Területi államigazgatási szervek informatikai ellátottsága
Közép-dunántúli régió területi államigazgatási szervei 2008. novemberi informatikai felmérésének összesítése, értékelése
Az informatikai, e-közigazgatási felmérést a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációért és E-közigazgatásért Felel"s Szakállamtitkára kezdeményezte. A kiadott szempontrendszer alapján történ" felmérés a tervek szerint megalapozza egy országos monitoring rendszer kiépítését is, amely nélkülözhetetlen információkat nyújt a központi döntéshozók számára. A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium 2009. évi munkaterve alapján az Informatikai, Ügyfélszolgálati és Ügyvitel-szervezési Bizottság összesítette és értékelte a kérd"íveket. A Bizottság értékelésében kiemelte azokat a területeket, legfontosabb jellemz"ket amelyek különös figyelmet érdemelnek, szakmai megállapításokat alapoznak meg. Az informatikai, e-ügyintézési képzettség szintjét a Bizottság a szükségesnél alacsonyabbnak véli. Javasoljuk ezért a Képzési Bizottságnak, hogy a közeljöv"ben tervezett képzési felmérés hangsúlyos része legyen az informatikai képzés helyzetének feltárása, és megoldási lehet"ségek keresése. A 31 területi államigazgatási szervnek kiküldött kérd"ívekb"l 25 érkezett vissza, amelyek tapasztalatait a szempontrendszer fejezet címei szerinti csoportosításban állítottuk össze.
Szervezetre vonatkozó kérdések A területi államigazgatási szervezeteknél alkalmazásban állók száma nagy eltéréseket mutat a 14 f"s hivataltól egészen az 1366 f"t foglalkoztató szervezetig. Az átlagos állományi létszám 183 f". Dönt"en három kategória különböztethet" meg a rendelkezésre álló adatokból: 0-100 f"s (12 db), 100-200 f"s (7 db), 300- felett (6 db).
1
Területi államigazgatási szervek informatikai ellátottsága
Szervezetek megoszlása méret szerint
(300 felett) 24% 48%
(0-100 f"s)
28%
(100-200 f"s)
A szervezetek 48 %-a rendelkezik informatikai egységgel, jellemz"en a közepes és nagyobb hivatalok, ahol osztályvezet"i irányítás mellett végzik informatikai feladataikat. Ez az érték a szervezetek méretével összevetve arányosnak mondható. Az infrastruktúra üzemeltetés bizonyos részfeladatainak ellátása 57 %-ban a felettes szerv által valósul meg, 87 %-ban pedig a szervezett alkalmazottjai is részt vesznek az üzemeltetésben. Jellemz"en 4-5 f"s kiszolgáló személyzet segítségével (természetesen ezt a hivatalok mérete nagymértékben meghatározza, kisebb szervezetek esetén 1-2 f"r"l beszélhetünk). Nagyon kis számban, mindösszesen két helyen történik küls" (szerz"déses viszonyban) az informatikai üzemeltetés, ebb"l is látszik, hogy az outsourcing nem terjedt el az államigazgatás területi szintjén. A fenti adatokból kiolvasható, hogy az IT feladatok ellátását minden ágazat „házon belül” végzi, a legoptimálisabb szerepkör kiosztásba. Azon tevékenységeket, amelyeket célszerD és gazdaságos központosítani, a felettes szervek végzik valamennyi területi hivatal számára, viszont vannak olyan szerepek ahol ez a központosítás nem valósítható meg, itt a helyi feladatellátás dominál. Az informatikai üzemeltetési feladatokat 108 f" végzi, ami 4636 f"s létszámhoz képest 2,3 %os átlagnak felel meg. Az IT személyzetben a fels"fokú szakirányú végzettséggel rendelkez"k száma 67 %-os, a középfokú számítástechnikai képesítéssel rendelkez"k száma 22 %-os. Nem tudjuk megítélni, hogy rendelkezésre áll-e az a megfelel" szakképzettségD mDszaki szakember állomány, amely helyi szinten hatékonyan el tudja látni az egyre nagyobb szerepet játszó 2
