KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közrem¶ködésével
Készítette: Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Ma jor Klára
Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely
2010. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
KÖZGAZDASÁGTAN I. 2. hét
Kereslet, kínálat, egyensúly
Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára
Kereslet, kínálat, egyensúly
Egyensúly kereslet, kínálat Egyensúlyi feladatok: kereslet és kínálat egyenl®ségét keressük A
rezervációs ár
•
Fogyasztók esetében: az a maximális ár, amit a termék egy konkrét egységéért zetni hajlandók.
•
Eladók esetében: az a minimális ár, amennyiért a termék egy konkrét egységét eladni hajlandók.
a
A rezervációs ár függ a gazdasági szerpl®t®l, a termékt®l, a helyzett®l és attól, hogy a terméknek
hányadik egységér®l
van szó.
Kereslet Példa: lakások piaca
2
3
Kínálat
Keresleti, kínálati függvény Változók közti kapcsolatok (függvények)
•
A
keresleti görbe
azt a mennyiséget mutatja, amelyet a fogyasztók az egyes P árakon megvásárol-
nának.
•
A
kínálati görbe :
azt mutatja, hogy az eladók az egyes lehetséges árakon mekkora mennyiséget
ajánlanak eladásra.
•
A keresleti görbe negatív meredeksége a
kereslet törvényét
tükrözi
ha a termék ára csökken, akkor a vev®k általában többet szeretnének vásárolni bel®lük.
•
A kínálati görbe pozitív meredekség¶:
minél nagyobb az ár, annál nagyobb az eladásra kínált
mennyiség.
4
Egyensúly P ∗: Q∗ : Az
egyensúlyi ár egyensúlyi mennyiség
E
egyensúlyi pontban a fogyasztók által megvásárolni kívánt mennyiség egyenl® az eladók által
eladni kívánt mennyiséggel.
Túlkínálat P0 > P∗
ár esetén az eladók
Q0S
mennyiséget adnának el, miközben a fogyasztók csak
Q0D
mennyiséget
vennének. A túlkínálat nagysága:
P
0
Q0S − Q0D
-nél lefelé irányuló nyomás hat az árra.
Túlkereslet P” < P∗
00
00
ár mellett az eladók kevesebbet (QS ) kínálnak, mint amennyit (QD ) a fogyasztók vennének.
00 00 A túlkereslet nagysága: QS − QD P ”-nél felfelé irányuló nyomás hat az árra.
5
Egyensúly •
Ha az ár
P ∗ -tól
eltér, akkor valamelyik folyamat (felfelé irányuló, vagy lefelé irányuló nyomás)
beindul.
•
A keresleti és a kínálati görbe metszéspontja határozza meg a
P∗
egyensúlyi árat és a
Q∗
egyensúlyi
mennyiséget.
Példa •
Keresleti függvény:
•
Kínálati függvény:
•
Egyensúlyban
D(P ) = 150 − 3P S(P ) = 2P − 20 D(P ∗ ) = S(P ∗ ) 150 − 3P ∗ = 2P ∗ − 20 170 = 5P ∗ P ∗ = 34 Q∗ = D(P ∗ ) = S(P ∗ ) = D(34) = 150 − 3 ∗ 34 = S(34) = = 2 ∗ 34 − 20 = 48
P ∗ = 34
(egyensúlyi ár)
Q∗ = 48
(egyensúlyi mennyiség)
A kereslet és kínálat megváltozásának hatása az egyensúlyra
Kínálat és kereslet változása Ha a vizsgált gazdasági rendszerhez képest küls® tényez®k megváltoznak, akkor megváltozik a kereslet és/vagy a kínálat. Ilyen változás lehet például:
•
Ízlések változása (a koleszterin veszélyeir®l tudósító hír egyeseket arra késztethet, hogy ne fogyasszanak vajat)
•
Technológia változása (az integrált áramkör nagymértékben növelte az elektromos gépek kínálatát);
•
Er®források változása (egy jelent®s új olajlel®hely megnövelné a nyersolaj kínálatát a világban)
•
Jogszabályok változása (a marihuána legalizálása ennek az árunak mind a piaci kínálatát, mind a piaci keresletét megnövelné)
6
•
Más jószágok árának vagy mennyiségének változása, amelyek az adott jószág keresletével összefüggésben vannak (a nyomtatók árának csökkenése növeli a papír keresletét)
•
Más jószágok árának vagy mennyiségének változása, amelyek az adott jószág kínálatával összefüggésben vannak (a marhahús termelésének növekedése növeli a nyersb®r kínálatát)
•
Jövedelem változása (a brókerek magasabb jövedelme miatt az 1990-es években növekedett keresletük a luxusautók iránt)
A kereslet változása •
Ha a fogyasztók preferenciái úgy változnak meg, hogy minden ár mellett többet szeretnének vásárolni, akkor a keresleti görbe jobbra tolódik:
•
D1
helyzetb®l
D2
helyzetbe.
