Környezetvédelmi Jelentés MOL Nyrt. Logisztika

2014 Környezetvédelmi Jelentés MOL Nyrt. Logisztika

 

 

       

Tartalomjegyzék      1. 

Bevezetés ......................................................................................................................... 2 

2. 

Logisztika tevékenységének bemutatása ....................................................................... 3 

3. 

Környezetvédelmi teljesítmény értékelése ..................................................................... 4 

3.1.  Levegőtisztaság‐védelem ......................................................................................................... 4  3.2.  Vízminőség‐védelem ................................................................................................................ 6  3.3.  Talaj‐ és talajvízvédelem .......................................................................................................... 8  3.4.  Hulladékgazdálkodás ............................................................................................................. 13  3.5.  Környezeti zaj ......................................................................................................................... 16 

4. 

A KIR működtetése ........................................................................................................ 16 

5. 

Jelentős környezeti tényezők alakulása, értékelése .................................................... 17 

6. 

A Logisztika környezetvédelmi céljai teljesülésének értékelése .................................. 17 

7. 

A 2014. évi környezetvédelmi akciók teljesítésének értékelése .................................. 18 

8. 

A 2015. évi környezetvédelmi akciók meghatározása ................................................. 19 

9. 

A 2014. évi KIR belső auditok tapasztalatainak értékelése ......................................... 19 

10. 

A környezetvédelemben érdekelt felektől érkező információk áttekintése................ 20 

11. 

A 2014. évi környezetvédelmi nem‐megfelelőségek .................................................... 20 

12. 

Összefoglalás ................................................................................................................. 22 

   

1 

1.

Bevezetés 

  A MOL hosszú távú, stabil (fenntartható) működésének egyik kiemelt jelentőséggel bíró alappillére a  felelős környezethasználat, így a működésével, tevékenységével összefüggésben kialakuló környezeti  terhelések, környezeti kockázatok minimalizálása az elérhető legjobb technikák alkalmazásával.     2015  az  első  év,  amikor  a  MOL  Nyrt.  Logisztika  szervezet  „Környezetvédelmi  Jelentés”‐t  készít,  melyben értékeli környezetvédelmi teljesítményét. Mivel ez az első ilyen összefoglaló jellegű anyag,  ezért  nemcsak  a  2014.  év  értékelésével  foglalkozunk,  hanem  röviden  áttekintjük  az  elmúlt  pár  év  legfőbb eredményeit is.    A 2014. évről készült környezetvédelmi jelentésben az évek óta folyó tudatos környezetvédelmi, ill. a  környezetterhelés  csökkentésére  irányuló  tevékenységünk  eredményeit  mutatjuk  be.  Működésünk  során  folyamatosan  törekszünk  a  környezetterhelő  anyagok  kibocsátásának  csökkentésére,  és  –  számos beruházást megvalósítva – biztosítjuk a jogszabályi előírásoknak való megfelelést. Mindezek  mellet  a  múltbeli  tevékenységünkből  származó  talaj‐,  és  talajvízszennyezések  felszámolását  folyamatosan végezzük.    A  jelentés  a  Logisztika  szervezet  az  elmúlt  öt  év  meghatározó  környezetvédelmi  tevékenységét  és  beruházásait tartalmazza a teljesség igénye nélkül, illetve bemutatjuk a 2014. évi környezetvédelmi  teljesítményünket  és  annak  értékelését,  valamint  a  Környezetközpontú  Irányítási  Rendszer  (KIR)  működésének tapasztalatait.        Készítette:                                                                                   Jóváhagyta:  FF és EBK MOL szervezet                                                                                                              Zsinkó Tibor              DS Logisztika MOL vezető      Százhalombatta, 2015. augusztus 17. 

2 

2.  

Logisztika tevékenységének bemutatása 

A MOL Nyrt. belül a Logisztika szervezet felelős a folyamatos termékértékesítéshez szükséges teljes  körű logisztikai támogatás megszervezéséért, a termelő üzemek alapanyaggal‐, és félkész termékkel  történő ellátásáért, összhangban az elfogadott Stratégiai‐ és üzleti tervvel.   A  Logisztika  irányítja  és  végzi  az  üzemanyagok  telepi  tárolási  tevékenységet,  és  az  elsődleges  és  másodlagos szállítással összefüggő folyamatokat minden szállítási módban (csővezeték; uszály; vasút  és közút).  A  Logisztika  MOL  felelős  a  tárolt  termékek  mennyiségének  és  minőségének  megőrzéséért  a  teljes  ellátási folyamatban. Az ellátási folyamat logisztikai feladatai:     A  finomítói  alapanyag  ellátás  biztosítása  érdekében  a  kőolaj  távvezetékek  üzemeltetése,  a  kőolaj szállítási feladatok ütemezett végrehajtása.   A finomítókban gyártott félkész‐ és késztermékek mennyiségi és minőségi átvétele‐átadása,  nyilvántartása, elszámolása, szállítása csővezetéken, vasúton, közúton és uszályon.   Cseppfolyós  gáztermékek  mennyiségi  és  minőségi  átvétele  termelésből,  feldolgozásból,  az  átvett gáztermékek tárolása valamint kiszállítása közúton, vasúton és csővezetéken.   A Logisztika telepeinek hatékony működtetése az üzemeltetési feladatok irányítása, tárolási  és a vevő kiszolgálási feladatok ellátása.    Optimális üzemanyag készletek biztosítása a MOL Nyrt. töltőállomásain.   A  logisztikai  rendszer  üzemfenntartási  feladatainak  optimális  megvalósítása  a  műszaki  biztonság és a megtérülési követelmények alapján.   A  logisztikai  termékkészletek  nyilvántartása  a  jövedéki  törvény  előírásainak  megfelelően,  vámügyeinek intézése.   Az állami készletek tárolása, kezelése.    Az egységes logisztikai rendszer működési feltételeinek kialakítása. 

  Logisztika főbb telephelyei:     Csepel   Hajdúszoboszló   Komárom   Pécs   Tiszaújváros   Százhalombatta   Csurgó   Fényeslitke   Zalaegerszeg   Szajol   Algyő 

     

3 

3. Környezetvédelmi teljesítmény értékelése    3.1. Levegőtisztaság‐védelem    A Logisztika területén működő pontforrások (levegőterhelést okozó légszennyező forrás) érvényes, a  környezetvédelmi felügyelőségek által kibocsátott pontforrás működési engedéllyel rendelkeznek. A  kibocsátó  forrásokra  vonatkozó  éves  jelentések  határidőre  elkészültek  és  benyújtásra  kerültek  a  környezetvédelmi hatóságokhoz.  A  pontforrások  kibocsátási  határértékeknek  való  megfelelését  mérésekkel  ellenőrizzük  a  működési  engedélyekben  előírt  gyakorisággal.  2014‐ben  határérték  feletti  mérés  nem  volt  a  Logisztika  területén.    A Logisztika tevékenysége  során a légszennyező anyagok közül a  VOC (Illékony Szerves Vegyületek)  kibocsátás a legmeghatározóbb. VOC kibocsátás az alábbi tevékenységekből származik:         Töltési  folyamatok  során  a    gőzvisszanyerő  rendszerekből  (VRU)    kibocsátott  VOC.  A  kibocsátott  VOC       mennyiségét  mérés  útján  határozzuk    meg.                                A  tárolási  folyamatokból  származó    VOC  kibocsátás,  mennyiségileg  ez  a    legmeghatározóbb.  A  tárolás  során    kibocsátott  VOC  mennyiségét  Tanks    4.0  szoftver  segítségével  határozzuk    meg,  melynek  alapja  a  tartályok    kialakítása és az éves tartályforgalom.    

