KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2015 MOL NYRT. LOGISZTIKA
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés ......................................................................................................................... 2
2.
Logisztika tevékenységének bemutatása ....................................................................... 3
3.
Környezetvédelmi teljesítmény értékelése ..................................................................... 4 3.1.
Levegőtisztaság-védelem ......................................................................................................... 4
3.2.
Vízminőség-védelem ................................................................................................................ 6
3.3.
Talaj- és talajvízvédelem .......................................................................................................... 7
3.4.
Hulladékgazdálkodás ............................................................................................................. 10
3.5.
Környezeti zaj ......................................................................................................................... 14
4.
A KIR működtetése ........................................................................................................ 14
5.
Jelentős környezeti tényezők alakulása, értékelése .................................................... 16
6.
A Logisztika környezetvédelmi céljainak teljesülése.................................................... 16
7.
A 2015. évi környezetvédelmi akciók teljesítésének értékelése .................................. 17
8.
A 2016. évi környezetvédelmi akciók meghatározása ................................................. 18
9.
A 2015. évi KIR belső auditok tapasztalatainak értékelése ......................................... 19
10.
A környezetvédelemben érdekelt felektől érkező információk áttekintése................ 19
11.
A 2015. évi környezetvédelmi nem-megfelelőségek .................................................... 20
12.
Összefoglalás ................................................................................................................. 22
1
1.
Bevezetés
A Logisztika MOL szervezet 2006. óta működtetett sikeresen Környezetközpontú Irányítási Rendszert (KIR). A KIR működtetésével fő cél a folyamatos fejlődés. Ennek megfelelően 2015 volt az első év, amikor a MOL Nyrt. Logisztika szervezet „Környezetvédelmi Jelentés”-t készített, melyben teljes körűen értékelésre került a szervezet környezetvédelmi teljesítménye. Az évenként elkészülő környezetvédelmi jelentésekben az évek óta folyó tudatos környezetvédelmi, ill. a környezetterhelés csökkentésére irányuló tevékenységünk eredményeit mutatjuk be. Működésünk során folyamatosan törekszünk a környezetterhelő anyagok kibocsátásának csökkentésére, és – számos beruházást megvalósítva – biztosítjuk a jogszabályi előírásoknak való megfelelést. Mindezek mellet a múltbeli tevékenységünkből származó talaj-, és talajvízszennyezések felszámolását folyamatosan végezzük. A jelentés környezeti elemenként tartalmazza az elért környezeti eredményeket, valamint a megvalósított projekteket és akciókat, melyeknek köszönhetően évről évre csökkent a Logisztika szervezet által okozott környezetterhelés, ezzel biztosítva a jogszabályi megfelelést is. A környezetvédelmi jelentés készítésével a Logisztika szervezet a környezet védelme, a környezetterhelés csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit kívánja évről évre számba venni és értékelni. Az első, 2015. évben elkészített környezetvédelmi jelentésünket minden belső és külső érintett fél számára elérhetővé tettük. Közétettük belső hálózaton, illetve a MOL Nyrt. honlapjára is felkerült, valamint angol nyelven a MOL Csoport honlapján is elérhető.
Készítette: FF és EBK MOL szervezet
Jóváhagyta:
Zsinkó Tibor DS Logisztika MOL vezető
Százhalombatta, 2016. május 15.
2
2.
Logisztika tevékenységének bemutatása
A MOL Nyrt-n belül a Logisztika szervezet felel a termékértékesítéshez kapcsolódó teljes körű disztribúció megszervezéséért, a termelő üzemek alapanyaggal-, és félkész termékkel történő ellátásáért összhangban az elfogadott stratégiai- és üzleti tervvel. A Logisztika végzi az üzemanyagok telepi tárolását, ide értve az állami készletek stratégiai tárolását is, működteti az elsődleges és másodlagos szállítással összefüggő folyamatokat minden szállítási módban (csővezeték; uszály; vasút és közút). A szervezet legfontosabb dimenziói: évente megmozgatott mennyiség 21-22 millió tonna, létszám 750 fő, bruttó eszköz érték 146 mrd Ft, veszélyes üzemek száma több, mint 20, 2200 km vezetékhálózat, vasúti kocsik száma több, mint 1800, rendelkezésre álló 1 725 000 m3-estároló kapacitás. A Logisztika MOL felelős a tárolt termékek mennyiségének és minőségének megőrzéséért a teljes ellátási folyamatban. Az ellátási folyamat logisztikai feladatai: • • • • • • • • •
A finomítói alapanyag ellátás biztosítása érdekében a kőolaj távvezetékek üzemeltetése, a kőolaj szállítási feladatok ütemezett végrehajtása. A finomítókban gyártott félkész- és késztermékek mennyiségi és minőségi átvétele-átadása, nyilvántartása, elszámolása, szállítása csővezetéken, vasúton, közúton és uszályon. Cseppfolyós gáztermékek mennyiségi és minőségi átvétele termelésből, feldolgozásból, az átvett gáztermékek tárolása valamint kiszállítása közúton, vasúton és csővezetéken. A Logisztika telepeinek hatékony működtetése az üzemeltetési feladatok irányítása, tárolási és a vevő kiszolgálási feladatok ellátása. Optimális üzemanyag készletek biztosítása a MOL Nyrt. töltőállomásain. A logisztikai rendszer üzemfenntartási feladatainak optimális megvalósítása a műszaki biztonság és a megtérülési követelmények alapján. A logisztikai termékkészletek nyilvántartása a jövedéki törvény előírásainak megfelelően, vámügyeinek intézése. Az állami készletek tárolása, kezelése. Az egységes logisztikai rendszer működési feltételeinek kialakítása.
Logisztika főbb telephelyei: • • • • • • • • • • •
Csepel Hajdúszoboszló Komárom Pécs Tiszaújváros Százhalombatta Csurgó Fényeslitke Zalaegerszeg Szajol Algyő
3
3.
Környezetvédelmi teljesítmény értékelése
3.1. Levegőtisztaság-védelem A Logisztika területén működő pontforrások (levegőterhelést okozó légszennyező forrás) érvényes, a környezetvédelmi felügyelőségek által kibocsátott pontforrás működési engedéllyel rendelkeznek. A kibocsátó forrásokra vonatkozó éves jelentések határidőre elkészültek és benyújtásra kerültek a környezetvédelmi hatóságokhoz. A pontforrások kibocsátási határértékeknek való megfelelését mérésekkel ellenőrizzük a működési engedélyekben előírt gyakorisággal. 2015-ben határérték feletti mérés nem volt a Logisztika területén. A Logisztika tevékenysége során a légszennyező anyagok közül a VOC (Illékony Szerves Vegyületek) kibocsátás a legmeghatározóbb. VOC kibocsátás az alábbi tevékenységekből származik:
•
Töltési folyamatok során a gőzvisszanyerő rendszerekből (VRU) kibocsátott VOC. A kibocsátott VOC mennyiségét mérés útján határozzuk meg.
