NYILVÁNOS VÁLTOZAT BIZTONSÁGI JELENTÉS. MOL Nyrt. TKD Logisztika Terméktárolás PB Töltés- Tárolás. Algyő E-10 Tartálypark

NYILVÁNOS VÁLTOZAT BIZTONSÁGI JELENTÉS MOL Nyrt. TKD Logisztika Terméktárolás PB Töltés- Tárolás Algyő E-10 Tartálypark készült a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény és a 18/2006. (I. 26.) Kormány rendelet értelmében

Módosítások Sorszá ma 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Dátuma 2003. 11. 11. 2005. 02. 14. 2005. 11. 28. 2007. 04. 02. 2008. 03. 31. 2009.

Leírása, jellege OKF által előírt hiánypótlás teljesítése. OKF által tett kikötések teljesítése. OKF határozat szerinti módosítás Az OKF 285- 94/2006 sz. határozata szerinti módosítás Az OKF 285-85/2/2007 sz. határozata szerinti kiegészítés Az OKF 285-138/2/2008 sz. határozata szerinti kiegészítés

Tartalomjegyzék (A tartalomjegyzék és a mellékletek jegyzéke a teljes, nem nyilvános biztonsági jelentésre vonatkozik)

1.

SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FŐ CÉLKITŰZÉSEK:

4

2.

A VESZÉLYES ÜZEM KÖRNYEZETE:

5

2.1.

Elhelyezkedése, telepítési környezete, más üzemek hatása:

5

2.2.

A természeti környezetre vonatkozó információk:

7

3.

AZ ÜZEM ISMERTETÉSE:

9

3.1.

Általános információk:

9

3.1.1. Rendeltetése, fő tevékenysége:

9

3.1.2. Termékei:

9

3.1.3. Technológiái:

10

3.1.4. Létszám, műszakszám, munkarend:

10

3.2.

11

A veszélyes létesítményt bemutató rajzok:

3.3.1. Technológiai folyamatok:

12

3.3.2. Gáznemű hulladékok kezelése:

12

3.4

13

A technológia veszélytelen működésének bizonyítása:

3.4.1. Folyamatábrák, kapcsolási rajzok: 3.4.2. Technológiai utasítások, legfontosabb szabályozások: 3.4.3. Műszerezés, rendszerek:

a

irányítástechnika,

13

veszélytelen riasztó-

működést és

egyéb

biztosító 18 biztonsági 23

3.4.4. Az irányítástechnikai rendszer riasztásai:

24

3.5.

25

Biztonságos üzemeltetés:

3.5.1. Üzemmódok:

25

3.5.2. Veszélyhelyzeti teendők:

25

3.6.

25

Tervezési filozófia:

3.6.1. Külső hatások elleni védelem:

25

3.6.2. Alapozások:

25

3.6.3. A technológiai berendezések szilárdsági méretezése

25

3.6.4. Túlnyomás elleni védelem:

26

3.7

26

Termeléshez kapcsolódó infrastruktúra:

3.7.1. Külső energiaellátás:

26

3.7.2. Belső energiatermelés, -ellátás:

26

3.7.3. Tűzoltóvíz hálózat:

26

3.7.4. Úthálózat, felszíni vízelvezetés:

29

3.7.5. Érzékelő-, jelző és híradó rendszerek. Monitoring:

31

2

3.7.6. Egészségvédelem, biztonságtechnika, környezetvédelem (EBK):

31

3.7.7. Őrző-védő szolgálat, behatolás érzékelés, beléptetés.

32

3.7.8. Javító-, karbantartó tevékenység:

32

3.7.9. Veszélyelhárítás erőforrásai:

33

3.8.

Veszélyes anyagok bemutatása:

34

4.

VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS:36

4.1.

Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények:

36

4.2.

Veszélyhelyzeti riasztás, értesítés:

36

4.3.

Üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere:

36

4.4.

Távérzékelő rendszerek:

36

4.5.

Helyzetértékelést, döntés-előkészítést segítő informatikai rendszer:

37

4.6.

Riasztást, védekezést, mentést végrehajtó szervezetek, külső-, belső erők,

37

4.7.

Rendszeresített szaktechnikai eszközök, védőeszközök

37

5.

A SÚLYOS BALESET ÁLTALI VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE:

38

5.1. Az E-10 tartálypark működésének kockázatelemzése. Veszélyeztetés. 38 5.2.1. Súlyos baleset meghatározása.

következményeinek

5.2.2. Egyéni és társadalmi kockázat meghatározása

vizsgálata.

Veszély 40 83

Intézkedések a társadalmi kockázat csökkentésére

89

5.2.3. Veszélyeztetés, veszélyességi övezetek

90

5.2.4. Dominóhatás

93

6.

MOL NYRT. KTD ÉS LOGISZTIKA EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 95

7.

MELLÉKLETEK:

96

3

BIZTONSÁGI JELENTÉS

Az üzemeltető azonosító adatai Algyő E-10 tartálypark a Logisztika része, amely a Termékelőállítás és Kereskedelem Divízióba tartozik a MOL Nyrt.-én belül. Az üzemeltető alapinformációi az 1.1.-es és az 1.2.-es táblázatokban találhatók.

1.1. táblázat Az üzemeltető adatai 1. A társaság cégneve: 2. 3.

4.

A társaság székhelye: Jogi forma:

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Nyilvánosan működő részvénytársaság

Elnök-vezérigazgató:

Hernádi Zsolt

A társaság cégjegyzékszáma: Adószám: Cégbíróság: A társaság székhelye, kapcsolat:

01-10-041683 Fővárosi Bíróság 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.

Telefon:

+36 1 209-0000

Fax:

+36 1 209-0000

Web:

http://www.mol.hu

1.2. táblázat A telephely adatai A telep neve:

Algyő E-10 tartálypark

Székhely:

Algyő, Technológiai Ipartelep

Vezető:

Duránszkai János

Telefon:

+36-20-980-5806

E-mail:

[email protected]

A létesítmény – az ott egyidejűleg jelenlévő veszélyes anyagok/készítmények mennyisége alapján – felső küszöbértékű veszélyes üzem. (A veszélyes anyagok/készítmények leltárát a 3.8. fejezet táblázata mutatja be.)

1.

Súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzések: A MOL Nyrt EBK elkötelezettségét a legmagasabb szinten is kinyilvánította, kiadva a teljes MOL Csoportra érvényes EBK Politikát.

4

Ezt az EBK Politikát „bontják le” és teszik a mindennapi tevékenységekben is napi gyakorlattá a MOL Csoport – és ezzel a MOL Nyrt, valamint az érintett leányvállalatok, mint pl.: a jelen biztonsági jelentésben is hivatkozott Petrolszolg kft. – az általuk kiadott további Vezetői Politikák, Nyilatkozatok és az ezek szellemében készült dokumentumok, szabályzatok, utasítások. A MOL külön Csoportszintű EBK szervezetet is működtet, az EBK szakmai irányítás támogatására és a központi projektek, többek között a SEVESO megfelelés projekt irányítására is. Ezen feladatokon belül a központi EBK irányítás által tervezett és a csúcsvezetés által jóváhagyott EBK célkitűzések minden évben meghatározottak. A MOL Csoport vezetése támogatja a szabványos, tanusított irányítási rendszerek kialakítását és működtetését. Ennek megfelelve a Csoporton belül az érintett Logisztika és KTD szervezetek is rendelkeznek tanusított irányítási rendszerekkel. (A MOL CSOPORT EBK Politikát, a 2007. évi célkitűzéseket és a további érintett dokumentumokat, melyek a BIR rendszerek részei, lásd a 6. fejezetben.)

2.

A veszélyes üzem környezete: 2.1.

Elhelyezkedése, telepítési környezete, más üzemek hatása: Az E-10 tartálypark Szeged várostól északkeletre, – legközelebbi lakott területétől (Baktó, Új-Petőfi telep) 3,6 km-re – lévő Algyő község déli külterületén, a lakott területétől 2,0 km-re a Tisza jobb parti árvízvédelmi töltése és a 47-es számú főút között lévő ún. Felsővárosi-feketeföldek területén mintegy 79-80 m Bf. magasságú sík alföldi térszínen helyezkedik el. Élővíztől (Tisza) mért legkisebb távolsága 2,4 km, a 47-es főúttól 1,1 km, a SzegedBékéscsaba vasútvonaltól 2,0 km. Környezetvédelmi szempontból érzékeny terület (Tájvédelmi körzet, Nemzeti park, stb.), nincs a térségben. Megközelítési útvonalak Szeged felől: 47. sz. főútvonal – a főút 215+650 km szelvényében található körforgalomból jobbra. Hódmezővásárhely felől: 47. sz. főútvonal – a főút 215+650 km szelvényében található körforgalomból balra. A veszélyes üzem közvetlen környezetében lévő létesítmények:

A létesítménytől Ny-i irányban, 140 m-re van a gázelőkészítő és feldolgozó üzem (AGE Gázüzem), melynek tervezése és létesítése során az aktuális

5

tűzvédelemről,

bányászati

létesítmények

biztonsági

övezetéről

és

a

veszélyességi övezethatárok kiterjedéséről szóló előírásokat vették figyelembe. Az

üzem

területén

és

környezetében

található

személyek

száma

és

elhelyezkedése, valamint a munkavállalók száma műszakok szerint az alábbi táblázatban és a G1. sz. mellékletben látható.

Létszám Sor-szám Vállalat neve MOL alkalmazottak

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Atm. PB tároló Főgyűjtő E-10 tartálypark Gázüzem Gázüzem – szociális épület Vasúti – Közúti töltő Gázterméktisztító

és

Összesen

Nappal

Délután

Éjjel

12 32 12 52 17 17

3 7 4 10 17 7

2 6 2 13 6

2 6 2 14 6

1 25 12 30 10 35 50 16 40 8

1 7 4 8 1 1 30 16 3 -

1 6 4 8 1 1 3 16 2 -

30

6

3

10 13

4

2

Külső cégek

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Porta Nyomásfokozó kompresszortelep Kertészet (üvegházak) Délút+Hódplast kft. Renault szervíz CH+2000 kft. PRÍMAGÁZ Tanyák NOVUM nyomda GEOINFORM kft. TECHNOMONT kft. DÉL-PET BIRTECH kft. Bázistelep

45

16 8

10 22

6

2.2.

A természeti környezetre vonatkozó információk: A terület földtani, vízföldtani adottságai A Gázüzem - a MOL Nyrt. Technológiai Ipartelepe - Algyő községtől délre, a Tisza-Maros folyók találkozásától északra található, kb. 78-82 m B.f. tengerszint feletti magasságú térszínen. Vízföldtani szempontból a dunai szerkezeti árok területére esik, mélyföldtani felépítését hévízfeltáró és szénhidrogénkutató fúrások adatainak segítségével ismertük meg. A földtörténeti idők során ebben a

térségben

alakultak

ki

az

ország

legnagyobb

méretű

süllyedékei.

Homokkőrétegei tárolják Algyő országos jelentőségű szénhidrogén készletét, valamint helyi jelentőségű hévízkészletét. A felszín alatti a vizek nyomás alattiak. A talajvíz feszített tükrű, azaz enyhe nyomás alatti. A felszín alatti vizeknek ez a tulajdonsága megnehezíti a felszíni

szennyeződések lejutását, tehát erősíti azok földtani védelmét. A vizsgált területen többségében nagymélységű szénhidrogén- és hévíztermelő kutak találhatók, amelyek 1-2 km-nél mélyebbről nyerik termelvényüket A terület felszíni földtani képződményei, szennyeződés érzékenysége: A vizsgált terület nagy részét iszapos, infúziós lösz fedi (a Tisza felé friss öntéssel szegélyezetten, Szeged felé eső délnyugati részén szikes agyaggal fedetten), amely víztartó – az agyaggal fedett területeken erősen vízzáró és repedező -–- felszínt képez. A felszín alatti 10 m-ben döntően agyagos-iszapos képződmények találhatók. E földtani képződmények Vízáteresztő képessége rossz, miután az iszap vízbefogadó és erősen víztartó, az agyag pedig teljesen vízzáró felszínt alkot. Ez a tulajdonságuk a felszín alatti vizek védelme

szempontjából előnyös, a mélységi vízkészletek így földtanilag védett helyzetűek. A víztűkör sokéves átlaga 1-2 m körül helyezkedik el a felszín alatt. A talajvizek megcsapolja a Tisza, de a közelség miatt a talajvizek visszafelé is áramolhatnak a folyót közvetlenül kísérő sávban az árvizek idején. A Tisza jobb parti mélyártéri területén a Pörös éri főcsatorna található, hossza 7.690 m. A főcsatorna a belvízrendszer legjobban kiépített csatornája az Algyői olajmedence

középpontjában

húzódik,

annak

víztelenítésére

épült.

A

főcsatornába torkollik a Szillér-Pöröséri összekötő és közvetve a Szillér-BaktóFertői főcsatorna. A Szeged – Tápé határrészen található a tápéi belvízrendszer egyik főcsatornája a tápéi főcsatorna. Földrengés szempontjából „nyugodt” környezetnek tekinthető, de kisebb erejű földrengések nem kizártak.

7

Meteorológiai jellemzők: A terület éghajlatára a nyári meleg és szárazság jellemző. Szeged környéke júliusban

a

Kárpát-medence

legmelegebb

területfoltjához

tartozik.

A

kontinentalitás mellett – amely téli hideg és a nyári meleg szélsőséges értékeiben jelentkezik – másik tulajdonsága a Dél-alföldi klímának az évről évre való változékonysága. Szeged térségében 11 oC az évi középhőmérséklet.

A meteorológiai adatok Algyő térségére a szegedi meteorológiai állomásról származnak, 7 éves időszakra vonatkoznak (1998-2005 között). Az alábbi adatokat tartalmazzák: -

az átlagos havi és éves relatív nedvesség,

-

a szélirányok átlagos gyakorisága, szélsebesség az egyes hónapokban és szélirányokban.

Átlagos havi és éves relatív nedvesség [%] 1998-2005 között Szeged Hónap

I

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

ÉV

%

88

80

71

69

66

67

68

66

74

78

85

89

75

Átlagos havi és évi szélsebesség [m.s-1] 1998-2005 között – Szeged Hónap

I

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

ÉV

m/s

3,1

3,4

3,6

3,6

3,0

2,7

2,9

2,4

2,6

2,8

3,2

2,9

3,0

A szélirányok átlagos gyakorisága %-ban 1998-2005 között Szeged Irány É ÉK K DK D DNy Ny ÉNy Calm

% 14,7 10,1 4,3 15,2 16,1 9,0 10,1 16,9 3,6

8

A szélirányok átlagos gyakorisági eloszlása N [%] 1998-2005 között - Algyő

Szélrózsa 8 szélirányban n 18 16 14

nw

ne

12 10 8 6 4 2 w

0

e

sw

Átlagos szélcsendes időszak egy évben: 3,6

3.

se

s

%

Az üzem ismertetése: 3.1. 3.1.1.

Általános információk: Rendeltetése, fő tevékenysége: •

Az Algyő Gáztechnológiai Egység (AGE) Gázüzem E és EE gázfeldolgozó egységei cseppfolyósgáz termékeinek (propán, i-bután, n-bután, pbkeverék, i-pentán, n-pentán) fogadása.

•

Termékek tárolása a rendelkezésre álló 27 db tartályban.

•

Megfelelő összetételű PB keverék előállítása.

•

Külső nyersanyag fogadása, beadása az üzembe feldolgozásra, a feldolgozott termékek fogadása.

• A tárolt termékek szivattyúval történő kiszállítása a közúti-vasúti töltő, PRIMAGÁZ algyői palackozója és az atmoszférikus PB-tároló felé, illetve PB fogadása az atmoszférikus PB-tárolóból. 3.1.2.