Területi államigazgatási szervek informatikai ellátottsága informatikai feladatok végrehajtását. Amennyiben nem vesszük figyelembe a kiemeltebb informatikai tevékenységet folytató szervezeteket, úgy az informatikai szakember állomány csak 1,4 %-os arányt képvisel. Az ECDL vizsgával rendelkez"k száma az egyes szervezeteknél nagyon eltér" képet mutat. A hivatalok többségében (19 db) kevesebb mint 5% rendelkezik ECDL jogosítvánnyal. Egy kisebb hányad (5 db) esetén 19% és 53% közé tehet", illetve találhatunk (1 db) 86%-os kiemelked" értéket is. Ebb"l talán azt a tanulságot vonhatnánk le, hogy az államigazgatásban a köztisztvisel"k többsége nem rendelkezik megfelel" informatikai ismeretekkel feladatainak ellátásához. Gyakorlati tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ahol mDködik IT szerveret, ott bels" képzésekkel is fejlesztik az alkalmazottak IT ismereteit. Problémák az informatikai szervezet nélküli kisebb és közepes hivatalokban jelentkezhetnek az általános számítástechnikai ismeretek hiánya miatt. Internet elérés az alkalmazottak számára 96 %-ban biztosított a feladatok ellátásához, viszont a szervezetek 25 %-a nyújt anyagi támogatást az alkalmazottak számára otthoni szélessávú internet el"fizetéshez. Sajnos az informatikai szakképzésre nem fordítanak pénzt a szervezetek - néhány kivételes esett"l eltekintve. A közigazgatásban jelent"s mennyiségD képzés továbbképzés folyik, de a mDszaki szakemberek továbbképzésére, és a teljes állomány informatikai, e-közigazgatási képzésére csak kevés alkalom nyílik. Amikor kormányzati célként az elektronikus szolgáltatások megvalósítása fogalmazódik meg, jelent"s feladat hárul a szervezeteknél dolgozó informatikai munkatársakra, akik megfelel" továbbképzések nélkül kétséges, hogy a megfelel" lépéseket meg tudják tenni. A szervezetek körében még nem terjedtek el az e-learning alapú megoldások használata. Csupán 2 %-a zajlik az oktatásoknak ilyen formában., és nem is tervezik ennek az oktatási módszernek a bevezetését. Hasznos lenne az e-learning alapú megoldások elterjesztése, hiszen nagy tömegek számár nyújthat rugalmas, egyénre szabott továbbképzést. Kiemelt célterületként látjuk az informatikai szakemberek IT szakirányú képzését, mely segítségével széles körben tovább képezhet"ek lennének a hivatalok munkatársai költséghatékony módon. Az Informatikai Bizottság a képzettség kérdését alapvet"en fontos körülménynek értékeli. A Kollégium más bizottságainak munkatervét ismerve javasoljuk a Képzési Bizottságnak, hogy 3
Területi államigazgatási szervek informatikai ellátottsága a
tervezett felmérés hangsúlyos része legyen a területi államigazgatási körben az
alkalmazottak informatikai, e-közigazgatási képzettségének helyzete, az ezzel kapcsolatos igények, és lehet"ségek feltárása.
Ügyfélszolgálatok helyzete A beérkezett válaszok alapján 4 szervezetnek legalább 10 ügyfélszolgálata mDködik, 14 esetben 5, vagy még ennél is kevesebb alárendelt szervezetnél végeznek. ügyfélszolgálati tevékenységet, 4 esetben az alárendelt szervnél nincs ilyen tevékenység. Ügyfélszolgálati szervezeti egysége 8 szervezetnek van, ebb"l 2 szervezetnek van 50 f" fölött a szervezeti egység létszáma. A napi átlagos ügyfélforgalom több válaszadó esetében nulla. A kitölt" bizonyára az ügyfélszolgálati szervezeti egységekre értette a választ, és nem számolt az adott szervezet napi munkája melletti ügyfélforgalommal. Ügyfélszolgálati tevékenységet végz" szervezetben két esetben biztosított más szolgáltató számára is lehet"ség, kihelyezett ügyfélszolgálati tevékenységet (telephelyén kívül) a szervezetek harmadánál végeznek.
