KÖZCÉL, KÖZSZOLGÁLAT. A KAPCSOLT VILLAMOSENERGIATERMELÉS JÖVÔJE n A KÖZCÉL ÉS A KÖZSZOLGÁLAT MINDIG VALAMILYEN POLITIKAI (TÁRSADALMI) CÉL ÉRDEKÉBEN A GAZDASÁGBA VALÓ BEAVATKOZÁST JELENT, AMELYNEK SORÁN A GAZDASÁGI FOLYAMATOK KORLÁTOZÁSRA KERÜLNEK. A TÁVFÛTÉS ÉS A KAPCSOLT VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS EZZEL SZEMBEN OLYAN MÛSZAKI TECHNOLÓGIA, MELYNEK SEGÍTSÉGÉVEL GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET LEHET FOLYTATNI. DR. STRÓBL ALAJOS
" Mivel a távfûtéssel és a kapcsolt villamosenergia-termeléssel bizonyos társadalmi (környezetvédelmi) célokat is el lehet érni, ezért a közcélt, a közszolgáltatást a politika szereti a távfûtéssel és a kapcsolt villamosenergia-termeléssel összekapcsolni. Ennek eredményeként a távfûtés és a kapcsolt villamosenergia-termelés elszakad a normál gazdasági folyamatoktól, és az ezen technológiákban rejlô elônyök csak részben tudnak érvényesülni a politika által létrehozott torz gazdasági környezetben. A társadalmilag leghasznosabb megoldás az lenne, ha a távfûtés és a kapcsolt villamosenergia-termelés normál gazdasági körülmények között tudna fejlôdni, és társadalmi hasznosságuk piaci eszközökkel (pl. zöld bizonyítvány) lenne figyelembe véve.
kásoknak „csak” egyhatoda távfûtött. Itt nem a távfûtés a rossz, hanem a fûtési mód kivitele és maga a távfûtött lakás igénytelensége. Egykori táborunkban a távfûtött lakások átlagos részaránya eléri a 60%-ot. Az elemekbôl gyorsan összehozott, igénytelen lakásokban nem is volt mód más fûtési módra, mint a távfûtésre. Ez látszólag olcsó volt, hiszen potom áron lehetett orosz forróvíz-kazánokhoz jutni. Nálunk azért hamar felismerték a szakemberek, hogy nem jó így a távfûtés, és a lehetôségeket kihasználva kezdett terjedni a távfûtés forrásoldalán a kapcsolt termelés. A kapcsolt termelés nem volt új
dolog az iparban, hiszen szinte minden régi ipari erômû így mûködött, ma is így mûködik. Ez látszólag távol áll a közszolgálattól. A nagyobb nehézségek a távhôszolgáltatásban, gyakorlatilag a távfûtésben (ide értve a használati melegvíz-ellátást is) jelentkeztek. Hamar kitalálták, hogy a távfûtés olcsóvá tehetô, ha a forrásoldalon kapcsolt a termelés, hiszen van egy másik, igen értékes termék, a villamos energia. Ezzel kapcsolódott össze aztán a távfûtés és a kapcsolt villamosenergia-termelés. Nem azt keresték a távhôsök, hogy miként csökkentsék veszteségeiket, a fogyasztást miként lehet ésszerûsíteni (pl. szabályozással, méréssel), hanem
Oroszország Litvánia
TÁVFÛTÉS A köz szolgálata azt kívánta, hogy sok, egyforma, olcsó lakás épüljön, ha már a dolgozók nem kapnak elég fizetést a szabad választáshoz. Épültek tehát szocialista városok, városszéli lakótelepek a „köz” akaratából, házgyári technológiával és természetesen távfûtéssel. Érdemes összehasonlítani (1. ábra) egykori táborunk országait ebben a tekintetben. Bizony, vannak nálunk rosszabb helyzetben lévôk, kevésbé büszke múlttal. Még szerencse, hogy nálunk a la-
34
Lettország Észtország Lengyelország Fehéroroszország Szlovákia Csehország Bulgária Magyarország 0
10
20
1. ÁBRA A TÁVFÛTÉSES LAKÁSOK RÉSZARÁNYA [1]
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3
30
40
50
60
70
%
80
90 77
Bevezetett energia %-ban
80 70 60 50
40
40
40
35
35
30 15
20
15 10
10
azonnal jelentkeznek. Általában kell tehát a hôellátásra gondolni, amely nem feltétlenül közszolgálat a jövôben. A szolgáltatás helyett inkább értékesítést kellene mondani. A távfûtés is üzlet persze, sokak szerint a jövô nagy üzlete, a városok megmentôje, a környezetvédôk öröme, de csak nagy villamosenergia-hányaddal rendelkezô kapcsolt energiatermeléssel megvalósítva.