Termékei: A termékek az A.G.E. Gázüzem „E” és „EE” feldolgozó technológiák csőhídjain 3"-os, és 4”-os átmérőjű vezetékeken érkeznek. A termékforgalom a mindenkori feldolgozott földgáztól, valamint a kiszállítandó termékek minőségi követelményeitől függően alakul: Propán

C3) fogadása és kiszállítása

n-bután

(nC4) fogadása és kiszállítása

i-bután PB-keverék

(iC4) fogadása és kiszállítása (PB) fogadása, keverése és kiszállítása

9

i-pentán

(iC5) fogadása és kiszállítása

n-pentán

(nC5) fogadása és kiszállítása

A termékforgalomra vonatkozó adatokat a KO-2-AG-002 számú Komplex Technológiai Leírás és Utasítás 12. sz. melléklete ismerteti. (Lásd: a mellékletek között.) 3.1.3.

Technológiái: Tárolás 27 db nyomásalatti gömbtartályban történik. •

12 db 400 me-es 16 bar-os,

•


•


•

1 db 1000 m3 7,5 bar-os

A tartályok tároló kapacitása 8690 m3, mely 5000 t tömegű cseppfolyós CH tárolására alkalmas. Technológiai csőrendszer fő feladata: •

a termékek fogadása, töltése,

•

a termékek áttárolása,

•

PB-féleségek keverése,

•

kitárolás, kiszállítás a töltőtelepekre,

Ennek megfelelően vannak kiépítve: •

termékvezetékek,

•

szívóvezetékek,

•

töltővezetékek,

•

áttároló csőrendszer,

•

gáztér-összekötő, fejcsőrendszer,

•

öblítőgáz fejcső,

•

nitrogén fejcső,

•

műszerlevegő

•

fáklyarendszer,

•

nem megfelelő termék-rendszer,

•

propán visszanyomó-vezeték.

•

külső termékforgalmazó vezetékrendszer.

Szivattyúk: Termékforgalmazást és a termékkeverést szolgálják ki. 3.1.4.

Létszám, műszakszám, munkarend: A tartálypark irányító és kiszolgáló személyzete az Algyői Gáztechnológiai Egység szervesztébe tartozik. A létesítmény üzemeltetésének irányítását, és felügyeletét a művezető látja el.

10

A helyszínen: 1 fő termelőmester (egy műszakos munkarendben, közvetlen szakmai irányítást végez) 1-1 fő műszakvezető és technológiai berendezés kezelő 3 műszakban, folyamatos munkarendben látja el a technológia kezelési, felügyeleti, ellenőrzési feladatait Faladatukat, kötelezettségüket a KO-2-AG-002 számú Komplex Technológiai Leírás és Utasítás (későbbiekben KTU) 7. fejezetében található.

3.2.

A veszélyes létesítményt bemutató rajzok: A létesítmény környezetéről a „Szeged és Algyő közötti ipartelepek térképe”, a technológia telepítését, elrendezését az M 1:250 léptékű A

0

méretű

–

„Helyszínrajz”

tartalmazza

a

legfontosabb

információkat. (A rajzok a mellékletek között.) A „Termeléshez kapcsolódó infrastruktúra” fejezetben (lásd 3.7. alatt) színes ábrák egészítik ki a létesítmény megismerésére szolgáló információkat. a) Mérethelyesen mutatják be a tárolók (blokkok), a technológiák egymástól való távolságát. b)

Áttekintő képet adnak a közeledési utakról, az egyes technológiákat megközelítő utakról,

c)

Ismerteti, és egyezményes jelekkel feltünteti a tűzvédelmi jelzőkészülékek, valamint a tűzoltó készülékek helyét. Bejelölésre kerültek a rajzon a tűzoltó vízvételezési helyek is.

d)

A tűzvédelemmel kapcsolatos információkat a 3.7.3. pontjához csatolt rajz mutatja be.

e) A létesítmény felszíni vízelvezetését a termeléshez kapcsolód infrastruktúra részeként a 3.7.4. pontja alatt ismertetjük. Megjegyzés: A kivitelezési tervdokumentációk, a hiteles megvalósulási „D” tervek

–

az

alapozási

műszaki

leírásoktól,

rajzoktól

a

csővezetéki

tervdokumentációkon át a szerelvényezési, műszerezési dokumentációkig és az információ technológiai/irányítástechnikai leírásokig – az E-10 tartálypark dokumentációtárában elérhetők, hozzáférhetők

3.3

Veszélyes tevékenységek jellemzői: A üzem fő tevékenysége cseppfolyós gáztermékek fogadása, tárolása, keverése és vezetékes kiszállítása.

11

3.3.1.

Technológiai folyamatok: A tartálypark termékvezetékének és termékforgalmazásának folyamatát a KTU 12. számú melléklete mutatja be. A termékforgalmazásról a KTU 11. számú melléklete blokksémában részletezi a külső kapcsolatokat. A tárolás nyomás alatt lévő gömbtartályokban történik, üzemi nyomásukat a termék gőznyomása határozza meg. A

betárolt

töltet

maximális

mennyiségét,

és

fizikai

jellemzőit

–

az

állapothatározók alapján – a KTU 2. számú melléklete tartályonként részletesen ismerteti. A termékek részletes jellemzői (fizikai-, kémiai tulajdonságuk, élettani hatásuk, stb.) a KTU 1. számú mellékletében megtalálható.) A PB-termékek kikeverése az MSZ 1601 előírásainak megfelelően történik. Kiszállítás (kitárolás) három helyre történik: •

az Atm. PB-tárolóba,

•

a vasúti és közúti terméktöltőre,

•

a PRIMAGÁZ Rt. algyői palacktöltő üzemébe.

A termékek szállítását (töltéskör, áttároláskor, kiszállításkor, keverés alkalmával) szivattyúkkal végzik. A kiszolgáló szivattyúk adatait a KTU 3.6. fejezetében egy táblázat foglalja össze. A szivattyú üzemeltetésével (indítás, leállás, üzemvitel) üzemzavaraival, karbantartásaival kapcsolatos feladatokat a Komplex Technológiai Leírás és Utasítás 3.6. fejezet alpontjaiban részletesen ismerteti. 3.3.2.

Gáznemű hulladékok kezelése: A zárt technológiából adódóan normális üzemmenet során nem kerül ki a környezetbe

veszélyes

anyag.

Üzemzavarok

esetén

önműködő

(nyomáshatárolók általi), vagy kézi nyomásmentesítéssel végzett „lefúvatással”, a hulladék gázok zárt lefúvató rendszerbe kerülnek. A technológiai rendszerbe vissza nem forgatható hulladék gázok korszerű gőzbefúvatásos, korommentes égésű fáklyán kerülnek elégetésre. A fáklyák az Algyői Gáztechnológiai Egység Gázüzemében vannak telepítve. Kisebb tömítetlenségek kifúvásai, a már leürített és nyomásmentesített technológiai

rendszerek

megbontása

során

a

környezetbe

kikerülő

hulladékgázok már nem jelenthetnek veszélyt a szabadtéri technológián, mivel a jól átszellőztethető térben veszélyes gáz-levegő koncentráció nem alakulhat ki.

12

3.4 3.4.1.

A technológia veszélytelen működésének bizonyítása: Folyamatábrák, kapcsolási rajzok: Az elektronikus formában mellékelt 2003/002 rsz. Műszerezett

Csőkapcsolási Terv teljes részletességgel mutatja be az E-10 tartálypark technológiai rendszerét, szerelvényezését és műszerezését Ennek A 4 formátumra tömörített változatát mutatjuk itt be.

13

14

A tartálypark csőhálózatát a számítógépes felügyeleti és irányítási rendszer – csőszakaszok, szerelvények, anyagáramok feltüntetésével – 17 db grafikus ábrán jeleníti meg. Ennek egy-egy példáját mutatja be a „Csősáv 1. rész” és a „III. blokk tartályok és szerelvények kapcsolási ábrája.

15

A termékforgalmazás kapcsolási sémáját a KTU 11. és 12. számú melléklete ismerteti.

A tartálypark termékféleségek szerint elvi kapcsolási sémáját a következő rajz mutatja be.

16

Az E-10 tartálypark elvi kapcsolása I út

Színjelölés : : propán

O3 út

: i-bután 410

411

412

413

414

415

416

417

418

255

256

257

258

: n-bután : pébé : szagm. pb : i-pentán : n-pentán

Palackozó O2 út

Atm. pb tároló I. sziv. ház

Műsz. terem

II. sziv. ház

Vasúti töltő

Vasúti töltő 401

402

403

404

405

406

407

409

409

251

O1 út Atm. pb tároló Vasút, töltő "E" - gázfeldolgozó

"EE" - gázfeldolgozó

252

253

254

1001

A KTU rajzos mellékletei között a nyomástartás, a szloprendszer, a műszerlevegő rendszer, az N2 rendszer és a zárttá tételi rendszer kapcsolási rajza is megtalálható.

Megjegyzés.

A 2005. augusztus 30.-iki hatósági, szakhatósági közös ellenőrzéskor az üzemeltető a hatóság, szakhatóság képviselőinek átadta – többek között - a jegyzőkönyv „Mellékletek” részében felsorolt, az egyes technológiai

blokkokat

bemutató

sémaképeket,

csőtérképeket,

csőkapcsolási elvi rajzokat. A szakhatóság kinyilvánította, hogy ezek és a Biztonsági Jelentéshez csatolt papír alapú vagy elektronikus megjelenítésű

dokumentációk

elégségesek

az

E-10

tartálypark

Biztonsági Jelentésének szakhatósági értékeléséhez.

3.4.2.

Technológiai utasítások, a veszélytelen működést biztosító legfontosabb szabályozások: A technológia átfogó ismertetését az KO-2-AG-002 számú Komplex Technológiai Leírás és Utasítás mutatja be. Ez a dokumentum részletesen szabályozza az egyes technológiai folyamatok (kitárolás, betárolás, keverés, áttárolás, mintavételezés stb.) végrehajtását. Részletesen kitér – a fő technológiai rendszerek ismertetése, kezelése mellett az egyedi berendezésekre ( pl. a hidraulikus működésű biztonsági gyorszárakra – KTU 5.4. -, vízleválasztókra – KTU 3.10. -), a sloprendszer kezelésére – KTU 3.12. -, a tartálypark mezőbeni vezetékeinek üzemeltetésére, ellenőrzésére, és hibaelhárítására – KTU 2.3.7. -, valamint a szivattyúk kezelésére és karbantartására, a javítások ügyrendjére – KTU 3.6. -, a gömbtartályok javításra való előkésztésére – KTU 3.5. -. Külön fejezetekben – KTU 8. - ismerteti a műveleti utasításokat. A technológiai rendszerek ellenőrzésére a KTU vonatkozó szakaszaiban valamint

a

munkaköri

lebontásban

–

KTU

6.

-

határozza

meg

a

kötelezettségeket és a feladatokat. Így •

A mezőbeni vezetékek ellenőrzésére, a szállítás, forgalmazás ideje alatt a folyamatosan nyomon-követésre a KTU 2.3.7.1. szakasza.

•

Nyomvonal ellenőrzés

ciklusait, műszaki tartalmát, a biztonsági

övezetekre előírt tilalmakat a KTU 2.3.7.2. szakasza ismerteti. Ugyanitt található a földalatti vezeték lyukadásának felismerésére, jelentésére és dokumentálására vonatkozó szabályozás is.

•

A tartályokra vonatkozó ellenőrzési kötelezettségeket (szerelvények, karimák tömítetlensége, elzáró szerelvények pozíciója, állapota) a KTU 3.5.2. szakasza írja elő.

•

Szivattyúk ellenőrzési rendjét a KTU 3.6.1., 3.6.2. szakasza ismerteti.

Az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályozására a munkavédelemről szóló törvény, a bányászatról szóló törvény, a tűzvédelemről és a katasztrófa védelemről szóló törvények és végrehajtási rendeleteik alapján a felelős műszaki vezető (egységvezető) az alábbi utasításokat alkalmazza, érvényesíti: •

Munkavédelmi Szabályzat (KT-4 jelű utasítás),

•

Algyői Gáztechnológia Egység Tűzvédelmi Szabályzata (TV-2-AG-001)

•

Belső Védelmi Terv,

•

Üzemzavar Elhárítási utasítás (ÜZ-2-AG-001),

• •

Szolgálati Utasítások (SZ-2-AG-001. -002. -003), Műveleti Utasítások (lásd a KTU 8. fejezet).

A 4/2001. (II.23.) GM rendelet alapján munkahelyi kockázat elemzéssel rendelkezik a létesítmény. A kockázat elemzés készítésére, módszerére vonatkozó szabályozást a MEBIR 3.1. folyamat leírása tartalmazza.

Változások kezelése: A változások nyomon követésére és kezelésére vonatkozó irányelveket az EBK Kézikönyv 7. fejezete foglalja össze. Technológiai változások EBK vonzatának kezelése: azonosítani kell változás EBK vonzatát, meg kell határozni a berendezés/technológia EBK szempontból elfogadható működési kritériumait, ki kell térni az EBK kockázatok vizsgálatára az EBK engedélyeztetési eljárásokra és az EBK kockázatok elfogadható szinten történő tartását szolgáló intézkedésekre. Szervezeti változások EBK vonzatának kezelése: nevesíteni kell az EBK feladatok ellátásáért felelős szervezetek, szakembereket. A szükséges belső szabályokat ki kell alakítani, meg kell határozni a hatósági felügyeleti határait. Jogszabályok,

szabványok,

hatósági

előírások

változásának

kezelése:

alapvetően a Társasági Minőségügyi és EBK szervezetek koordinációjában és szervezésében

történő

feladat.

Irányelvek,

szabályozások

előkészítését,

bevezetését kell elvégezni a szükséges belső felügyelettel. A Bányatörvény 27. §. értelmében a bányászati tevékenységet hatóság által jóváhagyott

Műszaki

Üzemi

Terv

(MÜT)

szerint

kell

végezni.

A 4/1979. (NIMÉ 23.) OBF szabályzat „A bányahatóság létesítési és használatbavételi engedélyezési eljárásáról” meghatározza azon létesítmények körét, melyek építéséhez, létesítéséhez, átalakításához előzetes hatsági engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

19

A 3/1979. (NIMÉ 17.) OBF szabályzat „Egyes gépek berendezések, készülékek és műszerek használatának engedélyezéséről” szabályozza azok hatósági engedélyezi eljárásait. A GOMBSZ II. fejezet 91. §. Rendelkezik a megvalósulási dokumentációk aktualizálásáról, a változások átvezetéséről. A létesítéssel, üzembe helyezéssel kapcsolatos munkavédelmi eljárások rendjét a KT-4 Munkavédelmi Szabályzat 4.6.1., 4.6.2. pontjai szabályozzák. A fenti előírások alapján a termelésben, a technológiában tervezett MÜT-re

vonatkozó

változásokat,

műszerezésen

tervezett

szabályozások

eljárás

a

gépeken,

változtatásokat rendje

alapján

az

berendezéseken,

üzemnek

kell

az

OBF

engedélyeztetni,

dokumentálni.

