FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN A doktori értekezés tézisei
írta Kiss Margit
Budapest 2005
I.
A magyar nyelv szóvégmutató szótárá-nak főnevei képezték ennek a vizsgálatnak a
Az értekezés témája, célja
tárgyát. Az eddig ismert vonzatpróbák alapos tanulmányozása után kialakítottam a A vonzatosság kérdése régóta foglalkoztatja a nyelvtudományt. Már az 1800-as évek közepén Brassai Sámuel az igének és a bővítményeinek a kapcsolatát, viszonyát a Naphoz és annak bolygóihoz hasonlította. Az igeközpontúság azóta is meghatározó a valenciaelméletekben. A vonzatosságot kifejezetten igei, melléknévi jellegzetességnek tartják, nem a főnevekre jellemző sajátosságnak, mivel a főnevek esetében a függőség némiképp másként jelenik meg, de van, aki a főnévi vonzatok létét is megkérdőjelezi. Az igei valencia erősebb kötelék a főnévinél, kétségtelen, hogy a főnévi kötöttségre általában a fakultáció a jellemző.
saját álláspontomat a vonzatosság meghatározásában. • Következő lépésként készítettem egy táblázatot a főnevek és a vonzatok rendszerezéséhez. A táblázat soraiban a vizsgálandó mintegy 30 000 főnév áll, oszlopaiban pedig a felvehető vonzatok. Lehetséges példamondatokat alkotva határoztam meg, hogy milyen vonzatfajták szerepeljenek az oszlopokban. Több vonzat megléte esetén a vonzatok kapcsolódási fajtáját is jelöltem. Két vagy több vonzat lehet: 1. szinonim; 2. vagylagos kapcsolódású, ahol vagy az egyik, vagy a másik, vagy mindkét vonzat egyidejűleg van jelen; 3. és-kapcsolat, ahol a vonzatok mindegyikének
A főnévi alaptag általában nem kötődik határozott szintaktikai pozícióhoz, a vonzatosságra a főnév szemantikája utal. A főnév szemantikai alapú vonzatossága okán nem igényel állítmányi szerepet vagy más szintaktikai meghatározottságot (a szerkezeti vonzatok kivételek ez alól). Olyan főnevekre jellemző a vonzatosság, amelyek valamiféle kiegészülésre váró viszony egyik pólusát képezik. A főnév saját jelentése okán is lehet vonzatos, de örökölheti is a vonzatot, ha igére, melléknévre, határozószóra, tehát valamilyen más szófajra vezethető vissza.
jelen kell lennie; 4. kizáró kapcsolat, ahol ugyanabban a jelentésben kizárják egymást a vonzatok. – Legalább három vonzat esetén ezek a lehetőségek kombinálódhatnak is. Egy-egy főnév esetében több vonzatszerkezet is alkotható. A vonzat szemantikai jegyeit három kategóriába soroltam: élő, élettelen, illetve mindkettő. • Az előre kidolgozott szempontok szerint megvizsgáltam az összes főnevet, megállapítottam a lehetséges vonzataikat, a vonzatkapcsolódásokat, illetve a szemantikai kategóriákat.
Doktori dolgozatomban a főnévi vonzatosságot vizsgálom a magyar nyelvben. Témaválasztásomat döntően befolyásolta az a tény, hogy a főnevekre vonatkozó valenciakutatás kevéssé kidolgozott területe a magyar nyelvtudománynak. Célom az, hogy a téma sokoldalúsága ellenére minél átfogóbb képet adhassak erről a területről, s hogy igazoljam, hogy más szófajokhoz hasonlóan a főnevekre is jellemző a vonzatosság.
• A vonzatosság és a jelentés kapcsolatának bemutatása során, illetve a vonzatosság viszonylatában vizsgált képzett főnevek tárgyalásakor vonzattáram adatainak az elemzését szótári jelentésszerkezetek vizsgálatával is összekapcsoltam. A szótári vizsgálat alapját a Magyar értelmező kéziszótár második, átdolgozott kiadása szolgálta. Ennek a munkálatnak a során – a két említett esetben más-más módon – a főnevek jelentéseit, jelentésszerkezeteit a lehetséges vonzatok tükrében elemeztem,
II. A kutatás módszere
hasonlítottam össze.
Dolgozatom készítése során több módszert is alkalmaztam.
• Meghatároztam a főnévi alaptag és a határozói, jelzői vonzatok közti
• Első lépésben a témát szorosan érintő szakirodalmat tekintettem át kritikai
jelentésviszonyokat. Vonzattáramból kigyűjtöttem az ugyanahhoz a vonzathoz tartozó
jelleggel. A szakirodalom főnévi vonatkozásai kevéssé kidolgozottak, inkább elméleti
főneveket, majd megállapítottam a jelentésviszonyokat. Több vonzat megléte esetén
jellegű megközelítések.
meghatároztam a tipikus kapcsolódásokat, és ebben az esetben is megállapítottam a
• Egy olyan, a gyakorlatban is alkalmazható vizsgálati metodikát dolgoztam ki,
lehetséges jelentésviszonyokat.
