KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közrem¶ködésével
Készítette: Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Ma jor Klára
Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely
2010. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
KÖZGAZDASÁGTAN I. 9. hét
Oligopólium és stratégiai viselkedés Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára
Játékelméleti alapfogalmak Játékelmélet bevezetés Oligopólium: egy ágazat néhány vállalatból áll Duopólium: egy ágazat két vállalatból áll Ha egy vállalatnak néhány versenytársa van csak: stratégiai helyzet
•
Döntéseknél gyelembe veszi versenytársak várható reakcióját.
•
Játékelmélet: stratégiai interakciók általános elemzésével foglalkozik.
Játékelméleti alapfogalmak Egy játék megadása
•
Kik a játékosok? (a szerepl®k megadása).
•
Milyen alternatívák közül választhatnak? (a lehetséges stratégiák megadása minden játékosra vonatkozóan).
•
Mi a végeredmény? (minden elképzelhet® stratégiakombinációhoz a szerepl®k ki zetéseinek (pro t-, hasznosságfüggvényeinek) megadása).
•
Hogyan zajlik a játék?
Feltevés
•
A játékosok a ki zetési függvényeiket maximalizálják (racionalitási feltétel)
Nulla összeg¶ játék Nullaösszeg¶ játék szárazföld vagy tenger?
A támadó fél választása
szárazföld tenger
A védekez® fél választása szárazföld tenger −10, +10 +25, −25 +25, −25 −10, +10
Koordinációs játék Például: két sof®r döntése, melyik oldalon haladjanak
Koordinációs játék az érdekek összhangja
A választása
jobb bal
B választása jobb bal +15, +15 −100, −100 −100, −100 +10, +10 2
Fogolydilemma Mindkét játékos jobban jár, ha vall
Fogolydilemma két változat
a) változat
b) változat
↔
jobban járnának, ha egyikük sem vallana
tagad vall
A börtönbüntetés hossza (hónap) tagad vall −1, −1 −36, 0 0, −36 −24, −24
kis kibocsátás nagy kibocsátás
A ki zetések rangsora kis kibocsátás nagy kibocsátás 3, 3 1, 4 4, 1 2, 2
Fogolydilemma - közjavak •
Lecsapolás egyéni költsége: 8
•
Egy szivattyú haszna: 5
TÁBLÁZAT FEJLÉCE HIÁNYZIK!!!!!!! Lecsapol Nem csapol le Lecsapol 2, 2 −3, 5 Nem csapol le 5, −3 0, 0
•
A gazda: mindig jobban jár, ha nem csapol le.
A mocsár kiszárítása mint sokszemélyes fogolydilemma-játék Lecsapoló gazdák száma 0 1 2 3 4 lecsapol −3 2 7 12 17 A gazda választása nem csapol le 0 5 10 15 20
Elrettentési játék Tökéletes egyensúly: (belép, elfogad).
Elrettentés a piaci belépést®l B játékos (monopólium) ellenáll elfogad belép −10, 30 20, 80 nem lép be 0, 100 0, 100
Egyensúly •
Ha egy játék szabályai szekvenciális döntéshozatalt írnak el®, a játék tökéletes egyensúlyában mindkét játékos racionálisan választ (azaz a legmagasabb elérhet® ki zetést választja), feltételezve, hogy az ellenfele is racionálisan cselekszik, amikor rá kerül a sor.
•
Szekvenciális döntések esetén mindig létezik tökéletes egyensúly, de egyes játékoknak több egyensúlyuk is lehet.
•
Ha a játékosok egyidej¶leg döntenek, a domináns stratégiájukat fogják választaniuk, ha létezik ilyen (domináns stratégia: minden más stratégiánál jobb ki zetést biztosít, függetlenül attól, hogy a másik játékos mit lép)
•
Nash-egyensúly: azok a stratégiapárok, amelyekt®l egyik játékosnak sem éri meg egyoldalúan eltérni.
Egy játéknak egy vagy több Nash-egyensúlya is lehet.
játszanak, el®fordulhat, hogy egyetlen Nash-egyensúly sincs.
3
Ha a játékosok tiszta stratégiákat
•
A kevert stratégiák jelenthetik, garantálják a Nash-egyensúly létezését. A kevert stratégiák követése azt jelenti, hogy a játékosok a tiszta stratégiáik közül meghatározott valószín¶ségekkel véletlenszer¶en választanak
→
az ellenfelüket bizonytalanságban tarthatják (pl. tenisz-szerva, hadviselés)
Mennyiségi verseny Mennyiségi verseny •
Ha a vállalatok szimultán mennyiségi döntést hoznak és azonos piaci er®vel rendelkeznek, akkor Cournot-oligopóliumról, két vállalat esetén Cournot-duopóliumról beszélünk.
•
Reakciófüggvények (a vállalatoknak optimális termelési válaszaáá, a versenytárs elvárt termelési szintje esetén)
q1 = RC1 (q2e ) q2 = RC2 (q1e ) •
Cournot-egyensúly: Az elvárt termelési szintek megegyeznek a tényleges termelési szintekkel
q1∗ = RC1 (q2∗ ) q2∗ = RC2 (q1∗ ) • RC1
görbe mutatja az els® vállalat optimális termelési mennyiség válaszait a második vállalat
minden egyes termelési szintjére,
• RC2
görbe mutatja a második vállalat optimális termelési mennyiség válaszait az els® vállalat
minden egyes termelési szintjére.
•
Ha a vállalatok döntései a kibocsátott mennyiségre vonatkoznak, és a játékszabályok egyidej¶ döntést írnak el®, a két széls®séges végeredmény az összejátszáson alapuló és a versenyz®i egyensúly.
•
Az el®bbiben a vállalatok csoportos monopóliumként viselkednek, az utóbbiban pedig árelfogadók.
•
A Nash-megoldás a két véglet közötti Cournot-egyensúly, amelyben mindkét vállalat optimálisan választ a másik adottnak tekintett kibocsátása mellett.
4
Árverseny Árverseny Szigorúbb, mint a mennyiségi verseny
•
Ha a duopólium döntései az árra vonatkoznak, a Nash-megoldást Bertrand-egyensúlynak nevezzük.
•
Nash-megoldás egybeesik a verenyz®i egyensúllyal.
•
Ha a játék szabályai szekvenciális döntéseket írnak el®, az els®ként lép® fél mennyiségi verseny esetén el®nyt élvez, árverseny esetén viszont hátrányba kerül.
Legnagyobb kedvezmény elve Fogolydilemma vállalati pro tok oligopólium esetén 2. vállalat árszabása magas alacsony magas 100, 100 −10, 140 1. vállalat árszabása alacsony 140, −10 70, 70 A legnagyobb kedvezmény elve
1. vállalat árszabása
magas alacsony
2. vállalat árszabása magas alacsony 100, 100 −10, 90 90, −10 70, 70
5
