktatás és az értékközvetítés jellemzi. Napközi Az alsó tagozat teljes egészében egész napos rendszerben működik, tehát itt nincs értelme napköziről beszélni. A köznevelési törvény szerint az általános iskolában 16 óráig tart a nevelés-oktatás. Az intézményvezető felmentheti a tanulót a szülő kérésére a délutáni egyéb foglalkozások alól, ha nem egész napos iskolaként működik. Ez a törvényi rendelkezés lehetővé teszi, hogy a felsős tanulók közül a tanulási problémákkal küzdő tanulók ezt a mentességet ne kapják meg, s így ők délután tanulószobára legyenek kötelezve. A délutáni tanulószobára kötelezett tanulók száma évfolyamonként az utolsó három évben. Évfolyam

Létszám

Létszám

Létszám

2015/2016

2014/2015

2013/2014



5.évfolyam

9 fő

12 fő

9 fő

6.évfolyam

11 fő

5 fő

21 fő

7.évfolyam

7 fő

11 fő

17 fő

8.évfolyam

8 fő

10 fő

6 fő

Összesen

35 fő

38 fő

53 fő

Látható, hogy csökken a tanulószobára kötelezett tanulók száma, annak ellenére, hogy nő a bukások száma. Ezt a tendenciát célszerű lenne felülvizsgálni. A problémamentes tanulók továbbra is szabadon rendelkeznek a délutáni szabadidejükkel. Az intézményvezetői engedély háromhavonta felülvizsgálatra kerül, évközben visszavonható illetve megszerezhető. Továbbtanulás, középiskolai beiskolázás 2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

gimnázium

20 (32%)

19 (33%)

16 (40%)

12 (30%)

21 (36%)

szakközépiskola

22 (35%)

14 (24%)

15 (38%)

17 (43%)

15 (26%)

szakiskola

21 (33%)

25 (43%)

9 (22%)

11 (27%)

22 (37%)

A fenti táblázatból látszik, hogy tanulóink harmada gimnáziumban tanul tovább, harmada szakközépiskolában és további egyharmada pedig szakiskolában. Ez az arány sok évre visszamenőleg stabilnak mutatkozik. Körösladányi gyerekek körében egyre nagyobb népszerűséget élveznek a békéscsabai középiskolák, azon belül is a békéscsabai szakközépiskolák. Az iskola több éve kapcsolatban van az Arany János Tehetséggondozó programmal, az Arany János kollégiumi programmal és a tavalyi évtől kezdődően az Arany János szakiskolai programmal is. Ezzel igyekszünk elősegíteni a hátrányos helyzetű tanulók sikeres középiskolai tanulmányait.

1.3.2 Együttműködés külső partnereinkkel Iskolánk is, mint minden közoktatási intézmény, számos partnerrel működik együtt. Elsődleges partnereink természetesen a tanulók és a szüleik. Iskolánkban minden szeptemberben a szülői értekezleteken megválasztják a szülői munkaközösség képviselőit,



akik képviselik a gyerekek és a szülők érdekeit. Az intézményben aktív szülői munkaközösség működik. Részt vesznek az iskola programjain, véleményt alkotnak és segítik a pedagógusok munkáját. Nagyon fontos partnerei az iskolának a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint fenntartó és Körösladány Város Önkormányzata, mint működtető. Mindkét partnerrel zökkenőmentes a kapcsolatunk. A Városi Önkormányzat, ha kell, tőle telhetően, anyagilag is támogatja az iskola programjait, az iskola tanulói és pedagógusai pedig részt vesznek a város által szervezett programokban. A városi ünnepségek műsorait rendszeresen a művészeti iskolánk vagy iskolánk tanulói készítik és adják elő. A tanulók is fellépnek a Ladányi Karácsony rendezvényén, a pedagógusok aktívan részt vesznek a városi gyermeknap megszervezésében és lebonyolításában. Szintén partneri kapcsolatban vagyunk azokkal az intézményekkel, ahonnan a gyerekek érkeznek, tehát az óvodával, és azokkal az intézményekkel, ahova a tanulóink távoznak iskolánkból. Az óvodával közös programokat szervezünk az óvodás és a kisiskolás tanulóknak. Az óvónők és az első – második osztályban tanítók szakmai együttműködést alakítottak ki, kölcsönösen hospitálnak egymás óráin, foglalkozásain. Az óvónők véleményét is figyelembe vesszük az első osztályok kialakításánál. A középiskolákkal is tartjuk a kapcsolatot. Minden évben az iskolában is tartunk pályaválasztási vásárt, ahol a megye minden középiskolája képviseltetheti magát. Ezen a rendezvényen a tanulóink szüleikkel vehetnek részt, nem kell beutazniuk Békéscsabára sem. Ezen kívül lehetőséget adunk a jelentkező középiskoláknak arra, hogy tanulóinknak iskola bemutatókat tartsanak. A sajátos nevelési igényű tanulók és a magas beilleszkedési, tanulási és magatartászavarral küzdő tanulói létszámból adódóan, napi kapcsolatban vagyunk a Pedagógiai

Szakszolgálattal.