                         

  A  technológiai  rendszerek  tömítetlenségéből  (karimák,  tömítések,  stb.)  származó  fugitív  (szivárgásos) VOC emisszió a legkisebb  részt  teszi  ki  a  teljes  logisztikai  VOC  kibocsátásból.  A  fugitív  emisszió  meghatározását  az  LDAR  (Leak  Detection  and  Repair)  program  segítségével  végezzük,  mely  2012‐ben  kezdődött  Komárom  telepen.  2014‐ ben  Pécsett,  Szajolban,  Csepelen,  Százhalombattán  és  Tiszaújvárosban  folytattuk. 

  4 

A következő ábra mutatja a Logisztika szervezet 2014. évi tevékenységére vonatkozóan a teljes VOC  kibocsátást, illetve a kibocsátott VOC mennyiségét az egyes tevékenységek szerinti bontásban. 

 

    A  benzintároló‐tartályok  mindegyike  belső‐úszótetős  konstrukció,  mely  hosszú  távon  kielégíti  az  emissziós követelményeket.  Mindhárom  területen  a  kibocsátott  VOC  mennyiségét  csökkenteni  tudjuk  a  rendszerek  megfelelő  üzemeltetésével, a rendszeres karbantartással, illetve a berendezések megfelelő műszaki állapotban  tartásával. 

  Programok, projektek    

Komárom telepen 2011 évben a Régi Symex típusú gőzvisszanyerő berendezést lecseréltük a  jelenleg  legmodernebb  aktív  szenes  eljáráson  alapuló,  JORDAN  típusú  száraz  technológiájú  gőzvisszanyerő berendezésre, így a tankautók és a vasúti tartálykocsik benzinnel való töltése  során minimalizáltuk a VOC kibocsátást. 

 

5 







Az algyői Atmoszférikus PB tároló az 1980‐as évek elején került beüzemelésre és a 2010 évi  leállításáig  folyamatosan  üzemelt.  A  rendszeres  szivárgás  vizsgálatok  ellenére  a  technológia  R‐22 típusú  hűtőközegéből éves szinten 1500‐2000 kg‐ot kellett a rendszerbe  visszapótolni,  ami  jelentős  környezetterhelést  okozott.  A  telephelyen  megszűnt  a  mélyhűtött  cseppfolyós  PB  tárolási  tevékenység,  ezért  a  technológia  szénhidrogén  mentesítési  munkái  során  a  hűtőberendezést használaton kívül helyeztük és a berendezésben található hűtőközeg (R‐22)  teljes  mennyisége  lefejtetésre  került.  A  lefejtés  zárt  rendszerű  technológiával  történt  folyamatos  szivárgás  ellenőrzés  mellett.  A  berendezésből  összesen  4974  kg  került  a  hűtőközeg  tárolótartályokba  átszivattyúzásra,  a  lefejtés  során  hűtőközeg  nem  jutott  a  környezetbe. A visszanyert mennyiséget veszélyes hulladékként kezeltük.  Csepel telepen a gőzvisszanyerő rendszer (VRU) üzembiztosabb működése érdekében a PLC  vezérlő  egység  (Programmable  Logic  Controller  –  Programozható  Logikai  Egység)  cseréje  történt meg 2013‐ban.  Az elmúlt években több telephelyen a régi elavult kazánok leállításra kerültek, és új, modern,  a környezetvédelmi előírásoknak teljes körűen megfelelő kazánok kerültek beüzemelésre.  

  3.2. Vízminőség‐védelem    A  Logisztika  telephelyek  érvényes  vízjogi  üzemeltetési  engedéllyel  rendelkeznek.  A  szükséges  Vízminőség‐védelmi  éves  (VÉL)  bejelentések  határidőre  elkészültek  és  benyújtásra  kerültek  a  hatósághoz.  Az  önellenőrzésre  kötelezett  telephelyek  az  engedélyükben  meghatározottak  szerint  végzik a kibocsátott szennyvizekre vonatkozó ellenőrző vizsgálatokat.   A  szennyvíztisztítók  hatékonyság  javítása  és  a  szennyvíz  rendszer  átalakítása  folyamatban  van  az  alábbi  telephelyeken,  az  átalakításokkal  biztosítani  tudjuk  a  szennyvíztisztítók  optimális  terhelését,  illetve a megfelelő szennyvízkezelést.   Székesfehérváron  a  tisztított  csapadék,  illetve  kármentesítési  víz  átkötése  közcsatornáról  élővízi befogadóra,   Pécs  telepen  az  új  flotáló  üzembe  helyezése,  illetve  a  csapadékvíz  átkötése  közcsatornáról  élővízbe,   Csepel  telepen  a  szennyvíztisztító  felülvizsgálata  és  a  szükséges  átalakítások  elvégzése  a  megfelelő tisztítási hatásfok elérése érdekében.   Fényeslitke  szivattyúállomáson  megvalósul  a  szennyvíztisztító  teljes  körű  felújítása  és  intenzífikálása. Az új szennyvíztisztító létesítése szerepel a 2015. és 2016. évi üzleti tervben.    Tárolótereinken  található  tartályok  műszaki  kialakítása  teljes  mértékben  megfelel  a  vonatkozó  környezetvédelmi előírásoknak így biztosítva környezetünk teljes körű védelmét, kizárva az esetleges  talaj‐, talajvízszennyezéseket.  A  felszíni  és  felszín  alatti  vizek  védelme  érdekében  tartályainkat  túltöltésvédelmi  rendszerrel  láttuk  el.  Számos  tartályudvarunk  betonozott  benzin‐,  és  olajálló  HDPE  fóliaréteggel  szigetelt.  Az  állóhengeres  tartályok  mindegyike  kettős  fenékkel  ellátott,  így  a  tartályudvarral  együtt  ezeken  gyakorlatilag  három  szintű  védelem  akadályozza  meg  a  környezeti  károkozást.  Ezen  felül  a  tartályudvarok  kettős  tolózárral  folyamatosan  zártak,  leeresztésük  a  telepi  víztisztítókon  keresztül  történik. 

  6 

A  csővezeték  üzemeltetés  területén  lévő  görényváltóknál,  a  mérőállomásoknál  és  szivattyútereken  mai  kor  követelményeinek  megfelelő,  az  esetlegesen  elfolyt  szénhidrogént  felfogó  betontálcák  kerültek kialakításra.   

