Közüzemi fogyasztások elszámolásainak aktuális szakértői problémái Some Relevant Issues for Judicial Experts Specializing on Public Utility Meters Szerzők: DR. SZUNYOGH István mérésügyi vezető főtanácsos 1. GAÁL-NYESTE Ottó osztályvezető 2. Munkahely, cím, elérhetőségek: 1. Igazságügyi szakértő vállalkozó mobil: +36 30 303 6247, e-mail:
[email protected] 2. Budapest Főváros Kormányhivatala Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága Közüzemi Fogyasztásmérő Hitelesítések Osztály 1124 Budapest, Németvölgyi út 37-39. telefon: +36 1 458 5841, mobil: +36 30 356 7690, fax: +36 1 458 5936, e-mail:
[email protected] www.bfkh.hu, www.mkeh.hu
Abstract: This paper discusses some relevant issues for judicial experts specializing on public utility meters (to measure electricity, gas and water consumption). In particular, it points out some anomalies in the way areas of expertise are defined and contracts are written, and in the expectations of the regulatory and consumer protection agencies. It also discusses the problems experts are facing in the most common cases of theft committed with the help of super magnets and by putting forged seals on the devices. Összefoglaló: A dolgozat a közüzemi fogyasztások – villamosenergia-, gáz-, vízszolgáltatás – méréseivel, elszámolásaival és szabálytalan vételezéseivel kapcsolatos igazságügyi szakértés aktuális kérdéseivel foglalkozik. Felveti a szakértői kompetencia területek megadásával, a megbízások keretszerződéseivel, továbbá a hatósági és érdekvédelmi szervek elvárásaival kapcsolatos anomáliákat. Bemutatja a napjainkban leggyakoribb, szuper mágnesekkel és hamis hitelesítési zárópecsétekkel elkövetett visszaélések szakértői problémáit. Kulcsszavak: kompetencia, vállalkozási szerződések, szupermágnes, zárópecsét, érdekvédelem.
I.
KOMPETENCIA
Országos szinten mintegy 15-20 millió elszámolási célú villamos fogyasztásmérő, gázmérő, vízmérő és hőmennyiségmérő van a fogyasztókhoz elszámolási célra felszerelve. Ez számos mérési és elszámolási vitát generál, ami nagyszámú igazságügyi szakértést igényel. Mindezek ellenére, a 9/2006.(II.27 IM) rendelet mellékletei, ezekre a tevékenységekre nem neveznek meg egyetlen igazságügyi szakértői szakterületet sem. Nehezen védhető, amikor szakértéseinket azzal támadják, hogy nem tartozik a kompetencia körünkbe, mert szakértői igazolványunkban szakterületként „műszergyártás”, „színesfém- és alumínium kohászati termékek előállítása”, „épületgépész”, stb. van feltüntetve. A szakterületi jegyzék kiegészítésre szorul, hogy igazolványainkba szakértelmünknek ténylegesen megfelelő szakterületek kerüljenek bejegyzésre. Ez a kirendelő hatóságokat is segítené abban, hogy valóban az ügyekben jártas szakértőket rendeljék ki, akik színvonalas véleményeket adnak.
II.