Iskolánk

rendelkezik

ugyan

megfelelő

létszámú

gyógypedagógussal és fejlesztő pedagógussal, de a speciális fejlesztési igényeket nem tudjuk saját erőből megoldani. A logopédus, a szomatopedagógus, a szurdopedagógus megbízási szerződés keretében, óraadóként látják el a gyerekek fejlesztését. Az autizmus spektrum zavarral diagnosztizált két tanulónk ellátását évek óta eredménytelenül próbáltuk szakszerűen megoldani, ezért a meglévő pedagógusaink közül kell valakinek képzését megoldani. Kapcsolatot

tartunk

a

településen

működő

egyházakkal,

rendezvényeiken és meghívjuk képviselőiket az iskolai rendezvényekre.

részt

veszünk


Az

iskola

napi

kapcsolatban


van

a

családsegítő

szolgálattal,

a

szeghalmi

rendőrkapitánysággal, a gyermekorvossal és a védőnői hálózattal. Ezek a kapcsolatok segítenek

a

gyermekek

egészséges

és

felelősségtudatos

életre

neveléséhez

tett

erőfeszítéseinkhez. Az állami gondozott tanulók nevelése érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk a TEGYESZ-szel is. A Tüköry Lajos Általános Iskola 2010 óta a Tehetséghálózat tagja, kiválóan akkreditált tehetségpontként működünk. 2011-ben csatlakoztunk a Körös-vidéke Tehetségsegítő Tanács munkájához. A Tanács iskoláival szakmai együttműködést valósítunk a tehetséggondozó programok megvalósítása terén. 1.3.3 Hagyományok Az iskola számos hagyománnyal rendelkezik. Legfontosabb hagyományunk településünk történelméhez kapcsolódik. Minden évben megrendezzük iskolánk névadójára emlékezve a Tüköry napot. Tüköry Lajos a település szülötte az 1848-as szabadságharcban Türr István oldalán harcolt, életútja, bátorsága méltó példa lehet iskolánk tanulói számára. Minden évben megemlékezünk az aradi vértanukról, az október 23-i forradalomról és az 1848-as szabadságharcról. Hagyomány az is, hogy az iskola tanulói szolgáltatják a műsort a városi ünnepségeken. Szintén hagyomány iskolánk életében a város többi intézményeivel közösen megszervezett Karácsonyi játszóház és a városi gyermeknap is. Ezeken a rendezvényeken szüleikkel együtt vehetnek részt tanulóink, ezzel is erősítve a család fontos szerepét. Minden évben a nyolcadik osztályos tanulók szüleikkel közösen rendezik meg a karácsonyi bulit, a farsangi bált és a húsvéti bulit az iskola tanulóinak. Ezen rendezvények bevételét a tanulók az év végi ballagási költségek finanszírozására fordíthatják. Iskolánkban

témaheteket

szervezünk,

a

gyerekeknek.

Ilyen

például

az

egészségnevelési hét, a környezetvédelmi hét, vagy az idegen nyelvi hét. Minden év tavaszán kistérségi tanulmányi versenyeket szervezünk, amelyeknek nagy sikere van a versenyen részt vevő iskolák körében. A legnagyobb hagyománnyal a „Sárrét legjobb történészei” verseny rendelkezik, amelynek már húsz éves múltja van. A „Sárrét kis Matematikusa” verseny is másfél évtizedes múlttal rendelkezik, s ezt a sorozatot bővítettük ki



a „Sárrét kis Nyelvésze” és a Sárrét kis Természettudósa” versenyekkel, öt évvel ezelőtt. Ezek a versenyek meghívásos tanulmányi versenyek, minden évben 50 - 100 résztvevővel. Legfontosabb rendezvényeink: 

Tüköry nap



Október 6.



Október 23.



Karácsonyi játszóház



Karácsonyi buli



Kisze-hajtás



Farsang



„Sárrét kis Nyelvésze”



Március 15.



