Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési terv
Jászberény Város
2009. október
Tartalom Bevezető .............................................................................................................................. 3 Jogszabályi háttér ................................................................................................................. 3 Helyzetelemzés .................................................................................................................... 5 A település demográfiai jellemzői .................................................................................... 5 A település szociális helyzete ........................................................................................... 6 A településen élő cigányság ............................................................................................. 8 A közszolgáltatások elérhetősége ..................................................................................... 9 A közoktatási intézményhálózat ....................................................................................... 10 Óvodáztatás ....................................................................................................................... 12 Óvodai intézmények Jászberényben ................................................................................ 14 Jászberény Városi Óvodai Intézmény .............................................................................. 15 „MACŐ” Alapítványi Óvoda, Fejlesztő Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 21 Református Óvoda ......................................................................................................... 22 Általános iskola ................................................................................................................. 24 Belvárosi Általános Iskola ............................................................................................. 27 Gróf Apponyi Albert Ált. Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ..................... 30 Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola ........................................ 33 Szent István Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium ..................................... 37 Középiskola ....................................................................................................................... 40 Az önkormányzat/társulás hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben ............ 42 Összegzés, a helyzetelemzés megállapításai ....................................................................... 43 Intézkedési terv ................................................................................................................. 46 Az Esélyegyenlőségi Terv célja ..................................................................................... 46 Értékeink, küldetéseink .................................................................................................. 46 Az Esélyegyenlőségi Terv prioritásai ............................................................................. 46 Jövőképünk ................................................................................................................... 47 Céljaink rövid távon (egy éven belül) ......................................................................... 47 Céljaink középtávon (három éven belül) ...................................................................... 47 Céljaink hosszú távon (hat éven belül) ......................................................................... 47 Akcióterv ....................................................................................................................... 49 Megvalósulást segítő egyéb programok .......................................................................... 60 Kockázatelemzés ............................................................................................................ 61 Nyilvánosság, monitoring .............................................................................................. 66 Konzultáció, visszacsatolás ............................................................................................ 66 a) Az Esélyegyenlőségi Fórum feladata: ..................................................................... 66 b) Az Esélyegyenlőségi Fórum tagjai: ......................................................................... 67 c) Az Esélyegyenlőségi Fórum működése .................................................................. 67 d) Észrevételek visszacsatolása ................................................................................... 67 Kötelezettségek és felelősök .......................................................................................... 68 Érvényesülés és módosítás .............................................................................................. 69 Elfogadás módja és dátuma ............................................................................................. 69 ZÁRADÉK .................................................................................................................... 70
2
Bevezető Jogszabályi háttér A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban pedig az oktatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait: 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam u) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy v) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,
3
f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.
4
Helyzetelemzés
A település demográfiai jellemzői Jászberény lakónépességének száma 2009. októberében 27.522 fő. A város állandó népessége 1990. és 2006. között több mint kétezer fővel csökkent. Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma
27 522 27 566 737
Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma
721 2112 1196
Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +)
-2262
Az állandó lakosság számának lassú csökkenése mellett lassú mértékben, de nőtt az összlakosságon belül a 60 éven felüliek aránya. Az összlakosságon belül a 18 éven aluli korcsoport aránya szinte változatlan, enyhén csökkenő, csakúgy mint az aktív korú lakosok aránya. A lakosság számának csökkenése részben a születések számának csökkenésének köszönhető, amit az alábbi táblázat mutat. Év Fő
1990 310
1995 247
2000 244
2005 240
2006 261
2007 233
A gyermekvállalási hajlandóság kedvezőtlen változása több okra vezethető vissza. Csökken a házasságkötések száma, nő a nők iskolázottsága, eltolódik az első gyermek születési időpontja. Tapasztalati tény, hogy a magasabb iskolai végzettségű csoportoknál lényegesen kisebb a gyermekvállalási kedv. A lakosságszám csökkenésének másik oka az elvándorlás a településről. Jászberény városára ugyan alapvetően nem jellemző a nagyfokú el-, illetve bevándorlás, néhány tendencia azért megfigyelhető. A jellemző bevándorlási típusokat az alábbi táblázat mutatja (skála 1-5-ig): Közeli településekről
3
Közeli városból Távolabbi településekről Távolabbi városokból
1 3 1
Megyeszékhelyről
1
Budapestről Külföldről
3 2
5
A mutatók magyarázhatók a viszonylag jó munkaerőpiaci lehetőségekkel (Electrolux, Aprítógépgyár, kereskedelmi cégek, felsőfokú oktatási intézmény, egészségügyi ellátás). A jellemző elvándorlási irányokat az alábbi táblázat mutatja (skála 1-5-ig): Közeli településekre
3
Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre
2 2 2 1 1 1
Ezek a mutatók pozitívnak minősíthetők, a város megtartó képessége tekintetében. Sok fiatal tanul az ország különböző felsőoktatási intézményeiben. A fiatalok lakáshoz jutó támogatása nem kiemelt más városokhoz viszonyítva Jászberényben, így a fiatalok visszatérésének ilyen irányú motivációja nincs. Érdekes, a megyeszékhely nem vonzó megítélése, illetve az országos adatokhoz képest alacsony a külföld vonzása, pedig a jól képzett értelmiségi réteg aránya az összlakosságon belül nem elenyésző. Így a fiatalok, helyiek, esetleges gyermekvállalók száma e tényezők miatt is kis létszámban csökken.
A település szociális helyzete Az alábbi táblázat a település néhány szociális mutatóját tartalmazza (2009. októberi állapot). Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? ebből: Azon gyermekek száma, akiknek a szülei igennel nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nemmel nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak
1013 117 337 339 887 143
-
744
6
A városban élő regisztrált munkanélküliek aránya 3-5 % között mozog, jelenleg 1.013 fő, ebből a tartósan munkanélküliek száma 117 fő. A munkanélküliek aránya a környező településekhez, és a megyeszékhelyhez képest is valamivel kedvezőbb képet mutat. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezt a helyzetet kedvezően befolyásolja a kiváló mutatókkal rendelkező Electrolux, illetve az Aprítógépgyár, melyek nemcsak a város foglalkoztatottsági mutatóit javítják, hanem sok esetben a térség képzett rétegeinek foglalkoztatását is segítik. A városban rendszeres szociális segélyben több mint háromszázan részesülnek, míg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 887 gyermek után igényeltek, akik közül 143 gyermek után nyilatkoztak szüleik halmozottan hátrányos helyzetükről. Az összes gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számához viszonyítva nagyon magas azoknak a szülőknek a száma (744 fő), akik nem nyilatkoztak a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához szükséges módon iskolai végzettségükről. Külterületeken élők
Jászberényben az összlakosságon belül viszonylag magas azoknak az aránya, akik külterületen élnek. Az utóbbi években egyre erősödő tendencia, hogy az elszegényedő, gyakran eladósodó alacsony jövedelmű családok, egyének, helyzetükre megoldást keresve, a hajléktalanság elkerülésére, vagy olcsó lakhatási lehetőséget remélve, a külterületekre költöznek. Az alábbi táblázat a jelenleg külterületen élő lakosságon belül az óvodás és iskolás korú gyermekek számát mutatja. Látható, hogy az itt élő gyermekek és tanulók többsége hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. Külterületen élők száma:
ebből :
3-5 éves gyermekek száma ebből :
óvodába jár
általános iskolás tanulók száma
összesen Hátrányos Helyzetűek
Halmozottan Hátrányos Helyzetűek
Hátrányos Helyzetűek aránya (%)
Halmozottan Hátrányos Helyzetűek aránya (%)
2167
245
63
11,31%
2,91%
25
3.
16
356,00%
64,00%
25
3
16
268,00%
64,00%
192
145
34
75,52%
17,71%
A külterületen élő családokra általánosan jellemzőek a fokozódó anyagi gondok, szegénység erősödése, a sokproblémás, halmozottan hátrányos helyzetű élethelyzetek egyre gyakoribbá válása, családok lakhatással összefüggő problémái.
7
A Jászberény külterületén élők száma jelenleg 2.167 fő, ami az állandó népesség közel nyolc százaléka. Az alábbi táblázatban az egyes külterületi lakóhelyek megnevezése mellett az ott élők száma látható. Neszűr Öregerdő Újerdő Négyszállás Pórtelek Hajta Tőtevény Meggyespele Alsómuszaly Felsőmuszaly Zsombikus Necső Érpart Borsóhalma Zagyvapart tanya
440 fő 133 fő 338 fő 108 fő 417 fő 69 fő 219 fő 40 fő 147 fő 91 fő 12 fő 10 fő 20 fő 3 fő 100 fő
A külterületen élők korcsoportok szerinti megoszlását vizsgálva elmondhatjuk, hogy az itt élők több mint húsz százaléka a 0-18 éves korcsoporthoz tartozik, míg az ugyanez az arány a város egészét tekintve alig több mint 17 százalék.
A településen élő cigányság Becslések alapján Jászberény város és külterülete lakosságának mintegy 8-10 %-a cigány származású. A városi cigányság a településen elszórtan és szegregált lakókörnyezetben is él, de szegregátumok kialakulása elsősorban a külterületeken jellemző. Cigány családok nagyobb számban a külterületen elsősorban a Neszőrben élnek, míg belterületen elsősorban a szociális bérlakások elhelyezkedése miatt alakultak ki kisebb szegregátumok. Az alábbi táblázat a telepszerű lakókörnyezetben élő óvodás és iskoláskorú gyermekek számát mutatja. Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma: (ahol a lakosok legalább 80%-a egy etnikai csoporthoz tartozó az adott településrészen / utcában): 3-5 éves gyermekek száma ebből : ebből :
óvodába jár
általános iskolás tanulók száma
összesen
HH
HHH
1095
213
73
38
14.
15
38
14.
15
168
148
57
8
A közszolgáltatások elérhetősége
Közszolgáltatások
Helyben
Más településen, éspedig…
Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Havonta hány alkalom?
A szolgáltatás ellátatlan
KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés
x
Általános iskolai oktatás 1-4.
x
Általános iskolai oktatás 5-8.
x
Alapfokú művészetoktatás
x
KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Korai fejlesztés, tanácsadás és gondozás Fejlesztő felkészítés
x
Nevelési tanácsadás
x
Logopédiai ellátás
x
x
x
Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés
x GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK
Gyermekjóléti szolgáltatás
x
Bölcsőde
x
Családi napközi Iskolai napközi
x x
Házi gyermekfelügyelet
x GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK
Családok átmeneti otthona
x
Jászberény város földrajzi elhelyezkedéséből, térségi feladat ellátási szempontjait is figyelembe véve, igen komoly figyelmet fordít, és komoly erőforrásokat biztosít a közszolgálati feladatellátásokhoz. A közoktatási feladatok ellátását nagymértékben, részben kötelező, részben önként vállalt feladatként önállóan látja el, bár a feladatellátásba – ha kis mértékben is, de – bevonja a civil szférát, az egyházakat, illetve a többcélú kistérségi társulási formát is. A településen jelenleg a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet és a családok átmeneti otthona ellátatlan.
9
A közoktatási intézményhálózat Jászberény város közoktatási intézményhálózatát az alábbi intézmények alkotják:
Intézmény
Városi Óvodai Intézmény Gólya Óvoda MACI Alapítványi Óvoda
Belvárosi Általános Iskola Gróf Apponyi Albert Általános Iskola SZIE Gyakorló Általános Iskola Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola
Feladatellátási helyek száma Óvodák
Fenntartó
11 Jászberény Város Önkormányzata 1 Református Egyházközség 1 MACI Alapítvány Általános iskolák 2 1
Jászberény Város Önkormányzata Jászberény Város Önkormányzata
1
SZIE Jászberényi Főiskolai Kar
1
Római Katolikus Egyház
Középiskolák Terplán Zénó Szakképző Iskola Klapka György Szakközépiskola és Szakiskola Liska József Erősáramú Szakközépiskola és Gim. Lehel Vezér Gimnázium
1
Szakképző Nonprofit Kft.
3
Jászberény Város Önkormányzata
1
Jászberény Város Önkormányzata
1
Jászberény Város Önkormányzata
10
OM azonosító
intézmény neve
gyermek-, tanulólétszám az
tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint
intézményben körzeten belülről összesen
HH
Normál (általános) tanterv
HHH
SNI
Össz.
HH
HHH
Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás
SNI
Össz.
HH
HHH
035844
Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola
434
145
49
19
74
50
21
13
360
95
28
035843
SZIE Gyakorló Általános Iskola
540
44
25
9
393
32
20
9
147
12
5
035852
Belvárosi Általános Iskola
691
164
8
17
464
85
13
227
79
035853
Gróf Apponyi Albert Általános Iskola
644
241
61
43
644
241
61
43
035649
Gólya Óvoda
74
31
11
2
74
31
11
2
035650
MACI Alapítványi Óvoda
99
7
2
17
99
7
2
17
035646
Városi Óvodai Intézmény
783
144
23
8
800
144
23
8
102547
Terplán Zénó Szakképző Iskola
243
2
14
4
589
2
14
4
036045
Klapka György 1040 Szakközépiskola és Szakiskola Liska József Erősáramú Szakközépiskola és Gim. 421
252
122
174
894
106
26
48
33
10
13
852
33
10
13
691
24
036024 038139
Lehel Vezér Gimnázium
656
24
Gyógypedagógiai tagozat
SNI
Össz.
HH
HHH
6
4
146
146
96
11
Óvodáztatás Jászberényben az óvodai ellátást három intézmény 13 feladatellátási helyen biztosítja, az óvodai férőhelyek száma 1100 fő. Az óvodai ellátást biztosító intézmények közül egy városi, egy egyházi, egy pedig alapítványi fenntartású.
Óvodai intézmények száma Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
3 13 1100
Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
973
Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
182
Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
36 0 0 6 43
A városban az óvodába jelentkezők mindegyikét fel tudják venni az intézményekbe. Az önkormányzat közoktatási megállapodást nem kötött óvodai ellátásra, a nem önkormányzati intézményekkel, így feladat átadás nem történt, ennek ellenére a „MACI” Alapítványi Óvoda, Fejlesztő Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat a fogyatékos, sérült
gyermekek ellátását kiválóan végzi, - feladat ellátási megállapodás alapján. Nem megoldott intézményen belül a gyermekek teljes körű logopédiai ellátása, így vannak gyermekek, akik nem részesülnek ellátásban, fejleszthető lenne a pszichológiai ellátás is. Az infrastrukturális ellátottság tekintetében nem kielégítő a helyzet, az óvodaépületek zöme igen régi, az óvodák egyike sem felel meg az 1/1998. (VII.24.) OM rendeletnek, a nevelési-oktatási intézmények működésére vonatkozó kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben található normáknak. Az óvodák többségében nem található tornaszoba, egyéni fejlesztő szoba, nevelőtestületi szoba, orvosi szoba, elkülönítő szoba.
12
Jászberény város óvodai nevelési feladatainak szempontjából rendkívül nagy jelentőségő a két nem önkormányzati fenntartású óvoda működése, melyek olyan speciális nevelési feladatokat látnak el, amelyek feltétlenül szükségesek, különösen fontos a szerepe a Maci Óvodának. A hátrányos helyzetű óvodás gyermekek aránya a 2009. októberi adatok szerint 17,7 %, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 3,3 %, ami nyilvánvalóan nem a valódi arányt mutatja. Az óvodák szakmai programjai rendkívül sokszínűek, a szülők többféle nevelési program közül választhatnak. Mindinkább jellemzővé válik a vegyes életkorú csoportszervezés, melynek indoka nemcsak a jelentkezők korösszetétele, hanem az is, hogy bizonyos programok csak vegyes életkorú csoportokban valósíthatók meg. A város óvodáinak nyitvatartási rendje általában 6-17 óra között van, igazodva a szülői igényekhez. Ennél hosszabb időtartamú nyitvatartásra nem volt igény. A család, és ezen belül a gyermekek szociális hátterének, biztonságának alapvető feltétele, hogy a szülők meg tudják tartani állásukat, munkahelyüket. Sajnos, napjainkban általános jelenség – különösen a dolgozó nők körében – a gyermekes anyák diszkriminációja. Legtöbbször a munkáltatók minimális mértékben tolerálják a gyermekvállalással, gyermekneveléssel kapcsolatos problémákat. Éppen ezért, ha közvetett módon is, de mindenképpen hatással van az óvodák nyitvatartása a család szociális helyzetére. A valós igényekhez igazodó időkeretek megválasztása elősegíti a gyermek megfelelő családi hátterének – ezen keresztül – fejlődésének biztosítását.