•
A tárolási folyamatokból származó VOC kibocsátás, mennyiségileg ez a legmeghatározóbb. A tárolás során kibocsátott VOC mennyiségét Tanks 4.0 szoftver segítségével határozzuk meg, melynek alapja a tartályok kialakítása és az éves tartályforgalom.
•
A technológiai rendszerek tömítetlenségéből (karimák, tömítések, stb.) származó fugitív (szivárgásos) VOC emisszió a legkisebb részt teszi ki a teljes logisztikai VOC kibocsátásból. A fugitív emisszió meghatározását az LDAR (Leak Detection and Repair) program segítségével végezzük.
4
2015-ben, befejezve a 2014-ben elindított mérési programot, Algyő E10 tartályparkban és a Gáztermék tisztító üzemegységben is elvégeztük az LDAR program szerint VOC mérést. Ezzel teljes körűen felmérésre került a Logisztika tevékenységéből származó fugitív VOC kibocsátás. A következő ábra mutatja a Logisztika szervezet 2015. évi tevékenységére vonatkozóan a teljes VOC kibocsátást, illetve a kibocsátott VOC mennyiségét az egyes tevékenységek szerinti bontásban.
2015. év a második év amikor elkészítettük a Logisztika szervezet VOC leltárát, az adatok szerint nincs változás az egyes tevékenységek közötti megoszlásban, továbbra is a tárolásból származik a legnagyobb VOC kibocsátás. A benzintároló-tartályok mindegyike belső-úszótetős konstrukció, mely hosszú távon kielégíti az emissziós követelményeket. Mindhárom területen a kibocsátott VOC mennyiségét csökkenteni tudjuk a rendszerek megfelelő üzemeltetésével, a rendszeres karbantartással, illetve a berendezések megfelelő műszaki állapotban tartásával. Energiafelhasználás és ezáltal a kibocsátott CO2 mennyiségének csökkentését egyik fő kihívásunknak tartjuk a tevékenységünk során. 2012 óta módszeresen vizsgáljuk a folyamatainkhoz tartozó energia felhasználásokat, az ezeket befolyásoló tényezőket és keressük azon alternatívákat, amellyel csökkenést érhetünk el. Mindennapi munkánk folyamán célul tűztük ki a folyamatos és fenntartható energia felhasználás csökkentését. Ennek elérése érdekében eddig 32 energia teljesítmény mutatót alakítottunk ki, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a tevékenységünkhöz tartozó energia felhasználást.
Programok, projektek •
Fényeslitke szivattyúállomás technológiai rendszereinek fűtését ellátó hagyományos égésterű 2 db gázkazánt kondenzációs kazánokra cseréltük, így jelentősen csökkentve a környezetbe kikerülő légszennyező anyagok mennyiségét. 5
• •
•
•
•
•
Fényeslitkei szivattyúállomás 20001-es tartály felújítása során az úszótetőbe beépített új zárszerkezet mérsékli a levegőbe jutó szerves gázok, gőzök mennyiségét. PBTT Algyő Töltő-lefejtőn a korábban nyitott pentán mintavételezés zárttá tételét környezetvédelmi és biztonságtechnikai szempontok indokolták Az átalakítással a mintavételezés során a rendszerben lévő és onnét átöblítésre kerülő, bizonytalan összetételű pentán folyadék teljes mennyisége egy gyűjtőedénybe vezethető, melyből szintén zárt rendszerben áttárolható, visszavezethető a technológiába. A megvalósított projekt eredményeként az eddigi mintázás során a csatorna rendszeren és tisztító műtárgyon keresztül kiengedett nyitott rendszerű pentán mintavételezés megszűnt, ezáltal nagymértékben csökkent a telep környezet terhelése. A Logisztika 1350 km nagynyomású termék és 800 km kőolajvezetéket üzemeltet Magyarországon. A DRA (Drag Reducing Agent/Súrlódáscsökkentő adalék) alkalmazása 3 éves múltra tekint vissza. Leegyszerűsítve a súrlódáscsökkentő adalékok hatásmechanizmusát a DRA „kisimítja” a csőben turbulens áramlást, csökkenti az energiaveszteséget a szállítás során. A DRA alkalmazásának kettős előnye van: rugalmas kapacitásnövelés (35-40 %-ig) beruházási költség nélkül, illetve azonos szállítási teljesítmény biztosítása alacsonyabb villamos energia felhasználásával. Egyes vezetékszakaszokon rendszeresen alkalmazzuk a DRA-t, ennek következtében 2015-ben 49,4 MHUF nettó költségcsökkentést értünk el. Az Adria szivattyúállomáson és a százhalombattai vasúti kocsi tisztítón megvalósított technológiai átalakításokkal összesen 7600GJ/év gőzfelhasználás csökkenést értünk el, ami 455 t/év CO2 kibocsátás csökkenést is jelent. Szintén az Adria szivattyúállomáson végrehajtott feladat optimalizálás összesen 3000 MWh/év villamos energia felhasználás és 915 t/év CO2 kibocsátás csökkentést eredményezett. Komárom telepi gázkazánok szabályozásával, illetve Szajol telepi elektromos kísérő fűtés kialakításával 240 GJ/év földgáz felhasználás és 15 t/év CO2 kibocsátás csökkenést értünk el.
3.2. Vízminőség-védelem A Logisztika telephelyek érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. A szükséges Vízminőség-védelmi éves (VÉL) bejelentések határidőre elkészültek és benyújtásra kerültek a hatósághoz. Az önellenőrzésre kötelezett telephelyek az engedélyükben meghatározottak szerint végzik a kibocsátott szennyvizekre vonatkozó ellenőrző vizsgálatokat. A szennyvíztisztítók hatékonyság javítása és a szennyvíz rendszer átalakítása folyamatban van az alábbi telephelyeken, az átalakításokkal biztosítani tudjuk a szennyvíztisztítók optimális terhelését, illetve a megfelelő szennyvízkezelést. • Székesfehérváron a tisztított csapadék, illetve kármentesítési víz átkötése közcsatornáról élővízi befogadóra, • Pécsi telepen a feltételesen olajmentes csapadékvíz leválasztása az olajos csatornarendszerről, ezzel jelentősen csökkentve a szennyvíztisztító fizikai terhelését és biztosítva a tisztító hatékony működését. Illetve a tűzi víznek az összegyűjtött tiszta csapadékvízzel történő pótlása is jelentősen csökkenti a telep friss víz felhasználását. • Csepel telepen a szennyvíztisztító rendszer fejlesztésére tanulmány készült, melynek célja a tisztító megfelelő tisztítási hatásfokának elérése. 6
• Fényeslitke szivattyúállomáson megvalósul a szennyvíztisztító teljes körű felújítása és intenzifikálása. Tárolótereinken található tartályok műszaki kialakítása teljes mértékben megfelel a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak így biztosítva környezetünk teljes körű védelmét, kizárva az esetleges talaj-, talajvízszennyezéseket. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében tartályainkat túltöltésvédelmi rendszerrel láttuk el. Számos tartályudvarunk betonozott benzin-, és olajálló HDPE fóliaréteggel szigetelt. Az állóhengeres tartályok mindegyike kettős fenékkel ellátott, így a tartályudvarral együtt ezeken gyakorlatilag három szintű védelem akadályozza meg a környezeti károkozást. Ezen felül a tartályudvarok kettős tolózárral folyamatosan zártak, leeresztésük a telepi víztisztítókon keresztül történik.
