KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
Örökségvédelmi hatástanulmány
Egyeztetési anyag
Gyula, 2006
2
Örökségvédelmi hatástanulmány Köröstarcsa község településrendezési tervéhez 1. Vizsgálat a) történeti leírás, régészeti örökség Köröstarcsa régi magyar falu, a megye középső részén, a Kettős-Körös bal partján. Nevének eredetét eltérően magyarázzák. Egyesek a tercha ószláv szóból vezetik le, ami kenderáztatót jelent. Mivel a települést mindig magyarok lakták, ez a magyarázat nem tűnik helytállónak. Valószínűbb az, hogy a Tarcsa név a Tarsa, Tarcha személynévből keletkezett, amely a tar, azaz kopasz jelentésű melléknévből származik. A község neve először 1221-ben bukkan fel Pál, Kalanda fia, pristuldus lakhelyeként, egy Váradi Regestrumban rögzített peres ügyben Tereha-ként. A megye egyik legrégibb és legtekintélyesebb családja, az Ábrahánfi család tagjai osztoznak rajta 1383-ban, akkor 12 jobbágytelket számláltak rajta. A XV. században már jelentős település lehetett, hiszen 1423-ban Békés vármegye itt tartotta egyik megyegyűlését. Mátyás királytól 1472-ben szerezte adományul Tarcsa egy részét Veér András, 1491-ben már a falu egészét magának tudhatja, sőt udvarházat is épített. A falu a török idők alatt, 1596-ban elpusztult, de a XVII. Század elején már megint lakott hely volt, lakosai ez időben már mind reformátusok. A települést 1720-ban a császár Harruckern-nek adományozta. A község 1720-ra újra benépesül, ekkor 44 család lakja. A járványok és a népmozgások ellenére megerősödött falu magába olvaszja a középkoti Edeles, Nagytelek és Szentjános pusztákat is. A község lakói századokon át foglalkoztak halászattal. Tarcsa a XIX. század végéig híres halászati központ volt. A folyó nemcsak megélhetést adott, hanem gyakran veszedelmet is jelentett. Az 1881-es árvíz a házak kétharmadát pusztította el. A feljegyzések szerint a Körösön az első hidat 1880-ban építették. A dokumentumok tanúsága szerint 1891-ben 5385 lakosa volt a településnek, ahol jelenleg 1206 lakásban 3027-en élnek. Köröstarcsa geomorfológiailag a Körösök völgyében helyezkedik el. Fekvése régészeti szempontból meghatározza a közigazgatási területére eső régészeti lelőhelyek mennyiségét és jellegét is. A Békés megye területén eddig végzett régészeti terepbejárások tapasztalatai ugyanis az utóbbi években egyértelműen bebizonyították, hogy a megye területe a régészeti lelőhelyek előfordulását tekintve két nagy tájegységre bontható. Az egyik a Maros hordalékkúpja, ahol nagy, belső, víz nélküli felszín a jellemző, változatos és szabálytalan geomorfológiai viszonyokkal találkozhatunk, a másik a Körösök völgye. A régészeti lelőhelyek természetszerűen igazodtak a táj felszíni viszonyaihoz, az egykori megtelepedésre alkalmas helyek tehát szorosan követik a felszín adta lehetőségeket, és ezek határozzák meg a lelőhelyek fekvését és kiterjedését is. A közvetlenül a Kettős-Körös partján elterülő Köröstarcsa határa kiterjed a Körös mindkét oldalára; északkeletről Körösladány, északról Dévaványa, nyugatról Csárdaszállás, délről és keletről Mezőberény határolja. A település a Körös nyugati oldalán kiemelkedő magaslaton helyezkedik el. Ugyanitt volt középkori előzménye, s határában található az elpusztult középkori Edeles falu is. A település határának geográfiai viszonyait egyértelműen a Körösök közelsége határozza meg. Legjelentősebb a Kettős-Körös, de az északkeletről érkező Sebes-Körös meanderei is befolyásolják a határ képét. A megtelepedésre alkalmas magaslatok általában a folyótól 2-3 km távolságban helyezkednek el. Fontos vízfolyás ezenkívül még a Büngösd, mely Tarcsa felett torkollik a Körösbe. A kanyargós meanderei
3
által körülvett alacsonyabb teraszokon mindenütt őskori telephelyek fordulnak elő. A három ősi folyómeder között ugyanakkor kiterjedt alacsony fekvésű területek vannak, melyek a szabályozás előtt tartósan víz alatt álltak. A határ déli széle viszont már a Körös-ártér pereméhez tartozik, s itt a fokozatosan emelkedő felszínen tartós szárazulatok alakultak ki, melyeken mindenütt gazdag lelőhelyek találhatók. A település határában az 1970-es évek közepén (1975–1976-ban), és legfőképpen az 1980-as évek második felében (1987–1989 között) került sor szisztematikus, régészek által végzett felszíni lelőhely-felderítésekre. Az ún. régészeti terepbejárásokra, az országos régészeti topográfiai program keretében, a Magyar Tudományos Akadémia és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága régészeinek közreműködésével került sor. Ennek eredményeként Köröstarcsa határán belül összesen 76 lelőhelyet sikerült feltérképezni, a feldolgozás közben pedig további 8 azonosíthatatlan lelőhelyről kerültek elő adatok.1 A terepen talált lelőhelyek – a terepbejárás, mint módszer természetéből adódóan – majdnem kizárólag különböző korú települések nyomai, az egykori temetők helyéről (kivételt ez alól csak a templom körüli, Árpád- illetőleg középkori temetők jelentenek) nem rendelkezünk információval. b) természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések Természeti értékek Érzékeny Természeti Területek Köröstarcsa közigazgatási területének ÉK-i, Kettős-Körösön túli része az un. VésztőSzeghalom környéke fontos Érzékeny Természeti Terület-be esik (2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. sz. melléklete). Natura 2000 területek Értékes területek továbbá a Natura 2000 területek, melyek pontos kijelölése még az egyeztetés időszakában van. Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországra is kötelezőek lettek az Uniós irányelvek, így Magyarországon is megtörténtek már az Uniós listákon szereplő növény- és állatfajok, illetve élőhelyek előfordulásának vizsgálatai. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Korm. rendelet, ill. a KMNPI adatszolgáltatása alapján Köröstarcsa közigazgatási területét a kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek (Sebes-Körös, Kettős-Körös) érintik. Potenciális természeti területek Természetvédelmi oltalom alatt nem állnak, de természetvédelem szempontjából értékes területek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban Természetvédelmi törvény) értelmében az illetékes természetvédelmi hatóság (Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság) által kijelölt, potenciális természeti területnek minősülő erdő-, gyepterületek és vizes élőhelyek. A természeti értékek gazdag tárházát az egykori folyóhálózat vizes élőhelyeinek maradványai, a mélyebb fekvésű területek természetközeli erdő- és gyepfoltjai, valamint a szikes puszták növénytársulásai és az ezeken élő állatvilág jelentik. Az egykori gazdag növényvilág hírmondóinak tekinthető természeti területek az intenzíven művelt szántóföldek közé ékelődve, mozaikszerűen maradtak fenn. A fennmaradást 1
Az eredmények publikálására a közelmúltban került sor: MRT 10. 513-541.
4
annak köszönhetik, hogy ezek a területek általában a szántóföldi gazdálkodást megnehezítő, kedvezőtlen talaj- (szikes talaj) vagy vízrajzi adottságokkal (vízállásos terület) rendelkező területek, ezért a szántók térhódításának nem estek áldozatul. Sajnos a területeket szigetszerű elhelyezkedésük, kis méretük miatt jelentős zavarás éri, ezért állapotuk veszélyeztetett, megőrzésük azonban különösen fontos, hiszen egyrészt változatossá teszik a hatalmas összefüggő szántóterületeket, másrészt mint táplálkozó és fészkelő helyek, a térség zöld folyosó hálózatának fontos részei. Köröstarcsa külterületén ilyen potenciális természeti területek a Terézia-major környéki gyepterületek, a Karolina-major környéki gyepterületek, a Büngösdi-csatorna teljes területe, illetve a Kettős-Körös és a Sebes-Körös árterületei. Ökológiai folyosók A Békés Megyei Területrendezési terv szerint folytonos ökológiai folyosóként nyilvántartott terület a Büngösdi-csatorna, a Sebes-Körös, a Kettős-Körös, és a Hármas-Körös ártere, az előbbi terv megszakított ökológiai folyosónak nyilvánította a Karolina-majori-határrészt. Helyi jelentőségű természetvédelmi területek Köröstarcsán jelenleg nincs helyi jelentőségű természetvédelmi terület vagy természeti emlék. Táji értékek Táji értékeknek tekintjük a természet-társadalom kapcsolatrendszerében kialakult tájalkotó elemeket. Táji értékek közé a közigazgatási területen található, a régi korok emlékét idéző kunhalmokat soroltuk. Kunhalmok A kunhalmok a legrégebbi emberalkotta kultúrtörténeti emlékeink. Az Alföld e sajátos tájképi elemei olyan kúp vagy félgömb alakú képződmények, melyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen épültek és temetkezési helyként, településhelyként, őrhelyként vagy határjelzőként szolgáltak. Ezen kívül minden korban betöltöttek valamilyen szerepet, ma például az egyik legpontosabb földmérési pontok. Sajnos számos halom esett áldozatul úgy, hogy a nagyüzemi táblák kialakításakor, a meliorációs munkák végzésekor az öntözőcsatornákkal kettévágták, levágták, esetleg elhordták. Köröstarcsa közigazgatási területén – a KMNP Igazgatóság adatszolgáltatása alapján - számos kunhalom található. Sajnos legtöbbjük erősen beszántott, mindössze néhány méteres kiemelkedésük jelzi jelenlétüket. Bár a kunhalmok jegyzéke még nem készült el, a Természetvédelmi törvény erejénél fogva a település közigazgatási területén található kunhalmok országos jelentőségű védettséget élveznek. Holtágak Paprévzugi-Holt-Körös Kettős –Körös bal parti, mentett oldali holtág, Köröstarcsa területén. Hossza 2,6 km, átlagos szélessége 20 m, átlagos vízmélysége 1,2 m, területe 5 ha, víztérfogata 60 ezer m3. Nincs természetes kapcsolata az élővízfolyással, vízutánpótlása szivornyával történik, de belvizekből is töltődik, leürítése szivattyúval megoldott. Funkciói: belvíztározás, öntözövíz-
5
tározás, üdülés, horgászat. Településképi és településszerkezeti szerepe, különösen a településközponthoz kapcsolódó Liget révén jelentős. Büngösdi-Holt-Körös Kettős –Körös jobb parti, mentett oldali holtág, Köröstarcsa és Mezőberény területén, a 47-es út menti Gácshát-tól Délre, a Körtvélyes nevű területrészen. Hossza 3,1 km, átlagos szélessége 22 m, átlagos vízmélysége 1,5 m, területe 7 ha, víztérfogata 100 ezer m3. Az alsó 1,8 km-es szakaszát belvízcsatornává alakították át. Tájképi és természetvédelmi szempontból védelemre érdemes. Folyáséri-Holt –Körös Sebes –Körös jobb parti, mentett oldali, torkolatközeli holtág, Körösladány és Köröstarcsa területén. Hossza 1,7 km, átlagos szélessége 30 m, átlagos vízmélysége 1,5 m, területe 5 ha, víztérfogata 75 ezer m3. Tájképi és természetvédelmi szempontból védelemre érdemes. Vámoszugi-Holt –Körös Sebes –Körös bal parti, mentett oldali holtág, Körösladány és Köröstarcsa területén. Hossza 1,4 km, átlagos szélessége 45 m, átlagos vízmélysége 1 m, területe 6 ha, víztérfogata 75 ezer m3. Tájképi és természetvédelmi szempontból védelemre érdemes. Gerzsonzugi-Holt –Körös Sebes –Körös bal parti, mentett oldali holtág, Körösladány és Köröstarcsa területén. Hossza 1,5 km, átlagos szélessége 35 m, átlagos vízmélysége 1 m, területe 5 ha, víztérfogata 50 ezer m3. Tájképi és természetvédelmi szempontból védelemre érdemes. Kisasszonyzugi-Holt –Körös Sebes –Körös jobb parti, mentett oldali holtág, Körösladány és Köröstarcsa területén. Hossza 700 m, átlagos szélessége 70 m, átlagos vízmélysége 0,8 m, területe 5 ha, víztérfogata 40 ezer m3. Tájképi és természetvédelmi szempontból védelemre érdemes. Bakzugi-Holt –Körös Sebes –Körös bal parti, mentett oldali holtág, Körösladány és Köröstarcsa területén. Hossza 1,5 km, átlagos szélessége 35 m, átlagos vízmélysége 0,5 m, területe 5 ha, víztérfogata 25 ezer m3. Tájképi és természetvédelmi szempontból védelemre érdemes. Mihályzugi-Holt –Körös Sebes –Körös bal parti, mentett oldali holtág, Körösladány és Köröstarcsa területén. Hossza 0,9 km, átlagos szélessége 55 m, átlagos vízmélysége 1 m, területe 5 ha, víztérfogata 50 ezer m3. Tájképi és természetvédelmi szempontból védelemre érdemes.