13
Óvodai intézmények Jászberényben
OM azonosító
intézmény neve
Gyermek-, tanulólétszám az tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint Tanulók száma a Összese intézményben Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás Gyógypedagógiai tagintézmé n és/vagy két tanítási nyelvű tagozat ny iskolai oktatás körzetébe körzete HH HH SNI Összes HH HH SNI Összes HH HH SNI Össze HH HH n n H en H en H sen H belülről összese n 100 74 74 31 11 2 74 31 11 2
035649
Gólya Óvoda
035650
MACI Alapítványi Óvoda
150
99
99
7
2
17
99
7
2
17
035646
Városi Óvodai Intézmény
850
800
783
144
23
8
800
144
23
8
14
Jászberény Városi Óvodai Intézmény Az intézmény Jászberény város önkormányzata által fenntartott 11 óvodában fejti ki tevékenységét. 2007. 09. 01-től egy óvodával bővült az intézmény, mivel Jászberény Város Önkormányzata és Jászfelsőszentgyörgy Község Önkormányzata az óvodai nevelésre intézményfenntartó társulást hozott létre. Ez a társulási együttműködés 2009. 08. 15-én megszűnt. A gyermeki és dolgozói létszámok alakulása 2005 Csoportok száma 35 Gyermekek létszáma 803 HH gyermekek száma 242 HHH gyermekek száma SNI gyermekek száma 12 Bejárók 35 Pedagógusok létszáma Nem pedagógusok létszáma Összes dolgozó
2006 35 798 145 11 27
2007 38 879 149 68 8 22
2008 38 879 212 55 13 20
2009 35 800 169 35 10 16
72 44
71 42
73 45
73 45
67 42
116
113
118
118
109
Az intézményben a roma gyerekek aránya megközelítőleg 7 % az intézményben. (A Költségvetési törvény értelmében a szülők nyilatkozata alapján.) Ebből következően – szülői kérésre, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat egyetértésével, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve alapján a cigány gyermekek számára külön kiegészítő programot is kidolgoztunk. A kiegészítő program a helyi nevelési program része; az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi-, erkölcsi nevelés és az értelmi képességek fejlesztése került részletes kidolgozásra. Külön gyűjtemény segíti a roma kultúra irodalmi és zenei megismertetését. A programban az összes gyermek részt vesz, nem emeljük ki külön a roma gyermekeket a csoportból. A fejlesztést az óvodapedagógus dokumentálja az egyéni fejlesztési lapon. Az intézménybe beiratkozott gyermekek 100%-ban felvételt nyernek, és intézményes nevelésben részesülnek. A HH/HHH és SNI gyermekek foglalkoztatottsága teljes mértékben integráltan valósul meg. Tagóvodánkénti HH/HHH, SNI bontás Férőhely Létszám Óvoda 95 102 Fürkész 100 93 Gézengúz 25 24 Hétszínvirág 36 32 Hold 50 38 Kék Csillag 59 64 Kuckó 50 50 Misi Mókus 59 53 Napsugár 100 107 Sün 118 118 Szivárvány Zengő 108 119 Összesen 800 800
HH
13 30 9 16 11 8 33 10 10 17 12 169
%
12,7 32,3 37,5 50,0 28,9 12,5 66,0 18,9 9,3 14,4 10,1 21,1
HHH
3 11 2 2 1 2 10 4 35
%
2,9 11,8 8,3 6,3 2,6 3,1 20,0 7,5 0,0 0,0 0,0 4,4
SNI
1 2 3 1 2 1 10
%
1,0 2,2 12,5 0,0 2,6 0,0 4,0 0,0 0,0 0,0 0,8 1,3
15
Az intézmény férőhely kihasználtsága 100%-os, az év közben folyamatosan érkező gyermekek felvételével eléri a 120%-os feltöltöttséget. A gyermekcsoportok szerkezetük szerint osztatlanok. Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése A HH gyermekek aránya az intézmény tagóvodái között 25%-nál nagyobb mértékben tér el egymástól. Probléma: A Hold- és Misi Mókus Óvoda 50 és 66 %-os HH gyermek aránya, A HHH gyermekek aránya az intézmény tagóvodái között 20 %-ban tér el egymástól, de itt jelentősen torzítja az arányokat a szülői végzettségükről nem nyilatkozó szülők magas száma.. Probléma: A Misi Mókus Óvoda 20 %-os HHH aránya. Ennek oka, hogy a külterületről járó gyermekek ezekben, az óvodákban kerülnek elhelyezésre, mivel ezek a legközelebbi óvodák a buszmegállóhoz. Feladat: A Hold- és Misi Mókus Óvoda átszervezése. (A két óvoda az új – 8 csoportos, 200 férőhelyes központi óvoda átadása után megszűnik.) Az egyes óvodák közötti (0% és HH 66 %, HHH 20%) aránytalanság megszüntetése. Az SNI gyermekek aránya az intézmény tagóvodái között 12,5 %-os eltérést mutat, az országos átlagot nem éri el.
16
Gyermekek száma évfolyamonként Osztály[1] osztály neve (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport neve
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Összesen
HH
HH%
HHH
HHH%
SNI
Barkóca cs. Fürkész Óvoda
28
3
10,71%
2
7,14%
Galagonya cs. Fürkész Óvoda
29
2
6,90%
0
0,00%
Berkenye cs. Fürkész Óvoda
26
5
19,23%
0
0,00%
Boróka cs. Fürkész Óvoda
19
3
15,79%
1
5,26%
Katica cs. Gézengúz Ó
23
4
17,39%
2
8,70%
Maci cs. Gézengúz Ó
18
6
33,33%
2
11,11%
Margaréta cs. Gézengúz Ó
26
13
50,00%
4
15,38%
26
7
26,92%
3
11,54%
Hétszínvirág cs. Hétszínvirág Ó
24
9
37,50%
2
8,33%
Csiga cs. Hold Óvoda
16
9
56,25%
3
18,75%
16
7
43,75%
2
12,50%
Szivárvány cs. Kék Csillag Ó
21
7
33,33%
1
4,76%
Felhőcske cs. Kék Csillag Ó
17
4
23,53%
0
0,00%
1
Margaréta cs. Misi Mókus Ó
24
21
87,50%
4
16,67%
1
Napsugár cs. Misi Mókus Ó
26
12
46,15%
6
23,08%
Nyuszi cs. Napsugár Ó
19
6
31,58%
2
10,53%
Maci cs. Napsugár Ó
19
4
21,05%
2
10,53%
Ficánka cs. Napsugár Ó
15
0
0,00%
0
0,00%
Csibe cs. Sün Sámuel Óvoda
27
2
7,41%
0
0,00%
Katica cs. Sün Sámuel Óvoda
26
4
15,38%
0
0,00%
Mókus cs. Gézengúz Ó
Katica cs. Hold Óvoda
1
2
3
17
Maci cs. Sün Sámuel Óvoda
28
4
14,29%
0
0,00%
Teknőc cs. Sün Sámuel Óvoda
26
0
0,00%
0
0,00%
Vadrózsa cs. Szivárvány Ó
20
2
10,00%
0
0,00%
Margaréta cs. Szivárvány Ó
26
9
34,62%
0
0,00%
Bóbita cs. Szivárvány Ó
22
0
0,00%
0
0,00%
Napsugár cs. Szivárvány Ó
25
4
16,00%
0
0,00%
Cimbora cs. Szivárvány Ó
25
2
8,00%
0
0,00%
Huncutka cs. Zengő Óvoda
25
2
8,00%
0
0,00%
Ciróka cs. Zengő Óvoda
24
1
4,17%
0
0,00%
Bóbita cs. Zengő Óvoda
23
4
17,39%
0
0,00%
Zene-bona cs. Zengő Óvoda
22
0
0,00%
0
0,00%
Cimbora cs Zengő Óvoda
25
4
16,00%
0
0,00%
Ficánka cs. Kuckó Óvoda
20
4
20,00%
2
10,00%
Huncutka cs. Kukó Óvoda
27
2
7,41%
0
0,00%
Csibészke cs. Kuckó Óvoda
17
2
1
0
Két óvoda egy - egy csoportjában található kimagasló érték a HH gyermekek arányában. A Misi Mókus Óvoda egy csoportjában 87,5 %-os a Gézengúz Óvoda egy csoportjában pedig 50%-os a HH gyermekek aránya. Probléma: az egyes csoportokon belüli HH gyermekek aránytalansága. Feladat: A csoportonkénti aránytalanságok felszámolása, a szabad óvoda- és óvodapedagógus választás szabályozása. Bejáró gyermekek száma utazási feltételek 800 gyermekből 16 fő bejáró, ami az összlétszám két százaléka. Elsősorban azok a gyermekek nyernek felvételt, akiknek szülei Jászberényben dolgoznak, és nem tudják saját településükön megoldani az óvodai ellátás igénybe vételét. A bejárók közül négy gyermek HH. A 2009/2010-es nevelési évben HHH és SNI gyermek nincs a bejáró gyermekek között. Humánerőforrás az intézményben Az intézményben biztosított a megfelelő képesítésű óvodapedagógusi ellátottság. Módszertani képzettség > Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés 11 fő > Projektpedagógia 1 fő 18
> Egyéb: Kompetencia alapú óvodai nevelés 25 fő Óvodapedagógusaink speciális szakirányú végzettségei > Drámapedagógia szakvizsga (+jelenleg végzi 1 fő) 2 fő > Mozgásfejlesztő, gyógytestnevelő óvodapedagógus 2 fő > Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus 3 fő > Gyógypedagógiai asszisztens (felsőfokú) 1 fő > Differenciáló szakpedagógus 1 fő Probléma: Az intézmény óvodapedagógusi létszámához viszonyítva (67 fő) viszonylag kevés a sajátos módszertani továbbképzéseken a részvételi arány. Feladat: Az óvodapedagógusok továbbképzésének célirányos meghatározása az éves beiskolázási tervben, priorizálva az inklúzív pedagógia, a differenciálás, az integráció és a kompetencia alapú óvodai nevelés területét. SNI gyermekek nevelési feltételei SNI/a: 9 fő SNI/b. 1 fő SNI gyermekek jelenlegi létszámához viszonyítva elegendő az egy fő gyógypedagógus (logopédus). Feladat: További speciális végzettségű pedagógusok (pl. pszichopedagógus,… ) alkalmazása, esetleges átképzések szorgalmazása (jelenleg 1 fő óvodapedagógus beiskolázása történt meg gyógypedagógusi szakra). HH/HHH, SNI gyermekek részvétele az intézményi programokon Egyéb kiegészítő speciális szolgáltatások az intézményben. Térítés nélküli Térítéses hitélettel történő ismerkedés vízhez szoktatás (csak belépő és utazási költség) kerékpározás erdei óvoda (szállás, úti költség, belépők) néptánc színházlátogatás (belépőjegy, útiköltség) ügyes kezek origami görkorcsolya gyógytestnevelés zenés torna aerobic zene ovi számítógép használat játékos programokkal A programokat az intézmény speciális, szakirányú végzettséggel rendelkező pedagógusai vezetik, ellenszolgáltatás nélkül. Probléma: Az erdei óvoda, vízhez szoktatás és a színházlátogatás ingyenes biztosításának hiánya. Feladat: A HH/HHH, valamint az SNI gyermekek elősegítése, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt a számukra kínált programokon. (Ezt az intézmény alapítványának bevételéből kívánjuk megoldani –„A harmadik évezred jászberényi gyermekeiért” Alapítvány) Tárgyi és infrastruktúrális feltételek Az épületek közül csak három épült eredetileg is óvodának. Gézengúz Óvoda - Mártírok útja 5, Sün Sámuel Óvoda - Lajosmizse u. 1.,
19
Szivárvány Óvoda - Szt. István krt. 28. Probléma: Az óvodák többségében nem található tornaszoba, egyéni fejlesztő szoba, nevelőtestületi szoba, orvosi szoba, elkülönített felnőtt öltöző, elkülönítő szoba, stb. Feladat: Pályázatok feltárása és kihasználása. A nem óvodának épült létesítmények kiváltása új, korszerű óvodai épületekkel. Az intézmény 2004 májusában, a HEFOP által kiírt TIOK pályázatra, mint konzorciumi tag az, Óvodai kompetencia alapú programcsomagra nyújtott be és nyert pályázatot. További feladat: A kompetencia alapú óvodai programcsomag beillesztése az intézmény valamennyi csoportjának nevelési gyakorlatába, hangsúlyt helyezve az óvoda - iskola átmenet kérdéskörére, az inklúzív pedagógia, differenciálás, integráció egységes értelmezésére, valamint a játék, érzelmi-, erkölcsi nevelés területére. A differenciáló módszertan alkalmazását segíti az intézmény sajátos mérési és értékelési rendszere, amelyet a csoport előrehaladásának nyomonkövetése, valamint az egyes gyermek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése biztosít.
Az intézmény szakmai és társadalmi környezete, kapcsolatrendszere Iskolák – intézmény kapcsolata A helyi általános iskolákkal, a tagóvodák tartanak rendszeres kapcsolatot, de az intézményt érintő szakmai és egyéb problémák megoldásában az intézményvezető és az iskolák igazgatói is együttműködnek. Fontos, hogy az óvoda - iskola átmenet minél „zökkenő mentesebb” legyen minden gyermek számára. Együttműködés formái: > emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása; > érdeklődés egymás munkája, problémája, eredményei iránt; > segítségnyújtás, támogatás szükség szerint; > eszmecserék, szakmai tanácskozások szervezése > szülői fórumok közös szervezése > közös ünnepek, sport rendezvények szervezése > gyermekek látogatása egymás intézményeibe (óvodások iskolába, iskolások óvodába) > lehetőség biztosítás a gyermekek iskolai előmenetelének folyamatos nyomon követésére. Kisebbségi Önkormányzat Az intézménybe járó roma gyermekek szociális hátterének, problémáinak megismerése végett és a folyamatos segítségnyújtás érdekében, a gyermekvédelmi felelős közreműködésével, a kapcsolattartás rendszeres. Szükség esetén közös gyűjtéseket, segélyezéseket szervezünk, közös pályázatokon veszünk részt, közösen felkutatjuk a három éves cigány gyermekeket, azért hogy minél előbb elkezdjék az óvodát, ezáltal növelve az esélyeket a későbbi zavartalan iskolakezdés érdekében. Jászsági Egységes Pedagógiai Szakszolgálat A kapcsolattartás személyes, naprakész, a szoros együttműködés jellemzi Az iskolaérettség megállapításához az intézet gyógypedagógusa ad segítséget, a beilleszkedési zavarokkal-, magatartási problémákkal küzdő gyermekek esetében pedig a pszichológus munkájára lehet támaszkodni.
20
Ennek köszönhető, hogy gyermekeink többnyire az egyéni képességeiknek megfelelő iskolatípusban, optimális életkorban kezdhetik meg tanulmányaikat. Természetesen a szülők véleményének figyelembe vételével. Az intézmény széleskörű partnerkapcsolattal rendelkezik. Feladat: megkeresni azokat a partnereket, aki segítséget nyújthatnak a hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtésébe.
„MACI” Alapítványi Óvoda, Fejlesztő Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat A „MACI” Alapítvány által működtetett „Maci” Alapítványi Óvoda, Fejlesztő Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 1993-ban kezdte meg működését Jászberényben. Az alapítvány olyan közhasznú tevékenységet lát el, melyről Jászberény Város Önkormányzatának kell gondoskodnia. Az Alapítvány célja az óvodás korú gyermekek nevelése, nappali ellátása integrált keretek között, amely a mi értelmezésünkben azt jelenti, hogy a tipikusan fejlődő gyermekek mellett befogadjuk a különböző sérülésekkel élő gyermekeket is. A nevelőtestület amellett kötelezte el magát, hogy az összes diagnózissal illetve sérüléstípussal (látás-, hallás-, mozgás-, beszédsérült, autizmussal élő, Down szindrómás, hiperaktív, stb.) élő gyermeket felvállalja. Az alaptevékenység 1999-ben egészült ki szakszolgálati tevékenységen belül korai fejlesztéssel és a képzési kötelezett gyermekek fejlesztő felkészítésével, 2006-ban pedig a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek számára fejlesztő iskolai oktatással. Hat év óta folyamatosan veszünk részt azon közoktatási intézmények rehabilitációs óraszámainak biztosításában, amelyek felvállalják a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását, de megfelelő szakemberrel nem rendelkeznek. Örömmel tapasztaljuk, hogy ez az együttműködés tovább növeli a gyermekek/tanulók többségi intézményben történő befogadási esélyeit. A fent megnevezett állami feladatok átvállalásával segítjük a társadalmi esélyegyenlőség fejlődését, valamint a befogadó társadalom formálódását. Jelenleg 120 gyermek/tanuló nevelését, fejlesztését, egyéni rehabilitációját végzik az intézmény szakemberei. A gyermekek 3 megye (JNSZ, Pest és Heves) közel 20 településéről érkeznek. Az alábbi táblázat az elmúlt évek létszámalakulását mutatja.
összlétszám sajátos nevelési igényű gyermekek tipikusan fejlődő gyermekek
2004 97 39
2005 92 36
2006 109 39
2007 110 39
2008 137 40
2009 120 48
58
56
70
71
97
72
Struktúránk 4 integrált óvodai csoport
1 gyógypedagógiai óvodai csoport Fejlesztő iskola (6-23 éves korig) Korai fejlesztés (0-5 éves korig) Fejlesztő felkészítés (5-18 éves korig) Rehabilitációs ellátás (más intézménybe
járó
89 (17 sajátos nevelési igényű és 72 tipikusan fejlődő gyermek) 10 6 9 2 4
21
gyógypedagógiai ellátásban részesülő gyermekek számára)
Pedagógia szakos bölcsész, tanár Óvodapedagógusok Gyógypedagógusok Konduktor Pszichológus Tanító Gyógypedagógiai asszisztens Gyermekgondozó Dajka Egyéb
Munkatársaink 1 8 5 3 1 2 3 2 3 6
Szülősegítő tanfolyamok, szülők iskolája, táborok, nyitott intézményi rendezvények szervezésével törekszik az intézmény arra, hogy a családokkal kiegyensúlyozott kapcsolatot lehessen fenntartani, valamint a mindennapi gyermeknevelési feladataikban segítséget lehessen nyújtani. Nemzetközi konferenciákon való részvétel, partneriskolai együttműködések (Comenius), kétnyelvű óvodai programunk lehetővé teszik az intézmény használói számára a külföldi tapasztalatcseréket, tanulási lehetőségeket. Részt vesz az intézmény a jászberényi tanító képzésben, amely során a hallgatók betekintést nyernek az inkluzív (befogadó) pedagógiai tevékenységünkbe.
Református Óvoda A három csoportos óvoda az egyetlen olyan közoktatási intézmény Jászberényben, amelynek a helyi Református Egyházközség a fenntartója. Az óvoda a 31-es főút mellett és a városközponthoz közel helyezkedik el, közelében található egy nagy lakótelepi övezet és egy buszmegálló. Az épület még a hetvenes évek idején egy régi polgárházból lett átalakítva óvodának. 2009 nyarán az óvoda bővült egy aulával, amelyben helyet kapnak a közös étkezések, torna és bibliai foglalkozások egyaránt. Mivel a közös étkezéseket az aula átvette, a csoportszobák játszótere megnövekedett és ezáltal a gyermekek komfortérzete javult. Az idejáró gyermekek többsége a lakótelepről és környékéről érkezik. Az óvoda nevelési céljai között szerepel, hogy a gyermekek személyiségét változatos programok, foglalkozások, séták által fejlessze úgy, hogy a bibliai tanítások által is gazdagodjanak. Az óvoda különböző pótfoglalkozásokat (labdarúgás, kismesterség, angol) is felkínál a gyermekeinek, amelyek közül válogathatnak. Ezeket csak külön díj mellett lehet igénybe venni, ezért a különösen hátrányos helyzetben lévő gyerekek nem tudnak résztvenni ezeken a programokon. A 2008/09-es nevelési évben az óvodába 73 gyermek járt, amelyből 26 HH-s és 7 HHH gyermek volt. A 2009/10-es évben az idejáró 74 gyermek közül 31 HH-s és 11 HHH-s. A növekedésből jól látható, hogy a szülők egyre nehezebb körülmények között nevelik a gyermekeiket, és egyre több család szorul támogatásra. Az intézményben a hátrányos helyzetű gyermekek csoportonkénti eloszlása a következő: két csoportban közel 50%-os a HH-s gyerekek aránya, míg egy csoportban csak 20%-os. Más településről tavaly 15 gyermek, idén már csak 11 gyermek jár az intézménybe. Az indokok között volt, hogy sokan olyan anyagi körülmények közé kerültek, hogy már a
22
beutazás is komoly megterhelést nyújtott számukra. Munkát sajnos Jászberényben sem kaptak. Két sajátos nevelésű gyermek van az óvodában, akiknek logopédiai ellátást biztosítanak az intézményen belül. A gyerekeket minden évben a nevelési tanácsadó segítségével logopédiai és diszlexiai szűrésben részesítik, és arra sarkalják a szülőket, hogy vegyék igénybe az ingyenes fejlesztéseket.
23
Általános iskola Jászberény városban az általános iskolai feladatellátást két önkormányzati általános iskola – Belvárosi Általános Iskola, Gróf Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – a Római Katolikus Egyház fenntartásában működő Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola és az állami fenntartású Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kara Gyakorló Általános Iskolája biztosítja összesen hét feladatellátási helyen.
Általános iskolai intézmények száma:
5
Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)
7
Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)
128
Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)
98
Általános iskolai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
2961
Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)
2309
Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban-nevelésben részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNŐ gyermekek nélkül)
9 88 103
Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma
439 103
Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai oktatásra-nevelésre előkészítő osztályok tanulóival együtt)
292
8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatásbannevelésben részesülőkkel együtt)
303
A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)
971
Átmeneti és tartós állami nevelésbe, vagy jegyző által védelembe vettek száma
18
Jegyző által védelembe vettek száma
25
24
A városban alapvetően jellemző a körzetes ellátás – hiszen ez törvényi kötelezettség is – ám az önkormányzati intézmények különböző vállalt, illetve kialakult profiljai, valamint a két nem önkormányzati intézmény választhatósága nagyban befolyásolja az esélyegyenlőség szempontjából a felvett tanulók összetételét. Az SNI-s és HH/HHH-s tanulók aránya magasabb az önkormányzati intézményekben, mint a nem önkormányzati fenntartásúakban. Az oktatási esélyegyenlőség a tanulócsoportok és korosztályonként arányos, az SNI-s gyermekek száma kis aránytalanságokat mutat, melynek megszüntetése kívánatos. Mindkét önkormányzati intézményben magas a bejáró tanulók száma, többen tömegközlekedési eszközzel, kevesebben egyénileg közelítik meg az iskolát. Az évismétlők, a magántanulók aránya nem jelentős, gondozásukat, segítésüket kiemelt feladatnak tartják. A továbbtanulási mutatók kedvezőek, szinte 100 %-os a továbbtanulás. Tagintézményenként változó a továbbtanulás iránya, a tanulók jelentős része választja az érettségit adó középiskolákat, ugyanakkor elmondható, hogy a HH és HHH tanulók nagyobb arányban kerülnek az érettségit nem nyújtó középiskolákba. A település intézményeiben a kompetencia mérések eredményei közelítik, illetve szövegértés tekintetében valamivel meg is haladják az országos átlagot, de a HH és HHH tanulók tekintetében nem rendelkeznek az iskolák kimutatásokkal. A HH/HHH-s tanulók tanórán kívüli programokon való részvétele szórt képet mutat. Napközis ellátást jelentősebb számban az alsótagozatosok vesznek igénybe. Megemlíthető még a szakkörök munkájába való bekapcsolódásuk, de ez is csökkenő tendenciájú. Megállapítható, hogy a tanórán kívüli szolgáltatások szegényesek. A szakember ellátottság jónak minősíthető, 100 %-osnak ítélt. Az iskolai infrastruktúrát jónak lehet minősíteni, épület felújítások rendszeresek, tornatermek, kondicionáló termek, sportudvarok állnak rendelkezésre. Szétszórtan – területileg egymástól viszonylag távol – vannak a Belvárosi Általános Iskola tagintézményei. Jászberény város 2006. augusztusában elfogadott fejlesztési tervében szerepel a Belvárosi Általános Iskolával kapcsolatban: „A Bercsényi úti intézményegység lebontott tantermeinek pótlása 2002-ben megtörtént, illetve az intézmény további bővítésére a tervek elkészültek. Megvalósulás esetén lehetővé válik a Székely Mihály Tagintézmény felszámolása, illetve átadása oktatási célú használatra.
25
OM azonosító
intézmény neve
035844
Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola SZIE Gyakorló Általános Iskola
035843
tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint Tanulók Gyógypedagógiai száma a Összese Gyermek-, tanulólétszám az Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás intézményben és/vagy két tanítási nyelvű tagozat tagintézmé n iskolai oktatás ny körzetébe körzete HH HH SNI Összes HH HH SNI Összes HH HH SNI Össze HH HH n n H en H en H sen H belülről összese n 600 434 434 145 49 19 74 50 21 13 360 95 28 6 600
540
540
44
25
9
393
32
20
9
147
12
13
227
79
035852
Belvárosi Általános Iskola
600
691
691
164
8
17
464
85
035853
Gróf Apponyi Albert Általános Iskola
800
643
643
166
55
43
644
241
61
43
036045
Klapka György Szakközépiskola és Szakiskola
1040
1040
252
122
174
894
106
26
48
5
4
146
146
96
26
Belvárosi Általános Iskola Az intézmény a 2008/2009-es tanévben még négy tagintézményből állt, jelenleg két tagintézménye van. Bercsényi Úti Intézményegység (Jászberény, Bercsényi út 11.). Az iskola székhelye, amely 16 tanulócsoportnak, 464 tanulónak ad otthont. Az egyéni arculatot a nívócsoportos testnevelés és az emelt szintű matematika oktatás biztosítja. A telephelyen üzemelő játékcsarnok városi szintű feladatokat is ellát. 2006-ban Vöröskeresztes Bázisiskola lett.
Székely Mihály Tagintézmény (Jászberény, Lehel vezért tér 6.) Ebben a szervezeti egységben 8 tanulócsoport 227 tanulója került elhelyezésre. A tagintézmény diákjai tagozatos osztályokban emelt óraszámban sajátítják el az ének-zenei ismereteket. A 2003-2004-es tanévben került bevezetésre (csoportbontásos formában) felmenő rendszerben az angol nyelv emelt szintű oktatása. Ugyanebben az épületegyüttesben kapott helyet a Felnőttoktatási Tagozat összevont 5-6-7-8. osztálya. Az intézmény struktúráját tekintve 2009-ben két jelentős változás történt: - A korábban az intézményben működő Eltérő Tantervű Tagozat 2009. augusztus 31től az intézménytől levált (101 tanuló létszámmal) és a Klapka György Szakközép- és Szakiskolában működik tovább. - Az iskola Jászfelsőszentgyörgyi Tagintézménye a fenntartói társulásból 2009. július 31-én levált (129 tanuló létszámmal) és a Jászsági Többcélú Társuláshoz csatlakozott.
Jászberény város két önkormányzati iskolája számára meghatározza a körzethatárokat, amelyben természetesen beletartoznak az infrastrukturálisan kevésbé ellátott területek is. Az innen érkező HH és HHH-s gyerekek oktatásában a két iskolának ellátási kötelezettsége van, míg a nem önkormányzati fenntartásúaknak nem. Az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából szerencsés lenne ebből a helyzetből adódó problémák átgondolása, megbeszélése és megoldási lehetőségek keresése. Jelenleg az intézményben nincs HHH-s gyermek, amely egyben azt is jelenti, hogy Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése a HH, HHH és SNI tanulók feladatellátás szempontjából: -
az intézmény arculatának megfelelően főállású pedagógus ellátottság 100 %-os Bercsényi úti Intézmény: 31 fő Székely Mihály Tagintézmény: 15 fő
27
-
a még hatékonyabb feladatellátás szempontjából hasznos lenne 1 fő fejlesztő pedagógus, lehetőleg logopédus alkalmazása
A 2009. szeptemberi létszámadatok: Feladatellátási hely megnevezése
Települése
címe
Funkció
Bercsényi Úti Intézmény Székely Mihály Tagintézmény
Jászberény Bercsényi általános út 11. iskola Jászberény Lehel általános vezér 6 iskola
Főállású Gyermekek, HH HHH SNI pedagógusok tanulók gyermekek, gyermekek, gyermekek, létszáma száma tanulók tanulók tanulók száma száma száma 31 464 83 13 7 15
227
79
1
6
Az intézményben a tanulók nevelése-oktatása integráltan folyik. A tanulók részt vesznek különböző szakkörökben, sportkörökben (pl.: matematika, rajz, informatika, énekkar és szivacskézilabda, foci). Nívócsoportos foglalkozás keretén belül a matematika, testnevelés, ének-zene, angol nyelv oktatása folyik. Az iskola sikeresen pályázott Comenius 1 programon belül 4 témában, a Grundtvig 2 belül pedig egy nyertes pályázata van: - A világnak sok színe van, fessük együtt - Dyslexia átmenete az általános iskola és a középiskola között - Egészséges testben, egészséges lélek - Találkozzunk egy szivárványban - Gyakorlati közösség családok részére Ezen pályázatok az országok közötti mobilitásra épülnek, mely lehetővé teszi a tanárok és gyerekek utazását a partner országokba. Természetesen ebben részt vesznek a HH és HHH-s gyerekek is. A Belvárosi Általános Iskola Alma Mater Alapítványának lehetősége nyílt tanyavásárlásra, mely folyamatban van – szép természeti környezetben - , így járul hozzá az iskola tanulóinak a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Lemorzsolódás az intézményben Évfolyamismétlők száma (fő) összlétszámon belül:
HH-tanulók körében
(fő)
HHH-tanulók körében
(fő) 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 országos átlag 2005/2006
15 22 13 6
6 10 6 4
0 0 0 0
2,11%
28
A lemorzsolódási mutatók tekintetében az iskolában a évfolyamismétlők száma mutat releváns adatokat. Ebből kitűnik, hogy az országos átlaghoz képest alacsonyabb %-os értéket mutat, de a HH-s tanulókat jobban érinti ez a probléma. Továbbtanulási mutatók az intézményben Gimnázium (fő) összlétsz HHámon tanulók belül: körében (fő)
Szakiskolai képzés (fő)
Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (fő)
HHHtanulók körében (fő)
összlétsz HHámon tanulók belül: körében (fő)
HHHtanulók körében (fő)
összlétszá HHmon belül: tanulók körében (fő)
HHHtanulók körében
(fő)
2005/2006
36
6
0
52
10
0
45
24
0
2006/2007
29
4
0
46
18
0
44
21
0
2007/2008
32
5
0
39
26
0
46
31
0
2008/2009
43
5
0
40
12
0
14
6
0
A továbbtanulási mutatók az intézményben a HH tanulók szakiskolai továbbtanulását mutatják. A három intézménytípusban történő továbbtanulást arányosan vizsgálva megállapítható, hogy a HH-tanulók legnagyobb arányban a szakiskolai képzésben tanulnak tovább, ebben az intézménytípusban továbbtanuló diákok 42,8%-a HH-s diák. A HH gyerekek továbbtanulásával kapcsolatban széles körű tájékoztatást kell adni, és a tanulókat érettségit adó középiskolába eljuttatni. Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Létszám
Programok 2005/2006 Összlét- HHszámon tanulók belül körében (fő)
Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program Napközi Szakkör Iskolai nyári tábor Erdei iskola
416
96
12
2006/2007
2007/2008
2008/2009
HHH- Összlét- HHHHH- Összlét- HHHHH - Összlét- HHHHHtanulók számon tanulók tanulók számon tanulók tanulók számon tanulók tanulók körében belül körében körében belül körében körében belül körében körében (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) (fő)
0
383
122
7
0
360
130
4
0
269
70
6
6
Iskolán kívüli program az iskolában nem működik, a 2009/2010-es tanévben az Útravaló programra beadott pályázatok eredményei még nem ismertek. Az iskolán kívüli programokba a HH-s gyerekek bekapcsolása fontos a továbbtanulás és az iskolai sikeresség szempontjából.
29
A kompetencia mérések eredményei csak az iskolai átlag vonatkozásában állnak rendelkezésre. Eszerint 2007-ben az iskola átlaga: Szövegértés: 8. évfolyam: 493; Matematika 8. évfolyam: 500. A HH-s gyerekek mutatói nem állnak rendelkezésre, ezért szükséges iskolai felelős kijelölése és az eredmények nyomon követése. Az iskolában a humán erőforrás rendelkezésre áll. Az iskola infrastrukturális háttere a tanulók számára elérhető. Az iskola nem igényeltek integrációs/képességkibontakoztató normatívát. A jövőben érdemes megfontolni ezt, hiszen a plusz források a gyerekek minőségi oktatáshoz való hozzáférését segíthetik. Az intézményben az elmúlt 3 évben nem vettek részt a pedagógusok olyan módszertani képzéseken, amelyek a HH/HHH-s gyerekek oktatását elősegítenék. Erre vonatkozóan a település egészére célszerű tervet készíteni, hiszen a törvényt által elvárt körzethatár módosítás egyben azt is jelenti, hogy minden intézményben fel kell készülni a HH/HHH-s gyerekek oktatására, amelyet a módszertani képzés megalapozhat.
Gróf Apponyi Albert Ált. Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az iskola két telephelyen működik, a tanulók összlétszáma: 643 fő. Az intézmény alapító okiratának értelmében az általános iskolai nappali rendszerű oktatás mellett, sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése és oktatása, napközi otthoni és tanulószobás foglalkozása, alapfokú művészetoktatás és diáksport tartozik az alaptevékenységek közé. Az intézménybe járó tanulók száma: ebből
körzetből körzeten kívülről
644 összesen HHH összesen HHH
Magántanulók száma: Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma : ebből Integráltan gyógypedagógiai tagozaton / osztályban HH HHH Más település(ek)ről bejáró általános iskolás / középiskolai tanulók száma: ebből HH HHH
483 34 161 27 3 43 43 0 27 6 161 75 27
Amennyiben végig nézzük a tanulói létszámaink és beiskolázási adataink alakulását, akkor megállapíthatjuk, hogy az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. Az osztályok indításánál a 2009/2010-es tanév az eddigi mélypont, hiszen a tervezett három osztály helyett csak kettőt sikerült beindítani. A tanulói létszám csökkenésének oka lehet az intézmény elhelyezkedése, mert nem a belvárosban, hanem inkább a külső kerületek vonzásában
30
helyezkednek el az épületek. Ez a területet főleg a két nagy gyár (volt Hűtőgépgyár és Aprítógépgyár) dolgozói lakták, akik életkorukat nézve már nyugdíjasak. Gyermekeik felnőttek és elköltöztek. Így ez a külső körzet elöregedett, s az általános iskolás korú tanulók száma elenyésző. A jelenlegi körzethez tartoznak olyan területek, ahol zömében szociálisan hátrányos helyzetű családok és romák laknak. Közöttük több hátrányos és halmozottan hátrányos tanuló található. Az iskola a képzési struktúráját megújította, ennek oka egyrészt a tehetségek kinevelése, másrészt a hátrányok felszámolása, a felzárkóztatás. Az általános iskolai beiskolázás profiljaként a testnevelést, konkrétan a kosárlabdát és a röplabdát, az angol nyelvet és a matematikát helyezte előtérbe az iskola. Ezeket a tárgyakat több óraszámban tanulhatják a gyerekek. Az alapfeladatok közé került a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, így szakemberekkel együtt juthatnak a tanulók a céljukig. Évek óta végzi az iskola az alapfokú művészetoktatást, ahol a különböző tanszakok munkája jól szolgálja a problémákkal küzdő tanulók felzárkóztatását, de a tehetségek gondozását is. Például a szakmai munka több területe kiválóan alkalmas az említett problémák és feladatok leküzdésére (szerepjátékok, beszédkészség fejlesztés – szókincs, mozgáskultúra fejlesztése, vizuális látásmód kialakítása). Ebben a képzésben is vegyesen vesznek részt hátrányos és nem hátrányos tanulók. Az arányuk 1:2-höz. Lemorzsolódás az intézményben Évfolyamismétlők száma (fő)
összlétsz ámon belül: 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 országos átlag 2005/2006
HHtanulók körében (fő)
11 22 16 12
Magántanulók száma (fő)
HHHtanulók körében (fő) 4 8 7 6
2,11%
2 5 5 3
összlétszá HHmon belül: tanulók körében (fő) 1 0 2 1 6 2 9 4 0,61%
HHHtanulók körében (fő) 0 0 1 3
Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma (fő) összlétszá HHHHHmon belül: tanulók tanulók körében körében (fő) (fő) 2 0 0 3 1 0 12 7 4 9 6 5 0,37%
A lemorzsolódási adatok azt mutatják, hogy a HHH-s gyerekek aránya az évfolyamismétlőkön belül 25%. A magántanulók aránya 1,4% iskolai szinten, a HHH-s gyerekek aránya ezen belül 33,3%, amely magas értéknek számít. A magántanulói státusz felülvizsgálata indokolt. A 250 óránál többet iányzók iskoli aránya 1,39%, amely az országos átlag alatt van, de ezen belül a HHH-s diákok aránya 55,5%! A lemorzsolódási adatok mindegyike azt mutatja, hogy a HH/HHH-s gyerekek jobban érintettek mindhárom vizsgálati dimenzióban, ezért beavatkozást igényel. Továbbtanulási mutatók az intézményben Gimnázium (fő) összlétsz HHámon tanulók belül: körében (fő)
HHHtanulók körében (fő)
Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (fő) összléts zámon belül:
HHtanulók körében (fő)
HHHtanulók körében (fő)
Szakiskolai képzés (fő) összlétszá HHmon belül: tanulók körében (fő)
HHHtanulók körében
(fő)
31
2005/2006 2006/2007
27
8
6
54
9
4
32
13
8
22
9
4
28
5
3
37
16
5
2007/2008
22
7
2
41
7
5
38
11
7
2008/2009
17
3
1
55
8
4
35
10
6
országos átlag 2005/2006
36,60%
43,10%
19,00%
A továbbtanulási mutatókat vizsgálva az iskola továbbtanulási átlaga elmarad az országos átlagtól a gimnázium esetében (15,9%). A szakközépiskola (51,4%) és a szakiskola (32,7%) esetében az országos átlag felett van. Utóbbinál megfigyelhető, hogy az összes továbbtanuló diák 32,7%-a tanul tovább szakiskolában, a HHH-s gyerekek körében ez az arány 54,5%, amely magas. A továbbtanulás esetében erősíteni kell a diákok körében az érettségit adó középiskolában történő továbbtanulást.
Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Létszám
Programok 2005/2006 Összlét- HHszámon tanulók belül körében (fő)
Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program Napközi Szakkör Iskolai nyári tábor Erdei iskola
2006/2007
2007/2008
2008/2009
HHH- Összlét- HHHHH- Összlét- HHHHH - Összlét- HHHHHtanulók számon tanulók tanulók számon tanulók tanulók számon tanulók tanulók körében belül körében körében belül körében körében belül körében körében (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) (fő)
225
207
167
183
355
320
281
236
0
0
12
0
0
0
0
0
187
208
192
142
72
28
A tanórán kívüli programok esetében nincsenek pontos adatok, kivétel az alapfokú művészetoktatást. Ebben a HHH-s tanulók részvétele 15,3%-os. A tanórán kívüli programok esetében szükséges felmérni a HHH-s tanulók részvételét, és ennek figyelembe vételével módosítani az intézmény esélyegyenlőségi tervét. A HHH-s gyerekek hozzáférésének biztosításán túl ki kell dolgozni azokat a mechanizmusokat, amelyek a HHH-s gyerekek bevonását segítik elő. A tanórán kívüli tevékenységeknél főleg a sportkörökben találkozhatunk a hátrányos helyzetű tanulókkal. Iskolán kívüli programok az intézményben nem működnek, ennek bevezetését szükséges megszervezni. A kompetencia eredmények esetében nem állnak rendelkezésre a HH-s és HHH-s gyerekek eredményére vonatkozó adatok. Ennek a pontos követése, az eredmények ismeretében programok tervezése fontos feladat, ezért szükséges felelős kijelölése és az eredmények nyomon követése.
32
Az oktatáshoz a megfelelő humán erőforrás rendelkezésre áll, a tanulók az intézmény infrastruktúrájához hozzáférnek. Mindkét intézményegység rendelkezik internet hozzáféréssel, jól felszerelt számítástechnika tantermekkel. Az alsós termek egy részében is található számítógép, amelyek szintén rendelkeznek internet kapcsolattal. A pedagógusok módszertani háttere fejlesztésre szorul. Az intézményben nem vettek igényben integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató normatívát.
Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola A Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola a Nagyboldogasszony Főtemplommal szemben helyezkedik el, a főtér egyik impozáns épülete. A főépület egy emeletes, egy hosszanti és egy kereszt szárnyból áll, 2 995 m2 alapterületű. A Főegyházmegyei Hatóság által megvásárolt ingatlanokkal az iskola alapterülete már 7100 m2 (fedett terület 3040 m2, fedetlen 4060 m2). Az új ebédlő átadására várhatóan ebben a tanévben sor kerül. 434
Az intézménybe járó tanulók száma: ebből
körzetből
összesen HHH
körzeten kívülről
összesen HHH 1 21
Magántanulók száma: Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma : ebből Integráltan gyógypedagógiai tagozaton / osztályban HH HHH
7 83
Más település(ek)ről bejáró általános iskolás / középiskolai tanulók száma: HH ebből
25 13
HHH Feladatellátási hely megnevezése
Települése címe Funkció
Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola
Jászberény Lehel vezér tér 5.
oktatás
Főállású Gyermekek, HH HHH SNŐ pedagógusok tanulók gyermekek, gyermekek, gyermekek, létszáma száma tanulók tanulók tanulók száma száma száma 40
434
130
60
21
A 2009/2010. tanévben a tanulók létszáma: 434 fő, plusz 1 fő magántanuló. Alsó tagozat: 231 fő. Alsós fiú: 115, alsós leány: 116 fő. Felső tagozat: 203+1 fő. Felsős fiú: 115, felsős leány: 88. Roma tanulók száma: 26 fő. 1. évf.: 1 fő, 2.évf.: 2 fő, 3.évf.: 1 fő, 4.évf.: 1 fő, 5. évf.: 7 fő, 6.évf.: 5 fő, 7.évf.: 7 fő, 8.évf.: 2 fő
33
Az intézményben az ifjúságvédelmi felelős fogja összeg a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók problémáit. Hátrányos helyzetű tanuló az iskolában összesen: 190 fő. Ebből alsós: 84, felsős: 106 fő. Az összes hátrányosból 130 fő HH (alsós: 66 fő, felsős: 64 fő) Az összes hátrányosból 60 fő HHH (alsós: 18 fő, felsős: 42 fő) Az iskolában a református tanulók száma: 19 fő Integrált nevelésben 21 fő vesz részt: SNIa 11 fő, SNIb 9 fő, 1 fő enyhe autista. Ingyenes tankönyvet alsó tagozatban 85 fő, a felső tagozatban 93 fő kapott. Összesen: 178 fő. Az iskola felépítése ma: - Általános iskola (koedukált) nevelés - oktatás katolikus szellemben 1-8. osztály hittan oktatással. - Két tanítási nyelvű oktatás (német - magyar) 1999. szeptember óta. - Emelt szintű testnevelés. - Emelt szintű angol nyelvtanítás 2007. szeptemberétől. - Matematika nívócsoportos oktatás. - Számítástechnikai oktatás. - Napközis ellátás - menza. - Ifjúsági szervezet: cserkészet. - Integrált nevelés. Az iskola vonzása, a gyermeklétszám csökkenése ellenére is megfelelő. Bejáró tanulóik száma: 83 fő. Jász- Nagykun-Szolnok megye és Pest megye településéről tevődik össze. Az iskola az első és második évfolyamon három osztályt, a harmadik, negyedik és ötödik évfolyamon 2-2 osztályt, a többi évfolyamon három osztályt működtet. Nagyfelmenő rendszerben zajlik a tanítás, 3 - 4. osztályokban tantárgycsoportban.. 5 - 8. osztályokban a szakos ellátottság teljes. A testnevelés tagozatos osztályokban a testnevelés emelt óraszámban történik (2.a osztályban, a 3.b osztályban és a 4.b osztályban részesülnek emelt szintű testnevelésben a tanulók). 2009. szeptemberétől első osztályokban emelt szintű angol oktatás zajlik heti két órában (már három éve), 7 - 8. osztályokban nívó csoportokban zajlik a matematika oktatás. Ődegen nyelvet 4-8. osztályokban - bontott csoportban az 1- 2. osztályokban szakkör formájában oktatja az iskola. 1999. szeptembere óta két tanítási nyelven folyik az oktatás készségtárgyakból (ének, rajz, technika, 5. osztálytól országismeret ) német nyelven. Az iskolában alsós és felsős munkaközösség működik. Felső tagozat: osztályfőnöki, magyar, matematika, testnevelés, idegen nyelvi, hittan, valamint napközis munkaközösség. A tantestület létszáma 40 fő (tanítói végzettségű 16 fő, tanári 22 fő, 2 fő egyetemi), és 1 pap (káplán). Egyéb alkalmazottak száma 10 fő. Lemorzsolódás az intézményben Évfolyamismétlők száma (fő)
összlétsz ámon belül:
HHtanulók körében
HHHtanulók körében
Magántanulók száma (fő)
összlétszá HHmon belül: tanulók körében
HHHtanulók körében
Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma (fő) összlétsz HHámon tanulók belül: körében
HHHtanulók körében 34
(fő) 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 országos átlag 2005/2006
1 2 3 6
(fő)
(fő)
1 2 2 3
(fő)
1 1 1 2
2,11%
1 1 1 2
(fő)
1
(fő)
2
0,61%
2 0,37%
A lemorzsolódási adatok az országos alatt vannak, de a HHH-s gyerekek a magántanulói státusz és a 250 óránál többet hiányzók szempontjából túlreprezentáltak. Továbbtanulási mutatók az intézményben Gimnázium (fő)
2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009
összlétszá HHmon belül: tanulók körében (fő) 20 5 18 5 35 10 23 4
Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (fő)
HHHtanulók körében (fő)
összléts zámon belül:
HHtanulók körében (fő)
23 26 37 22
HHHtanulók körében (fő)
6 12 16 6
Szakiskolai képzés (fő) összlétsz HHámon tanulók belül: körében (fő) 12 10 14 12 9 7 14 10
HHHtanulók körében
(fő)
Szakiskolai továbbtanulás a HH-s gyerekek körében 50%; a szakiskolában továbbtanulók között: 71,4% Továbbtanulási arányok a HHH-s gyerekek esetében nem állnak rendelkezésre, ennek pótlása azonnali feladatként jelentkezik.
Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Programok
Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program Napközi Szakkör Iskolai nyári tábor Erdei iskola
Létszám 2005/2006 | 2006/2007 Összlét- HHHHH- Összlét- HHHHHszámon tanulók tanulók számon tanulók tanulók belül körében körében belül körében körében (fő) (fő) (fő) (fő)
110 72 210
42 25 50
14 10 11
110 85 180
40 24 31
13 13 8
tervezett létszám | 2007/2008 2008/2009 Összlét- HHHHH - Összlét- HHHHHszámon tanulók tanulók számon tanulók tanulók belül körében körében belül körében körében (fő) (fő) (fő) (fő)
118 102 130
45 30 20
15 11 6
135 62 115
60 19 16
20 9 4
A tanórán kívüli programok esetében releváns adat van a napközire, a szakkörökre és a nyári táborokra vonatkozóan. A HHH-s gyerekek aránya a napköziben 14,8%, a szakkörökön való
35
részvétel 14,5%-os. Nyári táborokon a HHH-s gyerekek aránya lényegesen alacsonyabb, 3,4%. A tanórán kívüli tevékenységek szakkörökben zajlanak. DSE sport csapatok és sport egyesületekkel való együttműködés alapján elért eredmények, erősítik a különböző készségek fejlesztését és gazdag szabadidős lehetőséget szolgálnak. Az iskola többféle tábort szervez, melyeket sokszínűség jellemez: cserkésztábor, vízitábor, nagyvisnyói tábor, sakktábor, sítábor. Ezekben a táborokban több hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak biztosított a szabadidő hasznos eltöltése. Iskolán kívüli programok a 2009/2010-es tanévben nem futnak az intézményben. Fontos, hogy a jövőben minél több gyermek kerüljön bevonásra olyan iskolán kívüli programokba, amelyek az iskolai sikerességet erősítik. Humán erőforrás hiány nincs az intézményben. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató normatívát nem igényeltek, ennek tervezése az intézményben elősegítené a HHH-s gyerekek oktatási színvonalának emelését. Módszertani képzésen 14 pedagógus vett részt, 13 a kooperatív pedagógia területén, 1 fő drámapedagógiából.
Az iskola a városban elsőként alakított ki testvérvárosi kapcsolatot a németországi, vechtai Ludgerus iskolával, mely 2010-ben 16 éves lesz. Vechtába több hátrányos helyzetű tanulónknak is biztosít kedvezményes kiutazási lehetőséget. A programok megvalósulásában nagy szerepe volt az “Egyházi Iskoláért” alapítványnak, a diákönkormányzatnak, a szülői munkaközösségnek és a tantestület által írt pályázatoknak.
Integrált nevelés Az iskola integrált oktatást is biztosít a sajátos nevelési igényő tanulók részére, kikkel egy fő fejlesztőpedagógus és egy fő gyógypedagógus megbízási díjas foglalkozik. Az iskolába a 2009/2010-es tanévben 15 fő beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (továbbiakban: BTMN), 9 fő organikus okra vissza nem vezethető sajátos nevelési igényű (továbbiakban: SNI b), 12 fő organikus okra visszavezethető sajátos nevelési igényű (továbbiakban: SNI a) tanuló jár. A gyermekekkel 1 fő gyógypedagógus és 1 fő fejlesztőpedagógus foglalkozik a tanórák után. Az SNIa gyerekek ellátását gyógypedagógus végzi, az SNIb és BTMN tanulókat pedig fejlesztőpedagógus látja el. A fejlesztésre szoruló tanulók túlnyomó része tanulási zavaros (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), melynek hátterében állhat organikus érintettség és részképesség-zavar egyaránt. A fejlesztő foglalkozásokon ezen részképesség-zavarok- mint pl. figyelem, akusztikus és vizuális észlelés, emlékezet, vizuomotoros koordináció, szerialitás-javítása történik,hiszen minden tanulási tevékenységnek ezek képezik alapját. Erre épül a nyelvtani és számfogalmak,a nyelvi rendszerek megerősítése,az anyanyelvi fejlesztés, a logikus gondolkodás fejlesztése, a diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia prevenció és reedukáció. Ennek eszköze a játékos tanulás, majd megerősítés hosszú gyakoroltatással. Ehhez feladatlapok, speciális tankönyvcsaládok, fejlesztő eszközök és játékok nyújtanak segítséget. A feladatok és az órákon használt eszközök kiválasztásában mindig az egyes gyermek állapota a mérvadó. Néha tapasztalható, hogy az osztályközösség nem mindig fogadja el teljesen az SNI-s gyerekeket. Ez jó alkalom az osztály szemléletmódjának formálására. A befogadás, a
„gyengébb” elfogadása,a segítségnyújtás,a pozitív hozzáállás erősítése mind keresztény életfeladat. A keresztény nevelés erőpróbái is lehetnek ezek: segíthetik az elmélyülést,a hitet önmagunkban,a jóra való törekvésben. 36
Szent István Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium A Szent István Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium – melyet 1917-ben alapítottak – 1970. szeptember 1-től a főiskola területén, külön épületben, kellemes, zöld övezetben működik. A nyolc évfolyamos általános iskolai képzés mellett 2008 szeptemberétől gimnáziumi osztály indult, ahol kiemelt szerepet kap az idegen nyelvek és a matematika oktatása mellett a sport is. Az intézménybe járó tanulók száma: ebből
körzetből
540 összesen HHH
körzeten kívülről
összesen HHH
Magántanulók száma:
2
Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma : ebből
Integráltan
17
gyógypedagógiai tagozaton / osztályban
0
HH
1
HHH
6
Más település(ek)ről bejáró általános iskolás / középiskolai tanulók száma: ebből
17
HH
HHH
113 15 4
Az iskola lehetővé teszi az általános iskola eredményes befejezését, a gimnáziumi tanulóknak az érettségi vizsgán való eredményes szereplést, a kétszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesíthetőségét. Az iskola pedagógiai programja alkalmas arra is, hogy a valamiben nagyon tehetséges tanulók képességeiket kibontakoztathassák, a lassabban haladók felzárkózhassanak, valamint arra is, hogy a főiskolai hallgatók tanítási gyakorlatai magas színvonalon valósulhassanak meg. Az iskolában 22 tanulócsoport működik (az egyes évfolyamokon 4-4-3-2-2-2-1-2-1-1 osztállyal), tanulólétszámunk a demográfiai változás ellenére sem csökkent. Módszertanilag jól képzett tanítók és tanárok oktatják és nevelik az iskola tanulóit, illetve vezetik a főiskolai hallgatók tanítási gyakorlatait. A nevelőtestület létszáma 43 fő, a szakos ellátottság biztosított. Iskolánk a főiskolai hallgatók számára 1-6. osztályig biztosítja a gyakorlati képzést. A működő osztályok mindegyikében van valamilyen speciális képzés. A gimnáziumban két idegen nyelv tanulása kötelező, mindkét nyelvet a 9. évfolyamtól a 12. évfolyamig bezárólag tanítjuk. 37
Az iskolában folyó pedagógiai munka a szaktárgyakban eredményes. Nagy gondot fordít arra is, hogy a kisebb csoportok jó közösséggé váljanak, ezek együtt az iskolának karaktert adjanak. Az iskola tanulmányi átlaga több éve 4,3 felett van. A 2006/2007-es tanévben a magatartás 4,57, a szorgalom 4,38, a tanulmányi átlag 4,31 volt. A 2007/2008-as tanévben a magatartás 4,63, a szorgalom 4,46, a tanulmányi átlag 4,41 volt. A 2008/2009-es tanévben a magatartás 4,57, a szorgalom 4,35, a tanulmányi átlag 4,34 volt. A bukási arány nagyon alacsony, több bukásmentes tanév is volt a közelmúltban. Lemorzsolódás alig van, a nyolcadik osztályosok továbbtanulási aránya 100%. Az iskola tanítványai eredményesen szerepelnek a tanulmányi és sportversenyeken, a különböző pályázatokon. Intézményi alapadatok
Főállású pedagógusok száma: Az intézménybe járó tanulók száma: ebből HH tanulók száma HHH tanulók száma Az intézménybe járó magántanulók száma: Az intézménybe járó sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma: ebből integrált oktatásban részesül gyógypedagógiai tagozaton tanul Más település(ek)ről bejáró tanulók száma:
2008/2009-es tanév 42 444 33 25 2 11 11 0 94
2009/2010-es tanév 42 540 66 27 2 17 17 0 113
Az intézmény tanulói között a lemorzsolódási adatok nem relevánsak, nincs 250 óránál többet hiányzó, valamint évismétlő az iskolában. Magántanuló összesen két fő van, egyikük sem HH/HHH-s. A továbbtanulási mutatók a gimnáziumi, szakközépiskolai és minimális szintű szakiskolai továbbtanulást mutat, nincs szükség beavatkozásra.
38
Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Programok
Alapfokú művészetoktatás Kisebbségi program Napközi Szakkör Őskolai nyári tábor Erdei iskola
Létszám 2005/2006 | 2006/2007 | 2007/2008 | 2008/2009 Összlét- HHHHH- Összlét- HHHHH- Összlét- HHHHH - Összlét- HHszámon tanulók tanulók számon tanulók tanulók számon tanulók tanulók számon tanulók belül körében körében belül körében körében belül körében körében belül körében (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) (fő) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
152 228 19
41 51 1
1 1 0
156 331 23
23 48 1
4 7 0
170 285 25
26 25 2
8 3 0
234 260 20
33 29 1
15 17 0
280
47
2
258
56
12
242
27
11
251
21
10
A tanórán kívüli programokba a HHH-s gyerekek is bekapcsolódnak. A HHHs tanulók részvétele a napköziben 6,4%-os, a szakkörökön 6,5%-os, erdei iskolában 4%. Ez az iskola HHH-s tanulóinak kb. 2/3-a. A nyári táborok esetében a HHH-s gyerekek részvétele 0. A nyári táborok kapcsán szükséges felkutatni olyan forrásokat, pályázati lehetőségeket, amelyek a HHH-s gyerekek táboroztatását elősegítik. Iskolán kívüli segítő programokban csupán 1 tanuló vesz részt, ő az Útravaló programba kapcsolódott be. Az iskolán kívüli programokba való intenzívebb bekapcsolódás indokolt. Kompetenciamérések eredményei 2001 Iskola átlaga Országos átlag Szövegértés 5. évfolyam 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam Matematika 5. évfolyam 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam
542
552
2003. Iskola átlaga Országos átlag
2004. Iskola átlaga Országos átlag
491 522
500
557 526
509 500
539
500
551 557
505 500
491
2006. Iskola átlaga Országos átlag Szövegértés 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam Matematika 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam
HHHtanulók körében (fő) 0
2007. Iskola átlaga Országos átlag
2008. Iskola átlaga Országos átlag
562
497
481
497
589 476
519 506
538
494
482
491
549 484
499 497 39
Középiskola A városban működő középiskolák létszámadatait tartalmazza az alábbi táblázat (2009. október). Intézmény neve
Tanulólétszám Össz. HH/ HHH
Normál (általános) tanterv
SNI
Össz.
HH/ HHH
Gyógypedagógiai tagozat
SNI
Össz.
HH/ HHH
SNI
Lehel Vezér Gimnázium
691
25/0
1
691
25/0
1
-
-
-
Klapka György Szakközép- és Szakiskola Liska József Erősáramú Szakközépisk. és Gimn. Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Isk.
1040
252/ 122
174
894
106/ 26
48
146
146/96
96
852
33/10
13
852
33/10
13
-
-
-
589
16/14
4
589
16/14
4
-
-
-
Rendkívül érdekes az összehasonlítás a különböző intézménytípusok között, a nyilvántartottak számadatait tekintve. Az óvodákban, és az általános iskolákban sem áll minden adat rendelkezésre de a középfokú intézmények adatai még hiányosabbak. Kérdéses, hogy a szülői nyilatkozatok hiánya-e az ok, vagy a középfokú intézményeket nem érte még el ennek a problémának a felismerése, vagy jelentősége, vagy a középfok elérése előtt ezek a gyermekek eltűnnek a rendszerből. A középfokú intézmények működtetése Jászberény számára nem kötelező állami feladat, a közoktatás fejlesztési tervükben ezt fogalmazzák meg: „A feladatot az önkormányzat továbbra is ellátja.” A feladat – főleg finanszírozási okok miatt – nem könnyű. A feladatot az önkormányzat zömében önmaga oldja meg, 3 középfokú intézményt tart fenn: · · ·
Klapka György Szakközép- és Szakiskola, Lehel Vezér Gimnázium, Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium.
A város új középiskolája a Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola, amely nem önkormányzati fenntartású intézmény. Szakközépiskolai képzés a közgazdaság, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztrációs és informatika szakmacsoportokban, továbbá érettségire épülő olyan szakképesítések képzését vállalja fel, amellyel az itt végző diákok elhelyezkedési esélyei jók. Ehhez megbízható nyelvismeretet, készségszintű informatikai tudást kínál. Képzési profilját jelentősen bővíti műszaki szakterületeken. Emellett a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő felnőttképzést folytat.
40
Az önkormányzat által fenntartott 3 középfokú intézmény többfunkciós feladatokat lát el, amely mindenképpen arra utal, hogy a fenntartó törekszik a használók igényeinek mindinkább megfelelni, a szolgáltatások minél szélesebb körű biztosításával, így: · · · · ·
A szakközép- és szakközépiskolai képzést két intézményben; Kétféle gimnáziumi képzést két intézményben; Előkészítő, nulladik évfolyamot egy intézményben; Kollégiumi ellátást, emelt színtő oktatást, felnőttképzést; Felsőfokú OKJ-s képzést,…
Az intézmények kihasználtsága szinte optimális, mely természetesen fakad a város térségi feladatellátásából is. A bejáró tanulók számának arányából látható, hogy vonzóak a Jászságban a jászberényi középiskolák. Kérdés, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszerben meddig tartható, hogy az egyik középiskola bejáró tanulóinak aránya 61 %-os legyen. A gimnáziumokba általában a jó képességű, jó tanulmányi eredményű tanulók jelentkeznek, illetve nyernek felvételt. Közöttük lényegesen kevesebb az SNI-s, a HH/HHH-s tanulók aránya, szemben a szakiskolába jelentkező és felvett tanulókkal. Szakiskolába általában a leggyengébb tanulási képességekkel rendelkező tanulók jelentkeznek, a közismereti évfolyamokon a képzés követelményeit a szakiskolás tanulók egy része nem tudja teljesíteni, ami nagyarányú bukást és lemorzsolódást, illetve alacsony szintű elméleti tudást eredményez. A szakiskolai tanulók többsége évek óta a leghátrányosabb társadalmi rétegek közül kerül az iskolába, a szakiskolások szociális és szocializációs körülményei jelentősen rosszabbak a szakközépiskolába, gimnáziumba járó fiatalokénál és nagy részüknek speciális gondoskodásra van szüksége. A szakiskolák többségében a tanulói hiányzás és a rendszertelen iskolába járás nagy probléma, iskolánként néhány tanuló iskolában tartása mindennapos küzdelem. A szakiskolai képzést végző iskoláknak egyrészt szakmai megújulással kell megakadályozniuk a nagyarányú lemorzsolódást, másrészt a szakiskolai tanulók nevelésében és oktatásában a negatív tényezők hatását az iskolák hatékony anyagi és személyi feltételeinek támogatásával lehet ellensúlyozni. Az intézményekben a térségi feladat ellátásból fakadóan is, természetszerűen magas a bejáró tanulók aránya. Zömük tömegközlekedési eszközzel közelíti meg az intézményt. A kompetencia mérések eredményei elég nagy szórtságot mutatnak. A gimnáziumokban általában az országos átlagos feletti mind a szövegértés, mind a matematika, a szakközépiskolák esetében mindkettő általában elmarad az országos átlagtól. A középfokú intézmények szakember ellátottsága igen jónak minősíthető, jellemző a szükséges végzettség teljes körű megléte. Komoly igényességet tükröz a továbbképzésen szerzett ismeretek, illetve képzettségek aránya. Az intézményi infrastruktúra jónak mondható, bár a szakképző intézményekben még előfordul a két műszakos tanítás, illetve nem tantermi célú helyiségek tantermi célra történő használata. Korszerű számítástechnikai eszközökkel, számítógép termekkel, a gyakorlati képzéshez zömében korszerű technikával rendelkeznek az intézmények. A tanórán kívüli foglalkozások jelentősége a középfok tekintetében, az általános iskolához viszonyítva csökken, általában a tanulók itt már maguk szervezik meg, igényeik szerint, esetleg más intézményekben a tanórán kívüli foglalkozásaikat. Az intézmények kapcsolat rendszerére szinte ugyan az jellemző, mint az óvodákéra és általános iskolákéra. Itt talán kiemelhető a szélesebb körű nemzetközi kapcsolat rendszer.
41
A középiskolákból felsőoktatási intézményekbe történő tovább tanulás nyomon követése nem általánosan jellemző, bár a tovább tanulók aránya a rendelkezésre álló adatok alapján, jelentős számú. Esetleges a munkába állók sorsának nyomon követése, amely rendszeresen lenne célszerű. Fontos változás volt a középiskolai rendszerben, hogy a Klapka György Szakközép- és Szakiskola vette át az SNI-tanulók ellátását. A Belvárosi Általános Iskola Eltérő Tantervű Tagozata 2009.szeptember 01-től került az iskolához. Erről a 61/2009.(III.25) önkormányzati határozat született, melyben hozzájárultak, hogy ezen iskola a Klapka György Szakközép- és Szakiskolához lehessen csatolni. Az ehhez kapcsolódó alapító okiratot 2009.május 27-én keltezték, melyet 2009.június 16-i dátummal módosítottak. Azért került ide a speciális szakiskolai képzés, hogy az 1-12.évfolyamig tartó speciális képzés egy helyre orientálódjon. A 62/2008.(II.13.) Önkormányzati határozat pedig arról rendelkezett, hogy a speciális szakiskola a 2008/2009-es tanévtől két speciális szakiskolai osztályt indíthasson. Az alapító okirat kelte: 2008.január 22. Az iskolában eddig is voltak SNI-s (sajátos nevelési igényű) tanulók. Ezen tanulók a Pedagógiai Intézet által kiadott szakérői szakvéleménnyel és határozattal rendelkeztek. Ezek a szakvélemények kitérnek a gyermekek sajátos "ellátásaira", tanulási nehézségeikre. A szaktanárok ezen tanulókat tantárgyi korrepetálással, korrekcióval látták el. Az SNI-s tanulók ellátásának jellege: fejlesztő foglalkozás.
Az önkormányzat/társulás hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben OM azonosít ó 035852 035853
035843 035844 038139
intézmény neve
Belvárosi Általános Iskola Gr. Apponyi Albert Ált. Isk. és Alapfokú Művészetokt. Int. SZIE Gyakorló Ál. Isk. és Gimnázium Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Kat. Ált. Isk. Lehel Vezér Gimnázium
Önkormányzati /társulási hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006
1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006
44.855.000
52.425.000
77.477.000
54.042
64.963
98.571
62.070.000
51.006.000
43.450.000
73.456
61.158
52.988
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
100.577.000
81.997.000
78.626.000
164.610
131.830
121.524
036045
Klapka György Szakközépés Szakiskola
1.587.000
30.616.000
57.875.000
1.894
35.312
68.008
036024
Liska József Erősáramú Szakközépisk. és Gimn.
72.264.000
41.387.000
56.398.000
94.586
52.125
69.973
102547
Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Isk. Városi Óvodai Intézmény
-
-
-
-
-
-
137.746.000
128.914.000
145.605.000
177.966
161.546
182.462
10.000.000
9.000.000
9.000.000
166.666
145.161
140.625
035646 035650
Maci Alapítványi Óvoda és Egységes Pedagógiai Szakszolg.
42
035649
OM azonosít ó 035852 035853
035843 035844 038139
Jászberényi Református Egyház Gólya Óvodája
-
-
-
-
-
-
Palotásy János zeneiskola
31.643.000
34.299.000
42.697.000
109.114
120.771
147.231
intézmény neve Belvárosi Általános Iskola Gr. Apponyi Albert Ált. Isk. és Alapfokú Művészetokt. Int. SZIE Gyakorló Ál. Isk. és Gimnázium
Önkormányzati /társulási hozzájárulás (Ft) 2007 2008 45.738.000 61.622.000
-
58.339
66.546
-
52.521.000 78.567.000
-
65.569
109.730
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
71.892.000 70.994.000
-
109.258
107.818
-
Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Kat. Ált. Isk. Lehel Vezér Gimnázium
1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 2007 2008
036045
Klapka György Szakközépés Szakiskola
41.394.000 30.597.000
-
49.693
35.088
-
036024
Liska József Erősáramú Szakközépisk. és Gimn.
36.245.000 56.277.000
-
40.183
67.885
-
102547
Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Isk. Városi Óvodai Intézmény
-
-
-
-
-
136.027.000 142.100.00 0 10.080.000 12.112.000
-
170.460
161.661
-
-
144.000
165.918
-
-
-
-
-
-
-
34.917.000 37.245.000
-
121.240
131.144
-
035646 035650
035649
Maci Alapítványi Óvoda és Egységes Pedagógiai Szakszolg. Jászberényi Református Egyház Gólya Óvodája Palotásy János zeneiskola
-
Összegzés, a helyzetelemzés megállapításai Esélyegyenlőségi terület
Feltárt probléma
Szükséges beavatkozás
HHH-s adatszolgáltatás
A HHH tanulók, gyermekek nyilvántartása hiányos, a szülői nyilatkozatok begyűjtésének, a szülők tájékoztatásának nincs kialakult rutinja a településen.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel/tanulókkal kapcsolatos jogszabály azonos értelmezését, adatszolgáltatás és adatnyilvántartás teljes körű rendszerének kiépítését az azonnali beavatkozást igénylő feladatok között kell előírni;
43
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók adatainak nyilvántartását ki kell terjeszteni az emelt szintű oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban, valamint a tanórán kívüli tevékenységben résztvevőkre, valamint az országos kompetencia mérés értékelésére;
HHH-s beóvodáztatás
HH/HHH-s gyerekek intézmények közötti és intézményen belüli eltérése
Óvoda Nem teljes körű a HH/HHH Az óvodába nem járó gyermekek gyermekek beóvodázása felmérése, teljes óvodáztatás /nem ismert a településen az megvalósítása. óvodába be nem íratott 3-ik életévüket betöltött gyermekek száma. A HH gyermekek aránya a városi intézmény tagóvodái között 25%-nál nagyobb mértékben tér el egymástól. A Hold- és Misi Mókus Óvoda 50 és 66 %-os HH gyermek aránya
A Hold- és Misi Mókus Óvoda átszervezése. (A két óvoda az új – 8 csoportos, 200 férőhelyes központi óvoda átadása után megszűnik.) Az egyes óvodák közötti (0% és HH 66 %, HHH 20%) aránytalanság megszűntetése
A HHH gyermekek aránya az intézmény tagóvodái között 20 %-ban tér el egymástól. Probléma: A Misi Mókus Óvoda 20 %-os HHH aránya.
A Hold- és Misi Mókus Óvoda átszervezése. (A két óvoda az új – 8 csoportos, 200 férőhelyes központi óvoda átadása után megszűnik.) Az egyes óvodák közötti (0% és HH 66 %, HHH 20%) aránytalanság megszüntetése
44
SNI eltérés a tagóvodák között
Az SNI gyermekek aránya az intézmény tagóvodái között 12,5 %-os eltérést mutat
SNI-s gyerekek fejlesztése, külön programok indítása
Módszertani képzettség
Az intézmény óvodapedagógusi létszámához viszonyítva (67 fő) viszonylag kevés a sajátos módszertani továbbképzéseken a részvételi arány.
A speciális nevelést igénylő – HH/HHH, SNI - gyermekek fejlesztéséhez a nevelők speciális továbbképzésének szorgalmazása
HHH-s gyerekek hiányzása
HH/HHH gyermekek gyakori hiányzások miatt nem kellő felkészítése az iskolára
Szülőkkel való kapcsolattartás erősítése, az érintett gyerekek kiemelt fejlesztése
HHH-s részvétel a különböző programokban
Az anyagi támogatást igénylő szolgáltatások (erdei óvoda, vízhez szoktatás, esetleges színházi előadás) nem elérhetők a HH/HHH gyermekek számára
Külön forrás felkutatása a HH/HHH-s gyerekek számára a szolgáltatások biztosítása
Gyógypedagógiai ellátás
További szakember bevonása Gyógypedagógus nem elegendő óraszáma (csak az SNŐ gyermekekkel tud foglalkozni) Általános iskola Pontatlan, több területen 2009.12.31.-ig az intézményi nem részletezett adatok a adatok felülvizsgálata, HHH-s tanulók iskolai pontosítása teljesítménye vonatkozásában A HH gyermekek aránya az Beiskolázási körzetek intézmények között 25%-nál felülvizsgálata, a beiskolázási nagyobb mértékben tér el terv készítése egymástól. SZIE Gyak. 8,1 %, Apponyi 37,5 %; Az intézmények között a HHH-s megoszlás egyenetlen: Belvárosi ÁŐ: HHH 0%
HHH-s adatszolgáltatás
HHH-s különbségek az intézmények között
HHH-s tanulók iskolai teljesítményét mutató adatok hiánya
Az általános iskolákban a HH és HHH tanulók tekintetében nem ismertek pontosan a továbbtanulási, lemorzsolódási és kompetencia mérések adatai. Iskolán belüli szegregáció Az intézmények többsége nem szolgáltatott adatot, így a helyzet nem mérhető fel. Több intézményben nívócsoportos oktatás folyik.
Felelősök kijelölése, az eredmények dokumentálása, fejlesztési programok kialakítása
2009.12.31.-ig a párhuzamos osztályok HHH-s adatainak felmérése, ennek függvényében az intézkedési terv módosítása. Ha egy intézményen belül a HHH-s adatok a párhuzamos osztályok között 25%-nál nagyobb eltérést mutat, osztályátszervezéssel meg kell valósítani a HHH-s gyerekek 45
Ellátatlan közszolgáltatások
Családi napközi, házi gyermekfelügyelet, pályaválasztási tanácsadás; családok átmeneti otthona ellátatlan
egyenletes eloszlását. Szolgáltatások felmérése és biztosítása
A vizsgálati területeken jelentkező problémák az általános iskolákban Problématerület
Gróf Apponyi Abert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Belvárosi Általános iskola
Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola
Lemorzsolódási adatok
Évfolyamismétlőkön belül a HHH-s gyerekek aránya: 25%; Magántanulók aránya 1,4%, ezen belül a HHHs arány: 33,3%; 250 óránál többet hiányzók iskolai aránya: 1,39%, ezen belül a HHH-s arány: 55,5% Gimnázium: 15,9%; HHH-s gyerekek körében: 9%; szakközépiskola: 51,4%; HHH-s: 36,6% szakiskola: 32,7%; HHHs: 54,5%
Nem releváns
A lemorzsolódási adatok az országos alatt vannak, de a HHH-s gyerekek mindhárom szempontból túlreprezentáltak.
Szakiskolai HH-s adatok: 42,8%-a szakiskolai továbbtanulókon belül
Szakiskolai 2008/2009-es továbbtanulás a HH-s tanév alapján gyerekek körében nem releváns 50%; a szakiskolában továbbtanulók között: 71,4%
Tanórán kívüli programok
Nincsenek HHH-s adatok; Alapfokú művészetoktatásban 15,3% a HHH-s részvétel
Csak napközi, itt a HH-s arány: 26%
Napköziben a HHH-s gyerekek 14,8%-a van; szakkörökön: 14,5% nyári tábor: 3,4%
Iskolán kívüli programok
Nincs HHH-s részvétel
Nincs HH/HHH-s részvétel
2008/2009-től nincs futó program
Kompetencia eredmények Módszertani továbbképzések Integrációs program Párhuzamos osztályok közötti HH/HHH-s eltérés
Nincs HHH-s adatsor
Nincs HH/HHH-s adatsor nem vettek részt
Nincs adatsor
Napközi: 6,4% Szakkör: 6,5% Nyári tábor: 0 Erdei isk: 4% Útravaló: 1 HHH-s tanuló Nincs adatsor
ŐPR indokolt
Szükséges
Továbbtanulási mutatók
indokolt a fejlesztés nincs nincs vonatkozó adat
nincs nincs Bercsényi: a HH-s eltérés a párhuzamos osztályok között jól látható a és b osztály között az eltérés kb. 50%-os; Székely: nem releváns
Szent István Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium nem releváns
nincs 1d: 31,58% HHH
46
Intézkedési terv Az Esélyegyenlőségi Terv célja Összhangban az európai közösségi jog vívmányaival, a Magyar Köztársaság Alkotmányával és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségi előmozdításról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXŐX. törvénnyel Jászberény a Közoktatási Intézkedési Terv megalkotásával és elfogadásával a közoktatásban és közoktatás-fejlesztésben érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet - a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási és társadalmi integrációját, - az integráció biztosítását. Jászberény Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tőzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében.
Értékeink, küldetéseink A települési oktató-nevelő munkák során különös figyelmet kell fordítanunk a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekeink/tanulóink megfelelő oktatási lehetőségeinek biztosítására, a többségi társadalomtól történő leszakadásuk további mélyülésének elkerülése, valamint felzárkóztatásuk sikerességének biztosítása érdekében. intézményeink szakmai tevékenységükkel csökkenthetik meglévő hátrányaikat, javíthatják iskolai sikerességüket, mellyel hozzájárulunk integrációjukhoz, hogy munkalehetőséghez jussanak az elsődleges munkaerő-piacon, piacgazdasági pozíciót, emancipált társadalmi státuszt szerezzenek. Ezáltal segíthetjük településünk és a térség társadalmi, gazdasági fejlődését.
Az Esélyegyenlőségi Terv prioritásai Jászberény város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervében a legfőbb prioritást az esélyteremtés, a hozzáférés biztosítása, a hátrányos helyzet felszámolása, a felmerülő problémák megoldása kapja. Legfőbb célja biztosítani a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését. Ennek érdekében beavatkozást tervez: · a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek korai beóvodáztatásának lehetőségének megteremtésére,
47
· · · ·
a HHH-s gyermekek/tanulók intézményen belüli aránykülönbségeinek csökkentésére, a szegregáció felszámolására, a HHH-s tanulók minőségi oktatáshoz történő hozzáférése megteremtésére, az integrált nevelést támogató módszertanok alkalmazásának elterjesztésére; a sajátos nevelési igényű tanulók arányának csökkentésére, továbbtanulásuk, munkaerő-piaci lehetőségeik elősegítésére; infrastrukturális feltételek és eszközellátottság fejlesztése.
Jövőképünk Jászberény dinamikusan fejlődő, élhető, lakosságszámban gyarapodó település kíván lenni, ahol valamennyi korcsoport számára lehetőség nyílik életét megalapozni, a társadalom értékes tagjává válni. Célunk a minél szélesebb körű és minőségi szolgáltatás nyújtása a településen, illetve a környéken élők számára. Ezeket a célkitűzéseket indokolja a város területi elhelyezkedése is. A Jászság központjaként megfigyelhető, hogy a környező településekről nagy számban veszik igénybe a közoktatási és a középfokú oktatási formákat is. Ezért a minőségi oktatás feltételeinek megteremtése alapvető feladat.
Céljaink rövid távon (egy éven belül) Alapvető feladat, hogy rövid távon az intézmények pontos adatokkal rendelkezzenek az intézménybe járó gyerekek státuszáról, s ebből az iskolai mutatókon belül szükséges meghatározni a HH/HHH-s gyerekek pontos teljesítményét és az egyes tanórán kívüli és iskolán kívüli programokon való részvételét. A jelenleg meglévő adatok hiányosságokat mutatnak, ezért minden intézményben ezeket a mutatókat felül kell vizsgálni. A HH/HHH-s gyerekek szüleinek nyilatkozatainak megtételére szükséges külön rendszert kidolgozni, amely a tájékoztatás és a nyilatkozattétel hatásfokát jelentősen javítja. Rövid távú cél, hogy a városban lévő közoktatási intézmények, függetlenül fenntartói hátterétől, bekapcsolódjanak az esélyegyenlőségi munkába, kialakuljanak azok az együttműködési formák, amelyekre közép- és hosszú távon az esélyegyenlőségi munkát alapozni lehet.
Céljaink középtávon (három éven belül) Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében tett lépéseink eredményeinek fenntartása, felülvizsgálata, szükség szerint további intézkedések megtétele. A teljes körű beóvodázás fenntartása, a pályázati forrásból épülő új óvoda erre minden lehetőséget biztosít. A módszertani fejlesztéseknek köszönhetően javulás lesz tapasztalható a kulcskompetenciaterületek mutatóiban, csökken a lemorzsolódás, valamint a javulnak a továbbtanulási mutatók. A város közoktatási feladatellátásában jelentős szerepet kapnak a nem önkormányzati fenntartású intézmények, ezért alapvető feladat, hogy az intézmények között folyamatos kommunikáció legyen, a feladatellátás összehangolásra kerüljön.
Céljaink hosszú távon (hat éven belül)
48
Reményeink szerint az alkalmazott esélyteremtő lépéseink már jelentős javulást eredményeznek mind az oktatás-nevelés területén, mind települési szinten. A bevezetett támogató módszereknek köszönhetően oktatási intézményeink a térség meghatározó intézményei közé tartozhatnak, a többségi társadalom sokkal befogadóbb, támogatóbb magatartással segíti kitőzött céljaink, terveink megvalósítását, az elért eredmények fenntartását.
49
HelyzetCél konkrét Intézkedés leírása elemzés szöveges megállapításá megfogalmazása ra (problémára) hivatkozás
Az intézked és felelőse
Az intézkedé s megvalósí tásának határideje
Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor középtávon (3 év)
Az Az Az intézkedés intézkedés intézkeeredményes megvalósít dés 1 -ségét mérő ásához státusza indikátor szükséges hosszútávo erőforrás n (6 év)
Akcióterv
HHH-s nyilatkoztatás hiányos
A HHH-s jegyző nyilatkoztatás megszervezése óvodai-, iskolai- és középiskolai szinten. A város humán erőforrásából mindazon szakemberek bevonása, akik a A HHH-s nyilatkozattételt és a nyilatkoztatás teljes tájékoztatást körővé tétele elősegíthetik; a nyilatkoztatás kampányszerű felülvizsgálata után az adatbázis folyamatos frissítése; kapcsolatfelvétel a bejárókat kibocsátó településekkel, HHH-s státuszra vonatkozó információkérés
2009.12.31 744 gyermek A nem A nem A nem saját forrás . és szülője nem nyilatkozó nyilatkozó nyilatkozó folyamatos nyilatkozott szülők szülők szülők aránya 80%- aránya, a aránya, a kal csökken kiinduló kiinduló értékhez értékhez viszonyítva viszonyítva 90%-kal 95%-kal csökken csökken
50
HelyzetCél konkrét Intézkedés leírása elemzés szöveges megállapításá megfogalmazása ra (problémára) hivatkozás
Az intéz ked és felelőse
Ellátatlan közszolgáltatás ok a településen: házi gyermekfelügy elet; családi napközi; továbbtanulási - és pályaválasztási tanácsadás; családok átmeneti otthona
Házi gyerekfelügyelet és családi napközire vonatkozó igényfelmérés elkészítése
oktatási osztály vezetője
Pályaválasztási tanácsadás megszervezése; kistérségi szolgáltatók felkutatása, szolgáltatás megvásárlása vagy saját forrásból városi szinten a szolgáltatás biztosítása Családok átmeneti otthonának elérhetőségének biztosítása; szolgáltatás felkutatása, az ellátásra vonatkozó szerződés megkötése
A jelenleg nem elérhető közszolgáltatások igényfelmérése és megszervezése
Az intézkedé s megvalósí tásának határideje
Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor középtávon (3 év)
Az Az Az intézkedés intézkedés intézkeeredményes megvalósít dés 1 -ségét mérő ásához státusza indikátor szükséges hosszútávo erőforrás n (6 év)
2010.06.30 Jelenleg nem elérhető
Igényfelmér és elkészül
2010.06.30 Jelenleg nincs
A szolgáltatás elérhető
Igény esetén a Házi gyerekfelügy elet és családi napközi biztosított A szolgáltatás elérhető
saját forrás, esetlegesen pályázati forrás
oktatási osztály vezetője
Igény esetén a Házi gyerekfelügy elet és családi napközi biztosított A szolgáltatás elérhető
jegyző
2010.06.30 Jelenleg nincs
A szolgáltatás elérhető
A szolgáltatás elérhető
A szolgáltatás elérhető
saját forrás
saját forrás
51
HelyzetCél konkrét Intézkedés leírása elemzés szöveges megállapításá megfogalmazása ra (problémára) hivatkozás
Az intéz ked és felelőse
Az intézkedé s megvalósí tásának határideje
Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor középtávon (3 év)
Az Az Az intézkedés intézkedés intézkeeredményes megvalósít dés 1 -ségét mérő ásához státusza indikátor szükséges hosszútávo erőforrás n (6 év)
Nem teljes körű a HH/HHH gyermekek beóvodázása
A 3-5 éves korú gyermekek feltérképezése védőnők segítségével
Gyermek védelmi felelős
Minden naptári év áprilisáig
Nincs adat
A HHH-s gyerekek beóvodáztatá sa 95%-os
A HHH-s gyerekek beóvodáztatá sa 98%-os
Az óvodába be nem íratott gyermekek családjának felkeresése, tájékozódás az óvodáztatási szándékukról, az esetleges akadályokról. (gyermekvédelmi felelős)
Gyermek védelmi felelős
Minden naptári év júniusáig
Nincs adat
A 3-5 éves HHH-s gyerekek felmérése megtörténik. A HHH-s gyerekek beóvodáztatá sa 90%-os Az érintett szülők megkeresése , informálása 100%-os
Az érintett szülők megkeresése , informálása 100%-os
Az érintett saját forrás szülők megkeresése , informálása 100%-os
A beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes felkeresése és tájékoztatás egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. (Családsegítővel,
Gyermek védelmi felelős
Minden naptári év szeptember éig
Nincs adat
Az érintett szülők megkeresése , informálása 100%-os
Az érintett szülők megkeresése , informálása 100%-os
Az érintett saját forrás szülők megkeresése , informálása 100%-os
A HH/HHH gyermekek teljes körű beóvodázása
saját forrás; beóvodáztat ási támogatás igénybevéte le
52
Helyzetelemzés Cél konkrét megállapításá szöveges ra megfogalmazása (problémára) hivatkozás
Egyenlőtlen a HH/HHH gyermekek intézményi- és csoportos elosztása
Gyakori hiányzások miatt nem kellő felkészítés az iskolára
A HH/HHH gyermekek egyenlő intézményi- és csoportos elosztása
A HH/HHH gyermekek gyakori, indokolatlan hiányzásának megszűntetése. A hiányzások megszűntetésével az iskolára alkalmassá tétel biztosítása
Intézkedés leírása
szükség esetén a Kisebbségi önkormányzat illetékesével) Felvételi körzethatárok felülvizsgálata, átalakítása
Az intézked és felelőse
Az intézkedé s megvalósí tásának határideje
Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor középtávon (3 év)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor hosszútávo n (6 év)
Az intézkedés megvalósít ásához szükséges erőforrás
intézmén yvezető
2010. február 20.
Gézengúz HHH arány: 15,4%
A körzethatáro k közötti HHH-eltérés 15%-nál kisebb Az egyes csoportok egymáshoz viszonyított arányában a HH/HHH gyermekek aránya nem haladja meg a 25%-ot Az indokolatlan hiányzások száma 20 %kal csökken
A körzethatáro k közötti HHH-eltérés 15%-nál kisebb Az egyes csoportok egymáshoz viszonyított arányában a HH/HHH gyermekek aránya nem haladja meg a 25%-ot Az indokolatlan hiányzások száma 60 %kal csökken
A körzethatáro k közötti HHH-eltérés 15%-nál kisebb Az egyes csoportok egymáshoz viszonyított arányában a HH/HHH gyermekek aránya nem haladja meg a 25%-ot Az indokolatlan hiányzások száma 90 %kal csökken
saját forrás
Az egyéni fejlesztés mérési eredménye a csoport
Az egyéni fejlesztés mérési eredménye a csoport
Az egyéni fejlesztés mérési eredménye a csoport
saját forrás
A felvételt nyert gyermekek csoportonkénti beosztása, figyelembe véve a HH/HHH gyermekek egyenlő arányát
tagóvoda - Minden vezetők naptári év áprilisa
A hiányzó gyermekek szüleinek személyes felkeresése és tájékoztatás egyedi problémáik kezelésének lehetőségeiről A hiányzásból visszaérkező gyermekek hátrányainak kompenzálása,
csoportos óvodape dagógus
Hiányzást követő második hét
csoportos óvodape dagógus
Hiányzásból visszatérés t követően azonnal
Az intézkedés 1 státusza
saját forrás
saját forrás; települési szakemberek bevonása
53
Helyzetelemzés Cél konkrét megállapításá szöveges ra megfogalmazása (problémára) hivatkozás
Intézkedés leírása
Az intézked és felelőse
Az intézkedé s megvalósí tásának határideje
Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)
fokozott egyéni felzárkóztatásuk
A speciális nevelést igénylő gyermekek fejlesztéséhez hiányos a nevelők felkészültsége
A speciális nevelést igénylő – HH/HHH, SNI -gyermekek fejlesztéséhez a nevelők speciális továbbképzésének szorgalmazása
intézmén yvezető helyettes
Minden év február 15.-től
Nincs adat
Egymástól való tanulás intézmén érvényesítése. A yvezető továbbképzéseken helyettes tanultak átadása a tagóvodák dolgozóinak
Minden év január közepéig
Nincs adat
Kihelyezett továbbképzések szervezése
Közös kirándulások szervezése, csapatépítő tréningek szervezése Bizonyos Az anyagi támogatást Az Alapítványi szolgáltatásokat igénylő bevétel egy részének e a HH/HHH-s szolgáltatások célú felhasználása gyerekek nem elérhetőségének tudnak igénybe biztosítása (erdei venni óvoda, vízhez szoktatás, esetleges színházi előadás) a HH/HHH gyermekek számára
tagóvoda vezetők
2010. június
tagóvoda vezető
Minden év augusztus vége
Nincs adat
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor középtávon (3 év)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor hosszútávo n (6 év)
Az intézkedés megvalósít ásához szükséges erőforrás
átlagtól 15 %-nál nagyobb mértékben nem marad el A dolgozók 25%-a vesz részt speciális képzésen
átlagtól 10 %-nál nagyobb mértékben nem marad el A dolgozók 60 %-a vesz részt speciális képzésen
A belső képzésen a dolgozók 100%-a rész vesz
A belső képzésen a dolgozók 100%-a rész vesz
átlagtól 10 %-nál nagyobb mértékben nem marad el A dolgozók 100 %-a vesz részt speciális képzésen A belső képzésen a dolgozók 100%-a rész vesz
A dolgozók 80%-a vesz részt
A dolgozók 90 %-a vesz részt
A dolgozók 100 %-a vesz részt
saját forrás
Az anyagi támogatást igénylő programokon az érintett gyermekek 80 %-a részt vesz
Az anyagi támogatást igénylő programokon az érintett gyermekek 90 %-a részt vesz
Az anyagi támogatást igénylő programokon az érintett gyermekek 100 %-a részt vesz
saját forrás, alapítványi támogatás, esetlegesen pályázati forrás
Az intézkedés 1 státusza
saját forrás, TÁMOP 3.1.4
saját forrás
54
HelyzetCél konkrét Intézkedés leírása elemzés szöveges megállapításá megfogalmazása ra (problémára) hivatkozás
Az intéz ked és felelőse
Az intézkedé s megvalósí tásának határideje
A gyógypedagóg us csak az SNŐ gyermekekkel foglalkozik
Minden év Nincs adat február 15-ig
Speciális végzettségű pedagógusok alkalmazása (gyógypedagógus, logopédus, pszichológus) Hiányos HHH-s A pontos és adatszolgáltatá s rendszerezett HHH-s az adatok álljanak intézményi rendelkezésre, a adatokban HHH-s gyerekek iskolai teljesítménye mérhető legyen
Óvodapedagógusok beiskolázása másoddiplomás képzésekre
intézmén yvezető
Iskolai felelősök kijelölése, a HHH-s adatok pontosítása és az iskolai adatok felülvizsgálata
iskolai felelősök , jegyző
HHH-s eltérés az intézmények között
HHH-s adatok pontosítása után külön munkacsoport létrehozása, amely a beiskolázásra váró gyerekek tervszerű elosztását készíti elő; szülői informálás az intézményeken és a helyi médiumokon keresztül; CKÖ bevonása az információs munkába
A HHH-s tanulók eltérése az egyes intézmények között ne legyen nagyobb 15%-nál
Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor középtávon (3 év)
Továbbképz ési terv elkészítése
Legalább 2 óvodapedag ógus beiskolázása
2009.12.31 Több A területen és felülvizsgála intézménynél megtörténik. hiányos.
Intézmén 2010.05.30 Belvárosi iskola HHH-s felelősök arány 0% ; oktatási osztály vezetője; jegyző yi
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
2010/2011-es tanévben az 1. osztályok között nincs 15%-nál magasabb eltérés a HHH-s tanulók között
Az Az Az intézkedés intézkedés intézkeeredményes megvalósít dés 1 -ségét mérő ásához státusza indikátor szükséges hosszútávo erőforrás n (6 év)
saját forrás Az intézmény óvodapedag ógusai közül speciális végzettséget szerez 2 fő. Folyamatos és Folyamatos és saját forrás rendszeres rendszeres adatfrissítés. adatfrissítés.
A körzethatárok között nincs 15%-nál magasabb HHH-s eltérés
saját forrás A körzethatárok között nincs 15%-nál magasabb HHH-s eltérés
55
HelyzetCél konkrét Intézkedés leírása elemzés szöveges megállapításá megfogalmazása ra (problémára) hivatkozás
Az intéz ked és felelőse
Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor középtávon (3 év)
Az Az Az intézkedés intézkedés intézkeeredményes megvalósít dés 1 -ségét mérő ásához státusza indikátor szükséges hosszútávo erőforrás n (6 év)
HHH-s tanulók iskolai teljesítményét mutató adatok hiánya
intézmén 2009.12.31 Nem állnak yi . rendelkezésr felelősök e , megbízható intézmén adatok yvezetők
Adatpontosít ás, és a szükséges intézkedési tervek elkészülnek
A HHH-s gyerekek teljesítmény ére vonatkozó adatok folyamatos frissítése
A HHH-s saját forrás gyerekek teljesítmény ére vonatkozó adatok folyamatos frissítése
Iskolán belüli szegregáció jelenleg nem vizsgálható
Pontos és folyamatos dokumentáció elkészítése az intézményekben, kedvezőtlen HHH-s mutatók esetén intézkedési tervek kidolgozása.
Iskolai felelősök kijelölése a HHH-s adatgyűjtésre; intézmények közötti tapasztalatcsere rendszerének kidolgozása, a jó gyakorlatok átadása az intézmények között Párhuzamos A felmérés osztályok HHH-s eredményétől adatainak felmérése függően intézményi beavatkozások tervezése, amely a HHH-s arányokat kiegyenlíti
Az intézkedé s megvalósí tásának határideje
intézmén 2009.12.31 Jelenleg yvezetők . nincsenek adatok
A HHH-s A felmérés párhuzamos elkészül osztályok között 25%nál nincs nagyobb eltérés a HHH-s gyerekek között
A párhuzamos osztályok között 25%nál nincs nagyobb eltérés a HHH-s gyerekek között
saját forrás
56
HelyzetCél konkrét Intézkedés leírása elemzés szöveges megállapításá megfogalmazása ra (problémára) hivatkozás
Az intéz ked és felelőse
Kedvezőtlen A HHH-s gyerekek lemorzsolódási lemorzsolódásának adatok a HHH-s csökkentése gyerekek körében
Intézményi szintű beavatkozások kidolgozása a HHH-s gyerekek lemorzsolódásának megelőzésére; támogatói háttér megalkotása; a szülői kapcsolattartás erősítése
intézmén yvezetők
A HHH-s tanulók továbbtanulási mutatói kedvezőtlenek
Intézményi felkészítés erősítése az érettségit adó továbbtanulással kapcsolatban; szülői nyílt napok, információs napok szervezése; középiskolákkal kapcsolatfelvétel, iskolák bemutatkozásának
intézmén yvezetők, tagintéz ményvez etők, 8.os osztályfő nökök
A HHH-s tanulók minél nagyobb arányban menjenek érettségit adó középiskolába
Az intézkedé s megvalósí tásának határideje
Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)
2010.09.01 Érintett intézmények : Gróf Apponyi Albert ÁI; Nagyboldog asszony Kéttannyelv ű Katolikus Általános Iskola: a HHH-s gyerekek lemorzsolód ási mutatói 33,3% és 55,5% között mozognak 2009.09.01 .-től folyamatos
A HHH-s gyerekek szakiskolai továbbtanulá sa 54,5% és 71,4% között mozog
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor középtávon (3 év)
Az Az Az intézkedés intézkedés intézkeeredményes megvalósít dés 1 -ségét mérő ásához státusza indikátor szükséges hosszútávo erőforrás n (6 év)
A lemorzsolód ási mutatók a HHH-s gyerekek körében 10%kal csökkennek
A lemorzsolód ási mutatók a HHH-s gyerekek körében 40%kal csökkennek
A HHH-s gyerekek mutatói az iskolai átlagot nem haladják meg
saját forrás
A HHH-s gyerekek szakiskolai továbbtanulá sa max. 60%-os
A HHH-s gyerekek szakiskolai továbbtanulá sa max. 40%-os
A HHH-s gyerekek szakiskolai továbbtanulá sa max. 20%-os
saját forrás
57
Helyzetelemzés Cél konkrét megállapításá szöveges ra megfogalmazása (problémára) hivatkozás
Intézkedés leírása
Az intézked és felelőse
Az intézkedé s megvalósí tásának határideje
Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor középtávon (3 év)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor hosszútávo n (6 év)
Az intézkedés megvalósít ásához szükséges erőforrás
Az intézkedés 1 státusza
megszervezése; Arany János Kollégiumi Programba történő bekapcsolódás Alacsony a HHH-s gyerekek tanórán kívüli programokon való részvétele
A HHH-s tanulók részvételének emelése
Külön információs programok indítása a HHH-s tanulók bevonása érdekében; igényfelmérés a szakkörök területén, és ezek indítása; szülői tájékoztatások a napközi fontosságáról, külön források felkutatása a táboroztatáshoz való hozzájárulás biztosítása
tagintéz ményvez etők, osztályfő nökök
2009.09.01 .-től folyamatos
A HHH-s gyerekek részvétele a tanórán kívüli programokban 0-15,3% között mozog.
Őntézményi szinten meghatározá sra kerülnek az egyes programokon való HHH-s részvétel indikátorai. Települési szinten a tanórán kívüli programokon kívüli HHH-s részvétel minimum 15%-os
Települési szinten a tanórán kívüli programokon kívüli HHH-s részvétel minimum 40%-os
saját forrás Települési szinten a tanórán kívüli programokon kívüli HHH-s részvétel minimum az iskolai átlagot eléri.
