A plágiumügyekkel kapcsolatos neologizmusok a magyar és a német nyelvben

A plágiumügyekkel kapcsolatos neologizmusok a magyar és a német nyelvben ZACHAR VIKTOR egyetemi tanársegéd, ELTE BTK, Fordító- és Tolmácsképző Tanszék Abstract/Résumé: The study presents forty-five German and Hungarian neologisms of the recent years which are connected to the so-called plagiarism scandals in Germany and Hungary, and have found their way into the press and the Internet. After a short theoretical introduction, the study presents – following the taxonomy of Minya (2003) – thirty-three German and twelve Hungarian neologisms in different groupings. Keywords / mots-clés: neologisms, nonce words, Hungarian language, German language, plagiarism

1. Bevezetés Tanulmányomban az utóbbi néhány év azon német és magyar neologizmusait veszem szemügyre, amelyek az úgynevezett plágiumügyekkel kapcsolatban keletkeztek és terjedtek el a sajtóban, illetve az interneten. A német plágiumügyeket tekintve 2011 és 2013 között eddig – több kisebb horderejű botrány mellett – három politikus esete vált szélesebb körben ismertté: KarlTheodor zu Guttenberg, Silvana Koch-Mehrin és Annette Schavan. Magyar vonatkozásban Gyurcsány Ferenc és Semjén Zsolt kisebb botrányt okozó szakdolgozati, illetve doktori ügye mellett, amelyek eddig nem jártak semmilyen következménnyel, mindenekelőtt a Schmitt Pál köztársasági elnök személye körül kialakult helyzet említhető. A jelen dolgozatban vizsgált német korpusz, amely alapján meghatározásra került a plágiumbotrányokkal kapcsolatos szókincs zöme, egy internetes neologizmus-gyűjtemény, a Die Wortwarte. A projekt 2000 óta folyamatosan gyűjti az új kifejezéseket a német nyelvben. A vizsgált német kifejezések közül 27 ebből a korpuszból származik, hat pedig saját gyűjtés eredménye. A magyar nyelv vonatkozásában tudomásom szerint nem létezik ilyen kezdeményezés. Csupán néhány neologizmusszótár ismert (pl. Minya 2007, Molnár Csikós 2008), amelyek azonban jelen esetben nem nyújtanak segítséget a kutatómunkában, mivel a kutatás szempontjából nem eléggé újak. Így a dolgozatban tárgyalt magyar neologizmusok mind saját gyűjtés eredményei. A fenti módszerekkel összesen negyvenöt – harminchárom német és tizenkét magyar – kifejezést gyűjtöttem össze a plágiumbotrányokkal kapcsolatban, amelyeket az alábbiakban ismertetendő csoportok szerinti bontásban adok közre. 2. Kategorizálás Nem célja jelen tanulmánynak a neologizmusok különböző kategorizálási lehetőségeinek részletes bemutatása, ehelyütt csupán Minya részletes

