KUBA NÉPESEDÉSI HELYZETE SZABÓ KÁLMÁN Változatos történelm e során Kuba népessége szinte m indig nagy arán y ú nem zetközi vándorlás hatása alatt állt. Őslakosai indiánok, akiket az 1511-ben m egindult spanyol gyarm atosítás rövid idő alatt gyakorlatilag teljesen kipusztított, csak jelentéktelen m aradékaik ke veredtek a bevándorlókkal. Ma m ár azonban a keleti hegyvidék egyes területein élő m eszticekről nem lehet eldönteni, hogy ebből a keve redésből szárm aznak-e, vagy később vándoroltak be m ás latin-am e rikai országból. Az indiánok helyébe a spanyolok néger rabszolgákat hurcoltak be az ültetvények m egm űvelésére. A spanyolok egy része keveredett a négerekkel, így m a is jelentős szám ú m ulatt él K ubában, m ásik — nanagyobb — részük m ind a négerektől, m ind pedig a spanyol közigazga tás tisztviselőitől és az újabb bevándorlóktól elkülönülve alkotta a kreolok rétegét. A XIX. században rabszolgafelkelések és függetlenségi háborúk követték egymást, m ígnem 1886-ban eltörölték a rabszolgaságot és 1898-ban m egszűnt a spanyol gyarm ati uralom , ezzel egyidőben az USA gazdasági-politikai befolyása alá k erü lt az ország. A gyarm ati kötöttségektől m egszabadult gazdaság az am erikai kontinensen talált jó piacot áruinak, ezzel erős kapitalista fejlődés indult meg, ami sok m unkaerőt igényelt. E nnek m egfelelően a változatlanul intenzív spa nyol bevándorlás m ellett más országokból is sokan vándoroltak be. A század első évtizedeiben Haitiből és Jam aikából közel 1 millió (ja varészt férfi) néger mezőgazdasági m unkás települt be. Em lítésre m éltó a kínai bevándorlás is, a kínaiak a kiskereskedelem és a lakos sági szolgáltatások nagyrészét m egszerezték. 1953-ban kezdődött és 1959. jan u ár 1-én győzött a forradalom , am ely m eghozta K uba teljes függetlenségét. A forradalom alatt és u tán sokan elhagyták az országot. A kivándorlást a korm ány hosszú időn keresztül korlátozás nélkül engedélyezte, ma m ár jórészt csak a családegyesítésekre korlátozódik. A m enekültek és kivándorlók együttes szám a 1976-ig m egközelítette a 600 ezret.* * A b e v á n d o r lá s e b b e n m e n e k ü l t e k r e k o r lá t o z ó d o t t .
az
id ő s z a k b a n
K özép-
és
D é l-A m e r ik á b ó l é r k e z ő
p o lit i k a i
1. N e m z e tk ö z i v á n d o rlá s 1953— 1976 М еж дународная м играция In te rn a tio n a l m ig ra tio n
Г о р и з о н т а л ь н а я г р а ф а : (1 ) Г од ы ; ( 2 ) Р а з н и ц а в м и г р а ц и и ; (3 ) Ч и с л о ; (4 ) Н а т ы ся ч у ж и т е лей. H e a d in g : (1) Y e a r ; (2) D i f f e r e n c e in m ig r a t io n ; (3) N u m b e r ; (4) P e r 1000 p o p u l a t io n .
Ez utóbbi szakasztól eltekintve a népességfejlődést a változó idő közönként ta rto tt népszám lálások nyom án becsült adatokkal követ hetjük, m ert csupán az ötvenes években kezdődött rendszeresebb népm ozgalm i adatgyűjtés. A K ubai K öztársaság önálló statisztikai szolgálata igen fiatal, a statisztikai hivatal Állam i Statisztikai Bizottság (Comité Estatal de Estadisticas) néven 1976 novem berében vált ki a Központi Tervezési Tanács (Ju n ta C entral de Planificación) szervezetéből, a szervezés alatt álló terü leti hálózattal együtt. Egyidejűleg hatásköre m egnöve kedett, átv ette az adatgyűjtést a szakm inisztérium októl. A forradalom előtt statisztikai adatgyűjtéssel m inisztérium ok — esetenként vállalatok — foglalkoztak, többnyire am erikai irányítással, ennek m egfelelően az adatgyűjtések speciális célokat szolgáltak és — a népszám lálásokat is beleértve —• rendszertelen időközönként h a j tották végre azokat. A Központi Tervezési Tanács keretében indult meg az adatgyűjtés központosítása, a népesedés-, ipar-, mezőgazda sági, kereskedelm i stb. statisztika egységes rendszerbe foglalása, ami végül m egterem tette a lehetőséget az önálló hivatal m egszervezé séhez.
