KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan)
előadó:
Dr. Fábián Attila, egyetemi docens –
[email protected]
Szakirodalom: Lengyel I. – Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. DialógCampus, Budapest-Pécs, 2004. kijelölt fejezetei Solt Katalin: Makroökonómia, TRI-MESTER, Tatabánya, 2001. számonkérés: szóbeli kollokvium
I. BEVEZETÉS
1. A makroökonómia fogalma, története MIKRO kulcsfogalmak:
MAKRO
Növekedés Infláció Munkanélküliség Költségvetési egyenleg Fizetési mérleg egyenlege
haszonélvezője:
GAZDASÁGPOLITIKA
3
John Maynard Keynes, 1883-1946
„A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete” 1936
4
1. A makroökonómia alapkérdései A makroökonómia alapkérdései nem az egyes piacokra, hanem a gazdaság összteljesítményére irányulnak.
Mi határozza meg egy ország össztermelésének, kibocsátásának nagyságát és növekedési ütemét? Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottságot? Miért veszítenek egyes országok pénzei az értékükből, vagyis mi okozza az infláció jelenségét? Milyen tényezők befolyásolják egy ország külkereskedelmi mérlegének (vagyis az export és az import egyenlegének), valamint fizetési mérlegének alakulását? 5
2. Gazdasági modellek A modellezés okai: A valós rendszer nem tesztelhető (emberekről van szó!) A változók száma nagy A rendszer állandóan változásban van A jó modell viselkedése: Ugyanazokkal az outputokkal reagál a vizsgált inputokra, mint az eredeti rendszer. A modell változói:
inputok exogén változók
RENDSZER „fekete doboz”
outputok endogén változók
Az elemzés módszere: „ceteris paribus” vizsgálódás „ceteris paribus”: egyéb tényezők változatlansága mellett 6
3. Eklektikus makroökonómia „A makroökonómia ugyanolyan változatos, mint a gazdaság maga.” Gregory Mankiw Követelmény: Az adott feltételeknek leginkább megfelelő modell alkalmazása. Egy példa:
4. A ragadós árak problémája Probléma: Az árak és a bérek alkalmazkodásának sebessége Neoklasszikus
„rugalmas”
Keynesi
„ragad”
7
4. A mikroökonómia szerepe a makroökonómiában Mikroökonómia
Optimalizálás (hasznosság, profit) egyéni szinten!
Makroökonómia
Háztartások összessége Vállalatok összessége
A makroökonómiai elemzésekben az egyéni optimalizáció meghatározó, de implicit jelenség.
8
5. Hosszú távú növekedés és rövid távú gazdasági ingadozások Potenciális kibocsátásnak nevezzük a gazdaságban hosszú távon érvényesülő kibocsátást. Gazdasági ingadozásnak (konjunktúraciklusnak, vagy üzleti ciklusnak) nevezzük a termelés és foglalkoztatás ingadozását, visszaesés és fellendülés váltakozását. A gazdasági ingadozások néhány jellemző sajátossága: szabálytalanok és előre jelezhetetlenek fellendülés idején emelkedik a foglalkoztatás és csökken a munkanélküliség a fellendülés időszakában a termelés növekedésével együtt gyorsul az infláció. 9
6. Az üzlet ciklus (konjunktúraciklus)
ce s
sz ió
re ce ss zió
fell end ülé s
len dü
re
lés
konjunktúra
fel
A gazdaság teljesítménye
Reál GDP
mélypont
Hosszú távú trend
mélypont
Idő (évek)
10
7. Gazdaságpolitikai célok és eszközök Hosszú távú cél a gazdasági növekedés ösztönzése, vagyis a potenciális kibocsátás növekedésének elősegítése. Rövid távon a gazdaságpolitika célja a gazdasági ingadozások mérséklése. stabilizációs politika: A gazdasági teljesítmény ingadozásainak csökkentése érdekében folytatott gazdaságpolitika
