ADALÉKOK A DEBRECENI IPAROKTATÁ S FELSZABADULÁS UTÁNITÖRTÉNETÉHEZ

ADALÉKOK A DEBRECENI IPAROKTATÁ S FELSZABADULÁS UTÁNITÖRTÉNETÉHE Z 1944-194 8 Mervó

Zoltánn é

Az ország nagy részében még dúlt a háború, amikor a Vörös Hadsereg és a szövetséges haderő k felszabadító tevékenysége nyomán 1944 . október 19-én Debrecenben már kibontakozhattak az új, szabad élet feltételei, a népi demokratiku s átalakulás lehet ő ségei . A II . világháború súlyos anyagi és emberáldozatot követelt Debrecentől, d e a romhalmazzá vált városban a felszabadulás után napok alatt megindult az élet . A felszabadító szovjet hadsereg városparancsnoka Szotnyikov október 29-én magához kérette a munkásság vezet őit és felszólította ő ket a romok eltakarítására , a termelés megindítására . Megbeszélést folytatott a város és megye megbízot t vezető ivel, az egyházak képvisel ő ivel a közellátás helyzetérő l, az iskolák me g nyitásáról, a kultúrértékek megmentésér ő l . ' A városparancsnok sürgetésére hívta össze 1944 . november 13-án Csobá n Endre f ő levéltáros, megbízott kultúrtanácsnok a debreceni tanárok iskolaköz i ülését, ahol számbavették a Debrecenben tartózkodó pedagógusokat, felmérték a z egyes iskolák tüzel ő anyag-készletét s bizottságot alakitáttak az iskolaépülete k megvizsgálására .' Szerz ő - a tanulmány terjedelmi korlátaira tekintettel - nem tekinti feladatának a tanügyigazgatás újjászervezésének vizsgálatát, csupán az iparos tanoncoktatás tartalmi elemeinek változásaira, a demokratikus iskolapolitíka i célkit űzések megvalósítására irányuló törekvéseknek bemutatására vállalkozik . 1944. november 18-án hivatalból intézkedés történt a távollev ő tankerületi f őigazgató és tanfelügyel ő állásának betöltésére . A feladat ellátására dr. Révés z Imre református püspököt kérték fel .' November 20-án kimondták a tankerület i királyi fő igazgatói hivatal, valamint a tanfelügyel ő i hivatal megalakulását és a két hivatal együttm ű ködését. A. főigazgató állandö helyettesévé Mellau Mártont, a Svetits Intézet igazgatóját választották meg, aki egyúttal a polgári iskola é s a tanítóképző ügyeit is ellátta . A középiskolák irányításával dr . Juhász Géza k ő1 Mervó Zoltánné : A tanügyigazgatás újjászervezése Hajdú megyében és Debrecen ben 1944f45-ben . In : Hajdú-bihari iskolatörténeti dolgozatok (Szerk . : Bajkó Mátyás) Db ., 1977 . 80 . old . 2 HBmL. XIV . 4/2 Csobán hagyaték . Kulturális ügyek és uo . a debreceni közép- é s szakiskolák képvisel ő inek 1944 . dec. 13-án tartott értekezlete jegyz ő könyve . 3 HBmL . IV . B . 1406/b . - 41 683/1944 . Kiadva : Válogatott dokumentumok Hajdú Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéb ő l 1944-1945 . (Szerk. : Fehér András-Tokody Gyula) Db ., 1980 . 136-137 . old . (Továbbiakban : Vál . dok .) 71



zépiskolai tanárt, a szakiskolai feladatok ellátásával Szö ő r József iparos-tanonciskolai igazgatót, míg a népiskolák ügyeinek intézésével Molnár János népiskola i igazgatót bízták meg . ' Szö ő r József igazgató, aki Debrecen sz. kir . város szakirányú fiú és n ő iparo s tanonciskolájának, valamint n őipariskolájának igazgatását korábban is ellátta , 1944, november 20-án már helyzetjelentést készített az iskolai épületekr ől, azok nak üzembe helyezéséről .' A szakirányú fiú iparos-tanonciskola Burgundia utca i épülete bombatalálattól ugyan megmenekült, de a várost ért többszöri légitámadás következtében épületkárok keletkeztek . Elsősorban az ablaküvegek pótlás a jelentett gondot, de az iskolai könyvtár, szertár és a tornaterem felszerelési tárgyaiban is hiányok mutatkoztak . A n őiparos-tanonciskola Burgundia sarki ú j épületét a bombatámadás nem kímélte meg . Kupolaszerkezete teletalálatot kapott s ennek következtében az épület tet őszerkezete is megrongálódott . Az épüle t helyiségeit kórházalakulat foglalta el . A gépház és a gépészműhely katonai be szállásolásul szolgált ; felszerelései is elkallódtak . Ilyen körülmények között csa k a fiúiskola néhány tanterme kínálkozott lehet őségül az összes iparoktatási tagozat részére tanítás céljaira . A tantestület 15 fő hivatású tanára közül mindössz e 6, a 11 óraadóból 2 személy maradt Debrecenben . A felmérés eredményei elkeserít ő k, de a szervezésben mutatkozó lázas munka nyomán november 22-én Csobán Endre már arról adott számot, hogy a fiú tanítóképz ő ben a tanítás megindul t s a gimnáziumi oktatás, az ipari szakoktatás, valamint a polgári iskolai tanítá s feltételeinek megteremtésére is el ő készületeket tettek .' A szakiskolai oktatá s megindításának kérdése a f őigazgatói hivatal ülésén többször napirendre került . Szö ő r József szakoktatási el ő adó arról adott számot, hogy a fels őipariskola számára a fiú tanonciskola épületében biztosítanak helyet 3 tanteremben . A m ű helyoktatást akadályozza ugyan a gépek hiánya, de a szakmai oktatást átmeneti leg a munkahelyeken pótolják . A szakoktatás feltételeinek biztosításához ké t gépészmérnököt ,kért.7 1944, december 14-én a Néplap hasábjain felhívás jelent meg az iparostanoncok részére .' „A szakirányú fiú iparostanonc-iskola tanulói közül azok, aki k nyilvántartásba vétel végett még nem jelentkeztek, a városi ipariskola igazgató i hivatalában haladéktalanul jelentkezzenek ." A szakma érdekképviseleti szerve : az ipartestület is felhívással fordul a tanoncokhoz :'' „Felhívja azon beszerz ő dött tanoncokat, akik munkahelyüket elhagyták és mesterükhöz még nem térte k vissza, hogy tanulóidejük folytatására mesterüknél 8 napon belül annál is inkább jelentkezzenek, mert különben a mester kérésére a szerz ő dés hivatalbó l törölve lesz ." Az ipartestületet feltehetően nem a tanoncok sorsa, hanem első sorban a kisiparosok munkaerő -szükségletének biztosítása késztette a felhívá s kiadására . Ismeretes, hogy már 1940 őszén a bekövetkezett tömeges katonai be hívások teljesen megakasztották a kisiparosok tevékenységét, mivel a mestere k katonai szolgálata miatt a legtöbb munkahelyen csak a tanoncok maradtak a fel -

4 HBmL. XXIV. 501/a . - 1/1944-45 . és uo. nov . 20-i jkv . 5 HBmL . IV . B . 1406/b . - 1683/1945 . 6 Uo . 41 660/1944 . 7 HBmL . XXIV. 501/a . 1 . 20j1944-45 . Kiadva : Vál . dok. i . m . 146 . old . 8 Néplap 1944, dec . 14 . 4 . old . 9 Uo . 1944 . dec. 23. 6 . old .

