Kurta Mihály A Magyar Nyelv Múzeuma
Közmővelıdési Koncepció Pályázati Anyag A tervezett fejlesztés, a kiállítás hasznosításának várható eredményei (közösségi, közmővelıdési, gazdasági hatás)
1. Általános Közösségi és Közmővelıdési Hatás
A Magyar Nyelv Múzeuma Országos Szakmúzeumként funkcionál. A szakmuzeológusok, az irodalmi és nyelvész muzeológusok látványos szakmai programot és kiállítási koncepciót komponáltak. A kultúraközvetítık, közmővelıdési szakemberek feladata a programokhoz, a kiállításokhoz kapcsolódó
kultúraközvetítési-közmővelıdési
tervek
elkészítése
és
a
gyakorlatban
alkalmazható kulturális módszertani adaptációk kidolgozása, a közönség/tudósok, kutatók, fıiskolai-egyetemi oktatók, szakemberek, értelmiségiek, ifjúság, diákok, hallgatók, érdeklıdı felnıttek, családok /elvárásainak eleget tévı színvonalas mőködés garantálása. A Borsod- Abaúj Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság Szervezeti és Mőködési Szabályzata szerint múzeumunk egyik legfontosabb közmővelıdési feladata a múzeumi győjtemények, állandó és idıszakos kiállítások közmővelıdési hasznosítása, propagálása (ünnepélyes megnyitó szervezése, tárlatvezetések biztosítása, katalógusok, programfüzetek készítése, kiállításokhoz kapcsolódó elıadások, elıadássorozatok szervezése és rendezése, kiemelkedı mőtárgyak nyilvános bemutatása, a médiakapcsolatok ápolása stb.).
Kultúraközvetítési szakmai szempontokat tekintve a kihívás igazi lényege a fenti szabályokon túl az, hogy meg kell felelnünk azon elvárásnak, hogy a Magyar Nyelv Múzeuma országos
1
győjtıkörő szakmúzeum, valamint, hogy nemzeti-európai súlyú kulturális centrummá is válhat az új intézmény. Terveink szerint együttmőködve a társintézményekkel és a civil szervezetekkel nemzetieurópai kulturális és múzeumi zarándokhellyé is fejleszthetjük a Széphalomban felépített Magyar Nyelv Múzeumát. Predesztinált közmővelıdési szempontból az intézmény mőködése, hiszen a szakmai tervek egyértelmően kifejezik azt a specialitást, hogy egy olyan multifunkcionális kulturális központ épült meg megyénkben, amelyet akár közgyőjtemények múzeumának is nevezhetnénk. A közgyőjteményi intézményi feladatokat integráló új intézmény ugyanis/levéltári iratokat, könyvtári mőgyőjteményeket, múzeumi mőtárgyakat is fog győjteni és bemutatni. Az új múzeumban elhelyezzük az egykori tudományalapító reform gondolkodású tudós személyiségek, a nemzeti öntudat ébredését elımozdító hazafiak-értelmiségiek, a magyar nyelv
mővelését
szorgalmazó
nyelvújítók
portréját,
az
eseményeket
megjelenítı
mőalkotásokat, amely mővészeti látványosságokat is jelent. A múzeumi színházteremben színházi produkciók is bemutatásra kerülnek, amelynek révén még szélesebb szerepkörrel gyakorolhat mővészeti funkciókat is az intézmény. Nyitott ívő győjtıköre alapján indokolt kijelenteni, hogy a Magyar Nyelv Múzeuma olyan multifunkcionális kulturális-közgyőjteményi központ, amelynek tevékenységében prioritástelsıbbséget élvez az, hogy országos győjtıkörő szakmúzeumi feladatokat kell ellátnia.
2. Közösségi és közmővelıdési értékek A rendszerváltás éveitıl napjainkig terjedıen a közösségi értékek megítélésével kapcsolatos látványos társadalmi értékrend- bizonytalanság vált jellemzıvé. A közösségépítés, a közösségfejlesztés, a közösségvezetés, a közösségszolgálat fogalmai devalválódtak, a közösségben rejlı értékeket, értékrendet a rendszerváltás folyamatában nem tudtuk kellı súllyal kezelni, szemantikai értelemben is avittas jelentéstartalomnak tekintettük. Következmény, hogy a múzeumok, mint speciális kulturális intézmények az elmúlt évtizedben a rendszerváltás folyamatában jelentıs kihívásokkal találkoztak, új mőködési feltételek jöttek létre.
