Kőrösy László Középiskolai Kollégium. Szervezeti és Működési Szabályzat

Kőrösy László Középiskolai Kollégium

Szervezeti és Működési Szabályzat

2015


1

Tartalomjegyzék 1.

A SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA ....................................................................................................... 4 1.1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ................................................................................................ 4 1.2. HATÁLYA, ÉRVÉNYESSÉGE............................................................................................................................. 4

2.

A KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, FELADATAI .............................................. 5 2.1 AZ INTÉZMÉNY NEVE, ALAPÍTÓ OKIRATA ........................................................................................................... 5

3. GAZDÁLKODÁS JELLEMZŐI ...................................................................................................................... 7 3.1 GAZDÁLKODÁSI FELADATOK ELLÁTÁSA ............................................................................................................. 7 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE................................................................................................... 7 4.1 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS................................................................................................................................... 7 4.2 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE .............................................................................................................................. 7 5. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ............................................................ 8 5.1 A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI ÉS EGYÉB DOKUMENTUMAI ............................................................ 9 5.1.1 Az alapító okirat ............................................................................................................................ 9 5.1.2 A pedagógiai program ................................................................................................................... 9 5.1.3 Az éves munkaterv ........................................................................................................................ 9 5.2 AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE ................................ 10 5.2.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje................ 10 5.2.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ......................... 10 5.3 A KOLLÉGIUMI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA .......................................................................................... 11 6. TEENDŐK BOMBARIADÓ ÉS EGYÉB RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉRE ................................................. 11 7. A TANULÓVAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI ............................................................ 12 8. AZ IRATKEZELÉS ÉS AZ ÜGYINTÉZÉS SZABÁLYAI..................................................................................... 12 9. PEDAGÓGUSOK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI, MEGBÍZATÁSOK ELVEI .................................................... 14 9.1 A TANÁR KÖTELESSÉGE ............................................................................................................................... 14 9.2 A TANÁR JOGAI ......................................................................................................................................... 15 9.3 MEGBÍZATÁSOK ELVEI ................................................................................................................................ 16 10. A NEVELŐTESTÜLET ............................................................................................................................. 16 11. MŰKÖDÉS RENDJE .............................................................................................................................. 17 11.1 NYITVA TARTÁS ....................................................................................................................................... 17 11.2 A KOLLÉGIUM MUNKARENDJE .................................................................................................................... 18 11.3 MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK ..................................................................................................................... 18 11.3.1 Kollégiumi nevelőtanár .............................................................................................................. 18 11.3.2 Kollégiumi titkár ........................................................................................................................ 20 11.4 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDJE ................................................................................................................. 20 11.5 PEDAGÓGIAI FELÜGYELET RENDJE ............................................................................................................... 20 11.6 KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK RENDJE ......................................................................................................... 21 11.7 KOLLÉGIUMI ÉLET SZABÁLYOZÁSÁNAK RENDJE ............................................................................................... 22 11.8 ÉTKEZTETÉS RENDJE ................................................................................................................................. 22 11.9 DÍJFIZETÉS RENDJE ................................................................................................................................... 22 12. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .................................................................. 22 AZ ELLENŐRZÉS FORMÁI ................................................................................................................................... 23 13. BELÉPÉS ÉS BENT TARTÓZKODÁS RENDJE............................................................................................ 23 14. INTÉZMÉNYEN BELÜLI REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI ................................................................... 23


2

15. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA..................................................................................... 24 15.1 SZÜLŐK ................................................................................................................................................. 24 15.2 INTÉZMÉNYEK, SZAKMAI SZERVEZETEK ......................................................................................................... 24 15.3 ADATSZOLGÁLTATÁS ................................................................................................................................ 24 16. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA ............................................ 25 17. A KOLLÉGIUMBA TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉS ÉS FELVÉTEL ........................................................................ 25 18. KOLLÉGIUMI KÖNYVTÁR ..................................................................................................................... 26 19. A TANULÓK SPORTOLÁSI, TESTEDZÉSI LEHETŐSÉGE ............................................................................ 27 20. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE .................................................................................... 27 20.1 A SZABADIDŐ ELTÖLTÉSÉT SZOLGÁLÓ FOGLALKOZÁSOK FORMÁI A DIÁKKÖRÖK ..................................................... 27 20.2 ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁS ........................................................................ 28 21. KOLLÉGIUMI DIÁKÖNKORMÁNYZAT ................................................................................................... 28 22. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS BÜNTETÉS ELVEI ÉS FORMÁI......................................................... 30 23. KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG .................................................................................................................... 31 24. OKTATÁSÜGYI KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS ................................................................................................... 31 25. TANULÓK SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSA, ELLÁTÁSI FELTÉTELEIK JAVÍTÁSA................................................ 31 26. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE ............................................................. 31 26.1 A SZEMÉLYISÉG, AZ EMBERI MÉLTÓSÁG VÉDELME ........................................................................................... 31 26.2 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM ................................................................................................................. 32 26.3 VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, SZABÁLYOK ............................................................................................................ 32 26.4 TŰZ-, BALESET- ÉS VAGYONVÉDELEM........................................................................................................... 33 27. A TANULÓ ÁLTAL ELKÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS ................................................................... 33 28. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI........................... 34 29. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ..................................................................................................................... 36 31. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................ 36 MELLÉKLET ................................................................................................................................................ 37 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................ 38 1.1 ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI ALAPJA ÉS CÉLJA ............................................................................ 38 1.2 AZ ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE ......................................................... 39 1.3 AZ ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA ............................................................................. 39 2.

AZ INTÉZMÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT ADATOK KÖRE ................................................................... 39 2.1 2.2 2.3

3.

AZ MUNKAVÁLLALÓK NYILVÁNTARTOTT ÉS KEZELT ADATAI ............................................................................ 39 A TANULÓK NYILVÁNTARTOTT ÉS KEZELT ADATAI ........................................................................................ 40 SZÁLLÁS IGÉNYBEVÉTELE ........................................................................................................................ 40 AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSÁNAK RENDJE ......................................................................................... 41

3.1 3.2 4.

A PEDAGÓGUSOK ADATAINAK TOVÁBBÍTÁSA .............................................................................................. 41 A TANULÓK ADATAINAK TOVÁBBÍTÁSA...................................................................................................... 41 AZ ADATKEZELÉS TECHNIKAI LEBONYOLÍTÁSA ............................................................................... 42

4.1 4.2

AZ ADATKEZELÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZEREI .................................................................................................. 42 AZ MUNKAVÁLLALÓK SZEMÉLYI IRATAINAK VEZETÉSE ................................................................................... 42 4.2.1 Személyi iratok ............................................................................................................................ 42 4.2.2 A személyi iratokra vezethető adatok ......................................................................................... 43 4.3 A TANULÓK SZEMÉLYI ADATAINAK VEZETÉSE .............................................................................................. 44 4.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme ....................................................................................... 44


3

4.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása .................................................................... 44 5.

A SZOLGÁLATI TITOK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK .............................................. 45 5.1

6.

AZ ADATNYILVÁNTARTÁSBAN ÉRINTETTEK JOGAI ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÜK RENDJE ................................................... 45 5.1.1 Az érintettek tájékoztatása, adatainak módosítása .................................................................... 45 5.1.2 Az érintett személyek tiltakozási joga ......................................................................................... 45 5.1.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége......................................................................................... 46 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................... 46


4

1. A szabályzat célja, hatálya 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata, hogy meghatározza a kollégium szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó előírásokat és rendelkezzen mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított célés feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik.

A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: -

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény és a végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X.8) kormányrendelet, 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, A módosított 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről, A 44/2007.(XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről, 2011. évi XLI. Törvény a nemdohányzók védelméről.

1.2. Hatálya, érvényessége A kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SzMSz) átfogja az intézmény tevékenységének egészét, kiterjed a kollégiummal munkaviszonyban álló valamennyi dolgozóra, az intézménybe felvett tanulókra, szüleikre, törvényes képviselőikre. Az SzMSz a nevelőtestület döntése, valamint a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé, és határozatlan időre szól. Az SzMSz-ben foglaltak ismerete, betartása és betartatása feladata és kötelessége a kollégium vezetőjének, pedagógusainak, egyéb alkalmazottjainak, a kollégium tanulóinak, valamint azoknak, akik kapcsolatba kerülnek a kollégiummal, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2012. október 25-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a nevelőtanári irodában, továbbá az intézmény honlapján.