72

adatok ellátására .'° Ez a helyzet 1944/45 fordulóján sem változott alapvet ő en, hiszen a katonai szolgálatból, a hadifogságból a feln ő ttkorú férfiak még nem térte k vissza, emiatt, valamint az újjáépítés és gazdasági helyreállítás érdekében fokozottabban szükség volt minden munkáskéz összefogására . Az iskola és az ipartestület közös er őfeszítésének eredményeként 1945 . janu ár 2-án 300 tanulóval 16 osztályban 3 tanteremben a szakirányú fiú-iparostanonc iskola tagozatában is megkezd ő dött a tanítás . " Míg korábban harmincon felül volt az intézmény oktatóinak száma, 1945 . március 2-án még mindig csak 4 f őhivatású, 3 óraadó, 1 szakoktató és 1 hitoktat ó foglalkozott a feljáró növendékekkel, de ezek közül is Szö ő r József igazgató egyidej ű leg ellátta a tankerületi f őigazgatói hivatalban a szakiskolák irányításáva l összefügg ő teendő ket is. Nélkülözte az iskola korábbi volt m űvész-tanárait : Toroczkay Oszvald fest ő mű vészt és Debreczeny Tivadar szobrászt, valamint Gulyá s Pál költőt, irodalomtanárt, akit 1944 . május 13-án ragadott el a halál . A fa- é s díszít őipari szakmák tanulói különösen érezték a rajzszakos tanárok hiányát, d e nem volt az iskolának cipész- és szabóipari szakoktatója sem," = E hiányt némileg pótolta a Tankerületi F ő igazgatóság, amikor Estók Sándor nagysz ő ll ő si polgáriskolai •rajztanárt ideiglenes szolgálattételre a szakirányú tanonciskolához osztotta be a fa- és díszítőipari szakcsoportok tanítására » Viszonylag nagyobb gondot jelentett a n ő iparostanoncok beiskolázása részben a közbiztonsági okok, de a tanteremhiány miatt is . A nőnövendékek oktatására csak a régi épületben lev ő tantermek fokozatos helyreállítása után kerülhetett sor április elején, amikor a város többi leány közép és középfokú iskoláiban is megkezd ő dött a tanítás . " A rövidített iskolai tanév nyilvánvalóan nem tette lehet ő vé a tanterv álta l el ő írt teljes tananyag elvégzését, csupán a továbbépítés sempontjából elengedhetetlenül fontos és a gyakorlati életben nélkülözhetetleni ismeretanyag átadására korlátozódott a tanítás . Erre lehető séget biztosított a vallás- és közoktatás ügyi miniszter 56 001/1945 . számú rendelete, mely szabályozta az 1944/45 . isko Iai év tennivalóit ."" A hatóságok, érdekvédelmi és társadalmi szervezetek er őfeszítései ellenére is e tanévben mindössze 472 tanulót osztályozhattak Debre cen város fiú- és n ő iparostanonc-iskolájában a korábbi esztend ő 1394-es létszá• mával szemben . "

10 Levencsik József : Adalékok a debreceni ipari munkások szakmai megoszlásána k alakulásáról a felszabadulástól 1949-ig . In : Tanulmányok a marxizmus-leniniz mus témaköréb ő l . Db„ 1974, 27-42, old . II HBmL . IV. B . 1406/b . - 1683/1945 . 12 Varga Imre : A debreceni ipari-szakmunkásképzés a felszabadulás után (Kiad . a) Hajdú-Bihar megyei Tanács VB M ű vel ő désügyi Osztálya Pedagógus Továbbkép zési Intézete Db ., 1979. (Házi soksz .) és--HBmL . VIII, 605jb . - 127, 158/1944-45 . 13 HBmL. VIII . 605/b . - 125/1944-45 . 14 HBmL . VIII . 605/b . - 127/1944-45 . és Tiszántúli Népszava 1945 . április 1 . 15 56 001/1945 VKM . sz . rendelet. Magyar Közlöny 1945 : 11 . sz . 16 Debrecen Thj . város Körzeti Szakirányú Iparostanonciskolájának ltvkönyve a z 1947f48 . centenáriumi tanévről . Közli : Szö őr József Db ., 1948 . 35 . old . (Továbbiakban : Évkönyv .) . 73