Programok, projektek •
•
Fényeslitke szivattyúállomáson a keletkező olajos szennyvíz és csapadékvíz tisztítását szolgáló szennyvíztisztító mű korszerűsítése érdekében műszaki tervezés és engedélyeztetés történt meg 2015-ben. A vízjogi létesítési engedély a rendelkezésünkre áll, a megvalósítás 2016-ban kezdődik. Pécs telepen 2015-ben megtervezésre került a csapadékrendszer szétválasztása, melynek eredményeképpen lényegesen csökkenni fog a tisztítandó víz mennyisége. Ez közvetlenül szennyvíz, környezetterhelési, villamos energiadíj csökkenést, kisebb vegyszerfelhasználást eredményez. Ezen felül tehermentesíti az amúgy is túlterhelt befogadó hálózatot és hozzájárul a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez.
3.3. Talaj- és talajvízvédelem A Logisztika kiemelt környezetvédelmi céljai között szerepel a múltbeli tevékenységekből származó szennyezettségek felszámolása. Folyamatosan zajlik a kármentesítési projekt (CAKK), melynek működése során a hatósági határozatokban előírtak teljesítése érdekében rendszeresen felülvizsgáljuk a projekt műszaki tartalmát, és ennek megfelelően tervezzük a szükséges pénzügyi forrásokat.
7
Logisztika felelősségi körbe tartozó kármentesítést a 2015-ös évben 11 működő logisztikai telepen, 38 bezárt telepen, 26 vezetéksérüléses (4 kőolajvezeték, 22 termékvezeték) kárhelyen, összesen 75 helyszínen végeztünk. A kármentesítési tevékenység folyamata jellemző szakaszokra tagolható (zárójelben a Logisztika kármentesítési program keretében, 2015-ös év során folyamatban lévő szakaszok száma): • Tényfeltárás (10 db): A kármentesítés felderítő, illetve részletes vizsgálatokból álló első szakasza. Célja a szennyezettség lehatárolása, szennyezőanyagok mennyiségének becslése (talajban, talajvízben), a szennyezettség humán-egészségügyi és környezeti kockázatainak felmérése, ennek alapján javaslattétel a további intézkedésekre. • Műszaki beavatkozás tervezése (8db). • Műszaki beavatkozás (23 db): A kármentesítés második szakasza, melynek során a tényfeltárás alapján elkészített műszaki beavatkozási tervnek megfelelően elvégzésre kerül a kármentesítési tevékenység. • Monitoring (kizárólag monitoring tevékenység: 48 db): talaj-, illetve talajvíz-mintavételek a szennyezettség nyomon követésének céljából olyan esetben, amikor a szennyezettség kockázatainak alapján aktív beavatkozás nem indokolt. A környezettudatos viselkedés jegyében a kármentesítési feladatok teljesítése mellett kiemelt hangsúlyt helyezünk a megelőzésre. A megelőzés jegyében a következő két feladat emelhető ki: • A tartály felújítási projekt keretében folyamatban van a kőolajtároló tartályok dupla fenekűvé alakítása, mely jelentősen hozzájárul a talaj és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzéséhez. 2015-ben az Adria tartályparkban, illetve Fényeslitkén történt meg egy-egy tartály átalakítása. A projekt 2018-ig történő megvalósulásával a Logisztika területén teljes körűen biztosított lesz a környezetvédelmi jogszabályi megfelelés a tartályok műszaki kialakítására vonatkozóan. • Jelentős azoknak a helyszíneknek a száma, ahol illegális vezeték megfúrások miatt folyik kármentesítés. A hosszú és költséges kármentesítési feladatok elkerülése érdekében a kárelhárítási feladatokba már a káresemény bekövetkezésekor környezetvédelmi szakértő cég kerül bevonásra. A környezeti kárelhárítás sikerességét a gyorsaság és a szakértelem befolyásolja. 2015-ben Ercsinél történt termékvezeték megfúrás, illetve Kiskunhalasi kőolajvezetéken keletkezett korróziós lyuk, mely helyszíneken a kárelhárítási feladatok teljes körűen megvalósultak, így további kármentesítési feladatokat nem írt elő az illetékes hatóság. Az ez irányú törekvések – a környezetvédelem szélesebb spektrumához hasonlóan – alapvetően két csoportra oszthatók a felszín alatti közeg védelmének területén is. Ezek a megelőzés, illetve a (különböző okokból) kialakult szennyezettségek kezelése: a környezeti és humán-egészségügyi kockázatok azonosítása, kezelése, felszín alatti szennyezettség felszámolása, a szennyezéssel érintett területek rekultivációja. Logisztika felszín alatti szennyezettségek kialakulásának megelőzését célzó tevékenység A csővezeték szivárgások elfolyások elődleges oka hosszú éveken keresztül a vezetékek korróziós elhasználódása volt. Ezt a világon mindenütt a mind fejlettebbé váló vezeték diagnosztika módszerek 8
(a különböző elveken működő intelligens görényezés) kiküszöbölték. Összhangban a nemzetközi gyakorlattal a MOL is 5 évente végezteti el ezeket a vizsgálatokat ugyanazon vezetékszakaszokon. Az utóbbi években azonban az illegális vezeték megfúrások vették át a vezető szerepet a szivárgások kiváltó okaként nem csak nálunk, hanem Nyugat-Európában is. A MOL a 90-es évek végén egy addig máshol még nem használt, részben saját fejlesztésű szivárgásérzékelővel tudott gátat vetni az akkor rohamosan terjedő beavatkozási kísérleteknek. Az első rendszer kiszolgálta az idejét, javítása már nem volt lehetséges, ezért 2 éve egy teljesen új rendszer implementálását kezdtük meg, modulszerűen felépítve. 2015-ben megkezdtük a szivárgás érzékelő modul implementálását is. Az új rendszer is a nyomáshullámok érzékelésén alapul, de az eddiginél több helyen építettünk be a jelenleg hozzáférhető legérzékenyebb nyomásérzékelőket. Természetesen megújul az adattovábbítás (gyorsabb és megbízhatóbb lesz), valamint az értékelő software is. Gyakorlatilag ezzel a technikával elérhető legérzékenyebb szintig (zajhatásig) leszünk képesek érzékelni az eltéréseket, mind statikus, mind szállítási módban minőségi javulást elérve a beavatkozások hatékonyságában. Az elmúlt 20 év alatt műszaki meghibásodás miatti környezetkárosítás nem történt, az üzemelést felügyelő irányítástechnikai rendszernek köszönhetően az évi 2-3 vezetékmegfúrás környezetkárosító hatása is csekély. A hazai termék-távvezetékes üzemeltetési gyakorlatban természeti okokra visszavezethető vezeték meghibásodás nem fordult elő. Logisztika felelősségi körében folytatott kármentesítési tevékenység: A kármentesítés olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszín alatti víz és földtani közeg károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására irányul. A Logisztika kármentesítési tevékenységét a mindenkori vonatkozó jogszabályok, illetve MOL belső operatív szabályzata szabályozzák. A 2015. év egy-egy jelentősebb eredménye, jellemző mérőszáma: A 2015. év során az aktív fölözéses helyszíneken több mint 137 ezer liter szénhidrogén került eltávolításra a felszín alatti közegből. Az Ópusztaszer térségében történt vezetéksérülés következtében kialakult felszín alatti szennyezettség kármentesítése 2015-ben lezárásra került, a kármentesítés létesítményeinek felszámolása megtörtént. Ugyancsak 2015-ben végezhettük el a sikeres kármentesítésnek köszönhetően a Környe térségében történt vezetéksérülés kármentesítési monitoring kútjainak felszámolását, eltömedékelését. A Vértessomlónál folytatott aktív beavatkozás eredményeképpen a szennyezettség kockázatai a továbbiakban kármentesítési utómonitoring keretében kezelhetőek, az aktív beavatkozás szakasza lezárásra került. A 2013-ban, Tác és Ercsi térségében történt illegális vezetékmegfúrások következtében kialakult felszín alatti szennyezettségek részletes tényfeltárása megtörtént, az illetékes hatóság részére benyújtott záródokumentációk jelenleg elbírálás alatt állnak.