A plágiumügyekkel kapcsolatos neologizmusok a magyar és a német…

7

megállapításaira térek ki bővebben. Ő 2003-as művében első fő szempontként azt javasolja, különböztessük meg a keletkezési cél szerint a szükségszerű és a stilisztikai neologizmusokat. Míg előbbiek gyakorlati céllal jönnek létre, jól tükrözik a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élet változásait, addig az utóbbi csoportba sorolható kifejezések egyszeri előfordulások, amelyeket a pillanatnyi tartalmi és stiláris szükségesség hoz létre. Második fő szempontnak pedig azt javasolja, tegyünk különbséget a keletkezési mód alapján: megkülönbözteti a szóösszetétellel, szóképzéssel, elvonással, szóvegyüléssel, mozaikszó-alkotással, rövidüléssel és jelentésbővüléssel létrejött neologizmusokat, valamint az idegen szavakat és a lexéma értékű szószerkezeteket (Minya 2003: 14). 2011-es művében tovább pontosítja az új kifejezések kategorizálását, és összesen nyolc szempontot különböztet meg: szándékoltság (akarat); létrejöttük célja; gyakoriság; kommunikációs forma; fogalmi tartalom; létrejöttük módja; szófaj; helyesírási neologizmusok (Minya 2011: 16). Jelen dolgozatban elsősorban 2003-as megállapításaira támaszkodom. Ez azzal magyarázható, hogy a kutatás anyagát képező új kifejezések egy bizonyos nyelven kívüli jelenség leírására szolgálnak, meghatározott körülmények szerint. A fentiek alapján megállapítható, hogy az alább tárgyalt német és magyar kifejezések közül Minya felosztása alapján minden esetben stilisztikai neologizmusokról van szó, hiszen – az ő gondolatmenetét követve – egyik kifejezés sem tölt be űrt a nyelvben egy addig nem létező tárgy vagy jelenség megnevezésével. Csupán arról van szó, hogy leírnak bizonyos társadalmi, politikai folyamatokat, vagyis tartalmi vagy stiláris szükség van rájuk az adott kontextusban, az adott pillanatban. Ennek ellenére nem állíthatjuk sem azt, hogy egyszeri előfordulásokról van szó, sem azt nem mondhatjuk teljes biztonsággal, hogy ezek az új szavak nem kerültek, nem kerülnek be a nemzeti nyelv szókészletébe. A keletkezési móddal kapcsolatban rögzíthetjük, hogy a német neologizmusoknál minden esetben szóösszetételről, szóképzésről vagy szóvegyülésről van szó. Ezek közül – a német nyelv nyelvtani sajátosságaiból következően – a szóösszetétel a leggyakoribb (23), ezt követi a szóképzés (6), végül pedig a szóvegyülés (4). A vizsgált kifejezések egyébként túlnyomó többségben főnevek (29), ezek mellett csupán három ige és egy melléknév található a szóanyagban. A magyar kifejezések között négy szóösszetétel, három szóképzés, négy szóvegyülés és egy jelentésbővülés található. Ebben az esetben is zömében főnevekkel van dolgunk (9), ezeket követik az igék (2) és egy melléknév. 3. Német neologizmusok A témával kapcsolatos neologizmusokat mindkét nyelv esetében az előző fejezetben részletezett csoportosításnak megfelelően közlöm. Az ebben a fejezetben tárgyalt német neologizmusok esetében zárójelben mindig feltüntetem egyrészt a kifejezés magyar jelentését, értelmét. Jelen tanulmánynak nem célja a

8

Zachar Viktor

megadott neologizmusok magyar fordításának vizsgálata (a kérdésről ld. pl. Zachar 2011), hiszen ez külön vizsgálatot tenne szükségessé, így ebben az esetben csak a megértést segítő, adott esetben körülíró fordítást közlök. A közzétett kifejezések mellett szerepel továbbá zárójelben a Die Wortwarte internetes korpuszban található előfordulás dátuma is, legalábbis azok esetében, amelyek megtalálhatók a korpuszban, valamint a Google internetes keresőben megjelenő találatok száma (minden esetben a 2013. június 3-án fennálló állapot szerint). Meg kell említeni, hogy ez utóbbi szám nem mindig releváns, hiszen adott esetben megjelennek ismétlődések, illetve a dolgozatban használt neologizmusszótárból származó bejegyzések is. 3.1. Szóösszetétel A szóösszetételek közül hét valamilyen formában tartalmazza a Doktor szót vagy a Dr. rövidítést. Az első ilyen neologizmus a (1) Doktorvatermord (2011. 03. 01.; 5 találat; ’a disszertáció témavezetőjével szemben elkövetett gyilkosság’). A neologizmusszótáron kívüli elterjedése nem figyelhető meg, ezért ebben az esetben kétségtelenül szerzői leleményességről beszélhetünk. A (2) Schummeldoktor kifejezés (2012. 02. 24.; 110 találat; ’csalódoktor’) kapcsán az internetes kutatás alapján elmondható, hogy szélesebb körben terjedt már el, mint az elsőként említett neologizmus. Hasonló, de valamelyest egyértelműbb, határozottabb kifejezés a (2)-es számú új szó által jelölt tényállásra a (3) Doktorklau (2012. 02. 24.; 40 találat; ’doktori cím-lopás’) neologizmus. A következő két kifejezés esetében nagyon hasonló szóösszetételről van szó, ám közülük valamilyen oknál fogva csak az elsőt tünteti fel a felhasznált internetes korpusz, a másik saját gyűjtés eredménye. A (4) Doktortitelfabrik (2011. 06. 04.; 34 találat; ’doktori cím-gyár’) és a (5) Doktorfabrik (2011. 05. 27.; 1 180 találat; ’doktorgyár’) neologizmus jelentéséből és használatából kitűnik, hogy ebben az esetben egy másik ügyről van szó, nem a korábban említett plágiumbotrányokról, de a szómezőbe ezek az új kifejezések is mindenképpen beletartoznak. A két új szó közül az internetes keresés alapján a (4)-es fordul elő jóval ritkábban. Az utolsó két, Doktor szóval kapcsolatos neologizmus rövidítés formájában tartalmazza ezt a kifejezést. A (6) Dr. Multikopierer (2011. 02. 23.; 1 találat; ’Dr. Multimásoló’ vagy ’Dr. Sokszorosító’) a több helyről átvett, szó szerint átmásolt szövegrészekre utal. A (7) Dr. a. D. Guttenberg (30 találat; ’Guttenberg szolgálaton kívüli doktor’) neologizmus pedig rendkívül frappáns, leleményes újságírói megoldásnak mondható, amely nem szerepel a felhasznált korpuszban. Besorolása nem egyszerű, hiszen egyrészt egy meglévő rövidítésről (a. D. = außer Dienst /’szolgálaton kívül’/) van szó, amely egy másikhoz társul, és ily módon új értelmet, jelentést nyer. Ennek ellenére nem igazán beszélhetünk jelentésbővülésről, hiszen az a. D. csak a Dr. rövidítéssel együtt nyer új értelmet, így végül ebben az esetben is úgy döntöttem, a szóösszetételekhez sorolom a példát.