0 szállítás
termelés legjobb
felhasználás
összesen
legrosszabb
2. ÁBRA A TÁVHÔVESZTESÉGEK KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN [1]
% 100
4
90
33 80 70
29
26
44 63
60 50
96
40 30 20
67
71
74
RO
HU
CZ
56 37
10 0 RUS kapcsolt
PL
SK
közvetlen
3. ÁBRA A KAPCSOLT TERMELÉS RÉSZARÁNYA A TÁVHÔKÍNÁLATBAN (1999-BEN)
az erômûvet okolták, hogy nem adja elég olcsón a hôt. Pedig a távhônek térségünkben a „hagyományos” veszteségei is igen nagyok (2. ábra), és a fogyasztó kényelmét is csak drágán lehetne elérni. A politikai fordulat óta kicsit változott a helyzet. Már a múlt század végén a távhôellátásban a kapcsolt termelés részaránya jelentôsen megnôtt. Itt nem állunk olyan rosszul (3. ábra). Ma a legnagyobb gondot szerintem inkább az jelenti, hogy nem használjuk ki eléggé adottságainkat a kapcsolt termeléssel. Nem az a cél, hogy még nagyobb legyen a távhôben a kapcsoltan termelt hô, hanem
az, hogy ehhez a hôhöz minél több kapcsoltan termelt villamos energia tartozzék. Itt jutottam a bevezetés végére. Nem a távfûtés már a kapcsolt energiatermelés fô ösztönzôje, nem a régi közszolgálat, hanem a villamosenergia-termelés, amely új közszolgálat, sôt, ma már privát üzlet, hiszen a villamos energia is áru lett. Hô kell a kapcsolt termeléshez, de ez nem feltétlenül távhô, lehet közeli hô (tömbfûtés), saját hô, fûtés (központi fûtés) vagy hûtés is. Az iparban éppen olyan népszerû a kapcsolt termelés, mint régen, talán még inkább, hiszen itt a gazdasági elônyök
A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS A kapcsolt energiatermelés fogalmával már sokan foglalkoztak – pl. [2] –, sôt, az országgyûlés meghatározást is elfogadott a villamosenergia-törvény megalkotásával. Sok szakember ezt bírálja – én is – a 65% hatásfok megadása miatt, de megnyugtató, hogy a törvényt nem szakemberek, hanem jó szándékú politikusok alkották, mint általában a szakterületek szabályainak többségét. Fogadjuk tehát el a hatásfokot, mint határértéket. Amennyiben két termék van és a hatásfok eléri a 65%-ot, akkor ez kapcsolt termelés. A politikusnak igaza van. De van kapcsolt termelés Pakson, Oroszlányban, Csepelen és sok kondenzációs hôerômûben1 is, mint azt mindenki tudja, aki energiát tanító középiskolát vagy egyetemet végzett. Ekkor is ki lehet számolni a termelt hôhöz tartozó kapcsoltan termelt villamos energiát, mint azt több évtizede teszik iparágunkban. Európában is javasoltak erre egy szabályt, amit persze elfogadunk, sôt szeretünk. Az ismert „szigma” (s) segítségével mindig kiszámítható – a hatásfoktól függetlenül is – a kapcsoltan termelt villany. A szakembernek is igaza van. Nincs más teendôm tehát, mint a 2002. évre vonatkozó statisztikai adatokból meghatározzam, hogy tavaly mennyi volt a kapcsolt villamosenergia-termelés hazánkban (1. táblázat). Megnézem a hatásfokot, és ha ez kisebb 65%-nál, akkor felveszem az európai ajánlat szerinti szigmát. Ilyen egyszerû ez a dolog, és örvendetesen nagy szám (5,6 TWh/a) adódik, a részarány (kb. 1 A Dunamenti Erômû “F” részében, a 215 MW-os egységeknél, csak ezt nem jegyzi a statisztika évtizedek óta.