6
Településhálózat és településszerkezeti összefüggések Köröstarcsa az Közép –Békési Kistérség északi részéhez tartozik, meghatározó kapcsolata a 47-es úton tőle 7 km-re levő Mezőberénnyel van. A településhálózat rendszerébe a rajta átmenő 47-es számú Szeged-Békéscsaba-Debrecen út kapcsolja be. c) településkép és utcaképek A településre jellemző az alföldön jellegzetes földszintes házsorok, fasorokkal gazdagított egyszerű, de rendezett utcaképe. Településen áthaladó 47-es út belterületi szakaszán, a Kossuth Lajos utca déli részén kisvárosi jellegű, zártsorú beépítésű polgárházak is előfordulnak, és ez a beépítési forma folytatódik a Kossuth utca északi részén is, ahol az utca a településközpontot kihangsúlyozó Kossuth térben végződik. A térhez kapcsolódik a vele határos református templom vertikális tömege, építészetileg is hangsúlyozva a központi szerepet. Az északi, történeti településrész utcaképei az egyszerű, de rendezett beépítéssel kiemelik a térszerkezet egyedi sajátosságait, tereinek, utcavonalainak gazdagságát. d) településszerkezet és területhasználat A település három aránylag jól körülhatárolható történeti, szerkezeti egységre tagozódik. Az északi –jelentős történeti értéket képviselő- halásztelepülésre, amelyet már az első katonai felmérés (1783) is jól ábrázol, egy, a második katonai felmérésen (1861-66) az előbbi mellett Uj-falu –nak jelölt településrészre, amely az előbbitől Délre helyezkedik el, valamint a kettőt összekötő későbbi beépítésű településrészre. A polgármesteri hivatalban található 1906-os dátumú térképen lényegében már a település mai alaprajza látható, azóta annyi lényeges településszerkezeti változás történt, hogy a középső –akkor még csak szórtam beépített- rész az 1906-os állapothoz képest teljesen beépült. Köröstarcsa északi, valószínűleg középkori településszerkezete önmagában is érték, ráadásul nagyon szép, az alföldi településekre jellemző utca és térszituációban2 gazdag. A település később beépült része nagyjából négyzethálós. A település központja a történeti, északi rész ÉNY-i részén alakult ki (Kossuth tér), és a mai napig itt koncentrálódik az intézmények zöme. Tájkapcsolata is ennek a résznek a legértékesebb, a Paprévzugi-Holt-Körös mellett, és a Kettős –Körös között. A településen áthaladó 47-es út középső szakaszán egy másik központi funkciókat is ellátó utcaszakasz is kialakul is kialakult. A közel száz éve rögzült –és ma is működőképesen rugalmas- településszerkezet azóta csak egy helyen élt át korrekciót, amikor a Körösön átvezető új híd a folyón cca 300 m-rel Délebbre épült meg, és a hídra rávezető út (a 47-es belterületi szakasza) átvágott egy tömböt a történeti északi településrészen. Ez a beavatkozás azonban nem bontotta meg lényegesen a településszerkezetet, csupán az északról történő rávezetésben igényel kisebb szabályozási beavatkozást, de a történeti településszerkezeti értékben nem okozott hátrányos változást.
2
„A ’térszituáció’ elnevezés összefoglalja azokat a viszonyokat, összefüggéseket, amelyek a tereket alkotó épületek között, térben alakultak ki és amelyek az adott terület identitásának, hangulatának, településszerkezeti helyzetének, történetének térbeli lenyomataként jelennek meg.” Meggyesi Tamás
7
Területhasználata, talán a település mérete miatt, egyszerű és jól áttekinthető. A lakóterületet csak egy kisebb gazdasági egység bontja meg a település nyugati szélén. Az egyéb funkciók (oktatás, közigazgatás, szolgáltatások, kereskedelem stb.) a lakóterületbe harmonikusan integráltak. A tervezett iparterületek pedig a település északi és déli részén kapcsolódnak a településhez, annak szerkezetét nem bontják meg, és a település-táj kapcsolatban sem okoznak negatív hatást. e) településkarakter: településszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A településkarakter meghatározó eleme a történeti értékeket hordozó településszerkezet és a földszintes, oldalhatáron álló, földszintes beépítés. A történeti északi településrés rész telekméretei a 12 x 25 m-től a 30 x 50 m-es méretig a legváltozatosabb méretekkel rendelkeznek, jellemzően földszintes, oldalhatáron álló épületekkel, és a szokásos telekhasználatokkal. Az újabb (az újabb alatt részben már az 1906-os állapotokat kell érteni) beépítésű területeken a jellemző telekméretek 20 x 50-70, a déli részen többnyire 22 x 55 m. A telekhasználat hasonló, gazdasági épületek a lakóépület mögött, gazdasági udvarral. Mindkét esetben az utcafrontra építés a meghatározó. Jellemző nyeregtető 40 fok körüli tetőhajlásszöggel, 3,5-4,5 m-s ereszmagassággal. A Kossuth Lajos utca központ körüli szakaszán néhány zártsorú alföldi polgárház is található. f) védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi Az alábbiakban az ismert régészeti adatok ismertetése következik. Az egyes lelőhelyek leírása során a sorszámot követően a lelőhely a topográfiai terepbejárások során kapott, hivatalos száma, illetve neve következik. Ezt követően tüntetjük fel a lelőhely által érintett terület összes helyrajzi számát, a vonatkozó, 1967-es kiadású, 1:10000-es méretarányú térképlap számát és a lelőhely középpontjának koordinátáit. Ezután a lelőhely földrajzi leírását, majd az előkerült illetve felgyűjtött leletanyag kormeghatározását adjuk meg. Végezetül az egyes lelőhelyeknél esetenként külön megjegyzésben említjük meg az örökségvédelem javasolt módját. Régészetileg védett terület nincs a település határában. Köröstarcsa település ismert régészeti öröksége, lelőhelyei, adatai 1. KÖRÖSTARCSA 1. LELŐHELY, VITÁLIS-HALOM. (hrsz.: 097/8) Térkép száma: 609-244. Koordináták: 646+560, 430+570. A határ DNy-i szögletében, a Gyoma–Mezőberény közötti országút ÉK-i oldalán emelkedik a mintegy 50 m alapátmérőjű, 3-3,5 m relatív magasságú, bolygatatlannak látszó halom. Innen származó lelet eddig nem került elő. A halmot régi térképek is ezen a néven ismerik.3 A halmot jelenlegi állapotában szükséges megőrizni, területét a földművelésből javasolt kivonni. Környezete szintén kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 2. KÖRÖSTARCSA 2. LELŐHELY, ÚJKERT, BERÉNYI HATÁR. (hrsz.: zártkert) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 651+930, 431+850. 3
1780 körül: Vitalis halom BmT 47.; 1783: Vitarisz Halom I. kat. felmérés Col. XXII. Sec. 25.; 1822: Vitalis H. Huszár 1822, 41; 1864: Vitáris halom Pesty 1983, 76; 1885: Vitális h. BmK 55/40.
8
A községtől délre, a kert közepén húzódó É-D-i irányú dombhát déli végén van a lelőhely, ahol kb. 400 m hosszan, átlag 100 m szélesen lehetett edénytöredékeket találni. A lelőhely déli végén a Körös-kultúra jellegzetes töredékei fordultak elő, s itt egy kiszántott emberi csontváz maradványait is előkerültek. A lelőhelyen az AVK, a tiszapolgári kultúra településére utaló edénytöredékeken kívül bronzkori, hunkori szarmata és Árpád-kori cserepek is vannak. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 3. KÖRÖSTARCSA 3. LELŐHELY, ÚJKERT I. (hrsz.: zártkert) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 651+820, 432+380. A községtől délre, a kert közepén haladó É-D-i irányú dombhát északi végén, mintegy 200 méteres körzetben gyűjthetők cserepek, melyek között az AVK, a tiszapolgári kultúra, továbbá hunkori szarmaták és az Árpád-kor jellegzetes töredékei találhatók. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 4. KÖRÖSTARCSA 4. LELŐHELY, ÚJKERT II. (hrsz.: zártkert) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 651+630, 432+600. A községtől délre, az Újkert közepén, egy É-D-i irányú dombháton, 350 m hosszan, kb. 100 m szélesen találtunk cserepeket. A lelőhely ÉK-i szélén előforduló AVK anyag egyetlen objektumra utalhat. A rézkorba tartozó leletek valószínűleg a tiszapolgári kultúrába sorolhatók. Árpád-kori egy kifelé megvastagodó bográcsperem és egy díszítetlen oldaltöredék. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 5. KÖRÖSTARCSA 5. LELŐHELY, EDELES. (hrsz.: 0183/16,29) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 648+330, 435+000. A településtől nyugatra, a Pityeri gát4 déli oldalán van a lelőhely, egy ÉNy-DK irányú, magas, keskeny partvonulaton, ahol közel 900 m hosszan és 50-80 m szélesen gyűjthetők edénytöredékek. A többségében késő középkori leletanyag Edeles falu helyére utal. A település templomának és temetőjének nyomai a lelőhely északi végén vannak. A templomhely kiemelkedését 19. századi térképek is jelölik.5 A lelőhelyen a középkori leleteken kívül megtalálhatók még a Körös-kultúra, az AVK, a tiszapolgári kultúra leletei, továbbá a hunkori szarmata, a késő avar kori és az Árpád-kori leletek is. Az Árpád-kori eredetű Edeles falu első említése 1332-ből való,6 utoljára pedig 1579-ben fordul elő neve.7 A lelőhelyen 2000 őszén ismét embercsontok kerültek a felszínre szántás közben.8 A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 6. KÖRÖSTARCSA 6. LELŐHELY, GÁCS-HÁT I. (hrsz.: 0608/5) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 653+100, 437+390. A határ északi részén, a körösladányi országúttól keletre, a Büngösd-ér nagy meandere belső oldalán 600 m hosszan, 100 m szélesen sok cserepet lehet találni: az AVK, a szakálháti és/vagy a tiszai kultúrába tartozó, szarmata kori és az Árpád-kori illetve késő középkori anyag egyaránt előfordul. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során.