A tanoncok demokratizálódására irányuló törekvése k Ismeretes, hogy mig az általánosan képz ő iskolák tanulóinak központi fel adata a naponkénti iskolába járás és a házi feladat elkészítése volt, addig a z iparostanulók számára az iskolai munka csak járulék, hiszen hetenként mind össze 9 órát fordíthattak továbbképzésre . Egyébként a mester, munkaadó 'm űhelyében a választott szakma elsajátításán fáradoztak . A tanonc tehát csak részben tanuló, inkább munkás . E kett ő sségb ől adódó problémákra a felszabadulá s után megalakult demokratikus szervezetek is felfigyeltek, hiszen a tanoncüg y fejlődése nem volt elképzelhető a hatóságoknak, az érdekképviseleteknek, a társadalmi szervezeteknek közremű ködése nélkül . Az ország újjáépítési program jának végrehajtása, az iparfejlesztés, a termelés megnövekedett követelménye i csak jól képzett iparosnemzedék .nevelésével valósíthatók meg . Ily módon az iparoktátás fejlesztése, a tanoncnevelés ügye központi' kérdéssé vált . Az 1944, december 6-án Debrecenben megalakult MADISZ az ifjúsági mozgalom történetében új korszak kezdetét jelentette . 17 „Debrecen a demokratiku s ifjúsági mozgalom kialakulásának, szervezésének is iránymutató központja lett . Erre a szerepre predesztinálta a várost az is, hogy jelent ő s tanonc- és ifjúmunkás réteggel rendelkezett . . ." állapította meg tanulmányában Vaskö László .'s Az ifjúsági egyesületeken túl a szakszervezetek is szárnyaik alá fogadták a tanoncifjúságot s demokratikus szellem ű nevelésüket, világnézeti formálásukat a z iskolától átvállalták . Ez a nevelés természetesen csak azokra az ifjakra terjedt , akik szakszervezeti tagok voltak . Az iskolán kívüli nevelés mellett a szocialista tudatformálás érdekében a Szakszervezeti Tanács szükségesnek tartotta iskola i szervezett foglalkozás keretében a mindennapi kérdések, ezen belül a szakszer vezeti ismeretek tanítását a tanonciskolákban . Ez ügyben 1947 márciusában kéréssel fordult az iparügyi miniszterhez, s javasolta, hogy a szakszervezeti órá t szakszervezeti el ő adók tartsák : A miniszter helyt adot a kérésnek azzal a feltétellel, hogy a nem pedagógus elő adók kiválasztására a Szakszervezeti Tanács csal és a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetével együttesen kerüljö n sor .'9 Az országos rendelkezés végrehajtására a debreceni tanintézetben is meg kezdődtek az el őkészületek az 194748 . tanévben, de feltehető en személyi kérdésekben az egyeztetés munkája elmaradt . A havonként egy alkalommal biztosított órára túlzottan nagy apparátust biztosított a helyi szakszervezet . Az el ő adók között találjuk Selyem Gábor, Tóth László, Molnár József, Ágosto n György, Kerekes László, Pogácsás Antal, Medveczki Lajos, Béres András, Röszler János szakszervezeti titkárokat, Kő vári Lászlót, a magánalkalmazottak szak szervezetének alelnökét, Földvári József kerületi titkárt, Kovács András SZIT vezetőt, Kovács János, Fehér Lászlóné, Gáll Lajosné és ősz Józsefné szakszervezeti vezet ő ket, Sándor Lászlót, a MÉMOSZ központi vezet őség tagját, Jakuc s Lászlót, a pedagógusok helyi szakszervezetének titkárát . Az el ő adások célja a szakszervezeti mozgalomra háruló feladatok ismertetése volt, de a nagylétszám ú el ő adói gárda az anyag egységét nem tudta biztosítani a 17 Kiadva : Hajdú-Bihari Történelmi Olvasókönyv (Szerk . : Komoróczy György) Db . , 1973 . 323 . old . 18 Idézi Dobos György : Az ipari szakmunkásképzés újjászervezése, demokratizálódása . In : Iskolatörténeti dolgozatok i. m . 104-105 . old . 19 HBmL . VIII . 605fb . -- 1961944-45 és Dobos Gy . : i . m . 110 . old ., valamint UMKL . XIX . -F--1-kk .-6 . - 5841947 . 20 Évkönyv i, m . 6-7 . old . 74

Az 1946/47 . tanévben nem hozta meg a várt eredményt a mindennapi kérdések tanítása sem az ifjúság passzivitása miatt . „Az a bizonyos fokú közömbösség - mint azt az igazgató a tanévzáró értekezleten elmondotta -, melyet egye s tanulók nyíltan meg is vallottak, abbar nyilvánult f ő leg, hogy bár az el őadásokat a tanulóifjúság általában kielégít ő figyelemmel hallgatta, a felvetett kér désekre szánt órákon csak csekély számban tett fel kérdéseket ."'l Szívügyének tekintette a tanoncnevelést Takács Ferenc, az Ideiglenes Nemzeti Kormány iparügyi minisztere is. Foglalkozva a tanonciskolák tantervével , véleményét arról az alábbiakban alakította ki : „túlságosan sokat foglalkozna k olyan kérdések tanításával, melyek nem tartoznak a tanonciskolákra . Ezzel nem azt mondom, hogy általános tudásra nincs szükség . Kell adni azt is . De a szakmai tudás az els ő ." Sürgette a tanonciskolákban mintam űhelyek felállítását annak érdekében, hogy a tanulók - függetlenül munkaadójuk m ű helyi felszereltségétől - azonos szakmai tudásra tehessenek szert . Kifogásolta a tanonciskoláknak a kultusztárcához való tartozását s kilátásba helyezte az iparügyi minisztériu m hatáskörébe utalását . A tanoncok védelme érdekében rendeletet helyezett kilátásba . Véleménye szerint : „ , . . a tanoncot nem szabad fenyíteni, vagy megver ni . . . Dorgálni szabad, igen kemény kézben kell tartani, igen szigorúan kell vel e bánni, hogy pontos ember legyen, szorgalmas ember legyen, de megütni egy embert, azt nem szabad, még akkor sem, ha az tanonc ."" S az iparos ifjúság védelmében már 1945 első felében több intézkedés látott napvilágot. A Magya r Közlöny 1945 . május 8-i számában megjelent az iparügyi miniszter 52 100/1945 . Ip . M . sz . rendelete a tanoncok testi fenyítésének eltiltásáról . A Debrecen cím ű napilap csaknem egyhónapos késéssel, 1945 . június 7-én adta hírül „Tilos a tanoncok testi fenyítése" címen a tanoncok érdekében hozott intézkedéseket . A munkaadók figyelmébe ajánlották, hogy a tanoncok ellátását biztosítani kell . Az iparügyi miniszter lehetővé tette az id ő n el ő tti felszabadulást, ha az üzem i bizottság igazolta a tanuló gyakorlati felkészültségét . Kimondták, hogy a tanoncok kizárólag szakmunkájukkal foglalkozzanak, hiszen közismert, s ő t a közvélemény által is elfogadott volt a mesternek az a gyakorlata, mely szerint a tanulóval végeztették el a házkörüli munkákat is . Sok mester lehetőség szerint még az iskolától is távoltartotta tanoncát. Nem véletlen tehát 1945 szeptemberében az iskola figyelemfelhívó híranyaga, melyben tájékoztatja a mestereket a z iskolai beírások id ő pontjáról, megjegyezve, hogy „a jelzett id ő pontban minden beszerződött iparostanulót köteles a munkaadója beíratni . Azok a munkaadók , akik a törvényben előírt kötelezettségüknek a jelzett id ő ben nem tesznek eleget , kihágást követnek el és az iskola igazgatósága ellenük az eljárást megindítja . " Az ipartestület, mint érdekképviseleti szerv és a Szakszervezeti Ifjúmunkáso k Szövetsége közbenjárására intézkedés történt a tanoncok bérének megállapítására . Kötelezték a tanonctartó mestereket, hogy tanoncaik számára bért fizessene k s ennek mértékét is meghatározták : I . éves tanuló a kezdő segéd fizetésének 25 , a II, éves 50, a III. éves 75%-át kapja . A kisiparosok számára kiadott kollektí v szerz ő dés, majd az ezt követ ő „kalória rendelet" és a tanoncok számára bizto s sított 28 nap fizetéses szabadság már-már veszélyeztetni látszott a tanonco k helyzetét .z1 Mint a ' Tiszántúli Népszava hírül adja : „már megjelenésük utá n 21 HBmL_ XXVI . 607/b . - 606/1946-47 . júl. 7. 22 HB rnL. IX . 205/a. 23 . 23 Dabreczexi, 1945. június 7. Tiszántúli Népszava 1945 . szeptember 18 ., továbbá HBrnL. XXIV. 301/a . 1 . = 5621945_ az Ipartlgyi Miniszter 54 321/1.945 . sz. rendelete , valamint a 3680/1945 . M . E. sz . rendelet a tanoncok szabadságidejéről.