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3
35
1. TÁBLÁZAT. KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS MAGYARORSZÁGON 2002-BEN
Hôkiadás
1
Paks
Szigma felvett –
Szigma számolt –
Kapcsolt termelés GWh
Összes termelés GWh
Részarány
TJ/a
Hatásfok, %
603
34,3
0,45
0,45
75
13 953
0,54
2
Dunamenti G1
5 047
78,7
0,75
1 045
1 045
100,00
3
Dunamenti G2
397
49,7
0,45
0,45
50
1 474
3,37
4
Mátra
266
29,5
0,30
0,30
22
5 059
0,44
5
Oroszlány
352
28,9
0,45
0,45
44
1 304
3,37
6
Tiszapalkonya
885
31,7
0,30
0,30
74
461
16,00
7
Pécs
2 135
44,2
0,45
0,45
267
654
40,81
8
Borsod
1 145
31,0
0,30
0,30
95
407
23,44
9
Ajka
2 754
46,9
0,30
0,30
230
400
57,38
48
31,1
0,45
0,45
6
556
1,08
1 368
53,3
0,95
0,95
361
2 134
16,92
10
Bánhida
11
Csepel
12
Kelenföld
2 982
73,0
0,74
613
613
100,00
13
Újpest
2 854
81,1
0,51
402
402
100,00
14
Debrecen DKCE
990
67,4
2,27
623
623
100,00
15
EMA Power
5 237
74,0
0,12
173
173
100,00
0,54
4 080
29 258
13,94
Nagyerômûvek 16
Tatabánya
17
Dorog
18
27 063 1 399
71,7
0,22
86
86
100,00
618
67,8
0,33
57
57
100,00
Kôbánya
1 641
78,2
0,18
81
81
100,00
19
Kispest
1 984
79,5
0,19
106
106
100,00
20
Debrecen, gôz
1 060
82,4
0,08
25
25
100,00
21
Nyíregyháza
1 510
82,1
0,15
63
63
100,00
22
Komló
325
76,3
0,24
22
22
100,00
23
Gyôr
578
84,6
0,09
15
15
100,00
24
Sopron
482
81,7
0,13
17
17
100,00
25
Székesfehérvár
821
87,8
0,04
9
9
100,00
26
HUHA
329
24,9
0,45
41
59
69,70
27
ICN Tiszavasvári
330
79,5
0,07
6
6
100,00
28
Neusidler, Szolnok
1 046
83,9
0,09
27
27
100,00
29
TVK
256
58,2
0,00
0
0
30
Nitrokémia, Fûzfô
552
76,1
0,12
18
18
31
Egyesült Vegyimûvek
355
88,8
0,12
12
12
100,00
32
Hungarna
1 069
65,2
0,33
99
99
100,00
33
Dunapack
693
78,1
0,16
30
30
100,00
34
BorsodChem
1 848
77,2
0,62
319
319
100,00
35
Alfen Kft
61
71,8
0,00
0
0
0,45
16 957
100,00
0,22
1 033
1 051
98,30
36
Gôzturbinásak
471
84,8
0,70
92
92
100,00
37
Cukorgyárak
348
84,5
0,70
68
68
100,00
38
Gázmotorok
1 496
82,6
0,79
327
327
100,00
Nem jelentôs kicsik
2 315
0,76
487
487
100,00
0,44
5 600
30 796
18,18
5 600
35 984
15,56
5 600
40 414
Jelentôs kiserômûvek
Hôkiadó erômûvek 46 335 Részarány a hazai erômûvek termelésébôl Részarány az országos bruttó felhasználásból
36
%
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3
13,86
16%) is nagyon jó – például hencegésként az EU-ba tartva, ahol ettôl a legtöbb helyen elmaradtak. Végre valamiben jól állunk. [2] Felvéve a várható erômû-létesítési folyamatokat, könnyen kiszámítható az is, hogy az évtizedünk végére 8 TWh/a lehet a kapcsolt termelés, egy évtized múlva pedig akár 10 TWh/a (kb. 20%) is. Hol van ettôl a „megújulós” termelés mai 0,5%-os vagy jövôbeni 3-4%-os aránya? Pedig eddig még nem beszéltem a támogatásokról.
TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS Nem nagyon szeretem a támogatás szót, mert valahogy a rászorultságra utal. Kell a támogatás is, persze, hogy kell, de az ösztönzés szebben hangzik. Ez jó dolog, hasznos, gazdaságos, környezetkímélô és ésszerû energiaátalakítás adott feltételek
B
ERÔMÛ
mellett. Rossz hazai távhôrendszereink fenntartására alkalmas a kapcsolt termelés, tehát támogatni lehet, nem biztos, hogy kell. Jobb arra ösztönözni mindenkit, hogy a szükséges hôigényét lehetôleg kapcsolt termeléssel elégítse ki. Ez a cél. Hôigényeink vannak és lesznek (kell a meleg és kell a hideg), kielégítésükhöz egyre újabb és jobb mûszaki megoldások jelennek meg a piacon. Egyre kisebb hôigényeket is el lehet látni kapcsolt termeléssel, hiszen vannak motorok, tüzelôanyagelemek, mikro-gázturbinák, napelemes megoldások. Nem biztos, hogy most gazdaságosak, de hamar azok lehetnek. Ami gazdaságos, azt persze felesleges támogatni vagy ösztönözni valakinek. Ami nem gazdaságos, az azonban lehet még hasznos. Társadalmi szempontból, a globális felmelegedés elleni küzdelemben, a jó levegô megmentéséért, ásványi kincseink megôrzéséért, a kövült (fosszilis) energiakészletünk késôbbi
h =(E+Q)/B
E
jobb hasznosításért. Ilyenkor – közakarat, országgyûlési határozat alapján – társadalmi ösztönzés adható, közpénzbôl vagy közösen vállalt adóból (ez az utóbbi szebben hangzik). A gazdaságpolitikai célfüggvény (pl. a gazdaságpolitika célja a társadalmi összbevétel reálértékének maximálása) nem ad az állam kezébe eszközt, mert a kapcsolt termelés környezetvédelmi elônyeit egyelôre nem tudják a közgazdászaink ösztönzésre alkalmas gazdasági adathalmazzal alátámasztani. Marad tehát a lobbik által hangsúlyozott, de soha jól ki nem számolt társadalmi hasznosság fogalma, amivel már sokan jártak ki parlamentekben szabályalkotásokat. A témában még el nem fogadott EU-irányelv foglalkozik a kapcsolt energiatermelés támogatásával (pl. összhangban kell lennie a környezetvédelem állami támogatásával), és ezt akkor tartják indokoltnak, ha ez környezetvédelmileg hasznos. Fon-
nem
BT>0,1 MW?
Nem kötelezô
Q
megújulók földhô
nap
különlegesek
kapcsoltak
kapcsoltak
szénkényszer
egyedi gáz
szél
távhôcélú? víz
bio-
hulladék
nem
nyomásejtô igen BT>50 MW?
nem
igen BT>50 MW?
igen
h<65 MW?
nem
igen BT>6 MW?
nem
Nem, vagy 2. kategória
Nagykereskedelmi ár
1. kategória Földgáz?
13,05/20,85 Ft/kWh
12,45/19,85 Ft/kWh Elosztó
hálózati csatlakozás
KÁP Közüzemi szolgáltató
szûk hálózat
nem
?