A technológiát jellemző alapvető paraméterek: Nyomásalatti tárolótartályok: techn.jel megnevezése

térfog e. hőm. at

e. ny

töltet

nC5; iC5; nC4; iC4 töltettel is Cseppfolyós PB, C3, iC5 földgáz + szabadvíz földgáz + szabadvíz Cseppf. PB. v. iC4 v. nC4 Cseppf. PB. v. iC4 v. nC4 Cseppf. PB. v. iC4 v. nC4 Cseppf. PB. v. iC4 v. nC4 Cseppfolyós PB vagy iC4 v. nC4 v. iC5 v. nC5 Cseppfolyós PB vagy iC4 v. nC4 v. iC5 v. nC5 Cseppf. propán ill. -PB. Cseppf. propán ill. -PB. Cseppf. propán ill. -PB. Cseppf. propán ill. -PB. Normál-pentán Cseppf. iC4, és nC5 Cseppf. iC4, és nC5 N2 gázpárnával PB, iC4, nC4 PB, iC4, nC4 PB, iC4, nC4 PB iC4, nC4 PB, iC4, nC4 PB, iC4, nC4 Propán és PB. Propán PB, és külső termék Propán PB, és külső termék Propán PB, és külső termék iC4 1976.VII. 15-től iC5 iC4 iC5, nC5 és nC6 N2

1001

1001 Gömbtartály

1000

40

7,5

VL-1 PE-01 PE-02 401 402 403 404 405

VL-1 Víz leválasztó 0,4 FE-01 foly elnyom 0,31 FE-02 foly elnyom 0,31 Gömbtartály 400 Gömbtartály 400 Gömbtartály 400 Gömbtartály 400 Gömbtartály 400

50 50 50 40 40 40 40 40

25 16 16 16 16 16 16 16

406

Gömbtartály

400

40

16

251 252 253 254 407 408 409

Gömbtartály Gömbtartály Gömbtartály Gömbtartály Gömbtartály Gömbtartály Gömbtartály

250 250 250 250 400 400 400

40 40 40 40 40 40 40

20 20 20 20 6 6 6

410 411 412 413 414 415 255 256 257 258 416 417

Gömbtartály Gömbtartály Gömbtartály Gömbtartály Gömbtartály Gömbtartály Gömbtartály Gömbtartály Gömbtartály Gömbtartály Gömbtartály Gömbtartály

400 400 400 400 400 400 250 250 250 250 400 400

40 40 40 40 40 40 50 50 50 50 50 50

16 16 16 16 16 16 20 20 20 20 6 6

20

418

Gömbtartály

400

50

6

VL-2

VL-2 vízment szűrô 0,14

50

64

gázp. alk. iC4 iC5, nC5 és nC6 N2 gázp. alk. C3, nC5

Technológiai csőrendszer. Termékvezetékek (3"-os): A két technológiai feldolgozó üzemből csőhídon (1-1) érkeznek a 3"-os, és 4”-os termékvezetékek, melyek a tároló egységeknél (blokkok) fejcsőrendszer képezve leágaznak a megfelelő tartályok előtti kollektorokra. A fejcsőrendszeren 23 bar lefúvató nyomásra beállított biztonsági lefúvató szelepek vannak felszerelve a káros túlnyomás elleni védelemre. Szívóvezetékek: A tárolótartályokkal párhuzamosan van kiépítve a szívóvezeték-rendszer. Biztosítja a tartályok és a szivattyúk szívóoldala közötti megfelelő kapcsolatot. A szívóvezetékek PB, iC4 és

nC4

tartályoknál 8"-osak, propán, iC5, és

nC5

tartályoknál 6"-osak. A káros túlnyomás elleni védelmet a 23 bar lefúvató nyomásra beállított szelepek biztosítják. Töltővezetékek (6"-os): A vagontöltésekhez – a kívánt termék – termékenként 1-1 db 6"-os távvezetéken szállítható ki. A kb. 2,5 km hosszú vezetékek túlnyomás elleni védelmét a 25 bar lefúvási nyomásra beállított biztonsági szelepek oldják meg. A PRIMAGÁZ algyői palackozó töltővezetéke szintén 6"-os. Az ATM PB tároló töltő vezetéke is 6”-os. Áttároló csőrendszer: Funkciójában két eltérő áttároló rendszer lett kiépítve: a)

PB keverésre: hogy a PB keverék előállítására kijelölt tartályba biztosítja a propántartályból a propán – saját gőznyomásával történő – rátermelését.

b)

Pentánoknál

az

adott

pentánféleség

minőség

szerinti

esetlegesen

szükségszerű átfejtésére egyik tartályból a másikba. Gáztér-összekötő fejcsőrendszer (3"-os): Feladata hármas: −

Egyrészt: szükség esetén a fáklyára való lefúvatást biztosítja,

−

Másrészt:

az

azonos

terméket

tároló

tartályok

gőznyomásának

kiegyenlítésére is szolgál. −

Harmadrészt: A tartályok gőznyomás szabályzását biztosítja a kiépített, és hozzá csatlakoztatott nyomás- szabályzó rendszer segítségével.

21

Öblítőgáz-fejcső (2"-os): −

Az I-es gázfeldolgozó — a gázkiadójáról — biztosítja egy 2"-os vezetéken a kezelt, és szagmentes gázt, melyet a tartályparkban:

−

zárt rendszerek kiöblítésére,

−

folyadék kiszorítására,

−

tömörségi nyomáspróbákhoz használnak fel.

Nitrogén fejcső (3"-os):

a)

E10 már egy teljesen önálló N2 párologtató egységgel ellátott rendszert

üzemeltet. Szükség esetén, (szereléssel) a rendszer alkalmas még KTD AGE. A feladata, az alacsony nyomású termékek esetén (iC4, nC4, iC5, nC5) a gömbtartályon megfelelő nyomásszint biztosítása – a tartályok túlnyomásra lettek méretezve, vákuumra nem! Ez különösen fontos télen, valamint termék kitárolás esetén. Akkor állhat fenn, ennek a lehetősége, ha a 60 m3 kiszállítási ütem esetén nem keletkezik időben kellő gőznyomás és a tartály vákuumra szívása állhat elő! Mivel a rendszerben tiszta, magas, gyakran 99 %-os termék előfordulása sem ritka, ezért esetenként az is előfordulhat, hogy N2-őt használunk szállításhoz, öblítéshez. A technológiai csőrendszer fentiekben felsorolt fejcsöveinek nyomása: 20 bar.

b) Nitrogén gázpárna rendszer — izopentán — izobután — bután tartálynál: − Az i-pentán gáznyomása 300 K (+27 °C) alatt már kisebb, mint a légköri nyomás, ezért 0,2 – 0,5 bar túlnyomású N2 gázpárnát használunk, hogy megakadályozzuk a tartályban az esetleges vákuumképződést. Téli időszakban a bután-tartályoknál hasonló ok miatt szintén alkalmazni kell a N2 gázpárnát. − Izopentán tartályoknál – leürítési periódusban – az állandó nyomású gázpárnát a nitrogén fejcsőről leágazó reduktor biztosítja. − Bután-, izobután tartályoknál a N2 párnagázt a kiépített vezetéken keresztül – szelepekkel szabályozva – biztosíthatjuk.

c)

Nitrogén-ellátó rendszer: A központi N2 ellátás célja az egész gázüzemre vonatkozó technológiai berendezések javítás, vizsgálat stb. alkalmával a készülékek, csővezetékek stb. öblítése (levegő, illetve gázmentesítése).

Fáklyarendszer biztosítja a levegőnél nehezebb cseppfolyós gázok zárt lefúvató rendszeren keresztüli összegyűjtését, elvezetését, majd azok elégetését,

a

gázfeldolgozó

üzem

fáklyavezetékéhez

csatlakozva.

A

vezetékek tervezési nyomása: 10 bar.

22

Propán visszanyomó-vezeték: Feladata:

hogy

a

feldolgozó

üzemrészek

propános

hűtőegységeihez

alkalomszerűen extra minőségű (97—98%) propánt biztosítson. A visszanyomóvezeték a töltővezetékből van leágazva. A vezeték tervezési nyomása: 25 bar. Szivattyúk:

Általános jellemzői: PEERLES, és WORHINGTON” típusú centrifugál szivattyúk szolgálnak a nagy forgalmú termékek szállítására (I. sz. szivattyú szín 1-4 sz., 4 db, a II-es szivattyú szín 5-10 sz. 6 db). iC4 szállítására az 1001-esnél 2db WORTHINGTON szivattyú üzemel. Az un. „lassú” termék forgalmazására 3 db frekvenciaváltós, (vagyis teljesítmény szabályzós) szivattyú szolgál. Minden termék szállítására tartalékszivattyú áll rendelkezésre. (Lásd: részletesen a KTU 3.6. fejezet táblázatát.) 3.4.3.

Műszerezés, irányítástechnika, riasztó- és egyéb biztonsági rendszerek: Az E-10 tartálypark technológiát számítógépes folyamatirányítási rendszer felügyeli,

támogatja.

(A

technológiai

rendszerek,

berendezések

műszerezettségét – a műszaki biztonsági követelmények mellett - alapvetően ez határozza meg.) A tartályokban tárolt termékek szintjét és állapot jelzőit az ENRAF 854 ATG tip. intelligens szintmérő érzékeli. A szintmérés mellett további két fázishatár funkció is programozható, így ALARM jelzésre is alkalmas. A PRIMAGÁZ

Rt.

Algyői

palacktöltő

felé

kiadott

pb-mennyiséget

tömegárammérő méri, melyet az Atm. Pb-tároló folyamatirányító rendszere felügyel. Az ENTIS+ tartálypark felügyelő program a mért technikai adatokból, a tartályok kalibrációs adataiból és egyéb konfigurációs adatok felhasználásával számítja a tartályokban a technikai térfogatot, a korrigált térfogatot, a gőztérben lévő anyag térfogatát, a kivehető készletet, az áramlási sebességet. Az adatokat tömegben is számolja és megjeleníti. Zavaradatokat szolgáltat, melyeket naplóz is. Szerelvényállapotok (pozíciók) jelzésére, beavatkozásra automatikus nyomás szabályzára, érzékelő, vezérlő és szabályozó műszerek vannak beépítve. A műszerezés és irányítástechnika biztonsági funkciókra is alkalmas (riasztások gázszennyezettség műszerlistáját

esetén, a

kapuvezérlés).

Biztonsági

Jelentés

A

létesítmény

mellékletében

csak

részletes nyomtatott

példányban található meg. A Vállalkozási Keretszerződés mellékletét képező Karbantartási ismerteti

az

Utasítások E-10

Informatikai

tartálypark

technológiai

Berendezésekre rendszerének

ugyancsak

műszerlistáját

(mellékletek a Biztonsági Jelentéshez csatolva).

23

A SIEGER gázszennyezettség mérő műszerek telepítéséről, működéséről részletes tájékoztatást ad a KTU 5.7. szakasza. A létesítményt bemutató 112577 rajszámú rajzon a gázszennyezettség érzékelő műszerek telepítési helye bemutatásra került. Kivonat az E-10 tartálypark irányítástecnikai rendszer rendszertervből:

A kétszintű rendszer alsó szintje a műszerteremben van telepítve. Egyik

alrendszere a tartályszínt mérés, a töltet fizikai jellemzői a vészjelzés nem kívánatos paraméterei információs rendszeren alapul, a másik alrendszer – SIEMENS PLC

– a

csővezetéki

és

az

egyéb

technológiai

rendszerek

irányítástechnikáját szolgálják.

A két alrendszer minden adata a felső szintű, folyamatirányítási rendszerhez szolgáltat az információt. Kezelési műveletek elvégzésére (távműködtető elzáró szerelvények nyitására-zárára) ad lehetőséget. Kapcsolatot tart az üzemi szintű informatikai rendszerekkel. (Gázüzemi technológia, Laboratórium, stb.) A felsőszintű rendszer szervere szolgáltatja az adatokat a Vezetői Információs Rendszerhez, mely a felelős műszaki vezető, a KTD termelési vezetés és a társasági vezetői szintre szolgáltat naprakész termelési információt. Az irányítástechnikai rendszer szerverei a tartályparkban, a veszélyességi övezeten kívüli konténerben vannak telepítve. Műszertermi feszültség kimaradás esetén innen biztosítható a technológia számítógépes felügyelete.

Az irányítástechnikai rendszer 26 grafikus képen jeleníti meg többek között: •

a tartályok sémaképét, profilképét,(lásd a mellékletek között)

•

szivattyúk sémaképét,

•

tartályműveletek képeit, (lásd a mellékletek között)

•

a csőtérképeket, (lásd a mellékletek között)

•

tartálylapot termelés közben, sűrűségmérés közben.

A csőtérképeket 15 fő ábrán és 16 mellékábrán jeleníti meg a: •

csősáv,

•

motorikus elzáró szerelvények,

•

szabályozószerelvények,

•

tartályblokkok,

•

szivattyúblokkok információs adatait.

A

tartályparki

események

dokumentumait

tartályparki

naplók

16

formátuma szolgáltatja. 3.4.4.

Az irányítástechnikai rendszer riasztásai: A technológiai paraméterek nem kívánatos megváltozásai, kritikus elérése esetén vészjelzések jelennek meg a képernyőn, ugyanakkor hang, és fényjelzés észlelhető a műszerteremben (csengő, ill. villogó piros fény). Amennyiben a

24

műszerteremben kezelőszemélyzet nem tartózkodik, úgy a technológiai térben tartozódó személyt, vagy személyeket elektromos duda hangja figyelmezteti.

3.5. 3.5.1.

Biztonságos üzemeltetés: Üzemmódok: A tartályparkban folyamatos üzemmód van. A betárolás, a kitárolás, a keverés térfogat árama, az átmenetileg tárolt veszélyes anyag egyidejűleg jelenlévő mennyisége a téli, nyári gázszolgáltatási feladatoktól függően változhat.

3.5.2.

Veszélyhelyzeti teendők: A biztonságos üzemeltetésre a „Technológia veszélytelen működésének bizonyítása” című fejezetben dokumentációkkal igazoltuk a technológiai rendszer megbízható műkötetését, felügyeletét. Az E-10 tartálypark Belső Védelmi Terve a valószínűsíthető súlyos eseményekre, rendkívüli helyzetre ismerteti a magatartás szabályokat. Bemutatja a riasztási láncot, a jelentés dokumentálási kötelezettségét, valamint a veszélyhelyzet kezelésére rendelkezésre álló erőforrásokat.

3.6. 3.6.1.

Tervezési filozófia: Külső hatások elleni védelem: A

létesítmény

elhelyezésénél

alapvető

szempont

volt

más

bányászati

létesítményektől, közművektől, lakott területtől való olyan távolságban történő telepítés, hogy – a biztonsági és veszélyességi övezetek figyelembevételével – ne

alakuljon

ki

kölcsönös

egymásra

gyakorolt

hatás

a

szomszédos

technológiákkal, és ne terhelje károsan a közvetlen természetes és épített környezetet. A nyomás alatti tárolótartályok blokkszerű – azon belüli védőgödrös – telepítése az események lokalizálásának, a védelem és a mentés körülményeinek kedvező feltételeit teremti meg. 3.6.2.

Alapozások: A méretezésekor, állékonyságok ellenőrzésekor a külső hatásokból eredő többletterheléseket

is

figyelembe

vették

(Lásd.

„D”

terv

alapozások,

horgonyzások.) 3.6.3.

A technológiai berendezések szilárdsági méretezése A beérkező termelvény fizikai jellemzőit, a választott gázelőkésztési- és feldolgozási technológia paramétereit figyelembe véve – a tervezéskor és létesítéskor

érvénybelévő

hazai

és

nemzetközi

szabványok,

méretezési

alapelvek és elfogadott szakirodalmi módszerek, irányelvek alapján történt. A töltet kémiai jellemzői alapján történt az anyagkiválasztás ill. falvastagsági pótlékok megállapítása.

25

3.6.4.

Túlnyomás elleni védelem: A

beépített

nyomáshatárolókat

-

a

szerkezeti

kiviteltől

függő

teljesítménytényezők alapján – a technológiai igények szerinti lefúvatásra kerülő tömegáramra méretezték, választották.

3.7 3.7.1.

Termeléshez kapcsolódó infrastruktúra: Külső energiaellátás: A Technológiai Ipartelep villamos energia ellátása Sándorfalva 400/120 kV-os MVM

Rt.

OVIT

alállomásról

induló

Sándorfalva-Makó

és

Sándorfalva-

Hódmezővásárhely 120 kV-os távvezetékekről un. kettős "T" diszpozícióban történik A mezőben termelő- és gyűjtőrendszerek energia ellátása két darab 6/20 kVos, 2,5 MVA egységteljesítményű transzformátoron, három darab 20 kV-os, sugarasan üzemelő szabadvezetéken és az adott létesítmény teljesítmény igényének megfelelő 20/0, 4 kV- os transzformáción keresztül történik 3.7.2.

Belső energiatermelés, -ellátás: Az üzem belső villamos energia elosztása 6- és 0, 4 kV-os feszültségszinten, a technológiák közelébe koncentráltan telepített kapcsoló- és alállomásokban történik.

Az

E-10

tartálypark

a

K-4/I,

K-4/II

kapcsolóállomás:

K42

transzformátor állomásáról van megtáplálva. Ivóvízellátása

a

körvezetékes

kialakítású,

megfelelő

szakaszolási

lehetőségekkel ellátott vezetékhálózatról történik. Megtáplálását saját, fúrt vízkutakból biztosítják. A rendszer nyomástartását a Kiszolgáló Ipartelepen található 350 m3-es víztorony látja el. A tartálypark műszerépületének fűtését a telepített túlnyomást biztosító klíma rendszer látja el. 3.7.3.