5

2. A kollégium alapító okirata, tevékenységi köre, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Esztergomi Kőrösy László Középiskolai Kollégium Címe, székhelye: 2500 Esztergom, Szent István tér 6. Oktatási azonosítója: 040512 Maximálisan felvehető tanuló létszám: 81 fő Alapítója: Esztergom Város Tanácsa 1959. 12. 31-én, Jogutód alapító 1990-től Esztergom Város Önkormányzata 2012. január 1-től Alapítói jog gyakorlója: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Irányító, fenntartó szerv neve: Komárom-Esztergom Megyei Intézményfenntartó Központ 2013. április 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Illetékes tankerület: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Esztergomi Tankerülete Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapító jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Nyilvántartási száma: K12099 Az intézményt létesítő szakmai dokumentum dátuma: 2013.08.06. Államháztartási szakágazati besorolása: 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi nevelése. Ingatlan vagyon: Esztergom Város Önkormányzata tulajdonában 2500 Esztergom, Szent István tér 6. (15953 hrsz. alatt, 3084 m2 alapterületen) Ingó vagyon: Esztergom Város Önkormányzata tulajdonában Az intézmény ingó vagyonát, a mindenkori vagyonleltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. 2015. szeptember 01-től az Esztergomi Tankerület fenntartásában működik az intézmény, működtetője Esztergom Város Önkormányzata.


6

Gazdálkodási tevékenysége:

Maximális tanuló létszám: 81 fő Az intézményvezető megbízási rendje: A KLIK elnöke által a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. és a végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5.§-ában foglaltak szerint előkészített pályázat útján, legfeljebb 5 év határozott időtartamra bízza meg, illetve vonja vissza megbízását. A munkáltatói jogokat a KLIK elnöke gyakorolja.


7

3. Gazdálkodás jellemzői 3.1 Gazdálkodási feladatok ellátása Pénzügyi, gazdasági feladatait 2013.március 31-jetől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. A kollégium iratkezelésével, a központi havi ellátmánnyal kapcsolatos ügyintézési feladatokat a kollégiumi titkár látja el.

4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Szervezeti felépítés

Esztergomi Önkormányzat

KLIK

Intézményvezető

Kisegítő dolgozók - portások - takarítók - karbantartó - gondnok

Kollégiumi titkár

Pedagógusok Csoportvezető nevelőtanárok Tanulócsoportok - fiú - leány

4.2 Az intézmény vezetése A közoktatási intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Távollétében az ügyeletes nevelő látja el a helyettesítését. Az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali


8

intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a nevelőtestület más tagjaira. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen:          

felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, kezelésében lévő vagyon rendeltetésének megfelelő használata, jogszabályokban meghatározott, ill. az alapító okiratban előírt tevékenységek ellátása, az ügyvitel, számviteli rend, a belső ellenőrzés megszervezése, tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek betartása, személyi és tárgyi feltételekkel való racionális gazdálkodás, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, tűz- és munkavédelmi előírások maradéktalan betartása és betartatása, képviseli az intézményt.

Az intézmény vezetője felel:  a pedagógiai munkáért,  a nevelőtestület vezetéséért,  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,  a nemzeti és kollégiumi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,  a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,  tanulói balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedések megtétele, ill. ezek végrehajtásának ellenőrzése, a bekövetkezett balesetek kivizsgáltatása, a veszélyforrás megszüntetése,  a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Az igazgató a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. Munkaideje felhasználását és beosztását, a jogszabályban foglalt kollégiumi foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni.

5. A kollégium működését meghatározó dokumentumok


9

5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: -

az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve, - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 5.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 5.1.2 A pedagógiai program Az intézmény pedagógiai programja képezi a kollégiumban folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai program megalkotásához a Köznevelési törvény 24. §-ában foglaltak biztosítják a szakmai önállóságot. A kollégium pedagógiai programja meghatározza: -

Az intézményben folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. A kötelező, kötelezően választható és szabadon választható kollégiumi foglalkozásokat és azok óraszámait. A közösségfejlesztéssel, a kollégium szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, A pedagógusok intézményi feladatait, a nevelőtanári munka tartalmát, A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A kollégium pedagógiai programja megtekinthető a nevelőtanári irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján.

5.1.3 Az éves munkaterv


10

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a diákönkormányzat véleményét.

5.2 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.2.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. 5.2.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá a kollégium informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.


11

5.3 A kollégiumi dokumentumok nyilvánossága -

-

-

A kollégium igazgatója minden évben beköltözéskor tájékoztatást ad a szülőknek és a tanulóknak a kollégium Pedagógiai Programjáról, a Szervezeti és Működési Szabályzatról illetve annak esetleges módosításairól. A csoportvezető tanár a tanulókkal az első csoportfoglalkozáson ismerteti a Házirendet. A tanulók a diákönkormányzat gyűlésein az igazgatótól, csoportfoglalkozáson a nevelőktől kérhetnek tájékoztatást. A Pedagógiai program, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a kollégiumi Házirend egy példányát el kell helyezni a kollégium tanári szobájában, a kollégium könyvtárában, az igazgatónál, a diákönkormányzatot segítő nevelőnél. A Házirend egy példányát a beiratkozáskor a szülőknek át kell adni, ill. a hirdetőtáblán kötelező kifüggeszteni.

6. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében a kollégium vezetője és a gondnok esetenként, a kollégiumtakarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: -

Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti a kollégium igazgatójának, vagy a gondnoknak, kollégiumi titkárnak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

-

A bombariadó elrendelése a tűzriadónak megfelelően kell eljárni.

-

Az épületben tartózkodók a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni a kollégiumot. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az épület előtti tér. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek a tanuló csoportokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.

-

A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!


12

-

Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.

-

A bombariadó lefújása szóbeli közléssel történik.

7. A tanulóval kapcsolatos döntések eljárási szabályai -

-

-

-

A kollégium köteles a tanulót, valamint a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni gyermeke kollégiumi felvételével, a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a gyermek, tanuló fejlődésével, az intézmény működésének rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést előírja. A tanuló, a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan kollégiumi döntéshez, amelyből a tanulóra, gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Valamint a kiskorú tanuló esetén a kollégiumi tagsági viszony keletkezésével, megszűnésével, a tanulói jogviszony szünetelésével, a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, az egyes foglalkozások alóli mentesítéssel, a tanulmányi idő rövidítésével kapcsolatos ügyekben, és minden olyan kérdésről, amelyre vonatkozóan jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja. A kollégiumi felvételről hozott döntést írásba kell foglalni. A kollégium írásban értesíti a szülőt, ha a gyermeket, a kiskorú tanulót törölte a nyilvántartásából. A nevelési-oktatási intézmény a döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, a kérelmet részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányában hoz a gyermekre, tanulóra hátrányos döntést, vagy a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kéri a döntés határozatba foglalását. A jogorvoslati eljárásban a gyermeket, a kiskorú tanulót szülője képviselheti. A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha az Nkt.-ben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak.

8. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza. - A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni. - A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. - A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell.


-

-

-

-

-

-

-

13

A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, a szülői szervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell a nevelési-oktatási intézmény nevét, székhelyét, az iktatószámot, az ügyintéző megnevezését, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét, beosztását és a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és az fenti bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak.

A kollégium által kötelezően használt nyomtatványok -

Kollégiumi csoportnapló A kollégium által évenként kialakított csoportok foglalkozásairól a pedagógus kollégiumi csoportnaplót vezet

-

Kollégiumi napló (ügyeleti napló)


14

A kollégiumi napló a kollégiumban folytatott pedagógiai tevékenységek dokumentálására szolgál. A kollégiumi napló szervezeti egységenként külön is vezethető. A létszámnyilvántartást napokra lebontva kell vezetni. -

Kollégiumi törzskönyv A kollégiumi törzskönyv a kollégiumban elhelyezett tanulók nyilvántartására szolgál. A törzskönyvet tanítási évekre lebontva kell vezetni.

