KÖZIGAZGATÁS ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁS- FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (KÖFOP) november 07

KÖZIGAZGATÁS –ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (KÖFOP) 2014-2020

2014. november 07.

CCI

#

Cím

Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program

Verzió

2.0

Első év

2014

Utolsó év

2023

Támogathatóság kezdete

2014. január 1. (1303/2013/EU rendelet 65. cikk (2) pontja alapján) 2023. december 31. (1303/2013/EU rendelet 65. cikk (2) pontja alapján)

Támogathatóság vége Bizottsági határozat száma Bizottsági határozat dátuma Tagállami határozat száma Tagállami határozat dátuma Tagállami határozat hatálybalépésének dátuma Az operatív program hatálya alá tartozó NUTS-régiók

HU Magyarország

2

TARTALOM 1. SZAKASZ: AZ OPERATÍV PROGRAM INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉSRE VONATKOZÓ UNIÓS STRATÉGIÁHOZ ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁRA VONATKOZÓ STRATÉGIA .............................................................................................................................................5 1.1. Az operatív program intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához való hozzájárulására vonatkozó stratégia ..................................................................................................................................5 1.1.1. A program intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához való hozzájárulására vonatkozó stratégiájának ismertetése........................................................................................................................5 A tervezett közigazgatási, közszolgáltatási fejlesztések stratégiai megalapozottsága ............................5 1.2. A forráselosztás indokolása ................................................................................................... 10 2. SZAKASZ: PRIORITÁSI TENGELYEK .................................................................................. 13 2.A.1. Prioritási tengely: A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése ............... 13 Alap, régiókategória és az uniós támogatás kiszámításának alapja ..................................................... 20 2.A.1.1. 1304/2013/EU RENDELET 3 cikk d) i szerinti beruházási prioritás....................................... 20 2.A.1.1.1. Egyedi célkitűzés: Jó kormányzás...................................................................................... 20 2.A.1.1.2. Egyedi célkitűzés: E- Közigazgatás.................................................................................... 23 2.A.2. Prioritási tengely: Szektorokon átívelő közszolgáltatás-szervezés fejlesztése ..................... 27 Alap, régiókategória és az uniós támogatás kiszámításának alapja ..................................................... 30 2.A.2.1. 1304/2013/EU RENDELET 3 cikk d) i szerinti beruházási prioritás....................................... 31 2.A.2.1.1. Egyedi célkitűzés: A közszolgáltatások információs bázisának fejlesztése ....................... 31 2.A.2.1.2. Egyedi célkitűzés: A közszolgáltatás innovációs potenciáljának megerősítése ................ 33 2.A.3. A technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó prioritási tengelyek ismertetése ....................... 38 2.A.4. Prioritási tengely: A Partnerségi Megállapodás keretében tervezett operatív programok végrehajtásához kapcsolódó technikai segítségnyújtás ....................................................................... 38 Alap, régiókategória és az uniós támogatás kiszámításának alapja ..................................................... 40 2.A.4.1.1. Egyedi célkitűzés: Átlátható támogatási rendszer biztosítása ........................................... 40 2.A.4.1.2. Egyedi célkitűzés: A szabályosság biztosítása .................................................................. 41 2.A.4.1.3. Egyedi célkitűzés: Az eredményesség és hatékonyság biztosítása .................................. 43 3. SZAKASZ: FINANSZÍROZÁSI TERV .................................................................................... 47 3.1. Az egyes alapokból származó pénzügyi előirányzat és az eredményességi tartalékhoz tartozó összegek ................................................................................................................................... 47 3.2. Összes pénzügyi előirányzat alaponként és nemzeti társfinanszírozás (EUR) ..................... 47 4. SZAKASZ: INTEGRÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI MEGKÖZELÍTÉS .................................. 54 4.1. Közösségvezérelt helyi fejlesztés (adott esetben) ................................................................. 54 4.2. Fenntartható városfejlesztés (adott esetben) ......................................................................... 54 4.3. Integrált területi beruházás (ITI) (adott esetben) .................................................................... 54 4.4. A legalább egy másik tagállamban működő kedvezményezettekkel az operatív program keretében végrehajtott interregionális és transznacionális intézkedésekre vonatkozó rendelkezések (adott esetben) ...................................................................................................................................... 55 4.5. A tagállam által azonosított programterület szükségleteire is figyelemmel a program szerint tervezett beavatkozásoknak a makroregionális stratégiákhoz és tengeri medencéket érintő stratégiákhoz való hozzájárulása (adott esetben) ................................................................................. 55 5. SZAKASZ: A SZEGÉNYSÉG ÁLTAL LEGINKÁBB SÚJTOTT FÖLDRAJZI TERÜLETEK VAGY A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS VAGY TÁRSADALMI KIREKESZTÉS LEGNAGYOBB KOCKÁZATÁVAL SZEMBENÉZŐ CÉLCSOPORTOK EGYEDI SZÜKSÉGLETEI (ADOTT ESETBEN) .............................................................................................................................. 56 5.1. A szegénység által leginkább érintett földrajzi területek/a kirekesztés által leginkább veszélyeztetett célcsoportok.................................................................................................................. 56 3

5.2. stratégia a szegénység által leginkább érintett földrajzi területek/célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelésére és adott esetben a partnerségi megállapodásban meghatározott integrált megközelítéshez való hozzájárulás ....................................................................................................... 56 6. SZAKASZ: SÚLYOS ÉS TARTÓS TERMÉSZETI VAGY DEMOGRÁFIAI HÁTRÁNYBAN LÉVŐ FÖLDRAJZI TERÜLETEK SAJÁTOS SZÜKSÉGLETEI (ADOTT ESETBEN) ........................... 57 7. SZAKASZ: AZ IRÁNYÍTÁSÉRT, A KONTROLLÉRT ÉS AZ ELLENŐRZÉSÉRT FELELŐS HATÓSÁGOK ÉS SZERVEZETEK, VALAMINT AZ ÉRINTETT PARTNEREK SZEREPE ................. 58 7.1. Az érintett hatóságok és szervezetek .................................................................................... 58 7.2. Partnerek bevonása ............................................................................................................... 58 7.2.1. Az érintett partnereknek az operatív program elkészítésébe történő bevonására tett intézkedések és a partnerek szerepe az operatív program végrehajtásában, monitoringjában és értékelésében ........................................................................................................................................ 58 7.2.2. Globális támogatások (az ESZA tekintetében, adott esetben) .............................................. 59 7.2.3. Összegek elkülönítése kapacitásépítő tevékenységek számára (az ESZA tekintetében, adott esetben) 60 8. SZAKASZ : AZ ALAPOK, AZ EMVA, AZ ETHA ÉS MÁS UNIÓS ÉS NEMZETI FINANSZÍROZÁSI ESZKÖZÖK KÖZÖTTI, VALAMINT AZ EBB-VEL TÖRTÉNŐ KOORDINÁCIÓT BIZTOSÍTÓ MECHANIZMUSOK........................................................................................................... 60 9. SZAKASZ: ELŐZETES FELTÉTELRENDSZER ................................................................... 64 9.1. Előzetes feltételrendszer ........................................................................................................ 64 9.2. Az előzetes feltételrendszer teljesítését szolgáló intézkedések, a felelős szervezetek és az ütemterv ismertetés ............................................................................................................................... 64 10. SZAKASZ: A KEDVEZMÉNYEZETTEK ADMINISZTRATÍV TERHEINEK CSÖKKENTÉSE 80 11. SZAKASZ: HORIZONTÁLIS ELVEK...................................................................................... 82 11.1. Fenntartható fejlődés ............................................................................................................. 83 11.2. Esélyegyenlőség és megkülönböztetés-mentesség .............................................................. 84 11.3. Férfiak és nők közötti egyenlőség .......................................................................................... 87 12. SZAKASZ: KÜLÖN ELEMEK ................................................................................................. 90 12.1. A programozási időszak alatt végrehajtani tervezett nagyprojektek ...................................... 90 12.2. Az operatív program eredményességmérési kerete .............................................................. 90 12.3. Az operatív program elkészítésében résztvevő érintett partnerek ......................................... 90 MELLÉKLETEK (az elektronikus adatcsererendszerbe külön fájlként feltöltve): .................................. 91

4

1. SZAKASZ: AZ OPERATÍV PROGRAM INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉSRE VONATKOZÓ UNIÓS STRATÉGIÁHOZ ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁRA VONATKOZÓ STRATÉGIA 1.1. Az operatív program intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához való hozzájárulására vonatkozó stratégia 1.1.1. A program intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához való hozzájárulására vonatkozó stratégiájának ismertetése

A közigazgatás és a közszolgáltatások megfelelő működése meghatározó szükséglete a modern európai társadalmaknak. Az Európa 2020 Stratégia,a Nemzeti Reformprogram,illetve a Partnerségi Megállapodás célkitűzéseinek elérése nem lehetséges a közigazgatás, illetve a közszolgáltatások hatékonyságának fejlesztése nélkül. Ezt felismerve Magyarország a 2014-2020 időszakban külön operatív program keretében tervezi a közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra átfogó fejlesztéseit végrehajtani. Az operatív program 1. prioritási tengely a közigazgatási fejlesztéseket, 2. prioritási tengely a közszolgáltatási rendszer fejlesztéseit fedi le. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESZA, ERFA és KA végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak, a harmadik prioritási tengelyben. A TERVEZETT KÖZIGAZGATÁSI, KÖZSZOLGÁLTATÁSI FEJLESZTÉSEK STRATÉGIAI MEGALAPOZOTTSÁGA Az operatív program prioritási tengely fejezeteinél kifejtett specifikus célok stratégiai környezetét a következő dokumentumok határozzák meg: 

Magyarország Partnerségi Megállapodása;



Magyary Program 2014-2020;



Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020;



országspecifikus ajánlások és Nemzeti Reformprogram.

A KÖFOP fejlesztései a 11-es számú, a „A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és a hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulása” EU tematikus cél elérését támogatják. A 11-es számú EU tematikus cél területén a Partnerségi Megállapodás több olyan kihívást is felsorol, amelyek a közigazgatás, illetve a közszolgáltatások rendszerének fejlesztését igénylik: 

Az átláthatóság és a korrupció-megelőzés mértéke térségi összehasonlításban még nem kielégítő, ugyanakkor az előző évek viszonylatában történt előrelépés.



A szakpolitikák alkalmazkodóképességét befolyásoló tényezők között kihívást jelent a szervezeti szinten jelentkező kapacitások töredezettsége, valamint a szervezetben található erőforrások nem megfelelő kihasználtsága.



A humán erőforrások stratégiai kezelése terén Magyarország hiányosságokkal küzd (Forrás: OECD), európai összehasonlításban az átlaghoz képest is alacsony a HRM gyakorlatok alkalmazása a kormányzaton belül.

5



Az e-közigazgatás összetettségi foka ma még elmarad a nemzetközi szinttől.

A Partnerségi Megállapodás összefoglalja a 2007-2013 időszak, az Államreform Operatív Programból, illetve az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programból finanszírozott projektjei kapcsán szerzett tapasztalatokat is, a következő szempontokat megfogalmazva a 2014-2020-as időszak tervezéséhez: 

Az ütemezésben figyelembe kell venni e projektek sajátosan hosszú tervezési fázisát.



A források felhasználását a kulcsterületekre kell koncentrálni.



A jövőben nagyobb hangsúly kerül a közpolitikai gondolkodás kialakítására, a szakpolitikai eszközök integrált kezelésére, az államigazgatási szervek költséghatékony működésére, a minisztériumi munka és vezetés átalakítását szolgáló akciókra.



Az eddiginél nagyobb figyelmet kap az ügyfelek jobb kiszolgálása.



Differenciáltabban kell kezelni a fejlesztések terén a közigazgatási és szakigazgatási szervezetek eltérő sajátosságait.



Célirányosabb, mérhetőbb indikátorrendszer kell.



Az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közigazgatás fejlesztési és e-közigazgatási fejlesztések koordinációjára, valamint a kapcsolódó képzési és változáskezelési feladatokra.

A Partnerségi Megállapodás a közigazgatás és a közszolgáltatások területén fejlesztési célként az adminisztratív terhek komplex csökkentését, az átláthatóság növelését, a szolgáltató jelleg megerősítését, a humán erőforrás menedzsment hatékonyságának növelését nevezi meg. A célok elérésre érdekében a Partnerségi Megállapodás a következő tevékenységeket irányozza elő: 

Szervezeti hatékonyság növelés és racionalizálás.



Hatékonyabb emberi erőforrás menedzsment és a közigazgatási dolgozók kompetenciáinak fejlesztése.



További erőfeszítések szükségesek, amelyek a korrupció megelőzését, valamint a közbeszerzési rendszer reformját célozzák.



Az állam közszolgáltató szerepének erősítése a közszolgáltatások fejlesztésének koordinálásával.



Az e-közigazgatás folyamat- és működésfejlesztéssel integrált fejlesztése keretében biztosítani kell az interoperabilitást, az e-közigazgatási szolgáltatások bővítését, színvonalának, hatékonyságának és hozzáférhetőségének növelését, valamint a közigazgatásban dolgozók digitális írástudásának fejlesztését.

A Partnerségi Megállapodás a tervezett célrendszerhez elérendő eredményeket is társít: 

Az e-kormányzási szolgáltatások számának, illetve az adatbázisok és e-megoldások interoperabilitásának növelése.



Átlagos ügyintézési idő csökkenése a még nem egyszerűsített eljárásokban.



Állampolgárok és vállalkozások által az ügyintézésre fordított költségek csökkentése a még nem egyszerűsített eljárásokban.



A közigazgatási szervezetrendszer hatékonysága nő az optimalizált folyamatok számának növekedésével.



Korrupció Érzékelési Index (CPI) értéke javul.



Közbeszerzések esetében az átláthatóság növekszik az elektronizáltság kiterjesztése és a

6

folyamatok reformja által. 

Polgári ügyekben a mediáció és más vitakezelési módszerek szerepének növelése.



A közszolgáltatások terén dolgozók képzettségének javítása.



Elektronizáltan átalakított közigazgatási és közszolgáltatások száma nő (beleértve az agrárközigazgatást és a halászati, halgazdálkodási szakigazgatást).



A közszolgáltatások kínálata racionalizálódik, a párhuzamos közszolgáltatási kínálat és annak költséghatékonysága javul, a térségi szűk keresztmetszetek megszűnnek.

A Magyary Program 2014-2020 kiemelt célja az egyszerűsítés és hatékonyságnövelés, amely kihat a közigazgatás, az állam által működtetett közszolgáltatások valamennyi területére: a feladatok áttekintésére és racionalizálására, az intézményrendszer egyszerűsítésére, valamint az eljárások áttekinthetőbbé, hatékonyabbá tételére. A Magyary Program a2014-2020-as közigazgatási stratégiában megfogalmazott jövőképében ezzel összhangban olyan közigazgatást képzel el, amely 

a közjót szolgáló, egyértelműen meghatározott feladatokat lát el;



eljárási rendje korszerű, ügyfélbarát, következetes és átlátható lesz;



szervezete fenntarthatóan és eredményesen működő, valamint kiszámíthatóan szolgáltató és minden érintett számára elérhető rendszerré válik;



személyi állományát nemzeti hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált közszolgák alkotják.

A Magyary Program szerint folytatni kell a közigazgatás szervezetrendszerének átalakítását, az adminisztratív korlátok csökkentését, meg kell erősíteni a közigazgatás személyi állományát és az elektronikus közigazgatás kiépítését elősegítő környezetet. A Magyary Program 2014-2020 szerint a közigazgatásban egyre erőteljesebben jelenik meg a gazdaságossági és eredményességi elvárás, amely a racionalizálás felé mutat a szervezés és a szervezet folytonos tökéletesítésének, az adminisztráció javításának kényszere által. A Magyary Program a SWOT-elemzés eredményeképpen a következő, KÖFOP szempontjából releváns intézkedéseket definiálja: 

Adminisztratív terhek komplex csökkentése és átláthatóság növelése;



Rugalmas, jó reagáló képességű közigazgatás kialakítása;



A közigazgatás személyi állományának fejlesztése;



Közigazgatási szolgáltatások fejlesztése, az állam szolgáltató jellegének erősítése.

A Program célul tűzi ki azt, hogy a közigazgatási szervezet ésszerűsítése a 2014-2020-as tervezési időszakban is folytatódjon, továbbra is a szervezetrendszer hatékonyabb átalakítását, és az egyes szervek belső működésének hatékonyságnövelését megcélozva (szervezetfejlesztés). Területi szinten át kell tekinteni a további integrálás lehetőségeit, amelynek lényege a még a kormányhivatalokon kívül működő 15 területi államigazgatási szerv működésének áttekintése, és ennek alapján az egyes államigazgatási szerveknek a kormányhivatalokba történő integrálása. Az ésszerűsítés másik irányát a 2010-2013 közötti időszakhoz hasonlóan az átalakított szervezetrendszer egyes elemei, a közigazgatási szervek belső működésének a hatékonyabbá tétele képezi. 7

Ebből adódóan indokolt a korábbi szervezetfejlesztési programok továbbvitele, a lehetséges kedvezményezetti kör kibővítése. A közigazgatás rendszerszintű újrastrukturálása, illetőleg a kormányhivatalok, valamint járási hivatalok felállítását követő működési tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy az államigazgatás korszerűsítésével összefüggő intézkedések között kiemelt létjogosultsága van, a központi közigazgatás kiemelt jelentőségű fejlesztései mellett, a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalaik folyamatos szervezeti továbbfejlesztésének. A legfontosabb intézkedések ennek megfelelően az átfogó, akár rendszerszintű hatékonyságjavulást célzó központi közigazgatási szervezet- és működésfejlesztések végrehajtása, valamint az egyenszilárdságú kormányhivatalok és járási hivatalok kialakítása, a szervezeti működésük ésszerűsítése: Ezek az intézkedések hozzájárulnak a hatékonyabban, egyszerűbben és olcsóbban működő közigazgatás kialakításához, amely mind az állampolgárok, mind a vállalkozások számára számos előnyt tartalmaz a mindennapi életük, működésük során. A Magyary Program is fontos feladatként tekint a közigazgatási szolgáltatások elektronizálására. A Program célként nevesíti a hatékony szolgáltatások lehetőségének a kínálati oldalon történő megteremtését, valamint a felhasználóbarát elektronikus szolgáltatások kifejlesztését és bevezetését, valamint az elektronikus ügyintézésben rejlő lehetőségek kiaknázását. A fejlesztések eredményeképpen egységes, minden digitális platformon hozzáférhető e-közigazgatási szolgáltatásoknak kell létrejönniük. A Magyary Program KÖFOP szempontból releváns utolsó fókuszpontja a közigazgatás személyi állományának fejlesztése, ennek keretében pedig a közigazgatásban, közszolgálatban dolgozók kompetenciafejlesztése. A Program szerint a kompetenciafejlesztés területén kiemelt szerepet kell biztosítani a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára az alap-, és közszolgálati továbbképzési funkcióinak erősítésével. A Program meghatározza az Egyetem, mint képzési és tudásközpont következő időszakra tervezett feladatait is: Az NKE tevékenységéhez kapcsolódóan az alábbi fejlesztési irányok határozhatók meg: 

A képzési igényeinek felmérése és differenciált továbbképzési programok fejlesztése, illetve megvalósítása.



A közigazgatási munkaköri és képesítési rendszer változó képzési igényeit követő és kiszolgáló felsőfokú és továbbképzési programok fejlesztése és megvalósítása.



A közszolgálati tisztviselők idegen nyelvi és szaknyelvi továbbképzésének fejlesztése.



A területi (megyei) közszolgálati továbbképzési - és előmeneteli vizsga központok (e-tanulási pontok) kialakítása.



A köztisztviselők, különösen az önkormányzati és önálló szabályozó szervek specifikus képzési és fejlesztési igényeit szolgáló tudásközpont fejlesztése.



A közszolgálati vezetői karrier fejlesztési igényeit szolgáló képzési programok fejlesztése és megvalósítása.



A közszolgálati továbbképzési oktatástechnológiai és tanulásmódszertani fejlesztés.



A közszolgálati integrált közös hivatásrendi szakmai gyakorlat a közigazgatási képzési területen.



A közszolgálati továbbképzés országos képzéstámogatási környezetének fejlesztése.

8

minőségirányítási,

programfejlesztési

és

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 (NIS) külön pillért szentel a digitális állammal és ennek keretében az e-közigazgatással és kormányzati informatikával kapcsolatos fejlesztéseknek (Digitális Állam pillér). A NIS a SWOT elemzésben meghatározott gyengeségekre és lehetőségekre reagálva átfogó célként nevesíti a kormányzat és a közigazgatás működésének stabil és biztonságos informatikai háttérrel történő támogatását, amely lehetővé teszi a közigazgatás belső folyamatainak, illetve a lakosságot és vállalkozásokat célzó közigazgatási szolgáltatásoknak a nagyarányú elektronizálását, továbbá az állami érdekkörbe tartozó információk és tartalmak széles körű digitalizációját és nyilvános hozzáférhetővé tételét. A NIS a fentiekkel összhangban megfogalmazza a Digitális állam pillérrel, és ennek keretében az eközigazgatással kapcsolatos konkrét célokat is a 2014-2020-as tervezési időszakra. Ezek között kiemeli az elektronikus közigazgatás fejlesztésének folytatását, az online elérhető szolgáltatások körének bővítését: 

2018-ra váljon lehetővé, hogy az állampolgárok és a vállalkozások valamennyi közigazgatási ügyüket elektronikusan intézhessék;



2014-ben – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 2012. és 2013. évi módosításaival, illetve végrehajtási rendeleteivel összhangban – váljon elérhetővé valamennyi, az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (szeüsz).

A NIS jogi szabályozási környezet rendezését követően a következő évek feladataként írja elő az elektronikus szolgáltatások infrastrukturális hátterének (informatikai, back-office) biztosítását, az eközigazgatási szolgáltatások fejlesztését és megfelelő szintű összekapcsolását, a lehető legteljesebb interoperabilitás mellett. Az intézkedések között meghatározza a KÖFOP szempontjából is releváns következő feladatokat: 

A közigazgatási belső folyamatokat és az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat támogató informatikai háttér biztosítása, ennek keretében az intézmények belső folyamatait és szolgáltatásait támogató informatikai háttér biztosítása, és a területi közigazgatás működését támogató informatikai háttér fejlesztése, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (szeüsz) bevezetéséhez szükséges háttérfejlesztések összehangolása.



Az interoperabilitás biztosításához szükséges fejlesztések elvégzése (pl. átjárhatósághoz szükséges jogszabályi háttér biztosítása, elektronikus azonosítás és hitelesítés rendszerének kialakítása, stb.).



Magas szintű és korszerű lakossági és vállalati e-szolgáltatások bevezetése, ennek keretében felhasználóbarát, gyors és kényelmes elektronikus (G2B, G2C) szolgáltatások bevezetése, lakosságnak és a vállalkozásoknak nyújtott közigazgatási szolgáltatások elektronizálása (beleértve az állam által kötelezően nyújtandó, illetve piaci alapon is elérhető szeüsz-ök rendszerének kialakítását)



A területi közigazgatás szolgáltatási és ügyfélszolgálati rendszerének kialakítása (Kormányhivatalok, járási hivatalok, szakigazgatási hivatalok, kormányablakok).

A fenti stratégiai kontextust erősíti a Bizottság országspecifikus ajánlása a közigazgatás korszerűsítésének fontosságáról. A Nemzeti Reformprogram a 2014-2020-as időtáv vonatkozásában pedig az alábbi beavatkozási területeket jelöli meg prioritásként az ajánlás végrehajtásához kapcsolódóan: 

a kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok szervezeti fejlesztése és a területi közigazgatás működésének racionalizálása,



közszolgálati életpálya-modell: továbbképzési-és vizsgarendszer fejlesztések.

A KÖFOP a közigazgatással, közszolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztéseit a prioritási tengelyeknél bemutatott szükségletekre, és a fent szerepeltetett stratégiai fejlesztési célokra alapozva alakítottuk 9

ki, figyelembe véve a Nemzeti Reformprogramban is nevesített Egyszerű Állam már végrehajtott (2014. II. felével záruló) intézkedéseit is.

1. táblázat: A tematikus célkitűzések és a beruházási prioritások kiválasztásának indokolása

Kiválasztott tematikus célkitűzés 1303/2013/EU RENDELET 9 cikk szerint 11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás.

Kiválasztott beruházási prioritás

1304/2013/EU RENDELET 3 cikk d) i) azon közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások nemzeti, regionális és helyi szinten, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a jó kormányzás megvalósítása

A kiválasztás indokolása

Magyarország számára elengedhetetlen a Nemzeti Reformprogramban és a Partnerségi Megállapodásban foglalt célok eléréséhez a közigazgatási, és közszolgáltatási szektor fejlesztése. Szintén ezen beruházási prioritás keretében kerül sor az Európai Digitális Menetrendben megfogalmazott e-kormányzási célokhoz hozzájáruló fejlesztésekre. A közigazgatási szektor fejlesztését az adminisztratív terhek relatív magas mértéke, az átláthatóság terén tapasztalható kihívások, az e-közigazgatási szolgáltatások lehetőségeinek alacsony kihasználtsága, a korszerű humánerőforrás menedzsment megoldások elterjedtségének hiánya, és a 2007-2013 időszakban kialakult jó gyakorlatok kínálta lehetőségek indokolják. A közszolgáltatási szektor fejlesztését a hatékony működés lehetőségeit korlátozó koordinációs hiányosságok indokolják. A közszolgáltatások területén lezajlott országos léptékű átszervezések lehetőséget kínálnak arra, hogy az innovatív jó megoldások elterjesztésével Magyarország jelentős javítsa a közszolgáltatások hatékonyságát, hozzájárulva ezzel az életminőség és a versenyképesség javulásához. (a fenti indokokat az 1. fejezetben és a prioritási tengelyeknél részletesen fejtjük ki részletesen).

1.2.

A forráselosztás indokolása

10

Az egyes tematikus célkitűzések, adott esetben a beruházási prioritások számára nyújtott összeg (azaz uniós támogatás) indokolása, a tematikus koncentráció követelményével összhangban, az előzetes értékelés figyelembevételével. Az operatív program összesen 794773 905 EUR EU támogatást tervez felhasználni, amelyből 601324 776 EUR az Európai Szociális Alapból, míg 193449 129 EUR a Kohéziós Alapból származik. Utóbbi a Partnerségi Megállapodás keretében tervezett ERFA, ESZA és KA finanszírozású operatív programok végrehajtásához kapcsolódó technikai segítségnyújtás költségeit fedezi. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaival nem számol a KÖFOP, mivel a 2014-2020-as időszakban az Európai Szociális Alapból is finanszírozhatóak a közigazgatás és a közszolgáltatás fejlesztéséhez kapcsolódó szoftver, illetve hardverfejlesztések. A felhasználni kívánt ESZA támogatás több mint 83%-a közigazgatás fejlesztését fogja elősegíteni. Az első prioritási tengelyben rendelkezése álló forrás kb. 83%-a 2007-2013 időszakban az EKOP-ban és az ÁROP-ban hasonló célokra rendelkezésre álló forrásoknak. Figyelembe véve azt, hogy a Partnerségi Megállapodás a gazdaságfejlesztésre helyezi a hangsúlyt, és a 2007-2013 időszakban már számos szükséges közigazgatási fejlesztés megvalósult a csökkenés ellenére a közigazgatás fejlesztése hangsúlyos szerepet kapott 2014-2020-as időszak forrásallokációja során. A második prioritási tengely keretében 101400 721 EUR ESZA támogatás áll rendelkezésre a közszolgáltatási innovációs képesség erősítésére. A prioritási tengely egy új, innovatív támogatási területet fog finanszírozni, az abszorpciós kockázatok elkerülése érdekében korlátozott forrással. Így az innovatív jó gyakorlatok ösztönzése megvalósítható az operatív program, illetve a Partnerségi Megállapodás abszorpciójának veszélyeztetése nélkül. A tematikus koncentráció jegyében az operatív program egy tematikus célt (a 11-est) és egy beruházási prioritást (1304/2013/EU RENDELET 3 cikk d) i)) alkalmaz. A forrásallokáció értékelésekor figyelembe kell venni azt is, hogy 83531 006 EUR EU támogatás áll rendelkezésre a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban, amely az országos kihatású fejlesztések a Közép-Magyarországi Régióra eső finanszírozási szükségletét, valamint a KMRben végrehajtott fejlesztések finanszírozási igényét fedezik. A technikai segítségnyújtásra felhasználható EU támogatás mértéke 193 449 129 EUR lesz 2014-2020 között. A forrásallokáció egyben tükrözi az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményét is.

