BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Alap levelező tagozat Minőségmenedzsment szakirány
A MOL NYRT. TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSÁNAK VIZSGÁLATA
Készítette: Horváth Andrea
Budapest, 2010
TAR TALO M J E GYZ É K Bevezetés........................................................................................................... 5 1. Társadalmi felelősségvállalás elmélete ...................................................... 8 1.1 A CSR fejlődéstörténete .............................................................................................. 8 1.2 Kiknek kell társadalmilag felelősen viselkedniük? ..................................................... 9 1.3 CSR fogalmak ........................................................................................................... 10 1.4 Kik felé irányul és miben áll a vállalatok társadalmi felelőssége? ............................ 11
2. CSR az Európai Unióban ......................................................................... 14 2.1 CSR mérföldkövek az EU-ban .................................................................................. 14 2.2 A CSR főbb elemei, részterületei .............................................................................. 15 2.3 Felelős magatartás és a stratégia kialakítása.............................................................. 18 2.4 A CSR és a fenntartható fejlődés kapcsolata ............................................................. 20 2.5 Mi is az a GRI? .......................................................................................................... 22 2.6 Néhány szó az ISO 26000 szabványról ..................................................................... 24
3. CSR Magyarországon ............................................................................... 25 4. A MOL NyRt. bemutatása ....................................................................... 29 4.1 A MOL NyRt. története ............................................................................................. 29 4.2 MOL Nyrt. jelene ...................................................................................................... 34
5. A MOL Nyrt. fenntartható fejlődés koncepciója .................................. 38 6. Menedzsment rendszerek ......................................................................... 42 7. A MOL Nyrt. és érintettjei ....................................................................... 45 7.1 Az érintettek bevonása............................................................................................... 45 7.2 Kapcsolat a szakmai szervezetekkel .......................................................................... 46
8. A fenntartható fejlődés három dimenziója a MOL-nál......................... 48 8.1 Gazdasági fenntarthatóság ......................................................................................... 48 8.2 Környezetvédelem ..................................................................................................... 52 8.3 Társadalmi pillér ........................................................................................................ 59
9. Mélyinterjúk és a kutatás eredményeinek kiértékelése ......................... 71 9.1 Mélyinterjúk .............................................................................................................. 71 9.2 Kérdőíves felmérés eredményeinek bemutatása........................................................ 81
3
10. Javaslat tétel............................................................................................. 90 Összegzés ........................................................................................................ 91 Mellékletek ..................................................................................................... 93 Irodalomjegyzék ............................................................................................ 99
4
„A világ erőforrásai elegendőek, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de arra már nem, hogy kielégítsék mindenki mohóságát.” Mahatma Gandhi
Bevezetés Napjainkban a Föld romló környezeti állapotáról, talán minden nap olvashatunk a sajtóban. Az egyre deficitesebb öko-lábnyomunk, az ennek következményeként erősödő globális éghajlatváltozás, a drámai fajkihalás, illetve az emberi egyenlőtlenségek növekedése, mind arra hívja fel az emberek figyelmét, hogy rossz irányba haladunk és sürgősen tenni kell ennek megváltoztatása érdekében. Az ipari forradalommal egy elmélet született, ami az akkori kultúrában gyökerezik, a gazdasági racionalitás és a kereskedő ember eszménye. Az elmélet és annak gyakorlati megvalósítása jól sikerült, de sajnos a gazdagodás nem a társadalmi különbségek eltűnéséhez vezetett, hanem az egyenlőtlenségek mélyüléséhez. A kormányoknak, a vállalatoknak és az egyéneknek rá kell jönni arra, hogy tenni kell környezetünkért. A vállalatok létezésének fő célja a profitszerzés, ami minden tulajdonos, minden befektető és vállalatvezető fejében megfogalmazódik, már a vállalat létrehozása előtt. A cégeket azért hozzák létre, hogy anyagi hasznot hozzanak tulajdonosaiknak. A jelenlegi jogszabályok szerint csak az a kötelességük, hogy a rájuk vonatkozó törvényeket és rendelkezéseket betartsák. De vajon ez a mai világban elegendő? Nem kellene a cégek felelősségének kiterjedni természeti és társadalmi környezetükre? A válasz: igen. A valóban tudatos vállalatoknak figyelni kell társadalmi, üzleti és természeti környezetükre, illetve szem előtt kell tartani a fenntartható fejlődés eszméjét. Ennek megvalósításához ad némi segítséget a vállalati társadalmi felelősségvállalás. Dolgozatom témájául a vállalati társadalmi felelősségvállalást (Corporate Social Responsibility – CSR) választottam. A Fenntartható Fejlődés Világgazdasági Tanácsa szerint a CSR az „üzleti világ elkötelezettségét jelenti, hogy hozzájáruljon a fenntartható gazdasági fejlődéshez, az alkalmazottakkal, a családjaikkal, a helyi közösséggel és a társadalom széles rétegeivel együttműködve, az életminőség javítása érdekében.”1
1) Philip Kotler, Nancy Lee: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, HVG Kiadó, Bp. 2007. 11.old.
5
A téma napjainkban nagyon aktuális és fontos, valamint a benne rejlő lehetőségek miatt felkeltette érdeklődésemet. Néhány tantárgy kapcsán beszéltünk már róla, ami arra késztetett, hogy jobban beleássam magam a kérdéskörbe. A témában egyre több hazai publikáció is megjelenik, a külföldi szerzők írásainak fordításai mellett. Dolgozatomban
olyan
kérdésekre
próbálok
választ
adni,
hogy
a
társadalmi
felelősségvállalás milyen dolgokra igyekszik felhívni az emberek figyelmét. Kiknek kell társadalmilag felelősen viselkednie? Hogy építhető be a CSR a vállalatok stratégiájába, úgy hogy az segítse a vállalatot? A MOL Nyrt., mint ebben a témában Magyarországon az elsők közötti példamutató vállalat, hogy oldja meg társadalmi felelősségvállalását, illetve a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségét? Mennyit tudnak a hétköznapi emberek a CSR-ről, illetve a MOL Nyrt. ilyen téren való tevékenységéről? Mit gondol egy szakértő a MOL Nyrt. honlapján olvasható publikációkról a témával kapcsolatban? Dolgozatom első részében szeretném bemutatni a CSR elméleti hátterét, fogalmi megközelítéseit, eszközeit, a fenntartható fejlődéshez való kapcsolatát. Pár szóban ismertetem a készülőben lévő, és a témához kapcsolódó, ISO 26000 szabvány tervezetét, ami az „Irányelvek a társadalmi felelősségekhez”, címet viseli. A témához kapcsolódóan leírom mi az a GRI (Global Reporting Initiatives) és kik használják. Majd egy hazai nagyvállalat példáján mutatnám be a vállalati felelősségvállalás gyakorlati alkalmazását. Hogy értelmezi ezt a MOL Nyrt., az a vállalat, aki (egyedüli kelet-középeurópai vállalatként) a világ, vezető társaságai közé került a Dow Jones Fenntarthatósági Index-hez kapcsolódó elemzések készítője, a svájci SAM (Sustainable Asset Management) által megjelentetett 2010-es Fenntarthatósági Évkönyv alapján. A MOL NyRt. rövid bemutatása után, szeretnék képet alkotni a vállalat társadalmi felelősségvállalásáról, fenntartható fejlődés folyamatos fenntartására tett erőfeszítéseiről, és a GRI iránymutatásainak megfelelő jelentésükről. Végül a saját közvélemény kutatásom alapján elemezném, hogy a fogyasztók mit tudnak a társadalmi felelősségvállalásról és azon belül a MOL Nyrt. ilyen típusú projektjeiről, illetve a téma egyik szakértőjével, Dr. Angyal Ádámmal (a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával) készült interjú alapján javaslatokat szeretnék tenni arra, hogy a MOL Nyrt. mit tehetne még a társadalmi felelősségvállalás terén. Szakdolgozatomhoz az adatgyűjtés során primer és szekunder forrásokat is felhasználtam. Primer források: Egy kérdőíves felmérés készítése arról, hogy a fogyasztók mennyire vannak tisztában a társadalmi felelősségvállalás mivoltával, valamint a MOL NyRt. ilyen 6
típusú tevékenységéről. Illetve két mélyinterjút használtam még fel dolgozatomhoz, az egyik Haraszti Gábor a MOL Nyrt. Fenntartható Fejlődés panel vezetőjével készült, a másik Dr. Angyal Ádámmal, aki a témában 2009-ben publikálta a „Vállalatok társadalmi felelőssége, felelős társaságirányítás” című könyvét. Szekunder források: Elektronikus cikkek a CSR-ről, a felelős vállalatokról, a GRI-ről, a fenntartható fejlődésről és a MOL Nyrt-ről a témával kapcsolatban. Valamint a bibliográfiában megadott irodalomnak a témához kapcsolódó fejezetei.
7
1. Társadalmi felelősségvállalás elmélete 1.1 A CSR fejlődéstörténete A vállalatoknak a társadalomban betöltött szerepéről való gondolkodás feltehetően egyidős magukkal a vállalatokkal, a modern CSR csupán e gondolatoknak adott új ösztönzést. A céhekről fennmaradt középkori fordításokból is kitűnik, hogy a céhek a tagjaik közötti kölcsönös segítségnyújtás megszervezésén túl, a városi közösség rászorulóiról is igyekeztek gondoskodni, például jótékonykodással.2 A liberális önkéntes CSR angolszász eredetű koncepció, gyökerei az USA-ból erednek. 1950-ben az USA Legfelsőbb Bírósága hozott egy olyan döntést, mellyel felszámolta a jogi tiltásokat és korlátokat, de az íratlan szabályokat is, amelyek addig korlátozták, vagy akadályozták a vállalatokat a társadalmi problémák megoldásában való részvételben. Ezen rendelkezés hatására a ’60-as években a legtöbb amerikai vállalat úgy érezte, hogy a társadalmilag felelős gondolkodást, viselkedést meg is kell mutatni, így a cégek alapítványokat, adományozó programokat hoztak létre. A ’70-es, ’80-as évek jótékonysági filozófiáját, amikor is a vállalatok általában olyan társadalmi ügyeket támogatta, ami iparágukkal egyáltalán nem volt kapcsolatban, megkérdőjelezte az 1989-es Exxon Valdez-féle olajszennyezés3. Az Exxon is sok más ügyet támogatott csak a környezetvédelmet nem, így mikor szüksége lett volna a környezetvédelmi aktivisták tapasztalatára és támogatására, egyedül maradt. A ’90-es évek újító hozzáállásának lényege, hogy nemcsak az alapítvány jótékony kezdeményezései támogatnak üzleti célokat, de viszonozásképpen a vállalati üzletágak is támogatják a jótékony tevékenységeket, marketing-szakértelem és technikai segítség formájában, valamint önkéntes alkalmazottakkal.4 A hagyományos szemlélet alapján, ami a ’90-es évek előtt volt, a vállalatok próbálták az adományozásra előre meghatározott összeget, minél több részre felosztani és ezzel minél több érintett csoport kedvére tenni. A vállalatok arra törekedtek, hogy elkerüljék a vállalat fő tevékenységéhez, termékeihez kapcsolódó ügyeket, mert attól féltek, hogy ezek azt a látszatot keltenék, hogy a saját érdekeiket tartják szem előtt.
2
Kun Attila: A multinacionális vállalatok szociális felelőssége, Ad Librun Kft. Budapest, 2009. 77. old. 1989. március 24-én az Exxon Valdez olajos szennyező anyaggal árasztotta el Alaszka partjait, mintegy 1200 mérföld hosszan. 3
4
Philip Kotler, Nency Lee: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, HVG Kiadó, Bp. 2007. 15-16. old.
8
Ezenkívül szerettek volna távol maradni olyan nagy horderejű kérdésektől, mint például az AIDS, mert úgy gondolták, hogy az ilyen komoly problémák kezelésére csak a kormányzati vagy nonprofit szervezetek alkalmasak. Az új szemlélet szerint, a vállalatok többsége már olyan területre összpontosít, amelyek összeillenek a vállalati értékekkel, olyan kezdeményezéseket választanak ki, amelyek támogatják üzleti céljaikat és olyan ügyeket karolnak fel, amelyek a vállalat fő termékeihez és piacaihoz kapcsolódnak. Megnőtt az értékelés fontossága is. Európában még mindig némileg idegen és újszerű a CSR nyelvezete, megközelítése, noha futótűzként terjed és már körülbelül 10 éve az EU is azon dolgozik, hogy a CSR európai koncepciója is kikristályosodjon. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az európai cégek társadalmi beágyazottsága elmaradna az amerikai színvonaltól.
1.2 Kiknek kell társadalmilag felelősen viselkedniük? Erre a kérdésre, azt válaszolnám, hogy mindenkinek, hiszen mindenki fontosnak tartja a saját és gyermekei jövőjét. Az államoknak, kormányoknak, a vállalatoknak, szervezeteknek és a magánembereknek is egyaránt tenniük kell a környezetükért és a társadalomért. A magánemberek ebben a gépezetben csupán kis porszemek, de ha belátják, hogy változtatni kell, és tesznek is érte, az már nagy előre lépés lehet. Mit tehet egy magánember a környezete védelmében?
Tudatos vásárlóként, többször felhasználhat egy reklám szatyrot, fair trade módon és eszközökkel előállított termékeket előnyben részesíthet, nem vásárol olyan termékeket, amiket bármilyen állatkínzás során kísérleteztek ki.
Etikus turistaként, nem utazik el a világ másik végére, csak azért, hogy a tengerparton sütesse a hasát, ha ezt jóval közelebb is megteheti, és ezzel sokkal kevesebb CO2 –t juttat a környezetébe.
Vagy csupán figyel egy-két olyan dologra, mint energiatakarékos izzók használata, kevesebb autózás több kerékpározás, szelektív szemétgyűjtés, kevesebb meleg víz használata akár mosáshoz, akár zuhanyozáshoz.
A vállalatok szerepe talán a legnagyobb ebben a kérdésben. Azt azonban, hogy a vállalaton belül ki a felelős ezért egyáltalán, nehéz meghatározni. Az alkalmazottak felelőssége lenne? Szerintem ők inkább magánemberként tehetnek az ügy érdekében, de ők ahhoz kevesek, hogy nagy horderejű dolgokat vigyenek véghez.
9
Talán a tulajdonosoké és a vezetőké a felelősség? Erre a kérdésre a válaszom: igen. A vállalatok vezetőinek és tulajdonosainak a kezében van a hatalom, amellyel képesek jót tenni és elérni azzal a kívánt célt. Ilyen jó cselekedet lehet, akár jótékonykodás, adományozás, önkéntes munka, vagy környezetvédelem és sorolhatnánk még a példákat, amik lefedik a CSR témakörét. Az Európai Uniónak és az tagállamoknak, talán az lenne ebben az ügyben a legfőbb feladata, hogy népszerűsítse a társadalmi felelősségvállalást, állást foglaljanak róla, jogszabályokat hozzanak létre annak segítésére. A kötelezővé tételt azért nem szorgalmaznám, mert a CSR lényege pont az önkéntesség, mindenki maga dönthesse el mennyit és hogyan tud tenni a társadalomért és a környezetért.
1.3 CSR fogalmak A CSR fogalmát mindenki másképp értelmezi a világon és így Magyarországon is. A fő érintettek csoportjánál, a vállalatoknál is ez a helyzet. Vannak olyan vállalatvezetők, akik úgy gondolják, hogy ha eleget tesznek a törvényeknek és rendeleteknek, azzal megtettek mindent, amit lehet. Más vezetők, a környezetvédelmi szempontokat tartják szem előtt és megint mások már hozzá veszik a szociális szempontokat is. A következőkben bemutatok pár ismert CSR fogalmat:
Az Európai Unió Zöld Könyve (Green Paper) szerint „a vállalati társadalmi felelősség (CSR) fogalom jelentése, hogy a vállalatok önkéntesen szociális és környezeti
szempontokat
érvényesítenek
üzleti
tevékenységükben
és
a
partnereikkel fenntartott kapcsolatokban”. A EU Tanács kifejti, hogy „a vállalati szociális felelősség (CSR) kulcsszerepet játszhat a fenntartható fejlődésben, miközben
javítja
Európa
innovációs
potenciálját
és
versenyképességét”
(EC[2006]).5
Ligeti György a Kurt Levin Alapítvány képviselője a következőképp fogalmaz: „Önkéntes elköteleződés a közjó fejlesztése mellett: az üzleti gyakorlaton keresztül a cég erőforrásainak bevonásával. Ha céged társadalom- és/vagy környezettudatos, olyan módon törekszik a jelenben a sikerre, hogy nem éli fel a jövő lehetőségeit: a szociális, a környezeti és az üzleti szempontokat egymástól elválaszthatatlannak tekinti.”6
5 6
Tóth Gergely: A Valóban Felelős Vállalat, KÖVET, Budapest, 2007. 20. old. Ligeti György: CSR Vállalati felelősségvállalás, Kurt Lewin Alapítvány, Budapest, 2007. 18. old.
10
Philip Kotler, a világ meghatározó marketing „guru”-ja szerint: „A vállalati társadalmi felelősségvállalás azt az elkötelezettséget jelenti, amely során a vállalat a közösség jólétének érdekében folytat önkéntesen, szabadon választott üzleti gyakorlatot, amit erőforrásaival is támogat.”7
Angyal Ádám könyvében olvashatjuk a következő két meghatározást. A Brit Iparszövetség 2001. megfogalmazása: „A CSR elvárja a vállalatoktól, hogy azok a nyilvánosság előtt elszámoltathatók legyenek nemcsak pénzügyi értelemben, hanem társadalmi és környezeti tevékenységük szerint is….. A CSR összefoglalja, miként kell támogatni az emberi jogokat, a demokráciát a közösség fejlődését és a fenntartható fejlődés szempontjait az egész világon.”8
A Világbank a következőképp fogalmaz: „A CSR az üzleti szereplők elkötelezettsége a fenntartható gazdasági fejlődés támogatására, együtt dolgozva alkalmazottaikkal, azok családjával, a helyi közösségekkel és az egész társadalommal az életminőség fejlesztése érdekében oly módon, hogy az jó legyen mind az üzleti célok, mind a (nemzetközi) fejlődésnek egyaránt.”
1.4 Kik felé irányul és miben áll a vállalatok társadalmi felelőssége? Kun Attila a következő hármas modellel ad választ erre a kérdésre.9 A. Az első elmélet az ún. „részvényes-központú” modell (avagy a friedman-i neoklasszikus elmélet). Az elmélet szerint a magáncég egyedül nyereségének növeléséért felelős, természetesen a rá vonatkozó jogszabályokat és előírásokat betartva. A vállalat társadalmi felelőssége abban áll, hogy a lehető legnagyobb profitot termeli. B. A második elméletben a vállalat már nem csak a részvényeseinek tartozik felelősséggel, hanem a tágabb értelemben vett érdekelteknek (stakeholdereknek) is. C. A
harmadik
megközelítés
már
az
egész
társadalommal
szembeni
elszámoltathatóságot vár el a vállalatoktól. Az elmélet szerint az állam feladata, hogy kikényszerítse a CSR-t jogi úton, mert az önkéntes CSR megbízhatatlan.
7
Philip Kotler, Nency Lee: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, HVG Kiadó, Bp. 2007. 11. old. Angyal Ádám: Vállalatok társadalmi felelőssége, felelős társaságirányítás, Kossuth Kiadó, Bp. 2009. 24. o. 9 Kun Attila: A multinacionális vállalatok szociális felelőssége, Ad Librun Kft. Budapest, 2009. 8
11
Kik azok a stakeholderek? Egy vállalat érintettjeinek (angolul stakeholder) nevezünk minden olyan személyt, vagy csoportot, amely lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével. Egy érintett egyszerre több szerepben is megjelenhet, vagyis több érdek hordozója is lehet. A következő táblázat az érintetteket és szerepükre vonatkozó elgondolásokat sorolja fel a három legjelentősebb felelősségi alapelv tükrében. 1. számú táblázat: Egy szervezet lehetséges érintettjei10 Érintettek a felelős vállalatvezetés szempontjából Részvényesek, tulajdonosok Közhatalom
Pénzügyek, bankok
Biztosítók
Gazdasági érintettség
Környezeti érintettség
Pénzügyi eredmények
Etika, kockázatkezelés, előrelátás és átláthatóság A helyi és nemzeti Szabályok gazdaság méltánylása a támogatása természeti környezetben Az alapok és a Környezeti veszélyek folyamatos pénzügyi hatásainak finanszírozhatóság kezelése fenntartása Helyreállítási költségviselés
Alkalmazottak és Társadalmi szakszervezetek egyenlőség, méltányos javadalmazás Vevők
Garanciák, minőség
Szállítók
Hosszú távú partneri kapcsolatok
Alvállalkozók
Méltányos javadalmazás, információk a kapcsolatok jövőjéről, az együttműködés fenntarthatóságáról
Társadalmi érintettség Válságos problémák megoldása, az ezzel összefüggő kockázatok kezelése Szabályok méltánylása a munka világában
A szükségletek előrelátása a költségek korlátozása érdekében Kockázatelemzés Munkavállalók és alvállalkozók balesetei Helyi környezet Motiválás, respektje tanácsadás, képzés, munkavállalási képességek fejlesztése Természeti források Etika, kereskedelmi felhasználása erkölcsök Műszaki feltételek Etikai kialakítása méltányosságok, szakmai követelmények Világos követelmé- Szabályozás, nyek a termékek és minősítés és szolgáltatások méltányosságok környezeti rögzítése elvárásairól
10
Angyal Ádám: Vállalatok társadalmi felelőssége, felelős társaságirányítás, Kossuth Kiadó, Budapest, 2009. 39-40. old.
12
Érintettek a felelős vállalatvezetés szempontjából Elosztók, kereskedők
Fogyasztók Versenytársak Helyi közösségek
Civilszervezetek
Gazdasági érintettség
Környezeti érintettség
Árrések kezelése, Csomagolási és versenytárs-politika szállítási veszteségek mérséklése, logisztikai kockázatok mérséklése Tisztességes árak Környezet és információk méltánylása Összehasonlító elemzések (benchmark) Vállalkozás tartóssága Átláthatóság
Társadalmi érintettség Etikus termékek és szolgáltatások fejlesztése Társadalmi méltánylása
jogok
Versenyvédelmi szabályok követése
Versenytörvények követése, dömping elítélése Átlátható információ, Helyi közérdeklődés környezetterhelés méltánylása, helyi mérséklése életbe bekapcsolódás Elkötelezett környe- Emberi és zetvédelem munkajogok, magasabb megállapodások védelme
Miért érdemes jótékonykodni? Kutatások szerint a vállalati társadalmi kezdeményezések jól mutatnak a potenciális ügyfelek, fogyasztók, befektetők, pénzügyi elemzők, üzleti partnerek szemében, jól hat az éves jelentésben, a hírekben, sőt a törvényhozás előtt a bíróságon is. A Business for Social Responsibility nevű globális nonprofit szervezet kutatásai és tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jótékonykodó vállalatok különböző pénzügyi előnyökhöz jutnak. Többek között az alábbiakra mutattak rá:
Az értékesítés és a piaci részesedés növekedése
A márkapozicionálás erősödése
A vállalati imázs javulása
A dolgozókra gyakorolt vonzó hatás növekedése, a motiváltság és hűség felerősödése
A működési költségek csökkenése
A vállalat vonzerejének növekedése a befektetők szemében és a pénzügyi piacokon.11
11
Philip Kotler, Nency Lee: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, HVG Kiadó, Bp. 2007. 18-19. old.
13
2. CSR az Európai Unióban 2.1 CSR mérföldkövek az EU-ban Az EU a 90-es évek elején kezdett a társadalmi felelősségvállalással foglalkozni. 1993-ban Jacques Delors az EU Bizottságának akkori elnöke azzal a kéréssel fordult az üzleti világhoz, hogy vállaljanak részt a társadalmi kirekesztés elleni harcban. Ennek következményeként 1995-ben egy hasonló célzatú nyilatkozat került kiadásra és ebben az évben megalakult az European Business Network (CSR Europe), melynek fő célja a CSRrel kapcsolatos tapasztalatcserék elősegítése. A következő fontos állomás 2000-ben a Lisszaboni EU-csúcs, ahol az EU felhívást intéz a vállalatokhoz, hogy működjenek közre abban, hogy az EU 2010-re a legversenyképesebb, dinamikus és társadalomalapú gazdaságává fejlődhessen. 2000. júniusban napvilágot látott az Európai Szociális Agenda, amely elkötelezte magát a teljes foglalkoztatottság, a rugalmas munkakörülmények, a szegénység elleni harc, valamint a nők és a férfiak egyenlősége mellett. A Európai Unió Bizottság 2001. júliusában útjára indította a Zöld Könyvet (Green Paper), amit vitaindítónak szánt, ezzel megtéve az első fontos lépést a CSR ügyében. A cél az volt, hogy széleskörű társadalmi vitát, eszmecserét indítsanak, amire 250 válasz érkezett a társadalom legkülönbözőbb szféráiból, ami tanúbizonysága annak, hogy a téma nagyon érdekli az embereket. Ebből kifolyólag az EU Bizottsága 2002 júliusában publikálta új CSR-stratégiáját, cselekvési programját.12 A közleményből kiderül, hogy minden fél örömmel fogadta a téma vitatását, de véleménykülönbségek alakultak ki. A vállalatok szorgalmazzák az önkéntességet, de aggodalmukat fejezték ki bármiféle EU kötelező érvényű szabályozással kapcsolatban, míg a civil szféra egyáltalán nem ért egyet a vállalatok önkéntességével. A dokumentum javaslatára 2002-ben megalakult az ún. Európai Többoldalú CSR Fórum, ahol a munkaadók, a munkavállalók és a civil szervezetek képviselői megvitathatják a CSR európai gyakorlatát. A második 2006-os Bizottsági közlemény központi eleme az Európai CSR Szövetség megalapítása volt. A civil szervezetek úgy vélték, hogy ezzel a közleménnyel a Bizottság 180 fokos fordulatot tett, mert a korábbi egyensúlyi helyzetből elmozdult a vállalatok felé.13 12
Kun Attila – A vállalati szociális elkötelezettség tematizálásának alapvonalai az Európai Unióban, http://jesz.ajk.elte.hu/kun17.html Letöltés: 2010.10.14. 15:10 13 Novotny Ádám – CSR marketing az EU-ban: Hogyan bírjuk a vállalatokat társadalmi felelősségvállalásra, http://mycite.omikk.bme.hu/doc/69871.pdf Letöltés: 2010.11.10. 16:20
14
2010. júniusban az EU tagországainak vezetői megállapodtak a szervezet 2011-2020 átfogó gazdaságpolitikai stratégiájáról az EU 2020-ról. Az EU 2020 fő célkitűzése, hogy 2020-ig áttérjünk egy új, fenntartható szociális piacgazdaságra, egy olyan intelligensebb és környezetbarátabb gazdaságra, amelyben jólétünk forrásává az innováció és az erőforrások jobb felhasználása válik, és amelynek legfontosabb inputja a tudás lesz. A kiemelt célok között van a foglalkoztatási szint emelése, az iskolából kimaradók arányának 10% alá csökkentése, a szegénység kockázatának kitett lakosság 20 millióval való mérséklése, a GDP 3%-nak a kutatás és fejlesztés terén való felhasználása, és a CO2 kibocsátás csökkentésére és az energiahatékonyság javítására kitűzött akciók teljesítése.14 Ezekből a célokból kitűnik, hogy a EU fő céljai között szerepel a fenntartható fejlődés elősegítése.
2.2 A CSR főbb elemei, részterületei Az EU Zöld Könyve alapján a CSR legfontosabb dimenzióit 3 fő területre bontva vizsgálhatjuk: A. a vállalaton belüli dimenzió, B. vállalaton kívüli dimenzió és C. a megvalósítás módjai és biztosítékai, a CSR átláthatóságának gyakorlati aspektusai. A. A vállalaton belüli dimenzió
Humán erőforrás menedzsment: A vállalatok fő célja e tekintetben a jól képzett munkaerő megszerzése és megtartása. Ennek érdekében a felelős vállalatnak figyelmet kell fordítania többek között a következőkre: az élethosszig tartó tanulás kérdésköre, a munkavállalók jobb informálása, azok bevonása, kiegyensúlyozott munka-család-pihenés arány szorgalmazása, családbarát munkahely kialakítása, munkaerő motiváltságának fokozása, a munkahely megtartására való törekvés.
Munkahelyi egészség és biztonság: A kérdéskör mindenképp kemény jogalkotási téma és kikényszerítő mechanizmusokat igényel. Napjainkban egyre nagyobb problémát jelent főleg azért, mert a jogszabályok arról nem nagyon szólnak, hogy a központi megrendelő cég felelőssége a munkabiztonság tekintetében meddig terjed, ha alvállalkozókat alkalmaz. A CSR kihangsúlyozza a munkabiztonsági kérdéseket.
A változásokhoz történő alkalmazkodás, illetve az átalakulások, átszervezések, leépítések, krízishelyzetek menedzselése: CSR-logika alapján, fontos szempont, hogy
az
ilyen
vállalati
átalakítások
során
értékelésre
kerüljenek
és
kiegyensúlyozódjanak mindazok érdekei, akiket érint egy ilyen változás (munkavállalók,
helyi
lakosság,
14
hatóság,
érdekképviseletek
stb.).
