KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közrem¶ködésével
Készítette: Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Ma jor Klára
Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely
2010. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
KÖZGAZDASÁGTAN I. 5. hét
A vállalat és a versenyz® piac egyensúlya Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára
A mikroökonómia vállalatfelfogása Miért léteznek vállalatok? • Az üzleti vállalkozások mesterséges képz®dmények, amelyek azért jöttek létre, hogy a piacot ter-
mékekkel és szolgáltatásokkal lássák el.
• Egyének és csoportok azonban anélkül is képesek a piacra termelni, hogy vállalatot alapítanának. • Egy fontos néz®pont: Vállalatok azért léteznek, hogy kihasználják a csoportos, azaz több ember
munkájára épül® termelés el®nyeit, miközben minimalizálják a szerz®déskötés költségeit.
Vállalatirányítás 6= Tulajdonlás • Vállalat vezet®i (menedzserek): akik a vállalat nevében cselekszenek. • Vállalat tulajdonosai: akik jogot formálnak a vállalat mindazon jövedelmére és eszközeire, ami az
összes szerz®déses kötelezettség kielégítése után megmarad.
• A vállalatvezet®k és a tulajdonosok között érdekellentét állhat fenn.
Pl.: Elindítson-e a vezetés egy hosszútávon jól jövedelmez® beruházást egy rövid távon kevésbé jövedelmez® beruházás rovására, ha ez az év végi bónusz feladásával jár?
1. Megjegyzés A tulajdonosok gyakran többen vannak, nem ugyanolyanok a preferenciáik és kevesebb információ van a birtokukban.
Hogyan tudják kikényszeríteni, hogy a vállalatvezet®k az ® érdeküket képviseljék?
Ho-
gyan tudják a vezet®ket ugyanabban érdekeltté tenni? Ilyen kérdésekkel foglalkozik a vállalatelmélet, vagy modern szervezetelmélet.
• Ha a tulajdonosok nem maguk irányítják a vállalatot, akkor a vállalatvezet®kkel is szerz®dniük kell
(ez minimális követelmény).
• A társasági forma a vállalat több tulajdonosa közötti szerz®dés egy meghatározott típusa. • Két fontos jellemz®
Korlátolt felel®sség Tulajdonrészek átruházhatósága
2. Megjegyzés A vállalat bels® motivációs rendszerét a küls® körülményeken és az intézmény szervezeti felépítésén kívül a tulajdonosi szerkezet, a társasági és nanszírozási forma egyaránt befolyásolja.
2
Két általános elv Ellen®rzés szükségessége (általában a könnyebben ellen®rizhet® min®ség¶ termelési tényez®ket vásárolják, vagy bérlik, a nehezebben ellen®rizhet®ket pedig tulajdonolják, vagy termelik: tranzakciós költségminimalizálás). Kockázatmegosztás (a tulajdonos több kockázatot vállal, a vezet®k kockázatkerülése szintén szerz®désekben ölthet testet).
Vállalategyesülések, felvásárlások és vállalatirányítás 1. táblázat. A felvásárlásokhoz köthet® árfolyammozgások A felvásárlás típusa Árfolyamváltozás (százalék) Sikeres felvásárlások Ajánlattétel 30 Összeolvadás 20 Szavazatok megszerzése (proxy constest) 8 Sikertelen felvásárlások Ajánlattétel −3 Összeolvadás −3 Szavazatok megszerzése 8 2. táblázat. Felvásárlási ajánlatok és a rendkívüli részvényhozamok (százalék) 19731979 Ellenséges ajánlattételek 8, 4 Sikeres ellenséges ajánlattételek 4, 1 A célvállalatok árfolyam-emelkedése 16, 0 A felvásárló vállalatok −0, 3 árfolyam-emelkedése Néhány vállalatirányítási intézkedés (1998) Intézkedés Százalék Biankó csekk 87, 9 (blank check) Rétegzett (átfed®) 59, 4 igazgatótanács (classi ed board) Arany ejt®erny®k 56, 6 (golden parachutes) Jogvédelem 24, 4 (indemni cation) Méregpirula 55, 3 (poison pills) Min®sített többség (supermajority)
34, 1
19801989
19901998
14, 3 7, 1 16, 0 −0, 4
4, 0 2, 6 15, 9 −1, 0
Az intézkedés leírása Olyan els®bbségi részvény, amely felhatalmazza az igazgatótanácsot különféle szavazási, átváltási és egyéb jogokról való döntésre Az igazgatók megbízási ideje átfedi egymást (így nem váltható le egyszerre az egész igazgatótanács) Nagy összeg¶ ki zetés a vállalatvezet®knek, ha a felvásárlás után távozni kényszerülnek Védi a döntéshozókat az üzleti döntéseikhez kapcsolódó perekt®l A felvásárlási ajánlatot tev®kön kívül minden részvényes jogot kap arra, hogy jelent®s árfolyamkedvezménnyel vásárolhasson részvényt a vállalatvezetés leváltása után A felvásárláshoz min®sített (a törvényben megszabott küszöbnél is nagyobb) többség szükséges
A mikroökonómia vállalatfelfogása 1. Feltevés Kiindulópont: A vállalat egy pro tmaximalizáló fekete doboz, amely CSAK a termelési tényez®ket (input) termékekké (output) alakítja (transzformálja).