11

2. táblázat: Az operatív program beruházási stratégiájának áttekintése

Prioritási tengely

Alap

1

Uniós tá2 mogatás (€)

1. A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése

Az operatív programhoz nyújtott öszszes uniós támoga3 tás részaránya

ESZA

Tematikus célkitűzés

Beruházási 5 prioritások

4

A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések

1303/2013/EU RENDELET 9 cikk 11

1304/2013/EU RENDELET 3 cikk d) i)

Jó Kormányzás


1304/2013/EU RENDELET 5 cikk c) i)

A közszolgáltatások információs bázisának fejlesztése

E- Közigazgatás

Közös és programspecifikus eredménymutatók, amelyekre célértéket határoztak meg Nem ilyet.

határoztunk

meg

Nem ilyet.

határoztunk

meg

Nem ilyet.

határoztunk

meg

499924055 2.A közszolgáltatási innováció erősítése

ESZA

A közszolgáltatás innovációs potenciáljának megerősítése

101400721 3. A Partnerségi Megállapodás keretében tervezett operatív programok végrehajtásához kapcsolódó technikai segítségnyújtás

Kohéziós Alap

-

-

Átlátható támogatási rendszer biztosítása A szabályosság biztosítása Az eredményesség és hatékonyság biztosítása

193 449 129

1ERFA,

Kohéziós Alap, ESZA vagy Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés

2Összes

uniós támogatás (ideértve a fő allokációt és az eredményességi tartalékot)

3Információ

alaponként és prioritási tengelyenként.

4A

tematikus célkitűzés címe (nem alkalmazandó a technikai segítségnyújtásra).

5A

beruházási prioritás címe (nem alkalmazandó a technikai segítségnyújtásra).

12

2. SZAKASZ: PRIORITÁSI TENGELYEK

6

2.A.1. Prioritási tengely: A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése Alkalmazkodó képes, hatékony és a lakosság bizalmát élvező közigazgatás nélkül elképzelhetetlen, hogy Magyarországon megvalósuljanak azok a távlati célok, amelyeket a Partnerségi Megállapodás és a Nemzeti Reformprogram megfogalmaz. A közigazgatás fejlesztése tervezési időszakokon átívelő komplex feladat. A2007-2013 tervezési időszakban komoly előrelépések történtek az ügyfélközpontú, eredményes közigazgatás megteremtése irányába, de a lakosság és vállalkozások korszerű, ügyfélközpontú kiszolgálása, a feladatok hatékony ellátása érdekében még további fejlesztések szükségesek. Az adminisztratív terhek csökkentésének szükségessége Bár az előző tervezési ciklusban érezhető javulás történt a lakosságot és vállalkozásokat érintő közigazgatási szolgáltatásokhoz, illetve hatósági feladatokhoz kapcsolódó bürokrácia csökkentése területén, az adminisztratív terhek szintje még mindig olyan magas szintű, amely korlátozza a gazdaság 7 növekedési potenciálját . A közigazgatás megújítását célul kitűző Magyary Program 2014-2020 a témakörben példaképpen az üzleti tevékenységet korlátozó bürokrácia mértékét mérő felmérést hivatkozza: ennek megfelelően bár a vállalkozások versenyképességét elősegítő szabályozás színvonala magasabb a környező országok többségénél, az üzleti tevékenységet korlátozó bürokrácia mértéke mutatóban lényegesen elmaradunk az EU15 ország csoporttól, és több közép-európai országtól is.

Az üzleti tevékenységet korlátozó bürokrácia mértéke (IMD WCY felmérés 0-tól 10-ig indexálva) 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 2008 Magyarország Csehország

2009

2010 Ausztria Németország

2011 Horvátország Lengyelország

Forrás: © IMD WORLD COMPETITIVENESS ONLINE 1995 - 2012

A munkamódszerek korszerűsítésének szükségessége Az ügyfelek közigazgatási ügyeinek jelentős része a kormányhivatali rendszer kialakításával – az 6Hivatkozás:

az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontja

7

DELOITTE [2010]: Áttekintő vizsgálat az államigazgatási szabályozásból fakadó vállalkozói adminisztratív terhek teljes köréről, illetve egyes fókuszterületekkel kapcsolatosan részletes felmérések elkészítése. Deloitte Zrt.

13

adózással, közteher beszedéssel kapcsolatos ügyeket nem számítva – a területi közigazgatás szintjén jelentkezik (kb. 16 millió ügy/év). Amíg az adóigazgatás az elmúlt évtizedben jelentős lépéseket tett a hatékonyság növeléséhez szükséges elektronizálás felé (cégek, egyéni vállalkozók adatközlései már csak elektronikusan történhetnek, megjelent a teljesen automatizált kapcsolat a pénztárgépek hálózatba kötésével), a közigazgatás egyes területei több évtizede szinte változás nélkül alkalmazott munkamódszerrel és igazgatásszervezési technológiával működnek, dominánsan papír alapon, ráadásul a központi irattározás megoldatlan problémái mellett, ami gyakorlatilag kizárja a hatékonyság érdemi javítását. Felismerve e terület rendkívüli elmaradottságát a 2010-2014 közötti időszakban a kormányzat átalakította a jogszabályi hátteret, alkalmassá téve az új technológiai megoldásokra való áttérést (módosított „Ket”- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény), és megkezdte a szervezeti, irányítási háttér átalakítását mind központi, mind pedig területi szinten (pl. kormányhivatali rendszer). Emellett megkezdődött az ügyfelekkel való személyes kapcsolattartás megújítása, valamint a hagyományos és korszerű (elektronikus) ügyintézési forma közötti átjáró funkció (kormányablak rendszer) kialakítása. A szervezeti struktúra konszolidálásának szükségessége 2010-től jelentős mértékben átalakult részben a központi, részben a területi közigazgatás szervezeti háttere. A 20 db megyei (fővárosi) kormányhivatalhoz került 19 eddig külön-külön működő dekoncentrált (területi) szakigazgatási szerv (ÁNTSZ, földhivatal. egészségbiztosító stb.), megteremtve ezzel a hatékonyabb, integráltabb és egységesebb működési modell kialakításának esélyét. Kialakításra kerültek a járási hivatalok (198 db), és elkezdődött az új, integrált ügyfélszolgálati helyek, a kormányablakok kialakítása (tervezetten 364 db), ezzel egy több, mint 32.000 főt foglalkoztató, egységesen irányítható szervezetrendszer jött létre, amely meghatározó a közigazgatási feladatok kiszolgálásában. A kormányhivatalok és járási hivatalok kialakítása révén a hazai közigazgatásban egyre nagyobb mérvű területi integráció valósul meg. A közigazgatás szervezeti megújításának legfontosabb irányát a területileg is fókuszált ügyfélkiszolgálás képezi. E területi integráció a polgárok (ügyfelek) számára mindenekelőtt az egyablakos ügyintézés mind szélesebb ügykörre történő kiterjesztésében válik kézzelfoghatóvá. A megújított közigazgatási rendszer a kormányablakokon keresztül biztosítja az ügyfelek számára, hogy a korábban széttagolt, párhuzamosan működő területi szervek irodái helyett minél több ügytípusra kiterjedően, egy helyen lehessen ügyeket intézni: például ügyfélkaput nyitni, vállalkozásokkal, nyugdíjjal, egészségbiztosítással kapcsolatos ügyeket bonyolítani, családi pótlékot, gyest igényelni vagy általános tájékoztatást kérni. Az egyablakos ügyintézés gyakorlati lehetőségeinek megteremtése a jelenleg zajló közigazgatási reform egyik leginkább forrás- és munkaigényes eleme. A központi és területi közigazgatás megújítása érdekében tett eddigi lépések csak lehetőséget teremtenek a továbblépésre, a széles körben érzékelhető eredményekhez azonban további fejlesztések szükségesek. Az új szervezetrendszer központi és területi kontextusának működésében még nem használható ki megfelelően a potenciális szinergia, a kormányablakok elvi „híd” funkciója a hagyományos és a korszerű formák között még a szakigazgatási oldal felkészületlensége miatt nehézkes. Az IT háttér fejlesztése is csak az első, nagyvonalú lépéseket tudta megtenni, sem a teljeskörűsége nem biztosított, sem az ügyintézés harmonizálása, a szükséges specifikus támogatása még nem jött létre. A közigazgatás fejlesztésében a központi és a területi közigazgatás egyaránt érintett, mert a területi közigazgatás ügyfélszolgálati funkcióinál megjelenített folyamatok egységességét, szakmai megfelelőségét és hatékonyságát a szakigazgatás központi szervezeti egységei biztosíthatják. A közigazgatás szervezeti rendszerének fejlesztése A szervezeti hatékonyság területén jelentős fejlesztési potenciál található a közigazgatáson belül. A minisztériumok, minisztériumi háttérszervezetekmunkaszervezési módszerei sok tekintetben több 14

évtizeddel korábban kialakult gyakorlatból táplálkoznak. Nem jellemző a korszerű humánerőforrásmenedzsmentet jellemző megoldások alkalmazása, sőt az intézmények többségében a humán menedzsment funkció sem fellelhető. A szervezetek jelentős részében hiányoznak a döntés-előkészítő, illetve egyeztető fórumok, illetve az ezeket támogató folyamatok, eszközök. Nem terjedtek el a szervezeti hatékonyságot, a tevékenységek minőségét biztosító önértékelési, illetve minőségellenőrzési rendszerek sem. Bár szinte mindegyik korszerű menedzsment rendszerre, szervezeti felépítésre található néhány jó példa a közigazgatáson belül, ezek nem terjedtek el általánosan, és többnyire nem alkalmazzák ezeket komplex módon. A közigazgatási kompetenciák fejlesztésének szükségessége Az adminisztratív terhek csökkentésének, a közigazgatás hatékonyságnövelésének, a szakpolitikák eredményes megvalósításának, az ügyfél-orientáltságnak egyik alapvető feltétele a kompetens, korszerű tudású közigazgatási állomány rendelkezésre állása. A korszerű menedzsmentmódszereket, korszerűsített folyamatokat csak az azok alkalmazására kiképzett, kommunikációs, vezetési, együttműködési készségek terén is felkészült szakemberek tudják kihasználni. A közigazgatásban az elmúlt tervezési időszak ÁROP-ból támogatott fejlesztései több példaértékű megoldást hoztak a szervezetfejlesztés, képességfejlesztés terén, de ezek a vonatkozó ex-post érté8 kelés szerint nem tudtak széles körben elterjedni, szigetszerű fejlesztések maradtak. A vállalati szférában már rutinszerűen alkalmazott korszerű menedzsmenteszköztár alkalmazása a közigazgatási szférában csak ritkán lelhető fel. Ugyanakkor az elmúlt években kialakultak a közigazgatás szervezeti kultúrájának, kompetenciájának megújítását biztosító eszköztár alapjai. Az előző tervezési ciklusban megvalósult a közigazgatási kompetenciafejlesztés közszolgálati életpályára épülő stratégiai megalapozása. A Kormány elfogadta a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendeletet, megalapozva ezzel a közszolgálati továbbképzések és vezetőképzések közigazgatási életpályával összhangban történő megvalósítását. 2012. január 1-én megkezdte működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az Egyetem a magyar közigazgatás, közszolgálat kompetenciafejlesztésének, utánpótlás-biztosításának és tudásmegosztásának központja, és ennél a szerepénél fogva kritikus tényező a kompetens, korszerű tudású közigazgatási állomány létrehozásában. Feladata többek között a kb. 100.000 közszolgálatban érintett dolgozó továbbképzéseinek lebonyolítása. Ezáltal létrejött egy olyan országos képzési rendszer, amely alkalmas lehet a közigazgatásban kialakult szervezeti kultúra átalakításának támogatására és a jó szervezési gyakorlatok, korszerű ismeretek elterjesztésére. Ahhoz, hogy az új képzési rendszer elérje célját, szükség van a korszerű szervezési és menedzsmentmódszerek integrálására a közigazgatás képzési rendszerébe és a képzések számának jelentős bővítésére. A közigazgatás átláthatóságának kihívásai A közigazgatás átláthatósága meghatározza az állampolgárok bizalmát a közigazgatás iránt. Bár ezen a területen már jogszabályok írják elő a kötelező adatszolgáltatások körét, mind az átláthatósággal kapcsolatos állampolgári tudatosság, mind pedig a nyilvánosság közigazgatáson belüli elfogadottsága alulmúlja az EU 15-ökön belüli átlagos mértéket. Az átláthatóság hiánya sok esetben elősegíti a korrupciós kockázatok növekedését. A különböző felmérések szerint a korrupció visszaszorítása terén van még teendője a magyar közigazgatásnak. A korrupció mértékének csökkentéséhez szükséges az átláthatóság növelése, a korrupciós visszaélések magasabb felderítési aránya, valamint a jogszabályok, eljárásrendek folyamatos fejlesztése a korrupciós kockázatok csökkentése 8

AAM Tanácsadó Zrt.,[2012] Az Államreform Operatív Program 2007-2010 között megvalósított szervezetfejlesztési célú fejlesztéseinek értékelése

15

érdekében. Az átláthatóság növelése és a korrupció visszaszorítása terén kulcsterület lesz a 2014-2020-as időszakban a közbeszerzések témaköre. A felmérések szerint a közbeszerzések jelentős részénél a jogszabályi kötelezettségek betartása ellenére is sok esetben megnehezül a legjobb értéket a pénzért elv alkalmazása. A közbeszerzési törvény alkalmazása a folyamatos könnyítések, egyszerűsítések ellenére még mindig jelentős adminisztratív terheket okoz az ajánlattevőknek és az ajánlatkérőknek is. Ezek a problémák részben visszavezethetőek az elektronikus közbeszerzési megoldások alkalmazásának hiányára. A közigazgatási szolgáltatások elektronizálásának szükségessége A közigazgatási szolgáltatások elérése, ügyfél-orientáltságának javítása terén a tapasztalatok szerint jelentős áttörést lehet elérni a közigazgatási szolgáltatások elektronizálásával is, ahogy ezt több EKOP projekt példáján is lehet látni. A szolgáltatások elektronizálásával, a digitális állam kialakításával, illetve a kialakítás alapfeltételeivel kapcsolatban a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 20142020 és a Partnerségi Megállapodás helyzetfelmérése számos fontos, a szükségletekre utaló megállapítást tartalmaz: 

Uniós összevetésben a magyar lakossági e-közigazgatási szolgáltatások kínálata átlag alatti, az Eurostat rendelkezésre álló legfrissebb adatai szerint 2010-ben a lakosságnak nyújtott elektronikus szolgáltatások 77%-a volt elérhető Magyarországon teljesen online módon. E listán hazánk a vizsgált 31 ország közül 2010-ben 19. helyet foglalta el.



Az e-közigazgatási szolgáltatások összetettségi foka ma még elmarad a nemzetközi szinttől (kormányzati hatékonysági rangsorban csak 52. hely; IMD WCY, 2013). A szolgáltatások többségéből hiányzik az egykapus ügyintézés, hiányos a nyújtott szolgáltatások köre (KIM, 2013).



Alacsony az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kihasználtsága: a helyzetfelmérésben hivatkozott jelentés 19 (a korábbi 20 uniós, kötelezően nyújtandó e-közigazgatási szolgáltatásokkal nagymértékű átfedést mutató) kormányzati szolgáltatás használatát vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a magyar használati adatok közel 40%-kal mutatnak alacsonyabb értéket, mint az európai átlag. Magyarország ezzel a mutatóval európai összesítésben 32 ország közül a 30. helyen áll.



A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 keretében elkészített SWOT elemzés számos további, releváns gyengeséget megfogalmaz az e-közigazgatással és az alapfeltételét jelentő közigazgatási informatikával kapcsolatban is. Ez alapján o

a vidéki közintézmények körében alacsony a nagy sávszélességű internethozzáférés,

o

a területi közigazgatásban pedig még nem valósult meg az IT infrastruktúra és működés konszolidációja,

o

korábbi fejlesztések nem helyeztek kellő hangsúlyt az interoperabilitásra, így sok a szigetszerű fejlesztés, amelyek esetében az integráció jelentős költséggel járhat,

o

a közigazgatási informatikai eszközpark általában elavultnak tekinthető.

Ugyanakkor az elmúlt évtized fejlesztései révén mára megteremtődtek az e-közigazgatási szolgáltatások elterjedésének alapvető feltételei: 

Kialakult az elektronikus közigazgatási szolgáltatások iránti felhasználói igény: uniós átlag közeli lakossági, azt kétszeresen meghaladó vállalkozói aktivitás mérhető ezen a téren. 2011-ben a 16-74 év közötti korosztály 38 százalékának volt valamilyen online kapcsolata közintézményekkel, ami csak 3 százalékpontos lemaradás az EU27 átlagához képest. Az EU átlagával lényegében megegyező, és az állampolgári használatot több mint kétszeresen 16

meghaladta a vállalkozói aktivitás, bár ez elsősorban a jogszabályi előírásoknak tudható be, és nem a vállalkozói online tudatosságnak vagy az e-közszolgáltatásokkal szembeni pozitív attitűdnek. 

A korábbi tervezési ciklusok fejlesztésének eredményeképpen javult az e-közigazgatás jogszabályi megalapozottsága: az e-közigazgatás új törvényi szabályozása (új Ket. és végrehajtási rendeletei) színvonalasabb, egyszerűbben használható, logikusabb e-kormányzati szolgáltatások bevezetését teszik lehetővé. A Ket. végrehajtási rendeletei rendezték az eügyintézéssel kapcsolatos fogalmak használatát, rendelkeztek az elektronikus ügyintézést felügyelő szervezet létrehozásáról, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról (szeüsz-ök), az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról, illetve kijelölték a végrehajtásban fő felelős szervezeteket.



Az állam újszerű formában biztosítja az iratkezelést, az elektronikus hitelesítést, a hagyományos, papír alapú és az elektronikus iratok közötti konverziót. Az elektronikus ügyintézés színvonalát, minimális informatikai és biztonsági, adatvédelmi kritériumait az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet hivatott biztosítani, ahol az eddigi szolgáltatásaikat lényegi változtatások nélkül a szolgáltatók kötelesek bejelenteni, és az új szolgáltatásokat engedélyeztethetik.

A fentiek alapján indokolt az elektronikusan elérhető közigazgatási szolgáltatások körének bővítése, az elérési módok korszerűsítése. Összefoglalva megállapítható, hogy a közigazgatás hatékonyságának növelése érdekében összehangolt módon fejleszteni kell a szervezetrendszert, a működésmódot, a közizgatásban dolgozók ismereteit és kompetenciáit, valamint a kompetencia fejlesztéséhez, illetve a korszerű szervezési módszerek alkalmazásához szükséges informatikai infrastruktúrát is. Ezzel összhangban az első prioritási tengely legfontosabb fókuszpontja a központi és a területi közigazgatási szervezetrendszer és közigazgatási szolgáltatások fejlesztése. Ennek része a közigazgatási szervezetrendszer előző tervezési időszakban megkezdett racionalizálásának folytatása, az eljárások, folyamatok ésszerűsítése, a szolgáltatások elérésének kiterjesztése és a közigazgatásban dolgozók képzése a területi közigazgatás számára új folyamatok tekintetében. A fejlesztés tervezetten azokra a folyamatokra fókuszál, amelyek ésszerűsítése az ügyfelek, érintett polgárok számára közvetlenül érzékelhető hasznokat hozhat, vagy az ügyintézés időtartamának csökkentése vagy az ügyintézési lehetőségek kiterjesztése révén. A szervezet-, működés- és folyamatfejlesztés kiterjed a közigazgatás központi szervezeteire is. Egyrészt ez szükséges lesz a területi közigazgatás ügyintézési, szolgáltatási lehetőségeinek kiterjesztéséhez, hiszen az ügyintézési folyamatok jelentős mértékben determináltak a központi egységek által is. Másrészt olyan szervezet-, működés- és folyamatfejlesztési projektek finanszírozását is tervezzük, amelyek a központi közigazgatáson belül példaértékű menedzsment- és munkaszervezési módszereket valósítanak meg, kiemelten a humánerőforrás-menedzsment, a döntés-előkészítés területén, illetve közvetlenül az ügyfelek számára érzékelhető hasznokat hordoznak az ügyintézés átfutási idejének csökkentése és minőségi javulása révén. Az ügyfelekkel való kapcsolattartásban sokkal nagyobb hangsúlyt kell fordítani a hatékony (elektronikus, ennek részeként a telefonos) formák elterjesztésére. Több felmérés igazolta, hogy a személyes kapcsolattartásnál lényegesen olcsóbb a telefonos ügyintézés, és annál is jelentősen olcsóbb az elektronikus ügyintézés. Ennek megfelelően a telefonos, elektronikus ügyintézési formák terjesztésével az ügyfeleket az újabb, kényelmesebb és költségtakarékosabb ügyintézési formák felé tereljük. Az elmúlt években átalakított jogszabályi környezet lehetővé teszi az e-közigazgatás új alapokra 17

helyezését, új, infokommunikációs eszközökkel támogatott, egyszerűbb, gyorsabb szolgáltatások kialakítását. Ezen túl, megteremtődtek az e-közigazgatási infrastruktúra alapelemei, és elindult az eljárások elektronizálása. Ennek megfelelően, a prioritás a fenti fejlesztési intézkedések kiegészítéseként hangsúlyt helyez az informatikai támogatás fejlesztésére és a szolgáltatások elektronizálására. Ennek megfelelően a közigazgatás belső működésében az operatív program támogatásával bővíteni tervezzük az elektronikus kommunikáció alkalmazását. A források hatékony felhasználása érdekében az elektronikus ügyintézés fejlesztését azokon a területeken tervezzük, ahol ez közvetlenül, szinergikus módon támogatja az operatív program által finanszírozott szervezet-, működés- és folyamatfejlesztést, vagy ahol az informatikai megoldás (illetve annak fejlesztése) az ügyfelek számára közvetlenül érzékelhető előnyt jelent az átfutási idő csökkenése révén.

A fenti fejlesztések logikus folytatását képezik az Államreform Operatív Program megkezdett szervezetfejlesztési és egyszerűsítési beavatkozásainak. Az ÁROP fejlesztések értékelési tapasztalatai alapján az új szervezeti, működési, folyamat- és informatikai megoldások csak akkor tudják érdemben kifejteni pozitív hatásukat, ha felkészült és befogadó személyi állomány veszi azokat alkalmazásba. Megfelelő felkészültség mellett a közigazgatásban dolgozók is képesek lehetnek egyes fejlesztések kivitelezésére, és mindenképpen jelentős szerepük lesz az eredmények fenntartásában. Ezért kiemelt módon tervezzük támogatni a közigazgatási kompetencia fejlesztését. A közigazgatási kompetencia javítását leghatékonyabb módon a közigazgatás már működő felsőoktatási és felnőttképzési rendszerének fejlesztése szolgálhatja, ahogy erre a 2007-2013 időszak hasonló célú fejlesztéseiről készített értékelés is rávilágított. Ezért a prioritási tengely a kompetenciafejlesztés fókuszába a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bázisán kialakított Közszolgálati Kompetenciaközpont kialakítását és a képzések volumenének jelentős növelését helyezi. A Kompetenciaközpont egyszerre biztosítja a közigazgatási kompetencia folyamatos megújítását, az utánpótlás biztosítását és a továbbképzések révén a közigazgatásban dolgozók folyamatos kompetenciafejlesztését, hozzájárulva a közigazgatási jó gyakorlatok, módszerek disszeminációjához. Várakozásunk szerint a prioritási tengely támogatásai révén, összehangoltan megvalósított szervezet-, folyamat-, és informatikai fejlesztések által javulni fog a közigazgatás szolgáltatási minősége, elsősorban a következő kimenetek elérésével: 

új ügyintézési lehetőségek válnak elérhetővé a központi és területi közigazgatásban;



a szolgáltatások rendelkezésre állásának rugalmassága nő: az elektronikus szolgáltatásokat a személyes ügyfélszolgálatok nyitva tartási idejéhez képest jelentősen nagyobb időablakban lehet igénybe venni.



a lakosság és vállalkozások közigazgatási szolgáltatásokkal, hatósági eljárásokkal kapcsolatos költsége és ezzel együtt az eljárások átfutási ideje csökken (adminisztratív terhek csökkenése).



az erőforrások hatékony gazdálkodását elősegítő korszerű menedzsmentmódszerek kerülnek bevezetésre széles körben.

A tervezett fejlesztések révén a prioritási tengely a következő eredmények eléréséhez járul hozzá: 

a magasabb szolgáltatási színvonalnak és ügyfélközpontú, rugalmas rendelkezésre állásnak köszönhetően az ügyfelek (lakosság, vállalkozások) közigazgatással, közigazgatási szolgáltatásokkal (és köztük az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokkal) kapcsolatos elége18

dettsége nő. 

az elérhető elektronikus közigazgatási szolgáltatások bővítésének köszönhetően nő az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat használó ügyfelek (lakosság, vállalkozások) aránya.



a közigazgatás alkalmazkodó képessége növekszik (jogszabályi módosulások átvezetésének átfutási ideje csökken);



a döntés-előkészítési folyamatok megalapozottsága növekszik;



a tervezési, döntéshozatali folyamatok, kiemelten a közpénz felhasználásával kapcsolatos átláthatóság növekszik;



a korrupciós kockázatok csökkennek, a korrupciós visszaélések száma csökken;



a korszerűbb menedzsment- és vezetési megoldások révén hatékonyabb erőforrásfelhasználás valósul meg a fejlesztéssel érintett szervezetekben;



a közigazgatási szolgáltatások minőségének és kiszámíthatóságának növelése javítja a vállalkozások versenyképességét, és ezen keresztül elősegíti a fenntartható magyar gazdaság kialakítását.

A fentiek következtében az 1. prioritás a 1304/2013/EU rendelet 3. cikk d) i pontja szerinti beruházási prioritást támogatja. Ennek keretében két egyedi célkitűzést fogalmaz meg, amelyeket kettő-kettő intézkedés szolgál. 1.1. egyedi célkitűzés: Jó Kormányzás 1.1.1. Intézkedés: Folyamatfejlesztés a közigazgatásban 1.1.2. Intézkedés: Korszerű közigazgatási szervezet és állomány 1.2. egyedi célkitűzés: E-Közigazgatás 1.2.1. Intézkedés: Közigazgatási folyamatok elektronizálása

Egynél több régiókategóriára, tematikus célkitűzésre vagy alapra vonatkozó prioritási tengely kialakításának indokolása A prioritási tengely a "11, a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás” tematikus célkitűzéshez kapcsolódik. A fejlesztések egy részéhez célterületen kívüli finanszírozást fogunk igénybe venni, mert a középmagyarországi régiót az országos térszerkezetbenbetöltött szerepe miatt az országos fejlesztések 19

jelentős mértékben érinteni fogják.

A prioritási tengely azonosítója

1.

A prioritási tengely címe

A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése

A teljes prioritási tengely végrehajtása kizárólag pénzügyi eszközök révén történik.

Nem releváns

A teljes prioritási tengely végrehajtása kizárólag uniós szinten létrehozott pénzügyi eszközök révén történik.

Nem releváns

A teljes prioritási tengely végrehajtása közösségvezérelt helyi fejlesztés révén történik.

Nem releváns

Az ESZA esetében: A teljes prioritási tengely a szociális innovációt vagy a transznacionális együttműködést, vagy mindkettőt szolgálja.

Nem releváns

Alap, régiókategória és az uniós támogatás kiszámításának alapja Alap

ESZA

Régiókategória

Kevésbé fejlett

A számítás alapja (elszámolható közkiadás vagy összes elszámolható költség)

Teljes költség

A legkülső régiókra és az északi ritkán lakott régiókra vonatkozó régiókategóriák (adott esetben)

Nem releváns

2.A.1.1. 1304/2013/EU RENDELET 3 cikk d) i szerinti beruházási prioritás 2.A.1.1.1.

Egyedi célkitűzés: Jó kormányzás

Azonosító

A.1.1.1

Egyedi célkitűzés

Jó Kormányzás

A tagállam által az uniós támogatással elérni kívánt eredmények

Az egyedi célkitűzéstől a következő eredmények megvalósulását várjuk: 

a területi közigazgatásban elindítható ügymenetek száma növekszik;



a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkennek, ideértve az ügyek átfutási idejét is;



a közigazgatás alkalmazkodó képessége növekszik (jogszabályi módosulások átvezetésének átfutási ideje csökken);



a döntés-előkészítési folyamatok megalapozottsága növekszik;



a tervezési, döntéshozatali folyamatok átláthatósága növekszik, kiemelten a közpénz felhasználásával kapcsolatosan; 20

A műveletek kiválasztásában alkalmazandó vezérelvek

Pénzügyi eszközök tervezett alkalmazása



a korrupciós kockázatok csökkennek, a korrupciós visszaélések száma csökken;



a korszerűbb menedzsment- és vezetési megoldások révén hatékonyabb erőforrás-felhasználás valósul meg a fejlesztéssel érintett szervezetekben;



a közigazgatási szolgáltatások minőségének és kiszámíthatóságának növelése javítja a vállalkozások versenyképességét, és ezen keresztül elősegíti a fenntartható magyar gazdaság kialakítását.