Tudományos
közönségkutatásokkal,
mérésekkel,
vizsgálatokkal
foglalkozó
próbálnak következtetni arra, hogy mi az oka a társadalmi, közösségi válságoknak.
2
tudósok
A válaszok csak hipotézisekre épülnek és nagyon differenciáltak, de a tudósok egyetértenek abban, hogy közösségi kohézió nélkül nem képzelhetı el a társadalmi haladás, az emberek közötti kölcsönös tolerancia, az elvek konszenzusa, a normális társadalmi érintkezés, a kommunikáció. A Sátoraljaújhely-Széphalom központban megépülı Magyar Nyelv Múzeuma képes betölteni ezen funkciókat, képes az emberi közösségi válságból kimozdítani az egyént és a társadalmat is, hiszen az anyanyelv varázsa ,nemzeti nyelvünk megtartásának felelıssége mozgósító erı a közösségi integráció kibontakoztatásához,
legyen bárminemő politikai, vagy kulturális
konfliktus is a felek között. A szakirodalom szerint „közösségnek nevezzük a társadalmi kapcsolatot, ha a társadalmi cselekvést-az egyes esetben, vagy az esetek nagy átlagában, vagy a tiszta típusban- a résztvevık szubjektíve átérzett (érzelmi-indulati vagy tradicionális) összetartozásán alapuló beállítottság jellemzi”. Múzeumi gyakorlatunkban a nehézségek ellenére azt tapasztaltuk, hogy a rendszerváltás után a közmővelıdési szférát tekintve a társadalom, a közönség a múzeumokat hiteles intézményeknek tekinti és támogatja is erkölcsileg mőködésüket. Látogatottak lettek a múzeumok és a múzeumi rendezvények, bár köszönhetı ez az országos hatáskörő múzeumok „megakiállításpolitikájának” is. A Magyar Nyelv Múzeuma pályázatunk írásának idejében még nem nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára, mégis gyors civil közösségi hatást generált. Létrejött a leendı múzeumot támogató Magyar nyelv Múzeuma Alapítvány, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Társaság pedig országos-nemzetközi szellemi mozgósítást fejtett ki a közérdeklıdés és a szakmai figyelem felkeltése érdekében. Következményeképpen egységbe szervezıdve, az összes magyarországi civil szervezet támogatásáról biztosította az új Magyar Nyelv Múzeumát, a média pedig nemzeti jelentıségő kulturális fejlesztésként, pozitív kulturális példaként mutatta be az új múzeumot. A magas színvonalú, igényes, minıségi munkavégzés a célunk, a kiscsoportokra épülı múzeumi közösségfejlesztést elsıdlegesnek tekintjük. A tömeges látogatásokra is alkalmas az új intézmény, hiszen a teljes „üzemelési” periódusban, az állandó kiállítás megnyitása után, a közönség lebilincselıen szép tájitermészeti-kulturális Örökség környezetben aktivizálódhat. Az emlékparkban Kazinczy kedvenc fáit, növényeit meg lehet tekinteni, amelyeknek visszatelepítése fokozatosan megvalósul.