„Sárrét kis Matematikusa”



Húsvéti buli



„Sárrét kis Természettudósa”



„Sárrét legjobb történészei”



Projekt hét

Művészeti Iskola Intézményünkben 2003 óta folyik művészeti oktatás. Jelenleg négy tanszak, színjáték, kézműves, társastánc és zongora tanszak képzéseit választhatják a gyerekek. A művészeti iskolában, olyan pedagógusok tanítanak akik, az általános iskolában is tanítanak. Illetve a zongoraoktatást óraadó pedagógus alkalmazásával oldjuk meg. A társastánc tanszakunk tanulói tánciskolás versenyeken, valamint (táncegyesületbe belépve) versenykönyves versenyeken vehetnek részt. Területi, országos és magyar bajnokságok mellett a nemzetközi mezőnyben is eredményesen szerepeltek művészeti iskolás tanulóink az elmúlt években. Színjátszóink részt vesznek fesztiválokon, illetve rendszeresen szerepelnek a városi rendezvényeken. Jó kapcsolatot ápolnak településünk civil szervezeteivel, rendszeresen részt vesznek rendezvényeiken műsoraikkal. A 2011/2012-es tanévtől kezdődően a helyi református egyházzal is együttműködve karácsonykor, szentestén ünnepi műsorral köszöntik



a település lakosait. A gyerekek szívesen részt vesznek mesemondó-, versmondó versenyeken, szeretnek együtt lenni, játszani. Iskolánkból kikerülő két tanulónk színházas tanulmányokat folytat, illetve színházban dolgozik. A gyerekek szeretnek színházba, bábelőadásra járni, tanulgatják az ehhez tartozó illemszabályokat.

A képzőművészeti tanszak tanulói rajzpályázatokon, grafikai versenyeken vesznek részt. Rendszeresen pályáznak a gyerekek rajzaival. Képzőművészeti tehetséggondozó kör is működik a művészeti tagozat mellett. A Helytörténeti Gyűjtemények Házával kimondottan jó a kapcsolata a tanszaknak, és egy-egy pályázat lezárásaként a múzeumban rendezhetik meg kiállításaikat. Az iskola földszintjén található paravánokon folyamatosan bemutatják a gyerekek alkotásait. Zongora tanszakunkon előképzőben és alapfokon is tanulnak néhányan. A hangszer megszerettetése mellett a kitartó zenetanulás szorgalmazása is a célunk, mely még csak kisebb sikerrel valósul meg.

Képzőművészet i Színjáték Társastánc Furulya Zongora Zongora ((előképző Összesen

2010/2011 26 28 93 6 9 -162

2011/2012 38 20 94 megszűnt 9 -161

2012/2013 37 20 48 -8 -113

2013/2014 32 23 62 -7 -124

2014/2015 33 21 52 -7 4 117

2015/2016 22 20 36 8 3 89

Sajnos látható, hogy a művészeti iskola létszáma, évről évre csökken. Ez köszönhető részben a családok romló anyagi körülményeinek, illetve a

gyerekek nagyobb

leterheltségének. A létszámcsökkenés megakadályozása érdekében át kell gondolni, milyen lépéseket lehet tenni. További csökkenés esetén fel kell mérni, hogy van-e igény a művészeti iskola működtetésére.

2. Vezetői program 2.1 Vezetői alapelvek, célmeghatározás Az iskola alapvető célja, hogy a gyermekeket olyan ismeretekkel lássa el, amelyek segítenek nekik boldogulni a társadalomban. A mai kor változó társadalma új és újabb



követelményeket állít polgárai elé. Ezeknek az új feltételeknek akkor tudunk jól megfelelni, ha képesek vagyunk ismereteink állandó megújítására, az önálló ismeretszerzésre. Tehát fel kell készítenünk tanulóinkat az egész életen át tartó tanulásra, meg kell alapozni bennük az önálló ismeretszerzés képességét. A mai korban a munkaerőpiacon nem pusztán ismeretekre van szükség, hanem kompetenciaalapú tudásra. Ehhez a kreativitás fejlesztése elengedhetetlen. A társadalom gyors fejlődésével a megoldandó problémák száma megnövekedett, s egyre bonyolultabbak és összetettebbek. Szükség van az újításokra, arra, hogy az elsajátított ismereteinkből új dolgokat tudjunk alkotni. A kreativitás fejlődéséhez pedig mindenkinek sok pozitív visszajelzés kell, hogy önbizalma megerősödjön. Az egészséges társadalom egyik alapja a megfelelő önismerettel rendelkező ember. Ha az ember nem ismeri önmagát, helytelen az önértékelése. Mindenkinek törekednie kell arra, hogy megismerje saját korlátait, ugyanakkor ismerje teljesítőképességének határait is. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy mindenki minél több dologban kipróbálhassa önmagát, s ezáltal megismerje, hogy mi mindenre képes, s mi az, amiben még fejlesztenie kell saját magát, esetleg hol vannak teljesítőképességének korlátai. Az iskola feladata az, hogy ezeket a lehetőségeket tőle telhető mértékben megteremtse, a gyermekek személyiségét ezen keresztül is formálja, hozzájáruljon önismeretének fejlődéséhez. Egyre több munkahelyen van szükség arra, hogy egy csapat részeként oldjunk meg problémákat. Ehhez rendelkeznünk kell fejlett szociális kompetenciákkal, amelyek megalapozását itt az iskolában kell megtennünk. A szociális készségek fejlesztésének feltétele az egymás elfogadásának képessége. Tapasztalataim szerint gyerekeinknek nehézséget okoz a társakkal való együttműködés. Az alkalmazkodás a másikhoz nem automatikus ösztön, ezt ki kell alakítani bennük. Az együttműködni nem tudás oka is összetett kérdés. Van, aki nem rendelkezik, kellő önbizalommal. Van, aki túlzott önbizalommal rendelkezik. Van, aki nem fogadja el a másikat és így tovább. Ez tanulónként változhat, tehát az egyéni odafigyelés nagyban segítheti ennek a képességnek a fejlesztését is. Tehát vezetői célom az, hogy olyan demokratikus légkörű intézményt alakítsak ki, ahol a diákok, pedagógusok és a munkájukat segítő technikai dolgozók is jól érzik magukat. A pozitív légkör mellett szükség van egy jól felkészült, kiegyensúlyozott, a modern kor társadalmi követelményei iránt fogékony, gyermekközpontú pedagógusközösségre. Cél az, hogy iskolánk megfeleljen a feladatnak, s tanulóinkban mind az értelmi, mind az érzelmi,