amellyel a magyar vonzatos főneveket mélyrehatóbban meg tudjuk vizsgálni. 3
4
• Főnévi adatbázisomban különféle keresési módok közül lehet válogatni
IV. Eredmények, tézisek
(www.webit.hu/fonevlista). Az elkészített vonzattárban azt vizsgáltam, hogy milyen
A főnévi vonzattár. Munkám alapja a több szempontú keresési módozatokkal
módon csoportosíthatók a főnevek, és az egyes csoportokból milyen következtetéseket
rendelkező, 30 ezer főnevet tartalmazó vonzattár (www.webit.hu/fonevlista). Ennek
lehet levonni. Számos gyakorlati példa elemzése alapján dolgoztam ki téziseimet a
elkészítéséhez meg kellett határoznom a lehetségesen fölvehető vonzatfajtákat is: a
főnévi vonzatosságról.
vonzattárban 29 főnévi vonzatfajta szerepel. A főnévi vonzatok jellemzése. Az igékhez, a melléknevekhez hasonlóan a
III. A dolgozat felépítése Dolgozatom két fő részre tagolódik. Az első tudománytörténeti jellegű, amelyben elsősorban hazai, de külföldi szerzők műveit is bemutatom. Szerepelnek ebben a részben igei és melléknévi vonatkozások, szinkrón nyelvleírás és nyelvtörténet, hagyományos és strukturalista megközelítés, valamint magyar, német, olasz nyelvre vonatkozó kutatások is. A dolgozat második fele – bizonyos esetekben szakirodalmi vonatkozásokkal – tartalmazza a saját rendszerezésemet. Itt a fejezetek azoknak a szempontoknak felelnek meg, amelyeket a főnévi vonzatosság vizsgálatánál
főnevekre is jellemző a vonzatosság. A főnévi vonzatok – hasonlóan minden más szófaj vonzataihoz – valamiféle hiányt pótolnak. Az alaptag jelentésének olyan kiegészüléséről van szó, amely valamiféle szintaktikai formában realizálódik. Egyfajta függőségi viszony áll fenn az alaptag és a vonzat között. A szó szemantikai tulajdonságaira a szintaktikai szerkezet ad választ. Az alaptag megkívánja egy másik tag, a bővítmény meglétét, előírja jelentéstípusát s többnyire az alakját is. Az alaptag mellett a bővítménynek is meghatározott szemantikai jegyekkel kell rendelkeznie. Olyan főnevekre jellemző tehát a vonzatosság, amelyek valamiféle kiegészülésre váró
feldolgozandónak tartok. Az alábbi főbb témaköröket tárgyalom: elsőként rövid történeti áttekintést adok a vonzatosság területén végzett hazai kutatásokról. Itt H. Molnár Ilona, Károly Sándor, Thimar Márta, Komlósy András és mások igei és melléknévi szerkezeteket feldolgozó kutatásaival foglalkozom. Ezt követően az alaptag és a vonzat kérdése, majd a különböző vonzatpróbák tárgyalása következik. A főnévi vonzatok nyelvtörténeti vonatkozásai után a jelen nyelvállapotát feldolgozó német és olasz nyelvi munkákat mutatok be. A tudománytörténeti rész utolsó fejezete ismét a magyar főnévi vonzatokat érinti, itt a hazai kutatások közül Tamásiné Bíró Magda, Szabolcsi Anna, Laczkó Tibor, Rácz Endre és Balogh Judit munkáit ismertetem. A saját rendszerezésemet tartalmazó második rész a következő témaköröket érinti: a főnévi vonzatosság tulajdonságai; a vonzat és a jelentés kapcsolata; a képzés hatása a vonzatosságra, ezen belül az -ás, -és és a -ság, -ség képzős szavak vizsgálata; a birtokos jelző vonzatossága; az alaptag és a vonzat viszonyának az elemzése, illetve a vonzatos főnevek csoportosítása a jelentésviszonyok és a vonzatok, illetve a vonzatok kapcsolódási típusai szerint. A befejező fejezetben összegzésként megjelölöm azokat a
relatív viszony egyik pólusaként szerepelnek, tekintet nélkül arra, hogy képzett vagy egyszerű, nem képzett főnevekről van szó. A főnévi vonzatok létjogosultságával az összetett jelző kérdése is összefügg. Munkámban több szempontból jellemzem a főnévi vonzatosságot. Ezen belül többek között azt is meghatároztam, hogy mely esetekben beszélhetünk a főnév kötelező vonzatairól. Néhány típus ezek közül: kötelező vonzat 1. a mértékjelölő főnevek mellett a mennyiségjelző, pl. három méter (szalag); 2. a mentében, dőltében, közeledtével, féltében stb. típusú, igére visszavezethető, határozóragos főnevek mellett vagy a birtokos jelző, vagy valamely határozó stb. Megállapítottam, hogy a fakultatív jellegű kötöttségnek intenzitásbeli fokozatai vannak. A főnévi vonzatok között megkülönböztettem a szerkezeti és a szemantikai vonzatokat. Az előbbiekhez tartozik például az állítmányi pozícióban álló főnév, a hogy kötőszós (tartalomkifejtő) alanyi mellékmondat, pl. kár, hogy megint esik az eső; a genitivus objectivus és subjectivus, igaz, itt a transzformációból adódik a vonzatosság. A műveltető, a szenvedő és a mediális igék szerkezeti vonzatait megtaláljuk a nomen actionisi jelentésű -ás, -és képzős főnevek mellett is. A
témaköröket, amelyek későbbi feldolgozásra várnak. 5
6
szemantikai vonzatosság esetében a szó jelentése okán kívánja meg a kiegészülést,
Jelentések közti különbséget okozhat a vonzatszám és a vonzatfajta együttes eltérése,
szemantikájában hordozza a vonzatosságot, pl. szemelvény vmiből.