Eszközök:
Fiskális politika Monetáris politika 11
8. A gazdasági szektorok Egy gazdasági szektor az azonos gazdasági szerepet, funkciót ellátó szereplők összessége. A szektorok:
Háztartások Vállalatok
MAGÁNSZEKTOR
Állami szektor Külföld
9. A piacok Az árupiac A termelési tényezők piaca (munkapiac!) A pénzügyi eszközök piaca
12
10. A makroökonómiai körforgás Nettó export Külföld
Fogyasztási kiadások Kormányzati vásárlások
Árupiac Vállalati bevétel
Háztartási megtakarítás
Háztartások
Beruházási kiadások
Vállalatok
Költségvetési hiány Pénzügyi piacok
Nettó adók
Fel nem osztott profit
Állam Nettó adók Jövedelmek (bérek, kamatok, osztalékok, bérleti díjak)
Tényezőpiacok
Tényezőköltségek
13
Rövid táv vs. hosszú táv
Reál GDP százalékos változása
Az USA éves GDP növekedési üterme százalékban, negyedéves bontásban
Forrás: www.econedlink.org
14
Befolyásol-e valamit rövid távon a kereslet, és ha igen, mit? (IS görbe) P
LRAS
SRAS
AD’ AD Y 15
John Maynard Keynes (1883-1946) Keynes egyetemi tanár a King’s College-ben, Cambridge, UK.
16
A foglalkoztatottság, a kamat és a pénz általános elmélete (1936) Rövid távú gazdasági ingadozások vizsgálata Rugalmatlan árak Kereslet határozza meg a kínálatot 17
A keynesi kereszt és az árupiaci egyensúly
E Y=E
∆G
E = C(Y-T) + I + G
∆Y Y0
Y1
Y
18
E Y=E
E = C(Y-T) + I + G MPC*∆T
∆Y Y1
Y0
Y
19
E
I E E’
I I’ r
Y’
Y
Y
r
r
r’ r
IS Y
r 20
E
I E ∆T
E’
I
r
r
Y’
Y
Y
IS’
r
r
IS Y
r 21
A likviditás-preferencia elmélet és a pénzpiaci egyensúly (LM görbe) r
r
MS/P
LM
r1 LY1
r0
LY0 Y0
Y1
Y
M, L
22
r
LM
r
MS’/P
MS/P
LM
r1 r0
LY0 Y0
Y
M, L
23
Az IS-LM rendszer és a rövid távú makroegyensúly Sir John R. Hicks (1904-1989)
Mr. Keynes és a klasszikusok (1937): az IS-LM modell bevezetése.
24
Áttekintés: az IS – LM rendszer IS: Y = C (Y – T) + I (r) + G
Egyensúlyi jövedelem kijelölése
LM: M/P = L (Y ; r) Exogén válltozók:
r LM
-árszínvonal (P) -fiskális politika (T és G) -monetáris politika (M) r*
IS Y*
Y 25
A gazdaságpolitikai beavatkozások hatása az egyensúlyra a) A fiskális politika hatása Pl.: G növekszik (expanzív) r LM
• Y nő és r is nő • Y növekedése kisebb az IS-LM rendszerben, mint a keynesi-keresztben
r1
(1/1-MPC)*∆G
r*
IS Y*
Y1
Y 26
A gazdaságpolitikai beavatkozások hatása az egyensúlyra b) A monetáris politika hatása Pl.: M növekszik (expanzív) r LM
• Y nő és r pedig csökken • Y növekedése kisebb az IS-LM rendszerben, mint a likviditáspreferencia-elv szerint
r*
• monetáris tranzmisszió
r1 IS Y* Y1
Y 27
A gazdaságpolitikai beavatkozások hatása az egyensúlyra c) A fiskális és a monetáris politika együttes hatása Pl.: T növelés és a monetáris politika válasza… r
LM LM LM
•Ha M változatlansága a cél: LM -, Y↓ ; r ↓ • Ha r változatlansága a cél: M↓; LM↑; Y↓; r-
r*
•Ha Y változatlansága a cél: M↑; LM↓; r↓; Y-
IS Y*
IS
Y 28
Sokkok és az egyensúlyi jövedelem
Modell szempontjából exogén adottságok megváltoznak: • Beruházók pesszimistább várakozásai: IS↓
r LM
• Fogyasztók csökkenő költekezési kedve: IS↓ • Növekvő pénzkereslet: LM↓
r*
Egyensúlyi jövedelem ceteris paribus csökken
IS Y*
Y 29
Az árszínvonal változása: az AD görbe LM r
LM
Az IS-LM rendszer rögzített G, T és M mellett megad egy egyensúlyi jövedelmet egy adott árszínvonalon.
