KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDITOR ALAPKÉPZÉS
MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA 2016. SZEPTEMBER - NOVEMBER
2016. SZEPTEMBER 30.
KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDIT
(I.) FOGALMA, TARTALMA, CÉLJA
(II.) KÜLTERÜLETI ÚTSZAKASZOK KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDITJA
HÁZI FELADAT (HF-1)
MIRŐL SZÓLNAK A MAI ELŐADÁSOK? (I.)
A KBA FOGALMA, CÉLJA, TARTALMA
A KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDIT FOGALMA EBÉDSZÜNET
A KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDIT CÉLJA
A KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDIT TARTALMA
AZ AUDITÁLÁSSAL KAPCSOLATOS HASZNOS TUDNIVALÓK
(II.)
KÜLTERÜLETI ÚTSZAKASZOK KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDITJA
PÉLDÁK, SZEMELVÉNYEK, KOMMENTÁROK
A KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDIT FOGALMA, CÉLJA, TARTALMA
KÜLFÖLDI ELŐZMÉNYEK TÓK, IRÁNYELVEK, STB.):
(KÉZIKÖNYVEK, ÚTMUTA-
1990 UK, 1997 DK, 2002 D, 2003 PL, 2004 RO, IRL, stb. 1997 ETSC (European Transport Safety Counsil) 2008 EU (Közúti Infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelése [KIBK], 2008/96/EK irányelv)
HAZAI ELŐZMÉNYEK (TÖBBEK KÖZÖTT): 2004 KBA tanfolyam (auditor képzés), SZIE 2005 KBA Útmutató (Minisztériumi körlevél) 2009 ÚT 2-1.233 KBA ÚME (KBA módszertan) 2007 - 2013 Auditor alapképzések, továbbképzések, SZIE, MMK, Universitas Győr 2011 176/2011 Korm. r. KIBK
SZABÁLYOZÁS
176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről
e-ÚT 02.01.42 (ex ÚT 2-1.233:2009), Közúti biztonsági audit – Módszertan (Mindkettő átdolgozva 2016. elején)
KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDIT FOGALMA a 2016-ban átdolgozott ÚME szerint: „A közúti infrastruktúra projektek független, részletes, rendszerezett, kizárólag a közlekedés biztonság szempontjait szem előtt tartó, műszaki biztonsági ellenőrzése az engedélyezési és kiviteli tervezési fázisokban a forgalomba helyezéskor és az üzemeltetés korai időszakában.”
»
Közúti infrastruktúra projektek Új közúti létesítmény - csomópont, útszakasz - építésére vagy a meglévő közúthálózat lényeges módosítására irányuló beruházás, amely hatással van a forgalomra és a forgalombiztonságra o o
országos közutak a Főváros és a megyei jogú városok főútjai
o o
kerékpárutak (TOP, GINOP, stb.) „pláza tv.” hatálya alá tartozó fejlesztések
»
független Egy adott projekt auditálásában nem vehetnek részt azok a személyek, akik bármely ok miatt nem tekinthetők független szakértőnek.
»
részletes Az auditálás bármely fázisa során a probléma feltárása szisztematikusan történik és ezt a nagyon részletes „ellenőrző listák” segítik. A listákon lévő ellenőrző kérdések a jelentés készítésekor figyelembe veendő fontos szempontokat közvetítenek.
o Fontos általános szempontok: ‐ Minden (tényleg minden!) úthasználó számára biztonságos-e a létesítmény? ‐ Az út használói számára nem félreérthető-e az adott kialakítás, okozhat-e zavart vagy kétértelműséget? ‐ Találhatók-e akadályok vagy „csapdák” a projekten belül? ‐ Önmagát magyarázó-e az út képe, kialakítása és érvényesülnek-e a megszokott, elvárt sémák? ‐ Nem ad-e túl kevés vagy túl sok tájékoztatást az adott kialakítás? ‐ Nem akadályozza-e az út kialakítása a szükséges beláthatóságot? ‐ Az újabb biztonsági ismeretek beépültek-e a tervbe?