pl. idézés a bíróságra – idézés Aranytól a Toldiból, de a jelentéskülönbség abból is
A dolgozatban részletesen ismertetem, hogy a főnév esetében mely
eredhet, ha a vonzatfajta változatlan, viszont a bővítmény szemantikai specifikációja
bővítményfajták tölthetik be a vonzat szerepét. A legjellemzőbbek a következők. Az
eltérő, pl. a gyógyszer beadása a gyereknek – a labda beadása a csatárnak. A
állítmányi szerepű főnév mellett az alany szerkezeti vonzat. Vonzat lehet többek
jelentéskülönbség bizonyos esetekben a kontextus alapján magyarázható.
között a hogy kötőszós (tartalomkifejtő) alanyi mellékmondat, ahol a főmondati
A
vonzat
és
a
jelentés
viszonylatában
megmutatkozó
általános
állítmány elvont jelentésű főnév (l. fent). Kötött bővítmény lehet a határozó, pl.
szabályszerűségek után az árnyalatnyi eltéréseket mutatom be, amelyekre vonzattáram
félelem vkitől, illetve a hogy kötőszós (tartalomkifejtő) kötött határozói mellékmondat,
készítése közben figyeltem fel. Itt olyan különbségekről van szó, amelyek a
pl. Béla félelme attól, hogy nem megy át a vizsgán, az összetételszerű határozós
jelentésbeli, használatbeli eltérések során mutatkoznak. Néhány típus ezek közül: ha
szószerkezeteket, pl. a foglyok szabadon bocsátása. A főnévi igenév szintén betöltheti
bizonyos főneveket konkrét vagy abszolút értelemben használunk, amellett hogy a
a vonzat szerepét többnyire határozói értékkel, pl. (van benne) mersz (sziklát) mászni.
jelentés fő jegyei nem változnak meg, vonzataik különbözhetnek, pl. az író regénye az
A főnévnek birtokos jelzői, pl. az én druszám, minőségjelzői, pl. furcsa ízlés, kijelölő
elmúlásról – a regény (epikai műfaj, itt nincs vonzat). Bizonyos szavak esetében a
jelzői, pl. pesti hídfő és mennyiségjelzői, pl. öt kiló vonzata is lehet. A tartalomváró
szójelentés változatlan volta mellett a vonzathasználatban különbség mutatkozik abban
főnevek, pl. lényeg, dolog, tartalom stb. esetében a tartalmi kiegészülés igénye mellett
a tekintetben, hogy a bővítmény élőre vagy élettelenre vonatkozik, pl. Arany-antológia
a szintaktikai kiegészülés formája nem határozott: lehet főnévi igenév, mellékmondat
– antológia Arany műveiből; más esetben nem az élő–élettelen szembenállása okozza
stb. Más típusú főneveknél, pl. periódus, ciklus csak a kötöttség ténye nyilvánvaló,
a különbséget, hanem a nézőpontbeli különbség, pl. híd a folyón – híd a két part
fajtája, formája nem meghatározott, pl. választási ciklus, két ciklus(ra szóló
között. Vannak olyan vonzatok is, amelyek azért kerülnek eltérő struktúrába
megbízatás).
ugyanazon szójelentés mellett, mert kizárják egymást, pl. bujdosás az erdőben –
A vonzatosság és a jelentés. Dolgozatomban amellett érvelek, hogy a vonzatosság és a jelentés kapcsolata elválaszthatatlan egymástól. Korábbi kutatás (l. a
bujdosás az erdőbe. A vonzatok elemzése, vizsgálata a szójelentések pontosabb kidolgozását, feltérképezését szolgálhatja.
dolgozatban Forgács 1996) szempontjait alapul véve szótári (ÉKsz.2) vizsgálattal
A szóképzés és a vonzatosság. Hogy a szóképzés során a főnév megtartja az
bizonyítom ezt. A vonzattáramban lévő vonzatos főnevek lehetséges vonzatait és az
alapige, -melléknév stb. vonzatát, általánosító jellegű kijelentés. Dolgozatomban azt
értelmező szótárban szereplő jelentéseiket elemzem. Elsősorban azokra a jelentésekre
bizonyítom, hogy ha az esetek nagyobb részében nem is érhetők tetten az alapszó és a
koncentrálok, amelyeknél a vonzat is megjelenik. A jelentések megváltozása a vonzat
származék tekintetében a vonzat és a jelentés változásai, azt mégsem jelenthetjük ki
változását eredményezheti, s ugyanez fordítva is igaz. A vonzatosság és a jelentés
általános érvénnyel, hogy a származék minden esetben megtartja az alapszó vonzatát.
szoros összefüggését bizonyítja az, hogy a főnév jelentései között az eltérés általában
Nem elhanyagolható azoknak a szavaknak a mennyisége, amelyeknél változást
abból adódik, hogy a jelentésekhez tartozó vonzatok száma vagy fajtája különbözik.
tapasztalunk a jelentés és a vonzat függvényében. Munkámnak ebben a részében a
Eszerint a következő csoportok alkothatók: a főnév jelentései közt a különbség
vonzatosság szempontjából vizsgáltam a szóképzést. A sorrendiségtől függetlenül a
adódhat a vonzatszám eltéréséből, pl. az iskola befejezése – az előadás befejezése egy
szóképzés és a jelentésváltozás, illetve a jelentésváltozás és a szóképzés kapcsán a
dallal, vagy a vonzat fajtájának az eltéréséből, pl. kellemes atmoszféra – öt atmoszféra.
vonzat nem közvetlenül a képzés, hanem a jelentés megváltozása miatt módosul(hat).