4
Területi államigazgatási szervek informatikai ellátottsága A szervezetek ügyfélszolgálatai által leggyakrabban végzett tevékenységek a tájékoztatás, illetve a nyomtatványok, beadványok átvétele, átadása. A válaszadók 78 %-ánál végeznek az ügyfélszolgálatok egyszerDbb, vagy teljes körD ügyintézést. Telefonos ügyfélszolgálattal mindössze 7 szervezet rendelkezik (ebb"l 4 helyen automata), az alárendelt szervezetek közül 11. Mindössze a szervezetek ötödénél található valamilyen, az ügyfélszolgálati tevékenységet támogató informatikai alkalmazás. A leggyakrabban el"forduló informatikai alkalmazás az általános ügyfélszolgálati alkalmazás (4 válasz). Specializált ügyfélszolgálati alkalmazással (pl.: CRM), 2 szervezet rendelkezik. Back-Office rendszerekkel csupán 2 szervezetnek van kapcsolata. Az elektronikus közigazgatás fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, és a korszerD elektronikus
szolgáltatások
háttere
a
Back-Office
terület,
a
szervezetek
bels"
tevékenységének informatikai támogatása, a bels" elektronikus iratkezelés megoldása, és a Front-Office rendszerekkel való kapcsolat kiépítése. A válaszadó szervezetek 59 %-a minden nap fogadja az ügyfeleket. Az ügyfélfogadás 6 szervezetnél 1 nap, 3 szervezetnél 2 nap szünetel. A leggyakoribb ügyfélfogadás-mentes nap a kedd és a csütörtök, ez a válaszolók 41 %-a. 16 óra után mindössze 3 szervezet tart ügyfélfogadást egy-egy napon: hétf"n, kedden és szerdán.
Elektronikus ügyintézés jellemz)i
A válaszadók 84 %-a töltötte ki a hagyományos szolgáltatásokra vonatkozó kérdést. A leggyakrabban nyújtott szolgáltatás a tájékoztatás, és az igazolások kiadása. Összesen 89 féle témában személyesen, illetve írásban fordulhatnak az ügyfelek a szervezetekhez. Elektronikus szolgáltatások a szervezetek 52 %-ánál találhatók, 36 féle ügytípusban. Jellemz"en az egyszerDbb tevékenységek végezhet"k el ebben a formában (ilyen pl. a kérelem benyújtása,
letölthet"
nyilatkozatok,
5
id"pontfoglalás).
Területi államigazgatási szervek informatikai ellátottsága A Ket. hatálya alá tartozó hatósági ügyintézés során a leggyakrabban, (44 %-ban) az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívásra vonatkozó egyéb hatósági közlésnek az ügyfél tudomására hozásáról számolnak be a válaszadók. A második leggyakoribb eljárási cselekmény a kérelem a fellebbezési kérelem, az újrafelvételi kérelem, a méltányossági kérelem, valamint az ügyfél nyilatkozat, bejelentése, a hatósághoz intézett bármely beadványa. A felmérés szerint nem került sor a jogsegély iránti kérelem és annak teljesítésére, az eljárás irataiba való betekintésre és az idézés cselekményére elektronikus úton. A kiemelt csatornák közül leginkább az interneten (16 esetben válaszolták), illetve telefonon és személyesen lehet elérni a szervezeteket (9-en, 9-en válaszolták). A válaszoló szervezet 40%-a érhet" el a Kormányzati Portálon keresztül is, ami akár jó aránynak is tekinthet" ma még. Figyelembe véve azonban a Ket. október 1-jén hatályba lép" módosításait, minden államigazgatási szervnek kapcsolatot kell kiépítenie a Központi Rendszerhez, „hivatali kaput” kell nyitnia az elektronikus kapcsolattartás céljából.
6
Területi államigazgatási szervek informatikai ellátottsága Elektronikusan elérhet" Drlapokkal 17
szervezet rendelkezik, az összes elérhet"
Drlapok/dokumentumok száma a nyilatkozatok szerint 1584 db.
