Novemberi új könyveinkből Rózától Belláig Budapest, Fapadoskonyv.hu 2011. Szegény, boldog-boldogtalan Jókai Móric. Hosszú élete és irodalmi pályafutása során sok dicsőségben volt része, ám ami a nőket illeti, nem volt szerencséje. Mindkét házassága botrányt okozott: az első csak családi és baráti környezetében, a második - ötven évvel később - már országra szóló, zajos ribilliót. Kétszer nősült, s mindkétszer színésznőt vett feleségül. Talán ez volt a baj. Talán, ha civil arákat vezet oltár elé, csöndben marad az ezerfejű cézár, a színházénál semmivel sem kíméletesebb irodalmi közvélemény. Persze, nem ez volt a legfőbb szálka a kívülállók szemében ( s ilyenkor mindenki kívülálló, a legközelebbi rokon, még az édesanya is, mert egy szerelem, s egy abból következő házasság két ember legszentebb magánügye).
Bruckner Éva: Én elmentem a vásárba: a hajdani híres pesti városok Budapest, Aposztróf Kiadó, 2012. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Pest, amelynek országos vásárai idevonzották Európa népeit. Lehetett itt adni-venni, de ismeretségeket kötni és házasodni is. A vásározás élményét kiegészítve a felbolydult városban sétálók útonútfélen mutatványosokba, állatidomárokba, bikaviadalba, ''rossz lányok''-ba ütköztek. ''A szerző bevezet a pesti (...) vásárok történetébe, s közben megmutatja, hogy mennyire eltéphetetlen a kapcsolat a városiasodás és a vásárok között, (...) kézen fogja az olvasót, aki átéli a szálláskeresés gondjait s ezalatt bejárja a fallal körülvett, Pest város utcáit és tereit. (...)
Szepes Mária: Füveskönyv Budpest, Édesvíz cop, 2008. A régi füveskönyvek a kertben termesztett vagy vadon termő növények, gyógyfüvek hasznáról és káráról tájékoztattak, századokon át szerzett tapasztalatok alapján. Aztán a hasznos tanácsok lassan kiterjedtek a lélek, sőt általában a lét kisebb-nagyobb gondjaira is. A "mi a teendő" kérdésére adott hétköznapi példák, egyszerű válaszok, amelyek a testi és a lelki egészség megőrzését és visszanyerését segítették, lassan egyre egyénibbé, szubjektívabbá váltak, s egyre több gondolkodnivalót, valamint lelki táplálékot adtak az olvasónak. Reméljük, hogy az új olvasók mellett Szepes Mária régi hívei is örömmel fedezik majd fel a Füveskönyvben kedvenc gondolataikat, idézeteiket.
Margaret Atwood: Guvat és Gazella Budapest, Európa, 2012. Ez a furcsa című, és túlzás nélkül meghökkentő (ám a tartalom fényében cseppet sem idegen) borítójú regény disztópia a javából – ám nem a manapság divatos fajtája, hanem Orwell és Huxley műveinek méltó társa. Az emberiség pusztulása után járunk: egy járvány kiirtotta a Homo Sapienst, s helyüket egy genetikai laboratóriumban kifejlesztett új emberi faj, a guvatkák csapata vette át. A guvatkák a megszólalásig hasonlítanak ránk, emberekre, csak épp kicsit tökéletesebbek és híján vannak minden emberi gyarlóságnak. Nem ismerik a háború fogalmát, sem a szerelemét, sem a művészetét. Szigorúan a lét- és fajfenntartás a céljuk, génjeik erre vannak programozva.
Thomas Enger: Hegek Budapest, Animus, 2012. Henning Juul egy internetes újság bűnügyi tudósítója. Két év betegszabadság után tér vissza a szerkesztőségbe. A hoszszú lábadozásra elsősorban lelki okokból volt szüksége: nem tudta kimenteni kisfiát egy lakástűzből. Égésnyomok látszanak azon az egyetemista lányon is, akit halálra kövezve találnak meg egy sátorban. A rendőrség szélsőséges iszlamista indíttatásra következtet, és hamarosan a lány pakisztáni barátja lesz az első számú gyanúsított. Henning Juul önálló nyomozásba kezd.