9
2015-ös év során Salgótarján bezárt telep környezetében kiépült egy vízáteresztő reaktív résfal. A perlites-tőzeges töltetű résfalban kiépített injektáló pontok segítségével bejutatott tápanyagok hatására a résfalon áthaladó szennyezett talajvíz minőségében javulás következik be, mielőtt a talajvíz elérné a Tarján-patakot. Jelenleg a kiépített rendszer próbaüzeme van folyamatban. A kiépítés során 326,7 t szennyezett föld került elszállításra, kezelésre.
Programok, projektek •
A Szajoli szivattyúállomáson megvalósult a szloprendszer felszínre hozatala, mellyel biztosított az esetleges szivárgások, elfolyások ellenőrizhetősége. A szzoprendszer eddig a betontálcák alatt volt kialakítva, a projekt megvalósításával jelentős környezetszennyezés megelőzése volt a legfőbb cél, különös tekintettel arra, hogy a Tisza folyó egy holtága kb. 50 m-re található a szivattyúállomástól. Ezzel egy potenciális veszélyforrást szűntettünk meg.
•
Fényeslitkei szivattyúállomáson a talaj és a felszín alatti vizek védelme érdekében a 20001-es jelű külső úszótetős, állóhengeres kőolaj tároló tartály felújítása során kettős fenék kialakítása történt, ahol a kettős fenék között un. vákuumromlásos módszeren alapuló szivárgásfigyelő rendszer beépítésére került sor.
3.4. Hulladékgazdálkodás A Logisztika működése során törekszünk a termelődő veszélyes hulladékok minimalizálására, a gyűjtés, ártalmatlanítás során pedig a jogszabályi előírások betartására. A 309/2014. (XII.11.) sz. „A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről” szóló kormányrendelet értelmében a nem veszélyes és a veszélyes hulladékokat a MOL Nyrt. teljes területén működő „EBKINFO” információs rendszerben tartjuk nyilván. A rendszer 2002-ben került bevezetésre, ezért elkerülhetetlen egy újabb és korszerűbb rendszer bevezetése, mely 2016-ban fog megvalósulni.
10
A létesítmények területén folyó tevékenységeket a MOL csoport hulladék politikájával összhangban, a hulladékgazdálkodási hierarchia („4 R”) figyelembe vételével végezzük. A hulladékgazdálkodási tevékenységeinket úgy tervezzük és hajtjuk végre, hogy annak a lehető legkisebb hatása legyen a környezetre, csökkentve a környezet igénybevételét, biztosítsa a hulladék keletkezés megelőzését, csökkentse a keletkező hulladékok mennyiségét és veszélyességét (Reduce), biztosítsa a hulladékok újrafelhasználását/újrafeldolgozását (Reuse/Recycle) és/vagy a hulladékok környezetbe történő biztonságos elhelyezését (Responsible disposal). Ennek megvalósítása érdekében az alábbi szempontok szerint végezzük hulladékgazdálkodási tevékenységünket: • Szelektív gyűjtést valósítunk meg a hulladékok veszélyességének, a rendelkezésre álló szabad területeknek, gyűjtő edényzeteknek és a termelő és az ártalmatlanító technológiák figyelembevételével. • Külön gyűjtjük a veszélyes és a nem veszélyes hulladékokat. • Megakadályozzuk, hogy a hulladékok szétszóródjanak, elcsöpögjenek, egészségkárosító hatás, tűz- és robbanásveszély alakuljon ki a gyűjtés során. • A finomítói területeken keletkező égethető hulladékok esetében előnyben részesítjük a MOL tulajdonban lévő hulladékégetőkben történő égetést, amely során a hulladékok energetikai hasznosítása valósul meg. • A munkatársaink folyamatos képzéséről gondoskodunk, külön kiemelve az adott létesítmény tevékenysége során keletkező hulladékok kezelésével összefüggő információkat, helyi specialitásokat. • A veszélyes hulladékokkal való tevékenységek végzése során szigorúan betartjuk a munkavédelmi, egészségvédelmi, biztonságtechnikai előírásokat. A Logisztika működési területen megközelítőleg 100 db munkahelyi és 9 db üzemi gyűjtőhely található. A jelenleg működő gyűjtőhelyek a korábbi veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet alapján kerültek kialakításra. A jogszabályi változások következtében hatályba lépett az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet, amelybe átültették a munkahelyi- és üzemi gyűjtőhelyek kialakításának és üzemeltetésének követelményeit, azonban új követelményeket is megfogalmaztak. Üzemi gyűjtő kialakításának legfontosabb feltételei: • Veszélyes hulladék esetén egységes, egybefüggő, vízzáró, szilárd, kémiailag ellenálló burkolat kialakítása szükséges. • Csurgalék- és csapadékvíz elvezetéséről, gyűjtéséről, kezeléséről gondoskodni kell. • Gyűjtés elkülönítetten (típus, fajta, jelleg) kell végezni, gyűjtőedényt, konténert feliratozni kell. • Üzemeltetési szabályzatot kell készíteni, melyet a hatósággal jóvá kell hagyatni. • A hulladékról naprakész üzemnaplót kell vezetni.