A kitöltést megel"z"
költségvetési évben elektronikus úton kezdeményezett lakossági/vállalati ügyek száma 1431705 db, az összes ügyszámon belüli aránya az APEH-nél (45%), valamint a Földhivataloknál (36%) a legmagasabb. A
területi
államigazgatási
szervek
19
%-a
önálló
honlapot
üzemeltet,
81%-ban a központi honlapon biztosított a webes megjelenés. A központi honlaphoz való hozzáférés megengedett 8 szervezetnél. A szervezetek mindegyikének van központi email címe, az ügyfélt"l érkez" emailek napi átlagos száma 37. Ez a hagyományos módhoz képest csak 10%, mégis azt igazolja, hogy a levelez" partnerekben megvan a bizalom emailekkel történ" levelezésekre. Az emailek feldolgozása kiegészíthet" lenne back-office háttérmunkával, ami növelné az ügyintézés hatékonyságát. Jelenleg az emailen történ" megkeresés hivatali útja az email kinyomtatása után legtöbb szervezet esetében megegyezik az ügyiratok hagyományos módú kezelésével. A szervezetek több mint egyharmada méri a honlapok látogatottságát. A saját honlapot üzemeltet"k által mért látogatottsági mutató reálisabb, ez évente átlag mintegy 27000 megkeresést jelent. A honlap tartalmát napi gyakorisággal frissíti a szervezetek 57 %-a: A honlapok frissítésének gyakorisága
100% 90% 80% 70% 60%
57%
50% 40% 30% 20%
14%
19% 10%
10% 0% Napi szinten
Hetente
7
Havonta
Ritkábban
Területi államigazgatási szervek informatikai ellátottsága A honlap - ITB ajánlása szerinti - kötelez" elemét, a "Fórumot” még viszonylag kevés szervezet hozta létre (20%), és hasonló nagyságrendD a "Panaszláda”, "Szavazás” és az "Egyéb” elemek megjelenési aránya is. A „Fórum” üzemeltetése a szervezetek többségénél szinte megoldhatatlan feladatot jelent. Elvárás ugyanis a folyamatos felügyelet, az üzenetek moderálása, a szDk válaszid".
Az infrastruktúrára vonatkozó kérdések A válaszadó szervezeteknél asztali személyi számítógépekb"l és laptopokból 5634 db található, szerverekb"l 268 db-ot üzemeltetnek, a nyomtatók száma 2659 db. Ezek a számok a 4636 f"s össz. létszámhoz viszonyítva nagyon jó arányt mutatnak. Néhány más jellemz" még árnyalhatná a képet pozitív (a létszámban olyan munkakörök is vannak, amelyek ellátásához nem szükséges számítógép használat, pl: gépkocsivezet"), vagy negatív (selejtezésre váró, használaton kívüli gépek) irányban. Nagy biztonsággal megállapítható, hogy a számítógép ellátottság 100 %-os, tehát minden szükséges helyen van gép. Persze nem biztos, hogy mindenütt a megfelel" kiépítettségD számítógép áll rendelkezésre. A kapott válaszok alapján (24 válaszadó) az egy alkalmazottra jutó PC-k száma átlagosan 1,33 darab. A legtöbb 2,16, a legkevesebb 0,58. Az egy informatikai alkalmazottra jutó gépek száma 77 és 18 db között változik, átlagosan 45,69 db (20 válaszadó adatai alapján). A válaszolók eltér" számának magyarázata, hogy nem minden szervezetnél van informatikai szervezeti egység vagy szakember, az üzemeltetés központilag, a felettes szerv által történik.
Asztali számítógépek és laptopok kor szerinti aránya 0-3 éves: 54%
6 évnél régebbi: 13%
4-6 éves: 33%
8
Területi államigazgatási szervek informatikai ellátottsága
Az asztali gépek és laptopok több mint fele 3 évnél fiatalabb, korszerDnek mondható. Ha számításba vesszük, hogy a megadott számok a selejtezésre váró, már nem használt, de leltárban még szerepl" gépek darabszámát is tartalmazzák, még kedvez"bb a kép. Ezek a gépek –mivel veszélyes hulladéknak min"sülnek- csak erre engedéllyel rendelkez" hulladékfeldolgozó helyeken bonthatók szét és az elszállítás költsége többnyire a
szervezeteket
terheli, bár a költség nagysága szóródik. A rendelkezésre álló szerverállomány esetében látható az elöregedés, a gépeknek mintegy kétharmada 4 éves vagy annál öregebb. A szerverek magas darabszámát (átlagosan 10db, összesen 268 szerver) a több telephellyel rendelkez" szervezetek indokolják. A legtöbb, egy szervezeten belül üzemeltetett szerver 60 db.
