Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Publikáció (szóbeli és írásbeli) készítés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC
Szakdolgozat, diplomadolgozat 15. elıadás 29-30. lecke
A szakdolgozat, diplomadolgozat célja, Mire használható a szakdolgozat, diplomadolgozat a megszerzésük után, Témaválasztás négy alapszabálya 29. lecke
Ki mit ír? • A Tanulmányi és vizsgaszabályzatban fogalmazzák meg, hogy kinek milyen munkát kell leadnia. Ezt minden intézmény saját tanulmányi és vizsgaszabályzata fogja megadni az adott évben. • Milyen formában találhatjuk ezt meg a következı példán keresztül kerül bemutatásra: – A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 27.§ (1.) szerint " a fıiskolai szintő képzésben, valamint a BSc képzésben, valamint az FSZ képzésben résztvevı hallgatóknak szakdolgozatot, az egyetemi szintő képzésben résztvevı hallgatóknak diplomadolgozatot kell készíteniük"
Bevezetés • A szakdolgozat írásra hogyan is gondoljunk? – Ne úgy, hogy végre szabadulok az intézménytıl ahol tanulok, ne is úgy, mint az ismeretek felhalmozása. Ettıl sokkal mélyebb gondolatoknak kell kialakulnia a szakdolgozat megírása közben. Újra fedezzük fel a tanulás pozitív, elıre mutató értékeit, vagy esetleg úgy is tekinthetünk rá, hogy a jövıben is hasznosítható készség megszerzését lehetıvé teszi, amelyre lehet építkezni késıbbiekben a problémák megoldásában és a kommunikáció elfogadott szabályainak megfelelı kiejtésben.
Mi a szakdolgozat, diplomadolgozat és mire való? • A szakdolgozat egy szöveg, amelyben az írója (diák) azon kérdéseket tárgyal benne, amely tudományágból diplomát szeretne szerezni. Legyen az BSc vagy MSC diploma, hogy azt a diák megszerezhesse elengedhetetlen feltétele a szakdolgozat, diplomadolgozat elkészítése. A hallgató miután letette az összes vizsgáját, bemutatja szakdolgozatát egy vizsgabizottság elıtt, akik meghallgatják a jelölten kívül a bírálók véleményét és kérdéseket tesznek fel a munkával kapcsolatban. Ezt utána a bizottság véleményezi. A BSc szakdolgozat nem jogosítja fel a jelöltet a PhD tanulmányainak megkezdésére, csupán az MSC diploma jogosítja fel a hallgatókat erre.
Mire használható a szakdolgozat a diploma megszerzése után? • Egy jól megírt szakdolgozatot a védés után rendkívül sokféle módon tudunk kamatoztatni: – A szakdolgozat olyan nagyobb horderejő kutatás kezdetét jelenti, amelyet a következı években folytatunk, természetesen, ha van hozzá kedvünk és lehetıségünk. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kutatás az mindig költséggel jár és nem biztos, hogy ezt fedezni tudjuk.
– Egy másik lehetıség a szakdolgozattal, hogy mikor befejeztük, az jó esetben egy teljes, kerek, összefoglaló munkát fog jelenteni. Ha kellı mennyiségő egyéni munkát is tartalmazott, akkor érdemes azt tudományos közleményként megjelentetni. Ez elsısorban azoknak ajánlható, akik további tudományos munkát terveznek, miután ezek a munkák többlet pontot jelentenek egy MSC vagy egy Doktori iskolába való felvételi eljárásban.
A szakdolgozat készítés • A szakdolgozat készítés azt jelenti, hogy – Pontosan meg kell határozni a témát: ez elsısorban a témavezetı szerepe, mivel a szakdolgozat írója soha nem készített ilyen jellegő munkát, vagyis megfelelıen meg kell határozni a témát, valamint az elérni kívánt célt. – Anyagot kell győjteni hozzá: ide elsısorban szakirodalmi áttekintés szükséges, amely segítségével a diákoknak nagyobb rálátásuk alakul ki a feldolgozandó témáról. – Újra tanulmányozni kell a témát közvetlen forrásokból, az összegyőjtött anyagok fényében
– Az anyagot rendszerezni kell: manapság rendkívül nagy az információ mennyisége, ezért a szakdolgozat írója könnyen elveszhet a részletekben. Igen fontos, hogy a szakdolgozat írója a rengeteg információból ki tudja emelni a számára lényeges részeket. – Formába kell önteni az addigi észrevételeket: itt nem szabad elfelejteni, hogy az összes oktatási intézmény saját formai követelményekkel rendelkezik, amelyet szükséges betartani. – Úgy kell fogalmazni, hogy aki olvassa, megértse, mit akarunk mondani, és ha szükséges, megtalálja ugyanazokat a dokumentumokat, hogy ı is foglalkozhasson a témával
• Eco (1996) szerint: – Szakdolgozatot írni annyit jelent, hogy az ember megtanulja, hogyan kell rendet tenni saját gondolatai között, s rendszerezni az adatokat: tapasztalatot szerez a módszeres munkáról, vagyis létrehoz egy „tárgyat”, amely lényegét tekintve másoknak is a javára szolgál.
Témaválasztás négy alapszabálya 1. • A téma feleljen meg a jelölt érdeklıdési körének (kapcsolódjon addigi vizsgáihoz, olvasmányaihoz) • A felhasználandó források legyenek hozzáférhetıek, vagyis ne okozzanak anyagai gondot a jelöltnek. Ez manapság szerencsére sokszor könnyen kivitelezhetı, mivel szinte az összes egyetemen a hallgatóknak a könyvtárban hozzáférésük lehetséges az internet alapú adatbázisokhoz.