75

számos tanoncnak mondtak fel Debrecenben azzal, hogy nem bírják az aránytalanul nagy munkabéreket és a kalóriát" . Vidéken még súlyosabb volt a helyzet. Hajdúböszörményben p1 . 300 tanoncból 60-nak bontották fel a szerz ő dését . A vidéki kisiparosság panasz tárgyává tette a kalóriarendelettel kapcsolatos ter heket s kérték a kalóriarendelet tanoncokra vonatkozó részének hatálytalanítását ; ellenkező esetben pedig a tanoncszerz ő dések felbontásának engedélyezését . A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szabad Szakszervezetének elnöke is megállapította, hogy a felszabadulás után az iparostanulók érdekében kiadott miniszteri rendeletek gyakorlati alkalmazása óta „sem a nagyobb, sem a kisebb gyárak, illetve ipartelepek, de még az ipartestületekben tömörített kis és középiparosok sem szerző dtetnek megfelelő számú iparostanulót . . . Ha ez az állapot tovább így tart, úgy az a veszély fenyegeti az egész ipart, hogy megaka d a szakmunkás utánpótlás ." A kérdés megoldására 1946 . március 16-án értekezletet hívott össze az Iparügyi Minisztérium a Szakszervezeti Tanács, az Ipar testületek Országos Központja és a Gyáriparosok Országos Szövetségének részvételével ." Feltehet ő, hogy az értekezlet a mesterek érdekében tett engedményekkel zárult, mert az 1946 . július 4-én tartott tanoncgy ű lés a sérelmeiket határozati javaslatban megfogalmazva a Szakszervezeti Ifjúsági Tanács útján a z iparügyi minszter elé, terjesztette az alábbi szöveggel : 25 „A tanoncifjúság követeli, hogy az új tanonctörvényt legkés őbb a nemzetgy űlés ő szi ülésszakának megkezdésekor terjesszék be . Az új kollektív szerződés biztosítsa a 30-45---60°/s-os tanoncbéreket . A tanoncüdültetés kapjon komoly támogatást a kormánytól, a Népjóléti és a Közellátási Minisztériumoktól . Az új iskolai évben a tanrendben biztosíttassék a heti egy szakszervezeti óra . A tanoncifjúság követeli az állami és községi tanoncotthonok létesítését, illetv e a valaha is ilyen célt szolgáló épületek visszaadását . Minden ötszáz munkás nál többet foglalkoztató üzem kötelezhet ő legyen a Szakszervezeti Tanács javaslatára legalább 50 tanonc szakmai nevelésére, üzemi tanm ű hely, tanonciskol a és otthon felállítására . " A nagyon konkrét formában el őterjesztett határozati javaslatot a minisztérium ugyan nem hagyta válasz nélkül, de érdemi intézkedéseket nem fogalmazott meg, sőt az annyira sürgetett tanonctörvény is még három évet váratot t magára . Az ország újjáépítését szolgáló 3 éves terv, valamint az iparfejl ő dés biztosítását célul t ű ző intézkedések ismételten el őtérbe állították a tanoncok nevelésének és a szakmunkás-utánpótlásnak megvizsgálását . A szaktárca megállapította, hogy a nevelés eredményessége céljából feltétlenül szükséges a szakirányú iparostanonc-iskolák számának gyarapítása, körzeti szakirányú iskolá k létesítése, tanoncotthonok felállítása, az ipari vállalatok tanonctartási kötelezettségének megállapítása, a tanonctartó kisiparosok adókedvezményben részesítése , ipari mintam űhelyek felállítása, ipari szakkönyvek kiadása, az ipariskolai tan könyvkiadás biztosítása . Az iparoktatás nevelési feladatainak megvalósításá t szolgálta a mindennapi kérdések, a szakszervezeti órák tantervbe iktatása, vala mint a tanulók iparegészségügyi kiképzésének, az egészségségvédelmi és baleset elhárítási oktatásának megszervezése . 20

24 Tiszántúli Népszava, 1946 . március 24 . és UMKL . XIX . - F -1 -kk-2 25 UMKL . XIX. -F-1-kk . 3 . - 2148/1946 és uo . 2123/1946. 26 UMKL . XIX-F--1-kk . 7. - 13491947 . 76

A Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom Kelet-magyarország i Titkársága 1948-ban tanulmányi verseny feltételeit dolgozta ki a debreceni tanoncok számára . Mozgalmuk célja : „megindítani a tanuló munkásifjúságot eg y virágzó élet megteremtése felé" . Szerintük : „ . . .csakis akkor tud egészséges szocialista munkaverseny kialakulni, ha a tanári kar, de maga az iskola igazgatója is magáénak tekinti a dolgozó ifjúságnak olymérvű nevelését, melyen keresztül meg tudjuk adni számukra a demokratikus munkásintelligenciát" :' A SZIT-nek ez a kezdeményezése mindenképpen szükségszerű volt, hiszen a munkásifjúság szellemi nívójának felemelésére irányuló törekvés annál is inkább fontos volt a debreceni tanonciskolában, mert korábban a pedagógusok é s tanulók erejét az élet újraindítása, az újjáépítés, az inflációs id ő szakban a mindennapi megélhetésért való küzdelem vette igénybe. Az igazi pedagógiai munka háttérbe szorult . A szakoktatás fejlesztésének lehet ő ségei, ¢z Iparoktatási F őigazgatóság megszervezés e Ismeretes, hogy iparoktatásunk 1872-ig csupán a tanoncoktatásra szorítkozott s feltételeit az Eötvös-féle népiskolai törvény körvonalazta . Az iparoktatási ügyek irányítását a tanonciskolák széles kör ű elterjedésével 1884-tő l a kereskedelemügyi miniszter vette kezébe, s irányítása alatt a tanonciskolák fejlesztés e kedvezően haladt . Hóman Bálint centralizációs törekvései folytán az oktatás i ügyek egységesítésével az iparoktatás a 86201935 . M . E . sz. rendelettel a VK M főhatósága alá került s az iparügyi miniszter . a továbbiakban csupán . a szakma i felügyeletet gyakorolta . Minthogy a VKM elsősorban a közismereti tárgyak fejlesztésére törekedett , a tanoncügyek sorában a szakoktatás kérdése háttérbe szorult . A felszabadulás után az iparaktatás megszervezése az újjáépítési programmal összefüggésben ki emelked ő jelentő ség ű vé vált. Az érdekképviseletek egyre inkább azon fáradoztak, hogy a szakoktatást kivonják a VKM irányítása alól s a felügyeletet ismé t a szaktárcának biztosítsák . Erre a körülményre utal az iparügyi miniszter álta l 1945 . augusztus 9-én kibocsátott kérd őív, melynek válaszai alapján a szakoktatá s helyzetéről, problémáiról kívánt tájékozódni . Szö ő r József Debrecen sz . kir város ipariskoláinak igazgatója az alábbi tennivalókat tartotta szükségesnek : 28 „1 . A körzeti szakirányú iparostanonc-iskolák sürg ő s megnyitása, mihelyt azt a közlekedési viszonyok megengedik . 2 . Az új egységes középfokú iskola négy osztályának elvégzése után lehessen ipari pályára lépni . 3. A tanonctartási jog szabályozása olyanképpen , hogy csak az a meste r vehessen fel tanoncot, aki azt szakszerűen ki is tudja képezni . 4. Mivel az iskola közösen neveli a tanulót a m ű hellyel, az ellen ő rzést é s felügyeletet nemcsak az iskolára, hanem a m űhelyre is ki kell terjeszteni . 5. Az iskola háromévfolyamos legyen, amelynek eredményes elvégzésé t iparosságunk szakképzettségének és általános mű veltségének elmélyítése céljából kötelez ő vé kell tenni . 6. A jelenleg életben lev ő szervezeti szabályzatot revízió alá kell venni, a z iskola tantárgyfelosztását módosítani kell . 27 HBmL . XXVI . 607/b . - 556/1947-48. 28 Uo . 338/1944-45 . 77

7. A szaktárgyakat olyan szakemberek (mérnökök, iparm ű vészek, ipariskolát végzettek, els őrangú gyakorló iparosok) tanítsák, akik az egyes iparo k szakrajzával, technológiai ismereteivel és árszámításával tisztában vannak . 8. Azoknak az ipari szakmáknak a részére, ahol annak szüksége mutatkozik, a technológiai oktatás keretein belül, a m űhelyi demonstrációt be kell vezetni . 9. Tanoncotthonok, internátusok kiépítése . 10. A tanoncoktatást jól ismerő szakemberekből egy olyan szűkebb körű bizottság szervezése, amely bizottság a körzeti szakirányú iparostanonc-iskol a szervezetét és tantervét kidolgozza . " A felterjesztésből egyértelműen megállapítható, hogy az iskolai munkába n Debrecenben is a szakmai, gyakorlati oldal erősítését ; fejlesztését kívánták . A z Ideiglenes Nemzeti Kormány helyt adva az érdekképviseletek részérő l el őterjesztett indokokra - 5800/1945 ; M . E . számú rendeletével az iparoktatási intézmények irányítását 1945 . szeptember 1-i hatállyal az iparügyi tárca ügykörébe utalta, helyreállítva ezzel a Hóman kultuszminisztersége el őtti állapotot . " A felszabadulás után az oktatás decentralizálására való törekvés els ő lépés e a 4050/1945 . M . E . sz . rendelet kiadásával kezd ődött . A földosztás következményeként a mez ő gazdasági szakképzést vonták ki a VKM irányítása alól 1945 . június 1-i hatállyal s ezt követte szeptember 1-t ől a kereskedelmi és szakoktatási, valamint az iparoktatási intézmények leválasztása . A szakoktatási intézményeknek ilyen irányú decentralizálását az adott helyzetben politikai oko k tették szükségessé . Kétségtelen ugyan, hogy egységes tartalmú nevelés csa k centralizált irányítás mellett lehetséges, de ugyanakkor a szakmai továbbképzé s feladatait az iskolák államosítása el ő tt nem lehetett másként biztosítani . A tömegek politikai meggy őzése és a politikai célok mögötti felzárkózásának idej e 1945-ben még nem érkezett el . A rendelet szerint az iparoktatási intézmények nevelésügyi kérdéseinek é s a közismereti tárgyak oktatásának irányelveit a továbbiakban is a VKM határozta meg . A köznevelés egységének biztosítását célozta a VKM kiküldötteib ő l alakított tárcaközi bizottság m ű ködése . Ez a bizottság volt hivatott a kultusz tárca részérő l felmerülő kívánságok gyakorlati végrehajtását megszervezni . Ugyanakkor a 80/1946 . M . E . sz . rendelettel életre hívott Országos Iparoktatás i Tanácsban a VKM képviselői is helyet kaptak, míg az Iparügyi Minisztérium kiküldöttei a Köznevelési Tanácsban képviselték a szakoktatási tárcát' ' Az 5800/1945 . M . E . sz . rendelet megjelenése után és végrehajtása során a szakoktatás hovatartozásának kérdésében a vélemények megoszlottak . Voltak , akik pozitívan értékelték a kormánynak ezt a lépését, de akadt ellenzék is . Utóbbiak kétségbe vonták a szakoktatási intézetek élén álló -- általában mérnök igazgatók ---, valamint a szakminisztérium személyzetének nevelési készségét ; aggodalmukat fejezték ki az irányban, hogy a különböző iskolatípusok tanulói a fő hatóságok intenciói alapján nem kapnak egységes nevelést . A nevelés egységének biztosítását kizárólag a tankerületi f ő igazgató irányítása alatt látták volna megoldottnak a t Az Iparügyi Minisztérium visszautasította az ellene zúdított vádakat . Kifej 29 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 5800/1945 M . E. sz . rendelete az iparoktatási intézetek felügyeletének és igazgatásának újabb szabályozásáról . Magyar Közlöny 95 . sz . 30 UMKL. XíXrF-1-kk. 2 . -- 1786/1946 . 31 Uo .