4
Palugyay 1855, 216; BmK 55/28. 1783: I. kat. felmérés Col. XXII. Sec. 25; 1822: Huszár 1822, 30. 6 Györffy 1963, 505. 7 Káldy-Nagy 1982, 247. 8 RK 2000. 166; MMM RégAd 2379/2002. 5
9
7. KÖRÖSTARCSA 7. LELŐHELY, DÜBÖGŐ. (hrsz.: 284, 286–302, 304–306, 323–340) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 651+200, 434+500. A község belterületén, a Körös gátjának DNy-i oldalán, egy ÉNy-DK-i irányú, magas dombhát húzódik a Dübögő utca tengelyében. A terület az 1930-as évek óta ismert a régészeti szakirodalomban. 1937-ben csontvázakat és különböző régészeti leleteket találtak.9 Az 1937. évi ásatás helye nagy valószínűséggel a Dübögő utca 7. és 9. sz. közötti területre tehető. 1988 tavaszán a Dübögő utca 10. sz. telkén is leletek kerültek elő. A lelőhelyről az AVK-ba, a rézkorba, a gyulavarsándi kultúrába sorolható, valamint hunkori szarmata és Árpád-kori illetve késő középkori leletek ismertek. 1998-ban a Dübögő u. 4-6. sz. ház előtt szennyvízvezeték ásása közben ismeretlen korú, kísérő leletek nélküli csontváz került elő.10 A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 8. KÖRÖSTARCSA 8. LELŐHELY, KÚTHALOM. (hrsz.: 097/6; 098; 0104/4; 0127/4; 0104/6; 0127/3; 0126; 0104/2-3) Térkép száma: 609-244. Koordináták: 647+520, 431+450. A határ DNy-i sarkában, a Terézia-majortól DK-re egy 80-100 m alapátmérőjű, 3,5-4 m relatív magasságú kurgán emelkedik, melyet régi térképek is ábrázolják.11 A halomtól DKre kb. 150 méterre egy kisebb halom is látható, melynek alapátmérője kb. 30 m, magassága pedig 1,5 m. A halmok környékén 600 m hosszúságban, 350 m szélességben rézkori, vaskori, késő szarmata, késő avar és Árpád-kori leletek gyűjthetők. A halmot jelenlegi állapotában szükséges megőrizni, területét a földművelésből javasolt kivonni. Környezete szintén kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 9. KÖRÖSTARCSA 9. LELŐHELY, KÚTHALOM DŰLŐ. (hrsz.: 097/5-6,8) Térkép száma: 609-244. Koordináták: 647+080, 430+930. A határ DNy-i sarkában, K-Ny irányú alacsony háton, 400 m hosszan, 100 m szélesen gyűjthetők edénytöredékek, melyek közül a középkoriak a lelőhely DK-i részén fordultak elő. A leletanyag vaskori, szarmata kori, késő avar kori és Árpád-kori edénytöredékekből áll. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 10. KÖRÖSTARCSA 10. LELŐHELY, NAGYFENÉK, GÁTOLDAL I. (hrsz.: 0175/5; 0185/3; 0251/3,9) Térkép száma: 609-242. Koordináták: 647+530, 435+200. A belterülettől nyugatra, a Pityeri gát déli oldalán, minden oldalról mély fekvésű területekkel körülvéve, kerek dombhát található, ahol gazdag leletanyag fordul elő. A neolitikus (szakálháti) leletek elkülönülő foltokban helyezkednek el, a szarmata leletek pedig inkább a lelőhely DK-i peremén fordulnak elő, de a lelőhelyen Árpád-kori cserepek is találhatók. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 11. KÖRÖSTARCSA 11. LELŐHELY, NAGYFENÉK, GÁTOLDAL II. (hrsz.: 0183/30; 0185/4; 0251/3-4; 0175/3,5-7; 0178) Térkép száma: 609-242. Koordináták: 647+740, 435+120. A határ nyugati részén, a Pityeri gát déli oldalán, egy ÉK-DNy irányú, széles, de nem túl magas háton 200 m hosszan, 100 m szélesen gyűjthetők edénytöredékek. A terepjárások alkalmával a gáttal párhuzamosan húzódó árokban neolitikus gödrök és paticsos szerkezetű házalap nyomait is meg lehetett figyelni. A szakálháti csoportba sorolható cserepeken kívül hunkori szarmata leletanyag is előkerült. 9
Körösvidék XVIII. évf. 13. szám: 1937. jan. 17; Békés IV. évf. 32. szám: 1937. aug. 4. 1. oldal és aug. 8. 2. oldal; Békés IV. évf. 33. szám: 1937. aug. 15. 4. oldal; Implom 1940, 51. 10 MMM RégAd 2274/2000. 11 1780 körül: BmT 47; 1783: I. kat. felmérés Col. XXII. Sec. 25.
10
A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 12. KÖRÖSTARCSA 12. LELŐHELY, NAGYFENÉK DŰLŐ, GÁTZUG. (hrsz.: 0183/30) Térkép száma: 609-242. Koordináták: 648+320, 435+270. A határ nyugati részén, a Pityeri gáttól délre, egy É-D-i irányú belső érmeder nyugati partján húzódó, ellaposodó háton 150 m hosszan, 50 m szélesen húzódik a lelőhely, melynek területén neolitikus, rézkori, szarmata kori, valamint Árpád-kori és késő középkori leleteket lehet gyűjteni. A lelőhely területe a középkorban az 5. sz. lelőhellyel együtt alkotta Edeles falu területét. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 13. KÖRÖSTARCSA 13. LELŐHELY, PAPFÖLD. (hrsz.: 0183/16) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 649+130, 434+600. A községtől nyugatra, ÉNy-DK-i irányú, keskeny, viszonylag magas háton több mint 500 m hosszan s 60 m szélesen húzódik a lelőhely, melyet ÉK-ről széles lapály, DNy-ról pedig egykori vízmeder határol. Két végén egy-egy kurgán található (14. és 30. lelőhelyek), melyek nincsenek összefüggésben a talált telepnyomokkal. A lelőhely területén újkőkori, szarmata kori, Árpád-kori és késő középkori leletanyag került elő. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 14. KÖRÖSTARCSA 14. LELŐHELY, MÁK-HALOM. (hrsz.: 0183/16) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 649+270, 434+440. A községtől nyugatra, egy ÉNy-DK irányú keskeny partvonulat déli végén emelkedik a kb. 60 m alapátmérőjű, 2-2,5 m relatív magasságú halom, melynek nevét 19. századi térképek is jelölik.12 A környékén gyűjthető leletek a 13. lelőhely településéhez tartoznak. A halmot jelenlegi állapotában szükséges megőrizni, területét a földművelésből javasolt kivonni. Környezete szintén kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 15. KÖRÖSTARCSA 15. LELŐHELY, PAPFÖLDEK, ÚTMENTE. (hrsz.: 0183/12,20; 0150/3; 0163/3-4; 0181) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 649+580, 434+020. A község nyugati szélén, a gyomai kövesút két oldalán, alacsony, hátas részen van a lelőhely. Keletről egy olyan mélyedés határolja, amely egykor vízállásos terület lehetett. A közel 500 m hosszú, 100 m széles lelőhelyen a neolitikus leletek (AVK) az északi, az avar koriak pedig a déli felében sűrűsödtek. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 16. KÖRÖSTARCSA 16. LELŐHELY, PAPFENÉK. (hrsz.: 0183/22-25) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 648+760, 434+480. A községtől nyugatra, ÉNy-DK-i irányú, két oldalán mélyebb fekvésű, egykor vízjárta területekkel határos alacsony háton 350 m hosszan, 50 m szélesen gyűjthetők kopott őskori cserepek. Anyaguk alapján az AVK idejére keltezhetők. Ezeken kívül előfordulnak még avar kori és Árpád-kori edénytöredékek is a felszínen. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 17. KÖRÖSTARCSA 17. LELŐHELY, PAPFENÉK, FÁBIÁN-TANYA. (hrsz.: 0183/21-22) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 648+910, 434+170. A községtől nyugatra, a Gyomára vezető országúttól északra, az előző lelőhelynél leírt dombhát déli végén, alig 30 x 30 méteres területen a Körös-kultúra kevés lelete található. 12
1822: Mák H. Huszár 1822, 30.
11
A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 18. KÖRÖSTARCSA 18. LELŐHELY, BAPTISTA TEMETŐ. (hrsz.: 0163/4) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 649+790, 433+930. A község nyugati szélén, a gyomai országút déli oldalán, az úttól 10 méterre, kis foltban az AVK leletei fordulnak elő. A lelőhelyet nyugatról határolja egy hajdani vízfolyás medre, de a lelőhely feltehetően átterjedt a kövesút északi oldalára, a napjainkra már teljesen elpusztult baptista temető, illetve a mellette lévő vályogvető gödrök területére is. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 19. KÖRÖSTARCSA 19. LELŐHELY, REFORMÁTUS TEMETŐ. (hrsz.: 971) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 650+350, 433+500. A község déli szélén, a körgát mentén, a református temető közepén lévő magas, kerek kiemelkedésen gazdag őskori (Körös-kultúra), bronzkori (gávai kultúra) és szarmata kori lelőhely található. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 20. KÖRÖSTARCSA 20. LELŐHELY, ÜRMÖSHÁT I. (hrsz.: 0510/6-9) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 650+020, 436+690. A községtől északra, a Kettős-Körös jobb partján, a gát tövében egy Ny-K irányú partvonulat húzódik, melyet minden oldalról vízjárta helyek öveznek. A hát nyugati, legmagasabb végén 150 x 100 méteres területen gyűjtöttünk edénytöredékeket. A leletek között bronzkori, hunkori szarmata, avar és Árpád-kori darabok vannak. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 21. KÖRÖSTARCSA 21. LELŐHELY, ÜRMÖSHÁT II. (hrsz.: 0510/5) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 649+720, 436+830. A községtől északra, a Kettős-Körös északi partján, a gát mellett egy É-D-i irányú szélesebb, alacsony hátság van, amelyen terepjárásunk alkalmával neolit (szakálháti), szkíta, kelta, szarmata és Árpád-kori leleteket találtunk. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 22. KÖRÖSTARCSA 22. LELŐHELY, KIS MÉRGES. (hrsz.: 0601/2,4) Térkép száma: 610-132. Koordináták: 653+710, 437+750. A határ északi részén, a körösladányi úttól keletre, a Büngösd egykori ága által körülvett É-D-i irányú magaslaton 100 x 50 méteres területen találtunk kevés apró, kopott, az AVK-ba sorolható edénytöredéket. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 23. KÖRÖSTARCSA 23. LELŐHELY, GÁCS-HÁT II. (hrsz.: 0584/3-4,7) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 652+890, 436+830. A községtől északra, a körösladányi út keleti oldalán, a Büngösd nagyobb meandere által körülvett belső teraszon bronzkori, hunkori- szarmata és Árpád-kori leletanyag fordul elő. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során.