  Programok, projektek    

Telepüzemeltetés  PB  töltés‐tárolás  Algyő  Töltő‐lefejtőn  a  szénhidrogénnel  szennyezett  csapadékvíz  tisztítását  két  műtárgy  biztosította.  Az  első  egy  hagyományos  rendszerű  olaj‐,  iszapfogó  berendezés,  a  második  egy  2004‐ben  épült  REWOX  gyártmányú  berendezés.  A  2011‐ben történt felújítás célja volt a töltő‐ lefejtő tálcákról érkező szennyezett csapadékvíz,  valamint  a  csatornarendszer  és  a  fordítóaknák  résein  keresztül  beszivárgó  talajvízzel  megnövekedett  mennyiségű  víz  tisztítása,  melyet  a  meglévő  technológiai  egységek  hatásfokának növelésével biztosítottunk. A felújítás során vízzáró bevonattal ellátott műtárgy  egyik kamrájából kialakításra került egy iszaptároló kamra, mely biztosítja az ülepítő térben  kivált  és  onnan  szivattyúval  átemelt  szénhidrogénnel  szennyezett  iszap  tárolását,  annak  elszállításáig. A másik aknarészbe olajfogó elemek, szűrőgát, olajszelektív úszógát, harmadik  lépcsőben  pedig  mezőnként  egy‐egy  korrózióálló  acéltartóban  elhelyezett  aktívszén  szűrőtöltet  került  beépítésre  a  műtárgy  felúsztató  terébe.  A  két  szűrőrendszer  együttes  működésével nagymértékben javult a csapadékvíz tisztítás hatékonysága. 

        7 



Komárom  telepen  2013  évben  beszerzésre  került  egy  esetleges  keletkező  dunai  olajszennyeződés  mielőbbi  megszüntetése  érdekében  egy  LAMOR  típusú  komplett  könnyű  merülőfal (6 db 15 méteres összekapcsolható úszóegységek a hozzátartozó kötél, úszóbolya,  horgony  mennyiségekkel).  Tartalmaz  továbbá  egy  úszó  olajleválasztót,  valamint  egy  dieselmotoros hidraulika szivattyút.    



Hajdúszoboszló  PBTT  töltő‐lefejtő  telephelyen  a  felsőtöltésű  technológia  alatt  az  I.  és  II.  vágányokon  1‐1  db  10*4  méter  nagyságú  betontálca  került  kialakításra  rácsos  összefolyókkal.  A  csapadékvíz  elvezetése  200  mm  átmérőjű  gerincvezetéken  keresztül  egy  6.5  m3–es  aknába  történik.  Az  akna  úgynevezett  bukógátas  kialakítású.  A  csurgó  vizek  szűrésére  perlit  töltésű  szűrőrácsokat  használunk. 

 

              3.3. Talaj‐ és talajvízvédelem    A  Logisztika  kiemelt  környezetvédelmi  céljai  között  szerepel  a  múltbeli  tevékenységekből  származó  szennyezettségek  felszámolása.  Folyamatosan  zajlik  a  kármentesítési  projekt  (CAKK),  melynek  működése  során  a  hatósági  határozatokban  előírtak  teljesítése  érdekében  rendszeresen  felülvizsgáljuk  a  projekt  műszaki  tartalmát,  és  ennek  megfelelően  tervezzük  a  szükséges  pénzügyi  forrásokat.  Logisztika  felelősségi  körbe  tartozó  kármentesítést  a  2014‐es  évben  11  működő  logisztikai  telepen,  38 bezárt telepen, 26 vezetéksérüléses (5 kőolajvezeték, 21 termékvezeték) kárhelyen, így összesen  75 helyszínen végeztünk. 

8 



 



Tényfeltárás  (5  helyszín):  A  kármentesítés  felderítő,  illetve  részletes  vizsgálatokból  álló  első  szakasza.  Célja  a  szennyezettség  lehatárolása,  mennyiségének  becslése  (talajban,  talajvízben), a szennyezettség kockázatainak felmérése (humán, környezeti, ökológiai), ennek  alapján javaslat a további intézkedésekre.  Tervezés (1 helyszín)  Műszaki  beavatkozás  (22  helyszín):  A  kármentesítés  második  szakasza,  melynek  során  a  tényfeltárás alapján elkészített műszaki beavatkozási tervnek megfelelően elvégzésre kerül a  kármentesítési tevékenység   Monitoring  (kizárólag  monitoring  tevékenység:  48  helyszín):  a  tényfeltárás  és  a  műszaki  beavatkozás szakaszaiban végzett kármentesítési monitoring, illetve a szakaszokat követően  folytatott utómonitoring a szennyezettség nyomon követésének céljából. 

  A  környezettudatos  viselkedés  jegyében  a  kármentesítési  feladatok  teljesítése  mellett  kiemelt  hangsúlyt helyezünk a megelőzésre. A megelőzés jegyében a következő két feladat emelhető ki:   A  tartály  felújítási  projekt  keretében  folyamatban  van  a  kőolajtároló  tartályok  dupla  fenekűvé  alakítása,  mely  jelentősen  hozzájárul  a  talaj  és  felszín  alatti  vizek  szennyeződésének  megelőzéséhez.  2014‐ben  az  Adria  tartályparkban,  illetve  Fényeslitkén  történt  meg  egy‐egy  tartály  átalakítása.  A  projekt  megvalósulásával  a  Logisztika  területén  teljes  körűen  biztosított  lesz  a  környezetvédelmi  jogszabályi  megfelelés a tartályok műszaki kialakítására vonatkozóan.   Jelentős azoknak a helyszíneknek a száma, ahol illegális vezeték megfúrások miatt folyik  kármentesítés.  A  hosszú  és  költséges  kármentesítési  feladatok  elkerülése  érdekében  a  kárelhárítási  feladatokba  már  a  káresemény  bekövetkezésekor  környezetvédelmi  szakértő  cég  kerül  bevonásra.  A  környezeti  kárelhárítás  sikerességét  a  gyorsaság  és  a  szakértelem  befolyásolja.  2014‐ben  Polgárnál  történt  vezeték  megfúrás,  ahol  a  kárelhárítási  feladatok  teljes  körűen  megvalósultak,  így  további  kármentesítési  feladatokat nem írt elő a hatóság.    Az ez irányú törekvések – a környezetvédelem szélesebb spektrumához hasonlóan – alapvetően két  csoportra  oszthatók  a  felszín  alatti  közeg  védelmének  területén  is.  Ezek  a  megelőzés,  illetve  a  (különböző  okokból)  kialakult  szennyezettségek  kezelése:  a  környezeti  és  humán‐egészségügyi  kockázatok azonosítása, kezelése, felszín alatti szennyezettség felszámolása, a szennyezéssel érintett  területek rekultivációja. 