Szerverek kor szerinti aránya 0-3 éves: 31%
6 évnél régebbi : 15%
4-6 éves: 54%
A nyomtatók életkori eloszlását mutató diagram adataiból egyben az is megállapítható, hogy a fejlesztések eredményeként egyre több a hálózatban üzemel" eszköz, így lehet"vé válik azok hatékonyabb
kihasználása.
Költséghatékonysági
szempontból
teljesítményD hálózati nyomtatók telepítése, alkalmazása.
9
célszerD
a
nagyobb
Területi államigazgatási szervek informatikai ellátottsága
Nyomtatók életkor szerinti megoszlása 700 600 500 400 300 200 100
593
325
242
198
672
629
0
0-3 4-6 6+ éves Munkaállomásra kapcsolt nyomtatók
0-3 4-6 6+ éves Hálózati nyomtatók
A hálózatra kapcsolt nyomtatók magas számának (1116 db, átlag válaszadónként 46,5 db) oka lehet az, hogy például a 2 felhasználót kiszolgáló helyi nyomtatót is hálózati nyomtatóként szerepeltették a válaszolók. Az 1543 db, munkaállomásra kapcsolt nyomtató a nagy ügyfélforgalommal rendelkez" szervezetek, mint az APEH vagy a Regionális Munkaügyi Központ speciális helyzetével -pl. ügyfélszolgálati helyeken jelentkez" azonnali nyomtatási feladatok megoldása- indokolható. A géptermekre vonatkozó kérdéscsoportra érkezett válaszok szerint a válaszadók mintegy 30%-a nem rendelkezik önálló gépteremmel. A 18 szerverterem mindegyike klímával és szünetmentes tápegységekkel felszerelt. Beléptet" rendszerrel és teljes behatolás elleni védelemmel (mechanikai és elektronikus) 8 válaszadó rendelkezik. Géptermi biztonsági szabályzat 10 szervezetnél lett kiadva. Nem eldönthet", hogy a válaszokban csak az önálló szabályzatokat
szerepeltették-e
vagy
a
más,
(például
az
informatikai
biztonsági
szabályzatban) megjelen", gépteremre vonatkozó el"írásokat is figyelembe vették. Állandó géptermi ügyelet 2 és automatikus tDzoltó berendezés szintén 2 üzemeltet"nél mDködik.
A szoftver ellátottság helyzete A munkaállomásokon 99,9 %-ban (4878) zárt forráskódú operációs rendszerek futnak. Az IT alkalmazásokban megfigyelhet" tendencia alapján ezen a téren változások várhatók. Számítani lehet
a nyílt forráskódú szoftverek használatának elterjedésére, jelent"s
10
Területi államigazgatási szervek informatikai ellátottsága költségmegtakarításokat elérve. Ez ismét felveti a felhasználók és a szakszemélyzet oktatásának, továbbképzésének szükségességét. A használatos irodai programcsomagokból 64 %-ban MS Office, 33 %-ban Lotus Notes, 2,5 %-ban Open Office, és 0,5 %-ban egyéb szoftver üzemel. Levelezésre használt rendszerek 49%-a Lotus Notes, 46%-a MS Outlook és 7 %-a egyéb. A feldolgozott kérd"ívek szerint a szerverek többségén Windows Server 2003 (16 helyen), Windows Server 2000 (9 ), Linux/Unix (9 ) operációs rendszer üzemel. Elenyész" a Windows NT, a Novell szerver, és a Windows 2008 használata. A szervezetek közül többen használnak számos, az alaptevékenységét támogató egyedi fejlesztésD alkalmazásokat személyzeti, eszközgazdálkodási, költségvetési és iktatási feladataik ellátására. Többen használják a Complex jogtárat, a Takarnet szolgáltatásait. A válaszok az iktatást, gazdálkodási tevékenységet segít" szoftverek
esetén igen eltér"ek,
célszerD lenne valamilyen egységesebb szoftverhasználati koncepció kialakítása.
