Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07.
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07.
Munkáltató: Szeretném megkérdezni, hogy van-e bármelyi szervezet abban akadályoztatva, hogy elkezdjük a 14 órára meghirdetett megbeszélésünket. Aki van, az kérem, hogy jelezze. Mi az oka? Nélküle nem tudunk semmiképpen? Tehát ez a kérdés. Jó. Addig javaslom, hogy énekeljünk valamit. Tekintettel arra, hogy egy lassan húsz perce, vagy negyedórája várakozunk, munkáltató részéről szeretnék arra javaslatot tenni, hogy a napirendek és egyéb dolgok meghatározása nélkül, akinek van napirend előtti felvetése, az tegye meg, azzal természetesen, hogy mindenkit köszöntenénk a nagy október 95. évfordulóján, öt évvel a századok évforduló előtt. És ennek szellemében… bocsánat, hát történelmi dátumról van szó, azt gondolom… az Auróra meg volt rendelve, úgyhogy azt gondolom, régen ahogy János mondta, ilyenkor ezeken az üléseken jutalmakat osztottak. Azt gondolom, hogy mi ilyet garantáltan nem fogunk ma átadni, és mi sem számítunk ilyenre az érdekképviseleti oldaltól, de ettől még azt gondolom, kezdjük el akkor a felvetéseknek az ismertetését. Úgyhogy akkor ilyen demokratikus keretek között, akinek van napirend előtti felszólalási igénye, természetesen azzal, hogy a VDSZSZ Szolidaritást nem kívánjuk ebből a lehetőségből kiszorítani, és ha megérkezik Alelnök úr, aki ennek a felkent előadója, akkor majd ő is szót kap.
Elnök: Jó. Akkor köszönöm szépen. Akkor úgy, ahogy az Endre mondta. Egyébként én is köszöntök mindenkit nagy szeretettel. Talán pont gondolkodtam utoljára augusztusban találkoztunk ilyen VÉT keretek között. Megérkezett Alelnök úr.
Munkáltató: Belép a tárgyalóterembe Bárány Balázs alelnök úr. Napirend előttire kérném szépen akkor a javaslatokat, hozzászólásokat.
Elnök: Jó, akkor az érdekképviseleti oldalon a szó. VSZ.
1
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07.
VSZ: Köszönöm szépen. Köszöntök én is mindenkit. És természetesen, ha már ilyen jeles ünnepet emlegettél, akkor majd a jutalmat, éppen van nálam egy sörbontónak tűnő tárgy, de ez a Vodkát is bontja, úgyhogy ezt forradalmi hangulatod miatt is akkor majd átadom szünetben. Napirend előtti témaköröket akkor megkezdenénk. Hát egy kicsit összegyűlt, mert valóban régóta találkoztunk, úgyhogy ezért elnézést, hogyha egy kicsit hosszadalmasak leszünk, de igyekszünk azért röviden fogalmazni. Van egy utasítás kint a gépjárművek használatával kapcsolatban, ahol új szerződést kíván a munkáltató kötni a munkavállalókkal a nem hivatalos gépkocsivezetőkre. Mi azt gondoljuk, hogy az a fajta típusú, tehát ez az új típusú szerződéskötés, ez nem teljesen korrekt, mert akkor, amikor a munkáltató egy adott munkakörben elvárja azt, hogy még beüljön a gépkocsiba, és mondjuk egy hibaelhárításra megy, és már azon töri a fejét, hogy vajon hogy megy be oda abba a mit tudom én milyen bozótos környékére, akkor óhatatlanul is történhet a gépkocsival valami olyan károsodás, amit azt gondolom, hogy nem teljesen korrekt, hogyha a Munka Törvénykönyve alapján az egész kárt megtéríttetik vele. Mi azt gondoljuk, hogy itt az előző részben erre az önrésznél a CASCOval kapcsolatos megfogalmazás, azt szeretnénk kérni, hogy ebben az új szerződésmódosításba ez kerüljön, és ne teljes kártérítésre kötelezze a munkáltató a munkavállalót ezekben az esetekben. Az fog történni egyébként, hogy végigolvassák a munkavállalók ezt a szerződést, és nem fognak megállapodást kötni, vagy nem fogják ezt aláírni, és olyan fontos munkakörökben, amikor tényleg be kell ülni a gépjárműbe, és ki kell vinni hibát elhárítani például, akkor nem fogják elvinni a szerelőket, vagy nem fognak kimenni vele. Mert biztos, hogy előfordulhat valamilyen, ilyen típusú, vagy ehhez hasonló sérülés, és azt gondolom, hogy ez nem korrekt. Főleg úgy, hogy van CASCO biztosítás, és ez benne van a szerződésben is, hogy a munkáltató vállalja azt, hogy CASCO biztosítást vállalja a munkáltató. Tehát ez az egyik ilyen témakör. A másik, amit én szeretnék mondani, az az üzemi balesetekkel kapcsolatos eljárási renddel van gondunk, méghozzá az, hogy amikor fölérkezik a Jogi Osztályra, akkor ott elfekszik hosszú időre egy adott dokumentum, és negyedév, félév is eltelik ahhoz, hogy átkerüljön esetleg a TB-hez, kifizetés oldaláról, hogy elismerjék azt, hogy üzemi baleset, vagy nem üzemi baleset egy adott baleset. Természetes, hogyha kértek konkrét nevet, meg munkakört, akkor ezt el fogjuk mondani. Úgyhogy ebben is kérünk egyfajta intézkedést, ennek a gyorsítására.
2
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. VSZ: Csak pontosítani szeretném, amit az Alelnök úr mondott, tehát arról van szó, hogyha ugye a KSZ azt hiszem 7.§-ában a tartós munkabaleset során a betegállományos részekre különböző összegek járnak, és a munkavállaló, mikor benyújtja az EBK felé ezt az igényét, az EBK munkatársa úgy tájékoztatta, hogy ezt továbbítják a Jogi Osztályra, és jobb esetben félév, de általában egyéves időszakok telnek el, mire az adott munkavállaló kap arról értesítést, hogy jogszerű, nem jogszerű, illetve esetleg pótolni kell az anyagokat, vagy nem kell pótolni. Tehát nem értjük ezt a hosszú távú időt. Hiszen, van már olyan esetünk, amikor jogorvoslattal élünk abban az irányban, és ugye bíróságra kerül az ügy, hogy a munkavállalónak nem ítélte meg a Jogi Osztály ezt az összeget. Tehát erről lenne szó, hogy miért félév és egy év ennek az átfutási ideje, hiszen annyi sok üzemi baleset nincs a hálózaton, megítélésem szerint. Köszönöm.
Elnök: Köszönöm. VSZ.
VSZ: Köszönöm szépen. A VSZ részéről továbbfolytatnám, és nagy tisztelettel köszöntök mindenkit én is. Ehhez kapcsolódóan, ami elhangzott, nálam is van egy olyan levél, amit gyakorlatilag júliusban küldtünk el a Jogi Igazgatóságra, hogy szíveskedjenek akkor választ adni, illetve megindokolni, hogy miért nem adják. Most már október 15-én elküldtük a második levelet sürgetésre… bocsánat, akkor… de ettől függetlenül azt gondoljuk, hogy ez nagyon hosszú idő ebből a szempontból. Tehát ennél súlyosabb eseteket is ki tudnak vizsgálni néhány hét, néhány nap alatt adott esetben. Tehát ez fontos lenne. És akkor arra, amit alelnök kollégám itt elmondott a gépkocsikkal kapcsolatban. Ugye ez a mérlegelési jog, ami megvolt a munkáltatói jogkörgyakorlónak abban, hogy a CASCO önrészből mennyit hárít át adott esetben a munkavállalóra, egy saját hibás balesetnél. Ugye ez azért nem véletlenül kertült annak idején bele, hiszen nem mindegy, hogy valaki ötszázezer forintos fizetés mellett kerül ebbe a helyzetbe, vagy éppen százezer forintos fizetés mellett kerül ebbe a helyzetbe, most nettón értve, tehát amit hazavisz. Az se mindegy, hogy a családjában egy gyereket nevel, vagy tízet. Tehát azért ezek a dolgok, illetve maguk a baleset körülményei is úgy gondoljuk, hogy meghatározók lehetnek, egy éjszakai biztosítóberendezési kivonulás, vagy egy felső vezetékes kivonulás alkalmával bizony nagyon könnyen kerülnek olyan helyekre a kollégák, ami járhatatlan. Persze ha egyébként a MÁV ezt megoldja, hogy a fő utakról ilyen szerviz utak mennek be, mint ahogy más vasutaknál ez divat, akkor ez a jövőben azért nyilván mérséklődik,
3
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. tehát nem kell attól félni, hogy egy kocsival bemegy egy olyan helyre, ahol van egy gödör, és megbillen az autó és a közeli fához csapódva meg mondjuk a visszapillantó tükör tönkremegy, és az 170 ezer forint. Tehát ezt kérnénk mérlegelni. Itt nagyjából 1500—2000 munkavállaló van tudomásom szerint, akinek ilyen jellegű megbízási szerződés van, ezt kérnénk még egyszer megnézni annak érdekében, hogy rendezett legyen. És akkor a következő, ugye a visszaszervezéskor a felső vezetékes területeken a szakaszmérnökségek létszámát 18, illetve 23 főben, attól függ, hogy hol van ez a szakasz, plusz egy főben határozták meg. Jelenleg egyes szakaszon, itt Szombathely és térségében lecsökkent a létszám 15 fő alá. Ez az a kritikus helyzet, amikor már készenléteket nem tudnak kiadni, illetve a feladatot nem biztos, hogy megfelelően el tudják látni. Erre kérnénk valamilyen megoldást annak érdekében, hogy a felvételek megindulhassanak, vagy valami átcsoportosítás történjen, hiszen itt a tél, és gyakorlatilag olyan helyzet adódhat, és merülhet fel, ami kezelhetetlenné teszi adott esetben egy-egy területen. És akkor ehhez kapcsolódik, hogy nyilván ezeken a területeken megnövekedett a készenléti óra. Hát, még nem látjuk, hogy megkötötték volna a munkavállalókkal az 1200 óra fölötti készenlétnek a lehetőségét. Egyébként meg van olyan, aki már 1400-nál tart. Tehát úgy gondoljuk, hogy ami lehetőségeket a Kollektív Szerződés biztosít, azokkal élni kellene, hogy legalább akkor törvényesen járjunk el. A következő, ami szintén probléma, elsősorban két olyan terület van, ahol a nagy átépítések vannak, de máshol is tapasztalni, hogy az átvezénylések, amelyek ugye a munkaidőre vonatkoznak gyakorlatilag, illetve a munkanapokról a pihenőnapokra, nem teljesen szabályosan történnek. Hát az általános gyakorlat az, hogy hónap végén viszik oda az A/4-es lapot, hogy akkor írják alá visszamenőlegesen. Ebből viszont nem lehet lekövetni azt, hogy mi történt öt napon kívül, és mi történt öt napon belül, egyrészt ez a dolog. Másrészt ugye önmagában az a jogszerűség is, hogy akkor a vezénylés hogyan történt meg, hogy a pihenőnapot elvették, nem vették, milyen díjazás, túlóradíjazás jár adott esetben rá. Tehát erre azt kérnénk a munkáltatótól, hogy figyelmeztesse
a
jogkörgyakorlókat,
humánpartnereket,
hogy
ebben
járjanak
el
következetesen, mert adott esetben egy vita során bizony komoly problémák lehetnek, és nem szeretnénk azt a helyeztet sem megérni, hogy adott esetben a munkáltatói jogkörgyakorló, vagy a közvetlen felettes a munkáltatókkal szemben álljon egy bírósági perben, és egymásnak ott mondogassák, hogy de így történt, de úgy történt. Én azt gondolom, hogy időben szóltunk, ezeket meg kéne szüntetni, figyelemmel arra, hogy azért ez nem olyan könnyű. Lehet, hogy egyébként van ahol úgy gondolják, hogy meg kell spórolni az átvezénylési díjat, vagy a pihenőnapon végzett munkáért járókat… hát ezt például most mondom neked konkrétan,
4
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. Pécsen történt ilyen, illetve Zalaegerszegen történt ilyen. Pécsett például az is… igen, felső vezeték, bocsánat. És a következő a dolog ezzel kapcsolatban, hogy Pécsett – Endrével már egymásra néztünk – ott még ugye bizonyos béreket is kérnek vissza, mert őhozzá érkeztek kérdések, és együtt dolgozunk rajta. És igazából ugye itt gyakorlatilag meg is tudom mutatni, hát egy olyan levelet küldtek a munkavállalóknak, ami abból áll csak, illetve nyilatkozatot, hogy jogalap nélküli kifizetés rendezése. Itt föl van sorolva, el van mondva, vagy itt van a munkavállaló
neve,
törzsszáma,
satöbbi,
satöbbi,
már
az,
hogy
Felső
Vezetéki
Szakaszmérnökség Pécs, ezt már nem tudják kiírni csak rövidítve. Lakcím van rajta, és akkor az van, hogy a munkavállaló hozzájárul ahhoz, hogy jogalap nélkül kifizetett 3133 forint… összegű tartozást a munkáltató az e havi munkabérből egy összegben levonja. Csak azt nem tudom, hogy mire alapítja ezt, amikor egyébként a nyilvántartások meg nem pontosak és nem jók. El tudnám fogadni akkor, ha egyébként kész. De ha visszadátumozások vannak, akkor ez egy nagyon kritikus helyzet, és azt gondolom, hogy ezt rendbe kéne tenni. Tehát nem rosszat akarunk, azt gondoljuk, hogy ami eddig folyt, azt le kéne nyelni, mind a két oldalról, ha ez az oldal, ha a másik oldal sérült, és a szabályokat pedig be kéne tartani. Csak azért, hogy egy kicsikét rendben legyen. És ugyanerre mondanám azt, hogy azzal érkeztek vissza alosztályvezetők vezetői értekezlet, vagy nem tudom én miről, hogy hát a túlórákat le kell csúszni, és nem lehet kifizetni, én azt gondolom, hogy ilyen nincsen. Valamikor még ez volt a tervezetben, a Munka Törvénykönyvében, hogy a munkáltató rendelkezik vele, de hát szerencsére azért ez nem így maradt. Azt gondolom, hogy ez nem egy jó gyakorlat, és nem egy jó dolog. Itt megtévesszük saját magunkat a túlórák számában, és megtévesszük sok-sok minden egyébben. Tehát magát a munkáltatót, a MÁV-ot csapják be, ha statisztikát készít ebből a szempontból, és adott esetben a bért, a bérköltségeket nem úgy tudja tervezni a következő évre. Illetve nem tud intézkedéseket hozni arra vonatkozóan, hogy jogos, vagy jogtalan. Most idézőjelben a jogtalanságot, a túlórának az elrendelése. Tehát egyáltalán el kellett-e rendelni, vagy nem. Továbbra is vannak olyan dolgok, ami az erősáramú területen gondot jelent. Még mindig vannak olyan kollégák, akik nem rendelkeznek ruhát. Nem kapták meg azóta se. Majd erre kérnénk, illetve az eszközbeszerzések vonatkozásában pedig olyan eszközöket szereztek be, ami használhatatlan. Erre kérnénk azt, hogy sürgős intézkedés legyen, hiszen itt a tél. Tehát azért a ruhának, a bakancsnak, az eszköznek is a lehető legjobb állapotban kellene lenni arra vonatkozóan, hogy ez meg legyen. És van még egy dolog. A visszaszervezés során a munkavállalóknak, akik feltételhiányosan érkeztek, tehát nem volt meg a felső vezetékszerelői, ugye alapképesítésük. Ez elindult, vagy most megállt? És ennek
5
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. egyetlenegy problémája van, hogy tudomásunk szerint 2013-tól, mert ezt nem lehet itt „belül” elvégezni, külső vizsgáztatás folyik, és nem vagyok benne biztos, hogy olyan könnyen fognak majd a munkavállalók eredményesen vizsgázni, mint ahogy eddig. Márpedig ebből a MÁV-nak fog kára származni, mert az ismételt vizsgáik adott esetben lehet, hogy nem tudja azon a területen foglalkoztatni, vagy egyáltalán nem tudja. Tehát ezt valahogyan ki kellene bekkelni, vagy meg kéne nézni, hogy hány ember van még vissza, és erre – hát – sürgősen rá kellene állni. A következő dolog a készenlét alatt elrendelt munkavégzés során, azt jelezték a kollegák, hogyha hat órát meghaladóan van kinn, ha kilenc órát, akkor a munkaközi szünettel automatikusan kicsökkentik az időt, tehát a 20 percet, vagy a 45 percet, és nem veszik figyelembe, senki nem veszi tudomásul azt, hogy adott esetben nem tudta kivenni a munkaközi szünetet. Erre kéne megoldás azt gondolom, egy formanyomtatvánnyal annak érdekében, hogy ez ne legyen gond. Itt a MÁV érdekében járnak el, a vasútüzem biztonságát nagymértékben befolyásoló dolgokat végeznek, és azt gondolom, hogy ez azért megérne ennyit. Korábban jeleztük, hogy elsősorban Debrecen és a budapesti területen a vasútépítési munkák során a túlórák nagymértékben megnövekedtek. Olyannyira, hogy van aki eléri a háromszáz órát. És én akkor javaslatot is tettem, hogy üljünk le és próbáljunk valamit tenni ez ügyben. Ez kétoldalú dolog, mert egyrészt az, hogy túlórázhat vagy nem, az még talán nem is jelentene gondot, de az már komoly problémát jelent, hogy azok a kollégák, akik elérték ezt az óraszámot a KSZ, illetve az Mt. szerinti óraszámot, azok gyakorlatilag abba a helyzetbe kerülnek, hogy nem osszák be készenlétbe. És akkor ebben az esetben meg a készenlétet nem tudják kiállítani úgy, ahogy kell. És a legveszélyesebb ebben a dologban az, hogy a kollégák, akik egyébként elérték az óraszámot, azok a legjobb szakemberek. Tehát pontosan a legkritikusabb időszakban, az év végén hiányoznak erről a területről. Én a területi központvezetőkkel, osztályvezetőkkel próbáltam egyeztetni, de ők aztán ebben semmit nem tudnak tenni, ezért került ez ide, hogy próbáljunk meg közösen valamit lépni az ügyek érdekében, mert ez egy kedvezőtlen és rossz helyzet. Az előbb említettem, van még itt egy olyan dolog, ami minket bosszant, ez pedig az, hogy szombat-vasárnapra, tehát az állandó nappalosok esetében, és én idesorolom a bizberes kollégákat, meg az erősáramosokat, kivétel ahol fordulószolgálatban van. Az azért azt gondolom, hogy nem biztos, hogy a folyamatos vasútüzemnek a biztosítása, amikor megjelenik egy vállalkozó, hogy ő csak szombat-vasárnap hajlandó dolgozni, és ezért átvezényléseket csinálnak, magyarán szólva a pihenőnapokat áthelyezik. Én úgy gondolom, hogy ebben valamiféle rendet kéne teremteni, és csak azért merem megemlíteni, mert 28-án Karcag—Püspökladány között a Karcagnak a püspökladányi
6
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. végében volt egy áramütéses baleset, amihez semmi közünk egyébként, csak engedély nélkül daruztak. Na most, 3,5 méterről a felső vezeték nem húz át. Ehhez képest a vállalkozó ott dolgozott, erről senki nem tudott, se a felső vezetékesek, se az állomás és senki, hogy engedélyt, satöbbit, satöbbit úgy ahogy van, kiadják. És ennek azért egyébként lehetnek súlyosabb következményei is, mert ha egy bizonyos területen meg kinn vannak a mi embereink, és bekövetkezik ez a baleset, akkor még lehet, hogy őket is utána felelősségre akarják, vagy próbálják vonni ez ügyben. És még egy ellenségre hívnám föl a figyelmet, ez a bizbereseket érinti. A 4-es metró átadása előkészületben van, és biztosítóberendezési szakembereket keresnek. Nem is akármennyiért, nagyjából 50—70 ezer forinttal magasabb alapbérekért, mint amit mi itt jelenleg tudunk adni. És a legjobb szakembereinket próbálják meg, vagy viszik el, és azt gondolom, hogy ehhez valamit kell tenni. Két dolog miatt. Vagy meg kell őrizni ezeket a jó szakembereket, vagy pedig előre gondoskodni kell arról, hogy újfelvételesek legyenek, figyelemmel arra is, hogy néhány évvel ezelőtt, még az előző vezetéssel megegyeztünk abban, hogy Budapesten 100—120 fő bizberes kolléga hiányzott, és ezt éves viszonylatban 20—20 fővel fölvételre kerülnek, és pótlásra kerülnek, hogy ezt is meg kéne tenni. De itt azért ha a legjobb szakembereket elviszik, akkor azt gondolom, hogy komoly hiány lesz ebből a jó szakemberből, és bizony a vasútüzem biztonsága lesz az, amelyik elsősorban ezt megsínyli, hiszen elviszik az embereinket. Tehát erre fölhívnánk a figyelmet most, még időben, hogy valamit tegyünk, akár közösen is valami pénzzel ezek az emberek irányába, mert azt gondolom, hogy nagy veszteség ér bennünket. Köszönöm szépen.
Elnök: Köszönöm szépen. PVDSZ.
PVDSZ: Nem akartam hozzászólni, csak röviden kapcsolódnék itt a Kotter úr által elmondottakhoz. Azt szeretném, itt ugye folytattunk mi is konzultációt a felső vezetékesek, pécsi felső vezetékes problémakörben, ez a – hát – túlfolyósítás levonása. Ott határozott ígéretet, ugye elég rapid egyeztetés volt, de határozott ígéretet kaptunk arra, hogy ezt az egész, mert több ponton ugye vitatott volt maga a számolás jogossága, az ügyek teljes körű megvizsgálása, egyebek. Határozott ígéretet kaptunk arra, hogy ezt a folyamatot ugye nyomon követitek, illetve ami a lényeg, hogy a munkavállaló ha kap valami ilyen kötelezettséget, akkor az csak olyan lehet, amelyből a munkavállaló számára világosan és egyértelműen kitűnik, hogy
7
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. mi az oka a túlfolyósításnak. Na most ehhez képest történtek ezek a dolgok. Ez az egyik. Szintén ennek a konzultációnak volt téma ugye itt a túlóra szabadidővel történő megváltása. De minimum abban egyetértés volt közöttünk, hogy a rendes túlóra, a rendes rendkívüli munkaidő, tehát nem a pihenőnapiról beszélek, az szabadidővel csak és kizárólag a munkavállaló kérésére váltható meg azonos tartamú szabadidővel. Ugye volt vita köztünk, hogy a pihenőnapi esetében mi van, ez a vita továbbra is fennáll – majd folytatjuk ez ügyben a konzultációt –, de idáig minimum egyetértés volt. Na most, ezt követően történnek azok a dolgok, amikről hozzánk is érkeztek információk, és természetesen az volt a javaslatunk a munkavállaló számára, hogy szó se lehet róla, hogy levonjanak a munkabéréből, ne járuljanak hozzá. De hát nem kéne. Tehát amikor előre tudjuk, hogy lesz ilyen probléma, akkor azt… mert van olyan, hogy nem tudunk róla, és olyan probléma van. Tehát ennyit szerettem volna hozzáfűzni a Kotter úr által elmondottakhoz.
Munkáltató: Én is megerősíteném a Kotter úrnak azt a hozzátételét, ami arról szólt, hogy itt valahogy körül kellene nézni, hogy a Jogi Igazgatóság milyen gyakorlatot folytat, és milyen hosszú időn keresztül intézi itt az üzemi balesetekkel kapcsolatos dolgokat. Nekünk is van olyan tapasztalatunk, hogy több mint egy év után sikerült nagy nehezen elintézni, hogy a munkavállaló az egyébként a fogpótlásra irányuló, általa kifizetett kilencvenezer forintot is – három gyereket tartott egyébként el – megkapja. De ettől függetlenül is, van olyan tapasztalatunk az üzemi baleseti kártérítéssel kapcsolatban, hogy 2009-ben bekövetkezett üzemi balesettel kapcsolatos kártérítés, most már megérte a harmadik évet. Az első év, az már úgy rendben van, mert még akkor nem alakult ki az állapota. Most immár három jogi igazgató ideje alatt folyik a dolog. A biztosítóval megegyezünk számszakilag a MÁV jóváhagyja, és akkor most a biztosító által elkészített megállapodást és nyilatkozatot még itt köröztetik, hogy mit szeretné még hozzátenni a MÁV. Egyébként a biztosító fizette, hát ugye a MÁV semmit. És már elhaladta a három évet. És nem tudom ez valami új stílus egyébként, hogy a Jogi Igazgatóság a munkavállalót képviselő jogi képviselővel egyáltalán nem hajlandó leülni, hogy legalább egy közös, mit tudom én, tárgyaljuk ki ezt a dolgot. Itt valami, ezt a gyakorlatot meg kellene másítani, mert ha a biztosító fizet, akkor nem tudom, hogy mi érdeke, hogy a MÁV ilyen hosszú ideig ezt húzza és ne lehessen az ügyeket megoldani. Különösen akkor, amikor a biztosító egyébként pedig nem hajlandó késedelmi kamatot fizetni, mint azt hiszem aki ebben jártas, az tudja. Köszönöm.
8
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07.
Elnök: Köszönjük szépen. Kérdezném, hogy érdekképviseleti oldalon van-e még. Balázs jelentkezett. Mondjad.
