l i t C
t.Qji**^ •LaJ^'T
-
1849.
.GÍ8JT
„Hisz ez ma a mi ünnepünk hazáért szabadságért!"
Laczkó Dezső Múzeum Veszprém, 1998/1999.
Bevezető
„Hisz ez ma a mi ünnepünk hazáért szabadságért!" Egy veszprémi borbély a forradalomról A Laczkó Dezső Múzeum kiállítása Veszprém, 1998/1999. A kiállítást támogatta: Nemzeti Kulturális Alap Millenniumi Emlékbizottság Veszprém Megyei Levéltár New Design Studio, Veszprém Bakonyi Órás, Veszprém Veszprémi Erdőtervezési Iroda Veszprém Megyei Közlekedési Felügyelet Eötvös Károly Megyei Könyvtár Külön köszönet a kiállítás elkészítéséhez nyújtott segítségért: Schildmayer Ferencnek Bakonyi Józsefnek és Bakonyi Ádámnak Árvái Istvánnak Hudi Józsefnek Lang Zoltánnak Vörös Hajnalkának és Somfai Balázsnak Csiszár Miklósnénak A New Design Studio munkatársainak Restaurálás: Koncz Pál (papír) Horváth Pál (Berken János tusrajzai) Egervári Márta (textil), Kincses László (fa), Farkas Attila (fém) Kiállítás berendezése: Jusztin Iván, Vágó Károlyné, Trexler János, Jarinek Zoltán, Kópházi Ferencné Grafika: New Design Studio., Sári Jánosné, Tóth Péter, Toldi Szabolcsné Fotó: Oszkó Zsuzsa, Kaszala Zsuzsa A kiállítást megnyitotta: dr. Praznovszky Mihály a Magyar Irodalom Háza főigazgatója A kiállítást rendezte: Tóth Péter Kiadó: Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém 1998. Felelős kiadó: Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság igazgatója Borító: New Design Studio, Veszprém (Eckert László) Példányszám: 300; Nyomdai munkák: Ve-Grafo N y o m d a Kft. Veszprém
Ü
Bevezető
Az emlékezet-társadalmak végét éljük, mindannak végét, ami biztosította az értékek megőrzését vagy átvitelét. Az emlékezet-ideológiák végét éljük, mindannak végét, ami megmutatta, hogy a múltból mit kellene megtartani a jövő számára. Csak azért beszélünk annyit az emlékezetről, mert már nincs. Csak regisztráló emlékezet van, mely megbízza a levéltárat, múzeumot, hogy őrizze meg és sokszorosítsa a jeleket, melyeket magunk után hagyunk. „Emlékezethelyek" vannak csupán, konkrét helyek, mint a levéltárak vagy a múzeumok, és szimbolikusak, mint nemzeti ünnepnapunk március 15-e, vagy a Révay Nagy Lexikona, ahol raktározhatjuk az emlékeinket. „Emlékezethelyeket" hozunk létre, történelmet írunk, hogy ne kelljen emlékeznünk. Nem ünnepeljük már a nemzetet, ám tanulmányozzuk ünnepeit. Élő, nemzeti emlékezetünk elvesztése miatt múltunk örökségét hűvös tekintettel szemléljük. De ez a hűvös tekintet gyötör is minket, hisz adósai vagyunk mindazoknak, akik ennek a múltnak részesei és szereplői voltak. Talán törlesztünk valamit adósságunkból, ha a személyes emlékezet lenyomatait próbáljuk megragadni; ha a korabeli naplók, visszaemlékezések, magánlevelek szövegeit próbáljuk a magunk nyelvére lefordítani. A személyes emlékezet történelemmé formálása ugyan megsemmisíti magát az emlékezetet, de egy pillanatra, míg e szövegeket olvassuk, újra megtanulunk emlékezni. Egy mozdulat, egy szó, egy gesztus felismerése lehetőséget ad arra, hogy a naplószöveggé merevült múltban megmerítkezünk. Március 15-e 1848-ban még nem volt „emlékezethely". A kortársak személyes emlékezete még nem volt történelem, még nem volt sem „nemzeti ünnepünk", sem a polgári társadalom alapvető feltételeit megteremtő „történelmi fordulópontunk". Ma, ha ennek a napnak az eseményeiről olvasunk, egy történelmi színdarab forgatókönyvét lapozzuk. Ami a kortársaknak a mindennapok voltak, az nekünk „ünnep". 1848. március 15-én Francsics Károly veszprémi borbély a begóniáival és rózsáival volt elfoglalva a püspökkerti melegházban. Míg Kossuth az országgyűlésben, a „márciusi ifjak" az utcákon forradalmat csináltak, addig Veszprémben semmi sem tért el az átlagos hétköznapoktól. Francsics Károly már huszonöt éve élt Veszprémben, huszonöt éve borotválta a herendi sváb parasztot, az átutazó zsidót, a piarista papnövendéket; huszonöt éve várt arra, hogy borbélylegényből mesterré válhasson és önálló műhelyt alapítson; tíz éve készült feleségül venni szállásadónőjének kicsit sánta, de tehetős leányát. Ám álmai megvalósulására még öt évet várnia kellett. Bár az önálló műhely, a feleség, a kétszintes lakóház csak 1853-ban vált valósággá, élettörténetének már emlékmüvet emelt: naplót kezdett írni 1847-ben. A napló aztán egészen 1873-ig elkísérte, amikor is, mint magatehetetlen és megözvegyült ember abbahagyta az írást. A pápai származású Francsics 1880-ban a veszprémi szegényház életjáradékosaként, hét évi hallgatás után hunyt el. Bár elhallgatott, személyes emlékezete — mint a múlt lenyomata — naplóin keresztül hozzánk, olvasókhoz is eljutott. Élettörténetének néhány
iii
Bevezető
részlete, mint ,,48'-as sztori" került napvilágra 1902-ben a veszprémi újságok hasábjain. 1948-ban pedig a szabadságharc 100 éves évfordulóján Francsicsot a forradalom veszprémi krónikásává „kiáltották ki". A sztori most folytatódik, hisz a 150 éves évforduló Francsicsot újból a közélet mezejére citálja. Helytörténészek kevésbé szerény, mint serény serege — beleértve e sorok íróját is — a múlt szereplőinek vállán ágaskodva azon szorgoskodik, hogy a napló eddig publicitást nem kapott részlete a veszprémiek „emlékezethelyévé" válhasson. S hogy ez valóban így legyen, idézzük Francsicsot a veszprémi „forradalom" eseményeiről: Március. 17én és 18án pesti vásárról jöttek haza veszprémi lakosok, kereskedők, mester emberek, zsidók, s mind egyik hozott magával egy egy árkus nyomtatott pappirost [...] ezen vásárról haza jött lakosok nem győzték beszélni hogy milly nagy lázzadás ütött ki pesten 15én. Csuda dolgokat beszélytek, melyeket mi ámulva halgattunk, s mosolyogva kérdeztük egymást hogy igaz lehet e az. 19én dél után a veszprémi megyeházba egy sürgöny (staféta) érkezett ezen fel irattal: „A felelős magyar ministerium elnökétől, Rosos Istvány első alispány urnák sietve. " Ennek hire mint a futó tűz azonnal szét futott a városban, de mit foglalt magában senki nem tudta. Hétfőn. 20án hajnalban fel ébredék álmámból, gyertyát gyújtottam s nézem órámat, Két fertál volt 4re. Mintha valami igen messziről zsibongást hallottam volna. Sapkát tevék fejemre, házi kaputom hegyibém kapám s mentem ki az udvarra. Az ég olly gyönyörű tiszta kék volt, a miliárd csillagok olly pompásan ragyogtak, és siri csend. Jó darab ideig áltam az udvar közepén s bámultam a szép eget. Egyszerre mintha a városon kívülről, a pápa felé vezető ország útról, jött egy hosszú „éljen!" ollyan mintha ezer szájból is hangzott volna, melly hosszú kiáltás után mintha czigány banda zene hangzott volna füleimbe, s nem sokára ismét egy hosszú „éljen!" melly kiáltás aztán többször egymás után hallatszott, és pedig ugy mintha mindég közelebb jött volna be a városba. Velünk egy födél alatt lakó Földes Mihály, csizmadia mesternek segédje, a folytonos szép tavaszi idő járás következtében már pár hetek óta kinn szokott hálni a tornáczban. Ezt kérdezém hogy nem tudja e, hogy miféle korhely kompánia lehet az melly ezt a nagy zajt üti. „Nem tudom uram, "felele azonnal a deszka kanapéban fekvő csizmadia segéd: „ de akármi nagy csoport lehet, és már régen hallom a sok éljen kiáltást. " Be mentem szobánkba és le feküdtem ugyan ismét, de el aludni többé nem tudtam, 5 órakor fel keltem és újra ki mentem az udvarra, hol még mindég hallatszott a sok éljen kiáltozás. Ki az ördögöt éljenezhetnek olly nagy mértékben, gondolám magamban: s be mentem szobánkba és siettem öltözni. Még nem volt egészlen 6 óra midőn fel szaladtam a piarczra, és mint el bámultam midőn a lépcsőkön fel érve a kis utczából nem mehettem ki a nép tolongás miatt!. — a mennyire lehetett azonban a csoport közé fúrtam magamat, melly olly tömötten zsibongott a minő széles a tér. Azon iv
Bevezető
pillanatban indult meg a városház elől az egész tömeg, és vitt magával előre a tűztorony felé. Amodább egy kis nyílást nyerve ki szabadittám magamat a sokaság közül, és távolabb álva a vár felé, néztem az előttem — le a hosszú utczába — el vonuló, mindenféle szedett vedett emberekből álló csoportot. Napszámosok, átsok, kömivesek, mindenféle mesterlegények, inasok, kissebb nagyobb gyermekek, kocsisok, parasztok, szolga — szolgálók, napszámos asszonyok, magyar, német, zsidó egyszóval leírhatatlan zavarék tolyongott le a hosszú utczára, szakadatlan ordítva: éljen a szabadság és az igazság! E tömeg közt elől egy napszámos forma, piszkos, rongyos suhancz — kinek öltözete rongyos sötét kék posztó mellény, hasonló színű nadrág, mellyről kiilömh féle színű foltok fütyöngtek foszlányokban, sártól portól fakó rongyos csizmák voltak lábain, rétt ümögban, fején régi piszoktól zsíros báránybőr sapka nyugodott — rövid szárú pipából erősen füstölve, vitte kevélyen a nemzeti lobogót, mellyen a felirat látszott: ,,Éljen a szabadság és az igazság." Ezt követték 5 czigányok, hasogató fül fájást okozó hegedüléseikkel. S így ment a vonal végig a hosszú utczán , vár hátulsó részén fel a nagy templom megett, keresztül a váron ismét vissza a piarezra. Az uri casino előtt meg állapoda a tömeg, hol Kolosvári Sándor hosszú beszédet mondott a néphez, szívre hatólag szónokolt a valódi szbadság értelméről, s végre a polgár társakat haza menetelre és munka folytatásra inté. Mellynek következtében minek utánna a pompás nemzeti zászlót a városházba vitték, s azt, éljen rivalgások közt, annak egyik ablakába az utczára ki tűzték, szétt kezde oszlani a nép; annál is inkább minek utánna fő szolga bíránk, Cseresnyés István, szinte megjelent a város házban, s ő is szép beszéddel munkállódásra inté a polgár társakat! Meg parancsolván ellenben szigorúan, hogy a ki tűzött zászlókat, mind a vigyázó tűztoronyról, mind a városház ablakából tüstént be húzzák, és az ünnepnek végét szakasszák. Melly parancs minek utánna azonnal tellyesittetvén is, ki ki haza takaroda, s nem sok idő múlva piarezunk az elébbi csendet vissza nyeré. Itt ott lehete csak látni egy egy csopron 3-4 polgár társakat álva, s tusakodva a fő bíró szigorúságán, mondva: — „ ez már még is illetlen volt a fő bírótól, bennönket olly szározan haza parancsolni, s még azt mondani, ha nem engedelmeskedünk, kéntelen lesz kötelességét tellyesiteni. " „ Micsoda kötelességét? " kérdé a másik. ,, Hisz' ez ma a mi ünnepünk hazáért szabadságért!" mond a harmadik. ,, Azért is tűzzük ki ismét zászlóinkat, ma nekünk a fő bíró nem parancsol. " mond hevesen a negyedik. Illyen s több e féle beszédeket lehete hallani uton útfélen, de a zászlók azért délig nem tűzettek ki. Dél után egy uj nép csoport gyűlt a városház eleibe, melly közül az előkelőbbek egyik be másik ki, jöttek mentek annak kapuján. Néhány perc múlva ismét lobogtak a zászlók mind a városházon mind a tűztornyon. Ismét jött a fő biró, erős hangon parancsolva már messziről, hogy a zászlók tüstént be szedessenek, azomban senki sem találkozott szó fogadó, mellyet ő azonnal át látva, szép szavakhoz folyamodott, s hosszas beszéddel törekede a v
Bevezető
népet csendesedésre téritteni. Azomban jött egy négy lovas kocsi, a nép közé hajtott, s a város ház kapuja eránnyába meg ált, fel ált benne első alispányunk Rosos Istvány, kit a nép meg pillantván hosszú háromszoros éljen kiáltással köszönte, melly kiáltás minekutánna el hangzott, a nagyon tisztelt és szeretett al ispány ur beszélni kezde, mellyre uj — még pedig harsány — éljen kiáltozás támada, s mig a sok „ éljen ", s „ halljuk! halljuk!" le csendesede, nyugton ált a derék alispány könnyű kocsijában, s mosolygva legelteté szemeit kiirül a sürü nép tömegen melly nöttön nőtt. Végre minek utánna egészlen le csendesedett minden, rövid de értelmes beszéddel értesitté a népet e mai ünnep értelméről, rövid beszéde végén pedig ,, Kedves polgár társaim "nak nevezve az egészet, ajánlá magát mulató társnak, s közibök fel ügyelő elnöknek. Nem éljen kiáltás — hanem ordítás követé vég szavát. A történelem nem feleltethető meg egyikőnk személyes emlékezetének sem, mégis mindannyiunké. A történelem időbeli folyamat, fejlődés és viszonyrendszer. Ezzel ellentétben az emlékezet sokféle és egyben sokféleségétől megfosztott; kollektív, mégis egyéni. Az emlékezet a konkrétban gyökerezik, a térben, a gesztusban, a képben és a tárgyban, mint Francsics Károly naplójában nemzeti ünnepünk, március 15-e. *
*
*