3
Kazinczy kıpadjának felállításával, késıbb Kazinczy Lajos hamvainak elhelyezésével, a Kazinczy-emlékcsarnok (mauzóleum), benne az Állandó Kazinczy-kiállítással, az október 6-i megemlékezések helyszíne (Kazinczy Lajos mártír honvédezredes szobra), szabadtéri pódiumszínpad, késıbb motel, étterem, turistaszállás etc. tartalmas látnivalót kínál. Természetesen maga a Magyar Nyelv Múzeuma gazdag szabadtéri adottságaival és beltéri kiállításaival, rendezvényeivel alkalmassá válik a közönség tömeges fogadására is. A belsı fogadótérben, a szakmai övezetekben zajló programok közmővelıdési szempontból a gyermekek, a felnıttek, az idısek-szépkorúak számára egyaránt széles kínálatot biztosítanak. A
kiállításokhoz
kapcsolódó
múzempedagógiai
programokat,
múzumandragógiai,
gerontoandragógiai foglalkozásokat, közösségi rendezvényeket önálló közmővelıdési programban rögzítjük számítva a szakmuzeológusok segítségére is. A programok nagyon differenciáltak, hiszen a tanulásban, képzésben, tudományos diákköri munkában részt vevı fiataloknak más az érdekeltsége azon kortársakhoz viszonyítottan, akik a múzeumban jól akarják érezni magukat, vagy az igényes kikapcsolódás miatt keresik fel az intézményt. A közmővelıdési formák változatosságára törekszünk: szabadiskola, szabadegyetem, interaktív irodalmi és nyelvészeti kvíz játékok, szabadtéri események: koncertek, amatır mővészeti csoportok, igényes pódiumjátékok, hangversenyek etc.. A felnıttek vonatkozásában fogadjuk a kutatókat, a tudományos munkát folytató személyiségeket, értelmiségieket, a nemzeti-hazafias érzülettel érdeklıdı látogatókat, oktatókat, tanárokat, az érdeklıdı polgárokat, kiemelten foglalkozunk az idısebb korosztállyal. A programok számukra is érdekhez-érdeklıdéshez kötött és differenciált: kutatási programok, tudományos,
ismeretterjesztı
igényő
konferenciák,
speciális
képzı
programok,
szabadmővelıdési fórumok, népfıiskolák. Honismereti, helytörténeti, irodalmi múzeológiai rendezvények, interaktív felnıtt nyelvi játékok, a kiállításokhoz kapcsolódó különleges tárlatvezetések, szabadtéri programok. Az igényesen kialakított terek, övezetek páratlanszépségő helyszínt biztosítanak a közmővelıdési programok megvalósításához. Említjük az Átriumot, az elektronikus vendégkönyvet, „A magyar hangok hídja”,”A magyar nyelv mozgó emlék mőve”, könyvesház környezetet és programokat. A számítógépes terepek játékokkal, tudáspróbával várja a látogatókat. Kiállító termek, konferencia termek, színházi terem, rekreációs terepek, múzeumi bolt ect.. fogadja a látogatókat. 4
Számítunk tehát arra, hogy pályázatunk alapján az új múzeum kiállításainak installációihoz, multimédiás
rendszerfeltételeinek
kiépítéséhez,
térinformatikai
adatbázisának
megvalósításához jelentıs támogatást kapunk, miközben saját bevételeinket is növeljük és az önálló forrásteremtés feltételeit is feltárjuk, szponzorokat, mecénásokat kutatunk föl a támogatási források bıvítése céljából. Eredményeként a magyar múzeológiában modell értékeket megvalósító látványos és attraktív múzeumot avatunk, ugyanakkor interaktív látogatóbarát múzeummá formáljuk a Magyar Nyelv Múzeumát, amelynek kultúraközvetítési-közmővelıdési újdonsága, hogy a látogatók kiscsoportokban történı aktivizálását tekinti igazi, mélyértelmő feladatának.
3. Lokális-kistérségi közösségi és közmővelıdési hatás
Felsı-Magyarországon, Zemplén térségében, Sátoraljaújhely- Széphalom központtal a Kazinczy Emlékparkban a Magyar Nyelv Múzeumának megépítésével, eredeti szerves fejlıdést tükrözı Kulturális Emlékhely, Országos Szakmúzeum, Elsı Magyar Vidéki Nemzeti Intézmény létesül, amely kultúraközvetítési-közmővelıdési értelmezésünk szerint Kulturális Zarándok Hely is lehet már a jelenünkben, illetıleg a közeljövıben. A lokális hatás komplex eredménye, hogy az intézményfejlesztı akarat realizálása a helyi térség társadalmi progresszióját, közösségének társadalmi felemelkedését szolgálja. Szellemi, gazdasági, erkölcsi kárpótlás is egyidejőleg a nagyívő kulturális fejlesztés, hiszen az egykori Zemplén vármegye erıs közigazgatási-kulturális-gazdasági-kereskedelmi Központ volt, egyidejőleg Felsı-Magyarország Centruma is. Kiteljesíti az emlékezést azon történelmi-tudós személyiségekre, akik itt éltek, alkottak /szakmai forgatókönyvünk tartalmazza a részleteket/. Helyi közösségi hatásként tartjuk számon, hogy a fejlesztés történelmi példa arra, hogy nemzeti-európai-egyetemes kulturális-történelmi tetteket végre hajthatunk akkor is ha vidéken élünk. Mintát látunk arra, hogy a vidék kulturális arculata összefogás eredményeként nagyot változhat, jelentısen fejleszthetı. A magyar múzeumügy napjainkban folyamatosan átalakul, fıleg finanszírozási okok miatt, de az alfa program eredményeként érezhetı a vidék értékeinek támogatása. A Magyar Nyelv Múzeumában bemutatott anyag tehát várhatóan közösségfejlesztı erıvel bír, erısíti a lokálpatrióta érzelmeket, hozzájárulhat az azonosságtudat, a tájhaza szeretet, az önbecsülés, az emberi méltóság értékeinek elmélyítéséhez. 5
Nagyon reméljük, hogy a bemutatott lokális értékteremtési elképzelések megkapják a szükséges anyagi-erkölcsi támogatást, hiszen markáns kulturális-helyi társadalmi fejlıdést katalizálhat Felsı-Magyarország és a zempléni térségben.