Ha P nő, LM eltolódik felfelé (reálpénzkínálat csökken), ezért…
IS Y
P …csökken az egyensúlyi jövedelem, ceteris paribus. Az összes egyensúlyi P-Y kombináció az AD görbe.
P1 P0 AD Y1
Y
Y0 30
Az árszínvonal változása: az AD görbe Ha bármilyen sokk vagy gazdaságpolitikai beavatkozás hatására az IS vagy LM elmozdul, akkor az AD is!
restriktív monetáris
restriktív fiskális
LM expanzív monetáris expanzív fiskális IS Y
P expanzív restriktív AD Y
31
Rövid táv vs. hosszú táv Rövid távon P állandó és Y alkalmazkodik, hosszú távon Y állandó és P alkalmazkodik. IS: Y = C (Y – T) + I (r) + G
ÉS…
LM: M/P = L (Y ; r) LRAS
r
LRAS
LM(P0)
P LM(P1)
SRAS0=P0
A
A SRAS1=P1
B B
AD
IS Y + Keynes:
P = rögzített
+ klasszikus: Y = Ypot rögzített
Y -> rövid táv -> hosszú táv 32
A nagy gazdasági világválság magyarázata(i)
Válság oka: sokk az IS görbére? – kiadási hipotézis - fogyasztási függvény lefelé tolódása - ingatlanberuházások csökkenése - adóemelés Válság oka: sokk az LM görbére? – pénzhipotézis - csökkenő pénzmennyiség - defláció destabilizáló hatása
Milton Friedman (1912 - ) 33
Az aggregált kereslet és kínálat
1. Áttekintés: az AS – AD rendszer 2. A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai 3. Infláció és munkanélküliség: a Phillips-görbe 4. A természetes ráta hipotézis
34
Áttekintés: az AS – AD rendszer LM IS: Y = C (Y – T) + I (r) + G
r
LM
LM: M/P = L (Y ; r) Exogén válltozók: -fiskális politika (T és G) IS
-monetáris politika (M)
Y
P AS
P1 AD: Y = f (P) Aggregált keresleti függvény
P0 AD Y1
Y0
Y 35
A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai P
P AS
AS
?
Y
Y
Az aggregált kínálat tökéletesen rugalmas, vagy tökéletesen rugalmatlan, vagy a kettő között? Mi határozza meg az aggregált kínálat meredekségét? 36
A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai
AS se nem függőleges, se nem vízszintes, hanem pozitív meredekségű
Y = Y + α (P − Pe ) 4 modell: 2.1 Ragadós bérek modellje 2.2 Téves helyzetmegítélés modellje 2.3 Információhiány modellje 2.4 Ragadós árak modellje
37
Ragadós bérek modellje A bérek nem alkalmazkodnak tökéletesen a munkapiacon: hosszú távú szerződések
L
L Ld
W = ω * Pe W / P = ω * (Pe / P)
Túlkínálat a munkapiacon
W/P P
Y
AS
–> L = Ld (W / P) És: Y = f (L), tehát
Pe
Y = Y + α (P − Pe ) Ypot
Y 38
Téves helyzetmegítélés modellje A bérek szabadon alkalmazkodnak a tökéletes munkapiacon, de a szereplők összetévesztik a nominál és a reálbéreket
W / Pe = W / P * P / Pe Illúziók W/P
Ls
Ld = f (W / P) –> vállalatok nem tévesztik össze Ls = f (W / Pe) –> munkavállalók nem ismerik az árakat
Ld L
39
Információhiány modellje Egyensúly és szabad alkalmazkodás, a megközelítés az árupiacra koncentrál a vállalatok és munkavállalók egyaránt tévednek • Termelő egy terméket gyárt, de sokat fogyaszt. • Saját terméke nominális árát ismeri, de relatív árát nem • Terméke árának emelkedését a relatív ár emelkedéseként értelmezi • Ha nő a terméke ára, többet termel.