9. Pedagógusok kötelezettségei és jogai, megbízatások elvei 9.1 A tanár kötelessége Különösen: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy  nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,  a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,  segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,  előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,  egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,  a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló kollégiumi teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, a kollégium döntéseiről,  a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,  a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,  az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és foglalkozási szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,  a pedagógiai programban meghatározottak szerint szövegesen, sokoldalúan értékelje a tanulók munkáját,


15

 részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,  tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,  a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,  pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, a kollégiumi ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,  határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,  megőrizze a hivatali titkot,  hivatásához méltó magatartást tanúsítson,  a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető – munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.

9.2 A tanár jogai Különösen: A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy  személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,  a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza,  a pedagógiai programnak megfelelően megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket,  a saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót,  hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz,  a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,  szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,  szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában,


16

 az kollégium könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket,  munkájához használja a kollégium informatikai eszközeit,  jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolványt kapjon,  az oktatási jogok biztosához forduljon.  tanulócsoportjában a diákok jutalmazása, fegyelmező intézkedések megtétele, a jogszabályi előírások, szabályzatok betartásával,  a tanulók elhelyezésének beosztása a rendelkezésre álló hálóhelyiségekben.

9.3 Megbízatások elvei Az igazgató a pedagógus megbízásokat, az alábbi elvek alapján határozza meg: -

szakmai képesítés, kollégiumban (bentlakásos intézményben) szerzett gyakorlati tapasztalat, a tantestületen belüli kiegyensúlyozott feladatmegosztás.

10. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Nemzeti köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt:  a pedagógiai program elfogadásáról,  az SZMSZ elfogadásáról,  a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,  a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,  a továbbképzési program elfogadásáról,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,  a házirend elfogadásáról,  a tanulók fegyelmi ügyeiben,  az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,  jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt.


17

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület havonta legalább egy alkalommal értekezletet tart az aktuális feladatok megbeszélése, a pedagógiai munka értékelésére. Rendkívüli értekezletet az igazgató, ill. a nevelőtestület egyharmadának kérésére lehet összehívni. Az értekezlet döntéseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tanárok, tanulók személyes ügyeire vonatkozó kérdéseket szolgálati titokként kell kezelni. Az értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. A nevelőtestület döntésébe tartozó ügyekben szavazással, 2/3-os többséggel dönt. A nevelőtestület a Nemzeti köznevelési törvényben biztosított jogait és feladatait alkalomszerűen, vagy meghatározott időre, tagjaira átruházhatja. Az értekezletek vezetését az igazgató látja el, a jegyzőkönyvet a nevelőtestület valamely megbízott tagja vezeti. Az értekezletekre tanácskozási joggal meghívható a diákönkormányzat képviselője is. A nevelőtestület felének kérésére a döntés-előkészítés, véleményalkotás segítése érdekében - dolgozói értekezletet kell öszszehívni.

11. Működés rendje A kollégium munkarendjét úgy kell kialakítani, hogy alkalmazkodjék az érdekelt iskolák munkarendjéhez, a szülők igényeihez, valamint a fenntartó elvárásaihoz. A kollégium folyamatosan működő intézmény. Szorgalmi időben a tanulókat fogadja, illetőleg szükség szerint ellátást biztosít munkaszüneti és pihenő napokon is. A megfelelő munkabeosztás biztosítja, hogy a napszaknak, a tanulók számának és a feladat jellegének megfelelő számú pedagógus és felnőtt dolgozó tevékenykedjen az épületben. A tanulók kollégiumba való felvételének, beköltözésének és kiköltözésének rendjét, a kollégiumban való tartózkodásának rendjét részletesen a házirend szabályozza. Szintén a házirend szabályozza a tanulók vendégfogadásának rendjét is. Ha a kollégium dolgozóit valaki hivatalos ügyben keresi, a portás telefonon megkeresi az érintett dolgozót és a vendéget és a megadott helyre irányítja. Hétvégén, illetve tanítási szünetekben előre bejelentett módon szállóvendégeket fogad az intézmény, akiket - ha az intézményben kollégiumi diákok is tartózkodnak - tőlük elkülönített helyen kell elhelyezni. (Azokban a szobákban, ahol vendégeket fogadunk, a csoportvezető tanárok gondoskodnak arról, hogy a diákok elzárják a személyes tárgyaikat.) A vendégek csak az általunk kijelöl helyiségeket használhatják, és kötelesek betartani a kollégiumi rend rájuk vonatkozó pontjait.

11.1 Nyitva tartás Az intézmény, alapfeladatának megfelelően szorgalmi időszakban folyamatos működésű. A nyári gyakorlatok pedagógiai felügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. Amennyiben az iskola, ill. szülő (személyesen, vagy írásban) kéri, úgy a hétvégén, munkaszüneti napon is a kollégiumban maradhat a tanuló.


18

A kollégiumba való beérkezés a tanítást megelőző nap délutánján történik, a házirendben meghatározott időpontig. A hétvégi, ill. év közbeni tanítási szünetre történő általános hazautazáskor 16 óráig el kell hagynia a tanulóknak a kollégiumot. Kivételt jelent a szülői kérésre történő bent maradás, mely igényt legalább három nappal előtte jelezni kell az igazgatónak, vagy a csoportvezető nevelőtanárnak, távollétében az ügyeletes nevelőnek.

11.2 A kollégium munkarendje A kollégiumban a hivatalos ügyek intézése 8 és 15 óra között történik. Az igazgató a pedagógiai feladatainak ellátását úgy szervezi meg, hogy hétköznapokon 8 és 15 óra között a kollégiumban tartózkodik. Szorgalmi időszakon kívül (nyári szünetben) heti egy alkalommal, ügyeleti rend alapján tartózkodnak az intézményben. A nevelőtanárok az igazgató által meghatározott foglalkozási, éjszakai ügyeleti, illetve szükség esetén készenléti munkarend szerint dolgoznak, osztott munkarendben, heti 40 órás munkaidőkeretben. A nem pedagógus dolgozók az igazgató által meghatározott munkaidő-beosztás szerint, munkaköri leírásuk alapján végzik tevékenységüket. A portai dolgozók folyamatos munkarendben dolgoznak. Munkaidő alatt a dolgozó csak az igazgató, vagy az általa megbízott személy engedélyével, vagy utasítására hagyhatja el a kollégium épületét. A kollégiumban dolgozó közalkalmazottak helyettesítésének rendjét, az ellátandó feladatkört, a munkaköri leírások rögzítik.

11.3 Munkaköri leírás-minták A kollégiumban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. 11.3.1 Kollégiumi nevelőtanár Munkakör megnevezése: kollégiumi nevelőtanár Közvetlen felettese: intézményvezető Főbb tevékenységei: -

A rábízott tanulók demokratikus és humanista szellemben történő nevelése-oktatása. A kollégium pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtása. Magatartásával, tevékenységével példát mutasson a tanulóknak.