9

A feltárt neologizmusok között két olyan szóösszetétel található, amely tartalmazza a Promotion (’doktorálás’) kifejezést. Az első ilyen a (8) Promotionsjäger (2011. 05. 25.; 5 találat; ’doktorvadász’), amelynek érdekessége, hogy a -jäger utótag további két szóösszetételben is megjelenik a vizsgált anyagban. Ezekről a későbbiekben szólok még. A kifejezés arra a jelenségre utal, hogy újságírók, illetve lelkes amatőrök részletesen utánanéznek bizonyos személyek tudományos munkájának, hogy feltárják az esetleges szabálytalanságokat. A másik ilyen összetett kifejezés a (9) Verlegenheitspromotion (2011. 02. 17.; 13 találat; ’bizonytalanságból való doktorálás’). Az internetes keresés alapján a kifejezés már elvétve felbukkant a plágiumbotrányokat megelőzően is, és arra utal, hogy sok végzős egyetemista nem tudja, mihez kezdjen az életével, illetve még nem érett a nagybetűs életre, így beiratkozik az adott kar doktori képzésére. A szóösszetételek között összesen hat olyan kifejezés található, amelyek előtagja a Plagiat (’plágium’) szó. Az első ilyen a (8)-as példában említett Promotionsjäger kifejezéshez hasonló (10) Plagiatjäger (2011. 02. 18.; 50 700 találat; ’plágiumvadász) neologizmus. A kifejezés érdekessége egyrészt az, hogy az internetes keresés alapján valamennyi, itt tárgyalt kifejezés közül ez mutatja a legnagyobb elterjedést (Plagiatjäger vagy Plagiatsjäger formában!). A másik – ezzel némileg összefüggő – említésre méltó megállapítás pedig az, hogy a témával kapcsolatos magyar neologizmusok között is megtalálható a plágiumvadász kifejezés, ahogyan arra a tanulmány 4. fejezetében még kitérek. Szinte ugyanez mondható el a (11) Plagiatsforscher (2008. 05. 03.; 199 találat; ’plágiumkutató’) kifejezésről, amely nem mutat olyan széles körű elterjedést, mint a (10)-es példa, de ez a neologizmus is megjelenik a magyar nyelvben plágiumkutató formában, ahogyan arra később még visszatérek. A Die Wortwarte egyébként elsőként egy viszonylag korai, 2008-as előfordulást mutat ki, de a kifejezés azóta is rendszeresen felbukkan a német sajtóban, különösen természetesen a legfrissebb plágiumbotrányok kapcsán. A Plagiat kifejezéshez kapcsolódó, fennmaradó négy példa mindegyike a plágiumok keresésére létrehozott programokkal, adatbázisokkal kapcsolatos, ellentétben a fent említett, személyekre vonatkozó neologizmusokkal. A (12) Plagiatsuchsystem (2011. 01. 08.; 12 találat; ’plágiumkereső rendszer’) új kifejezés elterjedtsége a németben a jelek szerint sokkal kisebb, mint a (10)-es és (11)-es példának, de ettől függetlenül magyar „megfelelője” ennek is létezik (plágiumkereső), ahogyan arra a dolgozat 4. fejezetében még kitérek. A szómező két másik eleme a (13) Plagiatfindeplattform (2011. 02. 19.; 2 találat; ’plágium megtalálására szakosodott platform’) és a (14) Plagiatsdatenbank (2009. 04. 04.; 7 találat; ’plágium-adatbázis’). Ez utóbbi érdekessége, hogy esetében szintén már a plágiumbotrányok előtti megjelenésről beszélhetünk. Széles körű elterjedésére azonban az internetes keresés alapján azóta sem került sor.