  Logisztika felszín alatti szennyezettségek kialakulásának megelőzését célzó tevékenység    A magyarországi csővezeték hálózat teljes egészében felszínalatti elhelyezésű létesítmény. Az ellátás  folyamatos biztosítása miatt kiemelt fontosságú, hogy a csővezetékek működőképessége folyamatos  legyen.  A  csővezetékek  tervezett  élettartama  kb.  30  év,  ez  azonban,  összhangban  a  nemzetközi  gyakorlattal,  jelentősen,  akár  háromszorosára  is  növelhető,  állapotuk  rendszeres  ellenőrzésével,  a  keletkezett hibák javításával.  A  csővezetékek  meghibásodása  üzemzavarból  származhat.  Üzemzavarnak  tekintünk  minden  olyan  eseményt,  jelenséget,  amely  a  normál  üzemszerű  tevékenységtől  eltér.  Ezt  okozhatja  műszaki‐,  üzemeltetési  hiba,  korrózió,  erózió,  de  harmadik  fél  (pl.  földmunkagépek  tevékenysége,  vezeték  9 

megfúrás),  vagy  valamilyen  természeti  jelenség  (pl.  földmozgás,  árvíz)  is.  Következményeként  a  bennük továbbított anyag környezetbe történő kikerülése, elfolyása.  Az üzemelési biztonság növelése érdekében az 1990‐es évek közepén indult  a terméktávvezetékek,  majd  annak  sikeres  üzembe  helyezését  követően  a  kőolaj  távvezetékek  SCADA  jellegű  üzemfelügyeleti  rendszerének  (ÜFR,  KÜFR).  bevezetése.  Ezek  komplex,  a  teljes  kőolaj‐  és  termék‐ vezetékhálózatra kiterjedő rendszerek, melyeknek része a szivárgás érzékelő modul (Leak detection  system).  A  rendszer  segítségével  már  igen  kis  mennyiségű  olajtermék‐elfolyást  azonnal  érzékelni  lehet  a  Termék  Távvezeték  Üzemeltetés  diszpécserközpontban,  a  csővezeték  sérülési  helyének  pontos  meghatározásával.  Az  elsődleges  cél  a  gyors  beavatkozás,  mellyel  a  termékveszteség  és  az  elfolyás okozta környezeti kár egyaránt minimalizálható.  A  távvezetéki  felügyeleti  rendszer  kialakításának  köszönhetően  jelentősen  lecsökkent  a  vezeték  megfúrások száma. A következő ábra a termék távvezeték esetében mutatja a megfúrások számának  alakulását:                                    A csővezetékek műszaki állapotát részletesen – centiméterről centiméterre – felmérő eszközök közül  jelenleg rendelkezésre álló legkorszerűbb módszer az intelligens csőgörényes vizsgálat. Ez az eljárás a  legszélesebb  körű  és  legpontosabb  adatokat  szolgáltatja  a  vezetékek  műszaki  állapotára  vonatkozóan,  mely  lehetővé  teszi  a  megfelelő  karbantartási  stratégia  kialakítását.  A  váratlan  meghibásodások  száma  az  intelligens  görénnyel  vizsgált  szakaszokon  gyakorlatilag  nullára  csökkenthető.  A  katódos  korrózió  védelem  egy  rendkívül  jól  alkalmazható  és  hatékony  eszköz  a  korrózió  megelőzésére különböző talajvíz és talaj minőség és szerkezet mellett.  Az  elmúlt  20  év  alatt  műszaki  meghibásodás  miatti  környezetkárosítás  nem  történt,  az  üzemelést  felügyelő irányítástechnikai rendszernek köszönhetően az évi 2‐3 vezetékmegfúrás környezetkárosító  hatása  is  csekély.  A  hazai  termék‐távvezetékes  üzemeltetési  gyakorlatban  természeti  okokra  visszavezethető vezeték meghibásodás nem fordult elő. 

    10 

Logisztika felelősségi körében folytatott kármentesítési tevékenység:    A  kármentesítés  olyan  helyreállítási  intézkedés,  amely  a  felszín  alatti  víz  és  földtani  közeg  károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására irányul.  A  Logisztika  kármentesítési  tevékenységét  a  mindenkori  vonatkozó  jogszabályok,  illetve  MOL  belső  operatív szabályzata szabályozzák.    Az  elmúlt  évek  egy‐egy  jelentősebb  eredménye,  jellemző  mérőszáma,  egyes  kiemelt  jelentőséggel  bíró (működő telepen folytatott) beavatkozás áttekintése, eredményei:     A  2014‐es  év  során  az  aktív  fölözéses  helyszíneken  több  mint  75  ezer  liter  szénhidrogén  került eltávolításra a felszín alatti közegből.   Dóc  és  Környe  térségében  történt  vezetéksérülések  következtében  kialakult  felszín  alatti  szennyezettség  kármentesítése  2014‐ben  lezárásra  került,  a  kármentesítés  létesítményei  felszámolhatók.   Az  elmúlt  időszakban  több  kárhelyen  sikerült  a  szennyezettséget  olyan  mértékűre  csökkenteni, hogy az aktív beavatkozás lezárható volt, egyes esetekben az aktív beavatkozás  létesítményei is eltömedékelésre, felszámolásra kerülhettek: pl. Baracska térségében történt  vezetéksérüléses  (Baracska‐I  elnevezésű)  kárhelyen,  Polgár  bezárt  telepen,  Simontornya  bezárt  telepen,  Zalaegerszeg  régi  telepen,  Füzesabony  bezárt  telepen,  Győr  bezárt  telepen,  Miskolc bezárt telepen.   Csepel  bázistelep  területén  működő  kármentesítő  rendszer  átfogó  felülvizsgálatára  és  felújítására került sor a 2014‐es év folyamán. Ennek keretében új eszközök, új berendezések  kerültek  telepítésre  (szivattyúk,  mérőórák,  kútkamrák,  vezetékek,  rádióhullámos  jeladó  rendszer  kiépítése,  kútfejek  festése,  talajvíztisztító  egység  átalakítása).  Az  átalakítás  és  felújítás  következtében  a  rendszer  üzembiztonsága  nőtt,  az  üzemeltetési  költségek  és  az  energiaigény csökkent. A területen jelentős környezeti állapot javulás ment végbe az elmúlt  csaknem  két  évtizedben,  1998‐2014  összesen  2807  m3  szénhidrogén  került  visszanyerésre,  mintegy 6,9 millió m3 talajvíz került megtisztításra. 

2007.

2014.