VDSZSZ: Nem óhajtom a szegény kisgyermek panaszait szaporítani. Azt remélem, hogy amik itt elhangzottak, egy pár dolgot legalább a munkáltató áttekint, és hogyha szükségét látja, márpedig kellene, hogy szükségét lássa, akkor szankcionál. Mert egyébként amik most elhangzottak, azok elhangozhattak volna egy évvel ezelőtt is, meg el is hangzottak kettővel, meg hárommal. Nincs új a nap alatt, ugyanazokról van szó. Lehet, hogy én is ugyanazokat fogom elmondani, baj van a doktorokkal. Is-is. Azért mondtam a doktorokat. Nem orvosokat mondtam, hanem doktorokat. A pszichológusokkal egyelőre nincsen baj, még most pont nem vele van baj, hanem a grafomán, bár nem MÁV alkalmazásban lévő, foglalkozás-egészségügyi orvossal. Abban nyilvánvaló, a MÁV keveset tud tenni, viszont abban viszont léphet, hogy rábírja az egyébként angyalkát, hiszen a pécsi csomóponti főnökasszony gyakorlatilag egy angyal, a megtestesült angyal, a múltkor azért nem tudtunk bemenni a szobájába, mert a szárnyak miatt nem lehetett az ajtót kinyitni. Oda volt akasztva. Vagy a másik arkangyallal közösen ne tegyen már ennyi jót. Az arkangyal az orvos. Tehát az, hogy valaki aggódik a munkatársnőjének az egészségi állapotáért, az dicséretes. Az mondjuk kevésbé, hogy soron kívüli orvosi vizsgálatra utalja, mindenfajta indok nélkül, majd nagy nehezen kiszül magából valami indokot, egy nő, az képes rá. Az orvos, az nem tudott erről hivatalosan, ő úgy tudta, hogy előzetes orvosi vizsgálatokra utalták. És az az érdekes, hogy előzetes orvosi vizsgálatra utalta, olyan papírt kapott az orvos. Olyan munkakörökre akarták előzetesen megvizsgálni, ami munkakörökre rendelkezik érvényes orvosi alkalmasságival. Nem igazán értette, meg a hölgy sem. Majd amikor ennek hangot adott, hogy egy felől nem érti, hogy miért rendelték soron kívüli orvosi vizsgálatra, és nem is óhajt rajta, míg az indokokat nem tudja, részt venni, akkor közölte a foglalkozás-egészségügyi orvos, hogy akkor most ő elrendeli a soron kívüli vizsgálatot, mert tud a dologról. Úgy tud róla, hogy ő előzetes orvosi vizsgálatra kapott felhívást. Tehát az orvos a munkáltatói jogkörgyakorló az érintett tudta nélkül előzetesen vélelmezhetően konzultált egymással orvosi kérdésekről. Ami mindenképpen etikátlan. Nem fogok a részletekkel senkit untatni, nyilván elfogultságot jelentettünk a foglalkozás-egészségügyi orvos személyét illetően. Remélem, hogy a hatóság megfelelően fog lépni az ügyben. De az viszont
9
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. megengedhetetlen, hogy a csomóponti főnök így éljen vissza a hatalmával. Ráadásul valamelyikük nem is igazat, hogy melyik, én azt nem tudom, nem az én tisztem eldönteni. A hölgy azt állítja, hogy már évek óta kéri a csomóponti főnöknőt, hogy mivel zaklatja, hogy helyezze át forgalmi szolgálattevői munkakörbe, amire van orvosija, nem hajlandó rá. A csomóponti főnöknő pedig ezt tagadja, hogy ilyen kérdés felé nem irányult. Egyébként hasonló kéréssel már az ügyvivőnk is fordult felé. Egy szónak is száz a vége, gond van a hölggyel. A Kissnével. Gond van vele. Azt vélelmezem, hogy nem feltétlenül jár el úgy, ahogy abban a munkakörben tőle elvárható lenne, túl sok benne a szubjektivizmus, amit kivetít a munkatársnőire. Próbáljatok vele szót érteni. Soron kívüli orvosi vizsgálatot egyébként kezdeményezhet a munkavállaló, az orvos és a munkáltatói jogkörgyakorló. Tehát a Kissné… is kezdeményezhetne soron kívüli orvosi vizsgálatot, Ágnes magával szemben. Lehet, hogy előnyére válna a dolog. A másik probléma, ami a doktorokra vonatkozik, a Kollektív Szerződésünk súlytalanná válik, a munkahelyi baleset okán. Az a fajta időhúzó eljárás, amit tapasztalunk hosszú időn keresztül, ezt eredményezi. Van egy levelezésünk, mely egy konzultációt követően egy levelezés is született egy ügyben, ami rávilágít arra – el fogom küldeni –, hogy milyen furcsa szemléletmód terjeng a jogászok egy részében. Az zavar ebben a dologban, hogy nem munkatársnak tekintik a kollegákat. Én úgy vélem, itt nem két ellenfél áll szemben egymással, hanem a munkatársak között lehetnek félreérthető, félreértésre okot adható viták. De nem fajulhat odáig a dolog, hogy a MÁV-nak a jogászai a MÁV alkalmazásában lévő munkatársakat mint harmadik fél, kezeljék. Ez nagyon messzire vezet. És az egyezség helyett mindenáron a jogi utat erőltetik. Ráadásul olyan ügyekben, ami szükségtelen. Többe kerül a leves, mint a hús. És ha valakiben ügyészi hajlamok szorulnak, akkor próbálkozzon ott. Tehát vannak erre fórumok. El kell menni, meg kell ott próbálni. Mert ha valakinek mondjuk csonkolják a… szóval, azt nehéz elképzelnem, hogy valaki azért teszi oda a csavarkapocshoz az ujját, hogy az leszakadjon. Megint csak a Kissnét emlegetem, mint egy istenítéletet, azt mondja, hogy nem is bünteti meg, mert megkapta a büntetését. Tehát gyakorlatilag vélelmezik azt, hogy nem az utasítás szerint végezte a munkáját, nevezetesen kapcsolta össze a két járművet. Nem gondolom, hogy azt a büntetést, még ha istentől fakad is, el kell fogadni, hogy ezért az ujja leesik. De ha le is esik az ujja, és ezért kártérítést kér a vasúttól, hogy ebben ne lehessen megegyezni, és évekig tartó pereskedéssel kell majd a dolog végére jutni, ki tudja persze, milyen eredménnyel, messze túl van azon az összegen már most az ügy, amiről a követelésben szó van. Egyezséget kínáltunk, amit egyébként a jogi Igazgatóasszony nem is tartott méltánytalannak, csak nyilván presztízs okok miatt nem teheti meg, hogy megegyezzen.
10
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. Át fogom küldeni a levelezést, ha nem kaptátok még meg. Sajnálom, hogy ilyenekre kell majd az időtöket fecsérelni, de megéri a misét. Órákon keresztül nem voltunk képesek ebben egyezségre jutni. Ráadásul a baleset vizsgálatakor a MÁV egész egyszerűen nem hajlandó a jogszabályokat figyelembe venni, és csak azokat a dokumentációkat juttatja el az illetékes hatóságokhoz, vagy helyezi el a saját anyagába, ami a saját kollegájára nézve terhelőnek tetszik. Megint csak azt mondom, etikátlan a dolog. Lehet ezen jogászkodni, én nem fogok ebbe belemenni, de ha valaki nem iszik, tehát nem ittas, nem kábítószerezik, viszonylag hosszú vasúti múlttal rendelkezik, és uram bocsá’, balesetet szenved, nem is okozott, hanem szenved, mindenáron azt bizonyítani, hogy csak és kizárólag az ő hibájából történt ez a baleset, és viselje a következményeit, akár a csonkolásnak is a következményeit, én úgy vélem, nem elegáns eljárás. Hál’ istennek, ritkán van ilyen. Furcsa dolog az, hogy azt megelőzően általában rendben vannak ezek a technológiai vizsgálatok, tehát nem állapítják meg azt, hogy valaki súlyos mulasztások közepette, önmagát veszélyeztetve is végzi a munkáját. És mégis történik egy ilyen, a vasút, mint ahogy sok esetben teszi, lehetne nagyvonalúbb. Egyébként szokott ilyet is tenni, tehát félreértés ne essék, most nem… hál’ istennek. De minden esetben ezt kell nézni. Hát ő van birtokon belül, ő ha úgy tetszik, a tehetősebb. Értelmetlennek látom ezeket a viaskodásokat. Rossz az üzenete. Nagyon rossz az üzenete. Kértük azt, és hát remélem, hogy kedvező választ fogunk rá kapni, a ruhaellátással kapcsolatban, ami itt felmerült. Hogyha egyszer a vasút nem tudta azt elérni, mert hát ugye a mindenre jó közbeszerzés okán, hogy ezek a járandóságok, a ruhajárandóságok megfelelő időben kiszolgáltatásra kerüljenek az azt kérők számára, akkor az ominózus elévülés e vonatkozásban ne létezzen. Tehát ha kéri valaki, akkor… az elévüléstől. Ha kéri. Ha nem kéri, akkor nyilván nem. De ha kérni fogja ez a három ember, mert nyilván nem fogja mindenki kérni, akkor ne legyen már ebből vita, ha odakerül a dolog. Fordultunk már hatósághoz is, mert úgy véljük, hogy az ő segítségükkel talán könnyebb megoldani, könnyebb megoldást lelni, de hát az a helyzet, hogy amit írtunk nekik levelet, azt mindig elvesztik. Komolyan. Most megint elvesztették, és nem találják. Most az írásbeli rendelkezések kapcsán fordultunk hozzájuk. Biztos láttátok ti is azt a képet, amit föltettünk a honlapra is, de másutt is látható. A mennyezettől a plafonig írásbeli rendelkezés a mozdonyvezetőknek. Hát, tegyetek benne légy szíves, valamit. Nem lehet betartani. Hát legyenek már képesek arra a vasútbiztonság szakemberei, a Forgalmi Igazgatóság emberei és a pályafenntartók is, hogy ezekre a kritikus vonalakra, mert csak egy pár vonalról van azért végül is szó, most például a miskolciról, alapvetően megoldást leljenek, mert ezek az írásbeli rendelkezések csak egyre alkalmasak, hogy el lehet őket nézni. Tehát az, hogy ez 180
11
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. kilométeres útszakaszon van mit tudom én, hatvan utasítás, mert ez az, az óhatatlan, hogy abból legalább ötöt elnéznek. És ha abból baleset van, senkinek nem jó. A bérkövetelésünket pedig megkaptátok. Visszafogott, mértéktartó, teljesíthető.
Elnök: Jó. Köszönöm szépen az érdekképviseleti oldal észrevételeit. Kérdezem a munkáltatót, hogy tudunk-e most válaszolni a fölvetésekre. Megpróbáljuk. Jó, köszönöm, akkor munkáltatói oldalon a szó.
Munkáltató: Bárány úr ugyan még nem kért elnézést a késésért, de én úgy vettem, hogy mondta. De egy húsz percet, Balázs. De mi úgy vettük, hogy barátsággal megvártunk és mondtad volna, én most helyetted tettem meg. Hát kire vártunk volna? Nincs ezzel semmi tehát nem bántani szeretnélek vele, csak mondom, hogy én úgy tekintem, hogy mondtad, mert általában szoktad, csak… mindegy. Nem volt ebből probléma, mert a napirend előttit megvártuk, pont jól jöttél be. Tehát abban a pillanatban léptél be, mikor nekikezdtünk. Jó. De kimaradtál a november 7-ei üdvözletből. Tulajdonképpen erre akartam utalni, úgyhogy a vörös ingesek is megérkeztek a végére, forradalmi hevületükben. Több téma összeköti egymást és átfedi egymást, ugye egyrészt a VSZ részéről sorba mennék akkor a fölvetéseken, aztán megpróbálok itt amire lehet válaszolni. Hát lesz egy-két dolog, ami további tanulmányozást igényel. Gépjárművek használata. Én úgy gondolom, hogy attól, hogy a CASCO önrész ebben a dologban benne van és zárójelben szeretném jelezni, hogy ebben elég komoly szakmai megbeszéléseket, helyenként vitákat folytattunk le az akkori TÁSZ, ma új nevén ugye a BLI-nek a munkatársaival ebben a körben. Én azt gondolom, hogy ez egy ugyanolyan kártérítési ügy lesz, függetlenül attól, hogy mit írunk elő. Tehát az, hogy a CASCO önrészt lehet vele szemben érvényesíteni, ez proforma nem egy automatizmus, hanem ugyanolyan munkajogi, kártérítési ügy szerintem, amiben meg kell nézni a munkavállalónak a tevékenységét, a gondatlanságát, vagy akármit, amit ebben elkövetetett. Tehát nem gondolom azt, hogy ezt automatikusan lehetne alkalmazni. Az, hogy mennyire jó ez a dolog, még egyszer, akkor meg fogjuk nézni. Én mondom még egyszer, szeretném azt jelezni, hogy ebben nagyon sok kört futottunk, mire sikerült azt megérteni, hogy nem automatizmusról van szó, hogy történik egy kár és akkor azt abban a pillanatban vonjuk le munkabérből, hanem arról szól, hogy ez egy munkajogi kártérítési igényként jelenik meg. Tehát csak bíztatásként mondom, hogy sokkal előrébb
12
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. vagyunk, mint ahonnan indult ez a történet. Azt, hogy meg kellene nézni, most már kíváncsi vagyok akkor én is, hogy mi a helyzet az önrésszel. Először nem is tudtam, hogy az önrészről akartok-e szólni, vagy általában a dologról, de végül megértettem. Második helyen, üzemi balesetek a leánykori neve, ugye most munkabaleset néven, már TB szempontból üzemi baleset továbbra is, ezzel kapcsolatosan, ez egy nagyon, nagyon szerteágazó történet. Én annyit vettem le, figyelemmel az általános felháborodásra – talán mondhatom ezt, hiszen több helyről jött ez a történet – részint kicsit magunkénak is érezzük természetesen mind a kérdést, mind a felvetést, megpróbálunk annak utánanézni, és én a magam részéről akkor itt tennék ígéretet és ezt én komolyan is gondolnám, hogy ezt az egész folyamatot megpróbáljuk föltérképezni általában, hogy mit jelent ez a dolog, hogy mit jelent ez az egész történet, hol akad el. Itt a kolleganő, akit egyúttal be is mutatnék, itt mögöttem, dr. Kürtösi Emesét. Nem azért ül hátul, mert büntetésben van, hanem esetleg ha közben távoznia kell, akkor onnan elegánsabban lehet, merthogy várják majd egy helyen közben. Ő foglalkozott a Jogi Igazgatóságon is hasonló témakörrel. Őt most hozzánk igazoltuk, tehát a munkajogi szervezetnek a munkatársa jelenleg. Tehát mi itt közben arról beszéltünk, hogy meg kell próbálni megnézni, hogy milyen szűk keresztmetszetek vannak ebben a történetben. Amikről tudni lehet, hogy bármilyen meglepő, azért itt több ezer emberre azért nem kevés számú az eset egyrészt, másrészt nagyon sok hiba merül föl az iratok csatolásával, tehát nem pontos a kárigény, nem jelöli meg, amit kérnek, egyebek, nem a konkrét esetekre, amiket kiemeltetek. A Józsi által említett konkrét esetben nem látunk egyébként okok a Jogi Igazgatóság álláspontjának a felülvizsgálatára. Tehát a válasz ma elment, de örülni nem fogsz neki. Meg tudom előlegezni. Tehát csak azért, hogy a jóhiszeműség jegyében ennyit tudok mondani. Tehát átnéztük a dolgot. Az első levelet egyébként – mindegy –, szóval azzal voltak problémáink, hogy nem igazából találtuk. Mindegy, a másodikra sikerült válaszolni. Úgyhogy igazából én ebben szeretnék egy olyan áttekintést, hogy milyen probléma van adott esetben a biztosítónál. Ott is vannak egyébként valószínűleg problémák, merthogy a biztosítónak a fizetési gyorsasága sem egy könnyű dolog. Tudom, rögtön mondhatnám, amit Balázs ilyenkor szokott mondani, hogy kit érdekel a biztosító, meg hasonlók. Tehát tisztában vagyok vele, ismerem az álláspontotokat, azt gondolom elég régi történet. Megpróbáljuk azt földeríteni, hogy egyáltalán mik történnek ebben. Ha van konkrét jelzés, azt megpróbáljuk akkor megnézni. Ezzel kapcsolatosan ennyi. István ehhez?
13
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. Munkáltató: Annyiban szeretném kiegészíteni, hogy tudomásom szerint kialakítás alatt áll ennek a folyamatnak a szabályozása, utasításbeli szabályozása. Nálunk volt véleményezésen, még csiszolandó. Úgy gondolom, hogyha kicsit jobb formában lesz, akkor az érdekképviseleti véleményeztetés is meg fog történni. Az lenne a javaslatom, hogy akkor nézzétek át, hogy a folyamatok mennyire tarthatók, mennyire jól szabályozottak és akkor ott még mindig lehet javítani az egészen. Az más kérdés, hogy a konkrét esetekben az egy más dolog. Jó köszönöm.
Munkáltató: És itt a kollegám közben jelezte, kihasználva, hogy István átvette a szót, hogy a biztosító is tart némi önrevíziót ebben a dologban, illetve a biztosítóval mint másik szerződő fél, tehát én azt gondolom, hogy ennek neki kell ülni ennek a folyamatnak. Én őszintén megmondom, legutóbb 2005-ig működtem ebben közre, amikor még nem volt biztosító. Tehát akkoriban az elbírálás ugye itt történt, a kifizetés innen ment. Abban az időben én akkor tudom, hogy hogy volt, azóta hál’ istennek, én nem nagyon bánom, hogy ebben nem volt szerencsém közreműködni. Most azt gondolom, hogy muszáj vagyunk megnézi. Tehát ez ezek szerint így nem, valami nem tartható és valahol nem kerek a történet. Hozzáteszem mondom még egyszer, a munkavállalóknak is érdekük lenne, hogy megtegyék. Egy dolog van, amiből probléma szokott lenni, hogy többen úgy tekintjük, tekintitek, hogy a Kollektív Szerződés szerinti táppénzes napok, az egy automatizmus. A mostani Kollektív Szerződéses szöveg alapján jelentem, nem az. Tekintettel arra, hogy a Kollektív Szerződés alkalmazni rendeli a törvénynek a kártérítési szabályait. És akkor nem mondanék többet, hanem tettem három darab pontot. Ha nem ez a szabály van, akkor nem kellene nem tudom milyen dolgokat tenni. Jelenleg ez a szabály van. Bizony, ha a károsult elháríthatatlan magatartása okozza, akkor mentesül a munkáltató. Hiába lehet egyébként erre azt mondani, hogy de hát úgyis nektek kifizeti a biztosító, jelenleg a Kollektív Szerződés szerint ha eljárunk, akkor a helyzet ez. Hogy ezen érdemes-e, vagy lehet-e változtatni, mondom még egyszer, tettem három darab pontot – nem véletlenül – a dolog után. Felső vezeték szakaszok létszáma következik.
Munkáltató: Tudomásom szerint a szombathelyi térségben ténylegesen egy-egy szakaszon kevesebb a létszám, adott esetben más szakaszon meg több. Gyakorlatilag jelen pillanatban nincs tudomásom felvételi kérelemről a térségben. Tehát meg fogunk nézni, nincs itt nálam a szakaszi létszám, tehát nem tudom megmondani, hogy ez mennyire helytálló, vagy mennyire
14
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. nem. Feltételezhetően igen, hiszen a tevékenység átvétele első percétől kezdve ott a nyugati országrész és a GYSEV elszívó hatása azért szerepelt és a területi struktúra sem olyan volt az átvett létszám tekintetében, mint ami gyakorlatilag az itteni foglalkoztatáshoz szükséges. Tehát ezt mindenféleképpen meg fogom nézni. A készenlét vonatkozásában szintén nincs információm arra, hogy úgy készenléteztetnének 1200 óra felett, hogy nincs megállapodásunk. Megnézem.
Munkáltató: Oké. Átvezénylések. Ugye ideírtam magamnak közben elhangzott, hogy hol. Én ebben konkrétan szeretném azt kérni, tehát gyakorlatilag abból állunk, hogy levelező tagozaton vannak a munkáltatói jogkörgyakorlók és egyfolytában vagy személyesen, vagy körlevél formájában levelezgetünk velük, többé-kevésbé egyébként megalapozott felvetések kapcsán. Tehát így akkor van konkrétan Pécs, Zalaegerszeg, felső vezetéki területen hát ott ugye egyrészt vannak további kérdések, mert kaptam kérdésözönt, ha készenlétre kocsival megy, de közben visszajön és tankol, de ha behozza az autót, akkor meddig van készenlétben, meddig dolgozik, és mikor kezdődik a pihenőideje. Tehát olyan fejtörők vannak, amire azt gondolom, hogy még el kell matekoznunk egyébként ebben a dologban. Azt gondolom, hogy én nem tudom támogatni természetesen, hogy utólag írja alá az öt napon belüli átvezényléseket a hó végén. Ennyi erővel szabadságokat is lehet írni a hó végén visszamenőlegesen, meg minden egyebet. Én azt gondolom, hogy minden egyes intézkedésben arra hívtuk föl a figyelmet, hogy lehetőség szerint, erre ugye külön is írtunk, hogy mi a helyzet. Egyébként itt szeretném elmondani, hogy Igazgató úrnak volt egy határozott kérése, azt gondolom, hogy ami Kollektív Szerződéssel kapcsolatos történet volt, kiadványunk, iratminta, minden egyéb megkapta minden létező címzett, aki itt a teremben jelen van. Ugyanez a helyzet egyébként a VÉT-tel kapcsolatos anyagokkal is. Egyébként munkáltatói részről is a humánvezetői körben nagy pánikot okozott, hogy a VÉT meghívót mindenki megkapta. Mondtam, hogy tájékoztatásul küldtük, megijedtek a kollegák, hogy esetleg mindenkire igényt tartunk itt ezen a programon. Éppen ezért mondom, hogyha konkrét felvetés van, akkor arra megpróbálunk egyébként konkrétan válaszolni. Megnézzük ezeket. A túlfizetések visszavonása. Arra vonatkozóan és én leírtam az álláspontomat mert megkérdezték tőlünk, hogy a törvényszerinti időtartamra követeljem vissza, az előző hónapra követeljem vissza, vagy a jövőre nézve követeljem vissza, vagy ne követeljem vissza. Erre mondtuk azt, hogy elnézést, ha nekem ilyen kérdést föltesz én csak a munkajogi választ tudom adni, hogy a törvény szerint
15
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. meddig lehet visszakövetelni visszamenőlegesen a nevéből is adódóan. Arra egyébként külön én felhívtam a figyelmet, de lehet, hogy itt a szolgáltatást is, tehát a humánszolgáltatást be kell vonni én bizonyosan nem fizetnék vissza, ha kapnék olyan levelet, hogy 14.682, vagy 142.843 forinttal legyek szíves itt aláírni, anélkül, hogy nem tudnám, hogy ez miről szól. Egyébként ez szerintem elvileg kérdés, mert úgy gondolom, hogyha egy forintról van szó, akkor is lehet tudni, hogy elnézést kérünk, kerekítési hiba volt. Tehát én kifejezetten kértem ebben a tekintetben, hogy indokoljuk meg. Egyébként hát nyilván, ha nem fizeti meg a munkavállaló, nem adja a hozzájárulását, akkor nyilván onnantól kezdve megvan a történetnek a jogi útja, csak nem biztos, hogy célszerű a jogi út. Lehet, hogy egy tájékoztatással elejét lehetne venni a dolognak. Bár ugye akkor is nem biztos, hogy az ember azt mondaná, hogy jó, hát akkor vonjátok le nyugodtan. De azt gondolom, hogy korrektebb a tájékoztatás, tehát ebben nincs közöttünk ellenvélemény. Túlórák lecsúsztatása. Többször megvitattuk, hogy ugye nyilván a szabályok nem változtak. Ez teljesen rendben van, tehát nem azon múlik, amin múlik, megint csak az, úgy látszik, még mindig kevés a Kollektív Szerződéses oktatás. Itt jegyezném meg, hogy a három szakmai területen, a forgalmi terület elég jól áll munkajogi oktatásban, a pályás, TEBes területtel sajnos le vagyunk maradva. Ennek az oka az állandó törvényi és Kollektív Szerződéses változások, és az idő hiánya. Tehát velük nem tudtunk annyit foglalkozni, mint amennyit a forgalmi területtel igyekeztünk a szabályok egyértelműsítésére. Egyébként többször megbeszéltük, hogy nem éri meg a túlórák lecsúsztatása, mert ha ad 50% pótlékot, és egy másik szabadnapot, akkor tulajdonképpen adott napi munkavégzésre 250%-ot fizet. Ellenben, ha ad neki aznapi munkabért, plusz 100%-ot, akkor 200%-kal megúszta. Tehát igazából nem is értem, hogy miért jó ebben a formában ezt rendezni. Nagyon remélem, hogy nem arról szól, hogy az üres napjára, mert volt már erre is kísérlet, hogy milyen jól ki lehet adni a szabadidőt. Szintén visszatérő kérdés a ruházati adósságoknak a kérdése. Ebben most volt szóbeli felvetés, volt a Balázs részéről írásbeli felvetés is. Ebben a tekintetben azt kell mondjam, hogy csapataink harcban állnak olyan formában, hogy megpróbáljuk megtudni, hogy egyáltalán mivel állunk pontosan szemben, másrészt, hogy erre vonatkozóan akkor mi lesz a munkáltató álláspontja. Én azt gondolom, hogy erre írásbeli választ fogunk tudni és kell adni olyan formában, hogy azt természetesen mindenkivel megismertetjük, hiszen hát elhangzott, gondolom, hogy nem probléma, Balázs, ha megismerhetik mások erre vonatkozóan a választ. Egyébként az elévülése tekintettel arra, hogy én voltam, aki ugye az érintett sajtóközleményben címezve voltam, tisztképzőn megkaptam a kérdést, hogy mi a helyzet a ruházati juttatással, az elévülhet-e. Erre az én oktatói válaszom az volt, amit itt is fönntartok,
16
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. hogy természetesen, mint Kollektív Szerződésből származó igény, ugyanolyan hároméves elévülési idővel működik, mint minden más. Természetesen az elévülés nem a követelést szünteti meg, hanem csak annak a bíróság előtti érvényesíthetőségét. Tehát itt két dologról beszélünk. Mondom még egyszer, erre írásban lenne célszerű válaszolni. Felső vezetéki alapképzésnek a dolgai. Na ebben én nem vagyok kellően tájékozott. Nem tudom. Akkor ezt meg tudjuk nézni, mert…
Munkáltató: Annyit tudok, hogy ez a képzés elindult, de azt, hogy megállt volna, arról nincs információm. Azt tudom, hogy több tanfolyam be lett tervezve erre az évre is, illetve olyan is, ami áthúzódik. Konkrét információm nincs arról, hogy megállt ez a képzés.
Munkáltató: Készenlét alatt elrendelt munkavégzés és a gép által kiejtett munkaközi szünet. Ez örökzöld probléma. Van ahol egyébként a készenlétből is megpróbálták kiejteni a munkaközi szünetet, nemcsak a munkavégzésből. Tehát ez a technika túlbuzgósága, amikor… pedig hát mondtuk ugye, hogy nehéz értelmezni nem munkaidő alatt a munkaközi szünetet, de megpróbáltuk. Erre is ugyanazt tudom mondani, hogy nem baj, ha jelzitek, sőt erre azt tudom mondani, itt Szabó kollegám, aki az elektronika világa iránt jobban érdeklődik, mint egyes más jogi végzettséggel rendelkező kollegák. És erre a válasz egyébként az, hogy ezt kézi erővel, tehát a program így van beállítva, mert az lenne a szabályos, hogy bizony a rendkívüli munkavégzés alatt is törvény alapján kell adni a munkaközi szünetet. Viszont ha nem így történt, akkor legalább veszteség ne érje emiatt a munkavállalót. Úgyhogy ezt ilyenkor kézi erővel vissza kell állítani. Tehát meg kell hackelni a rendszert. Hát a rendszer a fő szabályra van állítva. Ha nem történt akkor bizony dokumentálni kell, hogy ő dolgozott 6.40-et és munkaközi szünet oszt meg nem volt. Ugye? És akkor ilyen esetben ezt dokumentálni kell. Tehát én erre annyiban tudnék válaszolni, hogy ilyenkor jelezni kell, hogy bizony nem került sor ennek az igénybevételére és a rendszert kézi erővel állítani kell, és az elszámolást korrigálni kell. Tehát a rendszert ilyetén lehet javítani. A rendkívüli munkavégzés óraszáma. Több szakmai területről vannak problémák. Én megkértem mindenkit, hogy akinek nem felel meg a Kollektív Szerződésben jelenleg található óraszám, amit most már meg nem mondok, hogy még a 230unk van-e, vagy… 230 van. Mert annyi szám volt már Mt-ben, mindenhol, hogy az ember lassan belekavarodik ebbe a dologba. Így van. Tehát a 230 órával ha gond van, akkor indokolt szakmai
17
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. előterjesztéssel ide kell hozni, mint ahogy volt Szeged KÖFI, és pillanatok alatt azt mondtuk, hogy ott idei évben ennyi, vagy annyi, vagy amannyi. Ilyen megkeresés még eddig konkrétan nem volt, mert ha lett volna, akkor ma napirenden szerepelne, hiszen a munkáltató részéről ezt hoznánk. Ami még nagyobb gond a háromszáz óra kérdése. A háromszáz órával nem tudunk mit csinálni. Ha én jól gondolom a törvénynek a lehetőségeit. Ja értem. Merthogy azon felül nem nagyon tudunk vele mit kezdeni. Jó. István?
Munkáltató: A múltkori felvételen történt felvetésre megvizsgáltuk az akkori túlmunka mennyiségeket. Debreceni térségben egy bizberes kollégánál volt kritikus értéket meghaladó, akkor egyeztettem a területi központ vezetésével, hogy alakítsák úgy a foglalkoztatást, hogy többet túlóra ne merüljön fel. Ezek szerint akkor ez sem nyeri meg a tetszését az érdekképviseletnek, hiszen most az a probléma, hogy akkor meg nem osztják be a készenlétbe. De ha meg készenlétbe beosztják, akkor óhatatlan, hogy adott esetben túlmunkát végezzen. Tehát ez kicsit olyan róka fogta csukának tűnik. Én úgy gondolom, hogy az a megoldás, hogyha elkerüljük a további túlmunkában történő foglalkoztatást.