10

Zachar Viktor

Az utolsó, Plagium kifejezéssel kapcsolatos szóösszetétel a (15) Plagiatscheck (2011. 01. 08.; 199 találat; ’plágiumellenőrzés’). A német nyelvben – nem csak a fiatalok által – előszeretettel használt angol kifejezések, valamint német és angol szavakból létrejött szóösszetételek következtében ez a neologizmus is mutat némi elterjedést, hiszen viszonylag frappáns szóösszetételről van szó. A szó két teljes egészében német megfelelője – a Plagiatsprüfung (326 találat) és a Plagiatskontrolle (336 találat) – kifejezés nem szerepel a Die Wortwarte korpuszban, feltételezhetően azért, mert már jóval régebbi kifejezésekről van szó. A fenti három szó által leírt tényállás egyébként ismét csak megjelenik az általam gyűjtött magyar kifejezések között (plágiumellenőrzés). A szóösszetételek között említendő utolsó hét kifejezés nem sorolható egyik fent említett alcsoportba sem, vagyis nem követ semmilyen mintát. Az első ilyen kifejezés, a (16) Guttenberglevel (2011. 02. 23.; 7 találat; ’Guttenberg-szint’) két érdekességet mutat: egyrészt ebben az esetben is német–angol szóösszetételről van szó, akár csak a (15)-ös példa esetében. Másrészt feltűnő a szóval kapcsolatban, hogy a nagy botrányt kavart Guttenberg-ügy ellenére csupán négy olyan neologizmust sikerült feltárnom, amely az egykori védelmi miniszter nevéből képződött: a Guttenberglevel mellett a másik három ilyen új kifejezés a guttenbergen, a Guttenbergisierung, valamint a Googleberg, amelyekről a 3.2-es fejezetben szólok bővebben. Ez különösen a magyar neologizmusokkal való összevetésben feltűnő, hiszen – ahogyan majd látni fogjuk – ott a szavak nagy része éppen Schmitt Pál nevéből jött létre. A korábban említett (8)-as és (10)-es példa után egy harmadik olyan kifejezést is találtam, amelyet a -jäger utótaggal hoztak létre, ez pedig a (17) Zitatjäger (2011. 02. 27.; 32 találat; ’idézetvadász’) kifejezés. A (18) Wissenschaftsverrat (2011. 02. 27.; 85 találat; ’a tudomány elárulása’) és a (19) Satzumbaugenerator (2011. 03. 01.; 3 találat; ’mondatátalakítási generátor’) kifejezés kiváló példa a német nyelvre jellemző szóösszetételekre. Utóbbi ironikus kifejezés arra utal, hogy egy ilyen fiktív program segítségével a doktorjelölt részéről elkerülhető lenne a plágium felismerésének veszélye, hiszen megoldást kínálna a szó szerinti átvétel elkerülésére. Humoros összetétel a (20) Freiherr von und zu Copy Paste (illetve Freiherr von und zu Copy & Paste; 20 találat; ’copy-paste báró’), amely nem szerepel a német korpuszban. Az elnevezés Guttenberg nemesi származására és természetesen a copy–paste (másolás–beillesztés) módszerére utal. Az utolsó három kifejezés, a (21) Dissertationsbetrüger (2011. 02. 17.; 104 találat; ’disszertációcsaló’), a (22) Titeldieb (2011. 02. 23.; 68 találat; ’címtolvaj’) és a (23) Fußnotenfanatiker (2011. 02. 27., 55 találat; ’lábjegyzet-fanatikus’) esetében egyszerű szóösszetételekről van szó. 3.2. Szóképzés


