Közösségi oldalak nyelvi perspektívából. Facebook, Twitter & Co

VESZELSZKI Ágnes* Közösségi oldalak nyelvi perspektívából. Facebook, Twitter & Co.

A közösségi oldalak sokakban olyan függőséget alakítanak ki, mint a dohányzás. A leggyakrabban emlegetett közösségi oldal az európai, illetve az észak-amerikai országokban legtöbb felhasználót tömörítő Facebook, de ún. social network a magyar nyelven egyelőre kevésbé használt mikroblog-szolgáltató Twitter; a képes-videós csetelésre alkalmas Snapchat (amelyben beállítható, hány másodpercig legyen látható az elküldött fotó); a képmegosztó Flickr; a tartózkodási helyről információt közzéadó Foursquare; a szakmai profilt építő LinkedIn is. Egy 2013 tavaszán készített német vizsgálat szerint minden, harminc éven aluli fiatal használja valamilyen formában a hálókommunikációt. A folyamatos online jelenlét a nyelvi viselkedésre is hatással van. Az előadás e gyors és a technológia által determinált nyelvi változásba ad betekintést, kiemelten kezelve a legszembetűnőbb lexikai módosulásokat.

1. A közösségi oldalak A közösségi oldalak sokak számára a drogokhoz hasonló függőséget alakítanak ki (vö. Hofmann−Vohs−Baumeister 2012, Kjoss 2012). A leggyakrabban emlegetett közösségi oldal az európai, illetve az észak-amerikai országokban legtöbb felhasználót tömörítő Facebook, de ún. social network a magyar nyelven egyelőre kevésbé használt mikroblog-szolgáltató Twitter, a képes-videós csetelésre alkalmas Snapchat, a képmegosztó Flickr, a tartózkodási helyről információt közzéadó Foursquare, a szakmai profilt építő LinkedIn is. A hálókommunikáció, a folyamatos online jelenlét a nyelvi viselkedésre is hatással van. Jelen munka e gyors és a technológia által determinált nyelvi változásba ad betekintést, kiemelten kezelve a legszembetűnőbb lexikai módosulásokat. Ehhez előbb áttekinti a különböző közösségi oldalak jellegzetességeit, bemutatja a (fiatal) felhasználók szociális médiához kapcsolódó attitűdjét, majd áttér a digilektus jellemzőinek ismertetésére − külön figyelemmel kezelve a digitális közösségi kommunikáció szókészleti jellemzőit, és bőséges példatárral szolgál a közösségi oldalakhoz kötődő szavakról. *

Veszelszki Ágnes egyetemi tanársegéd, ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Budapest. [email protected]

50

Közösségi oldalak nyelvi perspektívából. Facebook, Twitter & Co.

1.1. Web 2.0 és a közösségi oldalak A közösségi oldalak megjelenése és népszerűségük növekedése a web 2.0 térnyeréséhez köthető. A web 2.0 – a fogalom 2006-os bevezetése óta – sokat használt információtudományi kulcsszóvá vált (Veszelszki 2013a). Az ún. web 1.0 verziótól technológiailag, szerkezetileg és szociális szempontok szerint különbözik (Cormode–Krishnamurthy 2008). Egyes szerzők szerint a korábbi objektumközpontú megközelítés helyét a személycentrikus hálózat veszi át (Peters 2009: 15). A web 2.0 információtechnológiai korszakban nem csupán professzionális tartalomfejlesztők (újságírók, írók, webdizájnerek, honlapfejlesztők stb.) hozhatnak létre és oszthatnak meg az interneten digitális tartalmakat, hanem gyakorlatilag bármely számítógép-használó megteheti ezt. A web 2.0 lényege az interaktivitás: ezek az online szolgáltatások a közösségre épülnek, a résztvevő online közösség tagjai készítik a tartalmat. Természetesen a web 2.0 és a közösségi oldalak fogalma közé nem tehető egyenlőségjel. A web 2.0 legfontosabb újdonságaihoz a kétirányú kommunikáció, a felhasználói interakció erősödése, a közzétett tartalmak nagy változatossága, továbbá a közösségi oldalak jelentőségének növekedése tartozik (Cormode− Krishnamurthy 2008). Cormode és Krishnamurthy (2008) megállapítják, hogy a web 2.0 egyrészt olyan platform, amelyre az innovatív technológiák épülnek, másrészt olyan virtuális hely, ahol a felhasználók állnak a középpontban. Ezeket a platformokat használják − különféle technológiai megoldásokkal − a közösségi oldalak is, amelyeken a felhasználók legalább olyan fontosak, mint az általuk feltöltött és más felhasználókkal megosztott tartalom. A közösségi hálózatokénál tágabb, közösségi média (social media) fogalomnak számos, különféle szempontokat figyelembe vevő definíciója létezik (például: Kaplan−Haenlein 2010, H. Kietzmann–Hermkens 2011). Anélkül, hogy minden egyes meghatározási kísérletet részletesen ismertetnék, csupán a definíciók közös pontjait összegzem: A közösségi média olyan internetalapú eszközök vagy oldalak összességét jelenti, amelyek a felhasználói részvételre, közösségi interakcióra és a felhasználók generálta – képes, szöveges, videós vagy az ezeket egyesítő multimédiás – tartalomra épülnek. A felhasználók létrehozta tartalom mások által megosztható, megvitatható, módosítható és másokkal együtt alkotható (co-create). Az idetartozó kulcsfogalmak rendszerint a következők: részvétel, nyitottság, kommunikáció, közösség, összekapcsoltság (vö. Fehér 2012: 7); továbbá a közösségi média által fokozott „örökös bekapcsoltság”, a permanens kommunikációs elérhetőség (Pólya 2012: 37). 1.2. A legismertebb közösségi oldalak A közösségi média ún. ernyőfogalma lefedi a közösségi hálózatok (mint a LinkedIn, a Facebook vagy a My Space), a közösségi könyvjelző szolgáltatások (mint a Del.icio.us) vagy a közösségi hírszolgáltatók (mint a Digg), a tartalommegosztók (akárcsak a Youtube, Flickr), a wikik (legismertebb a Wikipédia), a 51