»
rendszerezett Közúti biztonsági audit jelentés: Az auditor által egy adott projektre vonatkozóan elkészített, az Útmutatóban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentum. Javaslat: egy-egy azonosított baleseti kockázatot önállóan, kötött formában tárgyaló gondolati egység, melynek felépítése: ‐
Tervezett / Megvalósult állapot
‐
Probléma
‐
Cél
‐
Megoldási javaslat.
A Javaslatok az auditjelentés lényegi, folyamatos sorszámozással ellátott részét képezik.
»
kizárólag a közlekedés biztonság szempontjait szem előtt tartó műszaki biztonsági ellenőrzése Vagyis nem ‐ a terv minőségi, formai, tartalmi, vagy „szabványossági” ellenőrzése, ‐ a tervek valamiféle jóváhagyása, ‐ nem a biztonsági és a gazdasági, vagy egyéb más szempontok összevetése. ‐ és nem a konkurencia elleni harc terepe.
» az engedélyezési és kiviteli tervezési fázisokban a forgalomba helyezéskor és az üzemeltetés korai időszakában
VÉGE AZ ELSŐ RÉSZNEK Jó étvágyat kívánok!
KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDIT CÉLJA Az auditálás fő célja az út biztonságos használatának, üzemelésének elősegítése és minden úthasználó biztonságának növelése.
A KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDIT TARTALMA Az auditálás eszköze a potenciális közlekedésbiztonsági problémák azonosítása az úthasználó szemével nézve, valamint javaslatok megtétele ezen problémák megoldására a közlekedésbiztonsági előírások alapelveit alkalmazva. A KBA tartalma a fenti eszköz használatán, vagyis a közúti biztonsági audit jelentés elkészítésén kívül magába foglalja a javaslatok elfogadtatásának folyamatát is, mely során az auditor folyamatosan alakítja az építtetők szemléletét, biztonságosabb megoldások keres és törekszik azok elterjesztésére.
o Fontos alapelvek (részlet): A biztonságos közúti környezet: ‐ nem tartogat meglepetéseket ‐ szabályozott mennyiségű és lényeges információkat szolgáltat, ‐ tájékoztatja az út használóit a várható körülményekről, ‐ figyelmezteti a közutak használóit minden olyan körülményre, amely bármilyen szempontból szokatlan, ‐ átvezeti az út használóit a szokatlan szakaszokon, és a konfliktusos pontokon vagy területeken, ‐ megbocsátja az út használóinak az esetleges hibáit és a nem megfelelő viselkedést, mivel a közlekedők hibáznak
AZ AUDIT JELENTÉS FELÉPÍTÉSE, TARTALMA
AZ e-ÚT 02.01.42 ÚME FELÉPÍTÉSE
Maga a módszertani útmutató Mellékletek o Audit jelentés minta, magyarázatokkal o Audit lezáró jegyzőkönyv minta <ÚJ> o Ellenőrző kérdések o Példák <ÚJ>
A megbízás körülményei és alapadatok („Bevezetés”) o o o o o o o o o
a megbízó adatai projektazonosító adatok auditálási fázis felhasznált tervdokumentációra vonatkozó adatok korábbi auditálási fázis(ok) az auditorok adatai feladat egyeztetés és helyszíni szemlék adatai egyéb releváns információk, adatok (fényképek, videók, forgalmi és baleseti adatok)
Általános projektleírás o o o o o o o o o
helyszín főbb naturáliák tervezési paraméterek műszaki megoldások és azok legfontosabb általános jellemzői útkörnyezet helyszíni szemle általános tapasztalatai forgalmi adatok vizsgálatából levont jellemzők (ha lényeges) a projekttel kapcsolatos általános közúti biztonsági vonatkozások baleseti adatok vizsgálatából levont jellemzők (ha lényeges)
Az auditálás eredményei: problémák és javaslatok („számozott javaslat”) o az általános vagy konkrét meglévő, illetve tervi állapot alapján o a fellelt problémák kifejtése, magyarázó ábrával vagy képpel való illusztrálása o az elérendő közlekedésbiztonsági cél meghatározása o a leírt probléma megoldására, vagyis a várható baleseti helyzet javítására vonatkozó javaslat(ok) megfogalmazása, magyarázó ábrákkal való illusztrálása