7
8
Tehát az alapszói és a származékszói jelentéseket vizsgáltam a vonzatosság függvényében. Így nem kizárólag jelentésváltozások elemzéséről van szó, hiszen a vonzattal való kapcsolódás is szerepet játszott a szempontok kialakításában. Arra kerestem a választ, hogy a vonzat és a jelentés hogyan viselkedik együtt a képzés során. A vonzattáramban lévő -ás, -és és -ság, -ség képzős szavakat vizsgáltam ebben 2
a tekintetben. Az ÉKsz. -ban szereplő alapszói és a származékszói jelentéseket, illetve az általam megállapított vonzatokat hasonlítottam össze, s ennek eredményeképpen alakítottam ki a csoportokat a meghatározó, tendenciaszerű jelenségek alapján.
• a nomen actionisi jelentés nem marad meg, megváltozik a vonzat és a jelentés is, pl. ízlik vkinek → ízlés vmilyen; • a jelentés többnyire változatlan (nomen actionis), a vonzat eltérhet, pl. csúfolódik vmin, vkivel → csúfolódás vkiről, vmin, vkivel; • nem minden alapszói jelentés él tovább a főnévi származékban, pl. a viselkedik ’előírásszerű magatartást tanúsít’ jelentése nem jelenik meg a származékban; • az ige jelentése és vonzatai több származékban jelennek meg, pl. megél vmit, vmiből → megélés vmié, vmiből → megélhetés vmiből.
Az alapszót és a -ság, -ség képzővel ellátott származékát vizsgálva a vonzat és a
Dolgozatomban rámutattam, hogy a tárgyi vonzattal rendelkező igék nagy
jelentés tekintetében megállapítható, hogy az esetek nagyobb részében nem történik
részének különféle, már lexikalizálódott származékában a -ra, -re, illetve a -ról, -ről
változás. A következő típusokba sorolhatók azok az esetek, ahol eltérés mutatkozik:
ragos határozó szerepel vonzatként (igényel vmit → igény vmire, bejelent vmit →
• az alapszó és a származék eltérő jelentésekkel, eltérő vonzatokkal rendelkezik, pl.
bejelentés vmiről) függetlenül attól, hogy az ige vagy a főnév volt-e korábbi
kész vmire → készség vmihez;
keletkezésű. Az ige tárgyi vonzata a főnévi származékban függetlenül a szó eredetétől
• a jelentés és a vonzat egy-egy esetben megegyezik, pl. képes vmire → képesség vmire, vmilyen;
egységes módon nyilvánul meg. A birtokos jelző. A főnévi vonzatosság legösszetettebb területe a birtokos jelzői
• a jelentésszerkezetben közös és eltérő jegyek is találhatók, a vonzatok azonban különbözőek, pl. rendetlen → rendetlenség vhol;
vonzatok vizsgálata. Többféle szempont alkalmazásával meghatároztam azokat az eseteket, amikor vonzatnak tekinthetjük a birtokos jelzőt: egyrészt kizárólag a
• a jelentések megegyeznek, a vonzatok azonban (részben) különbözőek, pl. azonos vmivel → azonosság (vmié) vmivel = vmik között.
szemantikai kritériumok alapján, másrészt a szinonim vonzatok felől, de vannak esetek, amikor a szintaktikai, illetve a morfológiai sajátosságokat is figyelembe kell
Az -ás, -és képzős szavak körében az alapszó és a származék viszonylatában a vonzat
vennünk. Ezek a szempontok más-más szócsoportokat érintenek. A kötelező szótári
és a jelentés nagyrészt szintén megegyezik. Az alábbi esetekben mutatkozik eltérés:
vonzatokra fókuszáltam, s ezeket határozottan megkülönböztettem a szerkezeti
• a főnévhez az igeitől eltérő (nem nomen actionisi) jelentés mellé új vonzat társul,
átalakítás miatti vonzatoktól. (A szemantikai alapú vonzatosság és a szinonim
pl. jótáll vmiért, vmiről → jótállás vmire;
vonzatosság kivételnek tekinthető a kötelező vonzatosság alól.) Több vonzat megléte
• a főnév jelentései mellett elmarad a vonzat, pl. foglalkozik vmivel → foglalkozás;
esetén akkor tekintettem vonzatnak a birtokos jelzőt, ha az kötelezően a szerkezet
• nem minden igei vonzat jelenik meg a főnévi származék mellett, a főnév (nem
részének tekinthető. Ennek az az oka, hogy a fakultatív vonzatok meghatározása a
nomen actionisi) jelentése eltér az igei jelentéstől, pl. ront vmit, vkire, vkinek, vki ellen → rontás vkire;
birtokos jelző esetében különösen problematikusnak tekinthető. 1. A szemantikai valencia. A főnevek esetében a szemantikai valencia kiemelt
• a jelentés változik, a vonzatok között egyezés és eltérés is található, pl. ajánl vmit, vkinek, vmiért → ajánlás vmire, vkinek, vkitől;
fontosságú szerephez jut. A birtokos jelzőre alkalmazva azonban ez a módszer nem tekinthető teljesen egységesnek, mivel különbség van a vonzatos szavak között. Ebben a tekintetben fokozatokat is meg lehet különböztetni. Megállapíthatjuk, hogy a szavak
9
10
lehetnek szemantikai alapon kötöttek, elismerve, hogy az ide tartozó szavak között
vizsgáltam, hogy ezeknél a szavaknál mikor kötelező szótári vonzat a birtokos jelző,
vannak kötöttségbeli különbségek.
