KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közrem¶ködésével
Készítette: Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Ma jor Klára
Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely
2010. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
KÖZGAZDASÁGTAN I. 4. hét
A keresletelmélet alkalmazásai
Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára
Ismétlés Az azonos hasznossági szinthez tartozó jószágkosarak halmazát közömbösségi görbének nevezzük Fogyasztói döntés:
Kiegészít® és helyettesít® javak
Tökéletes helyettesít®k •
A közömbösségi görbék párhuzamos egyenesek.
•
A két jószág tökéletesen helyettesíti egymást.
•
Ha a költségvetési egyenes meredeksége különbözik a közömbösségi görbék meredekségét®l megoldás.
2
⇒ széls®
Er®s helyettesít®k •
A közömbösségi görbék csak kicsit görbülnek.
•
Az árarány kis változása ( SS' egyenesr®l az FF' egyenesre) a fogyasztásban nagy változást okoz (S*-ról F*-ra).
•
Példák: starking alma/jonatán alma, vaj/margarin.
Tökéletes kiegészít®k •
L-alakú közömbösségi görbék
3
•
A fogyasztó rögzített arányban (pl. 1:1) kívánja megvásárolni a javakat
•
Árarány változása nem hat a választott mennyiségek arányára
Er®s kiegészít®k • •
Közel L-alakú közömbösségi görbék Árarány nagy változása (SS' egyenesr®l az FF' egyenesre) F*-ra)
•
Példák: kenyér-vaj, áram-elektromos m¶szerek
Engel-görbe, keresleti görbe
Változó lehet®ségek •
Feltevés: a preferenciák állandók
•
Lehet®ségek változnak fogyasztói optimum változik
4
⇒
fogyasztásban kis változás (S*-r®l
1. Jövedelemváltozás 2. árak változása
Jövedelem-fogyasztási görbe •
A jövedelemváltozás hatása
•
Optimális jószágkosarak különböz® jövedelemszintek mellett
•
Normál jószág: jövedelem n® jószágra költött összeg n®, de kisebb mértékben.
•
Ultra magasabb rend¶ (luxus) jószág:
jövedelem n® jószágra költött összeg n®, de nagyobb
mértékben.
•
Alacsonyabb rend¶ (inferior) jószág: jövedelem n® jószágra költött összeg csökken. Pl. párizsi, Tesco-gazdaságos termék
5
Engel-görbe •
Jöv.-fogyasztási görbe: hogyan változnak a fogyasztói kosarak a jöv. változásával
•
Engel-görbe: jöv. változásának hatása egyetlen jószágra
Az ár-fogyasztási görbe •
X jószág árváltozásának hatása
•
Költségvetési egyenes elfordul
•
Optimális jószágkosarak különböz®
•
Ahogy a
PX
PX
árak mellett
ár csökken az I jövedelem változatlanul tartása mellett a fogyasztó egyre nagyobb
hasznossághoz jut.
•
Az ábra K pontjában
PX
olyan magas, hogy a fogyasztó semennyit sem vásárol az X jószágból
X keresletét elfojtó ár
•
Az ár-fogyasztás görbének lehet olyan része, ahol felfelé és balra fordul
6
Ahol alacsonyabb
PX
ár következtében a fogyasztó kevesebbet vásárol az X jószágból
Gien-jószág Példa: ha fogyasztók szerint magasabb ár jobb min®séget tükrözi
Keresleti görbe •
Ár-fogyasztási görbe: hogy változnak fogyasztói kosarak
•
Keresleti görbe:
•
Kereslet törvénye: negatív meredekség¶ keresleti fv.
PX
PX
változásával
változásának hatása X iránti keresletre
Jövedelemváltozás hatása a keresleti függvényre Példa: jövedelem n®
⇒
keresleti görbe eltolódik
Rugalmasság
Jövedelemrugalmasság - bevezetés Cél: jövedelemváltozásra való reakció számszer¶sítése
• X
jószág fogyasztásának a jövedelem ∆I változása miatt bekövetkez® ∆X ∆I arányszámmal (Engel görbe meredeksége).
•
Probléma: Pl.:
∆X
változását mérhetjük a
∆X ∆I érzékeny a termék mértékegységének változtatására.
A jövedelem 100 Ft-tal lenne több és ennek következtében 5 dkg=0,05 kg-mal több vajat
fogyasztunk
7
•
∆X ∆I
= 0, 05,
∆X ∆I
= 0, 0005,
ha
h
i
dkg F t -tal számolunk
ha
h
i
kg F t -tal számolunk
Ha különböz® termékek (pl. db dinnye és db alma, vagy dkg kávé és lter tea) keresletének jövedelemre való érzékenységét szeretnénk összehasonlítani?
Jövedelemrugalmasság •
Kereslet jövedelemrugalmassága
εx :
a vásárolt mennyiség változási arányának és a jövedelem vál-
tozási arányának a hányadosa
•
Ha 1%-kal változik a jövedelem, hány %-kal változik a keresett mennyiség?
εx = •
Normál jószág:
•
Alacsonyabb rend¶ jószág:
•
Luxus jószág:
∆x/x ∆x I ≡ ∆I/I ∆I x
εx > 0 εx < 0
εx > 1
Jövedelemrugalmasság 1. példa Jövedelem és vásárolt alma mennyisége
εa = 1%-kal nagyobb jövedelem
→
1.év
2.év
Jöv.
10 000
11 000
Alma
100
104
4/102 ∆x/x = ≡ 0, 41 ∆I/I 1000/10 500
0,41%-kal növekszik alma iránti kereslete
Jövedelemrugalmasság 2. példa •
Engel-görbe
x = 5 + I/10 •
Jövedelemrugalmasság
x = 25, I = 200
pontban?