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSEK
A szolgáltatók, nagyszámú szakértési igényeik kielégítésére napjainkban pályázatokat írnak ki, ami számos kérdést vet fel. Lehet-e Ft/szakértési darabszám alapján dönteni, amikor a különböző bonyolultságú ügyeket, különböző mélységű szakmai jártassággal (általános elektrotechnikai, gépészeti ismeretekkel, vagy több évtizedes hitelesítési gyakorlattal, mérésügyi tapasztalattal), különböző szintű méréstechnikai háttérrel (joghatással járó elszámolási mérésekre alkalmatlan egyszerű eszközökkel, vagy akkreditált, illetve hitelesítő laboratóriumban folyamatosan érvényben tartott pontossági visszavezetéssel rendelkező speciális vizsgáló berendezéssel) rendelkező pályázatokat kell összevetni? Biztosított-e az igazságügyi szakértők függetlensége, azokban az esetekben, amikor egyes szolgáltatók a megbízási szerződésekben, az általános vállalkozási szerződések 10-12 oldalon megfogalmazott kötelezettségeinek a vállalását íratják alá. Amikor „a megrendelő műszaki ellenőrei bármikor ellenőrizhetik az elvégzett munka szakszerűségét, hibás teljesítés esetén megtagadják a munka átvételét”. Amikor a szakértői díj kifizetésének feltétele, hogy a „Megrendelő a műszaki ellenőrök véleménye alapján teljesítésigazolási jegyzőkönyvet állít ki az Igazságügyi Szakértő számára”. Elfogadhatják-e a bíróságok független igazságügyi szakértői véleménynek az olyan jegyzőkönyveket, amelyeket a szakértők, a közüzemi szolgáltatók megbízási szerződésekben rögzített számos elvárásának és feltételének megfelelően készítenek? Mi lehet a célja és tartalma a szolgáltatók megbízásai alapján végzett szakértéseknek? Egy műszaki látlelet lehet, amely feltárja a szabálytalan vételezés bíróság előtt is megálló bizonyítékait, vagy kizárja az elszámolási mérés befolyásolását. Informálja a szolgáltatót, hogy szabálytalan vételezés történt, vagy elnézést kell kérni a gyanúba kevert fogyasztótól. Elvárható-e, hogy olyan szakértést készítsünk, „amely egy esetleges jogi eljárásban, megrendelő igényérvényesítését elősegíti”, és nem az igazság kiderítés a célja? Egy jegyzőkönyvet igazságügyi szakértőként aláíró személy, nem adhatja nevét a megbízó szolgáltató érdekeinek érvényesítése céljából készített szakértéshez! Természetesen vannak olyan szolgáltatók is, akik tudják, hogy tisztességgel mit várhatnak el egy igazságügyi szakértőtől.
III.
MÁGNESES BEFOLYÁSOLÁS MEGÁLLAPÍTÁSA
A közüzemi fogyasztások mérőeszközeinek befolyásolására napjainkban elterjedten használják a néhány éve megjelent szupererős mágneseket. Ezek a minden eddiginél nagyságrenddel erősebb mágnesek drasztikus módon befolyásolják a villamos fogyasztásmérők, gázmérők és a vízmérők egyes típusainak működését. A hagyományos villamos fogyasztásmérők és egyes gázmérő típusok a befolyásolás kezdetén látványosan kevesebbet mérnek. A manipulálásra hajlamos fogyasztók elhitték, hogy elszámolási célú villamos fogyasztásméréseik számukra kedvező befolyásolásához csak a mérőre kell tenni a szupermágnest, és a befolyásolásnak nincsenek bizonyítékai. Ez csak azokra igaz, akik tudják, hogy adott típusú mérőjükön hogyan, hová szabad tenni a szupermágnest, hogy kevesebbet mérjen. Akik ezt nem tudják, és olyan helyre teszik, ahová nem szabad, azonnal tönkreteszik a mérőjüket, amely menthetetlenül véglegesen többet mér, és önmagukat felfedve kénytelenek a szolgáltatókhoz fordulni többletfogyasztást reklamálva. Mi mérésügyi szakemberek hiába hangoztattuk, hogy a szupermágnesek megjelenése előtt, a fogyasztóktól 10-15 év után leszerelt és újrahitelesített, éves szinten mintegy félmillió villamos fogyasztásmérő között nem volt egyetlen egy sem, amelyik a tényleges fogyasztás többszörösét mérte. Hiába mutattuk be, hogy múzeumok vitrinjeiből kiszedett, 1920-as években gyártott mérők fékmágnesei sem vesztettek kimutatható mértékben az erejükből természetes úton az idő múlásával. Hiába bizonyították elméleti számítások, gyártók és egyetemek laboratóriumainak vizsgálatai, hogy a fékmágnesek drasztikus erővesztését csak a szupermágnesek okozhatják, szélsőséges üzemi körülmények, hálózati zárlatok és villámcsapások nem. Az érdekvédelmi szervek és hatóságok mentegették az elkövetőket, éveken keresztül nem történt széleskörű felvilágosítás, figyelmeztetés, hogy vigyázat, mert a szupermágneses befolyásolás bizonyítható és súlyos következményekkel jár. Hitelt adtak az ebben az esetben csalóka ellenérvnek, hogy az olyan befolyásolás, amelynek hatására a mérők többet mérnek, a fogyasztóknak nem érdeke és nem csinálják.