246
s z a b ó
k á l m
A
n
Az új statisztikai szervezet ma még m unkaerő gondokkal küzd, különösen felsőfokú végzettséggel rendelkező szakem berekben van nagy hiány, ezeknek m egoldását a KGST-országok és M agyarország segítségétől (oktatás, tapasztalatátadás, szakértők küldése) várják. A kétoldalú együttm űködési szerződést 1977 novem berében, H avanná ban, a KGST SÁB ülésen írták alá. A népm ozgalm i adatok jelentésének rendszere sok hasonlóságot m u tat a m egfelelő m agyar rendszerrel, m űködése azonban ma még akadozik. A születések bejelentését az orvos (esetleg bába) végzi, a születési lapok a tartom ányi statisztikai igazgatóságokon keresztül a dem ográfiai főosztályra futnak be, másik példányukat pedig az egész ségügyi hálózaton keresztül az Egészségügyi M inisztérium kapja meg. A két n y ilvántartás nem m indig egyezik. M ásrészt a gyerm ekek 5% -a még otthon, olykor egészségügyi közrem űködés nélkül születik meg, és a szerveződő anyakönyvezési rendszer hiányosságai m iatt időnként elm arad a születési lapok kitöltése. Összesítve: az alulregisztrálás 4— 5% körül mozog. A halálozások jelentése az előbbiekhez hasonló. A tem etési en gedély kiadásának előfeltétele az orvos által kitöltött halálozási lap. G yakorlatban egyes elm aradottabb, nehezen m egközelíthető vidéke ken még nem tu d tak érvényt szerezni a törvénynek, ezért a halálo zások esetében is alulregisztrálással kell számolni, ennek m értékét 4— 14% -ra becsülik. Meg kell jegyeznünk, hogy a felső határ az 1973— 74. évre összeállított halandósági tábla halálozási valószínűsé geinek kiegyenlítésére alkalm azott görbe és a tényadatok eltéréséből szárm azik és (m atem atikai m egfontolások alapján) erős túlzásnak lá t szik. A házasságkötések és válások jelentése az anyakönyvező szervek és a bíróságok feladata, pontatlanságai nem ism eretesek, de való színűleg alig szám ottevőek. Viszonylag pontatlanabb a vándorlások regisztrálása. A helyváltoztatások jelentését a polgári védelm i szer vezet (Comité de Defensa de la Revolución) töm bm egbízottai végzik m elléktevékenységként. A töm bbe újonnan érkezők nyilvántartásba vétele és a távozók törlése pontosan m egtörténik ugyan, de a statisz tikai jelentés nem m indig kerül el a megfelelő helyre. A népm ozgalm i adatgyűjtéssel párhuzam osan, de attól lényegé ben függetlenül létezik K ubában olyan országos n y ilvántartás is, am elynek pontosságában m inden állampolgár, sőt a tartósan ott élő külföldiek is érdekeltek. Ism eretes, hogy részben a gazdasági nehéz ségek m iatt, részben pedig jóléti megfontolásokból, a kubai lakosság a létfontosságú fogyasztási cikkeket és egyes élvezeti cikkeket jegyre kap. A jegyeket a Fogyasztók Országos N yilvántartása (Registre N á ciónál de Consumidores) osztja el saját n yilvántartása alapján, am ely ben h at korcsoportot különböztetnek meg: 0— 1, 2— 6, 7— 13, 14— 64 éves, valam int 65 éves és idősebb korúakat a változó (mennyiségi és minőségi) szükségletek szerint. A Fogyasztók Országos N yilvántartása a kisebb pontatlanságok ellenére is jó kontrollt biztosít a népmozgalm i statisztika számára,
K U B A
N É P E S E D É S E
247
főként a városokban. A lehetőséggel a dem ográfiai főosztály rendsze resen él. A népességszám alakulása
A z első népszám lálást K uba szigetén 1773-ban tarto tták , a gyar m ati spanyol közigazgatás azonban a népességnek csak kis töredékét írta össze. 