A kiállítás célja, hogy Veszprém 19. századi mindennapjait ábrázolja korabeli metszetek, fényképek, műtárgyak segítségével. Mindemellett a nyilvánosság tereit próbálja szimbolikusan megjeleníteni. Ezeknek a szimbolikus helyeknek a kijelölése Francsics Károly naplójának segítségével történt. A vár a világi és az egyházi hatalom legitim tere volt. Ez a tér a Szent Mihály székesegyház, a püspöki rezidencia, a kanonokok háza, a ferences kolostor, a piarista rendház és a papnövendékek szemináriuma révén bizonyos értelemben szent helynek számított, aminek szimbolikus középpontjában a 18. században épített szentháromság-szobor állt. Ugyanilyen szakrálisan sérthetetlen volt a világi hatalmat megjelenítő megyeháza, a vármegye börtön és a főispáni lak. A vár alatt helyezkedett el — a szimbolikus és fizikai értelemben vett hierarchiának megfelelően — a város központjának számító piactér. Ez a tér a vár szent jellegével ellentétben a város profán központjának számított. Itt állt a megye és a városi elit által alapított Úri Kaszinó, a Veszprém város közönségének tulajdonában lévő takarékpénztár, mögötte, a szintén a városhoz tartozó Vigyázótorony és fecskendőház, valamint a városi elit; birtokosok, orvosok, gyógyszerészek, gazdag és kevésbé gazdag kereskedők kisebb-nagyobb lakóházai, boltjai. vi
Bevezető
A kézművesek által lakott utcák ebből a térből ágaztak le. Az északi irányban a Séd völgyébe lehúzódó Bnhim utcában szappanosok, mészárosok, szíjgyártók, vargák és cipészek, esztergályosok, bádogosok valamint puskaművesek műhelyei és lakóházai voltak. Az északkeleti irányban szintén a Séd-völgyébe lejtő Rozmaring utcában szabók, kesztyűsök és vargák laktak. A Francsics Károly lakóhelyének utcájában, a Horgos utcában, mely délnyugati irányban ereszkedett a vár alá, asztalosok, csizmadiák, kereskedők laktak.. A város központjából, a piactérről a Fő utca vezetett ki. Ez a Babocsay téren érte el a Polgári Kaszinó épületét, a Kapuváry házat, és a Korona, korábban Stinglinek nevezett szállót. Erről a térről vezetett a Palotai és a Szabadi utca a vásártérre. A kiállítás a város életében jelentős, helyileg meghatározható csomópontokat modellezi. A napló szövegében is érzékelhető dichotómia szerint csoportosítva ezek a következők: a vár, a megyeháza, a püspöki palota. Ezek a császári oldalt megjelenítő sárga-fekete színes háttér előtt állnak. A városháza, a Polgári Kaszinó, a „Piacztér" pedig a magyar oldal piros-fehér-zöld színei előtt. Két kisebb enteriőr Francsics Károly borbély- és Lengyel Samu fényképészműhelyét jeleníti meg. A helyként meghatározható szimbolikus csomópontok mellett az 1848/1849-es veszprémi események jelentős kulcsszereplőit is megidézzük. Fiáth Ferenc, mint Zala és Veszprém vármegye császári és királyi biztosa az egyik oldalon Hunkár Antal, a magyar kormány által Veszprém vármegye élére kinevezett főispán a másik oldalon. Ugyanilyen szereplőpár Ferenc József császár, illetve Kossuth Lajos kormányzó személye. A kiállítás az események kronologikus sorrendjét — mint önálló történetet — részben feliratok, részben a Magyar Rádió által készített hangjáték segítségével jeleníti meg. Ez a történet eredeti dokumentumok és Francsics Károly naplójának kivonatolásából állt össze.
vii
V e s z p r é m i krónika 1848/1849.
Francsics Károly naplójának kivonatos közlése menettel folytatódik. Március 22-én Rosos alispán már az ünnepség békés lezajlásáról számol be. március 24.: A sóház korlátját a császári színeket jelképező sárga-feketéről pirosfehér-zöldre festik. A nemzeti szimbólumok (magyar királyi címer és nemzeti lobogó) nyilvános használatát a lakosok közül sokan bírálják. A jövő bizonytalannal tűnik. március 26.: A veszprémi református templomban a LXV. zsoltár nótájára hálaadó ének és fohász hangzik fel az ország békéjének megtartása érdekében, március 27.: Veszprém város népgyűlésén Rosos István méltatja a lakosság higgadtságát. Választmány alakul az új közigazgatási rend kimunkálására. Hírek érkeznek az országban dúló antiszemita megmozdulásokról (Pozsonyból, Nagyszombatból, Nagykanizsáról). április elején: 7-én Pozsonyban megalakul az első felelős független magyar kormány gróf Batthyány Lajos miniszterelnök vezetésével. 11-én pedig kihirdetik a törvényhozás által elfogadott első, a politikai átalakulás alapjait megteremtő törvényeket. Az 1848. évi törvénykönyv eltörli a jobbágyságot, és lefekteti a polgári átalakulás alapjait. Az áprilisi törvények kihirdetése után a nép megnyugtatására Veszprémben létrejön a Veszprém megyei állandó bizottmány, és megalakul a veszprémi nemzetőrség. április 2-3.: A megalakuló veszprémi nemzetőrség kapitányává Márkus Boldizsár nyugalmazott császári kapitányt nevezik ki. Hadnagyai Ruttner János vaske-
1848. / március 17-18.: Pesten március 15-én kitör a forradalom. A pesti vásárról érkezők Veszprémbe hozzák a forradalom hírét, a Nemzeti dalt és a Tizenkét pont nyomtatott szövegét. március 19.: Veszprémben a város polgárai kitörő örömmel fogadják a pesti események hírét. Az éjszaka „örömriadások" ünnepélyes hangulatában telik. Rosos István, Veszprém megye alispánja sürgönyt kap Batthyány Lajos felelős magyar miniszterelnöktől, melyben a rend és a közbiztonság fenntartására szólítják fel. március 20-22.: 20-án reggel a város lakossága kisebb-nagyobb csoportokban gyülekezik a városháza előtt. A „különböző néposztálybóF származó tömeg vidám hangulatban, nemzeti színű zászlók alatt a Piactér, városháza, vár, Hoszszú utca, Úri Kaszinó érintésével járja be a megyeszékhely utcáit. A tömeg meg-megáll, s lelkes szónoklatok hangzanak el népszerű közéleti férfiak háza előtt. Kolosvári Sándor megpróbálja csitítani a lelkes tömeget. Az ünnepséget Cseresznyés István szolgabíró határozott fellépése akasztja meg. A nemzeti lobogókat bevonják a városháza és a tűztorony ablakából. Délután az ünnepség folytatódik, a városháza előtt Cseresznyés István szolgabíró és Rosos István alispán mond beszédet, melyben az ünnepség higgadt folytatására kéri az egybegyűlteket. Rosos alispán azonban a miniszterelnökhöz írt levelében aggódik amiatt, hogy a hálatüntetések komolyra fordulhatnak, „kitöréstől lehet tartanF. Este 8 órakor az ünnepség díszkivilágítással, cigányzenével és ünnepi fáklyás
viii
V e s z p r é m i krónika 184S/IS49
reskedő és Szabó Antal vármegyei pénztáros lesznek. A Sintérdombon, a gyöpmester háza mellett megkezdődik a nemzetőrség fegyveres felkészítése. A kokárdával, nemzeti karszalaggal felékesített önkéntes sereg a Balogtó, Jeruzsálemhegy, és a Fejesvölgy környékén gyakorlatozik. április 4.: A veszprémi zsidók a nemzetőrség soraiba kérik felvételüket, de kérelmüknek nem tesznek eleget, április 7-8.: A nemzetőrség megalakult 7 osztálya naponként gyakorol (kb. 6-700 fő) a Fejesvölgyben. április 9.: A nemzetőrség eskütétele a város főterén a Piactéren, a vigyázótorony előtt. A dobpergéssel kísért díszszemlén az őrsereg tagjai egyenruhát nem hordanak, csak karszalagot és zöld sapkát. A nemzetőrség parancsnoka Rosos István alispán lesz. Az eskütétel alkalmával beszédet mond Horváth Pius piarista szerzetes, Mozgai Sámuel evangélikus és Tatay Sämußl református lelkész. Felszentelik az őrsereg zászlóját. A beszédet nyomtatásban -— is kiadja Ramazetter Károly veszprémi nyomdász, április 10.: A viharos erejű szél miatt a Vigyázótoronyban megkondul a lélekharang. A rossz előjel miatt sokan a jövőt bizonytalannak érzik, április 30.: V. Ferdinánd császár és király születésnapjának hivatalos ünnepén gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök celebrál misét a várbeli Szent Mihály székesegyházban. május 1.: Vármegyei közgyűlés a megyeházán és az országgyűlési törvények kihirdetése a Püspökkert előtti téren, a főispáni lak mellett. A Káptalani városrészen országos vásár. A vásáron egy kocs-
mai verekedésből lázadás bontakozik ki. A Csapó-részen 3 lázadót, Horváth István csapólegényt és két társukat elfogják és letartóztatják. Pintér Sámuel csapócéhmester együttműködik a hatóságokkal. Rosos István alispán határozott fellépése miatt a lázadás nem terebélyesedik ki. május 3.: Veszprém város polgári közössége a város földesurától, a püspöktől és a káptalantól kéri, hogy engedélyezze a szabad kocsmáitatást: bor és pálinkamérést, a szabad sómérést és húsvágást, valamint a káptalan által elvett Csererdő visszaadását. május 5.: A megyei állandó bizottmány határozatot hoz a nemzetőrségi összeírást megtagadó lakosok ellen, május 6.: Rotfischer Antal és Krauczer Frigyes az uradalom kocsmáinak haszonbérlői tiltakoznak a megyei állandó bizottmánynál az engedély nélküli bormérők ellen. Nemes Kecskeméti János, özvegy Berkeny Sámuelné és Nagy János ellen panaszt tesznek a hatóságoknál. Veszprémben a szabad ital-, só- és húsmérés érdekében — ahol korábban a püspök és a káptalan hús- és italmérési regáléjogokkal rendelkezett, s melyeket haszonbérlők által gyakorolt — elégedetlenségi mozgalom bontakozik ki. A városlakók utcai tüntetéssel kérik a szabad kocsmáltatási jogot. május 8.: Éjjel a város egyik negyede fellázad. A lázadás során Halász György városbíró házára támadnak. A tömeg a szabad bormérési jogot követeli. A felfegyverzett lakosság a papság ellen fenyegetőzik. A nemzetőrség a szószólókat lefegyverzi és a megyei börtönbe kíséri. Nemes Kovács Ignác, Larnotrin János, Vidra György, Fehér János, Király János
V e s z p r é m i krónika 1848/1849.
és Fehér József csapókat, valamint nemes Szél István csapólegényt lázításért letartóztatják. május 10.: A nemzeti őrsereg újjáalakul a vagyoni cenzus alapján, május 12.: A szabadság szabad értelmezése: a bor, hús, só korlátozás nélküli árusítása jellemzi a várost. A lázadásjellegü mozgalmat a királyi biztos által Veszprémbe rendelt katonaság fékezi meg. Jánosházáról, az Emészt ezredből 400 gyalogkatona (2 század) jön a veszprémi királyi haszonvételek (bor, hús, sómérés) bitorlói ellen. A főbünösök befogása révén a zavargások megszűnnek, május 13.: Francsics Károly értesül a Pápán lakó apja haláláról, május 14.: Zichy Domonkos veszprémi püspök az állandó bizottmánynak jelenti, hogy a megye több helységében megtagadták a papi járandóságok fizetését. Kéri az ellenállók megfenyítését. május 16.: Francsics Károly és családja a város egyik gyakran látogatott csárdájában, az ún. Zsidó csárdában vidám majálison vesz részt, május 23.: A belügyminisztérium május 20-án elrendeli az önkéntes honvédsereg felállítását. Veszprém város május 23-án határoz a toborzás megkezdéséről. Veszprém megye a toborzó bizottság polgári biztosának kinevezi Szabó Antalt. Orvosi minőségében Csolnoky Ferenc sebész vesz részt a toborzáson, május 31.: A tízezer fős önkéntes őrsereg felállítása az országban, a toborzás megkezdődése, és az összeírással szemben ellenállók hatósági megfenyegetése, június 3.: Az országos nemzeti őrsereg 6. zászlóaljának toborzása igen későn indul
el Veszprémben. Csak 32 egyén jelentkezik önként. Az ország javára felajánlott pénzeket a toborzásra fordítják, június 8.: A toborzást vidékre is kiterjesztik. Az alakuló megyei zászlóaljat Veszprémben, a városi kaszárnyában és a kórházban szállásoltatják el. Az önkéntesnek beállókat szigorúan megvizsgálják. Ezzel kívánják megelőzni, hogy a mesterlegények tartozásaik kiegyenlítése nélkül álljanak katonának. június 14.: Hunkár Antal főispáni beiktatása a megyeházán. A nagyobb ceremónia nélküli beiktatást a megyegyűlés szokásos közgyűlése követi. Ezen napon Zichy Domonkos veszprémi püspök vezetésével főpapi tanácskozás kezdődik a várbeli püspöki palotában a nyilvánosság kizárásával. június 21.: Az országgyűlési követválasztás megkezdődése. A városi lakosokból összegyűlt tömeg közfelkiáltással Kupricz Imrét választja meg. június 25.: Bokrosi Ferenc kéményseprőmester, Bokrosi Károly fésükészítő-mester és Búzás Károly szabómester vezetésével önkéntes nemzetőri verbunk kezdődik Veszprémben. A „czigány bandás" verbunkon 27 önkéntesből csak 7 felel meg a követelményeknek. Az Európa-szerte jellemző fegyverkezés félelemmel tölt el számos veszprémit. Francsics tart attól, hogy a „rácok", „oláhok", „tótok", „horvátok", „muszkák", „burkusok" és „csehek" felfegyverzése veszélyt jelenthet a magyaroknak. június 29.: 1200 önkéntes érkezik Pestről Veszprémbe. A lakosság nemzeti kalapban, kokárdával díszített zubbonyban várja őket. Francsics Károlyékhoz is, a x
V e s z p r é m i krónika 1848/1849.