11
Munkahelyi gyűjtő kialakításának legfontosabb feltételei: • Önálló helyiség, ha nem önálló helyiség, vonal felfestése vagy kerítés alkalmazása szükséges. • Egy telephelyen belül több gyűjtőhely alkalmazása esetén, táblával kell azonosítani az egyes gyűjtőhelyeket. • Gyűjtés elkülönítetten (típus, fajta, jelleg) kell végezni, gyűjtőedényt, konténert feliratozni kell.
Korábbi jogszabályi előírások szerint kialakított Fényeslitkei üzemi gyűjtőhely Az új jogszabályi megfelelés érdekében projektet indítottunk. 2015 ősszel minden telephelyen felmérésre kerültek az üzemi hulladékgyűjtőink, így a felmérés alapján összeállított részletes műszaki tartalom alapján a projekt megvalósulhat 2016-ban, így biztosítva a teljes jogszabályi megfelelést a hulladéktárolók kialakításában. A Logisztika működési területén 2015-ben keletkezett hulladékok mennyisége:
A Logisztika telephelyek területén 2015-ben képződött veszélyes- és nem veszélyes hulladékok mennyiségét, illetve azok kezelési módját a 2015. évi hulladék bevallásunk alapján a következő táblázat tartalmazza.
Hulladék típus
Veszélyes hulladék
Nem veszélyes hulladék Lerakott/lerakóba kerülő hulladék Újrahasznosított hulladék Komposztált hulladék Elégetett hulladék
Leírás Jogszabályi előírásoknak megfelelően olyan hulladékok, melyek összetevőik kapcsán veszélyes hulladéknak minősülnek Jogszabályi előírásoknak megfelelően olyan hulladékok, melyek nem tartalmaznak veszélyes összetevőket
Mennyiség (tonna)
5105
1810
D' kezelési kóddal történő kezelés
1465
R' kezelési kóddal történő újrahasznosítás Hulladék mennyisége, amely komposztálásra került Égetés vagy tüzelőanyagként történő felhasználás
5450 1087 504
12
Új Hulladékkezelés Monitorozó Rendszer 2015. évben a MOL Nyrt. Környezetvédelmi szervezetének kezdeményezésére projekt indult egy új, korszerű és minden jogszabályi követelményt kielégítő hulladékkezelés monitorozó rendszer kifejlesztésére. A projekt célja: • Egységes rendszerben történő nyilvántartás MOL Nyrt. szinten, • Auditálhatóság, • Teljes körű riportálási lehetőség biztosítása, • A MOL magyarországi telephelyein keletkező hulladékok nyomon követése, • Minden a MOL-ban keletkező hulladékfajta pontos naprakész nyilvántartása, • Minden MOL-ban végzett tevékenység eredményeként keletkező hulladék nyomon követése, • Bevallási kötelezettség teljesítése a MOL összes magyarországi telephelyére vonatkozóan, • Keletkezések, szállítások, kezelések, begyűjtések adminisztrációja, • A kiszállításokhoz tartozó szállítójegyek, ADR fuvarlevél elkészítésének támogatása, Az hulladék monitoring bevezetése 2016. júliusában várható az éles teszteléseket követően.
Programok, fejlesztések: •
Fényeslitkei szivattyúállomáson a 20001-es jelű kőolaj tároló tartály felújítási munkája előtt a tartály tisztítása zárt technológia alkalmazásával valósult meg, amelynek során a tartályfenék iszapból megtörtént a kőolaj kinyerése és áttárolása, ezzel lényegesen csökkentve a hulladékkezelésre szoruló tartályfenék iszap mennyiségét.
•
Dombóvár bezárt bázistelep bontása során a beton alaptestek kiemelésre, őrlésre kerültek, majd az őrölt beton építőipari minősítést követően a térségben került hasznosításra. Ily módon nem csak a fém hulladék, hanem 1695 m3 beton is hasznosításra került. A bontás során nem csak a felszíni technológiák és tartályok, hanem a földben lévő vezetékek is kiemelésre kerültek. A bontás során elvárás volt a „zöld”, környezettudatos szemlélet és ennek megfelelő kivitelezési gyakorlat, aminek köszönhetően a telepen a tankautó töltő közvetlen közelében, az adalékos rendszer mellett lévő hatalmas, öreg platán fák, illetve futó tuják nem estek áldozatul a kivitelezésnek.
13
3.5. Környezeti zaj A Logisztika telephelyeire vonatkozóan projekt keretében 2010. és 2011. között elkészültek a létesítmények környezeti zaj kibocsátásának felmérései, illetve zajtérképei. Az elkészített dokumentációk alapján Komárom telep rendelkezik érvényes zajkibocsátási határértékekkel. Komárom telep esetében maradéktalanul megfelelünk az engedélyben előírt határértékeknek. Szajol telep vonatkozásában 2015-ben teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot kezdeményeztünk a telep környezetvédelmi működési engedélyének megszerzése céljából. Ennek keretében a telephelyet érintő számos környezetvédelmi jellegű engedély - 3 db pontforrás üzemelési engedély, két hulladékkezelési engedély, - összevonásra kerül a környezetvédelmi engedélyben, ezzel biztosítva a könnyebb áttekinthetőséget, illetve határidők nyomon követhetőségét. A felülvizsgálat során fény derült rá, hogy a távvezetéki szállítás szivattyúinak zajkibocsátása a korább zajvédelmi fal megépítése ellenére is környezeti zaj határérték túllépést okoznak, ezért a jogszabályi megfelelés, illetve a környezetvédelmi engedély megszerzése érdekében zajvédelmi intézkedési terv készül, mely a hatósági elfogadást követően megvalósításra kerül. A felülvizsgálati folyamat lezárását követően Szajol telepre zajkibocsátási határértékek kerülnek meghatározásra. A pécsi telep lakott terület felé történő zajkibocsátásának csökkentése érdekében a telepi kerítés mentén fákat telepítettünk, illetve a telephelyen belül mozgó tankautók forgalmát is átszerveztük.
4.
