Közlemény a magyar tanulók külföldi tanulmányaival kapcsolatos intézkedésekről a közoktatásban 2010. július 26. A magyar állampolgárságú tanuló a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 109. §-a szerint engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön, és tankötelezettségét külföldön is teljesítheti. A külföldön folytatott tanulmányokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség 1. Amennyiben a tanuló még nem iratkozott be magyar iskolába, a lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, tanköteles tanuló esetén a tanulmányok külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőjének. 2. Amennyiben a tanuló már beiratkozott hazai iskolába, az iskola igazgatójának kell bejelenteni, hogy a tanuló külföldön kívánja teljesíteni tankötelezettségét. (Kt. 109. §) Mivel a tanköteles tanulót a jegyző tartja nyilván, tudnia kell, hogy az érintett hol teljesíti tankötelezettségét. A Kt. 108. § (3) bek. szerint a külföldön létesített tanulói jogviszonyról kérelemre a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző állít ki hatósági bizonyítványt. Amikor a tanköteles tanuló hazatér, külföldön szerzett bizonyítványát be kell mutatnia abban az iskolában, ahol tanulmányait folytatni kívánja. A magyarországi tanulói jogviszony alakulása a külföldi tanulmányok alatt A külföldi tanulmányokat folytató tanuló magyarországi tanulói jogviszonya kétféleképpen alakulhat. 1. Az állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya (Kt. 109. §). Amennyiben a tanuló visszatér külföldről, az igazgató által meghatározott feltételekkel (különbözeti vizsga letétele) folytathatja tanulmányait. A tanulói jogviszony szünetelését záradék formájában bevezetik a beírási naplóba és a törzslapra. A záradék formáját a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban R.) 4. sz. melléklete tartalmazza. A záradékban a tanulói jogviszony szüneteltetésének időtartamát is fel kell tüntetni. Amennyiben a család a tervezettnél hosszabb ideig tartózkodik külföldön, erről az iskolát értesítenie kell. A Kt. 69. § (5) bekezdése szerint a tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A R. 16. §-a szerint az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelelő életkor betöltése következtében megszűnt. Az iskolának a tanulói jogviszony szüneteléséről, megszüntetéséről értesítenie kell az illetékes jegyzőt, aki a tanköteles tanulókról
nyilvántartást vezet. (Kt. 91. § (7) bek.) A diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet szerint a nem magyar, államilag elismert oktatási intézményben tanuló magyar állampolgár diákigazolványát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ügyfélszolgálata állítja ki. 2. A tankötelezettség magántanulóként is teljesíthető (Kt. 7. § (1) bek.). A külföldre távozó tanuló magántanulói státuszt kérvényezhet. Ebben az esetben a tanulói jogviszony nem szünetel, a tanuló a magyar iskolában teljesíti tankötelezettségét, de általában külföldön is iskolába jár. A magántanulói státuszt a R. 4. sz. mellékletében feltüntetett záradék formájában a naplóba és a törzslapra kell bevezetni. A R. 23. §-a szerint a magántanuló érdemjegyeit az az iskola állapítja meg, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A magántanuló számonkérésének módját az iskola határozza meg. Ez a megoldás a tanuló túlterhelése miatt megkérdőjelezhető, hiszen a külföldi tanulmányok hazatéréskor elismerhetőek. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kt. 1. sz. mellékletének második részében foglaltak szerint a normatív hozzájárulás meghatározásakor sem a tanulói jogviszonyt szüneteltető, sem a magántanulói státusszal rendelkező tanulót nem lehet figyelembe venni. Az iskola iratainak (bizonyítvány) felülhitelesítése A külföldre vitt iskolai okiratokat, bizonyítványt a Kt. 113. §-a szerint felülhitelesítéssel kell ellátni. A hitelesítést az iskola fenntartója, helyi önkormányzat által fenntartott iskola esetén a jegyző (főjegyző) végzi el, és az oktatásért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és, amennyiben az szükséges, az okirat felhasználása szerinti állam magyarországi külképviselete hitelesíti felül. A külföldre vitt bizonyítványok hitelesítését először a fenntartó, majd a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Ügyfélszolgálata végzi el. Ezután kerül sor a bizonyítvány Külügyminisztérium által történő felülhitelesítésre. A bizonyítványok külügyminisztériumi felülhitelesítése A bizonyítványok annak alapján, hogy mely államban kívánják azokat felhasználni, a külügyminisztériumi eljárás vonatkozásában két csoportba sorolhatók: 1. Azon államok vonatkozásában, amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről szóló 1961-es Hágai egyezménynek, az okiratokat a Külügyminisztérium Apostille tanúsítvánnyal látja Ezekben az esetekben az okirat az Egyezményben részes bármely államban minden további felülhitelesítés nélkül használható. Az EU tagországok ebbe a körbe tartoznak. 2. Azon államok, amelyek nem csatlakoztak az Apostille Egyezményhez, továbbra is az okiratoknak a magyar Külügyminisztérium, ill. annak Konzuli Főosztálya által történő klasszikus felülhitelesítést követelik meg. Az így felülhitelesített okiratokat a felhasználás szerinti ország Magyarországon akkreditált külképviseletének diplomáciai felülhitelesítésével is el kell látni ahhoz, hogy külföldön felhasználható legyen.