augusztus 17-18.: Hazaér a Dráva mellől az első harmadrész őrsereg. A fegyveres harcban részt nem vett, és rosszul felfegyverzett katonák elé kocsikat küldenek Füredre. A hazaérkezők tiszteletére tűzijátékot rendeznek, augusztus 23.: Az országból népfelkelések és lázadások híre érkezik Veszprémbe. augusztus 28-30.: A Veszprém vármegyei közgyűlés mobil őrsereg felállítását szavazza meg. 30-án sikeres toborzással megalakul a megyei mobil őrsereg. Francsics szerint önkéntesnek csak a „szemét emberek" jelentkeznek. A jelentkezők száma jóval több, mint amennyire szükség van. szeptember 7-9.: A veszprémi önkénteseket 20 kocsival Pápára viszik. 9-én ú.n. „Kossuth vadászok" toborzása kezdődik meg Veszprém megyében. A jelentkező 130 önkéntest Pestre viszik, szeptember 11.: Jellacic horvát bán a bécsi udvar biztatására támadást indít a magyar forradalom leverésére. szeptember 15.: A vármegyei közgyűlés rendeleteket hoz a katonák beszállásolása és ellátása ügyében. A sütők 20 ezer kenyeret tartoznak sütni, a molnárok elsőként a hadseregnek szánt lisztet kötelesek őrölni, a zsidók a hadseregnek szánt gabonával nem kereskedhetnek. A mészárosok kötelesek elsőként a katonákat kiszolgálni a vágóhidakon. Hírek érkeznek arról, hogy Jellacic 25 ezer fős horvát hadsereggel Magyarországra fog támadni. szeptember 16-17.: A Jellacic vezette horvát hadsereg ellen magyar ezredeket vezényelnek ki. 10 ezer fős magyar sereg érkezik Veszprémbe István főherceg ná-
Horgos utcai házba két katonát szállásolnak el, Sztrakos Lipót önkéntest és Stark János önkéntes dobost. Az eső miatt veszprémi polgároknál elszállásolt katonák harmadnapon indulnak tovább Horvátország felé. július 7-8.: A Veszprém megyei őrsereg elindul a Dráva mellé. Hunkár Antal főispán és Rosos István alispán mond beszédet. A katonákat a Szent Mihály székesegyház zenekara búcsúztatja. 8-án már Pécsváradról érkeznek hírek a veszprémi katonákról. július 22.: A Dráva menti Vajszlóról levél érkezik az őrseregtől. A veszprémi önkéntes nemzetőr zászlóalj többszáz főre szaporodik. július 28.: A 2. veszprémi önkéntes nemzetőr zászlóaljat is sorshúzással a Drávához rendelik. Szabó Zsigmond parancsnokőrnagy mond beszédet. A vásártéren és a „Zsidó udvaron" keresztül 286 kocsi hagyja el Veszprémet a hadsereg kötelékében. 30-án a veszprémi önkéntes nemzetőr zászlóalj további tagjai vonulnak ki a városból. augusztus 6.: Este Veis: Henrik zsidó kereskedő Bécsből megérkezik, ahonnan 22 puskát hozott a nemzetőrség részére. A nemzetőrnek állt bándi svábokra a szentgáli magyar nemzetőrök egy része késsel rátámad. A bándiak ezt rossz néven veszik. A haditörvényszék a bándi svábokat leszereli és hazaküldi. A 44 éves Francsics Károly is önkéntesnek áll, de útközben meggondolja magát, és az estét már otthon tölti. augusztus 7.: A 3. veszprémi önkéntes nemzetőr zászlóalj is elindul a Drávához. Solymáry Ferenc parancsnok-kapitány vezeti a zászlóaljat.
XI
V e s z p r é m i krónika 1X48/1849
dor, Móga tábornok, Teleki István tábornok, Csányi László több megyényi őrsereg parancsnoka vezetésével. Gróf Zichy Domonkos, gróf Szapáry, gróf Almási püspökök a püspöki palotában tárgyalnak a nádorral. szeptember 19.: István főherceg nádor Keszthelyre távozik. A Sólyomvári Ferenc által vezetett Dráva melléki 2. veszprémi önkéntes hadosztály is hazatér. Jellacic nem hajlandó találkozni a nádorral. A nyílt fegyveres konfrontáció elől a magyar sereg visszavonul, szeptember 20.: A császári gyalog katonaságból, huszárokból, a fehérvári őrseregből és önkéntes nemzetőrökből álló közel 6000 ezer fős visszavonuló magyar sereg ismét átvonul Veszprémen. A gyönyörű pej paripán érkező István főherceg nádor a püspöki palotában Móga tábornokkal, Csány László zalai követtel és Teleki tábornokkal tanácskozik. szeptember 25-27.: A katonaság elhagyja a várost. István főherceg nádor távozása után 27-étől a veszprémi őrsereg 3. osztálya vigyázza a városba vezető országutakat. Veszprémbe érkezik a soproni önkéntes őrsereg 200 fővel, de hamarosan távozik is. Hunkár Antal főispán még a városban marad, és a Kapuváry házban lakik. szeptember 29.: Kossuth Lajos vezetésével megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány. A Veszprémet védelmező katonaság kivonulása után, a horvátoktól való félelem miatt Halász György városbíró népfelkelést hirdet. A harangok félre verése esetén a város polgárainak kötelessége a város fegyveres védelme. Francsics Károly a pincébe költözteti ér-
tékesebb vagyontárgyait, megtakarított pénzét pedig a biztonság kedvéért elássa. A város néhány napig csendes marad. Jellacic Pákozdnál vereséget szenved, de erről Veszprém csak később értesül, október 1.: A városbíró naponkénti nemzetőri szolgálatra kötelezi a veszprémi zsidókat. október 4.: Az előző napi hírek Veszprémbe érkeznek a Fehérváron visszamaradt horvát helyőrség lefegyverzéséről. Palota védelmének megerősítésére a veszprémi, márkói, szentgáli és bándi nemzetőrséget rendelik. A szentgáli őrsereg Veszprémbe érkezik 350 fővel. A veszprémi őrsereg ütközet nélkül hazatér Solyomvári Ferenc vezetésével. Az őrsereget Cseresznyés István szolgabíró köszönti a vásártéren. Gróf Lamberg-nek a pesti hídon történt lincselésének híre és a Görgey Arthur által statáriálisan kivégeztetett Gróf Zichy Ödön esetének híre egy röplapon eljut Veszprémbe, október 11.: A „Hunyadi csapat", a „Zrínyi csapat" Veszprémben érkezik 12 ágyúval a Szabolcsi őrsereggel. A piactéri püspöki és kanonoki házba is szállásolnak el katonákat, október 12.: A magyar sereg Bécs megostromlását fontolgatja. A veszprémi őrsereg a hírek szerint Bécs alá indul. Megérkezik a horvát vereséggel végződött ozorai csata híre. 9000 horvát katonát fegyvereznek le. A csatarendben maradt horvátok a pozsonyi, mosoni, soproni vidéket dúlják. A horvátok prédálásának híre Veszprémbe is eljut, október 17-19.: Nyomtatott lapok készülnek a veszprémi könyvnyomdában Latour leiratával, ára 2 garas. Ezt a lapot Francsics Károly a naplójába ragasztja
Xll
Veszprémi krónika 1848/1849.
Kossuth képével együtt. Ugyanezt teszi a Népbarátja című újság 20. számában (október 15.) megjelent verssel is: „Él e még az Isten...". Ezekben a napokban Latour meglincselésének híre is elérkezik Bécsből Veszprémbe. Mindeközben 6070 horvát foglyot hoznak, akiket a Balaton környékén fogtak el. Várpalotára viszik őket tovább. október 22-23.: 22-én 300 horvát fogoly érkezik Pestről, Nagyvázsonyra viszik őket; 23-án 1250 „szűrös pórnép" horvát fogoly érkezik Keszthelyről és Füredről Veszprémbe, Palotára viszik őket tovább. Hunkár Antal Veszprém megyei főispán Pápán tartózkodik. A császáriak oldalán kompromittálódott gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök komornyikját elfogják Veszprémben, és Hunkár Antal elé viszik. október 23-24.: A nemzeti őrsereg demoralizálódása. A veszprémi nemzetőrség megszökik a muraközi táborból. Csirke Lajos százados, a veszprémi 3. század parancsnoka 23-án jelenti többek között Till Antal szökését. Till magával viszi Fogt József zsoldját is, melyet kézbesítés céljából bíztak rá. A Márton Antal vezetése alatt álló századból 23-án két közőr is megszökik: Kristóf József és Streit Imre, mindketten veszprémi lakosok. Havranek Lajos őrnagy a katonaszökevényeknek kijáró büntetés kiszabását kéri. A szökevényeket Halász György veszprémi városbíró, a legidősebb itthon tartózkodó nemzetőrkapitány elnöklete alatt összeülő haditörvényszék fogatja el és ítéli el. október 27.: 130 horvát fogoly érkezik Veszprémbe, Palotára viszik tovább őket. Windischgrátz hadseregparancsnokká való kinevezésének híre Veszprémbe ér.
xiii
Francsics szerint minden bizodalom ezek után csak Kossuth Lajosban lehet, október 28-30.: Csend a városban és a világban. Enyhe szellővel beköszönt az ősz. október 30.: A Jellacicoí üldöző magyar sereg Bécs előtt, Schwehatnál vereséget szenved a császári csapatoktól, november 1.: Az erre az időszakra eső város-bíróválasztást elhalasztják 1849. január l-re. november 13.: A megyeházán a 200 ezres országos honvédség felállításáról tanácskoznak. Veszp-rémre — a Jutási puszta lakosaival együtt — 229 fő jut. november 17.: A veszprémi őrsereg hazatér, de nem Bécs, hanem Csák-tornya mellől, november 20.: Martinovics Ignác nemzetőrparancsnok öngyilkossága Veszprémben. A haláleset körül vita keletkezik, hogy a holttestet el lehet-e temetni papi ceremóniával. Végül is öngyilkosság helyett a baleset tényét állapítják meg, így Martinovicsot néhány nap múlva nemzetőrsegi és papi tiszteletadással temethetik el. november 21.: Kossuth Hírlapjában Kóczián Béla csajági segédlelkész Rosos István Veszprém megye első alispánját hazaárulással vádolja, november 24.: A Die Opposition című lap hazaárulással vádolja a Veszprém megye főispánját, Hunkár Antalt. november 25.: A 200 ezres hadsereg felállításához megkezdik az újoncozást. Minden 19-30 éves férfi hadkötelesnek számít. december 4.: Gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök hazaárulása miatt a püspöki javakat az ország veszi át, ezt Hunkár hirdeti ki a püspöki tiszttartóknak.