11

Tudományos szempontból talán nem éppen a legmegfelelőbb kifejezés, de a szóképzés és a szóvegyülés csoportjába sorolható új kifejezéseket mégis leginkább az a szó jellemzi, hogy „izgalmasabbak”, mint a szóösszetételek. A jelen alcsoportban tárgyalt, szóképzés útján létrejött kifejezések közül az első kettő Guttenberg egykori miniszter nevéből képződött. Ezek közül a (24) guttenbergen (21 300 találat; ’másolni’, ’plagizálni’) új német ige a dolgozatban vizsgált kifejezések közül az egyik a legelterjedtebb, legfelkapottabb. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a neologizmus 2011-ben előbb hetedik helyezett lett az év német szava versenyen („Wort des Jahres”), majd ugyanebben az évben az év ifjúsági szavainak versenyén („Jugendwort des Jahres”) harmadik helyezést ért el a szavazatok alapján. Rejtélyes módon a kifejezés – amely a dolgozat szóanyagában szereplő csupán három ige közül az egyik – nem található meg az említett német korpuszban. A másik, névből létrejött új szó a (25) Guttenbergisierung (2011. 03. 01.; 61 találat; ’guttenbergizálódás’). Elterjedése messze elmarad a (24)-es példától, de azért többről van szó, mint egyszeri előfordulásról. A neologizmus az oktatásban, a társadalomban zajló, Guttenberg nevével és a személye körüli botránnyal fémjelzett negatív folyamatokat jellemzi. A következőként említendő (26) plagiarisch (2012. 07. 17.; 41 találat; ’plágiumi’) a vonatkozó szóanyagban szereplő egyetlen melléknév, amely a plagiarische Spitzenleistung (’csúcsteljesítmény plágium-szempontból’) szerkezetben fordul elő, és folytatja a szóösszetételeknél a (10)–(15)-ös példa között felsorolt kifejezések sorát, amelyek a Plagiat kifejezésből indulnak ki és alkotnak új szavakat. A (8)-as és (9)-es neologizmus által fémjelzett, Promotion szóval összefüggő sor folytatását láthatjuk az (27) Unpromotions-Arbeit (1 találat; ’nem-doktori disszertáció’) neologizmus esetében, amely szintén nem szerepel a Die Wortwarte korpuszában (a jelek szerint ebben az esetben valóban egyszeri előfordulásról van szó!). Az Unpromotions-Arbeit kifejezés, ahogyan az alább említendő két további is, fosztóképző segítségével (un-) jött létre. Az utolsó két, szóképzés útján létrejött neologizmus mindegyike ige és az entfosztóképző segítségével született. Mindkettő elterjedtsége hasonlóan alacsonynak mondható. Az (28) entpromovieren (2011. 02. 23.; 25 találat; ’doktori címet megvonni/visszaadni’) az előzőekben már említett Promotion szóhoz kapcsolódik, és a doktori cím megvonását, illetve visszaadását (sich visszaható névmással) jelenti, hasonlóan a következő neologizmushoz: (29) entdoktorn (2011. 02. 27.; 85 találat; ’doktori címet megvonni/visszaadni’). A két kifejezés közül az entdoktorn neologizmus köznyelvibbnek tűnik, mint az entpromovieren. 3.3. Szóvegyülés A német neologizmusokkal kapcsolatos utolsó alfejezetben négy, szóvegyülés útján létrejött példát mutatok be. Ezek közül az első a (30) Dr. Googleberg (656