Az EU belső átalakulását gyorsíthatja az EU 2020 stratégia cikk - http://www.metropol.hu/cikk/586588 Letöltés: 2010.10.18. 13:30
15
Továbbá
fontos
tényezők;
a
megfelelő
előkészítés,
kockázatfelmérés,
költségkalkuláció és alternatív stratégia kidolgozása, illetve a munkavállalói jogok garantálása. Egy vállalat CSR-tudatosságának talán egyik legjobb fokmérője az átstrukturálások során tanúsított hozzáállás.
A
környezeti
kihatások
kezelése,
természetes
erőforrások
preferálása,
környezetvédelem, öko-szemlélet: Ezen a téren a „win-win” alapú CSRszemléletmód elterjesztésének fontos szerepe van. Ebből ugyanis ráismerhetnek a vállalatok, hogy ha csökkentik a környezetszennyező tevékenységüket és hulladékkibocsájtásukat, akkor nem csak környezetüknek tesznek jót, hanem feltételezhető, hogy közvetve ezzel fokozzák versenyképességüket, mert csökken az energiára és a hulladékkezelésre szánt költség. B. A vállalaton kívüli dimenzió
Helyi közösségek: A vállalat és a helyi közösség kölcsönös egymásrautaltsága magától értetődő. A vállalat beruházásaival, munkahelyteremtéssel, a bérekkel, az adókkal, az esetleges környezetkárosításával, közösségrombolásával egyértelműen kapcsolódik ahhoz a helyhez, ahol működik. Ugyanakkor a vállalat sikere is nagyban függ az adott hely stabilitásától, infrastruktúrájától, a munkaerő képzettségétől. A CSR szemlélet szorgalmazza az olyan vállalati programokat, amelyek elősegítik a helyi közösséggel a jó kapcsolat kialakítását. Ilyenek lehetnek pl.: vállalati finanszírozású szakképzések, gyakornoki programok, különböző jótékonykodások és partnerségek (infrastrukturális, környezetvédelmi, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi).
Üzleti partnerekkel, beszállítókkal és a fogyasztókkal való kapcsolat: A jó kapcsolatból származó előnyök egyértelműek. Ilyenek a csökkenő költségek, javuló minőség, megbízhatóbb partnerek, stabil piaci kapcsolatok. A nagyvállalatok egyre inkább belátják, hogy szociálisan felelős imázsuk nem kizárólag rajtuk múlik, hanem azt befolyásolhatják a beszállítóik, alvállalkozóik, partnereik és azok tevékenysége. Ezért a nagyvállalatoknak érdekében áll CSR politikájukat kiterjeszteni a beszállítóikra is, illetve azokon kikényszeríteni azt.
Az emberi jogok kérdésköre: A CSR emberi jogi dimenziói letagadhatatlanok, főleg ha
a
vállalatok
nemzetközi
16
szintű
működésére
gondolunk.
A fő kérdés ebben a témában, hogy a vállalatok, hogyan és mennyi felelősséget vállalhatnak át az államtól az emberi jogok védelme terén.
Globális környezetvédelmi megfontolások: A fenntartható fejlődés eszméje egyértelműen megkívánja, hogy a vállalatok is szerepet vállaljanak a globális környezetvédelmi kérdésekben, hiszen ők is fontos szereplői és gyakran pusztítói a környezetnek.
C. A CSR gyakorlati aspektusai – átláthatóság Hogyan tehetjük rutinná a CSR elméleti megfontolásait, céljait?
A menedzsment CSR irányultságának, beállítódásának egységesítése, illetve a CSR stratégiai szintre emelése: Ahhoz, hogy a CSR elvek, a vállalat mindennapi tevékenységeibe
beépüljenek,
arra
van
szükség,
hogy
a
szociális
és
környezetvédelmi dimenziók szervesen részévé váljanak az üzleti stratégiának és a költségvetésnek és a szervezeti kultúrának. Fontos, hogy értékelő rendszerek alakuljanak ki, tanácsadó szolgálatok jöjjenek létre a témában és folyamatosan képezzék a szakembereket a területen.
Jelentés, mérés és audit: Mára több kezdeményezés látott napvilágot, a vállalatok társadalmi felelősséggel kapcsolatos teljesítményének, működésének kérdéseit tematizáló ún. fenntarthatósági vagy „triple bottom line” jelentések terén. (Triple Bottom Line: A vállalatoknak a profitszerzésen túlmenően szociális és környezetvédelmi szempontokat is be kell építeni működésükbe.) Ilyen kezdeményezés például az ún. GRI (Global Reporting Initiatives) ami az ENSZ égisze alatt működő holland székhelyű szervezet, melynek célja egy a „triple bottom line” – logikájára épülő jelentéstételi szabvány, standard fenntartása. A szabvány alkalmazása nem kötelező a vállalatok számára, mégis egyre több szervezet használja a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos jelentéséhez. A kezdeményezés a fenntarthatósági jelentés színvonalát a pénzügyi jelentéstétel színvonalára kívánja emelni. Ezenkívül, népszerű az AccountAbility 1000 módszertana is. Az AA1000 követelményrendszer célja a szociális és etikai beszámolók, a folyamat auditálásának és a jelentés minőségének javítása különös tekintettel az érdekelt felek bevonására. A CSR jelentés önmagában még nem garancia a valós teljesítményre, azt csak az igazolja, ha a CSR a vállalat stratégiájába integrálódott. Az Európai Unió (2003/51/EK) irányelvével ösztönzi a közepes és nagyvállalatokat, hogy a 2005-ös üzleti évtől a pénzügyi eredményeikről szóló jelentésüket egészítsék ki a társadalmi felelősségvállalás 17
területén vállalt szerepük bemutatásával. Az ajánlást egyes országok, mint például Franciaország, már kötelezővé is tette, így a francia vállalatoknak éves szinten CSR beszámolót is kell készíteniük.
A munkavégzés minőségének javítása: E körben fontos, hogy CSR kérdésekben is erősödjön a kapcsolat a munkavállalókkal, illetve érdekképviseleteikkel. Motiváló erő lehet a legjobb munkahelyek, munkáltatók díjazása, listájuk rendszeres nyilvánosságra hozatala. Másik oldalról, szintén fontos lenne a felelőtlen cégek listájának publikálása is.
Szociális- és öko címkék, termékjelzések, tanúsítványok: Az ilyen címkék megjelenésének egyik fő oka a fogyasztók egyre tudatosabb vásárlása, igényessége és az információk utáni éhsége. A leginkább érintett területek a következők: munkahelyi egészség és biztonság kérdései, az emberi jogok tiszteletben tartása és tartatása (a beszállítók vonatkozásában is), a környezet védelme, egy adott termék előállításának etikai körülményei. A címkerendszer azt feltételezi, hogy a fogyasztók vásárlóereje is lehet társadalmi változásokat előmozdító dolog. A címkék általában a termékek csomagolásán, vagy az üzletek polcain vagy kirakatában jelennek meg, igazolva, hogy az adott termék, vagy szolgáltatás bizonyos etikai kritériumoknak megfelel.
Szociálisan
felelős
beruházások,
befektetések
SRI
(Socially
Responsible
Investment): Napjainkban egyre nő azon befektetési alapok száma (nyugdíjalapok, biztosítók, bankok), akiknek egyik fő célja a szociális felelősségvállalás eszméjének figyelemben tartása befektetései során. Az SRI szempontú „screening” – azaz átvilágítás – arra utal, hogy egy befektető etikai szempontok mentén zár ki vagy éppen von be befektetési portfóliójába bizonyos elemeket. 15
2.3 Felelős magatartás és a stratégia kialakítása A felelős vállalati magatartás, tanulás útján sajátítható el, amelynek jellemző mozzanatai a spontán szakaszok. Például a humánpolitika terén, a vállalatok az alkalmazottakért elsősorban nem felelősségük tudatában tesznek lépéseket, hanem üzleti céljaik jobb elérhetősége miatt.
15
Kun Attila: A multinacionális vállalatok szociális felelőssége, Ad Librun Kft. Budapest, 2009. 121-134. o.
18
„A felelős vállalati magatartás tanulásának folyamatát az AccountAbility minősítő szervezet vezetője öt szakaszban jellemzi: 1. Elhárítás, amelyben a cég visszautasítja vagy tagadja magatartásának veszélyeit, nem vállal kötelezettségeket; 2. Együttműködés a felelős magatartás érdekében az érintettekkel, az ezzel kapcsolatos tevékenységek beépülnek a szervezet működésébe; 3. Vezetői felelősségvállalás, amelyben a vezetői szerepek kiegészülnek a felelős gondolkodás és gazdálkodás elemeivel; 4. Stratégiai megoldásként a felelős gazdálkodás a vállalati célfüggvények része lesz; 5. Ágazati és civil szerepek vállalása, a felelős gazdálkodás kiterjesztése a szervezeten kívüli tényezőkre.”16 A vállalatok felelős magatartása nem ad hoc jelenség, hanem átgondolt vezetési koncepció, hosszútávon érvényesülő akarat. A felelős viselkedés érinti a szervezet több egymással összefüggő területét, mint az irányítás, tervezés, gazdálkodás, értékesítés, PR, HR. A felelős magatartás forrása a felismerés, a közérdek jelentőségének és a társadalom igényeinek elismerése. A felismert és elhatározott törekvések módszere és eszköze a stratégiai tervezés. Stratégia Első és nagyon fontos dolog, hogy a vállalat vezetése elkötelezze magát a társadalmi felelősségvállalás
mellett,
melynek
eszméit
már
a
tervezéskor
beintegrálja
a
stratégiaalkotásba. A stratégiát úgy kell megalkotni, hogy üzleti működésünk során vegyük figyelembe a természeti és a társadalmi környezet dimenzióit. A stratégia alkotás tervezése során meg kell határozni a szervezet küldetését, hosszú távú politikáját, jövőképét, fel kell mérni a szervezet helyzetét (erősségek/gyengeségek), és kialakítani a stratégiai célrendszert. Ezután elő kell készíteni a stratégiát, meg kell valósítani és a megvalósítás közben visszacsatolásokat kell tenni, arra vonatkozóan, hogy mik a tapasztalatok. A stratégiát tehát egy cselekvési tervnek kell követnie, amely különböző projektekből áll, ezek tervezésekor figyelembe kell venni az összes érintett, illetve stakeholder érdekét és elvárásait.
16
Angyal Ádám: Vállalatok társadalmi felelőssége, felelős társaságirányítás, Kossuth Kiadó, Budapest, 2009. 143-144. old.
19
Létezik egyáltalán CSR stratégia? Erre a kérdésre Pallaghy Orsolya a MOL korábbi SD vezető tanácsadója ezt válaszolta: „Hangsúlyoznám – ez nem egy köztudott dolog – hogy az nagyon nagy hiba, amikor CSR – stratégiáról beszél egy vállalat, mert olyan nem létezik. Illetve ha van az már baj. Mert pont az a lényege az egész kérdésnek, hogy egyetlen vállalati stratégia van és abba kell beépíteni ezeket a szempontokat. Ha van egy stratégiám, nem szabad, hogy legyen egy másik, illetve nem szabad, hogy a CSR-szempontok látszanak, azaz hogy címkézzem ezeket bármilyen szinten. A fenntartható fejlődés elveit kell alkalmazni, azaz a gazdasági, a környezeti és a társadalmi fenntarthatóság hármasának harmóniáját kell megteremteni.”17 A MOL ezen az úton jár, azaz nincs önálló FF stratégiája, de ez nem azt jelenti, hogy csak ez lehet a jó megoldás. Egyes kis- és közép vállalatnál már az is jele a fejlődésnek, ha születik üzleti stratégiájuk, ha ez még FF elemeket is tartalmaz az a legjobb. Egyes FF tanácsadók arra ösztönzik a szervezeteket, ha nem tudják beépíteni a stratégiájukba a CSRt, akkor készítsenek külön FF stratégiát.
2.4 A CSR és a fenntartható fejlődés kapcsolata 1972-ben elsőként a Római Klub hívta fel a világ figyelmét „A növekedés határai”című jelentésében a környezet fontosságára. A mű rámutatott, hogy a fenntarthatóság nagymértékben környezetünk védelmének és a környezeti források kihasználásának függvénye. A jelentés kiemeli még a népesedési problémákat, az éhezést és a szegénységet. Következő mérföldkő az ENSZ által létrehozott Környezet és Fejlődés Világbizottsága által 1987-ben kiadott „Közös Jövőnk” című jelentés. Ez a mű szintén rámutat a környezeti tényező fontos szerepére és megfogalmazza a fenntarthatóság definícióját: „a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, mely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.”18 A definíció nem túl beszédes, az alapelvvel mindenki egyetért, de az emberek, illetve a szervezetek nem tudták alkalmazni a mindennapi életükben. Ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés elmélete gyakorlatban alkalmazható legyen, szükség volt olyan keretelméletek, irányvonalak meghatározására, amelyek útmutatóként szolgálhatnak a szervezetek számára.
17 18
Ligeti György: CSR vállalati felelősségvállalás, Kurt Lewin Alapítvány, Budapest, 2007. 156. old. A Fenntartható fejlődés fogalma: http://www.ff3.hu/fejlodes.html Letöltés: 2010.11.05. 14:10
20
Az 1990-es években az európai vállalatokat egyre több bírálat érte a tevékenységük környezet és társadalomkárosító mivolta miatt, ezért a vállalatok önkéntesen, de a társadalmi és az állami nyomás hatására kezdtek el foglalkozni a társadalmi felelősségvállalással, illetve a fenntartható fejlődés kérdéseivel. A fenntartható fejlődést gyakran emlegetik 3P-ként is, mint People (társadalom), Profit (gazdaság), Planet (környezet), ezt a hármasságot tartalmazza a Triple Bottom Line elmélete is, amely szerint a vállalkozásoknak a profitszerzésen kívül a társadalmi és környezeti igények kielégítése is céljuk kell, hogy legyen.
1. számú ábra: A fenntarthatóság három pillére19 A fenntarthatóság gazdasági dimenziójába olyan dolgokat sorolhatunk, mint az értékteremtés az érintett felek számára, az üzletfejlesztést, a termékfelelősséget és sorolhatnák tovább azokat a dolgokat, amik a profitteremtéssel kapcsolatba hozhatók. A környezeti dimenziónál említeném a globális klímaváltozást, az állatfajok egyre drasztikusabb kihalását, az egyenlőtlenségek kialakulását az emberi társadalomban, a túlnépesedést, az édesvíz fogyását, a CO2 kibocsátást. Ezen súlyos problémák miatt a vállalatoknak is oda kell figyelniük természeti környezetükre, meg kell próbálniuk tevékenységükkel minél kevésbé károsítani, szennyezni a környezetet. Erre a környezettudatos vállalatirányításnak számos eszközét alkalmazhatják a cégek, ezek között vannak egyszerűbbek és kifinomultabbak is. Ilyenek például: a tisztább termelés melynek bevezetésekor a cégek megelőző (preventív) környezetvédelmi megoldásokat keresnek a működésükkel kapcsolatban.
19
Tóth Gergely: A valóban felelős vállalat, KÖVET, Budapest, 2007. 23. old.
21
Az energiaracionalizálás, mellyel a vállalatok energiahatékonyságukat javítják. Az ökohatékonyság, ami a termék vagy szolgáltatás értékének és a környezeti hatásának hányadosából adódik. Ide sorolhatjuk még a környezetbarát termékek fejlesztését, a termékéletciklus elemzést, a környezeti termékcímkézést, a környezetbarát irodák létrehozását, a környezeti jelentéseket (GRI), a beszállítói lánc zöldítését és a környezetközpontú irányítási rendszerek (ISO 14001, EMAS) bevezetését. A társadalmi dimenziónál, azokat a dolgokat kell felmérni és kezelni, amelyek érintik az alkalmazottakat, és a szervezet közvetlen környezetét, ahol működik. A szervezeteknek törekedni kell az esélyegyenlőség megteremtésére, a sokszínűség fenntartására, a minél szélesebb körű közösségi részvételre az etikus üzleti magatartás alkalmazására, és védeni kell az emberi jogokat. A társadalmi dimenziónák egyik fontos tényezője még a vállalati adományozás, szponzorálás, amely növelheti a cégek ismertségét, elismerését, de rossz irányba is terelheti az emberek véleményét, amennyiben nem jó ügyet támogat a szervezet. A fentiekből megállapítható, hogy a társadalmi felelősségvállalás és a fenntartható fejlődés szorosan összefüggenek egymással. A CSR szemlélet az érintett, azaz stakeholder-elméletből indul ki. Ennek lényege, hogy a cégek a külső és belső érintettjeikkel párbeszédet folytatnak és az ő érdekeiket, igényeiket megismerve és figyelembe véve kell működniük társadalmi értékteremtésük, hosszú távú sikerük és profitteremtésük érdekében. Ha az érintettek közé beleértjük nem csak a klasszikusakat, mint befektetők, munkavállalók, ügyfelek, média, helyi közösségek, közhatalom, hanem az úgynevezett „voiceless”, azaz „néma” érintetteket is, mint a természeti környezet vagy a jövő nemzedéke, le is fedtük a fenntartható fejlődés szempontjából fontos szempontokat is.20
2.5 Mi is az a GRI? A GRI (Global Reporting Initiatives) az ENSZ égisze alatt működő, holland székhelyű, független civil szervezet, melynek célja egy nemzetközileg elfogadott jelentéskészítési standard elkészítése és folyamatos fejlesztése. A GRI-t 1997-ben hívta össze a Coalition for Environmentally Responsible Economies (CERES) szervezet az ENSZ Környezeti Programjával (UNEP) közösen. 20
Műszaki Fórum: Néhány gondolat a vállalatok fenntartható fejlődéséről, http://www.muszakiforum.hu/cikk/74494/nehany-gondolat-a-vallalatok-fenntarthatofejlodeserol?wa=emuh1010h&area=525 Letöltés: 2010.10.20. 14:20
22
Abból a célból alapították, hogy a fenntarthatósági jelentéstétel gyakorlatát a pénzügyi jelentéstétel szintjére emeljék, és így elérjék, hogy a jelentésekben közölt információ összehasonlítható, hiteles, pontos, időszerű és ellenőrizhető legyen. A GRI ezt a munkát világszerte vállalatok, környezetvédelmi és társadalmi nem kormányzati szervezetek, könyvvizsgáló szervezetek, szakszervezetek, befektetők és egyéb érdekelt felek aktív részvételével végzi. 2005. novemberben megjelent a GRI útmutató magyar változata, amely elősegíti, hogy a magyarországi vállalatok is eleget tegyenek a 2005-ben életbe lépő EU-direktívának, amely arra ösztönzi az EU tagországaiban működő közép- és nagyvállalatokat, hogy a 2005-ös üzleti évtől kezdve a pénzügyi eredményekről szóló jelentéseiket egészítsék ki a társadalmi felelősségvállalás terén elért eredményeikkel. A GRI útmutatója gazdasági, társadalmi és környezeti mérőszámokat, valamint jelentéskészítési alapelveket tartalmaz. A jelentéskészítésnek a következő alapelveket kell követnie:
átláthatóság,
alkalmazhatóság,
az
érdekelt
fenntarthatóság,
felek
bevonása,
pontosság,
teljesség,
semlegesség,
ellenőrizhetőség,
összehasonlíthatóság,
értelmezhetőség, valamint az időbeni változások bemutatása, értelmezése. A fenntarthatósági jelentések célja, hogy a vállalat fenntarthatósági fejlődés elérése érdekébe tett erőfeszítései mérhetővé váljanak, közzétehetők legyenek, valamint a belső és külső érintett csoportok számára elszámoltathatóvá váljék a szervezet. A GRI Jelentéstételi keretrendszer alapján készült fenntarthatósági jelentések alkalmasak a fenntarthatósági teljesítmény összemérésére (benchmarking), értékelésére a vonatkozó jogszabályok, normák, viselkedési kódexek, teljesítményszabványok alapján. Bemutatható vele, hogy a szervezet, hogyan befolyásolja a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elvárásokat. Valamint lehetővé teszi a teljesítmények időbeli összehasonlíthatóságát szervezeten belül, valamint más szervezetekkel. Az Útmutató két részből áll: az első a Jelentéstételi alapelvek és Útmutatás a jelentések készítéséhez címet viseli, míg a második fejezetben a Standard adatközlésekről olvashatunk. 21 A GRI használata önkéntes. Azok a szervezetek készítenek fenntarthatósági jelentést, amelyek tevékenységük, termékeik vagy szolgáltatásaik, gazdasági, környezeti és társadalmi hatásairól kívánnak beszámolni. A jelentéstétel nincs vállalatmérethez,
21
Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez http://www.globalreporting.org/NR/rdonlyres/82DB4DF1-0D95-4C02-AC1ACCD059D9052F/0/G3_Hungarian.pdf Letöltés: 2010.10.20. 19:30
23
iparághoz kötve, minden vállalat megtalálhatja a számára fontos, értelmezhető és összemérhető mutatókat. A GRI sztenderdet a világhírű nagyvállalatok közül például a következők alkalmazzák: Adidas, British Airways, Hawlett Packard, Microsoft, Nokia, Sony. Magyarországon egyenlőre csak néhány cég készíti a GRI elvei alapján nem-pénzügyi jelentéseit, ilyen a Denso Gyártó Magyarország Kft., a BAT, a MOL Nyrt., a Magyar Telekom Nyrt.
2.6 Néhány szó az ISO 26000 szabványról Az ISO 26000 Irányelvek a társadalmi felelősséghez dokumentum új, fontos állomáshoz érkezett, megkapta a szükséges szavazatokat ahhoz, hogy szabványtervezetként (FDIS) továbbíthassák. Ez az utolsó szakasz a nemzetközi szabványként való megjelenésben. Az ISO 26000 kidolgozásában résztvevő ISO-tagok több mint kétharmada támogatta a dokumentum szabványtervezetként való elfogadását, valamint a teljes ISO-tagság kevesebb mint egynegyede volt ellene, ennek a két feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie, hogy a dokumentumot FDIS-ként elfogadják. Az ISO 26000 egységes, világszerte elfogadható, nemzetközi közmegegyezésen alapuló irányelveket ad a társadalmi felelősség kérdésében. A dokumentum irányelvei a legjobb gyakorlatokat foglalja össze, amelyeket a köz és a magánszféra kezdeményezett azzal a céllal, hogy a nagy- és kisvállalatok számára hasznos segítséget nyújtson. A közel 100 oldalas tervezet olyan témákkal foglalkozik, mint a társadalmi felelősségvállalás alapelvei, útmutató a társadalmi felelősségvállalás alapvető elemeihez, ugyanakkor bemutatja, hogyan kell integrálni ezeket a szempontokat a szervezeten belül. Mellékletében példákat is tartalmaz a társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó más önkéntes eszközökről.22 A szabvány tanúsíthatóságát nem tervezik, így ez is egy önkéntesen követhető dokumentum lesz.
22
Pongrácz Henriett – Végső fázisban az ISO 26000 szabványtervezet, Magyar Minőség XIX. Évfolyam 5. szám 2010. május. 58. old.
24
3. CSR Magyarországon A rendszerváltás és a közelmúltban történt politikai átalakulások gátakat teremtettek a társadalmi felelősségvállalás eszméjének fejlődésében. A CSR fejlődésének legnagyobb kihívása, hogy Magyarországon még mindig nagyon gyenge az etikus fogyasztói és a civil nyomásnak, illetve a széles társadalmi összefogáson alapuló partnerségek kultúrája. Gyenge az NGO23 szektor is, különösen a CSR szempontjából. Hazánkban a CSR vagy a hazai nagyvállalatok külföldi anyacégeinek nyomására, vagy az EU kibontakozó CSR politikájának köszönhetően, vagy egyes cégvezetők személyes meggyőződéséből adódóan kezd elterjedni. A magyar kormánynak a társadalmi felelősségvállalás gondolatához kapcsolódó törvényei illetve rendeleti léteznek már korábbról a következő témákban, mint a környezetvédelem, a munkabiztonság-egészség, munkavállalói jogok, egyenlő bánásmód, diszkrimináció mentesség. Ezek betartása minden szervezetnek kötelessége, de mégsem tekinthetők CSR tevékenységre ösztönzőnek. A kormány jórészt az EU CSR politikájának szellemében, illetve annak szorításában pozícionálta magát a témában, és első lépésként meghozta a munkáltatók társadalmi felelősségének erősítéséről és az ezt ösztönző intézkedésekről szóló 1025/2006 (III.23.) Kormányhatározatot.
A
határozat
funkciói
a
következők:
fogalomtisztázás,
figyelemfelhívás és mozgósítás. A kormányzat a CSR kifejezést „a munkáltatók társadalmi felelősségvállalása”-ként használja a szokásos „vállalatok társadalmi felelőssége” helyett, ezzel jelezvén, hogy a kormányzati, önkormányzati szervezetekre is kiterjeszti a felelős működés eszméjét. A kormányhatározat nagyfokú elkötelezettséget jelez a CSR előmozdítására, kiemelt feladatnak tekinti a vállalati felelősségvállalás ösztönzését minél több területen, a szemléletformálást és a jó gyakorlat terjesztését. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban egy ún. CSR igazgatói posztot hoztak létre, de ennek tevékenysége egy igen szűk, bár nagyon fontos területre koncentrálódott (a romaesélyegyenlőségi kérdésekre).
23
Nem kormányzati és nem gazdasági szervezetek
25
A mindenkori kormánynak felelősségteljesebben kellene kezelnie a CSR ügyét. Kun Attila például azt javasolja, hogy egy több tárcán átívelő, központi CSR munkacsoportot hozzanak létre, dolgozzanak ki nemzeti CSR stratégiát és indítsanak széles körű társadalmi párbeszédeket.24 A közelmúltban két olyan jelentős mű született, amely a kormányt további lépésekre sarkalja a társadalmi felelősségvállalás ügyével kapcsolatban. Az egyik a 2007. október 18-án a Gazdasági és Szociális Tanács plenáris ülése által elfogadott „A GTSZ ajánlása a társadalmi felelősségvállalásról” című dokumentum a másik 2008-ból az UNDP-EU „Stratégiai Javaslat a Magyar Köztársaság Kormánya számára a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának ösztönzésére” elnevezésű javaslatcsomag. Az utóbbi több fejlesztendő területre hívja fel a kormány figyelmét, többek között: gazdaságfejlesztés, környezetvédelem, fogyasztóvédelem, munkaügy és esélyegyenlőség, anti-korrupció. Az Országgyűlés 2008. május 19-én döntött a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács (NFFT) létrehozásáról, melynek elnöke a Parlament mindenkori házelnöke. A szervezet megalakulásakor első céljának azt tűzte ki, hogy a társadalom ismereteit gyarapítsa a témában. Honlapjukon a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fontosabb eseményekről olvashatunk. Az Országgyűlés az Éghajlatvédelmi törvény előkészítéséről szóló 60/2009 (VI.24.) OGY határozatában felkérte a NFFT-t az éghajlatvédelmi törvény kidolgozására és benyújtására. Ez a hírek szerint még várat magára. Magyarországon a vállalatok eloszlása is nagy szerepet játszik abban, hogy milyen gyorsan és mértékben terjedhet a CSR szelleme és alkalmazása. Hazánkban 2008-as adatok alapján a nagyvállalatok, amik 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztatnak, a működő 678 ezer db vállalkozásnak csak az 1%-át teszik ki, viszont a foglalkoztatottak több mint 30%-ának ők biztosítanak munkahelyet. Magyarországon a kisés középvállalatok (KKV) nagy szerepet játszanak a gazdaságban. Ez a szektor foglalkoztatja az üzleti szféra közel 70%-át, 1,7 millió embert.25 A KKV-k meghatározása az Európai Bizottság definíciója szerint azok a vállalatok, amelyek alkalmazottjai száma kevesebb, mint 250 fő és árbevételük 50 millió euró vagy mérleg főösszegük 43 millió euró alatt van.