Áttekintő helyszínrajz: felúszó fázis kiterjedése a Csepeli logisztika telep környezetében (2007 ‐ 2014.)  11 



Komárom bázistelep környezetében a múltbéli üzemszerű működés következtében kialakult  felszín  alatti  szénhidrogén  szennyezés  kiterjedése  mintegy  120  ha‐ra  tehető.  A  talajvíz  felszínén  felúszó  szénhidrogén  eltávolítása  folyamatos,  2014‐ben  7,5  m3,  1998‐2014  között  összesen  4168  m3  szénhidrogén  került  visszanyerésre.  A  kármentesítés  eredményeivel  összhangban  a  beavatkozás  koncepciója  a  kétezres  évek  közepén  újragondolható  volt,  az  átalakítást  követően  a  felúszó  fázis  eltávolításának  mértéke  a  talajvíz‐kitermelés  leállítása  mellett is tarthatónak, sőt, emelhetőnek bizonyult.  A beavatkozás optimalizálása jelenleg is  folyamatban  van,  míg  2009‐ben  még  32  ponton  volt  szükséges  a  felúszó  fázis  letermelése,  2014‐től  a  déli  területen  kialakított  két  új  termelő  kúttal  együtt  is  elegendő  14  ponton  lefölöző  berendezést  üzemeltetni,  mialatt  a  folyamatos  talajvíz‐kitermelés  (és  az  ezzel  járó  jelentős  mennyiségű  kitermelt  talajvíz  tisztítása)  továbbra  sem  indokolt.  A  beavatkozás  eredményét a területen kialakult felúszó fázis kiterjedésének változásával szemléltetjük. 

 

2005. 2014. Áttekintő helyszínrajz: felúszó fázis kiterjedése a Komáromi bázistelep környezetében (2005 ‐ 2014.)  

Pécs  logisztikai  telep  és  kármentesítésének  fontos  eredménye,  hogy  a  teleptől  délre  eső  területen  kiépítésre  került  a  telep  területéről  kilépő  csóva  terjedésének  gátlását  célzó  mikrobiológiai  reaktív  zóna.  A  beavatkozás  szolgálja  a  pellérdi  vízbázis  védelmét,  amely  a  régió  ivóvíz‐ellátásában  nagy  jelentőséggel  bír.  A  technológia  lényege,  hogy  a  területen  felszín  alatti  vízszintes  injektáló  szálak  kerültek  kialakításra,  melyek  segítségével  előzetes  mérésekkel,  illetve  számításokkal  meghatározott  rend  szerint  (meghatározott  összetételű  oltóanyag  injektálása  megfelelő  gyakorisággal  és  intenzitással)  táp‐,  illetve  oltóanyag  kerül  kijuttatásra  a  felszín  alatti  szennyezettség  kezelésének  céljából.  Az  injektálásra  kerülő  oldat  szerepe egyrészt a talajban, talajvízben élő, szénhidrogén bontására képes baktérium törzsek  részére kiegészítő tápanyagok biztosítása, illetve esetlegesen specifikus szénhidrogén bontó  baktérium  törzsek  talajba  juttatása.  Az  egyéves  próbaüzem  eredményei  alapján  megállapítható,  hogy  a  reaktív  zóna  feladatát  megfelelően  ellátja,  az  eredmények  figyelembevételével  az  injektálások  paraméterei  meghatározásra  kerültek  a  következő  üzemeltetési időszakra. 

    12 

Programok, projektek    

2013‐ban  Százhalombatta  211/A  szivattyútéren  1  db  10  m3‐es,  211/B  szivattyútéren  1  db  3  m3‐es, 211/C szivattyútéren 1 db 3 m3‐es földalatti szimpla falú szloptartályt a technológiából  kivontunk,  helyettük  a  vonatkozó  környezetvédelmi  előírásoknak  megfelelő  dupla  falú,  50  m3‐es  szloptartályt  használunk.  Az  átalakítással  jelentős  mértékben  csökkent  egy  szénhidrogén elfolyás keletkezésének a valószínűsége. 



PBTT  Kőolajtöltő  Füzesgyarmat  telephelyen  a  talaj‐  és  talajvízvédelem  érdekében  2010‐ben  szloptartály  cserére  került  sor.  A  tartálycsere  a  hatályos  jogszabályi  előírásoknak,  a  MOL  Logisztika  környezetvédelmi  politikájának,  illetve  a  KIR  célkitűzéseknek  megfelelően  ez  a  régi  elavult  tartály  kiemelésével  és  új,  duplafalú,  lyukadás  érzékelővel  felszerelt  tartály  beépítésével  valósult meg. 

      3.4. Hulladékgazdálkodás    A  Logisztika  működése  során  törekszünk  a  termelődő  veszélyes  hulladékok  minimalizálására,  a  gyűjtés, ártalmatlanítás során pedig a jogszabályi előírások betartására. 

  A  309/2014.  (XII.11.)  sz.  „A  hulladékkal  kapcsolatos  nyilvántartási  és  adatszolgáltatási  kötelezettségekről” szóló kormányrendelet értelmében a nem veszélyes és a veszélyes hulladékokat  a MOL Nyrt. teljes területén működő „EBKINFO” információs rendszerben tartjuk nyilván.    A létesítmények területén folyó tevékenységeket a MOL csoport hulladék politikájával összhangban,  a hulladékgazdálkodási hierarchia („4 R”) figyelembe vételével végezzük.   A  hulladékgazdálkodási  tevékenységeinket  úgy  tervezzük  és  hajtjuk  végre,  hogy  annak  a  lehető  legkisebb hatása legyen a környezetre, csökkentve a környezet igénybevételét, biztosítsa a hulladék  keletkezés megelőzését, csökkentse a keletkező hulladékok mennyiségét és veszélyességét (Reduce),  biztosítsa  a  hulladékok  újrafelhasználását/újrafeldolgozását  (Reuse/Recycle)  és/vagy  a  hulladékok  környezetbe történő biztonságos elhelyezését (Responsible disposal).            

13 

Ennek  megvalósítása  érdekében  az  alábbi  szempontok  szerint  végezzük  hulladékgazdálkodási  tevékenységünket:   Szelektív gyűjtést valósítunk meg a hulladékok veszélyességének, a rendelkezésre álló szabad  területeknek,  gyűjtő  edényzeteknek  és  a  termelő  és  az  ártalmatlanító  technológiák  figyelembevételével.    Külön gyűjtjük a veszélyes és a nem veszélyes hulladékokat.    Megakadályozzuk,  hogy  a  hulladékok  szétszóródjanak,  elcsöpögjenek,  egészségkárosító  hatás, tűz‐ és robbanásveszély alakuljon ki a gyűjtés során.   A finomítói területeken keletkező égethető hulladékok esetében előnyben részesítjük a MOL  tulajdonban  lévő  hulladékégetőkben  történő  égetést,  amely  során  a  hulladékok  energetikai  hasznosítása valósul meg.   A munkatársaink folyamatos képzéséről gondoskodunk, külön kiemelve az adott létesítmény  tevékenysége  során  keletkező  hulladékok  kezelésével  összefüggő  információkat,  helyi  specialitásokat.   A  veszélyes  hulladékokkal  való  tevékenységek  végzése  során  szigorúan  betartjuk  a  munkavédelmi, egészségvédelmi, biztonságtechnikai előírásokat. 