Veszelszki Ágnes

virtuális világok és játékok (például: Second Life, World of Warcraft) körét. A közösségi hálózatok tehát a közösségi média egyik megjelenési módját jelentik, bár az egyes oldalak, szolgáltatók kategóriákba sorolása végképp nem egyértelmű, sok az átfedés a csoportosítási próbálkozásokban (ebben a munkában nem lehet célom rendet tenni e rendszertelenségben). A közösségi hálózat (social networking sites) megnevezés olyan webalapú szolgáltatásokat jelöl, amelyek lehetővé teszik, hogy egyének (fél)publikus profiloldalt alakítsanak ki egy rendszeren belül, létrehozzanak egy vagy több listát azokból a felhasználókból, akikkel kapcsolatot szeretnének tartani – a kapcsolatok jellege és kialakulásának (offline vagy online) alapja oldalanként eltérő lehet (Boyd−Ellison 2007). 1. ábra. A közösségi média egyik csoportosítási módja (forrás: Attwood 2013)

A Wikipédia közel kétszáz, ismert és sokak által használt közösségi hálózati oldalt (SNS = social networking sites, OSNs = online social networks; vö. Krishnamurthy–Wills 2008; kommentált bibliográfia a témához: Weller–Meckel− Stahl eds. 2013) sorol fel (Wikipedia1). Ezek között található az ismerőskereső és tartalomlájkoló Facebook, a Google+, a magyar iwiw, a mikroblogolásra alkalmas Twitter, a rövid élettartamú üzenetekre specializálódott Snapchat (amelyben beállítható, hány másodpercig legyen látható az elküldött tartalom), a képmegosztó Flickr és Instagram, a videómegosztó Youtube, a virtuális hirdetőtáblának nevezett Pinterest, a helybejelentkezésre szolgáló Foursquare és a szakmai LinkedIn is. 52


1.3. A közösségi média használata és esetleges veszélyei Egy amerikai felmérés szerint a 12–17 éves amerikai diákok 73%-a használja a szociális médiát; a közösségi média és a blogolás tölti ki a neten töltött idejük egynegyedét, sőt a 9–12. évfolyam 43%-a számára az elsődleges online kommunikációs módot a közösségi média jelenti (a kutatás infografikus összefoglalása: Danner-Kuhn 2012). Ugyancsak e vizsgálatból derül ki, hogy az amerikai iskolákban, ahol tiltják a mobil használatát, a diákok 63%-a mégis használja; a diákok közel kétharmada pedig a híreket a közösségi médiából szerzi be. A felnőttekre vonatkoznak a következő adatok: a Pew Research Center’s Internet & American Life Project vizsgálat szerint (Brenner−Smith 2013) az online felnőttek 72%-a használja a szociális médiát. Nagyobb valószínűséggel a fiatalabbak vannak jelen a közösségi médiában, ám folyamatosan nő az idősebb, 65 év feletti felhasználók száma is (a 2009-es 13%-ról 2013-ra 43%-ra nőtt az egyébként is internetező idősebbek aránya a SNS-en). Gyakorta esik szó arról, hogy a közösségi oldalak – a pozitív hatások mellett – veszélyforrást is jelenthetnek a felhasználóra, kiemelten három aspektusból. Egyrészt a karrier, az előremenetel szempontjából a közzétett információk a felhasználó digitális lábnyomához tartoznak (hiszen a megosztott tartalmakat gyakorlatilag nem lehet a világhálóról törölni), és ezek egy álláspályázat során negatívan befolyásolhatják a pályázóról kialakult képet. Másrészt a közösségi média használata elterelheti a figyelmet a munkáról, tanulásról (nem véletlenül tiltja több munkahely és iskola a munkaidőben a használatot), nem mindenki képes ugyanis a hatékony multitaskingra, azaz a többféle egyidejű tevékenység során a figyelemmegosztásra. Harmadrészt pedig az online zaklatást kell megemlíteni. Ezzel, vagyis az ún. cyberbullying jelenségével felmérések szerint háromból egy gyerek már találkozott, ám ez sem csupán a kiskorúakat érinti. 2013 nyarán a közösségi médiát (különösképpen a Twittert) a nyilvános diskurzusban erőteljes támadások érték az ott megjelenő, az egyes felhasználókat érintő életveszélyes fenyegetések miatt.1 (A további, a fentiekkel rokon veszélylehetőségeket itt nem részletezem, címszószerűen ezek: happy slapping, cyberstalking; vö. Robertz− Wickenhäuser Hrsg. 2010.)

1 Nagy felháborodást váltottak ki egyrészt az online zaklatott tinédzserek öngyilkosságai, másrészt pedig Caroline Criado-Perez szabadúszó újságírónő esete. A brit nemzeti bank (Bank of England) lecseréli a fonton szereplő személyeket, az ötfontoson a 2016-tól Winston Churchillre cserélt Elisabeth Fry volt a királynőn kívül az egyetlen, bankjegyeken szereplő nő. Ezért nyújtotta be Criado-Perez a javaslatot, hogy a tízfontoson ezentúl Jane Austen írónő jelenjen meg (a jelenleg szereplő Charles Darwin helyett; Grossman 2013). Az újságíró petícióját 35 ezren támogatták, viszont azonnal megjelentek a kampány elindítójának Twitter-oldalán az őt és családját zaklató, a feminizmust is támadó életveszélyes fenyegetések (óránként legalább ötven rosszindulatú üzenet érkezett, amelyek a Twitter viszonylagos anonimitása miatt nehezen követhetők nyomon, bár a rendőrség letartóztatott egy szexuális erőszakkal fenyegetőző twitterezőt; sz. n. [AP] 2013, Daley 2013).

