5/18/2013
A közös kereskedelempolitika tárgya, jelentősége
Közös Kereskedelempolitika
• Tárgy: az Unión kívüli államokkal folytatott kereskedelem • Jelentőség: – szükségszerű velejárója a vámuniónak – EU a világkereskedelem legnagyobb szereplője. (2007-ban az EU a legnagyobb áruexportőr, az összes export 16,4 %-a innen)
Előadás-vázlat Sonnevend Pál
Leading exporters and importers in world merchandise trade (excluding intra-
Elhatárolás
EU (27) trade), 2007 (Billion dollars and percentage)
Exporters
Value
Share
Annual percentage change
1 2 3 4 5 6
Extra-EU (27) exports China United States Japan Canada Korea, Republic of
1697,8 1217,8 1162,5 712,8 419,0 371,5
16,4 11,8 11,3 6,9 4,1 3,6
17 26 12 10 8 14
1 2 3 4 5 6
7 8
Russian Federation Hong Kong, China domestic exports re-exports Singapore domestic exports re-exports Mexico excl. intra-EU (27)
355,2 349,4 18,1 331,3 299,3 156,0 143,3 272,0
3,4 3,4 0,2 3,2 2,9 1,5 1,4 2,6
17 8 -20 10 10 9 11 9
7 8
10328,0
100,0
15
Rank
9
10 World excl.
Importers
Value
Share
Annual percentage change
United States Extra-EU (27) imports China Japan Canada Hong Kong, China retained imports Korea, Republic of Mexico a
2020,4 1952,0 956,0 621,1 389,6 370,1 93,3 356,8 296,3
19,0 18,4 9,0 5,8 3,7 3,5 0,9 3,4 2,8
5 15 21 7 9 10 8 15 11
9
Singapore retained imports
263,2 119,9
2,5 1,1
10 9
10
Russian World (excl.Federation intra- a EU (27)) c
223,4
2,1
36
10622,0
100,0
14
Rank
• Közös kül- és biztonságpolitika – általános politikai tárgyú együttműködés – Lisszabon után is kormányközi jelleggel működik
• Kereskedelempolitika – Külkereskedelem – Közösségi modell szerint
1
5/18/2013
Jogalap
Jogalap 2
• EUMSZ Ötödik rész, II. cím, Közös kereskedelempolitika (206-207 cikk)
• Másodlagosan:
– EUMSZ 206 • A 28–32. cikk szerinti vámunió létrehozásával az Unió a közös érdeknek megfelelően hozzájárul a világkereskedelem harmonikus fejlődéséhez, a nemzetközi kereskedelemre és a külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó korlátozások fokozatos megszüntetéséhez és a vám- és egyéb akadályok csökkentéséhez. • általános jogalapot képez az Európai Unió – nem társulási jellegű – külgazdasági hatáskörgyakorlása számára, • a vámunióval kapcsolatos belső integrációs hatáskörök külső megfelelőjét teremti meg
– EUMSZ 28. cikk (1) bekezdése (vámúnió): • „Az Unió alapja a vámunió, amely a teljes árucsereforgalomra kiterjed, és magában foglalja a tagállamok közötti behozatali és kiviteli vámok, valamint a vámmal azonos hatású díjak kirovásának tilalmát, illetőleg egységes vámtarifa bevezetését a harmadik országokkal szemben.”
Kereskedelempolitika: kizárólagos hatáskör
Kereskedelempolitika: kizárólagos hatáskör II
EUMSZ Preambulumának hatodik bevezető megfontolás
• Ennek ellenére Európai Bíróság állandó gyakorlata: • Kereskedelempolitika kizárólagos uniós hatáskör • De: tagállamoknak az EK létrejötte előttről származó kereskedelmi szerződései részben továbbra is hatályban
a közös kereskedelempolitika célja, hogy hozzájáruljon a nemzetközi kereskedelemben fennálló korlátozások fokozatos lebontásához.
EUMSZ 206
a tagállamok a vámunió létrehozásával a köz érdekében hozzá kívánnak járulni a világkereskedelem harmonikus fejlődéséhez, a nemzetközi kereskedelemben fennálló akadályok fokozatos lebontásához és a vámkorlátok csökkentéséhez.
E két szakaszból: az EUMSZ közös kereskedelempolitika kialakítását irányozza elő.
Ugyanakkor: EUMSZ 207. cikk a közös kereskedelempolitika „egységes elvek szerinti” alakítása.
Ez a megfogalmazás arra utal, hogy az átmeneti idő letelte után is megoszlik a kereskedelempolitikai hatáskör az EK és a tagállamok között
2
5/18/2013
Hatáskör a szolgáltatások kereskedelme és a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásai szabályozására • Korábban: – RSZ. 133. cikk 5. bekezdése: – a tagállamok jogosultak harmadik államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel nemzetközi megállapodások fenntartására vagy megkötésére – amennyiben ezek a megállapodások összhangban vannak a közösségi joggal és az egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal. – Sajátos versengő hatáskör: – ameddig ellenkező tartalmú belső közösségi jogi szabály vagy az EK által kötött nemzetközi megállapodás nincsen, érvényesülhet a tagállamok szerződéskötési jogosultsága
Ma: EUMSZ 207 (1) vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa- és kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni.