tehát nem a szintaktikai átalakítás eredményeként létrejött genitivus subjectivusról,
Készítettem egy csoportosítást azoknak a főneveknek az alapján, amelyeknél
illetve genitivus objectivusról van szó. Itt a következő megállapításokat tettem.
jelentéstani alapon vonzatnak tartottam a birtokos jelzőt. Ide elsősorban a szorosabb
Elsőként a kötelező tárgyi vonzattal rendelkező igékre visszavezethető -ás, -és végű
kötöttséget kívánó lexémákat soroltam. A főbb kategóriákon belül több típust
főnevekről lesz szó. Itt a birtokos jelzőt szótári vonzatként is számon tartják. Ez a
különböztettem meg:
megállapítás azonban kiegészítésre szorul. Azokban az esetekben, amikor az -ás, -és
• Személy(ek)re, létezés(ük)re, illetve egymáshoz való kapcsolataikra jellemző
végű főnév alanyi pozícióban szerepel, kötelező vonzat a birtokos jelző, kivéve, ha a
viszonyok. Például: élő–élő kapcsolat rokoni alapon, nem megfordítható viszony,
birtokos jelző tartalma kifejezhető tárgy, illetve határozó formájában, pl. a
pl. anya; egyediség, belső tulajdonság, illetve azzal kapcsolatos fogalmak, pl.
lefegyverezés a terroristákat térdre kényszerítette stb. Ilyenkor nem is tesszük ki a
gusztus stb.
birtokos jelzőt. Ha nem feleltethető meg a birtokos jelző a tárgynak vagy a
• Tárgyra, dologra, személyre jellemző kapcsolódások. Például: valaminek az
határozónak (esetleg más mondatrésznek), akkor viszont kötelező a birtokos jelzői
alapját, illetve lényegét képező tárgy, fogalom, pl. lényeg; valaminek a lényegét
vonzat. Amikor nem alanyi szerepben van a főnév, kötelező a birtokos jelzői vonzat,
meghatározó szellemi jegyek, pl. tartalom stb.
ha az a mondat alanyával, esetleg tárgyával, határozójával, az alany birtokos jelzőjével
• Rész–egész kapcsolat, kiemelkedés valamiből, hozzátartozás valamihez,
stb. nem egyezik meg, tehát ha más mondatrésszel nem tudjuk egyértelműen kifejezni.
valakihez, alá-, fölérendeltségi viszony. Például: szerves kapcsolat (test)rész–
Ezt azért kell megvizsgálni, mivel a kötelező birtokos jelző szerepét át tudja venni más
egész, pl. szájszeglet; rész–egész viszony egyén és csoport, csoport és egyén
mondatrész, pl. a bírókat ismerve lefizetéssel nem mész semmire stb. Ha azonban ezt a
viszonylatában, pl. beltag stb.
funkciót más mondatrész nem veszi át, ki kell tennünk a birtokos jelzőt, pl. az áru
• Azok a birtokos személyjellel álló szavak tartoznak ide, amelyeknek egy-egy
hirdetésével sem mentek sokra. Nem tesszük ki viszont akkor, ha tautológiát eredményezve a birtokos jelző és a mondat valamely más mondatrésze ugyanaz lenne,
jelentésben még él az abszolút tövű alak (ÉKsz.2 alapján), pl. holdudvar stb. Munkámban részletesen tárgyalom a szinonim szerkezetek szerepét a birtokos jelzői vonzatok megállapításában. Azt állítom, hogy a határozói vonzattal szinonim birtokos jelző is vonzat. Ha a határozót vonzatként határozzuk meg, akkor a vele szinonim birtokos jelzőről sem állíthatunk mást. A tézisemet az a tény is igazolja, hogy ez a gondolat analóg az ige vonatkozásában a tárgy és a határozó váltakozásával. Ennek a tételnek sokirányú vonatkozásait, beleértve a transzformációból adódó birtokos jelzői vonzat szerepét is a szinonim vonzatosságban, a dolgozatban
pl. *a ruha készítésének hibái miatt a ruha egy hónapon belül elszakadt. Összefoglalva: bizonyos szintaktikai környezetben a birtokos jelző szerepét, tartalmát kifejezheti más mondatrész, így nem kell minden esetben megjelennie a kötelező tárgyi vonzatnak birtokos jelzőként, ugyanakkor valamilyen más formában jelen kell lennie. Az ilyen esetekben, amikor nem birtokos szerkezetről van szó, ahol az irányító tag a birtokos jelző, ezt a funkciót más mondatrész veszi át. A jelentésviszony megmarad, csak azt nem minden esetben a birtokos jelző fejezi ki. Ha csak határozói vonzata van a szónak, a határozói vonzat mellett nem kell az
részletesen elemzem. 2. A szintaktikai valencia. A szintaktikai valencia munkámban az igéből képzett -ás, -és és a melléknévből, melléknévi igenévből képzett -ság, -ség képzős szavakat
ige alanya örökeként a birtokos jelzőnek megjelennie sem akkor, ha alanyi, sem akkor, ha nem alanyi szerepű a származékszó, pl. az emberektől való elzárkózás nem jelent
érinti. A származékoknál is megjelenő alapszói jelentéseket vettem figyelembe. Azt 11
12
megoldást a bajokra; az emberektől való elzárkózással nem oldasz meg semmit. A birtokos jelző itt nem lesz kötelező szótári vonzat.