A villamos fogyasztásmérők szupermágneses befolyásolása súlyos probléma ma is, annak ellenére, hogy csökken az ilyen típusú felfedett beavatkozások száma. Nem lehet tudni ugyanis, hogy a kiszabott súlyos büntetéseknek van-e elrettentő hatása, vagy a fogyasztók megtanulták (internetről), hogy az adott típusú mérőjüket hogyan lehet számukra kedvező módon befolyásolni anélkül, hogy tönkretennék, elkerülve a kényszerítő önfelfedéshez vezető többszörös fogyasztás mérését. A hagyományos villamos fogyasztásmérők („forgómorgók”) nem védhetők meg a szupermágnesektől, olyan digitális típusokra kell ezeket lecserélni, amelyek mágneses befolyásolással szemben rezisztensek. Gondosan kell azonban megválasztani a beszerzésre kerülő digitális típusokat, mert a befolyásolhatókban a szupermágnesek nem hagynak maradandó nyomot. Szupermágnessel manipulált gázmérők esetén a mágnesezhető membránmerevítő lemez hagyhat nyomot a műanyag mérőkamra belső felületén. Amennyiben ilyen nyom nem keletkezik – bármekkora is a megrendelő szolgáltatók elvárása –, nem állapítható meg teljes bizonyossággal a befolyásolás ténye. A mérőházon mért, vagy kimutatott kismértékű remanens mágnesesség önmagában nem tekinthető bizonyítéknak, mert ilyen a házak lemezmegmunkálásánál, illetve a földmágnesség hatására is keletkezik. A mágnes kuplunggal meghajtott elektromechanikus számlálóművek szupermágneses befolyásolása nem hagy maradandó nyomot. A gázmérők mágneses befolyásolása ellen megoldás lehet a műanyag mérőművel gyártott, vagy a szupermágnes hatására a gázáramlást lezáró mérők széleskörű alkalmazása. Mindkét esetre léteznek a fenti elvárásoknak megfelelő típusok. A hideg-, és melegvíz fogyasztás mérésére használatos, ún. szárazonfutó típusú vízmérők, továbbá a hőfogyasztásmérők átfolyásmérői ugyancsak mágnes kuplungos kivitelűek, melyeken az esetleges mágneses behatás nem hagy nyomot.
IV.
A ZÁRÓPECSÉTEK VIZSGÁLATA
A közüzemi fogyasztások elszámolási méréseinek a befolyásolása napjainkban és várhatóan a közeljövőben is, elsősorban a számlálóművek értékmutatásának a visszaállításával történik meg. A mérőket megbontják, számlálóműveiket visszaállítják, és hamis zárópecsétekkel visszazárják. Bizonyításukhoz a hitelesítési zárópecsétek eredetiség vizsgálatát kell elvégezni a szakértőknek. Az alkalmazott zárópecsétek sokfélesége nagyon megnehezíti ezt a feladatot. Ismerni kell hozzá a nemzeti hitelesítési (1. és 2. ábra), a nemzeti hitelesítést helyettesítő minősítő jeleket, valamint az Európai Közösség tagországaiban használatos közösségi (mérésügyi és egyéb felhatalmazott szervezetek) hitelesítési (3. ábra), illetve a MID direktíva hatálya alá tartozó (hazai és EK) gyártói megfelelőség-tanúsítás jeleit (4. ábra) és alkalmazásuk módját, bevezetésük időpontját, stb.
1. ábra
2. ábra
Fentiek közül csak a hazai mérésügyi hatóság (OMH, MKEH, Kormányhivatalok mérésügyi szakhatóságai) által alkalmazott tanúsító jelek sokfélesége is nagy hozzáértést igényel. Évente 350-400 hitelesítőnek adtunk ki, fejenként több fajta záróbélyegzőt. A 10 és 15 éves hitelesítés érvényességi időket figyelembe véve, az összehasonlításokhoz a megfelelő eredeti lenyomatokat ezres nagyságrendű halmazból kell kiválasztani.