53

Veszelszki Ágnes

Kommunikációs szempontból a negatív hatásokhoz sorolható továbbá az ún. digitális szakadék kérdésköre és az ehhez kapcsolódó megértési nehézségek megjelenése − a digitális kommunikációban járatos használók, a digitális bennszülöttek, illetve a digitális bevándorlók, de különösképpen az ún. kintrekedtek között (vö. Prensky 2001, Buda 2013: 9−11). A digitális írástudás egyik oldalról az elektronikus eszközök kezelésének kompetenciáját, másik oldalról viszont a digitális média nyelvhasználati jellegzetességeinek ismeretét jelöli. 2. Digilektus A nyelvváltozatok rendszerében a digitális kommunikáció hatására megjelent új nyelvváltozattípust digilektusnak neveztem el (Veszelszki 2010, 2011). E fogalom a ’nyelvváltozat’ jelentésű lektus terminust látja el a digitálisra vonatkozó digielőtaggal (a szociolektus, mediolektus, idiolektus, szexolektus stb. analógiájára). A digilektus az elektronikus (digitális) média nyelvhasználati módja, a számítógép közvetítette kommunikációra jellemző új nyelvváltozat. Feltehető a kérdés, hogyan különíthetők el a digilektus szövegtípusai más szövegtípusoktól. Ehhez a több helyütt is ismertetett tercier médium terminust használom (vö. Dittmann 2001: 29, Frehner 2008: 29, Schmitz 1995: 9). Ezen elmélet szerint a technika kritériuma háromféle (szöveg)médiumot különít el, ezek a primer, a szekunder és a tercier média. A primer média használatához semmilyen technikai eszközre nincsen szükség, ide tartozik például a személyes, face-toface beszélgetés. A szekunder médiához a produkció oldalán kell(enek) technikai eszköz(ök), míg a befogadáshoz erre nincsen szükség, akárcsak a printmédiánál. A tercier média esetén mind a produkció, mind a recepció oldalán szükséges valamilyen technikai eszköz jelenléte. A digitális, számítógép közvetítette kommunikáció (computer-mediated communication, CMC) szövegtípusai egyértelműen a tercier médiához tartoznak. Ez a megközelítés azért is használható, mert „a nyelvi kommunikációs és információs folyamatok vizsgálata az adott mediális környezet figyelembevétele nélkül nem képzelhető el” (Ziegler 2002: 11, V. Á. fordítása). A digilektus legismertebb szövegműfajai, sajátos szövegtípusai2 tehát a következők: e-mail, blog és vlog, tweet, csetelés, poszt-komment szekvenciák fórumokon és közösségi oldalakon és az sms (az sms-hez vö. Veszelszki 2011, Herring− Stein−Virtanen eds. 2013). 2.1. A nyelvi hatások vizsgálati szempontjai A digilektus legfontosabb jellemzői közé tartozik a fonetikus írás, a beszéltnyelviség hatása írott szövegekre is, a rövidítések, karakterszám-csökkentő techni2 A szövegtípus és a szövegműfaj megnevezést az internetre vonatkozó szakirodalom legtöbbször szinonim, egymást átfedő fogalmakként használja, ezt a gyakorlatot átveszem (vö. Ziegler 2002: 10). A Textsortenlinguistik (szövegfajta-nyelvészet) részdiszciplínáról és annak az internetes szövegek nyelvészeti elemzésében való használhatóságáról részletesen ír Ziegler (2002).