1899. szeptem ber 30-án az am erikaiak vezetésével h a jto t ták végre az első valóban teljeskörű öszeírást. Az újonnan alakult Kubai K öztársaság lakossága ekkor 1 572 797 fő volt. M agyarország lakossága 1900. jan u ár 1-én, azaz csak néhány hónappal később, a mai terü letre átszám ítva 6 854 415. (Kuba területe nagyobb, 110 922 km 2 hazánk 93 031 km 2 területével szemben.) Az 1970. évi népszám lálás szerint K uba (szeptem ber 6) elérte a 8 569 121 főt,* m íg M agyarország lélekszám a m int tu d ju k (január 1-én) 10 322 099. A népességnövekedés teh á t a közel azonos hosszúságú időszak alatt K ubában 445%, nálunk alig több m int 20%. A robbanásszerű népességnövekedés forrása a harm incas évek végéig nagyobbrészben a bevándorlás. A nagyszám ú betelepülő férfi m unkaerő következtében felborul a nemi arány, a férfiak száma 1899-től napjainkig m indig nagyobb m int a nőké. A bevándorlás — m int m ár em lítettük — különösen a század első évtizedeiben volt in tenzív, ezt jelzi az 1907., 1919. és 1931. évi népszám lálások kiugróan m agas férfiaránya. Meglepő m ódon a m egszűnt bevándorlás ellenére (1953-ban m ár negatív a külső vándorlások egyenlege) a nem i arány hosszú idő óta alig változik. Stabilitása több okkal m agyarázható, ezek közül a legfontosabb a legutóbbi időkig magas term ékenység és a fiatal korösszetétel. Az 1943. évi népszám lálás óta a népesség növekedésének ütem e lelassult, de m ég m indig sokkal nagyobb, m int hazánkban, vagy ál talában Európában. Népmozgalmi adatok csak 1953-tól vannak, a ko rábbiakat a rendszertelenül ta rto tt és nem is m indig publikált nép szám lálásokból csak igen durván lehet becsülni. A nyers születési arányszám értéke a század első felében 30'— 35%0 körül lehetett, tehát nem m agasabb, m int pl. a hatvanas évek közepén, ehhez hasonló ér tékeket latin-am erikában sok h ely ü tt találunk. A hatvanas évek közepe óta azonban előbb m érsékelten, m ajd egyre erőteljesebb ütem ben csökken a nyers születési arány szám, 1976-ban m ár csupán 19,8%o- A jelenséget nehéz m egm agyarázni, an nál is inkább, m ert term ékenységi vizsgálatot ezideig K ubában nem végeztek.** A közvetlen okok között bizonyosan nagy szerepe van a * A k u b a i n é p s z á m lá lá s é r d e k e s s é g e , h o g y e g y e t l e n n a p a la t t h a j t o t t á k v é g r e . S z e p t e m b e r 6 -a v a s á r n a p v o lt , e r r e a n a p r a le á l l t a z o r s z á g , m e g s z ű n t a k ö z l e k e d é s , a z ú t o n le v ő k n e k a v á r ó t e r e m b e n k e l l e t t m e g v á r n i a n é p s z á m lá lá s v é g é t , a z o t t h o n le v ő k p e d ig r e g g e l 6 ó r á t ó l d é lu t á n 6 -ig n e m h a g y h a t t á k e l a la k á s t . A s z á m lá l ó b i z t o s o k p e d a g ó g u s o k é s d iá k o k v o lt a k . A k é r d ő ív n y o lc k é r d é s t t a r t a lm a z o t t . ** A z e g é s z s é g ü g y i s t a t is z t ik á k b ó l a n n y i d e r ü l c s a k k i, h o g y a s z ü l e t é s s z a b á l y o z á s f ő e s z k ö z e az e g y r e n ö v e k v ő s z á m ú m ű v i a b o rtu sz .
248
SZA BÓ
K A L M A N
nők m unkavállalásának. N em enkénti foglalkoztatottsági statisztika hiányában csak nagyon durván tu d ju k becsülni a női foglalkoztatott ságot. A férfiak teljes foglalkoztatottságát feltételezve, jelenleg a m unkaképes korú nőknek kb. egyharm ada dolgozik, méghozzá első sorban a fiatalabb — teh á t term ékenyebb — korcsoportokból. Meg növekedett a továbbtanuló nők arán y a is. U gyanakkor a bölcsődék és óvodák együttes férőhelyszám a nem sokkal haladja m eg az 50 ezret, vagyis az 1976-os születési év járat létszám ának egynegyedét. Bölcső dében és óvodában ezért az összes m egfelelő korú gyerm eknek leg feljebb 5% -át tudják elhelyezni.
2. A n ép esség sz á m á n a k n ö v e k e d é se 1899— 1977 У в с л и ч е н и е ч и сл е н н о с т и н а с е л е н и я
Г о р и з о н т а л ь н а я г р а ф а : (1 ) Д а т а ; (2 ) М у ж ч и н ы ; (3 ) Ж ен щ и н ы ; (4 ) В м е с т е ; (5 ) С р е д н е г о д о в о е у в е л и ч е н и е ; (6 ) Ч и с л о м у ж ч и н н а 1 0 0 0 ж е н щ и н ; (7 ) О ц е н ен н о е н а с е л е н и е 1 я н в а р я (в ты с.) H e a d i n g : ( l) D a t e ; (2) M a le ; (3) F e m a l e ; (4) T o g e t h e r ; (5) Y e a r l y a v e r a g e i n c r e a s e ; (6) N u m b e r o f m a le s p e r 1000 f e m a l e s ; (7) E s t im a t e d p o p u l a t io n a s o f 1 J a n u a r y (in t h o u sand) .