4.
Megyei-regionális közösségi és közmővelıdési hatás
Magyarországon a megyéket tekintve a Borsod –Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat tartja fenn a legnagyobb múzeumi hálózatot. Megyei Múzeumi központja 1953 óta Herman Ottó nevét viseli (Herman Ottó Múzeum). A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatósághoz tartozik a megvalósult Magyar Nyelv Múzeuma, amely besorolása alapján országos győjtıkörő szakmúzeum, a megyei múzeumi hálózathoz tartozik még további 6 területi múzeum, 4 szakgyőjtemény (tematikus múzeum), 2 muzeális emlékhely (közérdekő muzeális győjtemény), 2 múzeumi kiállítóhely,3 múzeumi telephely. A Magyar Nyelv Múzeuma Borsod-Abaúj-Zemplén Megye kulturális szerepkörét teljesen átalakítja. Növeli kulturális kisugárzó képességét, bıvíti kulturális hatókörét, markánsabbá válik kulturális szervezı ereje. A térségben mőködı fıiskolákkal, egyetemekkel, tudományos, oktatási, közgyőjteményi társintézményekkel együttmőködve tovább erısíti elismert szakmai szerepét, fokozza közmővelıdési aktivitását, így a megye, a régió múzeológiai központjává valamint multifunkcionális tudásközponttá és közösségi centrummá is válik. A közösségi hatás kiteljesítése muzeumpedagógiai és muzeumandragógiai módszerekkel történik, hiszen a mővelıdési folyamatok szervezése is azt a célt szolgálja, hogy a kiállításokhoz kapcsolódó gyermek és felnıtt múzeumi képzési formákat /elıadás, konferencia interaktív foglalkozás, rendhagyó múzeumi óra, exkluzív tárlatvezetés, multimédiás múzeumi játék stb./ kulturális animáció révén is érvényesítsük. A francia "animáció" szó elsısorban kisközösségi aktivizálást jelent. Nem elıre meghatározott tartalmak bevitele, hanem a csoportban rejlı képességek kibontása, az egyéni és csapataktivitás fejlesztése valósul meg. A társadalom fejlıdése érzékelhetıen megváltoztatja a régi és átfogó struktúrákat, és egy olyan szerkezetet alakít ki, amelyik egyre kisebb és kisebb csoportok növekvı tömörülésébıl áll.