24
Kun Attila: A multinacionális vállalatok szociális felelőssége, Ad Librun Kft. Budapest, 2009. 226. old. Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjáról letöltött adatok: http://www.ngm.gov.hu/data/cms2047274/kkv_varga_istvan.pdf Letöltés: 2010. november 5. 15:20 25
26
Az Európai Unióhoz 2004. és 2007. között csatlakozó országokban mindenhol hasonló tendencia figyelhető meg, mint Magyarországon, vagyis hogy a KKV-k aránya magasabb, mint az addigi uniós átlag volt. Ebből kiindulva az Európai Unió és a magyarországi Kormány is a KKV-k támogatását hangsúlyos pontként kezeli gazdasági politikájában. A fenti adatok alapján mondhatjuk, hogy a CSR tevékenység elterjedésében fontos szerep jut a kis- és középvállalatok számára is. A fenntartható fejlődés három pillérét figyelembe véve gazdasági szerepük, meglehetősen nagy a nettó árbevétel több mint 60%-át nekik köszönheti az állam és a vállalkozói adók 60%-át is ők fizetik be az államkasszába. A KKV-k a foglalkoztatásban is jelentős szerepet töltenek be a helyi közösségekbe való szerves integrációjuk révén, ami a fenntarthatóság társadalmi pillére szempontjából is nagy jelentőséggel bír. A harmadik pillér a környezetvédelem szempontjából is sajátos a helyzetük, mivel ugyan egyedi felhasználóként nem, de összességében jelentős energia-felhasználók és ennek megfelelően a környezetkárosításban is komoly szerepet játszanak. Ezek alapján elmondható, hogy a Kormánynak a kis- és középvállalatok körében kellene minél inkább népszerűsíteni a társadalmi felelősségvállalás eszméit, és őket kell támogatniuk az előrejutásban, így elősegítve azt is, hogy hozzájárulhassanak a fenntartható fejlődés támogatásához. Hazánkban egyre több cég kezd kisebb nagyobb mértékben foglalkozni a társadalmi felelősségvállalás kérdésével. Sajnos azok vannak kevesebben - talán inkább a nagyvállalatok - akik komolyan veszik az ügyet, hosszú távon gondolkodnak, külön osztályt hoznak létre a CSR vagy a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ügyek kezelésére. Vannak, akik csak félrebeszélésnek tartják, vagy csak egy jó PR fogásnak, amivel népszerűsíthetik vállalatukat. Megint mások úgy gondolják, hogy a felnőtt társadalom kb. 1/3-a nyitott a fenntarthatósági és felelősségvállalási kérdésekre, és ebből kis százalékuk már most hajlandó többletköltséget vállalni ebből kifolyólag egy termék vagy szolgáltatás megvásárlásánál. Magyarországon egyre nő azoknak a szervezeteknek a száma, akik a társadalmi felelősségvállalás népszerűsítését, a jó hazai és külföldi gyakorlatok terjesztését, a fenntartható fejlődés segítését tűzték ki zászlajukra. Ezek közül kiemelném a KÖVET-et Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért, ami 1995 októberében alakult Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület néven. Első magyar szervezetként 2007. óta tagja a CSREurope-nak a legnagyobb európai CSR hálózatnak. 27
A másik kiemelkedő szervezet a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (Business Council for Sustainable Development in Hungarian). A szervezet célja, hogy aktívan elősegítse a fenntartható fejlődés három alappillérének elveinek a gazdasági gyakorlatba való átültetését és alkalmazását. Céljaik között szerepel, hogy elismerést és támogatást vívjon ki a fenntartható fejlődésnek megfelelően működő vállalatoknak, tagvállalatai körében népszerűsítse a legjobb gyakorlatokat, valamint aktívan részt kíván venni a Kormánnyal, a civil szervezetekkel és más üzleti, szakmai érdekvédelmi szervezetekkel
a
fenntartható
fejlődésről
folytatott
párbeszédekben
és
együttműködésekben. Megemlíthető még az Első Magyar CSR egyesület, a HBLF Hungarian Business Leaders Forum és még sorolhatnám. Egyre több a hazai szaklapok és magazinok száma is, akik foglalkoznak az üggyel és cikkeikkel próbálják az emberek figyelmét felkelteni a téma iránt. A Népszabadság minden hónap utolsó szerdáján megjelenteti „Jótett társadalmi mecenatúra”
című
mellékletét,
melyben
különböző
CSR
programokról,
kezdeményezésekről, akciókról olvashatunk, valamint jelzéseket kaphatunk arról, hogyan kívánnak a vállalatok és a civil szervezetek közreműködni a társadalmi és szociális problémák megoldásában. A Gazdasági rádió hetente közvetíti a „Több mint üzlet” című műsorát, mely integráltan foglalkozik a vállalatok gazdasági, társadalmi és környezeti teljesítményével. A Braun & Partners Kft. gondozásában évek óta megjelenik a Good CSR kiadvány, amely a legjobb vállalatokat mutatja be a társadalmi felelősségvállalás terén, ezzel jó példákat mutatva más vállalatoknak. Ezek csak kis részletei a Magyarországon folyó társadalmi felelősségvállalást szorgalmazó dolgoknak, de ezekből is látszik, hogy valami megindult itthon is.
28
4. A MOL NyRt. bemutatása 4.1 A MOL NyRt. története26 A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság 1991-ben jött létre az Országos Kőolaj- és Gázipai Tröszt jogutódjaként. A vállalat szervezeti keretei között működik ma a magyarországi kőolajipar. A MOL-ba olyan vállalatok integrálódtak be, mint az OKGT, a Geofizikai Kutató Vállalat (GKV), Kőolaj és Földgázbányászati Vállalat (KFV), Gáz és Olajszállító Vállalat (GOV), Dunai Kőolajipari Vállalat (DKV), Komáromi Kőolajipari Vállalat (KKV), Zalai Kőolajipari Vállalat (ZKV), Tiszai Kőolajipari Vállalat (TIFO) és az Ásványolajforgalmi Vállalat (ÁFOR). A teljes szénhidrogénipari vertikum integrációja után, szelektálás következett. Az átalakulást követően megkezdődött a cég útkeresése. 1995-től az ÁPV Rt. megkezdte a MOL privatizálását és 1998-ig a vállalat 75%-át sikerült magánosítani. 2004-ben tovább folyt a vállalat privatizációja, majd 2006-ban mikor már csak 11,78%-kal rendelkezett az ÁPV Rt., ezt a részt is értékesítette, azóta 1 db szavazat-elsőbbségi részvénye van az államnak. Így a MOL 100%-osan privatizált tőzsdei cég lett, erős iparági szövetségesekkel. A terjeszkedés és a növekedés mellett, a minőségi változás is fontos szerephez jutott a MOL Rt. életében, amit a globális verseny körülményei között hajtott végre. A MOL volt az első állami vállalat térségünkben, aki körültekintő és fokozatos privatizációval sikeres tőzsdei céggé vált. 1999-ben meghirdetett új stratégiájukban a cél az volt, hogy kezdeményező és domináns szerepet játszanak az egész térség olajipari konszolidációjában. Regionális növekedésének célja volt, hogy hatékonyabbá tegye a kutatás-termelést, növelje a feldolgozást és a kereskedelem eredményességét, ezáltal még több értéket teremtsen.27 Néhány szó az elmúlt majd 20 évben történtekről Divíziónként. Termékelőállítás és Kereskedelem A MOL Rt. megalakulása után az első nagyszabású finomítói fejlesztése a kőolajfeldolgozás hatékonyságának növelését célzó maradék-feldolgozás projekt volt. Ez a vállalkozás országos szinten kiemelkedő környezetvédelmi beruházásnak számított, melynek hatására jelentős mértékben javult az ország levegőminőségének állapota.
26
MOL Panoráma belső hírlevél 2006. októberi száma Az 1999-es Éves jelentés http://www.mol.hu/hu/a_molrol/befektetoknek/jelentesek/ Letöltés: 2010.11.14. 21:10 27
29
A MOL, már jóval az EU csatlakozás előtt, figyelembe vette üzemanyaggyártásában az EU-s előírásokat, így már 1997. óta minden tekintetben teljesíti az Európai Unió aktuális minőségi követelményeit. 1999-ben megszüntette az ólmozott üzemanyagok gyártását. 2005-től pedig 10ppm alá csökkentette az üzemanyagai kéntartalmát, ami az EU-ban 2009-től lett kötelező. 2005-ben megkezdték a biokomponens motorbenzinhez keverését, majd 2006-ban létrehozták Komáromban a Rossi Biofuel Ltd. vegyesvállalatot, ami egy biodízeltermelő üzem. 2005-ben a környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében a százhalombattai szennyvízkezelő és hulladékégető rendszert modernizálták. Logisztika 1996-ban létrejött az önálló logisztikai szervezet, melynek feladata a MOL alapanyagellátásának operatív irányítása, továbbá a készletgazdálkodási, tárolási és szállítási feladatok ellátása. A szervezet fontos feladata, hogy a finomítókból kikerült termékek minőségét megőrizze egészen a végfelhasználókig. Az évek során a töltési rendszereket és a tankautóparkot modernizálták és automatizálták. A logisztika működését napjainkban egy igen korszerű informatikai rendszer támogatja. Nagykereskedelem A rendszerváltást követően a változások hatására megnyílt az út a sokszereplős versenypiac kialakulásához. A versenyhelyzetre a MOL a ’90-es évek elején nem volt felkészülve, így a liberalizáció előtti 100%-os piaci részesedése néhány év alatt 60 % alá esett. Az aktív versenyár képzésével és marketingmunkájával, az 1990-es évek második felére, minimálisra csökkentette a csak nagykereskedelmi tevékenységet végzők piaci mozgásterét, így üzemanyag-piaci részesedése 80 % fölé emelkedett. Szervezeti működés A MOL Rt. megalakulását követően 1996-ig a nagykereskedelmi értékesítési munka – a logisztikai és kiskereskedelmi tevékenységgel együtt a MARKER (Marketing és Kereskedelmi Igazgatóság) szervezetéhez tartozott. Ekkor a MOL Rt. finomítói önálló szervezeti egységek voltak. A kőolajbeszerzést a MOL AGEL és az akkor még önálló Mineralimpex végezte. 1996-ban jött létre a valamennyi downstream üzleti tevékenységet magába foglaló Feldolgozó és Kereskedelmi Ágazat.
30
A MOL leányvállalataként 1996. július 18-án megalakult a MOLTRADE-Mineralimpex Rt., ami később beintegrálódott a MOL Rt-be. 2001. január 1-től jött létre a kőolajbeszerzés, finomítás, logisztika, értékesítés tevékenységsort magába foglaló Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió (TKD), melynek része a korábbi Kutatás és Fejlesztés szervezet is. A szervezeti változásokon kívül más intézkedésekkel is javították a Divízió működését. 2001-től Magyarországon csak a százhalombattai finomítóban folyik kőolaj-feldolgozás. 2002-ben Almásfüzitőn kenőanyagkeverő gyáregységet hoztak létre, amely 2004 óta a Slovnaft részére is előállítja a kenőanyagot. A MOL vezetésével magyar - ausztrál-izlandi konzorcium alakult Közép-Kelet-Európa első geotermikus erőművének létesítésére 2006-ban. Az új vállalat neve CEGE KözépEurópai Geotermikus Energia Termelő Zrt., melynek célja a geotermikus energia kutatása, termelése és értékesítése illetve geotermikus erőművek létesítése. A vállalat és a CEZ (a cseh árampiac vezető vállalata) 2007-ben közös vállalat alapításáról szóló megállapodást írt alá, amely célja a folyamatosan növekvő délkelet- és közép-európai villamos energiaipari piacon jelentkező lehetőségek kihasználása. A közös vállalat kombinált ciklusú gázturbinás erőművet akar létrehozni a térségben. Petrolkémia Jelentős a többi divíziónál magasabb fejlődési potenciállal rendelkező terület, mely mind az értékesítésben, mind a termelésben egyaránt jelen van itthon. „A szegmens integrált termelési struktúrában elsősorban a csoport finomítóiból származó, különböző
folyékony
és
gáz
halmazállapotú
szénhidrogének
felhasználásával
monomereket, majd azokból műanyagipari alapanyagokat, poliolefineket, - HDPE, LDPE, PP- homo és kopolimereket – állít elő.” (MOL éves jelentés 2004.)28 2002 és 2005 között megvalósult a Petrolkémiai Fejlesztési Projekt, melynek keretei között a TVK-ban egy új olefingyárat létesítettek, mellyel gyártási képessége megduplázódott. Kialakították a MOL-TVK-Slovnaft integrált termelési struktúráját, mely stabil alapanyag és melléktermék elhelyezést biztosít a vállalat számára. A szegmens célja a nyugat-európai piacokon meglévő pozíció megerősítése, és a bővülő keleti piacokon a jelenlét növelése.
28
MOL 2004-es Éves jelentés http://www.mol.hu/hu/a_molrol/befektetoknek/jelentesek/ Letöltés: 2010.11.14. 23:10
31
Kutatás-Termelés Divízió Magyarország: A hazai gázár körüli bizonytalanságok az elmúlt időben jelentősen befolyásolták a gázmezők fejlesztési ütemét, valamint az egyre erősödő környezetvédelmi szabályozás is nehézségeket okozott. A legjelentősebb hazai fejlesztési projektek Algyőn, a Kelet-Tiszántúli gázmezőkön, Sávolyon, Hosszúpályin történtek 2005-ig. Napjainkban Magyarországon már csak minimális kőolaj kitermelésről beszélhetünk Algyőn és Zala megyében. Az elmúlt években a hazai szénhidrogén termelésben számos új technikai- technológiai megoldás nyert alkalmazást a MOL Nyrt-nél, illetve több jelentős fejlesztés volt, amik az energiaracionalizálást és a környezet védelmét tették lehetővé. Nemzetközi szinten: 1991-ben a kutatási és termelési tevékenység egy részét külföldre helyezte a MOL Nyrt. a készletcsökkentések megállítása és a készletek jövőbeni növelése miatt. A célterület Közép-Keleti régióra, Mediterrán régióra és a FÁK régióra tagolódott. A külföldi kutatási termelési tevékenység beindítására 1992-ben létrejött a Külföldi Vállalkozási Főosztály, majd ’95-ben ezt követte a Külföldi Kutatás-Termelés Üzletág, amivel megindult az intenzív partnerkeresés és a portfolióépítés. 1999-ig a vállalat folyamatosan lépett be a következő piacokra: Kazahsztán, Algéria, Katar, Jemen, Szíria, Tunézia, Törökország, Görögország és Egyiptom. Így kialakult egy 13 elemből álló kutatási-termelési portfólió. 1999-ben a cég Igazgatósága új stratégiát hirdetett és részlegesen kivonult a külföldi kutatásokból. 2003-tól azonban ismét növekedni kezdtek a külföldi kutatási-termelési tevékenységek. Megkezdődött az oroszországi ZMB mező kifejlesztése, valamint Kazahsztánban is érdekeltséget szerzett a szervezet. A MOL 2008-ban megjelent az Indiai piacon is, majd Irak Kurdisztán Régiójában történő befektetésével bővítette kutatás-termelés portfolióját. 2009-ben az eredményes kutatásoknak köszönhetően a vállalat, csoport szinten bizonyított szénhidrogén készleteinek száma jelentősen nőtt, és az INA konszolidációjának köszönhetően ez a kitermelésre is igaz. A MOL Nyrt. 2010-ig terjedő stratégiájában a kutatás-termelés kiemelkedő szerephez jutott. A stratégiai cél a készletek és a napi termelés megháromszorozása. Megindult az intenzív portfolióépítés, beléptek az Ománi piacra és a meglévő piacokon folytatódik a kutatás és a termelés. 32
A kutatás-termelés üzletág jelenleg 15 országban olaj- és gázkutatási tevékenységet, míg 7 országban termelési tevékenységet folytat. Földgázüzlet 1991-ben a gázszolgáltatást (elosztás és kiskereskedelem) végző vállalatok kiváltak az egycsatornás OKGT irányítás alól. Ugyanakkor a MOL Rt. berkein belül maradt a földgázipari értéklánc termelés, forrásbiztosítás, szállítás, tárolás, és nagykereskedelem része. 2004-ben a földgázüzleti tevékenységeket (kereskedelem, szállítás, tárolás) 100%-osan MOL tulajdonú önálló jogi személyiségű leánytársaságokba szervezték ki. Ezután a MOL az E.ON Ruhrgas International cégnek 100%-osan értékesítette a MOL Földgázellátó és MOL Földgáztároló Rt-k akkor meglévő részvénycsomagjait. 2006. augusztusban a MOL Nyrt. stratégiai szervezetén belül megalapította a gázkereskedelmi és üzletfejlesztési szervezetet, melynek feladata a termelt földgázzal való kereskedés, a belföldi tárolói készletezés, valamint a nemzetközi szállítóvezetéki projektek (Nabucco, Kék Áramlat) menedzselése. A vállalat 2007-ben gázkereskedelmi céget alapított. A MOL Energiakereskedő Kft. elsődlegesen a MOL Nyrt. gáztermelésének értékesítését és a MOL-csoport gázbeszerzési tevékenységét látja el. Ugyanebben az évben megtörténik az első jelentős eredménye a MOL és az INA együttműködésének, a magyar-horvát határon egy földgázmezőt fedeznek fel. A töltőállomás-hálózat fejlődése A MOL Rt. megalakulásakor 278 eladóhelyből álló saját kiskereskedelmi hálózattal rendelkezett (ami már egy megfogyatkozott mennyiség volt), több mint 10 szakmai versenytárs jelenléte mellett. A szervezet Igazgatósága látta, hogy a birtokában lévő töltőállomás hálózat nem felel meg a piaci verseny követelményeinek, így 1992-ben megbízást adott egy 2000-ig szóló fejlesztési javaslatra, amit még ez év márciusában jóvá is hagytak. A meglévő és fejleszthető kutakat a MOL 2000 standard szerint rekonstruálták. Az üzletfejlesztés mérföldkövének számított az első generációs MOL 2000 komplex (shop, snack, mosó, kávézó) kialakítása, majd annak továbbfejlesztett generációja a „Futura” sorozat, melynek sajátossága a vevőigényekhez, a területi sajátosságokhoz és az üzleti célkitűzésekhez való flexibilis alkalmazhatóság.
33
A MOL kiskereskedelmi üzletága 1995-ben jelent meg első ízben külföldön, Romániában, majd ezt követte Ukrajna és Szlovákia. A következő években a szlovén és a horvát piaci megjelenés vált valóra. Míg 1999-ig lényegileg hazai vállalatként működött, 1999-től 2003-ig már nemzetközi vállalatról beszélhetünk. Ez időszakban a cég kiépítette kiskereskedelmi jelenlétét a szlovák cseh és lengyel piacokon a Slovnaft által, valamint stratégiai partnerséget kötött az INA-val. 2004-től már multinacionális vállalatról beszélhetünk, ami nyugat felé is kezd terjeszkedni az Ausztriában megvásárolt Roth GmbH-val. Majd 2007-től Olaszországban is megjelenik a társaság az Italiana Energia e Servizi („IES”) megvásárlásával. 2006-ban a MOL optimalizálta Romániai kiskereskedelmi portfolióját. 30 töltőállomást értékesített az SNP Petrom és az OMV Románia társaságoknak, valamint 11-et megvásárolt. A cég 2007-ben megvásárolta a Tifon kiskereskedelmi hálózatát Horvátországban.
4.2 MOL Nyrt. jelene A MOL Nyrt. vezetése mindig a legmagasabb színvonalú társaságirányítási struktúra és gyakorlat megvalósítására törekszik. Ennek bizonyítéka, hogy mind a budapesti Értéktőzsde, mind a varsói Értéktőzsde társaságirányítási ajánlásait elfogadta és alkalmazza. A vállalat társaságirányítási gyakorlata összhangban van az előzőeken kívül a PSZÁF irányelveivel és a jelenlegi tőkepiaci szabályozással. A MOL társaságirányítási Kódexe 2006-ban került elfogadásra, majd 2010-ben aktualizálták. A Kódex megtalálható a cég honlapján, amely bemutatja a MOL részvényesek jogait, a fő irányító testületek működését valamint tárgyalja a javadalmazási és etikai kérdéseket. A MOL nem csak részvényesei érdekeit tartja fontosnak, hanem a Társaság tevékenységével kapcsolatos többi érintett (stakeholder) tágabb körének érdekeit és szempontjait is fegyelembe veszi azért, hogy ezzel a részvényeseinek és a társadalom szereplőinek is kivételes értékeket teremtsen. Fő szervezeti egységei a Kutatás-termelés, a Feldolgozás és Kereskedelem, a Lakossági szolgáltatások, a Földgáz, a Kenőanyag, és a Petrolkémia.
34
Az upstream29üzletág, (a MOL-nál Kutatás-Termelés divízió) részei: -
A MOL és a horvát INA által végzett kőolaj- és földgázmezők felkutatása, Magyarországon,
Horvátországban,
Oroszország,
Kazahsztánban,
Szíriában,
Pakisztánban, Egyiptomban, Jemenben, Angolában, Irakban, Iránban, Ománban, Indiában, Kamerunban és Namíbiában. - Termelés Magyarországon, Horvátországban, Oroszországban, Szíriában, Pakisztánban és Egyiptomban van. - Nemzetközi vezetékes földgázszállítás. A downstream30 üzletág, (a MOL-nál Termékelőállítás és Kereskedelem divízió) részei: -
A „Barátság” az „Adria”, az Algyő, a Porto Marghera-Montova és az Adria-Janaf kőolajvezetékeken történő nemzetközi szállítási feladatok és az ehhez kapcsolódó depók üzemeltetése. Ezt a tevékenységet a MOL Logisztikai szervezete végzi.
- A finomító hálózat fenntartása Magyarország, Horvátország, Olaszország és Szlovákia területén, valamint az ezzel kapcsolatos nagykereskedelmi tevékenységek. -
Több mint 10 országot érintő, 1600 feletti töltőállomással rendelkező Kiskereskedelmi divízió
-
Kenőanyaggyártás
A Petrolkémia klasszikusan ugyan a downstream részét képezi, de a MOL-nál ez egy külön üzletág. A fentieken kívül az Ellátás és Trading üzletág az energiakereskedelemmel, az energiatermeléssel és a megújuló energiákkal foglalkozik. Ma a MOL cégformája nyilvánosan működő részvénytársaság. Részvényeit jegyzik a budapesti, a luxemburgi és a varsói értéktőzsdén. Értékpapírjaikkal az Egyesült Államok OtC., illetve a londoni Internacional Order book rendszerekben kereskednek.
29
Upstream: az olajipar kutatással, termeléssel foglalkozó területeinek gyűjtőszava Downstream: a kőolaj feldolgozással és kereskedelemmel, illetve földgázszállítással és kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek gyűjtő kategóriája 30
35
2. szám ábra A MOL Nyrt. részvény és tulajdonosi szerkezete (becsült)31
A MOL jövőképe a következő: Elhatároztuk, hogy Közép-Európa legtekintélyesebb, legalább tízmilliárd dolláros piaci értékű integrált multinacionális olajvállalatává válunk, tengertől tengerig terjedő működési területen.32 Küldetése Az energiaforrásokat és szaktudásunkat az emberek kényelmét biztosító, életminőségét javító termékekké és szolgáltatásokká alakítjuk otthonaikban és az utakon egyaránt.33 Mindkét meghatározásból kitűnik, hogy a MOL a növekedést és az előrehaladást célozza meg, szem előtt tartva az életminőség javulását, ami a társadalom munkavégzésének, termékeinek, egészségügyének, környezetének, tudásszintjének, kulturális elvárásainak, egyéni és közbiztonságának komplex minőségügyi rendszere. A szervezet a kiemelkedően fontos értékei között elsőként az értékteremtést említi, ami a növekedésük fő ösztönzője, emellett azonban elkötelezettek az egészség- és a környezetvédelem, valamint a biztonságos munkavégzés és a közösségi értékek iránt.
31
Tulajdonosi szerkezet diagram, http://www.mol.hu/hu/a_molrol/befektetoknek/reszvenyesi_informaciok/tulajdonosi_szerkezet/ Letöltés: 2010.11.15. 15:10 32 A MOL jövőképe: http://www.mol.hu/hu/a_molrol/tarsasagunkrol/vallalatiranyitas/jovokepunk_ertekeink/jovokepunk/ Letöltés 2010.11.15. 15:20 33 A MOL küldetése: http://www.mol.hu/hu/a_molrol/tarsasagunkrol/vallalatiranyitas/jovokepunk_ertekeink/jovokepunk/ Letöltés 2010.11.15 15:20
36
Úgy gondolják, hogy a minőségi termékeik és szolgáltatásaik, illetve a munkájuk során alkalmazott szakszerűség, segíti a részvényeseiket és befektetőiket a mellettük való döntésben. Fontos még a cégnek, a társaság és az egyének folyamatos fejlesztése, valamint szeretnének a közép-európai régió folyamatos fejlődésében meghatározó szerepet vállalni. A MOL napjainkban a világ 40 országában van jelen. A MOL-csoport tagja a magyar vegyipar egyik meghatározó szereplője a TVK, a szlovákiai Slovnaft Olajipari társaság, az olasz Italiana Energia e Servizi („IES”) (melynek 2007. július 30. óta 100%-os tulajdonosa a MOL), az ausztriai Roth GmbH. (amit 2004ben vásárolt meg a MOL), valamint a horvát INA cég (aminek teljes konszolidációja 2009ben fejeződött be). Az INA-ban való részesedéssel a társaság már három kontinensen termel ki kőolajat és földgázt:
a
kelet-közép-európai
térségből
kiindulva,
megjelent
Oroszországban,
Kazahsztánban, Pakisztánban és Észak-Afrikában, valamint Kelet-Ázsiában. A MOL Európa egyik leghatékonyabb szereplője a kutatás-termelés, illetve a feldolgozás és kereskedelem területén az egy hordóra jutó eredményesség alapján. Valamennyi alaptevékenységét illetően piacvezető Magyarországon és Szlovákiában.
37
5. A MOL Nyrt. fenntartható fejlődés koncepciója34 A MOL számára méretéből és tevékenységéből fakadóan stratégiai fontosságú kérdés a fenntartható fejlődés jelentette kihívásnak való megfelelés. Az elmúlt években egyre több hazai vállalat kezdett érdeklődést mutatni a fenntartható fejlődés (FF) és a CSR eszméi iránt és azokat működésükbe integrálni. A MOL az elsők között volt, aki szisztematikusan foglalkozni kezdett a koncepció kérdéseivel, és szándékosan a „fenntartható fejlődés” kifejezést használja a CSR elnevezés helyett. A társadalmi felelősségvállalás ugyanis könnyen félreértésekre ad okot: az angol kifejezésből fakadóan a vállalatok szociális tevékenységét értik sokan alatta. „A CSR-koncepció lényegi magva éppen az, hogy a vállalatokat nem profittermelő szigetként kezeli, hanem a társadalom integráns elemeként. Ebből kifolyólag pedig a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség - vagyis a környezeti és társadalmi szempontok beépítése az üzletmenetbe - a vezérgondolata a CSR-nek is.”35 A MOL vezetése úgy döntött, hogy a XXI. század legnagyobb üzleti kihívásának, azaz a fenntartható üzleti struktúrák kialakításának meg akar felelni, ezért a hosszabb távon célravezető utat választotta: a fenntartható fejlődéssel való foglalkozást nem egyszerű „PRgyakorlatnak”, vagy adományozások sorának tekinti, hanem arra törekszik, hogy azt az üzlet részévé tegye. Ennek érdekében szándékosan nincs külön „FF stratégia” vagy „FF büdzsé”, mert ezeknek a normál üzleti tervezésbe, illetve stratégiába kell beépülniük. A MOL azon ritka vállalatok egyike, ahol az „anyavállalat” szerepét magyar vállalatként tölti be nemzetközi szinten: szabályoz, ellenőriz és ösztönöz. A leányvállalataitól pedig elvárja, hogy az FF területén is tűzzenek ki célokat. A MOL-csoport fenntartható fejlődés definíciója: „A fenntartható fejlődés számunkra olyan vállalati elkötelezettség, amelynek célja, hogy kiegyensúlyozott mértékben integráljuk a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi tényezőket
mindennapi
üzleti
tevékenységeinkbe,
a
hosszú
távú
értékteremtés
maximalizálására és a társadalomtól kapott „működési engedélyünk” megőrzésére.”36 A meghatározásból kitűnik, hogy a cég komolyan veszi a fenntartható fejlődés pilléreinek beépítését mindennapi üzletmenetébe, és tisztában van azzal, hogy ez szükséges a hosszú távú működéséhez. 34
CSR Tankönyv BME complex MOL final – MOL belső anyag CSR Tankönyv BME complex MOL final – MOL belső anyag 36 CSR Tankönyv BME complex MOL final – MOL belső anyag 35
38
A fenntartható fejlődés megjelenését és végrehajtását a MOL-csoportban a következőkkel lehet jellemezni: 2006. júniusban létrejött a vállalatcsoport Fenntartható Fejlődés Bizottsága, melynek elnöke Mosonyi György vezérigazgató. A testület nem csak a megvalósítást felügyeli, hanem a nagyobb horderejű ügyekben irányt is mutat. A megvalósítás a MOL-csoport FF és EBK (Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem) szervezetének irányításával és az összes üzleti divízió és funkcionális szervezet bevonásával történik. A szervezetet vezető FF és EBK igazgató közvetlenül a MOL vezérigazgatójának tartozik beszámolóval, az operatív irányítás pedig az alá tartozó fenntartható fejlődés vezető feladata. 2008. február elseje óta az üzleti szervezetek (pl. finomítás vagy kiskereskedelem) EBK vezetőinek feladata kiegészült az FF területének vezetésével is. Munkájukat segítik szervezetük azon kollégái, akik az ún. „FF panel” tagjai. Ebbe a panelbe a funkcionális szervezetek is bekapcsolódnak nem csak az üzleti területek. Ezen keresztül biztosítja a vállalat, hogy minden részét bevonja az FF-el kapcsolatos feladatokba. A „Csoportszintű stratégiafejlesztés” nevű szervezet bevonásával biztosítják, hogy a fenntartható fejlődés kiemelkedő szerephez jusson a stratégiaalkotásban. Az FF-el kapcsolatos teljesítményt folyamatosan javítják két fő területen: 1. Az üzleti folyamatokba, azaz a gyakorlatban egyre növekvő mértékben alkalmazzák a hármas optimalizálás „Triple bottom line” elveit. Például már meglévő szabályozásokat felülvizsgálnak FF szemszögből. 2. A 2005-ben meghirdetett 5 éves üzleti stratégiájukban a MOL kinyilvánította elkötelezettségét a Fenntartható Fejlődés mellett. Ennek támogatására 7 csoportszintű stratégiai célkitűzés került megfogalmazásra 2010-ig. Ezek a célok 25 területet fednek le az éghajlatváltozástól, a termékfelelősségen keresztül a munkavállalókkal kapcsolatos kérdésekig. A vállalat szervezetei több mint 130 projektet indítottak ezeken a területeken, a teljesítményük javítására. A hét stratégiai kezdeményezés a következő: 1. Jó vállalatirányítás és kockázatkezelés megerősítése 2. Összpontosítás a hosszú távú portfolió kialakítására 3. Összpontosítás a külső és belső ügyfelekre 4. Bizalom és hitelesség erősítése az érintett felekkel szemben
39
5. Környezeti lábnyom csökkentése 6. Lehetőségek, kockázatok és kötelezettségek megfelelő kezelése az értéklánc mentén 7. Befektetés a humán tőkébe37 A rendszer fontos eleme, hogy a fenntartható fejlődés érdekében indított projektek, akciók sikeressége, meghatározott százalékban befolyásolja a vezetők bónuszát is. A Fenntartható Fejlődéssel kapcsolatos eredményeket külső független fél által is mérik. A MOL kiváló üzleti teljesítményeinek köszönhetően, 2006 óta részt vesz a Dow Jones Fenntarthatósági
Index
(DJSI)
értékelésében.