Tűzoltóvíz hálózat: Az

E-10

tartálypark

tűzoltó-víz

körvezetékes

rendszerről,

hárompontos

betáplálással van ellátva. Terheletlen állapotban a vízrendszeren kb. 4 bar a nyomás. Vízelvétel esetén automatikusan indulnak a nagyteljesítményű szállító szivattyúk és rendszer nyomását 9 bar körüli értéken tartja.. A vízvételezési helyeket - 22 db tűzcsapcsoportról lehet vizet vételezni - az egyes technológiai blokkokat elhatároló utakról jól megközelíthetően alakították ki. A tartályok permetvíz rendszerének működtetésére szerelvénycsoportokat telepítettek az egyes blokkokhoz.

26

A vonatkozó műszaki leírás részletesen megtalálható a KTU 5.5.2. és 5.5.3. pontja alatt

A tűzoltóvíz és permetvíz rendszer sematikus rajza a következő lapon látható.

27

3.7.4.

Úthálózat, felszíni vízelvezetés: Az üzemet a „I„ út kettéosztja ezen keresztül közelíthető meg a „Déli út, ill. a Gázüzem felől. A „I„ útra merőleges utakon érhetők el, járhatók körül a technológiai blokkok (O1, O2 és O3 utak). Ezek mentén kerültek telepítésre a tűzoltó-vízvételezési helyek. A tartálypark a Pörös ér vízgyűjtőjéhez tartozik. A „I„ úttal kettéosztott terület két-két övárokkal csatlakozik a belvízi csatornarendszerbe, mint befogadóba. Az üzem területén lévő belső vízgyűjtő árkok egyben az utak szikkasztó árkai is. A külső csatornarendszerbe, a szénhidrogének esetleges kiáramlását az övárkok kilépő részébe épített, 5 db un. gázzár akadályozza meg. A Technológiai Ipartelep felszíni vízelvezetését bemutató rajz az alábbiakban látható.

3.7.5.

Érzékelő-, jelző és híradó rendszerek. Monitoring: A telephely 8 helyén van gázszennyezettség/gázkoncentráció érzékelésére alkalmas műszer felszerelve. Elektromos betáp kézi vészkapcsolásra 6 helyen beavatkozási lehetőség a technológián. (Lásd: a 112577 rajzszámú rajz).

A diszpécser telefonrendszer alapfunkciója a technológiai folyamatok személyi irányításának segítése, riasztások végrehajtása. A rendszer funkcióját és alkotóelemeit tekintve a következő részekre tagolható: •

diszpécser telefonközpontok DIALOG 3203 rendszerkészülékekkel,

•

Freeset rádió központ bázisállomásokkal, mobil készülékekkel,

•

diszpécser rendszer kábel hálózata,

•

diszpécser rendszer végkészülékei,

•

jelentéstároló berendezés,

A rendszer lényegi funkciói: •

a gáz- és olaj technológiával összefüggő munkák irányítása,

•

jelentések adása és fogadása a technológia berendezéseinek állapotáról,

•

kapcsolattartás az országos diszpécser rendszerekkel,

•

HAVÁRIA elhárítás irányítása,

Az

E-10

tartálypark

műszakvezetője

a

diszpécser-berendezések

és

a

hozzákapcsolt irányzási területek közül a B 250 jelű központhoz kapcsolódik. Jelentéstároló berendezés: A jelentéstároló berendezés feladata a technológiát üzemeltető személyzet telefonon történő utasításainak, beszélgetéseinek rögzítése egy nem várt esemény (üzemzavar, baleset, stb.) későbbi visszaellenőrzésének biztosítása megfelelően szabályozott formában. Ezt a feladatot egy 16 csatornás PM-300 típusú digitális hangrögzítő berendezés végzi folyamatos üzemmódban. 3.7.6.

Egészségvédelem, biztonságtechnika, környezetvédelem (EBK): Az

Algyői

E-10

Tartálypark

egészségvédelmi,

biztonságtechnikai

és

környezetvédelemi feladatait a szervezetek közötti átadás átvételi folyamat alatt még a MOL Nyrt KTD EBK Szervezet, másrészt a PETROLSZOLG Kft-be kihelyezett tűzvédelmi és biztonságtechnikai szakemberek látják el. A területi KTD EBK szervezet 1 fő környezetvédelmi főmunkatárs, 2 fő egészségvédelmi munkatárs személyi összetételű. Feladat és felelősségi köröket a munkaköri leírások tartalmazzák.

A PETROLSZOLG Kft. 2 fő nyomástartó edény és tárolótartály vizsgáló, 1 fő emelőgép vizsgáló, 1 fő korrózióvédelmi és 1 fő tűzvédelmi szakemberrel látja

el

az

Algyői

Egységek,

ezen

belül

az

E-10

Tartálypark

ezirányú

szaktevékenységét. A FŐNIX SOS Kft, a foglalkozás-egészségügyi ellátásra szerződött partner végzi az új felvételes és az időszakos vizsgálatra utalt munkavallók munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatát. Higiénés ellenőrzést tart ütemezett program szerint. Részt vesz a munkabalesetek kivizsgálásában és a munkahelyi kockázatok felmérésében, értékelésében. 3.7.7.

Őrző-védő szolgálat, behatolás érzékelés, beléptetés. Az E-10 tartálypark 2 m magas, acéloszlopokra feszített drótszövetes kerítéssel van határolva. Az „I” út mindkét végén acélszerkezetű kapuk biztosítják az idegenek behatolása elleni védelmet. Mindkét kapu távműködtetésű és videó-kamarás ellenőrzésű beléptetésű. Beléptetés rendje: A be és kiléptetést a műszakban lévő technológiai berendezést kezelő személyzet végzi. Belépési kérelem telefonon érkezik, a belépni kívánótól egyértelmű információt kell kérni személyéről, jövetele céljáról. (A számára szükséges dokumentumot – bebocsátás után – a Műszerteremben kell kiállítani.) Gépjármű a területre csak „Behajtási engedéllyel” hajthat be, és csak a külső tűzoltói úton közlekedhet. A D-i út felül érkező gépjármű az elektromos működtetésű kapun át csak a belső kézi nyitású kapuig érkezhet bejelentkezés után. Bebocsátása és mozgásának szabályozása a „behajtási engedélyben” kerül rögzítésre. (A beléptetés szabályait a Komplex Technológiai Utasítás 3.16.5 pontja részletesen tartalmazza.)

3.7.8.

Javító-, karbantartó tevékenység: A termelési egységek felszíni technológiai berendezéseire, mezőbeni vezetékeire karbantartási keretszerződés van MOL Nyrt. KTD ÜÜK (mint a termelési egységek képviselete) és az PETROLSZOLG Kft. között. A Kft. egyszervizes modellben látja el a hibaelhárítási, javítási, karbantartási és szállítási feladatokat.

A karbantartási felújítási munkák tervezése, ütemezése: A veszélyes üzemű berendezések közül a nyomástartó edényekre, tároló tartályokra, tűzoltó készülékekre, eszközökre – időszakos felülvizsgálatára, ezt megelőző karbantartásra – jogszabályi, vagy szabvány előírások vonatkoznak. Ennek megfelelően tervezi az PETROLSZOLG Kft. a termelési egységek bevonásával

és

ajánlásával

a

berendezések

karbantartását,

javítását.

Forgógépek vonatkozásában a gyártóművi ajánlások ciklusidejét figyelembe

32

véve tervezik és ütemezik a revíziókat, javításokat. Diagnosztikai mérések alapján kerülnek karbantartásra a szivattyúk, ventillátorok és villanymotorok. (Havi rendszerességgel végzik a diagnosztikai méréseket.) A javítások, karbantartások műszaki tartalmát a hivatkozott szerződés 5.1., 5.2., 5.3. és 5.5.6. számú melléklete, valamint a Gépészeti, Irányítástechnikai és Erősáramú Villamos Karbantartási Utasítások részletesen tartalmazzák. Az üzleti tervet megelőző évben készült éves karbantartási terv alapja a szolgáltató által készített havi karbantartási ütemtervnek.

Az E-10 tartálypark 2005 évi, leálláshoz kötött karbantartási tervét a Biztonsági Jelentéshez mellékeltük. Bizonylatolás, műszaki átadás: A keretszerződés formai, tartalmi követelményt határoz meg az elvégzett munkák műszaki átadás-átvételére, dokumentálására. A dokumentálást a hivatkozott keretszerződés 8. és 9. számú melléklete (teljesítést igazoló jegyzőkönyv, ill. szerviz lap) szabályozza.

Megjegyzés: A dokumentációs szabályozást elősegíti, hogy mind a megbízó, mind a vállalkozó minőségirányítási rendszert működtet. Külső

cég

foglalkoztatásának

Egészségvédelmi

Biztonságtechnikai

és

Környezetvédelmi feltételei: Az alkalmazás, a munkavégzés - különös tekintettel a tűz- és robbanásveszélyes környezetben

végzett

tevékenységekre

-

feltételeit,

szabályait

a

KT-4

Munkavédelmi Szabályzat, a KT-17 (A KTD és az irányítása alá tartozó MOL csoport tagvállalatok területén munkát végző vállalkozások munkabiztonsági és tűzvédelmi

követelményeinek,

szabályozása)

utasítás,

a

valamint

munkavégzésük

termelési/technológiai

felügyeletének

egységek

Tűzvédelmi

Szabályzata, valamint a fentiekben hivatkozott keretszerződés 2. számú melléklete határozzák meg. Az egységek állományába tartozó munkavállalók a javítás- karbantartás folyamatában

részt

nem

vesznek,

a

javításra,

karbantartása

kerülő

berendezéseket, rendszereket, a munkaterületet dokumentáltan adják át a kivitelezőnek.

A

kiadott

munkavégzési

engedélyek

alapján

felügyeletet

gyakorolnak a karbantartási munkák felett, ellenőrzik és megkövetelik, hogy a kivitelezést a munkabiztonsági előírásoknak megfelelően végezzék. 3.7.9.

Veszélyelhárítás erőforrásai: A Belső Védelmi Terv részletesen ismerteti a védekezésbe, elhárításba bevonható humán, műszaki erőforrásokat, valamint a használandó mentő, védelmi eszközöket, anyagokat és felszereléseket. Így az egységek személyi és

33

eszközállományát, a szolgáltató PETROLSZOLG Kft. és vállalkozási segédei szerződésben rögzített ügyeleti-, készenléti szolgáltatásait. A

MOL

Nyrt.

felszerelések

KTD és

a

anyagilag

támogatja

(tűzoltó

speciális

karbantartási

anyagok,

szolgáltatások

esz6közök, költségeinek

átvállalásával) a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságot a speciális, kiemelt szintű tűz megelőzési, -védelmi és műszaki mentés ellátásában.

3.8.

Veszélyes anyagok bemutatása: A táblázat a túloldalon.

34

Veszélyes anyagok/készítmények bemutatása Üzem: megnevezés/ IUPAC név PB-keverék

MOL Nyrt. KTD Termelés AGE E-10 tartálypark CAS szám

összetétel

68131-75-9

C3H8 - C4H10

főbb fizikai, kémiai jellemzők cseppfolyósított gáz tűzveszélyes (A) lobbanás pont < -56°C

embere, környezetre gyakorolt hatása

veszély- jel

szabadba kerülve hideg ködöt képez fagyásveszély

R 12

Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok és a földgáz

tárolt: 1140 t csővez. 23,3 t


R 12


tárolt: 800 t csővez: 19,7 t

veszélyességi osztály (ok)

1)

jelenlévő max. mennyiség

Propán

74-98-6

cseppfolyósított gáz tűzveszélyes (A) C3H8 - min 95 /m% lobbanás pont = -104°C színtelen

Normál-bután

106-97-8

CH3(CH2)2CH3 min cseppfolyósított gáz o lobbanás pont = -60 C m 95 /m% színtelen


R 12



Izo-bután

75-28-5

(CH3)3 CH min m 95 /m%

cseppfolyósított gáz tűzveszélyes (A) o lobbanás pont = -60 C


R 12



CH3(CH2)3CH3

folyadék tűzveszélyes (A) o lobbanás pont = -49 C

Normál-pentán

109-66-0

Izo-pentán

78-78-4

m

folyadék

(CH3)2 CHCH2CH3 tűzveszélyes (A)

o

lobbanás pont = -51 C

1)

8. Fokozottan tűzveszélyes szabadba kerülve hideg gázok és folyadékok R 12-65-66ködöt képez 9.II Mérgező a vízi szervezetekre 67-51/53 fagyásveszély és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat 8. Fokozottan tűzveszélyes szabadba kerülve hideg gázok és folyadékok R 12-65-66ködöt képez 9.II Mérgező a vízi szervezetekre 67-51/53 fagyásveszély és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat

Veszélyességi osztály(ok): a 18/2006 (I.26.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1. és 2. táblázatában foglaltak szerint.



4.

Veszélyes anyagokkal védekezés: 4.1.

kapcsolatos

súlyos

balesetek

elleni

Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények: Üzemzavarok esetén a Műszerterem alkalmas veszélyhelyzeti vezetési létesítménynek. A számítógépes felügyeleti és irányítástechnikai rendszer információi szükséges és elégséges

alapot

adnak

a

veszélyhelyzeti

irányításnak

a

felelős

döntések

meghozatalára.

Veszélyhelyzet és katasztrófa esetén a Technológiai Ipartelep „B szoc.” épülete –

az

Algyői

Gáztechnológiai

Egység

vezetői

szervezetének

irodaháza

-

a

veszélyhelyzeti irányítás bázisa. (Lásd a Szeged-Algyő Közötti ipartelepek térképen bejelölve)

4.2.

Veszélyhelyzeti riasztás, értesítés: A Belső Védelmi Terv a minősített eseményekre és azok jelentésére szabályozza a riasztás

és

jelentés

kötelezettségét.

Ez

összhangban

van

a

KT-11 utasítással, mely munkaidőben, munkaidő túl és munkaszüneti napokon a termelési/technológiai egység területén előforduló súlyos események bejelentésének szabályait és hírláncát ismerteti. (Az itt hivatkozott mindkét dokumentum a Biztonsági Jelentés mellékleteként szerepel.)

4.3.

Üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere: Az

üzemeltetés

során

bekövetkezett

nem

kívánatos

állapotjelző

változások,

vészértékek azonnal megjelennek az irányítástechnikai rendszer grafikus ábráin, vagy a csőtérképeken fény és hangjelzéssel riasztják a kezelő személyt, személyeket. (lásd: Biztonsági Jelentés 3.4.4., és 3.4.5. bek.) Katasztrófa esetén a Kiszolgáló Ipartelep „A”

szociális épületére valamint a

Technológiai Ipartelep „SZEAK” épületére telepített szirénák szolgálnak a térségben dolgozók,

lakók

és

tartózkodók

figyelmeztetésére.

karbantartásuk a Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Működtetésük,

időszakos

és a Polgármesteri Hivatal

felelősségi- és hatáskörébe tartozik.

4.4.

Távérzékelő rendszerek: A Biztonsági Jelentés 3.4.4. pontja alatt ismertetett irányítástechnikai rendszer bemutatja azokat az érzékelő elemeket, amelyek a tartályműveletek során szükséges információkat szolgáltatják a kezelő és felügyeleti személyek részére, valamit a riasztásra.

36

4.5.

Helyzetértékelést, döntés-előkészítést segítő informatikai rendszer: A technológiai folyamirányítási rendszeren és a rendszert támogató tűzvédelmi jelzőrendszer a technológiai folyamat jellemző paraméterei mellett a tartálypark érzékeny

pontjainál

elhelyezett

gázérzékelők

információit

is

feldolgozzák,

veszélyhelyzet esetén kellő információt szolgáltatnak a megalapozott döntésekhez.

4.6.

Riasztást, védekezést, mentést végrehajtó szervezetek, külső-, belső erők, Veszélyhelyzet

esetére

a

jelzés/riasztás,

az

elsődleges

beavatkozás,

a

dokumentálás stb. szabályait a Belső Védelmi Terv foglalja össze. A Biztonsági Jelentés 3.7.9. fejezete ugyancsak utal a veszélyhelyzet elhárításában, a mentésben lehetséges résztvevő humán és műszaki erőforrások igénybevételére.