V e s z p r é m i krónika 1 8 4 8 / 1 8 4 9 .
december 11-12.: Az 1. huszárezred néhány katonája Veszprémbe érkezik. december 13.: A bécsi udvar támadást indít a forradalom ellen. A hadsereget Windischgrütz vezeti, december 20.: V. Ferdinánd december 2án lemond a trónról I. Ferenc József javára.. A hír, hogy Ferenc József a „gyerekkirály", alig 18 évesen a császári trónra lépett, ezen a napon érkezik Veszprémbe. december 25-27.: Az újoncozás eredményeként sok fiatal katonának áll. A felszerelés azonban siralmas. Sokan egy szál pőre gatyában, egyetlen „ ümögben" vonulnak be. Fegyverzetük dárda, kiegyenesített kasza, hosszú nyelű vasvilla. A 700 Veszprém megyei újonc Veszprémben gyülekezik. Az újoncokból álló sereg nemzetőrökkel kiegészítve 26-án indul Városlőd felé. A 20 szekérrel kísért sereg azonban már 27-én ismét Veszprém Piacterén állomásozik. december 29.: 3000 katona érkezik Veszprémbe, ebből 600 sebesült. A sebesülteket a várbeli piaristák iskola termeiben és a kórházban helyezik el. december 30-31.: Minden magyar katona elhagyja a várost. Az Rosos István alispán és Halász György városbíró elrendeli a népfelkelést. Kaszával és vadászpuskával felfegyverkezett polgárok gyűlnek össze a város védelmében. A népfelkelés az ellenség megérkezésének hírére fegyveres konfliktus nélkül feloszlik. 1849. / január 1.: Osztrák vadász- és gyalogkatonák, vasas német lovasok, és osztrák könnyűlovas huszárok jelennek meg Veszprém utcáin. Több embert, többek között egy 60 éves parasztembert le-
xiv
tartóztatnak, mert nyilvánosan a magyar kormány mellett szimpatizált. Az osztrák katonai megszállás nyíltan terrorizálja a lakosságot. Veszprém lakosai még bíznak abban, hogy a magyar hadsereg a közeljövőben visszatér. január 3. Várpalotát is megszállja az osztrák császári sereg, január 8.: A magyar országgyűlés január 5-én Debrecenbe költözik. Ennek híre 8án jut el Veszprémbe. Ellenforradalmi berendezkedés kezdődik el a Dunántúlon és Erdélyben. január 13.: A bakonyi gerillák megütköznek a császári csapatokkal. január 16.: A megyeszékhelyt megszállja a császári katonaság. Veszprém és Zala megye élére ideiglenes császári biztosnak nevezik ki Fiáth Ferencet. A veszprémi lakosság a várpalotai országúton várja a megszálló osztrák katonaság és a császári biztos megérkezését, január 17.: A veszprémi katonai parancsnokság statáriumot hirdet a lázítók, a közbiztonságot veszélyeztetők és a Kossuth kormánnyal együttműködőkkel szemben. január 18.: A forradalmi szimbólumok letiltása a középületekről, a templomok tornyáról. Sárga-fekete zászlók lobognak a városházán és a Vigyázótornyon. A hétköznapi ellenállások szintjén azonban folytatódik a küzdelem a megszálló csapatokkal szemben. A statáriális hirdetmények falragaszait minden este letépik a házfalakról. január 20.: A piros-fehér-zöld zászlókat Fiáth Ferenc utasítására letiltják az evangélikus, a református, a katolikus és a zsidó templomokról. Ezzel párhuzamosan elrendeli a sárga-fekete lobogók kitüzé-
V e s z p r é m i krónika 1S4S/IS49.
sét, és a statáriális határozatok kötelező kiragasztását a templomfalakra, január 27.: Az osztrák katonai megszállással egyidőben oláh-, szerb és horvát katonákat vezényelnek Veszprémbe: „feketeszíjas oláhok". Ezeket a püspöki házban helyezik el. január 28.: A polgári és büntető törvényszék újra működni kezd Veszprémben, január 29.: A városháza ablakába nemzeti színű lobogót tűznek ki. Halász György városbíró intézkedésére a lobogót hamar bevonják. Ezzel egy-időben — a városi inasok és céhlegények által kezdeményezett — utcai megmozdulást is sikerül idejében leszerelnie, január 30.: A szolgabíráknak hivatalvesztés terhe mellett feladatuk minden társulat és kaszinó bezárása. A veszprémi két kaszinót — a Polgári és Nemzeti vagy „Úri" Kaszinó — betiltják. Gróf Zichy Domonkos veszprémi püspököt, akit december 4-ei hatállyal fosztott meg a magyar országgyűlés javaitól, január 30-án visszahelyezik hivatalába. február 1.: A katonaság felügyeletével minden fegyvert be kell szolgáltatni. A begyűjtött hadikaszák, dárdák nyeleit lefűrészelik, hogy használhatatlanok legyenek. Puskákat az egész megye területéről hordanak össze, február 10.: A várpalotai szűrszabó és csapócéh tagjai közül ötöt katonai kísérettel Veszprémbe kísérnek, mert korábban a magyar hadsereg számára katonaruhákat készítettek. Jogos járandóságuk kifizetését a magyar kormánytól kérték, ennek érdekében Debrecenig utaztak. Bár pénzükhöz nem jutottak, az osztrák hatóságok a náluk talált röpiratok miatt eljárást
kezdeményezett ellenük. Ezeket a várpalotai foglyokat 14-én szabadon eresztik, február 13.: A hajmáskéri jegyző lázítás miatt Veszprémbe kísérik és a büntetőtörvényszéknek adják át. február közepe: A személyes mozgásszabadság korlátozása: egyszerű emberek az esti 7 órai harangszóig, polgáremberek este 9 óráig, urak reggelig tartózkodhatnak az utcán. A csavargókat nyilvántartásba veszik. A vendéglősöket, szállodásokat bejelentési kötelezettségre kényszerítik. február 21.: A farsang zene és bál nélkül telik el. A pénz elértéktelenedik. Az ezüstpénz eltűnik a pénzpiacról. A császári papírpénzt az értéktelenedés miatt először négyrétbe, majd nyolc darabra lehet vágni. A Kossuthbankókat viszont csak egészben volt köteles mindenki elfogadni, ezáltal a magyar pénzek fokozatosan kiszorultak a kereskedelemből, február 27.: 130, a magyar hadsereg Turszkij ezredétől átpártolt katona érkezik hangos zeneszóval Veszprémbe 65 megrakott szekérrel. A császári oláh „feketeszíjas" katonák 3 ágyúval továbbra is megszállva tartják a várat és a püspöki palotát, innen ellenőrizve Ve.^ zprémet és a rajta keresztülhúzódó országutat, március l.:Megfélemlítés, e'szigeteltség. A hírek, újságok késve vagy egyáltalán nem jutnak el Veszprémbe. A Veszprémet ellenőrző katonaság vezetője, Burits őrnagy minden kapcsolattartást betiltat a Kossuth kormánnyal. Mindezt gazdasági zárlat bevezetése is követi: az 1, 2, 5, 100 Ft-os Kossuth-bankókat kitiltják a közpénztárakból. Az ezüst és rézpénz eltűnik a pénzpiacon. xv
V e s z p r é m i krónika 1848/1849
március 12-13.: A Kossuth-bankók kormárcius 16.: Fiáth Ferenc császári biztos látozott használatának visszaállítása, mirendeletileg kihirdeti, hogy a Kossuth vel egyéb fizetőeszköz híján komoly gazbankjegyeket mindenki köteles elfogadni, dasági nehézségek jelentkeznek. kivéve az 5 és a 100 Ft-os jegyeket. EnSóházakban lehet használni a magyar nek ellenére már senki sem fogadja el a papírpénzeket. magyar papírpénzt. március 15.: /. Ferenc József a robot, március 21.: „... valami Windischgrätz dézsma, vámok eltörlését — melyeket nevezetű teljhatalmú tábornok még a magyar kormány idején töröltek el hatalmaskoda fölöttünk. Szóval — hivatalosan megerősíti. Ennek alkaljóbarátnak, térítőnek, békeszerzőnek és mából minden plébániatemplomban hálakegyelmet osztogató teljhatalmú úrnak adó mise megtartását rendeli el. A „Te mondá magát, azonban tettei ellenkezőt deum laudamus"-okat azonban március bizonyítónak. " — írja Francsics Károly. 15-ére való tekintettel nem tartják meg, Windischgrätz a magyarok kezén maradt „ nehogy a nép azt gondolja, hogy márcirév-komáromi várat a Veszprémbe érkeus 15-e ünnepeltetik!" zett hírek szerint folyvást ágyúztatja. Március 15-én, csütörtökön verradtunk március 28.: Francsics Károlyt két „oláh azon felejthetetlen nevezefeketeszíj as" katona betes napra, *melynek emlészállásolására kötelezik: ke ezredekig fenn fog maaz egyik Fauer Jakob 25 radni széles e éves, a másik Iloe György Magyarországban! Ezen 22 éves. A katonák április nap vólt ez előtt váló 11-ig Francsicséknál maesztendőben Pesten a radnak a Horgos utcai Szabadság napja!... Isteházban. nem! mennyi nyomor, április 4-5.: A magyar szomorúság született honvédség a tavaszi hadszámunkra azon nap óta járat során kiszorítja a egész hazában? mennyi császári csapatokat a Mavér folyt? hány ezer hagyar Királyság csaknem zánkfiai lettek halál préegész területéről. Ennek dájává? hányan hurcoltattak sanyarú híre 10-1 l-e körül jut el Veszprémbe, rabságra?... Egy év már elmúlt, s mi' még április 10-11.: Az 1848-as áprilisi törvémindig a legnagyobb bizonytalanságbaa nyek első évfordulóján botrányos jelenelebegtünk; magyar táborunk felöl - se jót tek zajlanak Veszprém utcáin: korlátozse rosszat - egyetlen szót sem hállottunk zák a vendéglők nyitva tartását. Bevezetik ...' Az új császár, Ferenc József - kit mi a kettős éjszakai őrséget. A falragaszok akkor kényúrnak; gyermekkirálynak neletépőit statáriális bírósági eljárással feveztünk - a magyarok által eltörlött ronyegeti a hatóság. Délelőtt 10 és 11 óra bot; dézsma; s vámok megsemmisítését között riadóztatják a császári helyőrséget. megerősítvén; e napra országszerte, a A lakosság a császári katonaság kivonuláfelsőbbség által, minden plébániai sában bízik. templomokban tartandó hála mise (Te április 12-13.: A céhbeli inasok nemzeti deum laudamus) rendeltetett. Mely azonszalaggal díszített fövegekben jelennek ban nem tartatott meg azért, nehogy a meg az utcán. A hatóság nem lép fel ellenép azt gondaljá, 'hogy március 15-e ünnük. nepeltetik! Ah, te buta kormány... xv/
A Polgári Kaszinónak otthont adó Kapuváry ház
„Eredeti után rajzolta 1855dlk évben Sárnpék József hites mérnö
észprémi
Érseki Levéltár E 10. közli.: Hungler 1988. 208. old.
Hunkár Antal, Veszprém vármegye főispánja és kormánybiztosa
V e s z p r é m i krónika 1848/1849
április 16.: A Debrecenben ülésező mapolgárőrséget állít fel. Este 8-tól, éjfél gyar országgyűlés kimondja a Habsburgután 2 óráig váltásonként 45-45 főből álló fegyveres őrség akadályozza meg a ház trónfosztását. A tavaszi hadjárat zenebonálást. eredményeként a magyar csapatok fokozatosan nyugat felé terelik az osztrák csamájus 7.: Budavár ostroma Görgey patokat. Visszavonuló osztrák csapatok Arthur Budát, Hentzi kapitány Pestet érkeznek Veszprémbe. A házak kapuján ágyúztatja. Francsics Károly a püspök„Éljen Kossuth!" feliratok jelennek meg, kerti üvegházban virágaival foglalatosamiket a beszállásoló osztrák katonaság kodik. parancsnoka 24 óra leforgása alatt eltűnmájus 12. A veszprémi fegyverviselésre tet. alkalmas fiatalok összeírása. A mesterlegények mellett a szeminárium papnövenáprilis 22.: Megkezdődnek a csapatkivodékeit is lajstromba veszik. A férfiak kanások Veszprémből. A várba elszállásolt lapjain nemzeti szalag, az ablakokban oláh katonákat elvezénylik Veszprémből, nemzeti lobogó díszeleg. Francsicsék is április 24-26.: Hátráló osztrákok tömege nemzeti lobogót tesznek lepi el a várost. Fiáth Feki az ablakba a következő renc, császári biztos utolfelirattal: „Adja isten, só ténykedése a város kihogy a magyar / A fél viürítésének megszervezése lág uralja"; a túloldalán volt. 24-én a fehérvári „Áldd meg Isten e hazát." osztrák helyőrségtől kérBudapest romokban henek segítséget a rend ver. helyreállítására. Az erősítés másnap megérkezik. május 14.: Helyreáll a Ennek eredményeként az szünetelő közigazgatás. osztrák csapatok kivonuÜlésezik az állandó honlása zavartalanul folyik, védelmi bizottmányi ülés. április 26.: Batthyány Újjáalakul a nemzetőrség. Lajos volt magyar miniszA pandúrok létszámát 50 terelnök és Károlyi István fővel növelik, hadifoglyok 26-án a csámájus 17.: A budai várszári csapatok szoros kíban a Nádor lakás séretében átvonulnak Veszprémen és Sop„Mátyás király palotája" az ágyúzás miatt ron felé fordulnak. Fiáth Ferenc császári leégett. biztos és személyi titkára Kassics Béla is május 21.: A Révkomáromba menendő ekkor hagyja el a várost, veszprémi ujjoncokat díszes külsőségek április 28.: Számos mesterlegény, inas és között búcsúztatják. A Koronához címzett gyerek a „schwarzgelb" érzelmű polgárok fogadótól Kádártáig késéri őket a veszpablakait bedobálja. Nemzeti szalagok, rémi lakosság. Szilasi cigánybandája a kokárdák kerülnek fel a zubbonyokra. Rákóczi indulót húzza. Az újoncok Járják a „meszelők a keringőt": Kossuthot Francsics és néhány polgár költségére a éljenző feliratokkal lesznek tele a falak. kádártai kocsmában mulatnak az indulás Egy szentkirályszabadjai lakos merényleelőtt. Francsics és baráti köre a búcsúztatet készít elő Fiáth Ferenc ellen, de április tás után mulatni megy A délután korvégén elfogják. helykedéssel telik. Eközben megindul az orosz intervenció a magyar szabadságharc május 1.: Veszprém város tanácsa a kileverésére. csapongások megfékezésére ideiglenes XVll
V e s z p r é m i krónika 1848/1849.