* K u b á b a n a n é p s z á m lá lá s o k a t á lt a l á b a n a z é v m á s o d i k f e l é b e n t a r t j á k a c u k o r n á d a r a t á s s z e z o n j a m ia t t . A z a r a t á s m in d ig n a g y id e i g l e n e s v á n d o r lá s s a l j á r , í g y a n á lu n k s z o k á s o s j a n u á r i n é p s z á m lá lá s t e l j e s e n ir r e á li s k é p e t a d n a , n e m s z ó l v a a k im a r a d á s o k v e s z é l y é r ő l . A z 1953 é v i n é p s z á m lá lá s é p p e n e m i a t t r e n d k ív ü l p o n t a t la n .
K U B A
N É P E S E D É S E
249
3. A z é lv e szü le té se k és h a lá lo zá so k ala ku lá sa 1953— 1976 %
Д и н а м и к а ж и в о р о ж д е н и й и см е р т н о с т и h iv e b irth s a n d d ea th s
Горизонтальная графа: (1) Годы; (2) Общий коэффициент живорождений; (3) Общий коэффициент смертности; (4) Смертность до возраста 1 года; (5) Поздняя эмбриональная смерт ность; (6) Перинатальная смертность; (7) На 100 живорождений. H e a d i n g : (1) Y e a r ; (2) C r u d e l i v e b ir t h r a t e ; (3) C r u d e d e a t h r a t e ; (4) D e a t h s u n d e r 1 y e a r o f a g e ; (5) L a t e f o e t a l d e a t h s ; (6) P e r in a t a l d e a t h s ; (7) P e r 100 l i v e b ir t h s .
Nem hag y h atju k figyelm en kívül a házasságkötések alakulását sem, hiszen a házas term ékenység jóval m agasabb, m int a nem háza soké. 1970 óta a házasságkötések szám a — 18 éves és idősebb korú népesség szám ának em elkedése m ellett — felére csökkent, ism ét ál talánossá vált az élettársi kapcsolat. (Egy 1961-ben végzett felm érés szerint a házasságkötések 40% -a élettársi kapcsolatot legalizált.) A válások tendenciája éppen ellentétes, 1958-hoz képest több m int öt szörösre növekedett arányuk, 1976-ban m ár három házasságkötésre ju t egy válás.
250
SZ ABÓ
К A L M A N
4. A h á za ssá g k ö tések és v á lá so k a la ku lá sa 1958— 1976 Д и н а м и к а бр а к о в и р азводов M arriage a n d d ivorce
Г о р и з о н т а л ь н а я г р а ф а : (1 ) Г оды ; (2 ) Ч и с л о ; (3 ) Б р а к о в ; (4 ) Р а з в о д о в ; (5 ) Б р а к и ; (6 ) Р а д и о лы ; (7 ) Н а 1 ООО ж и т е л е й ; (8 ) Ч и с л о р а з в о д о в н а 1 0 0 б р а к о в . H e a d in g : (1) Y e a r ; (2) N u m b e r ; (3) O f m a r r i a g e s ; (4) O f d iv o r c e s ; (5) M a r r ia g e s : (6) D iv o r c e s ; (7) P e r 1000 p o p u l a t io n ; (8) N u m b e r o f d iv o r c e s p e r 100 m a r r ia g e s .