Üzemzavarok kezelésére az Üzemzavar Elhárítási Utasítás szolgál. Ennek jelzésre/riasztásra szóló rendelkezései azonosak a Belső Védelmi Tervével. 4.7.

Rendszeresített szaktechnikai eszközök, védőeszközök A Belső Védelmi Terv és a Tűzvédelmi Szabályzat Tűzriadó Terve rendelkezik a veszélyes helyzet elhárításában felhasználható védelmi eszközökről.

37

5.

A súlyos baleset általi veszélyeztetés értékelése:

5.1.

Az E-10 tartálypark működésének kockázatelemzése. Veszélyeztetés.

Megvizsgáltuk az üzem területén tárolt és a technológiában feldolgozás alatt álló anyagok körét, mennyiségeit. A súlyos baleset kialakulásához megvizsgáltuk a telephely létesítményeit és az ún. holland módszerrel meghatároztuk a további részletes vizsgálatba bevonandó létesítményrészeket. A telephely elhelyezkedéséből és a tartályok tartalmát és méreteit figyelembe véve a 410-415 számú PB tartályok valamint az 1001 jelű i-bután tartály mindenképpen további vizsgálatra kerül. A módszert és az eredményt a „Létesítmény kiválasztás” mappa mutatja be. Ezek után megvizsgáltuk a lehetséges balesetek körülményeit a technológiák üzemszerű működés, az indítás, leállítás, a karbantartás, és a rendkívüli üzemeltetés körülményeit különös tekintettel a fent említett tartályokra. A vizsgálatok eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy lényeges kockázatot a tartályok elzáró szerelvényeinek közvetlenül a tartályhoz csatlakozó részeinek meghibásodása jelenthet. Megállapításainkat az „FMEA” mappa foglalja össze. A következmény analízis elvégzése előtt megvizsgáltuk a telephelyen esetlegesen előforduló DOMINO hatásokat valamennyi tartály figyelembevételével. A DOMINO vizsgálat szerint egyes tartályok robbanási hatásai a szomszédos tartályokat is megsérthetik. Ennek eredményeit a későbbi vizsgálatoknál is figyelembe vettük. A „DOMINO” mappa tartalmazza a részletes vizsgálatokat és eredményeket.

A kiválasztási módszer alapján a következő 7 forrás lett kiválasztva: Tár9: iBután tartály(V-1001) Tár12: Propán-Bután tartály(I-410) Tár13: Propán-Bután tartály(I-411) Tár14: Propán-Bután tartály(I-412) Tár15: Propán-Bután tartály(I-413) Tár16: Propán-Bután tartály(I-414) Tár17: Propán-Bután tartály(I-415)

Ezekre a forrásokra részletes QRA elemzés lett elvégezve.

Összhangban a „Bíbor könyvvel” a reprezentatív forgatókönyvek tartalmazzák a csővezetékek teljes keresztmetszetű törését a PB tartályokon (410-415-s sz. tartályok) és a csővezeték teljes keresztmetszetű törését az izobutánt tartalmazó 1001. sz. tartályon. Mivel feltételezhető további

38

tartályok sérülése is, a következményeket a többi tartály katasztrofális törésének esetére határoztuk meg. Ha egy védőgödörben 2 tartály található, mindkét tartály egyidejű törését feltételeztük. Az említett események számítási eredményei és a következmények leírása az 5.2.1 Súlyos baleset következményeinek vizsgálata. Veszély meghatározása c. fejezetben található. Az egyéni és a társadalmi kockázat kiszámításakor feltételezett a csővezeték teljes keresztmetszetű repedése, valamint valamennyi a tartályparkban található tartály (összesen 27) katasztrofális törése. Az események gyakorisági értékei a „Bíbor könyvből” származnak. Az NA150-s csővezeték teljes keresztmetszetű törése esetén a 3.7. táblázat szerint az esemény gyakorisága 3x10-7 m-1.év-1. A nyomástartó tartályok katasztrofális törése esetén a 3.3. táblázat szerint az esemény gyakorisága 5x10-7 m-1.év-1. Az egyéni és a társadalmi kockázat eredményeinek kiértékelése az 5.2.2. Egyéni és társadalmi kockázat meghatározása c. fejezetben található.

39

5.2.1.

Súlyos baleset következményeinek vizsgálata. Veszély meghatározása.

A modellezéshez a DNV Phast 6.4.2 szoftvert alkalmazzuk.

Az eseménysor a következő: 1. A 16 bar nyomású, környezeti hőmérsékletű, 400 m3-es 190 tonna PB-t tartalmazó

410-415 PB tartályok bármelyiknél a tartályhoz kapcsolódó cső teljes keresztmetszetű törése következik be a tartály falához közel, vagy annak tövében. A cső átmérője 150 mm. Feltételezzük, hogy az összes anyag szabadba kerül, bár ez nagyon hosszú idő, és megkezdődhet egy másik tartályba törtnő átfejtés is. (A tartály teljes kiürülésével számolunk.) A modellezéshez szükséges adatok a következők: Anyag: PB A propán–bután 40:60 százalék→A generált fizikai, kémiai tulajdonságaikkal számolunk tovább. Tömege: 190 tonna Túlnyomás: 16 bar Hőmérséklet: 30 °C Kiáramlás iránya: a talaj felé Van kármentő, föld (dry soil), melynek területe 42 x 22 = 924 m2 Időjárási viszonyok: A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg:

Kategória:

Szélsebesség: (m/s)

Stabilitás:

1. kategória

1,5

F

2. kategória

1,5

D

3. kategória

5

D

4. kategória

4

B

5. kategória

4

E

A légköri hőmérsékletet 30 °C- nak, a talajmenti hőmérsékletet 35 °C-nak vettük. A tüzek esetében a kitettségi idő: 20 sec.

A modellezés eredménye: A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő koncentrációváltozást a távolság függvényében a mellékelt ábra mutatja be. (1. sz. ábra)

40

1. sz. ábra

A különböző meteorológiai állapotnak megfelelően az ARH/2 (8494 ppm) koncentrációjú felhőt felülnézetben az alábbi ábra mutatja be. (2. sz. ábra)

2. sz. ábra

A 3. sz. ábra a Jet Fire esetében keletkező hősugárzás nagyságát mutatja be a távolság függvényében. A legrosszabb esetben a forrástól számított 235 méteren belül a hősugárzás értéke nagyobb, mint 12,5 kW/m2, míg a forrástól számított 235 – 196 m között a hősugárzás érteke 4 – 12,5 kW/m2 közé esik.

41

Azonnali begyulladás esetén jettűz keletkezhet, mivel a kiömlő anyag éghet a felszínen. Tűz esetén hősugárzás keletkezik, mely veszélyezteti az embereket és a berendezéseket. A 4 kW/m2 –s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 235 méteres távolságban a forrástól. A hősugárzás hatótávolságán belül találhatóak az ipartelepen székelő cégek alkalmazottai és a legközelebbi tanyák lakosai. A 12,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 196 m. A hatótávolságon belül találhatóak az E-10, Főgyűjtő, valamint a GEOINFORM kft., TECHNOMONT kft., DÉL-PET és a BIRTECH kft. alkalmazottai. A 37,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, ahol acélszerkezetek sérülése fenyeget. Hatótávolsága 181 m. A hősugárzás ebben az esetben veszélyezteti a többi PB tartályt, a 401-409, 251, 255-257 sz. tartályokat. A felhasznált szoftverben nem lehet meghatározni az akadályokat (pl. épületek falai), melyek csökkenthetnék a hősugárzás terjedését. Mivel a tűz a tartály kármentőjében keletkezik, a jettűz hőhatásai ebben az esetben a kármentő fala által csökkenhetnek. A hatótávolságok ezért kisebbek lehetnek, mint a feltételezett távolságok. A hősugárzás a távolság függvényében a 3. sz. ábrán látható.

3. sz. ábra

Az 4. sz. ábra a Pool Fire esetében keletkező hősugárzás nagyságát mutatja be a távolság függvényében. A legrosszabb esetben a forrástól számított 99 méteren belül a hősugárzás értéke nagyobb, mint 12,5 kW/m2, míg a forrástól számított 99 – 153 m között a hősugárzás érteke 4 – 12,5 kW/m2 közé esik.

42

Abban az esetben, ha folyadék nem a kiömlésnél gyullad meg, hanem csak ott, ahol a tócsa létrejön, tócsatűz keletkezik. Feltételezzük a védőgödör teljes felszínének meggyulladását. A 4 kW/m2 –s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 153 méteres távolságban a forrástól. A hősugárzás hatótávolságán belül találhatóak az E-10, Főgyűjtő, valamint a TECHNOMONT kft. és a DÉL-PET alkalmazottai. A 12,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 99 m. A hősugárzás hatótávolságán belül találhatóak az E-10, Főgyűjtő, valamint a TECHNOMONT kft. és a DÉL-PET alkalmazottai. A 37,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, ahol acélszerkezetek sérülése fenyeget. Hatótávolsága 58 m. Ebben az esetben veszélyeztetettek a környező PB tartályok. A 4. sz. ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében.

4. sz. ábra A 5. sz. ábra a Late Pool Fire esetében keletkező hősugárzás nagyságát mutatja be a távolság függvényében. A legrosszabb esetben a forrástól számított 99 méteren belül a hősugárzás értéke nagyobb, mint 12,5 kW/m2, míg a forrástól számított 99 – 152 m között a hősugárzás érteke 4 – 12,5 kW/m2 közé esik.

Kései gyújtás esetén a tűzveszélyes folyadéktócsa később gyullad meg és kései tócsatűz keletkezik. Mivel az anyag újra a kármentőben ég, a hősugárzás hatótávolságai megegyeznek az azonnali tócsatűz hatótávolságaival. Az 5. sz. ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében.

43

5. sz. ábra

Kései gőzfelhőrobbanás (L VCE) a túlnyomás miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást, ill. pillanatnyi süketséget okoz, hatótávolsága ebben az esetben 1748 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti az E-10 alkalmazottait, valamint az ipartelep, a Központi ipartelep, Délút+Hódplast kft., Renault szerviz, CH+2000 kft., kertészet alkalmazottait és a tanyák lakosait. 13,8 kPa túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 1065 m. Ebben az esetben fenyeget az épületek sérülése az ipari park összes üzemében és a környező tanyákon. 20,7 kPa túlnyomás esetén sérülnek az ipari épületekben található nehéz gépek, deformálódnak és eltolódnak az acélszerkezetes épületek. A túlnyomás hatótávolsága 1030 m. A túlnyomás által veszélyeztetett az ipari park valamennyi üzeme és a tanyák. A 6. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései gőzfelhőrobbanás esetére.

6. sz. ábra

44

A 7. sz. ábra a Flash Fire burkológörbéit mutatja be ARH és ARH/2 koncentrációknál a távolság függvényében.

7. sz. ábra

45

Hősugárzás: JET FIRE esetén

Érték Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás

Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás

4 12.5 37.5

4 12.5 37.5

Mérték egys. 2

kW/m kW/m2 kW/m2


4 12.5 37.5

kW/m2 kW/m2 kW/m2


4 12.5 37.5


Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás


4 12.5 37.5

Category 5/D

235 196 181

235 196 181

Category 4/B Category 4/E kW/m 235 235 kW/m2 196 196 kW/m2 181 181 Hősugárzás: Korai Tócsatűz - Early poolfire Mérték egys.


Category 1.5/D

2

Érték

Érték

Távolság (m) Category 1.5/F 235 196 181


Category 1.5/D

Category 5/D

145 86 42

153 99 58

Category 4/B Category 4/E kW/m2 152 152 2 kW/m 97 97 kW/m2 55 55 Hősugárzás: Késői Tócsatűz - Late poolfire Távolság (m) Mérték Category egys. Category 1.5/D Category 5/D 1.5/F kW/m2 145 145 153 kW/m2 86 86 99 kW/m2 42 42 58

Category 4/B Category 4/E 4 kW/m2 152 152 12.5 kW/m2 97 97 2 37.5 kW/m 55 55 Robbanási hatás: Késői gyújtás (Explosion Effects: Late Ignition) Távolság (m) Mérték Érték Category egys. Category 1.5/D Category 5/D 1.5/F 1748 1688 1318 0.02068 bar 1047 1065 756 0.1379 bar 1011 1030 712 0.2068 bar

0.02068 0.1379 0.2068

bar bar bar

Category 4/B 1274 708 663

Category 4/E 1485 822 769

A hősugárzás és a túlnyomás értékek alapján valószínűsíthető, hogy a baleset esetén a többi tartálynál katasztrofális törés következik be. Ezért a továbbiakban dominóhatásként elemezzük – konzervatív módón – az egy kármentőben lévő tartályok egyidőben történő

46

felrepedését (katasztrofális törését). A modellezésénél mindig feltételezzük, hogy a kármentőben egy tartály van, amely tartalmazza a kármentőben lévő összes tartályban lévő anyagmennyiségét. Feltételezhető, hogy a PB a betároló vezetéken keresztül kiömlik a kármentőbe. A kiömlés 243 másodpercig tart. A kiömlött anyag egy része elszivárog a talajba. Konzervatívan feltételeztük a csővezeték teljes keresztmetszetű repedését és a tartály teljes tartalmának kiömlését. Azonnali begyulladás esetén jettűz keletkezhet és meggyulladhat a keletkezett tűzveszélyes folyadéktócsa. Ha a folyadék azonnali begyulladása nem következik be, a PB felhő a fizikai-kémiai tulajdonságaira való tekintettel későn is meggyulladhat, és gőztűz vagy kései VCE keletkezhet. Kései gyújtás esetén tócsatűz is keletkezhet.

2. A 7,5 bar nyomású, környezeti hőmérsékletű, 1000 m3-es 476 tonna iBUTÁNt

tartalmazó

1001

tartály

bármelyiknél

a

tartályhoz

kapcsolódó

cső

teljes

keresztmetszetű törése következik be a tartály falához közel, vagy annak tövében. A cső átmérője 150 mm. Feltételezzük, hogy az összes anyag szabadba kerül, bár ez nagyon hosszú idő, és megkezdődhet egy másik tartályba törtnő átfejtés is. (A tartály teljes kiürülésével számolunk.) A modellezéshez szükséges adatok a következők: Anyag: iBUTÁN Tömege: 190 tonna Túlnyomás: 16 bar Hőmérséklet: 30 °C Kiáramlás iránya: a talaj felé Van kármentő, föld (dry soil), melynek területe 42 x 22 = 924 m2 Időjárási viszonyok: A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg:

Kategória:


Stabilitás:

1. kategória

1,5

F

2. kategória

1,5

D

3. kategória

5

D

4. kategória

4

B

5. kategória

4

E


47

A modellezés eredménye:

A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő koncentrációváltozást a távolság függvényében a mellékelt ábra mutatja be. (8. sz. ábra)

8. sz. ábra A különböző meteorológiai állapotnak megfelelően az ARH/2 (9000 ppm) koncentrációjú felhőt felülnézetben az alábbi ábra mutatja be. (9. sz. ábra)

9. sz. ábra

48

Jettűz Azonnali begyulladás esetén jettűz keletkezik, mivel a kiömlő anyag éghet a felszínen. Tűz esetén a hősugárzás veszélyezteti az embereket és a berendezéseket. A 4 kW/m2 –s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 134 méteres távolságban a forrástól. A hősugárzás hatótávolságán belül tartózkodhatnak a tartálypark alkalmazottai. A 12,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 111 m. A hatótávolságon belül veszélyezteti az E-10 területén található személyek életét. A 37,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, ahol acélszerkezetek sérülése fenyeget. Hatótávolsága 101 m. Veszélyeztetve van a 254-s tartály. A felhasznált szoftverben nem lehet meghatározni az akadályokat (pl. épületek falai), melyek csökkenthetnék a hősugárzás terjedését. Mivel a tűz a tartály kármentőjében keletkezik, a jettűz hőhatásai a kármentő fala által csökkenhetnek. A hatótávolságok ezért kisebbek lehetnek, mint a feltételezett távolságok. A hősugárzás a távolság függvényében a 10. sz. ábrán látható.