A KIR működtetése
A szervezet vezetése a környezetvédelem ügyét kiemelten kezeli, ezért 2006. évben az ISO 9001:2008 Minőségirányítási rendszerek, Követelmények és az OHSAS 18001:2007 A munkahelyi egészségvédelem és biztonságirányítási rendszer szabványokkal integráltan ISO 14001:2004 szabvány szerint tanúsított Környezetközpontú irányítási rendszert vezetett be. A Logisztika MOL elkötelezett környezetközpontú irányítási rendszere (továbbiakban KIR) és környezetvédelmi teljesítményének folyamatos fejlesztése mellett, aminek kinyilvánítására megfogalmazta az alapelveit és kötelezettség vállalásait tartalmazó környezetvédelmi politikáját (címe Vezetői Nyilatkozat). A politikában foglaltak elfogadását a szervezet minden munkavállalójától és partnerétől elvárja. A Logisztika MOL környezetközpontú irányítási rendszerének célja a folyamatos fejlődés! A környezetvédelmi teljesítmény és a KIR fejlesztése érdekében a szervezet vezetése a politikában foglaltak alapján célokat, elérésük érdekében közép- és rövidtávú programokat határoz meg. A célok és programok teljesítését folyamatosan nyomon követjük. A környezeti teljesítményünket folyamatosan nyomon követjük. A KIR részeként rendszeresen értékelésre kerülnek mindazon fennálló és lehetséges környezeti hatások és tényezők, amelyek a szervezet tevékenységeihez és termékeihez kapcsolódhatnak, beleértve az öröklött szennyezéseket is. A tényezőket dokumentált eljárásban meghatározott módon rendszeres időközönként felülvizsgáljuk és értékeljük. A szervezet vezetése elkötelezett a jogszabályi kötelezettségeket maradéktalanul kielégítő működés mellett, aminek alapjaként folyamatosan azonosítjuk a szervezet tevékenyégére követelményeket tartalmazó jogszabályokat, rendeleteket, és egyéb külső elvárásokat.
14
A KIR-ben meghatározott elveink és elvárásaink megismerését és elsajátítását, minden kollégára és minden, a szervezet telephelyein munkát végző partnerünkre kiterjedő rendszeres környezetvédelmi oktatásokkal biztosítjuk. KIR folyamataink működését minden telephelyünkre és folyamatunkra kiterjedő belső audit rendszerrel mérjük. Az auditok során feltárt eltérések helyesbítésére, illetve ismételt előfordulásának megakadályozására minden esetben intézkedést határozunk meg és annak teljesülését ellenőrizzük. A belső auditok eredményeit a szervezet vezetése rendszeresen értékeli, illetve felhasználjuk a képzéseink fejlesztésére. A Logisztika MOL KIR megfelelő működését talán semmi sem bizonyítja jobban, hogy rendszer 2015. évi külső felülvizsgálatán az SGS Hungária Kft. munkatársai nem-megfelelőséget nem regisztráltak. A rendszer működésének hatékonyságának érdekében 2015. augusztus végétől minden kolléga számára elérhető a Logisztika EBK új MOS oldala, melyen minden szükséges EBK jellegű és irányítási rendszerekre vonatkozó információ napra készen megtalálható. Főbb témakörök: • kockázatértékelések, mérési adatok, információk szakterületi bontásban, • EBK hírlevél és oktatási anyagok, • irányítási rendszerre, auditokra vonatkozó adatok, célkitűzések, akciók, • engedélyregiszter, jogszabályregiszter, • környezeti tényezők azonosítása és értékelése, jelentős környezeti tényezők listája, • akciótervek. Az oldal létrehozásának az volt a legfőbb célja, hogy gyorsan és könnyen elérhető módon jussanak hozzá kollégáink a napi munkájuk során szükséges EBK jellegű dokumentumokhoz és információkhoz, melyekre pl. egy hatósági ellenőrzés vagy audit alkalmával szükségük lehet.
15
5.
Jelentős környezeti tényezők alakulása, értékelése
A környezeti tényezők a Logisztika tevékenységének és termékeinek olyan elemei, amelyek kölcsönhatásba kerülhetnek a környezettel. Jelentős az a környezeti tényező, amelynek környezeti hatása jelentős, vagy azzá válhat. Környezetvédelmi eljárásainknak megfelelően rendszeresen felmérjük tevékenységünk környezeti tényezőit, és azok hatását folyamatosan értékeljük. A felmérés és értékelés során azonosított jelentős környezeti tényezők alapján feladatokat és projekteket határozunk meg, azonban egyes környezeti tényezők hatásának csökkentése érdekében új folyamat bevezetése szükséges. A fényeslitkei szennyvíztisztító esetében projektet indítottunk a rendszer átalakítására és intezifikálására, annak érdekében, hogy folyamatosan biztosítani tudjuk a szennyvíztisztítás megfelelő hatékonyságát, illetve hogy semmilyen körülmények között se fordulhasson elő határérték túllépés. Hasonló módos szintén átalakítjuk a pécsi telep szennyvízkezelési rendszerét, melynek keretében a technológiai területen összegyűjtött tiszta csapadékvíz leválasztásra kerül a rendszerről, ezzel csökkentve a szennyvíztisztító terhelését és így biztosítva a mindenkori határértéknek történő megfelelést. Kiemelten foglalkozunk a szivattyúink üzemelése során keletkező zajterheléssel is, így projektet indítunk a szajoli szivattyúállomás zajkibocsátásának csökkentése érdekében, hogy minden időpillanatban határértéknek megfelelő legyen a tevékenységünk által okozott zajterhelés. Tevékenységünk során az üzemanyagok tárolásából származik a legnagyobb mértékű levegőbe történő szén-hidrogén kibocsátás. Annak érdekében, hogy ezt a környezeti hatást minimalizáljuk, körültekintően végezzük a tárolási műveleteket, és nagy hangsúlyt helyezünk a karbantartási folyamatainkra. Esetleges szén-hidrogén elfolyás esetén a kárelhárítási folyamatba azonnal környezetvédelmi szakértő cég kerül bevonásra, aki szakszerű irányítja a környezetvédelmi kárelhárítási feladatokat, így biztosítjuk, hogy semmilyen szennyeződés nem marad a környezetben. A fentiek értelmében környezetvédelmi céljaink és programjaink meghatározása során minden évben a meghatározott jelentős környezeti tényezőket vesszük figyelembe.
6.
A Logisztika környezetvédelmi céljainak teljesülése
2015. évben a környezetvédelem iránti elkötelezettség környezetvédelmi céljainkat a 2015-2020. évekre: • • • • •
szellemében
fogalmaztuk
meg
A Logisztika működése által okozott légszennyező anyag kibocsátás csökkentése (VOC). A Logisztika működése során kibocsátott szennyvizek által okozott környezetterhelés csökkentése, szennyvíztisztítók biztonságos működésének biztosítása. A Logisztika múltbeli tevékenysége által okozott környezetszennyezés folyamatos felszámolása, további szennyeződések keletkezésének megakadályozása. Logisztika energiafelhasználásának csökkentése, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése. A Logisztika működése során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentése, környezetkímélő kezelésük folyamatos fejlesztése. 16
2015-ben is, hasonlóan a korábbi évekhez az előzőkben leírtak szerint több jelentős környezetvédelmi problémát megoldottunk és sok környezetvédelmi feladatot megvalósítottunk. Azonban még állnak előttünk feladatok annak érdekében, hogy meghatározott céljainkat elérjük, így jelenleg nincs arra szükség, hogy céljainkat módosítsuk, illetve újakat fogalmazzunk meg. A célok elérése érdekében 2016. évre is EBK akciótervet készítettünk, amelynek teljesítését folyamatosan nyomon követjük.