A
világ
legjelentősebb
vállalati
fenntarthatósági elemzésre szakosodott cége, a svájci SAM (Sustainable Asset Management), minden év májusában honlapján megjelentet egy kérdőívet, melynek kitöltését követően az egyes vállalatok nem csak számszerű eredményeiket ismerhetik meg, hanem az év októberében egy részletes benchmarking tanulmányt is kapnak, erősségeikről és gyengeségeikről. A MOL idén régiónkból elsőként bekerült a Dow Jones Fenntarthatósági indexébe (Dow Jones Sustainability Word Index), ami azt jelenti, hogy a MOL az olaj- és gázipari szektor legjobb 10%-ában szerepel. A vállalat Magyarországon az első volt, aki nem-pénzügyi teljesítményeiről számot adott jelentés formájában az 1996-os EBK jelentésével. 2002 óta Fenntarthatósági jelentés készítenek évente, amelyben figyelembe veszik a GRI ajánlásokat is. 2008-tól a cég az Éves jelentését és a Fenntarthatósági jelentését összevonta és egy ún. integrált jelentésben számol be gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményeiről. A könnyebb átláthatóság kedvéért, honlapjukon összefoglaló táblázatot jelentetnek meg a GRI indikátoroknak és az ENSZ Global Compact alapelveknek való megfelelésről. Ami szintén egyedülálló hazánkban, hogy a MOL éves jelentését már minihonlap formájában is megtekinthetjük. A jelentéskészítéskor minden olyan témát lényegesnek tartanak, amely a MOL gazdasági, környezeti és társadalmi hatásaival kapcsolatos és hatással lehet az érintettjeire. Azok az ügyek, amelyekben a társaságnak jelentősebb a hatása, és amikben erőfeszítést tesz teljesítménye javítására, elsőbbséget élveznek. A MOL a GRI G3 irányelvét követve, A+ szintet elérve készíti jelentését, ami a legjobbat jelenti.
37
MOL stratégiai kezdeményezései, http://www.mol.hu/hu/a_molrol/sd/bevezetes/mi_az_sd_a_mol_csoportnak/sd_strategiai_kezdemenyezesek/ Letöltés: 2010.11.16. 16:20
40
Mivel jelenleg nincs olaj- és gázipari szektorspecifikus kiegészítése a GRI útmutatójának, ezért további iparágukra jellemző indikátoraik kialakításához az IPIECA-API által kiadott „Olaj- és gázipari iránymutatás önkéntes fenntarthatósági jelentéstételhez” irányelveket híják segítségül. A szervezet átlátható működésének visszaigazolása, hogy 2010-ben a MOL 83%-os eredménnyel a harmadik lett 100 közép-európai nagyvállalat között, míg a magyarországi 25 vállalat között a második helyen végzett a CSR 24/7 listán. A Braun & Partners értékelési módszertana a GRI és az ENSZ Globális Megállapodás irányelvei alapján készült, mely a cégeket hét szempont mentén értékeli: átláthatóság vállalatirányítás, érintetti
(stakeholder)
kapcsolatok,
környezeti
felelősségvállalás,
gazdasági
felelősségvállalás, társadalom és emberi erőforrások kezelése. A Magyarországon, Romániában, Lengyelországban és Ausztriában lefolytatott felmérés, azt mutatja meg, hogy a régió nagyvállalatai milyen mértékben és mennyire könnyen teszik elérhetővé a társadalmilag felelős működésükről szóló információkat. Etikai kódex A MOL vezetésének fontos irányelve az etikus működés, ennek hirdetésére és betartására 1992-ben jelentette meg első etikai kódexét, melyet azóta folyamatosan frissít. Az etikai kódex integráltan megfogalmazza a vállalat céljait, jövőképét és értékeit. A vállalatcsoport elkötelezett a törvények betartása és az etikai normák figyelembe vétele mellett. A MOL úgy gondolja, hogy sikeres működésének egyik legfontosabb összetevője az emberi tényező. A munkavállalók nem csak szakértelmükkel járulnak hozzá a cég sikerességéhez, hanem elkötelezettségükkel a pozitív kép kialakításához is. Az etikai kódexben összegyűjtött normák és szabályok, útmutatóul szolgálnak az etikai problémák megoldásában. A vállalat etikai kódexe minden munkavállalóra vonatkozik és annak betartását nem csak a MOL Nyrt-n belül követeli meg a vállalatvezetés, hanem a felügyelete alá tartozó leányvállalatok körében, valamint mindazon cégeknél, amikben a MOL részesedése 50% feletti. A vállalat elvárja beszállítóitól is az etikus viselkedést. A MOL etikai kódexe egy jól szerkesztett és felépített mű. Talán egyetlen gyengéjeként az említhető, hogy nem túl olvasmányos, nincsenek benne értelmező példák, így olyannak tűnik, mint egy jogszabály. 38
38
Dr. Angyal Ádámmal folytatott interjú alapján.
41
6. Menedzsment rendszerek A Fenntartható Fejlődés keretrendszerén kívül egyéb menedzsment rendszereket is kialakított a MOL, melyek nagyban segítik hosszú távú céljai elérésében. A leányvállalatok sikeres integrációjához szükséges korszerűsítési folyamatok után, a legjobb gyakorlatokat követve a vállalat 2005-ben elkészítette új EBK politikáját az egészségvédelem, biztonságtechnika és környezetvédelem teljesítmény javítása érdekében. A politika kötelezően érvényes az összes üzleti egységre, illetve a MOL által ellenőrzött leányvállalatokra, amiknek ez alapján kell saját EBK célkitűzéseiket, és stratégiájukat elkészíteniük. Az EBK politikát fokozatosan valósítják meg, éves célkitűzésekre és stratégiákra való lebontással. A kiemelt projektek, mint a SAVESO (ami a súlyos ipari balesetek megelőzésére, illetve a balesetekből bekövetkezett károk enyhítésére jött létre), vagy a Biztonságos Munkahelyek projekt (melynek keretein belül a vezetők és munkavállalók tudását és szakértelmét fejlesztik a munkavédelem területén) hozzájárulnak az új EBK politika bevezetéséhez. Az EBK politika keretein belül több részterületre szabályozó politikát vezettek be, ilyenek a hulladékgazdálkodási politika, vagy a közlekedésbiztonsági politika. Az EBK menedzsment rendszer kizárólag irányelv szintű követelményeket tartalmaz, ami alapján az egyes egységeknek konkrét folyamatokra, megoldásokra kell lebontaniuk az alkalmazhatóság érdekében. A MOL minden beruházás előtt figyelembe veszi az alkalmazandó jogi előírásokat, valamint a környezet védelmével kapcsolatban elkészített hatástanulmányok eredményeit. Ezek a tanulmányok lehetővé teszik, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a környezetre gyakorolt hatást. A tanulmányok eredményeit megküldik az érintett önkormányzatoknak, valamint hozzáférhetővé teszik a helyi lakosság számára is. Nagy figyelmet fordítanak a levegő- és édesvízvédelemre, vagy a hulladékkezelésre vonatkozó szabályokra. A Kockázat és krízis menedzsment egy integrált kockázatkezelési rendszer, amely négy pilléren nyugvó rendszerben kezeli a kockázatokat. A Pénzügyi Kockázatkezelés (FRM) a rövid távú piaci kockázatokkal foglalkozik. A Biztosítási Menedzsment (IM) feladata, hogy az elfogadható szint feletti működési kockázatokat áthárítsa. Az Egységes Vállalati Kockázatkezelés (ERM) a felmerülő pénzügyi és működési kockázatokat a stratégiai
42
kockázatokkal együtt kezeli. Az Üzletfolytonosság Menedzsment (BCM) a váratlan működési fennakadásokra történő felkészülés folyamata. Szabványos irányítási rendszer (SZIR): Tanúsított irányítási rendszereivel a MOL biztosítja, hogy a szervezeten belüli folyamatok a szabványoknak megfelelően szabályozva legyenek. A minőségmenedzsment eszközeinek alkalmazásával biztosítják, a működési hatékonyság növekedését és a költségek csökkenése által az optimálisan szabályozott folyamatok kialakítását, valamint a vevők által elvárt folyamatosan növekvő minőség biztosítását. A szervezet szabványos irányítási rendszereket alkalmaz azokon a területeken, ahol azt a vevők elvárják, vagy azt jogszabály írja elő. Az ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszeren kívül, több helyen alkalmazzák az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszert,
az
OHSAS
18001
egészségvédelmi
és
biztonsági
rendszert,
az
élelmiszerhigiénia területén pedig a HACCP követelményeit és az ISO 22001 élelmiszerbiztonsági irányítási rendszert. A cég tervei között szerepel a TQM technikák és eszközök, valamint az EFQM modell bevezetése. A vállalat évek óta folytat külső és belső vevői-elégedettségvizsgálatot, azért hogy felszínre kerüljenek a fejlesztendő területek és az erősségek. A MOL beszállítói politikájában partnereitől megfelelő minőséget, megbízhatóságot és innovatív készséget vár el. Megköveteli, hogy a beszállítók termékei, szolgáltatásai kiváló minőséget
képviseljenek,
megfeleljenek
a
nemzetközi
környezetvédelmi,
biztonságtechnikai és egészségvédelmi előírásoknak. Mivel hosszú távú kapcsolatokat szeretne kialakítani, ezért megkívánja az etikus működést, a pontos megbízható szolgáltatásnyújtást, és a magas szintű kommunikációs módszerek és technikák alkalmazását. A beszállítóknak, mielőtt bármilyen kapcsolatba kerülnének a szervezettel, egy előminősítési kérdőívet kell kitölteniük, amely arra szolgál, hogy a MOL feltérképezze a pályázó pénzügyi, szakmai teljesítőképességét, végzett tevékenységeit. Amennyiben a helyzet megkívánja, külső auditra, első minta beszállítására, vagy pilot bemutatóra is sor kerülhet. Az első rostán való átjutás után dönt a cég a szerződéskötésről. A MOL beszállítóit évente minősíti, az értékelés szempontjai az ár, a minőség, a szállítás/szolgáltatási képesség és a vevői elégedettség.
43
A MOL teljesítmény menedzsment rendszere változatos elemekből áll és arra törekszenek, hogy mind csoport-, mind vállalati szinten szoros kapcsolat legyen a MOLcsoport céljai, tevékenységei és tervei és az egyéni teljesítmények között. A fentiekben ismertetett rendszerek bevezetéséből arra következtetek, hogy a MOL minden téren a biztonságos működést célozza meg és igyekszik a hibákat kiküszöbölni, megelőzni.
44
7. A MOL Nyrt. és érintettjei 7.1 Az érintettek bevonása A MOL fontosnak tartja a tevékenységéhez kapcsolódó érintett felekkel a folyamatos, nyitott és átlátható párbeszéd folytatását. Érintettnek tekintenek minden olyan csoportot, amelyre tevékenységük során hatással lehetnek, vagy akik a vállalatra hatással vannak. A MOL a következő érintetteket azonosította be: Részvényesek: A MOL-csoport részvényesei többségben angol és amerikai intézményi befektetők, de vannak független kisrészvényesek is. A csoport részvényesei érdekeit szolgálja. A vállalat vezetése tisztában van kötelességével, amely alapján felelősséget vállal a cég teljesítményéért és tevékenységéért. A részvényesek több kommunikációs csatornán keresztül is tájékozódhatnak a vállalat ügyeivel kapcsolatban, mint az éves közgyűlés, rendkívüli közgyűlés, éves jelentés, gyors jelentés, rendszeres találkozók és roadshow-k elemzőkkel és befektetőkkel, valamint a vállalat honlapjáról a „befektetői kapcsolatok” címszó alatt. Munkavállalók: A MOL tudatában van annak, hogy nem elég magához vonzani a jó szaktudású embereket, azokat meg is kell tudni tartani és ahhoz, hogy hosszú távú céljaikat el tudják érni, szükségük van a munkavállalók elkötelezettségére is a vállalattal szemben. Ezt csak úgy tudják elérni, ha kommunikálnak a dolgozókkal, reagálnak kérdéseikre, és javítják a munkahelyi feltételeket. A munkavállalók a szakszervezeteken, az Üzemi Tanácson, az Európai Üzemi Tanácson, a helyi munkavédelmi bizottságokon, vagy a MOL-csoport munkavédelmi bizottságán keresztül vehetik fel a kapcsolatot a vezetéssel. Személyes panaszaikat, észrevételeiket a belső kommunikációs eszközök használatával is megtehetik, de az elégedettségi felmérések készítése során is hangot adhatnak véleményüknek. Amennyiben etikai sérelem éri őket, az etikai tanácshoz fordulhatnak. Vevők: A vállalat nyitott és kíváncsi vevői véleményére, kérdéseire, kéréseire. Ezt támasztja alá, hogy évente készítenek külső és belső vevőelégedettségi felméréseket, hírlevélben és honlapjukon folyamatosan tájékoztatják vevőiket a cégnél történt dolgokról, illetve telefonos ügyfélszolgálatot is vezetnek. Állami hivatalok és helyi hatóságok: A szervezet számára kiemelkedően fontos, hogy az állami szervekkel, szakmai szervezetekkel és helyi hatóságokkal jó viszonyt tartson fent. Feltett szándékuk, hogy szakmai segítséget nyújtsanak a kormánynak klíma-, környezetvédelem és a fenntartható fejlődés témaköreiben.
45
Tavaly részt vettek azokban a regionális kezdeményezésekben, amik az energetikai infrastruktúra fejlesztését, valamint a megbízható belső gázpiac létrejöttét, és az energiaellátás biztonságának javítását célozták. A vállalat a környezetvédelmi hatóságokkal is folytat párbeszédeket, melynek értékes és alkalmazható észrevételek az eredményei. Szállítók: A beszállítói kapcsolatok, a hosszú távú üzleti sikerek miatt fontosak. A kapcsolatok ápolására beszállítói fórumokat, partnertalálkozókat rendeznek, valamint évente megküldik értékelésüket a beszállítóknak munkájukkal kapcsolatban. Helyi lakosság: A MOL fontosnak tartja, hogy beruházásai során a helyi lakosság véleményét is kikérje és figyelembe vegye. Emellett működési területein a helyi fejlesztéseket támogatja. A teljesség kedvéért a vállalat talán ezt a felsorolást még kiegészíthetné a bankok és biztosítókkal való kapcsolatuk jellemzésével, amik a társaság szemszögéből szintén fontos stakeholderek, mert ők, azok aki segítik a kockázatok csökkentését és megfinanszírozzák a kutatásokat.
7.2 Kapcsolat a szakmai szervezetekkel A társaság hangsúlyt fektet a különböző helyi és nemzetközi szervezetekkel fenntartott munkakapcsolatokra is. Ezek a szervezetek kapcsolódhatnak akár az iparághoz, akár a fenntartható fejlődéshez, a munkavédelemhez, az egészségvédelemhez, vagy más a vállalat számára fontos területhez. A teljesség igénye nélkül pár példa azok közül a szervezetek közül, amelyekhez a MOLcsoport csatlakozott: UNDP Global Compact: A vállalat elkötelezett a Global Compact tíz alapelve mellett, ezért csatlakozott az UNDP Global Compact magyarországi tagjaihoz. A tagok együtt fogalmazzák meg a közép-kelet-európai országok előtt álló kihívásokat. Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért: A szervezet a WBCSD magyar tagja, melynek bemutatását már korábban megtettem. Kiegészítésül megjegyezném, hogy 2009 óta a szervezet alelnöke a MOL FF vezetője, Kapusy Pál. HBLF Hungarian Business Leaders Forum: A HBLF a felelős vállalatirányítás iránt elkötelezett hazai és nemzetközi vállalkozásokat, vezető üzletembereket, és a téma szakértőit tömörítő non-profit szervezet. Küldetése, hogy a fenntartható fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás szempontjai az üzleti gyakorlat részévé váljanak minél több
46
vállalatnál. Célja, hogy segítse az üzleti élet vezetőit, mint a fejlődés elmozdítóit, a felelős üzleti megoldások terjesztésében. A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért: Az egyesület 2007 óta a CSR Europe és a Global Footprint Network magyarországi tagja. A KÖVET nem nyereségorientált, független közhasznú szervezet. Fő célja a fellelős vállalatirányítás terjesztése gyakorlati programok szervezésével. Próbálja a környezettudatos vállalatirányítás eszközeit és módszereit népszerűsíteni, valamint a nemzetközi tapasztalatokat bemutatni a hasznosítás érdekében. CONCAWE: Olyan szakmai egyesület, amelyben az EBK szervezet tölt be aktív szerepet. OGP The International Association of Oil & Gas producers: Az OGP tagjai között vannak a világ vezető, tőzsdén jegyzett olaj- és gázipari vállalatai. Az egyesület célja, hogy megteremtse a kommunikációt az upstream ipar és a nemzetközi szabályozók között. EUROPIA: Állásfoglalásokat készít és kezeli az európai downstream olajipart érintő kérdéseket.
47
8. A fenntartható fejlődés három dimenziója a MOL-nál 8.1 Gazdasági fenntarthatóság A MOL Nyrt. a gazdasági fenntarthatóságnál fontosnak tartja az értékteremtést az érintett felek számára, az üzletfejlesztést és a termékfelelősség témaköreit. A szervezet jelentős értéket teremt érintettjei számára bevételeiből, ami a következő ábrából is látszik. 3. számú ábra: A MOL-csoport kiadásai az érintett felek számára39
A MOL-nak a fenntartható fejlődés gazdasági pillérjénél nem a profitabilitás és a nyereségteremtés a célja, hanem olyan gazdasági témák közelítése, mint az átláthatóság, a vállalat etikus működése, a helyi vállalkozások támogatása, ha az adott működésben lehetőség van rá.40 Napjainkban már a befektetők számára is egyre fontosabb, hogy a cégek ne csak pénzügyi területen teljesítsenek kiemelkedően, hanem a környezeti és társadalmi teljesítmények területén is. A MOL ezért is integrálta stratégiájába a fenntartható fejlődés elveit. 39
Értékteremtés az érintett felek számára: http://www.mol.hu/hu/a_molrol/sd/gazdasagi_fenntarthatosag/ertekteremtes_az_erintett_felek_szamara/ Letöltés 2010.11.17. 14:50 40 Interjú Haraszti Gáborral a MOL Nyrt. FF Panel vezetőjével.
48
Elért eredményeiket folyamatosan mérik és közzé is teszik érintettjeik számára elérhető módon. A teljesítményeik mérésére független külső vállalatokat is felkérnek, többek között a SAM-et (Sustainable Asset Management), aki a világ legjobb vállalatainak fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tevékenységeit elemzi. A vállalat jó teljesítménye idén meghozta gyümölcsét, bekerült a Dow Jones Fenntarthatósági Indexébe, egyedüli vállalatként a régióból, iparágának legjobb 10%-ba szerepel, valamint még 2009-ben elnyerte a „Legjobban fejlődő vállalat” címet a fenntarthatóság terén. A MOL-nak ez a díj az üzleti életben is elismerést jelent. A MOL-csoport jelentős energiaszolgáltatóként, elkötelezett a biztonságos ellátás folyamatos fenntartása iránt. Kiemelten kezeli a közlekedési vállalatok, kórházak, iskolák időbeni üzemanyag ellátását. A földgázellátás biztosítása napjaink egyik fontos kérdése. Az ellátás ezen a területen csak csővezetéken keresztül valósítható meg, a fogyasztóknak az esetek többségében nincs lehetőségük alternatív energiaforrások felhasználására. A zavartalan ellátás létrehozása érdekében, a MOL szerepet vállal nagyobb csővezeték projektekben (Nabucco, Kék Áramlat). A MOL-csoport napjainkra Közép-Kelet-Európa multinacionális vállalatává nőtte ki magát. Működése során próbálja azon térségek fejlesztéseit támogatni, ahol tevékenykedik. Befektetéseikkel munkahelyeket teremtenek és elősegítik a jó gyakorlatok terjesztését. A kutatás-termelés tevékenység nemzetközivé válásával több külföldi országban is jelen van a vállalat-csoport. Ezeken a területeken hangsúlyt fektetnek a néha a magyarországi szabályozásnál szigorúbb környezetvédelmi előírások betartására. A fúrási munkák után visszaállítják a munkaterületet eredeti állapotába. A terepmunkák megkezdése előtt hatásvizsgálatokat, valamint a fúrási munkák során a talajszennyezés elkerülése érdekében talajszerkezeti vizsgálatokat végeznek. Amennyiben a MOL olyan területen munkálkodik, ahol az életszínvonal az átlagos alatt van, szerződéses kötelezettséget vállal arra, hogy kiemelt figyelmet fordít a helyi közösségek életkörülményeinek és életminőségének javítására. A vállalat munkavállalóira is odafigyel Pakisztánban épp úgy, mint Magyarországon. Megteremti munkavállalói biztonságát, a speciális működési terület szerinti EBK terveket készítésével. Ezek a tervek kiterjednek a kockázatelemzésre, baleseti jelentésekre, EBK
49
oktatásokra, a védőfelszerelés bevizsgálására. A dolgozókat rendszeresen küldik orvosi ellenőrzésre és egészségtudatos életre buzdítják őket. Jövő kihívásai A jövő kihívásaira a MOL a hosszú távú portfoliójának kialakításával és a jövő energiáinak kutatásával próbál megfelelni. A válság éveiben is biztosította üzleti működését és pénzügyi stabilitását. Ma, amikor már a legtöbb ország kezd kilábalni a válságból, a vállalat még mindig fontosnak tartja az óvatosságot a kiadások és költségek területén. 2010-ben lejár a szervezet stratégiai terve, amit a 2006 és 2010 közötti időszakra készített, ezért az idén felülvizsgálják a stratégiát, kijelölik az új irányokat és célokat a csoport kiegyensúlyozott és hosszú távú működése érdekében. A szénhidrogének mennyisége véges és egyre kevesebb lesz belőle, ezért a folyamatos készletpótlás biztosítására tőkeigényes technológiákat kell alkalmaznia a cégnek. A földgáz szerepe egyre nagyobb lesz az „energiakosárban”. A megnövekedett gázfogyasztással egyidejűleg, a kiszolgáltatottsága is nő a régiónak a jelenleg monopolhelyzetben lévő orosz szolgáltatóval szemben. A 2008-2009 telén kialakult gázkrízis előmozdított, hogy az államok nagyobb intenzitással foglalkozzanak a Nabucco és a Kék Áramlat földgázvezetékek megvalósításával, mivel ez az egyetlen lehetőség, hogy az orosz piactól való függést csökkenthessék. A MOL ennek javítása érdekében aktív szerepet vállal a nemzetközi földgázvezetékek kiépítésével kapcsolatos projektekben. További gázforrások akvizíciója révén a vállalat gázértékesítésének szélesítését tervezi. A jelen fő problémái a klímaváltozás és a fosszilis energiahordozók csökkenő készlete. A jövőre való tekintettel az EU tagállamok és az energiatermelő vállalatok is keresik a megoldásokat. A MOL két irányt is meghatározott terveiben. 2008-ban megalapította két külföldi tulajdonostársával együtt a CEGE Közép-Európai Geotermikus Energia Termelő Zrt-t, melynek célja geotermikus erőművek megvalósítása Magyarországon és a régióban. A CEGE az elmúlt két évben elvégezte Magyarország geotermikus energiával bíró helyeinek feltérképezését. Jelenleg hazánkban az új geotermikus törvény kidolgozás alatt van, melynek tervezete koncessziós engedélyt követel meg geotermikus tevékenységük megkezdése előtt a vállalatoktól. Az első koncessziók 2011-ben léphetnek életbe, így ha a MOL sikeresen lezárja kutatásait, akkor az első beruházások jövőre megkezdődhetnek. A MOL régiónk vezető olajipari vállalata, így fontos számára, hogy üzemanyagai fejlesztésével, csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. Stratégiájának fontos részét képezi a bioüzemanyagok fejlesztése és alkalmazása.
50
A CEN Műszaki Bizottsága kidolgozta az energetikai felhasználásra szánt, fenntartható módon gyártott biomassza európai szabványait (bioüzemanyagok, fűtés, hűtés, és villamos energia). Ezek alapján a MOL is akciókat indított az első generációs biotüzelőanyagainak fenntarthatóságának javítása érdekében. Az eredmények azt igazolják, hogy a megújuló energiák integrálása a gyártási folyamatba, jelentősen csökkenti a bioüzemanyagok életciklusának GHG emisszióját. Termékfelelősség A MOL-csoport termékeinek előállítása során életciklus elemzéseket végez. Ennek lényege, hogy a termék teljes életútja alatti környezeti hatásokat (egészségvédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi hatásokat) összegzi az alapanyag előállításától kezdve a gyártáson és a szállításon át a hulladékkezelésig. A termékgondozás támogatja a termékfelelősséggel kapcsolatos követelmények betartását. A vállalat minden szinten próbál megfelelni a jogszabályoknak termékei előállítása, értékesítése során. 2006. év elején megkezdte a felkészülést a 2007. június 1-től hatályba lépett Európai Unió REACH szabályozására, ami vegyi anyagokra vonatkozik. A REACH kimondja, hogy a vállalatok kötelesek kockázat értékeléseket végezni, arról adatokat szolgáltatni és kockázatcsökkentési intézkedéseket végrehajtani az általuk gyártott vegyi anyagokkal kapcsolatban. A MOL 2008-ban minden, olyan anyagot azonosított, ami a REACH szabályozása alá tartozik, 2010-ben – a REACH első fázisában - vegyi anyagaik 80%-át regisztrálták. A vállalat beszállítóitól és üzleti partnereitől is elvárja a környezettudatos viselkedést. A beszállítandó termékeknek meg kell felelniük a környezetvédelmi és munkavédelmi előírásoknak. A MOL 2006-ban bevezette a Csoportszintű Beszerzési Programot (Procurement Programme – Prp), melynek új támogató IT-rendszere a (SAP Supplier Management System (SRM)). Az SRM (Szállítói Kapcsolati Menedzsment) nem csak az integrált működés támogatására alkalmas, hanem a rendszer segítségével a fontosabb beszerzési folyamatok lefedhetők, ami átláthatóságot eredményez. A vállalat nagy hangsúlyt fektet termékei fejlesztésére, tisztább üzemanyagok előállítására, illetve a bioüzemanyagok mennyiségének növelésére. A termelés során mindig betartja, vagy megelőzi az EU által létrehozott szabályokat, irányelveket. A MOL-nak nagyon fontos, hogy vevői elégedettek legyenek. Ennek érdekében minden divíziónak, üzletágnak külön vevőszolgálatot alakítottak ki, hogy azok elkülönülten ugyan,
51
de sokkal hatékonyabban tudják vevőik igényeit figyelni, illetve a panaszokat kezelni. Ehhez nyújt nagy segítséget a MOL által 2002 óta alkalmazott CRM rendszer, aminek lényege, hogy segíti a vevőszegmentálást, a vevők viselkedése és értéke megismerését. A CRM által az üzletek fejleszthetik ügyfélszolgálataikat, növelhetik bevételeiket, új vevőket találhatnak, hatékonyabban bonyolíthatják értékesítésüket. Az gazdasági fenntarthatóság támogatásáért, a fentiekből is jól látható, hogy a vállalat nem csak a jogi szabályozásnak tesz eleget, hanem marketing eszközökkel próbálja javítani szolgáltatásait és minden területen alkalmazza a bevált legjobb gyakorlatokat.
8.2 Környezetvédelem „Az olajipar a környezetet fokozottan igénybevevő iparág, emiatt különösen nagy hangsúlyt
fektetünk
a
környezetvédelemre.
Igyekszünk
minél
kevésbé
terhelni
környezetünket, próbáljuk a nullával egyenlővé tenni azokat a kockázatokat, amit esetleg korábban más szereplők elkövettek.” (idézet Haraszti Gáborral folytatott interjúból). A környezetvédelem az 1960-as évek óta téma nemzetközi szinten, mivel a gazdasági válságok következtében Földünk természeti adottságai visszafordíthatatlan mértékben megváltoztak. Az 1980-as, ’90-es években történtek igazi áttörések és konkrét cselekvések a természet védelme érdekében. Magyarországon 1996-ban fogadták el a környezetvédelmi törvényt, melynek célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. Hazánkban a környezetvédelmi előírások növekedése köthető a 2004-es Európai Uniós csatlakozásunkhoz. Az EU környezetvédelmi politikáján belül 6 akcióprogramot fogadott el, amik iránymutatásként szolgálnak a tagállamok számára. Az utolsó program fő súlypontjai: az éghajlatváltozás visszaszorítása, a természet és élővilág megóvása, a környezet és egészség, valamint a természeti erőforrások és a hulladékgazdálkodás. A környezet védelmével talán ezek miatt is könnyebb a vállalatoknak foglalkozniuk, mivel a legtöbb esetben jogszabályok határolják be a dolgokat és kötelezettségeket állítanak fel, amiket a cégeknek természetesen kötelező érvényűen be kell tartaniuk. Ebből kiindulva a MOL a környezetvédelem területén csak azokat az akciókat tekinti fenntarthatósági projektnek, amelyek nem a törvények betartására irányulnak, hanem azokon túlmutatnak, és ezzel többet tesznek a környezetért, mint ami a jogszabályi követelmény lenne.