mind pedig az akarati vonásokat erősítsük meg oly módon, hogy felnőttként megtalálják helyüket a felnőtt társadalomban. Iskolánk jelenleg és a továbbiakban is nyolcosztályos általános iskola. Ha igyekszünk jobban megismertetni a szülőkkel célkitűzéseinket, nevelő-oktató munkánk eredményeit 2.2 Minőségpolitika Iskolánkban alapfokú nevelés-oktatás folyik, ezért a nevelő munka magas színvonalú ellátása a cél. Törekedni kell a fejlődésre nyitott pedagógus munkaerő alkalmazására, az oktatásban alkalmazott módszerek sokszínűségére. A kitűzött cél elérése érdekében feltétlenül szükség van a minőségi feltételek biztosítására. A pedagógusok számára meg kell keresni a továbbképzési lehetőségeket, hogy szakmailag meg tudjanak felelni a megújuló társadalmi követelményeknek. El kell érni, hogy a bevezetésre kerülő pedagógusminősítési rendszert tanáraink és tanítóink felhasználják fejlődésük érdekében. Ne csak a szükséges rosszat lássák benne, hanem megtapasztalják a rendszerfejlesztő hatását, éljenek munkájuk hatékonyabbá tételének lehetőségével. Az intézményi önértékelésnek ezt a célt kell szolgálnia, úgy kell kialakítani, hogy mindenki megelégedésére szolgáljon. Az önértékelés önmagában kevés, ha nem tapasztaljuk meg munkánk összehasonlítását mások munkáival. Ezért tartom lényeges elemnek, hogy egymást értékelik pedagógusaink. A pedagógiai munka minőségének fenntartásához, fejlesztéséhez, továbbra is alkalmazni szeretném a belső hospitálási rendszert, amelyet újragondolva igazítani kívánok az intézményi önértékelés rendszeréhez is. Az intézményi önértékelés mellett, természetesen fontosnak tartom a vezetői óralátogatásokat, az órák szakszerű értékelését, amelyek célja a munkatársaknak nyújtott segítség kell, hogy legyen. Ehhez kellő számú vezető szükséges. Partnereink is igényeket továbbítanak az intézmény felé. A kitűzött célokat a fenntartó által meghatározott elvárások mentén kell elérni. Mindeközben figyelni a kell a szülői elvárásokra, a középiskolák igényeire. A szülők és a középiskolák egyik alapelvárása a nyelvtanulás megalapozása. Tanulóinkat olyan szintre kell eljuttatni, hogy a középiskolában képesek legyenek a középfokú nyelvvizsgát megszerezni. Meg kell vizsgálni azt, hogy szakkör szinten biztosítani tudjuk-e a második idegen nyelvvel való ismerkedés lehetőségét. Végzős diákjainkat tudatosan kell felkészíteni a középiskolára.