6
A folyamat a modern technikák és az új eljárások megjelenésének következménye. Egy olyan társadalmi-politikai
valóságban,
amelyben
a
demokratizmus
jelensége
fokozatosan
bontakozik ki, egyre nagyobb szerepe van az animációnak. A mai magyar muzelógiában a régi elvárások uralkodnak a kultúraközvetítı szakemberekkel szemben: „szállítsák” a látogatókat! A Magyar Nyelv Múzeumában új közmővelıdési kísérleteket indítunk be, változtatni szeretnénk a régi közmővelıdési módszereken: a foglalkozásokat kiscsoportokban bonyolítjuk / gyermek-felnıtt csoportok esetében egyaránt/ és a múzeumi élményélvezetnyújtás, a tudásközvetítés mellett a közösségformálásra is súlyt helyezünk. A látogatóbarát múzeumi gyakorlatot azzal kívánjuk fokozni, hogy az új Magyar Nyelv Múzeumában nemcsak „fogadjuk” a látogatót, hanem aktivizáljuk is a gyermek, felnıtt, idısszépkorú közönségünket. A múzeumi animátor ugyanis olyan csoportvezetı, aki életre kelt, mozgásba hoz, aktivizál egy csoportot. Mégpedig olyan formában, hogy tevékenységük során bizonyos változásokat indítanak el egy jobb minıségő élet érdekében. Az animátor a találkozások, az emberek közötti párbeszéd lehetıségeit teremti meg. Segíti a különbözı élethelyzető emberek egymás mellett élését, egymás értékeinek, szokásainak elfogadását. A Magyar Nyelv Múzeuma a szakmai és kiállítási programjai mellett felvállalja ezt a rendhagyó közmővelıdési kísérletet. A pályázat támogatása esetén megvalósítható az az installáció és multimédiás fejlesztés, amely feltétele a kiállítások megvalósításának, a korszerő közmővelıdési munkának.
A fejlesztés konkrét hatása tehát, hogy megyénkben, az Észak-kelet magyarországi régióban bemutathatjuk a magyar nyelv történetének ıshonos fejlıdését, a nyelvújítás folyamatát, a nemzeti önbecsüléssel, nemzeti öntudattal, nemzeti önbizalmunkkal, a magyarság identitásával kapcsolatos szerepét a magyar nyelvnek, az e témákhoz kapcsolódó tudományos nyelvészeti eredményeket is. Megyénkben, a pályázat támogatásának eredményeként szervezetileg és tartalmilag is új alapokra építhetı az oktatási és múzeumi intézmények közötti kapcsolat, szakmai együttmőködés. Visszatanítható a fiatalok, felnıttek számára a hon szeretete, a szülıföld megbecsülése, a közösségi értékek tisztelete, a tudás, a kulturális értékek elsajátításának szükségszerő lényege.
7
A Magyar Nyelv Múzeuma Szabadmővelıdési tereppé, közösségformáló intézménnyé válik a gyermek, a felnıtt, az idıs korosztály számára egyaránt. Másképpen kifejezve a megye, a régió közönsége önkéntes iskolájává választhatja az új intézményt.
5.
Nemzeti-Európai közösségi és közmővelıdési hatás
Közmővelıdési aspektusból rendkívül érdekes az a közmővelıdéstörténeti adalék, amelyet a „Vadrózsák” címő elıszóban Kriza János munkásságáról ír Faragó József.
„Tudva vagyon, minemő nagy szorgalmatossággal győjtögetik az Ánglusok és a Franciák nem tsak az önnön magok eleiknek régi verseiket s énekjeiket, hanem a távoly lakozó népekéit is. Az Olaszoknak hasonló igyekezetek nem kevésbé esméretes. Hát a Németeket avagy szükség-é elı-hoznom?...Ki nem tudja, mint kapnak ık a köz népnek szájábann forogni szokott régi versekenn, mellyeknek Volkslieder a nevezetek? Ezeket pedig leg-inkább attól az idıtıl fogva kezdették elı-keresni s haszonra fordítani, miolta az ı saját nyelveteket, s azonn az ékes tudományokat láttatoson gyakorolyják.”