KÁP
igen
települési hô
8,67/17,36 Ft/kWh Átviteli KÁP
rendszerirányító
Közüzemi nagykereskedô
ÁLLAM 4. ÁBRA AZ 56/2002. (XII. 29.) GKM-RENDELET KAPCSOLT TERMELÉSRE VONATKOZÓ RÉSZE
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3
37
tos az a kiemelés, hogy csak „hasznos” hôigények ellátására szolgáló kapcsolt termelés támogatható. Nem az a fontos tehát, hogy minél több hôt termeljünk (lásd a bevezetôt a távfûtéssel), hanem az, hogy a feltétlenül szükséges hôigényünket a lehetô legnagyobb villamosenergiatermeléssel együtt elégítsük ki. A támogatás módjáról Brüsszelben természetesen nem határoznak. Hazánkban nemrégen kidolgoztak egy rendszert, amely valóban támogatás (nem ösztönzés), de – mint látni fogjuk – nem tûnik tökéletesnek.
AZ 56-OS Ez nem villamos, nem is forradalmi jelkép, hanem egy rendelet egyszerûsített száma2, amely a kötelezô átvételre vonatkozik, és újabban nagy hírnévre tett szert. Itt ugyanis nem csak a kapcsolt termelésre és a megújuló forrásokból termelt villamos energiára gondoltak, hanem nyomásejtô és egyedi gázerômûves felhasználásra, továbbá különféle kényszerekre (szénkényszer, hálózati kényszer, települések hôellátási kényszere). E miniszteri rendelet nagyon sok érdekességeket tartalmaz, amely egyrészt a „köz” szolgálata, másrészt a támogatási forma bukatói miatt érdemes kiemelésre. Egyszerûsített ábrával (4. ábra) csak a kapcsolt termelést célszerû követni, ez is sokat elárul. Itt az idei módosításokat is tekintetbe vettem. A gyakori módosításokból is kitûnik, hogy az 56-os rendelet nem (sem) tökéletes még. Ezért kell hozzászólni. Több gondolat vethetô fel ezzel az ötvenhatos rendelettel, ha nem csak bírálni, hanem javítani is akar valaki. Természetesen itt csak a kapcsolt termeléshez szólok hozzá, bár a másik három csoportban is lenne bôven helyesbítési lehetôség. Az ábrát nézve a következôkre hívom fel a figyelmet (fentrôl lefelé haladva). 1. A kötelezô átvételbôl (a törvénybôl is) azonnal kihagyják a 100 kW-nál 2 56/2002. (XII. 29.) GKM-rendelet az átvételi kötelezettség alá esô villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról (öt fejezetben hat paragrafus öt melléklettel). Módosították a 24/2003. (IV. 24.) és a 46/2003. (VII. 24.) GKM-rendeletekkel.
38
kisebb egységeket, pedig a decentralizált energiaellátásban sok ilyen erômû épülhet kapcsolt termeléssel a jövôben úgy, hogy maga a fogyasztó ennél kisebb igényt támaszt, tehát a többletet el akarja adni a helyi hálózatba. 2. Az elsô megkülönböztetés (diszkrimináció), hogy távhô célú-e a távhô (a hô kiadása). Nem európai gondolat ez, és emlékeztet a távfûtés említett „támogatására”. Úgy tûnik, a lakossági távfûtést másként kell támogatni, mint az ipari hôszolgáltatást vagy a saját hôtermelést. Ez hiba lenne, hiszen elsôsorban az értékteremtést (munkahelyteremtést) kellene ösztönözni, hogy a nagyobb érték nagyobb fizetést tegyen lehetôvé. 3. A nem távhôcélú távhônél 50 MW felett nincs kötelezô átvétel, nincs támogatás. A 6–50 MW közöttieknél van kötelezô átvétel, de csak átlagos nagykereskedelmi áron. A 6 MW alatti, nem távhôcélú hôt termelô kiserômûre nem ad a rendelet árat, bár kötelezô a villamos energiát átvenni. 4. Az igazi támogatás „természetesen” a távhôcélú távhôre vonatkozik. A távfûtésre. A nagyokat gyakorlatilag ekkor sem támogatják, hiszen azok termelését vagy nem kötelezô átvenni (h < 65%), vagy csak nagykereskedelmi áron. Erôsen vitatható persze a 65% hatásfok, de most nem ez a lényeg. 5. Lényegében tehát az 50 MW-nál kisebb (100 kW-nál nagyobb) villamos teljesítôképességû kapcsolt termeléseket támogatják. Nem csak kötelezô átvétellel, hanem megfelelô felárral is. KÁP-ot3 fizetnek. Elôbb a beszállítónak az átvevô (MVM vagy Ász), majd nekik a MAVIR. Nem túl jó ösztönzés. 6. Az elôzô pontban megmaradó erômûvek kapcsolt termeléséért attól függôen fizetnek többet a nagykereskedelmi árnál, hogy a földgázt miként osztályozták. A földgáz-árkategóriák sem nagyon illenek egy nyitott földgázpiachoz, de a megkülönböztetéseket már megszoktuk (errôl most nem érdemes bôvebb vitát nyitni). 3 KÁP = a villamos energia kötelezô átvételéhez kapcsolódó, kompenzációs célú pénzeszköz.