A tervezett fejlesztéseknek a következő feltételeknek kell megfelelniük: 

a projekteknek vagy az ügyfelek elégedettségét közvetlenül javító eredményeket kell elérniük, vagy számszerűsíthető eredményt kell felmutatniuk az erőforrás-kihasználás hatékonyságának fejlesztésében.



a projektek kapcsán kötelező olyan komponenst betervezni, amely a megvalósított módszertan és az elért eredmények disszeminációját biztosítja a Kompetens közigazgatási állomány célkitűzés intézkedéseihez kapcsolódó módon.



a projekteknek építeniük kell a már megvalósított ÁROP, EKOP projektek releváns tapasztalataira, eredményeire.

Pénzügyi eszközök alkalmazását ebben a célkitűzésben nem tervezzük.

2.A.1.1.1.1. Intézkedés: Folyamatfejlesztés a közigazgatásban Az intézkedés célja a közigazgatási folyamatok fejlesztése. A fejlesztések során vezérelv a Magyary Program 2014-2020 célkitűzésének figyelembevétele, vagyis hogy a fejlesztések egyértelműen a közigazgatási szolgáltatások igénybevételének egyszerűsítését szolgálják. A 2014-2020-as tervezési időszak tervezett fejlesztései ennek megfelelően kiterjednek a központi közigazgatás intézményi, szervezeti köre mellett a járási szinten működő kormányhivatalokra, a területi közigazgatási szereplőkre, valamint - amennyiben a közigazgatási folyamatok integrációja megkívánja -, a szakigazgatási szervekre. A tervezett fejlesztések egyik csoportja a központi közigazgatási eljárások hatékonyságának javítását, az eljárások egyszerűsítését, gyorsítását célzó intézkedésekre, valamint az előző tervezési ciklusban elvégzett fejlesztések következtében bevezetett folyamatok finomhangolását szolgálják. Szintén az előző időszak jó gyakorlatának folyatatásaként a helyi közigazgatási szereplők működési folyamatainak racionalizálása érdekében a Közép-Magyarország régió mellett a teljes ország területén kiterjesztésre kerül az önkormányzati ASP rendszer, ennek keretében a használathoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása kap fejlesztési hangsúlyt. A fejlesztések további csoportja az egyszerű, ügyfélközpontú ügyintézést biztosító integrált ügyfélszolgálatok kiterjesztése (kormányablakok). Az intézkedéshez kapcsolódóan bővül az integrált ügyfélszolgálatok száma, az ügyfélszolgálatoknál elintézhető ügyek köre és az ügyfélszolgálatok infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága. Az intézkedés része az integrált ügyfélszolgálatok szolgáltatásainak átalakítása úgy, hogy azok a konkrét élethelyzetekhez, problémákhoz kapcsolódóan átfogó, komplex megoldásokat kínáljanak az ügyfeleknek. Az integrált ügyfélszolgálatok az ügykörök átvételével mentesítik az érintett közigazgatási szervezetek, szakhatóságok ügyfélszolgálatait az ügyfelek kiszolgálásával járó terhektől, a saját ügyfélszolgálatok fenntartásának költségeitől. A köz21

igazgatási szolgáltatások fejlesztésének és a közigazgatási szervezet hatékony működésének előfeltétele a központi és a területi közigazgatási szervezet (fővárosi és megyei kormányhivatalok, járási hivatalaik) előző tervezési ciklusban megkezdett átalakításának folytatása, valamint a szereplők által ellátott feladatok összehangolása. Az intézkedések kiemelt része lesz a csalás- és korrupcióellenes feladatok megerősítése isaz országspecifikus ajánlásokkal összhangban. A cél érdekében kialakításra kerülnekolyan új eljárások, amelyek dedikált célja lesz a közpénzekkel kapcsolatos csalások, illetve korrupciógyanús ügyek felderítése, megelőzése. Összhangban a Partnerségi Megállapodásban rögzített előzetes feltételekkel, ezen célkitűzés keretében újulnak meg a közbeszerzési folyamatok is (nem csak az ESB alapok vonatkozásában, hanem a teljes közbeszerzési rendszerre vonatkozóan). Ennek keretében Magyarország megkezdi az új közbeszerzési irányelvek implementációját. Az implementáció eredményeképpen célkitűzés új közbeszerzési törvény elfogadása. A jogszabályalkotáson túlmenően Magyarország intézkedik a kedvezményezettek és a közbeszerzési tanácsadók érzékenyítése iránt. Ennek érdekében konferenciák szervezésére és szakmai útmutatók kibocsátására kerül sor, amely elősegíti a megfelelő jogalkalmazást. Területi kihatás

Országos

Beavatkozások célcsoportja

A közigazgatás ügyfelei

Lehetséges kedvezményezettek

Közigazgatási szervek

2.A.1.1.1.2. Intézkedés: Korszerű közigazgatási szervezet és állomány A hatékony és ügyfélközpontú közigazgatás, és egyben a közigazgatással kapcsolatos előző pontokban felsorolt fejlesztések eredményes végrehajtásának alapvető feltétele a megfelelő tudású, képességű emberi erőforrás rendelkezésre állása. Ennek megfelelően, hangsúlyt kell fektetni azon kompetenciák, képességek, készségek fejlesztésére, amelyek segítségével a közigazgatásban dolgozók mindennapi munkája eredményesebb, hatékonyabb és ezzel együtt az általuk nyújtott szolgáltatások színvonala magasabb lehet. Ehhez kapcsolódóan itt kerülnek fejlesztésre mind a szükséges szervezeti struktúrák (és ezek átalakításához, kialakításához kapcsolódó feladatok), valamint a feladatok ellátását hatékonyan ellátni képes humánerőforrás-állomány is. A fejlesztések során kiemelten kell figyelembe venni az ÁROP végrehajtása során szerzett tapasztalatokat. Az intézkedés másik fókusza a Közigazgatási Kompetenciaközpont fejlesztése, és ennek keretében a képzésfejlesztés, képzéshez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, valamint a tananyag- és módszertani fejlesztés. Ugyancsak cél a meglévő képzési programok aktualizálása, valamint a költségvetési forrásokat kímélő e-learning, távoktatási, e-vizsgáztatási stb. továbbképzési programok szélesebb körű bevezetése. Fejlesztési irány a kormányzat által előírt kötelező programok kidolgozása és az ilyen típusú képzési és továbbképzési programok szervezése, valamint a közszolgálati életpályák bevezetésével összefüggő, a három hivatásrendet (kormánytisztviselők, rendőrök, katonák) egyaránt érintő szakmai (ágazati, hatósági stb.) képzések, tananyagfejlesztések, és az oktatás szervezése. Az operatív program keretében az NKE tevékenységéhez kapcsolódóan - a Magyary Program 20142020-szal összhangban – a közigazgatásban dolgozók képzésének módszertani fejlesztését kívánjuk támogatni. A módszertani fejlesztés kiterjed a közigazgatási munkaköri és képesítési rendszer változó képzési igényeit követő és kiszolgáló felsőfokú és továbbképzési programok fejlesztésére (beleértve a közigazgatásban dolgozók szakmai, szaknyelvi továbbképzéseit, valamint a közszolgálati vezetői karrier fejlesztési igényeit szolgáló képzési programokat), a képzéseket nyújtó szervezetrendszer fejlesztésére (pl. területi továbbképzési - és vizsgaközpontok, tudásközpontok), a minőségirányítási, programfejlesztési és képzéstámogatási környezet fejlesztésére, valamint a kapcsolódó 22

oktatástechnológiai és tanulás-módszertani fejlesztésekre. A fejlesztések fontos részét képezi továbbá a nemzetközi együttműködések elősegítését, a jó gyakorlatok megosztását lehetővé tevő rendszeres fórumok megteremtése a környező tagállamokkal. A közigazgatási tudástőke fejlesztése, megőrzése a formális képzéseken túl aktív tudásmenedzsment-tevékenységet is igényel az egyes intézményeknél. Ezért közigazgatási ösztöndíjrendszer kialakítását, és működtetését tervezzük. Az ösztöndíjakon keresztül azokat a kiemelkedő tudású szakembereket fogja a program támogatni, akik az adott szakterületen egyedi tudással bírnak, és hajlandóak, illetve képesek is a tudásátadásában közreműködni. Az intézmények közötti információáramlás fokozása érdekében az ösztöndíjrendszert egy tapasztalatcsere program is ki fogja egészíteni, amelynek keretében kiemelt tudású, képességű közigazgatási középvezetők időszakosan más szervezetekhez kerülnek áthelyezésre interim pozícióba. Területi kihatás

Országos




Közigazgatási szervek, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

2.A.1.1.2.

Egyedi célkitűzés: E- Közigazgatás

Azonosító

1.2


E- Közigazgatás






Az e-kormányzási szolgáltatások számának, illetve az adatbázisok és e-megoldások interoperabilitásának nő.



Elektronizáltan átalakított közigazgatási és közszolgáltatások száma nő (beleértve az agrár-közigazgatást és a halászati, halgazdálkodási szakigazgatást).



Átlagos ügyintézési idő csökken a még nem egyszerűsített eljárásokban.



A műveletek az 1. specifikus célkitűzés keretében kifejtett célokhoz járulnak hozzá, Informatikai fejlesztés csak kapcsolódó szervezet-, működés-, illetve folyamatfejlesztéssel együtt támogatható, a két fejlesztés szinergiájának biztosítása esetén.



A fejlesztések disszemináció.

kötelező

eleme

az

ügyfelek

felé

történő


2.A.1.1.2.1. Intézkedés: Közigazgatási folyamatok elektronizálása A közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének és ezzel együtt a hatékony működtetésre, illetve a lakosság és a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentésére vonatkozó igények teljesítésének másik eszköze a szolgáltatások elektronizálása. A jól kialakított e-közigazgatási szolgáltatások valamennyi érintett (állam, vállalkozások, lakosság) számára előnyösek, a fejlesztések versenyképességre, esélyegyenlőségre és életminőségre gyakorolt hatása egyaránt pozitív. Az intézkedés célja a kínálati oldalon megteremteni a hatékony szolgáltatások lehetőségét felhasználóbarát, minden digitális platformon hozzáférhető, magas szintű és korszerű lakossági és vállalati elektronikus szolgáltatások kifejlesztésével és bevezetésével. Az elektronikus szolgáltatások fejlesz23

tése keretében támogatni kívánjuk az ügyintézéshez, ügyfelekkel történő kapcsolattartáshoz közvetlenül kapcsolódó (pl. időpont-foglalási, ügykövetési, elektronikus számlázási, ügyfél-tájékoztatási, nyilvános interfészekkel kialakított központosított ügyintézési rendszerek, elektronikus azonosításhoz és hitelesítéshez kapcsolódó fejlesztések stb.) és az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó, azok előfeltételét jelentő informatikai fejlesztéseket is. Utóbbinak megfelelően az intézkedés – az ügyfélközpontú közigazgatási szolgáltatások elektronizálásának előfeltételeként – magában foglalja a közigazgatás belső folyamatainak, így az alaptevékenységi, hatósági folyamatoknak, valamint a támogató folyamatok (pl. ügyiratkezelés, gazdálkodási folyamatok stb.) informatikai támogatását, illetve ezeket támogató informatikai rendszerek fejlesztését is. Szintén az elektronizálás keretében kerül sor az e-közbeszerzési rendszer kifejlesztésére és bevezetésére. Ugyanígy a Közigazgatási Kompetenciaközpont e-tananyag kialakításához kapcsolódó fejlesztései is ezen intézkedés keretén belül kerülnek kialakításra. Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások csak akkor tudnak hozzájárulni a hatékonyságnövekedéshez és az ügyfélközpontúság növeléséhez, ha azokat az ügyfelek kihasználják. Ennél fogva az intézkedésnek része az elektronikus közigazgatási szolgáltatások disszeminációja a lakosság és vállalkozások körében, azaz a szolgáltatások létezésének és előnyeinek megismertetése a célközönséggel. Területi kihatás

Országos




Költségvetési szervek, közigazgatási intézmények, területi közigazgatási szereplők, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, önkormányzatok, állami vállalatok

24

1. táblázat: Kimeneti mutatók beruházási prioritásonként és adott esetben régiókategóriánként) Mutató

Azonosító

Mértékegy ség

Alap

Régiókategória

Célérték

O-1.1

A közigazgatási szervekre vagy közszolgáltatá-sokra irányuló projektek száma nemzeti, regionális és helyi szinten

db

ESZA

Országos (magában foglalja a VEKOP fejlesztéseit is)

O-1.2

Szervezet- és kapacitásfejlesztésben részt vett közigazgatási dolgozók száma

fő

ESZA

Kevésbé fejlett

O-1.3

Azon fejlesztések aránya, amelyek tartalmaznak e-fejlesztési komponenst

%

ESZA


F

N

-

-

-

-

Adatforrás Ö

90%

A beszámolás gyakoriság

IH

Évente

IH

Évente

IH

Évente

2. táblázat: Közös eredménymutatók, amelyekre célértéket határoztak meg, és az egyedi célkitűzéshez kapcsolódó programspecifikus eredménymutatók (beruházási 9 prioritásonként és régiókategóriánként) (az ESZA tekintetében)

Azonosító R - 1.1

9Hivatkozás:

Mutató

A kormányzás hatékonysága

Régiókategória Országos (magában foglalja a VEKOP fejlesztéseit is)

A mutató mértékegysége Index

A célmeghatározáshoz használt közös kimeneti mutató Nem releváns

Bázisérték F -

N -

Ö 0,62

A bázisérték és célérték mértékegysége index

Célérték

Bázisév 2012

F -

10

N -

(2023) Ö növekvő

Adatforrás Világbank, WGI*

A beszámolás gyakorisága Évente

az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja

10Ez

a lista tartalmazza a közös eredménymutatókat, amelyekre célértéket állapítottak meg, és az összes programspecifikus eredménymutatót. A közös eredménymutatók célértékeit számszerűsíteni kell; a programspecifikus eredménymutatók esetében a célértékek lehetnek minőségiek vagy mennyiségiek. A célértékek megadhatók összesítve (férfiak+nők), vagy nemenként lebontva. A bázisértékek ennek megfelelően kiigazíthatók. „F” = férfiak, „N”=nők, „Ö”=összesen.

25

R- 2.1

Közigazgatási szolgáltatások online elérhetősége


%

Nem releváns

*:http://info.worldbank.org/governance/wgi/index.aspx#home

26

-

-

66

%

2010

-

-

növekvő

EUROST AT, EU Digitális Agenda

Évente

2.A.2. Prioritási tengely: Szektorokon átívelő közszolgáltatás-szervezés fejlesztése A közszolgáltatások megfelelő teljesítménye és színvonala jelentős kihatással van mind a lakosság életszínvonalára, mind a vállalkozások versenyképességére. A közszolgáltatások biztosítása állami és önkormányzati feladat, és finanszírozásuk a közpénzeket falhasználó költségvetéseket terheli. A közszféra működésének megfelelőségét az állampolgárok és a vállalkozások leginkább a közszolgáltatások teljesítményén, minőségén keresztül ítélik meg. Erre tekintettel a KÖFOP a közigazgatás mellett a közszolgáltatások területén is fejlesztést irányoz elő, összhangban a Partnerségi Megállapodás és a Magyary Program 2014-2020 céljaival. Mivel a közszolgáltatások mélyen beépülnek a felhasználó ügyfelek mindennapjaiba, ezért az elmúlt évtizedekben felgyorsult demográfiai, szociális, gazdasági, munkaerőpiaci, stb. változások jelentős kihatással voltak és vannak a közszolgáltatással kapcsolatos igényekre. A közszolgáltatások költsége az állami költségvetésnek is jelentős részét köti le, ezért a gazdasági, költségvetési válságok, valamint a részben ezekre reagáló, részben ezektől független kormányzati modellváltások is jelentős változásokat hoztak a területen. Természetesen ez a szektor sem tudja függetleníteni magát a felgyorsuló technológiai fejlődés okozta változó igényektől, lehetőségektől. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos legfrissebb átfogó helyzetképet az ÁROP által finanszírozott, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont által „A helyi közszolgáltatások helyzete és fejlesztésük javasolt irányai” tárgyban 2013-2014 évben elvégzett kutatás biztosítja. A tanulmány is kimutatta, hogy a rendszerváltás óta a közszolgáltatások rendszerébentöbb,egymásra „torlódó” hullámban jelentős változások következtek be. 1. A rendszerváltozás után a helyi közszolgáltatások fenntartói a helyi, illetve területi önkormányzatok lettek. 2. Az állami szerepvállalás több körben változott, amely először a „jóléti állam” expanziójában, majd viszonylagos visszavonulásában jelentkezett. 3. A neoliberális gazdaság és társadalomszervezési koncepciók megjelenésével jellemző lett a profitszerzésre lehetőséget adó közszolgáltatások biztosításába magánpiaci szereplők és magántőke bevonása, amely több területen látványos fejlesztésekhez (pl.: ügyfélszolgálatok, marketing) vezetett, ugyanakkor más területeken új problémákat (pl.: infrastruktúrafejlesztés elmaradása, növekvő díjak) vetett fel. 4. Az Új Közmenedzsment koncepció mentén megjelentek a finanszírozótól független fenntartók, elsősorban a civilszervezetek, egyházak, főleg a humán közszolgáltatások területén. 5. A szervezeti, és mérethatékonyság szempontja mentén sok önkormányzat területi alapú társulásokra bízta a helyi közszolgáltatások fenntartását. 6. Jelentős fejlődésen ment át a közszolgáltatások menedzsmentjének módszertani háttere. Megjelentek és elfogadottá váltak különböző teljesítménymérési rendszerek (pl.: elégedettségmérés), bár széles körben még nem terjedtek el. Kidolgozásra kerültek a minőség leképezésére szolgáló standardok, mint például az Európai Unió által támogatott Közös Értékelési Keretrendszer (CAF). 7. Kipróbálásra kerültek új technológiai és szervezési megoldások, elsősorban a piaci gyakorlatok adaptálásával. Magyarországon legutóbb az ÁROP által 2008-ban elindított „ A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése”, illetve a 2013-ban meghirdetett „Szervezetfejlesztés a konvergencia régiókban (Közép-Magyarország Régióban) lévő önkormányzatok 27

számára” támogatási konstrukciók jelentettek nagy lökést a közszolgáltatások menedzsmentinnovációja terén. A nyertes projektek számos élenjáró szervezési, technológiai megoldással (pl.: LEAN folyamatszervezés, kontrolling megoldások, csoportmunkatámogató eszközök stb.) bővítették a közszolgáltatási szektor tudástőkéjét. 8. 2013-tól kezdődően jelentős centralizálás kezdődött el több közszolgáltatási területen, mint például a köznevelés vagy az egészségügy. A köznevelési területen a fenntartói feladatok jelentős részét az önkormányzatok átadhatták az államnak, amely a Klebelsberg Intézményfenntartó Központra, illetve tankerületekre alapozva szervezte meg a szakmai fenntartói feladatok ellátását. Az egészségügy területén hasonló folyamatok révén kerültek a GYEMSZI központi felügyelete alá az intézmények.A 2014-es év még mindig csak az új munkamegosztás első teljes próbaévének tekinthető, így mind az állam, mind az önkormányzatok részéről jelentős mértékű alkalmazkodóképesség szükséges az együttműködés hatékony biztosításához és a szinergiák kiaknázásához. A finanszírozásigényes közszolgáltatások átadásával a települési önkormányzatok fókusza áthelyeződött más területekre, mint például a közösségi közlekedés, településfenntartás, üzemeltetés, szociális, kulturális szolgáltatások. Az önkormányzatok új szerepe egyben a felügyeletet betöltő hivatali és menedzsment funkciók átalakítását is igényli, illetve lehetőséget kínál az új szolgáltatás portfólió hatékonyságfejlesztéssel együtt járó konszolidálására is. A változó igények miatt és a gyakori, sok esetben strukturális változások hatására a közszolgáltatások rendszere jelentős optimalizációs potenciált hordoz magában, mind a minőség, mind a hatékonyság szempontjából. Az optimalizáció több szempontból is indokolt: 

a közszolgáltatások elérhetősége az igények változása, a demográfiai változások, valamint a fenntartó-váltások miatt nem homogén. Az elérhetőség szempontjából hátrányos helyzetbe kerülő települések versenyhátrányba kerülnek, ami tovább ronthatja a helyi társadalom fenntarthatóságát gazdasági, szociális szempontból. Az MTA KRTK jelentése megállapítja például, hogy: o

A házi gyermekorvosi ellátás 773 településen (45%) nem volt helyben elérhető. A kétezer fő alatti kategóriában erősen hiányos a szolgáltatás megjelenése, a települések nagy részéből csak utazással vehető igénybe a szolgáltatás. 107 településről csak 20 km fölötti utazással érhető el a házi gyermekorvos a betegek számára. A fogorvosi alapellátás még a gyermekorvosinál is „ritkább”, 883 településen (52%) nem volt helyben elérhető. A szolgáltatás a települések nagyobb hányadából 10 km távolságon belül igénybe vehető volt.

o

Az ifjúsági létesítmények jelentős szerepet játszhatnának a közművelődésben, illetve az egészséges életmód alakításában. Az ilyen intézménnyel helyben nem rendelkező települések (1152 településről [68%] hiányoznak az ifjúsági létesítmények és 819 településen [48%] nem működik nem iskolai jellegű sportlétesítmény) csak jelentős ráfordításokkal (idő, pénz) érhetik el ezeket a közszolgáltatásokat.

o

A felmérés során megállapításra került, hogy 586 településen (34%) nincs helyben gyermekjóléti szolgálat, s 1224 településen belül (72%) pedig egyáltalán nincs bölcsődei ellátás. A gyermekjóléti szolgálat mikro-térségi, a bölcsődei ellátás inkább sajátos módon kistérségi jellegű lehetőségnek tekinthető a helyben ilyen intézményekkel nem rendelkező települések szempontjából. 264 településről (21,6%) csak 20 km feletti távolságban érhető el az intézmény. (A három év alatti gyermekek ilyen jellegű napi oda-vissza utaztatása nem tekinthető egészségesnek.)

o

A szociális szempontból fontos családok átmeneti otthona 1224 településen (72%) nincs jelen, az ilyen intézménnyel helyben nem rendelkező települések 60,2%-ából 20 kilométernél távolabb érhető csak el. 28



a közszolgáltatások szervezési háttere is inhomogén képet mutat. Támogatott fejlesztések, illetve helyi kezdeményezések révén számos jó példa mutatható fel hatékonyság vagy minőségfejlesztés területén, de kevés olyan fenntartó van, ahol a kapcsolódó menedzsmenttevékenységek a mindennapi gyakorlat részei lennének. Ennek oka elsősorban az, hogy a szakmai vonalról érkezik az intézmények menedzsmentje, így kevés esélye van korszerű szervezési, menedzsmentmódszerek elsajátítására. Pedig a menedzsment minősége kiemelkedően fontos a közszolgáltatás minősége szempontjából, különösen a gazdasági, költségvetési válságok miatt csökkenő finanszírozás mellett. Kevés olyan menedzsmentmódszertan van, amely széles körben elterjedt volna. Ennek oka az, hogy kevés a disszeminációs, illetve továbbképzési lehetőség. A közszolgáltatási vezetők többségében az önkormányzatok számára szervezett tudásmegosztási csatornákra vagy a szakterületi továbbképzésekre alapozhatnak, de egyiknek sincsenek a fókuszában a korszerű vezetési, szervezési módszertanok.



Az optimalizáció a mérethatékonyság szempontjából is indokolt. Az MTA KRTK a már említett kutatás során a jegyzők által kitöltött kérdőívek segítségével felmérte azt, hogy milyen területi szinten történik meg a feladatok ellátása, és mi a jegyzők tapasztalata a mérethatékonyság, illetve a helyi jelenlét kérdésében. A tanulmány konklúzióként azt állapította meg, hogy „a mérethatékonyság szempontjából közelítve a kérdést vannak olyan közszolgáltatások, amelyek az ezer fő alatti településkategóriáknál is kifizetődőek lehetnek a jegyzők szerint, ilyenek pl. a meglévő vonalas infrastruktúrával rendelkező közvilágítás vagy a közútfenntartás és a csapadékvíz-elvezetés, de ide sorolódott a közterület-fenntartás, a közbiztonság biztosításában való közreműködés és a kistermelők, őstermelők számára értékesítési hely fenntartása. Ez utóbbiaknál vélhetően nem az a lényeges, hogy kifizetődő-e, hanem az, hogy elképzelhető-e távolról ellátva az adott feladat. A közszolgáltatások többsége azonban az 1000 fő feletti méretkategóriákba telepítendő a jegyzők többségének véleménye szerint. A jegyzők a nagyobb városok (10 000 fő fölött) felé tolnák fel a feladatellátást a járóbetegszakellátás, a szak- és középiskolák és a gimnáziumok üzemeltetése, az idősek otthona és a kommunális hulladékgyűjtés esetében, míg az alapszolgáltatások közül az ivóvíz-ellátást, a hulladék-elhelyezést és a szennyvíztisztítást 30 000 fő fölötti városkategóriákban tartják kifizetődőnek.” A mérethatékonysággal kapcsolatos további érdekes megállapítása a tanulmánynak a finanszírozási modell alapján azt volt, hogy „kimutatható a nagyobb település– több ellátott feladat kapcsolat, amely a 2000 fős és a 10 000 fős népességkategóriáknál mutat egy-egy nagyobb ugrást, ami az önkormányzati kötelező feladattelepítés szabályaihoz igazodóan rajzolódik ki. A hazai önkormányzati rendszerre a klasszikus U-alakú méretgazdaságossági görbe nem rajzolódik ki, éppen a településméretenként fokozatosan belépő feladatok, az önkormányzati kiadásokban megjelenő, de nehezen modellezhető szolgáltatásminőségi és bérszínvonalbeli különbségek, valamint a közszolgáltatásonként eltérő mérethatékonysági küszöb miatt.” A feladatellátás megfelelő területi szintjét és a szolgáltató szervezetek optimális méretét csak helyi szinten, sok szempontot mérlegelve lehet megállapítani. Ehhez megfelelő felkészültséggel, alapossággal elvégzett döntés-előkészítésre, valamint megalapozott információkra van szükség.



Az MTA KRTK kutatásának eredményei alapján továbbá az is bemutatásra került, hogy a helyi közszolgáltatások minőségében a fentiek mellett fontosak további „szoft” tényezők is, mint például az önkormányzat szubjektív szerepfelfogása, a helyi civil kezdeményezések vagy a helyi vállalkozások nyújtotta szolgáltatások. Ezek a tényezők elsősorban más jellegű megközelítést, hozzáállást igényelnek a közszolgáltatásért felelős helyi vezetőktől, ezért ezek az „újdonságok”, jó gyakorlatok épülnek be a leglassabban a magyar gyakorlatba, noha kihatásuk esetenként sokkal nagyobb lehet, mint sok más „kézzel fogható” fejlesztésé. Az attitűd megváltoztatásában a közszolgáltatási terület továbbképzési rendszerének szintén meghatározó szerepe van.

29

A szükségletek alapján a közszolgáltatási szektor többirányú, összetett fejlesztést igényel ahhoz, hogy alkalmazkodhasson a változó körülményekhez, és hozzájáruljon az ország versenyképességéhez, fenntartható társadalmi, gazdasági, környezeti berendezkedéséhez. A fejlesztések ágazati részét és infrastrukturális elemeinek jelentős részét az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program támogatja majd, a KÖFOP pedig a közszolgáltatás szervezési hátterét kívánja fejleszteni. Tekintettel arra, hogy a prioritás számára rendelkezésre álló forrás korlátos, ezért a támogatásokat arra a két területre célszerű koncentrálni, amelytől a legnagyobb hosszú távú hatás várható. A prioritási tengely célja az, hogy megteremtse a helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatos optimalizációs, innovációs folyamatok megalapozott információs hátterét, és felkészítse a helyi szakembereket az innováció megvalósításához szükséges ismeretek, készségek tekintetében. Ennek megfelelően a prioritási tengelyben két egyedi célkitűzés jelenik meg: 2.1. egyedi célkitűzés: A közszolgáltatások információs bázisának fejlesztése 2.1.1. Intézkedés: Egységes elégedettségmérési program 2.1.2. intézkedés: Az Integrált Közszolgáltatási Információs Rendszer bevezetése 2.2. egyedi célkitűzés: A közszolgáltatás innovációs potenciáljának megerősítése 2.2.1. intézkedés: A közszolgáltatások rendszerszintű megújítását megalapozó kutatások 2.2.2. intézkedés: A közszolgáltatási szakemberek kompetenciafejlesztése 2.2.3. intézkedés: Innovatív közszolgáltatás optimalizációs mintaprojektek Egynél több régiókategóriára, tematikus célkitűzésre vagy alapra vonatkozó prioritási tengely kialakításának indokolása A prioritási tengely a "11, a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás” tematikus célkitűzéshez kapcsolódik. A fejlesztések egy részéhez célterületen kívüli finanszírozást fogunk igénybe venni, mert a középmagyarországi régiót az országos térszerkezetben, és a közlekedési infrastruktúrában betöltött szerepe miatt az országos fejlesztések jelentős mértékben érinteni fogják.