Egyéb észrevételek o bármely olyan, jellemzően általános észrevétel, amit az auditor a projekt baleseti helyzete szempontjából fontosnak ítél, de nem köthető konkrét baleseti helyzethez o a rendelkezésre bocsátott tervekkel, illetve adott tervrészek hiányával kapcsolatos észrevételek o az audit jelentés készítésével és annak körülményeivel kapcsolatos észrevételek
A javaslatok összefoglalása és egymáshoz való viszonya o a javaslatok rendszerezése a feltárt (és a javaslat elfogadásuk esetén várhatóan csökkenő számú) balesetek típusai és/vagy kimenetelei szerint o a javaslatok fontossági sorrendbe állítása a feltárt balesetek súlyossága szerint (esetleg gyakorisága szerint is) o a javaslatok logikai összefüggéseinek bemutatása, az egymást erősítő, esetleg kizáró javaslatok felsorolása, csoportosítása
Az auditorok nyilatkozatai o a szakma szabályai szerinti jelentéskészítésről o az auditorok függetlenségéről <ÚJ>
AZ AUDITÁLÁSSAL KAPCSOLATOS HASZNOS TUDNIVALÓK
(EGYES KÉRDÉSEK TOVÁBB GONDOLÁSA)
Tovább gondolva: problémák feltárása o A projekt auditálása, vagyis a problémák feltárása… … a rendelkezésre álló tervek (tervállapot), és adott esetben… … az elkészült vagy már üzemelő infrastruktúra (meglévő állapot)… … átfogó vizsgálata alapján történik, … … beleképzelve magunkat a különböző módon közlekedők helyébe.
Tovább gondolva: javaslatok (1) o A javaslatok megfogalmazásakor tekintettel kell lennünk az auditálandó terv tervfázisára. o Engedélyezési terv esetében bármely tervi kialakításra vonatkozóan tehetünk javaslatokat. Jelentősebb baleseti kockázat feltárásából eredő szükség esetén koncepcionális kérdéseket is vizsgálhatunk (térbeli vonalvezetés, egyéb közlekedőkési létesítmények megléte, csomópont kialakítás, stb.). o kiviteli terv auditálásakor jellemzően csak forgalomtechnikai, forgalomszabályozási, a részletmegoldásokra kiterjedő és útterületen belül megoldható kisebb geometriai változásokat okozó javaslatok tehetőek.
Tovább gondolva: javaslatok (2) o Általános javaslatok o A terv egészére jellemző tervezett/meglévő állapot, probléma, cél és javaslat. o Több helyszínen ugyanaz az állapot, probléma, cél és javaslat.
o Konkrét javaslatok o Egy adott helyszínhez köthető állapot, probléma, cél és javaslat.
o A javaslatok száma o „Számozott javaslatonként” egy (1), de ez lehet javaslat csoport is (egymásra épülő, azonos célt szolgáló beavatkozások). o Adhatók alternatív javaslatok is ugyanannak a célnak az elérése érdekében.
Tovább gondolva: javaslatok (3) o A javaslatok sorrendje o szelvényezés szerint o helyszínek szerint o fontossági sorrendben
o A javaslatok azonosítása o rajz szám szerint o helyszínek szerint
Tovább gondolva: KBA és KBF közötti átmenet o Forgalomba helyezés előtti és a korai üzemelési szakaszban történő auditáláskor o Alapvetően a helyszíni bejárás tapasztalatai alapján nevezzük meg a problémákat. o Adott esetekben betekintünk a kivitelezés alapjául szolgáló tervdokumentációba, elkerülendő az olyan problémákkal vagy hiányosságokkal kapcsolatos javaslatok megfogalmazását, amelyek pusztán abból erednek, hogy az út még nincsen teljesen készen. o A kiviteli tervnél ismertetett javaslatok tehetők csak, figyelembe véve a már megépült/üzemelő objektumok átalakíthatóságának korlátait.
Tovább gondolva: Ellenőrző kérdések o Az auditálás lényegi eleme. o Segítő eszköz, amely szempontokat közvetít. o Nem szamárvezető, nem kipipálandó felsorolás. o Nem pótolja az auditor tapasztalatát, empátiáját és a tanfolyamon (is) megszerzett tudását.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
Kovács Ákos Sándor közúti biztonsági auditor