május 22.: Hunkár Antal minden ceremónia nélkül visszatér Veszprémbe. Az estét a visszatérő főispán köszöntésének szentelik. Szól a cigányzene, a fáklyák bevilágítják Veszprém utcáit, május 26.: Hunkár Antal elnöklete alatt ülésezik a megyei állandó bizottmány a megyeházán. május 27.: Gál Farkas tábornagy Veszprémbe érkezik és püspöki rezidenciára hajtat. A püspöki palota hangos mulatóra emlékeztet. május 29-31.: Hír érkezik, hogy a magyar hadsereg egy része Veszprémen keresztül fog menni. A napok várakozással telnek. A katonákat váró és koszorúfonó veszprémi lányok napról-napra „felcsúfolódnak". A katonák csak június 6-án érkeznek meg. június 3.: Minden templomban kihirdetik a függetlenségi nyilatkozatot. Reggel 8 órakor Hosszú Márton kanonok mond rövid misét. Ez után Erdélyi Ferenc lelkész felolvassa a függetlenségi nyilatkozat szövegét. Hunkár Antal főispán vezetésével átvonulnak a református templomba, ahol Tatai Sámuel prédikátor olvassa fel a nyilatkozatot. 11 órakor a megyei tisztikar az evangélikus templomban Mozgai Sámuel lelkésztől ismételten végighallgatja a függetlenségi nyilatkozat szövegét, majd ugyanezt teszik 4 órakor a pápai zsidó hitközség rabbijának, Low Leopoldnak előadásában a zsidó templomban. június eleje: Felduzzasztják a megyei katonaság létszámát. A honvédelem újjászervezése nem hagy energiákat a közbiztonság megerősítésére. Veszprémbe ér az orosz intervenció híre. Sikeres újoncozás
folyik a megyében. Az állandó honvédelmi bizottmány népfelkelést szervez, június 5.: Tisztújító ülést tart Veszprém vármegye közgyűlése. Rosos István vonakodik az alispáni széket elfoglalni. Hunkár Antal korábbi főispán visszatér hivatalába. június 6.: Országos böjtöt hirdetnek ki minden valláskülönbség nélkül. A böjt azonban a magyar katonák megérkezése miatt örömünneppé alakul. „ Lányaink — mintha mindannyi vőlegényei eleibe ment volna — bőszülteknek látszottak örömükben. Mégpedig elmondhatom: úri úgy, mint polgári vagy pór. " — írja Francsics Károly. A püspökkert nyilvános táncházzá alakul. Az asszonynép estig táncol a huszárokkal. A sóház fekete-sárga korlátját piros-fehér-zöldre festik. június 9.: Társzekerek és ágyúk vonulnak át Veszprémen Pápa felé. június 12.: Vizler János veszprémi vendéglős az engedély nélküli bormérések beszüntetését sürgeti. június 14.: Kupricz Imre országgyűlési követ beszédet mond Veszprémben: „Nagy veszedelemben van a haza!". Tudtára adja a népnek a király száműzését. Kihirdeti az új miniszterek neveit. Görgey Arthur főtábornok neve hallatán szűnni nem akaró éljenzésbe kezd a lakosság. Eközben „katonaság döngött" városunkban, június 27-29.: A magyar sereget sorozatos kudarc éri. Veszprémben nagy a sürgés-forgás: visszavonuló magyar katonaság lepi el az utcákat, sok a sebesülteket szállító szekér. A zűrzavar a tetőfokára hág. június 30.: Hunkár Antal elhagyja Veszprémet, és a szegedre költöző kor-
xviii
V e s z p r é m i krónika 1848/1849.
mányhoz csatlakozik. A közhivatalokban lévő alispánok, szolgabirák, másodalispánok egészségügyi indokkal visszavonulnak hivataluktól, július 1.: Mindenki, aki kompromittálódott a magyar kormányzat oldalán, menekül. július 2.: Távoli ágyúpufogtatások zaja hallatszik a városban, július 5.: Halász György városbíró, és Pap János jegyző Veszprém polgárainak gyűlésen kihirdeti „A nemzet kormánya a néphez" proklamációt. A proklamációban meghirdetett népfelkelés részleteiről azonban szó sem esik. A császári érzelmű „schwarzgelb" polgárok a szabadságharc végét kívánják, július 8.: Vas megyei önkéntesek vonulnak be Veszprémbe nemzeti szalagokkal és Kossuth arcmásával feldíszítve, pörge kalapokban. július 21.: „Nincsen só" olvasható a sóház oldalán, július 22.: Posta és újság nem érkezik. augusztus 6.: Két osztrák tábori kenyérsütő foglyot szállásolnak el Veszprémben. augusztus 8.: Magasrangú foglyok érkeznek Veszprémbe, Füredre vitetik őket. augusztus 10.: Zirc felől magyar huszárok érkeznek Veszprémbe dobszóval és fehér zászlóval. A huszárok egész éjjel a csárdást húzatják Szilasi cigánybandájával. 12-én a magyar tábor eloszlik Pápa felé. augusztus 13.: A megyei honvédelmi bizottmány minden fiatalembert katonakötelesnek tartva, orvosi vizsgálat nélkül soroz. Hat nap alatt sok 19-30 éves fiatal katonának áll. Ruházatuk pőre gatya, fekete csákó, trágyahordó villa, augusztus 15.: Galamb József veszprémi postabiztos lemond hivataláról. A nagy-
xix
fontosságú postahivatal működésének szünetelése a közigazgatási ügyek intézését is gátolja. augusztus 19.: Az állandó megyei bizottmány utolsó ülése. A tisztikar nagy része az osztrák seregek érkezésének hírére elmenekül. augusztus 21.: A nagy esőzések ellenére a magyar seregek feszített tempóban vonulnak át Veszprémen, augusztus 25.: délelőtt 11 órakor Burits tábornok seregének előcsapata már üresen találja a megyeházát. Polétások a beszállásoló katonák ellátását célzó rendeleteket hirdetnek ki. A Kossuth-bankók iránti bizalmatlanság tapasztalható a kereskedelemben. Az élelem napról napra drágább lesz. A beszállásoló katonák házanként i számát rendeletileg folyamatosan emelik. Kezdetben ez a kvóta 2 fő, később 4, 6, 8, majd 10 fő lesz. A polgári lakosság a terheket elviselhetetlennek érzi. augusztus 27.: A Vigyázótorony tornyán a nemzeti lobogó mellett újra megjelenik a sárga-fekete lobogó. augusztus 28.: Francsics a 19-ei Pester Zeitungból értesül Kossuth és Görgey Arthur 1849. augusztus 11 -ei aradi proklamációjáról, melyben a megírják a magyar kormány megszűnésének hírét. szeptember 11.: Minden nemzeti zászlót eltűntetnek a városban, a nemzeti színek viselését betiltják. 17-18-án az országos vásár elmarad Veszprémben, szeptember 20.: A püspökház előtt szalmazsuppból rakott tűzön nyilvánosan elégetik a városban talált Kossuthbankókat. A háztulajdonosokat kötelezik minden „Éljen Kossuth!" felirat eltűnteté-
V e s z p r é m i krónika 1848/1849.
sére. A fegyvereket 23-áig kell beszolgáltatni. szeptember 29.: Komárom megadásának híre eljut Veszprémbe. „Megszűnt tehát háborúnk. De megszűnt ám lenni nemzetiségünk is! odalett szabadságunk! Legyőzettünk. " október 14.: Batthyány, Csányi kivégzésének híre Veszprémbe ér. 16-án Lőw Leopold pápai rabbit katonai kísérettel keresztülszállítják Veszprémen, október 22.: A megyegyűlés (számos tisztségviselő távolléte ellenére) összeül, november 1.: A városbíró-választás helyett városbíró-kinevezés. A szokásjogot emlegetni nem ildomos, november 20.: A Pest Buda közötti Lánchíd forgalma helyreáll. A hidat a forgalomnak Haynau táborszernagy adja át ünnepélyes keretek között, december 10.: Kossuth visszajöttét jósolja mindenki.
„Szeress, Hidj! Remélj! Ilyeneket beszéltünk 1850-ik év első napján. De aztán beszéltünk mi ennek a hónapnak még többi napjain is, meg tovább is, osztán még ilyenebbeket is ... hanem akármit beszéltünk se ártott se használt, mi le voltunk győzve, el voltunk nyomatva, s ostrom volt nyakunkon. "
Illusztráció: „Egy hivatalvadászfizinómiskája az utóbbi 20 év elforgása alatt." (1848-1869) Ludas Matyi 1870. évi naptára xx
Bibliográfia, források, tárgykalalógiis
Bibliográfia Acs Anna: Az 1848. évi polgári forradalom tizenhárom pontja = Múzeumi Diárium, 1993. Cserny Margit: Adatok Veszprém megye 1848-49-es történetéhez. VMMK 9/1970 125-147. old. Fiáth Ferenc: Életem és élményeim, 1878. Budapest Az 1849-es királyi kormánybiztos visszaemlékezései. [1867. Báró Fiáth Ferenc életem és élményeim kötetből ismertetés. Veszprém [napilap] 1877. december 19. 3. évf. 49. sz. 1. old. Tárca Gerő András: Március 15. Nemzeti szabadságünnepünk kalandos történetéből. Fényképkiállítás. Legújabbkori Történeti Múzeum Fényképtára, Műcsarnok. Budapest, 1992. Fenyvessy Ferenc: Az 1848/49-ik év eseményei Pápán. Pápai Lapok 1881. Horváth Alice, B.: Veszprém belvárosi rekonstrukció III. ütem. Műemléki vizsgálat 1-3. rész. Műemléki adattár, 44. doboz, ltsz: 17 145-92, 17 146-92, 17 147-92 Hudi József: Veszprém vármegyei tisztviselők adatai 1700-1849. Kézirat a Veszprém Megyei Levéltár Kézirattárában Hudi József: Veszprém vármegye nemessége 1848 előtt = Dunántúl településtörténete VI. VEAB-Veszprém, 1985. Hudi József: Veszprém vármegyei politikai elitje a XVIII-XIX. században (1711-1918) In Az átmenet avagy a rendszerváltás Veszprém megyében (szerk. Oláh Miklós) Veszprém, 1995. 25-61. old. Hudi József: Pápa város önkormányzata 1848/49-ben = Tanulmányok Pápa város történetéből. Pápa. 1994. Hudi József: Parasztmozgalmak Veszprém megyében 1848/1849-ben. In Tanulmányok Veszprém megye Múltjából, Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém, 1984. Hudi József: A Veszprémi Olvasó társaság 1841-1844 (Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez. VMMK 18. (Veszprém, 1987) 451-477. old. Hudi József: 1848 tavasza Veszprém vármegyében - Horizont 1988/1. Hudi József: Veszprémi Kossuth emlékek = Veszprémi Szemle 1994/2. Hungler József: Veszprém településtörténete. Eötvös Károly Megyei Könyvtár. Veszprém, 1988. Huszár János: Kmety tábornok 1849-es dunántúli hadjárata = Honismereti tanulmányok 5/1978. Hogya György: Öt nemzedék a könyvkötészet szolgálatában. A Georgiák Veszprémben. (Veszprém, 1987) 12. old. Kopasz Gábor: A veszprémi nemzetőrök szerepe a baranyai Dráva-vonal védelmében = VMMK 5/1966. Kossuth Hírlapja: Veszprém 1848. novemberben és decemberben történt eseményekről (1848. november 11. szombat 115. szám 506. old.; 1848. december 13. szerda 142. szám 612. old.; 1848. december 21. csütörtök 149. szám 647. old.) Könczöl Imre: Petőfi útjain Veszprém megyében Veszprém, 1973. Emlékek a múltból, 1848-49. Sajtószemelvények Összegyűjt. Cser József Lipták-Zákonyi: Veszprém megye a szabadságküzdelmekben. Veszprém, 1957. Lukács Károly: Kossuth a Balatonért. Siófok, 1948.