3. Az alaki vonzatosság. Léteznek olyan szavak, amelyek szótári alakjukban birtokos személyjellel vannak ellátva, pl. széle. Ezeket a szavak szintén kötelezően
A tárgy és a határozó váltakozása esetén ugyanazt tapasztaljuk, mint amit a tárgy, illetve a határozó esetén láthattunk külön-külön.
vonzatosnak tarthatjuk, morfológiájuk is utal rá, hogy a jelentésük kiegészítésre vár. A vonzatra morfológiai szinten is utalás történik. Dolgozatomban azt állítom, hogy nem
Megvizsgáltam azt az esetet is, amikor határozói és kötelező tárgyi vonzata
minden egyes szám harmadik személyű birtokos személyjellel ellátott szóalakhoz (pl.
egyszerre van az igének. A kötelező tárgyi vonzat birtokos jelzői formában jelenik
kutyája) járul birtokos jelzői vonzat. Amellett érvelek, hogy az alaki alapú
meg, illetve a már ismertetett szintaktikai körülmények között azt más mondatrész is
vonzatosság nem keverhető össze a birtokos paradigmával. Attól, hogy egy szó
kifejezheti, a határozói vonzat változatlan marad.
birtokos személyjellel van ellátva, a birtokos jelző még nem lesz vonzata, nem a
A mediális igéket is elemeztem ebből a szempontból. Itt arra az eredményre
birtokos személyjel ténye írja elő a bővítményt. A birtokos jelző írja elő a birtokos
jutottam, ahogy amennyire a kötelező tárgyat vonzó cselekvő és műveltető ige
személyjelet, ezért jelenik meg. Ezért az egyeztetést és a vonzatosságot
ragaszkodik a vonzatához a származékokban is, hasonló figyelhető meg a mediális
szétválasztandónak tartom egymástól.
igénél az alannyal kapcsolatban, kivéve az alanytalan és a fakultatív alanyú igéket. Azt
Többnyire formai kritériumok alapján csoportosítottam azokat a szavakat,
állítom, hogy a mediális igéknél valamilyen módon, valamilyen mondatrész
amelyek szótári alakjukban is birtokos személyjellel vannak ellátva. Ennek része egy
formájában utalni kell az eredeti ige alanyára, pl. a halállományban a pusztulás télen
kisebb csoport, ahol tipikus végződésű származékszavak szerepelnek, amelyek bár
történt; a kártevők pusztulásával megszűntek a bajok. Más a helyzet azonban, ha már
rendelkeznek abszolút szótári tővel, általában birtokos jelzői vonzattal állnak. Néhány
lexikalizálódott, nem nomen actionisi jelentésű lexémáról van szó, pl. sorvadás.
típus az alaki vonzatosság szerinti csoportosításból: alapalakjukban birtokos
Mindent összevetve: továbbgondolást igényel, hogy a származékoknál miért a
személyjellel ellátott ikerszavak, tagadó mondatokban fordulnak elő, pl. híre-hamva;
kötelező tárgyi vonzatú igék tárgyi vonzatának, illetve a mediális igék alanyi
rokoni kapcsolatok jelölői, pl. fia; -ék képzővel ellátott, igéből képzett főnevek egy
vonzatának kell megjelennie valamilyen formában.
része tartozik ide, cselekvés, történés eredményét jelölő szavak, esetraggal elláthatók,
A melléknévből, melléknévi igenévből képzett -ság, -ség képzős főneveket is
pl. sarjadék stb.
megvizsgáltam a birtokos jelzői vonzat függvényében. A határozói vonzat megőrzése
Megvizsgáltam azt az esetet is, amikor a birtokos jelző zéró valenciaként jelenik
mellett tehát azt vizsgáltam, hogy az alany megjelenik-e a származékoknál kötelezően
meg. Néhány típus ezek közül: időjárási jelenségek, pl. mennydörgés, ikerszavak, pl.
birtokos jelzőként, vagy (hasonlóan az igei származékokhoz) nem kell szótári
zenebona, a kiegészülés hiánya szemantikai alapra vezethető vissza, pl. szóbeszéd stb.