2.


Szektorokon átívelő közszolgáltatás-szervezés fejlesztése


Nem releváns


Nem releváns


Nem releváns


Nem releváns


ESZA 30

Régiókategória

Kevésbé fejlett


Teljes költség


Nem releváns

2.A.2.1. 1304/2013/EU RENDELET 3 cikk d) i szerinti beruházási prioritás 2.A.2.1.1.

Egyedi célkitűzés: A közszolgáltatások információs bázisának fejlesztése

Azonosító

A 2.1.


A közszolgáltatások információs bázisának fejlesztése


Az egyedi célkitűzéstől a következő eredmények megvalósulását várjuk:





legalább a települések 70%-ában sor kerül a közszolgáltatásokkal kapcsolatos egységes és reprezentatív elégedettségmérésre, a program időszaka alatt legalább két alkalommal;



bevezetésre kerül az Integrált Közszolgáltatási Információs Rendszer.

A tervezett fejlesztéseknek a következő feltételeknek kell megfelelniük: 

az elégedettségmérésnek az egységes kérdések mellett lehetőséget kell adnia a helyi érdekeltségű szempontok felmérésére is;



az elégedettségmérés eredményeit nyilvánosságra kell hozni;



az IKIR kialakításánál kerülni kell olyan adatok bekérését, amelyek már kormányzati adatbázisokban léteznek.



az IKIR kialakítása során építeni kell az ÁROP-ból finanszírozott „A helyi közszolgáltatások helyzete és fejlesztésük javasolt irányai” kutatás eredményeire.


2.A.2.1.1.1. Intézkedés: Egységes elégedettségmérési program Az egységes elégedettségmérési program célja kettős: egyrészt biztosítsa a felhasználói visszajelzéseket a közszolgáltatások menedzsmentje, fenntartói felé, másrészt az, hogy minőségi szemponttal bővítse ki az IKIR finanszírozási és teljesítményadatait a benchmark elemzések megfelelő értelmezhetősége érdekében. A program keretében első lépésként az ÁROP-ból finanszírozott kutatások folytatásaként meghatározásra kerül a helyi közszolgáltatások és települések azon köre, amelyek esetében leginkább indokolt az elégedettségmérés elvégezése. Ezután kidolgozásra kerül az adatfelvétel egységes módszertana. 31

A lekérdezés személyes, telefonos és internetes adatfelvétellel valósul majd meg, illeszkedve az egyes települések, célcsoportok sajátosságaihoz. Az elégedettségmérés eredménye a helyi közszolgáltatok és fenntartóik mellett a nyilvánosság számára is elérhető lesz. Az elégedettségmérés eredményei közvetve hozzájárulnak majd a helyi közszolgáltatások minőségének javításához, hiszen a közszolgáltatások menedzsmentje és fenntartói a visszajelzések mentén célzottan tudják továbbfejleszteni azokat, illetve korrigálhatják a megismert problémákat. Az egységes adatfelvétel segíthet abban, hogy az IKIR-en keresztül a közszolgáltatók menedzsmentje és a fenntartók benchmark elemzések keretében más szolgáltatók eredményeinek és körülményeinek kontextusában vizsgálhassák a szolgáltatás minőségét. Az elégedettségmérés növelheti a fenntartóknak a helyi közszolgáltatások finanszírozásával, szervezési, infrastrukturális megoldásaival kapcsolatos döntéseinek megalapozottságát is. Az elégedettségmérés legalább a települések 70%-ban elvégezésre kerül, reprezentatív mintán, a programidőszak alatt legalább két alkalommal. Területi kihatás

Országos


A helyi közszolgáltatások menedzsmentje, fenntartói és felhasználói


Az elégedettségmérés lebonyolítására kijelölt kormányzati szervezet.

2.A.2.1.1.2. Intézkedés: Az Integrált Közszolgáltatási Információs Rendszer bevezetése Az MTA KRTK 2014-ben a helyi közszolgáltatások helyzetét vizsgáló kutatása is arra a megállapításra jutott, hogy a közszolgáltatások komplexitása, helyi sajátosságai miatt az esetek többségében a helyi döntéshozók nincsenek birtokában a döntésekhez szükséges információk jelentős részének. A döntések megalapozottságát leginkább az korlátozza, hogy az input-, illetve a teljesítmény-, minőségmutatók kontextusa csak nehezen vizsgálható, és nagyon kevés lehetőség van az adatok benchmark jellegű összevetésére más közszolgáltatók információval. A kutatás azt is megállapította, hogy „helyi (önkormányzati) közszolgáltatások helyzetéről szóló információk meglehetősen rendszertelenül, dezintegráltan, hiányosan, koordinálatlanul állnak csak rendelkezésre, ami megnehezíti az egyes közszolgáltatási ágazatok szakmai irányítását, a helyi közszolgáltatások összehangolását, a finanszírozási rendszer működtetését és a helyi közszolgáltatás-szervezési döntések meghozatalát is.” Mivel a közszolgáltatások környezete folyamatosan átalakulóban van, ezért folyamatosan szükség lesz a kormányzat részéről is a finanszírozási és szabályozási környezet továbbfejlesztésére. A kapcsolódó döntések megalapozottságát is fejleszteni szükséges objektív, tényalapú vizsgálatokra lehetőséget kínáló adatbázis létrehozásával. Az ÁROP-ból finanszírozott kutatás segítségével kidolgozott IKIR koncepció megvalósításával jelentős támogatást kapnának a következő funkciók: − a költségvetés feladatfinanszírozási elvű, nullbázisú tervezése, − a működés átvilágítása, hatékonyságelemzése, − fenntartói döntések hatás- és költségelemzése, a működés modellezése, − optimális intézményszerkezet kialakítása, − optimális összetételű és létszámú személyi állomány kialakítása, − erőforrás-tervezés, − esélyegyenlőségi vizsgálat. Az IKIR használata megalapozottabbá teheti a fejlesztéspolitika bemenetét képező szakpolitikai döntéseket is azzal, hogy rámutat az elérhetőségben, kapacitásban, minőségben mutatkozó területi elté32

résekre. Az IKIR által legalább a következő adatköröket teszi majd összefüggéseik mentén elemezhetővé: 

KSH T-Star adatbázis. Éves településstatisztikai adatok, melyek a települések, önkormányzatok csoportosításában, illetve összehasonlító vizsgálatokban, benchmark elemzésekben játszanak szerepet.



KSH településtár. Az elemzések, kimutatások viszonyítási egysége legtöbbször a település, illetve az önkormányzat, ezért szükség van a település-nyilvántartás rendszeres követésére.



Magyar Államkincstár által gyűjtött költségvetési beszámolók 01, 03, 06, 08, 10, 16, 25, 80. űrlapjának adatai.



Ágazati, szakminisztériumi adatbázisok.



Az egyedi célkitűzés keretében gyűjtött elégedettségmérési információk.

Az IKIR bevezetéséhez a közszolgáltatások körére, feladatellátási megoldásaira kiterjedő adatfelvétel szükséges az önkormányzatok körében. Az intézkedés ezek mellett a felhasználók képzését és az adatbázisok aktualitását biztosító további adatfelvételeket is támogatja. Területi kihatás

Országos


Közszolgáltatások menedzsmentje és fenntartói.


Az IKIR rendszer fejlesztésére és üzemeltetésére kijelölt kormányzati szervezet.

2.A.2.1.2.

Egyedi célkitűzés: A közszolgáltatás innovációs potenciáljának megerősítése

Azonosító

A 2.2.


A közszolgáltatás innovációs potenciáljának megerősítése


Az egyedi célkitűzéstől a következő eredmények megvalósulását várjuk:




a közszolgáltatások rendszerszintű megújításához szükséges elméleti és módszertani megalapozottság biztosításával lehetővé válik korszerű, innovatív megoldások, modellek bevezetésére és alkalmazására vonatkozó döntések meghozatalát;



a megvalósított innovatív közszolgáltatás optimalizációs projektek disszeminációja révén elterjed a közszolgáltatások rendszeres helyi optimalizálását biztosító gyakorlat a helyi közszolgáltatási szektorban;



a szabályozás döntés-előkészítő szempontból felkészült lesz a változó demográfiai környezet által jelentett kihívásokra.



a kutatási projektek esetében szükséges az átfogó, rendszerszintű megközelítés alkalmazása;



a kutatási és mintaprojektek kiválasztásánál kötelező elemként kell érvényesíteni a disszeminációs elemeket;



a mintaprojekteknek innovatív módszertani, szervezési megközelítést kell mutatniuk a jellemző gyakorlathoz képest;



a mintaprojekteknek és a képzéseknek a közszolgáltatási szektor sajátosságaira adaptált módszertanokat kell biztosítaniuk;



a projekteknek építeniük kell a már megvalósított ÁROP, EKOP projektek releváns tapasztalataira, eredményeire. 33



2.A.2.1.2.1. Intézkedés: A közszolgáltatások rendszerszintű megújítását megalapozó kutatások Az intézkedés keretében kutatási programokat indítunk a központi és helyi közszolgáltatások terjedelmének, területeinek, ellátásának szervezési és működtetési helyzetének, trendjeinek, innovatív módszereinek és eszközeinek tudományos igényű, rendszerszintű felmérésére, illetve elemzésére azzal a céllal, hogy a közszolgáltatások biztosításért felelős kormányzati, önkormányzati, valamint civil és egyházi felelősök számára megismerhetővé és hozzáférhetővé váljanak a közszolgáltatások innovatív megújításához szükséges döntések megalapozását szolgáló információk. A kutatási programok tervezetten azokra a területekre fókuszálnak, amelyek elméleti és módszertani vonatkozásban megalapozhatják a központi és helyi közszolgáltatások rendszerszintű megújítását a következő szakmai dimenziókban: 

feladatellátás területi és terjedelmi kérdései;



állampolgári és ügyféligények, szükségletek;



tervezési, finanszírozási, valamint követési és ellenőrzési módszerek, mechanizmusok;



közszolgáltatás-szervezés és -menedzsment;



általános és speciális szabályozási gyakorlatok.

A kutatási programok folyamatosan input információkat tárnak fel, módszertani javaslatokat dolgoznak ki a közszolgáltatások innovatív módszerekkel és megoldásokkal történő megújítási törekvéseinek támogatására. Ezen túlmenően a kutatások megalapozzák azokat a középtávú szabályozói döntéseket, amelyek a közszolgáltatások hatékony szervezésével, összehangolásával biztosítják a fenntarthatóságot a demográfiai kihívások jelentette változó végrehajtási környezetben. A kutatások kiemelten építenek az IKIR és az elégedettségmérési program eredményeire, annak érdekében, hogy a közszolgáltatások költségvetési fenntarthatósága szempontja mellett a felhasználók igényeinek megfelelő, korszerű közszolgáltatási rendszer kerülhessen bevezetésre Magyarországon. Területi kihatás

Országos


Költségvetési szervek, közigazgatási intézmények, közszolgáltatások menedzsmentje és fenntartói


Tudományos intézmények

2.A.2.1.2.2. Intézkedés: A közszolgáltatási szakemberek kompetenciafejlesztése Az intézkedés keretében átfogó képzési programot fogunk megvalósítani a közszolgáltatások menedzsmentjében résztvevő szakemberek számára. A képzési program tervezetten azokra a területekre fókuszál, amelyek lehetővé teszik a helyi közszolgáltatások helyben történő áttekintését, optimalizálását: 

a közszolgáltatások szervezet-, illetve minőségfejlesztési módszertanai (pl.: Lean menedzsment, 6 Szigma és Kaizen);



korszerű menedzsmentmódszertanok alkalmazása a közszolgáltatásokban (pl.: kontrolling, CAF, benchmarking);



korszerű vezetés-szervezési módszertanok.

A képzési programok egységes, az ÁROP projektekben kidolgozott módszertanokra alapoznak ugyanakkor a közszolgáltatási vezetők elérhetőségére tekintettel – a központi mellett – részben helyi 34

kurzusok, workshopok keretében valósulnak meg. Területi kihatás

Országos


Közszolgáltatások menedzsmentje és fenntartói


Felsőoktatási intézmények

2.A.2.1.2.3. Intézkedés: Innovatív közszolgáltatás optimalizációs mintaprojektek Az intézkedés keretében olyan projekteket tervezünk támogatni, amelyek példát mutatnak a közszolgáltatásszervezés innovatív megoldásaiban, és a tervezett eredmények elérése mellett alkalmasak arra, hogy a szektorban jó gyakorlatként felmutatva a korszerű szervezési és menedzsmentmódszerek alkalmazását ösztönözzék. Az optimalizációs projektek a helyi közszolgáltatások és az optimalizációs lehetőségek teljes körére kiterjedhetnek, mint például: 

adott területi egységben a helyi közszolgáltatások feladat-ellátási szintjeinek, helyszíneinek felülvizsgálata az elérhetőség szempontjának és a felhasználói igényeknek megfelelően;



egy adott terület közszolgáltatásokkal való ellátottságának felmérése; hiányzó közszolgáltatások azonosítása;



a helyi közszolgáltatások ellátási folyamatának, működésmódjának, elérhetőségének innovatív módszerekkel történő fejlesztése;



a helyi közszolgáltatások minőségét fejlesztő korszerű menedzsmentmódszerek bevezetése;



hiányzó közszolgáltatások kialakítása, az elérhető kapacitások innovatív összekapcsolásával, együttműködések kialakításával.

A mintaprojektek az IKIR és az elégedettségmérési programokra építenek, ezzel is kiaknázva az OP keretében megteremtett információs bázis helyi koordinációs feladatok ellátásához szükséges potenciálját (az 1. intézkedésben említett kutatások aggregált, stratégiai megközelítése mellett). Területi kihatás

Országos


Helyi közszolgáltatások menedzsmentje, fenntartói, felhasználói


Támogatás közvetítő szervezet, önkormányzatok

35


Azonosító

Mértékegys ég

Régiókategória

Alap

Célérték F

N

Adatforrás Ö


O-2.1.

Lefolytatott elégedettségmérésekbe bevont települések száma

db

ESZA

Kevésbé fejlett

-

-

IH

Évente

O-2.2

Az IKIR rendszerbe becsatolt közszolgáltatások száma

db

ESZA


-

-

IH

Évente

O-2.3

A közszolgáltatások megújítását előkészítő kutatások száma

db

ESZA


-

--

IH

Évente

O-2.4

A szociális partnerek vagy nem kormányzati szervek által teljesen vagy részben végrehajtott projektek száma

db

ESZA

Kevésbé fejlett

-

-

IH

Évente

2. táblázat: Közös eredménymutatók, amelyekre célértéket határoztak meg, és az egyedi célkitűzéshez kapcsolódó programspecifikus eredménymutatók (beruházási 11 prioritásonként és régiókategóriánként) (az ESZA tekintetében)

Azonosító

11Hivatkozás:

Mutató

Régiókategória

A mutató mértékegysége

A célmeghatározáshoz használt közös kimeneti mutató

Bázisérték F

N

Ö

A bázisérték és célérték mértékegysége

Bázisév

Célérték F

12

N

(2023) Ö

Adatforrás

A beszámolás gyakorisága


12Ez

a lista tartalmazza a közös eredménymutatókat, amelyekre célértéket állapítottak meg, és az összes programspecifikus eredménymutatót. A közös eredménymutatók célértékeit számszerűsíteni kell; a programspecifikus eredménymutatók esetében a célértékek lehetnek minőségiek vagy mennyiségiek. A célértékek megadhatók összesítve (férfiak+nők), vagy nemenként lebontva. A bázisértékek ennek megfelelően kiigazíthatók. „F” = férfiak, „N”=nők, „Ö”=összesen.

36

R-2.1

Közszolgáltatási átszervezésbe bevont települések száma

Kevésbé fejlett

db


-

-

R-2.2

Szabályozás minőségi index


index

nem releváns

-

-

*:http://info.worldbank.org/governance/wgi/index.aspx#home

37

0,97

index

2012

-

-

növekszik

Világbank, WGI*

Évente

2.A.3. A technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó prioritási tengelyek ismertetése 2.A.4. Prioritási tengely: A Partnerségi Megállapodás keretében tervezett operatív programok végrehajtásához kapcsolódó technikai segítségnyújtás A Partnerségi Megállapodás keretében tervezett operatív programok végrehajtása a két korábbi tervezési ciklus során szerzett tapasztalatok mellett is jelentős kihívást jelent majd a magyar közigazgatás számára. A 2004-2006, és a 2007-2013 időszakokban az ESZA, ERFA és KA lebonyolításához szükséges funkciók és infrastruktúra számottevő része kiépült, valamint jelentős létszámú szakembergárda szerzett tapasztalatot az EU-s támogatások kezelésével kapcsolatban. A 2014-2020 tervezési időszak kihívásait elsősorban a következő tényezők határozzák meg: 

a megváltozott közösségi jogszabályok egyes intézményrendszeri funkciók jelentős fejlesztését teszik szükségessé, például a csalások megelőzése területén;



a teljesítmény-keretrendszer bevezetése miatt a tervezett fejlesztések kimeneteinek a korábbinál aktívabb monitorozása és menedzselése válik szükségessé;



elvárás a teljes pályázati folyamat elektronizálása, az e-kohézió jegyében;



a közösségi jogszabályok az új ciklusban jelentős egyszerűsítést tesznek lehetővé az elszámolásokban. Ennek az eljárásrendi, informatikai oldalát ki kell dolgoznia az intézményrendszernek;



az új időszakban továbbra is feszes költségvetési gazdálkodás és a kedvezményezettekre jellemző tőke- és forráshiány mellett kell biztosítani az EU támogatások folyamatos lehívását.

A 2007-2013-as tervezési ciklusbanMagyarország számos értékelést végeztetett el az EU-s támogatások lebonyolításával kapcsolatban, és ezek megállapításai alapján több változtatást érvényesít a 2014-2020-as időszakban: 

több értékelés is jelezte, hogy erősebb felhatalmazással és nagyobb kapacitással rendelkező központi koordináció szükséges az Irányító Hatóságok döntési szintje felett, a programok szinergiáinak és a nemzeti stratégiai célok érvényesítésének érdekében. Az erősebb központi koordináció szükségességét indokolja a közösségi jogszabályok az alapok közötti nagyobb mértékű integrációt megengedő kialakítása is. Ezért a központi koordinációs funkció, a magyar kormányzaton belül a koordinációs szerepet betöltő Miniszterelnökséghez került, és jogosítványai megerősítésre kerültek.



az új időszakban a központi koordináció hatáskörébe tartozik már az EMVA és ETHA alapok koordinációja is, és a lebonyolítás is közös eljárásrend, valamint közös informatikai megoldás keretében történik majd.



a tapasztalatok szerint egyes programok esetében gyenge volt a szakpolitika és az irányító hatósági funkciók közötti kapcsolat, ezért az irányító hatósági funkciók 2014. évben átkerültek a leginkább kapcsolódó szakpolitikai területet felügyelő minisztériumokhoz.



értékelési tapasztalatok rámutattak arra is, hogy több esetben nem sikerült a kapcsolódó intézményeknek (pl.: IH-KSZ) a célrendszereit harmonizálni, és így több szükséges kezdeményezés nem jutott át a szervezeti határokon. Az irányítási struktúra egyszerűsítése érdekében a 2014-2020 időszakban a közreműködő szervezetek feladatait már az irányító hatóságok látják el.



a bevezetett számos intézkedés ellenére a támogatásokkal kapcsolatban magas adminisztratív terheket érzékeltek mind a pályázók, mind a kedvezményezettek. A 2014-2020 időszakban ezért Magyarország számos módon tervezi egyszerűsíteni az EU-s támogatások 38

felhasználását. o

kevesebb, de átfogó jellegű, integrált megközelítésre alapozó támogatási konstrukció megjelentetése tervezett, így növekszik a rendszer átláthatósága;

o

a felhívások előzetes értékelésének feltételei megteremtődnek (hasonlóan az operatív programok ex-ante értékeléséhez),

o

a Miniszterelnökségen minőségbiztosítási funkció épül ki a támogatási konstrukciókban megjelenő adminisztratív terhek megelőzése érdekében;

o

az informatikai rendszer fejlesztésével megvalósul az elektronikus pályáztatás;

o

az egyszerűsített elszámolási módok kiterjedt használata révén egyszerűsödnek a kifizetés-igénylések;

o

a műszaki tartalom eredményességre fókuszáló meghatározása révén várhatóan csökken majd a változás-bejelentések, támogatásiszerződés-módosítások gyakorisága;

o

a kapcsolódó jogszabályok, eljárásrendek számos ponton egyszerűsítésre, korszerűsítésre kerülnek a megszerzett tapasztalatok alapján.

A tapasztalatok és a kihívások figyelembevételével Magyarország a következő célokat kívánja megvalósítani a 2014-2020 időszakban. 

az ESZA, ERFA és KA által finanszírozott szakpolitikai célok eredményes teljesítése;



az ESZA, ERFA és KA ütemes és eredményes felhasználásával, a teljesítmény keretrendszerben rögzített mérföldkövek maradéktalan teljesítése, a források egészének lehívása;



a pályázók, kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése, a szabályosság megőrzése mellett;



az ESZA, ERFA és KA átlátható, az „érték a pénzért” elvnek megfelelő felhasználásával, továbbá a partnerségen keresztül a közvélemény tájékozottságának és tudatosságának biztosítása.

A technikai segítségnyújtás forrása a fenti célok elérése érdekében az ESZA, ERFA és KA átlátható, szabályos, hatékony és eredményes felhasználását biztosító intézményrendszer és a szükséges funkciók működtetését, fejlesztését szolgálják, külön hangsúlyt fektetve a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentésére. A tervezett tevékenységek a technikai segítségnyújtás forrásából három egyedi célkitűzés mentén kerülnek finanszírozásra. 3.1. egyedi célkitűzés: Átlátható támogatási rendszer biztosítása 3.1.1. Intézkedés: A Monitoring Bizottságok működtetése 3.1.2. Intézkedés: A társadalom tájékoztatása 3.2. egyedi célkitűzés: A szabályosság biztosítása 3.2.1. Intézkedés: Az Ellenőrzési Hivatal működtetése 3.2.2. Az irányítási és ellenőrzési rendszer működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása 3.3. egyedi célkitűzés: Az eredményesség és hatékonyság biztosítása 3.3.1. Intézkedés: A programok eredményességének, hatékonyságának értékelése; 3.3.2. Intézkedés: A hatékony végrehajtás informatikai támogatása; 3.3.3. Intézkedés: A pályázók és kedvezményezettek kapacitásainak fejlesztése; 3.3.4. Intézkedés: Az eredményes és hatékony végrehajtáshoz szükséges tudástőke biztosítása

39

Összhangban a 1303/2013/EU rendelet 59. cikk (1) bekezdésével a technikai segítségnyújtás forrást a felsorolt egyedi célkitűzések mentén, az előző és a következő programozási időszak vonatkozásában, is fel kívánjuk használni. A technikai segítségnyújtás forrásokra elérhető források – összhangban a Partnerségi Megállapodás keretében rögzített elvekkel és az Európai Bizottság elvárásaival – az időszak folyamán (elsőként 2017. I. félévben) felülvizsgálatra kerülnek. Egynél több régiókategóriára, tematikus célkitűzésre vagy alapra vonatkozó prioritási tengely kialakításának indokolása A prioritási tengely finanszírozása Kohéziós Alapból történik, és Magyarország teljes területére kiterjed.


3.


A Partnerségi Megállapodás keretében tervezett operatív programok végrehajtásához kapcsolódó technikai segítségnyújtás


Nem releváns


Nem releváns


Nem releváns


Nem releváns


Kohéziós Alap

Régiókategória

Fejlett, kevésbé fejlett


Teljes költség


Nem releváns

2.A.4.1.1.

Egyedi célkitűzés: Átlátható támogatási rendszer biztosítása

Azonosító

3.1.


Átlátható támogatási rendszer biztosítása


Az egyedi célkitűzés célja a fejlesztéspolitika transzparenciájának biztosítása a társadalom számára, kiemelt tekintettel a társadalmi, gazdasági, szociális partnerekre. Az egyedi célkitűzéshez tartozó tevékenységek végrehajtása révén a 40

következő eredményeket tervezzük elérni: 

a gazdasági, társadalmi partnerek elégedettek a programok átláthatóságával; a gazdasági, társadalmi partnerek a programok megvalósítását nyomon tudják követni elsősorban a Monitoring Bizottságok működtetésén keresztül



a közvélemény előtt ismertek az ESB alapok céljai és finanszírozási lehetőségei.


Nem releváns.



2.A.4.1.1.1. Intézkedés: A társadalom tájékoztatása Ezen intézkedés keretében a társadalom tájékoztatásával kapcsolatos tevékenységek kerülnek finanszírozásra. Összhangban a 115. cikk szerinti kommunikációs stratégiával a tájékoztatási tevékenységek magába foglalják a támogatási, fejlesztési lehetőségek ismertetését, a fejlesztési eredmények bemutatását. Külön hangsúlyt tervezünk fektetni a helyi kampányokra, valamint a társadalmi, gazdasági partnerségbe bekapcsolódó szervezetek kiemelt tájékoztatására. Területi kihatás

Országos, minden régiót érintő


A Monitoring Bizottság tagjai és az általuk képviselt gazdasági, társadalmi szereplők, érdekcsoportok, pályázók, kedvezményezettek


Miniszterelnökség

2.A.4.1.2.

Egyedi célkitűzés: A szabályosság biztosítása

Azonosító

3.2.


A szabályosság biztosítása


Az egyedi célkitűzés célja a közösségi és hazai jogszabályok, iránymutatások maradéktalan érvényesítése a programok lebonyolítása során. Az egyedi célkitűzés keretében végzett tevékenységekkel a következő eredményeket tervezzük elérni: 

a programok végrehajtása során a hibaarány az elfogadható érték alatt marad;



a kedvezményezettek ellenőrzésekkel kapcsolatos adminisztratív terhei csökkenek.


Nem releváns.



41

2.A.4.1.2.1. Intézkedés: Az Ellenőrzési Hatóság működtetése A 2014-2020-as programozási periódus ellenőrzési feladatait (rendszervizsgálatok, projektellenőrzések, és új feladatként számlák éves zárásának ellenőrzése) szintén az EUTAF látja majd el. A 2014. évben az új programozási időszak kezdetén az EUTAF, mint Ellenőrzési Hatóság (EH) feladata a kijelölő (designation) auditok lefolytatása, valamint az ellenőrzés eredményeként auditvélemény kiadása. A kijelölő auditok célja annak megítélése, hogy a hazai intézményrendszer kialakítása megfelelő-e az új programozási időszak feladatainak ellátására. Az Ellenőrzési Hatóság valamennyi operatív program (OP) vonatkozásában lefolytatja az ellenőrzést, majd auditvélemény keretében nyilatkozik az intézményrendszer megfelelőségéről. A 2014-2020-as programozási periódus ellenőrzési feladatai (rendszervizsgálatok, projektellenőrzések és új feladatként számlák éves zárásának ellenőrzése) szintén az EUTAF feladata. A kifizetések előrehaladásával a lefolytatandó projektellenőrzések száma előreláthatólag növekedni fog, valamint az új szabályozás miatt az ütemezés is feszítettebb lesz. A kijelölés ellenőrzésével kapcsolatos feladatokkal párhuzamosan zajlanak az előző programozási periódus (2007-2013) rendszer- és projektellenőrzései is. A projektellenőrzések területén a kifizetések növelésével, felgyorsításával többletfeladatok várhatóak. A 2015. évben az intézményrendszernek meg kell kezdenie a 2007-2013-as programozási periódus zárására való felkészülést, amelyhez szükséges a zárás során alkalmazandó a módszertani anyagok kidolgozása, valamint valamennyi OP esetében le kell folytatni a zárást megelőző rendszervizsgálat első ütemét. A zárási dokumentumok elkészítésében az EH-nak kiemelt feladatai vannak, mivel valamennyi OP esetében össze kell állítania a záró beszámolót, valamint ki kell adnia zárónyilatkozatot, amelyben véleményt mond az OP végrehajtásáról és megvalósulásának szabályosságáról. Összességében a 2015-2017. évek során közel kétszeres feladat hárul az Ellenőrzési Hatóságra, amelynek szervezeti feltételeit (humánkapacitás növelése, képzése, az ellenőrzések tárgyi és technikai feltételeinek biztosítása) szükséges megteremteni annak érdekében, hogy az ellenőrzések hatékonyan, megfelelő minőségben és határidőben lefolytathatók legyenek. Területi kihatás



Ellenőrzési Hatóság, a végrehajtási intézményrendszer egyéb szereplői, pályázók, kedvezményezettek


Ellenőrzési Hatóság

2.A.4.1.2.2. Intézkedés: Az irányítási és ellenőrzési rendszer működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása Az operatív programok végrehajtásának teljes folyamatában biztosítani kívánjuk a feladatok ellátásához szükséges feltételek, kiemelten a projekt ellenőrzések terén. Az intézkedés keretében megvalósuló tevékenységek közül kiemelnedő a feladatellátáshoz szükséges megfelelő infrastruktúra és szakértői kapacitás biztosítása, az ellenőrzések külső helyszínen történő lebonyolítása, szakmai tapasztalatcserék, egyeztetések megvalósítása, mind az intézményi szereplők között, mind más tagországokkal, illetve az Európai Bizottsággal. Területi kihatás



Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok, Igazoló Hatóság, Kifizető Ügynökség


Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok, Igazoló Hatóság, Kifizető Ügynökség(ek), a végrehajtási 42

intézményrendszer egyéb szereplői

2.A.4.1.3.