54


kák használata, az angol nyelv hatása, új kollokációk és új szavak megjelenése, grammatikalizációs módosulások, emotikonhasználat, egymásba szövődő tematikus szálak (újfajta intertextualitás a hiperlinkekkel összekötött szövegekben), a vizualitás fokozott szerepe. „A személyes és a személyesen vállalt elektronikus kommunikációban megmutatkozó változatosság általában erős alkotójelleget mutat, amennyiben új nyelvi formák létrehozását támogatja. E nyelvi világ fontos összetevői az új szóalakok, új jelentések létrehozása, a szlenges kifejezések gyakorisága, a becézések, a szövegelés (poénkodás), nyelvi durvaság, a tömörség, az emotikon és a friss, általában angol eredetű idegen szavak magyar átírású használata. Másrészt ennek is kialakult mára a konvencionális összetevője, amely a kreativitást fékezi” – foglalja össze Tolcsvai Nagy Gábor (2004: 201) a digitális kommunikáció legfontosabb nyelvi jellegzetességeit. A digilektus többek között pragmatikai-szövegtani, lexikai, grammatikai és formai szempontokból jellemezhető, a következő alapelv szem előtt tartásával: „A nyelvi komponensek közötti demarkációs vonalak megrajzolása kizárólag csak gyakorlati kutatási célokat szolgálhat, mivel az elemzés célja mindig megszabja a kutatási terület határait” (Bańczerowski 2008: 77). Különösen szembetűnő módosulás az írásmód, a „helyesírás” változása. Ennek legfőbb tendenciája a szóbeliség hatása az írásmódra, a szóelemzés elve helyett a kiejtés elvének erőteljesebb érvényesülése. A fonetikus írást az internet nyelvhasználatának egyik első leírója, David Crystal (2008: 184) olyan írásmódként definiálja, amely a beszélt nyelvi hangokat egy-az-egyben megfelelteti grafémáknak – a kiejtett formák írott reprezentációi az ilyen alakok (például az angol nyelvben: wot – what). Az írásmód megváltozásához természetesen hozzájárul az írástechnika is. A gépi szövegbevitel sajátos változásokat hoz magával a kézíráshoz képest (erről részletesen: Veszelszki 2009, 2013b; Kruzslicz 2013). Egyelőre a magyar szakirodalom nem foglalkozott a billentyűzeten és az érintőképernyőn történő szövegalkotás esetleges pszicholingvisztikai különbségeivel (új kihívást jelenthet a nyelvészet számára is a hangalapú eszközvezérlés, valamint a mesterséges intelligencia felhasználása az adatbevitelben, az ember-gép, ember-gép-ember kommunikációban). Nem csupán a szövegprodukció, hanem a szövegek befogadása is változik a technika hatására (vö. olvasás és szövegértés a digitális korszakban). Grammatikai szempontból a digilektus szövegei a beszélt nyelvhez közelítenek. Így jellemzi ezeket egyrészt a redukált grammatika, az ún. „távirati stílus”, másrészt a beszélt nyelv redundanciája, harmadrészt pedig a gyors reakció az írásos kommunikációban a beszélt nyelv változására. A CMC pragmatikájáról önálló tanulmánykötet is megjelent (Herring−Stein− Virtanen eds. 2013), amely többek között olyan pragmatikai témaköröket tárgyal a számítógép közvetítette kommunikáció szempontjából, mint a relevancia, a performativitás, a bocsánatkérés, a tanácsadás, a megtévesztés; foglalkozik továbbá az e-mail hoaxok (virtuális álhírek), az online nicknevek maximái, a chatszobák társalgási ritmusa, a csetes társalgási koherencia, a munkahelyi e-mailek válaszadási módjai és a flaming, a zaklató-zavaró kommunikáció szűkebb területeivel. 55

Veszelszki Ágnes

Az internetkommunikáció hatására is egyre inkább erősödik a vizualitás szerepe (nyelvfilozófiai szempontból ezt az ún. képi vagy ikonikus fordulat terminussal nevezik meg). Az utóbbi időben új lendületet kapott a kép-szöveg kapcsolatok, kép-szöveg konglomerátumok vizsgálata (a vizualitás témaköréhez: Benedek–Nyíri eds. 2011, Benedek–Nyíri eds. 2012). Ha lexikai szempontból közelítünk a digilektushoz, legerőteljesebb folyamatnak az angol−magyar nyelvi kölcsönhatások és a neologizmusok nagyszámú megjelenése tekinthető. A továbbiakban ez utóbbi aspektusból vizsgálom a digilektust. 2.2. A digilektus lexikai és grammatikai szempontból A digilektus hatással van a lexikára, ám egyúttal a grammatikára is. A digilektus lexikai-grammatikai jellemzői között az informatikai szókincs átvételét (például: szkennel, szerver, domén, driver), az idegen (elsősorban angol) nyelvi hatást (például: CapsLock, pendrive, fájl, cset), illetve az új szóalkotások, új kollokációk (neologizmusok) gyakori jelenlétét dokumentálhatjuk. A neologizmus „újonnan bevezetett vagy újszerűen használt nyelvi kifejezés. Az alkalmi, ún. ad-hoc kifejezésekhez képest a neologizmusok bizonyos mértékig már lexikalizálódtak, de a beszélők még újnak érzik őket, ezáltal e kifejezések stilisztikailag még jelöltnek számítanak. A neologizmusok rendszerint új tárgyak vagy eszmék megnevezésére szolgálnak […], de expresszív [kifejező] és meggyőzési szándékkal is keletkeznek” (Bußman 2002: 463; V. Á. fordítása). A neologizmusok pragmatikai értéke nem mindig abban áll csupán, hogy egy új, nyelven kívüli jelenséget megneveznek – e funkción kívül a neologizmusok gyakran valamiféle szociális csoporthoz tartozást fejeznek ki, vagy éppen újdonságot jeleznek, vagy egészen egyszerűen figyelemfelkeltésre szolgálnak. A netologizmus az internetes nyelvhasználatban keletkező, a neten előforduló neologizmusokat jelöli. Például: egoszörfölés ’keresőprogramban saját névre való rákeresés’; szkájpozás ’a Skype program használata’; XD [ikszdé], ikszdézik, kettőspontdézik ’nevet’; lóg a neten, dob egy sms-t. Kifejezetten az internet nyelvhasználati sajátosságai között tartják számon a netspecifikus akronimák (ASL, OMG, LOL, ROTFL, TLDR) és a gesztusleíró kifejezések, verbális szmájlik (arcpálma ~ facepalm, headdesk) megjelenését. A digilektus szókincsére sajátos belső tagolódás jellemző, egyik nézőpontból a felhasználói rétegek szerint. A korábban csoportnyelvinek, egy zárt közösség nyelvhasználatához tartozónak ítélt szókincs, az informatikai (eredetű) szókészlet egyre inkább megjelenik a köznyelvben is. Külön szócsoportot alkot a számítógépes játékosok nyelve, az ún. gamerszókincs (például: laggol, kempel, hedcsát, hent, kipörget, imba; vö. Balogh 2012). A másik szempontú szókincs-csoportosítást a számítógépes szövegműfajok szerinti tagolódás jelenti (Bódi 2011, Veszelszki 2012 szerk.). Vannak kifejezetten az e-mail kommunikációra jellemző szavak (emil, evél, CC, BCC, addol, csatolmány), a blogoláshoz és a fórumhasználathoz kötődő lexikai elemek (komment, poszt, gasztroposzt, vlog, énblog, bloggerina, kommenthuszár, imho, szvsz), a cseteléshez is kapcsolódnak lexikai sajátosságok (BRB, CB, pill, mom, tel). 56