xxi
Bibliográfia, források, t á r g y k a l a l ó g i i s
Lukinich Imre: (közli) Hunkár Antal emlékiratai. [Az 1848-as magyar kormány által kinevezett főispán emlékiratai] Hadtörténeti Közlemények, 1926. 92-108., 229-248., 352380. old. Nagy László: Veszprém az 1848-49-diki év telén, tavaszán, nyarán és őszén. BakonyBalatoni Kalendárium (Veszprém, 1948) Nagy László: így fogadta Veszprém a felszabadító honvédeket. Bakony-Balatoni Kalendárium (Veszprém, 1948) Noszlopy Antal: 1848/49-ki dunántúli önvédharcz pótrajzul az általános Magyarhoni önvédharcz történetéhez. I-III. füzet 1875. LDM, Adattár ltsz.: 17.103/77 Nora, Pierre: Between Memory and History: Les Lieux de Mémoire. Representations 26. Spring 1989. 7-25. old. Molnár András: A pápai nemzetőrség 1848 tavaszán VMMK 18/1986. Molnár András: Árvay Sándor emlékirata = Hadtörténeti Közlöny, 1989/1. Pap Gábor: Életképek (tudósítások) A Veszprém megyei származású Pap Gábor kortárs beszámolója 1847. decembertől 1848. októberéig a Veszprém megyei eseményekről. Praznovszky Mihály: Kossuth nyomában Veszprém megyében = Múzeumi Diárium, 1992. Rainer Pál: Pöltenberg Ernő honvédtábornok, aradi vértanú családja, rokonsága és a révfülöpi honismereti gyűjtemény = Villa Fi lip. Honism. folyóirat 1997/1. 12-20. old. Rainer Pál: 48-as honvédtisztből olasz tábornok sírja = Múzeumi Diárium, 1993. Rainer Pál: Guyon Richárd honvédtábornok és Veszprém megye = Múzeumi Diárium 1994. Rákóczi István: A Veszprémi Református Egyházmegye 1848. évi tanterve. Kézirat. Eötvös Károly Megyei Könyvtár. Rákóczi István: A szentgáli református elemi népiskola története 1830-1848. között Kézirat, Eötvös Károly Megyei Könyvtár. Rosonczy Ildikó: Poeltenberg Ernő honvédtábornok aradi levelei = Folia Hist. 9. 47-58. oldal. Schildmayer Ferenc: Balatonalmádi története a polgári korban, in Balatonalmádi és Vörösberény története (Balatonalmádi, 1995) 448. old. H. Szabó Lajos: Pápa és környéke 1848-1849. Pápa, 1994. H. Szabó Lajos: Kossuth Lajos Pápa város díszpolgára Pápa, 1994. H. Szabó Lajos: Negyvennyolcas emlékmüvek, honvédsírok Pápa, 1994. H. Szabó Lajos: A szabadságharc és az emigráció pénzei. Pápa, 1995. Szarka Lajos: A Tihanyi félsziget és a Balaton-felvidék az 1848-49-es szabadságharc utolsó hónapjaiban = Zalai Gyűjtemény 28/1988. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891. Szuper Károly: Színészed naplója, Budapest, 1889. Terray Barnabás: Veszprém megyei utóvédharcok a pákozdi csata előtt 1848-ban = Veszprém Történeti Tár 1989/1. Varga Béla: Az első népképviseleti országgyűlés képviselőválasztása Veszprém megyében. Kézirat 1986. Veszprém Megyei Levéltár Varsányi Péter István: Hetvényi István emlékirata = Hadtörténeti Közlöny 1983/3. sz. (Hetvényi I. kenesei tanító!) Veress D. Csaba: Éljen a haza. Kiállítási forgatókönyv a Laczkó Dezső Múzeum adattárában, 1988. Vörös Károly: Szombathely 1821-22-ben egy borbélylegény szemével. Vasi Szemle (Szombathely, 1962)
xxii
Bibliográfia, források, t á r g y k a t a l ó g u s
Vörös Károly: Egy borbélylegény napjai Győrben 1823-ban. Arrabona4. (Győr, 1962) Vörös Károly: Francsics Károly veszprémi borbélymester pályafutása. VMMK. 1. 1963. 259-269. old. (Veszprém, 1963) Vörös Károly: Pest-Budai hétköznapok. (Budapest, 1966) Vörös Károly: Inasélet Pápán a XIX. század első negyedében. VMMK. 6. 1967. (Veszprém, 1967)
Források Francsics Károlyról Francsics Károly naplói: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, Quart. Hung. 1550. E, 3-6. kötet / 2. kötet 70 évig lappangott. Véghelyi Dezső veszprémi alispán (1840-1897) amatőr történetíró és forráskiadó hagyatékából. [Mikrofilm-másolatban az OSzK példányáról a Veszprém Megyei Levéltárban. Vörös Károly átiratában 1850-1873. közötti időszakról Laczkó Dezsó Múzeum Adattárában és az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban.] Francsics Károly, veszprémi borbély följegyzéseinek közlése: Veszprémi Hírlap (1902-1903) [napilap] Áz 1848-49-iki tél Veszprémben; Veszprém az 1849 év tavaszán, nyarán, őszén". Veszprémi Hírlap X. évf. 1902. XII.25., 52. sz. Veszprémi Hírlap XI. évf. 1903. I.4.. 1. számtól XI. évf. 1903. IX.20., 38 számig 22 folytatásban; Veszprémvármegye (1902) [napilap]: 1848. március 15-1949. tele / 1902. március 30-tól április 20-ig 3 folytatásban. Francsics Károly: Kis kamorámban gyertyát gyújték. Válogatta és sajtó alá rendezte Vörös Károly. (Magvető K., Budapest, 1973) Francsics Károlyról egyéb források: A veszprémi Polgári Társaskör évi könyvei (Gyorssajtónyomat Ramazetter Károlynál, Veszprém, 1860, 1863., 1864., 1868.) [jelzet: A ] Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém. Francsics Károly anyósának a nemzet megsegélésére tett adakozásáról: A haza megsegélésére miniszteri felhívásra történt adakozás jegyzéke 1848. június 7. 24.5x39.5 29-29 lap. Céhtörténeti adattár, ltsz: 70.1293.1 adattári szám: 202. Francsics Károly műhelyéről és lakóházáról: Veszprém bel- és külterületének kataszteri térképe, 1857. [fényképmásolat az OL-ban őrzött eredetiről], Laczkó Dezső Múzeum, Régészeti adattár, 7. mappa ltsz: 15578, 15579; Veszprém kataszteri térképe (1857) Magyar Országos Levéltár, Budapest: Térképtár, S 79 Kataszteri gyűjtemény, térképek, 298. téka Veszprém térkép 1857.; Térképtár, S 79 Kataszteri gyűjtemény, iratok, 1096. csomó. "Original Parzellen Protocoll der Gemeinde Veszprém 1857. Verfasst Eduard Schuffenhauer" Életrajzi adatok: VeML, Veszprém város tanácsülési jegyzőkönyvek, 1879. december 6., 1880. július 24. vö.: Hungler J. 1988.: 235. old.
Tárgy katalógus 1848/1849-es témájú fényképfelvételek: Klapka György, 1848-as tábornok (1887) Klösz György felvétele, hátlapon felirat: "Főtisztelendő Lukacsek János, szeretve tisztelt régi barátjának emlékül / Budapest 91/XXII 87. Klapka György, LDM, TFT ltsz: 69.2742.; Kerényi Károly, 1848-as honvéd altiszt (Veszprém, 1880 k.) Becske Adolf felvétele, LDM, TFT ltsz: 69.3486.; Balog Ádám honvédtiszt (1860 k.) LDM, TFT ltsz: 87.26.1 é.n.: dagerrotípia Miskey Sándor r. könyvek és Z. fénykép (Daguerrotyp. Balogh Ádám 48-as honvéd) Gyarapodási napló 3005. 1910. július 20.; Kossuth Lajos öregkori arcképe (1880 k.) ism. m. felvétele, LDM TFT, ltsz: 69.2740.; Veszprémi vásárbazár, 48-as
xxiii
Bibliográfia, források, tárgykalalógiis
Honvédek Sátora (Veszprém, 1906); ism. m. felvétele, LDM TFT, ltsz: 68.12.1.; 48-as honvédek újságot olvasnak (1906.k.) ism. m. felvétele, LDM TFT, ltsz: 73.5329. Veszprémi '48-as honvédek sírjai: Kerényi Károly 48-as honvéd sírja LDM MA ltsz: 8280; Aschermann Vendrey Ferenc 48-as ezredes sírja LDM MA ltsz: 8281; Kiirtli Károly 48-as honvéd sírja LDM MA ltsz: 8282; Palotay Ferenc doktor 48-as honvéd sírja LDM MA ltsz: 8283; Révész Vince 48-as honvéd sírja LDM MA ltsz: 8284 Festmények, grafikák: Vastagh György: Fiáth Ferenc arcképe, 1860. k. olaj, vászon 90x136 cm; LDM, KGy ltsz: 53.8.10.; Vastagh György: Ferenczy György arcképe, é.n. olaj, vászon 94x145 cm.; LDM KGy ltsz: 53.8.13.; Vastagh György: Széchenyi István arcképe (Amerling után) olaj, vászon 92x126 cm.; LDM KGy ltsz: 53.8.2.; Vastagh György: Kossuth Lajos, 1855. (1895) olaj, vászon 92x136 cm.; LDM KGy ltsz: 53.8.4.; Vastagh György: Deák Ferenc arcképe, olaj, vászon 90x136 cm.; LDM KGy ltsz: 53.8.11.; Eörményesi báró Fiáth Ferenc, Kamarás K. Tanácsos, s Veszprém Vármegye Főispánja, 1864., 19.3x17.6 cm, ism.m. litográfiája, kiadta: Vereby Soma, Nyomt. Wellisch & Birkholz, Pest. LDM, KGy ltsz: 60.119; LDM, FNT ltsz: V/3608; Eörményesi és Karánsebesi báró Fiáth Ferenc, Veszprém vármegye főispánja, 1885. ism.m. rajzáról készült reprodukció, Becske Adolf felvétele, LDM, TFT ltsz: 69.3484; Ferenc József arcképe, 1857. k.. olaj, vászon 74x100 cm.; LDM KGy ltsz:53.13.3.; Ferenc József arcképe, 1857. k. olaj, vászon 74x100 cm.; LDM KGy ltsz:53.13.4. A szabadságharc pénzei: 1 dukát, LDM, NumGy ltsz: 107; 20 krajcár , LDM, NumGy ltsz: 67.3.1805; 10 krajcár, LDM, NumGy ltsz: 67.3.1806; 6 krajcár, LDM, NumGy ltsz: 67.3.1807; 3 krajcár, LDM, NumGy ltsz: 61.377; 1 krajcár, LDM, NumGy ltsz: 67.3.1808; 15 korona, LDM, NumGy ltsz: 63.28; 10 forint, LDM, NumGy ltsz: 63.26; 5 forint, LDM, NumGy ltsz: 63.24; 2 forint, LDM, NumGy ltsz: 63.23; 1 forint, LDM, NumGy ltsz: 63.22; Hatkrajcárosokból készített emlékkarkötő, LDM, NumGy ltsz: 66.308.1. és 66.309.1; Kossuth Lajos Amerikában kibocsátott 1 dollárosa, 1852. február 2., LDM, NumGy ltsz: 80.6.2 '48-as relikviák: Békeffy György várpalotai nemzetőr hadnagy csákója, 1848. 18 cm LDM, IGy ltsz: 56.6.; Békeffy György várpalotai nemzetőr hadnagy kék attilája, 1848. LDM, IGy ltsz: 56.105.1.; A Bársonyos községből származó Kehenics Pál zekéje. A 8. Koburg huszárezred zekéje, melyet a világosi fegyverletételnél is viselt, 1849. LDM IGy ltsz: 56.102. ; Sommersbergi Freyseysen János tiszti sapkája, 1848. LDM IGy ltsz: 56.81. ; Holub János veszprémi honvédhuszár csákójának tolldísze, 1849. 34 cm LDM IGy ltsz: 56.83.; Osztrák fekete tollbokréta, Haynau seregében. LDM IGy ltsz: 56.84.; Veszprémi nemzetőrség zászlója 1848. május. 168x175 cm. LDM, IGy ltsz: 56.2.1.; Kerner Imre honvédtiszti szolgálati szalagja LDM, IGy ltsz: 56.85. ; Orbán Pál altiszt tarsolya. LDM, IGy ltsz: 56.88.; Batthyány Lajos kucsmája. LDM, IGy ltsz: 56.89.; Batthyány Lajos pipája. LDM, IGy ltsz: 56.; Noszlopy Gáspár, sötétkék spencer-dolmánya, 1850. A l i , székely huszárezred törzstiszti öltözete. LDM, IGy ltsz: 56.103.; Paál József vámosi honvédszázados fekete posztócsákója, 1848. LDM, IGy ltsz: 56.109-110.; Patrontáska szíjjal, kartus Ferenc József monogrammal, XIX. sz. 2. fele LDM, IGy ltsz: 56.86.; Vállon átvetett kartus 91x85 cm. LDM, IGy ltsz: 56.87.; Huszárkard, 1845. 102 cm LDM TGy ltsz: 81.337.1-2 Veszprémi látképek: Berken János: Veszprém, 1817. színezett tollrajz, 48.5x71 cm, LDM, KGy ltsz: 82.26. Berken János: Veszprém, 1818. színezett tollrajz, 46.5x71 cm, LDM, KGy ltsz: 82.27. Berken János: Veszprém város kinézése Északra, 1817. színezett tollrajz, 46.5x71 cm, LDM, Kgy. ltsz: nélkül; Veszprém látképe egy formanyomtatott
xxiv
Bibliográfia, források, t á r g v k a l a l ó m i s