Egyedi célkitűzés: Az eredményesség és hatékonyság biztosítása

Azonosító

3.3.


Az eredményesség és hatékonyság biztosítása


Az egyedi célkitűzés célja a programok eredményes és hatékony végrehajtását támogató feltételek kialakítása, illetve fejlesztése. Az egyedi célkitűzés keretében végzett tevékenységekkel a következő eredményeket tervezzük elérni: 

a monitoring tevékenységen, az értékeléseken, elemzéseken keresztül biztosított a döntés-előkészítés megfelelő információs háttere;



megvalósul az elektronikus pályáztatás;



a kedvezményezettek felkészültsége a forráslehívás igényeinek megfelelő mértékű;



kialakul a fejlesztéspolitika tudásmenedzsmentrendszere.


Nem releváns.



2.A.4.1.3.1. Intézkedés: A programok eredményességének, hatékonyságának értékelése Az új programozási ciklusban a közösségi szabályozással összhangban még nagyobb szerepet szánunk a CPR 56 paragrafusában is megkövetelt független értékeléseknek, hatásvizsgálatoknak. Cél a vizsgálatok számának növelése és azok eredményességének fejlesztése. Ez egyrészt kapacitásfejlesztést, másrészt a szükséges adatok rendelkezésre állásának fejlesztését is igényli. Az intézkedés keretében tervezzük finanszírozni a programok eredményességének, hatékonyságának megítélését elősegítő elemzéseket, értékeléseket, valamint azokat a tevékenységeket, amelyek az elemzésekhez, értékelésekhez szükséges információk előállításához szükségesek. Az intézkedésből finanszírozzuk az értékelésekhez szükséges független szakértői kapacitások, továbbá az értékelések megállapításainak implementálásához szükséges speciális szakmaikompetenciák bevonását. Az intézkedés finanszírozza az értékelések adatigényét biztosító adatfelvételeket, valamint adatbázisvásárlások költségét is. Területi kihatás



Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok, Monitoring Bizottság, Kifizető Ügynökség(ek), társadalmi, gazdasági, szociális partnerek.


Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok

2.A.4.1.3.2. Intézkedés: A hatékony végrehajtás informatikai támogatása A programok hatékony és szabályos végrehajtása, értékelése, a megfelelő döntések előkészítése 43

elképzelhetetlen megfelelő informatikai támogatás nélkül. Ezen intézkedés keretében biztosítjuk a szükséges informatikai hardver és szoftver megoldásokat az intézményrendszer minden szereplője számára. Az informatikai megoldások fejlesztésével biztosítjuk az e-kohéziós irányelv elvárásait, valamint a fejlesztések hozzájárulnak majd a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentéséhez is. A 2007-13as időszaki tapasztalatok alapján tervezzük kiterjeszteni az e-pályáztatás még szélesebb körű alkalmazását. Területi kihatás



Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok, Igazoló Hatóság, Kifizető Ügynökség(ek), a végrehajtási intézményrendszer egyéb szereplői, pályázók, kedvezményezettek


Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok, Ellenőrzési Hatóság, Igazoló Hatóság, Kifizető Ügynökség(ek)

2.A.4.1.3.3. Intézkedés: A pályázók és kedvezményezettek kapacitásainak támogatása A 2007-2013 időszak több értékelése is feltárta, hogy a kedvezményezettek felkészültsége terén is jelentős hiányosságok vannak Magyarországon. Ezért a technikai segítségnyújtás segítségével bővíteni kívánjuk azokat a kapacitásokat a végrehajtó rendszeren belül, amelyek a kedvezményezetteket tudják segíteni a projektek megvalósítása során. Elsősorban olyan speciális szakértelmet lefedő kapacitásokat tervezünk finanszírozni, amelyek jellemzően nem állnak rendelkezésre a kedvezményezetteknél, mert csak a nagy volumenű vagy speciális tematikájú projekteknél szükségesek. Az intézkedés tervezetten keretet biztosít olyan tevékenységek számára, amelyek a pályázók projekt-előkészítését és -végrehajtását támogatják tájékoztatási és tanácsadási, szakértői, valamint egyéb speciális adminisztratív szolgáltatásokkal, továbbá ebből az intézkedésből fogunk a projektmenedzsment-kapacitás fejlesztését célzó szervezetfejlesztési segítséget biztosítani a kiemelt jelentőségű kedvezményezettek számára. Területi kihatás



Pályázók, kedvezményezettek


Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok, a végrehajtási intézményrendszer egyéb szereplői

2.A.4.1.3.4. Intézkedés: Az eredményes és hatékony végrehajtáshoz szükséges tudástőke biztosítása A 2007-2013-as időszakot értékelő projektek egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy fejleszteni kell a fejlesztéspolitikában dolgozók ismereteit az egyes funkciók célrendszeréről, szempontjairól, illetve javítani kell az együttműködési készségeket. Ehhez jelentős mértékben járulhat hozzá egy korszerű tudásmenedzsment-rendszer, amely az egyes munkakörökhöz előírja a szükséges képzési követelményeket, illetve biztosítja a szükséges képzéseket, továbbképzéseket. A rendszer része lesz egy a közigazgatási ösztöndíjak rendszerével összehangolt ösztöndíjrendszer is, amely a módszertani fejlesztéseket, a tudásmegosztást és az együttműködést (pl.: rotáció) preferálja. Az intézkedés fedezetet nyújt a tudásmegosztás további eszközeihez is, mint például konferenciák, szemináriumok, workshopok, kiadványok, hírlevelek stb. Területi kihatás

Országos, minden régiót érintő 44


Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok, Igazoló Hatóság, Kifizető Ügynökség(ek), a végrehajtási intézményrendszer egyéb szereplői


Miniszterelnökség, Irányító Hatóságok

45


Azonosító

Mértékegy ség

Régiókategória

Alap

Célérték

Adatforrás


Ö

3.1

Komplex, a gazdasági, társadalmi, szociális, környezeti hatásokra egyaránt kiterjedő értékelések száma

db

KA

Kevésbé fejlett

fejlett,

#

IH

Évente

3.2

Az EUTAF munkatársainak éves átlagos statisztikai létszáma

fő

KA

Kevésbé fejlett

fejlett,

Felmérés alatt

Ellenőrzési Hatóság

Évente

3.3

Monitoring Bizottsági ülések száma

db

KA

Kevésbé fejlett

fejlett,

126

IH

Évente

2. táblázat: Programspecifikus eredménymutatók egyedi célkitűzésenként (az ERFA és a Kohéziós Alap tekintetében) Azonosító

Mértékegység

Mutató

Régiókategória (adott esetben)

Bázisérték

Bázisév

13

Célérték

14

(2023)

A beszámolás gyakorisága

Adatforrás

R-3.1

Azon Monitoring Bizottsági tagok aránya, akik legalább megfelelőnek értékelték a Bizottság munkájával kapcsolatos tájékoztatást, annak gyakoriságát és minőségét.

%

Kevésbé fejlett

fejlett,

#

2014

növekvő

Felmérés az tagok körében

R-3.2

A hibaarány OP szerződött állománnyal súlyozott átlaga

%

Kevésbé fejlett

fejlett,

#

2013

csökkenő

Miniszterelnökség adatszolgáltatás

Évente

R-3.3

A mérföldkőhöz kitűzött célokat teljesítő prioritások száma

db.

Kevésbé fejlett

fejlett,

-

2014

39

Miniszterelnökség adatszolgáltatás

Évente

13Hivatkozás: 14Az


ERFA és a Kohéziós Alap esetében a célértékek lehetnek minőségiek vagy mennyiségiek.

46

MB

Évente

3. SZAKASZ: FINANSZÍROZÁSI TERV 3.1.

15

Az egyes alapokból származó pénzügyi előirányzat és az eredményességi tartalékhoz tartozó összegek

16

17. táblázat: Az egyes alapokból származó pénzügyi előirányzat és az eredményességi tartalékhoz tartozó összegek

performance reserve

main allocation

2020

performance reserve

main allocation

2019

performance reserve

main allocation

2018

performance reserve

main allocation

2017

performance reserve

main allocation

2016

performance reserve

main allocation

2015

performance reserve

Alap Régiókategória

main allocation

2014

ESZA

Kevésbé fejlett

79 177 579

#

81 313 793

# 83 585 555

#

85 598 972

#

87 880 092

#

90 447 269

#

93 321 516

#

KA

nem releváns

25 252 531

#

26 053 471

#

#

27 592 856

#

28 332 432

#

29 220 753

#

30 103 309

#

3.2.

26 893 777

Összes pénzügyi előirányzat alaponként és nemzeti társfinanszírozás (EUR)

17

1. A táblázat a finanszírozási tervet mutatja prioritási tengelyenként. 2. Amennyiben a prioritási tengely egynél több alapra vonatkozik, az uniós támogatásra és a nemzeti önrészre vonatkozó adatokat alaponkénti bontásban, a prioritási tengelyen belül külön társfinanszírozási aránnyal kell megadni minden egyes alapra. 3. Ha a prioritási tengely egynél több régiókategóriára vonatkozik, az uniós támogatásra és a nemzeti önrészre vonatkozó adatokat régiókategóriánkénti bontásban, a prioritási tengelyen belül külön társfinanszírozási aránnyal kell megadni minden egyes régiókategóriára. 4. Az EBB-hozzájárulást a prioritási tengely szintjén kell megadni.

15Hivatkozás:

az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése d) pontja

16Hivatkozás:

az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja

17Hivatkozás:

az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontja

47

48

18.A. táblázat: Finanszírozási terv

Prioritás

Alap

1.

ESZA

2.

ESZA

3.

KA

EIB

Main national counterpa rt

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

Elszámolás

Union Support

National Counterpa rt

National public funding

National private funding

Total Funding

Cofinancin g rate

kevésbé fejlett kevésbé fejlett kevésbé fejlett

teljes költség teljes költség teljes költség

49992405 5

#

#

#

#

10140072 1

#

#

#

19344912 9

#

#

#

49

Performance reserve amount as proportion of total Union support

Main Union support

Régiókategória

TOTAL

Performance reserve national counterpart

Performance reserve Union Support

18.B. táblázat: Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – ESZA- és ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára nyújtott összeget

Alap

19

Régiókategória

1.

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdemény e-zés számára nyújtott összeg

NA

2.

Kiegészítő ESZAtámogatás

Kevésbé fejlett régiók

3.


Átmeneti régiók

4.


Fejlettebb régiók

18

Az uniós támogatás számításána 20 k alapja

Uniós támogatás (a)

A nemzeti önrész indikatív bontása Nemzeti önrész (b) = (c) + (d))

Nemzeti közfinanszírozás(c) Nem releváns

Nemzeti magánfinanszírozás(d)

18

(adott esetben)

Összes finanszírozás

Társfinanszírozási arány

(e) = (a) + (b)

(f) = (a)/(e) (2) 100 %

Kitöltendő az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést végrehajtó minden egyes prioritási tengely (prioritási tengely része) esetében.

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (a kezdeményezés számára nyújtott összeg és a kiegészítő ESZA-támogatás) alapnak tekintendő és egyetlen külön soron kell szerepelnie, még akkor is, ha a prioritási tengely része. 19

20Összes

elszámolható költség vagy elszámolható közkiadás

50

5.

6.

ÖSSZESEN: Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés prioritási tengely [része].

[Egyenlőnek kell lennie a 3. prioritási tengely [részével]]

Sum (1:4)

Sum (1:4)

ESZArészarány a kevésbé fejlett régiók esetében 2/sum(2:4 )

7.

ESZArészarány az átmeneti régiók esetében 3/sum(2:4 )

51

8.

ESZArészarány a fejlettebb régiók esetében 4/sum(2:4 )

52

18. C. táblázat:A pénzügyi terv bontása prioritási tengely, alap, régiókategória és tematikus célkitűzés szerint Prioritási tengely

Alap

22

Régiókategória

Uniós támogatás (EUR)

Tematikus célkitűzés

21

Nemzeti önrész (EUR)

Összes finanszírozás (EUR)

1

ESZA

Kevésbé fejlett


499924055

#

#

2

ESZA

Kevésbé fejlett


101400721

#

#

2

KA

-

-

193449129

#

#

794773905

#

#

Összesen

19. táblázat: Az éghajlatváltozás célkitűzésekhez felhasználandó támogatás indikatív összege Prioritási tengely

23

Az éghajlatváltozás célkitűzésekhez felhasználandó támogatás indikatív összege (EUR)

Az operatív programhoz rendelt teljes összeg részaránya (%)

Nem releváns Összesen

21Hivatkozás: 22

az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontja

E táblázat alkalmazásában az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (a kezdeményezés számára nyújtott összeg és a kiegészítő ESZA-támogatás) alapnak tekintendő.

23Hivatkozás:

az 1303/2013/EU rendelet 27. cikkének (5) bekezdése

53

4. SZAKASZ: INTEGRÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI MEGKÖZELÍTÉS

24

Az integrált területfejlesztési megközelítés ismertetése az operatív program tartalmának és célkitűzéseinek figyelembevételével, tekintettel az partnerségi megállapodásokra, és ismertetve, hogy az operatív program hogyan járul hozzá céljainak és várt eredményeinek eléréséhez. A KÖFOP sajátos beavatkozásaira tekintettel sem az ITI, sem a CLLD eszköz alkalmazását nem ter-vezzük.

4.1.

Közösségvezérelt helyi fejlesztés (adott esetben)

25

Adott esetben a közösségvezérelt helyi fejlesztési eszközök alkalmazásával kapcsolatos megközelítés és az azon területek meghatározása során alkalmazandó elvek, ahol a végrehajtásra sor kerül. A KÖFOP esetében a közösségvezérelt helyi fejlesztés alkalmazását nem tervezzük.

4.2.

Fenntartható városfejlesztés (adott esetben)

2627

Adott esetben a fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedésekre fordítható ERFAtámogatás indikatív összege, amelyet az 1301/2013/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján kell biztosítani, valamint az integrált intézkedésekre juttatott ESZA-támogatás indikatív összege. Nem releváns.

20. táblázat:A fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedések – az ERFA- és ESZAtámogatás indikatív összegei

Alap

ERFA- és ESZA-támogatás (indikatív) (EUR)

Összesen ERFA

Nem releváns

Összesen ESZA

Nem releváns

Összesen ERFA+ESZA

Nem releváns

4.3.

Az alapból a programhoz nyújtott teljes összeg részaránya

Integrált területi beruházás (ITI) (adott esetben)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (3) bekezdésének c) pontja)

24Hivatkozás:


25Hivatkozás:

az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (3) bekezdésének a) pontja

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1301/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347, 2013.12.20., 289. o.). 26

27Hivatkozás:

az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (3) bekezdésének b) pontja; az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (2) és (3) bekezdése

54

Adott esetben (az 1303/2013/EU rendelet 36. cikkében említett) integrált területi beruházási eszköznek az 1301/2013/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti városfejlesztéstől eltérő felhasználásával kapcsolatos megközelítés, és az egyes prioritási tengelyekből származó indikatív pénzügyi támogatás. A KÖFOP esetében ITI alkalmazására nem kerül sor.

21. táblázat: A 4.2 pontban említettektől különböző integrált területi beruházáshoz rendelt indikatív pénzügyi támogatás (aggregált összeg) Prioritási tengely

Indikatív pénzügyi támogatás (uniós támogatás) ()

Alap

Nem releváns.

Összesen

4.4. A legalább egy másik tagállamban működő kedvezményezettekkel az operatív program keretében végrehajtott interregionális és transznacionális intézkedésekre vonatkozó rendelkezések 28 (adott esetben) Az egyes prioritási tengely keretében tervezett Közigazgatási Kompetencia Központ egyik feladata lesz a közigazgatási jó gyakorlatok gyűjtése, beleértve a külföldi jó gyakorlatokat is. Ennek keretében szorosabb együttműködést tervezünk a Visegrádi négyek országcsoport releváns szervezeteivel. Az együttműködés elsősorban a tapasztalatcserére fog fókuszálni.

4.5. A tagállam által azonosított programterület szükségleteire is figyelemmel a program szerint tervezett beavatkozásoknak a makroregionális stratégiákhoz és tengeri medencéket érintő straté2930 giákhoz való hozzájárulása (adott esetben) A KÖFOP beavatkozásai nem teszik lehetővé a makroregionális stratégiákhoz való kapcsolódást.

28Hivatkozás:

az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (3) bekezdésének d) pontja

29Hivatkozás:

az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (3) bekezdésének d) pontja

30

Amennyiben a tagállamok és a régiók makroregionális stratégiákban és tengeri medencéket érintő stratégiákban vesznek részt

55

5. SZAKASZ: A SZEGÉNYSÉG ÁLTAL LEGINKÁBB SÚJTOTT FÖLDRAJZI TERÜLETEK VAGY A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS VAGY TÁRSADALMI KIREKESZTÉS LEGNAGYOBB KOCKÁZATÁVAL SZEMBENÉZŐ CÉLCSOPORTOK EGYEDI SZÜKSÉGLETEI (ADOTT ESET31 BEN) 5.1. A szegénység által leginkább érintett földrajzi területek/a kirekesztés által leginkább veszélyeztetett célcsoportok Nem releváns.

5.2. stratégia a szegénység által leginkább érintett földrajzi területek/célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelésére és adott esetben a partnerségi megállapodásban meghatározott integrált megközelítéshez való hozzájárulás Nem releváns.

31Hivatkozás:


56

22. táblázat: Az operatív program stratégiája a szegénység által leginkább érintett földrajzi terüle32 tek/célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelésére

Célcsoport/földrajzi terület

Az integrált megközelítés részét képező tervezett intézkedések fő típusai

Prioritási tengely

Alap

Régiókategória

Beruházási prioritás

Nem releváns.

6. SZAKASZ: SÚLYOS ÉS TARTÓS TERMÉSZETI VAGY DEMOGRÁFIAI HÁTRÁNYBAN LÉVŐ 33 FÖLDRAJZI TERÜLETEK SAJÁTOS SZÜKSÉGLETEI (ADOTT ESETBEN) Nem releváns.

32

Amennyiben a program egynél több régiókategóriára vonatkozik, szükséges lehet a kategóriánkénti bontás.

33Hivatkozás:

az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke(4) bekezdésének b) pontja

57

7. SZAKASZ: AZ IRÁNYÍTÁSÉRT, A KONTROLLÉRT ÉS AZ ELLENŐRZÉSÉRT FELELŐS HA34 TÓSÁGOK ÉS SZERVEZETEK, VALAMINT AZ ÉRINTETT PARTNEREK SZEREPE 7.1.

Az érintett hatóságok és szervezetek

35

23. táblázat: Az érintett hatóságok és szervezetek

Irányító Hatóság Igazoló hatóság, ahol alkalmazható Ellenőrzési hatóság Szerv, amely számára a Bizottság kifizetést eszközöl

OP SPECIFIKUS RÉSZ, AZ ÉRINTETT MINISZTÉRIUM MEGNEVEZÉSE Magyar Államkincstár

helyettes államtitkár

Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Magyar Államkincstár

főigazgató

elnök

elnök

Magyarország a 2014-2020-as programozási időszak igazoló hatósági és ellenőrzési hatósági feladatait ellátó intézmények kijelölése és a működési modellek meghatározása során alapoz a 2007-2013-as időszakban kialakított szervezeti modellre, működési mechanizmusokra és a meglévő humán kapacitásra. Az igazoló hatósági feladatokat - hasonlóan a 2007-2013-as programozási ciklushoz - a Magyar Államkincstár fogja ellátni. A Magyar Államkincstár Szervezeti és Működési Szabályzata az igazoló hatósági tevékenységet alapfeladatként határozza meg. Az ellenőrzési hatósági feladatokat Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság látja el, mely szervezet 2007-2013-as időszak programjai végrehajtása során is ellenőrzési hatóságként működött. Mind a két szervezet független a koordinációs szervtől és az irányító hatóságoktól. Rendelkeznek mindazzal a szakmai tapasztalattal és humánerőforrás-állománnyal, melyek alapján feladatukat magas színvonalon képesek ellátni. 7.2.

Partnerek bevonása

36

7.2.1. Az érintett partnereknek az operatív program elkészítésébe történő bevonására tett intézkedések és a partnerek szerepe az operatív program végrehajtásában, monitoringjában és értékelésében 1. Az operatív program partnerségi folyamata A partnerség a 240/2014/EU Rendelet rendelkezéseit figyelembe véve került lefolytatásra. A partnerlisták összeállítása során követendő cél volt, hogy az Operatív Program előkészítésének első lépéseként nemzeti környezetben azonosítsuk az érintett érdekelt feleket. Az egyes szervezetek súlyuknál, szakmai tevékenységüknél, tagságuknál fogva biztosították az általuk képviselt szféra reprezentativitását. Az operatív programok tervezésének előrehaladásával előbb széleskörű szakmai egyeztetések, majd átfogó partnerség keretében, a gazdasági, társadalmi,

34Hivatkozás:


35Hivatkozás:

az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (5) bekezdésének a) és b) pontja

36Hivatkozás:

az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (5) bekezdésének c) pontja

58

környezeti és területi szereplők bevonásával történt meg az operatív programok tervezése. A program szempontjából releváns partnerek a tervezést a kezdetektől segítik, az operatív program kialakulását nyomon követik. Az operatív program szakmai tartalma (a technikai segítségnyújtás kivételével) az operatív program létrehozása előtt az EFOP és a GINOP részeként került előkészítésre. Az EFOP és a GINOP részeként az érintett szakmai tartalmak széleskörű egyeztetés részei voltak, amely során a partnerek egyeztetések, workshopok, konferenciák, szöveges véleményezés, illetve on-line kommunikáció keretében nyilvánítottak véleményt. Az egyeztetés lépéssorozata és az abban résztvevő partnerek köre a két operatív program tervdokumentumában bemutatásra került. A KÖFOP kialakítása után a tervezők újra egyeztettek az érintett szakterületek képviselővel a tervek értelmezése és az operatív programba történő integrálása kapcsán. A partnerségi egyeztetések legfontosabb lépéseit a 12.3-as fejezet mutatja be. 2. A partnerek szerepe az operatív program végrehajtásában, monitoringjában és értékelésében A tervezés kulcspartnerei meghívást kapnak az operatív program végrehajtása során megvalósuló partnerségben való részvételre is. A partnerek bekapcsolódhatnak a programok végrehajtáshoz és teljesítménykeret teljesüléséhez kötődő monitoring tevékenységbe és jelentéstételbe. Az operatív program szintű monitoring bizottság, illetve annak albizottságainak tagjai lehetőséget kapnak álláspontjuk kifejtésére. E bizottság és albizottságai tárgyalják az operatív program alatti tervezési szint tervdokumentumait és hagyják jóvá a kiválasztási szempontrendszert.

7.2.2. Globális támogatások (az ESZA tekintetében, adott esetben) Globális támogatások alkalmazását nem tervezzük.

37Hivatkozás:


59

37

7.2.3. Összegek elkülönítése kapacitásépítő tevékenységek számára (az ESZA tekintetében, adott 38 esetben) Nem releváns, a nem kormányzati szereplők tevékenységéhez kapcsolódó szakmai tartalmakat a releváns prioritási tengelyek tartalmazzák.

8. SZAKASZ : AZ ALAPOK, AZ EMVA, AZ ETHA ÉS MÁS UNIÓS ÉS NEMZETI FINANSZÍROZÁSI ESZKÖZÖK KÖZÖTTI, VALAMINT AZ EBB-VEL TÖRTÉNŐ KOORDINÁCIÓT BIZTOSÍTÓ 39 MECHANIZMUSOK Az alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és más uniós és nemzeti finanszírozási eszközök közötti, valamint az EBBvel történő koordinációt biztosító mechanizmusok, figyelembe véve a közös stratégiai keretben meghatározott releváns rendelkezéseket. A tervezés és a végrehajtás során folyamatosan biztosítani kell az egyes OP-k közötti szinergiák kihasználását, illetve a párhuzamosságok kiküszöbölését, különös tekintettel a PM 2.1.5 pontjában integrált kezelést igénylő fejlesztési témákra. Ezen célok elérése a megfelelő intézményi keret kialakításával lesz biztosítva. A 2007-2013 időszak végrehajtási funkcióinak 2013-ban elkészített értékelése – más értékelésekkel is összhangban – többek között megállapította, hogy a fejlesztéspolitika optimális végrehajtása és az programok közötti szinergia kihasználása érdekében közelebb kell hozni a szakpolitikákat és a fejlesztéspolitikát, és ezzel egyidejűleg erősíteni kell a koordinációs funkciókat az intézményrendszerben. Az értékelés – valamint egyéb elemzések, többek között az OP-k félidei értékelései – megállapításai az alábbiak szerint foglalhatók össze:    



a szinergikus lehetőségek jobb kihasználása és a lehatárolások hatékony kezelése érdekében szükséges a központi koordináció megerősítése (Átfogó intézményértékelés – A 40 2007-2013 időszak végrehajtási funkcióinak értékelése ); a szakpolitika és a támogatáspolitika közötti együttműködés erősítése szükséges az eredményesség fokozása érdekében (A 2007-2013 OP-k félidei értékeléseinek szintézi41 se ); a támogatási konstrukciók számos esetben indokolatlan kötöttségeket írtak elő a projektmegvalósítás számára, rontva az abszorpciós teljesítményt (Szabályozási kötöttségek 42 értékelése ); az egyes kiválasztási eljárástípusoknak a fejlesztés tárgyához nem kellően illeszkedő alkalmazása egyrészt abszorpciós problémákat, másrészt a pályázókat érintő túlzott adminisztratív terhet is jelentett, főleg az önkormányzati és civil szervezeti szférában (A 200743 2013 OP-k félidei értékeléseinek szintézise ); a támogatási konstrukciók által széttördelt forrás-kihelyezési gyakorlat megnehezítette a pályázók (főleg az önkormányzati szektor) fejlesztési terveinek integrált megvalósítását, gyakran holtteher hatáshoz vezetve (Az ÚMFT projekt kiválasztási eljárásainak értékelé44 se ).