12

Zachar Viktor

találat), amely a Google cégnév és Guttenberg miniszter nevéből jött létre, és meglepő módon nem szerepel a Die Wortwarte korpuszában (sem Dr. Googleberg, sem Googleberg formában). Nemzetközi jellegének köszönhetően az angol nyelvű sajtó felkapta és használta a németországi botrány kirobbanását követően. A (31) Plagigantismus (2011. 04. 12.; 2 találat; ’plágigantizmus’) neologizmus természetesen a Plagium és a Gigantismus szavak vegyüléséből jött létre, és a fellelt szövegrészletben arra utal, hogy Annette Schavan oktatási miniszter a szerző véleménye szerint támogatja a gyors tempóban, akár plágiummal is készülő doktori disszertációkat, hogy a német gazdaság minél előbb minél több tudományos fokozattal rendelkező személyt tudjon felmutatni. Az utolsóelőtti kifejezés, a (32) Plagiatometer (2013. 02. 09.; 32 találat; ’plágium-méter’) éppen a korábban említett Schavan-ügy nyomán keletkezett olyan szolgáltatás megnevezése, amely esetében pénzért kínálják egy honlapon politikusok, ismert emberek doktori disszertációjának szakszerű ellenőrzését. A bemutatandó utolsó német példáról, a (33) Copygate (271 találat) szóról, amely szintén nem szerepel a felhasznált német korpuszban, gyakorlatilag ugyanaz mondható el, mint a Dr. Googleberg kifejezésről. Vagyis elterjedtsége többek között annak is köszönhető, hogy az angol nyelvű sajtó is sokszor használta a botrány kapcsán. A kifejezés a copy és a Watergate kifejezés vegyüléséből jött létre. Ez a konkrét minta pedig nem ismeretlen a neologizmusok terén. Az angol mellett a német (v. ö. Waterkantgate; Irakgate) és a magyar nyelv vonatkozásában (v. ö. Dunagate; olajgate) egyaránt jelen voltak és vannak a -gate szóval képzett új kifejezések, amely ebben az esetben a Watergate-botrány nyomán a botrány szó szinonimájának tekinthető.1 4. Magyar neologizmusok A témával kapcsolatos magyar neologizmusok esetében – ahogyan azt már a bevezetőben írtam – nem tudtam olyan korpuszra támaszkodni, mint a német kifejezéseknél. Ezért a témában elvégzett internetes keresés, illetve a Schmitt Pál személye körüli eset kapcsán megjelent újságcikkek alapján saját magamnak kellett összegyűjtenem ezeket. A korábban említetteknek megfelelően a kategóriák az utolsó, a jelentésbővítés kivételével a tizenkét magyar neologizmus esetében is megegyeznek a német kifejezések kapcsán megállapított csoportokkal. Az egyes példák esetében ismét feltüntetem a keresőben megjelenő találatok számát. 4.1. Szóösszetétel

1

Újabban a magyar nyelvben az ügy szó használata kezd elterjedni ilyen összefüggésben a vélhetően kényesnek ítélt botrány szó helyett, v. ö. Tocsik-ügy, Zuschlag-ügy, Hagyó-ügy stb.