Idestova kétszáz évvel ezelıtt a Magyar Hírmondó címő pozsonyi hírlapban, az 1782. évfolyam 5. számának élén ötlöttek e „Tudománybéli dolgok” az olvasó szemébe. Rát Mátyás, a lap szerkesztıje, az akkor Bécsben dolgozó Révai Miklós magyar nyelvész felhívását közölte, és dicsérıleg-pártfogólag ajánlotta a lap olvasóinak figyelmébe. Így jelent meg az elsı nyilvános felszólítás, amely angol, francia, olasz és német példák nyomán az olvasókat a magyar népköltészet győjtésére buzdította. Kétszáz és jó néhány évtizede izgatja a magyar kultúráért felelısséget érzı tudósokat, értelmiségieket, népmővelıket-közmővelıket a magyar nyelv, a magyar népköltészet sorsa, s az abból fejlıdı-formálódó magyar irodalom és nyelvészeti tudomány. A kultúraközvetítık felelıssége, hogy a szakemberek által összefoglalt tudásanyagot közvetítsék közérthetı formában az érdeklıdı közönség számára. Tudnunk kell, hogy az ember, a közönség sokféle elvárást állít a közmővelıdési szakemberek elé, amelyekre nemzeti és nemzetközi példákat egyaránt találunk. A közönség egy része hazánkban és Európában is személyesen látogatja a múzeumokat, de magas azoknak az érdeklıdıknek a száma is, akik interneten keresztül tájékozódnak és tanulnak. 8
A Magyar Nyelv Múzeumát közmővelıdési szempontból úgy tekintjük, hogy elsıdleges a szakmúzeológiai szerepköre, de nemzeti jellegő múzeumnak tekintjük, amely vidéken mőködik. Szeretnénk megcélozni a külföldi, fıleg az európai országok tagállamainak közönségét, ezzel egyidejőleg pedig új nemzetközi kapcsolatokat építünk ki. Közös pályázatokat készítünk elı az európai tagországok régióival, speciális programok, nemzetközi konferenciák szervezésével ismertté szeretnénk tenni az intézményt az európai régióban. A nyitott mőködés feltétele, hogy intézményhez kötıdı múzeumi-közgyőjteményitudományos kínálatunkat, szakmai és közönség felé történı szolgáltatásainkat oly módon valósítsuk meg, hogy az ide érkezı látogatók számára exkluzív élményt nyújtsunk. Az igényes szakmai program ehhez nem elégséges kínálat, nagyon jól felszerelt multimédiára is szükség van, amely határainkon is átívelı kapcsolatot jelentenek, amely feltétele annak, hogy az interaktív programjaink külföldi látogatóink számára is mőködtethetı legyen. A közönség azon rétege részére is igényes szolgáltatásokat kell nyújtanunk továbbá, akik a távolból veszik igénybe, igénylik a múzeumi szolgáltatásokat. Számukra az internetes közremőködést szervezzük meg professzionális igényességgel. Kultúraközvetítési-közmővelıdési
kísérleteink
második
kezdeményezése
a
múzeumi
távoktatás bevezetése oly módon, hogy múzeumi tutorokon keresztül meghatározott idıpontban személyesen is rendelkezésre állunk a közönség számára: telefonon- konferencia telefonon/nagyon sok a teljes naphosszon át szolgáltatott átalányos telefonhasználat/, web kamerán/nagyon olcsón elérhetı számítógéphez kapcsolható multimédia/, videofonon, múzeumi tv-n keresztül kooperálva a sátoraljaújhelyi helyi televízióval. A Magyar Nyelv Múzeuma átadásával nemzeti hatású értéknek tekintjük, hogy a magyar nyelvért közös felelısséget érzı országos és vidéki múzeumok között erısödhet az együttmőködés. Nemzeti összefogással, társulva az európai régiókkal, uniós forrásokat is remélhetünk, hiszen a nyelvek, a népköltészet értékei, legyen az német, lengyel, magyar vagy lett közös európai értékünk. „A nemzeti nyelv megteremtése és jogainak, törvényes használatának biztosítása, a nemzeti irodalom megalapozása, megújítása vagy gazdagítása a nemzeti öntudat fölébresztése és a nemzeti egység megvalósítása a nemzeti ellenállás megszervezése és a „Népek tavaszának” az 1848-as forradalmaknak szellemi elıkészítése: mindezt a népköltészeti mozgalom is elısegítette, a nemzetté válás és a nemzeti szabadság kivívásának ügyét szolgálta. 9
Nagyon is indokolt tehát az a tanulság, hogy a nyugati példák nálunk nem csak egyszerően visszhangra leltek, hanem a visszhang mélyén sajátos, különleges értelmet nyertek. A keleteurópai népek szava pedig miként csak hamar kiderült, oly messzecsengı volt, hogy cserébe most már a nyugat visszhangzott tıle. A délszláv hısi énekek egész Európát csodálatba ejtették, utóbb pedig a román majd a magyar népballadák nyugati fordításai szintén megérdemelt sikert arattak. Mindenik kelet-európai nép nemes büszkeséggel tartja számon a maga klasszikus népköltési győjteményét, amely annak idején valóságos szellemi határkı volt, azóta pedig a nemzeti kultúra halhatatlan mővei közé emelkedett.” A Magyar Nyelv Múzeuma, a Néprajzi Múzeum, a Petıfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Irodalom és Nyelvészet tudományos intézményei, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Társaság és más országos tudományos intézmények közremőködésével a Herman Ottó Múzeum olyan közös nemzeti- nemzetközi léptékő kiállítást szervezhetnek, amely nemzeti és nemzetközi értékő példa lehet a magyar múzeológia történetében.