12
24. KÖRÖSTARCSA 24. LELŐHELY, REKESZHÁT, MEZŐ-TANYA. (hrsz.: 0557/19; 0574) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 653+000, 436+120. A községtől ÉK-re, a Gács-háti halastó ÉNy-i sarkánál, a Büngösd egyik fiatal meandere által körülvett alacsony belső terasz ÉK-i lejtőjén, kis területen az AVK-ba tartozó és Árpád-kori leletanyagot lehet gyűjteni. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 25. KÖRÖSTARCSA 25. LELŐHELY, KÖZÉPSZÁLLÁS DŰLŐ, VÁRITANYA. (hrsz.: 0110/16,18-19; 0109; 0108/14,20-21) Térkép száma: 609-244. Koordináták: 646+290, 431+650. A határ DNy-i sarkában, széles, lapos, tagolt felszínű, félszigetszerű hátságon nagy kiterjedésű lelőhely található, melyet északról nagyobb, egykor vízjárta terület határol. Az 500 x 300 m-es lelőhelyen késő bronzkori, szkíta és kelta kori, valamint Árpád-kori cserepek gyűjthetők. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 26. KÖRÖSTARCSA 26. LELŐHELY, KÖZÉPSZÁLLÁS DŰLŐ, KOZMATANYA. (hrsz.: 097/5-8; 098; 0107; 0104/4; 0108/21-23; 0100) Térkép száma: 609-244. Koordináták: 646+680, 431+150. A határ DNy-i sarkában, ÉNy-DK-i irányú, széles, lapos hátságon lévő lelőhely 400 m hosszú, 200 m széles; területén szkíta kori, vaskori, szarmata, avar és Árpád-kori edénytöredékeket gyűjtöttünk. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 27. KÖRÖSTARCSA 27. LELŐHELY, VITÁLIS-LAPOS. (hrsz.: 097/5-6,8) Térkép száma: 609-244. Koordináták: 646+850, 430+670. A határ DNy-i sarkában, alacsony, háromszög alakú kiemelkedésen van a lelőhely, melyet nyugatról és északról határol egykor vízjárta rész. A leletek között van egy apró, tört cseréppel soványított őskori cserepünk, továbbá ide tartozik még több szarmata kori és Árpádkori edénytöredék is. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 28. KÖRÖSTARCSA 28. LELŐHELY, GÁCS-HÁTI HALASTÓ. (hrsz.: 0563) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 653+090, 435+430. A községtől ÉK-re, a mai halastó DNy-i sarkánál 1967-ben leletmentő ásatásra került sor. A munka során ÉNy-DK irányba tájolt soros, szarmata kori temető sírjai kerültek elő.13 A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 29. KÖRÖSTARCSA 29. LELŐHELY, NAGYFENÉK DŰLŐ, GÁTMENTE. (hrsz.: 0185/4; 0183/30; 0251/4-6) Térkép száma: 609-244. Koordináták: 647+980, 435+290. A határ nyugati részén, az itt haladó Pityeri gát két oldalán végzett Patay Pál 1962-ben kisebb leletmentést. A felszínen neolit-rézkori, illetve szarmata kori peremek, oldalak és fenéktöredékek voltak. Az ásatás során egy 220 cm-nél is mélyebb, 140 cm szájátmérőjű szarmata gödör került napfényre, melyben sok patics és edénytöredék volt. Az általunk gyűjtött leletek között őskori (AVK és rézkori) és hunkori szarmata darabok találhatók.14 A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 13 14
MRT 10. 527. MRT 10. 527-528.
13
30. KÖRÖSTARCSA 30. LELŐHELY, KOCSIS HALOM. (hrsz.: 0183/16) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 648+940, 434+830. A községtől nyugatra, a Pityeri gát déli oldalán húzódó partos részen nagyobb domb látható, melynek nevét régi térkép is jelöli.15 Nem lehet biztosan eldönteni, hogy kurgán-e, ezért mai formáját feltétlenül meg kell őrizni, s földmunkák során kiemelt figyelmet igényel. Ezek adhatnak ugyanis választ arra a kérdésre, hogy temetkezési hely-e a halom vagy nem. Az 5. sz. lelőhely késő középkori falujának leletei ide is felhúzódnak. A halmot jelenlegi állapotában szükséges megőrizni, területét a földművelésből javasolt kivonni. Környezete szintén kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 31. KÖRÖSTARCSA 31. LELŐHELY, KÖRTVÉLYES, KISS-TANYA. (hrsz.: 0534/4,8-10) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 653+130, 434+730. A községtől keletre, a Körös meandere által körülvett zug belső, magas teraszán őskori (neolitikus, rézkori, késő bronzkori), hunkori szarmata és Árpád-kori leletanyagot találtunk. A lelőhely ÉNy-i peremén egy kb. 25 m alapátmérőjű, 1,5 m relatív magasságú halom is található. A halmot jelenlegi állapotában szükséges megőrizni, területét a földművelésből javasolt kivonni. Környezete szintén kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 32. KÖRÖSTARCSA 32. LELŐHELY, KÖRTVÉLYES, KERN-TANYA. (hrsz.: 0534/6-8; 0532/9) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 652+840, 434+790. A községtől keletre, a Körtvélyesi-zug belső, magas teraszának nyugati nyúlványán, az egykori Körös-meder partján, 350 m hosszan, 100 m szélesen húzódik a lelőhely, melynek ÉK-i végén egy kb. 30-40 m alapátmérőjű, talán 1,5 m relatív magasságú kurgán látható. A felszínen rézkori, avar és Árpád-kori leletanyag fordul elő. A halmot jelenlegi állapotában szükséges megőrizni, területét a földművelésből javasolt kivonni. Környezete szintén kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 33. KÖRÖSTARCSA 33. LELŐHELY, REKESZHÁT, BÜNGÖSD-PART I. (hrsz.: 0543/2-3) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 652+320, 435+200. A községtől keletre, az egykori Büngösd-ér és a hajdani Körös torkolata közelében, a Büngösd utolsó meandere által körülvett hosszú, keskeny hát legmagasabb részén, 100 x 50 méteres területen kevés neolitikus edénytöredéket gyűjtöttünk. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 34. KÖRÖSTARCSA 34. LELŐHELY, REKESZHÁT, BÜNGÖSD-PART II. (hrsz.: 0543/3-4) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 652+070, 434+930. A községtől keletre, a Büngösd utolsó meanderének északi partján, a hát déli kiszélesedő, és magasan kiemelkedő végén, kb. 300 x 100 méteres területen neolitikus (szakálháti vagy a tiszai kultúrába tartozó), késő bronzkori, hunkori szarmata, avar, Árpádkori és késő középkori leletanyag jelzi a lelőhely kiterjedését. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 35. KÖRÖSTARCSA 35. LELŐHELY, REKESZHÁT, POCSAI-TANYA. (hrsz.: 0557/5-9,17) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 653+000, 435+680. A községtől keletre, a Gács-háti halastó nyugati szélén, a Büngösd-ér egy belső teraszán, 250 m hosszan, 100 m szélesen gyűjthetők szkíta kori és avar kori edénytöredékek. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során.
15
1822: Kotsis H. Huszár 1822, 30.
14
36. KÖRÖSTARCSA 36. LELŐHELY, REKESZHÁT, TÓTH-TANYA. (hrsz.: 0543/10-11) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 652+770, 435+200. A községtől keletre, a Büngösd és a Körös régi medrei közötti területen, a Rekeszhát nevű partvonulat Ny-K-i irányú nyúlványának keleti végén, mintegy 150 x 80 méteres területen találtunk őskori (AVK, bronzkor) és avar kori cserepeket. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 37. KÖRÖSTARCSA 37. LELŐHELY, KISMÉRGES, HATÁRSZÉL I. (hrsz.: 0601/6) Térkép száma: 610-132. Koordináták: 653+700, 438+380. A határ ÉK-i szélén, a Büngösd egyik meanderének külső, magas partján, különálló kisebb dombocskán, 80 x 50 méteres területen az AVK apró, kopott edénytöredékeit gyűjtöttünk. A cserepeknél sokkal több, esetenként öklömnyi nagyságú paticsdarabok is hevertek a felszínen. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 38. KÖRÖSTARCSA 38. LELŐHELY, KISMÉRGES, HATÁRSZÉL II. (hrsz.: 0601/3,5) Térkép száma: 610-132. Koordináták: 653+960, 438+250. A határ ÉK-i szélén, a Büngösd egyik meanderének külső, keleti partján emelkedő dombhát legmagasabb részein van a lelőhely, melynek északi vége áthúzódik a körösladányi határba is. A leletanyag az AVK-ba sorolható kopott töredékeken kívül szkíta kori és Árpádkori leleteket tartalmaz. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 39. KÖRÖSTARCSA 39. LELŐHELY, MÉRGES-HALOM. (hrsz.: 0422/11) Térkép száma: 610-113. Koordináták: 650+700, 438+840. A határ ÉK-i részén, a körösladányi országút és a Sebes-Körös közötti területen található halmot 18-19. századi térképek is jelzik.16 A kb. 25-30 m alapátmérőjű, mintegy 3 m magas halom egy Ny-K irányú dombhát keleti végén emelkedik. A halom körül a dombhát legmagasabb részein, elsősorban ÉK-i peremén az AVK-ba sorolható és több szkíta kori töredéket találtunk. A halmot jelenlegi állapotában szükséges megőrizni, területét a földművelésből javasolt kivonni. Környezete szintén kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 40. KÖRÖSTARCSA 40. LELŐHELY, MÉRGESI DOMBHÁT. (hrsz.: 0422/10) Térkép száma: 610-113. Koordináták: 650+250, 438+860. A határ ÉK-i részén, a körösladányi országút és a Sebes-Körös közötti területen, ÉNyDK-i irányú dombháton, 250 x 80 méteres területen gyűjtöttünk kevés edénytöredéket, melyek az AVK-ba sorolhatók, illetve az Árpád-korra keltezhetők. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 41. KÖRÖSTARCSA 41. LELŐHELY, ÚJKERT, ÖSVÉNY-HEGY. (hrsz.: zártket) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 651+440, 433+080. A község déli szélén, a szőlőskerteken áthaladó partvonulaton elhelyezkedő lelőhely 300 x 100 méteres kiterjedésű, s területén szép számmal előforduló újkőkori (AVK), bronzkori, szarmata kori, gepida és avar kori edénytöredék gyűjthető. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 16
1783: Mérges halom I. kat. felmérés Col. XXII. Sec. 24.; 1788: Mérges BmT 48.; 1822: Mérges H. Huszár 1822, 30.; Pesty 1983, 76.