13

A négy új szóösszetétel közül mindegyik esetben olyan kifejezéssel van dolgunk, amely a plágium- előtagot tartalmazza. A (34) plágiumvadász (37 találat) kifejezés felbukkanása két dolgot jelez: egyrészt azt, hogy a neologizmus már a Schmittbotrányt megelőzően szerepelt a magyar médiában, másrészt az internetes keresés alapján az is elmondható, hogy minden esetben osztrák, illetve német vonatkozású szövegrészekben jelenik meg. Ez erősíti azt a feltételezést, hogy a szó a (10)-es példa, a Plagiatsjäger német neologizmus fordítása, szó szerinti átvétele lehet. Gyakorlatilag ugyanez mondható el a (35) plágiumkutató (13 találat) kifejezéssel kapcsolatban is, amely szintén német vonatkozású újságcikkek kapcsán jelenik meg, elterjedtsége viszont alacsonyabb. A (12)-es példa, a Plagiatsuchsystem kapcsán már utaltam a (36) plágiumkereső (234 találat) magyar kifejezésre, amely azonban az előző két neologizmustól eltérően már nem csak német vonatkozású újságcikkekben jelenik meg, hanem magyar kezdeményezések kapcsán is. Ez bizonyára azzal magyarázható, hogy a felsőoktatási intézmények már néhány éve – az internet széleskörű elterjedésével párhuzamosan – elkezdték alkalmazni ezt a technikát a plágiumok kiszűrésére. Szintén utaltam már a (15)-ös neologizmus, a Plagiatscheck kapcsán a (37) plágiumellenőrzés (16 találat) magyar kifejezésre, amelynek elterjedtsége messze elmarad az imént említett plágiumkereső neologizmustól, de megállapítható, hogy ez is már a Schmitt-ügy kirobbanása előtt felbukkant a médiában. 4.2. Szóképzés A következő három csoporttal kapcsolatban megállapíthatjuk: az ezekbe tartozó neologizmusok sokkal inkább az ifjúsági és a diáknyelvhez sorolhatók, mint az eddig említett magyar példák. Ez igaz egyébként a német szavakkal történő összevetésben is, vagyis a kutatás alapján a németben kollokviálisnak mondható kifejezések is nagyobb valószínűséggel jelennek meg az internetes blogokon, fórumokon kívül más médiumokban. Ezen túlmenően általában megállapíthatjuk, amire korábban már utaltam Guttenberg neve kapcsán: a témával kapcsolatos új magyar kifejezések nagy része szójáték Schmitt Pál vezeték- vagy keresztnevével. Ez olyannyira így van, hogy ez az állítás a következő három csoportban szereplő összesen kilenc neologizmus közül hétre igaz. Egy-egy kivétel a 4.3-as (szóvegyülés) és 4.4-es alfejezetben (jelentésbővülés) található. A szóképzések között összesen három kifejezést említek. Az első kapcsán bizonyára nehéz, ha nem lehetetlen lenne megállapítani, igaz-e, mindenesetre nem kizárt, hogy a (38) schmittelni ige is a német neologizmusok között említett (24)-es példa, a guttenbergen kifejezés alapján született meg a magyarban. A szó internetes elterjedtségét lehetetlen kimutatni, mivel a schmittelni csupán 74

14

Zachar Viktor

találatot ad, a schmittel ennél jóval többet, ám ez utóbbi a Schmitt név ragozott alakja is lehet2, így a találatok száma sajnos nem releváns. Guttenberg kapcsán a német kifejezések között már említettük a copy–paste (másolás–beillesztés) kifejezés használatát a (20) Freiherr von und zu Copy Paste neologizmus kapcsán. Hasonló kifejezés a magyarban – szójáték Schmitt nevével – a (39) Schnitt Pál (62 találat), amely szintén blogokban, fórumokon és kommentárokban jelenik meg az interneten. A dolgozatban szereplő utolsó, szóképzés útján létrejött kifejezés pedig a (40) Dokikopi Pali (175 találat), amely egy internetes dal és klip alapján vált ismertté és terjedt el. 4.3. Szóvegyülés A szóvegyülések csoportjába tartozó négy kifejezés között csupán egy olyan van, amely nem a névvel kapcsolatos szójáték. Ez a (41) sumákum laude (65 találat) a sumákolni ige és a summa cum laude latin nyelvű minősítés vegyülése. A plágium kifejezésből és a Pál keresztnévből jött létre a (42) pálgium (177 találat) neologizmus, a plagizálni igéből és a keresztnévből pedig a (43) palizálni (18 találat). Végül a plágium, a bá(csi), illetve a Pál (Pali) szavakra utal a (44) Plagibá (115 találat) kifejezés. 4.4. Jelentésbővülés Az utolsó említendő magyar példát külön kategóriába sorolom. A (45) Dr. No esetében ugyanis véleményem szerint a jelentés bővüléséről van szó. Az eredeti jelentés a James Bond-sorozat első filmjére utal, amely még 1962-ben készült (Ian Fleming 1958-ban megjelent, azonos című műve alapján). A neologizmus internetes elterjedtsége emiatt nem állapítható meg megbízhatóan. A kifejezés érdekessége egyébként, hogy a németben is használatos volt a sajtóban, ám nem a plágiumbotrányok kapcsán, hanem teljesen más összefüggésben: mégpedig a HSH Nordbank egykori vezetőjével, Dirk Jens Nonnenmacherrel összefüggésben, aki a német médiában röviden gyakran csak Dr. No néven szerepelt. 5. Összegzés Már a jelen tanulmányban ismertetett, a plágiumügyekkel kapcsolatos német és magyar neologizmusok számából is látszik: a német nyelvben jóval több új kifejezést sikerült feltérképezni, mint a magyarban. Ennek fő okát amellett, hogy a magyar nyelv vonatkozásában nem áll rendelkezésre hasonló szisztematikus szógyűjtemény, mint a németben, a nyelvtani jellegzetességekben látom. Nevezetesen abban, hogy a német könnyedén és előszeretettel hoz létre új kifejezéseket szóösszetétel révén. Ezt támasztja alá a dolgozat alapján az az adat, amely szerint az ismertetett 33 új német kifejezésből 23 szóösszetétel révén jött 2

Az internetes kereső nem veszi figyelembe a kis és nagy kezdőbetű közötti különbséget.