10. sz. ábra Azonnali tócsatűz Abban az esetben, ha folyadék nem a kiömlésnél gyullad meg, hanem csak ott ahol a tócsa létrejön, tócsatűz keletkezik. Feltételezzük a védőgödör teljes felszínének meggyulladását. A 4 kW/m2 –s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 157 méteres távolságban a forrástól. A hatótávolságon belül veszélyezteti az E-10 területén található személyek életét. A 12,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 101 m. A 37,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, ahol acélszerkezetek sérülése fenyeget. Hatótávolsága 57 m.

49

Ebben az esetben nincsenek veszélyeztetve tartályok. A 11. sz. ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében.

11. sz. ábra

Kései gyújtás esetén kései tócsatűz keletkezik. Mivel az anyag újra a kármentőben ég, a hősugárzás hatótávolságai megegyeznek az azonnali tócsatűz hatótávolságaival. A 12. sz. ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében.

12. sz. ábra Kései gőzfelhőrobbanás (L VCE) a túlnyomás miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást, ill. pillanatnyi süketséget okoz, hatótávolsága ebben az esetben 1132 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti az E-10 alkalmazottait, valamint az ipartelep összes alkalmazottját és a környező tanyák lakosait. 13,8 kPa túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 628 m. Az épületek sérülése fenyeget az ipari

50

park összes üzemében és a környező tanyákon. 20,7 kPa túlnyomás esetén sérülnek az ipari épületekben található nehéz gépek, deformálódnak és eltolódnak az acélszerkezetes épületek. A túlnyomás hatótávolsága 599 m. A túlnyomás által veszélyeztetett az ipari park valamennyi tartálya, a teljes Gázüzem és a Főgyűjtő. A 13. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései gőzfelhőrobbanás esetére.

13. sz. ábra A 14. sz. ábra a Flash Fire burkológörbéit mutatja be ARH és ARH/2 koncentrációknál a távolság függvényében.

14. sz. ábra

51

Hősugárzás hatása: JET FIRE esetén


4 12.5 37.5

Mérték egys. kW/m2 kW/m2 kW/m2


4 12.5 37.5

kW/m2 kW/m2 kW/m2

Érték


Category 1.5/F 134 111 101

Távolság (m) Category 1.5/D 134 111 101

Category 4/B 134 111 101

Category 4/E 134 111 101

Category 5/D 134 111 101

Hősugárzás hatása: Korai Tócsatűz (Early Pool) Mérték Távolság (m) Érték egys. Category 1.5/F Category 1.5/D Category 5/D kW/m2 4 149 149 157 kW/m2 12.5 88 88 101 2 kW/m 37.5 44 44 60


Category 4/B Category 4/E 2 kW/m 4 156 156 kW/m2 12.5 99 99 kW/m2 37.5 57 57 Hősugárzás hatása: Késői Tócsatűz (Late Pool) Mérték Távolság (m) Érték egys. Category 1.5/F Category 1.5/D Category 5/D kW/m2 4 149 149 157 kW/m2 12.5 88 88 101 2 kW/m 37.5 44 44 60


4 12.5 37.5




kW/m2 kW/m2 kW/m2

Category 4/B 156 99 57

Category 4/E 156 99 57

Robbanási hatás: Késői gyújtás (Explosion Effects: Late Ignition) Mérték Távolság (m) Érték egys. Category 1.5/F Category 1.5/D Category 5/D 0.02068 bar 1132 994 576 0.1379 bar 619 628 364 0.2068 bar 579 599 347

0.02068 0.1379 0.2068

bar bar bar

Category 4/B 572 356 339

Category 4/E 645 389 369

52

A hősugárzás és a túlnyomás értékek alapján valószínűsíthető, hogy a baleset esetén a többi tartálynál katasztrofális törés következik be. Ezért a továbbiakban dominóhatásként elemezzük – konzervatív módón – az egy kármentőben lévő tartályok egyidőben történő felrepedését (katasztrofális törését). A modellezésénél mindig feltételezzük, hogy a kármentőben egy tartály van, amely tartalmazza a kármentőben lévő összes tartályban lévő anyagmennyiségét. Feltételezhető, hogy az izobután a betároló vezetéken kiömlik a kármentőbe. A kiömlés 1569 másodpercig tart. A kiömlött anyag egy része elszivárog a talajba. Konzervatívan feltételeztük a csővezeték teljes keresztmetszetű repedését és a tartály teljes tartalmának kiömlését. Azonnali begyulladás esetén jettűz keletkezhet és meggyulladhat a keletkezett tűzveszélyes folyadéktócsa. Ha a folyadék azonnali begyulladása nem következik be, a PB felhő a fizikai-kémiai tulajdonságaira való tekintettel későn is meggyulladhat, és gőztűz vagy kései VCE keletkezhet. Kései gyújtás esetén tócsatűz is keletkezhet.

53

Dominóhatás:

1. 2 db 16 bar nyomású, környezeti hőmérsékletű, 400 m3-es 190 tonna PB-t tartalmazó 410-415 PB tartályok bármelyiknél dominóhatásként felrepedés (katasztrofális törés) következik be. A modellezéshez szükséges adatok a következők: Anyag: PB A propán–bután 40:60 százalék→A generált fizikai, kémiai tulajdonságaikkal számolunk tovább. Tömege: 2 x 190 = 380 tonna Túlnyomás: 16 bar Hőmérséklet: 30 °C Eseménysor: katasztrofális törés. Van kármentő, föld (dry soil), melynek területe 42 x 22 = 924 m2 Időjárási viszonyok: A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg: Kategória:


Stabilitás:

1. kategória

1,5

F

2. kategória

1,5

D

3. kategória

5

D

4. kategória

4

B

5. kategória

4

E


54



16. sz. ábra

Az 17. sz. ábra a Tűzgolyó esetében keletkező hősugárzás nagyságát mutatja be a távolság függvényében. A legrosszabb esetben a forrástól számított 719 méteren belül a hősugárzás értéke

55

nagyobb, mint 12,5 kW/m2, míg a forrástól számított 719 – 1217 m között a hősugárzás érteke 4 – 12,5 kW/m2 közé esik.

Fireball – Tűzgolyó

A tűzgolyó a folyadék gőzeinek gyors leégését jelenti a robbanási határértékeken belül, a következményeket tekintve a legjelentősebb hatása a hősugárzás. A 4 kW/m2 –s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 1217 méteres távolságban a forrástól. A hatótávolságon belül veszélyezteti az ipari park területén és a tanyákon tartózkodó személyek életét. A 12,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 719 m. Veszélyeztetettek az ipari park területén található üzemek munkavállalói és a környező tanyák lakosai. A 37,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, ahol acélszerkezetek sérülése fenyeget. Hatótávolsága 414 m. Veszélyeztetett az E-10-ben található valamennyi tartály, valamint a Gázüzem – kompresszor üzem, CC2 kompresszorház, DD üzem, EE-D üzem (gázfogadó és szeparátortér, szloptér, gázkiadó, KÖGÜ gázelőkészítő, C2 – BSB gázelőkészítő, kompresszor üzem, CC2 kompresszorház, EED üzem - gázelőkészítő (EON, MOL), gázhűtő, EED üzem folyadékkör, tárolás, nyomásfokozó kompresszortelep). Veszélyeztetve van a Főgyűjtő tartályainak

egy

része

(T-1001,

T-1002,

T-2001-2004)

és

a technológia

(szeparátorok,

kőolajstabilizáció). A 17. sz. ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében tűzgolyó esetére.

17. sz. ábra A 18. sz. ábra korai gyújtás estén a robbanási hatást (Early Explosion) mutatja be a távolság függvényében.

56

Azonnali gőzfelhőrobbanás (E VCE) a túlnyomás miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást, ill. pillanatnyi süketséget okoz, hatótávolsága ebben az esetben 2373 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti az E-10 alkalmazottait, valamint az ipartelep, a Központi ipartelep, a Délút + Hódplast kft., Renault szerviz, CH+2000 kft., Kertészet, az atmoszférikus PB tároló, Prímagáz, Vasúti-közúti töltő valamennyi munkavállalóját és a környező tanyák lakosait. 13,8 kPa túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 614 m. Az épületek sérülése fenyeget az ipari park összes üzemében és a környező tanyákon. 20,7 kPa túlnyomás esetén sérülnek az ipari épületekben található nehéz gépek, deformálódnak és eltolódnak az acélszerkezetes épületek. A túlnyomás hatótávolsága 475 m. A túlnyomás által veszélyeztetett az E-10 valamennyi tartálya, a Főgyűjtő szeparátorai és a kőolajstabilizációs technológiája, a Gázüzem (gázfogadó és szeparátortér, szloptér, gázkiadó, KÖGÜ gázelőkészítő, C2 – BSB gázelőkészítő, kénmentesítő üzem, D gázelőkészítő, kompresszor üzem, CC2 kompresszorház, DD gázkezelő, DD üzem folyadékkezelés, DD gázelőkészítő, EED üzem gázelőkészítő

(EON,

kompresszortelep).

MOL),

gázhűtő,

EED

-

üzem

folyadékkör,

tárolás,

nyomásfokozó

A 18. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében azonnali

gőzfelhőrobbanás esetére.

18. sz. ábra

A 19. sz. ábra a késői gyújtás esetén a robbanási hatást (Explosion Effects: Late Ignition) mutatja be a távolság függvényében. Kései gőzfelhőrobbanás (L VCE) a túlnyomás miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást, ill. pillanatnyi süketséget okoz, hatótávolsága 2325 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti az E-10 alkalmazottait, valamint az ipartelep, a Központi ipartelep, a Délút + Hódplast kft., Renault szerviz, CH+2000 kft., Kertészet, az atmoszférikus PB tároló, Prímagáz, Vasúti-közúti töltő valamennyi munkavállalóját és a környező tanyák lakosait. 13,8 kPa túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 1115 m. Az

57

épületek sérülése fenyeget az ipari park összes üzemében és a környező tanyákon. 20,7 kPa túlnyomás esetén sérülnek az ipari épületekben található nehéz gépek, deformálódnak és eltolódnak az acélszerkezetes épületek. A túlnyomás hatótávolsága 1109 m. A túlnyomás által veszélyeztetett az ipari park valamennyi létesítménye. A 19. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései gőzfelhőrobbanás esetén.

19. sz. ábra


20. sz. ábra

58

Hősugárzás BLEVE esetén


4 12.5 37.5



4 12.5 37.5

kW/m2 kW/m2 kW/m2

Érték

Category 1.5/F 1217 719 414 Category 4/B 1217 719 414


Category 5/D 1217 719 414

Category 4/E 1217 719 414

Robbanási hatás: Korai gyújtás (Early Explosion)


0.02068 0.1379 0.2068

Mérték egys. bar bar bar


0.02068 0.1379 0.2068

bar bar bar

Érték



Category 5/D 2373 614 475

Category 4/E 2373 614 475

Robbanási hatás: Késői gyújtás (Explosion Effects: Late Ignition)


Mérték Távolság (m) egys. Category 1.5/F Category 1.5/D Category 5/D 0.02068 bar 2275 2255 2325 0.1379 bar 810 719 1090 0.2068 bar 781 687 1061


0.02068 bar 0.1379 bar 0.2068 bar

Érték

Category 4/B Category 4/E 2241 2307 912 1115 885 1109

59

2.

2 db 16 bar nyomású, környezeti hőmérsékletű, 400 m3-es 197 tonna butánt tartalmazó 401-406 bután tartályok bármelyiknél dominóhatásként felrepedés (katasztrofális törés) következik be.

A modellezéshez szükséges adatok a következők: Anyag: bután Tömege: 2 x 197 = 394 tonna Túlnyomás: 16 bar Hőmérséklet: 30 °C Eseménysor: katasztrofális törés. Van kármentő, föld (dry soil), melynek területe 42 x 22 = 924 m2 Időjárási viszonyok: A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg: Kategória:


Stabilitás:

1. kategória

1,5

F

2. kategória

1,5

D

3. kategória

5

D

4. kategória

4

B

5. kategória

4

E


60



22. sz. ábra

Az 23. sz. ábra a Tűzgolyó esetében keletkező hősugárzás nagyságát mutatja be a távolság függvényében. A legrosszabb esetben a forrástól számított 501 méteren belül a hősugárzás értéke nagyobb, mint 12,5 kW/m2, míg a forrástól számított 501 – 861 m között a hősugárzás érteke 4 – 12,5 kW/m2 közé esik.

61


A tűzgolyó a folyadék gőzeinek gyors leégését jelenti a robbanási határértékeken belül, a következményeket tekintve a legjelentősebb hatása a hősugárzás. A 4 kW/m2 –s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 861 méteres távolságban a forrástól. A hatótávolságon belül veszélyezteti az ipari park területén és a tanyákon tartózkodó személyek életét. A 12,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 501 m. Veszélyeztetettek az ipari park területén található üzemek munkavállalói és a környező tanyák lakosai. A 37,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, ahol acélszerkezetek sérülése fenyeget. Hatótávolsága 278 m. Veszélyeztetett az E-10-ben található valamennyi tartály, a Főgyűjtő szeparátorai és a kőolajstabilizációs technológiája, valamint a Gázüzem szélén található létesítmények (Gázfogadó és szeparátortér, kompresszor üzem, CC2 kompresszorház, EED üzem tárolás). A 23. sz. ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében tűzgolyó esetére.

23. sz. ábra A 24 sz. ábra korai gyújtás estén a robbanási hatást (Early Explosion) mutatja be a távolság függvényében. Azonnali gőzfelhőrobbanás (E VCE) a túlnyomás miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást, ill. pillanatnyi süketséget okoz, hatótávolsága 1943 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti az E-10 alkalmazottait, valamint az ipartelep, a Központi ipartelep, a Délút + Hódplast kft., Renault szerviz, CH+2000 kft., Kertészet valamennyi munkavállalóját és a környező tanyák lakosait. 13,8 kPa túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 503 m. Az épületek sérülése fenyeget az ipari park összes üzemében és a környező tanyákon. 20,7 kPa túlnyomás esetén sérülnek az ipari

62

épületekben található nehéz gépek, deformálódnak és eltolódnak az acélszerkezetes épületek. A túlnyomás hatótávolsága 389 m. A túlnyomás által veszélyeztetett az E-10 valamennyi tartálya, a Főgyűjtő szeparátorai és a kőolajstabilizációs technológiája, a Gázüzem (gázfogadó és szeparátortér, szloptér, gázkiadó, KÖGÜ gázelőkészítő, C2 – BSB gázelőkészítő, kénmentesítő üzem, D gázelőkészítő, kompresszor üzem, CC2 kompresszorház, DD gázkezelő, DD üzem folyadékkezelés, DD gázelőkészítő, EED üzem - gázelőkészítő (EON, MOL), gázhűtő, EED - üzem folyadékkör, tárolás, nyomásfokozó kompresszortelep).

A 24. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében azonnali

gőzfelhőrobbanás esetére.

24. sz. ábra

A 25. sz. ábra a késői gyújtás esetén a robbanási hatást (Explosion Effects: Late Ignition) mutatja be a távolság függvényében. Kései gőzfelhőrobbanás (L VCE) a túlnyomás miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást, ill. pillanatnyi süketséget okoz, hatótávolsága 2475 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti az E-10 alkalmazottait, a környező üzemek alkalmazottait, valamint az ipartelep, a Központi ipartelep, a Délút + Hódplast kft., Renault szerviz, CH+2000 kft., Kertészet, az atmoszférikus PB tároló, Prímagáz, Vasúti-közúti töltő valamennyi munkavállalóját és a környező tanyák lakosait. 13,8 kPa túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 841 m. Az épületek sérülése fenyeget az ipari park valamennyi üzemében és a környező tanyákon. 20,7 kPa túlnyomás esetén sérülnek az ipari épületekben található nehéz gépek, deformálódnak és eltolódnak az acélszerkezetes épületek. A túlnyomás hatótávolsága 732 m. A túlnyomás által veszélyeztetett az ipari park valamennyi létesítménye. A 25. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései gőzfelhőrobbanás esetére.