Ugyanígy a közösségi oldalak használata során is kialakulnak neologizmusok. A következőkben ezeket veszem sorra, az egyes ismertebb közösségi oldalak szerint tagolva. 3. A közösségi oldalakhoz kötődő szókincs vizsgálata 3.1. Iwiw

2. ábra. Az iwiw logója

Az iwiw az egyetlen ismert és sok felhasználóval rendelkező magyar közösségi oldal, nevét az „international who is who” ’nemzetközi ki kicsoda’ elnevezésről kapta. 2013-ban már viszonylag kevesen használják, fénykorát 2006 és 2009 között élte. A 2002 óta működő iwiw közösségi portál által is új szócsaláddal bővült szókészletünk (például: egy wiw-függő iwiw-ismerős iwiw-ezés közben az internetes profiljában egy wiw-es képet oszt meg a hasonló wiw-ezési szokásokkal rendelkező iwiwfelhasználókkal). E szavak az oldal népszerűségének csökkenésével aktualitásukat vesztették, elavultnak tekinthetők. 3.2. Facebook

3. ábra. A Facebook logója

A 2004-ben az Amerikai Egyesült Államokban létrehozott Facebook oldal 2013ban több mint egymilliárd felhasználóval rendelkezik, ezzel a legismertebb3 és az egyik legtöbb felhasználót tömörítő közösségi oldal (Természetesen ez főként az európai és az észak-amerikai régióra vonatkozik, más, az igényeikre szabott hálózatokat preferálnak például az ázsiai vagy az orosz netezők). A Facebook fő felülete az üzenőfalszerű hírfolyam, amelyen szöveges üzeneteket, fotókat, videókat lehet közzétenni, de bármely felhasználói aktivitásról érte3

Film is készült a létrejöttéről és az alapító Mark Zuckerbergről: The Social Network (2010).

57

Veszelszki Ágnes

sülhetnek az ismerősök (például az információkat válogatva közlő hírfolyamban és minden, az ismerősöket érintő eseményről számot adó, ún. tickerben megjelenik az is, ha a felhasználó megváltoztatja a profiloldalát, egy alkalmazást használ, ha belép egy csoportba, ha részt kíván venni egy, az oldalon meghirdetett eseményen). A Facebooknak számos elnevezése jött létre.4 Fonetikus írásmódú a fészbúk, a féjzbúk és a fész. A face a név első tagjának írásmód szerinti kiejtése. Az összetétel elemeinek kezdőbetűiből származik a fb. Népetimológiás jellegűnek tűnik a fércbúk. Részint olaszos kiejtést utánoz a fácse és a fácsebúk. Ide tartozik továbbá a durva stílusminősítésű faszbúk, a tükörfordításos arckönyv és ennek változata, a pofakönyv is. Az oldal mobileszközön elérhető változatának megnevezései: emördzsönszifész (az angol emergency ’sürgősségi’ szóra utal a szó, fonetikus írásmóddal), érintőfész (a mobileszköz érintőképernyőjének megnevezéséből ered), teleféjsz (a telefonos Facebook szókapcsolat összerántása). A közösségi oldalhoz kötődő aktivitásoknak is sajátos új elnevezésük van: az oldal használatára vonatkozik a búkol, fészel, facebookol, facézik, Facebookon lóg ’a Facebookon szörföl, keresgél, jelen van’. Az ismerősökkel való kapcsolattartásra utalnak a következők: addol ’hozzáad (például ismerősi vagy címzett-) listához valakit vagy valamit’, bejelöl ’ismeretséget kíván felvenni valakivel’, defriend ’megszünteti a virtuális ismerősséget’, megjelöl és tagel ’fotón vagy videón egy személyt bejelöl’, pókol ’közösségi oldalon valakit megbök, ezzel hívja fel magára a figyelmet’. A tartalom-közzétételi tevékenységek megnevezései: posztol, feltol, feltölt; leszed, leszedet. A lájkol ’Facebookon egy aktivitást kedvel, vagyis a like, azaz tetszik gombbal jelöl meg’ (másik írásmódja: like-ol) szónak szinte önálló szócsaládja is kialakult: lájk, kedvel, tetszikel, like, belájkol, meglájkol, diszlájkol; megalájk, gigalájk, terralájk stb. A felhasználók megnevezései a fészkocka, fészlakó, Facebook-függő ’sokat facebookoló’; egyedi a fészes ős ’a gyermekével a közösségi oldalon is kapcsolatot tartó szülő’. Viszonylag kevés melléknévi neologizmus jelent meg a közösségi oldal kapcsán. Hasonló szerkezetű, a -gyanús összetételű utótagot használja a (nagyon jól vagy éppen kifejezetten rosszul sikerült, ezért az oldalon megosztandó képre vonatkozó) Facebook-gyanús fotó kifejezésben található melléknév, illetve a (minél több tetszésnyilvánítás által népszerűnek tekinthető tartalomra vonatkozó) lájkgyanús melléknév.

4 Az oldal jelentőségére utalhat, hogy a több mint kétezer különböző címszót tartalmazó Netszótárban (Veszelszki szerk. 2012) – kereszthivatkozásokkal együtt – 173-szor kerül megemlítésre a Facebook.