VSZ: Az a probléma ezzel, én beszéltem az alosztályvezetővel és a területi központvezetővel, egyszerűen még arra se hajlandók, hogy azokat az órákat, ami kifejezetten az Mt. 135. alá esik, vagy az előző Mt-ben is ugye voltak… ez a bizonyos, hogy a túlmunkának… lehet. Igen, igen. 135 és 108, ugye a kettő együttmozog. Egyszerűen arra nem hajlandók, hogy megnézzék, hogy melyek voltak azok az események, amit ki lehet ejtetni, és ebből a szempontból vissza lehessen állítani a dolgot. Elnézést, nem mondtam az előbb, de minimum ezt el kellene érni, hogy egy külön nyilvántartást valahol vezessenek, hogy mi az, ami nem esik korlátozás alá, és nem terheli a 230 órát, vagy adott esetben a 300 órát. Ez egy előrelépés lehet egyébként mindenkinek ebből a szempontból. Köszönöm szépen.
Munkáltató: De beleszámít, csak annyival túlléphető. Szombat-vasárnap. Ugye itt arról szól, hogy a rendeltetése folytán működő munkáltató, illetve munkakör. Azt gondolom, hogy ezt adott helyen lehet megítélni. Nekem innen úgy tűnik, tehát ha engem megkérdeznek elvi válaszom az tud lenni, mert most nyilván mondjátok, hogy a vállalkozó mikor óhajt, meg mikor
18
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. nem óhajt dolgozni, nekem innen úgy tűnik, hogy az a munkakör és az a tevékenység rendeltetése folytán az év mindennapján működik egyébként. Na most, ha ez nem így van és ezzel visszaélésszerűen megy a dolog, akkor az problémát jelent valóban. Tehát ha most, mondom még egyszer, nekünk fölteszik a munkajogi kérdést, hogy tessék már megmondani, ebben a munkakörben lehet-e szombat-vasárnap rendes munkaidőben dolgozni, akkor jó eséllyel elvi ránézésre a válasz az lesz, hogy lehet. Ebből következően, ha lehet, akkor átvezényelni is lehet azokkal a szabályokkal, ahogyan ez a dolog kinéz. A más kérdés, hogyha egyébként soha nem működik, csak most pont azért berakják a szombat-vasárnapot, mert egyébként lehet. De elvileg ez is megvalósítható rendes munkaidőben. Tehát ezt esetleg jó lenne megnézni, hogy mit tudunk erről még. VSZ felvetéseinek nagyjából a végére értem. PVDSZ-nél levonásokról, egyebekről azt gondolom, hogy szóltam. Szintén a kárigények rendezéséről, tehát ott mondhatnám ronda szóval, november 7-éhez méltatlanul, projektet fogunk ebben indítani szerintem, mert ebben több a kár, mint a haszon, ebben a kártérítési történetben, ebben a formában ténylegesen is. Úgyhogy megnézzük. VDSZSZ-nél, hát foglalkozás-egészségügy, azt gondolom, hogy én magam Igazgató úrral együtt boldog részesei vagyunk annak a levelezésnek, ami folyik. Kicsit ilyen apokrif, tehát mint Mikes Kelemen, illetve az ő képzeletbeli nagynénje írogat egymásnak különböző leveleket a Balázs, illetve a Doktor úr is kifejti. Tehát mondhatnám azt is, hogy sikerült munkáltatói oldalra igazolnunk olyan hozzáértőt, aki irodalmilag meg tudja fogalmazni Balázshoz mérhető magasságokban az álláspontját, ha kell akár több oldalon is. Úgyhogy nagyon jó, ezt lehet, hogy ki fogjuk egyébként adni még az év vége előtt valami anonim formában. A dolog komolyságáról csak annyit szeretnék egyébként mondani, hogy viszont ennek negatív következményei lehetnek adott esetben, mert odajuthat a történet, hogy az orvosi alkalmasságnak a hiánya, az előbbutóbb problémát okozhat. Oké, de még majd István ki fogja egészíteni, mint aki ugye régóta bűvöli ezt a bizonyos kormányrendeletet. Én egyetlenegy dolgot szeretnék mondani, arra, amit munkáltatói vezetés, irányítása részéről meg tudunk tenni. Kifejezetten fölhívtuk a munkáltatói jogkörgyakorló figyelmét, hogy a kormányrendeletben foglaltak maradéktalan betartásával, egyforma tájékoztatással, azonos információkkal a munkavállaló felé, a foglalkozásegészségügyi orvos felé, mindenki felé, ilyen típusú eljárást bonyolítsanak le, mert valóban, ebben a történetben voltak olyan gyengébb lábúak, ami miatt ez a történet nem áll a teljes stabilitással. Azt kértük, hogy amennyiben indokoltnak látja a munkavállaló rendkívüli alkalmassági vizsgálatát, akkor ebben az esetben azt a jogszabályoknak megfelelően kezdeményezzék, folytassák le. Most az, hogy az orvos ellen ugye, hát elfogultság, nyilván a
19
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. közigazgatási eljárás szabályai szerint lehet. Nyilván a felettes szerv ki fogja jelölni a másik orvost. Ezt végig lehet játszani, jogorvoslat van ez ellen. Azt gondolom, hogy önmagában viszont az nem eretnekség, hogy valaki ezt kezdeményezi. Azt gondolom, hogyha valaki ezt kezdeményezi, a szabályoknak a maximális betartásával kell megtennie. Mi innen ennyit tudtunk ehhez hozzátenni. Azt gondolom Balázs, hogy téged tájékoztattalak arról, hogy milyen lépések voltak a munkáltató részéről. Én úgy gondolom, hogy a szükséges munkajogi segítséget megadtuk ahhoz, hogy ez szabályosan menjen. István?
Elnök: István, és utána VSZ.
Munkáltató: Annyival egészíteném csak ki, egy megjegyzéssel, hogy abban az esetben, ha hat hónapot elér a munkakörben való foglalkoztatás hiánya, akkor előzetes alkalmassági vizsgálatot kell lefolytatni. Tehát hiába volt korábban forgalmi szolgálattevői egészségi alkalmassága az illetőnek, hogyha hat hónapig nem dolgozott abban a munkakörben, akkor előzetes alkalmasságot kell kérni, és azt kell megállapíttatni. A részleteket amúgy nem ismerem, csak hátha ez segít a dolgok megértésében. Bocsánat, még amire nem válaszoltunk, azt azért mondanám. Ez a nem munkatársakként kezelés és a KSZ módosítás, itt megint szeretném azt elmondani, minden eszközzel azon vagyunk, hogy korrekt tájékoztatás legyen a Kollektív Szerződés dolgai kapcsán is. Előre mondanám, bár nem hangzott el, kedvezünk a készenléti jellegűvé minősítése egy munkakörnek, különös tekintettel a budapesti terület forgalmi csomópontjaira című történet. Én azt kértem, hogy ahhoz, hogy erről tudjunk akár ebben a körben is beszélgetést folytatni, a helyi álláspontokat össze kéne rakni egymás mellé, tehát munkáltatói jogkörgyakorló azt állítja, hogy az adott munkakör ilyen szakmai okok miatt szerinte nem felel meg a készenléti jellegnek, az érdekképviselet pedig ilyen indokokra tekintettel azt állítja, hogy megfelel. Mert azt viszont szeretném és jegyzőkönyvileg szeretném mondani, hogy azzal az elmélettel nem értünk egyet, hogy ami nem 10-es melléklet, az automatikusan készenléti jellegű. Ez nem biztos, hogy így van. Tehát erre kérem szépen, ne protezsáljuk a munkáltatói jogkörgyakorlókat, hogy ők nem ismerik a vonalat, mint Pelikán elvtárs a Vidámparkban, vagy Angolparkban, mert ilyen típusú megállapodás nincs közöttünk. Az van közöttünk, hogy maximálisan megnézzük, hogy mi minősülhet az új definíciónak megfelelően készenléti jellegű munkakörnek. Tehát ez ha úgy tetszik munkáltató részéről
20
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. napirend előtti hozzászólásban elmondtam. Balázs szólt még a ruhaellátásról, erről beszéltünk. Hát az írásbeli rendelkezés dolgában úgy tudom, már nem az első kör van ebben a formában lefutva, úgyhogy nyilván ezt jelezni fogjuk megint csak a forgalmi területnek, hogy itt van, láttam a gyönyörű fotót, itt közben szoktam megnyitni képeket, megnéztük, tehát ismert ez a történet. Hát a balesetvizsgálat meg szerintem örökzöld lemez én ezt figyelemfelhívásnak vettem Balázs ismét a részedről, csak úgy egyébként egy dolgot kihagytam, a 4-es metró kérdését, ami azt gondolom, hogy ilyen költői feldobott labda volt ebben a körben, és figyelemfelhívás volt. Mi ezt most rögzíteni tudjuk elsősorban. István még akkor.
Munkáltató: Ehhez annyit tennék hozzá, tudomásom szerint tavalyelőtt is kétszer 15, tavaly is 15 fő terven felüli bizber műszerész felvételt és kiképzést szerveztünk a budapesti területen. Arról nincs tudomásom, hogy ilyen 120 fős létszámfeltöltés, vagy többletlétszámról lett volna bármiféle megállapodás. Ezt vélhetően a következő évben is folytatni fogjuk, éppen azért, mert a budapesti térség elég frekventált a bizber zavarok tekintetében is. Tehát ezt tovább fogjuk folytatni az adott esetben terven felüli felvételt és kiképzést az elöregedő munkatársi állomány miatt is.
Elnök: Köszönöm. VSZ és utána VDSZSZ.
VSZ: Elnézést, hogy közbevágtunk, nem szokásunk, most véletlenül megtévedtünk. Valamit kellene tenni, mert az utóbbi időben azért kevés TEB-es ügyet hoztunk ide, én emlékeim szerint. Vagy az lehet a helyzet, amit itt Endre említettél, hogy lemaradás van fejlődési szinten, vagy valami más oka lehet. Én ezt nem tudom innen, ebből a székből, az én székemből ezt nem látom. Azt látom, hogy az alelnök kollegám egyre több, és szinte egy egész csokor problémahalmazt hozott ide az asztalra. És ez vagy azért működik, vagy azért történhetett, mert az eddigiek során azért a szakmában sikerült hellyel-közzel az ön szintjén, mint szakmai képviselő vezető, ezeket a kérdéseket, vagy TEB-bel kapcsolatos problémákat megoldani. Most meg azt látom, és ezt érzékelem is, hogy egyre kevésbé jár szakmai sikerrel az ottani egyeztetések, vagy felvetések, és ezért kell idehozni a VÉT-re, ami nem szerencsés elsősorban. Tehát azért jó lenne szétnézni azon a portán, hogy ezek a jelzések, amiket nyilván megtesz a
21
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. szakma vezetése felé, miért nem kerül ott megoldásra. Nem biztos, hogy minden egyes ilyen témát, amit most a Jóska kénytelen volt idehozni, ahogy én is említettem, ezt ide kellene hozni, hiszen azon a szinten is meg lehetne oldani, vagy meg kellene oldani az én felfogásom szerint. Azt gondolom, Attila ebben biztos, hogy te is azt mondod. Aztán van egy másik témakör, amit szintén szeretnék, és az Endre rendben van, hogy megvizsgáljátok, üzemi baleset satöbbi kérdéskört, és én vallom, és az szerencsés mondat, amit ugye akár a készenléti jellegű témakörben is vallottál, hogy egyszer zárjuk le, és akkor ne nyissunk meg dolgokat. Szerintem az üzemi baleset kérdésében is ezt el kellene játszani, hogy egyszer tegyük már rendbe ezt a dolgot. Mindenki tudja, hogy amikor elkészül ez az utasítás, amit mondtál, megvizsgáljuk, megnézzük, kijavítjuk, hogy hogy lehet ezt helyre tenni, és amik eddig problémák voltak, megoldani. Tehát akár mondhatnám azt is, hogy egy önálló napirendi pontként itt majd valamikor tegyünk témaköröket, és akkor mondom. Az egyik ilyen, az is zavar, hogyha egy kicsit, és bocsánat nem a munka részétől, csak összefüggéseiben értelmetlennek látjuk azt, hogy megkapjuk először a Trakciótól, emlékeim szerint így kaptuk meg, a Trakciótól kaptuk meg először az arcképes igazolványokat a START által véleményezésre. Majd megküldi a START véleményezésre, utána megküldi a MÁV Zrt, hogy a START általi anyag már bele van építve, ami egyszerűen nem is volt igaz, mert még le se járt a véleményezési határidő, hogy elküldtük neki. Tehát nem is lehetett beleépíteni abba az utasításba. Azt megküldi a MÁV, és utána megküldi a Gépészet, meg satöbbi. Szerintem jó lenne esetleg ebben is egy konzultációt kezdeményezni, hogy hát csoport szinten kezeljük már ezt az egész kérdést. Hát visszanyúlik a START-hoz minden dolog. Mi azt tudjuk leírni a Gépészetnek, hogy fönntartjuk azokat a hibákat, amiket a START-nál is már leírtunk. Azt hiszem ezt tudtuk elküldeni nektek is. Tehát ebben is azt kezdeményezném, hogyha ilyen vállalatszintű utasítások kerülnek kiadásra, és egyre több ilyen lesz valószínűleg, mint az arcképes, vagy akkor ez az üzemi baleset kérdése, és így tovább és így tovább, akkor ebben legyen egy ilyen egységes, és egyszer tegyük rendbe, egyszer véleményezünk valamit, és akkor utána rendben van a dolog. Ez az egyik ilyen dolog. Azt azért kevésbé fogadjuk el Endre, és ne haragudjatok, szerintem minden vezetésnél, az eddigi vezetésnél, és te egy kicsit benne voltál, részese voltál, Tiborékat már nem is mondom, hiszen ők ugyanúgy emlékeznek, hogy nincs új a nap alatt a témakörökben, amiket felveszünk. Munkaruha, satöbbi, satöbbi, satöbbi. Kevés az a magyarázat már, vagy ma már kevésbé elfogadható az Endre, hogy hát mert az SAP-ba bele kell nyúlni. Évek óta mondjuk, hogy ez a rendszer, amit kikiáltottak szuper dolognak, meg mindenféle rendszereket itt a MÁV-nál, hát én előszedem egyszer, de te is szeretsz így
22
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. gyűjtögetni, hogy megnézni a MÁV újságjaiban, hogy micsoda, egy rendszer bevezetése, az mennyibe került, és micsoda szuperlatívuszokkal beszéltünk róla. Most is valami új rendszerrel járnak az emberek oktatni. Hát reméljük, hogy az egy csodálatos dolog lesz, és nem lesz vele majd rengeteg probléma. De mindig visszatérő kérdések vannak itt a VÉT-en, és jó lenne, hogy egyszer valamit lezárnánk. Én is annak vagyok a híve, hogy addig nem tudom kivenni innen a füzetemből azt a papírt, amíg annak tényleg nincsen vége. És mindig csak gyűlnek ezek a papírok, és keveset tudok belőle kiszedni, hogy na, ezt elintéztük közösen. Tehát jó lenne, hogy az ilyen felvetéseket, amiket itt hozunk, hogy nem számolja el túlóraként, vagy nem úgy számolja, nem lehet belenyúlni a rendszerbe, ilyen magyarázatokat kapunk rá. Ezeket valahogy meg kellene szüntetni. Mert te magad is azt mondtad, hogy bele kell nyúlni a rendszerbe ahhoz, hogy el tudják számolni a túlórákat. Tehát vagy a rendszereken akkor az informatikusok dolgozzanak, hogy jobb legyen ez az egész rendszer, vagy pedig akkor valamit ki kell rá találni.
Elnök: Endre.
Munkáltató: Bocsánat, erre hadd reagálják Balázs röviden, engedd meg, mert csak el fogunk sikkadni a dolgokban, vagy hosszítani fogjuk. Itt most keveredett két dolog. Én a ruhát szándékosan nem eresztettem bővebb lére. Mert említetted az előbb a ruhát. A ruha, az számomra a teljes ősköd, mert nem is ismerem a témát, meg ha azt mondom, a humánszervezet is úgy van benne, hogy mindig megkapjuk, hogy miénk a Kollektív Szerződés, meg sok minden egyéb, itt beszerzési kérdések voltak, a tulajdonosnak voltak döntései beszerzésekkel kapcsolatban. Tény, hogy van vele dolog. Azt mondtam, hogy ezt derítsük föl. Viszont a másik, az SAP-val kapcsolatos történet. Ez egyáltalán nem volt rossz magyarázat, amit én mondtam. János én azt mondtam, hogy be van állítva a rendszer a főszabályra. A fő szabály az, az, hogyha valaki készenlétezik, és az alatt munkát végez, minden hat óra munkavégzés után figyeli a húsz perc, ha letelik a hat óra a munkaközi szünet kiadását. Ha valahol olyan extrém eset van, amit nem tekintünk és a törvény sem tekint jogszerű megoldásnak, de ennek ellenére az élet ezt a helyzetet előadja, akkor ezt a helyzetet le kell követni, és manuálisan kézi korrigálással a rendszeren át kell írni azt a szabályt. Ennyit mondtam, ez egy teljesen természetes, bevett dolog, mert előfordulhat olyan eset az életben, amire a fő szabály nem igaz. Tehát nem azt mondtam, hogy a rendszer nem jó, sőt, ahogy kezdünk vele egyre inkább,
23
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. én is kezdem megismerni, mert én is tanulóvezető vagyok ebben a történetben, ahogy kezdem megismerni, a generális dolgokra jó, de körülbelül olyan, mint a gépi hajvágás, hogy átmennek a géppel és utána még ollóval csattogtatni kell rajta. Tehát én ezt szerettem volna mondani. Egy picikét ez úgy hangzott, minthogyha kézileg korrigálnánk az elrontott dolgokat, nem erről van szó. Köszönöm.
Munkáltató: Bocsánat és annyit…
Elnök: A munkáltatónál még a szó.
Munkáltató: Bocsánat. És annyit, hogy nem a szabályt kell kézzel rögzíteni, hanem az időadatokat kell kézzel rögzíteni, ami azért nem ugyanaz. A másik, hogy az utasítással kapcsolatban gyakorlatilag nem ugyanannak a szabályozása a része ez, hanem külön vállalati szabályozás van a menetkedvezmény érvényesítésére a START-nak is, a Gépészetnek is, a MÁVnak is. Bocsánat.
Elnök: Balázs
VDSZSZ: Igen. Az Endre futólag megemlítette a készenléti jellegű munkakörrel kapcsolatos problémákat. Szándékosan nem vetettük fel, mert azt látjuk, hogy elindult az az út, ami az eredményt meghozza. Jó. És fölösleges volt közölnöd, hogy az nem megy, hogy ami nem a 10es melléklet, az készenléti jellegű, mi ezt, ha azt hallottátok vissza, akkor hamisan mondták. Sehol nem állítottuk ezt, hanem azt mondtuk, hogy ott, ahol azok a feltételek adva vannak, amiben megegyeztünk, akkor az igenis legyen készenléti. Nem vagyunk kétarcúak, nem fogunk mást mondani itt, mint ott. Rendben van. A munkahelyi balesettel kapcsolatosan, így van, benne van a Kollektív Szerződésben ez a sok MÁV alkalmazott által előszeretettel citált mondat, és már kezdeményeztük is, lehet, hogy emlékszel is rá, ha itt voltál azon a konzultáción, sőt, hogy módosítsuk a Kollektív Szerződést e tekintetben. Erre akkor azért nem
24
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. került sor, mert abban maradtunk az akkori jogi igazgatónővel, aki azóta távozott, hogy azokban az ügyekben, amikre a Kollektív Szerződés kitér, azok végül is nem olyan horderejű ügyek, hogy ne tudnánk egyezségekre jutni. Ugye itt ketté kell nyilván választani a kérdést, az egyik az, ami a Kollektív Szerződésből fakadó kártérítés, és a másik az, amit meg lehet kérni ugye jogi úton ezen túlmenően. Ott értelemszerűen a MÁV, ott nem is tudunk mit tenni, hiszen ott a törvény ereje hat. A KSZ esetére vonatkozó kártérítéseknél pedig, és egy darabig ez működött is, csak most az utóbbi időben megint elfajult a dolog, mert hát olyan ügyintézők kezébe került ez a dolog, aki ennek örül, hogyha nem kell fizetni, hogy megint akkor fölmerül a Kollektív Szerződés módosítása, hogy ez az inkriminált mondat változott tartalommal szerepeljen, vagy ne szerepeljen benne. Majd év végén remélem meg tudjuk oldani. De mindenképpen méltatlan az, hogy olyanok igyák ennek a levét, akik erről vajmi keveset tehetnek, hogy volt egy szerencsétlen megfogalmazása a KSZ-nek. Ami meggyőződésem, hogy a szándékainktól ellentétesen került be, közösen a szándékainktól ellentétesen, hiszen pont azért van a Kollektív Szerződésben ez a kártérítési eljárás, hogy az gyors legyen, nem nagy összegekről van szó, de mindenképpen kifejezze a munkáltatónak is meg a szakszervezeteknek a közös törekvését, hogy aki bajba kerül baleset révén, az valamifajta azonnali kármentesítésben részesülhessen. A biztosító vonatkozásában, így
van, abban is
megegyeztünk, hogy itt tulajdonképpen a Kollektív Szerződés a munkáltató és a munkavállalók között teremt kapcsolatot. Az, hogy a munkáltató bevonhat ebbe harmadik személyt, nevezetesen a biztosítót, amiatt nem sérülhet a Kollektív Szerződésben rögzített határidő. Majd utána elbíbelődik a MÁV és a biztosító ebben a dologban. Szeretném, ha ez így működne. Az orvosi dologra visszatérve. István, az a helyzet, hogy a 2009-es 203-as kormányrendeletnek a 6.§-ában, ami az előzetes vizsgálat és előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot említi, a hat hónap benne van, csak nem abban a szövegkörnyezetben, ahogy te ezt érted. A következőt mondja: a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben hat hónapon túl ismételten foglalkoztatott, vagy a tevékenységet bármely okból hat hónapot meghaladó időtartamban nem folytatott személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően. Na most, ez azt jelenti, hogyha nekem olyan munkakörre van orvosi vizsgám, érvényes, ami a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő és magas szintű – ne csóváld a fejem, mert itt van, akkor fölolvasom az egészet, de hát azt gondolom, hogy blama, ha ezt én most végigolvasom neked – akkor nincs helye az előzetes, tehát hogyha én forgalmi szolgálattevő vagyok, és engem egy olyan munkakörbe akarnak betenni mondjuk, ahol szintén kell orvosi vizsgálat, ami a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő, amely azonos, vagy alacsonyabb orvosi vizsgálati szintet
25
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. igényel, akkor nem kell előzetes orvosi vizsgálat. Erre utal a b) pont, ami az előzetes vizsgálatra vonatkozik. Fennálló munkaviszony esetében, valamely alacsonyabb munkaköri csoportba sorolt alkalmassági követelményeket támasztó munkakörből magasabb alkalmassági követelményeket támasztó munkakörbe történő áthelyezés előtt. Fordítva nem igaz. Akkor kell az előzetes orvosi vizsgálat. Tehát jelen esetben ha valaki állomásfőnök, egy orvosi vizsgálattal rendelkezik, az ugyanabba a csoportba esik, mint a rendelkező forgalmi szolgálattevő, tehát ő betöltheti avval az orvosi vizsgával ezt a munkakört is. Akkor is, hogyha rendelkező forgalmi szolgálattevő munkakörben hat hónapig nem dolgozott. Abban az esetben kell előzetes orvosi vizsgálatot végezni vele szemben, ha az állomásfőnöki munkakört hat hónapig nem töltötte be. Akkor kell akkor is, ha állomásfőnök, akkor is, ha rendelkező forgalmi szolgálattevő munkakörben foglalkoztatják, egyébként pedig nem kell. Köszönöm szépen. Nem azért mondtam, hogy vitatkozzunk rajta, csak ez van leírva. Nézd meg, olvasgasd el, ha van időd rá, meg kedved.
Elnök: Munkáltató.
Munkáltató: Én úgy gondolom, hogy egy párszor átolvastam, úgy gondolom, hogy foglalkoztam is ezzel a témakörrel, és jelentősen harcoltam azért, hogy munkaköri csoportokra legyen az orvosi alkalmasság megállapítva. Ennek ellenére az orvosi alkalmasság munkakörre van megállapítva, és a munkakör hat hónapig történő be nem töltése, vagy munkavégzése esetén az előzetes orvosi vizsgálatot meg kell kérni. Nem gondolom, hogy vitatkoznunk kéne Balázs, ez nem gondolom, hogy a VÉT elé tartozó dolog. Adott esetben később eszmét cserélhetünk erről.
VDSZSZ: Bocsánat. István, az a helyzet, hogy én nem vitatkozom veled, csak egész egyszerűen téveszméket hirdetsz. Az viszont probléma. Köszönöm szépen.
Elnök: Köszönöm. VSZ még kíván ehhez?
26
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07.