-

-

-

-

-

-

-

-

19

Tanévi munkáját előre összeállított nevelési programban rögzítse. A beosztás szerinti kollégiumi foglalkozásokat a kijelölt helyen, időszakban és szakszerűen tartsa meg, az előírt adminisztrációt (csoportnapló, kollégiumi napló) pontosan vezesse. Egyéb jellegű foglalkozásokon (számítógépes, sport, könyvtár, stb.), diákköri foglalkozásokat szakszerűen lássa el. Tanulócsoportjában ismerje a gyermekek személyiségét, szociális (személyi és tárgyi) környezetét. Figyeljen minden olyan tanulót érintő változásra, amely negatív módon hat a gyermek fejlődésére. Szükség esetén adjon tájékoztatást a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Kapcsolatot tartson a szülőkkel, a tanuló osztályfőnökével. Folyamatosan kísérje figyelemmel a diákok tanulmányi munkáját, szaktárgyában segítse felkészülésüket. Vegyen részt a kollégium tehetséggondozási és felzárkóztatási feladatának végrehajtásában. A megfelelő pedagógiai eszközök felhasználásával segítse a tanulók értékválasztását, pályaorientációját. Segítse a kollégiumi, ill. csoportszintű diákönkormányzat munkáját. Munkaidejében folyamatosan ellenőrizze és tartassa be a házirendben foglaltakat, hogy a tanulók ennek alapján tevékenykedjenek. Gondoskodjon arról, hogy a beteg tanulók szakszerű ellátásban részesüljenek. Folyamatosan ellenőrizze a gyermekek biztonságos és balesetmentes életkörülményeit, probléma esetén haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket a veszélyforrás megszüntetése érdekében. Munkaidejében ellenőrizze a tanulók használatában lévő kollégiumi tárgyi eszközök (berendezési tárgyak, felszerelési eszközök, gépek) meglétét, rendeltetésszerű használatát. Előre meghatározott órabeosztás szerint pihenő-, és munkaszüneti napokon túlmunkát végezzen, továbbá beosztás szerint (éjszakai) készenlétet, ill. ügyeletet teljesítsen a kijelölt helyen és időszakban. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén (pl. tűz, elemi kár, baleset, bombariadó, betegség, stb.) a szükséges intézkedések megtétele a tanulók, dolgozók, az épület védelme érdekében. A kollégiumon kívül szervezett rendezvényeken, kirándulásokon felel a tanulók biztonságáért, meglétéért, probléma esetén köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. Pedagógiai továbbképzéseken való részvétel, a szerzett ismeretek és tapasztalatok átadása, megfelelő adaptálása tanári munkájában. Intézményi szülői értekezleten, tanévnyitón, beiratkozáson való részvétel. A kollégium és a saját pedagógiai programja alapján a nevelés és ismeretátadás módszereinek önálló megválasztása. Tanulócsoportjában a diákok jutalmazása, fegyelmező intézkedések megtétele, a jogszabályi előírások, szabályzatok betartásával. A tanulók elhelyezésének beosztása a rendelkezésre álló hálóhelyiségekben. Az eredményesebb munkavégzése érdekében szükséges ismeretekhez való hozzájutás munkahelyi és egyéb továbbképzések formájában.


-

20

A kollégium minőségi pedagógiai munkája érdekében a különböző szakmai felmérések készítése, végrehajtása, értékelése és az így szerzett ismeretek hasznosítása.

11.3.2 Kollégiumi titkár Munkaköre: gazdasági ügyintéző Közvetlen felettese: intézményvezető Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 730 – 1530 amely munkaidő 20 perc ebédidőt tartalmaz Munkabére: munkaszerződése alapján Főbb tevékenységei:  a kollégium postai küldeményeinek napi átvétele,  a kollégiumi ügyiratok (levelek, szerződések, tanulókkal kapcsolatos iratok, kollégiumi törzskönyv, stb.) szabályszerű vezetése, nyilvántartása,  a házipénztár szabályszerű kezelése, a díjak beszedése, számlák elkészítése, - a pedagógusok szabadságának nyilvántartása, a szabadságolási tömb vezetése, a túlórák nyilvántartása,  a bérrel kapcsolatos távolléti jelentés, és a nem rendszeres bér elkészítése és továbbítása a MÁK felé,  tevékenységéről, tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatást ad az igazgatónak  betartja az intézményre előírt tűz, és balesetvédelmi előírásokat.

11.4 Egészségügyi ellátás rendje A szorgalmi időszakban, abban az esetben, ha gyermek hazautazni nem tud, és egészségi állapota indokolja, az intézmény által felkért szakorvos (iskolaorvos) áll a beteg tanulók rendelkezésére. Rendelési időben a hét minden munkanapján fogadja a betegeket. Értesíti a kollégiumot az ápolási feladatokról, a szükséges intézkedések megtételéről. Az orvosi ellátást csak a csoportvezető tanár, távollétében az ügyeletes nevelő, által kiállított vizsgálatkérő lappal lehet igénybe venni. A beteg gyermek szüleit a tanuló betegségéről, állapotáról értesíteni kell, szükség esetén (pl. fertőző betegség, hazautazása nem lehetséges stb.) az erre kijelölt betegszobában kell elhelyezni.

11.5 Pedagógiai felügyelet rendje A tanév bármely napján, amikor tanulók tartózkodnak a kollégiumban, folyamatos tanári felügyeletet biztosít számukra a kollégium. Este 2200 órától reggel 600 óráig a beosztott tanár éjszakai felügyeletet lát el, mely időszak alatt, ha bármilyen esemény, probléma vetődik fel (pl. rosszullét, baleset, tűzeset, bombariadó, stb.), az ügyeletes tanár jogosult az intézkedés megtételére. Ilyen esetben hozzá kell fordulni. Amennyiben hétvégén, ünnepnapokon előre nem tervezett tanulói bent maradás történik (pl. családi okok miatt mégis bent marad, vagy visszaérkezik a tanuló), úgy a kollégium otthoni készenléti pedagógiai felügyeletet biztosít. Bármely probléma esetén az intézmény portása értesíti a készenlétben lévő pedagógust a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A készenlétet az adott hétvége (ünnepnapra) beosztott pedagógus látja el.


21

11.6 Kollégiumi foglalkozások rendje A kollégiumi foglakozások a Nemzeti Köznevelési törvényben és a kollégiumi nevelés országos alapprogramjában meghatározott módon és tartalommal, a megadott órakeretben, kötelező-, kötelezően választandó-, szabadon választható foglalkozások keretében történnek. Kötelező foglalkozások: -

-

Stúdium, felkészítő foglalkozás: A napi felkészülést szolgáló tevékenység közvetlen tanári irányítással, nyugodt tanulást biztosító tárgyi környezetben történik csoportos foglalkozás keretében. A napirendben meghatározott időszakban minden tanulónak kollégiumi foglalkozáson kell kötelezően részt vennie. Csoportfoglalkozás: E foglalkozások szolgálnak elsősorban a mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek, a szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátítására és alkalmazására, a csoport kollégiumi életével kapcsolatos tevékenységek megbeszélésére, értékelésére, ill. a kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglalt ismeretek elsajátítására.

Speciális ismereteket adó foglakozások: A kollégiumban tartott korrepetáló, felzárkóztató foglalkozások:  

természettudományos tantárgyak, (matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, számítástechnika) humán tantárgyak (magyar, történelem, mozgókép- és médiaismeret, művészettörténet)

Egyéb foglalkozások:   

háztartási ismeretek sportkör könyvtár

Szabadon választható foglalkozások: Szabadon választott foglalkozásokra a diákok igényeinek és a kollégium lehetőségeinek megfelelően a jelentkezés tanév elején, szeptember 15-ig írásban történik. Választható foglalkozások jelenleg: - informatika, - kézimunka kör, - háztartási ismeretek, - sportkör, - irodalmi kör.

A kollégium - az éves foglalkozási terv elkészítéséhez - minden tanév első hetében felméri, hogy hány tanuló, és milyen szabadon választandó, ill. választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni. Az éves foglalkozási tervet a kollégium igazgatója készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el. A kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a szabadon választandó, ill. választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. Az éves munkatervet, az elfogadást követő három munkanapon belül ki kell függeszteni. A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik be - írásban - a kollégium igazgatójának, hogy melyik szabadon választandó, ill. választható foglalkozáson kívánnak részt venni.


22

Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott foglalkozásra, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó foglalkozás befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás úgy kell tekinteni, mint a kötelező foglalkozást. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott foglalkozásra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. A kollégium igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a foglalkozásokról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat, foglalkozást előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a kollégiumi diákönkormányzat véleményét. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását.

11.7 Kollégiumi élet szabályozásának rendje A házirend összefogja a kollégiumi élettel, napirenddel, a tanulói jogokkal és kötelezettségekkel és ezek gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendet az igazgató előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el, a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével és a fenntartó jóváhagyásával lép életbe. Módosításra, felülvizsgálatra évente egy alkalommal kerülhet sor. Az elfogadott házirendet a tanulóknak, a dolgozóknak, ill. a szülőknek is ismertetni kell. Egy példányát mindenki számára hozzáférhető helyen kell kifüggeszteni, ill. beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

11.8 Étkeztetés rendje Tanítási napokon a kollégium napi háromszori alkalommal biztosít étkeztetést a tanulóknak. Szükség esetén iskolai elfoglaltság miatt, tanítási napokon egyéni kérés alapján hideg élelmet biztosít a kollégium.

11.9 Díjfizetés rendje A szülő a kollégiumi étkezésért - a jogszabályokban meghatározott módon és a működtető önkormányzat által meghatározott mértékben - étkezési hozzájárulást, díjat fizet. Amennyiben hiányzás (pl. betegség miatti távollét) következtében nem vesz igénybe étkezést a tanuló, úgy ezt jelzi a kollégiumi titkárnak, ill. a csoportvezető nevelőnek.

12. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési munka célja, feladatai, követelményei A belső ellenőrzési munka átfogja a kollégium működésének egészét. Célja biztosítani a felmerülő hibák feltárását és fokozni a hatékonyságot. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, működtetéséért az intézmény igazgatója, illetve a maga területén minden vezető felelős. A feladat elvégzése érdekében ellenőrzési tervet készítenek, ezt a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján ütemezik.


23

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, valamint az érintettekkel meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A belső ellenőrzésnek az alábbi követelmények megvalósulását kell elősegítenie: -

járuljon hozzá a kollégium feladatkörének minél hatékonyabb ellátásához az éves munkaterv alapján vizsgálja a pedagógiai folyamatokat segítse elő a szakmai feladatok szakszerű végrehajtását, támogassa a belső kezdeményezéseket, mutasson rá a hiányosságokra segítse a vezetői utasítások végrehajtását járuljon hozzá a szabálytalanságok megelőzéséhez

Az ellenőrzés formái -

beszámoltatás szóban, írásban eredményvizsgálatok, felmérések foglalkozások, szakkörök látogatása

13. Belépés és bent tartózkodás rendje -

Azok, akik a kollégiummal nem állnak jogviszonyban csak engedéllyel léphetnek az intézmény területére. Belépésük és bent tartózkodásuk az intézmény biztonságos és zavartalan működését nem akadályozhatja.

-

Tanulóink vendégeket csak szabadidejükben fogadhatnak az arra kijelölt helyen és időpontban a portai szolgálat és az ügyeletes nevelőtanár közreműködésével.

14. Intézményen belüli reklámtevékenység szabályai A kollégiumban reklámtevékenység cégek termékeinek népszerűsítésére nem folytatható. Csak olyan szakmai jellegű reklám engedhető meg, mely a tanulók továbbtanulását, diákversenyeken való részvételét, felkészítését stb. segíti elő. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a tanulóknak szól, és a következő (a pedagógiai programmal nem ellentétes) tevékenységekkel kapcsolatos: - egészséges életmód, - környezetvédelem, - társadalmi tevékenység, - közéleti tevékenység, - kulturális tevékenység. A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. A kollégiumban tilos az olyan reklámtevékenység, mely erőszakra buzdít, félelemérzetet kelt, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos a dohányáru és az alkoholtartalmú italok reklámozása!


24

15. Külső kapcsolatok rendszere, formája 15.1 Szülők A kollégium tanévenként legalább egyszer értekezleten tájékoztatja a szülőket az intézmény működési szabályairól, feladatairól, a végzett tevékenységekről. Ismertetni kell a kollégium pedagógiai programját, házirendjét. Az iskolai szülői értekezletek idején a kollégium mindenkor rendelkezésére áll az érdeklődő szülőknek. Meghívás esetén a csoportvezető nevelő elmegy az iskolai értekezletekre. A csoportvezető tanár indokolt esetben írásban értesíti a szülőket gyermekük kollégiumi munkájáról, magatartásáról, a tanulmányi eredmény alakulásáról (különösen, ha negatív irányúak). Szükség esetén személyes találkozót kér.

15.2 Intézmények, szakmai szervezetek A kollégium kapcsolatot tart a város valamennyi oktatási, közművelődési, gyermekjóléti intézményével. Megyei szinten együttműködik a gyermekvédelmi intézményekkel, a középiskolákkal, kollégiumokkal. A kollégium bekapcsolódik az országos szakmai kollégiumi munkába, részt vesz a különböző továbbképzéseken, és helyet biztosít az ilyen rendezvények számára. A kollégiumot külső, intézményi szintű kapcsolataiban az igazgató képviseli. Az érdekelt iskolák és a kollégium kölcsönösen tájékoztatják egymást a tanév munkaprogramjáról, rendjéről. A hátrányos helyzetű tanulók élethelyzetének javítása érdekében kapcsolatot tartunk a családsegítő központokkal, gyámügyi hivatalokkal, gyermekjóléti szervezetekkel. Az intézmény napi munkakapcsolatot tart a fenntartóval. A kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli beszámoló, - egyeztetési tárgyaláson, értekezleten való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés végrehajtása.

15.3 Adatszolgáltatás A kollégium jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni illetve rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. A kollégium jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanulóés gyermekbaleseteket. Teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, és a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak. A kollégium köteles a közoktatás információs rendszerébe bejelentkezni és a közoktatás információs rendszere részére adatokat szolgáltatni.


25

16. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságának biztosítása A nyilvánosság biztosításának fórumai: · szülői értekezletek · kollégiumvezetők fogadóórái · nevelőtanárok fogadóórái · alkalmazotti közösség értekezletei · diákfórumok Az intézményi dokumentumok közül nyilvánosságra kell hozni az alábbiakat: · az intézmény pedagógiai programját, · az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, · az intézmény házirendjét, továbbá mindazokat a dokumentumokat, amelyeket jogszabály vagy egyéb rendelkezés előír. A dokumentumok a nevelőtanári irodában megtalálhatók, átvehetők. A szülői értekezleteken, fogadóórákon és a diákfórumokon a fenti dokumentumok elolvasására, tanulmányozására lehetőséget kell biztosítani. Beiratkozáskor a kollégium házirendjének egy példányát a tanuló, szülő megkapja. érdemi változásairól tájékoztatást kap. Az intézmény szóban vagy írásban tájékoztatást nyújt a szülőknek és a tanulóknak arról, hogy a kollégiumtól milyen felszereléseket, könyveket, taneszközöket kölcsönözhet a tanuló, illetve, hogy milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

17. A kollégiumba történő jelentkezés és felvétel A kollégiumba bármely, a város és vonzáskörzetébe tartozó középiskolába felvett tanuló közvetlenül jelentkezhet. Helyi lakos gyermeke is felvehető, amennyiben az iskolai osztályfőnök, ill. szülő (törvényes képviselő, gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat) a gyermek szociális körülményei miatt ezt kéri. A jelentkezés minden esetben írásban, felvételi lapon történik. Ha az intézmény üres férőhellyel rendelkezik, úgy tanév közben is felvehető a tanuló. Felvételkor előnyben kell részesíteni: -

a szociálisan kedvezőtlen helyzetben élő gyermeket,

-

a jó tanulmányi eredményt elérő tanulót,

-

az állami gondoskodásban részesülő diákot,

-

a speciális ellátást igénylő gyermeket,

-

valamint a továbbtanulását megkezdő, első évfolyamos diákot.

A felvételnél hátrányt jelent az előző tanév végi elégtelen, ill. a nagyon gyenge tanulmányi eredmény. A benyújtott kérelmek elbírálásában az igazgató dönt a nevelőtestület és a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével. A felvételről, vagy annak elutasításáról a kollégium írásban értesíti a tanuló szüleit. Elutasítás esetén a döntését minden esetben indokolni kell.


26

A kollégista tanulók kollégiumi tagságát évente meg kell újítani. Azoknak a felsőbb osztályba lépő tanulóknak, akik a következő tanévre is meg kívánják újítani kollégiumi tagságukat, a tanév végén felvételi kérelmet (jelentkezési lapot) kell benyújtaniuk az igazgatónak. A kollégiumi tagság megszűnése Megszűnik a kollégista tagsága a tanulónak: -

a szorgalmi időszak végén,

-

a szülő, vagy nagykorú tanuló írásbeli kérésére,

-

abban az esetben, ha a nevelőtestület fegyelmi határozattal megszünteti a tanuló kollégiumi tagságát,

-

a kollégium beiskolázási körzetében a tanuló iskolai jogviszonyának megszűnésével, tanév közben szűnik meg a kollégiumi tagsági jogviszonya annak a tanulónak, akinek a tanulói jogviszonya– az áthelyezést kivéve – tanév közben szűnt meg, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésével.