vándorkönyvben, 1826. Vándorló könyv, a nagy Méltóságú Magyar kir. Helytartó Tanácsnak... Veszprém, Totth János nyomtatása kisnyomtatvány, acélmetszet, LDM CéhA Itsz: 73.9.1.; Veszprém, 19. század eleji szalmaképen fotó LDM MA ltsz: 4252.; Rohbock, L.: Veszperim, Mittagseite, 1850 k. del. A. Fesca sculp., Darmstadt é.n. G.G.Lange acélmetszet-látkép, 17.5x12 cm in Hunfalvy János (1856) Magyarország LDM HA ltsz: 10398-68; MNM, TKCs lsz: 3241; LDM, MA ltsz: 11485; LDM, MA ltsz: 4251; Stadt Veszprém in Ungarn, 1857. Oedenburger Distrikt, Veszpr. Com. 1857. Antgenommen. 65x52 cm 15. [tok 174]; LDM HA ltsz: 10399-68. Slavikovszky Ádám: Veszprém, 1860. színezett litográfia, 19x31 cm, LDM, KGy ltsz: 77.89.1-2.; Veszprém látképe déli oldalról, 1902 k. Becske Adolf felvétele, LDM, MA ltsz: 7536.; Veszprém látképe dél-nyugatról, a Sintérdombról, 1902. Lederer&Popper, Prag, 1902. LDM, TFT ltsz: 68.3.5.; Veszprém látképe észak-nyugatról, a Davidikumtól, 1902 k. Becske Adolf felvétele, LDM, TFT ltsz: 68.3.6.; Veszprém látképe észak-nyugatról, a Davidikumtól, 1895. Lóczy Lajos felvétele (?), LDM, MA ltsz: 7546 vö üvegnegatívok.; Veszprém látképe északról, 1909 k. ism.m. felvétele, LDM, MA ltsz: 7545.; Veszprém látképe észak-keletről, 1903 k. Becske Adolf felvétele, LDM, MA ltsz: 7532.; Veszprém látképe keletről, 1903 k. Becske Adolf felvétele, LDM, MA ltsz: 7535.; Veszprém látképe keletről, 1903 k. Becske Adolf felvétele, LDM, MA ltsz: 7531.; Veszprém látképe nyugatról, 1904 előtt 13x18 cm, Bölcs ? felvétele, LDM, FNT ltsz: 2695.; Veszprém látképe észak-nyugatról, 1904 előtt 13x18 cm, Bölcs ? felvétele, LDM, FNT ltsz: 2693. "Piacztér": Piactér. Vörösmárvány szökőkúttal és nyilvános kúttal, 1893. Becske Adolf felvétele, LDM, MA ltsz: 7644; LDM, TFT ltsz: 75.5.1; Bognár Kálmán: Veszprémi piac, 1895. olaj, vászon 20x72 cm; LDM KGy ltsz: 70.4.1 0 e l e n l e g VEAB-székházban]; Bognár Kálmán: Veszprémi piac, 1897. olaj, vászon 17.5x51 cm; LDM KGy ltsz: 83.3.; Piactér, tűzvész után, 1909. ism. m. felvétele LDM, FNT ltsz: 1/2712; LDM, MA ltsz: 7673.; Veszprém, Fő utcza, Pósa ház, 1895. Pósa Endre kiadása, LDM, TFT lev.lap. ltsz: 70.1317.; Veszprém, Pósa ház, 1903 k. Auer Lipót felvétele, a Ferenczy gyógyszertárral szemben, LDM, MA ltsz: 7624.; Veszprém, Pósa ház, 1915 LDM, MA ltsz: 7625; LDM, FNT ltsz: 14806.; Gizella tér, 1903 k. LDM, MA ltsz: 4203/ alsó kép; Gyógyszertár, a volt Ferenczy György féle patika, 1900 k. Becske Adolf felvétele, Veszprém, fotó, LDM, TFT ltsz: 69.2804. Régi városháza: Veszprém város emlékkönyve Ö Felségének 1857 augusztus 13,-iki látogatása alkalmával, 1857. Tartalma 1./ Veszprém látképe; 2./Ajánlat; 3.1 Huldigungsgrus; 4. Veszprém város nemtője; 5./ Der Genius der Stadt Veszprém; 6./ Die heilige Gisela.LDM HA ltsz: 13403/68; MNM ltsz: 100/1899,2.; Veszprémi látogatása Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynőnek VeML, Kvt ltsz: 2125 Vigyázótorony: Vigyázótorony megmagasitása alkalmából készült emlékirat, 1814. "Övök emlékezetnek okáért..." [eredetileg a torony tetőgombjában elhelyezve] kézirat, LDM, MA ltsz: 11353-1 1354.; Vigyázótorony felújítása alkalmából készült emlékirat, 189. [eredetileg a torony tetőgombjában elhelyezve] kézirat, LDM, MA ltsz: 1 1355.; Vigyázótorony felújítása alkalmából készült emlékirat, 1891. Kováts Imre polgármester beszéde [eredetileg a torony tetőgombjában elhelyezve] kézirat, v.pecséttel, LDM, MA ltsz: 11356.; Veszprémváros t. cz. közönségéhez!, 1891. Veszprémváros "Vigyázótorony"nak nevezett tűztornya a város által újból renováltatván, a torony gömbjének és koronájának ünnepélyes feltétele 1891. évi október hó 11-én, vasárnap fog megtartatni, Petőfi könyvny, Veszprém kisnyomtatvány, falragasz, [zöld-sárga-lila] LDM, MA ltsz: 11359-11361.; Veszprémváros t. cz. közönségéhez!, 1891. Veszprémváros
xxv
B i b l i o g r á f i a , források, t á r g y k a t a l ó g u s
"Vigyázótorony"-nak nevezett tűztornya a város által újból renováltatván, a torony gömbjének és koronájának ünnepélyes feltétele 1891. évi október hó 11-én, vasárnap fog megtartatni, Petőfi könyvny, Veszprém nyomtatvány, plakát, LDM, MA ltsz: 11358.; Vigyázótorony, 1889. ism. m. felvétele, Pósa Endre kiadásában, Veszprém, képes levelezőlap, LDM, MA ltsz: 7549.; Veszprém főtere a tűztoronnyal. 1886 k. Klösz Gy. felvétele (?), Látogatók Lapja, Veszprém vármegye, 5. old., LDM, TD ltsz: 73.4933.; Vigyázótorony, 1898 k. ism. m. felvétele, Veszprém fotó, LDM, MA f43 doboz] ltsz: 4265.; Veszprém, Takarékpénztár, Vigyázótorony, Piactér, 1903 k. Becske Adolf felvétele, LDM, MA ltsz: 7643; Veszprém, Tűztorony, 1910 k Pósa Endre kiadása, LDM, TFT, lev.lap. ltsz: 70.1311.; Vigyázótorony, 1903 k ism.m. felvétele, LDM, MA ltsz: 4265.; Vigyázótorony, 1920 k. ism. m. felvétele, Veszprém fotó, LDM, MA ltsz: 9412.; Vigyázótorony, 1920 k. ism. m. felvétele, Veszprém, Fodor Ferenc kiadása levelezőlap, LDM, TFT ltsz: 95.17.12.; Veszprém. Vigyázótorony, 1929. ism. m. felvétele, fotó, LDM MA ltsz: 7552; LDM, FNT ltsz: V/14805. Takarékpénztár: Vastagh György: Férfi arckép, é.n. olaj, vászon 96x142 cm. [Takarékpénztál-]; LDM KGy ltsz:53.8.3.; Vastagh György: Ferenczy György arcképe, é.n. olaj, vászon 94x145 cm. [Takarékpénztár]; LDM KGy ltsz:53.8.13.; Veszprém, A "veszprémi takarékpénztár" háza, 1910 k. ism.m. felvétele, képes levelezőlap. Krausz Ármin fia kiadása, LDM, TFT lev.lap. ltsz: 70.1309.; Veszprém, Takarékpénztár utca, a Hosszú utca eleje, 1908. LDM, MA ltsz: 7714. Nemzeti Kaszinó: Veszprémi Casino Könyv, 1842. A Veszprémi Memzeti Casino Részvényeseinek névsora betürendel, annak alapszabályai és rendeletei. Veszprémben, Jesztány Totth János' nyomtatása, kisnyomtatvány, p. 32., LDM, Kvt ltsz: LH 546/1; Veszprémi Casino Könyv, 1847. A' Veszprémi Memzeti Casino Részvényeseinek névsora betürendel, annak alapszabályai és rendeletei. Nyomatott Veszprémben, kisnyomtatvány, p. 32., LDM, Kvt ltsz: LH 546/2.; Veszprém Vármegyei Gazdasági Egyesület alakulása, 1863. Igazgatói választmányi megbízásból közli Kőrösy Lajos, egyleti jegyző. Veszprémben Ramazetter Károlynál, kisnyomtatvány, p. 29. LDM, Kvt ltsz: LH 569.; Nemzeti Kaszinó, 1908. ism. m. felvétele, LDM, MA ltsz: 7657; LDM, TFT ltsz: 48.658.6/1977; LDM, FNT ltsz: V/2667; LDM, FNT ltsz: V/16393.; Nemzeti Kaszinó a Piactéren, 1908 k. ism. m. felvétele, LDM, MA ltsz: 4204 Kapuváry ház (Polgári Kaszinó): Veszprém. Kapuváry ház, Városháza a Babocsay téren, 1900 k., ism. m. felvétele, Krausz Ármin fia kiadása, levelezőlap LDM, FNT ltsz: V/16392; LDM, TFT, levlap, ltsz: 69.2694; LDM, FNT ltsz: V/7323.; Kapuváry ház a Babocsay téren, 1910 k ism. m. felvétele, fotó, LDM, FNT ltsz: V/7329; LDM, TFT ltsz: 7595.; Kapuváry ház a Babocsay téren, 1920 k. ism. m. felvétele, fotó, LDM, FNT ltsz: V/7326; LDM, TFT ltsz: 7596.; Richter és Ströber női divatképei, 1839-1841. LDM, KGy ltsz.: 53.1.99-123.; A veszprémi Polgári Társaskör évi könyve, 1860. Gyorssajtónyomat Ramazetter Károlynál, Veszprém, kisnyomtatvány, p. ., EöKMKvt, Htgy jelz: A.; A veszprémi Polgári Társaskör évi könyve, 1863 Gyorssajtónyomat Ramazetter Károlynál, Veszprém kisnyomtatvány, p. ., EöKMKvt, Htgy jelz: A.; A veszprémi Polgári Társaskör évi könyve, 1864 Gyorssajtónyomat Ramazetter Károlynál, Veszprém kisnyomtatvány, p. ., EöKMKvt, Htgy jelz: A.; A veszprémi Polgári Társaskör évi könyve, 1868 Gyorssajtónyomat Ramazetter Károlynál, Veszprém kisnyomtatvány, p. ., EöKMKvt, Htgy jelz: A 501.; A Veszprémi Csizmadia Ipartársulat alapszabályai, 1865.; Veszprémben, nyomatott Ramazetter Károlynál, kisnyomtatvány, p. 18., LDM, Kvt ltsz: LH 539.
xxvi
B i b l i o g r á f i a , források, tárgy katalógus
Vásártér: 1. Veszprém, Hetivásár a gabonapiaczon, 1910 k. ism.m. felvétele, képes levelezőlap, Krausz Ármin fia kiadása, LDM, TFT lev.lap. ltsz: 69.2683.; Veszprém, Hetivásár a gabonapiaczon, 1910 k. ism.m. felvétele, képes levelezőlap, Krausz Ármin fia kiadása, LDM MA ltsz: 4206.; Veszprém, marhavásártér, 1908. ism.m. felvétele, fotó, LDM MA ltsz: 7718.; Balassa-Cseresznyés kúria, 1930 k. LDM MA ltsz: 7605.; Veszprém, Vásártér az 1893-as tűzvész idején LDM TFT ltsz: 75.5.5.; Veszprém, Vásártér az 1893-as tűzvész idején LDM TFT ltsz: 75.5.4.; Veszprém, Vásártér az 1893-as tűzvész idején LDM TFT ltsz: 75.5.3.; Veszprém, Vásártér az 1893-as tűzvész idején. LDM TFT ltsz: 75.5.2 Püspökkert: Angol kisasszonyok intézete, 1903 k. LDM MA ltsz: 4205/ alsó kép.; Raimann Rezső: Angolkisasszonyok intézete és temploma, 1870.k LDM MA ltsz: 4376.; Háry Gyula: Angolkisasszonyok intézete és temploma, 1870.k LDM MA ltsz: 4376.; Püspöki jószágkormányzóság, Püspökkerti üvegházak háttérben az angolkisasszonyok intézete, 1906. 13x18 cm, ism. m. felvétele, LDM, MA ltsz: 7639; LDM, FNT ltsz: 2719.; Veszprém, Püspökkert, 1930 k. Barasits kiadása, Budapest, LDM, TFT lev.lap. TD-ból ltsz: 87.11.4. Veszprém, Temetőhegy: Szent Anna tér, 1903 k. LDM MA ltsz: 4205/ felső kép.; Veszprém, Hosszú utca, 1909.Pósa Endre kiadás, TFT, levlap, ltsz: 70.1305.; Veszprém, Séd patak a Hosszú utca végén, 1915. Kálmán István kiadása, TFT, levlap. MA-ból ltsz: 7698.; Veszprém, Dávid-árvaház és Temetőhegy-városrész, 1909 k. Krausz Ármin és Fia, Veszprém kiadása, TFT, levlap, ltsz: 70.1304.; Veszprém, Temetőhegy, 1903. TFT, levlap. MA-ból ltsz: 7740.; Veszprém, JJrkuti malom, 1910. Krausz Ármin fia kiadása, LDM, TFT lev.lap. Népr.A-ból ltsz: 10.896/74.; Urkuti malom, 1930 k. LDM, MA ltsz: 7637.; Káptalani malom, 1930 k. LDM, MA ltsz: 7618.; Veszprém, Remete utca, 1908. LDM MA ltsz: 7716.; Veszprém, Rákóczi tér 12. Csermák Antal szülőháza, 1910 k. Divald felvétele LDM MA ltsz: 7732.; Veszprém, Rákóczi tér 12. Csermák Antal szülőháza, 1919. Halmi Sándor ? felvétele LDM MA ltsz: 7729.; Veszprém, az Egyházmegyei Könyvnyomda épületének utcája, 1908. LDM, MA ltsz: 7723.; Veszprém, kilátás a várfalról Csatár felé, 1908. LDM MA ltsz: 7724.; Veszprém, kilátás a várfalról Csatár felé, 1908. LDM MA ltsz: 7725.; Veszprém, egy belső udva képe, 1908. LDM MA ltsz:7717.; Veszprém, egy belső udva képe, 1908. LDM MA ltsz:7719.; Veszprém, ? utca, 1908. LDM MA ltsz: 7720.; Veszprém, Séd völgye, kacsaúsztató, 1908. LDM MA ltsz: 7721.; Veszprém, ? utca, 1908. LDM MA ltsz: 7722.; Veszprém, ? utca, 1908. LDM MA ltsz: 7726.; Veszprém, ? utca LDM MA ltsz: 7735 vö F 50538.; Veszprém, ? utca LDM MA ltsz: 7736.; Veszprém, ? utca LDM MA ltsz: 7739.; Veszprém, Eke utca 9. LDM MA ltsz: 7754.; Veszprém, egykori tobakház a Vár alatt, 1906 k. ism. m. felvétele, 13x18 cm, LDM, MA ltsz: 7752; LDM, FNT ltsz: 2718. Zsinagóga: A veszprémi "Hochmuth Abrahámné" nevű Krajczár-egylet múltja és jelene (1865-1891), 1891. Az elnökség megbízásából közli: Szép Lipót, az egyesület titkára. Veszprém, Nyomatott Krausz Ármin Fia Könyvnyomdájában. (21.) kisnyomtatvány, p. 24., LDM, Kvt ltsz: LH 598.; Veszprém, Zsidó templom, 1910 k. Krausz Ármin fia kiadása, LDM, TFT lev.lap. ltsz: 70.1314. Evangélikus templom: Veszprém, Evangélikus templom a Palotai utcában. 1918. ism.m. felvétele, képes levelezőlap, Pósa Endre kiadás, LDM, TFT lev.lap. MA-ból ltsz: 7575 Református templom: Veszprém, református elemi iskola, 1910 k. Kollár felvétele LDM MA ltsz: 7744.; Veszprém, Református templom a Jeruzsálemhegyen, 19 !0 k. Krausz XXV ii