52
A vállalat a környezetvédelmi pillérnél a következő dolgokról foglal állást, illetve küzd ezen dolgok javításáért, csökkentéséért: hulladékgazdálkodás, elfolyások megelőzése, légszennyezés
csökkentése,
kármentesítés,
vízgazdálkodás,
éghajlatváltozás,
energiahatékonyság és a biológiai sokszínűség. A következőkben bemutatnám a MOL ezen tevékenységeit. Hulladékgazdálkodás A vállalat elkötelezte magát a hulladék képződés csökkentése mellett. A legnagyobb prioritást a veszélyes hulladékok csökkentése élvezi, de emellett a karbantartási, építési és váratlan eseményekből származó hulladékokra is odafigyelnek. A MOL-csoport hulladékgazdálkodásában a 4R alapelvet (csökkentés – újrahasználat – hasznosítás – felelős elhelyezés - angol szavakkal: Reduce – Reuse – Recycle – Responsible Disposal) követi, ami a fenntarthatóság sarokkövét jelenti. Ez az elv azt takarja, hogy a vállalatoknak elsőször a hulladékok csökkentésére kell összpontosítaniuk, amennyiben ez nem lehetséges, akkor azokat meg kell próbálni újra felhasználni, vagy újrahasznosítani, de ha csak az elhelyezés marad megoldásnak, akkor azt a lehető legkörültekintőbben kell megtenni, a jogi követelmények betartása mellett. Az átfogó Hulladék Gazdálkodási rendszerük működése a PDCA elven alapszik, ami a rendszer folyamatos javítását teszi lehetővé. A nyomonkövethetőség és a jogi megfelelés a két fő pillére a rendszernek. A cég célja tehát, hogy termékeinek felhasználása és előállítása során minimumra csökkentse az emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásokat. Ennek érdekében a tisztább termelést és a hulladék megelőzést is fontos dolognak tartják. A Petrolkémia területén biológiailag lebontható műanyagok gyártásához kezdtek kutatásokat. Légszennyezés Az olaj- és gázüzletágak jelentős hatással vannak a levegő minőségére. A divízióktól függően a szennyezőanyagok típusa és mennyisége változhat. Az emisszió mennyisége a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásából és a finomítói technológiából származik. A MOL-csoportban a szennyezőanyagok 75%-át a finomítók bocsátják ki, illetve az villamos energiatermelés, de ez a vállalatot csak közvetve érinti, mivel az energiát vásárolja, és nem ő állítja elő. A finomítok alapvetően a SO2, NOx és a VOC kibocsátásáért felelősek. Az emisszió csökkentés érdekében alacsony NOx értékű égetőket szereltek fel.
53
A másik nagy szennyező terület a petrolkémia, ahol a gőzkrakkolók bocsátják ki a szennyező anyagokat, a kazánokban történő tüzelőanyag égetéssel. A kazánokat lecserélték, ami itt is NOx csökkenéshez vezetett. A Kutatás-Termelés divízió kibocsátásai a villamos energia és a hőtermelésből származnak, ami szintén csak közvetett. Ezen a területen folyamatosan próbálják csökkenteni az energiafelhasználást. A Termékelőállítás és Kereskedelem divízióban a VOC kibocsájtása magas, ami az olajipari végtermékek kezelésével és tárolásával kapcsolatban keletkezik. Ezt az emissziót gőzvisszanyerő egységek alkalmazásával csökkentik. 2005 és 2009 között a bázis légszennyező anyagok mennyisége 45%-kal csökkent. 2. számú táblázat: A MOL fő légszennyező anyagainak mennyiségi változásai41 m.e.
2005
2006
2008
2009
10.059,0
8.804,7
4.389,4
5.555,0
5.378,8
5.054,2
3.938,4
4.394,0
4.325,2
5.626,8
3.683,2
Kén-dioxid (S02)
t
11.333,0
13.455,0
Nitrogén-oxidok (NOX)
t
6.027,0
Illékony szerves vegyületek (VOC)
t
5.395,0
2007
Elfolyások megelőzése A MOL a környezetvédelem egyik fő területének tarja az elfolyások megelőzését. A talajban futó kőolaj és kőolajtermékek szállítására alkalmazott vezetékek meghibásodása, károsodása talaj- és talajvízszennyezéshez vezethet, ennek megakadályozására és megelőzésére a vállalat folyamatosan ellenőrzi a vezetékhálózatot, nyomásméréseket végez és hibaelhárítási rendszert működtet. A cég 1996 óta végzi folyamatosan a vezetékrendszer korszerűsítését, így az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően minimális a technológiai elfolyások száma. A csoportszintű FF és EBK teljesítmény monitoring és jelentési rendszer, magába foglalja az Elfolyások nevű indikátort, aminek jelentése: 1 m3-nél több veszélyes anyag környezetbe juttatása. Az elmúlt években az esetek száma ugyan növekedett, de a mennyiség nagymértékben csökkent. Kármentesítés A MOL hatékony kármentesítési stratégiát dolgozott ki, melynek legfontosabb része a megelőzés, ennek érdekében a vezetékrendszert folyamatos modernizálják és ellenőrzik. 41
Részlet a táblázatból, MOL légszennyezési adatok: http://www.mol.hu/hu/a_molrol/sd/kornyezetunk_vedelme/kibocsatas_elfolyasok_es_hulladek/legszennyeze s/ letöltés: 2010.11.19. 21:20
54
A folyamatos monitoring teszi lehetővé, hogy az esetleges haváriaeseményekről, vagy mások által okozott károkról időben értesüljenek, és minél hamarabb és hatékonyan minimalizálják a keletkező károkat. Az észlelt események okainak elemzésére is nagy gondot fordítanak, majd az eredményeket visszacsatolják az ellenőrzési rendszerbe. A MOL-csoport tagvállalatai és jogelődjei évtizedekkel ezelőtt talaj- és talajvíz szennyeződéseket okoztak, amely károk kezelése környezetvédelmi kötelessége a vállalatnak. A kármentesítés tevékenységét csoport szintű program fogja össze. Ennek alapjait az anyavállalat rakta le és gondosan figyel arra, hogy a tagvállalatok kötelezettségei is hasonló keretek között kerüljenek felszámolásra. Az eddig felsoroltakból jól látható, hogy a vállalat a környezet óvása érdekében nagyon sokat tesz, nem csak csökkenteni szeretné környezetterhelő hatásait, hanem megelőzni a lehetséges károkat, elfolyásokat, amik nagy mértékben károsítanák a talajt vagy a talajvizeket. Vízgazdálkodás Az elmúlt évek technológiai fejlesztésének köszönhetően a MOL folyamatosan csökkenteni tudja vízfelhasználását és szennyvízkibocsátását. A vízkivétel csökkenése egyrészt a Dunai és a Tiszai finomítók 2009-es üzemleállásaival és a Dunai Finomítóban a gőz külső forrásból történő beszerzésével magyarázható, másrészt a Slovnaft Finomítóban a technológiai folyamatok optimalizálásával. A kutatás-termelési egységeknél 2006. óta folyamatban lévő energiaracionalizálási programnak köszönhetően csökkent az energia és a vízfogyasztás mennyisége, valamint a szennyvíz kibocsátás mennyisége is. Ez utóbbi egy kevésbé szennyező technológia bevezetésének köszönhető. Éghajlatváltozás Az ezredforduló egyik legnagyobb feladataként tekintett fenntartható fejlődéshez, a növekvő gazdasági teljesítményhez új beruházásokra, a termelői és kibocsátói kapacitások növelésére van szükség. Ezek növelése azonban együtt jár károsanyag-kibocsátás emelkedésével. A nem kívánt melléktermékek a levegőbe kerülve drasztikus hatással lehetnek a globális éghajlatra. Ahhoz, hogy a folyamat lassuljon, megálljon és egyszer majd pozitív irányba forduljon, meg kell tenni a megfelelő lépéseket.
55
Ezek egyik legfontosabb csoportja az éghajlatot veszélyeztető gázok kibocsátásának csökkentésére irányul. Az emberi tevékenységből eredő éghajlatváltozás felismerése, és felvétele a globális alapproblémák közé, megadta a kezdő lökést az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának csökkentésére. Az ENSZ égisze alatt elfogadott Kiotói egyezményben szabályozták először számszerűen a GHG kibocsátásának visszafogását. Az Európai Unió további intézkedéseket léptetett életbe. 2005-ben a kettős kibocsátási rendszer keretei között a kibocsátókat két csoportra osztotta és külön-külön szabályozást vezetett be. Az ún. EU ETS az EU szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszere. Ez a nagy kibocsátókra vonatkozik, míg az ES, vagy „Effort Sharing” rendszer az alacsonyabb outputtal rendelkező szektort veszi célba. Az új rendszer összekapcsolja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a megújuló energiák felhasználásának kérdésével, az energiahatékonyságra irányuló kutatások ösztönzésével és a hagyományos, fosszilis energiahordozóktól függő gazdaságok átalakításával. Az EU tagállamok 2007-ben vállalták, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsájtását, 20%-kal növelik a megújuló energiaforrások felhasználását, valamint 20%-kal növelik az energiahatékonyságot. 2008-ban egy jelentős lépés történt. Sor került az ETS alapjait meghatározó 2003/87/EK irányelv módosítására. A nemzeti kiosztási terveket felváltja az árverés, illetve az egész Unióra érvényes egységes szabályok alapján történő ingyenes kiosztás. Az új rendszer a legjobban teljesítő berendezésekre alapozott allokációkat vezet be. 2009-ben az Európai Bizottság megjelentetett egy listát, melyben az ingyenes allokációra feljogosító ágazatok felsorolása látható. A Concawe és az Europia érveléseivel meggyőzte az EU-t, hogy a finomítói szektort, az upstream tevékenységeket és a műanyaggyártást is vegyék be a listába. A szektorok kötelesek voltak saját magukra alkalmazandó allokációs szabályokat javasolni. Az Európai Bizottság 2010. december elején hagyja jóvá a benyújtott finomítói CO 2 benchmark-ot. A MOL-csoport aktívan részt vett a munkákban. A vállalat a változásokat kihívásnak tekinti és ezzel kapcsolatban 2009-ben a vezetés megfogalmazta Klímaváltozási Nyilatkozatát. A nyilatkozatban a cég egyetért az Európai Unió széndioxid kibocsátás csökkentési céljaival. Elfogadja, hogy a vállalatoknak a széndioxid kibocsátás pénzbe kerüljön. Egyetért a kibocsátás-kereskedelmi rendszer kibővítésével és szélesítésével. 56
Meghatározza azokat a területeket és tevékenységeket, amelyekkel az üvegházhatású gázok kibocsátását folyamatosan csökkenteni akarja. A MOL-csoport állásfoglalása az éghajlatváltozásról megtekinthető az 1. számú mellékletben. Úgy gondolom, ha minden vállalat ilyen komolyan venné a környezet védelméért folytatott küzdelmet, és tenne is a kibocsátások csökkentése érdekében, még abban az esetben is, ha vásárolja az energiát és ezzel csak áttétesen szennyezi környezetét, akkor talán sikerülhetne az éghajlatváltozást lassítani. ÜHG kibocsátás csökkentése 2008 óta kötelező a CO2 kibocsátási jelentés készítése, melyet illetékes igazoló szervvel felül kell vizsgáltatni, valamint biztosítani kell a megfelelő mennyiségű kibocsájtási egységet. A MOL már ötödik alkalommal készíti el CO2 jelentését berendezéseire, amit időre benyújt a felügyelő szervekhez és a megfelelő számú kvótákat is kérelmezi a nemzeti emissziós nyilvántartásoknál. 2008-ról a 2009-es évre sikerült CO2 kibocsátásukat 1,7%kal csökkenteniük, de ez a kimutatás a villamos energiatermelést nem tartalmazza. A csökkenés a válság miatti visszafogott műveleteknek, és az energiahatékonyság növelése érdekében tett erőfeszítéseknek köszönhető. Megújuló energia A vállalat szeretné a Finomításban a megújuló energiaforrások, mint szélenergia, napenergia, és szerves hulladékból és biomasszából gyártható biogáz, arányának növelését. A Termékelőállítás és Kereskedelem Fenntarthatósági akciótervének ez fontos eleme. A megvalósítása érdekében 2008-ban projektet indítottak, hogy megállapítsák, melyik módszer lenne gazdaságilag és műszakilag a leghatékonyabb. Megvalósíthatósági tanulmányok készültek a Dunai Finomítóban a biogáz gyártásra, a százhalombattai és a Tiszai Finomító üzemekben pedig a szélenergia hasznosíthatóságára. A szélenergiát a Dunai Finomítóban melegvíz és elektromos áram gyártására szeretné használni. A műszaki kiértékelés megtörtént, de a projekt még további jóváhagyásra vár. Szén-dioxid leválasztás és tárolás (CCS – Carbon Capture and Storage) A CO2 leválasztás és tárolás nevű technológia egyre nagyobb figyelmet vív ki magának. Ez a megoldás egy lehetséges módja a légkörbe juttatott szén-dioxid mennyiségének csökkentésére.
57
A MOL is megkezdte a technológia fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos kutatásait. Első lépésként kialakított egy CCS csoportot, akiknek a feladata a kimerült szénhidrogén telepek vizsgálata, szén-dioxid tárolás alkalmasság szempontjából. Ezek után az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet szakértőit felkérte a projekttel kapcsolatos együttműködésre. Csatlakozott az ECCO és az Európai CO2 értéklánc projektjeihez a tárolási lehetőségek vizsgálata céljából. 2008 és 2009 folyamán sikerült felülvizsgálni a hazai letermelt CH tárolókat és a potenciális helyeket kiválasztani. Megvizsgálták a külföldi tapasztalatokat a Pannon medencére való alkalmazhatóság szempontjából. Becslések készültek arról, hogy a potenciális helyeken, milyen mennyiségű CO2 tárolása lehetséges. 2009-ben a MOL konzorciumot hozott létre az MVM (Magyar Villamos Művek) a MERT (Mátrai Erőmű Részvénytársaság), és az ELGI (Eötvös Lóránt Geofizikai Intézet) közreműködésével azért, hogy megvizsgálják a lehetőségét annak, hogy a Mártai Erőmű kezelésében működő új blokkban lehetséges-e a konkrét CO2 leválasztás és ennek tárolása a MOL valamelyik letermelt gázmezőjén. A projekt megvalósítása attól is függ, hogy a 2010-es EU pályázati kiírása a CO2 leválasztás és tárolás területén, milyen feltételeket tartalmaz majd. Úgy gondolom, ha ezen technológia használat semmi veszéllyel nem jár, akkor nagy előrelépést tehetne a vállalat a CO2 kibocsátásának csökkentésében, amit mindenképp meg kellene valósítani. Energiahatékonyság A MOL-csoport tudatában van az energiahatékonyság fontosságának, ezzel összhangban az elmúlt években sokat tett létesítményei energiahatékonyságának növelése és az energiaveszteségek csökkentése érdekében. A teljesség igénye nélkül pár példa az elmúlt évek akcióiból: Kutatás-termelés
A kompresszorokat hajtó gázmotorok kiváltása villanymotorokra
A gáztechnológiák gőzfűtés-rendszerének cseréje melegvizes fűtésre
Termékelőállítás és kereskedelem
Csővezetéki fűtések felülvizsgálata és felújítása
Villamos fűtőkábelek alkalmazása gőz kísérőszálas fűtés helyett a fagyveszélyes helyeken a Dunai Finomítóban
Az iparivíz-hálózat nyomásának csökkentése a Tiszai és Zalai finomítókban 58
A víz hűtőkapacitásának hatékony felhasználása az átfolyásos hűtőrendszerekben a Pozsonyi Finomítóban
Kiskereskedelem
Az
üzemanyagtöltő
állomások
tető-megvilágításának
korszerűsítése
LED
technológiával
Energiatakarékos Shop megvilágítás kísérleti projekt Magyarországon
Biológiai sokszínűség A környezeti lábnyomunk magába foglalja a földhasználatot, a kibocsátásainkat és a fokozottabb emberi jelenlétet, ami zavarólag hathat a növény- és állatvilágra. A MOL tevékenységéből adódóan befolyásolja az élő környezetet. A vállalat mivel nem csak iparterületeken, hanem akár nemzeti parkok, vagy tájvédelmi körzetek területén is tevékenykedik, ezért kiemelten fontosnak tartja a biodiverzitás és a természet védelmét. A cég 2009-ben létrehozta a biodiverzitás munkacsoportot, aminek célja kideríteni, hogy a divíziók tevékenysége milyen hatást gyakorol az élő környezetre és milyen javító intézkedéseket kell a jövőben végrehajtani. A kutatási és termelési tevékenység gyakran természetvédelmi övezetben zajlik, ami megzavarhatja az ott élő állatok és növények életét. A megelőzés érdekében a vállalat minden esetben állapotfelméréseket végez és a munka során szorosan együttműködik a Nemzeti Parkokkal. A munkálatok végeztével szintén vizsgálatokat végez, hogy a föld állapota visszakerült-e eredeti állapotába. A Logisztika és a Földgázszállítás szervezetei együttműködnek a természetvédelmi hatóságokkal és a zöld szervezetekkel, hogy a csővezetékek rekonstrukciója, illetve építése során minél alacsonyabb szintre csökkentsék a negatív hatásokat. A finomítók és a petrolkémiai üzemek ipari területeken helyezkednek el, de felszíni vizek közelében. A MOL fontosnak tartja ezeken a területeken a biológiai sokféleség megőrzését, ennek érdekében ökológiai hatásvizsgálatokat és biomonitoring felméréseket végeznek. Azt hiszem kevés azon vállalatok száma Magyarországon, amelyek a környezetvédelmi törvény betartásán túl, ilyen alapossággal figyelnének környezetükre.
8.3 Társadalmi pillér A gazdasági és a környezeti dimenziókhoz a fenntartható fejlődés társadalmi része napjainkban kezd felzárkózni.
59
A MOL ezen a téren is jó eredményt szeretne elérni, ezért stratégiájában a társadalmi befektetésekkel is kiemelten foglalkozik. Egészség- és munkavédelem A MOL-csoport vezetésének nagyon fontos a dolgozók egészségének megőrzése, illetve a balesetek megelőzése, ennek érdekében és a jogszabályoknak megfelelően, munkavállalóit évente munkavédelmi, tűzvédelmi, és elsősegély oktatásban részesíti. A vállalatnál ehhez a csomaghoz tartozik még a környezetvédelemi oktatás is, amit szintén elvégeztetnek az alkalmazottakkal, ezzel is próbálják ösztönözni őket a környezettudatosságra. A cég a megelőzés érdekében több képzést és különböző rendszereket vezetett be. Munkahelyi biztonság A vállalat a biztonság tudatosság növelése érdekében folyamatosan szervez képzési programokat, auditokat, amivel biztosítja a munkavállalók, vezetők és kivitelezők bevonását. Az irányítási és kezelési rendszerek megvalósításával és a munkavállalók képzésével jelentősen sikerült a sérülések számát és gyakoriságát csökkenteni az elmúlt 56 évben. A MOL a vállalati kultúra biztonságának javítása érdekében 2008-ban létrehozott egy belső tréneri hálózatot, akiknek az a dolga, hogy azokat a munkatársakat, akiknek aktív szerepe van a munkairányítás terén, különböző területeken tovább képezze. A képzési anyagokat, folyamatosan aktualizálják. Az EBK e-tanulás (e-learning) rendszerrel próbálja a munkavállalók Fenntartható Fejlődés és Egészségbiztonság, Biztonságtechnika Környezetvédelem tudatosságát növelni. Az FF és az EBK üzleti szintű szervezetei szintén e-learning anyagaikkal segítik a vezetőket a jogszabályok követelményrendszerének átlátásában. A vállalat bevezette a balesetjelentési és kivizsgálási rendszert (IRISZ), ami arra törekszik, hogy megállapítsa, miből adódhatnak a balesetek és ezeket, hogy lehet korrigálni, illetve megelőzni az irányítási rendszerek és a szervezeti kultúra javításával. Közlekedésbiztonság A MOL dolgozóinak, mivel a vállalat több országban tevékenykedik, gyakran kell utazniuk, elsősorban személygépkocsival. A vállalat annak érdekében, hogy védje munkatársai életét és egészségét, defenzív járművezetői képzést szervezett. Ennek során a résztvevők először egy elméleti képzésben részesültek, a biztonságos közlekedésről, majd részt vettek egy havi távoktatási programban és végül gyakorlati oktatásra is jártak.
60
2009 végéig a vállalat 1100 dolgozója vett részt ezen az oktatáson, és minden olyan dolgozónak javasolják az elvégzését, aki rendszeresen vezet. A különböző képzésekben való részvételhez a vállalat megteremtette a videokonferencia technikai feltételeit a különböző országokban és ennek használatát preferálja a közúti közlekedésben való részvétel helyett, ami egyben csökkenti a környezet terhelését is. A MOL üzemanyagtöltő állomásain különböző anyagokkal hívja fel a vásárlók figyelmét a közlekedés veszélyeire. A vállalat belső újságában, a Panorámában rendszeresen jelentet meg cikket a biztonságos közlekedéssel kapcsolatban. Ezekből
a tevékenységekből
látszik,
hogy a vállalat
nem
csak a dolgozói
egészségvédelmére, közlekedésbiztonságára fordít gondot, hanem egy másik érintett csoportra védelmére is a vevőkre. Kivitelező menedzsment A MOL-csoport fontos beszállítói részére értékelési kritériumrendszert alakított ki – főként a stratégiai vállalkozók és kivitelezők számára. A vállalkozói EBK irányítási rendszert globális operatív szabályzat írja le és a következő fő lépéseket tartalmazza: szerződéses munka specifikációja és a környezetünkre vonatkozó EBK veszélyek, előminősítés, vállalkozók kiválasztása, előzetes felvonulás, felvonulás, helyszíni monitoring és auditálás, levonulás és a munka utóértékelése. A kiválasztott vállalkozók előminősítését egy külső audit vállalat végzi. Amennyiben a beszállító megfelel az EBK Irányítási Rendszerben előírtaknak, akkor szerződhetnek a MOL-lal. A vállalkozók EBK auditja ciklikusan történik, amely alapján minősítik őket alap, bázis, vagy kiváló szintűre. Ezek a minősítések határozzák meg a következő audit időpontját is. Tűzvédelem A tűzvédelem nem csak a tűz megelőzését, hanem az egyéb váratlan események elhárítására való felkészülést és a tűzoltó rendszereket és az egyéb, a tűz megelőzésére szolgáló módszerrel kapcsolatos tevékenységet magába foglal. Az olaj- és vegyiparban a tűzkitörések kockázata meglehetősen nagy, ennek megfelelően a vállalat fontosnak tartja ezen kockázat csökkentését és a tűzbiztonság növelését. Tűzvédelmi stratégiájuk középpontjában a megelőzés áll, ami érdekében korszerű és hatékony tűzjelzőket, beépített tűzoltó rendszereket, legkorszerűbb tűzoltóanyagokat és berendezéseket alkalmaznak.
61
A dolgozók elsősegély-nyújtási képességük növelése érdekében rendszeresen részesülnek elméleti tűzvédelmi oktatásban, valamint tűzvédelmi bemutatót szerveznek részükre. A MOL Nyrt-nek hivatásos és önkéntes tűzoltó brigádjai vannak, akiknek tűz- és havária elhárítási gyakorlatokat szerveznek, amit a helyi tűzoltóságokkal együtt bonyolítanak le. Egészségvédelem A MOL-csoport egészségvédelmi szabályzatával összhangban több programot valósított meg, többek között elvégezték a csoport minden munkavállalójának egészségügyi szűrését (a munkakör jellegétől függően), emellett a dolgozók kockázati tényezők szerinti szűrését is, és egyéni egészségterveket dolgoztak ki számukra. Az egyéni egészségtervek alapján az alkalmazottak egészségfejlesztési programban vehetnek részt, melynek keretén belül szűréseken, egészséges életmód tanácsadáson, táplálkozástudományi tanácsadáson vehetnek részt, és számos sportolási lehetőség közül választhatnak. A vállalat által rendezett Családi Napok keretében a dolgozók hozzátartozói is különböző szűréseken vezetnek részt. Munkakörülmények A megfelelős munkakörülmények megteremtése a vállalatnál természetesen nem csak az irodai dolgozókra terjed ki, hanem a nagyobb hangsúllyal bíró üzemekre és azok alkalmazottaira is. 2007-ben és 2008-ban épületeik 30 – 30 százalékának állapotát javították az épületrekonstrukciós programjuk keretein belül. 2008-ban az épületekre és beruházásokra vonatkozóan, bevezetett a vállalat egy Fenntartható Fejlődés értékelési módszert, ami az FF feltételek javítására szolgál. Veszélyforrások kontrollja A MOL-csoport tagvállalatai szerteágazó folyamatokat működtetnek, mint az upstream ágazathoz tartozó tevékenységek, vagy a földgázkitermelés, illetve a logisztika, amik egytől-egyig veszélyforrásokat rejtenek magukban. A veszélyes és kockázatos műveletek ellenőrzése és kezelése érdekében hármas biztonsági rendszert alakítottak ki. Elsőként biztosítják a megfelelést a SEVESO II. direktívának (SEVESO – ipari balesetek hatékony megelőzése, csökkentése), ennek érdekében kialakították MOL-csoport szinten Seveso projektjüket. Ennek keretében felülvizsgálták és aktualizálták tevékenységükhöz kapcsolódó már meglévő Seveso dokumentumaikat, valamint javaslatokat tettek a magas folyamat-kockázatok csökkentésére.
62
Emellett a vállalat elindított 2007-ben egy átfogó Folyamat Biztonság Irányítási Rendszert (PSM), melynek célja, hogy az összes kémiai és nem-kémiai veszélyes folyamatokban rejlő kockázatot beazonosítsa. 2007 és 2009 között Magyarországon, Szlovákiában és Romániában a „Biztonságos Munkahelyek” c. projektbe bevont vállalatoknál, bevezették ezt a rendszert. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a MOL-csoport valamennyi veszélyes tevékenységére kiterjesszék a rendszert. A legkisebb kockázatok elkerülése érdekében bevezettek egy átfogó kockázatkezelési módszertant is, amit COMPASS névre kereszteltek. Az Átfogó Kockázat Értékelés lefedi a legkisebb és a legnagyobb kockázattal rendelkező területeket is. „A COMPASS bevezetésének célja egy egységes EBK kockázatértékelési gyakorlat bevezetése olyan egységes csoport-szintű megközelítés és módszertanok révén, amelyek valamennyi releváns operatív aspektusra alkalmazhatóak az összes EBK-jellegű kockázataink és veszélyhelyzeteink azonosításához és értékeléséhez.42” Ez a hármas védelem szintén arról tanúskodik, hogy a MOL milyen komolyan veszi a megelőzést és hogy mindenre fel szeretne készülni. Befektetés a humán tőkébe A MOL vezetése tudatában van annak, hogy hosszú távú céljai elérésében nagy szerepe van, munkavállalói szaktudásának és a vállalat felé tanúsított elkötelezettségének. A vállalat a tehetséges munkavállalókat nem csak megszerezni, hanem megtartani is szeretné, ezért mindent elkövet, hogy dolgozói érezzék a megbecsülésüket. A tehetségeket egyrészt a MOL-csoport vállalatainál kialakult versenyképes jövedelmek, másrészt a karrierlehetőség is vonzza. A MOL a munkakör értékelési és besorolási rendszerét a HAY módszer alapján alakította ki. Ennek köszönhetően egy csoportszinten is átlátható rendszer működik. A munkavállalók juttatási csomagjai azonos elvek mentén meghatározott elemeket tartalmaznak. A kompenzációs elemek vállalatonként változhatnak, ami függ az adott cég belső szabályzatától, illetve a Kollektív Szerződésektől. A vállalat fontosnak tartja, hogy a dolgozói teljesítményüktől függő juttatásban is részesüljenek. A felsővezetőknél a bónuszok kifizetése a hosszú- és rövid távú célok megvalósításától
függ.