15
42. KÖRÖSTARCSA 42. LELŐHELY, MEZŐBERÉNYI ÚT, SZABÓ-TANYA. (hrsz.: 060/3; 062; 063; 067/3-4; 074/1-2; 068/2) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 651+060, 431+880. A határ déli szélén, a mezőberényi országút keleti oldalán, É-D-i irányú, szigetszerűen kiemelkedő dombháton van a lelőhely, melynek területén újkőkori (Körös-kultúra), szkíta és Árpád-kori kerámiatöredékek fordulnak elő. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 43. KÖRÖSTARCSA 43. LELŐHELY, KAROLINA-MAJOR. (hrsz.: 078/7) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 650+270, 432+590. A községtől délre, a major déli oldalán elvezető kövesúttól szintén délre, ovális, K-Nyi irányú dombhát tetején, világosszürke talajú kisebb mélyedés környékén, 100 méteres körzetben az AVK egyetlen objektumcsoportjára utaló cserépanyag került elő a terepbejárás idején. Ugyanitt találtak néhány tört cseréppel soványított cserépdarabot is, amelyek talán rézkoriak. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 44. KÖRÖSTARCSA 44. LELŐHELY, LESTYÁN-DŰLŐ, KAROLINAMAJOR. (hrsz.: 0152/1-2; 082; 0127/1) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 650+030, 432+500. A községtől és a Karolina-majortól DNy-ra, a kövesút két oldalán, É-D-i irányú, alacsonyabb dombháton van a lelőhely, melyet inkább keletről határol egykoron vízjárta terület. Kiterjedését az AVK objektumaira utaló cserepek, továbbá bronzkori és Árpád-kori kerámia jelöli. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 45. KÖRÖSTARCSA 45. LELŐHELY, LESTYÁN-DŰLŐ I. (hrsz.: 0152/2; 0148; 0146/15-18; 0146/9-11) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 649+600, 432+670. A községtől DNy-ra, a dűlő közepén, mintegy másfél méter magas kiemelkedésen van a lelőhely, melyet délről kísér egy régi vízfolyás már erősen feltöltődött medre. A kiemelkedés tetején, illetve tőle nyugatra, 500 m hosszan, közel 300 m szélesen találhatók edénytöredékek, melyek leginkább a lelőhely déli peremén sűrűsödtek. A leletek között az AVK késői szakaszába, a bronzkorba illetve az Árpád-korba sorolható darabok vannak. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 46. KÖRÖSTARCSA 46. LELŐHELY, LESTYÁN-DŰLŐ II. (hrsz.: 0152/2; 0148; 0146/9-11) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 649+600, 432+430. A községtől DNy-ra, a dűlő déli felében, az előző lelőhelynél leírt érmeder déli partján az AVK, az Árpád-kor és a késő középkor leletei találhatók. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 47. KÖRÖSTARCSA 47. LELŐHELY, PAP-DŰLŐ. (hrsz.: 0183/16,25-26) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 648+900, 434+680. A községtől nyugatra, a Pityeri gáttól délre, ÉNy-DK-i irányú alacsony dombháton 300 m hosszan, 50 m szélesen találhatók edénytöredékeket, melyek az AVK-ba, a szarmata korba illetve az Árpád-korba sorolhatók. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 48. KÖRÖSTARCSA 48. LELŐHELY, ÖSVÉNY-HEGY. (hrsz.: 037/4,9,14-15) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 651+450, 433+450.
16
A község DK-i szélén, a körgáton kívül, É-D-i irányú dombhát déli végén van a lelőhely, melyet három oldalról övez vízállásos mélyedés. Itt mintegy 150 x 100 méteres területen fordulnak elő neolitikus (az AVK-ba tartozó), továbbá az avar korba és az Árpádkorba sorolható cserepek. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 49. KÖRÖSTARCSA 49. LELŐHELY, KÚTHALOM-DŰLŐ II. (hrsz.: 097/6) Térkép száma: 609-244. Koordináták: 648+150, 431+130. A határ DNy-i szélén, K-Ny-i irányú, már erősen feltöltődött egykori meder déli partját kísérő, tagolt felszínű hátas részen 600 m hosszan, 200 m szélesen húzódik a gazdag lelőhely, ahol szarmata-hunkori és Árpád-kori leletanyag gyűjthető. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 50. KÖRÖSTARCSA 50. LELŐHELY, KÚTHALOM DŰLŐ III. (hrsz.: 097/6) Térkép száma: 609-244. Koordináták: 648+650, 431+060. A határ DNy-i szélén, kicsiny, K-Ny-i irányú, szigetszerű kiemelkedésen, 50 méteres körzetben kisebb Árpád-kori szállást jelző leletanyag fordul elő. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 51. KÖRÖSTARCSA 51. LELŐHELY, NAGYMÉRGES. (hrsz.: 0422/9) Térkép száma: 610-113. Koordináták: 650+030, 439+040. A határ ÉK-i részén, a körösladányi országút és a Sebes-Körös közötti területen ÉNyDK-i irányú partvonulaton bronzkori és avar kori kerámia került elő. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 52. KÖRÖSTARCSA 52. LELŐHELY, KÜKÜLLŐ-ÉR I. (hrsz.: 0368/4-5; 0444) Térkép száma: 610-113. Koordináták: 650+590, 439+630. A határ északi szélén, a Sebes-Körös egyik levágott meanderének külső partján húzódó dombháton, 150 m hosszan, 100 m szélesen gyűjtöttünk edénytöredékeket, melyek között bronzkori, szarmata kori és Árpád-kori leletek fordulnak elő. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 53. KÖRÖSTARCSA 53. LELŐHELY, KÜKÜLLŐ-ÉR II. (hrsz.: 0435/7) Térkép száma: 610-113. Koordináták: 650+720, 439+780. A határ északi szélén, a Sebes-Körös egyik levágott meanderének keleti végénél, kiemelkedő magas parton, 150 x 150 méteres területen gyűjtöttünk bronzkori és szarmata kori kerámialeleteket. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 54. KÖRÖSTARCSA 54. LELŐHELY, MÉRGESI DOMBHÁT, BARTALOSTANYA I. (hrsz.: 0462/9) Térkép száma: 610-113. Koordináták: 651+080, 438+660. A határ ÉK-i részén, a körösladányi országút és a Sebes-Körös közötti területen húzódó hosszú dombháton, a tanya helyétől ÉNy-ra, kb. 30-35 m alapátmérőjű, 1 méter magasságú, kisebb halmocska látható, amely valószínűleg rézkori kurgán. A halmot jelenlegi állapotában szükséges megőrizni, területét a földművelésből javasolt kivonni. Környezete szintén kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 55. KÖRÖSTARCSA 55. LELŐHELY, MÉRGESI DOMBHÁT, BARTALOSTANYA II. (hrsz.: 0462/9) Térkép száma: 610-113. Koordináták: 651+300, 438+600.
17
A határ ÉK-i részén, a körösladányi országút és a Sebes-Körös közötti területen, az előző lelőhelynél említett tanyahelytől K-re kb. 100 m-re, ovális, 20-25 m alapátmérőjű, mindössze 1 méter magasságú dombocska van, amely valószínűleg kurgán. Környékén szórványosan találhatók őskori edénytöredékek. A halmot jelenlegi állapotában szükséges megőrizni, területét a földművelésből javasolt kivonni. Környezete szintén kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 56. KÖRÖSTARCSA 56. LELŐHELY, KISMÉRGES, TÓTH-TANYA. (hrsz.: 0462/9) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 651+930, 438+140. A határ ÉK-i részén, a körösladányi országút és a Sebes-Körös közötti területen húzódó hosszú dombhát keleti végén, három oldalról egykor vízzel körülvett magaslaton, 50 x 50 méteres területen gyűjtöttünk őskori, szarmata kori és Árpád-kori edénytöredékeket. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 57. KÖRÖSTARCSA 57. LELŐHELY, NAGYMÉRGES, MIHÁLY-ZUG. (hrsz.: 0457/9) Térkép száma: 610-113. Koordináták: 652+730, 439+500. A határ északi szélén, a Sebes-Körös Mihály-zug nevű meanderének déli csúcsán, közvetlenül a körösladányi határon húzódó K-Ny irányú magas dombháton gyűjtöttünk cserepeket. A lelőhely középpontjába, a hajdani Körös-meder partjára kell esnie annak a Mihály halomnak, melyet 1479 óta így neveznek, és a kéziratos térképek is jelölnek.17 A halom minden bizonnyal kurgán, s valószínűleg beépítették abba a gátba, mely a Sebes-Körös akkor még át nem vágott meandereit vette körül. Az itt talált leletek között szkíta kori és Árpád-kori darabok vannak. A halmot jelenlegi állapotában szükséges megőrizni, területét a földművelésből javasolt kivonni. Környezete szintén kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 58. KÖRÖSTARCSA 58. LELŐHELY, NAGYMÉRGES, ZUGOK KÖZE. (hrsz.: 0455/9) Térkép száma: 610-113. Koordináták: 652+320, 439+780. A határ északi szélén, a Sebes-Körös két levágott meandere, a Bag-zug és a Mihályzug közötti területen, a régi töltés déli oldalán, alacsony, világosszürke talajú hátságon, 250 m hosszan, 50 m szélesen gyűjtöttünk bronzkori, szarmata kori és Árpád-kori edénytöredékeket. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 59. KÖRÖSTARCSA 59. LELŐHELY, JUHÁSZFÖLD, KÖRÖS-KANYAR. (hrsz.: 0510/5) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 649+550, 437+070. A községtől É-ra, a Kettős-Körös északi partján, a folyó és a gát egy nagy kanyarulatában, 150 x 50 méteres területen találtunk őskori (talán bronzkori) és szarmatahunkori cserepeket. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 60. KÖRÖSTARCSA 60. LELŐHELY, JUHÁSZFÖLD, KÖRÖSPART. (hrsz.: 0510/10) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 650+380, 436+450. A községtől északra, a Kettős-Körös északi partján, a gát tövében alacsony kiemelkedésen, 100 méteres körzetben a bodrogkeresztúri kultúra kevés, kopott, zömmel vastag falú edénytöredéke gyűjthető. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 17
1479: Myholmolnahalma Dl 74621; 1780 k.: Mihály halma BmT 47; 1783: Mihály halom I. kat. felmérés Col. XXII. Sec. 24; 1788: Mihály halma BmT 48; 1822: Mihál H. Huszár 1822, 31; Pesty 1983, 76.