58


3.3. Twitter

4. ábra. A Twitter logója

A Twitter önmeghatározása szerint a web 2.0 távirat-szolgáltatása, ismeretségi hálózat és mikroblog-szolgáltatás. A 2006 óta működő Twitter internetes oldal olyan szolgáltatást nyújt, amelyen a felhasználók rövid üzeneteket, vagyis tweeteket tehetnek közzé. A szolgáltatás hasonlít a különféle közösségépítő oldalak (MySpace, Facebook, iwiw) üzenőfal- vagy hírcsatorna-alkalmazásaihoz: a regisztrált látogatók rövid bejegyzéseket vagy egymásnak szánt üzeneteket írhatnak – a fő különbség az előzőekhez képest viszont az, hogy mindezt legfeljebb 140 karakter terjedelemben tehetik meg. Ez az üzenőforma még a 160 karakternyi sms-nél is rövidebb szövegek, ún. minihozzászólások írását teszi lehetővé. A friss bejegyzések a felhasználó profilján és a feliratkozott felhasználók, ún. követők oldalán is megjelennek. A küldő meghatározhatja, kik kapják meg a bejegyzést. A nem kívánatos üzeneteket vagy felhasználókat akár ignorálni is lehet, így tehet a csivitelő az úgynevezett spam- vagy robotüzenetekkel (is). A legnagyobb hírportálok, magazinok a kiemelt híreket közzéteszik Twitter-oldalukon.5 Magyar nyelvterületen kevésbé terjedt el a Twitter, és a legtöbb magyar felhasználó is angol nyelven kommunikál a Twitteren a minél szélesebb rétegek elérése érdekében (a tweetek diskurzuselemzéséhez vö. Schirm 2012). Ezzel szemben a 2012-es amerikai elnökválasztás során, továbbá az arab tavasz eseményeiben meghatározó politikai kommunikációs szerepet játszottak a Twitteren elküldött mozgósító üzenetek (vö. Norris 2012, Pleuger 2012). Az angol twitter és tweet szó jelentése: ’csicsergés, csipogás’. A tweet a Twitteren küldött üzenetek angol elnevezése. Az oldal tükörfordításos megnevezése a csipogó, lényege szerint pedig mikroblog. A twitterezéshez a twittel, twitterezik, csiripel, követ igék kapcsolódnak. A más felhasználók által közzétett tweeteket saját oldalunkon meg lehet osztani, e tevékenység és az átvett üzenetek megnevezése a retweet vagy rövidítve: RT. Egy felhasználó oldalára feliratkozva követő, follower lesz a twitterező. Ha a Twitter-használó nem követi többé valaki tevékenységét, leiratkozik a frissítéseiről (ezt a jelentést hordozza az unfollow angol szó magyar továbbképzése, az unfiz ige is). A Twitter jelképévé vált (a csiripelő madaras logó mellett) a kettőskereszt # jel, az ún. hashtag, amelyhez valamilyen címkét illesztve egy tematikus kategóriába lehet rendezni, össze lehet fűzni az összetartozó üzeneteket. Hapax legomenonszerűek a következő (angol) kontaminációs netologizmusok: twaiting ’várakozás közbeni twitterezés’; twitcident ’1. balesetekről tudósító tweetek; 2. twitterezés miatti figyelmetlenség által okozott baleset’; tvitikett ’viselkedési szabályzat’; twypo ’gépelési hiba a Twitteren’.

2013-ban megjelent az első, a Twitteren közzétett regény is. Jennifer Egan Black Box című kötetét teljes mértékben, mondatonként (140 karakterenként) közölte az amerikai The New Yorker magazin (és német fordítását a Spiegel) Twitter-oldala (Buß 2013). 5

59

Veszelszki Ágnes

3.4. Foursquare

5. ábra. A Foursquare logója

A Foursquare okostelefonos alkalmazás, közösségi hálózat, amelynek lényege, hogy a használó bejelentkezhet különböző helyeken, eseményeken, ezt az információt a virtuális ismerősei is látják. Ennek megfelelően célszerű különböző érdekes, feltűnő helyeken bejelentkezni. Az oldalra is jellemző az ún. gamifikáció (gamification), a játékossá tétel: minél több bejelentkezéssel virtuális trófeákat lehet gyűjteni, s ezáltal a többi foursquare-ező ismerőssel versenyre kelni. Kifejezetten ehhez a közösségi oldalhoz kapcsolódó lexikai elemek: foursquare-ezik; becsekkol ’virtuálisan bejelentkezik’ (vö. angol check in; másik jelentése: ’bejelentkezik weboldalra, közösségi portálra’); badge ’helybejelentkezésért kapható virtuális trófea’. 3.5. További közösségi oldalak Sajátos, a fentiektől eltérő szóalkotási módja miatt említem meg a Tumblr képblogoló oldal felhasználóját jelölő tumbász szót: a portál nevéből elvont szókezdethez az -ász foglalkozásnév-képző járul (mondatba foglalva: Milyen régóta vagy tumbász?). A közösségi oldalakat használók körében gyakori tapasztalat, hogy a magán- és a hivatalos virtuális én összekeveredik a hálózaton. Ezt az összemosódást próbálja elkerülni, kiküszöbölni a virtuális önéletrajz- és profilkezelő LinkedIn, amelynek célja a felhasználó professzionális énjének megjelenítése, munkakapcsolatokon és különböző kompetenciákon keresztül. Az oldal főként angol nyelvű, egyelőre kifejezetten ehhez az oldalhoz kötődő magyar szót nem dokumentáltam (de az oldal népszerűségének és elterjedtségének növekedtével várható ezek megjelenése).