 

14 

A Logisztika működési területén 2014‐ben keletkezett hulladékok mennyisége: 

  A  Logisztika  telephelyek  területén  2014‐ban  képződött  veszélyes‐  és  nem  veszélyes  hulladékok  mennyiségét,  illetve  azok  kezelési  módját  a  2014.  évi  hulladék  bevallásunk  alapján a következő táblázat tartalmazza.    Hulladék típus  Leírás  Mennyiség (tonna)  Veszélyes hulladék 

Jogszabályi  előírásoknak  megfelelően  olyan  hulladékok,  melyek  összetevőik  kapcsán  veszélyes  hulladéknak minősülnek Nem veszélyes hulladék  Jogszabályi  előírásoknak  megfelelően  olyan  hulladékok,  melyek  nem  tartalmaznak  veszélyes  összetevőket Lerakott/lerakóba  kerülő  D' kezelési kóddal történő kezelés  hulladék  Újrahasznosított hulladék R' kezelési kóddal történő újrahasznosítás  Komposztált hulladék  Hulladék mennyisége, amely komposztálásra került  Elégetett hulladék  Égetés vagy tüzelőanyagként történő felhasználás    Programok, fejlesztések:  

2 845 

1 264 

990  3 120 458 136

2012‐ben  Kecskemét  Telepen  a  hulladékgazdálkodási  feladatok  jogszabályi  előírásoknak  megfelelően  történő  kezelése  érdekében  egy  új  munkahelyi  hulladékgyűjtő  került  kialakításra.  

15 



Dombóvár  telep  bontási  munkáinak  előkészítése  során  ‐  a  fenntarthatóságot  szem  előtt  tartva – a beton darálását és újrahasznosítását határoztuk meg, ez által a bontási hulladékok  99  %‐ban  újrahasznosításra  kerültek.  Ezen  felül  a  felszín  alatti  tartályok  és  vezetékek  is  elbontásra kerültek és a tereprendezés is megtörtént. 

 

    

Győr telep bontási munkáinak keretében sor került a felszíni és felszín alatti tartályok, illetve  vezetékek, a beton alaptestek elbontására. A beton darálásával és építőipari minősítésével a  bontási hulladékok 99 %‐ban ez esetben is hasznosításra kerültek. 

  3.5. Környezeti zaj    A  Logisztika  telephelyeire  vonatkozóan  projekt  keretében  2010.  és  2011.  között  elkészültek  a  létesítmények környezeti zaj kibocsátásának felmérései, illetve zajtérképei.  Az  elkészített  dokumentációk  alapján  Komárom  telep  és  Székesfehérvár  telep  rendelkezik  érvényes  zajkibocsátási  határértékekkel.  Székesfehérvár  telepen  2014.  szeptemberében  megszűnt  a  tevékenység,  ezért  zajkibocsátási  határértékeket  tartalmazó  engedélye  visszavonásra  kerül.  Komárom telep esetében maradéktalanul megfelelünk az engedélyben előírt határértékeknek.   

4.  

A KIR működtetése 

A  szervezet  vezetése  a  környezetvédelem  ügyét  kiemelten  kezeli,  ezért  2006.  évben  az  ISO  9001:2008  Minőségirányítási  rendszerek,  Követelmények  és  az  OHSAS  18001:2007  A  munkahelyi  egészségvédelem  és  biztonságirányítási  rendszer  szabványokkal  integráltan  ISO  14001:2004  szabvány szerint tanúsított Környezetközpontú irányítási rendszert vezetett be.    A  Logisztika  MOL  elkötelezett  környezetközpontú  irányítási  rendszere  (továbbiakban  KIR)  és  környezetvédelmi  teljesítményének  folyamatos  fejlesztése  mellett,  aminek  kinyilvánítására  megfogalmazta  az  alapelveit  és  kötelezettség  vállalásait  tartalmazó  környezetvédelmi  politikáját  (címe Vezetői Nyilatkozat). A politikában foglaltak elfogadását a szervezet minden munkavállalójától  és partnerétől elvárja.    A Logisztika MOL környezetközpontú irányítási rendszerének célja a folyamatos fejlődés!     

16 

A  környezetvédelmi  teljesítmény  és  a  KIR  fejlesztése  érdekében  a  szervezet  vezetése  a  politikában  foglaltak alapján célokat, elérésük érdekében közép‐ és rövidtávú programokat határoz meg. A célok  és  programok  teljesítését  folyamatosan  nyomon  követjük.  A  környezeti  teljesítményünket  folyamatosan nyomon követjük.  A  KIR  részeként  rendszeresen  értékelésre  kerülnek  mindazon  fennálló  és  lehetséges  környezeti  hatások  és  tényezők,  amelyek  a  szervezet  tevékenységeihez  és  termékeihez  kapcsolódhatnak,  beleértve az öröklött szennyezéseket is. A tényezőket dokumentált eljárásban meghatározott módon  rendszeres időközönként felülvizsgáljuk és értékeljük.  A szervezet vezetése elkötelezett a jogszabályi kötelezettségeket maradéktalanul kielégítő működés  mellett,  aminek  alapjaként  folyamatosan  azonosítjuk  a  szervezet  tevékenyégére  követelményeket  tartalmazó jogszabályokat, rendeleteket, és egyéb külső elvárásokat.   A  KIR‐ben  meghatározott  elveink  és  elvárásaink  megismerését  és  elsajátítását,  minden  kollégára  és  minden, a szervezet telephelyein munkát végző partnerünkre kiterjedő rendszeres környezetvédelmi  oktatásokkal biztosítjuk.  KIR  folyamataink  működését  minden  telephelyünkre  és  folyamatunkra  kiterjedő  belső  audit  rendszerrel mérjük. Az auditok során feltárt eltérések helyesbítésére, illetve ismételt előfordulásának  megakadályozására minden esetben intézkedést határozunk meg és annak teljesülését ellenőrizzük.  A  belső  auditok  eredményeit  a  szervezet  vezetése  rendszeresen  értékeli,  illetve  felhasználjuk  a  képzéseink fejlesztésére.  A Logisztika MOL KIR megfelelő működését talán semmi sem bizonyítja jobban, hogy rendszer 2014  évi külső felülvizsgálatán az SGS Hungária Kft. munkatársai nem‐megfelelőséget nem regisztráltak. 

  5.  

Jelentős környezeti tényezők alakulása, értékelése 

A  környezeti  tényezők  a  Logisztika  tevékenységének  és  termékeinek  olyan  elemei,  amelyek  kölcsönhatásba  kerülhetnek  a  környezettel.  Jelentős  az  a  környezeti  tényező,  amelynek  környezeti  hatása  jelentős,  vagy  azzá  válhat.  Környezetvédelmi  eljárásainknak  megfelelően  rendszeresen  felmérjük  tevékenységünk  környezeti  tényezőit,  és  azok  hatását  folyamatosan  értékeljük.  A  felmérések alapján minden évben számba vesszük a jelentős környezeti tényezőinket.  Környezetvédelmi  céljaink  és  programjaink  meghatározása  során  minden  évben  a  meghatározott  jelentős környezeti tényezőket vesszük figyelembe. 

  6.  