18
61. KÖRÖSTARCSA 61. LELŐHELY, VÉNKERT I. (hrsz.: 090/37) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 649+810, 432+140. A határ déli részén, az egykori szőlőskertek északi csúcsán, kerek, északról vízállásos területtel határolt, kiemelkedő dombháton apró, valószínűleg a Körös-kultúrába sorolható edénytöredékeken kívül szkíta, szarmata és Árpád-kori cserepeket gyűjtöttünk. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 62. KÖRÖSTARCSA 62. LELŐHELY, VÉNKERT II. (hrsz.: 0152/2; 082; 085; 090/2,26,35–37; 091) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 649+960, 432+030. A határ déli részén, az egykori szőlőskert keleti szélén É-D-i irányú partvonulat húzódik, melyet keletről határol egy széles lapály, ahol valaha vízjárta rész lehetett. E partvonulaton 800 m hosszan, 100 m szélesen lehet gyűjteni edénytöredékeket. Ezek között megtalálhatók az AVK, a tiszapolgári kultúra, a szkíta kor, a gepidák és az Árpád-kor leletei. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 63. KÖRÖSTARCSA 63. LELŐHELY, VÉNKERT III. (hrsz.: 0936) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 649+740, 431+530. A határ déli szélén, a Vénkert végében, az előző lelőhelynél leírt partvonulaton, de attól egy érmeder által határozottan elválasztva, 100 méteres körzetben gyűjthetők újkőkori, késő bronzkori, kelta, szarmata kori és gepida cserepek. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 64. KÖRÖSTARCSA 64. LELŐHELY, VÉNKERT IV. (hrsz.: 090/26,37; 091) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 649+680, 431+820. A határ déli szélén, az egykori szőlőskertek közepén, a Gyaraki-tanyától DNy-ra egy kisebb kerek halmocska emelkedik, melynek világosszürke talajában és ennek környékén késő bronzkori és hunkori szarmata leletanyag fordul elő. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 65. KÖRÖSTARCSA 65. LELŐHELY, VÉNKERT V. (hrsz.: 090/13,37) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 649+200, 431+550. A határ déli szélén, a szőlőskertek nyugati peremén húzódó dombhát legmagasabb részén, 150 x 150 méteres területen gyűjthetők edénytöredékek, melyek között újkőkori, bronzkori, gepida és Árpád-kori darabok is előfordulnak. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 66. KÖRÖSTARCSA 66. LELŐHELY, VÉNKERTI KÖVESÚT. (hrsz.: 095; 0127/4; 0141/2) Térkép száma: 610-133. Koordináták: 649+030, 431+830. A községtől DNy-ra, a Terézia-majorba vezető kövesút egy tojásdad alakú, mintegy másfél méter magas dombocskán halad át, melyet minden oldalról egykor vízjárta részek vesznek körül. A dombocskán újkőkori, szarmata és Árpád-kori leletanyag jelzi a lelőhelyet. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 67. KÖRÖSTARCSA 67. LELŐHELY, JUHÁSZFÖLD, FÁS-TANYA. (hrsz.: 0510/10-11; 0512/3-4) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 650+650, 430+390.
19
A községtől északra, a Kettős-Körös északi partján van a lelőhely, ahol gazdag újkőkori és Árpád-kori leletanyag gyűjthető. A lelőhely ÉNy-i peremén két emberi koponya töredéket is találtunk, melyek ismeretlen korú temetkezésekből származnak. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 68. KÖRÖSTARCSA 68. LELŐHELY, SIMAI-HÁTI GÁTŐRHÁZ. (hrsz.: 0414; 0417/11) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 649+130, 437+900. A határ északi részén, a Körös jobb partján van a lelőhely, ahol egy ÉNy-DK irányú hátas vonulat húzódott, mely a Körös medrére támaszkodott. E partvonulat legmagasabb részén 100 méteres körzetben lehetett rézkori cserepeket találni. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 69. KÖRÖSTARCSA 69. LELŐHELY, MÉRGES ZUG I. (hrsz.: 0380/7) Térkép száma: 610-113. Koordináták: 648+790, 439+250. A határ északi szélén, a Sebes-Körös meanderének külső partján, ÉK-DNy-i irányú hátasabb részen, 300 m hosszan, 100 m szélesen voltak edénytöredékek a felszínen, melyek közé őskori (neolitikus, bronzkori) és késő avar kori anyag tartozik. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 70. KÖRÖSTARCSA 70. LELŐHELY, MÉRGES-ZUG II. (hrsz.: 0422/6) Térkép száma: 610-113. Koordináták: 649+350, 439+050. A határ északi szélén, a Sebes-Körös két meandere (Mérges-zug és Gerzson-zug) által körülvett belső teraszon van a lelőhely, ahol 150 méteres körzetben kevés apró, kopott, őskori edénytöredéket találtunk. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 71. KÖRÖSTARCSA 71. LELŐHELY, KÚTHALOM-DŰLŐ IV. (hrsz.: 097/6) Térkép száma: 609-244. Koordináták: 648+270, 431+390. A határ DNy-i részén, a Terézia-majorba vezető úttól délre nagy kiterjedésű lelőhely található, melyet egy erősen feltöltődött Ny-K-i irányú meder határol. Innen származik egy hosszúkás, minden bizonnyal szarmata sírból származó kalcedongyöngy, melyet 1931 táján Gyaraki Imre köröstarcsai gazdálkodó adományozott az MNM-nek.18 A terepjárás során gyűjtött leletanyagban bronzkori, szarmata-hunkori és késő avar cserepek vannak. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 72. KÖRÖSTARCSA 72. LELŐHELY, KÚTHALOM-DŰLŐ V. (hrsz.: 097/6) Térkép száma: 609-244. Koordináták: 648+450, 431+600. A határ DNy-i részén, a Terézia-majorba vezető kövesút déli oldalán, kisebb, különálló, világosszürke talajú kiemelkedésen, egyetlen objektumcsoportra utaló foltban vaskori és Árpád-kori leletanyagot gyűjtöttünk. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 73. KÖRÖSTARCSA 73. LELŐHELY, VOLT KOPÁNY-TANYA. (hrsz.: 0251/6-8; 0253/2) Térkép száma: 609-242. Koordináták: 648+270, 435+500. A határ nyugati részén, a Pityeri-gáttól északra, 1942 körül akácfa ültetéskor sírok kerültek elő. A rézkori leletek a MNM-ba kerültek, majd Patay Pál kísérelte meg a leletek 18
MNM 1931. 25.
20
hitelesítését az 1960-as években.19 A területen 1989-ben végzett terepbejárás során csak egy karéjosan kiképzett, Árpád-kori bográcsperemet találtunk. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 74. KÖRÖSTARCSA 74. LELŐHELY, EDELES-ZUG. (hrsz.: 0258/9) Térkép száma: 609-242. Koordináták: 648+180, 435+800. A határ nyugati részén, a Körös Edeles-zug nevű meanderének déli, nem túl magas, de azért határozottan kiemelkedő partján, 100 méteres körzetben találtunk őskori, szarmata kori és Árpád-kori leleteket. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 75. KÖRÖSTARCSA 75. LELŐHELY, REFORMÁTUS TEMPLOM. (hrsz.: 566568) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 650+890, 434+880. A község központjában, a Körös-folyó egy észak felé kinyúló meanderének belső teraszán található a református templom. A parókia kertjében terepjárás alkalmával késő középkori cserepeket sikerült gyűjtenünk. Feltételezhető, hogy a középkori Köröstarcsa temploma, és vele együtt a falu is, a mai helyén állt. A középkori település első említése 1221ből való.20 Valószínű, hogy 1596-ban pusztult el.21 Geográfiailag valószínűleg közös lelőhelyet képez a 77. szám alatt szereplő Kossuth téri régészeti lelőhellyel, hiszen ugyanazon kiemelkedésen található, s a távolság is csekély közöttük, mindazonáltal a beépítettség miatt és a korszakbeli különbözőség miatt egyelőre külön érdemes kezelni. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 76. KÖRÖSTARCSA 76. LELŐHELY, 43-AS ÁTVÁGÁS. (hrsz.: 0309) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 650+000, 436+430. A MMM régi cédulakatalógusában szerepel egy középkori pallos, melyet 1904-ben Szarvasy Arzén ajándékozott a gyűjteménynek. A bejegyzett lelőhely: "Köröstarcsa, a 43. átvágás alsó torkolatánál. 2 m [mélyen]."22 A szám alapján az átvágás azonosítható a községtől északra fekvő Paprévi-zugot körülvevő meanderrel,23 és ennek nyomán a lelőhely is pontosan rögzíthető. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 77. KÖRÖSTARCSA 77. LELŐHELY, KOSSUTH TÉR. (hrsz.: 535; 564/1) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 650+880, 434+980. A Kossuth Tér 8. sz. ház előtt 1998-ban, szennyvízvezeték ásása közben embercsontok és kerámiadarabok kerültek elő, melyeket jelentettek a békéscsabai múzeumnak. A helyszíni szemle eredményeként a tiszapolgári kultúra leleteivel gazdagodott a megyei múzeum régészeti gyűjteménye, s egy zsugorított sírt is sikerült feltárni.24 Geográfiailag valószínűleg közös lelőhelyet képez a 75. szám alatt szereplő református templom környéki régészeti lelőhellyel, hiszen ugyanazon kiemelkedésen található, s a távolság is csekély közöttük, mindazonáltal a beépítettség miatt és a korszakbeli különbözőség miatt egyelőre külön érdemes kezelni. A terület kiemelt figyelmet érdemel a földmunkák során. 19
MNM adattár XIII.228/1962.; MMM adattár 177/1962. Karácsonyi 1896, II. 207; Györffy 1963, 514. 21 Haan 1870, 227. 22 MMM régi ltsz 1142. 23 Korbély 1916, 197. 24 RK 1998. 155; MMM RégAd ltsz. 2267/2000. 20
21
78. KÖRÖSTARCSA 78. LELŐHELY, ÜRMÖSHÁT, KETTŐS-KÖRÖS MEDRE. (hrsz.: 0308) Térkép száma: 610-131. Koordináták: 649+530, 436+250. 2003 augusztusában a békéscsabai múzeumba vittek egy Árpád-kori kétélű kardot, amely a Kettős-Körös medréből került elő, a 21. sz. lelőhelytől nyugatra.25 * 79. KÖRÖSTARCSA, GYOMAI HATÁR, ISMERETLEN LELŐHELY. Az árvízvédelmi töltések építése alkalmával 1881-1883 között a "Köröstarcsa – gyomai határban, a körösi töltés anyag-gödrében" egy trapéz alakú kőbalta és egy késő bronzkori késtöredék került elő.26 80. KÖRÖSTARCSA, KÖRÖSGÁT, ISMERETLEN LELŐHELY. Hírlapi közlemény adta tudtul, hogy "A Köröstarcsa és Mezőberény közötti új gát építése közben mintegy liternyi nagyságú csuporra akadtak a kubikusok. Az edény telve volt ezüst és arany pénzekkel…"27 Több információval nem rendelkezünk. 81. KÖRÖSTARCSA, KÖRÖSMEDER, ISMERETLEN LELŐHELY. Rell Lajos 1903-ban, köröstarcsai néprajzi gyűjtőútján egy régi sarkantyút is szerzett, melyet a Körös medrében találtak.28 A lelet nincs meg, de talán középkori lehetett. 82. KÖRÖSTARCSA, KÖZÉPSŐ HALOM, ISMERETLEN LELŐHELY. A fenti lelőhely megnevezéssel Petneházy Ferenc 1903-ban bronzkorinak meghatározott, ma már azonosíthatatlan törött bronzkarikát és ugyancsak törött bronzkarperecet ajándékozott a békéscsabai múzeumnak.29 83. KÖRÖSTARCSA, ISMERETLEN LELŐHELY. A szentesi múzeum gyűjteményében van egy Köröstarcsáról származó késő középkori, nagyméretű vaskulcs, amelynek tolla lapos, fogója pedig áttört rombusz alakú, s ívelt szélű.30 84. KÖRÖSTARCSA, ISMERETLEN LELŐHELY. 1928-ban három ismeretlen lelőkörülményű köröstarcsai bronzkori bögrét leltároztak be a Magyar Nemzeti Múzeumban.31 85. KÖRÖSTARCSA, TELEKÉRGÁT, ISMERETLEN LELŐHELY. Czégényi Géza ajándékozott a gyulai múzeumnak ezen a lelőhelynéven egy lándzsacsúcsot. Az első leltározásnál két darabban lévő lándzsacsúcsnak határozták meg, s bejegyezték, hogy 1 m mélyen találták, és 1878-ban került múzeumba. 1961-ben már csak az egyik darabja volt meg, s ezért középkori kétélű kard pengéjének gondolták. A Telekérgát elnevezést nem sikerült azonosítanunk, de nem lehetetlen, hogy az edelesi faluhely (5. lelőhely) melletti gátról van szó.32 25
MMM RégAd ltsz. 2483/2004. MRT 10. 540. 27 Békésmegyei Közlöny XXVIII. évf. 66. szám: 1901. aug. 18. 3. oldal. 28 BmL X. 67. Rell Lajos igazgatói naplója. 29 MMM régi cédulakatalógus No. 875-876. 30 MRT 10. 541. 31 MRT 10. 541. 32 MRT 10. 541. 26
22
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Irodája nyilvántartásában két műemléki védelem alatt álló épület szerepel: -
népi lakóház, halászház, Árpád tér 3. törzsszáma: 9279, református templom, Kossuth u. (567 hrsz.), törzsszáma: 783.