A házassági mozgalom elemzése m esszire vezetne, nyilvánvaló azonban, hogy tudati tényezőkön túl objektív okok is hozzájárulnak a változásokhoz. Ezek között kell m egem lítenünk, hogy a lakáshelyzet a korábbi kivándorlások és az am erikaiak távozásával felszabadult nagym ennyiségű lakás ellenére még nem megfelelő. (1959-től nap jainkig nagyon szerényen számolva is legalább 600 ezerrel nőtt a csa ládok száma.) A lakások jelentős része rosszul felszerelt, elavult, fel ú jításra szorul. E m ellett a Központi Tervezési Tanács becslései sze rin t évente legkevesebb 100 ezer új lakásra volna szükség, ezzel szem ben egyelőre ennek csak m integy a harm ada épül meg. A halandóság szintje szinte példa nélkül áll. A nyers halálozási arányszám 1976-os 5,5%o-es értéke, még ha a korábban m ár em lített alulregisztrálást tekintetbe vesszük, sőt a leginkább kedvezőtlen becs lés alapján korrigálunk, akkor is Svédország halálozási arányszám a alatt m arad. Az igen alacsony halálozási arányszám ot több dem o gráfiai-egészségügyi jelenség együtthatása m agyarázhatja, nevezetesen a viszonylag régen alacsony szintű és lassan még m indig csökkenő halandóság, a népesség igen fiatal korösszetétele, az a tény, hogy az idősebbek között m ég nagyszám ban vannak akik válogatott erős,
K U B A
N É P E S E D É S E
251
egészséges m unkásként vándoroltak be és végül a forradalom után elvándoroltak között nagyobb szám ban szerepeltek az idősebbek. Az alacsony halandóság önm agában is m agyarázatra szorul, m ert fejlődő országokban és trópusokon nem túlságosan gyakori. K uba ég h ajlata — kis hőm érsékleti ingadozásával és m ás trópusi vidékekhez képest nem nagyon m agas páratartalm áv al — igen jó életfeltételeket biztosít, talaja olyan term ékeny, hogy alig néhány tíz négyzetm éteren m egterm elhető egy-egy em ber élelm iszer szükséglete úgyszólván gon dozás nélkül, így éhínség sem m ilyen társadalm i rendszerben nem képzelhető el. U gyanakkor a sziget hosszú időn keresztül am erikai turista-paradicsom volt és jelentős szám ú am erikai katona, illetve pol gári szakem ber állandóan az országban tartózkodott. Az am erikai kor m ánynak így érdeke volt a járványok felszám olása, m egfelelő ivóvíz és az alapvető higiénia feltételeinek m egterem tése. Az am erikaiak je lenléte egyben jövedelm i forrást je le n te tt a lakosság egyes rétegeinek. A csecsem őhalandóság m ár valam ivel kedvezőtlenebb k ép et m u tat, de a legtöbb fejlődő országhoz képest mégis alacsony. Az ará n y szám nak 1953-tól 1970-ig nincs határozott tendenciája, azóta viszont erőteljesen csökkent, 1976-ig az 1970. évi 38,7%o-es értéknek kevesebb m int kétharm adára, 22,9%o-re esett vissza. 1977 első felében kicsit újból m agasabb, 23,4%0, úgy látszik egyelőre nem sikerül m ég lejjebb szorítani. Nem lehetetlen azonban, hogy ez a kis em elkedés csak a lassan bejáródó jelentési rendszer m inőségének javulását jelzi, am ennyiben a valós értékhez közeledik. A perinatális halálozásra csak 1970 óta van adatunk, bár a késői m agzati halálozást m ár 1953 óta n y ilv án tartják . A csökkenés egyér telm ű, de a Fogyasztók Országos N yilvántartása az 1— 6 napos kor ban bekövetkezett halálozások n y ilvántartásában m eglehetősen pon tatlan, így az adatsor elég bizonytalan. A népesség kormegoszlása
A halandósággal kapcsolatban u taltu n k arra, hogy K uba népes sége fiatal. Átlagos életkora 1970-ben nem érte el a 27 évet, míg Ma gyarország lakosságának átlagos életkora ugyanakkor 35,7 év. A 14 éven aluliak aránya a legfrissebb (1977. jan u á r 1.) adatok szerint 36,3, a 60 évnél idősebbeké pedig csak 9,6%. A m unkaképes korúak aránya 54,1%, alacsonyabb m int hazánkban, viszont az utánpótlás, sőt em elkedés m ég a csökkenő term ékenység m ellett is hosszú ideig biztosítva van.* Más kérdés, hogy a term ékenység csökkenés jelen legi tendenciájának folytatódása, vagy akár a jelenlegi szint stabili zálódása esetén a népesség fokozatosan öregszik, ennek következté ben nő a halálozási arányszám és a népességnövekedés aránylag rö vid idő alatt lelassul. Az ezredfordulóig azonban m ég így sem kell m unkaerő gondokkal számolni. * A n é g y n a g y k o r c s o p o r to t te k in tv e m a g y a r k o r m e g o s z lá sr a .
a k o r m e g o s z lá s
nagyon
h a s o n l í t a z 1910 é v i
252
S Z A B Ó
K Á L M Á N
5. T o v á b b v e z e te tt n ép esség n e m e k és k o rc so p o rto k sz e rin t 1977. ja n u á r 1. Р е ги с т р и р о в а н н о е бесп р ер ы вн о на се ле н и е по п о л у и во зр а ст н ы м г р у п п а м
Г о р и з о н т а л ь н а я г р а ф а : (1 ) В о з р а с т н ы е г р у п п ы ; (2 ) М у ж ч и н ы ; (3 ) Ж ен щ и н ы ; (4 ) В м е с т е ; (5 ) В т ы с я ч а х ; (6 ) В п р о ц е н т а х ; (7 ) Ч и с л о м у ж ч и н н а 1 ООО ж е н щ и н . В е р т и к а л ь н а я г р а ф а : 1. В с е г о . H e a d in g : (1) A g e - g r o u p ; (2) M a le ; (3) F e m a le ; (4) T o g e t h e r ; (5) I n t h o u s a n d : (6) P e r c e n t ; (7) N u m b e r o f m a le s p e r 1000 f e m a l e s . L a t e r a l t e x t : 1. T o t a l.