Ezen megállapításoknak megfelelően a Kormány döntése alapján átalakításra került a fejlesztéspolitika intézményrendszere. Az NFÜ megszűnt, és tevékenységét 2014. január 1-től részben a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős szerve, a ME, részben a szaktárcák végzik. Az ME látja el a 2014–2020-as időszakban az ESB alapok minden alapjára és programjára kiterjedő központi koordinációs funkciókat, és betölti a 1303/2013/EU rendelet 38Hivatkozás:

az 1304/2013/EU rendelet 6. cikkének (2) és (3) bekezdése

39Hivatkozás:


40

2013. március (http://palyazat.gov.hu/intezmenyfejlesztesi_ertekelesek)

41

2011. május (http://palyazat.gov.hu/a_felidei_ertekelesek_szintezise_2007_2013)

42

2012. november (http://palyazat.gov.hu/intezmenyfejlesztesi_ertekelesek)

43

2011. május (http://palyazat.gov.hu/a_felidei_ertekelesek_szintezise_2007_2013) 2010. augusztus (http://palyazat.gov.hu/intezmenyfejlesztesi_ertekelesek)

44

60

123. cikkének (8) bekezdése szerinti koordináló szervezet szerepét. Az ESB alapok programjai közötti összhangot biztosító koordinációs mechanizmusok és intézmények a következők: Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) Az alapok közötti koordinációt kormányzati szinten az NFK biztosítja. Az NFK külön jogszabályban meghatározottak szerint dönt az irányító hatóság, a szakmapolitikai felelős, vagy a Miniszterelnökséget vezető miniszter közötti, az operatív program, EMVA esetében a vidékfejlesztési program végrehajtása során felmerülő vitás - egyeztetések alapján nem rendezhető – kérdésekben. Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (FKB) Az irányító hatóságok egymás közötti egyeztetéseinek és együttműködésének fóruma a koordinációs szervezet által működtetett FKB. Az FKB az NFK javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő, koordináló testülete. Feladata az európai uniós forrásokból megvalósuló programok összehangolásának biztosítása és a Kormány fejlesztéspolitikai döntéseinek előkészítése, itt kerülnek egyeztetésre az ESB alapokból és más uniós forrásokból finanszírozandó fejlesztésekre vonatkozó főbb kérdések. A FKB-ba az Irányító Hatóságok képviselői mellett az egyéb uniós források felhasználásáért felelős szakpolitikai felelősök is meghívhatók. Monitoring Bizottság (MB) A monitoring bizottság ellátja az 1303/2013/EU rendelet 49. cikkében és 110. cikkében, továbbá EMVA finanszírozás esetén a 1305/2013/EU rendelet 74 cikkében, ETHA finanszírozás esetén az 508/2014/EU rendelet 113. cikkében meghatározott feladatokat. Partnerségi Megállapodás szintű monitoring bizottság A 2014-2020-as programozási időszakban az ESB alapok programjai közti összhang minél teljesebb megteremtése és az egységes koordináció biztosítása érdekében az operatív programokat nyomon követő Monitoring Bizottságok mellett Partnerségi Megállapodás szintű monitoring bizottság kerül felállításra, amely a végrehajtási intézményrendszer szereplői, egyéb érintett kormányzati szereplők, valamint a meghatározó társadalmi, szakmai és civil partnerek részvételével átfogóan követi nyomon a programok megvalósulását. Kiemelt figyelmet érdemlő általános szakpolitikai területeken, vagy horizontális szempontokkal, az interregionális, transznacionális és makroregionális stratégiákkal kapcsolatban, továbbá az egyéb, más uniós vagy hazai finanszírozási forrású fejlesztésekkel való összefüggés vizsgálatának támogatása érdekében a PM MB garantálja a meghatározó partnerek bevonását. Koordinációs szerv - Miniszterelnökséget vezető miniszter Az uniós programokkal kapcsolatos, a 1303/2013/EU rendelet 123. cikkének (8) bekezdése szerinti koordináló szervezet feladatait a Miniszterelnökség (ME) látja el a 2014-2020-as időszakban. Ezáltal a legfontosabb koordinációs feladatok egy helyen, a szakmai végrehajtástól elkülönítetten – a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős szervénél, a Miniszterelnökségen – kerülnek ellátásra. A koordináció kiterjed az ESB alapok mindegyikére. Az ME Biztosítja az operatív programoknak és a vidékfejlesztési programnak az átfogó kormányzati stratégiákkal való összhangját, amely tekintetben a szakpolitikai felelőssel együttműködve javaslatot nyújthat be az NFK részére. Az ME az FKB útján is biztosítja a fejlesztéspolitikai intézményrendszer működésének koordinációját, az egyes operatív programok (egyéb programok) végrehajtásának nyomon követését, fejlesztéspolitikai döntések előkészítését, beavatkozási pontok azonosítását. 61

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az európai uniós támogatások felhasználásáért való felelőssége körében a) összehangolja a központi államigazgatási szervek európai uniós támogatási forrásokból finanszírozott országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, módszereket és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez; b) folyamatosan figyelemmel kíséri az európai uniós támogatási forrásokból finanszírozott fejlesztési folyamatokat, nyomon követi az európai uniós támogatási forrásokból finanszírozott operatív programok és a vidékfejlesztési program végrehajtására javasolt intézkedések hatásait és azokról az NFK-t tájékoztatja; c) biztosítja az operatív programoknak és a vidékfejlesztési programnak az átfogó kormányzati stratégiákkal való összhangját, amely tekintetben a szakpolitikai felelőssel együttműködve javaslatot nyújthat be az NFK részére; d) biztosítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a különös integrációt igénylő fejlesztési tématerületek (PM 2.1.5 pontja) fejlesztését; e) biztosítja és folyamatosan figyelemmel kíséri területfejlesztés stratégiai irányításáért felelőssel együtt a interregionális, transznacionális és a makroregionális stratégiák megvalósítását; f) biztosítja a más uniós forrásokkal és finanszírozással megvalósuló programokkal (PM 2.1.4 pontja) való összhangot; g) biztosítja és folyamatosan figyelemmel a nem uniós finanszírozású fejlesztésekkel való összhangot; h) az irányító hatósággal együttműködve javaslatot tesz az NFK részére európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére; i) a 1303/2013/EU rendelet 123. cikk (8) bekezdésében meghatározott koordináló szervezeti funkciót lát el az operatív programok összehangolt végrehajtása, valamint a fejlesztéspolitikai jogszabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, melynek keretében:  biztosítja a program- és projekt végrehajtási eljárás teljes folyamatának egységességét,  koordinálja a 7 évre vonatkozó nemzeti keret, valamint az éves fejlesztési keret tervezési folyamatát, és azok összehangoltságát;  nyomon követi az operatív programok elfogadásáig nem teljesült, a 1303/2013/EU rendelet XI. mellékletében meghatározott előzetes feltételek (ex ante kondicionalitások) teljesülését;  biztosítja - figyelemmel az operatív programok különös jellemzőire - a programozási és végrehajtási dokumentumok egységességét, amely feladat keretében az irányító hatósággal együttműködve - egyedi eltérés lehetőségét is biztosítva - meghatározza a többéves nemzeti keret, az éves fejlesztési keret, a felhívások, a támogatási szerződések, támogatói okiratok egységes mintáit, valamint a program- és projekt végrehajtási eljárás során használandó dokumentumok egységes tartalmi és formai követelményeit. Szakpolitikai felelős A programok forráskeretének felhasználása tekintetében a 2014-2020 közötti időszakban a szakpolitikai felelősöknek kiemelt szerepük lesz. A szakpolitikai felelősök az uniós fejlesztések szakpolitikai szempontból mérvadó tartalmi kérdéseiben illetékes döntéshozók, felelősek a tervezés, projektfejlesztés és a projektkiválasztás során a szakpolitikai szempontok érvényesítésének biztosításáért. A szakpolitikai felelősség az ESB alapokból finanszírozott programok és az egyéb uniós források felhasználása tekintetében egybeesik, így a szinergia egy kézben biztosítható. A programok végrehajtásának összehangolt tervezést szolgáló koordinációs mechanizmusban a szakpolitikai felelősök – az új eljárásjogi szabályok alapján - kötelesek lesznek információt szolgálni az egyéb uniós programokból megvalósuló fejlesztésekre (fejlesztési terü62

let, célcsoport, támogatási összeg stb.) vonatkozóan annak érdekében, hogy az ESB alapokból és egyéb uniós forrásból megvalósuló fejlesztések tervezése és finanszírozása egymást kiegészítő legyen. Feladatai:   

meghatározza a pályázati felhívás szakmai tartalmát, részt vesz a Döntés Előkészítő Bizottságban, részt vesz szavazati joggal a program monitoring bizottságában.

63

9. SZAKASZ: ELŐZETES FELTÉTELRENDSZER 9.1.

45

Előzetes feltételrendszer

24. táblázat: Az alkalmazandó előzetes feltételrendszer azonosítása és teljesülésének értékelése Az operatív program egyetlen tematikus célkitűzéshez járul hozzá. A Partnerségi Megállapodásban rögzített akciótervek alapján, a 11-es tematikus célhoz kapcsolódó előzetes feltételek a közigazgatási stratégia elfogadásával teljesíthetők. Ennek határideje 2014. december. 9.2.

Az előzetes feltételrendszer teljesítését szolgáló intézkedések, a felelős szervezetek és az ütemterv ismertetés

25. táblázat:

46

Az alkalmazandó általános előzetes feltételrendszer teljesítéséhez szükséges intézkedések

ÁLTALÁNOS EX ANTE FELTÉTELEK Alkalmazandó előzetes feltétel nemzeti szinten

1. Hátrányos megkülönböztetés elleni intézkedések Az ESB-alapok terén a hátrányos megkülönböztetés elleni uniós

45Hivatkozás:

Alkalmazand ó előzetes feltétel teljesült: Igen/Nem/Rés zben Részben

Kritérium

— Intézkedések a tagállamok intézményi és jogi keretével összhangban a mindenkire kiterjedő egyenlő bánásmód előmozdításáért felelős

Kritérium teljesült Igen/Nem

Igen

Hivatkozás (amennyiben teljesült) (hivatkozás a stratégiákra, jogi aktusra, vagy más releváns dokumentumra, beleértve a releváns részek, cikkek vagy paragrafusok hivatkozásait hiperhivatkozással vagy más eléréssel társítva)

Magyarázat

A programok előkészítésébe bevont partnerek, partnerségi rendezvények: http://palyazat.gov.hu/forum_pate/29 http://lakossag.szechenyi2020.hu/szechenyi_2020 A partnerség teljes folyamatának leírása: PM 1.5.1 fejezet Konzultációs terv: PM 1.5.5 fejezet

2000/43/EK irányelvnek megfelelő nemzeti egyenlőségi hatóság: Magyarországon az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését az Egyenlő Bánásmód Hatóság ellenőrzi, melyet az Országgyűlés az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján hozott létre. A Hatóság független szervként csak a törvényeknek van alárendelve, valamint országos hatáskörrel rendelkezik.

az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (6) bekezdésének b) pontja

A 25. és a 26. táblázat csak azokat az alkalmazandó általános és tematikus előzetes feltételrendszereket tartalmazza, amelyek egyáltalán nem, vagy csak részben teljesültek (lásd a 24. táblázatot) az operatív program benyújtása idején. 46

64

jogszabályok végrehajtását és alkalmazását biztosító adminisztratív kapacitások megléte.

szervezetek bevonására a programok elkészítése és megvalósítása során, beleértve az egyenlőséggel kapcsolatos tanácsadást az ESB-alapok tevékenysége terén;

Magyarország Alaptörvényének XV. cikke kimondja többek között, hogy (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. http://www.kormany.hu/download/0/d9/30000/Alapt%C3%B6rv%C 3%A9ny.pdf A vonatkozó jogszabályok és irányadó dokumentumok az alábbiak: 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300125.TV 1102/2011. (IV. 15.) Korm. határozat A Roma Koordinációs Tanács (ROK-T) létrehozásáról http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk11040.pdfhtt p://www.opten.hu/opten/light/torvtar/1102-2011-iv-15-kormhatarozat-160548.html 1/2014.(I.22) ME utasítás a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/12/PDF/2014/5.pdf A Kormány 1012/2014. (I. 17.) Korm. határozata a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságról http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14004.pdf

— Intézkedések a hatóságok ESB-alapok kezelésében és irányításában részt vevő személyzetének képzésére a hátrányos megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok és

Nem

Képzési Terv

Rendelkezésre áll az anti-diszkriminációért felelős szervezetek bevonását és a velük való konzultációs tartalmazó terv (PM 1.1.5 fejezet). A koordináló szervezet követi nyomon a horizontális célok érvényesülését és teljesülését mind a pályázók mind az intézményrendszer szereplőit érintően. A koordináló szervezet monitoring rendszert működtet (bővebben a PM 1.1.5 fejezete tartalmazza), amely segítségével évente jelentés formájában tájékoztatja a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságot a horizontális elvek érvényesüléséről, valamint az általa szervezett képzések előrehaladásáról. Emellett biztosítja az antidiszkrimináció, a nemek közti egyenlőség, az egyenlő bánásmód előmozdítását és a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek bevonását a programok tervezésébe és végrehajtásába a horizontális szempontok hatékony érvényesülése érdekében. Az Irányító Hatóságok (IH-k) és a szakpolitikai feladatokat ellátó egységek egy szervezetbe történő integrációja nagymértékben elősegíti a horizontális célok hatékony érvényesítését. Ennek teljesítéséhez az adminisztrációs kapacitások biztosítottak, a jogelőd Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársai a minisztériumok és a Miniszterelnökég (ezen funkciójában a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős szerve) szervezeti kereteibe integrálódtak. Az intézményrendszer személyi állományának kiválasztása során fő szempont a férfiak és a nők esélyegyenlősége, a fogyatékkal élők és a romákat érő hátrányok ellensúlyozása, valamint az egyenlő munkáért egyenlő bér követelménye. A koordináló szervezet várhatóan a következő kiemelt antidiszkriminációs szervekkel működik együtt: Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, (közigazgatásért felelős tárca) Társadalmi Felzárkózás és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság, Országos Roma Önkormányzat, Magyar Máltai Szeretetszolgálat stb.

Az ex-ante feltételhez AKCIÓTERVET töltöttünk ki.

65

szakpolitika terén.

2. Nemek közötti egyenlőség Az ESB-alapok terén a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó uniós jogszabályok végrehajtását és alkalmazását biztosító adminisztratív kapacitások megléte.

3. Fogyatékosság Az ESB-alapok terén a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZegyezmény

Részben

Részben

— Intézkedések a tagállamok intézményi és jogi keretével összhangban a nemek közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szervezetek bevonására a programok elkészítése és megvalósítása során, beleértve a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tanácsadást az ESBalapok tevékenysége terén;

Igen

— Intézkedések a hatóságok ESB-alapok kezelésében és irányításában részt vevő személyzetének képzésére a hátrányos megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok és szakpolitika terén.

Nem

— Intézkedések a tagállamok intézményi és jogi keretével összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogainak

Igen

A programok előkészítésébe bevont partnerek, partnerségi rendezvények: http://palyazat.gov.hu/forum_pate/29 http://lakossag.szechenyi2020.hu/szechenyi_2020 A partnerség teljes folyamatának leírása: PM 1.5.1 fejezet

2006/54/EK irányelvnek megfelelő nemzeti egyenlőségi hatóság: Magyarországon az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését az Egyenlő Bánásmód Hatóság ellenőrzi, melyet az Országgyűlés az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján hozott létre. A Hatóság független szervként csak a törvényeknek van alárendelve, valamint országos hatáskörrel rendelkezik. Rendelkezésre áll a nemek közti esélyegyenlőségét felelős szervezetek bevonását és a velük való konzultációt tartalmazó terv (PM 1.1.5 fejezet).

Konzultációs terv: PM 1.5.5 fejezet A vonatkozó jogszabályok és irányadó dokumentumok az alábbiak: 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300125.TV 1/2014.(I.22) ME utasítás a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/12/PDF/2014/5.pdf A Kormány 1012/2014. (I. 17.) Korm. határozata a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságról http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14004.pdf


A programok előkészítésébe bevont partnerek, partnerségi rendezvények: http://palyazat.gov.hu/forum_pate/29 http://lakossag.szechenyi2020.hu/szechenyi_2020 A partnerség teljes folyamatának leírása: PM 1.5.1 fejezet Konzultációs terv: PM 1.5.5 fejezet

66

A hazai fogyatékosságügyi politika kiemelkedő sikere, hogy hazánk volt a világon az első állam, amely mind az Egyezményt, mind pedig a Jegyzőkönyvet ratifikálta a 2007. évi XCII. törvénnyel. Ezzel elsőként vállalta az Egyezményben foglaltak – határidőhöz nem kötött – de számon kérhető és ellenőrizhető végrehajtását. Az 1065/2008. (X. 14.) Korm. határozat független szervként formálisan kijelölte

végrehajtását és alkalmazását biztosító adminisztratív kapacitások megléte a 2010/48/EK tanácsi határozattal ( 1 ) összhangban.

védelméért felelős szervezetekkel vagy az őket képviselő szervezetekkel és egyéb érintett felekkel folytatott tanácskozásra és bevonásukra a programok elkészítése és megvalósítása során;

A kritérium teljesítésének alapján az alábbi dokumentumok, jogszabályok teremtik meg: 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800026.TV 2013. LXII. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800026.TV 1330/2013. (VI.13.) Korm.határozat az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsról http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK13096.pdf 1/2014.(I.22) ME utasítás a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/12/PDF/2014/5.pdf A Kormány 1012/2014. (I. 17.) Korm. határozata a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságról http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14004.pdf

az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot (OFT), hogy segítse és védje az Egyezmény végrehajtását. Rendelkezésre áll a fogyatékos személyek jogainak biztosításáért/képviseletéért felelős szervezetek bevonását és a velük való konzultációt tartalmazó terv (PM 1.1.5 fejezet)..

— Intézkedések a hatóságok ESB-alapok kezelésében és irányításában részt vevő személyzetének képzésére a fogyatékossággal kapcsolatos uniós jogszabályok és szakpolitika terén, beleértve az akadálymentesítést és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény gyakorlati alkalmazását az uniós és adott esetben a nemzeti jogszabályoknak megfelelően;

Nem

Képzési Terv


— Intézkedések a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló

Igen

A kritérium teljesítésének alapját az alábbi jogszabály teremti meg:

Az OP-k tervezése és végrehajtása során figyelembevételre kerül a 2007. évi XCII. törvénnyel ratifikált fogyatékosságügyi ENSZ Egyezmény és a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.

67

ENSZ-egyezmény 9. cikke végrehajtásának figyelemmel kísérésére az ESB-alapokkal kapcsolatban a programok elkészítése és megvalósítása során.

4. Közbeszerzés Az ESB-alapok terén az uniós közbeszerzési jog tényleges alkalmazását

Nem

— Az uniós közbeszerzési jogszabályok megfelelő mechanizmusok révén történő tényleges alkalmazását szolgáló

Nem

2007. évi XCII. törvénya Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700092.TV 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról) http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk09171.pdf

törvény, valamint az ENSZ fogyatékosságügyi Általános Szabályai (Standard Rules) és az egyetemes tervezés alapelveinek az épített környezettel kapcsolatos összes szakma képzési tervébe történő bevezetéséről szóló ún. Tomari Határozat. Az akadálymentesítés figyelemmel kísérését és nyomonkövetését a koordináló szervezet és az érintett minisztériumok látják el, és az eredményekről rendszeresen beszámolnak a Horizontális Monitoring Bizottságnak. A tevékenységet értékelés keretében is vizsgálja a célcsoport tagjainak bevonásával. Az akadálymentesítés figyelemmel kísérése a fogyatékkal élők számára: a releváns fejlesztési programok megvalósítása során kötelező az érintett célcsoport civil, érdekképviseleti szervezetének bevonása az előkészítés és a megvalósítás folyamatába. A kormányzati felelősségi körbe tartozó épületekben nyújtott közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférhetőségének, az épületek komplex akadálymentesítési állapotának felmérésével hosszútávon használható, frissíthető adatbázist hoztunk létre. A kapott adatok, eredmények feldolgozásával, elemzésével a jövőbeni akadálymentesítési feladatok kiindulási alapjául szolgál: mely közszolgáltatások fejlesztendők annak érdekében, hogy azok minden potenciális felhasználó számára hozzáférhetővé váljanak. A feladatba bevonásra kerültek az érdekvédelmi szervezetek: Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Autisták Országos Szövetsége. Az országos szintű felmérés elvégzésével, a felmérést követően egy folyamatosan aktualizáljuk, online adatbázis létrehozásával megteremtődik az a háttér, mely segítségével a további célok, hangsúlyok meghatározása a kapott adatok részletes elemzésén alapul, és az akadálymentesítés előrehaladása folyamatosan és naprakészen figyelemmel kísérhető a 2014-2020-as programozási időszakban. A monitoring intézkedések magukba foglalják az eu-s és nemzeti szabványokat, standardokat tartalmazó útmutatókat (segédlet a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez, segédlet a komplex akadálymentesítéshez). A hatályos építésügyi szabályozás emellett több szinten (törvény és rendelet) is részletesen tartalmazza a hozzáférhetőség fizikai, műszaki követelményeit

A 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelvek szabályai már teljes egészében bevezetésre kerültek a magyar jogrendszerben. Ezek közül a legjelentősebb a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII törvény (továbbiakban: Kbt.). A meglévő hazai szabályozás kompatibilis az EU közbeszerzési szabályaival.

A 2004/18/EK irányelv ún. klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó közbeszerzési szabályai a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben (Kbt.) kerültek átültetésre. Ezt a törvényt a kizáró okok és az alkalmasság igazolásának módjai, valamint a közbeszerzési műszaki leírás tartalmi követelményei tekintetében külön Kormányrendelet egészíti ki, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás

68

biztosító rendelkezések megléte.

intézkedések;

meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet. Az építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetében a speciális részletszabályokat az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. Az ún. közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozó, 2004/17/EK irányelv speciális előírásai ugyancsak Kormányrendeletben, nevezetesen a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. (XII.22.) Korm. rendeletben kerültek rögzítésre. Az Európai Bizottság részéről a fentiekben említett, hazai hatályos joganyag tekintetében hivatalos kifogás vagy észrevétel nem érkezett, a szabályozás összességében megfelel a közbeszerzésekre vonatkozó uniós előírásoknak.

— A szerződések odaítélési eljárásának átláthatóságát biztosító intézkedések;

Nem

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII törvény (továbbiakban: Kbt.) Harmadik része biztosítja az átlátható szerződés-odaítélési folyamatokat az uniós értékhatár alatti közbeszerzési eljárásokban. A Kbt. Harmadik részének releváns szabályai a Bizottságnak a közbeszerzési irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó közösségi jogról szóló értelmező közleményén alapulnak (2006/C 179/02)

A hatályos Kbt. az uniós közbeszerzési értékhatárok alatti becsült értékű beszerzések tekintetében is biztosítja, hogy az egyes közbeszerzési szerződések átlátható eljárások eredményeként kerüljenek odaítélésre a gazdasági szereplőknek. A vonatkozó szabályok – amelyek az Európai Bizottságnak a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó közösségi jogról szóló 2006/C 179/02 számú értelmező közleményében foglaltak alapján kerültek kialakításra – a Kbt. Harmadik fejezetében találhatók [lásd Kbt. 120-123. §]. Az Európai Bizottság fentiekben hivatkozott, 2006/C 179/02 számú értelmező közleménye közzétételre került továbbá a Közbeszerzési Hatóság honlapján is, ahol valamennyi kedvezményezett elérheti a közlemény teljes szövegét magyar és angol nyelven egyaránt. A Kbt. fentiekben említett Harmadik részében lehetőséget ad továbbá árubeszerzések és szolgáltatás megrendelések esetében arra, hogy az ajánlatkérő ún. saját eljárási szabályok szerint folytasson le közbeszerzési eljárást [lásd Kbt. 123. §]. Ennek minimális szabályait tartalmazza csak a Kbt., amelyek ugyancsak megfelelnek az Európai Bizottság 2006/C 179/02 számú értelmező közleményében foglalt követelményeknek. Az ilyen eljárások alkalmazásának elősegítésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közbeszerzésért Felelős Helyettes Államtitkársága ún. minta-eljárásrendet készített, amely közzétételre került mind a www.kormany.hu oldalon, mind a Közbeszerzési Hatóság honlapján, és így valamennyi kedvezményezett számára ingyenesen elérhető.

— Az ESB-alapok támogatásainak megvalósításában

Nem

A támogatásból megvalósuló közbeszerzések területén meghatározó szerep jut az eljárásokat ellenőrző szervezeteknek. A központi szerepet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési

A KFF 2013. december 31-ig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretein belül működött, melynek jogutódlással történő megszűnésével került a Miniszterelnökség szervezeti rendszerébe.

69

résztvevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló intézkedések;

— Az uniós közbeszerzési szabályok végrehajtását és alkalmazását szolgáló adminisztratív kapacitások biztosítására vonatkozó intézkedések.

Nem

Felügyeleti Főosztálya (NFÜ KFF) - amely 2014. január 1-től beolvadt a Miniszterelnökség alá - tölti be, amely az ex ante ellenőrzés elvégzéséért felelős az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés, illetve a 300 millió forintot elérő vagy meghaladó értékű építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások tekintetében. Az irányító hatóságok ezen értékhatárok alatti közbeszerzési eljárásokat vizsgálják. Ez az ellenőrzési struktúra 2010. év végén került felállításra a Bizottság által meghatározott szempontok szerint, egy közbeszerzési akcióterv keretében. Az akcióterv megvalósítása intézményesítés tekintetében megvalósult, az egységes joggyakorlat, a képzések tekintetében folyamatosan megvalósítás alatt áll. A KFF rendszeres konzultációt tart az IH-kkal és a KSZ-ekkel, szakmai kapcsolatban áll a közbeszerzési jogalkotásért és gyakorlatért felelős szervekkel, ellenőrzései során az uniós auditok tapasztalatait is felhasználja. A KFF kollégái részt vesznek hazai és más tagállambeli, egyszeri és rendszeres képzéseken egyaránt tapasztalatok, ismeretek szerzése érdekében. A képzések mellett útmutatókkal, tanulmányokkal támogatja az ME KFF az egységes ellenőrzési struktúrát. Az ellenőrzésekre vonatkozó eljárásrendre, az ellenőrzés szakmai módszertanára, a magyar közbeszerzési gyakorlatra vonatkozóan egyaránt készültek közzétett anyagok, ezek elérhetőek a következő linken: http://palyazat.gov.hu/%20kozbeszerzesekkel_kapcsolatos_iranym utatasok. Az ME KFF rendszeresen ad állásfoglalást közbeszerzési szakmai, ellenőrzési kérdésekben a kedvezményezettek részére. Ezen állásfoglalások az IH-k és a KSZ-ek számára is hozzáférhetőek az egységes gyakorlat érdekében. Az ME KFF rendszeresen ad állásfoglalást közbeszerzési szakmai, ellenőrzési kérdésekben a kedvezményezettek részére. Ezen állásfoglalásokat az IH-k és a KSZ-ek is megismerhetik, az egységes gyakorlat érdekében.

A technikai segítségnyújtás tekintetében kiemelhető, hogy a Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 172. § (2) bekezdés k) pontja alapján – a Közbeszerzési Döntőbizottsággal és a közbeszerzési jogalkotásért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal egyeztetett tartalmú – a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítő útmutatókat ad ki. Mindemellett esetenként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium maga is adott ki a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítő útmutatót. Az útmutatók a Közbeszerzési Hatóság honlapján bárki számára nyilvánosan és ingyenes elérhetők.

Az ME KFF felelős az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés, illetve a 300 millió forintot (1 M €) elérő vagy meghaladó értékű építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos ex-ante ellenőrzésért. A KFF munkatársai rendszeresen részt vesznek más tagállamok által szervezett hazai tréningeken, hogy megosszák tapasztalataikat és ismereteiket bővítsék. Továbbá az

A támogatásból megvalósuló közbeszerzések területén a fenti pontban meghatározott ellenőrzési struktúrában a központi szerepet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya (NFÜ KFF) - amely 2014. január 1-től beolvadt a Miniszterelnökség alá -tölti be.

70

Mind a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közbeszerzésért Felelős Helyettes Államtitkársága, mind a Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzési jogszabályok

5. Állami támogatás Az ESB-alapok terén az állami támogatásra vonatkozó uniós jog tényleges alkalmazását biztosító intézkedések megléte.

Igen

— Az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok tényleges alkalmazását szolgáló intézkedések;

Igen

ME KFF útmutatókat és tanulmányokat publikál, hogy egységes jogértelmezést és egységes elvek szerint működő ellenőrzési rendszert alakítson ki és tartson fenn. A KFF munkatársainak létszáma folyamatosan nő 2010 óta;13 főről 2014. 06.; 42 fő. A Közbeszerzési Hatóság a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közbeszerzésért Felelős Helyettes Államtitkárságával és a KFF-fel mint központi koordinációs szervvel együttműködve rendszeresen publikál útmutatókat, hogy a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos szabályok alkalmazását elősegítse. Ezek az útmutatók nyilvánosak és ingyenesen elérhetők a Közbeszerzési Hatóság honlapján (www.kozbeszerzes.hu) magyarul, angolul és németül is. A honlap információt biztosít a Közbeszerzési Hatóságról, annak tevékenységéről, elérhetőségéről, közérdekű bejelentésekről és jogorvoslatokról, a magyar közbeszerzési törvényről és a kapcsolódó végrehajtási rendeletekről (Gov. Decree 310/2011 (23 December) from 1st January 2013 (Download); Gov. Decree 306/2011 (23 December) from 1st July 2012; Gov. Decree 305/2011 (23 December) from 14th August 2012; Gov. Decree 288/2011 (22 December); Gov. Decree 289/2011 (22 December)) elnöki tájékoztatókról, konferenciákról (előadás anyagok). A Közbeszerzési Hatóság az azonnali segítségnyújtás érdekében call-centert üzemeltet.

alkalmazását egyedi megkeresésekre kiadott állásfoglalásokkal is elősegíti. A Közbeszerzési Hatóság továbbá telefonos ügyfélszolgálatot is működtet a közbeszerzési jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos gyors segítségnyújtás biztosítása érdekében. A telefonos ügyfélszolgált a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétett elérhetőségeken bárki által ingyenesen igénybe vehető.