Témaválasztás négy szabálya 2. • A felhasználandó források legyenek kezelhetıek, vagyis feleljenek meg a szakdolgozat írójának a szakmai felkészültségének. Nem jó az, ha olyan szakirodalom feldolgozásnak áll neki a hallgató, ha azt még esetleg nem tanulta, ebbıl kifolyólag hiányoznak neki az alapok. • A kutatási módszer feleljen meg a jelölt felkészültségének. • Ezek a szabályok triviálisnak tőnhetnek, azonban a szakdolgozat sikeressége szempontjából fı szabályoknak kell tekinteni!
Szakdolgozat, diplomadolgozat követelményeire példa
30. lecke
Szakdolgozat formai követelményei • Minden intézmény rendelkezik a saját formai és tartalmi követelményével. Errıl a hallgatókat vagy a tanulmányi osztályon tájékoztatják, vagy az adott intézmény honlapján is megtalálhatják a hallgatók. • Például: • http://www.georgikon.hu/hallgatok.aspx • A következıkben bemutatjuk egy lehetséges formai és tartalmi követelmény rendszert.
Tartalmi követelmény • A mérnöki és szakmérnöki záróvizsgához elıírt dolgozatok tárgya az adott szak ismeretanyagához kapcsolódó konstruktív mérnöki, illetve szakmérnöki feladat megoldása. • A hallgató a munkát konzulens(ek) irányítása mellet önállóan végzi és a benne foglaltakat a záróvizsgán megvédi. Mindezekkel igazolja, hogy a tanultakat egy konkrét feladat megoldásánál alkalmazni tudja, a szakirodalomban az adott témában különösen tájékozott. Kezelni tudja a szakkatalógusokat, ismeri az irodalmi feldolgozás alapelveit és módszereit, általában is tájékozódni képes.
• A dolgozatok részletes tartalmi követelményeit szakonként és alternatív szaktárgyanként a tantervek és tantárgyi programok tartalmazzák. Az egyes szakok, illetve alternatívan választható szaktárgyak oktatásáért felelıs tanszékek (intézetek) koordinálják a társtanszékek konzulensi tevékenységét is. Vitás esetekben az Oktatási és Továbbképzési Bizottság dönt a tudományos diákköri dolgozatok szak- ill. diplomadolgozatként történı elfogadásáról. • A társtanszékek ez irányú tevékenységét - terjedelmétıl függetlenül - a dolgozatban fel kell tüntetni.
Formai követelmények
• Fedél, címoldal kivitele és felirata: – Fedél: • fekete színő, kemény kötéső (vászon) • felirata (aranyozott betőkkel): – szak- illetve diplomadolgozat, – szerzı neve, – a benyújtás helye és éve ( KESZTHELY 2004. ) – Címoldal: • feliratai: – az egyetem, a kar és a tanszék megnevezése, – tanszékvezetı neve,
– a konzulens neve, beosztása, – a dolgozat címe, alatta: Szakdolgozat illetve Diplomadolgozat, – a szerzı neve, – a szak megnevezése, – a benyújtás helye, éve. • Tartalomjegyzék – a címoldal után, új oldalra, decimális rendszerben vagy más jól áttekinthetı módon.
• A dolgozat szövegének leírása: – A dolgozatot A/4-es mérető, legalább 70 g/m2 vastagságú, famentes géppapírra, lehetıleg Microsoft Word szövegszerkesztıvel, másfeles sortávolsággal, sorkizárással kell leírni. Margók felsı 2,5cm alsó 2,5 cm
Bető nagyságok fı- és fejezet címek 16 fejezeten belüli címek 14
bal 3,5 cm
Szöveg 12
jobb 2,5 cm
Lábjegyzet 10
Ajánlott betőtípusok Arial CE Courier New CE Times New Roman CE
• A dolgozat tagolása: – Bevezetés • foglalkozik a téma elméleti és gyakorlati jelentıségével, ismerteti a saját vizsgálatok célkitőzéseit. – Irodalmi áttekintés • A dolgozat témájához igazodó címmel és a saját vizsgálatok szőkebb témaköreinek megfelelı további tagolással.
– Saját vizsgálatok • ( A fejezet címét a téma jellege határozza meg. ) • 3.1. A vizsgálatok anyaga (adatbázisa) és módszere • A kísérletek, felmérések helye, idıpontja, körülményei és feltételei. • A felhasznált anyagok, a kezelések leírása ( elrendezés, ismétlések száma, mintavétel módja, stb.).
• Ökonómiai témáknál a vizsgált gazdaság vagy ágazat adottságainak, munkaerı- és eszközállományának, termelési szerkezetének, színvonalának jellemzése. • A vizsgálatok módszerének pontos leírása, ismert módszerek esetében az irodalmi forrásmunkákra történı hivatkozás. • 3.2. Vizsgálati eredmények és értékelésük • Az eredményeket célszerő táblázatokba összefoglalni, ábrákkal szemléltetni, az eredmények megbízhatóságát matematikai módszerekkel igazolni. • Az eredmények magyarázata, más eredményekkel való összehasonlítása.
– Következtetések, javaslatok • Az eredményekbıl levonható következtetések a további vizsgálatok szükségességére, a gyakorlati hasznosításra vonatkozóan. – Összefoglalás • Az egyes fejezetek tartalmának tömör összefoglalása, különös tekintettel a vizsgálati eredményekre és a levont következtetésekre. – A szakirodalom jegyzéke
Köszönöm a figyelmüket!