7.
A 2015. évi környezetvédelmi akciók teljesítésének értékelése
A kitűzött környezetvédelmi célok teljesítése érdekében minden évben akciókat fogalmazunk meg, melyek teljesülését folyamatosan nyomon követjük, és az elért eredményeket értékeljük. A 2015. évi akciók a környezetvédelmi kötelezettségek, a karbantartási terv, az FMB terv és a tervezett projektek alapján kerültek összeállításra. • „Kármentesítési program folytatása a Logisztika területeken.” A hatósági határozatokban előírtak szerint folyamatosan végezzük a múltban keletkezett szennyezések felszámolását, valamint tervezzük a jövőbeni feladatokat. • „VOC emisszió mérések értékelése, további mérések és feladatok meghatározása.” Korábban elvégzett fugitív VOC mérések eredményei alapján elkészült a Logisztika tevékenységéből származó VOC kibocsátás leltár. A teljesség érdekében Algyő PBTT üzemeiben is elvégeztük a technológiai rendszerek tömítetlenségéből származó fugitív VOC kibocsátás mérését. A mérési eredményeket fel használhatunk a karbantartási munkák tervezésekor, illetve projekt feladatok meghatározásakor. • „Logisztika VOC kibocsátás leltár elkészítése.” A tárolási, töltési és lefejtési tevékenységből, illetve a szivárgásokból (fugitív) származó VOC kibocsátás Logisztika szinten meghatározásra került, mely ezen jelentés részét is képezi. • „Zárt rendszerű benzin lefejtés kialakítás Pécs vasúti töltőn.” A műszaki tartalom meghatározásra került, azonban előreláthatólag 2017-ben valósulhat meg. • „A meglévő hulladékgyűjtők felülvizsgálata az új jogszabály szerint.” A felülvizsgálat teljes körűen megtörtént, melynek eredménye alapján a szükséges átalakítások és létesítések 2016-ban megvalósulnak. • „R22 hűtőközeget tartalmazó klímák cseréje.” A Logisztika működési területén kizárólag komfort klímák működnek, ezért cseréjük folyamatosan fog megvalósulni meghibásodás, illetve elavultság okán. R22-es típusú töltetet tartalmazó klímák kizárólag szivárgásmentesen üzemelhetnek tovább a Logisztika működési területén. • „Szennyvíz tisztítási probléma megoldása Csepelen.” Csepel telep megváltozott tevékenysége, és a jelentősen lecsökkent dolgozói létszám miatt a telepi biológiai szennyvíztisztító nem működik optimálisan. A megfelelő műszaki megoldás megtalálása érdekében tanulmánytervet készítettünk, melyben megfogalmazott megoldási lehetőségeket 2015-ben áttekintettük. A vizsgálat alapján megfogalmazott feladatokat 2016-ban megvalósítjuk. • „Szennyvíz tisztítási probléma megoldása Pécsett.”2015-ben elkészült a csapadék rendszer leválasztásra vonatkozó terv, melynek köszönhetően jelentősen csökken a szennyvíztisztító fizikai terhelése és biztosított lesz az olajos szennyvíz hatékony tisztítása. A megvalósítás 2016-ban lesz. 17
•
• •
8.
„Fényeslitkei szennyvíztisztító rekonstrukció.” A hatékonyabb szennyvízkezelés érdekében új szennyvíztisztító létesül, melynek létesítési tervei elkészültek és előreláthatóan 2016-ban megvalósul. „Székesfehérvári bezárt telepen a kibocsátott szennyvíz lekötése közcsatornáról, és élővízbe bocsátása.” A projekt felfüggesztésre került a telep további sorsának meghatározásáig. „Szajol telep összevont környezetvédelmi engedélyének megszerzése.” 2015-ben teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot kezdeményeztünk a telep környezetvédelmi működési engedélyének megszerzése céljából. Ennek keretében a telephelyet érintő környezetvédelmi jellegű engedélyek - 3 db pontforrás üzemelési engedély, két hulladékkezelési engedély, összevonásra kerülnek a környezetvédelmi engedélyben, ezzel biztosítva a könnyebb áttekinthetőséget, illetve határidők nyomon követhetőségét.
A 2016. évi környezetvédelmi akciók meghatározása
A környezetvédelmi kötelezettségek, a karbantartási terv, az FMB terv és a tervezett projektek alapján összeállításra meghatározásra kerültek a 2016. évi környezetvédelmi akciók szem előtt tartva a folyamatos fejlődés elvét is. • • • • • • • • • • • • •
Kármentesítési program folytatása a Logisztika területeken. Algyő Logisztika létesítményekre teljes körű környezetvédelmi vizsgálat elvégzése. Új hulladék monitoring szoftver bevezetése a hulladékok hatékony nyomonkövetése és a jogszabályi megfelelés érdekében. Üzemi hulladékgyűjtő helyek kialakítása a megváltozott jogszabályi követelmények teljesítése érdekében. Program bevezetése a talaj és talajvíz szennyezés kockázatának csökkentése érdekében. Üzemviteli Felügyeleti Rendszer (ÜFR) korszerűsítése a Termék Távvezeték Rendszeren. Logisztika VOC kibocsátás leltár aktualizálása. Szennyvíztisztító létesítése Fényeslitkén a hatékony működés biztosítása érdekében. Biodiverzitás érintettség vizsgálata a Logisztikánál. Környezetvédelmi jelentés készítése a Logisztika 2015. évi környezetvédelmi teljesítményéről. Felkészülés a KIR szabvány változásaira. Környezetvédelmi témák kidolgozása a Logisztika EBK Hírlevélben. Környezetvédelmi üzemeltetői ellenőrző lista elkészítése a környezetvédelmi szempontú szemlék hatékony végrehajtásának érdekében.
2014. második felében indítottuk útjára a Csoport Logisztikával közösen a „Program Zérót” a Logisztika Munkabiztonsági Kultúra Fejlesztési projektjét. A projekt célja egy egymásra épülő, kölcsönösen egymástól függő munkabiztonsági kultúra megteremtése a Logisztika szervezetben azzal a céllal, hogy folyamatos legyen a szervezet EBK teljesítményének fejlődése és 2020-ra teljesüljön a víziónk, az eseménymentes működés.
18
A program alapgondolata, hogy az eseménymentes működés lehetséges! A víziónk: ZÉRÓ halálos baleset • ZÉRÓ személyi sérüléssel járó baleset • ZÉRÓ folyamatbaleset • ZÉRÓ súlyos közlekedési baleset • ZÉRÓ környezeti károkozás • ZÉRÓ tolerancia a nem biztonságos viselkedéssel és cselekedettel szemben A program egyik alapgondolata, hogy lehetséges az olyan működés, melynek során nem okozunk környezetszennyezést, illetve minimalizáljuk a tevékenységünk által okozott környezetterhelést. A program maradéktalan megvalósítása érdekében évről évre akciókat fogalmazunk meg, mely szerves része az éves EBK akciótervünknek.