A Logisztika környezetvédelmi céljai teljesülésének értékelése 

A Logisztika MOL szervezet MIR‐KIR‐MEBIR célokat határoz meg, melyeket rendszeres időközönként  felülvizsgálunk  és  értékelünk.  A  KIR  és  MEBIR  célokat  a  MOL  Csoport  EBK  Stratégiájával  és  Akciótervével összhangban, és elemeinek figyelembe vételével tűzzük ki. A célok elérése érdekében  az EBK akciótervet készítünk, amelynek teljesítését nyomon követjük.    Az  elmúlt  évek  során  a  korábban  leírtak  szerint  több  jelentős  környezetvédelmi  problémát  megoldottunk  és  sok  környezetvédelmi  beruházást  megvalósítottunk.  Azonban  még  számos  feladat  megoldása áll előttünk, és ennek szellemében fogalmaztuk meg környezetvédelmi céljainkat a 2015‐ 2020. évekre:    17 

    

  7.  

A Logisztika működése által okozott légszennyező anyag kibocsátás csökkentése (VOC).  A  Logisztika  működése  során  kibocsátott  szennyvizek  által  okozott  környezetterhelés  csökkentése, szennyvíztisztítók biztonságos működésének biztosítása.  A  Logisztika  múltbeli  tevékenysége  által  okozott  környezetszennyezés  folyamatos  felszámolása, további szennyeződések keletkezésének megakadályozása.  Logisztika  energiafelhasználásának  csökkentése,  az  energiafelhasználás  hatékonyságának  növelése.  A  Logisztika  működése  során  keletkező  veszélyes  és  nem  veszélyes  hulladékok  mennyiségének csökkentése, környezetkímélő kezelésük folyamatos fejlesztése. 

A 2014. évi környezetvédelmi akciók teljesítésének értékelése 

A  kitűzött  környezetvédelmi  célok  teljesítése  érdekében  minden  évben  akciókat  fogalmazunk  meg,  melyek teljesülését folyamatosan nyomon követjük, és az elért eredményeket értékeljük.  A  2014.  évi  akciók  a  környezetvédelmi  kötelezettségek,  a  karbantartási  terv,  az  FMB  terv  és  a  tervezett projektek alapján kerültek összeállításra.  

  







„Logisztika  által  üzemeltetett  épületekben  működő  R22‐es  töltetet  tartalmazó  légkondicionálók cseréje.” Mivel 2015. január 01‐től az R22‐es típusú töltet nem használható  a  klímák  karbantartása  során,  ezért  indokolt  az  ilyen  típusú  töltetet  tartalmazó  klímák  cseréje,  illetve  amennyiben  lehetséges  töltetcsere  megvalósítása.  A  Logisztika  működési  területén kizárólag komfort klímák működnek, ezért cseréjük folyamatosan fog megvalósulni  meghibásodás,  illetve  elavultság  okán.  R22‐es  típusú  töltetet  tartalmazó  klímák  kizárólag  szivárgásmentesen üzemelhetnek tovább a Logisztika működési területén.  „Csepel  telepi  szennyvíz  kezelő  műtárgy  problémájának  megoldása.”  Csepel  telep  megváltozott  tevékenysége,  és  a  jelentősen  lecsökkent  dolgozói  létszám  miatt  a  telepi  biológiai  szennyvíztisztító  nem  működik  optimálisan.  A  megfelelő  műszaki  megoldás  megtalálása  érdekében  tanulmánytervet  készítettünk,  melyben  megfogalmazott  megoldási  lehetőségeket  2015‐ben  tovább  vizsgáljuk.  A  környezetvédelmi  előírásoknak  történő  folyamatos megfelelés érdekében a projekt időtartama alatt a szennyvíztisztító műtárgyakat  és  a  csatornarendszert  minden  évben  kitisztítjuk,  így  biztosítva  a  rendszer  kifogástalan  működését.  „Kármentesítési  program  folytatása.”  A  hatósági  határozatokban  előírtak  szerint  folyamatosan  végezzük  a  múltban  keletkezett  szennyezések  felszámolását,  valamint  tervezzük a jövőbeni feladatokat.  „VOC  csökkentés  érdekében  LDAR  (Leak  Detection  and  Repair)  mérések  elvégzése  a  Logisztika  telephelyeken  és  szivattyúállomásokon.”  VOC  emisszió  szempontjából  releváns  telephelyeinken  elvégeztük  a  technológiai  rendszerek  tömítetlenségéből  származó  fugitív  VOC kibocsátás mérését. A mérési eredményeket figyelembe vesszük a karbantartási munkák  tervezésekor, illetve projekt feladatok meghatározásakor. 

     

18 





  8.  

„A 20000m3 vagy nagyobb névleges térfogatú tartályok rekonstrukciója esetében a Logisztika  minden  esetben  megvizsgálja  a  zárt  tisztítási  technológia  lehetőségét.  (Csoport  stratégiával  összhangban)”  2014‐ben  végzett  kőolajos  tartály  tisztítások  esetében  zárt  tisztítási  technológiát alkalmaztunk, ezzel minimalizálva a keletkezett hulladék mennyiségét, valamint  jelentősen csökkentve a környezeti levegő légszennyezőanyagokkal történő terhelését.  „A  barátság  I.  vezeték  építése  során  különös  figyelmet  kell  fordítani  a  NATURA  2000  területekre  és  a  veszélyeztetett  fajokra.”  A  kőolajvezeték  építési  munkálatai  alatt  teljes  körűen betartottuk a környezetvédelmi engedélyekben meghatározott előírásokat. 

A 2015. évi környezetvédelmi akciók meghatározása 

A  környezetvédelmi  kötelezettségek,  a  karbantartási  terv,  az  FMB  terv  és  a  tervezett  projektek  alapján összeállításra meghatározásra kerültek a 2015. évi környezetvédelmi akciók szem előtt tartva  a folyamatos fejlődés elvét is. 

            

  9.  

Kármentesítési program folytatása a Logisztika területeken.  VOC emisszió mérések értékelése, további mérések és feladatok meghatározása.  Logisztika VOC kibocsátás leltár elkészítése.  Zárt rendszerű benzin lefejtés kialakítás Pécs vasúti töltőn.  A meglévő hulladékgyűjtők felülvizsgálata az új jogszabály szerint.  R22 hűtőközeget tartalmazó klímák cseréje.  Szennyvíz tisztítási probléma megoldása Csepelen.  Szennyvíz tisztítási probléma megoldása Pécsett.  Fényeslitkei szennyvíztisztító rekonstrukció.  Székesfehérvári  bezárt  telepen  a  kibocsátott  szennyvíz  lekötése  közcsatornáról,  és  élővízbe  bocsátása.  Szajol telep összevont környezetvédelmi engedélyének megszerzése. 