VSZ: Köszönöm szépen. Kéthárom olyan dolgot. Endre visszajött. Tehát a CASCO-val nem az a bajom, hogy egyébként a törvény mit ír, hogy követelhet, vagy nem követelhet adott esetben, hogyha a munkavállaló saját balesetet csinál, most nevezzük így, tehát önhibás a baleset, hanem az a gondom ezzel kapcsolatban, ha ilyen mereven a munkáltató gondolkodik, akkor mondjuk az 1500 emberből, akinek ilyen megbízási szerződése van, az közli, hogy én nem vagyok hajlandó csinálni. Hát azért, hogyha ezt a szerződést fölül akarják írni, ami jelenleg van, vagy az marad életben, akkor kíváncsi leszek, hogy amikor mondjuk a bizber oldalon a kollégák azt mondják, hogy köszönöm nem kérem szépen, ki fog kimenni hibára. Tehát én nem azon aggódom ilyen szempontból, hanem az, hogy valamiféle olyan megoldást, most nem szeretnék, és ráadásul ugye egy IK Kft-re hivatkozik, de ott úgy oldottuk meg ezt a fajta dolgot, hogy a CASCO vonatkozásában, az önrész megtérítése vonatkozásában vannak bizonyos szabályok. És egészen komoly dolognak kell, meg fizetési mérték, vagy azt gondolom, jövedelmi mérték, amiről azt mondjuk, hogy meg kell téríteni, és van, amikor meg azt mondjuk, hogy bizonyos százalékokat 25, 50 és aztán a 100%-ot, mert egyébként a munkavállalók nem vállalják ugye? Sőt, van akinek a munkaszerződésében ez véletlenül még régebben belekerült, és megkérdezte tőlem, hogy mit tegyen, mondom, kezdeményezd a munkaszerződésednek a módosítását, hogy ezt vegyék ki belőle, mert te nem vagy hajlandó gépkocsit vezetni bizber műszerészként, vagy lakatosként. Tehát a dolog erről szól igazából. És ezt gondoljátok végig, hogy az eddigi szerződések, megállapodások az elfogadható mindenki számára, de ez a nagyon, nagyon merev dolog, ez azt gondolom, hogy avval jár, hogy százezer forintos önrészt fizet ki egyébként a munkavállaló a CASCO-ra, ugyanakkor pedig hogyha minden hónapban csinál ezer kilométert, akkor ő amit kapott erre juttatást a Kollektív Szerződés szerint, az nettó harmincezer forint egy évben. Hát a kettőt tessék összehasonlítani ezzel kapcsolatban. Tehát az is megoldás, ha másik oldalról pótoljuk, meg az is, hogyha egyébként enyhítjük ezt a nagyon merev szabályt, ami most van. Még egy-kettőt. A felvételi kérelemre azt tudom mondani, hogy nekünk azt az információt adták, hogy nincsen. Én majd nyilván a munkáltatónak, aki nekem ezt adta, közlöm, hogy akkor hívjon föl téged, Vikidál úr, és akkor rendezze ezt a dolgot, mert hát azt gondolom, hogy ez így megy. A munkaközi szünet vonatkozásában itt a készenlét alatt. A következő a helyzet. Akkor azt gondolom, hogy kéne egy formanyomtatvány. Mert hogyha egyébként elrendelik a túlmunkát, a túlórát, akkor ha nem tudta kivenni a munkaközi szünetet, akkor ezzel dokumentálva van, és csak akkor kell
27
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. egyébként a rendszerbe belenyúlni, ahogy mondtad, hogyha ott van mellette ez a dokumentum, hogy nem tudta igénybe venni. Ez egy korrekt és tisztességes dolog. És egyébként meg azt mondom, hogy nem közvetlenül működne ez sem, hanem nyilván a munkáltatói jogkörgyakorló, vagy a közvetlen felettes, vagy aki ezt elrendelte, az azért valami ellenjegyzést tesz rá, hogy akkor ez most jogszerű, vagy nem jogszerű. Így mind a két fél jól jár, mert akkor nincs egymásra mutogatás. Abból, ha bele kell nyúlni, és valaki nem vette ki, és csak szóban mondjuk, abból nem lesz semmi sem, mert nem látjuk. Az, aki az adatközlést végzi, az nem tudja, hogy ebben hozzá kellene nyúlni, azt gondolom, hogy ez egy korrekt és tisztességes megoldás lenne ez a dolog. Hát, a túlóra átvezénylésével kapcsolatban, nem azért hoztuk ide, hanem azért, hogy a szabályokat tartsák be, és akkor nem lesz belőle gond. Amit az alelnök kollégám mondott, igen, el lehet pusztítani egyébként a MÁV-ot, akár úgy, és ezt még a 2002-re mondanám, vagy 2003-ra, amikor megszabadultak mondjuk szakigazgatótól, és egyébként ő meg elment a BKV-hoz, mert egy kiváló bizberes szakember, és innen tudja egyébként, hogy kiket egyébként a MÁV-tól átcsábítani. Mert főmérnöknek ment oda. Hát itt nem volt jó, ott jó. Tehát a dolog erről szól. És igazából idecsatolnám azt, hogy nagyon sajnálom, hogy pont azok a területek, ahol a legkritikusabb az ilyen jellegű, nem lebecsülve nyilván a forgalmat, és elvenni tőlük a dolgokat, de azt gondolom, hogy pontosan a TEB és a pálya területe az, ahol mindenféle munkáltatás előfordul, átvezényléstől kezdve munkaidő módosítástól kezdve a pihenőnapi munkavégzésig minden, és ehhez képest pont az marad ki az oktatásból. Tehát sürgősen kéne valamit kezdeni ezen a területen. Azt nem mondom, hogy a teljeset le kellene oktatni, de hát azért valamit mégis csináljatok velük, mert egyszerűen százezer kérdést kap. A másik oldalról pedig, hogy nem jól csinálják, vagy nem úgy csinálják, ahogy kellene. Tehát nem kérünk mást csak a betartását, amit Igazgató úr szokott mondani, hogy a törvényt betartjuk. A törvény szavát, az Mt-t is, a KSZ-t, a helyi függeléket is betartjuk, és ne legyen vele gond. Ez ennek az egésznek a része. Azt gondolom, a metró bizberről beszéljünk, mert azt gondolom, hogy a legjobb szakembereket elveszíteni, mint ahogy elveszítettük a távközlés, vagy egyéb területén, az egy kicsit kritikus lehet, és egyébként mindenki tudja, hogy lehet, hogy sokkal többe kerül az, hogyha most új embereket képzünk ki, mert annak a betartási ideje nagyon sok, minthogyha adott esetben más oldalról kitalálunk. Nekem van rá tippem, de hát akkor beszéljük meg egy szűkebb körben, hogy mit lehetne ezzel kezdeni, meg hogyan. Jó? Köszönöm.
28
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. Elnök: Jó. Még a János kért szót, és utána a Balázs. És utána fölhívnám a tárgyalófelek figyelmét, hogy félnégy múlt, úgyhogy picit még gyorsítani kéne majd a tempón. Köszönöm.
VSZ: Jó, hát az a baj, hogy nincs kivel megbeszéljem, mert hogyha lenne is a szakmában meghallgatásra kerül, akkor nyilván nem hozna ide ennyi problémát, vagy nem hoznánk ide ennyi TEB-es problémát. Most is, elnézést mindenkitől, aki esetleg nem áll közel ehhez a szakmához, de hát azt gondolom, hogy ez ugyanolyan fontos érdekvédelmi terület számunkra, mint bármelyik más egyébként is, és most összegyülemlett itt sajnos, pont azért, mert nem volt ilyen érdekegyeztetés régóta. Endre, én sem a te válaszodat, mert általában azért jókat szoktál néha mondani, és szakmailag is eltalálod, tehát már a humoros részére gondoltam, vagy adott esetben a pikírt részére. Tehát ez nem kell a szomszédba menned. Tehát ezzel nincsen gond. Én magam is és félreértés ne essék… tehát a rendszert kritizáltam én is, hogy az nem jó. És rengeteg, és nem először hoztunk ide SAP-val kapcsolatos problémákat az elmúlt időszakban. Erre szerettem volna csak a figyelmet felhívni. És azért gépkocsivezetőkkel kapcsolatban, amiről itt próbáltunk beszélni. Szóval, azért azt én most kevésbé hiszem már el, az elmúlt idők tapasztalatai alapján, hogy az Elnök-asszony aláír egy levelet ezen az iktatószámon, 1344-en, és ki van adva, hogy kérem, hogy eddig megkötött gépjármű használati megállapodásokat 2012. december 31-ig valamennyi gépjárműhasználó munkavállalóval újrakötni szíveskedjenek. Ezt azért nem hiszem el, hogy csak úgy alásercintette anélkül, hogy ennek a kockázati veszélyét mondjuk ne kérdezte volna meg valakitől. És a kockázati veszély, az pedig az, amiről itt beszéltünk, vagy próbálunk beszélni, hogy nem fogják aláírni az alapján, amire te most azt mondtad, hogy majd megvizsgálod, hogy akkor most a kötelező rész, nem kötelező rész, CASCO rész, satöbbi. Mert ez ott van az embereknél, ez a szerződésmódosítás, és mit mondjunk nekik? Azt mondjuk nekik, hogy ne írjátok alá? Tehát bocsánat, hogyha erre… pont a START-nál volt egy ilyen, és a Balázs említette, hogyha elmondanak bizonyos dolgokat, hogy mit miért ad ki a munkáltató, és nem úgy jut hozzánk egy levél, meg mit tudom én, ahogy szokott általában eljutni a szakszervezetekhez, ez így nagyon helyes, de ilyen izé úton kerül el hozzánk. Na most, hogyha ezzel kapcsolatban jönnek, és kérdeznek bennünket, akkor azt mondjuk neki, nem tudunk mást mondani, hogy hát gyerekek, hát ezt alá ne írjátok. Hát lökött vagy? Hát saját magadat fogod megfizettetni adott esetben, amikor kimész egy olyan helyre, ahol alapvetően benne van az, hogy megcsúszik valamilyen… két oldalban a kocsi, vagy mit tudom én, és akkor olyan sérülés keletkezik, ami után fizetheted félévig a költségét. Tehát én
29
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. azt gondolom, hogyha elfogadva azt, hogy megnézed gyorsan, de nagyon gyorsan kéne ezt megnézni, hogy mit lehet benne tenni, hogy mit mondjunk holnap az embereknek, akiknek alá kell írni. Tehát erre próbálunk rávilágítani most. Jó?
Elnök: Balázs.
VDSZSZ: Az a CASCO egy kicsit… ha, hát nevetségesen bosszant ez az egész polemizálás. Azt gondolom, hogy felnőtt emberek vannak, aki gépkocsit vezet, tisztában van azzal, hogy mit vállal. Ha valaki úgy gondolja, az önrészt nem óhajtja megfizetni, akkor nem írja alá ezt a megbízást. Ilyen egyszerű. A munkáltató meg, hogyha olyan jármű üzemeltetésére, vagy vezetésére kéri fel a munkavállalóját, ahol nagy a kockázata annak, hogy sérülhet a jármű, akkor mondjuk olyan CASCO biztosítást köt, ahol az önrész nincsen. Meg lehet találni a közös megoldást, nem kötelező aláírni, azt gondolom. Ugye nem kötelező aláírni? Vagy szöges dróttal verik, aki nem írja alá? Hát nem írják alá. Jó. Nyilvánvalóan én se írnék alá egy százezer forint önrészű kötelezést, és mondjuk a munkavállaló érdekében vezetem a kocsit, mert benne van a pakliban, hogy sérülhet. Egyébként álságos a munkáltató részéről egy ilyen papírt az orra alá dugni, az a helyzet, ha munka gépkocsit vezet. És olyan területen kell neki közlekedni, ahol nagy a kockázata annak, hogy a kocsi sérülhet. És van amikor a sérülés olyan, hogy a CASCO nem is térít, mert az önrész nem is fedi, nem is fizeti a CASCO-t. Tehát az önrészből a kár fedezhető. Akkor ott olyan CASCO-t kell kötni, ami önrész nélküli. A másik, hogy előbb vitatkoztam az Istvánnal, részben tévedtem, ugyanis a forgalmi csomóponti, tehát az állomásfőnök, az a 3. munkaköri csoportban van, a forgalmi szolgálattevő pedig a kettesben, ebben tévedtem, de az összes többi állítás emellett igaz. Tehát, bocs, hogyha a 2-es munkaköri csoportban van valaki, tehát most mondok egy példát, ha van egy féklakatos, és van neki jogosítása arra, hogy rendelkező forgalmi szolgálattevő lehessen, és a féklakatosi munkakörben ő dolgozik, féléven belül dolgozott, akkor nem kell előzetes orvosi vizsgálat ahhoz, hogy rendelkező forgalmi szolgálattevő lehessen. Abban az esetben viszont, hogyha… és akkor sem kell neki, hogyha a 2. munkaköri csoportba tartozó munkával bízzák meg, és van rá jogosítása, tehát ha állomásfőnök. Ha valaki a 3. munkaköri csoportból lép egy magasabba, akkor viszont kell az előzetes orvosi vizsgálat. Ezt mondja a jogszabály. Tehát adott munkaköri
30
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. csoporton belül, ha abban féléven belül dolgozott, bármelyik munkakört orvosilag betölthet. Tehát így kerek a kép. Bocs.
Munkáltató: Én az előbb is értettem, hogy mit mondtál.
VDSZSZ: De előbb tévedtem, mert az állomásfőnök, az eggyel lejjebb van, és… ez általában. Na. De azt mondom, hogyha adott munkakör… na. Hát ez van leírva. Na de figyelj, bocs, ne haragudj, itt van nézz oda. Jó. Mindegy. Persze, igazad van.
Elnök: Endre.
Munkáltató: Csak nagyon röviden szeretnék válaszolni arra, ami elhangzott. Az egyik. Balázsnak mondanám, a készenléti jellegű munkakör és a 10-es melléklet dolgai. Budapesti területről negatívabb tapasztalatokról számoltak be nekünk, és… megköszönöm. Akkor egy információval le vagyok maradva. Neked gyorsabb a visszacsatolás, meg hát Béla személyesen itt van, tehát ezek szerint akkor jól van. Nem szeretnénk azt, hogyha… tehát az lenne az érdek, hogy a budapesti területen rendeződjenek a dolgok és az a nyugodt viszony, ami a KSZ szintjén már kialakulni látszik, az menjen tovább, és legyen végre ebben valami megoldás. Szeretném kérni a VSZ-t, Józsit személyesen, hogy az önrészre vonatkozóan ha van értelmesebb ötlet, javaslat, megpróbáljuk megmutatni, megvéleményezni, megnézni, hogy mit lehet vele csinálni. Érdekes a dolog. Tehát értjük mi is a problémát, nem ez a kérdés. Mondom, aki ezt előírta, az a saját szempontját nézi, hogy neki az autókkal, egyebekkel el kell számolnia. Ehhez képest ahhoz nagyon nehéz volt hozzárakni a munkajogi szempontot. Ha ebben lehet egy differenciáltabb, jobb szabályozás, kérem szépen, hadd kapjunk egy írásos javaslatot erre nézve. Jó? Köszönöm szépen. Az iratminta, hogy legyen iratminta külön, elnézést az a legritkább eset, hogy a készenlét alatt valakinek írásban fogják elrendelni a rendkívüli munkavégzést. Utólag is lehet dokumentálni ezt a dolgot, és azt gondolom, utólag rá lehet vezetni, hogy viszont ez a riasztástól a visszaérkezésig időtartam teljes egészében munkaidő volt, mert munkaközi szünetet nem vett igénybe, mert nem tudott. Ha tudott akkor nyilván az
31
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. egy másik eset. Tehát szerintem ezt dokumentálni lehet és ehhez nem kell különösebb dolog. A többi szakmai területnek az oktatásáról meg csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy nem teljesen árnyalt a kép, amit mondtam, tehát jogkörgyakorlói szinten voltak a pályás, TEB-es terület jogkörgyakorlói is voltak, a humánpartnerek is voltak. A mi problémánk az, hogy olyan mélységig nem sikerült, mint időügyintéző, mint aki a vezénylést készíti. Józsi ott van a kutya elásva, ott van a kutya elásva, hogy a helyi ember, aki elé tesz a jogkörgyakorló elé különböző dolgokat, az még mindig nincs teljesen updatelve – hogy ezzel a ronda kifejezéssel éljek – a legújabb trendek és a legújabb szabályok vonatkozásában. Nagyon szeretném, csak nekünk is a nap 24 órából áll, tehát mondjuk a rövid szerda, ami volt a múlt héten, még este hét órakor állásfoglalásokat írtunk az Imrével azért, hogy úgy menjünk el a halottak napjára, hogy tiszta lelkiismerettel térhessünk vissza itt az ünnepi hétre most. Úgyhogy, erre mondom azt, hogy nagyon sok a feladat ebben a dologban. Az a terület nem ért el addig a mélységig, a merítés, ameddig kellett volna, és ennek valóban közösen isszuk a levét. Tisztában vagyok vele. Megpróbáljuk amit lehet, majd. Szerintem a napirend előttit lassan lezárhatjuk.
Elnök: Köszönöm szépen. Akkor rátérhetnénk…
Munkáltató: Egy rövid szünetet szerintem tartsunk, csak fiziológiailag is, egy öt percet. De tényleg nem többet akkor és magunk…
Elnök: Öt perc múlva találkozunk itt.
Munkáltató: És tényleg akkor 55-kor folytassuk a megbeszélést. Ha lehetséges, akkor folytassuk, mert…
Elnök: Akkor kérem szépen, hogy mindenki foglalja el a helyét. Maradt egy óra hosszánk a 4, 5. napirendi pontunkra, de szerintem az egyéb felvetéseket, azt elhagyhatjuk, mert már napirend előtt azért nagyon sok mindent megbeszéltünk. Endre szeretnél szólni? Jelentkeztél.
32
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07.
Munkáltató: Hát, minthogy nem rögzítettük a napirendeket, kérdezném, hogy a meghívóban foglaltak szerint tudunk-e haladni, mert erre még nem volt nyilatkozat, én csak ezért gondoltam. Jó, bocs. Akkor kezdjünk bele, javaslom.
Elnök: Akkor kérdezném a tárgyalófeleket, hogy amit a munkáltató a VÉT meghívóban megküldött, azok a napirendi pontjavaslatok fogadhatók-e, és szintén a sorrenddel kapcsolatban is kérek egy nyilatkozatot. VDSZSZ.
VDSZSZ: Csak azt gondolom, hogy a sorrenddel nyűgeim vannak, mert az ügy szempontjából fontosabb a harmadik, negyedik pontoknak a megvitatása, mint az első kettőé. Köszönöm szépen. Úgyhogy én azt indítványozom, hogy a 3-as, 4-est tegyük az első kettőre.
Elnök: VSZ-nek van javaslata a napirendi pontokkal kapcsolatosan, vagy így megfelelő?
VSZ: Természetesen minden napirendi pontot alkalmasnak tartunk arra, hogy tárgyaljuk. Hát sajátunkat meg, hát persze szeretnénk letárgyalni, úgyhogy ha a Balázs javasolta, hogy azzal kezdjünk, akkor támogatjuk, hogy kezdjünk ezzel a kettővel.
Elnök: Majd mindjárt a munkáltatónak a véleményét is kikérjük. PVDSZ.
PVDSZ: Hát én nem tudom, ez egy soron kívüli VÉT? Nem? És lesz soron kívüli VÉT? Mert mi egy soron kívüli VÉT összehívását kezdeményeztük, és erre kaptuk a meghívót, de teljesen mindegy, hogy soron kívüli, vagy nem. A dolognak az a lényege, és ígérem, hogy a részünkről ez tízpercnél több időt nem vesz igénybe, hogy a helyzet tisztázása érdekében mindenféleképpen ezt a napirendi pontot, ami a kezdeményezésünkre indult, ezt elsőként tárgyaljuk le.
33
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07.
Elnök: Endre.
Munkáltató: Én szeretném kérni, hogy elsőként az elsőt tárgyaljuk meg. Megmondom, hogy miért, mert ennek van némi ügyrendi jelentősége a történetnek. Azt gondolom ez viszonylag gyorsan rendezhető. Nem gondolom, hogy erről itt több órás vitát körülbelül szerintem mindenkinek a mondása kettő mondatban összefoglalható ebben a témakörben. Ezen essünk szerintem túl. A másodikat munkáltató részéről kiemelt fontosságúnak tartjuk. Egyébként némileg meglep, hogy a Mozdonyvezetők Szakszervezete, aki elsőként írt ebben a témakörben, nem jelent meg a mai megbeszélésen. Tehát azt gondolom, hogy ez szerintem a kettőnk együttműködésére, mármint munkáltatói és érdekképviseleti oldal, ez egy igen jelentős szabályozás, amiről szó van. A harmadik, meg a negyedik természetesen rendkívül jelentős, nyilván a kezdeményezőnek is. Azt gondolom, hogy ezeket tudjuk kezelni sorjában. Inkább haladjunk akkor szerintem, ha lehet. Jó? Ha lehet, akkor PVDSZ kíván-e hozzátenni valamit, amit leírt, ahhoz képest? Jó. Akkor a megjelöltek szerint röviden, ha lehet.
PVDSZ: Nagyon röviden. Ugye október 25-én egy többszöri kísérletre egy e-mailben értesültünk arról, hogy a MÁV Zrt. Kollektív Szerződése módosult. Hát ilyen formában még nem találkoztunk Kollektív Szerződés módosításával, ezért írtuk a levelünket. Ugye különös pikantériát ad a dolognak az, hogy előtte néhány nappal egy konzultáció eredményeként a munkáltató írásban rendelkezett a munkáltatói jogkörgyakorlók irányába a Kollektív Szerződés helyi függelék módosítására vonatkozó helyes eljárásról, és hát rá, mondom, néhány nappal, hát saját magára nézve ezt nem tartotta kötelezőnek. Úgyhogy azt tartjuk szükségesnek, hogy a módosítást aláírótól megkérdezzük, hogy nyilatkozzanak abban, hogy a PVDSZ-t az ő álláspontjuk szerint a PVDSZ rendelkezik-e szerződéskötési képességgel és jogosultsággal a Kollektív Szerződés tekintetében. Ez az egyik kérdés. Ha ezt a jogosultságunkat vitatja, akkor azt kérjük, hogy fejtsék ki az ezzel kapcsolatos álláspontjukat, és azt jogi érvekkel támasszák alá. Ha pedig nem, akkor miért nem hívták össze a VÉT-et a KSZ legutolsó módosításának tárgyalására, miért nem igényelték a szakszervezetünk és hát ha vannak többen, a többi szakszervezet részére a módosításra irányuló tárgyalásokon és miért utólag igénylik a
34
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. szakszervezetünk nyilatkozatát, esetleg csatlakozását ehhez a módosításhoz. Azt kérjük, hogy röviden ezzel kapcsolatban mindenki fejtse ki az álláspontját. Köszönöm.
Elnök: Munkáltatónál a szó.
Munkáltató: Köszönöm szépen. Köszönjük szépen a levelet. A munkáltató a PVDSZ-t elismeri Kollektív Szerződés kötésére jogosult szakszervezetnek a Munka Törvénykönyve szerint, de Kollektív Szerződést, azt a Vasutasok Szakszervezete, a VDSZSZ és a munkáltató kötötte, ezért a módosítására ez a három aláíró jogosult, az ezt megelőző Kollektív Szerződés problémáját fölvetette a VSZ és a VDSZSZ. Konzultációt kezdeményezett, a munkáltató helyt adott a konzultációnak, ezért a konzultációt lefolytatta. A konzultáció eredményeképpen Kollektív Szerződés módosítására került sor, amiben az előző Kollektív Szerződést aláíró felek ismételten aláírtak egy új Kollektív Szerződést, ennek megfelelően a munkáltató úgy gondolja, hogy jogszerűen járt el és azt szeretnénk kérni a Kollektív Szerződést nem aláíró szakszervezetektől, hogy aki konzultálni szeretett volna, illetve szeretne, az jelezze. A PVDSZ-től és látom, az MTSZSZ is jelentkezett és egyéb szakszervezetektől szeretnénk azt kérni, hogy aki módosítási javaslatot akar foganatosítani, az jelezze, nem zárkózunk el a konzultáció elől. Illetve eddig nem kaptunk egyik, tehát a VSZ-en és a VDSZSZ-en kívül Kollektív Szerződés módosítására javaslatot. Úgyhogy mi úgy gondoljuk, hogy jogszerűen jártunk el. Köszönöm szépen.
Elnök: Endre.
Munkáltató: Én egy dologgal szeretném még kiegészíteni, az, hogy a Kollektív Szerződés 14.§ 2. pontjában van egy olyan kitétel, hogy a VÉT keretében mi történik, és ennek eredményeképpen a Kollektív Szerződés módosítása. Tekintettel arra, hogy a Munka Törvénykönyvétől egyébként érvényesen eltérni nem lehet, márpedig ugye világosan megmondja, hogy a Kollektív Szerződés módosítására mely szervezetek jogosultak, ezért nem gondolom, hogy csak a VÉT keretében lehetne Kollektív Szerződést módosítani. Tehát ez itt egy olyan típusú, hogy általában, én ezt a szöveget úgy tudom értelmezni, hogy általában mivel
35
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. foglalkozik a VÉT, és a VÉT keretében mi történik, de az nem jelenti azt, ez a szabály, hogy kizárólag a VÉT keretében lehetne Kollektív Szerződésről megállapodni. Tehát én ennyivel szerettem volna kiegészíteni ezt a dolgot. Egyébként összefoglalásképpen csak annyit, tehát hogy sem módosító javaslatot nem kaptunk más szervezettől, sem pedig az általuk egyébként ismert, mert a PVDSZ is tudott arról egyébként, hogy a VDSZSZ is, és utána – bocsánat, hogy volt sorrendjében? Mindegy – tehát azt hiszem, hogy a VDSZSZ kezdeményezte a konzultációt, a VSZ ehhez csatlakozott. Más abban a konzultációs mechanizmusban nem kívánt részt venni. Ha most fordítva mondtam, akkor követ rám. De mindegy.
Elnök: MTSZSZ és utána VDSZSZ.
MTSZSZ: Az álláspontunk szerint pedig sérült a Kollektív Szerződés, méghozzá pont a 14.§ 2. pont amit idéztél, hogy a VÉT keretében történik a kollektív tárgyalások lebonyolítása, és a KSZ megkötése, módosítása. 3. pont pedig kimondja, hogy a VÉT tagjai a MÁV Zrt, mint munkáltató és a Kollektív Szerződéskötésre jogosult szakszervezetek. Tehát a mi álláspontunk szerint nem lehet megkerülni a VÉT-et egy kollektív tárgyalások lebonyolításában. Másrészt szerintem itt a szakszervezeti esélyegyenlőség is sérült. Rendeltetésellenes joggyakorlás, minden, tehát a mi véleményünk szerint mindenképpen VÉT keretében kell a kollektív tárgyalásokat lebonyolítani. Köszönöm.
Elnök: Köszönöm szépen. Balázs.
VDSZSZ: Arról volt szó, hogy rövid lesz ez a napirendi pont… ahogy az Endre elmondta az álláspontját, amiben magam is osztozom. Lett volna lehetősége a Kollektív Szerződéskötés jogosultságával bíró szakszervezeteknek, bocsánat… igen… észrevételt tenni. Azt hiszem, ha jól emlékszem, a törvény azt mondja, hogyha valaki a jogosultságot a Kollektív Szerződés megkötését követően szerzi meg, akkor csak javaslattal élhet. Ilyen javaslatot én nem láttam, a mai VÉT-en nem fogunk tárgyalni Kollektív Szerződés módosítást, hiszen napirendi pontként nem szerepelt módosító indítvány, úgyhogy nem fogunk, mert ha igen, akkor elmegyek. Tehát
36
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. nem lesz kollektív szerződés módosítási indítványtárgyalás, mert nincs napirenden. Amennyiben akár bármelyik szakszervezet hitelt érdemlően igazolja azt, hogy ő Kollektív Szerződéskötésre jogosult, akkor természetesen a jogszabályokat tiszteletben tartva, a VDSZSZ tudomásul fogja venni. A munkáltató úgy tűnik birtokában van olyan adatoknak, amit vélhetően velünk is meg kell, hogy osszon, hiszen mi szerződő felek vagyunk, a PVDSZ tekintetében tehát azt gondolom, hogyha a PVDSZ bemutatta a munkáltatónál, vagy a munkáltatónál rendelkezésre állnak azok az adatok, miszerint is igazoltan kollektív szerződés kötésre jogosult, tehát a levonása, az meghaladja a levonási tagdíjlétszám alapján meghaladja a MÁV Zrt. létszámának 10%-át, akkor az. Ha az MTSZSZ is ilyet tud produkálni, akkor ő is az. Ha bárki ilyet tud produkálni, ő is az. Ameddig nem, addig nem tudjuk annak tekinteni. A munkáltató azt nyilatkozta, gondolom ezt megerősíti, nem vonja kétségbe, hogy a PVDSZ a levonási lista szerint ugye 10%-ot felülmúló tagsággal bír, tudomásul vettük, ennyi. A másikról még nem hallottam ilyen nyilatkozatot. Egy szónak is száz a vége, azt gondoljuk, hogy mi nem sértettük meg a vonatkozó jogszabályt, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályt a Kollektív Szerződés módosításával kapcsolatosan. És azt és még egyszer mondom, hogy a mai nap folyamán a kollektív szerződésmódosítási indítványt a VDSZSZ nem tárgyal, mert ilyen jellegű javaslat nem érkezett. Köszönöm.
Elnök: Köszönöm szépen. Munkáltató kíván az elhangzottakhoz? Nem? Endre?
Munkáltató: Én nem tudok egyetérteni azzal az érveléssel, hogy érvényességi feltétele lenne a Kollektív Szerződés módosításának, hogy VÉT keretében történjen. Erre szeretnék reagálni mindenféleképpen. Azt gondolom, hogy az Mt. szabályaitól egy, nem is lehet és köztulajdonban álló gazdasági társaságnál meg pláne nem lehet eltérni. Leírja a törvény, hogy mi szükségeltetik a Kollektív Szerződés módosításához. Amennyiben ezek a feltételek beállnak, akkor ebben az esetben a Kollektív Szerződést megkötöttnek lehet tekinteni. Tehát ezért mondom, hogy ebben a tekintetben maximum azon lehet vitatkozni és én a VÉT-et nem tudom másképpen tekinteni, a 3. pont semmiképpen sem, hogy kik a VÉT-nek a tagjai. Az a tagságra vonatkozik. Az pedig, hogy van egy összefoglaló mondat, hogy miről szól alapesetben a VÉT, egyébként jelezném, és még egy kitétel, munkáltató részéről maximum azért nem tudnánk ma tárgyalni Kollektív Szerződés módosításról mert nem vagyunk rá fölkészülve álláspont
37
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. kialakításában. Egyébként természetesen készen állunk, bár jelezném, hogy módosító javaslatot továbbra sem kaptunk senkitől. Tehát amint van, abban a pillanatban természetesen, ha VÉT keretében, akkor ott fogunk róla tárgyalni. Tibor is még.