A kereskedelempolitika terjedelme
Fő célkitűzés: liberalizáció
• Árukereskedelem • A határon át zajló pénzmozgások
• EUMSZ:
– ha áruk vagy a kereskedelempolitika hatálya alá tartozó szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére, vagy azzal összefüggésben
• Szolgáltatások határon átívelő nyújtása • Szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásai • Közvetlen befektetések
– Preambuluma 6. bekezdés: • a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos megszüntetése
– EUMSZ 206 • a világkereskedelem harmonikus fejlődése, a nemzetközi kereskedelmi korlátozások fokozatos megszüntetése és a vámakadályok csökkentése
• =>Egyoldalú önkötelezés: liberalizáció, a világra nyitott külgazdasági megoldások keresése, ellenállás a protekcionizmus kísértésének • De: nem teremt peresíthető jogot magánjogi jogalanyok számára
3
5/18/2013
Kivételek a liberalizáció alól • Közös mezőgazdasági politika: alapelve az uniós preferencia • Védelmi intézkedések
A kereskedelempolitika eszközei: kategóriák Autonóm eszközök Szerződéses eszközök EK által egyoldalúan alkalmazhatóak Két- vagy többoldalú nemzetközi Tanács a Bizottság megállapodások javaslatára minősített többséggel fogadja el Korlátozzák az autonóm eszközök Bármelyik az EUMSZalkalmazását ban cikkében felsorolt másodlagos jogforrási formában A jellemző forma a rendelet, de irányelv és határozat is születhet
Közös vámtarifa módosítása
A behozatal korlátozása
• Egyúttal a vámunió része is
Jogalapja: Tanács 3285/94/EK és 520/94/EK rendeletei Minden olyan behozatal, melyre nem vonatkozik külön szabályozás, mentes a behozatali korlátozások alól Tagállami behozatali korlátok eltörölve EU alkalmazhat csak behozatali kontingenst Külön szabályozás:
• Jogalapja nem csak az EUMSZ 207. cikke lehet, hanem az EUMSZ 28. cikke is • Vámjog alapja: Tanács 2913/92/EK rendelete
mezőgazdasági termékek Textiltermékek (kivéve a WTO tagállamokból érkezők)
4
5/18/2013
A kivitel korlátozása
A kivitel támogatása
• Jogalapja: a Tanács 2603/69/EK rendelete • Főszabály a kivitel szabadsága • Kivétel:
• Korábban RSZ. 132: jogharmonizáció a kivitel támogatása területén – eddig nem történt meg • Közösségi hatáskör a kivitel szubvencionálása • Tagállamok is jogosultak a kivitel támogatására, noha versenytorzító hatású • Korlátja: WTO antiszubvenciós megállapodás
– katonai célú eszközök: fegyverek, lőszer, robbanóanyag De: dual use termékek az általános rezsim alatt – Kulturális javak
Védintézkedések
Dömpingellenes eljárás
• Dömping ellenes eljárás
• A termék akkor dömpingelt, ha
• Szubvenció ellenes eljárás • Trade Barriers Regulation 1994 • Szürke zónás intézkedések • Egyes szektorokra vonatkozó intézkedések (bank, hajózás, védjegyek)
– – – –
Az Unióba irányuló exportára alacsonyabb, mint egy hasonló terméknek a rendes kereskedelmi forgalomban az exportáló országra megállapított rendes értéke
• Kár bekövetkezése szükséges a védintézkedéshez
– tényleges gazdasági hátrány vagy azzal való fenyegetés, illetve iparág létrehozásának hátráltatása – Kármegállapítás tényleges bizonyítékon kell, hogy alapuljon
• Dömpingellenes vám alkalmazható (kiegyenlítő vám)
– Mértéke nem haladhatja meg a dömpingkülönbözetet
• Ez a leggyakrabban alkalmazott védintézkedés
5
5/18/2013
Antiszubvenciós eljárás
Trade Barriers Regulation 1994 • Célja:
• Hasonló a dömpingellenes eljáráshoz • Feltétele az importált termékre specifikusan nyújtott állami támogatás • Magasabb kárszintet feltételez
Szürke zónás intézkedések
– az EU termékei előtt harmadik államok piacán álló kereskedelmi akadályok elleni harc – a nemzetközi kereskedelmi egyezmények kikényszerítése útján – az érintett gazdasági ágazatok kezdeményezésére
• Eszköze: – Bilaterális és multilaterális megállapodásokban foglalt intézkedések – Pld: vitarendezés kezdeményezése a WTO-ban; kiegyenlítő vám alkalmazása
Szerződéses eszközök
• Nem öltenek jogforrási formát • Bilaterális megállapodások • Önkorlátozó megállapodások bizonyos, az EU-ba exportáló iparágak számára
• Multilaterális megállapodások
• Pld: Japán, autóipar
6
5/18/2013
Társulási megállapodások – Tagságra aspiráló államokkal – Földközi tengeri térség államaival – Tárgya: • • • •
Árukereskedelem könnyítése Esetleg Szabadkereskedelmi övezet Támogatások jogharmonizáció
Egyéb kétoldalú megállapodások • Kereskedelmi egyezmények – Pld. Mercosur, EFTA (nem: Japán és Egyesült Államok)
• Együttműködési megállapodások
A WTO és az EU • A kötelezettség fennállta: – GATT: EU tag – GATS: EU és tagállamok tagok – TRIPS: EU és tagállamok tagok
• A kötelezettségek jellemző tartalma • Közvetlen hatály a WTO joga számára?
• Köszönöm a figyelmet
• www.nemzetkozijog.hu
7