A 2014. évi KIR belső auditok tapasztalatainak értékelése 

2014.  évben  37  db  KIR  auditot  folytattak  le  a  belső  auditorok.  A  felülvizsgálati  ciklus  során  valamennyi a Logisztika MOL szervezet KIR rendszeréhez tartozó, a KIR szempontjából fontos terület  felülvizsgálatra került.    A felülvizsgálati ciklus folyamán 4 eltérést és 18 fejlesztési javaslatot jegyeztek fel, illetve állapítottak  meg a felülvizsgálatot végzők. A feljegyzett eltérések saját hatáskörben javíthatók voltak.  Az  előző  évben  feltárt  hiba  típusok  száma,  és  előfordulásának  gyakorisága  az  előző  évhez  képest  csökkent, így a meghozott javító intézkedések hatékonynak minősültek.  

         

19 

10.  

A környezetvédelemben érdekelt felektől érkező információk áttekintése 

Környezetvédelmi hatósági ellenőrzés a Logisztika területén 2014‐ben három alkalommal történt:    Zalai  Finomító  IPPC  (Egységes  Környezethasználati  Engedély)  ellenőrzés  során  a  finomító  területén működő logisztika létesítményeket is ellenőrizte a környezetvédelmi hatóság, nem  megfelelőség nem került rögzítésre.   A Felső‐Tisza‐vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Fényeslitkén 2014.  09.  29‐én  tartott  Iparbiztonsági  ellenőrzés  kapcsán  megállapította,  hogy  az  EWC  15  01  10*  szennyezett csomagolási hulladék kapcsán megszegtük a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos  jogszabályi előírást, mivel 1 éven túli tárolás történt. Mivel néhány napos túltárolás történt –  mely  szállítói  kapacitáshiány  miatt  következett  be  ‐  a  felügyelőség  részéről  nem  történt  bírságolás.   Komárom telepen az Észak‐dunántúli Vízügyi Igazgatóság ellenőrizte az árvédelmi töltésekbe  épült műtárgyakat, hiányosságokat nem tapasztaltak.    Az év során a lakosság részéről nem érkezett panasz vagy bejelentés a Logisztika környezetvédelmi  tevékenységével kapcsolatban, illetve más érdekelt féltől sem érkezett észrevétel.   

11.

A 2014. évi környezetvédelmi nem‐megfelelőségek 

2014‐ben  a  Logisztika  üzemeltetése  alatt  álló  területen  4  db  környezetbe  szénhidrogén  elfolyással  járó esemény történt.   2014.  februárban  a  Dunai  Finomító  Uszálytöltőn  egy  betonozott,  kikövezett  csapadékvíz  elvezető  csatornán  olajszennyezés  jelent  meg,  melyből  a  töltő  közvetlen  közelében  kis  mennyiség  a  Dunába  került.  Az  észlelést  követően  a  csatornaszakasz  kiszakaszolása  megtörtént,  a  Dunába  került  szén‐hidrogén  lehatárolása  olajfogó  hurkával  és  paplannal  megtörtént.  A  szénhidrogén  talajból  való  szivárgását  vélhetőleg  egy  korábban  történt  elfolyás okozta. Az eseményt követően az uszálytöltő területén megkezdődtek a kárelhárítási  munkák  a  területen  lévő  szennyezettség  (szénhidrogén)  felszámolására.  A  csapadékvíz  árok  rézsűzésre  került  annak  érdekében,  hogy  a  jelentkező  önálló  fázisú  szénhidrogén  szabadon  kifolyhasson  az  árokba,  ahol  az  összegyűlt  szénhidrogént  egy  erre  a  célra  újonnan  kiépített  olajfogó  berendezéssel  felfogjuk.  A  Duna,  mint  befogadó  védelme  érdekében  az  esetleges  szennyezések felfogására az olajfogó berendezést követően egy zsilip kerül beépítésre.    

  20 



Júniusban Polgár közelében a Barátság II. kőolajvezeték rehabilitációs munkálatai során egy  feltehetően  eltulajdonítást  elősegítő  rákötésnél  nyersolaj  szivárgást  találtak.  A  cső  felső  alkotóján  még  kb.  50  cm  földtakarás  volt  található,  amikor  észlelték  a  kőolaj  környezetbe  jutását. A környezetbe jutott kőolaj mennyisége kb. 5 m3 volt. A káresemény bekövetkezte,  illetve  a  hibaelhárítást  követően  azonnal  megkezdődött  a  kárelhárítás  környezetvédelmi  szakértő cég bevonásával. A gyors és szakszerű beavatkozásnak köszönhetően a helyreállítás  teljes körű volt, és így nincs szükség hosszú távú kármentesítésre.   

    

Augusztusban  a  Dunai  Finomító  211.  j.  szivattyúterén  gázolaj  szállítást  követően  a  leállási  nyomás  beállítása  során  a  blindnél  a  tömítés  kiment,  és  megközelítőleg  750  liter  gázolaj  került  a  környezetbe.  Az  esemény  bekövetkezte  után  azonnal  szippantós  autóval  a  gázolaj  elszállításra  került,  majd  a  szennyezett  földet  összegyűjtötték.  A  káreseménnyel  érintett  terület helyreállítása teljes körűen megtörtént. 



A  Zalai  Finomító  Logisztika  Vasútüzemben  2014.  október  23‐án  fáradt  olajos  vasúti  tartálykocsi  fejtése  közben  kb.  30  tonna  fáradt  olaj  folyt  el  egy  nyitva  felejtett  NA  50‐es  leürítő  vezetéken  keresztül  az  üzemi  derítőbe.  Az  üzemi  derítőből  a  szennyezőanyag  egy  része  a  Finomító  csatornarendszerébe  jutott,  ahonnan  a  kárelhárítás  során  visszagyűjtésre  került.  Az  olajjal  szennyezett  rendszer  tisztítása  teljes  körűen  megtörtént.  A  nyílt  árok  tisztítása  során  50  tonna  szennyezett  földet  szállítottunk  el  kezelőhöz.  A  befogadó  Avas  árokba elúszó olajszennyezés nem került. 

 

 

 

  21 

12.  

Összefoglalás 

A  környezetvédelmi  jelentés  készítésével  a  Logisztika  szervezet  a  környezet  védelme,  a  környezetterhelés  csökkentése  érdekében  tett  erőfeszítéseit  kívánja  évről  évre  számba  venni  és  értékelni. Ez által nyomon követhető az a tudatos, jól átgondolt fejlesztési, átalakítási, és beruházási  program, azok az intézkedések, amelyek révén lehetővé válik a szervezet és a környezete harmonikus  együttélése. A környezet minden elemének védelmére kiterjedő programok áttekintése, rendszeres  értékelése,  az  esetleges  hiányosságok  feltárása,  a  középtávú  elképzelések  felvázolása  az  érdekelt  felekben  is  megerősítheti  azt  a  hitet,  hogy  a  Logisztika  szervezet  minden  tekintetben  meg  kíván  felelni  a  nagyon  szigorú  környezetvédelmi  elvárásoknak,  és  technológiáját,  eszközeit  úgy  fejleszti,  hogy az itt folyó tevékenység a lehető és elérhető legkisebb környezetterheléssel járjon. 

     

22