A BÉTERV 1982-ben és a Thermál-BER Kft. 1995-ben készült összevont rendezési terve védendő településszerkezetként határolta le a község ÉK-ÉNY-i sávját, amelynek struktúrája egyértelműen elkülönül a későbbi településszerkezettől. Helyi védelemre javasolt: -
az általános iskola 1928-ban épült egyemeletes épülete, Kossuth L. u. 6. (439 hrsz.), Polgármesteri Hivatal épülete, Kossuth tér 7. (534 hrsz.), a Ligetben levő Pavilon épülete (1540 hrsz.), a református parókia épülete, Kossuth L. u. (566 hrsz.), a Kossuth L. utca Kossuth tér saroképület, amely a református parókiához csatlakozik, Kossuth tér (565 hrsz.). Lakóház, Kossuth L. u. 19. sz. (585 hrsz) Lakóház, Petőfi S. u. (587 hrsz) Lakóház, Petőfi S. u. 4. sz. (588 hrsz) Lakóház, Kálvin u 13. sz. (560 hrsz) Lakóház, Holtkörös u. 7. sz. (465 hrsz) Lakóház, Kossuth L. utca 21. sz. (586 hrsz) Lakóház, Kossuth L. utca 13. sz. (578 hrsz) Lakóház, Kossuth L. utca 11. sz. (575 hrsz) Lakóház és üzlethelyiség, Kossuth L. utca 12. sz. (426 hrsz) Lakóház, Kossuth L. utca 10. sz. (435 hrsz)
Helyi értékvédelmi területté nyilvánítása javasolt a református templom és parókia, valamint a velük szomszédos, a Kossuth tér déli térfalát alkotó földszintes épület tömbje (565 – 566 – 567 hrsz-ok). Helyi természeti-táji és településképi védelemre javasolt a településhez ÉNY-on csatlakozó Liget, amelyet hosszirányba átszel a Paprévzugi-Holt-Körös. Természeti értékek helyi védelmére javasolt: a település Ny-i határában, a Kettős-Körös mellett a gátőrház szomszédságában lévő idős eperfa (Morus sp.) és idős diófa (Juglans sp.), ill. a közigazgatási terület DNy-i részén, a Terézia-halom szomszédságában lévő idős kőris fa (Fraxinus sp.), ill. a Liget melletti „Kúria” telkén lévő 1 db idős kocsányos tölgy (Quercus robur) és 2 db feketefenyő (Pinus nigra). A helyi természeti és művi értékek védelmére javasolt egy helyi értékvédelmi rendelet megalkotása, amely jelen örökségvédelmi hatástanulmány és a szerkezeti terv alátámasztó munkarészének elemezésein, érték-felsorolásán/-feltárásán alapulhat. Javasolt továbbá e rendeletben a helyi védelem alá vont értékek –elsősorban az épületek- tulajdonosai számára a védelem alá vont objektumokhoz kötődő jogok és kötelezettségek részletes megállapítása, valamint ezen értékek védelméhez önkormányzati támogatási formák megállapítása
23
(értékmegőrző felújításokhoz, állagmegóvásokhoz önkormányzati alap létrehozása, amelyre a tulajdonosok pályázhatnak; helyi adókedvezmény megállapítása ezen épületekre stb.). g) az örökségi értékek elemzése A település legfőbb örökségi értéke az északi településrész történeti térszerkezete, valamint e térszerkezettel harmonizáló beépítése. Műemléki és helyi védelemre érdemes épületei nem ennyire jelentősek, de a településszerkezeti beágyazottságuknál fogva hatásuk felértékelődik. Figyelemre méltó az -1906 óta lényegében változatlan- településszerkezet rugalmassága, amely az azóta lényegesen megváltozott életformáknak és elvárásoknak ma is eleget tud tenni. Számottevő régészeti emlékkel rendelkezik a település (78 ismert és 7 ismeretlen lelőhely). Várható az északi történeti településrészen újabb régészeti lelőhelyek feltárása. h) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A település bel- és külterületének jelenlegi területhasználata, környezeti és területi állapota nem veszélyezteti a kulturális örökség részeként azonosítható elemeket. Potenciális veszélyt jelent a régészeti emlékek csak részleges feltárása, a számontartott kunhalmok területen való nehéz azonosíthatósága, a nem azonosított lelőhelyekből eredő bizonytalanság, a hazai beruházási-kivitelezői gyakorlat esetenkénti fegyelmezetlensége; valamint a kulturális örökséggel szemben időnként megjelenő általános érdektelenség. A történeti északi településrész lakóterületi funkciójú használata szintén összhangban van az értékes történeti településszerkezettel, a kulturális örökség védelme így biztosítottnak látszik. 2. Változtatási szándékok a) településhálózati és tájhasználati változás A településfejlesztési koncepció, és az erre épülő rendezési terv fő fejlesztési irányai: • versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása, • mezőgazdasági struktúraváltás, • az idegenforgalom fejlesztése, • a demográfiai viszonyok kedvező irányba fordítása, • infrastruktúra fejlesztés-korszerűsítés, • a környezetállapot megőrzése, javítás. A településhálózati változtatások közül a legjelentősebb Békés Megye Területrendezési tervében előirányzott 47-es út települést elkerülő új nyomvonalon való megépítése. E fejlesztés azonban várhatóan csak távolabbi jövőben valósul meg. b) településszerkezeti és beépítési változás A tervezett változtatások lényegében nem érintik a jelenlegi településszerkezetet. A változtatási szándékok a fejlesztések differenciált, minimális közösségi konfliktus melletti, település- és tájkaraktert megőrző irányokat vázolnak. A belátható időtávú fejlesztések sem a bel-, sem a külterületen nem járnak lényeges beépítettségi változással. A két tervezett ipari terület kialakítása sem jelent alapvető változást, ezek a beépítésre szánt területek részben
24
eddig is elláttak gazdasági funkciókat (a déli terület egy része más most is hasonló trülethasznosítású, a tervezett északi pedig korábban az új Körös híd építésének volt a telephelye). c) infrastrukturális változás A települési infrastruktúra a szennyvízcsatorna hálózat bővítésével és egy helyi informatikai rendszer kiépítésével lesz teljes Az informatikai hálózat kiépítése nem veszélyeztet semmiféle helyi emléket, a szennyvízcsatorna rendszer építése veszélyeztethet belterületi régészeti lelőhelyeket, azonban a Békés megyei gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a beruházások konfliktusmentesen történnek. d) népesség, életmód, kultúra változása Köröstarcsa község településfejlesztési koncepciójában jövőjét arányos gazdaságfejlesztésben képzeli el. Életmód és társadalom változása attól függ, hogy a település mennyire lesz képes az EU tagsággal járó megváltozó gazdasági környezetben a helyét megtalálnia. Népességmegtartó ereje is jobbára e külső hatásokra adott települési szintű válasz függvénye. A demográfiai trendek lényeges megváltozására kevés az esély, de kisebb mértékű kedvező változásnak azért vannak realitásai. Amennyiben sikeres lesz a település EU tagsággal járó megváltozó körülményekhez igazodó alkalmazkodása –amelyre minden esélye megvan-, úgy az életmód és kultúra változása előnyösen érinti a település kulturális örökségének védelmét. 3. Hatáselemzés a) történeti településhálózati következmények A rendezési tervben megfogalmazott változásoknak nem várhatók történeti településhálózati következményei. b) természeti, táji hatások Várhatók a természeti környezetre és tájra vonatkozó, nem alapvető, de mindenképpen figyelmet igénylő hatások. Ezek közül kedvező a természeti környezet természetvédelmiökológiai szemléletű kezelése, a külterület differenciáltabb, strukturálisan rendezettebb fejlődése, a tájkarakter védelem lehetőségei. Nehezen becsülhető hatású a változó gazdasági körülményekre tekintettel levő, abban meglehetős szabad mozgásteret biztosító övezeti beosztás és szabályozás, amelynek célja a gyors gazdasági reagálás lehetővé tétele. Ebben rejlenek olyan kockázatok, amelyek táji, kulturális örökségi és térszerkezeti értékekre veszélyt jelenthetnek. A fejlesztési elképzeléseknek a rendezési tervben biztosított térbeli helyei, lehetőségei és szabályozási elvei az elviselhető kockázat szintjét célozták meg. Nehezen előre becsülhető természeti-táji hatásai lehetnek a 47-es út, tervezett új nyomvonalon való megépítésének, amely a települést keleti irányban kerüli el. c) a településkép feltárulásának változásai A rendezési terv keretei között prognosztizált változások várhatóan nem befolyásolják a településkép feltárulását. Ez alól csak a jelenlegi, a településen keresztül vezetett 47-es út északi, híd előtti szakasza kivétel, ahol az új híd építésekor átvágott tömb út felöli oldalán a
25
szabályozások kedvezőbb településkép-feltárulás lehetőségét teremtik meg (Észak felöl, a hídról megközelítve a település hirtelen tárul fel a gépkocsival érkezők előtt). d) régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A most rendelkezésre álló adatok számba vétele mellett az érvényes 2001. évi LXIV. (kulturális) törvény és e tárgyban született egyes rendeletek – 16/2001. (X.18.) NKÖM rendelet; 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet – vonatkozó előírásait, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalásait a kulturális örökség megmentése érdekében kiemelten s mindenben maradéktalanul szükséges betartani. Ez a már ismert lelőhelyek területén azt jelenti, hogy csak olyan, esetleg földmunkával is járó változtatásokra kerülhet sor, amely az adott régészeti lelőhelyet nem veszélyezteti, illetve amely során biztosított a régészeti örökség bármely részének előzetes vagy folyamatos megmentése (régészeti helyszíni felügyelet, próbafeltárás, megelőző feltárás), vagy a régészeti lelőhely továbbra is hozzáférhető marad. A még nem ismert, de esetlegesen a jövőben előkerülő régészeti lelőhelyek vonatkozásában ugyanakkor – a topográfia elkészültével mint említettük elsősorban sírok, temetők előkerülésére számíthatunk, illetve a legelők területén várhatók ilyenek – azt kell szem előtt tartani, hogy a váratlanul előkerülő leleteket a szabályozóknak megfelelően a helyi jegyzőnek vagy a megyei múzeumnak bejelentsék, a terület érintetlenségét a régész szakember helyszíni szemléjéig biztosítsák, s a mentőfeltárás elvégzését lehetővé tegyék. A külterületeken leginkább mezőgazdasági munkálatok folynak, amelyekkel kapcsolatban arra kell felhívni a mezőgazdasági munkát végzők figyelmét, hogy az átlagosnál mélyebb szántás, különösen pedig az altalajlazítás és az alagcsövezés a lelőhelyek rongálását eredményezik, ezért ezek kerülendők. Az olyan területeken, ahol a jelenlegi felszíni viszonyokat megváltoztató tevékenységet terveznek (pl. erdősítés, bányanyitás, halastó vagy öntözőcsatorna létesítése, stb.), amely az esetlegesen ott fekvő régészeti lelőhelyet elfedné, hozzáférhetetlenné tenné, esetleg elpusztítaná, csak olyan előkészítő munka után legyen elképzelhető, amely biztosítja az ott lévő régészeti örökség elemeinek megelőző feltárását. A belterületen ugyanakkor az építési, közműfektetési tevékenység jelent veszélyt a régészeti lelőhelyekre, leletekre. Fontos ezért, hogy különböző építési tevékenységek, különös tekintettel pedig a közműfektetési munkák során figyelmet fordítsanak az esetlegesen előkerülő régészeti korú sírokra, objektumokra, leletekre. Ezek bejelentési kötelezettség alá tartoznak, és a szemlét végző régész szakember megjelenéséig a tulajdonos, a beruházó, vagy a kivitelező biztosítani köteles a lelet vagy objektum eredeti állapotának megőrzését, dokumentálhatóságát. A településrendezési terv feladata, hogy abban kifejezésre jusson a régészeti örökség feltárásának, dokumentálhatóságának mindenkori biztosítása, védelme. A település lakóinak a fent leírt, a régészeti emlékek megmentését szolgáló korlátozások nemcsak hátrányt jelentenek, hanem hasznot is, hiszen a saját lakóhelyük múltját csak a régészeti feltárások segítségével ismerhetik meg jobban. Egy-egy előkerülő, jelentősebb lelet, vagy objektum bemutatása általában helyben is megvalósítható. Ez pedig összhangban van azokkal a térségfejlesztési törekvésekkel, alapelvekkel, amelyek szerint a turizmus fejlesztése kitörési pontja lehet egy-egy településnek.