9.
A 2015. évi KIR belső auditok tapasztalatainak értékelése
2015. évben 35 db KIR auditot folytattak le a belső auditorok. A felülvizsgálati ciklus során valamennyi a Logisztika MOL szervezet KIR rendszeréhez tartozó, a KIR szempontjából fontos terület felülvizsgálatra került. A felülvizsgálatokat a folyamatok, illetve az auditált terület által üzemeltetett technológia környezeti kockázata alapján tervezzük. A felülvizsgálati ciklus folyamán 4 eltérést és 9 fejlesztési javaslatot jegyeztek fel, illetve állapítottak meg a felülvizsgálatot végzők. A feljegyzett eltérések saját hatáskörben javíthatók voltak. Az előző évben feltárt hiba típusok száma, és előfordulásának gyakorisága az előző évhez képest csökkent, így a meghozott javító intézkedések hatékonynak minősültek.
10.
A környezetvédelemben érdekelt felektől érkező információk áttekintése
Környezetvédelmi hatósági ellenőrzés a Logisztika területén 2014-ben három alkalommal történt: • Dombóváron a kármentesítéshez kapcsolódó létesítményeket ellenőrizte a környezetvédelmi hatóság, nem megfelelőség nem került rögzítésre. • Zalai Finomító IPPC (Egységes Környezethasználati Engedély) ellenőrzés során a finomító területén működő logisztika létesítményeket is ellenőrizte a környezetvédelmi hatóság, nem megfelelőség nem került rögzítésre. • Komárom telepen az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ellenőrizte az árvízvédelmi töltésekbe épült műtárgyakat, hiányosságot nem tapasztaltak. • Pécsett a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság komplex supervisori ellenőrzést tartott, melyen az illetékes környezetvédelmi hatóság ellenőrizte a hulladékgazdálkodással, levegőtisztaság-védelemmel és a felszíni- és felszín alatti vizekkel kapcsolatos tevékenységet. Az ellenőrzésen megállapított észrevételek alapján benyújtottuk a környezetvédelmi hatóság részére az üzemi hulladékgyűjtő üzemeltetési szabályzatát, valamint a laboratóriumi pontforrások alapadataira vonatkozó változásjelentést. • Hajdúszoboszló Déli telepen és Töltő-lefejtőn a Katasztrófavédelmi Igazgatóság tartott vízügyi ellenőrzést, melyen hiányosságot nem tapasztaltak. Az év során a lakosság részéről nem érkezett panasz vagy bejelentés a Logisztika környezetvédelmi tevékenységével kapcsolatban, illetve más érdekelt féltől sem érkezett észrevétel. 19
11.
A 2015. évi környezetvédelmi nem-megfelelőségek
2015-ben a Logisztika üzemeltetése alatt álló területen 4 db környezetbe szénhidrogén elfolyással járó esemény történt. • 2015. februárban a termékszállítása szakemberei a Százhalombatta-Kápolnásnyék DN 250 terméktávvezetéken vezetéksérülést észleltek a vezeték 31. számú nyomvonaljelző karó közvetlen környezetében. Az észlelés idején a vezeték gázolajjal volt töltve, nem volt szállítási nyomás alatt, kb. 1 m3 mennyiségű gázolaj folyhatott el. A sérült vezetékszakaszt a feltárását követően kijavították, majd a kárelhárítás azonnal megkezdődött környezetvédelmi szakértő cég bevonásával. Megtörtént teljes körűen a szennyezett föld kitermelése így nincs szükség hosszú távú kármentesítésre.
•
2015. júliusban a Dunai Finomító területén található Adria szivattyúállomáson a Barátság 1 DN 400-as vezetéken egy tolózár tömítése tönkrement és mintegy 500 liter kőolaj permetszerűen a szabadba került. A szivattyút leállították, a vezetéket kiszakaszolták és a terület helyreállítása talajcserével teljes körűen megtörtént. Az esemény kivizsgálása során javító intézkedések kerültek meghatározásra a jövőbeni hasonló események elkerülése érdekében, megtörtént az összes hasonló tömítés felülvizsgálata és a karimákat, amennyiben hosszú ideig nem üzemelnek magas nyomáson, évente tömörségi nyomáspróbának kell alávetni.
20
•
2015. októberében a Kiskunhalas - Pálmonostora DN300-as kőolajvezetéken a szállítást elindították, melyet a feltételezhető lyukadás miatt azonnal leállítottak. A vezetékszakasz nyomásmentesítése haladéktalanul végrehajtásra került, majd a szennyezett területet körbekerítették. Az esemény során kb. 300 liter kőolaj került a környezetbe. A vezetékszakasz feltárását és helyreállítását követően haladéktalanul megkezdődött a környezeti kárelhárítás környezetvédelmi cég bevonásával. A kárelhárítás teljes körű volt, a végrehajtott feladatokról záródokumentáció készült, melyet a környezetvédelmi hatóság elfogadott és további beavatkozásra nincs szükség.
•
2015. októberében a Tiszaújvárosi üzemközpont területén egy földalatti betároló vezeték feltárásra került, mert a nagy esőzések után enyhe fokú szén-hidrogén szennyeződés jelent meg a földfelszínen. A feltárás során megállapításra került, hogy a vezetéken egy kb. 2mm-es belső korróziós lyuk keletkezett. A vezeték teljes körű javítása és a terület helyreállítás megtörtént. Mivel a területen kármentesítés folyik a kárelhárítás folyamata egyeztetésre került a kármentesítést végző szakértő céggel.
21
12.
Összefoglalás
A környezetvédelmi jelentés második alkalommal történő elkészítésével mutatjuk be a Logisztika szervezet a környezetvédelem iránti elkötelezettségét, a környezetterhelés csökkentése, illetve minimális szinten tartása érdekében tett erőfeszítéseit. Évről évre programokat és akciókat fogalmazunk meg környezetvédelmi céljainknak elérése, illetve maradéktalan teljesülése érdekében. 2015. évben is jelentős erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a Logisztika szervezet teljes körűen megfeleljen a környezetvédelmi jogszabályi elvárásoknak, illetve a belső és külső érdekelt felek elvárásainak is. A hatékony és biztonságos működés érdekében folyamatosan fejlesztjük technológiai rendszereinket. Berendezéseink teljesen zártak, magas biztonsági szintet biztosító irányítástechnikai rendszereket működtetünk. Elért eredményeink fenntarthatóságát a továbbiakban is munkavállalóink környezetvédelmi tudatosságára, vezetőink környezetvédelem iránti elkötelezettségére, az alkalmazott technológiák korszerűségére, a jó gyakorlatok széles körű elterjesztésére, kitűzött programjaink és akcióink végrehajtására alapozzuk.
22