A hálózatra és a biztonságra vonatkozó kérdések Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatra a szervezetek 88 %-a kapcsolódott, ami jónak mondható arány. Az EKG által nyújtott szolgáltatások közül a VoIP (Voice Over Internet Protocol) technológiát a szervezetek több mint fele (54%) igénybe veszi, ezáltal csökkentve távközlési költségeiket. A költséghatékonyabb feladatellátás megkívánná, hogy a VoIP alapú szolgáltatások nagyobb mértékben terjedjenek el ágazaton belül és a már az ágazatonként meglév" rendszereket átjárhatóvá kellene tenni. Az EKG csatlakozás kiépítése azért is fontos, mert a Kormányzati Portálhoz történ" hivatali kapus csatlakozás kizárólag ezen a hálózati kapcsolaton valósítható meg. A megkérdezettek 92 %-a rendelkezik valamilyen féle zárt hálózattal, viszont VPN központtal a hivatalok 25 %-a rendelkezik. A WAN kapcsolatok sebessége nagyon eltér" képet mutat. A sávszélesség nagysága a 512 kbyit/s-tól a 30 Mbit/s-ig bezáróan változik, jellemz"en 1-4 Mbit/s –os adatátviteli csatornák állnak rendelkezésre, míg tartalék backup vonallal csak a szervezetek 20 %-a rendelkezik. 11
Területi államigazgatási szervek informatikai ellátottsága
Szervezeti WAN sávszélességek szemléltet ábrája Mbit/s
30
25
20
15 Adatsor1
10
5
0 1
3
5
7
9
11
13
15
17
19
21
23
25
szervezetek
Jogosultságok tekintetében mindenhol megtalálhatjuk a klasszikus informatikai személyzet (rendszergazdák) és felhasználók felosztást, de természetesen sok helyen ennél jóval bonyolultabb jogosultsági hierarchia mDködik. A szervezetek 88 %-ában szükséges az alkalmazások használatához engedélyeztetési eljárás. Nagyobb szervezeteknél (ahol a feladatok indokolttá teszik, illetve ahol bizonyos informatikai feladatokat a felettes szerv lát el) alkalmaznak felügyeleti megoldásokat tDzfalakra (32%), aktív eszközökre (20%), illetve hálózatfelügyeltre (63%).
Alacsonynak mondható a
szervezetek rendelkezésére álló infrastruktúra ismeretében a felügyeleti lehet"ségek kihasználtsága. Jogosultságok kezelésre a szervezetek 72%
használ szervert, míg a vírusvédelmet
központilag felügyel" szerver 64 %-nál áll rendelkezésre, 56% az aki rendelkezik a munkaállomások távfelügyeletének képességével, 63% a hálózat felügyeletének a képességével, viszont konfiguráció kezelés tekintetében ez az arány már csak 33%.
Adatvédelem, információszabadság A válaszadó szervezetek közül 11 helyen van informatikai biztonsági felügyel". Az adatok védelmét jogi eszközök, szabályzatok által el"írt követelmények mellett az adatvédelmi felel"s munkája egészíti ki, aki a felmérésben résztvev" szervezetek 75 százalékában látja el ezt a feladatot. 12
Területi államigazgatási szervek informatikai ellátottsága
Elektronikus aláírást csak néhány szervezet használ a mindennapi ügyvitele során (16%). Figyelembe véve a Ket. már említett változásait, az elektronikus ügyintézés f" eszköze nem az elektronikus aláírás, hanem a hivatali kapu használata lesz. Az általános közzétételi lista szerinti adatok megjelenítésére a szervezetek választhatták saját honlapjukat, vagy a központi webes felületen való közlést (ez 84 %-ban megtörtént). Nyilvánosságra hozási kötelezettséget a szervezetek 26 %-ában a különös-, 33 %-ában az egyedi közzétételi lista is el"ír. Az általános közzétételi lista három f" elemének megjelenítése: Az általános közzétételi lista által támasztott követelmények közlése 100% 90% 76%
80% 70%
68%
68%
60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Gazdálkodásra Tevékenységre, Szervezeti, vonatkozó adatok m1ködésre személyi adatok közlésre kerültek-e vonatkozó adatok közlésre kerültek-e közlésre kerültek-e