A Támogatásokat Vizsgáló Iroda (továbbiakban: TVI) megalapítása óta folyamatosan teljesíti az EU állami támogatási szabályok hatékony alkalmazásáról szóló előírást. Az intézkedést jelenleg a 37/2011-es Kormányhatározat szabályozza. A TVI-t 1999-ben hozták létre azzal a céllal, hogy biztosítsa az EU állami támogatásokról szóló szabályozásának való megfelelést még Magyarország EU csatlakozása előtt (tvi.kormany.hu). A TVI jelenlegi tevékenységét a 37/2011 (III.22.) az állami támogatásokkal kapcsolatos Kormányhatározat (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100037.KOR) szabályozza a versennyel kapcsolatos szabályozások EU és regionális támogatási térkép értelmében. A Korm. határozat eljárási szabályai kötelezik az összes támogatást nyújtó szervezetet, hogy a priori a TVI-t vegyék figyelembe terveik során, amely a összes ajánlatot értékeli az EU állami támogatási szabályoknak való megfelelés szellemében és értesíti az EU-t, ha szükséges.

A Támogatásokat Vizsgáló Irodát (továbbiakban: TVI) 1999-ben hozták létre azzal a céllal, hogy biztosítsa az állami támogatási szabályozásnak való megfelelést még Magyarország EU csatlakozása előtt (tvi.kormany.hu). A TVI tevékenységét jelenleg az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100037.KOR) szabályozza. A Korm. rendelet kötelezi az összes támogatást nyújtó szervezetet, hogy a tervezett támogatási intézkedéseket előzetesen jelentsék be a TVI-nek. A bejelentett intézkedéseket a TVI az uniós állami támogatási szabályoknak való megfelelés szempontjából értékeli és szükség esetén bejelentést, vagy utólagos tájékoztatást küld az Európai Bizottságnak. Abban az esetben, amikor egy bejelentett támogatás nem felel meg az alkalmazandó de minimis vagy csoportmentességi rendelet szabályainak, a TVI megküldi előzetes álláspontját az irányító hatóság számára, kiemelve azon módosításokat, amelyek a projekt állami támogatásra vonatkozó szabályokkal való összhangjának megteremtéséhez szükségesek.

71

A 37/2011 Korm. határozat 5. cikke tartalmazza a tervezetek részletes szabályait.A 2. fejezet 10. pont és a 7. fejezet tartalmazza a Bizottság döntéseit és az TVI kötelező érvényű véleményét. További fontos fejezetek: 37/2011. Korm. határozat 24. fejezet 37/2011. Korm. határozat és a tervezetek szabályai 37/2011. Korm. határozat 7. fej. és a tervezetek szabályai

Támogatáshalmozódási szabályok teljesítése: A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 5. §-a értelmében az egy projekthez igénybe vett összes állami támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az uniós állami támogatási szabályokban meghatározott mértéket. Ha egy vállalkozás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL C 194., 2006.8.18., 2.o.) alapján részesül állami támogatásnak minősülő kockázati tőkejuttatásban, a számára megítélt bármely egyéb állami támogatás támogatási intenzitását vagy a támogatási program szerinti maximális összegét - legfeljebb a kapott tőke összegének erejéig - 20%-kal csökkenteni kell a kockázatitőkebefektetés első három évében. A fenti halmozódási szabályok a támogatási programokban és a pályázati felhívásokban is megjelennek. Ha ezt a szabályt nem tartják be a támogatás összeegyeztethetetlen támogatásnak minősül, melyet a kedvezményezett köteles visszafizettetni. A halmozódási szabályok betartását a támogatást nyújtó az alábbi adatbázisok segítségével ellenőrzi. A halmozódási szabályok betartása különösen a következő adatbázisok révén biztosítható: a) a Strukturális Alapokból nyújtott támogatásokra vonatkozó információk nyilvánosan elérhetőek az alábbi weboldalon: http://palyazat.gov.hu/content/10814; b) a központi költségvetésből nyújtott támogatási intézkedések adatait olyan adatbázis tartalmazza, mely nem érhető el a nyilvánosság számára. Az adatbázist az Államkincstár felügyeli; c) Az adóhatóság az adókedvezmény formájában nyújtott támogatásokat érintően rendelkezik adatbázissal. Ez az adatbázis az adótitok védelmére való tekintettel nem nyilvános. Emellett az adóhatóság tájékoztatja az Államkincstárat az állami támogatás kedvezményezettjeinek fennálló köztartozásairól is. A TVI-nek nincs közvetlen hozzáférése a b) és c) pontban említett adatbázisokhoz, azonban információt kérhet a fenti adatbázisokból. Fentieken kívül a vonatkozó szabályozás a közvetlen támogatással és az állami források felhasználásával kapcsolatos adatokat közérdekből nyilvánosan elérhetőnek minősíti. Ennek megfelelően a közfeladatot ellátó szervek kötelesek közzétenni az interneten az általuk nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos információkat. Ez a szabály azonban nem vonatkozik az adókedvezmények formájában nyújtott támogatásokra. A 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 7. §-a értelmében nem fizethető ki támogatás azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget.

72

Létező támogatási programok módosítása: A 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 7. §-a értelmében a létező támogatási programok bármely módosítását a TVI felé be kell jelenteni. A módosításra az új támogatási intézkedések bejelentésére vonatkozó szabályok alkalmazandóak. Összeegyeztethetőség vizsgálata a pénzügyi közvetítő, az alapkezelő, a társbefektető(k) és a végső kedvezményezettek szintjén: A támogatást nyújtók felvehetik a kapcsolatot a TVI-vel már a támogatás tervezési fázisában, valamint végrehajtási időszakában, amennyiben állami támogatási kérdésük, problémájuk van. Ez a lehetőség nem formalizált, így nem része az említett Kormányrendeletnek, azonban a potenciális támogatást nyújtók, valamint a kedvezményezettek vagy tanácsadóik gyakorta használják. Az általános állami támogatási ellenőrzési szabályokat a pénzügyi közvetítőkre, alapkezelőkre stb. vonatkozóan is alkalmazni kell. Hatáskör a visszafizettetés érvényesítésére: A 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 24. §-a alapján, ha az Európai Bizottság elrendeli a támogatási intézkedések felfüggesztését, a TVI felhívja az irányító hatóságot, hogy a Bizottság döntésének kézhezvételétől számított 10 napon belül tegye meg a megfelelő intézkedéseket az érintett támogatás felfüggesztése érdekében. Amennyiben az Európai Bizottság elrendeli a támogatási intézkedés visszafizettetését, a TVI felhívja az irányító hatóságot hogy a támogatási összeget kamatokkal növelten fizettesse vissza. A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 33. §-a értelmében, amennyiben az Európai Bizottság nem rendelte el a visszatérítést, de a TVI észleli, hogy az irányító hatóság előzetes bejelentés nélkül nyújtott támogatást, felszólítja a hatóságot, hogy ésszerű határidőn belül tegyen bejelentést a TVI felé. Amennyiben az engedélyező hatóság a TVI felszólítása ellenére sem tesz bejelentést, a TVI kezdeményezi az érintett támogatási program vagy egyedi támogatás felfüggesztését, valamint a folyósító hatóságnál kezdeményezi a támogatás visszafizetését. Az irányító hatóságok a nemzeti bíróságokhoz is fordulhatnak, ha az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás megsértését észlelik, annak érdekében, hogy a támogatási szerződést a Ptk. szerint érvénytelenítsék. Hatáskör az általános csoportmentességi rendeletnek és a jóváhagyott támogatási programoknak való megfelelés hatékony ellenőrzésére Az általános csoportmentességi rendeletnek és a jóváhagyott támogatási programoknak való megfelelés biztosítása Az általános csoportmentességi rendeletnek való megfelelést mindenekelőtt az illetékes hatóságok biztosítják az alábbi (a támogatáshalmozódás kapcsán már említett) nyilvántartásokban szereplő információk segítségével a) a Strukturális Alapokból nyújtott támogatások adatai nyilvánosan elérhetőek az alábbi weboldalon: http://palyazat.gov.hu/content/10814; b) az Államkincstárnak a központi költségvetésből nyújtott támogatási

73

intézkedésekről szóló nyilvántartása; c) az adóhatóság adatbázisa az támogatásról

adókedvezmény

formájában

nyújtott

Tudomásszerzés minden állami támogatási intézkedésekről A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 7. §-a alapján a támogatási programok, egyedi támogatások és létező támogatási programok módosításának tervezeteit, illetve amennyiben szükséges a támogatási programból nyújtott támogatásokat előzetesen be kell jelenteni a TVI-nek. Emellett a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 34. §-a értelmében a támogatást nyújtók minden év április 30-ig kötelesek megküldeni a TVI számára az előző évben nyújtott támogatásokról szóló jelentésüket. A TVI-nek lehetősége van arra, hogy a kapott adatokat a fenti adatbázisokban ellenőrizze. Az állami támogatási szabályokra vonatkozó útmutatások az irányító hatóságok, közvetítő szervezetek, igazoló hatóságok, auditáló hatóságok, kedvezményezettek, és pénzügyi eszközök estén azok végrehajtó szervezete, illetve az alapok alapja felé történő terjesztési rendszerének fenntartása A TVI a releváns állami támogatási útmutatásokat a honlapján keresztül terjeszti (www.tvi.kormany.hu), valamint egy az állami támogatási jogra szakosodott folyóiratot jelentet meg (Állami Támogatások Joga). A folyóiratok elektronikus változata az atj.versenyjog.com weboldalon érhetők el. ( A folyóirat nyomtatott változatát a támogatást nyújtók kapják meg.) Az állami támogatási szabályokat alkalmazó munkatársak között információcsere rendszer fenntartása A támogatás tervezési fázisában, valamint végrehajtási időszakban a támogatást nyújtók bármikor felvehetik a kapcsolatot a TVI-vel, amennyiben bármilyen kérdésük, problémájuk merülne fel az állami támogatásokra vonatkozóan. Ez a lehetőség nem formalizált, így ez nem része az említett Kormányrendeletnek, de létezik, és elég gyakran igénybe veszik a potenciális támogatást nyújtók, valamint a kedvezményezettek vagy tanácsadóik. Végezetül, a TVI rendszeresen szervez képzést az irányító hatóságok alkalmazottai számára a tevékenységi körükben alkalmazandó állami támogatási szabályok vonatkozásában. A képzések jelentős része a Végrehajtási Operatív Programból (Technikai Segítségnyújtás) kerül finanszírozásra. Központi szervezetként működés (17 fő) A TVI a Miniszterelnökség szervezeti keretein belül működő 17 fős központi szerv, amely az állami támogatási szabályok betartatásának biztosításáért felelős Magyarországon. Feladatai közé tartozik különösen: vizsgálja a hatáskörébe tartozó támogatási tervezeteket, jóváhagyja azon támogatási intézkedéseket, melyek a de minimis rende-

74

-

-

— Az ESB-alapok támogatásainak megvalósításában résztvevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló intézkedések;

Igen

A Végrehajtási Operatív Programban (technikai támogatás) a TVI humánerőforrás fejlesztésére egy speciális projet lett szentelve. Ez a projekt a TVI által szervezett állami támogatásokról szóló tréninget (alap és OP központú) tesz lehetővé. Köszönhetően annak a ténynek, hogy az állami támogatások szabályozása 2014. január 1-től változik, továbbra is szükséges folytatni ezt a speciális projektet a következő programozási időszakban. A TVI a honlapján teszi közzé a releváns állami támogatási iránymutatásokat (tvi.kormany.hu) és újságot ad ki az állami támogatások jogával kapcsolatban (cím: Állami Támogatások Joga. Az lap elektronikus verziója az atj.versenyjog.com oldalon érhető el (a papír alapú verziót támogatást folyósítóknak küldik meg) 37/2011. Korm.hat. A TVI rendszeresen konzultál a támogatást nyújtókkal a tervek az állami támogatásokról szóló szabályok megfelelőégének kapcsán. A TVI a megfelelőség lehetőségeiről szintén tanácsot ad.

— Az állami támogatásra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását és alkalmazását szolgáló adminisztratív kapacitások biztosítására vonatkozó intézkedések.

Igen

A Támogatásokat Vizsgáló Iroda (továbbiakban: TVI) megalapítása óta folyamatosan teljesíti az EU állami támogatási szabályok hatékony alkalmazásáról szóló előírást. Az intézkedést jelenleg a 37/2011-es Kormányhatározat szabályozza. A TVI-t 1999-ben hozták létre azzal a céllal, hogy biztosítsa az EU állami támogatásokról szóló szabályozásának való megfelelést még Magyarország EU csatlakozása előtt (tvi.kormany.hu). A TVI jelenlegi tevékenységét a 37/2011 (III.22.) az állami támogatásokkal kapcsolatos Kormányhatározat (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100037.KOR)

75

let vagy a csoportmentességi rendelet hatálya alá tartoznak, és tájékoztatja a Bizottságot ezen intézkedésekről; a támogatást nyújtók kérésére bejelenti a támogatási programok a Bizottság részére a szükséges jóváhagyás megszerzése érdekében; biztosítja a pályázati felhívások uniós állami támogatási szabályoknak való megfelelését; éves jelentést készít a magánszektornak nyújtott állami támogatásokról az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet 21. cikke alapján részt vesz a partnetrségi Megállapodás tervezetéről folyó konzultációkban.

A Végrehajtási Operatív program (technikai segítségnyújtás) a humán erőforrás fejlesztésére külön projektet biztosít a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban: TVI). A projekt lehetőséget biztosít a TVI-nek, hogy állami támogatási (alap és OP specifikus) képzéseket tartson az irányító hatóságok részére. 2011-ben 9 képzésre került sor, 233 fő vett rész a technikai segítségnyújtó szemináriumon. 2012-ben ugyanezen program keretében 14 képzésre került sor 348 fő részvételével. Abból a tényből kifolyólag, hogy 2014. július 1-jével új állami támogatási szabályok lépnek hatályba, elengedhetetlen, hogy ez a projekt a következő programozási időszakban is folytatódjon. 2014-ben minimálisan 60 órányi képzés van tervbe véve a különféle támogatást nyújtók részére. . A képzés célközönsége elsődlegesen az irányító hatóságok és a közvetítő szervezetek. Egy képzés hozzávetőleg 3-6 órás, és 15-60 fő részvételével zajlik. A képzés 2014-ben az állami támogatás fogalma az eljárási szabályok mellett különös figyelmet szentel a 2014. július 1-jén hatályba lépő új szabályoknak. 2015-2020 közötti időszakban is ezt a gyakorlatot kell követni, ugyanakkor a képzések formájukat tekintve problémamegoldó képességet fejlesztő és gyakorlatorientált workshop-ok lesznek.

A TVI rendszeresen konzultál a támogatást nyújtókkal a támogatási tervezetek az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztethetősége tekintetében. A TVI gyakorlati tanácsok formájában is a támogatást nyújtók rendelkezésére áll a tervezetek uniós állami támogatási joggal való összeegyeztethetőségének megteremtése érdekében. Két magyar állami támogatási témájú weboldal is működik: www.tvi.kormany.hu www.atj.versenyjog.hu

szabályozza a versennyel kapcsolatos szabályozások EU és regionális támogatási térkép értelmében. A TVI rendszeresen konzultál a támogatást nyújtókkal a tervek az állami támogatásokról szóló szabályok megfelelőségének kapcsán. A TVI a megfelelőség lehetőségeiről tanácsot is ad. 2 további oldal érhető el a Magyar állami támogatások rendszerével kapcsolatban:

Ez utóbbi az elektronikus változata az "Állami Támogatások Joga" (State Aid Law) című folyóiratnak, melynek papír változata a támogatást nyújtók részére is megküldésre kerül.

www.tvi.kormany.hu www.atj.versenyjog.hu Az utóbbi az elektronikus változata a Állami Támogatások Joga c. folyóiratnak. A papír alapú verzió a támogatást nyújtóknak kerül megküldésre. 6. A környezeti hatásvizsgálattal (EIA) és a stratégiai környezeti vizsgálattal (SEA) kapcsolatos környezetvédelmi jogszabályok A környezeti hatásvizsgálattal és a stratégiai környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatos uniós környezetvédelmi jogszabályok tényleges alkalmazását biztosító intézkedések megléte.

Igen

—A 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) (EIA) és a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) (SEA) tényleges alkalmazását biztosító intézkedések;

Igen

SEA: az Európai Parlament 2001/42/EC és a Tanács 2001. június 27-i rányelve a környezetet érintő bizonyos tervek és programok hatásainak értékelésével kapcsolatban teljesen átültetésre került. A Bizottság megfelelőnek találta, nem ellenkezett. EIA: 2009-ben kötelezettség szegési eljárás indult Magyarország ellen a Tanács 85/337/EEC (1985. június 27.) irányelvének megsértése miatt, amely a környezetet érintő bizonyos köz és privát projektek hatásainak értékeléséről szól. Annak érdekében, hogy a magyar szabályozás teljesen megfeleljen az irányelv követelményeinek, radikális változások kerültek bevezetésre a hatásvizsgálati rendszerben: 82/2011 (V.18.). (Page 11687) Korm. hat.  308/2011 (XII. 23.) (Page 38775) Korm.hat.  267/2006 (XII.20.) (Page 12529) korm.hat. változás  263/2006 (XII.20.) (Page 12514) Korm.hat. változás  312/2012 (XI.8.) (Page 24878) Korm.hat. változás A kötelezettségszegési eljárás 2013-ban lezárásra került.

— Az EIA és SEA vizsgálatokra vonatkozó irányelvek végrehajtásában résztvevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló

Igen

A szükséges képzési stratégia elkészült. A szakemberek továbbképzése, tájékoztatása a stratégia alapján folyamatosan zajlik.

76

A 6. Környezeti Cselekvési Program középidejű felülvizsgálatán, a Bizottság a nemzeti szintű Környezeti Hatásvizsgálat fejlesztésének szükségességét hangsúlyozta. A Bizottság bejelentette a Környezeti Hatásvizsgálati Irányelv (EIA) felülvizsgálatát. A Bizottság 2012. október 26-án fogadta el 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló ajánlatot a környezetet érintő bizonyos köz- és privát projektek hatásainak értékelése tárgyában. Az ajánlat tárgyalás alatt áll a WPE-ben. Ezalatt Magyarország az irányelv teljesítésén dolgozik, a végrehajtásról a Bizottsággal konzultálva.

intézkedések; — A megfelelő adminisztratív kapacitások rendelkezésre állását biztosító intézkedések.;

Igen

SEA: Az irányelv a következő törvénykezéssel lett bevezetve:   

2/2005 (I.11.) Korm. hat. LIII. (1995) tv. CXL. (2004) tv.

EIA: Az irányelv néhány jogszabályban került bevezetésre:               

314/2005 (XII.25) (Page 11089) Korm.hat. LIII. (1995) tv. CXL. (2004) tv. Korm.hat. 347/2006. (XII. 23.) (Page 13434) Korm.hat. 72/1996. (V. 22.) Korm. hat. 40/2002. (III. 21). (Page 2258) 157/2005. (VIII. 15.) (Page 6050) Korm.hat. 263/2006 (XII.20.) (Page 12514) Korm. hat. 267/2006 (XII.20.) (Page 12529) Korm.hat. 382/2007. (XII. 23.) (Page 14463) Korm.hat. 159/2010. (V. 6.) (Page 14523) Korm.hat. 320/2010. (XII. 27.) (Pgae 30563) Korm.hat. Korm. hat. 327/2010. (XII. 27.) (Page 30652) 328/2010. (XII. 27.) (Page 30666) Korm.hat. 312/2012 (XI.8.) (Page 24878) Korm.hat.

A megvalósítása hatákonyága elektronikus folyamatok által fejlesztve. A felelős szerv (Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség -OKTF) kapacitásai 2013-ban megerősítésre kerültek. 7. Statisztikai rendszerek és eredmény-mutatók A programok eredményességének és hatásának felméréséhez szükséges statisztikai alap megléte. Olyan eredménymutatórendszer megléte, amely szükséges a várt eredmények eléréséhez

Nem

— Olyan intézkedések vannak érvényben a statisztikai adatok időben történő begyűjtésére és összesítésére vonatkozóan, amelyek kiterjednek a következőkre: — a források és a mechanizmusok azonosítása a statisztikai hitelesség biztosítása érdekében; — az összegyűjtött adatok közzétételére és

Nem

Felelős: központi koordináció Az ex-ante feltétel teljesülésének vizsgálata – a feltétel speciális jellege okán - az operatív programok elfogadását követően vizsgálható.

77

leghatékonyabban hozzájáruló intézkedések kiválasztásához, az előrehaladás monitoringjához és a hatásvizsgálat elvégzéséhez.

nyilvános hozzáférhetőségére vonatkozó intézkedések;

— Az eredménymutatók olyan hatékony rendszere, amely magában foglalja: — az egyes programok vonatkozásában kiválasztott eredménymutatókat, feltüntetve azt is, hogy milyen indokkal esett a választás a program keretében finanszírozott szakpolitikai intézkedésekre; — az említett mutatók célértékeinek meghatározását; — a következő követelményekkel való összhangot minden mutató esetében: az adatok megbízhatóak és statisztikailag igazolhatóak, egyértelmű normatív értelmezéssel rendelkeznek, a szakpolitikai elvárásoknak megfelelően alkalmazhatóak és időszerűek;

Nem

Az ex-ante feltétel teljesülésének vizsgálata – a feltétel speciális jellege okán - az operatív programok elfogadását követően vizsgálható.

Nem — eljárások rendelkezésre állását annak biztosítására,

Felelős: központi koordináció

Felelős szervezet: központi koordináció Az ex-ante feltétel teljesülésének vizsgálata – a feltétel speciális jellege okán - az operatív programok elfogadását követően vizsgálható.

78

hogy a program által finanszírozott minden művelet esetében hatékony mutatókat alkalmaznak.

26. táblázat: Az alkalmazandó tematikus előzetes feltételrendszer teljesítéséhez szükséges intézkedések Alkalmazandó előzetes feltétel nemzeti szinten

Alkalmazandó előzetes feltétel teljesült: Igen/Nem/Részben

11. A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának növelése, és hatékony közigazgatás (A 9. cikk első bekezdésének 11. pontjában említettek szerint) — A tagállam igazgatási hatékonyságát erősítő stratégiai szakpolitikai keret megléte, beleértve a közigazgatás reformját.

— A tagállam bevezette és elkezdte végrehajtani az állami hatóságok igazgatási hatékonyságának és készségeinek fokozására irányuló stratégiai szakpolitikai keretet az alábbi elemekkel: — a jogi, szervezeti és/vagy eljárási reformintézkedések elemzését és stratégiai tervezése;

A Magyary Program 2014-2020 Kormány által történő elfogadása.

2014. december

közigazgatásért felelős tárca

— az igazgatási eljárások egyszerűsítését és racionalizálását célzó integrált intézkedések;


2014. december


— a monitoring és értékelési eljárások és eszközök kialakítása.


2014. december


Nyomonkövetési és értékelési rendszerre vonatkozó feladatszabás Kormányhatározatban

2014. december


Nyomonkövetési és értékelési rendszer felállítása

2014. december


Kritérium

79

Kritérium teljesülésének vállalt határideje

Felelős

10. SZAKASZ: A KEDVEZMÉNYEZETTEK ADMINISZTRATÍV TERHEINEK CSÖKKENTÉSE

47

A kedvezményezettek adminisztratív terhei felmérésének összefoglalása, és szükség esetén az adminisztratív terhek csökkentése elérése érdekében tervezett intézkedések indikatív időkerettel. A 2014-2020-as időszak során több olyan újítás kerül bevezetésre, melyek által egyszerűsödik a szabályozási rendszer és ezzel párhuzamosan csökkenek az adminisztrációs terhek: 1.) Biztosítéki rendszer egyszerűsítése: Eddig a rendszer nem méltányolta azokat a kedvezményezetteket, akik a közterhekhez való hozzájárulás tekintetében tanúsított jogkövető magatartásukkal hozzájárulnak Magyarország társadalom- és gazdaságpolitikai fejlődéséhez. Az új időszak figyelembe veszi ezt a körülményt, egyben pozitív ösztönzőt alkalmaz a több esetben nehezen alkalmazható, az abszorpció szempontjából nem mindig kedvező intézkedések ellensúlyozására. Ennek megfelelően 

nem kell biztosítékot nyújtani azoknak a vállalkozásoknak, akik a közteherviseléshez való hozzájárulás alapján érdemesek a biztosítékmentességre, azaz pl. legalább két lezárt üzleti évvel rendelkeznek, eredményük pozitív és adóteljesítményük legalább akkora, mint az igényelt támogatás összege,  Méltányoljuk a szabályos és eredményes projekt végrehajtást: a biztosíték fenntartási időszakban alkalmazott mértékének csökkentésére lesz lehetősége azoknak a kedvezményezetteknek, akik a megvalósítási időszakban nem követtek el szabálytalanságot és a megvalósítási időszak indikátorait határidőben teljesítették. Itt akár 50%-ról 10%-ra csökkenhet a biztosítéknyújtási szükséglet. Várt előnyök:   

a követeléskezelés jelentősen felgyorsítható, a biztosítás nem igényel vagyont a kedvezményezett részéről; a biztosítás jelentősen kisebb költséget jelenthet, mint a korábbi biztosítéki megoldások, ugyanakkor tehermentesíti a költségvetést a visszafizetési kötelezettségtől. 2.) Maximalizált mértékű elszámolható költségek átalány alapú kifizetése Azon elszámolható költségek, melyek mértéke maximalizálásra került, viszont az egész projekt megvalósítás alatt várhatóan folyamatos a felmerülésük, átalány alapú elszámolásba vonhatóak (alátámasztó dokumentum nélküli kifizethetőek, csökkentve ezzel a kedvezményezett adminisztrációs, és int. rendszeri ellenőrzési-kapacitási terheket.) 3.) A projektek végrehajtásához kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése Gyakori, hogy egy projekt szerződését akár 8-10 alkalommal is módosítani kell. Ha a műszaki, szakmai tartalomváltozás nem eredményezi a támogatási szerződésben vállalt indikátorok, eredmények, műszaki, szakmai jellemzők, stb. változását, (vagy a szállító egyenértékességre vonatkozó nyilatkozatot tesz) nem szükséges a támogatási szerződés módosítása. Az intézkedés hatására csökken a végrehajtás adminisztrációs terhe mind pályázó mind intézményi oldalon. 4.) Technológiai újítások  A 2014-2020-as időszakban folytatjuk a pályázóbarát pályázati rendszer fejlesztését és a projektvégrehajtás megkönnyítését célzó technológiai fejlesztéseket az alábbi intézkedésekkel:  Adatkapcsolatok körének bővítése által, a pályázótól kért adatok minimalizálása. (ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. adatkapcsolat, Nemzeti 47Hivatkozás:

az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (6) bekezdésének c) pontja

80



   

Földalapkezelő Szervezet) adatkapcsolat; Egyszeri adatbekérés elvének érvényesítése: ha a támogatások kezelésében érintett szervezet a pályázótól/kedvezményezettől egy bizonyos adatot egyszer már bekért, akkor azt az adatot az adott projekt kezelésében érintett más szervezet már nem kérheti be, hanem az adatot tároló monitoring rendszerből kell azt lekérdeznie; E-aláírásos hitelesítés biztosítása kedvezményezettek számára; Pályázati adatlap egységesítése (hasonlóan az adóbevallás megoldáshoz egységes alap adatlap+ a kiegészítő adatlapok); Teljes pályázati folyamat elektronizálása; azaz 24 órás ügyfélkapcsolat tud kialakulni, így munkaidőn kívül is tud adminisztrálni a kedvezményezett Sms értesítés a kedvezményezetteknek, amennyiben a Pályázati e-ügyintézés felületen elektronikus értesítése érkezik.

A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban 

Általánossá lesz téve az elektronikus és on-line ügyintézés és kapcsolattartás.



A támogatási konstrukciók ütemezése előre meghatározott, nyilvános, könnyen áttekinthető és mindenki számára elérhető lesz.



A kiírásoknál a hosszabb ideig nyitva álló támogatási ablakok részesülnek előnyben.



A támogatási döntést megelőzően a projektgazdáktól megkövetelt adminisztratív elvárások a minimumra lesznek szorítva. Csak a döntéshez szükséges igazolások kerülnek bekérésre és a kedvezményezettek köznyilvántartásokban tárolt adatait a végrehajtó intézményrendszer kéri le. Érvényesítve lesz az egyszeri adatbekérés elve.

A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektkiválasztási szakaszban 

A pályázat a valóban versenyalapú kiválasztást igénylő területekre lesz korlátozva. A kedvezményezetteknek kisebb költséget jelentő kiválasztási és implementálási eljárások (pl. normatív támogatások, egyszerűbb feltételrendszerű visszatérítendő támogatások) alkalmazása előnyben részesül.