A kollégiumi tagság egy tanévre szól, így minden évben írásban kérelmezni kell ennek megújítását. A kollégiumi tagság megszüntetésének igényétét a szülő írásban, vagy személyesen jelentheti be az igazgatónak. A diák csak akkor távozhat az intézményből, ha a rábízott anyagokkal, felszerelési eszközökkel maradéktalanul elszámolt, a kollégiummal szemben nem áll fenn tartozása. Nagykorú tanuló esetén a kollégium a tanuló döntéséről értesíti a szülőt. Két hónapot meghaladó térítési díj tartozás esetén a kollégiumi tagság megszüntethető, amennyiben semmilyen elfogadható indok (egészségügyi-, szociális helyzet, stb.) nincs a befizetési késedelemre. A tartozás mielőbbi kiegyenlítésére a kollégium, írásban szólítja fel a szülőt, ill. a díjfizetésre kötelezettet.

18. Kollégiumi könyvtár A kollégiumi könyvtár a kollégium szerves részét képezi. Segíti: - a kollégista tanulók szakirodalomhoz jutását, - az olvasás megszerettetését, - a tartalmas szabadidő eltöltését. A könyvtárban kell elhelyezni a kollégium alapdokumentumai közül: - a szervezeti és működési szabályzatot, annak mellékleteit, - a házirendet. E dokumentumok nem kölcsönözhetők ki, csak helyben olvashatók. A könyvtár biztosítja valamennyi kollégiumi tanuló, pedagógus, kollégiumi dolgozó részére az ingyenes használatot. A könyvtárban - a nyitva tartás időszakában - szabadpolcos rendszert kell biztosítani. A könyvtárból csak a kollégiummal jogviszonyban álló személy kölcsönözhet könyvet. Kölcsönözni csak a könyvtár működését segítő nevelőtanárnál lehet.


27

A könyvtár nyitva tartását a kollégiumi foglalkozások rendjéhez kell igazítani. A kölcsönzés ideje egy hónap, mely csak egyszer hosszabbítható meg. A tanév végén túl nem terjedhet a kölcsönzés. A kölcsönzött könyv meglétéért, eredeti állapotban történő vissza hozataláért, a kikölcsönző személy anyagi felelősséggel tartozik.

19. A tanulók sportolási, testedzési lehetősége -

-

A kollégium a kollégiumba felvett tanulók részére a szabadidő eltöltését szolgáló sportfoglalkozásokat szervez. Ezek feltételeinek kialakítását a kollégium igazgatója, a tárgyi lehetőségeinek szem előtt tartása mellett (kondicionálóterem) a kollégium sportért felelős tanárára bízza. A mindennapi testedzés és sportfoglalkozások lebonyolításának rendjét az intézmény házirendje tartalmazza. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a sportfoglalkozás megkezdése előtt a foglalkozás vezetőjének ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát a foglalkozási napló mellékleteként kötelező dokumentálni. A kollégium a versenysportban résztvevő tanulókat oly módon támogatja, hogy számukra lehetővé teszi - a szakosztályvezetővel, edzővel történt időpont egyeztetés után - a délutáni, esti edzéseken való részvételt.

20. A tanórán kívüli foglalkozások rendje A köznevelési törvény 49. §-a alapján a tanulók diákköröket hozhatnak létre. E jog gyakorlására a házirendben meghatározottak szerint van lehetőségük. E tekintetben tehát megteremjük a házirend és a szervezeti és működési szabályzat összhangját. A kollégiumban a kollégiumba felvett tanulók részére: felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozásokat, valamint a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervezünk. A kollégiumi foglalkozásokat csoportos és egyéni módon lehet megszervezni.

20.1 A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások formái a diákkörök - szakkör, - önképzőkör, A diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van, megkülönböztetésben részesülnek: - a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, - a vezetőket az intézmény igazgatója bízza meg, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, - a foglalkozásokról naplót kell vezetni; A szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy a tanulók javaslatára jönnek létre, vezetését az intézmény pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével. A tanórán kívüli foglalkozások keretében a kollégiumunk - a feltételrendszer mindenkori vizsgálata után - a következőket kívánja megvalósítani szakkörök, illetve diákkörök működtetésével:


28

Tantárgyi szakkörök: - idegen nyelv, történelem, földrajz, magyarságismeret, matematika, - számítástechnika, - kézműves, - irodalmi kör, - társas tánc kör. Kommunikációs szakkörök: - kollégiumi könyvtár, stúdió (diákkör). · Sportkör A nem heti, vagy havi rendszerességgel szervezett szabadidős tevékenységeket az éves munkaterv tartalmazza. A fenti foglalkozásokon a kollégium tanulói korlátozás nélkül részt vehetnek. Részletesebben e témakörben a pedagógiai program és a házirend szabályoz.

20.2 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás A kollégium megemlékezést tart valamennyi nemzeti ünnep alkalmából, képviselteti magát az ilyen jellegű városi rendezvényeken. Hagyományosan megemlékezést tart névadója emlékére. A kollégiumi szintű rendezvényeket a felelősök megnevezésével az éves munkaterv tartalmazza. A diákönkormányzat által szervezett rendezvényeket a nevelőtestület hagyja jóvá az éves program keretén belül. Hagyományosan megtartott rendezvények: Ismerkedési est, Mikulás-napi ünnepség, Karácsonyi ünnepség, Kulturális, szórakoztató vetélkedők, Évzáró ünnepség, Kollégiumok diákjai közötti kulturális, sport és szórakoztató versenyek, Kollégiumi névadó ünnepség.

21. Kollégiumi diákönkormányzat A tanulók, érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre, melynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diák-önkormányzat képviseli a diákok, vagy azok nagyobb csoportjainak érdekeit. A diákok nagyobb csoportjának minősül: a kollégiumi tanulók létszámának 50%-a  A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) a kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.


29

 A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.  A kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fentieken túl ki kell kérni. a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) a kollégiumi sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. 

A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.



A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt.



A DÖK vezető testületét a Közgyűlés választja, többségi szavazással. Szervezeti és működési szabályzatát a Közgyűlés fogadja el, a nevelőtestület egyetértésével.



A Diákközgyűlés félévente egy alkalommal tartja összejövetelét, melyen képviselteti magát valamennyi csoport közösség, a tantestület, és a kollégium egyéb alkalmazottai.



A diákközgyűlés összehívását a kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A közgyűlés szervezésének időpontját, a diákközgyűlés napirendi pontjait a megrendezés előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni, a kollégiumi hirdetőtáblán ki kell függeszteni.



Amennyiben a közgyűlés dönt valamely kérdésben, úgy állásfoglalásáról valamennyi érintettet írásban is értesíteni kell.



A jogorvoslati jog gyakorlása keretében az intézmény a jogsérelmek, és érdeksérelmek kezelésére belső jogorvoslati fórumrendszert működtet.

A DÖK és az intézményvezetés kapcsolattartásának formái: - személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása.


30

A diákönkormányzat vezetősége bármikor megkeresheti kéréseivel, problémáival a kollégium igazgatóját. Havonta egyszer a nevelőtestület és a diákönkormányzat vezető testülete kölcsönösen tájékoztatják egymást munkájukról, egyeztetnek a tervezett programokról, a megoldandó feladatok végrehajtásáról és értékelik az eddig végrehajtott tevékenységeket. A kollégiumi DÖK működése: A kollégium külön helyiséget biztosít a tisztségviselők részére a diák-önkormányzati feladatok megtárgyalására. Az adminisztratív feladatok elvégzését a szükséges irodaszerekkel, papírral, számítógépes hozzáféréssel biztosítja.

22. A tanulók jutalmazásának és büntetés elvei és formái Jutalmazás: A kiemelkedő eredményt elérő tanulók jutalmazásban részesíthetők, melyek lehetnek: - nevelőtanári dicséret szóban, ill. írásban, - igazgatói dicséret (csoportvezető tanár véleménye, javaslata alapján) A jó eredményt elérő csoportok is jutalomban részesíthetők félévenként a nevelőtestület döntése és a DÖK egyetértése alapján. Ezek lehetnek tárgyjutalmak, kedvezmények a csoport részére. Büntetés: A kollégium rendjét, az emberi együttélés, ill. a házirend szabályait megsértő tanulót - a vétség súlyának, a tanuló életkorának, fejlettségének, személyiségének megfelelően - a kollégium felelősségre vonja. a) Fegyelmező intézkedések fokozatai: -

nevelőtanári szóbeli figyelmeztetés, kedvezmények megvonása, nevelőtanári intés, nevelőtanári megrovás, igazgatói intés, igazgatói megrovás.

b) Fegyelmi intézkedések fokozatai: -

megrovás, szigorú megrovás, kizárás fegyelmi büntetés (a nevelőtestület döntése alapján)

A fegyelmi eljárás rendjét jogszabály határozza meg. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A kollégium a DÖK által megbízott tanuló bevonásával végzi a fegyelmi eljárás lefolytatását, ill. döntés előtt figyelembe veszi véleményét. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.