A közzétételi kötelezettségek teljesítése tehát nem éri el az elvárt szintet (100 %) sem a teljesít" szervezetek, sem a részterületek teljesítési foka tekintetében. A válaszadók 84 %-a jelzett vissza valamilyen fokú közzétételt, az egyes részterületek, kiemelend" követelmények teljesítése összességében 76 % és 36 % között változik. A három f" terület teljesítésr"l 16 szervezet számolt be. A Kollégium II. félévi munkatervében szerepel a honlapok mDködtetése és a közzétételi kötelezettség teljesítésének vizsgálata, ezért részletes kimutatást majd akkor készít a Bizottság. Az üvegzseb adatok megjelenítése saját honlapon 36%, saját és felettes szervezet honlapján 8%, csak a felettes szervezet honlapján 44%, nem válaszolt a kérdésre a szervezetek 12 %-a. 13
Területi államigazgatási szervek informatikai ellátottsága Az Üvegzseb törvény alapján „A vezet"k illetménye, rendszeres juttatásai”-nak közzététele 45%, „Az egyéb alkalmazottaknak nyújtott juttatások fajtái és mértéke”-nek közzététele 40%ban történt meg. „A költségvetések, beszámolók” összetev"inek közzététele:
A költségvetések, beszámolók tartalmának közzététele 100%
80% 68%
64%
64%
60%
60%
52%
40%
20%
0% A szervezet éves A szervezet költségvetése számviteli törvény szerinti beszámolói
Költségvetési alapokmány a tárgyévi elemi költségvetéshez
A nettó ötmillió A szervezet nem forintot elér9 vagy alapfeladatai azt meghaladó ellátására nyújtott érték1 vonatkozó 5 MFt feletti szerz9dések támogatások
Az egyéb, rendszeresen közzéteend" adatok aránya:
Egyéb közzétételi adatok megjelenítése
100% 90% 80% 70% 60%
56%
52%
56%
50% 40% 30% 20%
14
A mobiltelefon használatára, és ennek költségeire vonatkozó adatok
A hivatal tulajdonát képez9 gépkocsi(k) használatára vonatkozó adatok
0%
A szervezet alkalmazottai, vezet9i által a vizsgált hónapig megtett utazások, és azok költségeinek a listája
10%
Területi államigazgatási szervek informatikai ellátottsága
Informatikához köthet) dokumentumok A válaszadó szervezetek fele rendelkezik elfogadott középtávú informatikai stratégiával. A megadott frissítési dátumok jelzik az évenkénti frissítést, de nem minden szervezett"l kaptunk választ erre a kérdésre. A szervezetek 64 %-ban rendelkeznek éves beszerzési tervvel, 41 %ban éves informatikai tervvel. A szervezetek 81 %-a rendelkezik adatvédelmi szabályzattal, ebb"l sajnos az következik, hogy 19 % nem rendelkezik e kötelez" szabályzattal. A biztonságra vonatkozó egyéb szabályzatok arányát az alábbi grafikon tartalmazza:
Biztonságra vonatkozó szabályok megléte
100% 90% 80%
83%
78%
70%
75% 62%
60% 50%
41%
40% 30%
23%
20% 10% 0% Informatikai biztonsági szabályzat
Géptermi szabályzat
Internet t1zfal szabályzat
Felettes szervezet f9igazgatója által kiadott informatikai szabályzat
Informatikai üzemeltetési szabályzat
Üzletmenetfolytonossági terv
A szabályzatok a szervezetek önértékelése szerint megfelelnek a tartalmi követelményeknek (erre a kérdésre a szervezetek 88 %-a válaszolt, és az mind igenl"en).
15
Területi államigazgatási szervek informatikai ellátottsága
Az eljárásrendek aránya még nagyobb szórást mutat:
Rendelkezési eljárásrendek megléte
Üzemeltetési eljárásrend
83%
88%
Jelszó és jogosultságkezelési rend
Szoftver-verzió váltások eljárásrendje
52%
57%
Help Desk eljárásrend
Hardver és szoftver nyilvántartási rend
70%
57%
Szoftver licensz nyilvántartási rend
Hálózat-üzemeltetési eljárásrend Levelek elektronikus aláírásának és titkosításának rendje
64%
23%
Internet-hozzáférési rend
52%
38%
Konfigurációkezelési rend
Átadás/átvételi eljárási rend
78%
58%
Elektronikus iratkezelési eljárásrend
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 %
A területi államigazgatási szervek sajátossága, hogy a technikai, szabályozási kérdésekben sokrétDen integráltak a központi szerveikhez, ez tükröz"dik az informatikai stratégiák és más dokumentumok meglétében, tartalmában. Székesfehérvár, 2009. június 3. Unger József Informatikai, Ügyfélszolgálati és Ügyvitel-szervezési Bizottság elnöke
16