63

25. sz. ábra


26. sz. ábra

64



4 12.5 37.5



4 12.5 37.5

kW/m2 kW/m2 kW/m2

Érték



Category 5/D 861 501 278

Category 4/E 861 501 278



0.02068 0.1379 0.2068



0.02068 0.1379 0.2068

bar bar bar

Érték



Category 5/D 1943 503 389

Category 4/E 1943 503 389



0.02068 0.1379 0.2068



0.02068 0.1379 0.2068

bar bar bar

Érték



Category 5/D 2475 841 732

Category 4/E 2456 835 727

65

3.

1 db 6 bar nyomású, környezeti hőmérsékletű, 400 m3-es 214 tonna pentánt tartalmazó 407-409, 416-418 pentán tartályok bármelyiknél dominóhatásként felrepedés (katasztrofális törés) következik be.

A modellezéshez szükséges adatok a következők: Anyag: bután Tömege: 214 tonna Túlnyomás: 6 bar Hőmérséklet: 30 °C Eseménysor: katasztrofális törés. Van kármentő, föld (dry soil), melynek területe 20 x 22 = 440 m2 Időjárási viszonyok: A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg: Kategória:


Stabilitás:

1. kategória

1,5

F

2. kategória

1,5

D

3. kategória

5

D

4. kategória

4

B

5. kategória

4

E


66


27. sz. ábra

A különböző meteorológiai állapotnak megfelelően az ARH/2 (6501 ppm) koncentrációjú felhőt felülnézetben az alábbi ábra mutatja be. (28. sz. ábra)

28. sz. ábra

67

Az 29. sz. ábra a Late Pool Fire esetében keletkező hősugárzás nagyságát mutatja be a távolság függvényében. A legrosszabb esetben a forrástól számított 57 méteren belül a hősugárzás értéke nagyobb, mint 4,5 kW/m2. Abban az esetben, ha folyadék nem a kiömlésnél gyullad meg, hanem csak ott, ahol a tócsa létrejön, tócsatűz keletkezik. Kései gyújtás esetén kései tócsatűz keletkezik. Feltételezzük a védőgödör teljes felszínének meggyulladását. A 4 kW/m2 –s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 57 méteres távolságban a forrástól. A hatótávolságon belül veszélyeztetett az E-10 területén tartózkodó személyek, valamint TECHNOMONT kft. és a DÉL-PET munkavállalóinak élete. A 12,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 19 m. A hatótávolságon belül csak az E-10 munkavállalói lehetnek. A hősugárzás a 37,5 kW/m2 –s értéket nem éri el. A maximális hősugárzás 27 kW/m2, hatótávolsága kevesebb, mint 12 m, nem veszélyeztetettek a környező létesítmények. A 29. sz. ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében.

29. sz. ábra

A 30. sz. ábra a késői gyújtás esetén a robbanási hatást (Explosion Effects: Late Ignition) mutatja be a távolság függvényében. Kései gőzfelhőrobbanás (L VCE) a túlnyomás miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást, ill. pillanatnyi süketséget okoz, hatótávolsága ebben az esetben 295 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti az E-10, a Gázüzem, a TECHNOMONT kft és a DÉL-PET munkavállalóit. 13,8 kPa túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 148 m. Veszélyeztetve van az E-10 szivattyúháza. 20,7 kPa túlnyomás esetén sérülnek az ipari épületekben található nehéz gépek, deformálódnak és eltolódnak az acélszerkezetes épületek. A túlnyomás hatótávolsága 142 m. A túlnyomás által veszélyeztetettek a szomszédos

68

tartályok: 403-406, 251-258, 412-415. A 30. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései gőzfelhőrobbanás esetén.

30. sz. ábra


31 sz. ábra

69

Hősugárzás Late Pool Fire esetén


4 12.5 37.5



4 12.5 37.5

kW/m2 kW/m2 kW/m2

Érték

Category 1.5/F 43 16 nem alakul ki Category 4/B 54 19 nem alakul ki

Távolság (m) Category 1.5/D 41 16 nem alakul ki

Category 5/D 57 19 nem alakul ki

Category 4/E 55 19 nem alakul ki

Robbanási hatás: Késői gyújtás (Explosion Effects: Late Ignition) Mérték egys. 0.02068 bar 0.1379 bar 0.2068 bar Érték



0.02068 0.1379 0.2068

bar bar bar



Category 5/D 282 87 83

Category 4/E 278 88 81

70

4. 2 db 19 bar nyomású, környezeti hőmérsékletű, 250 m3-es 100 tonna propánt

tartalmazó 251-258 tartályok bármelyiknél dominóhatásként felrepedés (katasztrofális törés) következik be. A modellezéshez szükséges adatok a következők: Anyag: propán. Tömege: 2 x 100 = 200 tonna Túlnyomás: 19 bar Hőmérséklet: 30 °C Eseménysor: katasztrofális törés. Van kármentő, föld (dry soil), melynek területe 36 x 21 = 756 m2 Időjárási viszonyok: A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg: Kategória:


Stabilitás:

1. kategória

1,5

F

2. kategória

1,5

D

3. kategória

5

D

4. kategória

4

B

5. kategória

4

E


71



33. sz. ábra

Az 34. sz. ábra a Tűzgolyó (BLEVE) esetében keletkező hősugárzás nagyságát mutatja be a távolság függvényében. A legrosszabb esetben a forrástól számított 618 méteren belül a hősugárzás értéke nagyobb, mint 12,5 kW/m2, míg a forrástól számított 618 – 1046 m között a hősugárzás érteke 4 – 12,5 kW/m2 közé esik. Fireball – Tűzgolyó

72

A tűzgolyó a folyadék gőzeinek gyors leégését jelenti a robbanási határértékeken belül, a következményeket tekintve a legjelentősebb hatása a hősugárzás. A 4 kW/m2 –s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 1046 méteres távolságban a forrástól. A hatótávolságon belül veszélyezteti az ipari park területén és a tanyákon tartózkodó személyek életét. A 12,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 719 m. Veszélyeztetettek az ipari park területén található üzemek munkavállalói és a környező tanyák lakosai. A 37,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, ahol acélszerkezetek sérülése fenyeget. Hatótávolsága 414 m. Veszélyeztetett az E-10-ben található valamennyi tartály, valamint a Gázüzem szélén található létesítmények (Gázfogadó és szeparátortér, szloptér, gázkiadó, KÖGÜ gázelőkészítő, kompresszor üzem, C2 – BSB gázelőkészítő, CC2 kompresszorház, DD gázkezelő, DD üzem folyadékkezelés, DD gázelőkészítő, EED üzem gázelőkészítő (EON, MOL), gázhűtő, EED üzem – folyadékkör, tárolás, hűtő, nyomásfokozó kompresszortelep). A 34. sz. ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében tűzgolyó esetére.

34. sz. ábra A 35. sz. ábra korai gyújtás estén a robbanási hatást (Early Explosion) mutatja be a távolság függvényében. Azonnali gőzfelhőrobbanás (E VCE) a túlnyomás miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást, ill. pillanatnyi süketséget okoz, hatótávolsága 1942 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti az E-10 alkalmazottait, valamint az ipartelep, a Központi ipartelep, a Délút + Hódplast kft., Renault szerviz, CH+2000 kft., Kertészet valamennyi munkavállalóját és a környező tanyák lakosait. 13,8 kPa túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 503 m. Az épületek sérülése fenyeget az E-10-

73

ben, a Gázüzemben, a Főgyűjtőn és a környező tanyákon. 20,7 kPa túlnyomás esetén sérülnek az ipari épületekben található nehéz gépek, deformálódnak és eltolódnak az acélszerkezetes épületek. A túlnyomás hatótávolsága 389 m. A túlnyomás által veszélyeztetett az E-10 valamennyi tartálya, a Gázüzem szélén található létesítmények (gázfogadó és szeparátortér, szloptér, gázkiadó, KÖGÜ gázelőkészítő, kompresszor üzem, C2 – BSB gázelőkészítő, CC2 kompresszorház, DD gázkezelő, DD üzem folyadékkezelés, DD gázelőkészítő, EED üzem - gázelőkészítő (EON, MOL), gázhűtő, EED - üzem folyadékkör, tárolás, nyomásfokozó kompresszortelep), valamint a környező tanyák. A 35. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében azonnali gőzfelhőrobbanás esetére.

35. sz. ábra

A 36. sz. ábra a késői gyújtás esetén a robbanási hatást (Explosion Effects: Late Ignition) mutatja be a távolság függvényében. Kései gőzfelhőrobbanás (L VCE) a túlnyomás miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást, ill. pillanatnyi süketséget okoz, hatótávolsága 1849 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti az E-10 alkalmazottait, a környező üzemek alkalmazottait, valamint az ipartelep, a Központi ipartelep, a Délút + Hódplast kft., Renault szerviz, CH+2000 kft., Kertészet valamennyi munkavállalóját és a környező tanyák lakosait. 13,8 kPa túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 560 m. Az épületek sérülése fenyeget az ipari park valamennyi üzemében és a környező tanyákon. 20,7 kPa túlnyomás esetén sérülnek az ipari épületekben található nehéz gépek, deformálódnak és eltolódnak az acélszerkezetes épületek. A túlnyomás hatótávolsága 516 m. A túlnyomás által veszélyeztetettek az E-10 tartályai, a Főgyűjtő szeparátorai és kőolajstabilizációs technológiája. A 36. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései gőzfelhőrobbanás esetére.

74

36. sz. ábra


37. sz. ábra

75



4 12.5 37.5



4 12.5 37.5

kW/m2 kW/m2 kW/m2

Érték



Category 5/D 1046 618 356

Category 4/E 1046 618 356



0.02068 0.1379 0.2068



0.02068 0.1379 0.2068

bar bar bar

Érték


Category 1.5/D 1942 503 389

Category 4/B 1942 503 389

Category 4/E 1942 503 389

Category 5/D 1942 503 389



Mérték egys. 0.02068 bar 0.1379 bar 0.2068 bar


0.02068 0.1379 0.2068

Érték

bar bar bar

Category 1.5/F 1757 560 467


Category 4/B 1801 563 471

Category 4/E 1774 595 509

Category 5/D 1849 599 516

76

5. A 7,5 bar nyomású, környezeti hőmérsékletű, 1000 m3-es 476 tonna isobutánt tartalmazó tartály katasztrofális törésének következményeit elemezzük Az eseménysor (modell) összeállítása: Anyag: isobután Tömege: 476 tonna Túlnyomás: 7,5 bar Hőmérséklet: 30 °C Eseménysor: Katasztrofális törés. Van kármentő, föld (dry soil), melynek területe 31 x 31 = 961 m2 Időjárási viszonyok: A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg: Kategória:


Stabilitás:

1. kategória

1,5

F

2. kategória

1,5

D

3. kategória

5

D

4. kategória

4

B

5. kategória

4

E


77


38. sz. ábra

A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő felhő felülnézetét (felhőszélesség – felhő távolság) mutatja be az alábbi ábra az ARH/2 (9000 ppm) koncentráció értéknél. (39. sz. ábra)

39. sz. ábra

Az 40. sz. ábra a Tűzgolyó (Bleve) esetében keletkező hősugárzás nagyságát mutatja be a távolság függvényében. A legrosszabb esetben a forrástól számított 650 méteren belül a hősugárzás értéke

78

nagyobb, mint 12,5 kW/m2, míg a forrástól számított 650 – 1107 m között a hősugárzás érteke 4,5 – 12,5 kW/m2 közé esik.


A tűzgolyó a folyadék gőzeinek gyors leégését jelenti a robbanási határértékeken belül, a következményeket tekintve a legjelentősebb hatása a hősugárzás. A 4 kW/m2 –s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 1107 méteres távolságban a forrástól. A hatótávolságon belül veszélyezteti az ipari park területén és a tanyákon tartózkodó személyek életét. A 12,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 650 m. Veszélyeztetettek az ipari park területén található üzemek munkavállalói és a környező tanyák lakosai. A 37,5 kW/m2 –s hősugárzás azt a határértéket jelöli, ahol acélszerkezetek sérülése fenyeget. Hatótávolsága 368 m. Veszélyeztetett az E-10-ben található valamennyi tartály (a 401, 402, 410 és a 411-s tartályokon kívül), valamint a Gázüzem szélén található létesítmények (CC2 kompresszorház, EED üzem - gázelőkészítő (EON, MOL), gázhűtő, EED üzem – folyadékkör, tárolás, hűtő, nyomásfokozó kompresszortelep). A 40. sz. ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében tűzgolyó esetére.

40. sz. ábra

A 41. sz. ábra korai gyújtás estén a robbanási hatást (Early Explosion) mutatja be a távolság függvényében.

79

Azonnali gőzfelhőrobbanás (E VCE) a túlnyomás miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást, ill. pillanatnyi süketséget okoz, hatótávolsága 1554 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti az E-10, az ipartelep valamennyi munkavállalóját és a környező tanyák lakosait. 13,8 kPa túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 402 m. Az épületek sérülése fenyeget az E-10-ben, a Gázüzemben, a TECHNOMONT kft és a DÉL-PET területén. 20,7 kPa túlnyomás esetén sérülnek az ipari épületekben található nehéz gépek, deformálódnak és eltolódnak az acélszerkezetes épületek. A túlnyomás hatótávolsága 311 m. A túlnyomás által veszélyeztetettek az E-10 tartályai és a Gázüzem szélén található létesítmények (EE-D üzem, Nyomásfokozó kompresszortelep). A 41. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében azonnali gőzfelhőrobbanás esetére.

41. sz. ábra

A 42. sz. ábra a késői gyújtás esetén a robbanási hatást (Explosion Effects: Late Ignition) mutatja be a távolság függvényében.

Kései gőzfelhőrobbanás (L VCE) a túlnyomás miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást, ill. pillanatnyi süketséget okoz, hatótávolsága 1725 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti az E-10 alkalmazottait, a környező üzemek alkalmazottait, valamint a Kertészet valamennyi munkavállalóját és a környező tanyák lakosait. 13,8 kPa túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 698 m. Az épületek sérülése fenyeget az ipari park valamennyi üzemében és a környező tanyákon. 20,7 kPa túlnyomás esetén sérülnek az ipari épületekben található nehéz gépek, deformálódnak és eltolódnak az acélszerkezetes épületek. A túlnyomás hatótávolsága 629 m. A túlnyomás által veszélyeztetettek az E10 tartályai, a Főgyűjtő szeparátorai és kőolajstabilizációs technológiája és a Gázüzem. A 42. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései gőzfelhőrobbanás esetére.

80

42. sz. ábra


43. sz. ábra

81

Hősugárzás hatása: BLEVE esetén

4 12.5 37.5


Category 1.5/F 1107 650 368

4 12.5 37.5

kW/m2 kW/m2 kW/m2

Category 4/B 1107 650 368

Érték Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás



Category 5/D 1107 650 368

Category 4/E 1107 650 368



0.02068 0.1379 0.2068



0.02068 0.1379 0.2068

bar bar bar

Érték

Category 1.5/F 1554 402 311


Category 4/B 1554 402 311

Category 4/E 1554 402 311

Category 5/D 1554 402 311



0.02068 0.1379 0.2068



0.02068 0.1379 0.2068

bar bar bar

Érték

Category 1.5/F 1658 597 519


Category 4/B 1684 624 557

Category 4/E 1708 682 627

Category 5/D 1725 698 629

82

5.2.2.

Egyéni és társadalmi kockázat meghatározása

A kockázatszámítás elvégzésére a SAFETI 6.4.2 szoftvert használjuk.

A SAFETI meteorológiai input adatai:

A szélirányok átlagos gyakorisága %-ban 1998-2005 között Szeged Irány É ÉK K DK D DNy Ny ÉNy Calm

% 14,7 10,1 4,3 15,2 16,1 9,0 10,1 16,9 3,6

A szélirányok átlagos gyakorisági eloszlása N [%] 1998-2005 között - Algyő

Szélrózsa 8 szélirányban n 18 16

nw

14

ne

12 10 8 6 4 2 w

0

e

sw

Átlagos szélcsendes időszak egy évben: 3,6

%

se

s

Az üzem környezetében tartózkodó személyek – az üzemek munkavállalói és a környékbeli lakosok figyelembe vétele a 2.1. Elhelyezkedése, telepítési környezete, más üzemek hatása c. fejezetben leírtak alapján történt.