26
e) történeti térbeli rendszerek alakulása A településrendezési terv Köröstarcsa település térbeli szerkezetét nem alakítja át. A rendezés a meglevő, történetileg kialakult térszerkezetet fejleszti. Ebbe a fejlesztési elképzelésbe illeszkedik a helyi védelemre javasolt épületek településarculat fejlesztő szerepe. A szintén történetileg kialakult külterületi térszerkezetet a strukturált, több, alternatív agrárgazdasági fejlesztési iránynak lehetőséget biztosító, tájpotencilnövelő külterületfejlesztés alapvetően nem változtatja meg. f) műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében A településen nincsenek műemléki együttesek, amelynek használati és esztétikai jelentősége a jövőben változhatna. A műemléki védelem alatt álló református templom és a hozzá kapcsolódó ill. környezetében levő, helyi védelemre javasolt épületek, és környezetük azonban a rendezési tervben azt a szerepet kapta, hogy a településközpontot karakterében megerősítse, és az épített környezet minőségének javítására serkentőleg hasson. Jelenlegi használati funkciójuk nem változik, fenntarthatóságuk gazdasági esélyei biztosítottak. g) műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei A műemléki védelem alatt álló épületek és a helyi védelemre javasolt öt épület használati funkciója várhatóan nem változik, fenntarthatóságuk gazdasági esélyei biztosítottak h) településkarakter változásának hatásai A rendezési terv a települési karaktert adottságként kezelte, nem annak változására törekszik, hanem inkább hangsúlyozására és gazdagítására. i) környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Az épített örökség műszaki állapotának romlása a környezeti terhelések hatására nem várható. A környezeti terhelések változásának elsősorban humán aspektusai valószínűsíthetők. j) folyamatok iránya, visszafordíthatósága A települési folyamatok számbavétele alapján a demográfiai és foglalkoztatási-gazdasági változások a leglényegesebbek. Ezek kedvezőtlen alakulása esetén elkerülhetetlen a környezet általános degradációjának beindulása, amelynek része az épített környezet, a táj és a kulturális értékek kedvezőtlen állapotváltozása. A terv egy reálisan várható lassú javulási folyamatot feltételezve készült, amelyben az említett degradációs jelenség elkerülhető, sőt egy szerény mértékű, de kedvező általános tendencia érvényesülhet. k) kárenyhítés lehetősége A településen nincsenek olyan kulturális örökség körébe tartozó együttesek, amelyek a kárenyhítés lehetőségének, költségének, illetve ellentételezésének külön kezelését indokolnák.
27
4. Összefoglaló Köröstarcsa településszerkezete két jól elhatárolható térszerkezeti egységre tagozódik. Az északi településrész –amely a település központját is magában foglalja- valószínűleg középkori eredetű jelentős térszerkezeti értéket képvisel. A későbbi településrész nagyjából négyzethálós alaprajzú, azonban egy 1906-os térképen lényegében már a mai településszerkezet látható. Figyelemre méltó e településszerkezet rugalmassága, hiszen az elmúlt száz év jelentős változásaival járó igencsak megváltozott elvárásoknak a mai napig meg tudott felelni. A közigazgatási területen 85 régészeti lelőhelyet tartanak számon, közöttük számos kunhalmot. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Irodája két műemléki védelem alatt álló épületet (református templom, népi lakóház) tart nyilván. Helyi védelemre hat épület javasolt. Helyi értékvédelmi területté nyilvánítása javasolt a református templom és parókia, valamint a velük szomszédos, a Kossuth tér déli térfalát alkotó földszintes épület tömbje (565 – 566 – 567 hrsz-ok). A település említett északi része pedig településszerkezeti védelemre érdemes. Tájképi védelemre érdemesek a holtágak, elsősorban a településhez kapcsolódó PaprévzugiHolt-Körös. Köröstarcsa ma is jelentős mértékben agrár jellegű település, bár jövője az ipar, feldolgozóipar fejlesztése nélkül nem képzelhető el. A rendezési terv fejlesztési főirányai: a rendezett településkép és az értékes településszerkezet és karakter megőrzése és gazdagítása, a településközpont hangsúlyosabbá tétele, a külterület-belterület kapcsolat új elemekkel való kiegészítése a település északi, északnyugati részén, strukturált, több alternatív agrárgazdasági fejlesztési iránynak lehetőséget biztosító, tájpotenciálnövelő és természetvédelmi-ökológiai szempontokat tartalmazó külterület fejlesztés. A rendezési terv hatására jellegében várhatóan nem változik a településszerkezet, a jellemző beépítési módok, és területhasználatok. A külterület területhasználati módjai változhatnak, térszerkezete valószínűleg strukturáltabb lesz, e változások azonban kulturális örökséget nem veszélyeztetnek.
28 IRODALOM, RÖVIDÍTÉSEK BmK = Kataszter térképek a Békés Megyei Levéltárban, Gyula BmT = A Békés Megyei Levéltár Térképtára, Gyula Dl. = OL Diplomatikai Levéltár Györffy 1963 = Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történelmi földrajza. I. A-Cs. Budapest, 1963. Haan 1870. = Haan Lajos: Békés vármegye hajdana II. Pest, 1870. Huszár 1822. = Hydrographia …regionis …Crisiorum … 1822. OL S 82 II. No. 39. Implom 1940. = A gyulai múzeum és könyvtár hetven éve (1868-1938). Gyula, 1940. Káldy-Nagy 1982. = Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982. Karácsonyi 1896. = Karácsonyi János: Békés vármegye története I-III. Gyula, 1896. Korbély 1916. = Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása és vízjárása. Vízügyi Közlemények 1916. 173-223. ltsz. = leltári szám MMM = Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba MNM = Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest MRT 10. = Jankovich B. Dénes – Medgyesi Pál – Nikolin Edit – Szatmári Imre – Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 10. Békés megye régészeti topográfiája IV/3. Békés és Békéscsaba környéke I–II. (Szerk.: Jankovich B. Dénes) Budapest, 1998. OL = Országos Levéltár, Budapest Palugyay 1855. = ifj. Palugyay Imre: Békés-Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírása. Pest, 1855. Pesty 1983. = Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Sajtó alá rendezte Jankovich B. Dénes. Békéscsaba, 1983. RégAd = Régészeti Adattár RK = Régészeti Kutatások Magyarországon, Budapest *** Meggyesi Tamás: Utcák és terek az alföldi kertes településekben (A munka az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Építészeti és Műemléki Főosztályának megbízásából a LAKINFORM szervezésében készült 1988ban. Kiadja a LAKINFORM BT., 89.0481 Neotyp Nyomdaipari Kisszövetkezet.) Meggyesi Tamás: Magyarország hagyományos lakókörnyezeti kultúráinak tipológiája (Készült az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából a LAKINFORM szervezésében 1986-ban.Budapest, 1986.) Sisa Béla: Békés megye műemlékei (Békéscsaba, 1980) Magyarország földrajzinév-tára II. Békés megye (Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1980) Magyarország kistájainak katasztere I. (MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1990) Közép Békési Kistérség (Ceba Kiadó, 2000) Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században / Egy táj átalakulása (Gyula, 1997) Tisza-völgyi holtágak (Szerk.: Dr. Pálfai Imre; Kiadja: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 1995) ***
29
Nyilatkozatok NYILATKOZAT Alulírott dr. Szatmári Imre, örökségvédelmi szakértő (Engedély szám.: NKÖM 2.2.2/83/2003; nyilvántartási szám.: NKÖM Sz-78/2003) ezúton nyilatkozom arról, hogy az örökségvédelmi hatástanulmányban szereplő adatok a valóságnak megfelelnek, a javasolt régészeti megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezem. Békéscsaba, 2005. február 24. Dr. Szatmári Imre PhD régész, örökségvédelmi szakértő
*** NYILATKOZAT Alulírott Papp László vezető településtervező (TT-1/04-0105/2001) nyilatkozom, hogy Köröstarcsa község településtervezési tervéhez készített örökségvédelmi hatástanulmány megfelel a vonatkozó 4/2003.(II. 20) NKÖM rendeletben előírt formai és tartalmi követelményeknek, az abban szereplő adatok hitelesek; továbbá, hogy a hatástanulmány elkészítésében örökségvédelmi szakértői engedéllyel rendelkező régész közreműködött, és hogy a hatástanulmány elkészítésére az idézett jogszabály 6. § (1) b) pontja szerinti jogosultsággal rendelkezem. A természeti, táji értékekről, tájhasználatról szóló szövegrészeket Szászné Várkonyi Adrienn okl. táj- és kertépítész-mérnök (K2-04-0220/01) készítette.
Gyula, 2006. március 22.
Papp László településtervező