3. ábra
4. ábra
Tovább nehezíti a zárópecsétek eredetiség vizsgálatát, hogy nem állnak a szakértők rendelkezésére az eredeti lenyomatok, vagy azok használható minőségű fényképfelvételei. Egyrészt a lejárt érvényű hitelesítési bélyegzőket a mérésügy nem őrizte meg rendezett formában, nagyrészüket megsemmisítette a lehetséges visszaélések elkerülése céljából, ezért digitális fényképes adatbázist is probléma utólag készíteni. Másrészt a mérésügyi hatóság, meglévő eredeti hitelesítési bélyegzővel készített lenyomatot is csak nyomozóhatóság, vagy bíróság megkeresésére ad ki, a konkrét esethez történő felhasználásra. A technika mai színvonalán, a megbontott mérők eredeti zárópecsétjeinek lenyomatairól készített digitális fényképfelvételek alapján, szinte tökéletes hamis másolatokat lehet készíttetni. Perdöntő eltérések, sokszor még a nagyfelbontású felvételek kinagyított fényképfelvételeinek az összevetésén sem láthatók. Segíthet, hogy az elkövetők csak a leggyakoribb egyedi számú hamis hitelesítési záróbélyegzőket képesek elkészíttetni, és csak az évszámjelzések egyezésére ügyelve, ezekkel zárják vissza a megbontott mérőket. Leleplezésükhöz ismerni kell, hogy egy adott számú záróbélyegzőt ki, mikor és hol használt; a vizsgált mérőt hol gyártották, és milyen módon tanúsították a hitelességét. Csak ezek ismeretében lehet dönteni arról, hogy a vizsgált mérőre legális úton rákerülhetett-e a vizsgált zárópecsét. Tudni kell, hogy milyen mérőtípusokra, mikortól kerültek EU közösségi hitelesítést tanúsító zárópecsétek, és milyen tanúsító jelekkel, kik voltak felhatalmazva azok felhelyezésére. Ismerni kell, hogy az egyes mérőtípusokra a gyártók mikor szereztek EU direktíva szerinti hitelesítést helyettesítő minősítő jogot; milyen módon, mivel zárták le a mérőiket, és mikortól rendeltek a hazai szolgáltatók ilyen tanúsítással mérőket. Tudni kell, hogy hol, mikortól és milyen lenyomatokkal használtak rúdplombákat (5. ábra), műanyag zárópecséteket, hologramos matricákat (6. ábra), stb. Megalapozott zárópecsét eredetiség vizsgálatot, csak a hitelesítések területén nagy jártassággal rendelkező, benne élő szakértők tudnak végezni.
5. ábra
6. ábra
A hamis zárópecsétekkel történő visszaéléseket, a csak roncsolással megbontható mérőtokozások alkalmazásával lehet hatékonyan kiküszöbölni. Ilyenek például – villamos fogyasztásmérők esetén – az új beszerzésű digitális típusok.
V.
AZ ÉRDEKVÉDELMI SZERVEK ÉS HATÓSÁGOK ELVÁRÁSAI
A már említett érdekvédelmi szervek és hatóságok nemegyszer túlzott elvárásai nehezíthetik a szakértői feladatok ellátását. Elvárás például, hogy a szakvéleménynek tartalmaznia kell a jelenlévő fogyasztó észrevételeit, és a szakértő arra adott válaszát. A műszaki szakértői vélemény – ha betölti szerepét – segít a szolgáltató és a fogyasztó közötti jogvita rendezésében, azonban nem maga a vita rendezésének fóruma. Ezért itt az érintett felek észrevételeinek valójában nincs helye, vagy ha mégis lenne, vajon miért csak a felhasználó észrevételei kerülhetnek bele? Korábbi intézkedések kifejezetten tiltják a szakértők számára a vitás ügyekkel kapcsolatban felvett szolgáltatói jegyzőkönyvek ismeretét. Sokszor gondot okoz annak az elfogadtatása is, hogy a vizsgálatok eredményeiből nem lehet minden esetben egyértelmű következtetéseket levonni, az esetek nem „fekete-fehérek”. Egy zárópecsét sérülése vagy hiánya esetén például, ha a belső szerkezeti elemeken beavatkozást igazoló sérülések nincsenek, az elszámolási mérés befolyásolását sem bizonyítani, sem kizárni nem lehet. Ezekben az esetekben kárérték becslést sem lehet végezni, és az ezt követő kötbér kivetés sem problémamentes. Jogos elvárás, hogy a vitás elszámolási ügyek gyorsan legyenek lezárva, de az esetek döntő többségében lehetetlen kívánság, hogy a szakvélemény a vizsgálattal egy időben készüljön el, és a jelenlévő fogyasztó részére személyes átadásra kerüljön. A mérőbontásoknál tapasztalt rendellenességek értékeléséhez, bizonyítékok bemutatásához, a zárópecsétek eredetiség vizsgálatához, stb. és mindezeket követően egy átgondolt szakértői vélemény megírásához idő kell. Célként azt kell kitűzni, hogy a gyanúba kevert vétlen, az energiatakarékosságot legális formák között megvalósító fogyasztók kapjanak gyorsan kézhez megnyugtató, az ügyük következmények nélküli lezárását elősegítő szakértői véleményt. Meg kell jegyeznünk, hogy az ügyek elhúzódása ezen a területen ritkán múlik az igazságügyi szakértőkön.