Elnök: Tibor.
Munkáltató: Még annyit azért hagy tegyek hozzá, hogyha ezt komolyan kell elvárni, hogy csak a VÉT keretében lehetne Kollektív Szerződést kötni, akkor adott esetben az a helyzet is előállna, hogy nem kötnénk Kollektív Szerződést azért, mert mondjuk nem tudnánk a napirendi pontokban megegyezni, és akkor nem tűznénk napirendre. Ugye ez nonszensz, annál is inkább, hogy ugye például az, hogyha a bérmegállapodást úgy kötjük meg, hogy nem a Kollektív Szerződésben van benne, akkor attól az még bérmegállapodás lesz, és ugyanolyan erejű lesz, és ugyanúgy érvényesíthető lesz, mint amilyen a Kollektív Szerződés, illetőleg a VÉT keretében történt volna meg. A másik része meg nem tudom, mire vonatkozott a PVDSZ-nek a kérdése. A kérdés, az az volt, hogy általában van-e kollektív szerződés kötési jogosultsága az Mt. alapján, vagy ezt a módosítást jogosult lett volna-e aláírni, mert nem ugyanaz a válasz a két kérdésre. Kérdés, hogy mire gondolt.
Elnök: Robi.
PVDSZ: Hogy itt az utolsónál maradjunk, általában is, és a konkrét esetben is vonatkozik a kérdés. Akkor a másik választ is várjuk a munkáltatótól. De még egy érdemi felvetésem és kérdésem lenne, hogy mivel ugye arra utaltam, hogy ilyen még nem volt, hogy egy Kollektív Szerződés módosítására irányuló javaslat a VÉT-en való megtárgyalás nélkül, én nem emlékszem ilyenre, megszületett volna. A kérdésem a következő, hogy ez lesz akkor ezt követően, tehát a MÁV-nak az az elképzelése, hogy a jövőben bárkinek Kollektív Szerződés módosítására irányuló javaslata van, akkor azt egyedi konzultációval kísérletezve próbálja érvényre juttatni, vagy ez egy rendkívüli helyzet, és most történt ez meg és általában nem ezt a gyakorlatot kívánja folytatni, hogy Kollektív Szerződés módosítására irányuló javaslatot nem a
38
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. VÉT keretében tárgyal meg. Mert természetesen mindenkinek joga van konzultálni, előzetesen egyeztetni, ki is alakulhat ott közös álláspont, de az aláírást megelőzően megítélésünk szerint a VÉT-en legalább egy formai kört illik futni. Természetesen erre vonatkozóan jogszabály nincsen. Ez csak jó szándék kérdése. Esetleg az ott résztvevő egyéb szereplők is tudnak valami okosat mondani. Lehet, hogy nem, de a lehetőséget meg kell nekik adni. Tehát a kérdés lényege az, hogy ez lesz a jövőbeni gyakorlat, vagy azért általában a VÉT-en tervezi a munkáltató a kollektív megállapodások megkötését. Köszönöm.
Elnök: Munkáltató.
Munkáltató: Az illik, nem illik kérdéskörében nem érzem magamat kompetensnek. A kérdések vonatkozásában, ha röviden akarok válaszolni, akkor igen és nem, mind a két kérdésre válaszoltunk. Tehát a PVDSZ esetében a föltett kérdés az volt, hogy tekintjük-e az Mt. 276.§ szerinti kollektív szerződés kötésre jogosult szakszervezetnek, igen, mert a levonásos taglétszáma egyértelműen igazolja azt, hogy a MÁV Zrt-nél a létszáma meghaladja a 10%-ot. A másik kérdésre nem a válasz azért, mert a PVDSZ nem kötötte a korábbi Kollektív Szerződést, így az Mt. alapján annak módosításában sem működhet közre megkötő félként. További kérdésre a válasz, volt már ilyen eset, augusztusban is hasonló módon történt a Kollektív Szerződésnek a módosítása, szeretném jelezni. Legutóbb július 17-én írtuk itt alá a 3. számú mellékletnek a dolgait, és azt követően a Kollektív Szerződés szintén módosító javaslat beérkezését követően konzultációs lefolytatása után jött létre. Amihez egyébként a PVDSZ szintén nem csatlakozott egyetértő félként. És még egy dolog, hogy mi lesz, vagy mi várható a jövőben, nem tudom. A lényeg az, hogy akitől jön javaslat, jön kezdeményezés, azzal a munkáltató tárgyalni kíván. Nagyszerű ennek a perspektívája ennek a történetnek. Szeretném jelezni, hogy akitől érkezett Kollektív Szerződés módosító javaslat, és arról a javaslatról bármilyen formában tárgyalni kívánt, arról a munkáltató tárgyalást is folytatott. Hogy ebben ki fog még részt venni, vagy milyen körben fog történni, ez attól függ. Alapvetően természetesen a Kollektív Szerződést tekintjük ebben a körben irányadónak, de mint ahogy a Tibor is elmondta, nem ez az érvényességi kelléke ennek a dolognak. Munkáltató részéről azt gondolom, hogy a hozzászólást a témakörben lezártuk.
39
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07.
Elnök: Köszönöm szépen. Akkor szerintem mehetünk a másik napirendi pontra, ezt kivégeztük. Jelentkeztél, János? Nem láttalak, bocsánat.
VSZ: Nem jelentkeztem, és nem értem, hogy mire kellene nekem most reagálnom. Tehát én így nem kaptam most itt egy kérdést, hogy valamire kell válaszolnom. Tehát, ha kapok, akkor természetesen, mindenre szoktam válaszolni, de nem hiszem, hogy nekem most ebben…
Elnök: Jó. Akkor második napirendi pont. Munkáltató által tájékoztatás céljából megküldött utasítás az érdekképviseleti távollétek rögzítéséről és elszámolásáról. Megkérném Tibort, hogy röviden vezesse föl az utasítás kidolgozásának a célját és apropóját. Köszönöm.
Munkáltató: Hát én tényleg csak nagyon rövid lennék. Én azt gondolom, hogy nagyon egyértelmű a szövege a tervezett utasításnak. Az alapvető cél az, hogy végre rend legyen ezen a területen, és a ténylegesen igénybe vett, és azon a jogcímen igénybe vett munkaidőkedvezmények kerüljenek elszámolásra és nyilvántartásra, és rendszerűen működjön a dolog, ne kelljen annyit pepecselni vele, mert azzal együtt nyilván ez a rendszer is attól függően működik jól, vagy nem jól, hogy a rögzítés, az a rendszerben jól történik, vagy nem jól történik, mert hogyha rosszak az adatok, amik rögzítésre kerülnek, akkor nyilván a felhasználást is elég nehéz figyelemmel kísérni. Illetőleg hát ténylegesen azok az időtartamok kerüljenek rögzítésre, meg beszámításra, ami az ami, és azon a jogcímen. Azzal együtt, hogy több észrevétel volt, a mi álláspontunk nem változott. A mi álláspontunk szerint az a tervezet, az a javaslat megfelel az Mt. előírásainak. Természetesen ezzel lehet vitatkozni, és hogyha valaki fönntartja az ezzel kapcsolatos ellenvéleményét, azt szívesen meghallgatjuk, és elmondjuk a reakciót ezzel kapcsolatban.
Elnök: VSZ és utána PVDSZ.
40
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. VSZ: Köszönöm szépen. Nem igazán ellenvéleményünk lenne, hanem kérdésünk, ugyanis az utasítás alapján nem látjuk azt, hogy az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott, bejelentett tisztségviselők esetében hogy kezeli a továbbiakban a munkáltató azokat a helyzeteket, amikor az adott munkavállalónak, vagy tisztségviselőnek adott napon nappal kell konzultálni, de éjszakára van vezényelve, és esetleg még ugye a telephelyi szétszórtság miatt erre a konzultációra nyilván ilyen értelemben szabadidejében utaznia kell. Tehát azt gondoljuk, hogy ugyan lehet szabadidőben társadalmi tevékenységre, érdekképviseleti tevékenységet ellátni, ugyanakkor a munkaidő-kedvezmény jogintézményének nem ez a célja. Azt gondolom, hogy a munkavállaló, vagy az érdekképviselet, ha a munkáltatóval konzultálni kíván, pont azért van munkaidő-kedvezmény, hogy ezt a tevékenységét az érdekvédelmi tisztségviselőnek ne a szabadidejében, hanem a munkaidejében legyen lehetősége ezt ellátni. Úgyhogy ezt szeretnénk megkérdezni, hogy ezeket az eseteket hogy kívánja kezelni a munkáltató.
Elnök: Köszönöm. Technikailag akkor mehetünk úgy, hogy akkor elmondják a fölvetéseket, és akkor utána válaszolunk. PVDSZ
PVDSZ: Mi írásban reagáltunk a munkáltatói utasítástervezetre. Megítélésünk, nem tudom megérkezett-e, olvastátok-e, egy bólintást kérek. Tehát azt mondjuk, hogy van egy időszak, ami adott esetben nem került szabályozásra. Tehát nem létező. Még pedig ez az az eset, amikor ugye konzultációt, bár a munkavállalói oldal kezdeményez többnyire, nem feltétlenül, de többnyire, a munkáltató határozza meg szintén többnyire, az időpontját. A munkavállaló munkát végez, és a munkából megy konzultálni. A szabályozott formában probléma az utazási ideje, nincs szabályozva. Tehát nincs kimondva rá az, hogy akkor ő a konzultáció megkezdéséig a munkaidőt tölti, amíg elindul ugye térben eltérő helyszínek vannak a MÁV szervezeti tagoltságát tekintve, elindul a munkavégzési helyéről, megérkezik a konzultáció helyszínére, akkor ez micsoda ez az idő. Szabadidő? Tehát akkor lesz neki egy kiesett, fizetett, igazolt távollét? Igazolatlan távollét? Micsoda? Tehát erre valamit mondani kéne. Az álláspontunk természetesen az, hogy a konzultáció érdekében fizikailag elkerülhetetlen időtartamokat a konzultáció időpontjába kell betudni, mert természetesnek tekintjük, hogy az ilyen felkészülés, meg ezek a dolgok nem tekinthetők a konzultáció időtartamának, de például a konzultáció alatt bekövetkező ötperces szünet időtartama, azt szintén a konzultáció részének tekintjük
41
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. természetesen. Úgyhogy álláspontunk ismertetése mellett a fő észrevételünk az, hogy ez az időszak nincs elrendezve, tehát nincs rá mondva semmi. Ez az egyik. A másik egy kérés. Kérünk értesítést arról, hogy konkrétan mikor lép hatályba. Egy e-mailt, hogy a mai nappal közzétettük. Mert ugye az van, hogy közzététel napján lép hatályba. Teljesen bizonytalanok vagyunk például itt a mai idő elszámolását tekintve, hogy most akkor mi van ezzel. Tehát erre vonatkozóan kérünk majd egy értesítést. Köszönöm.
Elnök: Köszönöm. Érdekképviseleti oldalon van-e még észrevétel? Akkor Tibor tiéd a szó. János
VSZ: Bocsánat, az Ildikó elmondta a véleményt, de mi is küldtünk ezzel kapcsolatban egy levelet, úgyhogy gondolom azt is megkaptátok, és hogyha azzal kapcsolatosan is reagáltok, amit az Ildikó elmondott, azt megköszönöm.
Elnök: Tibor.
Munkáltató: Akkor kezdeném és nemcsak a most föltett kérdésekre, meg a levélben fölvetett észrevételekre, mert én azt gondolom, hogy itt alapvető tévedések vannak a konzultáció természetét, illetőleg tartalmát tekintve, ahogy észrevettem. Kétségtelen, hogy ez az utasítástervezet, ez a korábbi gyakorlathoz képest egy jelentős változás, de a változás, az nem abban áll, hogy ellentétes az Mt-vel, mert hogyha ezt életbe léptettük volna korábban, akkor sem lett volna ellentétes az Mt-vel. Úgyhogy mi is nagyon sokszor hallgattuk már itt a VÉT-en, mikor idézeteket, például a Balázstól nagyon szívesen hallgattam, mikor a magyar vasutas, vagy a vasút világából idézgetett nagyon jó kis szemelvényeket, most én is azzal kezdeném. De én nem újságból idéznék, hanem volt nekem egy professzorom, úgy hívták, hogy Lehoczkyné Dr. Kollonay Csilla, ő volt korábban az ELTE-nek a Munkajogi Tanszékének a vezetője, most nyugállományú, hogy mit gondol ő a munkaidő-kedvezményről, meg a szakszervezeti tisztségviselőknek a tevékenységéről. Nagyon rövid leszek, megmondom. Azt mondja, hogy „a munkavállalók érdekvédelmét szolgáló tevékenység, mint minden más tevékenység, időt igényel. Aki elfogadva a tagság bizalmát, szakszervezeti tisztséget vállal, annak tudnia kell, hogy
42
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. a köz javára fordítandó idejét nem lehet pontosan mérni, valamint, hogy a szakszervezeti feladatokra a szabadidejéből áldoznia kell. A szakszervezet a munkaszervezeten belüli működtetése azonban olyan időráfordítást is szükségessé tesz, amelyet a tisztségviselőnek a munkaidő tartamából kell igénybe vennie ahhoz, hogy a munkáját végző többi tisztségviselővel, a tagokkal, a szakszervezeten kívüli munkavállalókkal és a munkáltató képviselőjével a kapcsolatot fenntarthassa. Ennek elismerését tükrözi az Mt. vonatkozó rendelkezése, amely a munkáltatót munkaidő-kedvezmény biztosítására kötelezi a szakszervezeti tisztségviselővel szemben”. Tehát magyarra lefordítva ezt azt jelenti, hogy a szakszervezeti tisztségviselői feladat ellátásának az egészéhez nem köteles az egészéhez munkaidő-kedvezményt biztosítani a munkáltató. Az, hogy mennyit köteles biztosítani, azt egész pontosan meghatározza a Munka Törvénykönyve és egyes egyedül a szakszervezetek esetében, mert semmi ilyen, a munkavédelmi érdekképviselet tekintetében, sem pedig az üzemi tanácsok tekintetében nincs ilyen kedvezmény, még ad egy plusz kedvezményt olyan szempontból, hogy a munkáltatóval való konzultáció, az alól mentesül a munkavégzés alól. Tehát magyarra lefordítva ez azt jelenti, és ez egy kicsit reakció arra, amit a VSZ itt feszegetett, hogy mikor él vissza a munkáltató azzal, hogy mikorra tűzi ki a konzultációnak az időpontját, és ehhez kapcsolódik az eltérő munkarend, mert ha komolyan venném azt, amit a VSZ mond, akkor én, mikor konzultációt ki akarok tűzni, akkor valószínűleg az lenne a dolgom, hogy meg kéne néznem, hogy ki az, aki majd hajlandó idejönni a szakszervezet képviseletében, és hogyha ez a szakszervezeti tisztségviselő mondjuk éjszakai munkarendbe van beosztva, akkor majd éjszakára kell kitűznöm a konzultációt azért, hogy biztosítani tudjam neki a mentességet a munkavégzés alól. Mert egyébként mentesíteni a munkavégzés alól csak akkor tudom, meg akkor kell, mikor van munkavégzési kötelezettsége. Nyilvánvalóan mikor szabadideje van, nincs. Ez az egyik része a dolognak. Említeném még azt, hogy ennek az igénybevételével azonban van egy kis eltérés a munkaidő-kedvezmény igénybevételével kapcsolatban, vagy összefüggésben. Ugye a munkaidő-kedvezmény igénybevétele tekintetében az ügy ura a szakszervezet, míg a konzultáció tekintetében a munkáltató. Ugye a munkaidő-kedvezmény igénybevételénél semmi más, mint bejelentési kötelezettsége van a szakszervezetnek, tehát ő ezt úgy csinálja, ahogy neki megfelel, ahogy neki tetszik, mikor adott esetben az érintett tisztségviselőnek van munkavégzési kötelezettsége, nyilván akkor fogja igénybe venni. Mert ha nincs, akkor nincs erre szükség. Azt mondja, hogy az, hogy mi a konzultációnak a fogalma, ugye egész pontosan meghatározza az Mt, kettő darab egymással szinonim fogalmat jelez. Az egyik azt mondja, hogy ez véleménycsere, illetőleg párbeszéd. Na most, mi a különbség a kettő
43
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. között, elővettem a szinonima szótárt, megnéztem, hogy mit értenek még ez alatt, meg megnéztem, hogy egyébként az érdekegyeztetés gyakorlatában mit. Konzultáció alatt a következőt mondja. Van még más is, de ami mondjuk ehhez a részhez tartozik azt mondja, hogy tanácskozás, értekezlet, megbeszélés, tanácsadás. Párbeszédre azt mondja, diskurzus, megbeszélés, véleménycsere, tárgyalás, tanácskozás, vita, nyilatkozat, érdekegyeztetés, megállapodás. Tárgyalás ugyanennek az ellenkezője. Magyarul ez azt jelenti, hogyha van egy konzultáció, akkor a konzultáció jellemzően nem arról szól, hogy az egyik fél ultimátumszerűen majd azt mondja a másiknak, hogy én ekkor, akkor vagyok hajlandó tárgyalni, amit elvileg megtehet. Ez az egyik része a dolognak. Másrészt meg mikor van konzultációs kötelezettség. Tehát ez nem arról, hogy mondjuk egy adott szakszervezeti tisztségviselő a hasára üt, és azt mondja, hogy én most konzultálni akarok és a munkáltatónak meg nincs más dolga, minthogy konzultáljon. Egész pontosan nevesíti a Munka Törvénykönyve azokat az eseteket, amikor a munkáltatót konzultációs kötelezettség terheli. Nagyon más eset nincs, mert egyébként bármilyen témában lehet konzultációt kezdeményezni, csak nem feltétlenül jogosítvány az egyik oldalon. Mert a munkáltató oldalán kötelezettségként a konzultáció, az akkor van jelen, hogyha ez a kötelezettség a másik oldalon jogot jelent. Kettő ilyen, illetve nem kettő, mert több van, mindjárt én magam is mondok többet, az egyik ilyen, az az, mikor van valamilyen munkáltatói intézkedés, vagy van valamilyen tervezett munkáltatói intézkedés. Ugye ezzel kapcsolatban lehet konzultációt kezdeményezni. Ezért is nem véletlenül vállalta a munkáltatói oldal, hogy annak ellenére, hogy nincs véleményeztetési kötelezettség a munkavállalók nagyobb csoportját érintően, de mivel a konzultációs joga megmaradt a szakszervezetnek, ezért ezeket az anyagokat odaadjuk, mert hogyha olyan jellegű dolog, munkafeltételeket szabályoz, munkakörülményeket, nagy a valószínűsége, majdnem 100%-os, hogy lesz konzultáció, és ezért ezt meg kell tennünk. Nincs olyan kötelezettsége a munkáltatónak, hogy munkaidőre kell kitűzni. Annál is inkább, hogy nem tudom, hogy mit értünk munkaidő alatt. Kinek a munkaidejét értjük. Pontosan azért, mert nem egyforma időtartamban dolgozunk, munkavállalók. Tehát ehhez képest amilyen lehetőség van, az az, hogy adott esetben az egyik fél, hogyha konzultációt kezdeményez, akkor tesz egy javaslatot a konzultációnak az időpontjára, mint ahogy ez a VÉT keretében is működni szokott, és tesz egy javaslatot, és lehetőség szerint megpróbálunk egyetértésre jutni. Jellemzően ez szokott lenni. Nyilvánvalóan lehet formalizálni a dolgot, mint úgy ahogy a VÉT-tel kapcsolatban van egy szabály, a VÉT-nek van meghatározott időpontja, meghatározott gyakorisága, tehát ez sem… akár egy ilyen megállapodás történjen. Azonban nincs ilyen megállapodás, nyilvánvalóan a célszerűség azt
44
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. diktálja, hogy lehetőleg olyan időpontban egyezzenek meg, ami mind a két félnek megfelel. Ez az egyik része a dolognak. A másik része a dolognak pedig az, hogy szeretném azt mondani, hogy az utazási idő, ugye itt nem véletlenül idéztem föl, nem akartam nagyon okosnak látni, de a szakszervezeti tevékenység, az nemcsak konzultációból áll, hanem a tagsággal való kapcsolattartással, vidékre történő leutazással, tagszervezéstől kezdve, nem akarom részletezni, ezt mindenki tudja. Ugyanúgy leutazik a kedves tisztségviselő és azt ugye minek a terhére, ugyanúgy vagy a szabadidejének a terhére teszi, vagy a munkaidő-kedvezményének a terhére. A másik része a dolognak, a szakszervezetnek a saját felelőssége az, hogy az adott működési feltételek között megszervezze a munkáját. Ki mondta azt, hogy a szakszervezeti munka, az csak úgy végezhető, hogy mindent konzultáció keretében kelljen, és mindent egy embernek kell megtenni. Annál is inkább, hogy az új szabályozási logika ugye arra épült, hogy lehetett megjelölni védett tisztségviselőket olyan telephelyeken, ahol üzemi tanácsot kell választani. A szabályozás logikája nem véletlenül az, hogy ezeken a telephelyeken, hiszen a védett személyek köre azt célozta, hogy nagy valószínűséggel ez az a személyi kör, aki konfliktusba kerülhet adott esetben a munkáltatóval, mert adott esetben ő a helyi képviselője a szakszervezetnek. Tehát egy helyi függeléknek a megkötésében ő a kompetens személy. Természetesen nem zárja ki semmi azt, hogy az adott, általam idézőjelben kompetens személynek nevezett személy helyett bárkit, akit a szakszervezet gondol, odaküldjön a szakszervezet képviseletében, és megállapodást kössön. Ez a szakszervezetnek szíve joga. Neki kell gazdálkodni a munkaidő-kedvezménnyel. Hogyha neki van arra munkaidő-kedvezménye, hogy mindig mondjuk Záhonyból küldje ide a tisztségviselőjét nyilvánvalóan megteheti. De ezt, hogy van neki utazási ideje, vagy utazási feltétele, ilyen kötelezettség a munkáltatói oldalról nincs. Tehát ilyen figyelembevételi kötelezettsége nincs a munkáltatónak. A másik ilyen kör tárgyát tekintve, az pedig maga ugye a kollektív tárgyalások, mert ami nem effektív egyoldalú munkáltatói intézkedés, a zöme, a munkafeltételeknek, ami nem törvény által szabályozott, az kollektív megállapodások keretében szokott leginkább a MÁV-nál is létrejönni. De jellemzően ezek a jelentősebb megállapodások, mert a helyi függelékben azért nagyon elenyésző olyan szabályozás van, ami az egész hálózatra kihat, ez vállalati szinten van. Tehát vállalati szinten nagyrészt jellemzően a szakszervezetnek azok a tisztségviselői szoktak tárgyalni, akik egyébként is az első számú vezetői, tehát nagyon az, hogy utazási idő fölmerülne ezeken a tárgyalásokon való részvételre, ez nyilvánvalóan teljes mértékben elenyésző. A másik része a dolognak, egy kicsit az előbbi napirend kapcsán, a vitával kapcsolatban, hogy ugye nyilvánvalóan ezeken a tárgyalásokon, tehát – hogy mondjam? – nem biztos, hogy az a
45
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. célszerű, mondjuk a jövőben munkamódszert követni, hogy minden héten legyen VÉT, és minden héten legyen kétórás, vagy háromórás, vagy négyórás, és akkor ebből tárgyalunk négy órát, és egyébként meg adott esetben aki részt vesz, az meg utazik majd két-két órát odavissza, és akkor ezzel ment el az idő. De azt gondolom, hogy természetesen lehet takarékosan működni. Nem akarok példákat mondani, de itt a VÉT-eken is van úgy, hogy beszélünk két órát a semmiről, nem haladunk semmit, nagyon fontos napirendi pontok vannak, nagy valószínűséggel azért, mert nincsenek megfelelően előkészítve akár szakszervezeti oldalról sem ezek a tanácskozások, hiszen egy testületi ülés, mert mondhatjuk azt a VÉT-ekre, hogy ez testületként működik, ez akkor működik jól, meg hatékonyan, hogy van valami írásbeli előterjesztés. Tehát mondok egy konkrét példát. Ugye a konzultációt, hogy hogy kell lefolytatni egy konzultációt, erre is megfelelő rendelkezései vannak az Mt-nek. Azt mondja, hogy a kezdeményezett célnak megfelelően. Tehát nyilvánvalóan, hogyha van valami konzultáció, akkor van valami elképzelése annak a kezdeményezőnek, hogyha hatékonyan akarja a konzultációt lefolytatni, akkor nem úgy jön ide, hogy itt elkezd beszélni, és akkor itt fogja a másik oldal hallani először, hanem ha normálisan működik a dolog, akkor van valami anyag, amiről tud véleményt mondani. Mert olyannak kell lenni. Leírja a részletes véleményét, amiben tesz javaslatot, és alátámasztja szakmailag. És az a célja valószínűleg, hogy ezt el akarja fogadtatni a másik féllel. Tehát a célhoz kötöttség, ez arról szól, hogy megállapodást akarunk kötni és a megállapodásnak meg arról kellene szólni majd, mert ekkor fogunk takarékosan működni, hogy itt már csak azokról fogunk beszélni, ami vitatott kérdések. Ezt azért mondom, az én megítélésem szerint nagyon sok esetben nem megfelelően előkészítettek a VÉT-ek, mert hogy van az, hogy mi itt tárgyalunk szeptemberben is nagyon sok esetben egy kétoldalas kollektív szerződés módosítási tervezetről, és nem haladunk semmire. És érdekes, mikor a magyar kormányfő elmegy az amerikai elnökkel tárgyalni, tárgyalnak összesen félórát, és aláírnak tíz darab megállapodást. És működik a dolog. Tehát nem biztos, hogy arról szól a történet, hogy itt lefetyelünk fölöslegesen és eltöltjük az időt. Most ezt nem sértésként mondom. Hát nem kellett volna kérdezni semmit, most egy konkrét dologról beszélünk, úgyhogy. Az a helyzet, hogyha én jól emlékszem, történelmi idézeteket nem mondtam, de ez mondjuk adott esetben a másik oldalról nem mindig szokott így lenni. Na tehát még egyszer mondanám. A munkaidő-kedvezmény, azzal gazdálkodik a szakszervezet, a másik idő pedig effektíve a mérhető és ezt szigorúan nyilván akarja tartani a munkáltató. Ugye ez egészen arról szól a történet, itt a VÉT keretében is nagyon sokfajta tanácsokozás lehet adott esetben, mert ugye itt szóba került az, hogy aki később szerezte meg például a kollektív szerződés kötési
46
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. jogát, de nem Kollektív Szerződés… neki is lehetnek javaslatai. És ezeknek a javaslatoknak elvileg a napirendre tűzése munkáltatói oldalról mindenképpen kötelező, hiszen a munkáltatót köti az Mt, hogy az ilyen javaslatokat nem utasíthatja vissza és köteles ezt napirendre tűzni. Viszont a munkáltatónak arra nincs ráhatása, hogyha a szakszervezeti oldalon nincs ezzel kapcsolatban egyetértés, hogy ki kivel hajlandó tárgyalni, meg ki kivel nem hajlandó tárgyalni, meg kit hajlandó meghallgatni. Ezzel a helyzettel, ha nem lesz megegyezés, nem fog tudni mit kezdeni a munkáltató. És azért nagyon jó, hogy az Endre azt mondta, hogy nem lát a jövőbe, és nem tudja megmondani azt, hogy lesz-e a VÉT-en kívül ilyen lehetőség, vagy ilyen kezdeményezés munkáltatói oldalról. Ha ilyen irányba fogunk elmondani, már most mondhatom, hogy lesz ilyen kezdeményezés, meg hogyha ehhez fűződik érdeke, hogyha meg tud egyezni bármilyen körülmények között a másik féllel, akkor ebbe az irányba is muszáj lesz a munkáltató lépéseket tenni, és lehetőség szerint megállapodni. Mert ha jól emlékszem, eddig se a munkáltató volt az akadálya annak, hogy bárki itt, akinek van érdemi mondanivalója, az kifejthesse a VÉT keretében. Nyilvánvalóan elfajulhat ez a vita úgy, hogy barátságos maradhat, elfajulhat adott esetben majd odáig, hogy bírósági perek lesznek belőle. Attól, hogy a bírósági perek tartanak valameddig, valahogy lezáródnak, addig is van élet, addig is kell működni, és addig is kell tárgyalni, és addig is kell megállapodást kötni. Tehát a munkáltatónak arra nagyon nem lesz ideje, hogy a sértődöttségét, vagy a sértődöttet eljátssza, és ezzel kapcsolatban másképp viselkedjen. Ott, ahol az utazási idő a mi megítélésünk szerint szóba jöhet, és adott esetben van valami felelőssége a munkáltatónak, hogy el kell ismernie, az két területen jöhet szóba, ez a Központi Munkavédelmi Bizottságnál, és a Központi Üzemi Tanácsnál, mégpedig azért, mert ugye nincsenek alá-fölérendeltségi viszonyban, egyrészt, másrészt meg ezeknek a szervezeteknek a működésükkel kapcsolatos feltételeket a munkáltatónak kell megteremteni. Ez kifejezett kötelezettségként van előírva. És ezek a központi testületek úgy kerültek létrehozásra, hogy az ország valamennyi részéről, tehát nekik nincs választási lehetőségük. Tehát adott esetben, ha testületi ülést akarnak tartani, ő nem tud mást ideküldeni, nem tudja átszervezni a tevékenységet, csak azok lehetnek ennek a testületnek a tagjai, akiket odadelegáltak, és csak annyi munkaidő-kedvezmény ük van, amennyi van. Tehát ezt mi a köztulajdonban lévő vállalatokra vonatkozó szabályozás alapján nem tudjuk megemelni. Azonban, mivel adott esetben ez az utazási idő indokolt költségként merülhet föl, valamiféle elismeréséről kell, hogy rendelkezzünk a velük kötendő megállapodásokban. De nyilvánvalóan, még egyszer mondom, ez a két testületnél olyan, hogy konzultációs lehetőség ilyen nincs. A másik része a dolognak, ezért nem szerepel a tervezetben sem például konzultáció a Központi
47
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. Munkavédelmi Bizottság tekintetében, mert náluk is föl fog ilyen merülni. Sőt a Paritás Munkavédelmi Testület esetében is. Ott szintén, ott még munkaidő-kedvezményt sem mond maga a jogszabály, hanem csak azt mondja, hogy a költségeket, illetőleg a működés feltételeit a munkáltatónak kell biztosítani. A munkavédelmi terület vonatkozásában pedig, ott nincs meghatározva a felső határa munkaidő-kedvezménynek , tehát ott adott esetben hogyha valamiféle konzultáció van, mert konzultációs kötelezettség a munkáltató felé van előírva a Munkavédelmi Törvény 70.§-ában, ami nevesíti azt, hogy konzultációs kötelezettség terheli a munkavállalókkal szemben, vagy a munkavállalók útján, vagy pedig a képviselőik útján az egészséges és biztonságos munkavédelmi feltételek tekintetében. És többet nem beszélek, csak ha van kérdés. Ennyit szerettem volna, de mivel kérdés volt, azokra válaszoltam.