vonzatként számon tartanunk. Ez utóbbi tűnt elfogadhatónak, függetlenül attól, hogy a
Összegezve: a birtokos jelző vonzatosságát bemutatva a szemantika, a
képzős főnév milyen mondatrészi szerepben áll. Tehát vagy valamiféle általános
szintaktika (azon belül elhatárolva a tisztán szerkezeti, transzformációból adódó
érvényű kifejezést jelöl a -ság, -ség képzős főnév, pl. nagyon fontos a tudatosság a
vonzatosságot a szótárban is jelölendőtől) és a morfológia köré csoportosítottam a
matematikai feladatok megoldásában; vagy az alapszó alanya nem birtokos jelzőként,
főbb szempontokat. Azt mondhatjuk ezek alapján, hogy fő jellegében háromszintű,
hanem más mondatrész formájában fejezhető ki, pl. a segélyre való jogosultságot
hárompólusú a birtokos jelző vonzatossága. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ezek
Bélánál nem kérdőjelezték meg.
kizárólagos szempontok lennének, inkább valamiféle megkülönböztető jelleget adnak.
13
14
Az alaptag és a vonzat viszonya. Munkámban a határozói és jelzői vonzatosságot a főnévi alaptag és a vonzat közti jelentésviszony alapján vizsgáltam. A jelentésviszonyok minden esetben szemantikai kategóriát jelölnek. Vonzattáramból kigyűjtöttem vonzatfajtánként az egyvonzatos szavakat, a szinonim és a többes kapcsolódással rendelkezőket, majd a meghatározó viszonykategóriák alapján osztályoztam őket.
• elvont–konkrét különbsége a szemantikai specifikáció okán, pl. híd a folyón át = híd a folyó felett ↔ híd a szíveken át ≠ híd a szívek felett; • rész–egész jegyek, metonimikus jelentés miatti eltérés, pl. dugulás a wc-ben = a wc dugulása ↔ dugulás a házban ≠ a ház dugulása; • használatbeli eltérések a bővítmény szemantikai tartalmának egyneműsége alapján, pl. egyenlőség a kutyák és a macskák között = a kutyák egyenlősége a
A vonzatos főnevek körében a szavak többsége egy vonzattal rendelkezik. Csoportosításomban az egyvonzatos szavakhoz tartoznak jellegzetesen az olyan esetek, amikor például valamiféle kétirányúságból, kétpólusú viszonyból csak az egyik jelenik meg, pl. kitagadás a klánból, az egyoldalú, nem kölcsönös viszonyok, pl. terhesség a babával, amikor az eredmény és az eredet egymással nincs összekapcsolva, pl. tagozódás csoportokra, kifejlődés a magból stb. Megállapítottam, hogy az egy vonzattal rendelkező főnevek körében a minőségjelző és a kijelölő jelző váltakozást mutat a birtokos jelzővel. A birtokos jelző felválthatja, mentesítheti a minőség-, illetve a kijelölő jelzőt anélkül, hogy szinonim szerkezetet alkotnának, pl. a zavart lelkiállapot/Pista lelkiállapota.
macskákkal = a kutyák és macskák egyenlősége ↔ egyenlőség az emberek között ?≠ az ember egyenlősége az emberrel ?≠ az ember és ember egyenlősége. Megvizsgáltam néhány olyan esetet is, amikor a szinonim szerkezetek között funkciómegoszlás, funkcióváltás alakul ki. Itt a szinonimitást illetően két típussal: egy gyengébb és egy erősebb mértékű eltéréssel számoltam. Azt a következtetést vontam le ebből, hogy a szinonim szerkezetek egy folyamatos változásban lévő rendszernek az aktuális találkozási pontjait adják. Megállapítottam,
hogy
mely
jelentésviszonyok
jellemzik
a
szinonim
szerkezeteket. Néhány ezek közül: az érzelmi viszonyulás különféle típusai, pl. utálat a szomszéddal szemben = utálat a szomszéd iránt, az okság kifejeződése, pl. izgalom a
Szinonim vonzatok esetében ugyanaz a jelentésviszony két- vagy többféle vonzat segítségével is kifejezhető. Munkámban bemutatom, hogy a szinonim szerkezetek körében a szinonímiát illetően milyen egyensúlybeli eltolódásokról beszélhetünk. A teljes szinonímia mellett a részleges szinonímiával is számolhatunk, ahol az alábbi típusokat különböztettem meg: • élő–élettelen különbsége miatt térnek el a szerkezetek jelentései egymástól, pl. ismertetés a regényről = a regény ismertetése ↔ ismertetés a diákról ≠ a diák ismertetése;
vizsgától = izgalom a vizsga miatt, a tekintethatározói viszony kiemelő funkcióval, pl. klasszis úszásban = klasszis úszásból = az úszás klasszisa stb. Meghatároztam a többes vonzatkapcsolódás esetén is, tehát ha a főnév legalább két, nem szinonim vonzattal rendelkezik, hogy melyek a tipikus, meghatározó jelentésviszonyok. Néhány példa a legjellemzőbbek közül: a téma-viszony többféle kiegészítéssel, pl. Béla elbeszélése a kutyájáról; az eredet és az eredmény megjelenése, pl. fordítás olaszról magyarra; mozgás mindkét végpontjának kiemelése, pl. áramlás a folyóból a tengerbe stb.