2.3 Tárgyi feltételek A működtető gondot fordít az épület állagának karbantartására, de gondot kell fordítani arra, hogy tanulóink is vigyázzanak az őket körülvevő környezetre. Tárolóeszközök beszerzésével meg kell oldani a szertárak hiányát, taneszközeink védelmére nagyobb gondot kell fordítani. A sporteszközök folyamatos fejlesztése is fontos feladat. A szemléltetőeszközök némely tantárgy esetén elhasználódtak, elavultak, cseréjük a lehetőségekhez mérten esedékessé váltak. A digitális táblák sok esetben átvehetik a hagyományos szemléltetőeszközök szerepét. A digitális táblákhoz tartozó projektorok karbantartása nem megoldott, fokozatosan elhasználódnak, cseréjük idővel elkerülhetetlen lesz. Pedagógusaink fele rendelkezik laptoppal, de szükség esetén minden pedagógusnak tudunk laptopot kölcsönözni az órái megtartásához. Fontos, hogy a pedagógusok minél nagyobb százaléka rendelkezzen saját használatú laptoppal, hiszen digitalizált világunkban az információáramlás és a kapcsolattartás is gyakran interneten keresztül történik. Elvárás az is, hogy a pedagógusok az internet etikus használatára tanítsák és ösztönözzék a gyermekeket, ez pedig elképzelhetetlen mindennapos internet használati lehetőség nélkül. Az eszközfejlesztés természetesen folyamatos feladat, amely függ a fenntartó, a működtető anyagi lehetőségeitől. Az intézmény pályázatok folyamatos figyelésével tehet az eszközeinek fejlesztéséért. Mivel az eszközbeszerzés lehetőségei behatároltak, ezért nagyon fontos eszközeinknek és egyéb tárgyi feltételeink állagának megóvása, és megóvásának betartatása. 2.4 Személyi feltételek Intézményünk

szakos

ellátottsága

nem

teljes.

Ezen

a

helyzeten

állások

meghirdetésével, illetve tantestületen belüli továbbképzésekkel szeretnék javítani. A tantestület tagjai elhivatottak, de az intézményhez való kötődésüket erősíteni kell. Figyelmet kell fordítani munkájuk elismerésére, amennyiben lehetőség van rá anyagilag is. A pedagógus létszám megfelelő, azonban sok fiatal kolléga áll még gyermekvállalás előtt, így kiesésük idején pótlásukról mindenképpen gondoskodni kell. Néhány éven belül egy pár kolléga nyugdíjba vonul, az ő pótlásuk is fontos feladat.



Az oktató-nevelő munkát segítő dolgozók száma a közfoglalkoztatásnak köszönhetően megfelelő, de az ő kiesésük komoly logisztikai problémát jelenthet. 2.5 Az iskola szervezeti felépítése, szervezetfejlesztés Iskolánk két intézményegységből áll, amelyeknek munkája a mindennapokban szorosan összefonódik. Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki a döntéseit nem önállóan, hanem a törzskarral közösen, demokratikus szellemben hozza meg. A törzskar tagjai az intézményvezetőn kívül az intézményvezető-helyettesek, a munkaközösség-vezetők, érdekképviseletek képviselői. A törzskar havonta, illetve szükség esetén tart ülést, amelyre aktualitástól függően meghívást kapnak a partnerintézmények képviselői is. Az intézményvezető munkáját két intézményvezető-helyettes és egy tagintézményvezető segíti, akik irányítják az adminisztrációs munkát, összehangolják az operatív munkát, és a napi ügyekben döntéseket hoznak. A két intézményvezető-helyettes munkáját közvetlenül segítik a munkaközösség-vezetők. A fejlesztő pedagógusok munkaközössége irányítási szempontból közvetlenül az intézményvezetőhöz kapcsolódik, de természetesen kapcsolatban vannak mind az alsós, mind a felsős munkaközösséggel, hiszen mindkét tagozat tanulói érintettek a fejlesztésekben. A munkaközösségek vezetői részt vesznek a legfontosabb döntések előkészítésében, de a végrehajtásban és az információáramlásban is fontos szerepük van. A vezetés az egyes szakmai munkaközösségeknek szakmai önállóságot biztosít, a szakmai fejlesztésben pedig kreativitást és aktív részvételt vár el. Az iskola oktató-nevelő munkáját a nevelőtestület határozza meg, a munka színvonala függ a pedagógusok tudásszintjétől és attól, hogy személyiségük hogyan tud hatni.

A

pedagógusok szakmai önállóságának tiszteletben tartása mellett szükség van egységes követelmény- és elvárásrendszer kialakítására a hatékony oktató-nevelő munka érdekében. Az iskola életében jelentős szerepet töltenek be az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak és közfoglalkoztatottak. Munkájuk logisztikai irányítása a gazdasági ügyintéző feladata. Az iskola életében jelen vannak a technikai dolgozók is, akik a település Víziközmű Intézményének

alkalmazottai.