Elnök: Köszönöm. Még munkáltatónál van a szó.
Munkáltató: Megpróbálok rövid lenni, de annál pozitívabb. A Tibor helyesen mondta, az egyik cél az volt, hogy tényleg ezen a területen rend legyen és ugye ami általatok sokat kritizált SAP rendszert is működtessük teljes kapacitással. A másik cél, amit nem hangsúlyoztunk, hogy arra is szerettünk volna erre a szabályozással lehetőséget biztosítani, hogy a felek, az érintettek tudjanak élni a munkaidő-kedvezmény intézményrendszerével. Ez a Központi Üzemi Tanáccsal folytatott konzultáción is egy kulcskérdés volt, hogy a vezénylés és az Ildikó kérdése is erre vonatkozott, hogy találkozik a munkaidő-kedvezménnyel. Mert nagyon sokszor azt hallottuk, olyan panasz érkezett, hogy nem tudták a munkaidő-kedvezményt igénybe venni, mert vagy a vezénylővel nem olyan volt az együttműködés, vagy a szabályokat rosszul értelmezték, vagy nem éltek a lehetőségeikkel. A szakszervezet vonatkozásában hasonló a probléma, annyi különbséggel, hogy ott a szakszervezet maga dönt, ugye ez volt az alapfelállás. Tehát semmi nem akadályozza meg a szakszervezetet, hogy az adott példára visszatérve, amit az Ildikó kérdezett, éjszakára küldjön bejelentőt a munkavállaló részére. Tehát nincs probléma. Egyszerűen a vezénylő és a szakszervezetek is eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel. Tehát nyilván a szabadidőben is ezt a tevékenységet ahogy a Tibor mondta, lehet végezni, de egyrészt annak a kockázatát a munkáltató is fogja mérlegelni, meg a vezénylő is, hogy éjszaka az a munkavállaló visszahozható-e szolgálatba, például egy hosszú konzultáció, mondjuk mint a mai alkalom után. Tehát semmi nem akadályozza meg a feleket, hogy éjszakára állítsák ki a
48
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. bejelentőt, és ezáltal a munkavállaló igénybe fogja tudni venne a munkaidő-kedvezményt. Ugyanez az üzemi tanácstagok esetén is. Tehát ha ő szabadidejében kapja a KÜT meghívót, hosszú szabadja van például, semmi nem akadályozza meg azt, hogy a következő munkavégzésre vonatkozó szolgálatra állítsa ki a KÜT elnöke a bejelentőt. Tehát azt gondoljuk, hogy ez is egy ugyanilyen cél volt, és ebben az utasításban próbáltunk is olyan szabályokat adni a vezénylők részére, hogy a vezénylők rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a munkavállalók, tisztségviselők munkaidő-kedvezményéhez. Tehát azt gondolom, hogy ezt is próbáljátok meg értékelni, hogy ilyen értelemben is próbáltunk az utasításban megoldást adni, és előrelépni.
Elnök: VSZ és utána PVDSZ.
VSZ: Hát az az igazság, hogy szerintem rövid levelet írtunk. Szerintem egy rövid kérdést tett fel az Ildikó. És azt, amit te elmondtál Tibor, úgy általánosságban, hát ennyit nem kérdeztünk, egyrészt. Másodsorban amiket elmondtál, azzal nem is vitatkoztunk, vagy nagy részével nem is akarunk vitatkozni. Hiszen az, hogy a szakszervezeti tisztségviselő önként vállal bizonyos tevékenységet, ez eddig is így volt. Eddig is volt a MÁV-nál olyan konzultáció, amikor akár éjszakai szolgálat után ott maradt a szakszervezeti tisztségviselő egy konzultáción, megvárva, hogy a főnök beérjen tíz órára, vagy mikor hogy esett be a szolgálatba, még várt hét órától tíz óráig, vagy akármeddig is. Vagy adott esetben ha őneki úgy volt úri kedve 14 órakor konzultált, és akkor ott maradt a szolgálati helyen. Tehát én azt gondolom, hogy ennyire nem lehet szőrszálhasogatást belevinni ebbe a történetbe. Az, hogy rend legyen benne, és el lehessen számolni bizonyos dolgokat, azt megint nem vitatjuk, tegyük rendbe a dolgokat. De van egy pár olyan eset, olyan szituáció, amire én azt gondolom, hogy sokkalta jobban kellene odafigyelni, és ilyenek voltak, amit egyrészt le is írtunk, másodsorban meg véleményként is itt elmondtunk. Szóval, valóban Imre, hát most a munkáltatónak ahhoz mi érdeke fűződik, hogy ne pihenten menjen be, és akkor ugye a főnökkel konzultált, és jól fölhergelte. Ugye? Van ilyen szituáció. És bemegy dolgozni. Hogy tud úgy olyan lelkiállapotban gombokat nyomogatni? A vonatok összevissza rohangálnak majd egymásnak. Azt hiszem, hogy ez nem lehet az érdeke. A másik ilyen szituáció. Ugye védett tisztségviselőket jelöltünk meg ebben a szituációban, és tényleg, arra nincs itt szabályozva a kérdés, hogy veszek egy példát, hogy valahol ugye meghatároztuk a védett tisztségviselőket, és holnap a munkáltató gondol egy másik szervezési formát, akkor
49
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. ahhoz változik ugye, hogy hol van a munkáltatói jogkörgyakorló, akkor oda megint egy újat kell megnevezni. És mi megneveztük Békéscsabán a védett tisztségviselőt, mert eddig ott volt helyi függelékkötés, vagy ott volt konzultációkra való lehetőség, holnapután meg a munkáltató gondol egyet, majd Szegedre kell menni. Továbbra is ott van a védett tisztségviselő ugye Békéscsabán, meg van jelölve, de hát a főnök azt mondja, hogy menni kell tíz órára konzultálni. Reggel hétre megérkezik a dolgozó, bemegy, valamikor el kell indulnia, hogy odaérjen Szegedre. Hogy számolja ezt a munkaidőt el neki? Gondolom, nem azt akarod mondani Tibor, hogy legyünk kedvesek, hét órától tíz óráig, míg odaér Szegedre, szakszervezeti kikérőt adni neki, 10—14 óráig tárgyal a munkáltatóval, a munkáltató ad neki négy órát, és utána meg majd mi megint. Hát, hogyha ezt az SAP-ban Imre megcsináljátok, akkor… ilyen, szóval ez már nem a gazdálkodás és nem biztos, hogy teljes egészében a törvényalkotónak a szándéka.
Elnök: Akkor Robi, utána Balázs és Tibor reagálhat.
VDSZSZ: Ennél még súlyosabb a helyzet, mert nem mondotok rá semmit. Tehát ha ezt gondoljátok, akkor ezt kell mondani. Én – vagy hogy mondjam? – a szakszervezet vezető testülete nem is feltétlenül tud arról, hogy valahol mondjuk például Békéscsabán a tisztségviselője konzultációt kezdeményezett, vagy konzultációs meghívót kapott. Már az adott időpontban. Tehát arra előre neki munkaidő-kedvezményt biztosítani, és szabályai szerint bejelenteni, hogy az utazási idővel mi legyen, ezt fizikailag nem tudom megtenni. Tehát valamit nem nekünk kell feltétlenül mondani, aki majd ezt csinálja ott, a munkáltatói jogkörgyakorlónak, az időelszámolónak, egyebeknek, akkor meg kell mondani. Mert még rossz esetben úgy is értelmezhető, hiszen munkavégzési kötelezettsége van az adott napra, amikor konzultációra hívják, hogy igazolatlan mulasztás. Mulasztott a munkahelyéről a munkavállaló, hiszen az az ideje nincs lefedve. De mondom, a dolog lényege az, hogy valamit erre mondjatok, hogy mi legyen. Tudomásul fogjuk venni. Általában amit mondotok, az úgy van, sajnos, de úgy van. Tehát egyetértünk. A mi felvetésünk az volt, hogy szükséges az utasítás kibővítése, mert ez az elem nincs szabályozva, nincs róla mondva semmit. Amiket mondotok, azt gondoljátok, nem írtátok le. Köszönöm.
50
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. Elnök: Köszönöm. Balázs.
VDSZSZ: Igen. Hát elég kétségbeejtő volt hallgatni a Tibort, de hát nyilván rossz emlékei vannak a hosszas szakszervezeti aktivitását követően, nyilván ezt méltányolom. Attól függetlenül nem volt jó, hallgatni. Hát el lehet lehetetleníteni egy ügyet. A Tibornak ez nyilván régi vágya, hiszen ő az alkotója ennek a mesterműnek. Ugye mi is… igen. Hát maga a mű, tehát… tehát a mű. Tudod, mikor kérdezték a Michelangelót, hogy hát hogy tud ilyen szép szobrokat faragni, azt mondta, hogy ugyan, hát a legkönnyebb. Nem szabad. Igen. Azt mondja, hát ami fölösleges, azt lefaragom a kőből. Tehát itt az a probléma, hogy a munkáltatóval való konzultáció azok ügyében nincs rendezve, akik nem tartós kikérővel bírnak. Egyszerűen megoldhatatlan helyzet. Illetve az a megoldás, hogy akkor a konzultáció a konzultációt folytató tisztségviselő munkahelyén történik. Odamegy a munkáltató. Hát hogy a jóistenben gondol… nem is értem. Hát hogyha az a gond, hogy nem egy… tehát a munkahelye, több telephelye van egy munkahelynek. Vegyünk egy csomóponti főnökséget, mondjuk Békéscsaba, most ezt mondtam, Békéscsaba. Mert, hogyha békéscsabai tisztségviselő, aki azt az ügyet képviseli, ott teljesít szolgálatot, akkor ez nem probléma, hiszen ott nem merül fel az utazási idő, hiszen munkahelyen belül mozog. De ha ő mit tudom én, mondjuk Mezőtúron, azt hiszem Békéscsabához tartozik, Mezőtúron teljesít szolgálatot, és amikor szolgálat van, akkor van a konzultáció, akkor mi történik az idejével, amíg elutazik Békéscsabára és vissza, például. Persze az is kérdés, ahogy írtam volt, hogy mi minősül konzultációnak, mikortól kezdődik a konzultáció. Tehát amikor átlépek valami bűvös vonalat? Lesz egy ilyen konzultációs vonal, vagy konzultációs terület, és akkor oda belépve kezdődik a konzultáció. Vagy bizonyos szavaknak el kell hangzani, és akkor igen, hogy üdvözlés, vagy nem tudom micsoda. Akkor kérdés az, hogy a konzultációt folyamatosnak lehet-e tekinteni. Tehát ha mondjuk megszakad bármi okból, és személyes beszélgetés is beiktatódik a konzultációba, akkor az kivonódik majd belőle? Kiejtitek. Jó. Igen. Tehát egy sor ilyen macerás dolog van, amin el lehet molyolni, kiváló okfejtésekre adhat okot. Így van. De nincs új a nap alatt, mert volt egy vezérigazgató-helyettes, aki sakkórával jelent meg egy VÉT tárgyaláson, és méregette, hogy ki mennyit beszél. Egyszer volt, aztán megunta. Valami szent nevű volt, a BKV-tól jött. De ez már régen történt. Tehát ez ami nekünk isten igazából gond. Azt már nyilván fel se tételezem, hogy a munkáltató rossz szándékkal úgy intézi a vezénylést, hogy ellehetetlenítse a konzultáción való részvételt. De a munkaidőben való konzultációnál mindenképpen rendezést igényel a konzultáció színhelyére
51
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. utazás, és azt gondolom, a munkahelyre történő visszautazás. Nyilvánvalóan tudomásul véve, hogy persze, egy részét szabadidőből is meg lehet tenni. Azért mondom, a munkaidőben vonatkozó konzultációra van ez az ügy kihegyezve. Az meg meglehetősen álságos dolog, az a javaslat, hogy hát úgy honorálja a szakszervezet a konzultáción való részvételt, hogy vagy utólag, vagy előtte szakszervezeti kikérőt biztosít a rendelkezésére. Hiszen ez nem a rendeltetésszerű joggyakorlással összefüggő magatartás, úgy gondolom. No. De hát ez nem lehet olyan kardinális probléma, hiszen a szolgálati helyeken konzultációk viszonylag ritkán fordulnak elő. Nem túl gyakoriak. Tehát nem tudom, ez a Záhony–Budapest probléma miért merül fel. Ez nem merül fel értelemszerűen, hiszen aki Záhonyból érkezik, az eddig is a szabadidejéből jött, vagy szakszervezeti kikérővel jött ide. Ha tárgyalás van Záhonyban, akkor általában olyanok mennek oda, legalábbis részünkről, akik állandó kikértek ilyen vonatkozásban, tehát itt megint nem merül föl. Még egyszer, itt az a gond, hogyha adott szolgálati helyen történik a konzultáció, és a konzultáción résztvevő, és munkaidő-kedvezmény igénybevételére, egyébként megvan, hogy ki kap, kit lehet ennek számítani, adva van, az annak az utazási idejét miképpen tartja nyilván a munkáltató. Minek minősül, arra nincs válasz az utasításban sem. Munkavégzés alóli mentességnek, mi a jóistennek? Minek? Kivesz szabadságot arra a két napra? Figyeljetek, lehet, hogy nagyon hülye vagyok, de én erre nem jöttem rá, bárhogy is törtem a fejem. Tíz órára ki van tűzve a konzultáció. A fazon jelentkezik munkára, maradjunk Mezőtúrnál, mondjuk hétkor kezdődik, átveszi a szolgálatot. És akkor hogy megy el Békéscsabára? És akkor az az idő micsoda, minek minősül, meg a munkahelyre való visszatérés minek minősül? Tessék? De, hogyhogy mindjárt tudom meg? Hát a tervezetben nincs benne. És akkor azt közli a munkáltató, hogy hiába a levelek, minden úgy szép és jó, sőt, minél jobban nézi, annál tökéletesebbé válik az alkotása, ahogy azt papírra vetette. Ne hülyéskedjetek már, hát ez nem olyan kardinális kérdés, hogy egy felől oldalakat írjatok róla. Ja, meg a másik, ez a nyilvántartósdi. Hát micsoda álságos dolog az, a munkáltató jelöli meg a konzultációt, és akkor én vigyek egy igazolást, hogy igazolja, hogy én ott voltam a munkáltató. Önmagának igazolja, hogy én ott voltam. Miért, nincs szeme? Hát ott a jegyzőkönyv, emlékeztető… hogy? De hát az adminisztráció, az fokozódik. Hagy legyen minél több. A locsi-fecsiről pedig csak annyit, hogy szerintem a világon nincs még egy olyan cég, ahol annyi értekezlet lenne. Egy értekezleten belül is van már értekezlet, meggyőződésem, mint itt a vasútnál. Ugye? Tehát ezzel minket róni, hát, lehet… hát szóval… hát én még ilyen baglyot nem láttam… nem, nem, nem. Ez már az evolúció csúcsa ez a bagoly, aki azt mondja nekünk, hogy mi vagyunk a nagyfejűek. Bocsánat.
52
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07.
Elnök: Tibor.
Munkáltató: Nem olyan bonyolult ez a dolog. Azzal együtt, hogy én nem szoktam más példákat hozni, de most kénytelen vagyok hozni, mert ez nagyon hasonlít hozzá. Ugye van a fociról egy meghatározás, hogy a futball, az egy nagyon egyszerű játék. Semmi mást nem kell csinálni, mint pontosan passzolni, és sokat kell futni. Ez is ilyen nagyon egyszerű játék. Az, hogy mi a konzultáció, azt megfogalmazza az Mt. Ami nincs benne, olyat ne tessék már belemagyarázni. Tessék már megmutatni, hogy a konzultáció fogalmában hol van ilyen, hogy utazási idő? Hol van ilyen? Én nem láttam ilyet. Nincsen ilyen. Hagy mondjam tovább, jó? Ugye ez a szabályozás,
már
több
szemrehányást
kaptunk,
hogy
itt
korlátozni
akarjuk
a
szakszervezeteknek az érdekképviseleti tevékenységét. Bocsánatot kérek, ez az utasítás, ez nem arról szól, hogy hogy kell gyakorolni a szakszervezeti jogosítványokat, arról szó, ez egy elszámolási szabály, hogy hogy kell elszámolni. Nyilvánvaló, macerás lehet a konzultációnak az ilyenfajta lejátszása. Nagyon egyszerű a megoldás, nem kell élni ezzel a lehetőséggel, és nincs macera. Nincs macera, a… munkaidő-kedvezmény igénybevételénél nincsenek kötöttségek. Igen, előfordulhat az a helyzet, hogy adott esetben az érintett szakszervezeti tisztségviselőnek, ha nem fog munkavégzésre megjelenni, igazolatlan lesz a távolléte, hogyha munkavégzési kötelezettsége van és nincs szakszervezeti kikérője. Mert előfordulhat, hogy a konzultáció olyan időpontra van kitűzve, hogy az a munkaidejének az elejére esik, és nem fog megjelenni a munkahelyén. Ha nem fog megjelenni a munkahelyén, akkor ez nem lesz szakszervezeti kikérője, akkor ez egy igazolatlan távollét lesz. Nem véletlenül ilyen hosszú az utasítás, és nem véletlenül vannak benne az iratminták. Ezek az iratminták nem a szakszervezetekre vonatkoznak, nem az érdekképviseleti szervezetekre, a munkáltató nem feltétlenül azt nézi, hogy ebben a formában kapta-e meg. Azt fogja megnézni, hogy az a tartalom, ami ezekben az iratmintákban vannak, benne vannak. Tehát az adott konzultációnak az időpontja, kezdete, vége, időtartama, a résztvevők köre pontosan megállapítható, és pontosan rögzíthető. Hogyha ez rendelkezésre áll, rendben van. Nyilvánvalóan ugye az, hogyha van kitűzve egy konzultáció, és jelentkezik a munkavállaló munkára, hogy mi lesz? Hát az a helyzet, hogy önmagában, hogy ki van tűzve egy konzultáció, nem valószínű, hogy el fogják engedni, mert miből derül ki az, hogy neki kell ezen a konzultáción részt venni. Ugye az Mt-nek van egy rendelkezése többek
53
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. között, van egy rendelkezése, amiről szól, tájékoztatási kötelezettségük van a feleknek többek között arról, hogy kik a képviseletére jogosult személyek. Tehát önmagában nemcsak arról van szó, hogy adott esetben azt kell megjelölni, hogy ki a védett személy, hanem adott témakörben, adott tárgykörben. Tehát a szabályozás lényege, az arról szól, hogy van egy konzultáció kezdeményezése. Ezt bizony le kell írásban játszani az egész folyamatot, és majd ennek lesz egy vége. Lesz egy kezdeményezés, lesz ez alapján egy egyeztetés. Nyilvánvaló, ha van valamifajta megállapodás a konzultáció időpontjára, akkor lesz egy visszaigazolás, mert nyilvánvalóan a szakszervezeti oldalon meg fogja jelölni, hogy ki fog részéről részt venni ebben a vonatkozásban. Meg lehet nézni, hogy ez adott esetben az a munkavállaló adott esetben be van-e osztva munkavégzésre, adott esetben szabadidejében van-e, szükség van-e munkaidőkedvezményre ahhoz, hogy részt tudjon venni. Ezt bizony le kell levelezni, ez másképpen nem működik. Ez bizony időigényes, és ez erről szól. Ez teljesen más dolog, ez nem egy egyoldalú lehetőség, nem arról van szó, hogy a hasamra ütöttem, bejelentem, és akkor ott vagyok. Bizony, bizony ez teljesen másról szól. Nincs ilyen kötelezettsége annál is inkább, hogy nem feltétlenül a konzultáció nem kétszemélyes párbaj lesz, elképzelhető, hogy lesznek olyan tisztségviselők, amelyiknek az egyik szabadideje lesz, mert az egyik szakszervezethez tartozik, a másik tisztségviselő meg munkaidőben lesz. Lehet, hogy az egyik annak a terhére megy, a másik meg nem annak a terhére lesz. Ez sajnos ilyen lesz. Tessék átgondolni, elég sokat filóztunk rajta, nem egyszerű a megoldás, ez kétségtelen, de ez bizony így van.
Elnök: Köszönöm. VSZ és utána VDSZSZ.
VSZ: Hát én inkább azt indítványoznám, hogy kerítsünk erre egy időpontot, mert ez egyre rosszabb lesz ez a mai beszélgetés, és szerintem nem megy jó irányba. Ezt feltétlenül szeretném elmondani. Ha ezt így gondoljátok, akkor nagy baj van egyébként, ha ezt tényleg komolyan is gondoljátok, amit most a Tibor elmondott, hogy ezt így akarjátok lejátszani. Már akkor kellett volna talán szólnunk, amikor az első dokumentum megjelent, és akkor nem értem, hogy mit kell levelezni. Nekünk például a szakszervezetnél abszolút nem értem Tibi, amit most mondasz. Nem azért, mert hülye vagyok, csak ha van a munkáltató által kiadott anyag, amiben ha bármelyik szakszervezet, vagy üzemi tanács, vagy bárki konzultációt kezdeményez a témakör megjelölésével, akkor azt el kell küldeni föl ide iksznek, az majd
54
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. megmondja, hogy jogos-e ez a konzultációs kezdeményezés. Ha iksz azt mondja, hogy nem, akkor nincs is miről beszélnünk, egyszer. Kettő, netalán tán jogosnak tartja a konzultációt az illető, már innen föntről az iksz, megmondja ipszilonnak lent, tehát megint egy hét elment, ipszilon megkapta azt az iksztől, hogy lehet konzultációt kezdeni, de egyébként írjátok le, hogy mi a francot fogtok választ adni neki, jóváhagyás szempontjából küldjétek föl ide iksznek megint, iksz majd megmondja, hogy ez a válasz helyes-e a konzultáción, és akkor innen jöhet be az a rendszer, amiről te beszélsz Tibi, hogy mi akkor kezdjük, lehet konzultációt tartani, megvan, hogy mit mondunk a konzultáción, de egyébként az, hogy én ott mint szakszervezet esetleg, vagy üzemi tanács, ettől eltérő véleményem lesz, vagy meg akarok fogalmazni bármit, ezt senki nem akarja figyelembe venni. És egyébként majd levelezzük le azt, hogy jogosult vagyok-e ott lenni a konzultáción vagy nem, és eltelt egy hónap, és semmit nem csináltunk abban a témakörben. Tehát abszolút gyakorlatiatlannak látom ezt az egész folyamatot. És bocsánat, nem megbántva senkit, ha ez tényleg így, humánosok – most úgy egy blokkban mondom –, én nagyon bízok Attila, hogy nem ezt az irányt akarjátok képviselni.