60


4. Összegzés és desiderata A közösségi oldalaknak a web 2.0-hoz kötődő viszonyától a felhasználás jellemzőin keresztül jutottam el a szociális média egyes, kiemelten a lexikához kapcsolható nyelvhasználati jellegzetességeinek bemutatásáig. Részletesen vizsgáltam az ismertebb közösségi oldalakhoz kötődő, ún. netologizmusokat, amelyek funkciója, hogy részint (a neologizmus definíciója szerint) egy új jelenséget neveznek meg, emellett azonban valamiféle szociális csoporthoz tartozást is kifejeznek. E csoport lehet az internetezők, az ún. digitális bennszülöttek vagy éppen a digitális bevándorlók köre. A közösségi oldalak nyelvhasználati jellemzői közül érdemes lehet a továbbiakban foglalkozni többek között a következőkkel: anglicizmusok a digilektusban, (ismert vagy hétköznapi emberek) én-márkája a közösségi médiában, tudatos imázsépítés, celeb-PR és a Twitter; egy kiválasztott Facebook-oldal pragmatikai elemzése; a tweet mint szövegtípus; egy esemény/személy Twitter-megjelenésének elemzése; gyászmunka a közösségi oldalon; norma az interneten (netikett, kommunikett); posztkomment szekvenciák viszonya egymáshoz; citizen journalism Magyarországon; nyelvi kontrasztív vizsgálatok; nyelvi blogok elemzése; vandalizmus és trollkodás a közösségi oldalakon… Mint e felsorolásból is látható, a közösségi oldalak nyelvi szempontú vizsgálata még számos lehetőséget rejt magában. Szakirodalom Balogh Andrea 2012. Kazuárok és hardcore-ok – Angol szavak a számítógépes játékokban. In: Hattyár Helga–Hugyecz Enikő Henriett–Krepsz Valéria– Vladár Zsuzsa (szerk.): A sokszínű alkalmazott nyelvészet. Tanulmányok az alkalmazott nyelvészet területeiről. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 39–43. Bańczerowski Janusz 2008. A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és a nyelvhasználatban. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 86. Tinta Könyvkiadó. Budapest. Benedek, András–Nyíri, Kristóf (eds.) 2011. Images in Languages. Metaphors and Metamorphoses. Visual Learning, Vol. 1. Peter Lang. Frankfurt am Main et al. Benedek, András–Nyíri, Kristóf (eds.) 2012. The Iconic Turn in Education. Visual Learning, Vol. 2. Peter Lang. Frankfurt am Main et al. Bódi Zoltán 2011. Infoszótár. Tinta Könyvkiadó. Budapest. Boyd, Danah M.−Ellison, Nicole B. 2007. Social network sites: Definition, history, and scholarship. Journal of Computer-Mediated Communication 13/1: article 11. http://jcmc.indiana.edu/vol13/issue1/boyd.ellison.html (2013. augusztus 14.) Brenner, Joanna−Smith, Aaron 2013. 72% of Online Adults are Social Networking Site Users. http://pewinternet.org/Reports/2013/social-networking-sites. aspx (2013. augusztus 10.) Buda András 2013. Pedagógusok az információs társadalomban. In: Lévai Dóra (szerk.): Digitális pedagógus konferencia, 2013. május 25. 9–16. http://levaid. 61

Veszelszki Ágnes

web.elte.hu/Digitalis%20pedagogus%20konferencia%22013%20-%20 Levai%20Dora.pdf Buß, Christian 2013. Twitter-Roman von Jennifer Egan: Die Frau mit der 140-Zeichen-Magnum. Spiegel. http://www.spiegel.de/kultur/literatur/blackbox-twitter-roman-vonjennifer-egan-a-913902.html (2013. augusztus 9.) Bußman, Hadumod (Hrsg.) 2002. Lexikon der Sprachwissenschaft. Alfred Kröner Verlag. Stuttgart. Cormode, Graham–Krishnamurthy, Balachander 2008. Key differences between Web 1.0 and Web 2.0. First Monday 13/6. http://firstmonday.org/ojs/index. php/fm/article/view/2125/1972 (2013. augusztus 10.) Crystal, David 2008. Txtng. The gr8 db8. Oxford University Press. Oxford [et al.]. Daley, Janet 2013. There’s nothing social about social media. Telegraph. http:// www.telegraph.co.uk/technology/twitter/10220100Theres-nothing-socialabout-social-media.html (2013. augusztus 10.). Danner-Kuhn, Cyndi 2012. Infographic – What High School Students want/ need from mobile technology. Technology Bits Bytes and Nibbles. http://www. technologybitsbytesnibbles.info/archives/7533 (2013. augusztus 10.). Dittmann, Miguel 2001. Sprachverwendung im Internet. Untersuchungen des Internet Relay Chat (IRC) in Deutschland und Frankreich. Éditions Indoles. Sarlat. Fehér Katalin 2012. Az internettől az új médiáig. Századvég 2012/4. (66): 3–18. Frehner, Carmen 2008. Email – SMS – MMS. The Linguistic Creativity of Asynchronous Discourse in the New Media Age. Peter Lang. Bern – Berlin – Bruxelles – Frankfurt am Main – New York – Oxford – Wien. Grossman, Lev 2013. Jane Austen to Grace British 10-pound Notes. Our Nominees for U.S. Currency Are… Time. http://business.time.com/2013/07/25/janeausten-to-grace-british-10pound-notes-our-nominees-for-u-s-currencyare/ (2013. augusztus 9.). H. Kietzmann, Jan–Hermkens, Kristopher 2011. Social media? Get serious! Understanding the functional building blocks of social media. Business Horizons 54: 241–251. Herring, Susan C.–Stein, Dieter–Virtanen, Tuija (eds.) 2013. Pragmatics of Computer-Mediated Communication. Handbooks of Pragmatics 9. In: Bublitz, Wolfram–Jucker, Andreas H.–Schneider, Klaus P. (eds.): De Gruyter Mouton. Berlin−Boston. Hofmann, Wilhelm−Vohs, Kathleen D.−Baumeister, Roy F. 2012. What People Desire, Feel Conflicted About, and Try to Resist in Everyday Life. Psychological Science 23/6: 582−588. Kaplan, Andreas M.–Haenlein, Michael 2010. Users of the world, unite! The challenges and opportunities of social media. Business Horizons 53/1: 61. Kjoss, Victor 2012. Social networking in the modern zeitgeist: an examination of why we’re obsessed and how social media will define our future. University of Southern California. Los Angeles, California. http://digitallibrary.usc.edu/cdm/ref/ collection/p15799col3/id/38084 (2013. augusztus 19.).