Gyújtóforrások: A tartályok közelében RB-s készülékek vannak, tehát elméletileg nincs gyújtóforrás a kiáramlás közelében. Ugyanakkor a gyakorlatban feltételezhető, hogy a törés során, az anyag kiömlésével ill. a kármentő aljával való ütközés során (mechanikai) keletkezik gyújtóforrás.

83

Az események emlékeztetésül: 1. Esemény: 1. A 6 bar nyomású, környezeti hőmérsékletű, 400 m3-es 190 tonna PB-t tartalmazó 410-415 PB tartályok bármelyiknél a tartályhoz kapcsolódó cső teljes keresztmetszetű törése következik be a tartály falához közel, vagy annak tövében. A cső átmérője 150 mm. Feltételezzük, hogy az összes anyag szabadba kerül, bár ez nagyon hosszú idő, és megkezdődhet egy másik tartályba törtnő átfejtés is. (A tartály teljes kiürülésével számolunk.)

Az esemény gyakorisága: 3E-07/év. Ez a gyakorisági érték feltételezett mind a hat tartály esetében. 2. A 7,5 bar nyomású, környezeti hőmérsékletű, 1000 m3-es 476 tonna izobutánt tartalmazó 1001 tartály bármelyiknél a tartályhoz kapcsolódó cső teljes keresztmetszetű törése következik be a tartály falához közel, vagy annak tövében. A cső átmérője 150 mm. Feltételezzük, hogy az összes anyag szabadba kerül, bár ez nagyon hosszú idő, és megkezdődhet egy másik tartályba törtnő átfejtés is. (A tartály teljes kiürülésével számolunk.)

Az esemény gyakorisága: 3E-07/év.

2. Dominóhatások: o 6 db 400 m3-es PB tartály katasztrofális törése - minden egyes esemény gyakorisága: 5E-

07/év. o 6 db 400 m3-es bután tartály katasztrofális törése - minden egyes esemény gyakorisága:

5E-07/év. o 6 db 400 m3-es pentán tartály katasztrofális törése - minden egyes esemény gyakorisága:

5E-07/év. o 8 db 250 m3-es propán tartály katasztrofális törése - minden egyes esemény gyakorisága:

5E-07/év. o 1 db 1000 m3-es bután tartály katasztrofális törése 5E-07/év.

A kockázatelemzésnél figyelembe kell venni, hogy az események egymástól nem függetlenek.

84

EREDMÉNYEK:

Egyéni kockázat: Az egyéni kockázat annak a személynek az elhalálozási kockázatát jelenti, aki egy bizonyos időszakban egy bizonyos helyen tartózkodik (az adat általában 1 évre vonatkozik) a finomító közelében. Az egyéni kockázat értékelésekor nincs számításba véve az üzemen belüli vagy az üzem körüli népesség. Ha egy személy életének veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 1.6. pontja szerint az egyéni kockázat elfogadható mértéke a létező üzemek számára a következő módon van meghatározva: •

Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket.

•

Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, illetőleg olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik.

•

Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

A következő ábrán látható az egyéni kockázat értékelése - 1 személy (külső személyzet) egész napos veszélyeztetése. A halálozás egyéni kockázata lakott területen (tanya) 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van, tehát a veszélyeztetettség mértéke feltétellel elfogadható.

85

Egyéni kockázat 1e-006 /AvgeYear 1e-007 /AvgeYear 1e-008 /AvgeYear 1e-009 /AvgeYear

86

Társadalmi kockázat: A társadalmi kockázat utal a valódi veszélyre az üzemen belüli személyekre és az üzemen kívüli személyekre. Leggyakrabban F-N görbe formájában van szemléltetve, ahol az események gyakorisága kapcsolódik a halálesetek számához egy bizonyos időszakon belül (ami rendszerint 1 év). A társadalmi kockázat meghatározásakor figyelembe veszik a meteorológiai körülményeket és a személyek elhelyezkedését üzemen belül és kívül, valamint éjjel és nappal. Az üzemen belüli személyek számát az atmoszférikus PB tároló alkalmazottainak száma adja meg. A kockázat mértékéhez (egyéni és társadalmi kockázat) többféle tényező is hozzájárul. Az egyik közülük a meghibásodás gyakorisága. A létesítmény meghibásodásának gyakorisága csökkenthető, pl. biztonsági berendezések beépítésével a rendszerbe. Nagy hatással van a kockázatra a veszélyes anyagok mennyisége, melyek súlyos baleset keletkezésekor a környezetbe juthatnak. A kiömlött veszélyes anyagok mennyisége növeli a halálesetek gyakoriságát a kiömlés környezetében (pl. koncentráció, nagyobb tócsatűz... ). A veszélyes anyagok mennyiségén kívül fontos még a technológiai paraméterek értéke (hőmérséklet, nyomás). Ezek növelhetik a veszélyes anyagok nem kívánatos hatásait (a toxikus anyag magasabb párolgása magasabb hőmérsékleten, a veszélyes anyag kiömlésének magasabb sebessége magasabb nyomáson... ). A kockázat mértékét befolyásolják a meteorológiai körülmények, népesség és a kiváltó források. Ezek a tényezők a legtöbb esetben külsőleg nem befolyásolhatók. Ha több személy veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 1.7. pontja szerint a társadalmi kockázat elfogadható mértéke a létező üzemek számára a következő: •

A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5xN-2) 1/év, ahol N>=1.

•

A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN-2) 1/év, és F>(10-5xN-2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység

kockázatának

csökkentése

érdekében

a

hatóság

kötelezi

az

üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. •

Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3xN-2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

A G1 mellékletben az üzem területén és környezetében lévő vállalatok munkavállalói vannak kijelölve. A MOL munkavállalói a társadalmi kockázat számításából ki lettek zárva. A 2007. márciusában kiadott Hatósági állásfoglalás alapján a számításból szintúgy ki lettek zárva a Reál Véd (porta) munkavállalói is. Az üzem környezetében tartózkodó személyek száma ki lett egészítve néhány területtel, melyek az aktualizált G1 sz. mellékleten lettek kijelölve.

A társadalmi kockázat meghatározásakor figyelembe vett szervezetek és létszámadataik nappal és éjszaka az alábbi táblázatban látható. A számításkor feltételeztük, hogy nappal (délelőtt, délután) a lakóterületen a személyek 93%-a tartózkodik zárt térben, éjszaka pedig a személyek 99%-a tartózkodik zárt térben. A vállalatok esetében a zárt térben tartózkodó személyek hányada a vállalat tevékenységének alapján lett meghatározva.

A társadalmi kockázat számítása során figyelembe vett személyek száma délelőtt, délután és éjszaka

Sorszám 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Környezet Kertészet Délút + Hódplast Kft. Renault szervíz CH + 2000 Kft Primagáz Tanyák NOVUM Nyomda Geoinform Kft. Technomont Kft. DÉL-PET Birtech Kft. Központi ipartelep Töltőállomás Kastély Hotel – étterem Autókereskedés Floratom Algyő lakossága

Létszám/ % személy tartózkodik zárt térben délelőtt délután éjszaka 12/75 4/50 4/50 30/75 8/50 8/50 10/75 1/50 1/50 35/75 1/50 1/50 50/75 30/50 3/50 16/93 16/93 16/99 40/75 3/50 2/50 8/93 0/0 0/0 30/75

6/50

3/50

10/93 176/93 3/93 45/93 1/50 20/0 5388/93

0/0 2/93 3/93 45/93 1/50 20/0 5388/93

0/0 2/99 3/99 45/99 1/50 0/0 5388/99

Délelőtt és délután a Pasquill-féle index szerinti D légköri stabilitás 4 m/s-os szélsebességgel, éjjel pedig a Pasquill-féle index szerinti F légköri stabilitás 1,5 m/s-os szélsebességgel lett figyelembe véve.

88

A társadalmi kockázat számítást az alábbi ábrán látható a társadalmi kockázatot ábrázoló F-N görbe.

Az üzem területén és környékén tartózkodó személyek számának aktualizásával csökken a társadalmi kockázat. Az F-N görbe továbbra is a feltételekkel elfogadható tartományban található.

Intézkedések a társadalmi kockázat csökkentésére 1. Új lángérzékelők telepítése a szivattyúszínekben, a 11.-12. sz. szivattyúknál és a szloptartálynál. Megvalósult: 2009.

2. Az Algyői Létesítményi Tűzoltóság felállítása és a tűzjelző hálózat korszerűsítése. Megvalósult: 2009. második félévében

3. Az értesítési lánc módosítása az értesítés hatékonyságának növelése érdekében baleset bekövetkezésének esetében. Megvalósult: 2009. második félévében

4. Élőszavas-hangbemondásos és jelzősziréna rendszer telepítése. A megvalósítás tervezett időpontja: 2012. december 31.

89

5.2.3.

Veszélyeztetés, veszélyességi övezetek

Sérülés egyéni kockázat – Javaslat a veszélyességi övezet méretéről, amely a településrendezési tervnél szükséges figyelembe venni A településrendezési tervben figyelembeveendő veszélyességi övezet meghatározása a sérülés egyéni kockázat megállapításhoz kötött. A sérülés egyéni kockázat kiszámítását a hatóság által készített útmutató alapján végezzük. A veszélyességi övezet 3 zónára van osztva, ahogyan az a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 2.1. pontjából adódik:

a.) Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. b.) Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év értékek között alakul.

c.) Külső zóna: a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket, de nagyobb, mint 3x10-7.

A településrendezési tervben figyelembeveendő veszélyességi övezet meghatározása a sérülés egyéni kockázat megállapításhoz kötött. A sérülés egyéni kockázat kiszámítását a hatóság által készített útmutató alapján végezzük, azaz a probit egyenlet konstansait az elsőfokú égési sérülésnek megfelelően módosítjuk .

A számítások eredménye: A településrendezési tervezéshez szükséges veszélyességi övezet kijelölését a hatóságnak kell megtenni, figyelembe véve javaslatunkat. Javasoljuk, hogy a településrendezési tervezéshez szükséges veszélyességi övezet kijelölésénél a hatóság vegye figyelembe a helyi specifikációkat, amelyek egy része nem számszerűsíthető, így a kockázatelemzésbe nem vettük figyelembe.

A sérülés egyéni kockázati görbéket ábrázoljuk az alábbi térképen.

90

Zónák 1e-006 /AvgeYear 3e-007 /AvgeYear

Külső zóna Középső zóna

A középső zóna legnagyobb hatótávolsága az E-10 határától 705 m és eléri a legközelebbi tanyákat. A középső zóna legnagyobb hatótávolsága a kiömlés helyszínétől 820 m. A külső zóna legnagyobb hatótávolsága az E-10 határától 840 m. A külső zóna legnagyobb hatótávolsága a kiömlés helyszínétől 980 m.

A középső (10E-6) zóna határa pirossal, a külső (3*10E-7) zóna határa zölddel van jelölve. Javasoljuk továbbá, hogy a településrendezési tervezéshez szükséges veszélyességi övezet kijelölésénél a hatóság vegye figyelembe a helyi specifikációkat, amelyek egy része nem számszerűsíthető, így a kockázatelemzésbe nem vettük figyelembe.

Veszélyességi övezetek a hőhatások esetén

91

Középső zóna

Külső zóna

A hőhatások esetében a Középső zóna legfeljebb 270 méteres távolságig ér el az üzem kerítésétől. A Külső zóna 650 méterrel lépi túl az üzem határait.

92

A veszélyességi övezetek a nyomáshatások esetében

A nyomáshatások esetében nem éri el az 1E-5/év, 1E-6/év, sem pedig a 3E-7/év gyakoriságot. Az alábbi ábrán a szemléltethetőség végett az alacsonyabb gyakoriságok vannak ábrázolva (1E-7/év, 1E-8/év):

5.2.4.

Dominóhatás

Belső eszkalációs hatás az 5.2.1.-es fejezetben van leírva.

Külső dominóhatás Az E-10 Tartálypark az Algyői Gáztechnológiai Egység Technológiai Ipartelep része. Szomszédos a Főgyűjtővel, valamint a Gázüzemmel. A veszélyes forgatókönyvek és

93

hatásaik a környező üzemekre „Súlyos baleset következményeinek vizsgálata. Veszély meghatározása.” c. fejezet (5.2.1. fejezet) leírásaiban található. A Főgyűjtő nem veszélyezteti az E-10 gömbtartályait. A Gázüzemben keletkezett baleset következményei veszélyeztetik az E-10 Tartályparkot, mely belső eszkalációs hatás következményeként jön létre a Gázüzemben. Egyúttal az E-10 Tartálypark is veszélyezteti a túlnyomás következményeivel a Főgyűjtőt és a Gázüzemet. A dominóhatás gyakorisága az adott egység hibafájában szerepel és a dominóhatás az egyes biztonsági jelentésekben ki lett értékelve (BE Főgyűjtő, BJ Gázüzem). A veszélyes anyagok teljes mennyiségének kiömlése esetén a Gázüzem EE üzemében a kései VCE forgatókönyv esetében létrejövő nyomáshatások veszélyeztetni fogják az E-10 Tartályparkban található tartályokat. Ez esemény gyakorisága 1,308.10-4/év.

Mivel a tartályok nem az uralkodó szélirányban helyezkednek el, az esemény gyakoriságát csökkenteni lehet. A szélirány valószínűsége az E-10 Tartálypark felé 0,191. Ez az érték a délnyugati (0,09) és a nyugati (0,101) szélirány valószínűségeinek összege. Annak a valószínűsége, hogy a gőzfelhő meggyulladási helye a gömbtartályok felett lesz, mellyel a gömbtartályok katasztrofális sérülését okozza, a kései VCE effektív területe (az üzem területe a tartályokkal) és a teljes terület, melyen a felhő meggyulladhat, közötti arány. Ez az arány 0,07-tel egyenlő. Így az esemény gyakorisága 1,749.10-6 értékre csökken. Ez az érték hozzáadódott az E-10 valamennyi veszélyeztetett tartályán bekövetkező azonnali repedésének gyakoriságához. A következő ábrán látható a társadalmi kockázat kiértékelése a külső dominóhatás értékelésével együtt. A társadalmi kockázat megnő, de feltételekkel elfogadható marad.

94

6.

MOL

Nyrt.

KTD

és

Logisztika

egészségvédelmi

és

biztonsági irányítási rendszere A szervezetek közötti átadás átvételi folyamat közben hangsúlyoznunk kell, hogy mind az átadó KTD, mind az átvevő Logisztika szervezet tanúsított MEBIR rendszerrel

működik,

ami

biztosítja,

hogy

a

dokumentumok

átadása

és

átdolgozása, változások átvezetése szabályozott keretek között és hiánytalanul megtörténjen. Jelen állapotban a KTD tanusítványa terjed ki az Algyői E-10 Tartályparkra. Így először az M2. számú mellékletben ismertetjük az 1. pontban hivatkozott MOL Csoportszintű dokumentumokat, a KTD BIR, illetve IIR rendszerét, majd az M3. számú mellékletében a LOGISZTIKA BIR rendszerét is.

95

7.

Mellékletek: Elektronikus formában: Belső Védelmi Terv (mellékleteivel) Hatóságok, mentésben részvevő szervezetek részére külön kérésre rendelkezésre bocsátjuk

Helyszínrajz (M 1:250) - A 0 méretű – M1. sz. melléklet – Biztonsági adatlapok M2. sz. melléklet – KTD BIR M3. sz. melléklet – BIR LOGISZTIKA M5. sz. melléklet – Oktatási tematika M6. sz. melléklet – Belső Védelmi Terv G1. sz. melléklet – Az alkalmazottak elhelyezkedése Létesítmény kiválasztás FMEA DOMINO Felhasznált irodalom Következmén elemzés Műszerezett csőkapcs. Terv (E-10) -JPEG kép a 2003/002 rajzról -… E-10 tartálypark 2005 évi, leálláshoz kötött karbantartási terve

96

97

NYILVÁNOS VÁLTOZAT BIZTONSÁGI JELENTÉS. MOL Nyrt. TKD Logisztika Terméktárolás PB Töltés- Tárolás. Algyő E-10 Tartálypark

Recommend Documents