VSZ: Csak egy kis gyakorlati részében, hogy világos legyen. Tehát én értem Tibor, hogy ne legyen konzultáció, de a konzultáció pont egy olyan szakszervezeti jogosultság, ami valamilyen szinten megmaradt abban a tekintetben, hogyha a munkáltató olyan intézkedést foganatosít az adott szolgálati helyen, ahol a védett tisztségviselőnk jogosult az adott intézkedéssel szemben konzultációt kezdeményezni, az adott szituációt föl kell függeszteni. Tehát a munkáltató ne hozzon olyan intézkedést, hogy konzultációt kell kezdeni. Ez az egyik. Másik, védett tisztségviselő vagyok, bármilyen csomóponton. Ha jól értettem a szavaidat, benned van egy, tehát azt mondtad, hogy ennek úgy kell működni, hogy benyújtom a konzultációs igényemet, és meg kell állapodni a munkáltatónak és nekem, mint védett tisztségviselőnek. Hiszen leadjuk január 1-jén a munkáltató számára, hogy ki az, aki konzultációra jogosult az adott szolgálati, vagy csomóponti helyeken. Nyilvánvaló, akkor azt nem kell nekünk ötvenötször megjelölni az adott konzultáció idején. Tehát tudjátok, hogy az adott szolgálati helyen a védett tisztségviselő konzultációra jogosult. Beadja az igényét az adott intézkedéssel szemben, akkor nekünk ezt most le kell közösen beszélgetnünk, mármint nekem, mint konzultációra jogosultnak, meg mint munkáltatói jogkörgyakorlónak, hogy melyik nap lesz mindkettőnk számára jó? Mert most én megjelölök egy napot, mint konzultációra jogosult, pont azt a munkanapot fogom kijelölni, amikor épp szolgálatban leszek. Semmi gond, ha a
55
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. munkáltató el tudja intézni, hogy a munkavégzés alól mentesít, valakit betesz arra a munkakörbe helyettem, akkor le tudjuk folytatni kéthárom órában az adott problémáról a konzultációt. Mi van akkor, hogyha te úgy döntesz, hogy neked ez a nap nem jó, és visszadobod nekem a konzultációs időponti javaslatodat, hogy szabadidő, ami nekem szabadidő, és én meg vissza fogom dobni, hogy megint nem jó. Tehát ezzel lehet itt szórakozni, ezzel a konzultáció dologgal, hogy kinek mikor jó, de közben ennek van egy olyan jogszabályi háttere, hogy föl kell függeszteni az adott intézkedést is hét napra. Tehát ezzel lehet, majd gondolom a bíróságon kell, vagy lehet, erre a dologra majd tényleg pontot tenni, hogyha ezek az értelmezések ennyire el fognak torzulni. Eddig működött ez a történet elég jól. És az a baj a fordulószolgálatnál, hogy a fordulószolgálatos kollegára pont nincs normálisan kivetítve. Ott vannak pihenőidők, be kell tartani a munkavégzés utáni, munkavégzés előtti szabályokat, hogy fogod beleilleszteni a konzultációt ebben a témakörben? Ez az anyagból nem derül ki, és nekünk ez az aggályunk. Köszönöm.
Munkáltató: Szerintem kicsit figyelni kellene, meg nem kellene fantáziálni. Úgyhogy semmi ilyet nem mondtam Gyula, hogy ki jogosult elmenni. Az jogosult, akit odaküldtök. Kérdés, hogy el tud-e menni majd a konzultációra, hogyha nem fogod lejátszani. Hogy el tud-e menni. Nagy különbség van. Itt a Balázs már kezdte pedzegetni. Azoknál kevesebb problémát fog okozni, akiknek tartós kikérése van, mert ott nagyon egyszerűen megoldod, bejelented, elmegy, és lesz igazolás, jóvá lesz írva. A probléma nem ezeknél van. Azoknál van, akik nem tartós kikértek. Ott bizony ezeknél le kell játszani. Mert egyébként pontosan arra való tekintettel, hogy van a hétnapos felfüggesztési határidő, ez nem azt jelenti, hogy a munkáltató korlátlanul rendelkezésre áll. És hol van az előírva, hogy egyébként teljesíteni kell a szakszervezeti tisztségviselő minden kívánságát, és arra az időpontra kell kitűzni, ami neki megfelel? Ezt még például nem hallottam, hogy az mondjuk érdekli-e a másik oldalt, hogy adott esetben a munkáltatói jogkörgyakorlónak van-e ideje például. Mert ő oda mást nem küldhet nagy valószínűséggel, mert ő hozta az intézkedést. Szakszervezeti oldalról meg pont ez a lényeg, hogy elvileg bárkit odaküldhet a szakszervezeti oldal, aki jogosult az ő képviseletére, adott esetben nem feltétlenül csak az adott, megjelölt tisztségviselő, nem feltétlenül csak az adott szinten megjelölt tisztségviselő. Ez az egyik része a dolognak. Másrészt meg, teljes mértékben mondhatom azt, hogy nyilvánvalóan okozhat munkaszervezési problémát főnöki oldalról is pontosan azért, hogy nem fog az egész szolgálat alatt konzultálni a szakszervezeti
56
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. tisztségviselővel. Tehát nagy valószínűséggel ez úgy nem fog működni, hogy konzultáltunk 15 percet, mint ahogy eddig működött, és akkor munkáltatóval való konzultáció elszámolva 12 óra. Erről szól a történet, kedves uram. Nyilvánvalóan valamifajta megoldást kell találni, de erre mondtam azt, hogy meg lehet találni a megoldást, és ezért kell egyeztetni a konzultációs időpontban. Az a kisarkítása volt a dolognak, hogy adott esetben hogyha elkezdenek a felek bohóckodni, akkor a vége az lesz majd, hogy lesz egy egyoldalú konzultáció kitűzés, és el fog telni a hét nap, és nem lesz konzultáció, és be lesz rekesztve a konzultáció. Nagy valószínűséggel nem ez a cél. Nem ez a cél nagy valószínűséggel, hanem az, hogy legyen egy értelmes időpont. Most lehet bólogatni, csak az a röhej, hogy most nektek nem tetszik amit én mondok, nekem meg nem tetszett az, amit mi hallottunk erről az oldalról, hogy akkor majd állandóan konzultálni fogunk, mert nekünk ehhez jogunk van, és akkor majd ilyen jogcímen. Mert mi meg ezt hallottuk. Erre meg ezt tudom mondani. Meg azt gondolom, hogy nem ez az út, nem ez a megoldás, hanem ha tényleg van miről konzultálni, akkor megfelelő időpontot kell tartani, és ne arról szóljon a dolog, hogy ki, hogy tol ki a másikkal, mint amit az Imre is említett már, hogy a vezénylő úgy vezényelgette, hogy lehetőleg nem. Sőt, hogyha alaposan megnézitek, pont arról szól a történet, hogy lehetőleg arról szóljon a kialakult a gyakorlat, hogy lehetőleg tervezettek legyenek ezek a dolgok, és már 23-a előtt betervezettek legyenek ezek a dolgok, hogy lehetőleg már a vezénylést úgy tudja megcsinálni a vezénylő tiszt, hogy ezt kalkulálja akár a munkaidő-kedvezményt pontosan azért, hogy nekünk is olcsóbb. Nem arról szól a történet, hogy minél többe kerüljön, hanem hogy ne legyenek átvezénylések, hagy ne soroljam.
Munkáltató: Én szeretnék még mondani. Teljesen lehetetlen fölfogni azt, hogy mondjuk normálisan csináljon mindenki mindent? Tehát hogy nem feltételezni azt, hogy az ember a szakszervezeti tisztségviselő 15 perc konzultáció után 12 órát akar elszámolni és a munkáltató egy négyórás konzultációt egy órában akarja. Ez teljesen lehetetlen? Tehát itt mindenféleképpen az kell, hogy egymás ellen és egymás ellen húzni ezeket a dolgokat, és mindenki azt feltételezze, hogy én, mint munkáltató meg akarom szívatni a szakszervezetet, és a szakszervezet mint munkavállalói képviselet, meg akarja szívatni a munkáltatót? Tehát egy kicsit én úgy gondolom, hogy arrafelé kellene elmenni, hogy próbáljunk már meg egy kicsit normálisan, kompromisszumképesen dolgozni. Próbáljunk egy kicsit megbízni egymásban és nem arról szólni ennek az egésznek, hogy hogy szívassuk a másikat, és milyen rossz szájízzel, és
57
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. rossz feltételekkel, vagy feltételezzük azokat, hogy csupán arról szólna ez az egész, hogy szívassuk meg a másikat. Normális keretek közé kellene vinni ezt az egész dolgot, normálisan leírni, normálisan el kell rendezni, mert kaotikus helyzetek vannak. Én nem szeretném azt, hogy megszívatni a munkavállalót azzal kapcsolatosan, hogy akkor ezt szeretnénk tisztán látni, szeretném látni azt, hogy ez mennyibe kerül a munkáltatónak, szeretnék egyértelmű szituációkat. És nektek is az az érdeketek, s nekünk is az az érdekünk, hogy ezt tisztán tudjuk látni. Hogy ti hogy látjátok, tinektek mennyiben, ti hogy tudjátok fölhasználni a munkaidőkedvezményt, hogy tudjátok a munkavállalóitokat, vagy a tisztségviselőiteket rendezni. És mi is azt tudjuk látni, hogy mennyi, hogy viszonyul a munkáltató a munkavállalói oldalhoz. Csupáncsak erről szól az egész, és nem arról, hogy egymást szívassuk. Ezt kellene fölfogni. Jó?
Elnök: Balázs és utána Robi.
VDSZSZ: Igen. Idézem az Mt-nek egy passzusát, a 270.§-t. Csak azért, hogy szerintem azt gondolom az Attilával nyitott kapukat döngetünk. Ugyanis a munkavállalót a szakszervezeti érdekképviseleti tevékenység ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. Ez rendben van. Most jön itt amiről vitatkozunk. Továbbá a 273.§ (3)–(4) bekezdés szerint megjelölt munkavállaló, tehát ezek a védettek, akik számosan kevesek, nagyon kevesek, mentesül a munkavégzés kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartalmára. Tehát itt a védett tisztségviselők dolgáról van szó, kizárólag. Senki másról, ugyanis csak az mentesül a munkavégzés alól. Na. Most ebből azért az is következik, hogy itt olyan hú de nagy visszaélésekre nem is kerülhet sor, még akkor sem, hogyha a szakszervezet irdatlan módon elvetemült. Én azt is elmondtam az előbb, hogy a mi álláspontunk az, hogy az ügy akkor igényel rendezést, hogyha a konzultáció munkaidőben történik. Hangsúlyozom, ha munkaidőben, a védett tisztségviselő munkaidejében történik. Hiszen az az utasítás tervezet amit kiadtatok, nem rendezi, hogy mi van a konzultáció előtt és után. Nincs rendezve. Ha az az elv, amit az Attila elmondott, hogy korrekt, normális viszonyok között történjenek a munkaügyi kapcsolatok, akkor ezt rendezni szükséges. Úgy, hogy ne sérüljön a konzultáción résztvevő érdekképviselőnek az érdeke emiatt, hogy ő konzultáción vesz részt. A konzultációt értelemszerűen általában a szakszervezet kezdeményezi, javasol időpontot. Micsoda feltételezés, hogy az megy oda, aki akar? Nem értem, miért mondja ezt a Bíró Tibor, hogy az
58
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. megy oda, aki akar, mikor megvan, hogy bárki odamehet, de megvan, hogy kit illethet meg csak a munkaidő-kedvezmény. Az tudott. Azt a munkáltató tudja, mert be van neki jelentve, Tibor, be van jelentve, hogy ki a védett tisztségviselő. Csak őt illeti meg a munkaidőkedvezmény. Ha más is odamegy a szakszervezet részéről, mert odamehet, az már a szakszervezetnek, illetőleg a tisztségviselőnek a búja-baja, hogy hogy oldja ezt meg. A munkáltatónak ahhoz valóban semmi köze. Tehát itt egy emberről van szó egy szolgálati helyen. Egy emberről. És azt is ellehetetleníteni egy ilyen magyarázhatatlan, bocsánat értelmezhetetlen utasítással, bár ez még csak tervezet, ez nem megy. Azért kértük azt, és tényleg röviden kértük, hogy ezt a kérdést, tehát még egyszer, a munkaidő alatti konzultáció dolgát kell elrendezni. Mi biztos nem kértük azt, hogyha valaki a konzultáció, és nyilván a joggal nem gondolom, hogy visszaél a munkáltató, vélhetően nem fogja szándékosan olyan időpontra tervezni a konzultációt, mert nem fog éjfélt megjelölni, mert magával sem feltétlenül akar kiszúrni, ha csak nem éjjeli bagoly az illető. Az megint más dolog. Vagy bagoly… az kitűzheti, de hát akkor éjjel beszélgetnek, jó. Tehát nem. De hogyha valaki ezt a rendelkezést komolyan veszi, akkor azt csak akkor teheti meg, hogyha ez nem azt sugallja, ami itt elhangzott, hogy legjobb lesz, ha nem is kezdeményez, mert el lesz lehetetlenítve. Olyan sérelmet kell viselnie, amit nem fog megcsinálni. Ez nektek sem lehet érdeketek egyébként, hogy ezek a konzultációk vagy ne történjenek meg, és akkor az legyen, amit a munkáltató elképzel jól, rosszul, mert ha még jól, az hagyján, de ha rosszul, az nem lenne jó, vagy pedig formalizáltak legyenek. Nem. És még egyszer nem túl gyakran vannak a tudomásom szerint a szolgálati helyeken konzultációk. Mikor vannak? Ha helyi függeléktárgyalások léteznek, azok bonyolódnak, utána hosszú ideig semmi. Esetlegesen fordaváltozásokkor, munkarendváltozásokkor, ott meg amúgy is ugye benne van a Kollektív Szerződésben. De ezek viszonylag ritkák, és még egyszer, egy embert érint. Egyet érint. Most gondolj bele, van egy csomópont, mit tudom én több száz emberrel, két ember tényleg, aki jogosult Kollektív Szerződésre, két vagy három embert érint. Ez aztán ha valami, ez biztos nem fogja romba dönteni a vasutat. Ha csak ezen múlna a vasút sorsa, akkor én el is tekintetnék a konzultációtól. Én itt lemondanék róla, a magaméról, hogyha csak ezen múlna. Szóval, nem értem, egy olyan problémából kerekedett több mint, hát nem is tudom, már legalább másfél órás diskurzus, ami azt gondolom, nem probléma. Ami azt gondolom, nem probléma. Hát, hogy ne lehessen megoldani azt, hogy hogy lehet eljutni a konzultációra, és hogy lehet onnan visszajutni a munkahelyre, ez miért megoldhatatlan, ezt nem értem. Egy ember vonatkozásában, szakszervezetenként. Egy ember vonatkozásában, hangsúlyozom. Ez nagyon fontos dolog. És ami nem is naponta van. Hát ne keverjük már a szezont a fazonnal.
59
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. Tehát még egyszer, ha van egy konzultáció, mondjuk a helyi függelékről, és egy szakszervezet részéről odamegy tíz ember, mert oda akar menni, abból kilenc a saját sorsát rendezve megy oda. Semmi köze hozzá a munkáltatónak. Érted? Vagy munkaidő-kedvezményt kap, ha van annyi, vagy kivesz szabadságot, vagy álruhát ölt, és akkor álcázza magát, nem tudom. Érted? Egy ember az, és az se bárki, hanem a védett, azt meg tudja, hogy ki, a munkáltató. Felismeri. Ha nem, akkor elkéri a személyi igazolványát, hogy ki a védett, jelentkezzen. Ja, tényleg, te vagy lejelentve, jó. Ha addig nem látta volna. Ez ilyen egyszerű. Persze lehet ezt bonyolítani. Hát a Tibor, ahogy észreveszem, a Háború és békének a harmadik kötetét is megírhatja ebben a témában, mert kettőt már elmondott. Most a harmadikat meg megírja. Inkább megírja, az jobb lesz, mert akkor megmarad az utókornak.
Munkáltató: Na, majdnem így van, csak megint azt mondom, hogy kicsit pontosabban, és jobban kellett volna figyelni. Az, hogy bárki odamehet, a bárkit, azokról volt szó a bárkik közül, akik megjelölt, védett tisztségviselők. Tehát ez azt jelenti… nem arról van szó. Azok mehetnek oda nyilvánvalóan, aki a szakszervezet képviseletére jogosult. Az, hogy egyébként meg kinek minősül a nem munkavégzése, munkáltatóval való konzultációnak, az meg a megjelölt körből kerülhet ki függetlenül attól egyébként, hogy az adott telephelyen van-e megjelölve, vagy nem az adott telephelyen van, mert ott nincs előírva, hogy adott telephelyre csak az mehet, aki az adott telephelyen van, mert akkor lehet, hogy a Béla se ülhetne itt. Semmi mást nem mondtam, csak erről beszéltem… én se beszéltem róla eddig se.
VSZ: …attól függ, hogy hol van a konzultáció. Mert ha védet tisztségviselő, amit a Balázs mondott, a védett tisztségviselő Békéscsabán van, és a főnök is ott van és ott fog konzultálni, akkor visszamegy dolgozni. Ha meg át kell neki menni Szegedre, akkor erre mondjatok ti valamit, hogy hogy akarjátok elszámolni.
Munkáltató: Kedves János, a mi problémánk nem az a probléma, ami neked probléma. Neked az a probléma, hogy mi lesz az utazási idővel, itt meg az a probléma, hogy mi lesz azzal a két
60
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. órával, mert be kell hozni majd egy embert. Nem két órára, mert két óráig nem foglalkoztathatod. Ezt kell megoldani erről az oldalról. Hogy érthető legyen.
Munkáltató: Ha szabad, nem éreztem de úgy, de most már úgy érzem, hogy én is szeretnék hozzászólni a Háború és béke negyedik kötetével. Kedves kollegák nagyon őszintén szeretnék mondani valamit. Egy dolgot elkentünk. Még pedig azt, hogy nem biztos, hogy az az ember, akiről tud, az fog ott konzultálni. Vagy az ott megjelölt ember nem megy máshova konzultálni, mint például ide, vagy bárhova. És nemcsak az állandóra kikért, mert szokott itt lenni népes érdeklődő közönség. Még egyszer mondom Balázs, jogotok van hozzá. Tehát az első dolog az, hogy nem biztos, hogy az adott telephelyen megjelölt ember az adott telephelyen fog konzultálni. Egyszer. Másodszor, bizony az a helyzet, hogy a kettő óra konzultáció, az kettő óra konzultáció. Azt gondolom, hogy abban lehet egy korrekt dolgot tenni, nyilvánvaló nem kell sakkórával, mint annak idején Katona János ugye, mérni az időt, meg hasonló dolgokat, meg kiejteni a kézfogást, meg közben az öt perc szünetet, hanem ha meg van hirdetve 10-től és 13 óráig tart, akkor 13 óra. Mi volt korábban? Oda lehet nyomni egy papírt, öreg, szevasz, nagyon örülök, hogy találkoztunk. 12 óra? Jaj, nagyon jó. El van számolva. Ez annak a pár embernek az esetében sem mehet, és ez elvi kérdés, akit mondasz, hogy nem olyan sok, és ezzel egyetértettem, amit mondtál, Balázs. Hogy mi lesz a sorsuk? Na ezért kell levelezni. Mert ha nem tud visszamenni dolgozni, hanem be kell jönnie, haza kell mennie, aznap már nem is fog bemenni, bizony arra szakszervezeti munkaidő-kedvezményt kell írni.
PVDSZ: Na, szóval az a probléma, hogy ez nem derül ki az utasításból. Lehet ez az álláspont is. A helyzet az, hogy ez ugye nem nekünk íródott, ez a szolgálati vezetőknek íródott, akik elolvasva ezt, gyakorlatilag saját fantáziájukra bízva egyik így, másik úgy, azt csinál, amit akar. Tehát lesz olyan szolgálati vezető, aki számára természetes, hogyha mondjuk félóra, mert az nem sok, utazási ideje van a munkavégzési kötelezettséggel terhelt, de konzultációra meghívott, mert ugye azt se szabad elfelejteni, hogy a munkáltató is kezdeményezet ilyet, konzultációt, mondjuk egy helyi függeléktárgyalás során, azt mondja, hogy ezt az egy plusz órát én rárakom. És megteheti, mert a te utasításod alapján megteheti. A másik meg azt mondja, hogy azt csinálsz, amit akarsz, ott az egy óra. Úgyis dönthetek akár, hogy igazolt, fizetetlen távollét, mert ugye tudok róla, meg lebeszéltük. Ezt csinálja. A harmadik amazt csinálja. Nincs
61
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. erre vonatkozóan eligazítás. Annyi van ráírva, hogy rendeltetésszerűen kell a jogot ugye gyakorolni. De semmit…
Munkáltató: Bocsáss meg, ne haragudj, kénytelen vagyok már beleszólni. Mit kell ezen magyarázni, ha megadja a törvény, hogy mi a konzultáció időtartama? És erre azt mondjuk, hogy ezt tekintse rendeltetésszerűen, tehát ne mérjen sakkórával, ne vegye ki a köszönést, ne vegye ki a búcsúzkodást meg a nem tudom mit, hanem mondja azt, hogy 12,47-kor befejezték, tíz órától, akkor három óra volt. Ennyi a konzultáció. Pont.
Munkáltató: Elnézést, egy kérdést szeretnék… János, megértettük. János, ha megengeditek, még egy dolgot szeretnék, megközelítésbeli kérdésként. Most arról beszélünk, hogy van egy bonusz idő, amit a jogalkotó a munkaidő-kedvezményen fölül betett a rendszerbe. Ez a bonusz idő, ez egy többlet. Ez mentesíti a munkaidő-kedvezményt. Ez azon felül van, a jogalkotó ezt pluszként tette be. Most ez a pohár félig van, mert a konzultáció időtartamára szól. Most arról beszélünk, hogy ez a pohár hogy legyen mondjuk tele, vagy hogy lehetne ezt a poharat tényleg abban
a
minőségben
tartani,
ami
a
rendeltetésszerű
joggyakorlásnak
megfelelő
szempontjából. Tehát bocsánat, tehát tegyetek javaslatot, mi azt mondjuk az Mt. alapján, hogy a konzultáció időtartamára szól az Mt. Mi ettől eltérni nem tudunk. Tehát a köztes időről kéne valahogy javaslatot tenni, hogy akkor azt hogy mérjük, hogy állítsuk be, és mit kezdjünk esetleg az utazási idővel. Tehát nem olyan bonyolult most már a probléma. Jó. De a pohár félig van, továbbra is azt mondom, és ezt nézzük jobbról, balról.
VSZ: Azt gondolom, ezen a soron elég nagy takarékossága volt a munkáltatónak. Szóval, ebben nem kellene még metszegetni még tovább órákat, tizedeket, ezredeket, mert jelentős haszonnal bír a munkáltató. Ezt ti nagyon jól tudjátok. Gondolom, már leszámoltátok ezt magatokkal.
Munkáltató: Ne tessék már ilyet mondani. Milyen haszonról tetszik beszélni kedves Alelnök úr? Hát ne tessék már olyan kötelezettséget ránk testálni, ami nincs. Tessék már megnézni,
62
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. hogy miről szól a konzultáció. Nem azt mondja, hogy az adott szakszervezeti tisztségviselővel kell, a szakszervezetet illeti meg a jogosítvány. A szakszervezetet. Tehát olyanokat akarsz figyelembe vetetni, amit nem kell figyelembe vennünk. Tehát ezek, amiket te mondasz, ez nem a mi oldalunkon fölmerülő probléma. Ne velünk oldasd meg azt, amit neked kell megoldani.
VSZ: A szakszervezetek, azok tagokból, tisztségviselőkből áll és így tovább. Ezt te ugyanúgy tudod, mint én. Most már védett tisztségviselőkből áll. Lehet az a döntés egyébként. Hát írjátok le ezt az utasításban. A munkáltató azt vállalja, hogy amikor konzultáció lesz, akkor ahol a szakszervezetek megjelölték a védett tisztségviselőt, ott kezdődik el a konzultáció abban az időpontban, amikor ő szolgálatban van. Tíz órakor kezdődik, 12-kor vége, 12.03 perckor már csinálja azt a tevékenységet, ami az ő munkakörébe tartozik. Hát akkor ezt írjátok le az utasításban. És ez egyértelmű, ezt mindenki tudja kezelni.
Munkáltató: Jó. Akkor én írásban kérném ezt a javaslatot a szakszervezetektől. Szeretném kérni legkésőbb péntekig, és akkor ennek megfelelően tudok választ adni rá. Jó? Írásban szeretném kérni, hogy mi a javaslat. Jó? Most lezárnánk, és akkor visszatérünk jövő héten erre a témára. Jó?
Elnök: Még ehhez a témához szeretnél, István? Mondjad.
Munkáltató: Eddig nem szóltam hozzá, de arra kérném itt a munkáltatói oldalt, hogy próbáljuk ezt az utasítást bármilyen formában történik is, ennek elmozdulása pozitív, vagy negatív formában az SAP-hoz gyakorlatilag hozzáigazítani ebben a dologban. Mert azért fölmerülnek problémák. Nem nagyon ismerem az SAP-t, de beszéltem olyannal, aki találkozott olyannal, aki már látott ilyet, hogy azért mondjuk például egyetlenegy példát mondok, hogy mondjuk egy munkakezdés az SAP-ban egy 24 órában csak egyszer van. Ugye? És ez is felveti ezt a problémát, hogyha mondjuk valaki nappalos, és elkezdi a munkát, akkor a következőben azért érdekes dolog beletenni. Biztos, hogy… hibát fog írni, hogy még egyszer kezdek egy munkaidőt, munkakezdést ebben a dologban. Ez az egyik. A mai példa meg nagyon jól mutatja, mi van
63
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. akkor, ha a munkáltató azt mondja, és mindenki tud mindenről, a munkáltató azt mondja, hogy 10—14-ig tart konzultációt, és ebben mondjuk az utazási kedvezmény kettő oda, kettő vissza, erre ad a szakszervezet a munkavállalónak kikérőt ebben a dologban, és mint a mai nap mutatja, eltér a konzultáció időpontja az előzőleg meghatározottak szerint. Ezt is hogy kezeljük az SAP-ban, és akkor próbáljuk eztet valamilyen gyakorlati formában mondani. Mert egyébként a mostani elszámolással, ha az SAP-ban van gond, ez még nagyobbat fog okozni. Köszönöm.
Elnök: Úgy érzem, még ez a téma még meg fog érni egy misét, úgyhogy biztos lesz ebben még egyeztetésünk. Mehetünk a 3. napirendre? Kérdezem a munkáltatót…
Munkáltató: Hát mehetünk. Mi ugyan nem tudunk az SAP-ban gondokról, de ezek szerint vannak, csak István sem árulja el, hogy mi az. De mehetünk, természetesen tovább. Ez nem lesz probléma…
Munkáltató: …biztos ilyen, de megnézték azok, akik értenek hozzá. Az ő javaslatuk ebben már benne van, mert nem mi találtuk ki. Én se vagyok ebben szakértő, de olyanok nézték meg, akik a legmagasabb szinten foglalkoznak vele.
Munkáltató: Két munkaidőkezdés lehet, hogy nem, egy távollétet be lehet tenni a munkaidőbe, és akkor ez már kezelhető.
Elnök: Jó. Akkor 3. napirendi pont, a VSZ felvetése volt a 2013. január 1-től bevezetésre kerülő pénzügyi tranzakciók illetékével kapcsolatos javaslatnak a megtárgyalása lenne. János.
VSZ: Eltekintek attól, hogy most egy népnyúzó beszédet mondjak, hogy a kormány újabb milyen népnyúzó akciót szándékozik végrehajtani, ezért leegyszerűsítem a kérést, valóban az, amit átküldtünk levélben. Történt egyszer már ilyen a munkáltató életében, emlékszem,
64
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. emlékszünk közösen, talán Endre is, hogy akkor, amikor a kártya bevezetésre került, a VBKJban a kártya használatáért egyfajta VBKJ-ban egy ötezer forintos többletet tudtunk elérni. Most egy újabb sarc fog a munkavállalókra… az az igényünk és az a szándékunk, hogy a munkáltató ezen a soron egyfajta kompenzációt hajtson végre. Ennek a mértékére mi nem tettünk javaslatot. El tudjuk fogadni, hogy ez ne ma, ne holnap, hanem mondjuk az év végi tárgyalás során a VBKJ-nál tegyünk bele egy olyan emelésmértéket, aminél megpántlikázzuk, hogy ez a tranzakciós adó címet viseli. És annak az ellenszolgáltatásaképpen tudjuk kezelni. Nekünk az a javaslatunk, hogy hasonlóképpen, mint a kártya alkalmazásánál, egyfajta tranzakciós adó fájdalmának enyhítésére a VBKJ mértékét emeljük meg.
Elnök: Jó. Köszönöm. Tehát akkor a VSZ visszalépezett a kezdeményezésében…
VSZ: Dehogy léptünk vissza.
Elnök: A kifizetőhelyekre vonatkozólag. Én úgy értelmeztem, hogy akkor a kafetériában szeretnétek ezt kérni.