Az

iskolában

végzett

intézményvezetőnek is részleges elszámolással tartoznak. 2.6 Tartalmi munka

munkájukért

azonban

az



2.6.1 Oktatás, nevelés Az iskola oktató-nevelő munkájának a célja, hogy olyan ismereteket közvetítsünk tanulóink felé, olyan képességeket fejlesszünk ki náluk, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy a társadalom hasznos polgárai legyenek. Lehetőséget kell biztosítani a hátránnyal érkező tanulók hátrányainak csökkentésére, de a tehetséges tanulóknak is teret kell biztosítani tehetségük kibontakoztatásához. Fontosnak tartom, hogy gyermekeink lehetőség szerint tanuljanak meg tanulni, váljanak képessé az önművelésre. A puszta ismeretszerzésen túl váljanak alkalmassá a megszerzett tudás alkalmazására, fejleszteni kell logikus gondolkodásukat, kreativitásukat és szociális képességeiket. Ennek érdekében fejleszteni kell, megfelelő önértékelésüket. A munka tervezése, szervezése és értékelése a Pedagógiai Program és az éves munkaterv alapján kell, hogy történjen. Az intézmény Pedagógiai Programja elavult, aktualizálásra szorul, az első feladat ennek a feladatnak a megvalósítása. Az anyanyelvi és irodalmi kultúra terén ki kell alakítani az olvasás szeretetét. Az anyanyelvi és kommunikációs képzés az oktatási folyamat minden területén jelen van. Ösztönözni kell a magyar nyelv helyes használatának igényét, minél több lehetőséget kell biztosítani kommunikációs képességeik fejlesztésére. Ezt különböző és változatos módszerek megválasztásával kell elérni. Az iskolai könyvtárat újjá kell éleszteni, ezzel is segítve tanulóink olvasóvá válását, a könyvtári munka oktatásának lehetőségét. Az idegen nyelv oktatása napjainkban nagyon fontossá vált. Társadalmi szinten elvárás, hogy ismerjük más népek értékeit, kultúráját, tudjunk alapszinten megszólalni, eligazodni az adott nyelven. Iskolánkban angol és német nyelv oktatása folyik. Az angol nyelvet emelt óraszámban tanulhatják az idegen kultúra iránt érdeklődők. Szeretnénk alapot adni ahhoz, hogy a középiskolában sikeres középfokú nyelvvizsgát tudjanak tenni. Cél, hogy tudják a mindennapi életben használni az iskolában tanultakat. A matematika tantárgy oktatása során törekednünk kell a tanulók logikus gondolkodásának fejlesztésére. A logikus gondolkodás a többi tantárgy tanulásának is az alapja. Logikus gondolkodás nélkül nem tudjuk az elsajátított ismereteket alkalmazni sem. A fő cél kell hogy legyen az alkalmazható tudás elsajíttatása.



A természettudományi tantárgyak tanításának célja a természettudományos szemlélet kialakítása, az egészségvédelemre, egészséges életmódra való nevelés, a környezetvédelem fontosságának kiemelése. Ezeket a tantárgyakat (természetismeret, fizika, kémia, biológia, földrajz) egységben kell kezelni, a tanulókat meg kell próbálni rávezetni a természetben zajló jelenségek megismerésére, megértésére, összefüggések megtalálására. Ezen ismeretek megléte elengedhetetlen a modern világ megértéséhez. Célunk, hogy e tantárgyakat úgy tanítsuk, hogy bennük a fiatalok örömüket leljék és lehetőség szerint ne kényszernek érezzék tanulásukat. A történelem és állampolgári ismeretek illetve az etika oktatásának célja, hogy a diákok életkorának megfelelően segítsen a jelen társadalom viszonyai közötti eligazodásban.

Fontos

az

értékközvetítő

szerepe

ezen

tantárgyaknak.

A

Magyarországhoz kapcsolódó ismeretek keretében fejlesztjük a hazaszeretetet, a nemzettudatot, ápoljuk a hagyományokat, megismertetjük, felkutatjuk szűkebb lakóhelyünk múltját. Olyan történelemszemlélet kialakítására kell törekednünk, amely képessé teszi tanulóinkat arra, hogy hazánk és nemzetünk múltját az emberiség történelmének részeként, folyamatában ismerjék és értsék. A rajz és vizuális kultúra valamint a technika oktatásának célja a kreatív szemlélet kialakítása, az egyéni ízlés formálása, élményszerzés, a vizuális és manuális készségek fejlesztése, az alkotómunka örömének felismerése. A művészeti nevelés jó színvonalát megtartva további új lehetőségeket kell keresni, együttműködve az iskolánkon belül működő művészeti iskola kézműves tanszakával, illetve a városunkban alkotó munkát végző vállalkozókkal. Napjainkban informatikai tudás nélkül nem lehet eligazodni. A számítógép felhasználói szintű ismerete és használata alapkövetelmény. Az informatika legfontosabb feladata, hogy a gyerekek az iskolában ismerjék meg a számítástechnika alapjait, felhasználói szinten tudják kezelni a különböző programokat. Ezt segítve iskolánk hetedik, nyolcadik osztályos tanulói külön ECDL tanfolyamon vehetnek részt. A mindennapos testnevelés megszervezésekor szem előtt kell tartanunk, hogy az alapfokú oktatás célja a mozgás megszerettetése. Iskolánk testnevelői eddig is mindent megtettek azért, hogy minél többféle mozgásformát megismerjenek a gyerekek. Sajnos a tornatermek maximális kihasználtsága sokszor gátat szab e