6. Gazdasági hasznosítás, - és várható eredmények
A Magyar Nyelv Múzeuma a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság „vezér terméke”, pontosabban egyik „vezér terméke”. A kortárs elemzık számára el sem hihetı, hogy múzeumi hálózatunk a képzeleteket is felülmúló mőtárgy együttessel rendelkezik, páratlanul értékes mőkincsek birtokosa. A gazdasági haszon és a várható eredmények döntıen az intézmény marketing stratégiájának is függvénye hangoztatjuk gyakran. A múzeumok szorító helyzetét plasztikusan kifejezi az a tény, hogy ritka mőkincsekkel is rendelkezünk, csak éppen a pr. reklám, marketing céljaira fordítandó források nem állnak rendelkezésünkre. Fenntartónkkal egyeztetetten külsı cégek bevonásával végeztetjük el a forrásfeltáró feladatokat, megfelelı kölcsönös érdekeltséget kialakítva, amely garantálhatja a hatékonyabb forrásbıvítés teljesülését. Az állami, önkormányzati finanszírozás évrıl évre szőkül, a nemzeti pályázati források nem nyújtanak kellı biztonságot a szakmai – tudományos – közmővelıdési munka végzéséhez, ezt évrıl-évre érzékeljük.
10
Intézményünknek tehát továbbra is több irányban keresnie kell a pótlólagos pénzek bevonásának módszereit. A külföldi példák számtalan forrásfeltáró, forrásszerzı metodikát ismernek, amelyeket adaptálni szeretnénk, de a problémát az jelenti, hogy a nemzeti léptékő kulturális fejlesztéseket a multinacionális cégek kevésbé értik meg, hazai tıkeerıs vállalkozások pedig alig vannak. A forrásfeltáró munka sikeressége nagyban függ a tulajdonosi szándéktól, akarattól, stratégiai elhatározásaitól, de belátható, hogy fenntartónk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat erején felül támogatja a kultúrát, de a távlatos, stabil mőködtetéshez létkérdés a kulturális kormányzatnak a támogatása is. A Magyar Nyelv Múzeuma a helyi önkormányzat/Sátoraljaújhely/, a megyei önkormányzat, a kulturális kormányzat közös támogatásával fenn tarthatja az alapfeladatok ellátását.
6.1 Forrásteremtés vállalkozások, szponzorszervezések, alapítványi támogatások felhasználásával.
A Magyar Nyelv Múzeuma megépítésével egyidejőleg lehetıség nyílik múzeumi vendéglátás biztosítására, múzeumi ajándékbolt megnyitására, speciális kisplasztika forgalmazására, múzeumi mőtárgy másolatok árusítására, a múzeumi klasszifikáció során feltárt mőtárgyak, a másodlagos mőtárgyak értékesítésére. Szeretnénk a múzeumi helyiségeket igényes használatra bérbe adni, forgalmazni, ezért építészeti terveinkben olyan logisztikai és infrastrukturális fejlesztéseket fogalmaztunk meg, amelyek
flexibilisek, sokcélúan
hasznosíthatók,
amelynek
révén
alkalmassá válik
intézményünk a saját bevételek fokozására, illetıleg további egyéb források feltárására. Szponzorkutatás módszerével szeretnénk elérni, hogy a mőtárgyaknak legyenek eszmei tulajdonosai, olyan múzeumpártoló szponzorokra gondoltunk, akik egy – egy mőtárgy restaurálását, egyéb költségeit önkéntes alapon finanszíroznak.