15

létre. (A magyar neologizmusok esetében ez az arány tizenkettőből négy szóösszetétel.) Szintén fontos megállapítás, hogy a német kifejezések sokkal kevésbé kötődnek egy bizonyos nyelvi réteghez, nevezetesen az ifjúsági nyelvhez, diáknyelvhez, valamint bizonyos internetes műfajokhoz (blog, fórum, kommentár stb.), mint a feltárt magyar neologizmusok. Crystal (idézi Veszelszki 2011: 157) alapján azt is mondhatnánk, hogy a magyar neologizmusok zöme a netspeak nyelvváltozathoz köthető, Veszelszki gondolatát követve pedig azt, hogy a digilektushoz, vagyis „az elektronikus (digitális) média nyelvhasználati módjá”-hoz (Veszelszki 2011: 157). Végül ki kell emelni, hogy a vizsgált német és magyar neologizmusok és az internetes előfordulások alapján úgy tűnik: a témában keletkezett új német kifejezések részben hatással voltak a magyar szóalkotásokra, ahogyan azt néhány konkrét példa alapján bemutattam. Ily módon egyes esetekben gyakorlatilag tükörszavak keletkeztek. Hozzá kell tenni persze, hogy ennek a megállapításnak a bizonyítása gyakorlatilag lehetetlen. Annyit azonban elmondhatunk, hogy a kijelentés megalapozhatja a jelen tanulmányban közölt neologizmusok vizsgálatát a fordítás szempontjából is. A jelen dolgozatban tárgyalt új kifejezések természetesen pillanatnyi állapotot tükröznek mindkét nyelvben. Ez alapján nem lehet megállapításokat tenni arra vonatkozóan, melyek azok a kifejezések, amelyek adott esetben hosszú távon fennmaradnak. Ehhez ugyanis legalább néhány éven keresztül figyelni kellene az adott kifejezést, melynek ez idő alatt egyre több kontextusban kellene előfordulnia (Graf 1998: 24). Ahogyan Sólyom utal rá, „nagy szerepe van egy-egy új elnevezés megszületésében és életben maradásában annak, hogy milyen mentális folyamatok, megértési stratégiák és asszociációk kapcsolódnak az új szóhoz vagy kifejezéshez” (Sólyom 2010: 270). Felhasznált irodalom Graf, B. 1998. Neologismen am Ende der neunziger Jahre. Eine Analyse der Produktivität von Wortbildungsmustern im Französischen. Diplomarbeit. Graz: Karl-FranzensUniversität. Minya K. 2003. Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Minya K. 2007. Új szavak I. Nyelvünk 1250 új szava értelmezésekkel és példamondatokkal. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Minya K. 2011. Változó szókincsünk. A neologizmusok több szempontú vizsgálata. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Molnár Csikós L. 2008. Divatszavak. 222 újszerű szó és szójelentés részletes magyarázata. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

16

Zachar Viktor

Sólyom R. 2010. Neologizmusok kognitív szemantikai megközelítése. Magyar Nyelvőr 134. évf. 3. sz. 270–282. Veszelszki Á. 2011. Neologizmusok a digilektusban, különös tekintettel a szóképzésre. In: Bárdosi V. (ed.) Tegnapi filológiánk mai szemmel. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 157– 165. Zachar V. 2011. Német neologizmusok a fordítói gyakorlatban. Fordítástudomány XIII. évf. 2. szám. 56–71.

Internetes hivatkozások Die Wortwarte. www.wortwarte.de; letöltve: 2013. 06. 03.

A plágiumügyekkel kapcsolatos neologizmusok a magyar és a német nyelvben

Recommend Documents