• élő–élő különbsége miatti eltérések a szemantikai specifikáció okán a szerző–műviszony esetében, pl. komédia a lóvá tett lovagokról = a lóvá tett lovagok komédiája ↔ komédia Shakespeare-ről ≠ Shakespeare komédiája;
A vonzatkapcsolódásokban (szinonim vagy többes) résztvevő vonzatok nem kizárólagos kapcsolatokat alkotnak egymással, hanem egy-egy vonzat a különböző jelentésviszonyokban más és más vonzatokkal kapcsolódhat. Vonzattáram adatai
• élettelen–élettelen különbsége a szemantikai specifikáció okán, pl. hörpintés a
alapján példák bemutatásával bizonyítottam azt, hogy vannak vonzatok, amelyek
limonádéból = a limonádé hörpintése ↔ hörpintés a pohárból ≠ a pohár
tendenciaszerűen csak egyfajta vonzattal alkotnak kapcsolatot, pl. ellen, míg mások
hörpintése;
jellegzetesen több másikkal is kapcsolódnak, pl. szemben. Így egyfajta háló rajzolódik 15
16
ki a kapcsolódásokból. Nemcsak a kapcsolódási típusokat határoztam meg a vonzatok
A csoportosítás felépítése mindhárom típusnál a következő: a legnagyobb
között, hanem a hajlamot is, tehát azt, hogy az adott kapcsolódási típus mindkét (vagy
egységek a főbb csoportok, főbb jelentésviszony-kategóriák. Azon belül szerepelnek
több) vonzat szempontjából is meghatározó-e. Nagyobb részben kölcsönös a
az egyes vonzatok, illetve vonzatkapcsolódások, a rájuk sajátosan jellemző
dominancia, de néhány esetben nem. Ezek a tendenciaszerű viszonyok árulkodnak a
jelentésviszony leírásával és az alaptagul szolgáló főnevek felsorolásával – ezek az
vonzat természetéről.
alcsoportok. Egy-egy vonzat vagy vonzatkapcsolódás többször is szerepelhet aszerint,
Az említett három fő kapcsolódási típusnak nemcsak az egymástól eltérő jegyeit
hogy hányféle jelentésviszony állapítható meg az adott kapcsolódási formánál, vagyis
elemeztem, hanem a közös metszeteiket is, ha vonzatfajtákat és a jelentésviszonyokat
hányféle alcsoport hozható létre. Ez érinti a háromféle csoportosítás egészét, de a főbb
hasonlítjuk össze. Vonzattáram adatai alapján meghatároztam, hogy a három típusban
csoportokon belül is szerepelhet többször ugyanaz a vonzat, illetve vonzatkapcsolódás.
mely vonzatfajták és mely jelentésviszonyok fordulnak elő mindegyik típusban, legalább kettőben, s melyek azok, amelyek csak egy-egy típusra jellemzők.
V. Összegzés
Rávilágítottam arra is, hogy egy-egy jelentésviszony milyen különböző tartalmú lehet
Kutatásom nem lezárt egység, a jövőben feldolgozandó feladatok között
a háromféle kapcsolódási típust illetően. Bemutattam, hogy van olyan vonzat, amelyik
szerepel a vonzattár tökéletesítése; a lexikai szinonimák vonzatainak összehasonlítása;
egy jelentésviszony-kategórián belül mindhárom kapcsolódási típusban szerepel, pl.
a vonzatosság és a szóképzés összefüggéseinek vizsgálata más képzők vagy
vhonnan, de van olyan is, amelyik csak egy-egyben, pl. felé. Példát adtam arra is, hogy
szócsaládok esetében is; az azonos utótagú szóösszetételek vizsgálata a vonzatosság
egy-egy vonzat több jelentése okán többféle jelentésviszony részese lehet.
tekintetében; az idegen szavak vonzatosságának a kérdése; szószerkezetek,
Ismertettem, hogy egy-egy rendszerezési típusnál melyek a domináns, meghatározó,
mellékmondatok vonzatként való megjelenésének vizsgálata, hogy csak néhányat
az adott típusra jellemző esetek.
említsek. Összefoglalásul elmondható, hogy a főnévi vonzatosságot vizsgálva a
Bemutatom a vonzatos főnevek csoportosítását is, amelyet vonzattáram alapján
korábbi kutatások áttekintésén túlmenően új eredményekkel gazdagítottam ezt a
készítettem. Külön az egy vonzattal álló, külön a szinonim vonzatokkal rendelkező,
területet. Dolgozatom gyakorlati eredményei mellett inkább elméleti jellegében, a
valamint
feldolgozás lehetséges módszereiben látom munkám fő értékét.
külön
tendenciaszerű,
a
többes
domináns
vonzatkapcsolódással típusokat
tüntettem
rendelkező fel
mind
főneveket. a
A
vonzatokat,
vonzatkapcsolódásokat, mind a jelentésviszonyokat illetően. A tendenciát bemutató vizsgálat kiválóan szemlélteti azt, hogy mely vonzatok azok, amelyek inkább önmagukban állnak, melyekre jellemző a szinonimitás, s melyek azok, amelyek inkább egy újabb vonzattal egészülnek ki. Ez egyfajta sajátosság, hajlam, ami többet elárul a vonzatok természetéről. Vannak ugyanakkor olyan vonzatok is, amelyeknél nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik tendencia, kapcsolódási forma igaz rá, mivel mindhárom típus egyformán jelen van, de vannak olyanok is, amelyekre kimondottan egy-egy kapcsolódási típus jellemző.
17
18