A
célokat
kategóriába
sorolják:
vállalati
célok,
divizionális/szervezeti célok és egyéni célok, melyeket különböző mértékben mérlegelnek. 42
A COMPASS bevezetésének célja: http://www.mol.hu/hu/a_molrol/sd/kozeppontban_az_ember/egeszseg_es_munkavedelem/veszelyforrasok_k ontrollja/atfogo_kockazat_ertekeles/ Letöltés 2010. 11.27. 15:20
63
A munkavállalóknál az éves teljesítményük alapján döntik el az egyösszegű bónusz átadását. Béren kívüli juttatásként a dolgozók, teljes évi bérük 20 – 40%-ával gazdálkodhatnak, az egyes országok adó-, egészség- és nyugdíjbiztosítási szabályaihoz igazítottan. Ezt a juttatási rendszert úgy alakították ki, hogy kortól, élethelyzettől függően mindenki megtalálja a számára legjobb támogatási formákat. A cég karriermenedzsment rendszere biztosítja a szakértők, vezetők utánpótlásának tervezését, elősegíti egy tehetséges munkavállalókból álló csoport létrehozását, tervezhetővé teszi a kinevezéseket a csoporton belül, valamint beazonosítja az egyének képességeit és fejlesztési igényeit. A vállalat a tehetséges munkavállalók utánpótlása érdekében Magyarországon hét, Szlovákiában pedig négy felsőoktatási intézménnyel alakított ki stratégiai partnerséget. Az együttműködés
keretei
között
vállalati
előadásokkal,
gyakornoki
programmal,
üzemlátogatással, versenyek szervezésével segítik a tanulókat az ismeretszerzésben. A MOL vezetői oktatóként működnek közre a képzésekben, vállalati projektekben vehetnek részt a tanulók, segítséget nyújtanak a szakdolgozatírásban, továbbá ösztöndíjakkal és szponzorációkkal is segítik a hallgatókat. A Freshhh egy angol nyelvű, online vetélkedője a MOL-csoportnak, melyben 3 fős csapatok vesznek részt, értékes nyereményekért. A verseny során a résztvevők bepillantást nyerhetnek az olaj- és gáziparba, és 2010-től már az FF és az EBK világába is. A másik fiataloknak szánt programja a vállalatnak a Growww, melynek keretein belül állást kínálnak a végzős hallgatóknak, a nemzetközi környezetben működő csoportjukban. Nemzetközi karrierlehetőséget nyújtanak a célorientált és fejlődni képes emberek számára. Az elmúlt 3 évben több mint 300 frissdiplomás csatlakozhatott a MOL csapatához. A
munkavállalók
elégedettségét
és
elkötelezettségét
évente
mérik
kérdőíves
megkérdezéssel. Az összehasonlíthatóság érdekében minden alkalommal azonos a kérdőív. A kérdések olyan területekre vonatkoznak, mint a munkahelyi környezet, a szakmai fejlődés lehetősége, a teljesítmény elismerése, a vezető-beosztott kapcsolatok minősége, stressz szint stb. A kérdőív kitöltése nem kötelező és anonim. A kiértékelésekből fény derül a javítandó területekre, amelyek javítására akciókat dolgoznak ki és a többséget meg is valósítják a következő felmérésig. A vállalat vezetése úgy gondolja, hogy ezen akciók megvalósítása hozzájárul a javuló munkavállalói elkötelezettséghez.
64
Humán tőke fejlesztése A vállalat hosszú távú terveinek megvalósításához nem elegendő a jól képzett munkavállalók megszerzése, megtartása, gondoskodni kell azok fejlesztéséről is. A MOL vezetése meghatározta azokat az alapelveket, amelyekkel munkavállalóik stratégiai készségét és kompetenciafejlesztését szolgálják. A dolgozók fejlesztési programjainak segíteni kell az új munkavállalókat a csoportba való beilleszkedésben, szakmai és személyi kompetenciájukat folyamatosan fejlesztésében. Az alkalmazottak képzési és karrier terveit nyomon követi és támogatja is a társaság. A fejlődési lehetőségek a dolgozók számára is pozitív dolgok, mivel ezek által építhetik karrierjüket és javíthatják tudásszintjüket. A képzések között vannak kötelező érvényűek, melyek a mindennapi működést szolgálják, vannak a munkavállalók kompetenciájának fejlesztéséhez kapcsolódók és olyanok, amelyek szakmai tudásuk gyarapítását szolgálják. A vállalat támogatja a szellemi és fizikai dolgozók iskolarendszerű képzéseit, főként azokat, amelyek az olaj-, gáz-, és gépészmérnöki szakterületeken folynak. Ezek mellett 1998. óta működtetnek a vállalatcsoporton belül e-learning (TanNet) rendszert, ami intranet alapú elektronikus képzést takar. A rendszer támogatja a dolgozók virtuális képzését és vizsgáztatását, valamint maguk dönthetik el, hogy melyik képzésre jelentkeznek, mikor tudják vizsgáikat teljesíteni. A rendszeren keresztül a társaság nyilvántartja az alkalmazottak fejlődését. A
vállalat
dolgozóinak
kompetenciafejlesztésére
kidolgozott
egy
komplex
kompetenciafejlesztési módszert, mellyel a munkavállalók alkalmazkodó képességét növelik a felgyorsult gazdasági környezetben. A program keretében 2008-ban 249 alkalmazott kompetencia-felmérését hajtották végre, 2009-ben újabb 249 embert vontak be a felmérésbe és az első csoport már megkezdhette részvételét a saját, testre szabott fejlesztési programjában. A kompetenciafejlesztésben a vezetők is szerephez jutnak, egyrészt oktatásokat tartanak beosztottjaiknak, másrészt a tréningek eredményességét is mérik. A vezetők kompetenciájának növelésére, 2009-ben összeállítottak egy 40 tréninget tartalmazó katalógust, ami a MOL-csoport tagvállalatainál dolgozó vezetők számára elérhető. A vállalatcsoporton belüli együttműködés hatékonyságának növelése érdekében a társaság figyelmet fordít a dolgozók nyelvtanulására, interkultúrális webshopokat rendeznek a
65
különböző kultúrák megismertetésére, valamint támogatják a munkavállalók önkéntes programokban való részvételét. A vállalat sokrétűsége miatt elengedhetetlen, hogy a dolgozók átfogó szakértelemmel rendelkezzenek. Ennek érdekében 1999-ben elindították tudásmenedzsment programjukat, melynek keretei között a dolgozók átadhatják tudásukat egymásnak. Az elmúlt tizenegy év folyamán a program a következő változásokon ment keresztül. Az első időszakban, ami 1999 és 2003 közé tehető, a fellelhető tudást adatbázisokba gyűjtötték, illetve a közérdekű információkat az intranetre helyezték fel. A második szakaszban 2004 és 2008 között arra került a hangsúly, hogy az összegyűjtött tudást minél többen elérjék és a dolgozókkal való együttműködést támogassák. A harmadik szakaszban, ami 2009-től kezdődött és napjainkban is folyamatban van, a program megújult Projekt Koordináció és Tudásmenedzsment néven, melynek célja, hogy átláthatók legyenek a dolgok és ezzel segítse a dolgozókat a munkavégzésben és növelje hatékonyságukat. Szerintem nagyon dicséretes a dolgozók képzésének ilyen mértékű támogatása, úgy gondolom, hogy ha más vállalatok is ennyi gondot fordítanának munkavállalóik fejlesztésére az jelentős mértékben növelhetné hazánk munkavállalóinak tudásszintjét és alkalmazkodó képességét. Partnerség és együttműködés Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el „Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozat” – át, amely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. Ehhez Magyarország is csatlakozott, valamint az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet), és az OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet) idevonatkozó irányelveihez is. A MOL ezeket az irányelveket magára vonatkoztatva is kötelezőnek tartja, valamint támogatja az UNDP Global Compact 10 alapelvét is, különös tekintettel az emberi jogokra, a munkavállalási jogokra, a környezetvédelemre és a korrupció elleni küzdelemre. A vállalat célja, hogy beépítse stratégiájába ezeket az elveket, valamint támogassa őket. A társaság fontosnak tartja, hogy dolgozóinak megadja az egyesülés szabadságához és a Kollektív Szerződéshez való jogot. A vállalat dolgozóinak 93,4 % tartozott Kollektív Szerződés hatálya alá 2008-ban az INA nélkül.
66
Különböző érdekképviseleti szervek működnek a munkavállalók érdekei védelmére, ilyenek az Európai Üzemi Tanács, a helyi Üzemi Tanácsok, a szakszervezetek, munkavédelmi bizottságok. A
MOL
munkatársainak
egyenlő
jogokat
biztosít.
Nem
tolerál
semmiféle
megkülönböztetést, nemre, korra, családi állapotra, nemzetiségre, vallásra, politikai meggyőződésre, bőrszínre, vagy szexuális beállítottságra vonatkozóan sem. Leányvállalatainál igyekszik a helyi munkavállalókat alkalmazni, de bizonyos stratégiailag fontos pozíciókba, illetve ahol intenzív tudásátadásra és napi kapcsolatra van szükség, ott expatriótákkal segítik a hatékony együttműködést. Társadalmi hatások beruházások esetén A vállalat a beruházások előtt hatástanulmányt készít arra vonatkozóan, hogy a projekt milyen hatást gyakorol a helyi lakosságra. A cég számára nagyon fontos, hogy minden érintettje elégedett legyen, ezért a tanulmány alapján törekszik arra, hogy a negatív hatásokat minimalizálja, illetve bevonja az érintett közösséget már a tervezés során. Értesítik a lakosságot és fórumokat szerveznek a beruházásról, begyűjtik véleményeiket, meglátásaikat és döntéshozatalkor figyelembe veszik ezeket. A beruházásoknál nem csak a káros hatásokat és azok enyhítését, hanem a pozitív hatásokat, mint munkahelyteremtés és a helyi kezdeményezések támogatását is figyelembe veszik. Társadalmi célú befektetések A MOL a fenntartható fejlődés társadalmi pillérén nem csak a munkavállalók jogait, fejlesztését, és az egészség és biztonság kérdéseit érti, hanem a közösségi tevékenységek támogatását is. A vállalat, egyik legnagyobb támogatója a hazai sportéletnek és a kultúrának. A társaság a beérkező megkeresések elbírálásához saját szponzorációs és mecenatúra stratégiát alakított ki. Mivel a MOL-csoport 40 országban van jelen, ezért a politika kialakításakor nemzetközi szintéren gondolkodott a vállalat. „MOL ezzel együtt csoportszinten kiemelten kezeli a határokon átnyúló, értékteremtő, a fenntartható fejlődés elveit szem előtt tartó programok felkarolását. A támogatási döntések alappillérét a társadalmi, az „érintetti”, az üzleti és a környezeti érdeknek illetve az ezekhez kapcsolódó elveknek való megfelelés adja.”43 43
MOL támogatási alapelvei: http://www.mol.hu/hu/a_molrol/sd/kozeppontban_az_ember/tarsadalmi_celu_befektetesek/ Letöltés: 2010.11.29. 15:25
67
A MOL csoport támogatási alapelvei megtekinthetők a 2. számú mellékletben. A MOL Magyarországon és a környező országokban alapelvei közül 3 dolgot emel ki:
Az első, hogy támogassa mindazt, ami Kelet-Európából indult ki és a nemzetközi piacon is elismert.
A második a „rászorultság elve”. A MOL létrehozta az Új Európa Alapítványát, ami az úgynevezett „Segíthetek?” programokat koordinálja.
A harmadik kiemelkedő elv alapján a régiók népeit, országait összekötő projekteket előnyben részesítik.
Segíthetek? Programok A MOL Új Európa Alapítványa nagy hangsúlyt fektet a fiatal tehetségek támogatására és a beteg gyermekek rehabilitációs programjainak támogatására. A Tehetségtámogató Program keretében, olyan fiatalokat karolnak fel, akik már bizonyították tehetségüket, de családjuk nem tudja őket anyagilag támogatni. 2009-ben 146 fiatal sportoló és 42 fiatal művész kapott közel 170 000 euró összegű támogatást. A Gyermekgyógyító Program keretében 34 non-profit szervezet kapott több mint 150 000 euró értékű támogatást. Zöldövezet Program A MOL a környezetvédelem iránti elkötelezettségéből fakadóan indította el Zöldövezet Programját, melynek keretei között civil szervezetekkel, iskolákkal, önkormányzatokkal közösen zöld felületeket hoznak létre, ezzel szépítve környezetünket. A program nem csak a gyerekek és a felnőttek környezetbarát szemléletét javítja, hanem közösségi összefogásra is ösztönöz. A következő táblázatban látható, hogy a MOL és leányvállalatai milyen mértékű segítséget nyújtanak azon országok társadalmai részére, ahol jelen vannak. Az adatok 2009-es évre vonatkoznak.
68
3. számú táblázat A MOL adományairól és vállalati önkéntességeiről44 Csoportszintű mutatók a főbb országokra bontva: Mutató Egység Magyarország Szlovákia Pénzbeni adomány M HUF 812,3 87,4 Természetbeni adomány M HUF 22,7 0,4 Vállalati önkéntesség óra 3 108 400
Románia 203,1 0 0
Pakisztán 6,4 0 0
Olaszország 2,8 0 0
A MOL ezek mellett még számos társadalmi kezdeményezés mellé odaáll, lehet az a kultúra, a sport, a környezetvédelem, vagy a szociális ügyek terén. A kultúra területén Magyarország legnépszerűbb rock-bandáját támogatja, vagyis a Tankcsapdát. A vállalat hisz a kulturális gyökerek azonosságában, amit a világzene műfaja is megtestesít. Ennek támogatására hozta létre a vállalat a MOLto Vivace programot. A program nem csak a világzene műfaját, hanem a magyar népzenét is népszerűsíteni szeretné, ezért támogatja a Muzsikás együttest, akiknek célja a zene megszerettetése, már iskolás korban. A vállalat támogatja Magyarország egyik leglátogatottabb múzeumát is a Szépművészeti Múzeumot. A támogatás nem csak időszaki kiállításokra szól, ahol neves művészek alkotásaival ismerkedhet meg a nagyközönség, hanem a létesítmény Múzeum+ programjának is, amit csütörtök esténként rendezett meg hosszabbított nyitva tartás mellett. Ezeken felül 2010-ben a MOL ezüst fokozatú támogatója volt a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak. A társaság a kiemelkedően teljesítő fiatalokat a sport területén is támogatja. Többek között a
Videoton
FC
gyémánt
fokozatú
támogatója,
a
magyar
és
a
romániai
jégkorongszövetségek szponzora, a magyar kajak-kenu válogatott gyémántfokozatú szponzorja. Ezek mellett a Papp László Budapesti Sportaréna kiemelt partnere, valamint alapító tagja és támogatója a Budapesti Olimpiai Mozgalom civil szervezetnek. Korábbi sporttal kapcsolatos számos együttműködésükről honlapjukon olvashatunk. „A megelőzés a legfontosabb elv, amit szem előtt tartunk környezetünket és az egészséget
támogató
programjaink
során.”
Olvashatjuk
a
MOL
honlapján
környezetvédelemmel és az egészséggel kapcsolatos együttműködéseik bemutatásánál.
44
A MOL adományai, önkéntességei: http://www.mol.hu/hu/a_molrol/sd/kozeppontban_az_ember/tarsadalmi_celu_befektetesek/ Letöltés: 2010.11.29. 15:30
69
a
Itt elsőként Zöldövezet Programjukat ismertetik olvasóikkal, ami a MOL és az Ökotárs Alapítvány közös környezetvédelmi pályázati programja. A program közösségi zöldterületek létrehozásához kíván hozzájárulni. A pályázatra részletesen kidolgozott tervekkel lehet jelentkezni, amihez csatolni kell a pontos költségvetési táblázatot is. Az „Egy csepp figyelem” Alapítvány, azért jött létre, hogy a még fel nem fedezett cukorbetegek, minél korábbi stádiumban értesülhessenek betegségükről és orvoshoz fordulhassanak. Ennek megvalósításához életre hívtak egy mozgalmat, melynek keretein belül bárki önkéntesen megmérheti vércukorszintjét. A kampány 2005-ben indult, amikor 55 magyar patikában helyeztek el vércukorszintmérőt, hogy bárki bármikor használhassa azokat. A MOL a fentiek mellett még együttműködik a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatával, a Magyar Vöröskereszttel, valamint a Máltai Szeretetszolgálattal. Ebből a fejezetből kiderül, hogy a társaság mekkora gondot fordít a munkavállalói jogainak
érvényesülésére,
egészségük
védelmére,
előrejutásuk
lehetőségének
megteremtésére, valamint hogy egy csapatot kovácsoljon egyes munkaterületek dolgozóiból és az egy MOL-csoportból. Ezek a dolgok mind javíthatják a vállalat megítélését. Az én véleményem is megváltozott a cégről mióta végigolvastam a honlapjukon szereplő dokumentumokat munkásságukról. Közelebb került a vállalat és örülök, hogy a MOL magyar vállalatként eddig eljutott. Ebben a szemléletformálódásban az is szerepet játszott, hogy segítségkérő megkeresésemet pozitívan fogatták és támogatták. Ezúton szeretném megköszönni a MOL FF panelvezetőjének Haraszti Gábornak a munkámhoz nyújtott sok segítséget.
70
9. Mélyinterjúk és a kutatás eredményeinek kiértékelése 9.1 Mélyinterjúk Interjúalany Dr. Angyal Ádám 1966 óta okleveles közgazdász. 1966-ban kezdte pályafutását a Ganz Danubius Hajó és Darugyárban, először vállalati közgazdaként, majd végigment a ranglétrán és eljutott a vezérigazgatói szintig. 1999-ig dolgozott a Ganznál, közben 1978ban egyetemi doktori címet szerzett. 1992 óta Phd és a Magyar Tudományos Akadémia tudományok kandidátusa. 1991 óta egyetemi oktató, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar, Vezetéstudományi Intézet egyetemi tanára. Fő oktatási kutatási területei: vezetési tanácsadás, általános vezetési kérdések, üzleti etika, vállalati kormányzás. Eddig 10 könyvet jelentetett meg különböző témákban, amik között szerepel a dolgozatomhoz felhasznált szakirodalomban szereplő Vállalatok társadalmi felelőssége, felelős társaságirányítás (CSR) című is. Az interjú célja, hogy kiderítsem mi a véleménye a CSR egyik szakértőjének a MOL társadalmi felelősségvállalásáról. Kérdések és válaszok Ön szerint Magyarországon az átlagemberek mennyire vannak tisztában a társadalmi felelősségvállalás fogalmával, illetve a cégek erre irányuló tevékenységével? Érdekli őket egyáltalán a téma? Végeztek esetleg az egyetem hallgatóival efféle felmérést? A.Á.: Úgy látom, hogy az átlagemberek nem nagyon ismerik ezt a dolgot. Amennyiben elmondanák nekik, hogy ez mit jelent, akkor valószínű, hogy érdekelné őket. Én a hallgatókkal ilyen kutatást nem végeztem. Vannak személyes benyomásaim. Mi a véleménye a magyarországi vállalatok milyen arányban foglalkoznak a társadalmi
felelősségvállalással?
A.Á.: Tudatosan a kb. 1 000 000 bejegyzett magyar vállalatból, talán 5%, ezek elsősorban a nagyok. Olyan, aki csinál társadalmilag felelős magatartást, de nem nagyon szervezi meg vagy nem tudatos, az talán 30% lehet. Akiknél nyomát sem találtam az nem azt jelenti, hogy ők nem csinálják, csak nem tudtam azonosítani. A MOL honlapjának Fenntartható Fejlődés oldalát végigolvasva nagyon sok hasznos dolgot megtudhatunk a MOL munkásságáról, hogyan és mit tesznek a gazdasági fenntarthatóságért, környezetünk védelméért, a náluk dolgozó emberekért, valamint a társadalomért társadalmi szerepvállalás címszó alatt.
71
Ahogy Ön is írja a Vállalatok társadalmi felelőssége, felelős társaságirányítás című könyvének 6. mellékletében: „A MOL példájának bemutatását azért tartjuk indokoltnak, mert kiemelkedően széles körű, jól szervezett, példamutató vállalatnak láttuk.” Mik voltak azok a dolgok, amik kiemelkedően elnyerték tetszését a MOL felelős magatartásában? A.Á.: Ha egyszerűen akarok válaszolni, azért mert nagyon sokoldalúak. Tehát nem egyetlen fajta magatartásuk az, ami a felelősségteljes magatartást tükrözi, hanem nagyon sokféle mindent csinálnak. Nagyon nagy a nyilvánosságképességük, az átláthatóságuk, nagyon sok akciót szerveznek. Az etikai működésüket megpróbálták megszervezni, jó a közvéleménnyel a kapcsolatuk. Amennyit én tudok, nagyjából jogkövetőek, tehát nem találkoztam olyan problémával, hogy jogsértésekről került volna szó, sőt még a nemzeti érdeket is megpróbálták érvényesíteni a munkájukban. Elég jó és széles a kapcsolatrendszerük a civil szervezetekkel. Mindebből arra kell következtetnem, hogy ők ezt körültekintően és alaposan csinálják. Mindennek megvan a szervezeti háttere, tehát van felelős, van beszámoltatás, van erről jelentés, az egész kép olyan, hogy jó véleménnyel kell, hogy legyek róluk. Mi a véleménye a MOL etikai kódexéről? (a kódex elolvasása után) A.Á.: Részletes elemzést nem készítek, de megnyugtatom, hogy egy jól szerkesztett és felépített, mondhatni mintaszerű kiadvány. Talán egyetlen gyengéje, hogy nem elég olvasmányos, nincsenek hozzá értelmező példák, ezért olyan, mint egy jogszabály vagy igazgatói utasítás. Az etikai kódexek azonban éppen hogy nem szabályzatként, hanem iránymutatásként hatnak és működnek. Nem derül ki, hogy a kódex megsértőire mi várhat, ezért félő, hogy akár munkajogi következményekhez is köthetőek a szabálysértések. Mindezek azonban a kódex egészéhez mérten nem jelentős problémák, tehát képviselem azt, hogy a MOL etika szabályzása megfelelő színvonalú. Könyve IV. fejezetében olvashatjuk két magyarországi vállalat felelősmagatartásának összehasonlítását, ezek közül az egyik a MOL. A vállalat elemzésében olvashatjuk, hogy „Nem kezelik etikailag értékelhetően (a nyilvánosság számára megismerhetően) azt a problémát, hogy tevékenységük szorosan kapcsolódik a környezetgazdálkodás globális problémáihoz.” Ön szerint, mit tehetne a MOL-csoport ennek a problémának a javítása érdekében? A.Á.: Bemutathatná, hogy ő mit tesz azért, hogy a globális, vagy a magyarországi olaj- és gázfelhasználás csökkenjen és helyette más energiahordozók kerüljenek nagyobb mértékben felhasználásra. Most azaz érdekes, hogy ő ezért tesz, tehát pénzt fordít arra, hogy másféle energiafelhasználást támogasson, ami látszólag az ő ellenérdeke. 72
Tehát ő ezzel nyugodtan henceghetne, de ő ezzel nem áll ki a nyilvánosság elé. Ez én szerintem egy szamárság. Megtehetné bőven és még jó fényt is vetne rá. Lehet, hogy a részvényesek egy kicsit szívnák az orrukat, hogy miért költ erre a MOL, inkább az olajra költsön, de akkor is helyesebb lenne, ha ezt csinálnák. Gondolom én. A MOL honlapján a társadalmi szerepvállalás címszó alatt olvashatunk a cég szponzorációjáról és mecenatúrájáról, amiből látszik, hogy a vállalat sok jó ügyet támogat, de nem láthatunk példát nagy társadalmi ügyek megoldásában való szerepvállalásra. A könyvében ezt írja erről: „A cég nyereségességét, stabil piaci pozícióit, mondhatni, „nem herdálja”, ugyanakkor az olyan közcélok támogatásában, melyek nem kapcsolódnak szorosan üzleti tevékenységükhöz, csak mérsékelten vállalnak szerepet, noha a cég ereje lehetővé tenné egyes akut problémák végleges (hazai) megoldását is.” Milyen problémák megoldására
gondol
ebben
a
mondatban?
A.Á.: A magyar társadalom legnagyobb feszültségeinek az a neve, hogy szegénység, hogy cigányság, és például ezekben a problémákban, a MOL nagyon keveset tesz. Egyébként az összes többi nagyvállalathoz hasonlóan. Tehát ezeket az igazán feszítő problémákat nem nagyon oldják meg. Mondjuk a sport, a kultúra ott élenjárnak, de a szegénység az túl nagy falat nekik, nem mernek hozzányúlni, nem is tudják, hogy kell hozzányúlni. Kicsit, kicsit foglalkoznak vele, adományozással, de ezt a magyar vállalatok nem vállalják fel. A harmadik, ami szerintem egy nagy társadalmi probléma, de az nagyon áttételes a kutatásfejlesztéseknek az alacsony szintje, most a MOL ott jó eredményeket ér el, tehát ő sokat költ erre, amivel viszont nem henceg eléggé. Ami pedig egy társadalmi problémát old meg és pedig a jövő társadalmának a megalapozását. Ezekben a dolgokban nagyon szívesen látnék többet is a MOL-tól. Azaz érdekes, hogy a MOL ebben nagyon sokat csinál, csak nem áll ki vele. Hogy mondjam, nem tekinti a kutatás-fejlesztési tevékenységét egy társadalmi problémával való szembesülésnek, pedig az. Egyébként Magyarország többet költ a magyar vállalatok CSR-ra, mint a kutatás-fejlesztésre, ami magában is egy eléggé szomorú történet. A MOL töltőállomásain próbálja a lakosság mind szélesebb körét bevonni a környezet védelmébe, olyan kezdeményezésekkel, mint: a töltőállomásokon szelektív hulladékgyűjtőket helyeztek el, ennek keretében a környezetre fokozott veszélyt jelentő fáradt olaj leadására is lehetőség nyílik, alumíniumgyűjtő programot szerveznek. Ön szerint
milyen
módszerrel
formálhatná
a
társadalmi
szemléletet
a
MOL?
A.Á.: Ezeket én célirányosnak tartom, még ki lehetne találni kb. 50 féle ilyen trükköt.
73
Azt én például nagyon fontosnak tartom, hogy a MOL a Magyarországon működő üzemagyag töltő állomások között az első volt, aki 100%-an, olyan biztonságot garantált, hogy az üzemanyag a környezetet nem fertőzhette meg. Régen a benzinkutak környékén minden tocsogott az olajban, meg a benzinben és a MOL első volt ebben, hogy ezt megoldja. Ez azért fontos, mert akkor már itt volt a Shell is. És azért a Shell ebben nagyon felkészült és a MOL ezt a versenyt állta és jól oldotta meg. Most ezekkel vidáman lehetne még operálnia, hogy ő ebben kezdeményező és élenjáró és ma is az. A MOL arculata az elmúlt 20 évben legalább háromszor megváltozott, ez nagyon sok pénzbe kerül, töltőállomások arculatát. átfesteni, új táblák. Ez is egy fontos dolog, de én nem biztos, hogy
erre
költöttem
volna
háromszor
pénzt,
hanem
mondjuk
ezekből
a
kezdeményezésekből, amiket sorolt, még ebből tízet. A MOL honlapján olvasható az is, hogy együttműködik többek között a Corvinus Egyetemmel, segíti a diákokat. Milyen területen érvényesülhetnek a diákok? A.Á.:Részben kapnak pénzügyi támogatást, ösztöndíj, részben a MOL lehetőséget ad arra, hogy különböző gyakorlatok, nyári gyakorlatok, kötelező szakmai gyakorlatokon vegyenek részt. Én nagyon nagyra tartom, hogy a MOL vezetői gyakran tartanak előadásokat ilyenolyan-amolyan témákban, ahol bemutatják, hogy a vállalat hogyan működik és különböző kutatás-finanszírozásban is részt vesznek. Ez egy elég széleskörű kapcsolat. Ez nagyjából jól működik és szerencsénk van, hogy a MOL-lal ilyen kapcsolatokat tudtunk kiépíteni. Interjúalany A második interjút Haraszti Gáborral a MOL Nyrt. Fenntartható Fejlődés panel vezetőjével készítettem, aki 8 éve dolgozik a MOL-nál és három éve került kapcsolatba az FF és az EBK területekkel. Előzőleg 2002 és 2006 között az ingatlangazdálkodási területen, majd 2008-ig hatékonyságfejlesztési projekteket vezetett szintén a MOL-ban. 2000-ben szerzett az Államigazgatási Főiskolán igazgatásszervezői diplomát, illetve 2007től környezetvédelmi szakigazgatási végzettsége van. Korábban dolgozott még a Belügyminisztériumban és a Telecom jogelődjénél a MATÁVnál. Az interjú célja, hogy olyan kérdésekre kapjak választ, ami a honlapon fennlévő anyagokból nem derül ki, viszont számomra érdekesnek tűnnek.
74
Kérdések és válaszok A MOL NyRt. mikortól és minek hatására foglalkozik mélyebben a társadalmi felelősségvállalás kérdésével? H.G.:
1996
óta
ad
ki
a
MOL
EBK
(Egészségvédelem,
Biztonságtechnika,
Környezetvédelem) jelentéseket. 2002-től fenntarthatósági jelentést, és 2009-től - ami praktikusan a 2008-as üzleti évet jelenti - integrált Éves jelentést adunk ki, aminek az egyik fejezete foglalkozik a fenntartható fejlődéssel. 2005 óta a stratégia része a fenntartható fejlődés, minek a hatására került ez bele a stratégiába? H.G.: Az hogy 2005-ben hogyan került bele ez a stratégiaalkotásba, arra nem tudok válaszolni, mert ennek meghatározása a vezetés hatásköre. Nyilvánvalóan látott egy piaci kényszert, és a MOL már az akkori felépítésénél fogva is, nem is a magyar piachoz, hanem a nemzetközi piachoz és annak hasonló olajipari szereplőihez méri magát, és már akkor látta, hogy ez már különböző más olajipari társaságoknál is megfogalmazódott. Így azt gondolom, hogy jól felfogott üzleti érdeke is azt diktálta, hogy a fenntartható fejlődést is beemelje saját stratégiájába. A MOL már akkor élenjárt abban, hogy a vállalati stratégiának részévé tette az FF-t, ami nem jellemző Magyarországon, tehát nem különálló SD stratégiát készített, hanem a nagy stratégia részévé vált. Mik a MOL Nyrt. jövőre vonatkozó tervei, célkitűzései, a fenntartható fejlődés terén? Gondolok itt hasonlókra, mint a honlapjukon olvasható geotermikus energia kiaknázására irányuló kutatások és beruházások. H.G.: Azokat a projekteket és akciókat tekintjük fenntartható fejlődés akcióknak és projekteknek, amiket nem jogszabály ír elő. Amit egy jogszabály, vagy akár a környezetvédelmi törvény előír, azt nyilvánvalóan meg kell csinálni, és bár ennek eredménye szolgálja a fenntartható fejlődést, de azt mi nem SD akciónak tekintjük. A biodiverzitás védelme, a tisztavíz felhasználás csökkentése, a hulladék felhasználás javítása, és a munkatársaink SD tudatosságának fejlesztése, amiket ide sorolnék. Geotermia, a Mol nem abban gondolkodik, hogy lefúrjunk egy-két helyen és felhozzuk párméter mélyről az adott hővel rendelkező vizet keringetve fűtést, távfűtést szolgáltassunk, vagy fóliasátrakat fűtsünk vele, hanem tudatosan olyan kapacitású forrást keres, amire geotermikus erőművet tud létesíteni és ezzel áramszolgáltatóként tud a piacon megjelenni. Ehhez viszont nagyon komoly vizsgálatok szükségesek és olyan hozamot kell találni, ami megfelelő energiatermelést és nyereségességet is tud biztosítani.