40
Ragadós árak modellje Nem tökéletes alkalmazkodás az árupiacon: vállalatok rugalmatlan árképzése
Összes vállalat s hányada rugalmatlan árat alkalmaz: p = Pe + a (Ye – Ypot) Ha Ye = Ypot –> p = Pe A maradék 1-s hányad rugalmas árat használ: p = P + a (Y – Ypot) Így az árszínvonal: P = s*Pe + (1-s)(P + a (Y – Ypot)) Ami átrendezve Y = Ypot + s / (a*(1-s))*(P – Pe)
41
2. A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai Nem tökéletes piac
Megtisztul a piac?
Munkapiac
Árupiac Információhiány
Igen
Téves megítélés
Ragadós árak
Nem
Ragadós bérek P
Y = Y + α (P − Pe ) Pe
Ypot
Y
42
A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai P AS’ B –> C: Pe alkalmazkodik C
AS
B
A –> B: P nő, de Pe nem
A AD’ AD Y 43
Infláció és munkanélküliség: a Phillips-görbe
AS: ha P nő
–>
Y is nő
Phillips-görbe: növekvő infláció esetén a munkanélküliség csökken
π = πe – β (u – un) + ε 1. a várt infláció: πe 2. a ciklikus munkanélküliség: (u
– un)
3. költséginfláció: ε
44
Infláció és munkanélküliség: a Phillips-görbe π Phillips-görbe Alban William Phillips (1914-1975)
πe + ε
un
u 45
A természetes ráta hipotézis π
Rövid távon változtatható az infláció-munkanélküliség kombináció, ez a rövid távú Phillips-görbe –> klasszikus dichotómia felbomlása De hosszú távon a várakozások alkalmazkodnak –> klasszikus dichotómia érvényesülése
πe + ε
un
u 46
A természetes ráta hipotézis
Természetes ráta hipotézis: a természetes ráta adottság, csak rövid távon lehet eltérni tőle
Hiszterézis elmélet: a gazdaságot érő sokkok hatnak magára a természetes rátára is, ő is változik
47
MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS INFLÁCIÓ A MUNKANÉLKÜLISÉG 1. Állásvesztés és állásszerzés 2. Álláskeresés és frikciós munkanélküliség 3. Nominálbér, reálbér, munkakínálati és –keresleti függvény 4. Reálbér-rugalmatlanság és várakozási munkanélküliség 5. A munkanélküliség szerkezete „Bemelegítő” kérdések: Miért probléma a munkanélküliség? Jó-e a magas minimálbér? Mik a munkanélküliség okai? Kiket tekinthetünk munkanélkülinek? Rövid táv (konjuktúra) vs. hosszú táv (természetes munkanélküliség)?
48
1. Állásvesztés és állásszerzés Kérdés:
Mi határozza meg a munkanélküliség természetes rátáját?
Munkanélküliségi ráta (%)
Definíció:...