31

23. Kártérítési felelősség Amennyiben a tanuló szándékosan, vagy gondatlanságból kárt okoz a kollégiumnak, úgy az esetről vizsgálati jegyzőkönyvet kell készíteni. Az eset kivizsgálása, megállapításai határozzák meg azt, hogy a jogszabály (Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdés) által meghatározott mértéken belül milyen arányban kell a szülőnek, gondviselőnek megtérítenie a kárt.

24. Oktatásügyi közvetítői eljárás Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az oktatásügyi közvetítő a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködik a megállapodás létrehozásában. Ha az oktatásügyi közvetítésre az egyeztetési eljárás keretében kerül sor, a megállapodás akkor jön létre, ha a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között a kötelességszegéssel okozott kár megtérítése vagy a káros következményeinek egyéb módon való jóvátétele, enyhítése tekintetében azonos álláspont alakul ki.

25. Tanulók szociális támogatása, ellátási feltételeik javítása A kollégium a jogszabályi előírásokon túl további díjkedvezményt nem tud biztosítani. Amennyiben a család szociális helyzete ezt indokolja, úgy a tanuló lakóhelye szerinti települési önkormányzatához lehet ilyen igénnyel fordulni. A diák-önkormányzati, diákköri tevékenységek intézményi nyilvános pályázat útján támogathatók.

26. Az intézményi védő-óvó előírások, eljárások rendje 26.1 A személyiség, az emberi méltóság védelme Biztosítani kell a tanulók teljes körű egyenjogúságát és egyenrangúságát. Azonnal fel kell lépni mindennemű lelki vagy fizikai tehertételt eredményező megkülönböztetés ellen. Ilyen esetben a körülmények alapos kivizsgálása, a sérelmek orvoslása, a felelősök szigorú elmarasztalása szükséges. A tanulók alapvető jogának és érdekének kell tekinteni: -

-

Az egészséges testi, lelki fejlődéshez való jogát A mikro- és makro-közösségekbe való kölcsönösen aktív beilleszkedés jogát Az önművelődéshez, tanuláshoz, pihenéshez való jogok érvényesítését; az ezek gyakorlásához szükséges feltételek megteremtését, folyamatos biztosítását (rend, fegyelem). A kollégium kiemelt feladata a tanulók lelki egészségének gondozása; érzelmi – akarati háttér biztosítása a feszültségek, próbatételek elviseléséhez.


-

32

Védelmezni szükséges a rászorulókat mindenféle szellemi – fizikai kiszolgáltatottsággal szemben. Hozzá kell segíteni tanulóinkat azokhoz az ismeretekhez, kulturált megoldási módszerekkel, amelyekkel a konfliktusok kezelhetők, az érdekek kölcsönösen érvényesíthetők.

26.2 Gyermek- és ifjúságvédelem Mivel a kollégium lakói egyúttal valamelyik kapcsolatos iskolának a tanulói is, ezért elsősorban az iskolai gyermek-, és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógusaival tartja a kapcsolatot. A kollégiumban az ifjúságvédelmi felelős feladatát a nevelőtestületből megbízott pedagógus látja el. Az ifjúságvédelmi felelős feladatai: -

-

segíti a nevelőtanárok ifjúságvédelmi tevékenységét, tájékoztatja a kollégium tanulóit, hogy különböző problémáikkal mikor, hova, kihez fordulhatnak, szükség esetén felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálatokkal, illetve a gyermekvédelmi feladatot ellátó más intézményekkel, szervezi és összehangolja a kollégium ifjúságvédelmi tevékenységeinek területeit, tanév elején a nevelőtanárok segítségével felméri és nyilvántartja a hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetű tanulókat, ennek alapján intézkedési tervet készít a hátrányos helyzetek, illetve a veszélyeztetettséget kiváltó ok mérsékléséről vagy megszüntetéséről. Szociális problémák esetén meg kell vizsgálni a támogatási lehetőségeket a települési önkormányzatnál. szervezi és irányítja a kollégiumi „drogstratégiát”, szükség esetén foglalkozik a felmerülő problémákkal.

26.3 Védő-óvó előírások, szabályok -

A kollégiumi helyiségek használatára vonatkozó előírásokat szigorúan be kell tartani. A részletes szabályozást a házirend tartalmazza.

-

Minden tanulónak tűz- és balesetvédelmi oktatásban kell részesülnie a tanév elején, az erről szóló nyilvántartást a tűz-, és munkavédelmi megbízott vezeti.

-

Az intézmény berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit, ill. az egyéni eszközöket, készülékeket csak a tűz-, és balesetvédelmi előírásoknak megfelelően használhatja a tanuló.

-

Nem szabványos elektromos készülékek, vezetékek, nyílt égésterű melegítők, hősugárzók, gyertya nem hozhatók be a kollégiumba.

-

Mérgező, maró anyagokat nem hozhatók be az intézménybe a tanulók.

-

Gyógyszert csak indokolt esetben és mennyiségben, a tanár tudtával tarthat magánál a tanuló. Szedése és tárolása, csak az orvos előírásainak megfelelően történhet. Amennyiben speciális gyógykezelés alatt áll a tanuló, ezt jelentenie kell a csoportvezető tanárnak.


33

-

A kollégiumban tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása!

-

A kollégium területén jogszabálynak megfelelően tilos a dohányzás!

-

Önvédelmi eszközöket, fegyvernek minősülő tárgyakat, pirotechnikai anyagokat a kollégiumba behozni tilos!

26.4 Tűz-, baleset- és vagyonvédelem -

A kollégium tűz-, baleset- és vagyonvédelmi feltételeinek biztosításáért az igazgató felelős. Az ezzel kapcsolatos operatív feladatok ellátását a szükséges szakvizsgákkal rendelkező, a fenntartó által megbízott személy látja el. A tanulók részére életkoruknak megfelelően minden tanévkezdéskor, valamint új tanuló beköltözésekor és új foglalkozás megkezdésekor tűz-, és balesetvédelmi oktatást kell tartani, melynek megtörténtét megfelelően dokumentálni kell.

-

Tanulói baleset esetén az igazgató köteles kivizsgálni a baleset körülményeit és intézkedni a további esetek elkerülése érdekében. Szükség esetén újabb elméleti és gyakorlati oktatást rendelhet el minden tanuló, ill. dolgozó részére.

-

A balesetről - központilag előírt elektronikus nyomtatványon - nyilvántartást kell vezetni, ha erre átmenetileg nincs mód, papír alapú jegyzőkönyvet kell készíteni. A nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, és az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. Az elkészült jegyzőkönyv egy-egy példányát – az elektronikusan beküldött kivételével - a kivizsgálást követően, de legkésőbb tárgyhót követő hónap 8. napjáig az igazgató megküldi a fenntartónak, szülőnek, ill. a tanulónak. a jegyzőkönyv egy példányát a közoktatási intézményben meg kell őrizni.

-

Súlyos balesetről (20/2012 EMMI rendelet 169. §) a fenntartót azonnal értesíteni kell. Kivizsgálásánál legalább középfokú végzettségű munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

-

Az épület vagyonvédelmét folyamatosan biztosítani kell. Idegen személy csak engedélylyel tartózkodhat az épületben. Az épület bejáratait csak akkor és úgy lehetnek nyitva, ha a közlekedés megfelelően ellenőrizhető, egyéb esetben az ajtókat zárni kell.

-

Az éjszakai időszakban, valamint munkaszüneti napokon a betörésvédelmi érzékelőket be kell kapcsolni. Betörés, támadás, lopás stb. esetén a rendőrséget azonnal értesíteni kell.

27. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.


34

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

28. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. - A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. - A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. - A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. - A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. - A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. - A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. - A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, a kollégium irattárában kell elhelyezni. - A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de


-

35

A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat, ezen belüli sorszámát.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: -

-

-

-

-

-

az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét, az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége, a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban a kollégium a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni, az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket, az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei, az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges, a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza, az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti, az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon, az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá


-

-

36

az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása, az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik, a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

29. Általános szabályok -

A kollégium dolgozói a tanulóktól, ill. szüleiktől kölcsönt, jogtalan előnyt nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el.