A férfiak száma m inden korcsoportban nagyobb, m int a nőké, teh á t az országos férfitöbblet nem csupán a fiatal korösszetétel kö vetkezm énye. Az újszülöttek nem i aránya a m agyarországival azo nos, 1000 leányúj szülöttre 1050 fiú jut. A többlet a korral csökken, de nem vált á t nőtöbbletre, a legidősebb korcsoportokban pedig az utolsó bevándorlási hullám ból m ég életben levő férfiak m iatt ism ét igen m a gas férfitöbbletet találunk. A népesség terü leti elh elyezked ése
K uba terü leté t korábban 6 tarto m án y ra osztották, ezek közül azonban 3 túlságosan nagy terü letű és népességű volt, ezért 1975-ben a nagyobb tartom ányok felosztásával 14 közigazgatási egységet alakí to ttak ki. Az átszervezés során m egváltozott a terü leti egységek hie rarch iája is. Míg ugyanis a régi közigazgatási szervezet három szintet különböztetett m eg — a tartom ányon belül régiók, azokon belül pedig települések helyezkedtek el — az új beosztás a régiókat m egszüntette. A M agyarországon m egszokott település fogalom tól eltérően a kubai település-egységet (municipio) sokszor csak a közigazgatási h a tá r választja el a környező településektől. T ulajdonképpen két tele pülés-típust különböztethetünk meg. A város, lényegében az európai
K U B A
N É P E S E D É S E
253
városokhoz hasonló sűrű beépítésű, jól körülhatárolható lakott hely, a m ásik település-típus leginkább a tanyabokrokhoz hasonló elszórt házcsoportokból áll. Ez utóbbiak közigazgatási központja lehet kisebbnagyobb város, de sokszor csak alkalm as helyen felépített néhány épületre korlátozódik. A főváros és 13 tartom ány a központi szigeten helyezkedik el, a 14. tartom ány különálló sziget, területéhez képest kisszám ú lakosság gal. Meg kell jegyeznünk, hogy az egyébként sem túlságosan részletes területi statisztikai adatok 1975-ig úgyszólván kizárólag a régi ta rto m ányi beosztás szerint állnak rendelkezésre, csupán néhány fontos alapszám ot — népesség ötéves korcsoportok szerint, születések és ha lálozások száma — állítottak össze visszamenőleg az új tartom ányokra a települések adatainak felhasználásával.
6. T o v á b b v e z e te tt nép esség n e m e k és ta r to m á n y o k sz e rin t 1977. ja n u á r 1. Р е ги с т р и р о в а н н о е беспреры вно н а селен и е по п о л у и п р о в и н ц и я м P o p u la tio n reg iste re d c o n tin u o u sly by s e x a n d p ro v in c e s
Г о р и з о н т а л ь н а я г р а ф а : (1 ) Т е р р и т о р и я ; (2 ) М у ж ч и н ы ; (3 ) Ж ен щ и н ы ; (4 ) В м е с т е ; (5 ) В ты с я ч а х ; (6 ) В п р о ц е н т а х ; (7 ) Ч и с л о м у ж ч и н н а 1 ООО ж е н щ и н . В е р т и к а л ь н а я г р а ф а : 1. П р о в и н ц и и ; 2 . С т о л и ц а ; 3 . В с е г о . (7)
H e a d in g : (1) A r e a ; (2) M a le ; (3) F e m a le ; (4) T o g e t h e r ; (5) I n t h o u s a n d ; (6) P e r c e n t ; N u m b e r o f m a le s p e r 1000 f e m a l e s . L a t e r a l t e x t : l . P r o v in c e s . 2. C a p ita l. 3. T o t a l.