Steven Pinker: A nyelvi ösztön: hogyan hozta létre az elme a nyelvet Budapest, Typotex, 2012. A könyv alapvető célkitűzése az, hogy olvasmányos, közérthető módon, de ugyanakkor nagy szakmai alapossággal vezesse be olvasóit a nyelv, a nyelvhasználat és a nyelvelsajátítás tanulmányozásába. A témát a megismerés-tudomány perspektívájából tárgyalja, s amellett érvel, hogy a nyelvtudás ugyanolyan természetes képessége az embernek, mint a járás képessége, vagyis nem más, mint egy genetikailag megalapozott ösztön. Az alaptézist 13 fejezetben bontja ki, és széleskörű kutatások bemutatásával hoz fel érveket amellett, hogy a nyelv valójában a humán biológia része. A hagyományosan nyelvészeti területek mellett részletesen bemutatja a nyelv és a gondolkodás viszonyát, a nyelv biológiai alapjait, a nyelv és az emberi elme kapcsolatát.
Allan és Barbara Pease: Testbeszéd a szerelemben Budapest, Park cop, 2012. Mindennapi kommunikációnk 60-80%ban gesztusok révén, testbeszéddel történik. Testbeszédünk segítségével jelezzük, ha valaki tetszik nekünk, s azt is, hogy a másik számára elérhetők, megközelíthetők vagyunk. A boldog szerelmesek tudják, hogy a gesztusok és az arckifejezés fontosabbak a szavaknál. A párkapcsolatban élők többsége fáradságosan törekszik tartós, kiegyensúlyozott kapcsolatra, de sokszor kudarcot vall. Ennek oka többnyire abban keresendő, hogy férfiak és nők mára elfelejtették a testbeszéd gesztusait és jeleit, amelyek őseinknek még a vérükben voltak. Pedig a testbeszédet meg lehet tanulni!
Dr. Aletha J. Solter: A bölcs baba Budapest, Agykontroll, 2011. A világhírű, svájci-amerikai fejlődéspszichológus rendkívüli könyvében a forradalmian új és bevált csecsemőgondozási és gyermeknevelési elveit ismerteti, amelyek alapvetően a babák ösztönös bölcsességére épülnek. A tanítását követő szülők olyan gyerekeket nevelnek, akik okosak, együtt érzőek, kiegyensúlyozottak, erőszakmentesek és nem használnak kábítószert. Könyve hét fejezetének mindegyike egy-egy önálló témával foglalkozik, pl. a sírással, az alvással, az evéssel és a játékkal.
Deepak Chopra: A boldogság receptje Budapest, Édesvíz, 2012. A boldogság minden ember leghőbb vágya. Kérdés azonban, miként lelhetünk rá, és hogy egyáltalán rászolgáltunk-e. Még nagyobb rejtély a tartós boldogság titka, az olyan boldogságé, amelytől semmi sem foszthat meg bennünket. Deepak Chopra új könyvében átnyújtja nekünk azt a hét kulcsot, amelyek még a legmostohább körülmények között is feltárják előttünk a színtiszta öröm titkát. Napjaink emberpróbáló világában a boldogság elérésének célja újra meg újra kisiklik a kezünkből, sokszor egyenesen elérhetetlennek tűnik. A társadalom igyekszik megszilárdítani bennünk azt a meggyőződést, hogy a beteljesülés a siker, a vagyon és az értékes kapcsolatok következménye.
Hoffmann Zsuzsanna : Ételek és italok az ókori Rómában Szeged, Quintus Kiadó, 2011. Hol és hogyan étkeztek a rómaiak? Milyen alapanyagokkal dolgozott a római gasztronómia, honnan szerezték be mindezt, és hogyan tárolták? Milyen egy valódi ókori gourmand lakomájának menüsora, egy „lucullusi” lakoma? Hogyan alakult ki és mi jellemzi a római borkultúrát? Mikor érett egy bor és melyik a jó? Milyen csodaszereket használ, és milyen tanácsokkal szolgál a rómaiak „házi patikája”? Ilyen és további hasonló kérdésekre keresi a választ könyv.