-

A tanulók munkáját magáncélra igénybe venni nem szabad.

-

A kollégiumban dolgozó tanár - alapfeladatába tartozó pedagógiai munkájáért nem kérhet külön díjazást.

-

Tanulóktól, csak a szülők beleegyezésével, a felhasználás megjelölésével kérhető pénz.

-

A kollégiumban sem tanulók, sem pedig dolgozók pártpropagandát nem folytathatnak.

-

Igény esetén az intézmény helyiséget biztosít a hitélet gyakorlására.

-

A kollégium nevében az igazgató nyilatkozhat hírközlő szerveknek, médiának.

31. Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzatot csak a nevelőtestület módosíthatja a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az intézményben kollégiumi szék, szülői munkaközösség nem működik. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.

Esztergom, 2015. szeptember 15.

Benda János


Melléklet

Adatkezelési szabályzat A kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi

2015.

37


38

1. Általános rendelkezések Adatkezelési szabályzat jogszabályi alapja és célja

1.1

A kollégiumban folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg. Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült:

-

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről

-

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény végrehajtásának biztosítása, - az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése, - azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket a kollégium tanulóiról, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart, - az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése, - az adatok továbbítási szabályainak rögzítése, - a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, - az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése, - a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása. Szabályzatunk célja:

- Az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon.

- Az adatkezelésben érintettet személyek — egyértelmű és részletes - tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. Az intézményi adatkezelés elvei: -

-

-

Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

Szervezeti és Működési Szabályzat -

39

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

1.2 Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése a) A Kőrösy László Kollégium működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2012. október 25-i értekezletén elfogadta.

Az elfogadást követően a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta a Diákönkormányzat, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. b) Jelen adatkezelési szabályzatot a fenntartó, KEMIK hagyta jóvá az intézmény szervezeti és működési szabályzatának részeként. c) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az kollégium honlapján, valamint a nevelőtanári irodában. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást.

1.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. c) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített kollégiumi tanulói jogviszony esetén a tanuló - a kiskorú tanuló szülője - köteles tudomásul venni, a beiratkozáskor az intézmény adatkezelési tevékenységéről írásban tájékoztatni kell. A tanulói adatkezelés időtartama a kollégiumba való jelentkezéstől kezdődően legfeljebb a kollégiumi tanulói jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képez ez alól a nem selejtezhető kollégiumi dokumentumok, amelyekre vonatkozóan az irattári őrzési idő az irányadó. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. d) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített munkavállalói jogviszony esetén a munkavállaló köteles tudomásul venni, erről a jogszabályi előírások szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni.

2.

Az intézményben nyilvántartott adatok köre

2.1

Az munkavállalók nyilvántartott és kezelt adatai

a) név, születési hely és idő, állampolgárság; - anyja neve, családi állapota, gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete TAJ száma, adóazonosító jele. b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám; azonosító száma c) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen:


40

- iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, munkavállalói jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - az alkalmazott egészségügyi alkalmassága - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli a munkavállalók bankszámlájának számát.

2.2

A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai

a) a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; c) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen: - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,

d) a tanuló- és gyermekbalesetekre vonatkozó adatok, e) a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító száma, - a tanuló személyi igazolványának száma - többi adat az érintett hozzájárulásával.

2.3

Szállás igénybevétele a) Az adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása, melyet a bejelentő lap aláírásával juttat kifejezésre. b) Az adatkezelés célja: az idegenforgalmi adóval kapcsolatos jogszabályi előírásoknak való megfelelés. c) Az adatkezelés időtartama: amíg az illetékes hatóság az adott jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítését ellenőrizheti. d) A kezelt adatok köre: név, lakcím, állampolgárság, születési hely és idő, rendszám, e-mail cím, fizetési mód, egyéb személyes adatok, külföldiek esetében útlevélszám.


41

e) Az intézmény a vendégek kifejezett, egyértelmű és önkéntes hozzájárulása nélkül nem ad ki információkat a személyes adatokról. 3.

Az adatok továbbításának rendje

3.1

A pedagógusok adatainak továbbítása

A kollégium pedagógusainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók: - a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, - helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, - a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

3.2

A tanulók adatainak továbbítása A kollégium csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el.

A tanulók adatai továbbíthatók:

a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, b) önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, c) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, d) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, e) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. A kollégium nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. tanulók 50%-os étkezési kedvezménye, stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója a felelős. Jogkörének gyakorlására, az ügyek alább szabályozott körében az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a kollégiumtitkárt és a gondnokot hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat a kollégium igazgatója személyesen vagy - utasítási jogkörét alkalmazva - saját felelősségével látja el.

Az igazgató személyes feladatai: - a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, - a 3.1 és 3.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi munkavállalók a beosztás után részletezett tevékenységi körben.

Kollégiumtitkár: • • • •

az adatkezelői feladatkörért személyes felelősséggel tartozik az alábbi körben: a munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése, a 2.1 és 3.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a meghatározott esetekben, kezeli a munkavállalók bankszámlájának számát,

Szervezeti és Működési Szabályzat • • •

42

tanulók adatainak kezelése, a tanulók felvételére vonatkozó adatainak kezelése, a pedagógusok és munkavállalók személyes adatainak, anyagának kezelése,

Nevelőtanár: •

a tudás, a tanulás, a személyiségfejlődés, a közösségi magatartás értékelésével kapcsolatos adatok a nevelőtestületen belül, ill. a szülőnek, • a 3.2 c), e) pontjaiban szereplő adatokat, • a tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek. Az kollégiumi weblap szerkesztésével megbízott pedagógus: •

beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg, beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges), a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos.

•

•

4.

Az adatkezelés technikai lebonyolítása

4.1

Az adatkezelés általános módszerei

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: -

nyomtatott irat, elektronikus adat, az kollégium weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép.

Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők.

4.2

Az munkavállalók személyi iratainak vezetése

4.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett - adathordozó, amely a munkavállalói jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

A személyi iratok köre az alábbi: - a munkavállaló személyi anyaga, - a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat, - a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), - a munkavállaló bankszámlájának száma


43

- a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

4.2.2 A személyi iratokra vezethető adatok - a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés.

4.2.3 A személyi iratokba való betekintés Jogosultak: - az intézmény vezetője, - a kollégiumtitkár, mint az adatkezelés végrehajtója, - a vonatkozó törvény szerint ellenőrzésre jogosult személyek, - saját kérésére az érintett munkavállaló.

4.2.4 A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: • •

az intézmény igazgatója az adatok kezelését végző kollégiumtitkár.

A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 4.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. A számítógéppel vezetett munkavállalói alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: • • •

a munkaviszony első alkalommal való létesítésekor, a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak.

A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős.


44

Utasításai és az munkavállalók munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a kollégiumtitkár végzi.

4.3 A tanulók személyi adatainak vezetése 4.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek • • •

az intézmény igazgatója nevelőtanárok a kollégiumtitkár.

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

4.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A kollégiumi tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között az 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat tanulócsoportonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: • • •

kollégiumi törzskönyv kollégiumi napló csoport naplók.

Célja: a kollégiumba felvett diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási, pedagógiai feladatok folyamatos ellátása céljából. A törzskönyvi nyilvántartást az igazgató utasításait követve az kollégiumtitkár vezeti. A naplók vezetése a nevelőtanárok feladata. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.


45

A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések

5.

Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők, illetve az kollégium tanárai, vezetői feladatkört ellátó munkavállalói felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók és munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos.

5.1

Az adatnyilvántartásban érintettek jogai és érvényesítésük rendje

5.1.1 Az érintettek tájékoztatása, adatainak módosítása Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A munkavállaló, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett munkavállaló, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.

5.1.2 Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha azt törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

Az intézmény igazgatója - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás in-


46

dokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen - annak közlésétől számított 30 napon belül - az Adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat.

5.1.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.

6.

Záró rendelkezések

Jelen adatkezelési szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának melléklete. Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával.

Esztergom, 2015. szeptember 15.

………………………………….. Benda János igazgató

Kőrösy László Középiskolai Kollégium. Szervezeti és Működési Szabályzat

Recommend Documents