Bibliográfia, források, tárgy katalógus
Ármin fia kiadása, TFT, levlap, ltsz: 69.2700.; Református templom, Szarvas utca ism.m. felvétele, 13x18 LDM, FNT ltsz: 2716 Vár: Veszprém, várfeljáró, 1903. Becske Adolf felvétele, LDM MA ltsz: 7548.; Vár, Szentháromság tér, Ányos Pál emléktáblájának leleplezése, 1902. május 14. LDM MA ltsz: 7846.; Veszprém, Ferences templom bejárati kapuja, épült 1723-1730 A:. LDM MA ltsz: 11.583.; Veszprém, Aggpapok háza LDM MA ltsz: 11.575.; Szentháromságtér, 1906 k Becske Andor felvétele, Veszprém képes levelezőlap, LDM, TFT ltsz: 70.1326.; Veszprém, Benedek hegy Semptsey Ferenc nagyvázsonyi kapitány siremléke, 1680. 1904ben elbontották LDM MA ltsz: 7640.; Veszprém, Benedek hegy Semptsey Ferenc nagyvázsonyi kapitány síremléke, 1680. 1904-ben elbontották LDM MA ltsz: 7641. Régi megyeháza: B[áró] Fiáth Ferencz: Eletem és élményeim. /-//. kötet, 1878. Budapest, Tettei Nándor és Társa., [Mihályfy János könyvkötő és díszműves, Veszprém, Szabadság-tér 2. Könyvtárából] könyv, p. 257., LDM, Kvt ltsz: LH 1155.; Vastagh Gy.: Fiáth Ferenc arcképe, 1860. k olaj, vászon 90x136 cm; régi Megyeháza; LDM, KGy ltsz: 53.8.10.; Eörményesi báró Fiáth Ferenc, Kamarás K. Tanácsos, s Veszprém Vármegye Főispánja, 1864. 19.3x17.6 cm, ism.m. litográfiája, kiadta: Vereby Soma, Nyomt. Wellisch & Birkholz, Pest. LDM, KGy ltsz: 60.119; LDM, FNT ltsz: V/3608.; Eörményesi és Karánsebesi báró Fiáth Ferenc, Veszprém ármegye főispánja, 1885. ism.m. rajzáról készült reprodukció, Becske Adolf felvétele, LDM, TFT ltsz: 69.3484.; Ism. m.: Ferenc József arcképe, 1857. k. olaj, vászon [Megyeház] 74x100 cm.; LDM KGy ltsz:53.13.3.; Ism. M.: Ferenc József arcképe, 1857. k. olaj, vászon [Megyeház] 74x100 cm.; LDM KGy ltsz:53.13.4.; Régi megyeháza, 1903 k. LDM, MA ltsz: 4203/ felső kép.; A régi megyeháza a veszprémi várban, 1903 k. Becske LDM MA ltsz: 7646.; A régi megyeházával szemközti ház, 1903 k. Becske LDM MA ltsz: 7647. Szent Mihály székesegyház: Szent Mihály székesegyház, 1906 k. Becske Andor felvétele, Veszprém, LIX. Fotó, LDM, MA ltsz: 8896.; Szent Mihály székesegyház, 1906 k. Becske Andor felvétele, Veszprém, LXII. fotó, LDM, A ltsz: 8898.; A Székesegyház freskói, 1906 LDM, MA ltsz: 8846. Székesegyházról készült Becske fotóalbum dobozából.; A Székesegyház karzata az orgonával, 1906. LDM, MA ltsz: 8852 Székesegyházról készült Becske fotóalbum dobozából.; A Székesegyház freskói, 1906. LDM, MA ltsz: 8856 Székesegyházról készült Becske fotóalbum dobozából.; Lejárat az altemplomba, 1906. LDM, MA ltsz: 8859 Székesegyházról készült Becske fotóalbum dobozából.; Szószék, 1906. LDM, MA ltsz: 8864 Székesegyházról készült Becske fotóalbum dobozából.; Szószék és oltár, 1906. LDM, MA ltsz: 8865 Székesegyházról készült Becske fotóalbum dobozából.; Székesegyház és a Szentháromság tér, 1906. LDM, MA ltsz: 8867 Székesegyházról készült Becske fotóalbum dobozából.; Székesegyház, 1906. LDM, MA ltsz: 8896 Székesegyházról készült Becske fotóalbum dobozából.; Székesegyház, 1906 LDM, MA ltsz: 8897 Székesegyházról készült Becske fotóalbum dobozából.; Székesegyház és a Vár, 1906. LDM, MA ltsz: 8898 Székesegyházról készült Becske fotóalbum dobozából Püspöki palota: Püspöki palota, 1903. Becske Adolf felvétele, fotó, LDM, MA ltsz: 7565.; Püspöki székház, 1903k. LDM MA ltsz: 8835.; Püspöki székház, Ö Felsége fogadószobája, 1903 k LDM MA ltsz: 8836.; 4. Püspöki székház, Ö Felsége fogadószobája, 1903 k. LDM MA ltsz: 8837.; Püspöki székház, Ö Felsége fogadószobája, 1903 k. LDM MA ltsz: 8838.; Püspöki székház, Püspöki házikápolna, 1903 k. LDM MA ltsz: 8839.; Veszprém, Püspöki palota egyik kandallója, 1906. Somogyi S. felvétele, MA xxv iii
Bibliográfia, források, tárgy katalógus
ltsz: 10678.; Ranolder János veszprémi püspök portréja, 1851. Kriehüber, LDM, Adattár ltsz: TD.85.7.1; LDM, FNT ltsz: V/16171 Fényképész sarok: Klapka György, 1848-as tábornok, 1887. Klösz György felvétele, hátlapon felirat: „Főtisztelendő Lukacsek János, szeretve tisztelt régi barátjának emlékül / Budapest 91 /XXII 87. Klapka György", LDM, TFT ltsz: 69.2742.; Kerényi Károly, 1848as honvédtiszt, 1880 k Becske Adolf felvétele, LDM, TFT ltsz: 69.3486.; Balog Ádám honvédtiszt, 1860 k LDM, TFT ltsz: 87.26.1 é.n.: dagerrotípia Miskey Sándor r. könyvek és Z. fénykép (Daguerrotyp. Balogh Ádám 48-as honvéd) Gyarapodási napló 3005. 1910. július 20. Kossuth Lajos öregkori arcképe, 1880 k ism. m. felvétele, LDM TFT, ltsz: 69.2740.; Veszprémi vásárbazár, 48-as Honvédek Sátora, 1906. ism. m. felvétele, LDM TFT, ltsz: 68.12.1. Raczek veszprém muzsikus család, 1859. repr. üvegnegatív 1942. LDM, TNT ltsz: 1/3287.; Lengyel Samu hirdetése, 1866. Veszprém [Eötvös Károly lapja 1865-1867), Veszprém, 1866. szeptember 9. Eötvös Károly Megyei Könyvtár.; Lengyel Samu fotóalbuma, 1862. Lengyel Samu és más kortárs fényképész felvételei, LDM, TFT ltsz: 84.216.1-84.216.82.; Lengyel Samu fotóalbuma, 1862-1890 k Lengyel Samu veszprémi, balatonfüredi, kassai, majd budapesti fényképész felvételei, LDM, TFT ltsz: 77.213.; Néhai Halász Péter veszprémi r.k. elemi iskolai tanító, 1860 k. Lengyel Samu felvétele, LDM TFT, ltsz: 69.3488.; Ismeretlen férfi arcképe, 1860 k. Lengyel Samu felvétele, LDM TFT, ltsz: 84.212 Viselet, önkéntes népfelkelő 1.: pásztorkalap LDM, NGy ltsz: N.298. átm 53 cm.; fekete szűr LDM, NGy ltsz: 53.11.116. h: 125 cm; bőszárú gatya LDM, NGy ltsz: N.77.57.5 sz:128 cm; h:75 cm; bőrtarisznya LDM, NGy ltsz: N.76.26.1 28x37 cm; csizma LDM, NGy ltsz: 77.44.26. m:41 cm 42-es; bőrös kulacs LDM, NGy ltsz: 55.1.1. m:36 átm:25 cm; lőportartó LDM, NGy ltsz: 54.98.1. m:17,8 cm; kovaköves vadászpuska LDM, IGy ltsz: 53.7.23. h: 112 cm Viselet, önkéntes népfelkelő 2.: bőszárú gatya LDM, NGy ltsz: 78.4.5. sz:139 cm; h:80.5 cm; csizma LDM, NGy ltsz: 81.14.97.1-2 m:41 cm; 42-es bőrözött fakulacs függesztő szíjazattal LDM, NGy ltsz: 80.17.15 m:35 cm Viselet, önkéntes népfelkelő 3.: fekete pitykés posztódolmány LDM, IGy ltsz: 53.4.159.; bőszárú gatya LDM, NGy ltsz: 70.7.1. sz:143 cm;h:75 cm bőrözött fakulacs LDM. NGy ltsz: 71.1.1. m:36cm átm:24 cm; bőrtarisznya LDM, NGy ltsz: 77.12.8. 35x25 cm; duplacsövű vadászpuska LDM, IGy ltsz: 53.7.47 m:106 cm; lőportartó LDM, NGy ltsz: 54.108.1 M 13.5 cm Viselet, nemzetőr hadnagy: 1. Békeffy György várpalotai nemzetőr hadnagy csákója, 1848. 18 cm LDM, IGy ltsz: 56.6.; 2. Békeffy György várpalotai nemzetőr hadnagy kék attilája, 1848. LDM, IGy ltsz: 56.105.1.; 3. Pisztolytáska 42 cm LDM TGy ltsz: 85.112.1.; 4. Csappantyús pisztoly 47 cm LDM IGy ltsz: 53.7.85.1.; 5. Gyalogostiszti kard, 1837. 90 cm LDM IGy ltsz: 55.378.1-2.; 6. Zsinóröv 76 cm LDM IGy ltsz: 56.93..; 7. Csizma 37 cm LDM NGy ltsz: ltsz: 88.1.1. (Középszürke pantalló, vörös lampasszal; fekete bőr vállszíj másolatok) Viselet, huszár közlegény: 1. Huszárkard, 1845. 102 cm LDM TGy ltsz: 81.337.1-2; 2. A Bársonyos községből származó Stehenics Pál zekéje. A 8. Koburg huszárezred zekéje, melyet a világosi fegyverletételnél is viselt, 1849. LDM IGy ltsz: 56.102.; 3. Vállon átvetett kartus 91x85 cm LDM, IGy ltsz: 56.87.; 5. Zsinóröv 97 cm LDM. IGy ltsz: 56.96.; 5. Tarsoly 30x25 cm LDM IGy ltsz: 56.92. 6. Facsutora 40 cm LDM NGy ltsz: 57.34.1. 7. Csizma 42 cm LDM NGy ltsz: 87.38.18.1-2.; 8. Sarkantyú LDM. IGy ltszn. 9. Holub
Bibliográfia, források, tárgy katalógus
János veszprémi honvédhuszár csákójának tolldísze, 1849. 34 cm LDM IGy ltsz: 56.83. (középszürke pantalló fekete bőr rátétekkel, másolat) Viselet, huszár törzstiszt: sötétkék zeke ezüst zsinórozással LDM, IGy ltsz: 56.3.1.; sötétkék lovaglónadrág ezüst zsinórozással LDM, IGy ltsz: 56.3.1.; sárga zsinóröv LDM, TGy ltsz: 81.343.; kartus LDM, IGy ltsz: 56.86.; szolgálati szalag LDM, IGy ltsz: 56.85.; huszárkard 1824 LDM, TGy ltsz: 85.102.1-2.; huszárkard 1824 LDM, TGy ltsz: 85.103.1-2.; tarsoly LDM, IGy ltsz: 56.90. 25x31 cm; bőrözött kulacs LDM, NGy ltsz: P.172. m:45 cm Külső borító: Veszprémi vásárbazár, 48-as Honvédek Sátora, 1906. ism. m. felvétele, LDM TFT, ltsz: 68.12.1.; Belső borító: Francsics Károly naplói 2. kötet (1823-1849). „1848. évi naplómból", „1849. évi naplómból", l-l oldala; Lengyel Samu fotóalbuma, 1862-1890 k. Lengyel Samu veszprémi, balatonfüredi, kassai, majd budapesti fényképész felvételei, LDM, TFT ltsz: 77.213.; Lengyel Samu fotóalbuma, 1862. Lengyel Samu és más kortárs fényképész felvételei, LDM, TFT ltsz: 84.216.1-84.216.82. Képek: Egy hivatalvadász fizinómiskája az utóbbi 20 év elforgása alatt. (1848-1869) in Ludas Matyi Humorisztikus képes naptára az 1870-ik esztendőre, szerk.: Mészáros Károly. 70-72. old.; Sárnpék József hites mérnök Veszprém városa térképe. 1855. vö.: Hungler 1988. 208. old.; Francsics Károly: Kis kamorámban gyertyát gyújték. Magvető Kiadó, Budapest, 1973. külső borítója. Rövidítések: L D M = Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém; TFT = történeti fényképtár TGy = történeti tárgyi gyűjtemény FNT = fotó negatívtár IGy = iparművészeti gyűjtemény KGy = képzőművészeti gyűjtemény MA = műemléki adattár NGy = néprajzi gyűjtemény NumGy = numizmatikai gyűjtemény V e M L = Veszprém Megyei Levéltár EöKMKvt = Eötvös Károly Megyei Könyvtár V M M K = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei
