KÖZLEMÉNYEK A SZÜLÉSI ÉS FOGAMZÁSGÁTLÁSI SZÁNDÉK VÁLTOZÁSA KÖZÖTT HAJDÚ MEGYÉBEN (A NEMZETKÖZI SZÜLÉSZETI RENDTARTÁS DEBRECENI EREDMÉNYEI)

KÖZLEMÉNYEK

A SZÜLÉSI ÉS FOGAM ZÁSGÁTLÁSI SZÁNDÉK VÁLTOZÁSA 1977—1979 KÖZÖTT H A JD Ú MEGYÉBEN (A NEM ZETKÖZI SZÜLÉSZETI RENDTARTÁS DEBRECENI EREDMÉNYEI) BATÁR ISTVÁN, LA M PÉ LÁSZLÓ és BERNARD P. ROGER

Az új népesedéspolitikai h atáro zat életbe lépését követően 1974-től a szü­ letések szám ában átm eneti em elkedés volt észlelhető. A teljes term ékenység k ét éven belül 1,95-ről (1973) 2,38-ra (1975) em elkedett. Ez m integy 22,00/0-os növekedést jelent, am i u tán egy folyam atos csökkenés következett. Az 1979ben ta p asz talt 2,02-es érték az 1974 elő ttin él csupán 3,6% -kal m agasabb (24). M ind K elet-, m ind N yugat-E urópa számos országában a reprodukció tovább csökken (10). így szükség van a fertilités és a fogam zásgátlás gyakor­ la tán a k rendszeres felm érésére. E rre — k öltségkihatásait is figyelem be véve — jó lehetőség a folyam atosan végzett klinikai felm érés. Az In tern atio n al F er­ tility R esearch P rogram (IFRP) szellem i term ékekén t 1976-ban m egszületett a N em zetközi Szülészeti R e n d ta rtá s,1 am ely e ru tin ellenőrzés igen hatékony, m egbízható és érzékeny módszere. A ren d szert időközben a Nőgyógyász Világszövetség (FIGO) is m agáévá tette, széleskörű elterjed ését az Egészségügyi V ilágszervezet (WHO) is tám ogatja. K lin ik án k kezdettől részt v ett az MCM gyakorlati kipróbálásában, 1977. ja n u á r 1-től pedig ru tin szerű en m inden 20. hét u tán i szülészeti esem ényt (középidős vetélést, éretlen -, kora-, és érettszülést) ilyen m ódszerrel regisztrálunk. Ez azt jelenti, hogy négy év óta stabil felvevő körzetünk reproduktív és bizonyos dem ográfiai ad atairó l folyam atos inform ációink vannak. Az így k ap o tt eredm ények kiegészítik m ás reprezen­ tatív , longitudinális tanulm ányok adatait. K özlem ényünk a DOTE Női K linikán 1977—1979 között lezajlo tt 11000 szülés ad atainak elem zése a la p já n az alábbi k érdésekre összpontosít: 1. a jelen terhességet m egelőző fertilités; 2. a jelen terhesség u tá n i fertilitásra vonatkozó szándék; 3. p ostpartum fogam zásgátlás. Az itt közölt eredm ények csupán ré ­ szét képezik egy olyan folyam atos feldolgozásnak, am ely m ind m ódszertani, m ind em dem iológiai szem p ontból ú jn a k szám ít a h u m án reprodukció popu­ lációs m intákon alapuló vizsgálatában. E zért a ru tin feldolgozás jelenlegi értékelésének elsődleges célja — az előbbieken túlm enően — annak lem érése. hogy m ennyire m egbízható az MCM módszer, s nem utolsó sorban m ennyire érzékeny a változásokra.

1 E re d e ti a n g o l n é v e n : M a te rn ity C are M o n ito r in g (M CM ). M ivel e n n e k sz ó s z e r in ti m a g y a r ítá s a n e h é z k e s, to v á b b á T a u f f e r V i l m o s m u n k á s sá g a e r e d m é n y e k é p p e n h a zá n k b a n é v tiz e d e k ó ta h a s z n á lju k a v ilá g v is z o n y la tb a n is je le n tő s é s talán m a is e g y e d ü lá lló Szü­ lé s z e ti R e n d ta r tá st, c é lsz e r ű az e r e d e ti a n g o l m e g je lö lé s t o ly a n m a g y a r k if e j e z é s s e l h e ly e t­ te s íte n i, a m e ly fo g a lm á t, ta r ta lm á t ille tő e n a h a z a i s z a k n y e lv b e n m ár ism e r t. Íg y e se tt a v á la s z tá s a „ N e m z e tk ö z i S z ü lé s z e ti R e n d ta r tá s” m e g h a tá r o z á s r a . A r ö v id íté s e k b e n azon ­ ban m e g m a r a d u n k az a n g o l MCM h á r o m b e tű s v á lto z a t m e lle tt. A r e n d sz e r m a g y a r n y e lv ű b e m u ta tá s a a sz a k ir o d a lo m b a n k o r á b b a n m á r m e g tö r té n t: M a g y . N ő o r v . L. t i : 195 (1978).

48

K Ö Z L E M É N Y E K

A nyag és m ódszer A z 1977—1979 közötti 36 hónap a la tt 11 056 szülészeti esem ény a d a ta it regisztráltuk a FIGO á ltal jav aso lt sta n d ard MCM lapon (11). M inden nőről, aki a 20. terhességi hét u tán kerü l klin ik án k o n felvételre és terhessége befe­ jeződik, egyíves (80 pozíciós), gépi feldolgozásra közvetlenül alkalm as MCM lapot tö ltü n k ki. Ezek ru tin feldolgozása év en te k ét alkalom m al az IF R P -ben történik . K ülön kív án ság ra a szokványostól eltérő érték elésre is lehetőség van. A szám ítógépes feldolgozással a következő nagyobb kérdéscsoportok ta n u lm á­ nyozhatók: 1. családform áció, reprodukciós jellem zők, beleértv e a m űvi v eté­ léseket is; 2. családegészség, szoptatás; 3. a jelen terhesség lefolyása, kezelése és kim enetele, ideértve a terhesgondozást is; 4. terve zett gyerm ekszá m és fo ­ gamzásgátlás. A szám ítógépes értékelés az IF R P -b en történik. A három éves anyag feldolgozásakor több jellem zőt vizsgáltunk. E redm ényeink összevethetők egyéb hazai és nem zetközi vizsgálatok eredm ényeivel, b á r m ás forrásból szár­ mazó ad a to k k a l történő összehasonlításkor bizonyos óvatosságra van szükség. H angsúlyoznunk kell, hogy a közölt eredm ények csupán k lin ik án k szülő­ n őit rep rez en tá ljá k az em líte tt három egyéves periódusban. Mégis — m inthogy a felvevő körzet szüléseinek zöme a DOTE Női K lin ik án zajlik — ezek az a d a ­ tok vonatk o ztath ató k stabil felvevő k ö rzetü n k (D ebrecen város k éth arm ad a + H ajd ú m egye egyharm ada) rep ro d u k tív korú női populációjára. A lénye­ gesebb eredm ények — am in t a feldolgozás m enete azt lehetővé teszi — össze­ vethetők lesznek egyéb forrásból szárm azó MCM adatokkal. Ezen túlm enően azonban az előzetes adatok érvényességét igazolni kell m ajd további m egfigye­ lések eredm ényeinek értékelésével. E redm ények Az adatok feldolgozása, értékelése során három bizonyításra váró h ip o té­ zist állíto ttu n k fel: 1. a jelen szülést m egelőző fe rtilitá si jellem zők a három cso­ portban azonosak; 2. a jelen szülést kö vető en a szülési szándék a három cso­ portban válto zh at; 3. e változással recip ro k m ódon alak u l a p o stp artu m fo g a m ­ zásgátlási szándék. 1. A szülés előtti fertilitás, kor- és szülésszá m m egoszlás Az 1. táblázat szem lélteti a szülőnők k o rának, élveszüléseik szám ának a r á ­ nyát, v alam in t a k ét jellem ző egym ás közötti m egoszlását. A háro m egym ást követő év eredm ényei között szignifikáns különbség nincs, sőt, gyakorlatilag azonos érté k ek e t ta lálu n k m inden jellem zőre vonatkozóan. A szülőnők 9,4% -a tizenéves, 4,8% -a 35 év feletti. A jelenlegi szülés idő­ p ontjában az átlag életkor 25,6 év, az előzm ényben szereplő élveszülések szám a 0.72. A 30—34 év közötti korosztály előzm ényében 1,3, m íg a 10 évvel fiatalabb, 20—24 év közöttiek előzm ényében 0,4 élveszülés szerepel. M ás szavakkal k ife­ jezve, a 10 év a la tt te lje síte tt élveszülés szám a m in d h áro m évben 0,9. Az egygyerm ekes nők életkorának középértéke 26.6 év, azoké pedig, ak ik ­ nek előzm ényében élveszülés nem szerepel 23,6. Az első élveszüléstől a m ásodik szülésig eltelt idő középértéke te h á t k erek en 3 év. A m ásodik és ezt követő szülés közötti in te rv allu m 2,5 év. összességében te h á t igen alacsony fertilitási értékekkel állu n k szem ben, m inthogy a legfogékonyabb 10 éves p eriódusban telje síte tt — egy nőre szám olt — élveszülés csupán 0.9. A 35—39 év közöttiek csoportjában az előzm ényben szereplő élveszülések szám a csak 1,8. Az életkor/szülésszám m egoszlási stru k tú rá b a n a ,,20—24/0” csoport k ép ­ viseli a legm agasabb arányt, az összes esetek 27,1%-át. A m ásodik leggyako­ ribb kategória a „25—29/1”, 15,7%. Azon 35 év a la tti nők arán y a, akik n ek an am nézisében 0 vagy csupán 1 élveszületés szerepel 84,6%. K ét vagy több élveszüléssel az előzm ényben, a 35 éven felüliek gyakorisága 2,2%. A három éves periódusra vonatkoztatva ez 244 nőt jelen t, s ezek alk o tják a leginkább ve­ szélyeztetettek csoportját, m ind s a já t egészségük, m ind egy esetleges később fogant terhességük szem pontjából. K övetkezésképpen a szülést követően szá­ m ukra lenne legindokoltabb a fogam zásgátlás végleges m egoldása.

K Ö Z L E M É N Y E K

2.

43

T erv eze tt gyerm ekszá m

M inden, k lin ik án k o n szült asszonynak feltesszük a k érd ést elbocsátása elő tt: „H ány gyerm eket a k a r még szülni?” A kap o tt válaszokat, az előzményi ad ato k at, v alam in t a jelen szülésre vonatkozó inform áció k at együttesen é rté ­ kelve m eghatározható: 1. a m ég terv ezett gyerm ekek szám a és 2. a terv ezett csa­ ládnagyság (a terv e ze tt összes gyerm ekek szám a). H a az intézm ény felvevő k ö r­ zetéhez tartozó te rü lete n m egváltozik a családok szándéka a gyerm ekvállalás m é rték ét illetően, akkor ily módon ezt a változást a szülőnők jelzik is az ad o tt intézm énynek. F eltételezésünk az, hogy h a a szülési szándék egy bizonyos po­ puláción belül évről évre változik, ezt a v áltozást az M C M -rendszer érzékenyen jelzi. 2.1. A m ég te rv e ze tt g ye rm ek ek szám a a je le n szülés u tá n i élő g ye rm e k e k szám a szerin t (MT/Ê) A még te rv e ze tt gyerm ekek szám ának (MT) a je len szülés u tá n i élő g yer­ m ekek szám a (É) szerin ti százalékos m egoszlást a 2. táblázat szem lélteti. A szülés u tá n i egygyerm ekes nők többsége még egy gyerm eket szeretne. A k é t­ gyerm ekesek túlnyom ó része ugyanakkor m ár nem a k a r szülni többet. A h á ­ rom gyerm ekeseknek pedig csupán 2,1%-a szeretne még gyerm eket. Meglepő, hogy a terv ezett gyerm ekszám ban észlelt 1977—1978 közötti csökkenéshez v i­ szonyítva változás tap asztalh ató 1979-ben. 1. Az 1978-as 20,1%-hoz viszonyítva az egygyerm ekes nők csupán 10,7%-a nem a k a rt ú ja b b gyerm eket 1979-ben; 2. 1979-ben az egygyerm ekesek 35,5%-a a k a rt m ég k ét gyerm eket, míg 1978-ban csupán 8,6% — m indez figyelem re m éltó változás a három gyerm ekes családm odell irán y á b a; 3. 1979-ben a kétgyerm ekesek 24,2%-a szándékozott még egy gyerm eket szülni, m íg 1978-ban csupán 9,8% -a; ez m egint csak a három gyerm ekes m odell irán y á b a történő mozgás. E változás alak u lá sát összefoglalóan szem lélteti az I. ábra. K étgyerm ekes nők között azok aránya, akik még szeretnének szülni (MT/É2) az 1978-as 9,9%ról 1979-ben 26,0% -ra em elkedett. H asonló em elkedés ta p asz talh ató egy m ásik m egközelítésből is: ha azokon a pontokon vizsgáljuk a m ár m eglevő g y erm e­ kek szám át, ahol az asszonyok 50% -a még akar, 50% -a pedig m ár nem a k a r ú jab b terhességet (MT50)2, akkor az egyes évek görb éjére e x tra p o lait értékek is növekedést m u tatn ak . 1978-ban az MT50 érték e 1,42, 1979-ben pedig 1,62. K özérthetőbben ez azt jelenti, hogy 1978-ban azok 50% -a a k a rt még szülni, akiknek átlagosan 1,42 gyerm ekük volt, míg 1979-ben m ár nagyobb élő g yer­ m ekszám (1,62) b irto k á b an kív án t még ú ja b b terhességet a nők 50%-a. T ehát a még te rv ezett gyerm ekszám (MT) m in d k ét tényezője (MT/É2, MT50) növeke­ dést m u ta to tt 1979-ben. 2.2. A te rve zett családnagyság anyai éleikor szerin ti m egoszlása (Ö T/A K ) A 3. táblázat a három egym ást követő évre vonatkozóan b e m u ta tja a te r­ v ezett családnagyságot (a terv ezett összes gyerm ekek szám át = ÖT) a jelen szülés id ő p o n tjáb an reg isz trált anyai életkor (AK) szerin ti bontásban. A 35—39 évesekig m inden korcsoportban csökkent a terv ezett családnagyság 1978-ban 1977-hez viszonyítva (—4,9%). E zt követően 1979-ben jelentős em elkedést (+12,6% ) reg isz tráltu n k 1978-hoz viszonyítva. A növekedés m érték e а II—III. ábra a la p já n a következő: 1. 1979-ben a 20—24 éves korosztály á ltal te rv ezett összes gyerm ekek szá­ m a középértékben [kÖT (20—24)] 2,35, míg 1978-ban csupán 2,07. A nö­ vekedés m é rték e 13,5%. ’ E z az in d e x a g y ó g y s z e r h a tá s o k á lla tk ís é r le te s v iz sg á la tá b ó l is m e r t s z e m ile tá lis d ó ­ z is (D L 5 0 ) a n a ló g iá já r a s z ü le te tt. A z a n g o l e r e d e ti m e g h a tá r o z á s (a d d itio n a l c h ild r e n d e ­ s ir e d —50) s z ó s z e r in ti m a g y a r r a fo r d ítá sa n e h é z k e s .

50

K Ö Z L E M É N Y E K

2. Ugyanez az érték a 30—34 éves korosztályban [k ö T (30—34)] 1979-ben 2,52, 1978-ban csak 2,27. A növekedés 11,1%. 3. 1979-ben a terv ezett családnagyságnak az előbbi két korcsoport közötti tízéves különbsége [köT (20—24) — (30—34)] csak —6,7% szem ben az 1978-ban észlelt —8,8% -kal. Ez olyan változás, am ely v alam ennyi k o r­ osztályra vonatkozóan az azonos családnagyság k ia lak ításá ra való tö rek ­ vést jelzi. A III. ábra a te rv ezett családnagyságban észlelt v áltozást a fiatalab b k o r­ csoportokban további bontásban is b em u tatja. Legnagyobb m é rték ű a növeke­ dés a leg fiatalabbak között, jelezve azt, hogy a nagyobb gyerm ekszám óhaja a fertilis korba belépő populációtól kezdve az idősebb korosztályig m in d en k o r­ csoportban megfigyelhető. Ha a populáció szinten tartásáh o z szükséges terv ezett gyerm ekszám ot 2,15nek vesszük, akkor az 1979-es érték ezt 11,2%-kal h alad ta meg, míg 1978-ban 0,5% -kal kisebb volt. 1977-ben is m agasabb érték et reg isz tráltu n k (+4,7% ), s m indezek azt jelzik, hogy az 1978-as m élypont u tán a debreceni Női K lin ik án szült asszonyok körében a szülési szándék, illetv e a te rv e ze tt gyerm ekszám 1978—1979 között jelentősen em elkedett, m íg 1977—1978 között kism érték ű csökkenés volt tapasztalható. 3. Fogam zásgátlási szándék az élő g y e rm ek ek szám a szerin t (FG/É) Az MCM lap utolsó kérdése a következő: „T ervezett vagy alkalm azott fogam zásgátló m ódszer: 0. nem ; 1. IUD ; 2. horm onális; 3. női sterilizáció; 4. férfi sterilizáció; 5. kondom ; 6. m egszakított közösülés/'naptárm ódszer; 7. hüvelygolyó/diafragm a/hüvelyzselé; 8. egyéb.” F eltételezhető volt, hogy a te rv ezett családnagyságban bekövetkező v ál­ tozások fo rd íto tt viszonyban állnak a szülést követő fogam zásgátlási szán d ék ­ kal. A 4. táblázat a három évre vonatkozóan b em u tatja az egyes fogam zásgátló m ódszereket (FG) választó nők százalékos a rá n y á t az élő gyerm ekek (É) szám a szerinti m egoszlásban. Az összevont anyagban az egygyerm ekes nők 62,3%-a horm onális fogam zásgátlás m ellett döntött, de az élő gyerm ekek szám ának nö­ vekedésével párhuzam osan a m éhen belüli fogam zásgátlót (IUD-t) választók ará n y a nagym értékben m egnőtt. A három gyerm ekesek 68,0%-a m ár IUD m el­ le tt döntött és csak 25,1% k é rt horm onális fogam zásgátlót. A négygyerm ekesek között még nagyobb az arányeltolódás: IUD = 77,5%, horm onális fogam zásgátlás: 14,3% (IV. ábra). A 4. táblázat és az V. ábra jelzi a terv ezett vagy m ár alkalm azott fogam ­ zásgátló típusának 1977— 1979 közötti változását. Ezek szerint: 1. 1979-ben az egygyerm ekes nők 36,0%-a nem k ív á n t a szülés u tán sem ­ m ilyen m ódszerrel védekezni. Ugyanez az érték 1978-ban 6,1%. 1977-ben 11,8% (V. ábra). 2. A kétgyerm ekesek 9,8%-a nem k ív á n t védekezni 1979-ben, míg 1978ban csak 0,9%, 1977-ben pedig 2,9%. 3. A három - vagy négygyerm ekesek között 1979-ben további eltolódás észlelhető az IUD ja v ára. (Ez azok csoportja, ak ik n ek m ár több g y er­ m ekük van, m in t a terv ezett populációs középérték.) Ebben a k ateg ó riá­ ban 1978—1979 között több m in t 10% a növekedés m értéke (V. ábra). A szándékosan nem védekezők ará n y án ak em elkedése és a terv ezett g yer­ m ekszám növekedése (lásd 2. fejezet) egym ást kiegészítő m egerősítő észlelés, am ely egyúttal az M C M -rendszer m egbízhatóságát is bizonyítja. H asonló e re d ­ m ényeket közöltek S ingapore-ból is (4). A fogam zásgátlás választott m ó d jáb an észlelt eltolódás egyéb k érd ése­ ket is felvet. L áttuk, hogy a szándékosan nem védkezők ará n y án ak növekedé­ se m ellett az IU D -t választók h ányada ugrásszerűen m egnövekszik a k ét- vagy többször szült nők között. A m éhen belüli fogam zásgátlóknak ezt a túlzott, m ás

K Ö Z L E M É N Y E K

51

országok gyakorlatától nagyban eltérő (6, 7) h aszn á latá t (IV. ábra) nem te k in t­ h etjü k optim álisnak. E nnek kapcsán fel kell vetn ü n k a tu b a sterilizáció m ár többször előhozott, de m indannyiszor fé lre te tt kérdését. Nem zetközi tap asz­ talato k alap já n ism ert, hogy a többgyerm ekes nők körében a m éhenbelüli fo­ g am zásgátlást m in dinkább h áttérb e szorítják a sterilizációs m egoldások. Ennek oka egyrészt az, hogy a sikertelenség ará n y a itt a legkisebb. Ezzel elkerülhetők — de legalábbis igen nagym értékben csökkenthetők — azok a szövődm ények is, am elyek a sikertelenség m ia tt bekövetkezett nem k ív á n t terhesség (legális vagy illegális) m egszakításával já rn a k . M ásrészt, a m ű té t csupán egyszeri b e­ avatkozás, rendszeres ellenőrzést nem igényel, IUD viselésével eg y ü ttjáró szö­ vődm ények nincsenek. Egyéb indokok m ellett ezek is szerepet játsz o ttak abban, hogy a jugoszláviai S zlovéniában törvényesen is lehetővé te tték a sterilizációs m ű tétek elvégzését (1). M int az az 1. táblázatból is kitűnik, a debreceni Női K lin ik án szült nők kevesebb m int 5% -a (2,21 + 2,65) tartozik ab b a a csoportba, am elyben a ste ri­ lizáció elvégzése szóba jön. Ezek a 35 évnél idősebb h áro m - vagy többgyerm e­ kesek és a négy- vagy többgyerm ekes 35 év alattiak . H a m indegyikük tu b a sterilizáció m ellett döntene, akkor az évente kb. 175 m ű té te t je len ten e (3600 X X 0,0486). Ilyen m ennyiségű többlettevékenység szám ottevően nem befolyá­ solná a klinikai m unkát. A beavatkozások hely- és időigénye ugyanis elh an y a­ golható a m egszokott jelenlegi m űtéti program m ellett. Ezen túlm enően az anya egészségének védelm e is indokolja a ja v a sla t m egtételét. A sterilizáció engedélyezése jelentősen m egváltoztatn á a fogam zásgátlási gyakorlatot. Az IUD k ív á n tn ál nagyobb m é rték ű h aszn álata visszaszorulna, az eszközt viselők jelentős hányada v árh a tó an á tté rn e a hatékonyabb, ugyancsak véglegesnek szánt m ű téti m egoldásra (lásd a IV. ábra jobb felső sark át). H a a három vizsgált évben a még terv ezett gyerm ekszám ot (MT) és a te r­ vezett fogam zásgátlást (FG) az élő gyerm ekek szám a (É) szerin t b o n tju k a VI. ábrán láth ató „p iram is” alakzatot kapjuk. A fekvő oszlopdiagram ok alkotta, felfelé csúcsosodó form áció azáltal jön létre, hogy az egy-, k ettő - és h árom gyerm ekes kateg ó riáb an 1979-ben egyarán t a legm agasabb m ind a még g yer­ m eket óhajtók, m ind pedig a védekezni nem kívánók arán y a. Az á b ra ad atai évről évre kiegészíthetek. E záltal olyan folyam atos inform ációhoz ju tu n k , am ely érzékenyen követi a családtervezési szándékban (terv ezett gyerm ekszám , fogam zásgátlási gyakorlat) időről időre bekövetkező változásokat. Az 1977—1978 közötti csökkenés, m ajd az 1978—1979 közötti növekedés eg y arán t észlelhető a „p iram is” m in d k ét oldalán, igazolva a koráb b an felá llíto tt hipotézist, m isze­ rin t a fogam zásgátlás m ódja fo rd íto tt ará n y b an van a még terv ezett gyerm ek­ szám m al. K ö v etkeztetése k és gyakorlati alkalm azás A N em zetközi Szülészeti R e n d tartás 3 éves debreceni értékeinek elem ­ zésével a fertilitásra , a családtervezési szándékra és a terv ezett fogam zásgátlás­ ra vonatkozóan az alábbi m egállapításokat te h etjü k : 1. A vizsgált három évben a term ékenység m érték e stabil. A nők felének (49,7%) élveszülése még nem volt, és a szüléskor reg isz trált életkor kö­ zépértéke 23,6 év. Több m in t egyh arm ad án ak (37,4%) egy élveszülés szerepel az anam nézisben, ezek a szülés időpontjáb an 26,6 évesek, a két szülés közötti in terv allu m középértéke k ereken 3 év. A kétgyerm ekesek ará n y a 9,0%, a m ásodik és a h arm a d ik szülés között eltelt idő 2,5 év. 35 év fe le tt a nők csupán 4,8% -a szült, míg tizenéves k o rb an 9,4%. A populációra az alacsony term ékenység jellem ző, m inthogy a 35—39 év közöttiek előzm ényében csupán 1,8 élveszülés szerepel, és a leg term ék e­ nyebbnek te k in th ető 10 év (a 20—24, illetve a 30—34 évesek) különbsége a három évben m indössze 0,9 szülés. Az előzm ényben k ét vagy több élveszüléssel bíró 35 évesek ará n y a csupán 2,2%, de — m ivel m ind anyai, m ind m agzati szem pontból ezek je len tik a legveszélyeztetettebb k ateg ó riát — a fogam zásgátlás végleges és biztonságos m egoldása szá­ m u k ra a legfontosabb. A m ennyiben a növekvő esetszám a későbbiek­

52

K Ö Z L E M É N Y E K

ben lehetővé teszi, e csoport anyai és m agzati m o rtalitási, illetve m o r­ biditási a d a ta it össze kell v etn ü n k a fiatala b b egyszer szültek ered m é­ nyeivel. 2. Szem ben az előzm ényi adato k alacsony fertilitási érték év el a te rv ezett családnagyságban 1979-ben jelentős em elkedés (12,6%) volt észlelhe­ tő: egy éven belül a családon k én ti te rv e ze tt gyerm ekszám 2,14-ről 2,41 re nőtt. A növekedés m inden k o rosztályban m egfigyelhető! Jó lleh et ezek előzetes eredm ények, azonban a v ára tlan , de következetesen ész­ lelt adatok egyben figyelm eztetőek is m indazok szám ára, ak ik m u n k á­ ju k n á l fogva érdekeltek a term ékenységi változásokban. Az 1980-as szülészeti esem ények feldolgozása 1981 közepére v árh ató , s ak k o r e növekedési tendencia további alakulása, esetleges m ódosulása m eg h a­ tározható. 3. A szülési szándék h irte len növekedésével párh u zam o san 1979-ben a fogam zásgátlási szándék jelentős csökkenését észleltük az egy- és k é t­ gyerm ekes nők között. Azok közül, ak ik n ek a jelenlegi szülést követően m ár két élő gyerm ekük volt, az egy évvel k o ráb b i 9,9% -kal szem ben 26,0% -uk a k a rt m ég szülni, ugyan ak k o r a védekezni nem kívánók a r á ­ nya 0,9% -ról 9,8% -ra nőtt. Az egygyerm ekesek között a szülni szándé­ kozók ará n y a 79,9%-ról 89,3%-ra, a fogam zásgátlót nem ó hajtóké 6,1%ról 36,0% -ra em elkedett. A terv ezett terhesség és a fogam zásgátlás k ap ­ csolatának e feltételezett, m ajd m indössze egyéves időkülönbség (1978— 1979) alap já n bizonyított reciprok viszonya bizonyítja az M C M -rendszer szen zitivitását és képességét a rra , hogy — m integy figyelm eztető rendszer — előre jelezzen bizonyos fertilitási-család terv ezési szándékváltozásokat. 4. A szám ítógépes érték elést m egelőzően felállíto tt három hipotézist az eredm ények igazolták. M indez a z t jelzi, hogy az MCM ilyen ,.populációs laboratórium i körülm ények” között (m eghatározott felvevő körzet, azo­ nos ellátási és értékelési elvek stb.) igen alk alm as m ódszer m ind szak­ m ai (szülészeti), m ind pedig bizonyos dem ográfiai (term ékenység, csa­ ládtervezési szándék stb.) felm érésekre, s ezek a la p já n következtetések levonására. Je le n tan u lm á n y u n k a B andung, Bangkok, Singapore a d a ­ ta it tartalm azó analízis u tá n (4) a m ásodik ilyen jellegű M CM -értékelés. Amíg azonban az ázsiai anyag b an rövid időn belül a fertilitás csökke­ néséről szám oltak be, addig a debreceni populációban a term ékenység növekedésének jelei észlelhetők. A N em zetközi Szülészeti R e n d ta rtá s olyan lehetőségekkel bír, am e­ lyek a m ódszert számos felhasználási te rü le t (kutatás, fejlesztés, sta ­ tisztikai elem zések stb.) hasznos eszközévé teszik (2, 5, 6, 8). L eglényege­ sebb az a tulajdonsága, hogy olyan gyorsan érték elh ető és könnyen értelm ezhető in d ikátorokkal dolgozik, am elyek érzékenyen reag áln ak az anya és m agzat egészségében bekövetkező v áltozásokra (4, 8), a szü­ lészeti ellátás válto zásaira (3), képesek m eghatározni, sőt k v an tita tív e elem ezni az anya és a m agzat szervezetét veszélyeztető fak to ro k at (do­ hányzás, terhességm egszakítás) (16), érzékenyen jelzik a terhesgondo­ zás m inőségének függvényében alakuló szülészeti eredm én y ek et (5, 8) és — m in t az itt is és m áshol is (4, 7) em lítésre k e rü lt — szenzitívek a családtervezési, fogam zásgátlási szándékban b ekövetkezett változások­ ra. Ezen túlm enően — am in t azt közlem ényünk és m ás publikációk is (2, 3, 4, 7, 8) bizonyították — az MCM alk alm as a rra is, hogy felhívja a figyelm et a post p artu m fogam zásgátlási g y ak o rlatb an észlelhető ará n y talan ság o k ra és rám utasso n a nem k ív án ato s helyzet m egszünte­ tésének lehetőségeire. A m ódszer orvosok és nem orvos egészségügyi dolgozók szám ára egyarán t hasznos m unkaeszközt je len th et m ind a k li­ nikai, m ind a te rü leti m unkában. A k ap o tt eredm ények értékeléséből le­ vont következtetések, s ezeknek a g y ak o rlati m u n k áb an való hasznosí­ tá sa a betegellátás színvonalának növelését eredm ényezi. 5. A IV. ábra egyértelm űen m u ta tta az MCM á lta l feltérk ép ezett d eb re­ ceni post p artu m fogam zásgátlási gyakorlatot. Ezen belül egyértelm ű az

K Ö Z L E M É N Y E K

53

IUD ará n y ta la n u l m agas h aszn álati gyakorisága m ég azon asszonyok között is, akik a fogam zásgátlást csupán a következő terv ezett szülés időzítésére alkalm azzák. A h áro m - vagy többgyerm ekes 35 éven felüli nők (2,2%) szám ára — m in t végleges m egoldás — tanácsosabb lenne a tu b a sterilizáció. így elkerülhető lenne az IUD m ellett eseten k én t bekö­ vetkező nem kív án t terhesség, az ezzel já ró m űvi vetélés (sokszor m ár ism ételt ab. artef.) és a terhességm egszakítás szám os ism ert szövőd­ m énye, rizikó fak to ra (2, 23, 27). M indez még kézenfekvőbb, ha figye­ lem be vesszük azt, hogy 35 év fele tt a horm onális fogam zásgátlók fo­ kozott veszélyt je len ten ek a szedő szervezetére (22), különösen, ha az illető m ég dohányzik is (17, 21). M érlegelve a tén y ek et s a lehetősé­ geket, indokolt lenne a tu b a sterilizációval kapcsolatos eddigi elzá r­ kózó állásp o n t felülvizsgálata, s a m űtéti e ljá rá s engedélyezése azok szám ára, akik esetében egy ú jab b terhesség — a k á r anyai, a k á r m ag ­ zati szem pontból — kedvezőtlen h atásá v al lehet/k ell szám olni. 6. A N em zetközi Szülészeti R e n d ta rtá s egyre több országban ju t m ind nagyobb szerephez. O lyan felm érések, folyam atos ad atg y ű jtések eszkö­ zévé válik, am elyek alap já n világm éretű érték elések (W orld F ertility Survey) készülnek (13, 19, 24). A folyam atos ad atg y ű jtés révén olyan — állandóan friss — inform ációkhoz ju th a tn a k a családtervezés, a fo­ gam zásgátlás stb. k érdéseit illetően, am elyeket a perio d ik u san végzett felm érések (pl. népszám lálás, esetenkénti rep rez en ta tív vizsgálatok) nem helyettesíthetnek. Nem utolsósorban meg kell em líteni a m ódszer gazdaságosságát, a ráfo rd ítás és a k ap o tt eredm ény egyértelm űen k ifi­ zetődő, pozitív egyenlegét. 7. A családtervezési és fogam zásgátlási gyakorlat válto zásain ak jelzése csak egy az M C M -rendszer lehetőségei közül. L egalább ilyen jelen tő sé­ gű az a képesség, am ely az anya állap o tán ak v izsg álatát teszi leh ető ­ vé. H a elfogadjuk azt, hogy a cervix-elégtelenség és a m űvi v etélé­ sek között kapcsolat van (9, 15), ak k o r az 1974-ben érvénybe lép ett új, szigorított ab o rtus-rendelkezés eredm ényeképpen, a csökkenő szám ban végzett terhességm egszakítással párhuzam osan a m éhnyak-elégtelenség gyakoriságának csökkenése v árh a tó m ár az 1970-es évek végétől. H á­ rom éves anyag u n k b an vizsgálva a k érd ést azt ta láltu k , hogy 1977 és 1979 között a cervix -inszufficiencia gyakorisága eg y h arm ad áv al csökkent m ind a nulli-, m ind pedig a m u ltip arák csoportjáb an (V II. ábra). Ebből a rra következtethetünk, hogy a k o ráb b an feltételezett csökkenés kezde­ té t vette, s a to vábbiakban is folytatódik. E m egfigyelés legalább olyan fontos azért is, m e rt m egm agyarázhatja azokat az ellentm ondásos e re d ­ m ényeket, am elyeket a WHO egyik legutóbbi ta n u lm án y a közöl: a m űvi vetélések következm ényeit vizsgáló felm érés (WHO T ask Force on S equelae of Abortion) szerin t ugyanis csupán M agyarország és L en ­ gyelország ad a ta ib an volt k im u tath a tó szignifikáns k apcsolat az előz­ m ényben szereplő terhességm egszakítás és bizonyos szövődm ények kö­ zött (25, 26, 27). M indezek ism ételten jelzik az MCM értékét, szen zitiv itását és alk alm as­ ságát arra, hogy a m indennapi ru tin gyak o rlatb an m orb id itási vizsgálatok szá­ m á ra is felhasználjuk. Az intézm ényben szülő nők szám os szem pont alap ján vizsgálhatók. T anulm ányozható az anaem ia, h ip ertó n iás m egbetegedések, v é r­ zéses kórform ák, k ardiovaszkuláris m egbetegedések, infekciók, en d o k rin k ó r­ képek stb. gyakorisága, illetve ezek kapcsolata egyéb állapotokkal, szülészeti esem ényekkel, beavatkozásokkal. Az adatok feldolgozásával n y ert folyam atos inform ációk segítségére lehetnek a tervezésben, szervezésben, döntésekben felelős intézm ényeknek. Jelenleg kialak u ló b an van a V ilágegészségügyi F elm é­ rés (W orld H ealth Survey) rendszere (20), am elyben az MCM v árh a tó an je le n ­ tős szerepet játszik m ajd az anyai és m agzati m orbiditási viszonyok követésé­ ben, a szülészeti esem ények m inőségi és m ennyiségi alak u lá sán a k folyam atos ellenőrzésében. ♦

* *

54

K Ö Z L E M É N Y E K

H árom éves anyagunk értékeléséből levont k övetkeztetéseink is azt m u ta t­ ják , hogy ha az M C M -rendszer rév én n y e rt in ío rm a cio in k at b eép ítjü k a te rv e­ ző-, szervezőm unka visszajelző (feedback; szakaszába, akkor tevékenységünk ezáltal is tovább jav íth ató , u n n é k végső eredm enye pedig a korszerűbb, a tá rsa ­ dalom igényeit is m esszem enően figyelem be vevő jobb betegellátás. K öszönetnyilvánítás K ritik a i ja v a sla ta ik é rt köszönettel tarto zu n k M. Fathalla (Assiut, E gyip­ tom) és A . O. O m ran (Chapel H ill, isC, USA) professzoroknak, v alam in t az П Н Е további k ét m u n k a tá rsá n a k K K essel es C ni 1 -a ie n g d oktoroknak (Kesearch T riangle Hark, INC, USA). U gyancsak köszönet illeti a debreceni Női K lin ik a m indazon orvosait, akik az adatok fel vé telében, a kerao iv ek k itöltésében segítséget n y ú jto ttak , n u iu n ki keli em elnünk két szülésznő (A ra n y Ib o lya es B iri Z su zsa) igen gondos, p re ­ cíz m u n k á ját, am ely a közvetlen szam ítóg épes ér t ék elést biztos ító lapok kouola sa t je len ten e . IRODALOM 1. A n d o l s e k , L. : P e r so n a l c o m m u n ic a tio n , M aren 1979. 2. и а г и а г а , R. P. (la n j ; M a te rn ity C are M o n ito r in g uVICMJ : A n e w o p p o r tu n ity in s e r v ic e sta tic lie s . P o p uld Lion R e p o r ts, b e r ie s j ., i\ o . 1 /. j o n n H o p k in s u n iv e r s ity , ü a u u iio r e , M u , U üA . 3. Ветиага, ti. P., D e W a t t e v i l l e , H., K e s s e l , E., R a v e n h o l t , R . T., K e n d a l l , E. M. (1979) : in te r n a tio n a l m a te r n ity c a r e m o m to r m g : R e su lts o i a p r e te st, in t . J. G y n a e c o l. O b stet. i7 : 24—зу. 4. B e r n a r a , R . P., K e n d a l l , E. M., P e n g , J. Y . an d K e s s e l , E. (1979): M a te rn lte y c a r e m o n i­ to r in g : w n e r n e x t? in : P r o c e e d in g s o f 1GCC/IFRP E a st an d b ou rn E a st A sia S e m i­ n a r o n R e g io n a l E e r u n ty R e se a r c n , B a n g k o k . 1GCC s e c r e ta r ia t, K u a ia L u m p u r, M a­ la y s ia . 5. B e r n a r d , R . P., O m r a n , A . R. a n d K e n d a l l , E. M . (1979) : M o n ito r in g o f r isk g r o u p s fo r im p r o v e d m a te r n ity c a re . In : P r o c e e d in g s , IX W orld C o n g r e ss o f G y n a e c o lo g y an d O o s te tn c s , A c ta M ed ica (in p r e s s ). 6. B e r n a r d , R . P., K e n a a u , E. Ai. a n d M a n t o n , K . G. (1980) : I n te r n a tio n a l m a te r n ity care m o n ito r in g (MCM) : a b e g in n in g , in : C lin ica l P e r in a to lo g y , 2nd e d ., S . A la d je m an d A . K . B ro w n , e s. b t. E o u is, M isso u r i: С. V. M o sb y a n d Co. 7. B e r n a r d , R . p . , K e n d a l l , E. M. a n d P o t t s , M. (I9öü) : P r o m o tio n o f p o stp a r tu m c o n tr a ­ c e p tio n u s in g MCM a s a to o l o f m a n a g e m e n t, in : V o lu n ta r y S te r iliz a tio n : A D e ca d e o i A c h ie v e m e n t., M. E. S c h im a a n d i . L U D e l l , e d s. T h e A s s o c ia tio n fo r V o iu ta ry S t e ­ r iliz a tio n , in c . 7u8 T h ir d A v e n u e , N e w Y ork , N Y 10 017, U SA . 8. B e r n a r d , R. P., S u l a i m a n , S., A g o e s t i n a , T. an d K e n d a l l , E. M. (1980) : M a te rn ity C are M o n ito r in g (MCM) in I n d o n e s ia : E a rly fin d in g s an d im p lic a tio n s fo r th e I98us. P r o d e e d in g s o f th e F ir st A n n u a l P e e r R e v ie w C o n fe r e n c e , B a n d u n g . N o v e m b e r 30—D e ­ c e m b e r 1, 1979. C o o r d in a tin g B o a rd o f I n d o n e s ia n F e r tility R e se a r c h (B K S PE N FL N ), B andung. 9. C ze iz e l , A . e t al. (1970) : C h a n g e s in m e a n b ir th w e ig h t an d p r o p o r tio n o f lo w -w e ig h t b ir th s in H u n g a ry . B r. J . P r e v . S o c . M ed. 24: 146—153. 10. D e m o g r a p h ic Y e a r b o o k 1978. 30th e d itio n . D e p a r tm e n t o f I n te r n a tio n a l E co n o m ic an d S o c ia l A ffa ir s , S ta tis tic a l O ffic e . U n ite d N a tio n s, N e w Y o rk , 1979. 11. FIGO n e w s . (1978). In t. J. G y n a e c o l. O b stet. 15: 476—478. 12. F r e e d m a n , R., H e r m a l i n , A . I. a n d C h a n g , M . C. (1975) : D o s ta te m e n ts a b o u t d e sire d fa m ily s iz e p r e d ic t fe r tility ? T h e c a s e o f T a iw a n 1967—1970. D e m o g r a p h y 12: 407—416. 13. F r e e d m a n , R. (1980) : T h e fu tu r e o f th e w o r ld fe r tilit y s u r v e y . W FS C o n fe r e n c e , L o n d o n , 7—11 J u ly , 1980. P le n a r y S e s s io n N o . 9. 14. H e r m a l i n , A . 1., F r e e d m a n , R., Su n , T. H. an d C h an g, M. C. (1979) : D o in te n tio n s p r e d ic t fe r tility ? T h e e x p e r ie n c e in T a iw a n 1967—1974. S tu d ie s in F a n ily P la n n in g 10: 75—95. 15. K l i n g e r , A . (1970) : C o n s e q u e n c e s o f th e le g a liz a tio n o f in d u c e d a b o r tio n in E a ster n E u­ r o p e . T h e r. U m sch . m e d . B ib lp h ie . 27: 681—692. 16. L a m p e , L., B a lá r, 1 a n d B e r n a r d , R. P . (1980) : O u tco m e o f c u r r e n t b irth b y p r e v io u s in d u c e d a b o r tio n : in te r a c tio n w ith s m o k in g an d p r e n a ta l c a r e . J . F e t. M ed. N o . 1 (in p r e ss ). 17. M c E w a n , J. (1979): S m o k in g , a g e a n d th e p ill. In t. J . G y n a e c o l. O b stet. 16: 529—534. 18. O m r a n , A . R. an d S t a n d l e y , C. C. (1976) : F a m ily fo r m a tio n p a tte r n s a n d h e a lth . W orld H e a lth O r g a n iz a tio n , G e n e v a , S w itz e r la n d . 19. P a l m o r e , J. A . (1980) : D e sir e d fa m ily s iz e an d c o n tr a c e p tiv e u s e . W FS C o n fe r e n c e, L o n d o n , 7—11 J u ly , 1980. S u b s ta tiv e F in d in g s S e s sio n N o . 7. 20. R a v e n h o l t , R. T. P e r so n a l c o m m u n ic a tio n . O ctob er, 1980. P la n n e d c o o p e r a tiv e s u r v e y /s u r v e illa n c e /in te r v e n tio n o r g a n iz a tio n a m o n g LDC MOH, U SA ID , CD, WHO. 21. R o y a l C o lle g e o f G e n e r a l P r a c titio n e r s O ral C o n tr a c e p tio n S tu d y : M o rta lity a m o n g o r a l c o n tr a c e p tiv e u s e r s (1977). L a n c e t 2: 727.

K Ö Z L E M É N Y E K

55

22. S a r t w e l l , P . E., M asi, A . T., A r t h e s , F. G., G r e e n e , G. R . a n d S m i t h , H. E. (1969) : A m . J . E p id e m io l. 90: 365. 23. T i e t z e , C. (1979) : In d u c e d A b o r tio n : 1979. A P o p u la tio n C o u n c il F a c t. B o o k , 3rd e d itio n . T h e P o p u la tio n C o u n c il, In c ., N e w Y o rk . 24. W FS, J u n e 1980. T h e H u n g a ria n F e r tility S u r v e y , 1977: A s u m m a r y o f fin d in g s . W FS S u m m a r y S e r ie s N o . 25. H u n g a ria n C en tra l S ta tis tic a l O ffic e , B u d a p e s t, H u n g a ry . 25. WHO T e c h n ic a l R e p o r t S e r ie s N o . 623 (1978) : In d u c e d a b o r tio n . R e p o r t o f a WHO S c ie n ­ tif ic G roup (n o te .c o r r ig e n d u m ’ p a g e s 25—26) W orld H e a lth O r g a n iz a tio n , G e n e v a , S w itz e r la n d . 26. WHO T a sk F o r c e o n S e q u e la e o f A b o r tio n (1979) : G e sta tio n , b ir th -w e ig h t, an d s p o n ­ ta n e o u s a b o r tio n in p r e g n a n c y a fte r in d u c e d a b o r tio n . L a n c et, 20 J a n ., p p . 142—145. 27. WHO T a sk F o r c e o n S e q u a la e o f A b o r tio n (1980) : G e sta tio n , b ir th -w e ig h t, a n d s p o n ta ­ n e o u s a b o r tio n in p r e g n a n c y a fte r r e p e a t a b o r tio n . In p r e p a r a tio n . WHO G e n e v a , S v itz e r la n d .

56

K Ö Z L E M É N Y E K

1. A n y a i életkor és az előzm én yb en szereplő élveszü lések száma (MCM tanulm ány, DOTE 1977—1979) Возраст матерей и количество предыдущ их живорождений T rend of age and parity (previous live births), and structure D ebrecen M CM R ev iew 1977—1979

2. A tanu lm á n yb a n szereplő n ő k m ég te rvezett g yerm ekszá m (M T) és a jelen szülés u tá n i élő g yerm ekek szám a (É) szerin ti százalékos m egoszlása (M CM tanulm ány, DOTE 1977—1979) Процентное распределение вклю ченных в статью женщин по числу планированных дополнительно детей (МТ) и по числу живых детей после теперешнего деторождения (Е) P ercent d istrib u tio n o f w o m en across n u m b er of additional children desired (ACD), by n um ber o f living children postp a rtu m {DC) D ebrecen M CM R ev iew 1977— 1979 KÖZ L EM É N Y EK

□

*= az M T o s z lo p o n k é n t! le g n a g y o b b g y a k o r is á g a .

сл

СП ex'

3. A te rve zett családnagyság (ÖT) k ö zép é rték e* a je le n szüléskor regisztrált anyai kor szerin t és az 1977— 1979 kö zö tti változás m érték e (°/0) (M CM tanulm ány, DOTE 1977—1979) Среднее значение планированной величины семьи (ÖT) по возрасту матери, регистрированному при теперешнем деторождении, и размер изменения, происшедшего между 1977 и 1979 гг. (°/0) M ean total desired fa m ily size (TDFS), by m a tern a l age at current birth (M A). P ercent change o f trend of TD FS in 1978 and 1979 D ebrecen MCM R eview 1977— 1979 KÖ Z L EM É N Y EK

4. A post p a rtu m fogam zásgátlás g yerm ekszá m szerin ti m egoszlása (MCM tanulm ány, DOTE 1977—1979) Распределение послеродовой антиконцепции по числу детей статя МСМ, Дебреценский университет М едицинских наук 1977— 1979 гг. P ospartum m eth o d selection of fa m ily planning, by n u m b er of living children postpartum D ebrecen M CM R eview 1977— 1979 K ö z l e m é n y e k

K Ö Z L E M É N Y E K

I. ábra

61

62

K Ö Z L E M É N Y E K

II. ábra

K Ö Z L E M É N Y E K

ábra III.

64

K Ö Z L E M É N Y E K

IV. ábra

K Ö Z L E M É N Y E K

65

66

K Ö Z L E M É N Y E K

ИЗМЕНЕНИЕ НАМЕРЕНИЯ ПО ДЕТОРОЖДЕНИЮ И АНТИКОНЦЕПЦИИ В 1977—1979 ГГ. В ОБЛАСТИ ГАЙДУ (ПОЛУЧЕННЫЕ В Г. ДЕБРЕЦЕНЕ РЕЗУЛЬТАТЫ МЕЖДУНАРОДНОГО АКУШЕРСКОГО УСТАВА) Резюме По данным обследования, проведенного в международном сотрудничестве в Акушерской клинике Дебреценского университета медицинских наук, ожи­ дается переворот в динамике характеристик плодовитости. Был оценен трех­ летний материал периода 1977—1979 гг. клиники при помощи Международ­ ного акушерского устава (МСМ). Н а освове анализа данных свыше 11000 родов в отдельные годы планированное число детей было следующим: в 1977 г. 2,25, в 1978 г. 2,14 и в 1979 г. 2,41. Из женщин с двумя детьми доля тех, жела­ ющих родить по крайней мере еще одного ребенка, составила 16,5% в 1977 г., 9,9% в 1978 г. и 26,0% в 1979 г. Удивительный переворот 1979 г. можно было наблюдать до возраста 34 лет в каждой пятилетней возрастной группе. В соответствии с этим была установлена корреляция и в отношении планиро­ ванной антиконцепции. Из женщин с одним ребенком доля тех, которые не желали применять никакого противозачаточного метода равнялась 11,8% в 1977 г., 6,1% в 1978 г. и 36,0% в 1979 г. Среди женщин с двумя детьми эти величины по вышеуказанному порядку следующие: 2,9%, 0,9%, 9,8%. Эти последовательные результаты, подтверждающие друг друга, показы­ вают надежность метода обработки и оценки, причем они доказывают возмож­ ность успешного использования МСМ как чуствительного индикатора плодо­ витости данной популяции. В распределении планированной антиконцепции после родов наблюдается „насыщение внутриутробными средствами" у женщин, имеющих трех или боль­ ше детей. Эти данные вызывают необходимость пересмотреть на 1980-ые годы наше мнение о теперешних широко доступных возможностях антиконцепции в Венгрии. В конце статьи авторы дают синтез результатов в 7 пунктах излагая возможности планомерного использования. По накопленному авторами опыту, можно использовать систему МСМ для изучения как плодовитости, так и ус­ ловий заболеваемости рождающих женщин в разитых и развивающихся стра­ нах.

CHANGE OF FER TILITY AND CONTRACEPTIVE INTENTIONS IN H A JDÜ COUNTY BETWEEN 1977—1979 [EARLY FINDINGS OF M ATERNITY CARE MONITORING (MCM) IN DEBRECEN] S u m m a ry T he review of sta n d ard com puter o u tp u ts g en erated from M atern ity Care M onitoring (MCM) applied d uring 1977—1979 to all deliveries having occurred at the D epartm ent of O bstetrics and G ynaecology of th e U niversity M edical School of D ebrecen, produces evidence to th e effect th a t th e continous fertility decline m ay soon reach its inflection point. T he w om en’s intended total fam ily size m oved from 2.25 children in 1977 to 2,14 in 1978 and 2.41 in 1979. The corres­ ponding proportion am ong w o m en w ith tw o living ch ild ren p o stp artu m who w anted at least one additio n al child, w as 16,5% in 1977, 9,9% in 1978 an d 26,0% in 1979. This sudden reversal in 1979 holds across all 5-year age groups through

K Ö Z L E M É N Y E K

67

34 years. A co rrelation w as found for the intended p o stp artu m co ntraceptive protection. A m ong w om en w ith one living child p ostp artu m , th e proportion w ho do n ot in te n d to use any m eans of fam ily planning w as 11,8% in 1977, 6,1% in 1978 and 36,0 in 1979. F or th e w om en w ith tw o living ch ild ren p o stp artu m the corresponding proportions w ere 2,9%, 0,9% and 9,8%, respectively. T he consis­ tency in statem ents across th e th ree calender years w ith reg ard to th e opposite sh ift of intentions of fe rtility and intentions of contraception lends credence to the high sensitivity of MCM for th e surveillance of fe rtility behavior. T he conraceptive profile p o stpartum reveals also a „ sa tu ra tio n ” w ith IUDs am ong w om en w ith th ree and m ore living children. T he p resen t data suggest the need for review ing th e m ethod m ix to be offerred for the decade of th e 1980’s. The pap er ends w ith a synthesis of th e findings an d states progam m atic an d research im plications.