78

tették ; hogy » véleményük szerint a szakoktatási intézeteknél a szaktárgyak ok tatása és a szaknevelés a legfontosabb . Az iparoktatási intézetek diákjait els ő sorban szakemberekké kell nevelni, mert az ipari életnek jól képzett szaktudással rendelkez ő emberekre van szüksége . Ez ma termeléspolitikai és újjáépítés i kérdés . Az iparban rendkívül fontos, hogy a munkásság és a mérnökök közöt t megfelel ő en képzett mű szaki gyakorlati emberek Iegyenek . Ez pedig csak akko r lehetséges, ha az iparoktatási intézeteknél a szakoktatás kidomborodik . Igy biztosítható, hogy azok nem az általános tanügyi hatóságok . . . , hanem azok fölött az Iparügyi Minisztérium hatóságai gyakorolják az irányítást . ' A rendelet végrehajtásának első lépéseként került sor a Magyar Iparoktatási F ő igazgatóság megszervezésére, mely biztosította az iparügyi miniszter főhatósága alatt álló iparoktatási intézetek feletti közvetlen f ő felügyeletet . A feladatok ellátására a miniszter Pénzes Zoltán gépészmérnök, okleveles középiskolai tanárt nevezte ki . A fő igazgató 1945 . november 10-én kiadott körlevelébe n az igazgatók számára megjelölte a feladatokat s segítségüket kérte :33 „Súlyosan sebesült magyar iparoktatásunk talpraállitásában és újjáépítésében való együtt m ű ködésre bizalommal hívom munkatársaimat ." - hangzott a felhívás . Hivatalba lépésekor els ő rend ű feladata volt az iskolák irányítását és igazgatását ellát ó személyek : az igazgatók, helyettesek, a rendes, f ő hivatású és óraadók, az iroda i alkalmazottak és altisztek számbavétele s a tanulmányi munkáról való tájékozódás . Az 1946 . január 12-én összeállított jelentésb ő l megállapítható, hogy a fiúés nőiparostanonc-iskolában az 1945/46 . iskolai évet szeptember 10-én kezdték . 22 fiú és 9 leányosztályban a beiratkozott tanulók száma : fiú 642, leány 265 ; még mindig csaknem 50%-a a háború elő tti létszámnak . F őhivatású tanáraina k és hitoktatóinak száma : 11, de ezek közül két tanár szolgálattételre még mindi g nem jelentkezett. A tantestület munkáját segíti 2 nem teljes óraszámmal m űköd ő óraadó tanár, valamint 3 szakoktató a cipész és cip őfelsőrész-készít ő , a hentes és mészáros, valamint a női szabó szakmából . Minthogy a téli tüzel ő beszerzésére a szükséges fedezetet az iskolát fenntartó Debrecen város nem tudta biztosítani, november 20-tól január 31-ig az iskola kénytelen volt a tanitást szüneteltetni, annak ellenére, hogy tanulói 90 m 3 t ű zifa kitermelését maguk végezték . A kitermelt fa árának elöteremtése és a szállítási költségek biztosítása is csak a tanulókra személyenként kivetett 10 000 P . összegű fű tési díj fejében vált lehet ő vé s így február 1-t ő l megoldódott az iskolákra súlyos teherként nehezed ő tüzelőanyag-beszerzési gond ."' Debrecen város nőipariskolájában - mely az iparostanonc-iskolával közö s igazgatás alatt állt, I-III . osztályában mindössze 30 tanuló oktatásáról kellet t gondoskodni . Az ipari szakoktatás számára megoldatlan probléma volt a vidéki iparostanoncok oktatása . Tudvalevő , hogy a vidéken élő tanoncok legnagyobb része a z úgynevezett általános irányú tanonciskolát látogatta, ahol a szakmájának meg felel ő korszerű képzést nem tudták számára biztosítani . „Csip-csup kis ipari tanonciskolák ezek, melyek se tantestület, se felszerelés, hely és szemléltet ő eszközök terén nem érdemelték meg a tanonciskola nevet ."•' 5 32 Uo . 1946 . február 13. 33 HBmL . XXIV. 501/b . - 5857/1945 . 34 HBmL. XXVI . 607/b. - 201/1946. 35 Rács, Imre : Az ipar és iparoktatás fejl ő dése, különös tekintettel Debrecen ipar- és iparoktatása történetéhez . Kézirat . Db ., 1955. 142. old. 79

A jövő iparostársadalma szaképzettségének emelése érdekében emiatt szükségessé vált a körzeti szakirányú iparostanonc-iskolák szervezése . A körzetesítés és a szakirányú iparostanonc-iskolák fejlesztése nem új koncepció, hisze n már 1940-t ől történtek lépések megszervezésére, de a háborús esztend ők nem tették lehetővé ennek kiépítését :' Az Iparoktatási F ő igzagató hivatalba lépése után egyik legdöntőbb feladatának tekintette a körzeti szakirányú iskolák kiépítését s ennek érdekében felméréseket végeztetett. Debrecenben az új típus ú szakoktatási hálózat kiépítésére az 1945/46 . tanévben nem voltak meg a feltételek . Bár jelent ő s azoknak a megyei városoknak és községeknek száma, melye k földrajzi fekvése, s Debrecenhez való közelsége lehet ővé tenné a tanoncok számára a bejárást, mégis a körzeti iskola megnyitásának két leküzdhetetlen akadálya ennek ellentmondott : az egyik a közlekedés hiányossága, a másik a községek részér ől fizetendö hozzájárulási költségek térítésének bizonytalansága . A fel mérések ugyanis kimutatták, hogy körzetesítés esetén a vidékrő l . bekerül ő tanonclétszám a debreceniek létszámát kb . 50°/o-kal felduzzasztaná, az iskola meg növekedett kiadásainak fedezete pedig Debrecen város költségvetésében ne m volt biztosítható . A szakoktatás ilyen irányú kifejlesztése ily módon egyre többször el ő térbe helyezte az iskolák állami kezelésbe vételének szükségességét .' A Magyar Iparoktatási F őigazgatónák a körzeti szakirányú iparostanonc-iskolák kifejlesztésére vonatkozó elképzelése várósunkban az iskola 1948 júniusában bekövetkezett államosításáig csak részben valósulhatott meg . Az iskola címében ugyan viseli a ,,szakirányú" jelzőt, gyakorlatban azonban a szakirányúvá válás tárgyi és személyi feltételei még nem voltak biztosítva . Egyes szakmákban , így pl . fiútagozaton az építő- fa-, fém-, díszít ő-, ruházat és rokonipari, valamin t élelmiszeripari, a Leánytagozaton a ruházati és fodrászipari szakma tanulói részé re szakcsoportokban folyt a tanítás a II . évfolyambeliek részére . III-IV . osztályban a szakirányú oktatás keretében a szakrajz és a szaktantárgyak kapta k els ő bbséget . Az iparos ifjúság szakszer ű kiképzésének elengedhetetlen feltétel e volt az iskola és a m ű hely jó együttm űködése . A kiválóan képzett iparos-mester emberek szákoktatókként való alkalmazása hozzásegítette a tanulókat a választott szakma gyakorlati fogásainak elsajátításához .' 1948-ban az iskola a „körzeti" címet is felvette, de lényegében a vidéki tanoncok beiskolázására az 1947/48 . távévben á korábban említett feltételek hiányában nem került sor . " Akadály a volt a körzeti szakirányú iskola kiépítésének a tanoncotthonok hiánya is' . Bár a szaktárca állandóan napirenden tartotta a tanoncotthonok létesítésének kérdését, anyagi fedezet hiányában nem volt lehet ő sége a hálózat fejlesztéséré . Emiat t a tanoncotthonok ügye Debrecenben is társadalmi megoldásra várt . Ismeretes, hogy a felszabadulás el ő tt a KIE tartott fenn az Ispotály téren 100 férőhelyes tanoncotthont, ez azonban a várost ért 1944 . június 2-i bombázá s alkal.inával elpusztult. A nyár folyamán nagy erő feszítéssel létrehozott most má r mindössze 40 férőhelyes otthont 'a szeptemberi bombatámadás semmisítette meg , emiatt a város 1945 áprilisági tanoncotthon nélkül maradt!'° TJj otthon létesítésérő l a MADISZ, a MAV és Debrecen városa gondoskodott s a fenntartási költségeket is együttesen fedezték ." Az áremelkedések következtében a város köz36 HBmL . IV. B . 1405/b . - 31 665/1940 . 37 HBmL, XXVI . 607/b . •- 513/1945-46. 38 T]0 . 480, 499/1945-46. 39 Evkönyv i . m . 40 HBmL. XXIV. 301/a . 3 . - 48/1947 alapszám . 41 HBmL . XXI . 502/c . - 72, 140/1945 kgy . sz . 80