6.2
Forrásteremtés, termek, eszközök bérbeadásából
Mőködési tapasztalataink azt mutatják, hogy a „bérbeadást”, a pótlólagos pénzek bevonásának módszerét, rendkívül körültekintıen kell gyakorolni, és különösen igényes megrendelık számára lehetséges biztosítani. 11
A Magyar Nyelv Múzeuma és komplex múzeumi környezetének kialakítása révén emelkedik szolgáltatóképességünk színvonala, amelynek révén további bevételi forrásokra számíthatunk. A termek, eszközök, esetenként kompetencia (szakmai hozzáértés) „bérbeadása” nemcsak az üzleti megfontolások része, hanem a kapcsolatok építésének módja, a társadalmi - közéleti aktivitásunk kifejezıdésének mértéke is lehet.
6.3 A múzeumi szolgáltatások ára Látogatók díjtételei után kalkulált bevétel növekedés A múzeumlátogatói igények, elvárások növekedése jellemzı régiónkban, s a sokoldalú tevékenységő múzeumi szervezet szeretne megfelelni ezen újkori kihívásoknak. Az intézmény, és maga a múzeum is keresi azokat a kitörési pontokat, amelyeknek révén feloldhatja azt az ellentmondást, amely által eleget tehet a társadalmi elvárásoknak, megnyerheti a társadalmi támogatottságot, szolgálhatja az esélyegyenlıségi törekvéseket, de ugyanakkor szolgáltatásait (kiadvány, kiállítás, tudományos mő, rendezvény, program) vállalkozási áron értékesíti. Külsı segítség nélkül dilemmáinkat képtelenek vagyunk feloldani, s csak szimplifikáló választ adhatunk. A múzeumi belépık radikális áremelésének hatása kiszámíthatatlan, évente 20.000 látogató volt átlagban 2001 és 2007 között a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnokban lsd a táblázat adatait. A Magyar Nyelv Múzeumának átadása után 2008.január o1-tıl 1o-szeres látogatói növekedést elérve 500és1000 ft-os belépıjeggyel kalkulálva l50 milliós bevétel érhetı el abban az esetben,
ha
díjmentes
belépık
helyett
támogatói
jegyek
révén
biztosítjuk
a
kedvezményezettek múzeumi látogatását. Külön kalkulálható még a Kazinczy Múzeum és a Sárospataki Képtár bevétel növekedése. Van tehát esély a múzeumi bevételek növekedésére, de az állami támogatással továbbra is kalkulálnunk kell.
12
XXX
Év
Teljesárú belépı 2001 Kedvezményes belépı Ingyenes látogató Összes Összesbıl diák Teljesárú belépı Kedvezményes belépı Ingyenes látogató Összes Összesbıl diák Teljesárú belépı Kedvezményes belépı Ingyenes látogató Összes Összesbıl diák Teljesárú belépı Kedvezményes belépı Ingyenes látogató Összes Összesbıl diák Teljesárú belépı Kedvezményes belépı Ingyenes látogató Összes Összesbıl diák Teljesárú belépı Kedvezményes belépı Ingyenes látogató Összes Összesbıl diák Teljesárú belépı Kedvezményes belépı Ingyenes látogató Összes Összesbıl diák
2002
2003
2004
2005
2006
2007
B-A-Z Megyei Múz. Ig. – Kazinczy Ferenc Múzeum
B-A-Z Megyei Múz. Ig. – Pácini Kastélymúzeum
1600 2875
B-A-Z Megyei Múz. Ig. – Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok 1331 9524
5557 10029 8310
6189 17044 9524
2220 5720 2865
984 3037
2655 12640
2220 5066
5989 10010 6614 2023 6552
7500 22795 12640 2357 9159
4985 12271 5854 1605 3886
5861 14436 6897 578 2201
6507 18023 11516 2282 9016
5341 10832 3203 1286 2886
8879 11685 8310 -
7300 18598 9524 -
7099 11271 2865 -
17054 -
18335 -
11071 -
9587 274 1830
19088 2325 8216
13845 1305 2397
5444 7548 3055
6326 16866 8216
10010 13712 6841
13
635 2865
1./ A muzeális jellegő intézményrendszer társadalmi súlyának megfelelıen államiönkormányzati támogatásban részesül és erre a jövıben is számítunk. 2./ A muzeális jellegő intézményrendszer szeretné elkerülni, hogy a kultúrát piaci áron értékesítse.
Kurta Mihály Múzeumandragógus
14