75
Mik azok a területek a fenntartható fejlődés szempontjából, amelyeket a MOL erősíteni szeretne? H.G.: Korunk egyik fontos kérdése és nekünk is nagyon fontos, amin szeretnénk is javítani a biodiverzitás problémája. Különböző kutatások látnak napvilágot naponta, hogy naponta 60 körüli nagyságrendben halnak ki fajok a Földön. A MOL működéséből adódóan befolyásolja az élő környezetet, különösen a kitermelési tevékenységével. A feltárás és utána a kitermelés komolyan befolyásolja a környezetet. Erre tekintettel akciókat, politikát szervezünk. A biodiverzitásra jelenleg érvényes jogszabály úgy tudom, hogy nincs. További akciókat feltételez tehetségeink megtartása és vonzása, amiben egy független felmérés alapján átlagosan teljesítünk Vízfelhasználás és energiafelhasználás javítása is kiemelt célunk. Mik azok a területek a fenntartható fejlődés szempontjából, ahol a MOL kiemelkedően teljesít az iparágában tevékenykedő cégekhez viszonyítva? H.G.: Transzparencia – átláthatóság jellemzi működésünket éves jelentésünket és annak fenntartható fejlődés részét, amire mi büszkék vagyunk, hiszen az FF jelentésünket nemzetközileg elfogadott sztenderdek alapján állítjuk össze, külső független fél tanúsítja. Az átláthatóság maximálisan biztosítva van. Online formában elérhető az éves beszámoló. Integrált jelentést adunk ki, amiben mi voltunk az elsők Magyarországon. A fenntartható fejlődés nemzetközileg is elismert elemzője a SAM (Sustainable Asset Management) Research AG szerint, a tisztább üzemanyagok kategória, amit már említettem. A másik, amit kiválóra értékeltek és ezt úgy lehet érteni, hogy az iparágban is az egyik legjobb gyakorlata a MOL-nak van, ez az ügyfélkapcsolatok kezelése. Valamennyi érintett üzletágunknak saját ügyfélkapcsolati rendszere van, én idesorolnám a panaszkezelést is. A jó vállalatirányítást hivatkozzák még elemzésükbe, de igazából szerintem ez olyan dolog, amire berendezkedett a vállalat és erre mi nagy hatással nem vagyunk, nem lehetünk. Idesorolható még az etikus vállalati működés is. A MOL idén bekerült a Dow Jones Fenntarthatósági Indexébe. Az üzleti életben jelent-e valamiféle elismerést, vagy előnyt ez a díj a vállalatnak? H.G.: Ha egy vállalat proaktívan közelíti meg a dolgokat, az pozitív megítélést kelt a fogyasztókban. A MOL-t, én azt gondolom, most már egyébként beárazták a befektetői, hosszú távú és nagy haszonnal kecsegtető befektetési célpont.
76
A befektetői hosszú távon gondolkodnak, és ez az, ami szerintem alátámasztja a fenntartható fejlődés szükségességét és most már tényleg tényszerűen bizonyítható, hogy miért jó akár a befektetőknek, akár a cégnek, ha a vállalat ezzel foglalkozik. Az
előbb
már
említetted,
hogy
a
munkavállalókat
próbáljátok
a
környezettudatosság felé terelni. Folyik-e erre vonatkozóan valamilyen oktatás a MOLban. A munkavállalókat hogyan tájékoztatjátok a cég CSR tevékenységéről? Gondolok itt akár egy díjra, mint például az idei Dow Jones tagság, vagy egy nagyobb kiemelkedő támogatásra, szponzorálásra. Csak a honlapról értesülhetnek ezekről a hírekről vagy más módon is? H.G.: Egyrészről jogszabályi kötelezettségünk, hogy a kollegákat minden évben munkavédelmi, tűzvédelmi és elsősegély nyújtási oktatásban részesítsük, és ezt kiegészítjük egy negyedikkel a környezetvédelmi oktatással. Nem kötelező, de mivel egy csomagban van, mindenkivel elvégeztetjük ezt is. Másfelől a fenntartható fejlődésről e-learning tananyagot készítünk, amit kötelezővé nyilván nem tudunk tenni, de elérhetővé tesszük. Különböző kommunikációs csatornákon, belső közleményeket küldünk, legutóbb a füstmentes világnapról, ami minden év novemberének harmadik csütörtöke. Aki e-mail elérhetőségben van, az megkapja a közleményt, aki nem, mert olyan üzemterületen dolgozik, azoknak faliújságra függesztik ki a közleményeket. Vállalati magazinunkban a Panorámában minden hónapban jelenik meg cikk a fenntartható fejlődésről, és természetesen a honlapunkon is tájékozódhatnak a munkavállalók. Megemlíteném még pl.: a munkavállalói fórumokat, munkavállalói rendezvényeket, ahol szintén jelen vagyunk. Ha készítetek arról felméréseket, hogy a cég dolgozói mennyire vannak tisztában a MOL fenntartható fejlődésért tett erőfeszítéseivel, mik az eredmények? H.G.: Évente SD tudatosság felmérést végzünk. Ebben feltesszük a kérdést, hogy mi is a kitöltő szerint a fenntartható fejlődés, és hasonlók hasonló alapszíntű kérdéseket, majd az első pár kérdés után oktató jelleggel felvillantjuk egy külön oldalon a MOL definícióját. A javulás látható, de ez nyilván egy hosszabb folyamat. A MOL töltőállomásain próbálja a lakosság mind szélesebb körét bevonni a környezet védelmébe, olyan kezdeményezésekkel, mint: a töltőállomásokon szelektív hulladékgyűjtőket helyeztek el, ennek keretében a környezetre fokozott veszélyt jelentő fáradt olaj leadására is lehetőség nyílik, alumíniumgyűjtő programot szerveznek. Tervez a társaság hasonló kezdeményezéseket?
77
H.G.: A MOL-nak kiemelt stakeholder csoportja a vásárlói. A kisfogyasztókat szólítják meg elsősorban és azt kell, hogy mondjam, hogy nyilvánvalóan reklám értéke is van a dolognak. Ha a MOL zöldebb, mint esetleg a versenytársai, a fogyasztók azt gondolom, hogy fogékonyak rá. Több kampányunk is volt, nemzetközi kezdeményezésekben is részt vettünk, üzemanyag fogyasztáscsökkentésben, az ECO driving programban. Biztonságos vezetési kampányunkban célzott üzenetek jelennek meg a pénztárgépszalagján. A jövőt érintő kérdésekben azért vagyunk gondban, mert pont most járt le 5 éves stratégiánk, és az új stratégiaalkotás kellős közepén vagyunk. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatban 7 stratégiai kezdeményezésünket felülvizsgáljuk, de nagyban nem fog változni, maximum átnevezzük a különböző témaköröket, és azoknak alfejezeteit. De a működéssel kapcsolatos fejezetek nem fognak változni. Ennek egyik része a kiskereskedelmi divízió. Ők is nyilván az új stratégia mentén fogják megfogalmazni a rövid és hosszú távú akcióikat, projektjeiket, és egy-kettőt már látnak. Ilyenek, nem olyan rég tettünk ki használt ruhagyűjtőket 14 töltőállomásunkhoz a Vöröskereszttel való együttműködésünk keretei belül. A következő a Stílus és Lendület című magazinban látható, amit a MOL külső fogyasztóinak szán és megtalálható a benzinkutakon. A MOL Magyarországon elsőként, a velencei töltőállomása mellett megépített egy családi fitnesz parkot. Ez a kültéri létesítmény az egész családnak segít az utazás fáradalmait kipihenni. Nagyon erősen fokuszálunk a társadalmi pillér mentén az egészséges életmódhoz és valószínűleg a felnőtteknek is kellemes kikapcsolódást jelent, a gyermekeknek meg már amúgy is nagyon sok kútnál van a MOL-nak gyermekjátszó sarka. Másik terület, amire fokuszálunk a kutakon az energiatakarékosság, energiahatékonyság. Több helyen átálltak, vagy folyamatban van az átállás a ledes technológiára, mivel a világítással nagyon sok energia tud elmenni. Gondolkozott-e már a cég vezetése azon, hogy egy nagyobb magyarországi társadalmi probléma megoldásába belefogjanak? Ha igen, akkor mibe? (Gondolok itt pl.: magyarországi éhező gyermekek étkeztetésének támogatása, vagy megoldása) Nem tudok róla, ez most egy rövid válasz. Nem tudok ilyenről. Szerinted a kormány mit tehetne a társadalmi felelősségvállalás népszerűsítése érdekében, hogy minél több cég tegyen lépéseket az ügyben? H.G.: Ez egy jó kérdés, nekem nagyon tetszett. Tegnap az Első Magyar Fenntarthatósági csúcson Olajos Péter energia- és klímapolitikai helyettes államtitkár, tartott egy jó előadást és vázolta azt, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre az államnak és mit kellene rövid és középtávon megvalósítani. 78
Nyilván az egyik az a szabályozás, tehát ha ennek valamilyen jogi alapot teremtenének, és azzal szabályozzák a piacot, akkor az egy komoly fegyvertény lenne. Az egyik kulcsüzenet volt a zöld gazdaság fejlesztése és ez egy eléggé összetett dolog, ami a hazai kis- és középvállalatok támogatását célozza. A másik fő üzenet, az oktatás. Ha az állam jó példát mutat az állampolgároknak, akkor valószínű egyre több követője lenne. Amit én a csúcs előtt megfogalmaztam magamban az két dolog az egyik a jogszabályteremtés a másik az oktatás. Muszáj a jövő nemzedékében tudatosítani, a fenntartható fejlődés mivoltát. Szerinted a kormánynak nagyobb mértékben kellene a társadalmi felelősség ügyével foglalkoznia? Lenne javaslata a továbblépésre? H.G.: A társadalom oktatása. A tanrendekbe be kellene iktatni oktatási anyagként a fenntartható fejlődés kérdéskörét, és akkor a jövő nemzedékénél megalapozott lenne a változás, de akkor még mindig ott van az a társadalmi réteg, akik nem tanulják, nem olvasnak róla, nincsenek tisztában a dolgokkal. Őket a Médián keresztül kellene megcélozni. 2010. november 18-án és 19-én kerül megrendezésre az Első Magyar „Fenntarthatósági Csúcs”. Szerinted ez a kezdeményezés előbbre viszi Magyarországon a Fenntartható fejlődés ügyét? H.G.: Azért vagyok szkeptikus és voltam is szkeptikus a tegnapi konferenciával kapcsolatban, mert elég nívós előadások voltak és sokan is regisztráltak a rendezvényre, de ugyanakkor nekem sok újdonságot nem tartalmazott. Tehát a szakma képviseli magát, jelen van, meghívták a szakpolitikusokat, akikben talán a jövő képe kirajzolódott, hogy mi valósul meg belőle az már kérdés. Érdekes viták voltak, kerekasztal beszélgetések. De sok újdonságot nem tartalmazott és pláne nem megoldást arra, hogy akkor hogyan tovább, mit kell tenni. Inkább összefoglaló jellegű volt a rendezvény kicsit pesszimista jövőképpel. Nem biztos, hogy a szakmának erről kellene beszélgetnie. Értékelés A MOL Magyarországon az elsők között van, akik a legtöbbet tesznek a fenntartható fejlődés érdekében. A vállalatról szakmai körökben is jó vélemény alakult ki. Talán egyetlen felróható „gyengeségük”, hogy nem népszerűsítik eléggé kutatásaikat, illetve azok eredményeit.
79
Teljesítményei a társadalmi felelősségvállalás területén igazolják, hogy nem csupán PR eszköznek tekintik a CSR-t. Törekszenek arra, hogy minden érintettjük elégedett legyen. A fenntarthatóságot, mind gazdasági, mind környezeti, mind társadalmi szempontból folyamatosan fejlesztik, és a szakmai körökben elérhető legjobb gyakorlatokat alkalmazzák. Tisztában vannak erősségeikkel és gyengeségeikkel és az utóbbiak javítása érdekében nagy erőfeszítéseket tesznek. Működésükben fontos szerepet játszik az átláthatóság, aminek megteremtéséhez minden eszközt felhasználnak. Lépéseket tesznek a lakosság és munkavállalóik környezettudatosságának növelése érdekében, amiből ha kicsi is megmarad az emberekben, előrejutáshoz vezethet. Támogatják a fiatal tehetségeket, lásd az egyetemekkel kötött stratégiai együttműködések, amivel nem csak önmaguknak szeretnék biztosítani az utánpótlást, hanem olyan generációt próbálnak teremteni, akik már komolyan veszik napjaink fő problémáit. Tudatában vannak, hogy a kőolaj- és földgázkészletek végesek és ezért a jövőre való tekintettel, keresik az új megoldásokat az energiatermelésre. Véleményem szerint a hazai közép- és nagyvállalatok példát vehetnének róluk és hasznosíthatnák saját működésükben a MOL-nál bevált gyakorlatokat. Minden vállalatnak gondot
kellene
fordítani
munkavállalóinak
egészségvédelmére,
oktatására
(környezettudatosság és szakmai továbbképzés), elkötelezettségének növelésére, amivel talán azt is megalapoznák, hogy szívesen vállalnának önkéntes munkát a cégük nevében. Egyetértek Haraszti Gábor véleményével, hogy az oktatással az állam a jövő nemzedékének hozzáállásán nagyot tudna változtatni. A jelen nemzedékéből talán a felsőoktatásban tanulók, illetve az elmúlt évtizedben diplomázottakon kívül, a vállalatok vezető emberei és a témával minden nap foglalkozó szakemberek és tanácsadók vannak tisztában a CSR és az FF jelentésével és annak fontosságával. Ez elég kevés ahhoz, hogy az emberek nyomást gyakoroljanak a vállalatokra és változtatásokra sarkalják őket. Ezért is kellene az államnak nagyobb hangsúlyt fektetni a szabályozásra és akár kötelezővé tenni az FF vagy a CSR jelentéseket.
80
9.2 Kérdőíves felmérés eredményeinek bemutatása Felmérésem célja az volt, hogy egyrészt képet kapjak arról, hogy az átlagemberek mennyire figyelnek a gazdasági, környezeti és társadalmi kérdésekre, és a társadalmi felelősségvállalás kérdésére, másrészt mennyire ismerik a MOL tevékenységét a társadalmi felelősségvállalás szempontjából. A kérdőív megtekinthető a 3. számú mellékletben. A megkeresések e-mailen, vagy személyesen történtek, a kérdőívek kitöltésében 140 ember közreműködött, ami tudom nem jelentős mennyiség, de próbáltam minden korosztályt
és társadalmi réteget megszólítani, de ettől még nem tekinthető
reprezentatívnak. Foglalkozik Ön általában a társadalmi, környezeti és gazdasági kérdésekkel? 7,2%
Érdekelnek igen
45,7%
Néha figyelek rájuk Nem érdekelnek
47,1%
4. számú ábra: Az első kérdésre kapott válaszok megoszlása A felmérés első kérdésére kapott válaszokból kiderül, hogy a válaszadók 92,8%-a foglalkozik a gazdasági, környezeti és társadalmi kérdésekkel és ebből 45,7% az, akit érdekelnek is ezek a témák. Szerintem ez a szám abból is adódik, hogy napjainkra már egyre kevesebb az a háztartás, ahol ne lenne számítógép és internet hozzáférés. A magyar emberek egyre nagyobb számban használják az internetet, akár csak levélírásra, vagy valaminek a megkeresésére, de ez már előmozdítja azt is, hogy híreket olvassanak a „Startlapon” vagy a „freemail” kilépő oldalán. Véleményem szerint napjainkban már minden embert érintenek valamilyen szinten a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi kérdés és nem vonhatjuk ki magunka hatásaik alól.
81
Ön szerint mit takar az a kifejezés, hogy vállalati tárasadalmi felelősségvállalás? Segélyszervezetek támogatása
7,67% 6,44%
Sport támogatása Vállalatokra vonatkozó törvények és szabályok betartása
10,10% 1,80%
Önténtes munka Képzési támogatások
9,05% 12,88%
Dolgozók egészséges életmódjának támogatása 5,80%
Alapítványok létrehozása Művészetek és a kultúra támogatása
7,00% 14,42%
Munkahelyteremtés és foglalkoztatás 6,13%
Szponzorálás
18,71%
Környezetvédelem 0%
2%
4%
6%
8%
10%
12%
14%
16%
18%
20%
5. számú ábra: A 2. kérdés kiértékelése A második kérdésnél felsoroltakból szerintem a munkahelyteremtés és foglalkoztatás, valamint
a
vállalatokra
vonatkozó
törvények
és
szabályok
betartása,
már
alapkövetelményként kellene, hogy szerepeljen az üzleti életben. De sajnos hazánkban még mindig sok a feketemunka, vagy a minimálbérre bejelentett dolgozó, akik zsebbe kapják fizetésük másik részét, de akad olyan is, akinek nincs választási lehetősége és ezért fillérekért is hajlandó dolgozni. Hazánkban még mindig magas azon családok száma, akik hónapról-hónapra élnek, nem tudnak félrerakni és örülnek, ha a költségeik kifizetése mellett jut valami a tányérjukra is. Visszatérve a felsorolásra, mondhatjuk, hogy mindegyik meghatározás hozzátartozik a társadalmi felelősségvállaláshoz, de az előbb említett két dolog már alapelvárás a vállalatokkal szemben részemről. A diagramból kiderül, hogy a válaszok megoszlanak, de ez azzal is magyarázható, hogy több választ is meg lehetett jelölni, valamint mindenki mást gondol a vállalati társadalmi felelősségvállalás hallatán. Az egyetlen kimagasló értéket a környezetvédelem kapta 18,71%-kal, ebből is kitűnik, hogy az emberekben egyre nagyobb a környezet védelme iránti felelősség. Szívesebben vásárolják azon cégek termékeit, akik tesznek az éghajlatváltozás lassításáért, vagy csökkentik széndioxid kibocsátásukat, vagy igyekszenek minimumra csökkenteni a tevékenységük okozta környezeti károkat. Az emberek hazánkban is egyre inkább tudatos fogyasztók, persze csak az a réteg, aki ezt megteheti.
82
A szegénységben élők, akiknek egy napra 1000 Ft jut a család étkezésére, azok inkább egyes üzletláncok sajátmárkás termékeit vásárolják meg, például a drágább biotermékek helyett. A többi válaszlehetőséget két csoportra bontanám, egyrészt a 10-15%-ig terjedő intervallumra és a 10% alatti részre. Az első csoportba a munkahelyteremtés, a munkavállalók egészségvédelme és a tisztességes működés kerültek. Úgy gondolom, hogy a 2008-ban kezdődő és 2009-ben csúcsosodó gazdasági válság elbizonytalanította az embereket, féltik állásukat, mert a többségnek ez jelenti a megélhetést. A foglalkoztatás a legtöbb embert érinti, és úgy tűnik, hogy az emberek szerint nem kap elég állami támogatást, ezért várják el ezt a vállalatoktól is. Az egészséges életmód is azon témák közé tartozik, ami nagy figyelmet kap napjainkban. Azt gondolom, hogy egyre több emberben tudatosul az egészséges élet iránti vágy és ezt a vállalatoknak támogatni kellene, mert az emberek az életük 1/3-át (jó esetben) a munkahelyükön töltik, stressz éri őket, idegesek és ezek lehetnek betegségek okozói. Ugyan már nem dobogós helyen, de negyedikként a sorban 10,1%-kal szerepel a törvények és szabályok betartása, amiből arra következtetek, hogy az emberek nagy része úgy gondolja, hogy ha a cégek tisztességesen adóznának, illetve bejelentenék a dolgozóikat, már akkor javulna a megítélésük. A második csoportba különböző támogatások tartoznak, aminek egy kimagasló és egy nagyon alacsony voksot kapó eleme van. A kimagasló értéket a képzési támogatások kapták 9,05%-kal, amiből arra gondolok, hogy az emberek szeretnének tudást szerezni, több lábon állni, annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon tudjanak maradni, és elvárják a vállalatoktól, hogy ebben támogassák őket, mivel a munkaerő kompetenciájának növelése az ő érdekük is. A nagyon alacsony értéket az önkéntes munka kapta 1,8%-kal, amiből kitűnik, hogy Magyarországon gyerekcipőben jár még ez a dolog. Amerikában már szinte természetes az emberek többségének, hogy ledolgozzák a napi x órájukat és utána vagy előtte önkéntes munkában például élelmiszert csomagolnak a rászorulóknak és házhoz is szállítják azt. Nekünk is fel kéne nőnünk a feladathoz, hogy észrevegyük azokat, akik még nálunk is rosszabbul élnek, vagy betegek, és szükségük van a segítségünkre. De persze önkéntes munkában szebbé tehetünk egy óvodát is, vagy ültethetünk fákat is a zöldterületek gyarapítása érdekében.
83
A többi támogatási forma körülbelül azonos értékeket kapott, amiből arra következtetek, hogy az embereknél hasonló súllyal esnek a latba, de nem ezek a legfontosabb dolgok, pedig egy-egy jól működő alapítvány, vagy a segélyszervezetek, megfelelő támogatással sokat tehetnek a társadalomért. Ön szerint mely vállalatoknak kötelessége lenne a társadalmi felelősségvállalás? 1,4%
10,0%
Csak a nagyvállalatoknak Közepes- és nagyvállalatoknak
15,7%
Kis vállalatoknak
0,0%
72,9%
Minden vállalatnak Egyiknek sem
6. számú ábra: A 3. kérdésre adott válaszok megoszlása A következő kérdésre, hogy Ön szerint mely vállalatok kötelessége lenne a társadalmi felelősségvállalás a válaszadók 98,6%-a úgy gondolja, hogy a vállalatoknak támogatni kell a társadalmat, de csak 72,9 % gondolja úgy hogy ez minden társaságnak kötelessége lenne. Véleményem szerint minden vállalatnak kötelessége lenne támogatni a társadalmat, olyan mértékben, ahogy azt tudja, de amíg a közép- és kisvállalkozások azért küzdenek, hogy a piacon maradhassanak, addig nem jut energiájuk és pénzük a támogatásra. A válaszadók nagyon kis része 1,4%-a gondolja úgy, hogy a vállalatoknak nem kell támogatnia társadalmunkat.
Talán
ez
egy reális
szám,
mivel
a legtöbb
emberben már
megfogalmazódott, hogy a cégeknek kötelességük dolgozóikat, a rászoruló embereket és környezetüket támogatni. A negyedik pontban arra kértem a válaszadókat, hogy indokolják meg miért kötelessége a vállalatoknak a támogatás nyújtása. A válaszok a negyedik mellékletben láthatók. (Sajnos kevesen indokolták válaszukat.)
84
Önnek fontos egy term ék vagy szolgáltatás vásárlásánál, hogy a gyártó vagy a szolgáltató vállalat úgy végezze gazdasági tevékenységét, hogy közben odafigyel, illetve óvja a term észetet és a társadalm i tényezőket?
100,0% 80,0% 60,0%
81,4%
40,0% 18,6%
20,0% 0,0% Igen
Nem
7. számú ábra: Az 5. kérdésre adott válaszok aránya Erre a kérdésre a válaszadók több mint 4/5 része válaszolt igennel. Ez nem is meglepő, hiszen a legtöbben szívesebben vásárol olyan terméket, vagy vesznek igénybe olyan szolgáltatást, amiről tudják, hogy nem gyermekkezek hozták létre, vagy a gyártója a törvényeken felül is tesz a környezetének védelméért, vagy támogatja a környezetében lévő társadalmi megmozdulásokat. Akik nemmel válaszoltak erre a kérdésre, azok valószínűleg nincsenek tisztában azzal, hogy melyik vállalat, milyen erőfeszítéseket tesz környezete védelméért és a társadalomért. A 6. kérdést (Szívesen olvasna-e írásos jelentést arról, hogy melyik vállalat, milyen lépéseket tesz évente a társadalom és a környezet megóvására?) azért tettem fel, mert kíváncsi voltam, hogy az emberek mennyire nyitottak erre a dologra. A válaszadók kétharmada szívesen venné, ha olvashatna ilyen témájú jelentéseket. Úgy gondolom, hogy ezek segítségével a vállalatok javíthatnák megítélésüket, így a jelentés a kommunikáció eszközévé is válhat, valamint segítenének példát mutatni azon vállalatoknak, akik nem foglalkoznak a társadalmi felelősségvállalással, vagy foglalkoznak vele, de ezt nem népszerűsítik. A lehetősége minden vállalatnak megvan és a jelentés összeállításában nagy segítséget nyújt a GRI útmutatója. A Braun & Partners Magyarország már évek óta megjelenteti a Good CSR című kiadványát, amelyben több vállalat CSR tevékenységét is bemutatják, illetve a végén egy rangsort is felállít a hazai vállalatok felelős működéséről. Úgy gondolom, hogy ha ezeket a Good CSR füzetecskéket jobban reklámoznák, vagy eljuttatnák a családokhoz, többen végigolvasnák ezeket, ezzel gyarapítva tudásukat a CSRről és a vállalatok felelősségvállalásáról.
85
Ön vagy családja milyen benzinkútnál tankol? 10,7% MOL
9,8%
34,9%
Shell OMV
7,1%
AGIP LUKOIL Egyéb
20,5% 17,0%
8. számú ábra: A 7. kérdés válaszainak kiértékelése A következő kérdések már a MOL Nyrt-re vonatkoztak. Az elsőben arra voltam kíváncsi, hogy a megkérdezettek közül hányan tankolnak a MOL töltőállomásain. A válaszadók 34,9%-a nyilatkozott úgy, hogy vagy csak a MOL-nál vagy a MOL-nál és más szolgáltatóknál is vásárolnak üzemanyagot. Ez a szám talán reális érték lehet, mivel már a hazai piacon sok versenytársa jelent meg a MOL-nak. És itt nem csak az ismertebb vetélytársakra gondolok, mint az OMV, a Shell, vagy az AGIP, egyre több áruházlánc is üzemeltet már saját kutakat áruházaik parkolója mellett. Ők is próbálják áraikkal megfogni a fogyasztókat. Sok ember rá van szorulva, hogy figyelje a változó üzemanyagárakat és ott tankoljon ahol a legolcsóbb, mert ezzel is spórolhat. Tudta, hogy a MOL hazánkban az elsők között szerepel a társadalmi felelősségvállalás szempontjából?
80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 67,2%
40,0% 30,0% 20,0%
Nem 72,8% Igen 27,2%
5,7% 21,4%
10,0%
5,7%
0,0% MOL-nál tankoló
Egyéb helyen tankoló
9. számú ábra: A 8. kérdésre adott válaszok alakulása A 8. kérdés válaszainak arányából arra következtetek, hogy nem olyan rossz a helyzet, mivel a válaszadók majd 1/3-a tisztában van azzal, hogy a MOL milyen jól teljesít a társadalmi felelősségvállalás terén. 86
Az igennel válaszolók 79%-a szokott a MOL kutakon üzemanyagot vásárolni. Nem gondoltam ekkora hányadra, ebből arra következtetek, hogy a MOL jól és egyre szélesebb körben publikálja eredményeit és a társadalmat támogató megmozdulásait. A következő kérdést (Ellátogatott már a MOL honlapjára?) azért raktam fel, mert érdekelt, hogy vajon a fogyasztókat milyen mértékben érdekli az üzemanyag töltőállomások háttere, anyavállalata. Az arányok itt már nem olyan jól alakulnak. Ettől függetlenül reálisnak tartom a számot, mert úgy gondolom, hogy inkább azok az emberek látogatják meg a vállalat honlapját, akik munkájukból kifolyólag kapcsolatban vannak a céggel, vagy a befektetőik, vagy azok a cégek, akik már beszállítói vagy azok szeretnének lenni a társaságnak. A felmérésem válaszadói között több volt az olyan ember, aki csak az üzemanyag miatt megy a kútra és nem érdekli a szolgáltató. A válaszadók 1/5-e nézte meg eddig a MOL honlapját. Az igen választ adók közül 62,5% vásárol a MOL üzemanyagtöltő állomásain üzemanyagot. A 10. kérdésre (Ha az előző kérdésre igennel válaszolt, mi a véleménye a honlapról?) a válaszadók többsége úgy értékelte a honlapot, hogy átlátható, naprakész, könnyen lehet tájékozódni rajta, sok jó információt tartalmaz és színvonalas. Ezekből a válaszokból úgy gondolom, hogy aki meglátogatja a honlapot és időt is szán annak átnézésére, az mindenképpen értékes anyagnak tartja az ott olvasható dokumentumokat. Volt olyan is, akinek a kezdőoldal túlzsúfoltnak tűnt, de egyébként kielégítőnek minősítette. A válaszadók között volt egy hölgy, aki ugyan nem járt a cég honlapján, de az a véleménye, hogy azok a cégek, amelyek a környezetszennyezésből profitálnak, azok tegyenek is meg mindent, hogy kevésbé legyenek károsak környezetükre és a társadalomra. Ön szerint kellene a MOL-nak népszerűsíteni társadalmi felelőségvállalását? 73,3%
80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0%
17,4%
10,0% 0,0%
Igen, a MOL kutakon
Igen, különböző médiákban
5,3%
4,0%
Igen, …valahol
Nem
10. számú ábra: A 11. kérdés válaszainak megoszlása A válaszadók 96 százaléka gondolja úgy, hogy a vállalatnak jobban kéne reklámozni a környezet védelmére és a társadalom támogatásáért tett lépéseit. A legtöbben a különböző médiákban való megjelenést szorgalmazzák. 87
Akik a harmadik válaszlehetőséget választották sajnos kis számban egészítették ki ötletükkel a meghatározást, de aki írt, azaz internetet javasolta. Hozzáteszem, a MOL törődik
azzal,
hogy
kapcsolatot
tartson
a
médiával.