gyűlése által 1945 . május 23-án megszavazott havi 18B6 peng ős támogatás kevésnek bizonyult, de a segélyösszeg felemelésére a város háztartásának súlyo s helyzetére tekintettel nem volt lehet ő ség. A kialakított tanoncotthonban 35 személy nyert elhelyezést, akik közül 30 a MAV-mű helyben dolgozott, 5 város i m űhelyekben nyert alkalmazást . A tanoncok ellátása 1945 szeptemberéig díjtalan volt, 1946 februárjáig is csak csekély összeg ű hozzájárulást fizettek . A kalóriarendelet megjelenése után azonban a tanulók kalóriajárandóságuk kétharmadát ellátásuk fedezésére voltak kötelesek befizetni . Az iskolai év végeztével a MAV-igazgatóság költségvetési fedezet hiányában nem vállalta a tanoncottho n további fenntartását s a többnyire szegénysorsú vidéki otthontalan diákok támogatását a Nemzeti Segély vette kezébe . 1946 . július 1-én a Simonyi u . 3 . sz . alatt bérelt villalakást rendezte be számukra . Anyagi . erő forrásuk társadalm i gy űjtésekből és a minimális összegű hozzájárulási díjakból származott, nem csod a hát, ha a tanoncok élelmezése csupán a létfenntartás minimumát - a nap i 2400-2500 kalóriát - biztosította . Az étrend nagyon egyhangú . Reggelire rántott leves, az ebéd : leves és f ő zelék, hetenként 1-2 alkalommal tészta . Vacsora : főzelék . Húst csak a vasárnapi ebédnél kaptak az otthon lakói . A berendezés egyszerű : 9 db deszkából ácsolt emeletes ágy, 14 közönséges vaságy, 4 asztal, 5 szék, 15 szekrény . Az ágyakba szalmazsákot és 6 db pokrócot a Nemzeti Segély biztosított . Agynemű ről a tanoncoknak kellett gondoskodni, de sok nak sem párnája, sem takarója nem volt s télikabátjukat használták erre a célra . A tanulók nevelése teljesen háttérbe szorult, hiszen az otthon felügyeleté t mindössze egy altiszt látta el . A Nemzeti Segély által 1946 júliusában pártfogásba vett 35 MAV-tanuló sorsa sokak számára még igy is irigylésre méltó volt , nem csoda hát, ha más városi mühelyekben foglalkoztatott tanoncok is helye t kértek az otthonban . A megnövekedett létszám miatt az épület sz űknek bizonyult s tágasabb otthonról kellett gondoskodni . Erre a Pavillon-laktanya épületrésze biztosított lehet őséget, melyet különféle állami és társadalmi juttatásokból, minisztériumok által küldött segélyekb ől rendeztek be . Az otthon 1947 . szeptember 7-én történt megnyitásakor a létszám 35 f ő volt, de szeptember 15-re már 54-re szaporodott . 45 jelentkező közül mindössze 19 személy elhelyezésér e volt lehet ő ség . A felvétel elbirálásánál kizárólag szociális szempontokat vett figyelembe a bizottság . A 19 új otthonlakó vidéki fiú, teljesen árva, félárva, akik nek hétnél több testvérük ellátása maradt a családra . Az otthon igazgatását _dr . Wittman Adám középiskolai tanár látta el, ak i irányította az otthon életét, a fiúk szellemi nevelését, és fenntartotta a kapcsolatot a mesterekkel .' ' A 78 090/IV ./a-1946 . sz . miniszteri rendelet el ő írásai alapján 1947 . január 28án Debrecenben is megalakult a Debreceni Tanoncotthon Felügyel ő Bizottsága . Helyet kaptak benne : a tanoncotthont fenntartó Nemzeti Segély képvisel ője, a munkáltatók részéről Lő rinczy Mihály, a Hajlított Bútorgyár igazgatója és Pik ó József b ő rgyáros . A munkavállalók részér ől ; Selyem Gábor asztalos és Tót h László szabómester. A Tankerületi F ő igazgató kiküldöttje Müller István tanügy i s . titkár és az Iparoktatási F őigazgató képvisel ő jeként Újvárosi Imre fels ő ipariskolai igazgatóhelyettes . A felügyel ő bizottság --- m ű ködése idején - több alkalommal vizsgálta a tanoncotthon életét . Megállapították, hogy az , ellátási gondokon túl els ő sorban 42 HBmL. XXIV. 301/a . - 48/1947 . alapszám, 1947 . szeptember 22-i jelentés .

81

a nevelés problémái várnak megoldásra . Szükségesnek ítélték, hogy a csavargásnak, züllésnek kitett fiatal gyermekek az emberi jogokat megillet ő helyre kerüljenék s ezért a város társadalmát tették felel ő ssé? Sajnálatos, hogy a fel ügyelőbizottság a helyzet alapvető megváltoztatásához szükséges anyagi eszközökkel nem rendelkezett, emiatt hosszú éveknek kellett eltelni, míg az ifjúság a tanulóotthonokban valóban otthonra talált .