4-6%
Idő (évek) 49
Átjárás a munkanélküliek és a foglalkoztatottak között
Állásvesztés
Foglakoztatottak
+
Munkanélküliek
=
Aktívak
Állásszerzés
50
Munkaerőállomány (aktív népesség): Munkanélküliségi ráta:
Állásvesztési ráta:
Ha…
U L
U L
munkanélküli
foglalkoztatott
s
Állásszerzési ráta:
f
f⋅⋅U = s⋅⋅E
stabil, akkor
f⋅⋅U = s(L − U)
L=E+U
f
U U = s(1 − ) L L
U s = L s+f
51
A munkanélküliség okai
a) Álláskeresés ⇒ frikciós munkanélküliség b) Reálbér-rugalmatlanság ⇒ keresési munkanélküliség
52
Álláskeresés és frikciós munkanélküliség a) A frikciós munkanélküliség: A megfelelő munkahely megtalálásához szükséges idő miatt kialakuló munkanélküliség Sajátos forma: „szektorális munkanélküliség”
b) Gazdaságpolitika és frikciós munkanélküliség Munkaügyi központok (f nő) Munkanélküliségi segély (f csökken) + Javuló munkavállalói alkupozíció 53
Nominálbér, reálbér, munkakínálati és –keresleti függvény* Nominálbér: a pénzbérek átlaga (W) Reálbér: a nominálbér vásárlóértéke (W/P) A munkakínálati függvény reálbér
LS
„létminimum”
*előadás alapján
LS
aktív
munkakínálat
54
De (az egyszerűség okán)… W/P
W/P
LS
vagy
LS
LS
LS
55
A munkakeresleti függvény Cél: profitmaximalizálás!
Mikroökonómia: MFCL = MRPL I/O kompetitív:
∂Y ⋅P Makroökonómia: W = ∂L
PL = MPL·PX
W ∂Y = P ∂L
W/P
LD
Ok: a csökkenő hozadék törvénye
L 56
Reálbér-rugalmatlanság és várakozási munkanélküliség Másik fontos ok: reálbér-rugalmatlanság
Reálbér
Következmény: várakozási munkanélküliség munkanélküliség
kínálat
A rugalmatlanság magyarázatai: Minimálbérek Szakszervezetek
merev reálbér
kereslet
Munkaerő
Hatékony bérek
57
A munkanélküliség szerkezete 1. A munkanélküliség hossza Ha rövid (1-2 hónap):
frikciós
Ha hosszú (12 hónap vagy több): várakozási
2. A munkanélküliségi ráta eltérései a demográfiai csoportok között
Kor (év)
Fehér férfi
Fehér nő
Fekete férfi
Fekete nő
16-19
16,3
13,8
37,6
32,6
20-
4,8
4,6
10,3
9,8
58
3. A munkanélküliség növekedése „baby boom” generáció növekvő női munkavállalás kétkeresős családmodell szektorális változások 4. A munkaerő-állományba ki- és belépők pályakezdő fiatalok kivonuló állástalanok állományon kívüli „munkanélküliek” reményvesztett munkanélküliek 59
5. A növekvő európai munkanélküliség 1970-80: átlagosan 4,1% „euroszklerózis” 1984-94: átlagosan 9,8% Vélhető okok: bőkezű állam képzett-képzetlen közötti béreltolódások
60
MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS INFLÁCIÓ PÉNZ ÉS INFLÁCIÓ 1. Mi a pénz? 2. A pénz mennyiségi elmélete 3. A seigniorage 4. Infláció és kamatlábak 5. A nominális kamatláb és a pénzkereslet 6. Az infláció társadalmi költségei 7. A hiperinfláció 8. A klasszikus dichotómia 61
Mi a pénz? a) A pénz fogalma, funkció Olyan eszköz, ami bármikor felhasználható tranzakciók lebonyolítására. funkciói:
Vagyontartási Értékmérő Forgalmi eszköz
b) A pénz fajtái Papíralapú pénz Árupénz (arany; aranystandard)