Hatósági igazolás kiállítása a magyar bizonyítványról A magyarországi bizonyítványról hatósági igazolás kiállítását lehet kérni, erre általában szakképesítés igazolásához van szükség. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban Et.) 60/A.§(1) bekezdése szerint az Oktatási Hivatal kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány azt igazolja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet hazai oktatási intézmény állította ki, továbbá igazolja a bizonyítvány vagy az oklevél által tanúsított végzettségi szintet, szakképesítést vagy szakképzettséget. Ha a bizonyítvány vagy oklevél továbbtanulásra, továbbtanulásra történő jelentkezésre vagy szabályozott szakma gyakorlására is feljogosít, akkor a hatósági bizonyítvány ezeket a körülményeket is igazolja. Ha a szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenység részben azonos vagy összetéveszthető egy másik szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenységgel, az eljáró hatóság megállapíthatja, hogy az oklevél vagy a bizonyítvány mely szabályozott szakma vagy mely szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására nem jogosít Magyarországon. A külföldön szerzett bizonyítvány felülhitelesítése A külföldön szerzett bizonyítvány a külföldi hatóságok és a magyar külképviselet felülhitelesítése nélkül is elfogadható. Az Et. 8. §(8) bekezdése szerint az elismerési és honosítási eljárásban a külföldön kiállított bizonyítvány vagy oklevél magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítése nélkül is bizonyító erővel rendelkezik. Ha a külföldi bizonyítvány vagy oklevél hitelessége vagy jogi hatálya nem állapítható meg, az eljáró hatóság előírhatja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet külföldi illetékes hatóság hitelesítse felül, illetve a kérelmező nyújtson be olyan, külföldi illetékes hatóság által kiállított igazolást, amely tanúsítja, hogy a bizonyítvány vagy az oklevél a kérelmezőt külföldön szabályozott szakma gyakorlására jogosítja fel. Célszerű, ha a tanuló előzetesen tájékozódik, hogy az elismerést végző magyarországi iskola, hatóság kéri-e a felülhitelesítést. A külföldön végzett tanulmányok beszámítása A külföldön végzett tanulmányok elismerésének két módja lehetséges: 1. Az általános iskolai és középiskolai végzettségi szint teljes jogi hatályú elismerését az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központja végzi. Erre az elismerésre általában akkor van szükség, ha az elismerést munkavállalás céljából kérik. 2. A külföldi bizonyítványok továbbtanulási célból történő elismerését az az oktatási intézmény végzi, ahol a tanuló tanulmányait folytatni kívánja. A Kt. 111. §-a szerint a külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar közoktatás iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. Az Et. szabályozza a külföldön folytatott résztanulmányok beszámításának feltételeit. A külföldön folytatott, nem befejezett alap-, közép- vagy felsőfokú iskolai (rész-) tanulmányok beszámítása a külföldi oktatási intézmény jogállásának, a tanulmányi idő és a tanulmányi követelmények figyelembevételével, valamint a hazai és a külföldi tanulmányi kötelezettségek összehasonlítása alapján történik. Az oktatási intézmény akkor számíthat be külföldön folytatott résztanulmányokat, ha a kérelmező külföldön elismert intézményben folytatta tanulmányait. Az oktatási intézmény a