ε= •
∆x I 1 200 = = 0, 8 ∆I x 10 25
Alacsonyabb rend¶ jószág? Luxusjószág?
Jövedelemrugalmasság 3. példa •
új-zélandi minta, 198182
•
Szegényebb csoport: növekv® jövedelem jelent®s része nemkívánatos javakra A jövedelem hatása a kiadásokra (jövedelemrugalmasságok) Kiadási A legalacsonyabb A legmagasabb kategória jövedelm¶ csoport jövedelm¶ csoport Élelmiszer Lakás Háztartási-fenntartási kiadások Ruházkodás Közlekedés Dohány és alkohol
0, 63 1, 22 0, 66 1, 29 1, 50 2, 00
8
0, 84 1, 80 0, 85 0, 98 0, 90 0, 85
Árrugalmasság •
Mennyire érzékenyen reagál a termékb®l keresett mennyiség a termék árának változására? Analóg módon de niálhatjuk jövedelemrugalmasság fogalmával
•
A kereslet árrugalmassága a vásárolt mennyiség változási arányának és a termék saját árváltozási arányának a hányadosa.
•
Ha 1%-kal változik a termék ára
→
hány %-kal változik a keresett mennyiség?
∆x Px ∆x/x ≡ ∆Px /Px ∆Px x
ηx = •
Közönséges jószág:
•
Gien jószág:
•
Ha
ηx < −1:
∆x ∆Px
∆x ∆Px
> 0 ⇒ ηx > 0
keresleti görbe rugalmas
1%-os árcsökkenés
ηx > −1:
< 0 ⇒ ηx < 0
→
több mint 1%-os keresletnövekedés
•
Ha
•
Ha kereslet rugalmas, akkor
•
Ha kereslet rugalmatlan, akkor az árcsökkenés csökkenti
keresleti görbe rugalmatlan
Px
ár csökkenése az X-re költött
Ex
Ex ≡ Px x kiadás növekedéséhez vezet nagyságát
Árrugalmasság példák 1. Indonézia, 1932-38 között ópium iránti kereslet: árrugalmasság kb.
⇒50%-os
áremelkedés
→
−0, 7
kb. 35%-os fogyasztáscsökkenés
2. Amerikai fels®oktatásban vizsgálat cigarettakeresletre: árrugalmasság kb.
⇒10%-os
áremelkedés
→
kb. 14%-os fogyasztáscsökkenés
Id®sebb lakosság: rugalmatlanabb kereslet
Árrugalmasság 1. számpélda •
Keresleti görbe
x = 320 − 50Px •
árrugalmasság
x = 120, Px = 4
pontban:
ηx =
∆x Px 4 5 = −50 =− ∆Px x 120 3
Árrugalmasság 2. számpélda •
Keresleti görbe
x = 100 − 2p •
Kereslet árrugalmassága
x = 20, p = 40 ηx =
•
ár
p = 35
értékre csökken - mi történik
pontban
∆x Px 40 = −2 = −4 ∆Px x 20 E
kiadással?
E0 = 40 · (100 − 2 · 40) = 800 E1 = 35 · (100 − 2 · 35) = 1050 E
n® kereslet rugalmas
9
−1, 4
Keresztárrugalmasság •
A fogyasztók vaj iránti kereslete nemcsak a vaj árától, hanem kapcsolódó termékek árától is függ, mint pl. kenyér és sajt.
•
Kereslet keresztárrugalmassága: a vásárolt mennyiség változási arányának és egy konkrét másik termék árváltozási arányának a hányadosa.
•
Ha 1%-kal változik a másik termék ára, akkor hány %-kal változik a keresett mennyiség?
ηxy = •
∆x Py ∆x/x ≡ ∆Py /Py ∆Py x
A keresztárrugalmasság segítségével megállapítható, hogy a két termék egymást helyettesít® (vaj-margarin) vagy egymást kiegészít® (vaj-kenyér) Az
X
és
Y
termékek
helyettesít® termékek, kiegészít® termékek,
ha
ha
ηxy > 0
ηxy < 0
Keresztárrugalmasság, példa Két gyógyszer keresletrugalmasságai 1. márka 1. generikus 1. márka −0, 38 1, 01 1. generikus 0, 79 −1, 04 3. márka 0, 52 0, 53 3. generikus 0, 21 0, 23
3. márka
3. generikus
−0, 20 −0, 09 −1, 93 2, 00
−0, 21 −0, 10 1, 12 −2, 87
Az árrugalmasságot meghatározó tényez®k 1. Helyettesít®k elérhet®sége Egy áru kereslete annál rugalmasabb, minél több és minél közelibb helyettesít® áll rendelkezésre. 2. Luxus- versus létszükségleti javak A luxusjavak kereslete általában rugalmasabb, mint a létszükségleti javaké. 3. Magasan versus alacsonyan árazott javak Keresletet elfojtó árnál nagy a rugalmasság
•
Példa: a só kereslete rugalmatlan mindhárom magyarázat érvényes Nincs közeli helyettesít®, létszükségleti cikk, alacsony ár.
Összefoglalás •
Kiegészít® helyettesít® jószágok: de níció, közömbösségi görbe alakja
•
Jövedelem-fogyasztási görbe, Engel-görbe
•
Ár-fogyasztási görbe, keresleti görbe
•
Lehet®ségekre reakció számszer¶sítése Jövedelemrugalmasság Árrugalmasság Keresztárrugalmasság
10