Mind az egyensúlyi ár, mind az egyensúlyi menynyiség megn®.
A kínálat változása •
Ha a körülmények változása arra készteti az eladókat, hogy minden ár mellett nagyobb mennyiséget kínáljanak, akkor a kínálati görbe jobbra tolódik,
•
S1
helyzetb®l
S2
helyzetbe.
Ilyenkor az egyensúlyi mennyiség megn®, de az egyensúlyi ár csökken.
7
Kereslet és kínálat változásának hatása egyensúlyra •
A kereslet növekedése mind az
P∗
egyensúlyi árat, mind a
Q∗
egyensúlyi mennyiséget tekintve,
növekedéshez vezet.
•
A kínálat növekedése a
Q∗
egyensúlyi mennyiség növekedéséhez, de a
P∗
egyensúlyi ár csökkené-
séhez vezet.
Az adóztatás hatása az egyensúlyra
Adóztatás Amint egy adó megjelenik a piacon, kétféle árral kell számolni, amelyek az adó mértékében különböznek egymástól:
•
Amit a vásárlók zetnek (keresleti ár, vagy bruttó ár):
•
Amit az eladók kapnak (kínálati ár, vagy nettó ár):
P+
P−
1. Mennyiségi adó: állandó pénzösszeg kivetése az áru minden eladott egységére (pl.: alkohol, benzin, cigaretta)
P+ = P− + T 2. értékadó: az ár egy meghatározott százalékának elvonása (pl.: ÁFA)
P + = (1 + t)P − Egyensúlyban
D(P + ) = S(P − )
Mennyiségi adó Kétféle értelmezése 1. Eladó egységköltségét emeli T dollárral (kínálati görbe felfelé tolódik) 2. áruegységenként T dollárt elvesz bevételb®l (keresleti görbe levelé tolódik)
8
Mennyiségi adó, példa •
Kereslet:
D(P ) = 220 − P
•
Kínálat:
•
Egyensúly:
S(P ) = P P ∗ = 110, Q∗ = 110
Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség, ha a termékre
T = 30 pénzegységnyi mennyiségi adót
vetnek ki?
D(P + ) = S(P − ); P + = P − + T 220 − P − − 30 = P − P − = 95, P + = 125, Q = 95
Az árszabályozás hatása az egyensúlyra
Árplafon, árminimum •
árplafon: árak befagyasztása célja lehet: in áció visszafogása
•
árminimum: pl. minimálbér szabályozás, mez®gazdasági árak (USA, 195060-as évek)
Következmény
•
Hatásos árplafon lenyomja, hatásos árminimum magasan tartja árakat,
•
cserére kerül® mennyiség kisebb szabályozás nélküli áruforgalomnál.
9
Árplafon példa •
Kereslet:
D(P ) = 220 − P
•
Kínálat:
•
Egyensúly:
•
Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség, ha a termékre
S(P ) = P P ∗ = 110, Q∗ = 110 P¯ = 80-as árplafont
vezetnek be?
P¯ = 80 < 110 = P ∗ , tehát P¯ = 80 az új egyensúlyi ár, S(P¯ ) = 80 az egyensúlyi mennyiség D(P¯ ) − S(P¯ ) = (220 − 80) − 80 = 60 a túlkereslet nagysága. Árminimum példa •
Kereslet:
D(P ) = 220 − P
•
Kínálat:
•
Egyensúly:
•
Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség, ha a termékre
S(P ) = P P ∗ = 110, Q∗ = 110 P¯ = 120-as árminimumot
vezetnek
be?
P¯ = 120 > 110 = P ∗ , tehát P¯ = 120 az új egyensúlyi ár, D(P¯ ) = 100 az egyensúlyi mennyiség S(P¯ ) − D(P¯ ) = 120 − (220 − 120) = 20 a túlkínálat nagysága.
Összefoglalás •
Kereslet, kínálat Keresleti (negatív meredekség¶), kínálati (pozitív meredekség¶) függvény Egyensúly: kereslet = kínálat
•
Kereslet, kínálat változásának hatása Kereslet n®: egyensúlyi ár és mennyiség is n® Kínálat n®: egyensúlyi ár csökken, egyensúlyi mennyiség n®
•
Adóztatás (mennyiségi adó) hatása: egyensúlyi mennyiség csökken
•
Árplafon
→
túlkereslet, árminimum
→
túlkínálat
10