résztanulmányok beszámításának feltételéül különbözeti vizsgák teljesítését szabhatja meg. A gyakorlat általában az, hogy a magyar nyelv és irodalom, valamint történelem tárgyakból mindenképpen különbözeti vizsgát kell tenni, ezért célszerű, ha az a tanuló, aki vissza akar térni Magyarországra, ezekből a tantárgyakból felkészül. Ezen kívül mód van arra, hogy az illető iskola igazgatójával előzetesen tisztázza tanulmányai magyarországi folytatásának feltételeit. Középiskolai jelentkezés a külföldön megszerzett általános iskolai végzettség alapján Amennyiben a tanuló külföldön végezte el az általános iskolát, a középiskolai felvétellel kapcsolatosan a kiválasztott iskola igazgatójához kell kérvényt benyújtani. A külföldön szerzett általános iskolai végzettséget a középiskola igazgatója elfogadhatja. A külföldön szerzett érettségi bizonyítvány elfogadása továbbtanulási célból Amennyiben a magyar tanuló külföldön szerez érettségit, a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 15. §-ában foglaltak szerint a tanulmányok során szerzett osztályzatok tanulmányi pontként történő figyelembevételéről az Oktatási Hivatal dönt. A külföldi érettségi elfogadását az Et. 13. §-a szabályozza. Ennek megfelelően,a magyar középiskolai érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű az a külföldi középiskola elvégzését tanúsító és az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosító bizonyítvány, amelyet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban vagy olyan államban állítottak ki, amely a Lisszaboni Egyezmény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el. Amennyiben a középiskolai érettségi bizonyítvány ennek a szempontnak az alapján nem minősül a magyar középiskolai érettségivel egyenértékűnek, középiskolai érettségi bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely - figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket - a hazai középiskolai érettségi bizonyítvánnyal azonos végzettségi szintet tanúsít, továbbá a. a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, b. közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam elvégzését tanúsítja, és c. tanúsítja, hogy a kérelmező tanulmányai befejezésekor legalább négy tantárgyból külön vizsgát tett. Ha az elismerés továbbtanulási céllal történik, akkor középiskolai érettségi bizonyítványként olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető, amely a. közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam, vagy ha az adott külföldi államban a közoktatás tizenegy évfolyamból áll, akkor tizenegy évfolyam elvégzését tanúsítja, b. a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, és c. valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására. A külföldi oktatási intézmények által kiállított érettségi bizonyítványok országon belül is különbözhetnek egymástól, ezért azt javasoljuk, hogy a külföldi tanulmányok megkezdése előtt a tanuló tájékozódjon arról, hogy milyen tanulmányokat folytasson, milyen tantárgyakat vegyen fel, milyen külföldi bizonyítvány, milyen vizsgák ismerhetők el a magyar oktatási
rendszerben. Az USA-ban például többféle elnevezéssel létezik érettségi bizonyítvány, a kiutazónak tisztáznia kell, hogy a megszerzett bizonyítvány Magyarországon mire jogosítja. A magyar érettségi megszerzésének lehetősége a külföldi középiskolai bizonyítvány alapján Amennyiben a külföldön szerzett középiskolai bizonyítvány nem ismerhető el érettséginek, a tanuló a következő módon tehet magyar érettségit. Az Et. 13. § (5) bekezdése szerint a középiskolai tanulmányait külföldön befejezett kérelmező bármely, érettségi vizsga lebonyolítására, érettségi bizonyítvány kiállítására jogosult oktatási intézményben, vizsgaközpontban kérheti tanulmányainak és vizsgáinak az érettségi vizsgába történő beszámítását. Az oktatási intézmény, illetve a vizsgaközpont állapítja meg, hogy milyen tantárgyból kell érettségi vizsgát tennie, amelynek letételét követően kiállítja a magyar érettségi bizonyítványt. A középiskolai tanulmányok beszámításával kapcsolatosan utalunk az Et. 62. §-ára is. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban Év.) szintén kitér a külföldi középiskolai tanulmányok beszámítására. A rendelet 56. §-a szerint, ha a külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban nemzetközi szerződéssel egyenértékűnek el nem ismert bizonyítvány középiskolai érettségi bizonyítványként történő elismerése nem lehetséges, a bizonyítvány tulajdonosa az Et. 62. §-a alapján kérheti a középiskolától a külföldön folytatott tanulmányok beszámítását. Az iskola igazgatója az Et. 62. §-a alapján lefolytatott eljárás keretében dönt arról, hogy a bizonyítvány tulajdonosa - a külföldön folytatott tanulmányok beszámítása alapján - befejezte-e a középiskolai tanulmányait, és érettségi vizsgára bocsátható. Ha az iskola igazgatója megállapítja, hogy a bizonyítvány tulajdonosa a középiskolai tanulmányait befejezte, és érettségi vizsgát tehet, ezt a tényt záradék formájában rávezeti a külföldön kiállított bizonyítvány fordítására. A záradékot iktatószámmal, az iskola bélyegzőjének lenyomatával és az igazgató aláírásával kell ellátni. A záradékkal ellátott bizonyítvány másolatát - a bizonyítványokra vonatkozó rendelkezések szerint - az iskola irattárában el kell helyezni. A záradékkal ellátott bizonyítvány tulajdonosa érettségi vizsgára jelentkezhet. A Magyarországon működő külföldi rendszerű iskolák, nemzetközi érettségi Külföldi nevelési-oktatási intézmény a Magyar Köztársaság területén is működhet, a magyar tanulók ilyen intézményben is teljesíthetik tankötelezettségüket. (Kt. 108. §) Az ezekben az iskolákban folytatott tanulmányok beszámításának a szabályai megegyeznek a fent ismertetett szabályozással. Az Év. 56/A §-a szerint a Magyarországon kiadott nemzetközi érettségi bizonyítvány, valamint államközi megállapodás alapján Magyarországon működő külföldi vagy külföldi rendszerű iskola által kiállított érettségi bizonyítvány eredményei alapján - a miniszter egyedi határozata szerint - az iskola magyar érettségi bizonyítványt is kiállíthat. Nemzetközi érettségi bizonyítványt az a középiskola állíthat ki, amelyik rendelkezik a Nemzetközi Érettségi Szervezet (International Baccalaureate Organisation) hozzájárulásával. A nemzetközi érettségi vizsgát a Nemzetközi Érettségi Szervezet által meghatározott eljárás szerint kell lefolytatni. A nemzetközi érettségi bizonyítvány tulajdonosát megilletik mindazok a jogok, amelyek a magyar érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőket.
A magyar bizonyítványok felülhitelesítését, elismerését végző hatóságok Külügyminisztérium Konzuli Főosztály Cím: 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4. Tel.: 458-1000 Fax: 201-7323 E-mail:
[email protected] Nemzeti Erőforrás Minisztérium Ügyfélszolgálati Iroda Az Ügyfélszolgálati Iroda félfogadási ideje: Hétfő-csütörtök délelőtt: 9-12-ig délután: 13-16-ig Péntek délelőtt: 9-12-ig Helye: Nemzeti Erőforrás Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. (Szalay utca Honvéd utca sarok) Telefon: 795-4755, 795-4670 Telefax: 795-0214 A külföldön tanuló magyar állampolgárok diákigazolvány ügyintézése >> Magyarországon közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben szerzett bizonyítványok, oklevelek (egyéb iskolai dokumentumok ) hitelesítése >> Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK) Címe: 1055 Budapest, Báthory u. 10. fszt. 1. Posta cím: 1054 Budapest, Báthory u. 10. Telefonszám: (36-1) 374-2100 Faxszám: (36-1) 374-2492 E-mail cím:
[email protected] Honlap: www.ekvivalencia.hu