törekvéseinknek. A sport biztosítja a testi-lelki egészséget, fejleszti az állóképességet, az akaratot, fegyelemre, kitartásra nevel. A szellemi képességek mellett a testi képességeket is ki kell bontakoztatni. A rendszeres sportolást minél több tanuló igényévé kell tennünk, ehhez azonban a feltételeknek is javulnia kell. A versenyszerű sportolás lehetőségét a városi futball klub teremti meg elsősorban, de a közeli településen vannak más sportágakban is lehetőségek. Osztályfőnöki tevékenység intézményünk tanulói összetételéből adódóan nem könnyű és nagyon összetett feladat. Az osztályfőnökök legfontosabb feladatai közé tartoznak az osztálytanulóinak megismerése, személyiségük formálása, az osztály közösséggé formálása és különböző pályaorientációs feladatok ellátása. Ezen feladatok ellátása érdekében teret kell kapniuk iskolán kívül és belül is, hogy közösségi programokat szervezhessenek. Az osztályfőnöknek nagyon nagy szerepe lehet az iskola és a családok között kialakított szoros kapcsolat létrehozásában. Ezen cél érdekében támogatom a családlátogatás intézményének lehetőség szerinti visszaállítását. Továbbra is hasznos dolognak tartom a csoportbontást magyar irodalom, magyar nyelv, matematika és angol nyelv tantárgyakból. A csoportbontás lehetőséget ad arra, hogy a jó képességű tanulók mélyebb ismereteket szerezzenek, versenyekre készülhessenek, illetve elsajátítsák a gimnáziumban és szakközépiskolában elvárt bemeneti követelményeket. A lassabban haladók esetében pedig több idő marad a gyakorlásra, a kéttanáros modell keretében pedig konkrét segítséget kaphatnak hátrányaik kompenzációjához. Ezt a továbbiakban is szeretném alkalmazni. A tehetséggondozás területén tovább kell keresni a lehetőségeket, meg kell keresni azt, hogyan lehet a tehetséggondozó munka anyagi hátterét megteremteni, hogy a tehetséggondozó programok ne elsősorban a pályázati lehetőségektől függjenek.

Iskolánk

minden

pedagógusának

ki

kell

vennie

részét

a

tehetséggondozásból, ha máshogy nem a tehetségazonosítás feladatában. A tehetséggondozó munka megerősítése céljából létre kell hozni egy munkaközösséget, aminek tagjai elkötelezettek a tehetséggondozás feladata mellett is. A pedagógusok és a diákok jó kapcsolatához járulhat hozzá egy jól működő diákönkormányzat, amelynek tevékenységét az iskolavezetésnek támogatnia kell. Törekedni kell arra, hogy a felnőtt irányítás és a gyermekvezetés összhangban legyen.



Szem előtt kell tartani, hogy a gyermeki vezetés a közéleti tevékenységre való nevelés fontos eszköze. Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogyan kell tevékenykedniük a diákönkormányzatban, hogyan védjék saját és társaik érdekeit. A diákönkormányzat feladata, hogy új ötletekkel, javaslatokkal tegye színesebbé az iskola életét és vegyen részt különböző programok, akciók megszervezésében. 2.6.2 Nevelőtestület Az iskola sikeres működésének alapfeltétele egy egységes követelmények mentén működő, egységes szellemben gondolkodó nevelőtestület. Minden pedagógus által egységesen meg kell követelni a rendet, a pontosságot és a fegyelmet. Természetesen minden pedagógusnak teret kell hagyni mindemellett, hogy megtartsa szakmai önállóságát is. Mindenkinek törekednie kell arra, hogy oktató-nevelő munkáját magas színvonalon lássa el, törekedjen változatos módszerek alkalmazására, figyeljen oda az egyéni bánásmódot igénylő tanulók problémáira. Elvárás pedagógusaink felé, hogy képezze önmagát, legyen nyitott az új módszertani elvárásokra és érdeklődjön az új tanítási eszközök iránt. Az oktató-nevelő munka során felmerülő problémákra közösen kell megoldásokat keresni, segíteni kell egymás munkáját. Az iskolában felmerülő problémák magas százalékban nem egy egyén vagy kisebb közösség problémája, hanem az magát az iskolát érintik, megoldásuk tehát közös feladat. Fontosnak tartom, hogy a nevelőtestület tagjai, ne elsősorban büntetéssel, hanem a pozitív példák kiemelésével motiváljon. 2.6.3 Együttműködés a szülőkkel Az iskola, szolgáltató intézmény, amelynek ügyfélköre elsősorban a gyerek és a szülő. Ezt alapul véve, az iskola a gyerekekért van és itt minden értük kell, hogy történjen. Ebben legfontosabb segítőtársunk a szülő. A családokkal való együttműködés az iskola elsőrendű kapcsolatrendszere. A családi és az iskolai nevelés összhangja nélkülözhetetlen. Fontos feladatunk, hogy a szülőket megnyerjük az iskola és a nevelés ügyének. Lehetőséget kell adnunk a szülőknek véleményük kifejezésére. Javaslataikra, segítségükre mindig építeni kell. Érezzék, hogy szeretjük gyermekeiket jó és rossz tulajdonságaikkal együtt, hogy felkészültek vagyunk és tudunk tanácsot adni nevelési problémáik megoldásához. A Köznevelési Törvény megfogalmazza a