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3
7. Az átvételi árak a csúcs- vagy völgyidôszaktól függôen nagyobbak az elôbbi csoportban, mint a közüzemi nagykereskedelmi – szintén hatósági – ár. Érdekes, hogy völgyidôben a támogatás nagyobb, mint csúcsidôben (5. ábra). Völgyidôszakban (éjszaka, kora délután, minden hétvégén és ünnepnapon) a támogatási többlet 44-50%-kot ér el, csúcsidôben csak 14-20%-ot. Nem érthetô ez a megkülönböztetés. Ha már valakinek volt ilyen ötlete, akkor azt fordítva kellett volna használni. Nem jó, ha arra ösztönzik a kapcsolt termelôt, hogy a völgyidôben igyekezzen inkább. 8. A hatósági árak persze képletek szerint mozognak a földgáz ára és a fogyasztói árindex (infláció) függvényében. Amíg vannak egyáltalán hatósági árak, mondjuk még három-négy évig. 9. Végül mindent a fogyasztó fizet – az állami rendszerirányítón keresztül – a rendszerhasználati díjakba beépített költségelem alapján. A fogyasztók által megfizetett díjból befolyt összegbôl elkülönítenek egy összeget (mondjuk 6 Mrd Ft-ot), majd ezt fordítják KÁP-ra. Hideg tél esetén persze elôfordulhat, hogy már három hónap alatt elfogy az összeg kétharmada, de ez majd pótolható. Nem érdemes mélyebben foglalkozni az ötvenhatossal, mert ez az ösztönzési forma nem fog sokáig megmaradni. Nem csak az EU-csatlakozás és az esélyegyenlôség miatt, hanem azért is, mert ez a támogatási forma rossz irányban ösztönözhet. Például a sok kötelezô átvétel (évente kb. 4-5 TWh) miatt a közüzemben kedvezôtlen jelenségek adódhatnak. Gondoljunk csak a legolcsóbban termelô erômûvünkre, a Paksi Atomerômûre. A sok kötelezô átvétel miatt éjszakánként ezt az erômûvet vissza kell terhelni. Az erômû a közüzemi mérlegkörhöz tartozik, de ha a közüzem sok más erômûtôl vesz át villamos energiát, akkor nem marad más, mint visszaterhelni az atomerômûvet. Ez év márciusában például 28 napon át (a 31-bôl) fordult elô ilyen üzemállapot, és a termelés ezért 7,3 GWh-val csökkent. Nem kellett a 0,8 Ft/kWh-s villany, de a
25 Csúcsidô Átvételi ár, Ft/kWh
20 15 10 5
0
6
12 Téli hétköznap, óra/nap
18
24
5. ÁBRA ÁTLAGOS ÁTVÉTELI ÁRAK 2003-BAN (TÉLI MUNKANAPON) A KAPCSOLT TERMELÉSRE A (KÖZÜZEMI) NAGYKERESKEDELMI ÁR MELLETT.
100 90
Piaci ár, EUR/MWh
80 70 60 50 40 30 20 10 0 0
6
12
18
Óra
24
6. ÁBRA PIACI ÁRAK ÉS A KAPCSOLT VILLANY ÁTVÉTELI ÁRA – NAPI VÁLTOZÁS
14-15 Ft/kWh-val drágább igen. Ez egy hónapban több mint 100 millió forint ráfizetést okozott a közüzemben. Az áprilisi sajnálatos események miatt aztán csökkent a visszaterhelés mértéke, de nem szûnt meg. Talán biztonsági okokból mégis meg kellene szüntetni, hiszen ezt a szovjet tervezésû atomerômûvet nem menetrendtartásra méretezték, így a gyakori visszaterhelés nem elônyös.