Alacsony a HHH-s gyerekek iskolán kívüli programokon való részvétele
A HHH-s gyerekek bekapcsolása az iskolán kívüli programokba
Az egyes programokról való tájékoztató munka; iskolai mentorrendszer kialakítása és működtetése
tagintéz ményvez etők, iskolai felelősök , osztályfő nökök
2009.09.01 .-től folyamatos
Nincs HHH-s részvétel; SZŐE Gyak.: Útravaló 1 fő
A HHH-s gyerekek 2%-a vesz részt valamilyen iskolán kívüli programban
A HHH-s gyerekek 10%-a vesz részt valamilyen iskolán kívüli programban
A HHH-s gyerekek 20%-a vesz részt valamilyen iskolán kívüli programban
saját forrás, pályázati forrás
58
Helyzetelemzés Cél konkrét megállapításá szöveges ra megfogalmazása (problémára) hivatkozás
Intézkedés leírása
Az intézked és felelőse
Az intézkedé s megvalósí tásának határideje
Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor középtávon (3 év)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor hosszútávo n (6 év)
Az intézkedés megvalósít ásához szükséges erőforrás
Nincsenek nyilvántartva a HHH-s gyerekek kompetencia eredményei
HHH-s nyilvántartások létrehozása; HHH-s gyerekek kompetencia eredményeinek javítása konkrét fejlesztések kidolgozása
Iskolai felelősök kijelölése; a kompetencia alapú oktatás módszertanának elterjesztése és bevezetése; TÁMOP 3.1.4 tervezése
tagintéz ményvez etők, iskolai felelősök
2010.01.01 .-től
Jelenleg nem állnak rendelkezésre adatok; nincs kompetencia alapú oktatás
Iskolai eredmények rendelkezésre állnak, a szükséges fejlesztési tervek elkészülnek; a TÁMOP 3.1.4 pályázat beadásra kerül
Kompetencia alapú oktatás bevezetése legalább intézményen ként 3 évfolyamon
Kompetencia saját forrás, alapú oktatás TÁMOP gyakorlatának 3.1.4 fenntartása
Módszertani képzettség nem megfelelő az intézményekbe n
A módszertani kultúra fejlesztése minden intézményben
Továbbképzési tervek készítése intézményenként; TÁMOP 3.1.4 pályázat továbbképzéseinek tervezése
tagintéz ményvez etők
2010.01.01 .-től
Alacsony a módszertani továbbképzé sek aránya
A pedagógusok 10%-a részt vesz továbbképzé seken
A pedagógusok 60%-a részt vesz továbbképzé seken
A pedagógusok 95%-a részt vesz továbbképzé seken
Az intézkedés 1 státusza
saját forrás, TÁMOP 3.1.4
59
HelyzetCél konkrét Intézkedés leírása elemzés szöveges megállapításá megfogalmazása ra (problémára) hivatkozás
Egyik intézmény sem igényel integrációs normatívát
Az intézményeket alkalmassá kell tenni integrációs normatíva igénylésére
Az intéz ked és felelőse
Az intézkedé s megvalósí tásának határideje
Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemző adat, aminek javítására az intézkedés irányul)
HHH-s felülvizsgálat intézmén 2010.01.01 Nincs és adatpontosítás után yvezetők, .-től az osztályszervezések tagintéz gyakorlatának ményvez etők felülvizsgálata; szükség esetén osztályátszervezések végrehajtása; szakmai konzultációk az IPRrendszer bevezetésére
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményes -ségét mérő indikátor középtávon (3 év)
Az Az Az intézkedés intézkedés intézkeeredményes megvalósít dés 1 -ségét mérő ásához státusza indikátor szükséges hosszútávon erőforrás (6 év)
A A terv függvényében saját forrás, felmérések kerülnek meghatározásra; pályázati elkészülnek, indikátorként azon osztályok forrás szakmai számát kell megadni, ahol az konzultációk integrációs vagy képességmegkezdődne kibontakoztató normatíva k; elkészül igénylésre kerül az integrációs normatíva igénybevétel ére vonatkozó terv
60
Megvalósulást segítő egyéb programok Jászberény város önkormányzata 2008-ban pályázatot nyújtott be funkcióbővítő városrehabilitációra. A pályázathoz kapcsolódóan elkészítette Integrált Városfejlesztési Stratégiáját és ezen belül anti-szegregációs tervét. Az esélyegyenlőségi terv felülvizsgálata az ÉAOP-4.1.1/2/2F-2008-0015 A jászberényi Városi Óvodai intézmény fejlesztése című pályázathoz készült Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések Kiemelt programelem Antiszegregációs terv a települési szegregáció felszámolására
TÁMOP 3.1.4
Határidők Célértékek Feladatok Koordinációs Ezek alapján 1 státusza meghatározott feladat feladatok TÁMOP 3.3.2 2008. A pályázat nem került támogatásra. benyújtása Tanoda 2009. A felmérés folyamatban. bevezetésének felmérése Lakhatási 2009-től Pályázati lehetőségek függvényében. integrációs programok Később kerül benyújtásra
Koordinációért felelős személy
1
A 7-e lábjegyzetben használt kódokkal. 61
Kockázatelemzés Intézkedés leírása Cél konkrét szöveges megfogalma zása
Az intézkedés eredményes megvalósulásána k kockázata
A kockázat követke zményé nek súlyoss ága (1-3)
A HHH-s nyilatkoztatás teljes körűvé tétele
A HHH-s nyilatkoztatás megszervezése óvodai, iskolai- és középiskolai szinten. A város humán erőforrásából mindazon szakemberek bevonása, akik a nyilatkozattételt és a tájékoztatást elősegíthetik; a nyilatkoztatás kampányszerű felülvizsgálata után az adatbázis folyamatos frissítése; kapcsolatfelvétel a bejárókat kibocsátó településekkel, HHH-s státuszra vonatkozó információkérés
Továbbra sem lesznek HHH-s adatok települési és intézményi szinten
3
A kockáz at beköve tkezés ének valószí nősége (1-3) 2
A jelenleg nem elérhető közszolgáltatá sok igényfelmérés e és megszervezé se
Házi gyerekfelügyelet és családi napközire vonatkozó igényfelmérés elkészítése Pályaválasztási tanácsadás megszervezése; kistérségi szolgáltatók felkutatása, szolgáltatás megvásárlása vagy saját forrásból városi szinten a szolgáltatás biztosítása
Az igényfelmérés nem készül el
2
1
A szolgáltatások nem kerülnek megvásárlásra
2
1
Családok átmeneti otthonának elérhetőségének biztosítása; szolgáltatás felkutatása, az ellátásra vonatkozó szerződés megkötése A 3-5 éves korú gyermekek feltérképezése védőnők segítségével
Nem sikerül a szolgáltatást biztosítani
2
1
A felmérés elmaradása esetén nem lesznek megbízható adatok a HHH-s gyerekekkel kapcsolatban.
2
1
A HH/HHH gyermekek teljes körű beóvodázása
A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja
Jegyzői felügyelet a felülvizsgálat során.
62
A HH/HHH gyermekek egyenlő intézményi-és csoportos elosztása
Az óvodába be nem íratott gyermekek családjának felkeresése, tájékozódás az óvodáztatási szándékukról, az esetleges akadályokról. (gyermekvédelmi felelős)
A tájékoztatás elmaradása a teljes HHH-s beóvodáztatást hátráltatja
2
1
A beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes felkeresése és tájékoztatás egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. (Családsegítővel, szükség esetén a Kisebbségi önkormányzat illetékesével) Felvételi körzethatárok felülvizsgálata, átalakítása
A tájékoztatás elmaradása a teljes HHH-s beóvodáztatást hátráltatja
2
1
A körzethatárok nem kerülnek felülvizsgálatra, a HHH-s eloszlás az intézmények között továbbra is egyenetlen marad, a jogszabálysértés továbbra is fennáll A HHH-s felmérés elmaradása az intézményen belüli szegregációs jelenségek fennmaradását eredményezi A személyes megkeresések elmaradása a hiányzások számának stagnálását, emelkedését okozhatják A hátránykompenzálás elmaradása fokozza a gyerekek lemaradását
3
2
Jegyzői felügyelet a körzethatár módosítás során
3
2
A városban működő óvodák beóvodáztatási gyakorlatának felülvizsgálata; szülői informálás erősítése
2
1
2
1
2
1
A felvételt nyert gyermekek csoportonkénti beosztása, figyelembe véve a HH/HHH gyermekek egyenlő arányát A HH/HHH A hiányzó gyermekek gyermekek szüleinek személyes gyakori, felkeresése és indokolatlan tájékoztatás egyedi hiányzásának problémáik megszőnteté kezelésének se. lehetőségeiről A hiányzások A hiányzásból megszőnteté visszaérkező sével az gyermekek iskolára hátrányainak alkalmassá kompenzálása, tétel fokozott egyéni biztosítása felzárkóztatásuk A speciális
Kihelyezett
A továbbképzések
63
nevelést igénylő – HH/HHH, SNI gyermekek fejlesztéséhe z a nevelők speciális továbbképzé sének szorgalmazá sa Az anyagi támogatást igénylő szolgáltatások elérhetőségé nek biztosítása (erdei óvoda, vízhez szoktatás, esetleges színházi előadás) a HH/HHH gyermekek számára
továbbképzések szervezése
Egymástól való tanulás érvényesítése. A továbbképzéseken tanultak átadása a tagóvodák dolgozóinak Közös kirándulások szervezése, csapatépítő tréningek szervezése Az Alapítványi bevétel egy részének e célú felhasználása
elmaradása csökkenti a nevelői kompetenciák hatékonyságát A jó módszertanok átadásának elmaradása csökkenti az óvodai nevelés hatékonyságát
2
1
1
1
Plusz források híján a 3 gyerekek nem vonhatók be a különböző programokba
1
Adománygyűjtő rendezvények szervezése; további pályázati lehetőségek felkutatása
Speciális végzettségű pedagógusok alkalmazása (gyógypedag ógus, logopédus, pszichológus )
Óvodapedagógusok beiskolázása másoddiplomás képzésekre
A beiskolázások elmaradása esetében, nem lesz megfelelő a módszertani képzettség az óvodában
2
1
A pontos és rendszerezet t HHH-s adatok álljanak rendelkezésre, a HHH-s gyerekek iskolai teljesítmény e mérhető legyen A HHH-s tanulók eltérése az egyes intézmények között ne legyen nagyobb
Iskolai felelősök kijelölése, a HHH-s adatok pontosítása és az iskolai adatok felülvizsgálata
3 A HHH-s adatok pontosításának elmaradása esetén az intézmények továbbra sem tudnak releváns adatokat szolgáltatni a HHH-s gyerekek teljesítményével kapcsolatban
2
Jegyzői és osztályvezetői felügyelet az adatpontosítás során
HHH-s adatok pontosítása után külön munkacsoport létrehozása, amely a beiskolázásra váró gyerekek tervszerű elosztását készíti elő; szülői informálás az
A szegregációs folyamatok fennmaradnak
3
2
Intézményvezetők és tagintézményvezető k felügyelete, valamint az önkormányzat oktatási osztályának
64
15%-nál
intézményeken és a helyi médiumokon keresztül; CKÖ bevonása az információs munkába
Pontos és folyamatos dokumentáció elkészítése az intézmények ben, kedvezőtlen HHH-s mutatók esetén intézkedési tervek kidolgozása. Párhuzamos osztályok HHH-s adatainak felmérése
Iskolai felelősök kijelölése a HHH-s adatgyűjtésre; intézmények közötti tapasztalatcsere rendszerének kidolgozása, a jó gyakorlatok átadása az intézmények között
3 Az intézményvezetők passzivitása miatt a HHH-s gyerekek teljesítménye továbbra sem lesz ismert, így nem lehet célzott programokat indítani
2
A felmérés eredményétől függően intézményi beavatkozások tervezése, amely a HHH-s arányokat kiegyenlíti A HHH-s Intézményi szintű beavatkozások gyerekek lemorzsolódás kidolgozása a HHH-s gyerekek ának lemorzsolódásának csökkentése megelőzésére; támogatói háttér megalkotása; a szülői kapcsolattartás erősítése A HHH-s Intézményi felkészítés tanulók erősítése az érettségit minél adó továbbtanulással nagyobb kapcsolatban; szülői arányban nyílt napok, menjenek információs napok érettségit szervezése; adó középiskolákkal középiskolá kapcsolatfelvétel, ba iskolák bemutatkozásának megszervezése; Arany János Kollégiumi Programba történő bekapcsolódás A HHH-s Külön információs tanulók programok indítása a részvételének HHH-s tanulók emelése a bevonása érdekében;
Nem történik meg a 3 párhuzamos osztályok felmérése, amely megakadályozza, a konkrét programok kidolgozását 2 A lemorzsolódás nem csökken az intézményekben
2
Az intézmények nem 2 indítanak külön programokat, így a HHH-s továbbtanulás aránya nem emelkedik az érettségit adó intézményekben
1
2
1
Az intézmények passzivitása a HHH-s gyerekek részvételének
felügyelete mellett a törvényi előírások folyamatos betartása/betartatá sa. A szülők folyamatos informálása, az osztályszervezési gyakorlat átalakítása. Jegyzői és osztályvezetői felügyelet az adatpontosítás kérdésében
Jegyzői és osztályvezetői felügyelet az adatpontosítás kérdésében
1
65
tanórán kívüli igényfelmérés a csökkenését programokba szakkörök területén, és eredményezik ezek indítása; szülői n tájékoztatások a napközi fontosságáról, külön források felkutatása a táboroztatáshoz való hozzájárulás biztosítása
A HHH-s gyerekek bekapcsolás a az iskolán kívüli programokba
Az egyes programokról való tájékoztató munka; iskolai mentorrendszer kialakítása és működtetése
A jelenlegi gyakorlat fennmaradása továbbra is alacsony HHH-s részvételt eredményez
3
1
HHH-s nyilvántartás ok létrehozása; HHH-s gyerekek kompetencia eredményein ek javítása konkrét fejlesztések kidolgozása A módszertani kultúra fejlesztése minden intézménybe n Az intézmények et alkalmassá kell tenni integrációs normatíva igénylésére
Iskolai felelősök kijelölése; a kompetencia alapú oktatás módszertanának elterjesztése és bevezetése; TÁMOP 3.1.4 tervezése
A program elmaradása az eredmények további romlását okozzák
2
1
Továbbképzési tervek készítése intézményenként; TÁMOP 3.1.4 pályázat továbbképzéseinek tervezése
A program elmaradása a módszertani kultúra kedvezőtlen helyzetét konzerválják
2
1
HHH-s felülvizsgálat és adatpontosítás után az osztályszervezések gyakorlatának felülvizsgálata; szükség esetén osztályátszervezések végrehajtása; szakmai konzultációk az IPRrendszer bevezetésére
Nem kerül igénylésre integrációs normatíva
3
2
A lehetőségek feltérképezése, kapcsolatfelvétel olyan intézményekkel, ahol ezek a programok jó hatásfokkal működnek
Integrációs gyakorlatot folytató iskola jó gyakorlatának vizsgálata, a konkrét feladatok felmérése és intézményi tervezése
66
Nyilvánosság, monitoring A település minden lakosa részére, különösen az önkormányzati és oktatási intézmények munkatársai, a szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, illetve, hogy az érintettek (tanulók, szülők, pedagógusok, pedagógiai munkát segítők, stb.) ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. A program eredményes megvalósulását döntően befolyásolja, hogy az érintettek eléggé elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e a program végrehajtását. Éppen ezért minden elérhető eszközt és helyi médiumot szükséges bevonni a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Az esélyegyenlőségi program megvalósulását, végrehajtását az esélyegyenlőségi fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a program változások alapján szükséges aktualizálására, az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolói alapján. Az évenkénti értékelés során feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek, határidők, sikerkritériumok.
Konzultáció, visszacsatolás Az Esélyegyenlőségi Program megvalósítása, az ennek részét képező Esélyegyenlőségi Terv végrehajtása és ellenőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Fórumot hozunk létre.
a) Az Esélyegyenlőségi Fórum feladata: · ·
· · · ·
az Esélyegyenlőségi Program megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, szankcionálása annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitőzött célok megvalósulását, ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása az Esélyegyenlőségi Tervben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, az Esélyegyenlőségi Terv aktualizálása, a változások beépítése a Tervbe, a módosított Esélyegyenlőségi Program előkészítése képviselő-testületi döntésre az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása az Esélyegyenlőségi Program és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
A kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk a problématerület beavatkozásainak részletes kidolgozása, cselekvési terv készítése és a területen kitőzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (min. évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára.
67
Az intézkedési terv végrehajtása érdekében az alábbi területeken működő munkacsoportok létrehozása indokolt: 1. A HHH-s nyilatkoztatással és az intézményi HHH-s adatok pontosításával kapcsolatos munkacsoport; 2. Az iskolai HHH-s eredményesség javítását elősegítő munkacsoport, amely feladatai között a dokumentáción túlmenően a HHH-s gyerekekre irányuló fejlesztési programok kidolgozását, ezek intézmények közötti összehangolását végzi; 3. Továbbtanulási és különböző tanórán/iskolán kívüli programok szervezésére, egyedi programok kidolgozására fókuszáló munkacsoport; 4. A kompetencia alapú oktatás elterjesztését, a HHH-s tanulók egyéni fejlesztését megalapozó munkacsoport
b) Az Esélyegyenlőségi Fórum tagjai: · · · · · · · · · · · ·
intézményvezetők a fenntartó(k) képviselői Cigány Kisebbségi Önkormányzat a tematikus munkacsoportok vezetői gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök szülők képviselői diákok képviselői Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Jegyzői Gyámhatóság, Gyámhivatal iskolapszichológus nevelési tanácsadó
c) Az Esélyegyenlőségi Fórum működése A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik A Fórum működését megfelelően dokumentálni kell, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az Esélyegyenlőségi Program megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint a Program szükség szerinti módosítására A Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
d) Észrevételek visszacsatolása Az Esélyegyenlőségi Fórum felelőst jelöl ki a végrehajtás menetében érintett felek (tanulók, pedagógusok, szülők, egyéb partnerek) észrevételeinek gyűjtésére, aki ezekről tájékoztatja a Fórumot. Az Esélyegyenlőségi Programmal kapcsolatban beérkező javaslatokat az Esélyegyenlőségi Fórum megvitatja, és egyetértése esetén javaslatot tesz a képviselőtestületnek az Esélyegyenlőségi Program kiegészítésére vagy módosítására.
68
Kötelezettségek és felelősök Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok, az itt meghatározott körben felelősek. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a jegyző felel. Neki elsősorban a következőkért kell felelősséget vállalnia: · Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. · Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. · Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni. · Emellett az Esélyegyenlőségi Fórum javaslatai alapján is intézkedéseket tesz.
A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program megvalósításának irányításáért az önkormányzat részéről az Esélyegyenlőségi Fórumnak elnöke felel. Az ő feladata és felelőssége: · az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), · az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése, · az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása, · az Esélyegyenlőségi Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői · felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. · Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. · Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt az intézkedési terv kijelölt irányítónak. · Az intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az
69
intézkedési tervet, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe.
Érvényesülés és módosítás Az esélyegyenlőségi programban foglaltak érvényesülése érdekében: · Amennyiben az éves felülvizsgálat során kiderül, hogy az Esélyegyenlőségi Programban vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az Esélyegyenlőségi Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. · A Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a szükséges intézkedésekre. · A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Program végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) beazonosításáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. · Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a Program végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. A Programot mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitőzött célok megvalósításához.
Elfogadás módja és dátuma Jászberény Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programját a város önkormányzatának képviselőtestülete 2009. november hó 25-én megvitatta és a 338/2009. (IX. 15.) önkormányzati határozatával elfogadta.
Dr. Gedei József sk. polgármester
70
ZÁRADÉK
Jászberény város Közoktatási esélyegyenlőségi Helyzetelemzésének és Intézkedési tervének készítését az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről támogatta, véleményezte, és szupervízori jóváhagyás után ellenjegyezte: 2009. október 26.
Kóródi Miklós közoktatási esélyegyenlőségi szakértő
Kocsis Péter Csaba közoktatási esélyegyenlőségi szakértő
71