szülők jogait, de erősödtek az elmúlt időben a szülői kötelezettségek is. Ezt a jövőben az iskolai fórumokon gyakrabban és erőteljesebben kell kommunikálnunk.

Az

iskolában aktív, együttműködő szülői munkaközösség működik. Az osztályok szülői munkaközösségének tevékenységét az osztályfőnök segíti. A fogadó órákon és a szülői értekezleteken esetenkénti családlátogatásokon, beszélgetéseken kívül kevés lehetőség is kínálkozik a kapcsolattartásra. Ilyen lehet például a közös kirándulás, egészségnap, sportprogramok, stb. Több olyan programot kell szervezni, ahol lehetőség nyílik a családok és az iskola kapcsolatának erősítésére. Az iskolai rendezvények idejét, ha az a szülők többségét érinti (tanévnyitó, ballagás, tanévzáró), úgy kell megválasztani, hogy az a munkaidejükkel lehetőleg ne ütközzön. 2.6.4 Hagyományok Az iskolát a hagyományai teszik egyedivé. A már kialakult és kedvelt hagyományok

követése

fontos

feladatunk.

Iskolánk

névadójához

kötődő

hagyományunk a Tüköry nap megújítása hasznos lehet az iskolai kötődés megerősítését célozva. A nemzeti ünnepekhez kötődő iskolai hagyományok nagyon színvonalasak, megőrzésük fontos feladat. Hagyományos rendezvények iskolánkban a karácsonyi játszóház és a gyereknap, amelyek a családok és az iskola jó kapcsolatát kívánják szolgálni. A hagyományok nem csak az ünnepnapokon, hanem a hétköznapokon is hasznosak, ilyenek például a diákönkormányzat percei, ahol a hasznos információk időről időre eljutnak a diákokhoz.



1. Zárszó Célom a meglévő értékeken alapuló ismételt megújulás, az új oktatáspolitikai elvárásoknak megfelelő irányban, mert csak így biztosítható iskolánk nyugodt működése. Az eddig létrehozott eredményekre építve további sikereket kell elérnünk tanítványainkkal. Hiszem, hogy a legfontosabb kincs a gyerek, akinek stabil, alkalmazható tudást kell adni, hogy felnőtt emberként a társadalom hasznos polgára lehessen, meg tudjon felelni az elvárt követelményeknek. Legfontosabb céljaim:  együttműködő, jó emberi kapcsolatok kialakítása,  a megfelelő légkör a kollégák és a diákok körében,  a feladatok, terhelés egyenletes elosztása a konfliktus helyzetek megelőzésére,  a tanulás, a tudás értékének előtérbe helyezése,  a képességekhez igazodó elvárások és a tehetség kibontakoztatása, erősítése. A megvalósítás egyedül nem megy, szükség van egy együtt gondolkodó, közös célokat kitűző és tevékenykedő tantestületre. Az a célom, hogy iskolánk egy olyan hely legyen, ahol jó diáknak lenni, ahol szívesen dolgoznak a tanárok és a technikai dolgozók, ahol minden lehetőség adott arra, hogy diákjaink a legsokoldalúbb fejlesztést kapják. Ezen alapelvek szerint a munkatársaim, a fenntartó, az önkormányzat, a szülők, az iskola

partnereinek

támogatásában

bízva

nyújtom

támogatásukkal szeretném vezetői munkámat végezni.

be

vezetői

pályázatomat,

PÁLYÁZAT. Tüköry Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Recommend Documents