Rendszeresen
tartanak
sajtótájékoztatókat. Támogatják például a Népszabadság „Jótett társadalmi mecenatúra” mellékletét, ami minden hónap utolsó szerdáján jelenik meg, és a cégről is olvashatunk benne cikkeket. De számos interjú felkérést kapnak, rádióktól és újságoktól egy-egy a fenntartható fejlődést érintő témával kapcsolatban. Hallott már valamit a MOL társadalmi felelősségvállalásáról?
Igen; 44,3% Nem; 55,7%
11. számú ábra: A 12. kérdés válaszainak aránya. A 12. kérdésre, vagyis arra, hogy hallott-e már valamit a MOL társadalmi felelősségvállalásáról, a válaszadók majdnem 45 százaléka azt nyilatkozta, hogy igen. Ami úgy gondolom, hogy egy nagyon jó arány, számomra ez azt jelzi, hogy mégis hallanak az emberek hírmorzsákat a vállalatról, tudják, hogy tesz a társadalomért, a közjóért. Ezt azért így fogalmazom, mert a konkrét példákból az derül ki, hogy a többség a különböző támogatásait ismeri a vállalatnak. A 13. kérdésre a válaszok zöme a Magyar Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat, a beteg gyermekek, valamint a sport, a kultúra és az oktatás támogatásáról szólt. Páran ismerik a Zöldövezet Programot és pár konkrét példát is felsoroltak, mint az Iszapkatasztrófa károsultjainak támogatása. Sajnos akadtak nagy számban olyanok is, akik konkrét példát vagy nem tudtak vagy nem akartak írni, így az utolsó kérdésre nem adtak választ.
A felmérés eredményeinek összegzése és javaslataim Az eredmények alapján úgy látom, hogy az emberek zöme érdeklődik a társadalmi, gazdasági és környezeti témák iránt.
88
Fontosnak tartják, hogy a vállalatok, és a többség itt az összes vállalatra gondol, komolyan vegyék működésük környezetkárosító hatásainak megelőzését, vagy megszüntetését, fordítsanak
nagyobb
figyelmet
munkavállalóikra,
támogassák
őket
mind
az
egészségbiztosítás és a képzések terén, valamint működjenek tisztességesen a törvények és szabályok betartásával. A művészet, a sport és a segélyszervezetek támogatását és a szponzorálást is elvárják a szervezetektől, de ezek a dolgok akkor kapnának nagyobb hangsúlyt, ha már az előbb említettek megvalósultak és egyértelműnek számítanak. Magyarországon is egyre nő a tudatos vásárlók köre, már kialakult egy réteg aki, hajlandó több pénzt áldozni például a környezetbarát tisztítószerekre, amelyek könnyebben lebomlanak, így a szennyvíz révén nem terhelik az élővizeinket, vagy a natúr kozmetikumokra, amik javarészt természetes alapanyagokból készültek és egészségügyi szempontból javasolhatók. Az egy másik és elég súlyos kérdés, hogy egyre nő azon családok száma, akik sem ma, sem holnap nem engedhetik meg, hogy figyeljenek ezekre a dolgokra, mert fizetéstőlfizetésig élnek, vagy már az utcára kerültek, mert eladósodtak. Az emberek többsége kíváncsi arra, hogy mi történik körülötte, szívesen fogadná a vállalatokról szóló ismertetőket. Úgy gondolom, hogy az államnak valahogy be kéne határolni azokat a vállalatokat, akiknek kötelezővé tenné a gazdasági, környezeti és társadalmi szerepvállalásukról szóló éves jelentéstételt. A legjobbakat, ahogy ez már napjainkban is történik egy-egy formában, összegyűjthetné az erre kijelölt kormányhivatal is és elküldhetné a vállalatoknak a legjobb gyakorlatok bemutatását, ezzel is segítve azok munkáját, akik szeretnének tenni a cél érdekében, de nem tudják, hogy álljanak neki. A MOL Nyrt. nevét úgy gondolom, hogy senkinek nem kell bemutatni Magyarországon, az emberek többsége tisztában van azzal, hogy hazánk egyik vezető vállalatát takarja e név. Arról már kevesebben tudnak, hogy milyen erőfeszítéseket tesz például az éghajlatváltozás lassítása érdekében, vagy milyen módon támogatja azon területek társadalmát, ahol jelen van és itt nem csak Magyarországra gondolok, hanem említhetném Szlovákiát, Romániát, Pakisztánt, Oroszországot is. Véleményem szerint és a felmérés eredményeiből is az derül ki, hogy erre nagyobb energiát kellene fordítani a vállalatnak, mivel ezek a dolgok dicséretesek.
89
10. Javaslat tétel Szimpatikus számomra, hogy negatív dolgot nem találtam a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos anyagok között. Véleményem szerint a vállalat mindent tudatosan és odafigyelve megtervez, megszervez és meg is valósít. A dolgozatom megírásához az MOL honlapján található anyagokat dolgoztam fel és pár dolgot hiányolok a dokumentumok közül. Ezek a következők: - Javasolnám, hogy a vállalat tegye fel honlapjára a szervezeti felépítését, mert abból jobban átláthatók a csoportok közötti összefüggések. - Tudom, hogy nem a legfontosabb dolgok között említendő, de szerintem a cég történetéről is fel lehetne rakni egy részletes anyagot 1991-től napjainkig. - A harmadik dolog, amit hiányoltam a honlapról a vállalat érintettjeinek felsorolásánál, hogy nem tesznek említést a bankokkal és a biztositokkal fenntartott kapcsolatukról. A következő javaslatokat pedig a vállalat megítélésének javítása érdekében tenném: - A következő, amit javasolnék, hogy több médiában jelentessenek meg a fenntartható fejlődés kapcsán végrehajtott tevékenységükről anyagokat, hogy ezáltal minél több ember lehessen tisztába azzal, hogy mik azok a dolgok, amiket a vállalatoknak meg kéne tenniük azért, hogy a jövő generációinak szükséglet kielégítését ne veszélyeztessék. - Valamint ez tudom, hogy nem csak a vállalat dolga, de akár a fogyasztók számára szánt újságukban a Stílus és Lendület magazinban, vagy honlapjukon is megjelentethetnének ötleteket arra, hogy az átlagemberek, milyen módon tehetnének környezetük védelméért, vagy felhívhatnák figyelmüket olyan akciókra, ahol a MOL dolgozóival együtt a vállalkozó szellemű fogyasztók önkéntes munkában segíthetnek például egy óvoda felújításában, vagy fákat ültethetnek, vagy akár szemetet gyűjthetnek. - Végül, de nem utolsó sorban úgy gondolom, hogy a MOL valóban egy olyan jól működő nagyvállalat, amely kiállhatna és támogathatná Magyarország valamelyik nagy társadalmi problémáját, mint például az éhező gyermekek étkeztetésének megoldását. Szerintem ezzel a cselekedettel még nagyobb elismerést vívhatna ki magának a társaság. Remélem, javaslataim között akad olyan, amit a MOL Nyrt. hasznosítani tud és ezzel még jobbá teheti honlapját, illetve ismertebbé kiváló munkáját és eredményeit.
90
Összegzés Egy vállalat CSR tevékenységét nagyban befolyásolja a szervezet tevékenysége, terméke és profilja. Természetes, hogy különbségek fedezhetők fel egy ipari és egy távközlési társaság tevékenysége között a társadalmi felelősségvállalás terén. Az ipari vállalat, amely nagyobb káros hatással van környezetére, valószínűleg több energiát fordít a megelőzésre, illetve a káros hatás csökkentésére, mint a távközlési vállalat. Viszont a közösségi kapcsolataikra vagy a humánerőforrás egészségvédelmére vagy képzésére vonatkozóan mindkét cég alkalmazhat hasonló jó gyakorlatot. Az igazán elkötelezett és tudatos vállalatok napjainkban már nem csak gazdaságilag működnek felelősen, hanem tudatosan igyekszenek társadalmi és környezetvédelmi elemeket is beépíteni mindennapi üzletmenetükbe és vállalatirányítási stratégiájukba. Nyilvánvaló, hogy a Föld állapotromlásának megállításához világszintű összefogásra, a társadalom minden tagjára szükség van, beleértve a vállalatokat, a kormányokat, és a civil szervezeteket is. A fenntartható fejlődés fenntartásához nem csak környezetünket kell védeni, hanem összefogással és egyénileg is javítanunk kell a rászorulók életfeltételeit, és csökkenteni kell a szakadékot a társadalmi rétegek között. Remélem dolgozatommal sikerült bemutatnom, hogy a MOL Nyrt. mit ért társadalmi felelősségvállalás alatt, hogyan épül ez be mindennapi működésébe, hogyan tesz meg mindent annak érdekében, hogy érintettjei elégedettek legyenek. Az olajipar egy szennyező iparág és a MOL emiatt nagyon fontosnak tartja, hogy a törvények betartásán túlmenően mindent megtegyen a környezetre káros hatással lévő folyamatok minimalizálására, valamint a kockázatok nullára csökkentésére. A vállalat fő kincse az értékes humánerőforrás, amely jól képzett szakemberekből áll, és akiket megbecsül, motivál, folyamatosan képez és a jövőre való tekintettel az utánpótlás érdekében az új generációkat is támogatja. Mindezek mellett azokon a területeken, ahol a vállalat tevékenységet folytat, nagy gondot fordít a fejlesztő tevékenységek támogatására. A szponzorációhoz és mecenatúrához támogatási alapelveket hozott létre és csak az arra érdemes ügyeket támogatja. Úgy gondolom a vállalat beépítette tevékenységébe a társadalmi felelősségvállalás 3 fő területének elemeit, amiket az EU Zöld könyve tartalmaz.
91
Összefoglalva egy sikeres vállalat képét látom, melynek sikeréhez vezetőinek bátorsága, előrelátása, valamint a társaság rugalmassága járult hozzá. A bátorság, amellyel kimert lépni a nemzetközi piacra, az előrelátás, ami segítségével olyan beruházásokba kezd, melyek előbbre viszik az egész csoportot és nemzetgazdasági szinten is jelentősnek számítanak,
valamint
a
rugalmasság,
ami
segíti
alkalmazkodását a gazdasági-környezeti változásokhoz.
92
a
szervezet
szinte
azonnali
Mellékletek 1. számú melléklet
A MOL-csoport állásfoglalása az éghajlatváltozásról Alapelvek A MOL-csoport álláspontja szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása által előidézett éghajlatváltozás az emberiség egyik legjelentősebb gazdasági, társadalmi, illetve környezeti problémája, a fenntartható fejlődés kiemelten fontos kérdése. Teljes mértékben tisztában vagyunk azzal, hogy ezt a globális fenyegetést csak nemzetközi erőfeszítésekkel, valamennyi érintett fél közreműködésével lehet enyhíteni, illetve kivédeni. A MOL elkötelezett az Európai Unió által kitűzött ambiciózus széndioxid-kibocsátás csökkentési célok mellett. Támogatja azt, hogy a széndioxid-kibocsátás a gazdasági élet szereplőinek pénzbe kerüljön, ami egyértelmű jelzést ad számukra. Következésképpen a MOL egyetért a kibocsátás-kereskedelmi rendszerek kibővítésével és szélesítésével. A széndioxid-kvóta árát teljes mértékben beépítettük belső döntéshozatali és értékelési rendszerünkbe. Mindazonáltal az is világos számunkra, hogy a kvótaárak várható növekedése önmagában nem lesz elegendő a kitűzött kibocsátás-csökkentési célok eléréséhez. Ehhez a stratégiai és operatív döntéshozatalban új megközelítésre van szükség, mivel a hagyományos üzleti gyakorlat mellett az EU célkitűzései nem teljesíthetők. A MOL az Európai Unió klímaváltozással kapcsolatos jogszabályait nemcsak teherként értékeli - mely a széndioxidkvótaárakon keresztül növeli a működési költségeket –, hanem új üzleti lehetőségként is, amely utat nyit az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését eredményező új fejlesztési kezdeményezésekhez és fejlesztésekhez. Kulcsfontosságú területek és tevékenységek A jogszabályok szerinti elégséges, követő jellegű megfelelés helyett a MOL proaktív megközelítést választott, amelyben üzleti modelljét fokozatosan a korlátos üvegházhatású gáz kibocsátású világgazdasághoz alakítja. E tekintetben az alábbi területek és tevékenységek állnak a vállalat figyelmének középpontjában: ►
►
►
► ► ►
►
Az EU direktívákkal összhangban növeljük a kőolajból előállított üzemanyagokba kevert biokomponensek arányát. Saját kutatási-fejlesztési tevékenység segítségével, kiválasztott hazai partnerekkel történő együttműködés keretében komoly erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy teljes életciklusuk alatt alacsony széndioxid-kibocsátási tulajdonságokkal bíró újgenerációs bioüzemanyagok előállításával és keverőkomponensként történő alkalmazásával teljesíteni tudjuk az EU célkitűzéseit. Tekintettel arra, hogy az üzemanyagok közlekedési ágazatban történő felhasználása jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatású gáz kibocsátáshoz, e termékek előállítójaként a MOL felelősséget érez azért, hogy hozzájáruljon e gazdasági szektor széndioxid-kibocsátásának csökkentéséhez. Bioüzemanyag programjának megvalósítása mellett a MOL számos csatornán keresztül tájékoztatja nagy- és kiskereskedelmi ügyfeleit üzemanyag-felhasználási hatékonyságuk javításának lehetőségeiről. Tevékenységének jellegéből adódóan a MOL-csoport jelentős energiafogyasztó. Az energia-felhasználás hatékonyságának javítását folyamatos feladatunknak tekintjük. A korlátos üvegházhatású gáz kibocsátású világgazdaság felé közeledve fokozott erőfeszítéseket teszünk további eredmények elérésére – beleértve ebbe az alacsony széndioxid-kibocsátással járó energiaforrásokra való áttérés lehetőségeinek vizsgálatát is. Számos technológiai innovációt és ”gondos üzemeltetői” gyakorlatot vezetünk be és alkalmazunk. Ezek a kérdések a vállalatvezetés részéről minden eddiginél nagyobb figyelmet kapnak. A MOL kutatás-fejlesztési szakértői azon dolgoznak, hogy miként lehetne egyes finomítók széndioxidkibocsátását leválasztani és megkötni, illetve azt – a földalatti tárolás szükségessége nélkül – a helyszínen hasznosítani. A Kutatás-Termelés Divízió tevékenységeivel összefüggő ismeretei és tapasztalatai alapján a szénleválasztás és megkötés (CCS) területén a MOL földtudományi szakmai szolgáltatóként kíván szerepet vállalni. Jó lehetőséget látunk arra, hogy a Kutatás-Termelés Divízió külföldi leányvállalataival olyan közös fejlesztéseket valósítsunk meg, melyek eredményeként a fáklyára kerülő gáz újonnan létesített erőművekben történő helyszíni felhasználásával jelentős mértékben csökkenthető a széndioxidkibocsátás. Kutatás-fejlesztési tevékenységünk segítségével olyan további beruházásokat valósítunk meg, amelyek révén hő- és villamos energiatermelés céljára hasznosítjuk a hazai geotermikus potenciált. Emellett a MOL részt vesz a kelet-közép európai térségbeli megújuló energiatermelés megvalósíthatóságának vizsgálatában.
93
2. szám melléklet
3. számú melléklet
Vállalatok társadalmi felelősségvállalása Szakdolgozatomhoz készítek felmérést ezzel a kérdőívvel. Sokat segítene, ha kitöltené. Köszönöm, hogy segít! 1. Foglalkozik Ön általában a társadalmi, környezeti és gazdasági kérdésekkel? Érdekelnek igen Néha figyelek rájuk Nem érdekelnek 2. Ön szerint mit takar az a kifejezés, hogy vállalati társadalmi felelősségvállalás? (Több válasz is lehetséges, maximum 5-öt jelöljön meg.) Környezetvédelem Szponzorálás Munkahelyteremtés és foglalkoztatás Művészetek és a kultúra támogatása Alapítványok létrehozása Dolgozók egészséges életmódjának támogatása Képzési támogatások Önkéntes munka Vállalatokra vonatkozó törvények és szabályok betartása Sport támogatása Segélyszervezetek támogatása 3. Ön szerint mely vállalatok kötelessége lenne a társadalmi felelősségvállalás? Csak a nagyvállalatoknak Közepes és nagyvállalatoknak Kisvállalatoknak Minden vállalatnak Egyiknek sem 4. Ön szerint miért kötelessége ez a vállalatoknak? (amennyiben az előző kérdésre igen volt a válasza)(pár szóban)
5. Önnek fontos egy termék vagy szolgáltatás vásárlásánál,, hogy a gyártó vagy szolgáltató vállalat úgy végezze gazdasági tevékenységét, hogy közben odafigyel, illetve óvja a természeti és társadalmi tényezőket? Igen Nem
6. Szívesen olvasna írásos jelentést arról, hogy melyik vállalat milyen lépéseket tesz évente a társadalom és a környezet megóvásáért? Igen Nem 7. Ön vagy családja milyen benzinkútnál tankol? MOL Shell OMV
AGIP LUKOIL Egyéb
8. Tudta, hogy a MOL a hazánkban az elsők között szerepel, a társadalmi felelősségvállalás szempontjából? Igen Nem 9. Ellátogatott már a MOL honlapjára? Igen Nem 10. Ha az előző kérdésre igennel válaszolt, mi a véleménye a honlapról? (pár szóban)
11. Ön szerint kellene ezt a MOL-nak népszerűsíteni, ha igen akkor hogyan? Igen, a MOL kutakon Igen, különböző médiákban Igen, ……………………….
Nem
12. Hallott már valamit a MOL társadalmi felelősségvállalásáról? Igen Nem 13. Amennyiben igennel válaszolt az előző kérdésre, tudna konkrét példát mondani?
Statisztikai kérdések: Neme: Kora:
Nő
Férfi 20 év alatt 21 és 30 között 31 és 40 között 96
41 és 50 között 51 felett Lakóhelye:
Település Város Főváros
Foglalkozása:
Tanuló Fizikai munkakör Szellemi munkakör Egyéb
Köszönöm segítségét! 4. számú melléklet Válaszok a kérdőív 4. pontjára: A nagy- és közepes vállalatok Magyarországon általában külföldi tulajdonban vannak. Az olcsó munkaerő fejében ennyit elvárhatunk tőlük. Méretükből adódóan lehetőségük van arra, hogy olyan fontos kérdésekben, melyek a teljes társadalmat érintik lehetőségük szerint cselekedjenek. Példát mutatni. Felelősséggel tartoznak a társadalommal szemben. A termelt profitból áldozni kellene az adott régióban lévő nonprofit szervezeteknek. Jó színben tünteti fel magát az a vállalat, aki támogatásokat nyújt. A vállalat a társadalom része. Ha a felelősségteljes gondolkodás elterjed a társadalom javára lehet. A legjobb az lenne, ha minden vállalat részt tudna venni a felelősségvállalásban, hiszen ez mindannyiunk kötelessége lenne. Mivel a vállalatok nem olyan arányban fektetik vissza a gazdaságba a profitjukat, mint kellene, ezért mondhatjuk, hogy ők a gazdasági élet nyertesei. Azonban a pozitívumok mellett a negatív dolgok "javításában" is részt kell vállalni, különösen olyan szereplőket kell támogatni, akik önerőből nem képesek boldogulni (pl. betegek, szegények, stb.). Hogy a jövő generáció is élni tudjon a Földön. A profitjából juttasson vissza a társadalomnak. A nagy cégeknek sok bevétele van, ezért könnyebben tudnak segíteni másokon. Mert leginkább ők szennyezik a környezetet, és inkább a saját nyereségükre koncentrálnak, mint a magánemberek nehézségeire. Ezen változtatni kellene. Mint minden embernek így a vállalatoknak is kellően oda kell figyelni, hogy segítse megállítani (csökkenteni) a környezetszennyezést. A vállalatoknak nagyobb anyagi keret áll rendelkezésére, mint a civil szférának, illetve szabadabban gazdálkodhat a bevételeivel. Ugyanakkor például a környezetvédelem terén több kárt is okoznak ezek a gazdasági szereplők, mint a magánemberek, tehát nagyobb a felelősségük is. Lehetőségéhez képest minden vállalatnak szerepet kellene vállalnia a közösség problémáinak megoldásában, és egy élhető környezet, bolygó fenntartása. A nagyvállalatok szennyezik legjobban a környezetet, és övék a legnagyobb bevétel.
97
Példát kell statuálni a társadalomnak, hogy odafigyeljenek a globális problémákra, különösen Magyarországon. A nagyvállalatoké a legtöbb profit, így ők tudnak legkönnyebben áldozni a közcélok érdekében. A legnagyobb nyeresége ezeknek a vállalatoknak van, amely révén segíteni tudnak bizonyos közcélok elérésében. Azért kötelessége, mert profit képzés miatt igénybe veszi a környezetet, valamint az emberek foglalkoztatása nyomán keletkezett nyereséget vissza kell fordítani a közösségre. A vállalatok a társadalom részét képezik, pl. munkaerő alkalmazása nélkül nem is működnének. A környezet támogatásával a saját működésüket is megalapozzák. Kölcsönhatásban van a vállalat a társadalommal, környezettel és fordítva. Azok a vállalatok, amelyek működésükkel károsítják a környezetet, kötelesek az okozott kárt részben vagy egészben (erőforrásaiktól függően) rendezni, mivel tevékenységük nélkül a környezet ép maradna. Mivel valamilyen szinten minden vállalat hozzájárul a környezet károsításához, a környezetvédelem területén minden vállalatnak kötelessége lenne a felelősségvállalás. A társadalmi felelősségvállalás pedig azért szükséges, mert valakinek fel kell vállalnia olyan feladatokat, amelyeket a civil szféra és az állam nem képes. Környezetbarát működés, bérfizetés a dolgozóknak, adózási kötelezettségek teljesítése, munka végzéséhe szükséges megfelelő feltételek biztosítása. Fontos, hogy ne csak az anyagi haszonra, hanem tevékenységeik hatására is gondoljanak, és tegyenek is valamit a negatívumok ellentételezésére. A vállalatoknak megvan hozzá a szükséges nagyságú tőke, mellyel már jelentősebb eredményeket is el tudnak érni. Egy sikeresen működő vállalkozásnak szinte kötelessége, hogy támogasson valamilyen humán értéket, ez a vállalat számára épp oly fontos, mint azoknak akiket támogat. Mert a vállalati kultúrának fel kellene ölelni a külső környezettel való pozitív és jó kapcsolatokat. Tulajdonképp érdekük, hiszen mint piaci szereplők az ilyen kiélezett versenyben jó hírükből élnek. Véleményem szerint nem igazán kötelesség, de mindenképpen pozitívum. Egy részről, adóból is leírhatóak bizonyos összegek (szponzorálás, kultúra stb). Más részről, teljesen megváltozik a környezet megítélése a vállalattal kapcsolatosan. Amennyiben a dolgozóikat is jobban támogatják, a dolgozó sem a rossz oldaláról fog mesélni a barátoknak, ismerősöknek, hanem inkább a cég pozitívumait fogja kiemelni. Mivel a vállalatnak is haszna származik belőle, ha az embereit megbecsüli, többet szerepel a médiában, és folyamatosan képzi és megtartja az embereit. A társadalom egy biztos pontként, stabil háttérként tekint a munkahelyre, amely biztonságérzetet, nyugalmat, kiegyensúlyozottságot ad az egyénnek. (Meg lehet nézni azokat a munkahelyeket és környezetüket, ahol drasztikus mennyiségű elbocsátás volt) A vállalatok a társadalmi élet fontos szereplői, helyszínei, az emberek életük 1/3-át a munkahelyen töltik. Ezért jelentős társadalomformáló szereppel bírnak. Mert vállalnia kell a felelősséget a tevékenységeiért.
A felsorolás nem az összes választ tartalmazza.
98
Irodalomjegyzék Könyvek és szaklapok Philip Kotler – Nancy Lee: CSR – Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, HVG Kiadó ZRt. Budapest, 2007. Ligeti György: CSR Vállalati felelősségvállalás, Kurt Levin Alapítvány, Budapest, 2007. Kun Attila: A multinacionális vállalatok szociális felelőssége, Ad Librum Kft., Budapest, 2009. Angyal Ádám: Vállalatok társadalmi felelőssége, felelős társaságirányítás, Kossuth Kiadó, Budapest, 2009. Tóth Gergely: A valóban felelős vállalat, Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET), Budapest, 2007. Pongrácz Henriett: Végső fázisban az ISO 26000 Szabványtervezet, Magyar Minőség XIX. Évfolyam 5. szám, 2010. május. Internetes források Kun Attila – A vállalati szociális elkötelezettség tematizálásának alapvonalai az Európai Unióban, http://jesz.ajk.elte.hu/kun17.html Letöltés: 2010.10.14. 15:10 Novotny Ádám – CSR marketing az EU-ban: Hogyan bírjuk a vállalatokat társadalmi felelősségvállalásra, http://mycite.omikk.bme.hu/doc/69871.pdf Letöltés:2010.11.10. 16:20 Az EU belső átalakulását gyorsíthatja az EU 2020 stratégia, cikk: http://www.metropol.hu/cikk/586588 Letöltés: 2010.10.18. 13:30 A Fenntartható fejlődés honlapjáról: http://www.ff3.hu/fejlodes.html Letöltés: 2010.11.05. 14:10 Műszaki
Fórum:
Néhány gondolat
a
vállalatok
fenntartható
fejlődéséről,
http://www.muszakiforum.hu/cikk/74494/nehany-gondolat-a-vallalatok-fenntarthatofejlodeserol?wa=emuh1010h&area=525 Letöltés: 2010.10.20. 14:20 Útmutató
fenntarthatósági
jelentések
készítéséhez
http://www.globalreporting.org/NR/rdonlyres/82DB4DF1-0D95-4C02-AC1ACCD059D9052F/0/G3_Hungarian.pdf Letöltés: 2010.10.20. 19:30
99
Nemzetgazdasági Minisztérium honlapja, http://www.ngm.gov.hu/data/cms2047274/kkv_varga_istvan.pdf Letöltés: 2010.11.05. 15:20 MOL Panoráma belső hírlevél 2006. októberi száma Az 1999-es Éves jelentés http://www.mol.hu/hu/a_molrol/befektetoknek/jelentesek/ Letöltés: 2010.11.14. 21:10 MOL 2004-es Éves jelentés http://www.mol.hu/hu/a_molrol/befektetoknek/jelentesek/ Letöltés: 2010.11.14. 23:10 Tulajdonosi szerkezet diagram http://www.mol.hu/hu/a_molrol/befektetoknek/reszvenyesi_informaciok/tulajdonosi _szerkezet/ Letöltés: 2010.11.15. 15:10 A MOL jövőképe http://www.mol.hu/hu/a_molrol/tarsasagunkrol/vallalatiranyitas/jovokepunk_ertekei nk/jovokepunk/ Letöltés 2010.11.15. 15:20 CSR Tankönyv BME complex MOL final – MOL belső anyag Értékteremtés az érintett felek számára: http://www.mol.hu/hu/a_molrol/sd/gazdasagi_fenntarthatosag/ertekteremtes_az_erint ett_felek_szamara/ Letöltés 2010.11.17. 14:50 Részlet a táblázatból, MOL légszennyezési adatok http://www.mol.hu/hu/a_molrol/sd/kornyezetunk_vedelme/kibocsatas_elfolyasok_es _hulladek/legszennyezes/ Letöltés: 2010.11.19. 21:20 A COMPASS bevezetésének célja: http://www.mol.hu/hu/a_molrol/sd/kozeppontban_az_ember/egeszseg_es_munkaved elem/veszelyforrasok_kontrollja/atfogo_kockazat_ertekeles/ Letöltés: 2010. 11.27. 15:20 A MOL támogatási alapelvei: http://www.mol.hu/hu/a_molrol/sd/kozeppontban_az_ember/tarsadalmi_celu_befekt etesek/ Letöltés: 2010.11.29. 15:25 A MOL adományai, önkéntességei: http://www.mol.hu/hu/a_molrol/sd/kozeppontban_az_ember/tarsadalmi_celu_befekt etesek/ Letöltés 2010.11.29. 15:30
100