62
c) A papíralapú pénz kalakulása Yap-szigeti mészkőérme, a „fei”
aranyrög
aranyérme
állami aranybizonylat fedezet nélküli papírpénz
d) A pénzmennyiség befolyásolása és mérése pénzkínálat:
rendelkezésre álló pénzmennyiség
szabályozó:
JEGYBANK
• Monetáris politika • Nyíltpiaci műveletek
63
Hogyan mérhető a pénzmennyiség? készpénz (bankjegy, érme) látraszóló betétek + rövid lejáratú betétek
M1
M2
M3
+ hosszú lejáratú betétek
64
A pénz mennyiségi elmélete a) Tranzakciók és a mennyiségi egyenlet
M⋅ V = P⋅ T Tranzakcióktól a jövedelemig:
M⋅ V = P⋅T
M⋅ V = P⋅ Y
b) A pénzkeresleti függvény és a mennyiségi egyenlet
∼: D
Az emberek által tartani kívánt pénzmennyiség egyenlete
M =k⋅Y P
Pézpiaci egyensúly esetén:
M = k⋅Y P
1 M = P⋅Y k 65
c) Konstans forgási sebesség Ha „V” konstans:
M⋅ V = P⋅ Y
„M” meghat.
Nominális GDP
d) Pénz, árak, infláció Ha „Y” és „V” adottság, akkor:
M⋅ V P= Y
Az infláció egy lehetséges magyarázata
másképpen: ∆M(%) + ∆V(%) = ∆P(%) + ∆Y(%)
66
A seigniorage Az állami kiadások fedezésének módjai:
adók kivetése hitelfelvétel pénzkibocsátás
seigniorage:
A pénzkibocsátásból származó bevétel
következmény:
M nő ⇒ P nő
„inflációs adó”
akik fizetik: a pénz birtokosai
67
Infláció és kamatlábak a) Nominális kamatláb, reálkamatláb nominális: amit a bank fizet…
reál: amennyivel a vásárlóerő nő…
A reálkamatláb a nominális kamatláb és a (várható) inflációs ráta különbsége. Képletben:
r =i−π
, illetve:
r =i−π
e
b) A Fisher-hatás Fisher-egyenlet:
i=r+π
Fisher-hatás: Az inflációs ráta 1%-os növekedése 1%-kal növeli a nominális kamatlábat. 68
A nominális kamatláb és a pénzkereslet a) A pénztartás költsége A pénz reálhozadéka:
−π
e
A pénztartás költsége:
Más vagyon reálhozadéka:
r
e
r − (−π ) = i
b) A kibővített pénzkeresleti függvény D
Eddig:
M =k⋅Y P
D
Immár:
M = L(i, Y ) P 69
Az infláció társadalmi költségei a) Várt infláció
cipőtalpköltség étlapköltség relatív árak instabilitása torz adórendszer tervezési nehézségek
b) Nem várt infláció
adós nyer, hitelező veszít fix nyugdíjak túlzott kockázatkerülés a nagy infláció ingadozó infláció
70
A hiperinfláció a) A hiperinfláció költségei felduzzadt cipőtalpköltség követhetetlen árváltozások az árak információs funkciója megszűnik adóbevételek reálértéke zuhan a pénz „elhordásának” költsége
b) A hiperinfláció okai a pénzkínálat túlzott emelkedése bankóprés (pl. háború idején) seigniorage-hiperinfláció-költségvetési hiány spirál 71
A klasszikus dichotómia a) A makroökonómia változói Reálváltozók:
Nominálisváltozók:
reál GDP
árszínvonal
tőkeállomány
inflációs ráta
relatív árak stb.
pénzbérek stb.
b) A klasszikus dichotómia A reálváltozók és a nominális változók elméleti szétválasztása Egy példa:
M⋅ V = P⋅ Y
M⋅ V P= Y
A pénz semleges! 72
Ez az előadás nem jöhetett volna létre, ha sohasem él… Irving Fisher (1867-1947)
73