254
S Z A В Ö
KA LM A N
Az egyes tartom ányok fejlettsége eltérő. V annak viszonylag fej le tt iparral vagy bányászattal rendelkező tartom ányok, m ásokban azonban a cukorgyárakon kívül úgyszólván nincs ipari létesítm ény, sőt a S ierra M aestra völgyeiben az ország keleti részén (volt O riente tartom ány) m ég a cukoripar is nagyrészt hiányzik. A különböző fejlettség ellenére a belső vándorlás nem szám ot tevő, sem a tartom ányok közötti, sem pedig a városokba irányuló ván dorlás — H avannát kivéve — nem haladja meg a 2— 3%0-et. H avanna esetében erősebb a népességmozgás, a főváros bevándorlási többlete a legújabb adatok szerint évi 25 ezer. A vándorlók többsége nő, főleg a fiatalabb korosztályokból, m ert a férfiak lakóhelyváltoztatása a m unkahelyváltoztatás m iatt erősen akadályozott. A nők bevándorlása m éginkább növeli a K uba terü letén egyedül H avannában található nőtöbbletet. Ezidőszerint K ubában a teljes foglalkoztatottságot csak nehezen tudják biztosítani, a cukornádaratási szezontól eltekintve a rendelke zésre álló m unkaerő (a m unkaképes korú nőket beleszám ítva) jóval m eghaladja a szükségletet. A vándorlást a nehéz lakáshelyzet m iatt a korm ányzat is igyekszik alacsony szinten tartani, néhány kis nép sűrűségű terü leten (Camagüey, Isla de Pinos) azonban ösztönzik a be vándorlást. Az ipar fejlesztése sürgős feladat, és lényegében a gazdaság egész stru k tú rá ján a k átalakítását teszi szükségessé. A jelenleg még főleg a cukornád term esztésen és feldolgozásán alapuló gazdaság a létfen n tartáshoz szükséges javak nagyobb hányadát, gabonát, húst. olajat sőt gyümölcsöt, valam int fűtőanyagot, ruházati és a m indennapi hasz nálati cikkeket im portálni kényszerül. Ezért a mezőgazdaság egyes ágazatait, az élelm iszeripart és általában a szükségleti cikkek g y ártá sát párhuzam osan kell fejleszteni. Igen fontos a cukornádterm esztés gépesítése, m ert idényjellege a m unkaerőgazdálkodást nagy m érték ben nehezíti. A cukornád kom bájnok azonban csak m egfelelő telepí tés esetén használhatók, m árpedig a kubai cukornád jelentős része lényegében talaj előkészítés nélkül terem. A népgazdaság átszervezése és az ezzel kapcsolatos beruházások nyilván h atn ak m ajd a népességfejlődésre, belső vándorlás indul meg. m egváltozik a foglalkozás-struktúra és m egkezdődik a területi kü lönbségek kiegyenlítődése. Ma még jelentős különbségek találhatók az egyes tartom ányok koröszetételében is. K uba keleti részén, a régi O riente tartom ányt alkotó öt tartom ányban a 14 éven aluli népesség aránya 40% fölött van, a fővárosban m ár alig haladja meg a 30% -ot, más fejlettebb vi dékeken pedig 30— 35% között mozog. A term ékenység csökkenése azonban m indenütt hat. Az em lített öt tartom ányban pld. 1964-ben még 39,8, míg 1974-ben m ár csak 26,9%0 volt a nyers élveszületési arányszám . Ez még m indig m agasabb m int a kubai átlag, de tíz év alatt az eredeti érték kétharm adára esett vissza.
K U B A
N É P E S E D É S E
255
7. A to v á b b v e z e te tt n ép esség ko rm eg o szlá sa ta r to m á n y o k sz e rin t 1977. ja n u á r 1. Р а сп р ед еле н и е
беспреры вно р е ги с т р и р о ва н н о го н а с е л е н и я по провинциям
во зр а ст у
и
D istrib u tio n oj p o p u la tio n reg iste re d c o n tin u o u sly b y age a n d p ro v in c e s
Г о р и з о н т а л ь н а я г р а ф а : (1 ) Т е р р и т о р и я ; (2 ) В в о зр а с т е . . . л е т . В е р т и к а л ь н а я г р а ф а : 1. П р о в и н ц и и ; 2 . С т о л и ц а ; 3 . В с е г о . H e a d in g : (1) A r e a ; (2) A g e d . . . y e a r s . L a t e r a l t e x t : 1. P r o v in c e s . 2. C a p ita l. 3. T o t a l o f t h e c o u n t r y .
összefoglalva, K uba népessége csak az utóbbi években vált zárt népességgé, kezdte meg önálló fejlődését. A társadalom és a gazdasági élet teljes átalakulása a népesedési folyam atokban sokszor drám ai vál tozásokat eredm ényez és hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ezek a változások lecsillapodjanak és a népességfejlődés alapvető ten denciái kialakuljanak. B elátható időn belül K ubának nem lesznek m unkaerő gondjai és biztosítva van a korábbinál lassúbb, de még m in-, dig elégséges népességnövekedés, meg kell azonban oldania a m a gyarországinál jóval súlyosabb lakásproblém át és a gyerm ekintézm é nyek (elsősorban bölcsőde és óvoda) férőhelyszám ának gyors növelé sét, párhuzam osan az ipar és mezőgazdaság együttes fejlesztésével.