Additional Details to the History of the Technical Education in Debrecen after the Liberatio n by Mrs Zoltán Mervó The progremme of the reconstruction of the country stressed the development o t technical education, and the training of apprentices became a central issue . The Hungarian Democratie Youth Organization formed in Debrecen on December 6, 1944 meant the beginning of a new period in the dife ot the youth movement bu t besides the youth organizations the trade unions also took an active part in the education of the apprentices in a democratie spirit . As early as the first half of 1945 several measures were taken to protect th e apprentices . The two most important of hese were the prohibition of corporal punishment ,and the possibility of the completion of apprenticeship in a shortes period of time . Measures were also taken to regulyte the wages of apprentices . After the liberation, the organization of technical education in accordance wit h the reconstruction programme turned out to be of particular significance . More an d more people supperted the concept of taking technical education from the supervision of the Ministry of Religion and Education and af placing it under the control o t the departrnents, is question . There had already been a practical example ot this , when Bálint Hóman was the minister of education . The art of Darliament of 5800 / 1945 M . E . gave the Ministry of Industry supervision of the institutions of technical education. As a first step in the enforcement of this act a Hungarian Inspectorate of Technical Schools was set up . The minister entrusted Zoltán Pénzes, a mechanical engineer and secondary school teacher, with the handling of the affairs . A difficult problem was the organization for the apprentices of the countryside . To solve this problem it became necessary to set up a network of vocational school s with a regfonal specialization . Before the nationalization of the professional school with a regional specialization of Debrecen in 1948 specialization could be aceomplished only partially because , due to the economic difficulties, the material and personal conditions could not b e assured . The lack of a hostel far the apprentices was another barrier in the establishment of the professional schools with a regfonal specialization . The poor apprentices coming from the countryside and having no place to live began to be supported i n 1945 from the National Allowance . The educational activity and functioning of th e apprentiee-hostels was supervised by the Supervisory Committee of Apprentice Hostels .

MATEPIIAJIbI K IiCTOPI4H cpAbPIiTÍHO-3ABOACKOI'O Y T-IEHIWItíECTBA IIOCJIE OCBOBO)KAEHHOI'O IIEP1tlO,IJ A Mepeo 3onmaKn e

B nporpaMMe Baccraxoa CHHSI cTpaxbl pa3BxTxe epa6pHTIxo-3aso.I cxoro y,IeHAYecTBa abieTyIiIi7I0 Ha nepeHHHii nnaH, x OóyyreHxe yYeHHxos peMecSICHHblx y IHnX CTa310 I CHTpaIfM5MM Bonpo COM. 43 . Uo . 1947 . január 28. és szept . 26-i jelentés . 82



B HCTOpIOI loHOUrecxoro z azcexax AeMOxparyoiecxHYr co103 MononeSHH BeHrpxx, opraH$30 BaHHbIif 6-oro Aexa6pA 1944 rom. OTxpbrn xoBbl nepxo,i( . KpoMe MoJIOAexCHbrX opraxxaa1w 8 npot»3103b1 noAAep]xHIWI y'ICRHKOB pCMCCnCHHb]X y y xnHlu H c*ixTan ;1 CBOCi[ 06H3aHHOCTb1 0 BOCITITbIBaTb Hx B xyXe neMoxparx3Ma x COAe#CTBOBaT6 (DopMHpoBaHH10 xx MHpo>3o33peBV ű. Y)rce B nepsOliT rrOJIOBxxe 1945 rom bbrJü3 rIpHHHTb1 pa3H1:.ie Megbl 110 3anIHTe peMCCXCHTIO$1 MonOne]KH . Cpenx 14HX CaMb1MH BaxCliSrM]( oxa3anxcb 3alrpeJi exxe Tenecxoro xaxa3axxx H pa3 pemexHe rspeaxAespeMexxora saxax qxBaxxx yYéóbr . Onpenenxnx 3apa6oTHylo nnary peMecnex Hblx y'IexHxoB . Ilocne OCxo őoa IeHxx s IrpOrpaMMe BoCCTaxonneHxH cTpaxbl OpraHx3azxuf cpaópHmio-3a BoAcxoro y'leHwrecTBa xMena Ba7HHoe 3Haeexxe . IIperKcraBHTenbxbse opraxbl crapaimcb ocBOöo AHTb peMecnexHoe 06y9exxe oT pyxoBOJCTBa MHHxCTepCTBa penHrxx x HapoAHOrO O6pa3OBaxx x H xoTenx, 9T06b] OHO HOHHC2 caJíO HaJ[30py cnellHanbxoro nopzl)eJlH, xax paHbme, no MInmCTp a n pocsenxesHH, TanxHra I"oMaHa . Uo npxxasy 5800J1945 pyxosoRcTBO peMecnexxwmx yYHnxlxaMlr BOIHJIO B crpepy AeHTenbxocTx rTpoMIUJJJIexxor0 noprlbenA . IlepBlamx nlaraMx no xcnonHeHxlo nplucasa 6bina opraxx3aurlR rnaBHoro lpexropeTB a peMecneHHOrO o6yRcxxH . gnR pemeHxx 3aAa•I MHHHCTp Ha3Ha' 1uI xHM eHepa no McXaHx3allxx, npenouasarexx cpeAHCii mxonbr 3onraxa TIeH3ema . OpraHx3aISHR o6yKenxu peMecnexxoX MonoAexaM npoBxx= 6brna Hepaapelrzxlvroií npoóneMOií I3aópxeHO-3aaoHcxoro y'IeHH'IeeTBa . ,W1H pemem3R 3TOr0 sorspoca Hy*110 bbrno co3AaTb ceT b cneuxanbHHbrx peMecnexxmx y'nunng. T(o xauxoHanx3aulxx cnennanbxoro peMecnexxoro yuxnxnla (xloHb 1948 r.) B r. ge6pexexe M o gCHO óbino peanx3oBaTb CneuxanbHOe pyKOSO j CTBO TOnbKO B 'IaCTHOCTx H3-3a HCAOCTaTO IIxbrX 06%eHTHBHb]X H nH`1Hb1X yCJIOBxl7. IiCHMeHxe HHTCpHaTOB TaK]Ke CnyMxxJ1O CCpBC3HbIM npenslTCTBHeM AnR CO3HMHIH CQTH paHOHxmx peMeCJleHxblX yuuxnI[ . C 1945 rom Opraxx3aI7xA Ija1 oBaribHaH rsOMOnn, crana 3aHHMaTbC H BOrspOCOM xOAHCWKKH yYCHHKOB, Bb]xOAIIeB x3 npOBHHnxanbHOH 6eAHOTb1, a BOCC17HTaTenbHa A paóOTa B mxrepHaTax AAB peMeCneHHWX y'IeHxHOS nOAnexcana KOHTpgriIO HHTepHaTCKOrO xaA3HparenbHOr0 KOMrITeTa .

.

83

1