A közszféra szervezetek fejlesztéseinél a projektszelekció egyszerűsített szakmai szempontokon alapuló kiválasztási eljárással valósul meg az uniós támogatáspolitikai alapelvek tiszteletben tartása mellett és előre rögzített tartalmi és formai követelmények vizsgálatával. Az érintett kedvezményezettek állami forrásból és kapacitásból kapnak segítséget projektjeik kidolgozásához.



A 100 millió forint alatti értékű, nagyszámú projektet érintő kiírások esetében a kiválasztási szempontokat értékelő objektív mutatók előre meghatározottak és a potenciális pályázók számára is elérhetők lesznek, így a pályázók már a benyújtás előtt tisztában lehetnek azzal, hogy projektjeik támogathatóak lesznek-e.

A kedvezményezettek adminisztrációs terheinek csökkentése a projektmegvalósítási szakaszban 

A megvalósítást közvetlen, gördülékeny kapcsolattartás és a kedvezményezetteket maximálisan támogató ügyfélszolgálati rendszerek segítik.



Megteremtődik az egyablakos ügyintézés lehetősége, a teljes végrehajtási rendszerre kiterjedően.



A pályázati folyamat felgyorsítását szolgáló intézkedések, mint pl. a közbeszerzési eljárások elhúzódó ellenőrzésének racionalizálása, a teljesítésigazolások számának csökkentése, vagy az előrehaladás bemutatásának egyszerűsítése.



Egyszerűsített költségelszámolási módok kiterjesztett alkalmazása:

A 2007-2013 közötti uniós programozási időszakban Magyarország az egyszerűsített költségelszámolási módokat kísérleti jelleggel alkalmazta. A főbb tapasztalatok: 

Előre meg kell határozni, hogy az egyes egyszerűsített költségelszámolási módok mely tevékenységeknél alkalmazhatóak, melyek minősülnek közvetlen és közvetett költségeknek, az egyes költségeknek mi a piaci értéke, illetve egyes projektektől milyen előre meghatározott eredményt várunk az elszámolhatóság feltételeként. Mindez alapos előkészítő munkát igényel az állami szereplők részéről. 81



Az egyszerűsített költségelszámolási módok alkalmazása elsősorban a sztenderdizálható tevékenységekkel, uniformizálható költség-struktúrával rendelkező műveleteknél preferált.

A 2014-2020-as programozási időszakban a következő egyszerűsített elszámolási módokat kívánjuk alkalmazni: 1. Átalányalapon meghatározott közvetett költségek („flat rate”) Az elszámolható közvetett költségek legfeljebb a projekt elszámolható összes közvetlen költségeinek 20%-áig terjedhetnek. Az átalány alapon történő elszámolás mértéke és az általánosan elszámolható költségek köre az adott intézkedés jellegétől függően változhat.

2. Standard egységköltségek alkalmazásával számított átalányalapú költségek („unit cost”) A megvalósuló tevékenységekhez, az aktuális piaci érték figyelembe vételével az alkalmazandó egységköltség mértékét, az egység definícióját és a teljesítés dokumentáltságát szükséges meghatározni, így az elszámolható költség a teljesített output darabszámának és a kapcsolódó egységköltség szorzatával határozható meg. A sztenderd egység-költség alapú elszámolás során kizárólag a dokumentáltan megvalósult mennyiséget kell igazolni és nem az egységköltség vonatkozásában ténylegesen felmerült költségösszegének alátámasztottságát. 3. Átalányösszegek („lump sum”) A módszer az előre definiált eredményen és előzetes valós költségbecslésen alapul, melynek teljesítéséhez kapcsolódik az elszámolhatóság és a kifizetés. A lump sum lefedheti a projekt egészét, illetve annak egy részét. Olyan, elsősorban kisösszegű projekteknél érdemes alkalmazni, ahol az output egységként megfogalmazható és részteljesítés nem indokolt az OP megvalósítása szempontjából. Az ellenőrzések során a támogatás igazolásához a projekt valós teljesülését fogja vizsgálni a támogató a meghatározott eredményhez viszonyítva, és nem a valós felmerült költségeket. Az intézményrendszert fel kell készíteni az egyszerűsített költségelszámolások bevezetése előtt. Az intézményrendszer adminisztrációs terheinek csökkentése 

A pályázati rendszer elektronizáltságának növelése jelentősen csökkenti az intézményrendszer adminisztrációs terheit is.



A fejlesztéspolitikai jogviszonyban érintett ügyfelekről egységes nyilvántartás készül. Lehetőség szerint célzottan össze lesznek kapcsolva a fejlesztéspolitikai nyilvántartások más adatbázisokkal.



Egyszerűsítve lesz a támogatáselosztásban részt vevő szervezetek működési költség elszámolása.



Az egyszerűsített kiválasztási eljárás csökkenti az intézményrendszer terheit. Az elszámolható projektek a benyújtással elfogadottá válnak, amennyiben tartalmuk összhangban áll az ágazati célokkal és minőségük elér egy nemzeti szabályozás szerinti minimum szintet.

11. SZAKASZ: HORIZONTÁLIS ELVEK

48Hivatkozás

48

: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikkének (7) bekezdése

82

11.1. Fenntartható fejlődés A művelet kiválasztása során a környezetvédelmi követelmények, az erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz történő alkalmazkodás, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség, valamint a kockázat-megelőzés és -kezelés figyelembevételével hozott konkrét intézkedések ismertetése. Cél A fejlesztési programokban a fenntartható fejlődési elv teljesülésének biztosítása teszi lehetővé, hogy a fejlesztési programok összességükben társadalmi, térségi, környezeti és éghajlati szempontból együttesen az elérhető legkedvezőbb eredményt nyújtsák. A 2014-2020 programozási időszakban a fenntarthatóság, mint horizontális szempont kapcsán a 1303/2013/EU rendelet I. melléklet 5. pontjában és a Partnerségi megállapodásban foglalt követelményeket érvényesítjük. A fenntarthatósági célkitűzés részeként kezeljük a területi kohézió érdekében tett erőfeszítéseket. Tevékenységek/területek, amelyekhez az operatív program hozzájárulhat: 1. a beruházásoknak leginkább erőforrás-hatékony, fenntarthatóság szempontjából legkedvezőbb irányba terelése, 2. az esetleges káros környezeti vagy éghajlati hatással járó beruházások elkerülése, az esetleg fennmaradó káros hatások enyhítése, a klímaváltozás várható káros hatásaihoz történő alkalmazkodás; 3. a teljes életciklusra vetített költség alkalmazása a beruházási alternatívák összehasonlításakor; 4. a zöld közbeszerzések növekvő mértékű alkalmazása; 5. a fejlesztéssel érintett térség fenntarthatóságával, a környezeti állapotával kapcsolatos adatok rendszer-szerű gyűjtése, hozzáférhetővé tétele. 6. a területi kohézió céljának érvényesítése A horizontális szempontok biztosításának alapelvei, lépései: 1. a kiválasztási eljárásokban a tervezett beruházás szempontjából releváns, arányos fenntarthatósági kritérium megjelenítése 2. a fenntarthatósági és területi kohéziót támogató célkitűzések megvalósítását támogató célzott intézkedések 3. a fenntarthatósági és területi kohéziót támogató célkitűzések nyomon követését és értékelését biztosító adatok gyűjtése, értékelése a támogatási időszak kezdetétől A programciklus egyes szakaszaiban ez az alábbiakat jelenti: Tervezés során:  a horizontális elvek érvényesülésében meghatározó szerepet játszó szervezetek részvétele az operatív programok és a konstrukciók tervezésében, kialakításában;  az operatív program horizontális cél-, és eszközrendszerének releváns és arányos megtervezése, figyelemmel az operatív programról készült stratégia környezeti vizsgálat megállapításaira és javaslataira, együttműködésben a központi koordinációs szervezettel;  a horizontális elvek és a program specifikus célkitűzéseinek nyomon követését biztosító kapacitások megtervezése;  operatív programban azoknak a beavatkozásoknak az azonosítása, kiemelése a monitoring és értékelés számára, amelyek számszerűsített módon a horizontális célok elérését kívánják szolgálni;  a fenntarthatóság elveinek gyakorlati megvalósítását biztosító projekt-előkészítés szakmai támogatásának biztosítása;  az operatív programok közötti koordináció feltételeinek biztosítása. Projektek kiválasztása során:  versenyalapú pályáztatás esetén a releváns kiválasztási kritériumok specifikálása 83

 szakpolitikai szempontrendszer alapján történő projektkiválasztás esetén (állami, önkormányzati kedvezményezettek esetében) konkrét követelményrendszer meghatározása a horizontális elvek érvényre juttatásáért; A kiválasztásnál előnyt jelentő fenntartható fejlődést szolgáló szempont lehet, ha a projektnek:  tényleges környezetállapot, illetve települési környezetállapot javító hatása van,  kimutatható ÜHG és/vagy légszennyezőanyag kibocsátás csökkenéssel jár, klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira való felkészülést, az ellenálló-,  a alkalmazkodóképesség javítását szolgálja,  alacsony szállítási távolságokkal, anyag-, és energiafelhasználással valósul meg,  célzott hatásai mellett járulékos módon hozzájárul a természeti és/vagy a kulturális örökségvédelmi értékek megőrzéséhez, védett fajok, vagy élőhelyek védelméhez, rehabilitációjához, a víztestek jó állapotának eléréséhez,  természeti adottságoknak megfelelő ökoszisztéma szolgáltatásokat vesz igénybe úgy, hogy az nem jár az ökoszisztéma szolgáltatás károsodásával,  helyi kultúrára és a környezethez alkalmazkodó hagyományos termelői és fogyasztói mintázatra épít, fenntarthatóbb életmódot szolgálja,  erősíti a területi, közösségi kohéziót: jelentős térségi hatással bír, illeszkedik más (tervezett vagy közelmúltban megvalósított) fejlesztésekhez, illetve a fenntartható (fizikai) térhasználati elvek mentén valósul meg,  megújuló energiát hasznosító technológiákat alkalmaz, élőhelyek, zöldfelület kiterjedésének növekedésével, meglévő  természetszerű élőhelyek/zöldfelületek rehabilitációjával, állapotuk javulásával, intenzitásának növelésével is jár,  környezetvédelmi szemléletformálást tartalmaz. Végrehajtás során:  partnerek aktív bevonása;az intézkedések, pályázati kiírások monitoringjánál  a végrehajtó intézményrendszer által nyújtott tanácsadás, képzés

tervezésénél

és

Nyomon követés, értékelés, nyilvánosság  egységes informatikai rendszer keretében monitoring- és indikátorrendszer, szakmai nyomon követés kialakítása, biztosítása  ennek megfelelő működését támogató adatgyűjtési, adatszolgáltatási rendszer kialakítása, működtetése  programszintű értékelések elvégzése a horizontális elvekhez való hozzájárulásuk megállapítására (a programszintű értékelések részét képezi a fejlesztések területi szempontú értékelése is); A horizontális szempontok nyomon követésére alkalmas adatok körét, ezek gyűjtésének rendjét a központi koordinációnál működő Horizontális Munkacsoport dolgozza ki, a Horizontális Monitoring Bizottság hagyja jóvá, és az Egységes Működési Kézikönyv tartalmazza. Az értékelésekről, a horizontális szempontok teljesüléséről készülő jelentéseket a központi koordináló szervezet nyilvánosságra hozza. A fenntarthatóság, elvének képviseleti szervei helyet kapnak az operatív program végrehajtását nyomon követő Monitoring Bizottságban. A horizontális politikák érvényesítésének, és a releváns partnerek bevonásának a legfontosabb szerve a Horizontális Monitoring Bizottság, amelynek feladata a horizontális kérdések részletesebb, szakmai jellegű megtárgyalása, nyomon követése. 11.2. Esélyegyenlőség és megkülönböztetés-mentesség

84

Az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében a program előkészítése, tervezése és végrehajtása és különösen a finanszírozáshoz való hozzájutáshoz és a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének biztosításához kapcsolódó konkrét intézkedések ismertetése. Az esélyegyenlőség elősegítésének célja a megkülönböztetésből fakadó hátrányok társadalmi szintű csökkentése. A programok végrehajtása során ez olyan csoportok segítését és szempontjaik kiemelt figyelembevételét jelenti, melyek saját erejükből nem lennének képesek a hátrányaikból fakadó nehézségek leküzdésére, fokozottan ki vannak téve a hátrányos megkülönböztetés veszélyének, illetve támogatásra szorulnak a programok forrásaihoz történő hozzáférés során. A1303/2013/EU rendelet I. melléklet 5. pontjával és a Partnerségi Megállapodás 1. B fejezet 1.5. részével összhangban a cél keretében érvényesül: a hozzáférhetőség horizontális célkitűzése, biztosítva az ESB alapok által társfinanszírozott javakhoz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférést mindenki számára, a népesedési kihívások kezelése, melynek keretében elősegítjük az összes életkori csoport társadalmi befogadását. Hátrányos megkülönböztetés által leginkább sújtott csoportok • akadályozott/fogyatékossággal élő/megváltozott munkaképességű emberek • alacsony végzettségűek, iskolából lemorzsolódók • pályakezdő fiatalok, munkatapasztalattal nem rendelkezők • (tartósan) munkanélküliek • alacsony munkaintenzitású háztartásban élő emberek • romák • szegregátumok lakói • rossz közlekedésű településen élők • (jövedelmi, lakhatási) szegények • migránsok • fogvatartottak, börtönből szabadultak • szenvedélybetegek • hajléktalanok • hátrányos helyzetű családokban/ állami gondoskodásban élő gyerekek, fiatalok • 45 év feletti inaktívak • idősek A csoportok között átfedések lehetségesek, illetve a hátrányok halmozódhatnak Tevékenységek/területek, amelyekhez az operatív program hozzájárulhat: 1. Megfelelő képzettséghez való hozzáférés 2. Megfelelő munkaerő-piaci pozícióhoz és foglalkoztatási feltételekhez való hozzáférés 3. Megfelelő lakhatáshoz és lakhatási környezethez való hozzáférés 4. Megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés 5. Megfelelő közlekedéshez való hozzáférés 6. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés (szociális, gyermekjóléti, és más kormányzati, önkormányzati közszolgáltatások) 7. Megfelelő társadalmi és közösségi kapcsolatrendszerhez való hozzáférés 8. Megfelelő információhoz való hozzáférés 9. Hatalomhoz, önrendelkezéshez, önérvényesítéshez való hozzáférés 10. Befogadó közösséghez való hozzáférés - szemléletformálás 85

A horizontális szempontok biztosításának alapelvei, lépései: Az Operatív Program megvalósítása során az alábbi feltételeknek kell teljesülniük: Tervezés: az intézményrendszer biztosítja az esélyegyenlőségi elvek érvényesülésében meghatározó szerepet játszó szervezetek részvételét az operatív program és a konstrukciók tervezésében; -

egységes szabályozás kialakítása és az eljárásrendek módosítása a hatékonyság és eredményesség, és a kedvezményezettek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében;

-

a horizontális elvek és a program specifikus célkitűzéseinek nyomon követését biztosító kapacitások megtervezése

-

operatív programban azoknak a beavatkozásoknak az azonosítása, kiemelése a monitoring és értékelés számára, amelyek számszerűsített módon az esélyegyenlőségi célok elérését kívánják szolgálni.

Projektek kiválasztása: versenyalapú pályáztatás esetén releváns kiválasztási kritériumok meghatározása annak érdekében, hogy a kiválasztandó pályázatok tevékenységei a lehető legnagyobb mértékben járuljanak hozzá az esélyegyenlőségi elvek érvényesítéséhez (elvárás, hogy a kritériumoknak feltétlenül objektíveknek, egyszerűen kezelhetőnek, fajlagosan számszerűsíthetőnek kell lenniük, illetve illeszkedniük kell a pályázat tartalmához) -

szakpolitikai szempontrendszer alapján történő projektkiválasztás esetén (állami, önkormányzati kedvezményezettek esetében) konkrét, a projekt tartalmához igazodó követelményrendszer meghatározása az esélyegyenlőségi elvek és az egyetemes tervezés elvének érvényre juttatásának érdekében

Végrehajtás: kiemelt, egyedi beruházások esetében projekt szinten is szükséges a releváns esélyegyenlőségi elvárásoknak való megfelelés, az egyetemes tervezés elvének érvényesítése; minden épületre, tárgyra, technológiára, szolgáltatásra irányuló tervezési, fejlesztési projektben alkalmazni kell a fizikai és infokommunikációs hozzáférhetőség szempontjait. az intézményrendszer személyi állományának kiválasztása során hátrányos helyzetűek (például a fogyatékossággal élők és a romák) alkalmazása, valamint az egyenlő munkáért egyenlő bér követelménye. Az intézményrendszer munkatársai képzést kapnak az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítéséről és jó gyakorlatairól. Nyomonkövetés A koordináló szervezet (Miniszterelnökség) követi nyomon a horizontális célok érvényesülését mind a pályázók mind az intézményrendszer szereplőit érintően. Biztosítja illetve felügyeli a releváns partnerszervezetek bevonását a programok tervezésébe és végrehajtásába és értékelésébe. A koordináló szervezet egységes informatikai rendszer keretében monitoring- és indikátorrendszert működtet, megszervezi az adatgyűjtési, adatszolgáltatási rendszer kialakítását, működtetését. Évente jelentés formájában tájékoztatja a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságot a horizontális elvek érvényesüléséről, valamint az általa szervezett képzések előrehaladásáról. A programszintű értékelések része a programok esélyegyenlőség szempontú vizsgálata. Az értékelések eredményeit visszacsatoljuk a végrehajtás résztvevői számára, illetve beépítjük a képzési anyagokba. 86

Az esélyegyenlőségi célcsoportok érdekképviseleti szervei helyet kapnak a Monitoring Bizottságban. Horizontális Monitoring Bizottság A horizontális politikák érvényesítésének, és a releváns partnerek bevonásának a legfontosabb szerve a Horizontális Monitoring Bizottság, amelynek feladata a horizontális kérdések részletesebb, szakmai jellegű megtárgyalása, nyomon követése. 11.3. Férfiak és nők közötti egyenlőség A férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításához történő hozzájárulás ismertetése és adott esetben a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesülésének érdekében hozott intézkedések a program és a művelet szintjén. Cél: Alapvető követelmény, hogy a 2014-2020 időszak során az operatív program végrehajtásának valamennyi szintjén elő kell segíteni a nők és férfiak közti egyenlőség érvényesülését a végrehajtás minden szakaszában. A nemek közti egyenlőségszempontjait szem előtt tartva aktívan támogatni kell azon intézkedéseket, amelyek segítenek fölszámolni a nőket vagy a férfiakat érintő egyenlőtlenséget a társadalmi élet valamennyi területén, beleértve a foglalkoztatást, a képzést, a gazdasági életet, a közéletet, a javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést is. Elő kell segíteni a programozásnál, a projektkiválasztásnál és a fejlesztések végrehajtásakor a nők és férfiak közötti legkülönfélébb hátrányok felszámolását és a társadalmi nemek közötti egyenlőség megteremtését. Ennek alapvető módja a hátrányos megkülönböztetés elkerülése, az esélyteremtés eszközrendszerének alkalmazása és a demográfiai kihívás kezelése. A1303/2013/EU rendelet I. melléklet 5. pontjával és a Partnerségi Megállapodás 1. B fejezet 1.5. részével összhangban a cél keretében érvényesül: a hozzáférhetőség horizontális célkitűzése, biztosítva az ESB alapok által társfinanszírozott javakhoz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférést mindenki számára, a népesedési kihívások kezelése, melynek keretében elősegítjük a gyermekvállalást, valamint a hivatás és a családi élet közötti jobb egyensúly megvalósítását nők és férfiak számára egyaránt. A végrehajtás során kiemelt figyelmet kell szentelni: 

a nők esélyegyenlőségére a foglalkoztatásban, valamint a esélyegyenlőségének megteremtésére a vezető munkakörök betöltésében,



a férfiak és nők közötti esélyegyenlőségre a foglalkoztatási, szociális, egészségügyi, közlekedési, oktatási és képzési szolgáltatásokban, a közkincsekhez, közjavakhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, a vállalkozóvá válásban, kiemelt figyelemmel a kisgyermeket nevelőkre, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülőkre;



kisgyermeket nevelő nőkkel szembeni foglalkoztatási diszkrimináció csökkentésére; a munkahelyek családbaráttá tételére, atipikus foglalkoztatási formák (részmunkaidő, munkakör-megosztás, távmunka) és rugalmas munkaszervezési módok alkalmazására a kisgyermekes szülők számára;



a nők esélyegyenlőségére a munkáért járó javadalmazásban (munkaerőpiaci bérkülönbségek, egyenlőtlenség, diszkrimináció csökkentése, mindennek hatása a nyugdíjak összegére);



a nők gazdasági függetlenségének előmozdítására; fokozott figyelemmel a nők 87

nők

vállalkozóvá válásának elősegítésére; 

a férfiak esélyegyenlőségének előmozdítására a családtámogatási ellátások igénybevétele (apasági szabadság, GYES, GYET), valamint a családon belüli egyenlőbb munkamegosztás területén



a szervezetek vezetésében a nemek közti arányok kiegyensúlyozottságára;

Külön figyelmet kell fordítani a nők következő csoportjaira: • roma • kisgyermeket nevelő • többgyermekes; • 50 év feletti • GYES-ről, GYED-ről visszatérő • inaktív nők 

migráns nők

A horizontális szempontok biztosításának alapelvei, lépései: Tervezés: az intézményrendszer biztosította/biztosítja a nemek közti egyenlőség elvének érvényesülésében meghatározó szerepet játszó szervezetek részvételét az operatív program és a konstrukciók tervezésében; -

a nemek közti egyenlőség elvének és a program specifikus célkitűzéseinek nyomon követését biztosító kapacitások megtervezése

-

operatív programban azoknak a beavatkozásoknak az azonosítása, kiemelése a monitoring és értékelés számára, amelyek számszerűsített módon a nemek közti egyenlőség célját kívánják szolgálni.

Projektek kiválasztása: versenyalapú pályáztatás esetén releváns kiválasztási kritériumok meghatározása annak érdekében, hogy a kiválasztandó pályázatok tevékenységei a lehető legnagyobb mértékben járuljanak hozzá az a nemek közti egyenlőség elvének érvényesítéséhez (elvárás, hogy a kritériumoknak feltétlenül objektíveknek, egyszerűen kezelhetőnek, fajlagosan számszerűsíthetőnek kell lenniük, illetve illeszkedniük kell a pályázat tartalmához) -

szakpolitikai szempontrendszer alapján történő projektkiválasztás esetén (állami, önkormányzati kedvezményezettek esetében) konkrét, a projekt tartalmához igazodó követelményrendszer meghatározása az a nemek közti egyenlőség elvének érvényre juttatásának érdekében

Végrehajtás: kiemelt, egyedi beruházások esetében – figyelemmel e projektek volumenére és társadalmi-gazdasági hatására – projekt szinten is szükséges a nemek közti egyenlőség elvárásának való megfelelés; az intézményrendszer személyi állományának kiválasztása során fontos szempont a férfiak és a nők esélyegyenlősége, valamint az egyenlő munkáért egyenlő bér követelménye. Az intézményrendszer munkatársai képzést kapnak nemek közti egyenlőség elvének érvényesítéséről és jó gyakorlatairól. Nyomonkövetés A koordináló szervezet (Miniszterelnökség) követi nyomon a horizontális célok érvényesülését mind a pályázók mind az intézményrendszer szereplőit érintően. Biztosítja 88

illetve felügyeli a releváns partnerszervezetek bevonását a programok tervezésébe és végrehajtásába és értékelésébe. A koordináló szervezet egységes informatikai rendszer keretében monitoring- és indikátorrendszert működtet, megszervezi az adatgyűjtési, adatszolgáltatási rendszer kialakítását, működtetését. Évente jelentés formájában tájékoztatja a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságot a horizontális elvek érvényesüléséről, valamint az általa szervezett képzések előrehaladásáról. A programszintű értékelések része a programok esélyegyenlőség szempontú vizsgálata. Az értékelések eredményeit visszacsatoljuk a végrehajtás résztvevői számára, illetve beépítjük a képzési anyagokba. A nemek közti egyenlőség elvének érdekképviseleti szervei helyet kapnak a Monitoring Bizottságban. A horizontális politikák érvényesítésének, és a releváns partnerek bevonásának a legfontosabb szerve a Horizontális Monitoring Bizottság, amelynek feladata a horizontális kérdések részletesebb, szakmai jellegű megtárgyalása, nyomon követése.

89

12. SZAKASZ: KÜLÖN ELEMEK 12.1. A programozási időszak alatt végrehajtani tervezett nagyprojektek

49

27. táblázat: A nagyprojektek listája A bejelentés/benyújtás tervezett dátuma

Projekt

(év, negyedév)

A végrehajtás tervezett kezdete

A teljesítés tervezett időpontja (év, negyedév)

(év, negyedév)

Prioritási tengelyek/beruházási prioritások

Nem releváns.

12.2. Az operatív program eredményességmérési kerete 28. táblázat: Eredményességmérési keret alaponként és régiókategóriánként (összefoglaló táblázat) Prioritási tengely

ID

Alap

Régiókategória

Indikátor

Mértékegység

prioritás 1

1

ESZA

Országos (?)

A közigazgatási szervekre vagy közszolgáltatásokra irányuló projektek száma nemzeti, regionális és helyi szinten

prioritás 2

2

ESZA

Országos


Mérföldkő 2018

Célérték 2023

12.3. Az operatív program elkészítésében résztvevő érintett partnerek A következő táblázat a partnerségi folyamat a KÖFOP szempontjából legfontosabb lépéseit mutatja be.

Egyeztetésbe bevont

Dátum

Egyeztetés témaköre

partnerek EFOP tárcaközi munkacsoport (minden minisztérium képviseltette magát)

2013.02.04.

EFOP céljai, prioritásai

EFOP tárcaközi munkacsoport (minden minisztérium képviseltette magát)

2013.04.03.

EFOP 1.0 változatának megvitatása

Magyary Zoltán Közigazgatási Törzsasztal

2013.04.24

GINOP aktuális tervdokumentuma

EFOP partnersége az érintett szakmai szervezetekkel

2013. július 12. és 2013. augusztus 28.

EFOP 2.0 változatának véleményezése

49

Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdésének e) pontja

90

Egyeztetésbe bevont

Dátum

Egyeztetés témaköre

partnerek között IVSZ 'MENTA' konferencia

2013.09.12

IVSZ tagok

Az EFOP és a GINOP on-line véleményezése

2013. október 17 és 2013. november 17 között

A tervdokumentum aktuális változatai

dr. Fürjes Balázs egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházások irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos

2014. március 12.

a Ludovika Campus projekt / Közigazgatási Kompetenciaközpont tervei

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért Felelős Államtitkárság képviselőivel

2014. március 13.

a kormányzati IKT fejlesztési tervek

Dr. Deák Ritával, a kormányablakok fizikai kialakításával összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos asszony

2014. március 13.

a kormányablakokhoz kapcsolódó tervezett fejlesztésekkel összefüggésben

A Emberi Erőforrások Minisztériuma Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály vezetőjével, valamint az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság képviselőivel

2014. március 14.

Az operatív program szakmai tartalmát érintő egyes kiemelt kérdések

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem főtitkára

2014. március 14.

Egyeztetés a Ludovika Campus projekt / Közigazgatási Kompetenciaközpont tervei

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkárság, valamint az e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkárság képviselői

2014. március 18.

A közigazgatási fejlesztési tervei

A kormányablakok fizikai kialakításával összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos által kijelölt szakértő munkatársak

2014. március 24.

A kormányablakokhoz kapcsolódó tervezett fejlesztések

A Végrehajtás Operatív Program Irányító hatóság vezetője

2014. március 27.

A Technikai Segítségnyújtást tartalmazó prioritás terveivel összefüggő kérdésekről

A Támogatásokat Vizsgáló Iroda vezető képviselőivel

2014. április 7.

Állami támogatások kérdésköre

MELLÉKLETEK (AZ ELEKTRONIKUS ADATCSERERENDSZERBE KÜLÖN FÁJLKÉNT FELTÖLTVE): 

Az előzetes értékelés jelentéstervezete vezetői összefoglalóval (kötelező).

50

Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 55. cikkének (2) bekezdése.

91

50



Az előzetes feltételrendszer alkalmazhatósága és teljesülésének értékelésére vonatkozó dokumentáció (adott esetben).



A nemzeti esélyegyenlőségi szervezetek véleménye a 12.2. és 12.3. szakaszról (amennyiben ér51 telmezhető).

51

Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikkének (7) bekezdése.

92

KÖZIGAZGATÁS ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁS- FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (KÖFOP) november 07

Recommend Documents