I R O D A L O M 1. A n u a r io E s t a d i s t i c o d e C u b a . J u n t a C e n tr a l d e P l a n i f ic a c ió n . D ir r e c c i ó n C e n t r a l d e E s t a d is t ic a . 2. K S H . 1970 é v i n é p s z á m lá lá s 23. k ö t e t . D e m o g r á f ia i a d a t o k . 3. K S H S t a t is z t ik a i É v k ö n y v 1974.
256
S Z A B Ó
K Á L M Á N
ДЕМОГРАФИЧЕСКОЕ ПОЛОЖ ЕНИЕ КУБЫ Р езю м е Н а с е л е н и е К у б ы со в р е м е н и о т к р ы т и я о с т р о в а до п о беды р е в о л ю ц и и я в л я л о с ь о т к р ы т ы м н а с е л е н и е м с зн а ч и т е л ь н ы м и зб ы т к о м м у ж ч и н , н а к о т о рое м еж дун ародн ая м и грац и я о к азы в ал а больш ое вли ян и е. З а прош лы е п р и б л и зи тел ьн о два д еся ти л ети я вн еш н я я м и гр а ц и я п р е к р а т и л а с ь п осте п ен н о , и в с л е д с т в и е с о ц и а л ь н о -э к о н о м и ч е с к и х п ер е м е н т а к ж е и д е м о г р а ф и ч еск и е п р о ц е с с ы и з м е н я л и с ь . П л о д о в и т о с т ь с н и з и л а с ь , п р и ч е м з а м е д л и л с я и тем п р о с т а н а с е л е н и я . И з - з а м о л о д о й в о з р а с т н о й с т р у к т у р ы к о эф ф и ц и ен т см ер т н о ст и п о к а н а н и зк о м у р о в н е и д ет с к у ю с м е р т н о с т ь у д а л о с ь у м е н ь ш а т ь до о т н о с и т е л ь н о н и з к о г о у р о в н я . З а п о с л е д н и е го д ы ч и сл о б р а к о в с о к р а т и л о с ь до п о л о в и н ы п р е д ы д у щ е го з н а ч е н и я , а чи сл о р а з в о д о в у в е л и ч и в а е т с я б е с п р е р ы в н о с 5 0 -ы х го д о в , что в б у д у щ е м в е р о я т н о с п о с о б с т в у е т с т а б и л и з а ц и и п л о д о в и т о с т и н а н и зк о м у р о в н е . П о к а в н у т р е н н я я м и г р а ц и я н е з н а ч и т е л ь н а , но р а з в и т и е п р о м ы ш л е н н о с т и б у д у т в ы з ы в а т ь б е з у с л о в н о м и г р а ц и ю — по к р а й н е й м ер е и з д е ревн и в город — в следую щ ие десяти лети я.
TH E P O P U L A T IO N S IT U A T IO N O F C U B A
S u m m a ry T h e p o p u la tio n of C u b a w as an o pen p o p u la tio n w ith a sig n ific a n t m a le s u rp lu s fro m th e d isc o v ery of th e isla n d till th e v ic to ry of th e R e v o lu tio n an d it w as g re a tly in flu e n c e d b y in te rn a tio n a l m ig ra tio n . D u rin g th e la st, n e a rly tw o d ecad es in te rn a tio n a l m ig ra tio n ceased g ra d u a lly a n d as a re s u lt of th e socio-econom ic ch an g es also th e p o p u la tio n p ro cesses a lte re d . F e rtility d e c re ase d a n d a t th e sa m e tim e th e p ace of p o p u la tio n g ro w th b ec a m e slo w er. F o r th e m o m en t d u e to th e y o u n g age s tru c tu r e d e a th ra te is on a low lev el, a n d in fa n t m o rta lity co u ld be d ec re a se d to a re la tiv e ly low level. In th e re c e n t y e a rs th e n u m b e r of m a rria g e s fell to th e h a lf of th e fo rm e r v a lu e a n d th e n u m b e r of d iv o rces has in c re a se d c o n tin u o u sly sin c e th e 1950s; th e abo v e fa c ts w ill su re ly c o n trib u te to th e sta b iliz a tio n of fe rtility on a lo w e r lev el in th e fu tu re . F o r th e m o m e n t in te rn a l m ig ra tio n is n o t sig n ific a n t, th e d e v e lo p m e n t o f in d u s try , h o w e v e r, w ill in e v ita b ly s ta r t a m ig ra tio n — a t le a st fro m r u r a l a re a s to u rb a n a re a s — in th e fo llo w in g d ecades.