1. Következmény A vállalatnak nincsen tulajdona. Minden termelési tényez® a fogyasztók (beszállít)
3
A vállalat döntése A termel®i döntés
Mir®l dönt a vállalat? • Mib®l és mennyit termeljen? • Ehhez mib®l és mennyit használjon fel?
Különböz® termelési tervek
• Ár: (P ) • Termelt mennyiség (kibocsátás): (q ) • Bevétel: (R = P q ) • Költség: (C = F + V C )
1. Fix (állandó) költségek (F ) Elhárítható költségek Elsüllyedt költségek 2. Változó költségek (V C ) alacsony kibocsátás mellett a költség a mennyiség növelésével együtt növekszik, de egyre kisebb mértékben; magas kibocsátás mellett azonban a költség a mennyiség növelésével egyre nagyobb mértékben növekszik, a csökken® hozadék elvének megfelel®en. • Gazdasági pro t (Π=bevétel−költségek)
3. Megjegyzés Gazdasági pro t
6=
Számviteli pro t
4
A kínálati függvény Vállalati kínálat rövid távon Inverz kínálati függvény
A vállalat rövid távú inverz kínálati függvénye megegyezik a határköltség (M C ) görbe átlagos változóköltség (AV C )p görbe minimuma feletti emelked® szakaszával, amely minde ár mellett megadja a vállalat optimális termelését.
Ágazati kínálat rövid távon Ágazati kínálati függvény
Ráfordítások (inputok) árváltozásának hatása
1. De níció a
κ kínálatrugalmasság a kínált mennyiség változási arányának és az ár változási arányának a hányadosa.
∆Q P A kínált mennyiség százalékos változása osztva az ár százalékos változásával: ∆P Q
1. Állítás A ráfordítások árainak hatása miatt az ágazati rövid távú kínálat rendszerint kevésbé rugalmas, mint az egyes vállalatok rövid távú kínálata.
Kínálat hosszú távon Inverz kínálati görbe hosszú távon
Hosszú távon az inverz kínálati görbe megegyezik a hosszú távú határköltség görbe hosszú távú átlagköltség görbe minimuma feletti emelked® szakaszával. A hosszú távú átlagköltség mimimumánál alacsonyabb ár esetén a tökéletes versenyz® vállalat nem termel.
5
Ágazati kínálat különböz® id®távok esetén
Különböz® id®távok mellett változik az ágazati kínálati görbe rugalmassága. • Azonnali id®táv: IS • Rövid táv: SS • Hosszú táv: LS
A csere haszna A kereskedelem társadalmi el®nyei 2. Állítás A kereskedelem kölcsönösen el®nyös tevékenység a résztvev®k számára.
6
Fogyasztói és termel®i többlet
A keresleti görbe alatti és a piaci ár feletti terület a fogyasztói, a kínálati görbe feletti és a piaci ár alatti terület a termel®i többlet. A fogyasztói és termel®i többlet összege a fogyasztókból és termel®kb®l álló társadalom pénzben mért jólétét mutatja.
Az Egyesült Királyságbeli lottó fogyasztói többlete Bevétel Fogyasztói többlet (millió font) (font/húzás) Rendes húzás 65 0, 49 Átvitt nyeremény 78 0, 53 Többszörösen átvitt 98 0, 68 nyeremény
Fogyasztói többlet (millió font) 32 41 67
A víz-gyémánt paradoxon modern megközelítésben Víz vs. gyémánt
A víz értékesebb, mint a gyémánt, abban az értelemben, hogy a fogyasztók összesített zetési hajlandósága (a keresleti görbe alatti teljes terület) nagyobb. Ugyanakkor a víz kínálata olyan hatalmas a gyémántéhoz képest, hogy a víz piaci értéke mégis alacsony.
7
Az innováció haszna Min®ségjavító innováció
Min®ségjavító innováció következtében a keresleti görbe felfelé tolódik, mert a jó min®ség¶ termék egységéért többet hajlandók zetni a fogyasztók. Emiatt a fogyasztói és termel®i többlet egyaránt növekszik.
Állami beavatkozások hatása Csereügyletek megadóztatása Adók hatása a jólétre
A csereügyletek megadóztatása jóléti, vagy hatékonysági veszteséggel (BDC háromszög területet) jár abban az esetben is, ha az adóbevételt valamilyen formában visszajuttatja a kormányzat a társadalom (bizonyos) tagjainak.
Kínálati kvóták Kvóták hatása a jólétre 8
A mennyiségi szabályozás hasonlóan az adóztatáshoz jóléti veszteséggel jár a társadalom számára és holtteher-veszteséget okoz.
Alkalmazás: Import kvóták Jóléti hatások
Az importkvóta jóléti veszteséggel jár a társadalom számára, a vámoknál jelentkez® állami bevétel helyét itt a kvótajáradék váltja fel, amely a külföldi termel®ket vagy a külföldi kormányokat gazdagíthatja termelési engedélyek elosztási módjának függvényében.
Árplafon Maximális ár bevezetése
Szabályozatlan piacon a kereslet növekedése hosszú távon a kínálat alkalmazkodását vonja maga után és PL egyensúlyi ár alakul ki. A P o árplafon bevezetése esetén azonban a keresletnövekedés következtében H mérték¶ túlkereslet alakul ki. 9
10