JAVASOLT ÖSZTÖNZÉS A kötelezô átvétel önmagában nem jó ösztönzés, hiszen az átvételi ár olcsóbb is lehet a költségeknél. A közüzemi nagykereskedelmi árakhoz képesti többlet sem jó ösztönzô, hiszen maga a nagykereskedelmi ár sem az (nem ösztönöz például jelentôs csúcs-
gazdálkodásra, ha nincs teljesítménydíj a tarifában), nem eléggé tagolt, és hamarosan meg is szûnhet, mint a közüzemi termelôi ár rendszere. Olyan ösztönzôt kell keresni, amely elismeri a kapcsolt energiatermelés társadalmi hasznosságát, ugyanakkor a hô- és villamosenergia-rendszer mûködése tekintetében is elônyös. Kössük a kapcsoltan termelt villamos energia átvételi árát a piaci árhoz! Ma még nálunk ilyen nincs, de a közelben – Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban, Németországban – már van, így remélhetô, hogy nálunk is lesz egy-két éven belül. A szervezett piac (áramtôzsde) azonnali kereskedési árai egy napon belül is erôsen változnak a kereslet és kínálat függvényében. A következô napon pedig errôl mindenki tudomást szerezhet a számítógépén. E pi-
aci ár többszöröse lehet a kapcsolt energiatermelés átvételi ára – például 50 vagy 100%-kal nagyobb a piaci árnál (6. ábra). Mivel a piaci ár is menetrendkövetô, a kapcsolt villany átvételi ára is az. Nem kell semmit kötelezôvé tenni, a többszörös elegendô ösztönzô az átvételre, ha a többszöröst valóban kifizetik a fogyasztók. Egy ilyen ösztönzési ár a piachoz képest jelentene támogatást úgy, hogy közben a kapcsolt termelôk is bizonyos kockázatot vállalnak, hiszen nem láthatnak a jövôbe. Azt azonban tudják, hogy mindig „jobbak” lesznek áraik a pillanatnyi piaci árnál. Csak elôre nem tudnak jól számolni – mint általában a piacon, ahol ôk természetesen nem vesznek részt a versenyben. A tapasztalatok alapján azonban hamar kiderülhet, hogy a következô napos elszámolás milyen többletet jelent a fogyasztóknak. Havi, negyedéves, féléves vagy éves elszámolások alapján, aztán minden fogyasztó megtudhatja, hogy a kapcsolt energiatermelés ösztönzése nekik milyen illetéket jelent – többlet kiadást. Nem a költségvetés fizet parlamenti viták alapján, hanem a fogyasztók – felhasználásuk alapján – százalékos felárral. Mint például a megújuló energiaforrások támogatásánál. Természetesen egyéb ösztönzéseket – hitelnyújtás a befektetéshez, adómérséklés – is megszavazhat egy parlament, de ez nem a legjobb módszer. Az ország kiadásait csak az adók fedezhetik, amelyet pedig nem jó állandóan emelni, ha ösztönözni kívánjuk a vállalkozókat értéknövelô, munkahelyteremtô beruházásokra. Ne az adóbevétel felosztásakor vitatkozzanak a kapcsolt energiatermelésrôl, hanem a villamos fogyasztókra vonatkozó illetéket hagyják kiszámítani, így aztán a fogyasztó is érdekeltté tehetô a vásárlásainak képességeihez való illesztésében.
IRODALOM [1] Brendow, K.: Restrukturierung der Fernwärmeindustrie in Mittel- und Osteuropa. = Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 53. k. 8. sz. 2003. p. 508–511. [2] Büki Gergely, Szederkényi Sándor: EUdirektíva a kapcsolt energiatermelésrôl. = Magyar Energetika, 10. k. 5. sz. 2002. okt. p. 45–48.
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3
39