62


Krishnamurthy, Balachander–Wills, Craig E. 2008. Characterizing privacy in online social networks. Proceeding WOSN ‚08 Proceedings of the first workshop on Online social networks. ACM. New York. 37−42. Kruzslicz Tamás 2013. A digitális kommunikáció hatása a középiskolások nyelvhasználatára. Irodalomismeret 2013/2. 197−211. http://www.irodalomismeret. hu/files/2013_2/kruzslicz_tamas.pdf Norris, Pippa 2012. Political mobilization and social networks: the example of the Arab spring. In: Kersting, Norbert (Hrsg.): Electronic democracy. B. Budrich. Leverkusen. 55−57. Peters, Isabella 2009. Folksonomies. Indexing and Retrieval in Web 2.0. De Gruyter Saur. Berlin. Pleuger, Kristin 2012. Des Bürgers neue Stimme: Möglichkeiten der politischen Partizipation in social networks: ein Vergleich der Potenziale von Facebook, Hyves & Co. Tectum Verlag. Marburg. Pólya Tamás 2012. Goffman online. Mediatizált dramaturgiai szerepek és közönségek az új mediális (digitális) személyközi kommunikációban. Századvég 2012/4. (66): 19–50. Prensky, Marc 2001. Digital Natives, Digital Immigrants. On the Horizon 9/5: 1–6. Robertz, Frank J.−Wickenhäuser, Ruben (Hrsg.) 2010. Orte der Wirklichkeit: über Gefahren in medialen Lebenswelten Jugendlicher; Killerspiele, Happy Slapping, Cyberbullying, Cyberstalking, Computerspielsucht. Medienkompetenz steigern. XV. Springer. Berlin. Schirm Anita 2012. A Twitter szövegei a diskurzuselemzés szemszögéből. In: Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.): Nyelv és kultúra – kulturális nyelvészet. Magyar Szemiotikai Társaság. Budapest. 245–250. Schmitz, Ulrich 1995. Neue Medien und Gegenwartssprache. Lagebericht und Problemskizze. Osnabrücker Beiträge zur Sprachtheorie (OBST) 50. Osnabrück. sz. n. [AP] 2013. Feminist campaigner receives death threats after Jane Austen put on 10-pound note. News.com.au. http://www.news.com.au/technology/ feminist-campaigner-receivesdeath-threats-after-jane-austen-put-on-10pound-note/story-e6frfro01226687234123 (2013. augusztus 9.) Tolcsvai Nagy Gábor 2004. A hálózat nyelve. In: uő: Nyelv, érték, közösség. Gondolat Kiadó. Budapest. 188–205. Veszelszki Ágnes 2009. Képírás vagy képes írás? Az infokommunikációs technológia hatása a felső tagozatosok írására. In: Balázs Géza − H. Varga Gyula (szerk.): Ikonikus fordulat a kultúrában. Magyar Szemiotikai Társaság − Líceum Kiadó. Budapest−Eger. 309−333. Veszelszki Ágnes 2010. Digilektus a lektusok rendszerében. In: Illés Molnár Márta−Kaló Zsuzsa−Klein Laura−Parapatics Andrea (szerk.): Félúton 5. Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának konferenciája. ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. Budapest. 199−215. Veszelszki Ágnes 2011. Az infokommunikációs technológia hatása a nyelvre. Doktori disszertáció. Kézirat. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest. 63

Veszelszki Ágnes

Veszelszki Ágnes (szerk.) 2012. Netszótár. @-tól a Zukbergnetig. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. Veszelszki Ágnes 2013a. Web 2.0, információelérés, taxonómia. Magyar Tudomány 2013/4. 468–472. Veszelszki Ágnes 2013b. A digilektus hatása az írásbeli és a szóbeli kommunikációra egy kérdőíves vizsgálat alapján. Magyar Nyelvőr 137/3. (megjelenés alatt) Weller, Katrin–Meckel, Martin Sebastian−Stahl, Matthias (eds.) 2013. Social Media. Recherche Spezial 2013/1. Gesis Leibniz-Institut für SozialWissenschaften. http://www.gesis.org/sowiport/fileadmin/user_upload/pdf_ recherchespezial/rs_13_01_socialmedia.pdf (2013. augusztus 10.) Wikipedia1 = List of social networking websites. Wikipedia, the free encyclopedia. http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_social_networking_websites (2013. augusztus 10.). Ziegler, Arne 2002. E-Mail – Textsorte oder Kommunikationsform? In: Ziegler, Arne–Dürscheid, Christa (Hrsg.): Kommunikationsform E-Mail. Stauffenburg. Tübingen. 932.

64

Közösségi oldalak nyelvi perspektívából. Facebook, Twitter & Co

Recommend Documents