VSZ: Természetes. Hogyha a munkáltatónak, hát két javaslatot küldtünk el, hát ha a munkáltatónak az a szándéka, hogy a kifizetőhelyeket vissza fogja állítani, akkor nem fogunk ellene tiltakozni, mert ez természetesen szívünkhöz közelebb állna, de el tudjuk fogadni azt, hogyha ezen a soron egy fajta kompenzáció… ezért mondtam, hogy le fogom rövidíteni a hozzászólásom, de nem sikerült ezek szerint.
Elnök: Tehát akkor én félreértettem. PVDSZ.
PVDSZ: Én a témával kapcsolatban kérdeznék. Azt kérdezném meg, hogy jelenleg a MÁV-nál körülbelül nyilván darabra, vagy főre nem tudjátok megmondani, hány olyan ember van,
65
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. akinek a munkabérét nem bankszámlára utaljátok, hanem postai úton kapják. Nincs ilyen munkavállaló. Akkor a következő kérdésem… akkor az a következő kérésem, amennyiben a munkavállaló nyilatkozatot tett az illetékes szervek felé, hogy értesítem a munkáltatót, hogy bankszámlaszerződésemet megszüntettem, a jövőben kérem ilyen és ilyen postacímre utalni munkabéremet, akkor mit… egyáltalán, volt-e már ilyen. Mert én egy, kettő embernek már javasoltam ezt, nem tudom, hogy megtörtént-e. Mert folyamatosan a szakszervezetek nyomás alatt vannak a bankszámlaköltségek tekintetében, ugye. Tehát mit lép erre a munkáltató, van-e erre kiadva valami rendelkezés, és egyáltalán mi ezzel kapcsolatban a jelenlegi gyakorlat. Köszönöm.
Elnök: Munkáltató.
Munkáltató: Hadd kezdjem a Robi felvetésével. Valószínűleg hátrányos jogkövetkezmény kiszabására fog sor kerülni ebben az esetben legalábbis, ugyanis a törvény egyértelműen rögzíti, hogy milyen módon lehet, vagy kell munkabért kifizetni. Kollektív Szerződés meghatározhatja ezt. Márpedig nálunk Kollektív Szerződés, mint munkaviszonyra vonatkozó szabály az 59.§-ban azt mondja, hogy a munkabért havonta utólag egy ízben, a tárgy hót követő 10. napig, tehát a héten még reménykedhetünk ebben az áldásban, átutalni, a munkavállaló által előzetesen megadott pénzintézeti számlájára. Ezt is már kielemeztük, nem több számlára, ugyanis egyesek hitelintézetnek tekintették a MÁV-ot, és tízet az ELMÜ-nek, tízet az izének, és akkor még nem utaltam Bátori úr igényeire, amik egyébként alaposaknak fognak minősülni, de egy évben egyszer majd, az adatvédelmi törvény alapján is a többletköltségekről nem beszéltünk, ami ennek kapcsán fölmerül. Tehát pénzintézeti számlájára kell utalni, azaz ha valaki ezt megtagadja, volt már erre példa, hogy megszünteti a számláját, meg minden hónapban új bankot választ, ahol éppen még nem ismerik, hogy ő már törvényen kívül helyezte magát bizonyos okok miatt, akkor ebben az esetben munkaviszonyra vonatkozó szabályt fog sérteni. Az a kérdés, hogy szándékosan, vagy gondatlanul. Tehát ebben az esetben azt gondolom, hogy a munkáltató mondjuk egyrészt megpróbálja kiutalni, ha nem sikerül, akkor utána majd letétbe fogjuk helyezni a munkabérét. Egyúttal pedig szerintem eljárást kell vele szemben egyértelműen kezdeményezni. Én legalábbis más utat nem látok. Ez lett volna a válasz erre. A VSZ felvetésére, János… munkaviszonyra vonatkozó szabályt sért a
66
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. magatartása. Igen. Tehát neki lennie kell. Oké. Azért mondom, hogyha nem tudjuk hova kiutalni, akkor letétbe fogjuk tenni, és valószínűleg lesz addig munkabére, amíg nem jelent be bankszámlát. Ez biztos. Jó hát ez az ad abszurdum, na. Oké. A következő, a VSZ levelében némi önellentmondást vélek fölfedezni. Oké. Azt mondja, hogy az elmúlt években számos pénzintézet rendelkezett olyan konstrukcióval, ahol nem volt számlavezetési, átutalási, éves kártya és a… hát akkor mire kapták a VBKJ rendszerből a János által említett pénzt? Hosszú éveken keresztül élvezték ennek a hasznát. Hát azt mondtad, hogy közösen emlékezzünk, és én magam is szerettem volna hivatkozni, hogy arra való tekintettel lett, én azt is megmondom, ötezer forinttal megemelve annak idején, hogy bizony ennek vannak díjai… igen. És azóta… igen. Hadd mondjam végig. És azt mondod a levélben, hogy nem is voltak ilyen díjak minden esetben, tehát van olyan konstrukció. Tehát akkor én azt gondolom ebben a körben munkáltató részéről, és ezt most akkor viccen kívüli hivatalos álláspontnak lehet tekinteni, hogy azonkívül egyébként, hogy nem tudom, hogy milyen műveletek lesznek drágábbak a munkavállaló számára egyébként, mert mondjuk a készpénz felvétel, nyilván változnak a konstrukciók, de én szeretném jelezni, kizártnak tartom, hogy valakinek ötezer forintnál nagyobb költséget okozna az éves kártyadíj, a munkabérének a felvétele havonta, és minden egyéb. Tehát azt gondolom, hogy még mindig azon belül a nagyvonalú munkáltatói gesztuson belül vagyunk, amikor a VBKJ keretet annak idején erre hivatkozással megemeltünk. Tehát én nem hiszem, hogy valakinek egy évben többe kerülne a kártyafenntartás, a pénzfelvétel egy évben tizenkétszer, mint ez az ötezer forint. Ez kizárt dolog. A másikra nézve pedig, hogy kifizetőhelyek, hát mi végiggondoltuk, nehezen tudjuk azt elképzelni, hogy egy vasúti végrehajtó szolgálatban a munkakörére alkalmatlanná vált, adott esetben fizikainak minősülő munkavállaló be fog majd ülni, és kifizetőhelyet fog működtetni. Tehát ezt végiggondoltuk, mert természetesen minden megoldás lehetne, a törvény ismeri ezt a dolgot. Én ezt azt gondolom, hogy inkább ilyen fölvetés jelleggel jelent meg ez a dolog. De az elsőre meg határozottan azt tudom mondani, hogy valóban, lehet, hogy lesznek nem kedvező hatásai ennek a dolognak, ami a munkavállalónak költséget jelent, nekem és neked és mindenkinek ebből következően. Viszont én azt tudom erre mondani, hogy valóban egyszer ilyen címen volt megemelve. És ha azt ki tudjuk mutatni, hogy ez nem elég erre átlagosan, akkor van szerintem egy helyzet.
Elnök: János és utána Balázs.
67
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07.
VSZ: Én azért nem érzek ebben ellentmondást, amit mondasz, mert akkor, amikor erről a kártyadíjról tulajdonképpen a VÉT-en megegyeztünk, ez egy ősi mohikáni időszakban volt. Utána azért a bankok elkezdtek fejlődni, versenyeztek, és egyre jobb kínálatokat adták, akár még a szakszervezeteknek is külön-külön. Olyan alkukat ajánlottak, ahol ez is ingyenes, az is ingyenes, amaz is ingyenes, és most azzal szembesülnek a munkavállalók, hogy egyfajta tranzakciós adóval akár még a – bár ezt még nem tudjuk teljesen biztosan –, hogyha fizet a kártyával, még azután is bizonyos kártyadíj lesz.
Munkáltató: János, most bocs, ne haragudj, ha fizet a kártyával, azt az összeget tudja kifizetni, amit kifizet.
VSZ: De a pénzmunkás után adót fog szedni. Bár ezt úgy hallottuk, hogy ezt egy pár bank nem fogja áthárítani a lakosságra. De van olyan bank, amelyik már ezt is bejelentette. Tehát én azt gondolom, hogy lesznek ilyen és olyan bankok. Tehát majd a munkavállaló biztos el fogja dönteni, hogy melyik bankhoz akarja tenni, és az bocsánat, lesznek mozgások, mert nem olyan hülyék azért a vasutasok, hogy ne tudják azt, hogy melyik bankhoz tegyék át a pénzüket. Mert hogyha ez, vagy az a bank, aki nagyobb, nagyobb százalékokat szed le, vagy sok minden részét, szinte minden pénzmozgását meg fogja adóztatni, akkor azt gondolom, hogy ebből a szempontból el fogja dönteni, hogy melyiket. A kifizetőhely sem egy istentől eretnek gondolat. Aki elveszíti a munkahelyét, és dolgozni szeretne, az minden munkát elvállal. Tehát a kifizetőhelyek pont… meg kellene nézni akkor azt, hogy vajon mennyi pénzt fizet be a MÁV mondjuk a rehabilitált munkakörök miatt, ami kötelező apanázs. Tehát ez az egyik ilyen dolog. Ha ez több, mint azoknak a munkabére, akiket nem az utcára tesz ki, és ez meg társadalmi kérdés, társadalompolitikai kérdés is lehet, akkor azt gondolom, hogy inkább érdemes itt tartani egy ilyen rendszerben őket, kifizetőhelyen. Ezért gondoltam azt, hogy legyen inkább az a megoldás, hogy a munkavállalóknak és a VBKJ, most lehet ebben külön megállapodást is akár holnap, hogyha erre pozitív a válaszotok, de azt gondolom, hogy mondjuk egy VBKJ emelésében el tudjuk képzelni azt a fájdalommentesítést, amit a tranzakciós adó miatt el kell szenvedjenek az emberek. És ez tény. És most ne a te fizetésedből, meg ne az enyémből
68
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. induljunk ki, hanem azoknak, akik százezer, vagy százezer alatt visznek haza nettót, mert azoknak minden ezer forint az életveszélyt jelenti. És ebben azért nem akarok demagóg lenni, de ezt ti ugyanúgy érzékelitek, mint én.
Elnök: Köszönöm. Munkáltató és utána Balázs.
Munkáltató: Igen. Köszönjük szépen a levelet. A munkáltató érzékeli, és akkor én rövidre zárnám ezt. Munkáltató nem tervezi, hogy átvállalja ezt a költséget. Köszönöm.
Elnök: Balázs.
VDSZSZ: Úgy gondolom, hogy nem túl politikus dolog ezeket a terheket beállítva, a munkáltatót macerálni vele, mert nem fog menni a dolog. Úgy vélem, hogy ezt a csomagot kell nézni, és a bértárgyalásoknál kell ezeket érvényesíteni. Nehéz elérni. Mert nem elvárható tőlük, hogy jön egy kormányintézkedés, és akkor mivel állami cég, ezt így ha úgy tetszik kompenzálja. Lesznek a bértárgyalások nyilván, és akkor ennek figyelembevételével fogjuk a követeléseinket erőszakolni a munkáltatónál. Hát mi a faszt csináljunk mást?
Elnök: Köszönjük. Negyedik napirendi pont. Szintén a VSZ részéről érkezett, az átirányítás és helyettesítés elszámolásával kapcsolatos kérdések rendezéséről. János, szeretnéd szóban kiegészíteni? Gyula.
VSZ: Tehát ezzel kapcsolatban ugye a VSZ küldött egy levelet, de ezen túlmenően azért szeretném ezt az egész kérdéskört egy picit pontosabban megvilágítani. Ugye az elmúlt években azért mégiscsak átalakult a foglalkoztatás ilyen tekintetben, hogy szintek, meg… tehát létszámcsökkentés is beállt a foglalkoztatásban, illetve egyre inkább gyakoribbá vált az a tendencia, hogy munkavállalók több munkakör ellátásra, illetve több szolgálati helyen végzett
69
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. tevékenység ellátására is le lettek vizsgáztatva, nyilvánvalóan azért, mert a létszám ezt kívánta. És ugye ebben az átirányítási, helyettesítési utasításban van egy olyan mondat, az kérdés, hogy a KSZ-ben megállapodtunk, hogy magasabb MMK-ban lévő munkavállaló, hogyha alacsonyabb MMK-ban lévő munkakört lát el, akkor nem jár érte átirányítási díj. De az elmúlt évek során ugye létrejött egy állomási, besorolási kategória, amelyik az MMK-ban is azért elég komolyan különbséget tett egy 3-as, 2-es első csoportú állomás munkavállalói között. És ez sajnos az elmúlt évek során elég komoly bérkülönbözetet is jelentett, hiszen most van tudomásom arról, hogy egy első csoportú állomás forgalmi szolgálattevője, illetve egy harmadik kategóriájú állomás forgalmi szolgálattevői között ugyanannyi szakmai évvel 20—30 ezer forintos bérkülönbségek megjelennek. De alapvetően viszont a technológiában a harmadik csoportú, vagy második csoportú állomás munkavállalóját igenis vezénylik, mondjuk forgalmi szolgálattevőt első csoportú állomás forgalmi munkakörének ellátására. És ugye a mondat az szerepel, ha jól tudom, az utasításban, hogy a kiemelt MMK-n belül nem jár átirányítási díj. A KSZ-ben csak az szerepel, hogy magasabb MMK, alacsonyabb. De itt most nem arról van szó. Van egy 2-es csoportú állomás forgalmi szolgálattevője, és hogyha el kell látni egy első csoportú állomás forgalmi munkakörének a tevékenységét, azonos munkakör, csak az egyik tevékenysége komolyabban meg van díjazva. És mi igazából azt szeretnénk ezzel elérni, hogy vagy vezessék be, ami már egy tendencia volt a szakmánál, hogy tartalékos munkaköröket hozott létre, tartalékos térfőnök, tartalékos vonali tolatásvezető, aki több munkakör, illetve több állomás, telephely munkavégzését elláthatja. Nyilvánvalóan kapott érte egy magasabb munkaköri bért, és mellette volt az, hogy nem kívánnák ezek a munkavállalók, átirányításban nem részesülnek. Tehát megítélésünk szerint az a gyakorlat, hogy egy második, harmadik csoportú állomási munkavállalót bevisznek az első csoportú állomásra, forgalmi szolgálattevő ő is, forgalmi szolgálattevő munkakör, de a kettő között bérkülönbség van az MMK miatt, hiszen az MMK-ban van kiemelt munkabér. Ezt szeretnénk valahogy ebben a kérdésben egy megállapodást kötni, hogy ezek a kérdések azért itt mint egyfajta kompenzálásra legyen lehetőség. Mert nincs motiválva a munkavállaló, illetve hát nem is értem azt a… tehát valahol az egyenlő bánásmód elve is sérül, hiszen egy magasabb, fokozottabb leterheltségű munkát kell ellátni egy alacsonyabb munkaköri bérrel. Ugyanaz a munkakör, csak a leterheltségi szintje teljesen különböző. A helyettesítés kérdésében meg azért vannak problémáink, mert vannak olyan munkafolyamatok, ahol mondjuk több munkavállaló végez el azonos tevékenységet, és nyilvánvalóan az azonos tevékenységnek van egy technológiai ideje. Mondjuk, a vezénylő tiszt. Van négy vezénylő, vagy három vezénylő egy adott szolgálati helyen, 120—130, 60—80
70
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. munkavállaló vezénylését kell neki adott időre elkészíteni, és amikor egy vezénylő kiesik ebből a munkakörből, ne adj isten, kettő, és annak az egyetlenegy munkavállalónak kell elvégeznie dupla annyi létszámra a vezénylési folyamatokat. Képtelen megfelelni ennek a munkaidejében, tehát nyilvánvalóan hazaviszi a munkát. Több szolgálati helyről van erről tudomásom, sőt a vezényléssel kapcsolatban elég komoly háttéranyagom van. Annak idején volt erről szó, a forgalmi igazgató tett egy kijelentést még amikor az SAP-ba belekerült a feladati tevékenység, hogy az SAP-ban rögzíteni kell a vezénylőknek most már az időadatokat, hogy valamilyen bérkompenzációt kapnak, de sajnos ez az ügy meghalt elég régóta. Tehát ebben a kérdésben tudunk egyetérteni. Hogyha egy vezénylő tiszt elmegy az adott szolgálati helyről, és egy másik vezénylő miért nem kaphat ezért helyettesítési díjat? És én tudnék egykét ilyen munkakört, ami még ebben a kérdéskörben szerepel.
Elnök: VDSZSZ, PVDSZ és utána munkáltató.
VDSZSZ: Amit a Gyula elmondott, annak az első felével, az rendben van. Az megint egy feledékenység volt, a kapkodás. Ez épp olyan volt, mint a fizetett ünnep dolga. Akkor, amikor módosítottuk a Kollektív Szerződést, ha úgy tetszik a mi hibánk volt, a kiemelt munkakörök elkerülték a figyelmünket. Ez így van. Most nehogy már gyártsatok hozzá ideológiát, tényleg erről van szó. Mert nyilván, ha akkor ez fölmerül, akkor – nem, hát ez így volt –, akkor az rendezett, hiszen ugye nyilván azért nem másik MMK osztály, mert mit tudom én, iskolai végzettség és más oknál fogva ez a fajta megoldás volt akkor a célravezető, de ténylegesen egy magasabban kvalifikált munkaköri besorolást igénylő tevékenység, aki a kiemelt munkaköröket ellátja a másikhoz képest. Tehát teljességgel osztható, és általunk is támogatott javaslat, amit a Gyula elmondott. A másik dologban, ott csak egy elvi probléma van, hát itt helyettesítés nem merülhet föl, hiszen a saját munkáját… más munkáját nem végzi el. Tehát rossz az elnevezés, ez nem helyettesítés, mert ugyanúgy vezényelt, csak többet. Igen. De az nem helyettesít, na. Mert a munkája mellett más munkáját nem végzi el. Ugyanazt a munkakört csinálja. Mindegy, de attól függetlenül, hogyha a leterheltsége, az a megszokottól jelentős mértékben és tartósan eltér, azt gondolom, hogy érthető, hogy ez a követelés felmerül, és fogadható is kellene, hogy legyen részetekről. Hiszen többe nem kerül, mert amit eddig csinált négy ember, azt ahogy elmondja a Gyula, három vagy kettő végzi el. Tehát a pénzeteknél vagytok, sőt még marad is,
71
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. hiszen nem a három embernek, vagy négynek kell a bérköltségével számolni, hanem annak egy részével csak. Beszéljük ezt meg, és jó lenne, hogyha tényleg ezt rendeznénk.
Elnök: PVDSZ.
PVDSZ: Ugye ennek az 53.§-nak a módosításai is egy olyan KSZ módosítás volt, ami nem az Mt. változás miatt következett be, semmi köze nincs Mt. változáshoz ennek a módosításnak. Nekem egy kérdésem lenne, mégpedig az, hogy egyáltalán mondjuk szeptember hónapban történt-e bármennyi kifizetés ezen a soron. Van-e, létezik-e ma a MÁV-nál mondjuk tíznél több alkalom, ahol ezen a jogcímen, tehát magyarul, történik átirányítás magasabb munkakörbe? Mert én ilyenről nem tudok. Tehát nincs ilyen. Tehát amire itt 10% pótlékot fizettek, ilyen eset a MÁV-nál állításom szerint – nem rendelkezem adattal – a módosítást követően tíznél több esetben nem fordult elő. Nem is értem, hogy miért volt erre szükség. Ugye akkor egy vita volt közöttünk, én úgy emlékszem, hogy ez a 10%, ez azért járt a munkavállalónak, mert a szakszervezeti oldal belement, hogy a munkáltató – hogy mondjam? – korlátozott szervezési lehetőségeiből adódó nehézséget, hogy a törvény adta jogánál nagyobb mértékben használhat ilyen eszközöket, mint jelenleg is, ezért ösztönözve a munkáltatót, hogy ezeket a rendkívüli eszközöket minél kevesebbszer vegye igénybe, és ne a rendkívüli eset legyen az általános, hanem az legyen a rendkívüli, ezért gondoltuk, hogy egy 10%-os pótlék az ilyen esetekben járjon. Ezt gyakorlatilag tartalmilag megszüntettétek. Úgyhogy minekünk az akkori javaslatunk továbbra is fennáll. Hozzáteszem, ugye három eleme volt, hogy miért nem írtunk alá Kollektív Szerződésmódosítást, ebből ez volt az egyik, hogy több olyan ponton is hátrányosan módosult a Kollektív Szerződés, amelyet nem követelt meg az új Munka Törvénykönyve egyáltalán, hanem ahhoz képest egy többlet volt. A másik, hogy ugye nem történik kompenzáció a vasutasok keresetcsökkenésének a kivédése érdekében. Történnek ilyen korlátozott differenciák, kísérletek egyes munkavállalói csoportok tekintetében, amely ugye nem teljes körű, de ez a dolog, ez úgy oldható meg, hogyha visszaállítjuk az eredeti állapotot, és ez a PVDSZ-nek a javaslata.
Elnök: Munkáltató.
72
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07.
Munkáltató: Már én átértékelten a mai VÉT ülésen a saját eddigi szereplésemet, és arra jutottam, hogy sokszor elkapkodott, nem szakmailag kellően körültekintő válaszokat szoktam adni, de most az idő hiányára való tekintettel sajnos megint ebbe a hibába kell essek, úgyhogy elnézést kérek, hogy nem tudom a kellő terjedelemben és érveléssel alátámasztani azt, amit valójában szeretnék mondani, hogyha nem 18 óra múlt volna már el. Három problémakör van fölvetve, nekem eredetileg kettőnek tűnt. A harmadik, a helyettesítés azonos telephelyen azonos munkavállalók között. A következőről van szó. Ebben az esetben, ahogyan Balázzsal egyet kell, hogy értsek, nincsen szó helyettesítésről. Arról van szó, hogy ugyanabból a feladatból, amiből nekem meg kellett csinálni nyolcórányit, most meg kell csinálnom 12 órányit. Erre mondta azt a jogalkotó, hogy három eset van. Annak idején 2001-ben, amikor ezt a szabályt behozták, ezt nem értették a külszolgálatban sem, elmondtuk, azt mondta személyesen a jogalkotó arra felkent képviselője, ha meg tudja csinálni, akkor vagy megszakította magát és mindent megtett és hősként megoldotta a lehetetlent, az éjt a nappallá téve, vagy eddig sem biztos, hogy kellett volna erre a tevékenységre négy ember, ha hárman megoldották, vagy objektíve lehetetlen, és rendkívüli munkavégzés fog fölmerülni. Erre azt fogja mondani, hogy kérem szépen, megcsináltam a sajátomat, itt tőlem el tetszik várni ma, az idő leteltével, hogy még tárgyaljunk erről a dologról… hm? Természetesen. Még egyszer mondom, ha elvárja egyébként, akkor elrendelés nélkül is rendkívüli munkavégzés lesz. Erre bírósági joggyakorlat van. Tehát volt az, amikor elmondták, hogy kérem nekem nem rendeltek el semmit, csak azt várták el, hogy ez holnap reggelre készen legyen. És ezért én ma itt voltam éjjel két óráig, és addig csináltam. Ebben az esetben elrendelés nélkül is rendkívüli munkavégzés lesz. Tehát ilyen esetben, ha ilyen probléma van, ezt tudom mondani. Tehát helyettesítésnek nem tudom nevezni, mert nem az, mert a saját munkakörébe tartozó feladatot lát el. Második dolog visszafelé haladva. Ugye volt szó az a megállapodás, amiről beszéltünk, ugye a KSZ-ben, hogy azonos, vagy magasabb MMK-ba tartozó munkakörnél nincs átirányítás. Ja bocsánat, alacsonyabbnál, elnézést, tehát alacsonyabb, vagy azonos. Tehát ebben benne van a történet, hogyha csak a magasabbra van, akkor az azonos MMK-ban sincs. Nem szeretnék róla sokat beszélni, azt gondolom, hogy ez Kollektív Szerződés kérdése. Ma nem tárgyalunk Kollektív Szerződés módosítást, úgy gondolom. Fogunk még tárgyalni Kollektív Szerződés módosítást, csak nyilván ez egy adekvát kérdés, hogy erre megoldást találjunk. És van a harmadik, amit én a konzultáción értettem meg a múltkor, de most már értem, hogy
73
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. miről szól, amikor a munkakör azonos, csak arról szól a történet, sőt az MMK is azonos, tehát minden azonos, megint csak nincsen sem átirányítás, sem helyettesítés, sem semmi, hanem emberünket beküldik. Ez egy kérdés egyébként, mert ilyen esetben ugye nyilván ha átirányításról lenne szó, akkor a tényleges szerinti díjazást kapná. Balázs, beküldik, másik helyre küldik be, ahol a munkakörben nagyobb, tehát nagyobb pénzű emberek látják el egy nagyobb felelősségű, kiemelt, másik csoportú helyen látja el. Beküldik a munkaköre ugyanaz, mert szolgálattevő mondjuk. Az MMK ugyanaz lesz, viszont elvileg többletdíjazást nem kap. Erre én azt tudom mondani, hogy tekintettel, ránézésre, hogy ez ideiglenes jelleggel tud csak megtörténni ez a történet, bár egyébként érdekes a dolog, mert ugye kiküldetésről van szó, és emiatt lesz ideiglenes jellegű adott esetben. Tehát ekkor lehet ezt a dolgot megtenni. Az a probléma, mert munkajogi értelemben nem átirányítás. De István mindjárt majd folytatja. Én csak annyit szerettem volna hozzátenni még egyszer mondom, hogy azt tehát csak munkajogilag tudod értékelni a dolgot, hogy mi lesz. Lehet, hogy kiküldetés sem lesz egyébként, mert a csomóponton belül fog ez a történet megtörténni. Tehát az a kérdés, hogy minek nevezzük a gyereket. Én munkajogilag csak így tudom értékelni.
VSZ: …tartalékos munkaköröket, aminek pontosan ez volt a lényege. Tartalékos munkakör, több szolgálati hely, több tevékenység, átirányítási díj nélkül és megemelt munkabér. Tehát ezzel a kérdést pillanatok alatt rövidre lehetne zárni, de ez itt most anomália.
Elnök: István.
Munkáltató: Idéznék a besorolási utasításból. Kiemelt munkakör. A személyi alapbér megállapítás tekintetében differenciált szempontok(állomás kategóriába történő sorolás, Munkaköri hierarchia, munkaerő-piaci bérpozíció javítás a regionális területeken, illetve hiányszakmában) szerint meghatározott munkakörök, a szakmai tevékenység alapú munkaköri rendszer szerint, a bérmegállapodás alapján. Az MMK, a munkakörök Hay-módszer alapján végzett értékelése során meghatározott munkaköri érték, amely az adott munkakörhöz rendelt értékelési pontszám alapján került meghatározásra. Ez azt jelenti, hogy a kiemelt kategória, az nem MMK. Tehát ebbe az irányba szerintem nem kéne menni. Aztán még annyit, hogy a
74
Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. november 07. tartalékos, az nemcsak arról szól, hogy több munkakörbe lehet beosztani, hanem arról is, hogy a munkaidő beosztását más időintervallumokra lehet megalkotni. Hát azért nem olyan pici momentum.
VSZ: Az az igazság, hogy most nem biztos, hogy helyes úton leszünk, hogyha elkezdünk jogászkodni, meg a szabályt nézegetni, mert ez egy olyan szakmai probléma, amit meg kellene oldani. Tehát ez a szakmának fontos, hogy ebben valami megoldást találjunk.
Elnök: Hogyha akkor nem lenne a mai napra több hozzászólás, úgy érzem ebből a mai napból már nem futja többre, akkor az elbocsátó szép üzenetet kimondanám, hogy köszönöm szépen mindenkinek a mai munkát, és szép estét kívánok.
Munkáltató: Még egy lenini idézet a végére, amit az elején már mondtam, a hazugság, ha sokat mondjuk, előbb-utóbb igazsággá válik.
75