NYILVÁNOS VÁLTOZAT BIZTONSÁGI JELENTÉS. ZALAI FINOMÍTÓ, MOL Nyrt

Kidolgozta: SLOVNAFT VÚRUP, a. s.

NYILVÁNOS VÁLTOZAT BIZTONSÁGI JELENTÉS ZALAI FINOMÍTÓ, MOL Nyrt. készült a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény és a 18/2006. (I.26.) Kormány rendelet értelmében

Jóváhagyta:

Galambos László – igazgató, Finomítás, MOL Nyrt.

Cseh Béla - EBK igazgató

Budapest, 2008. február


BIZTONSÁGI JELENTÉS ZALAI FINOMÍTÓ, MOL Nyrt. készült a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény és a 18/2006. (I.26.) Kormány rendelet értelmében

Kidolgozta:

SLOVNAFT VÚRUP, a.s., hatósági engedélyszám: 016/2003/AUT-6.3

Megbízott képviselő:

Ing. Jozef Mikulec, PhD., vezérigazgató, SLOVNAFT VÚRUP, a.s.

Felelős képviselő:

Ing. Alica Mičíková, PhD., a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szakembere

Együttműködők:

Relko, spol. s r.o., Bratislava

Együttműködők a telep részéről:

Bodnár Gábor, Zalai Finomító vezető

Budapest, 2008. február


ELOSZTÁSI JEGYZÉK Szervezet megnevezése Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Zalai Finomító, MOL Nyrt. MOL Nyrt. EBK SLOVNAFT VÚRUP, a.s.

Zalai Finomító

Példányok mennyisége 2 1 1 1

Példányszám 1, 2 3 4 5

Biztonsági Jelentés, 2008.

3/89


TARTALOM(A TARTALOMJEGYZÉK A TELJES, NEM NYILVÁNOS BIZTONSÁGI JELENTÉSRE VONATKOZIK) BEVEZETÉS.......................................................................................... 12 1.

ÜZEMELTETŐI INFORMÁCIÓK ................................................... 14

1.1. Bevezető rész.......................................................................................................... 14 1.1.1. Az üzemeltető azonosító adatai ....................................................................... 14 1.1.2. Az üzem (Zalai Finomító) jelenlegi és tervezett tevékenysége ........................ 16 1.1.3. Az alkalmazottak száma ................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.2. A vállalat (MOL) struktúrája és irányítása ............................................................... 18 1.2.1. A vállalat biztonságának irányítása.................................................................. 23 1.2.2. A MOL- csoport EBK teljesítményértékelési rendszere ................................... 23 1.2.3. Változások kezelése ........................................................................................ 24

2.

A VESZÉLYES ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA........ 25

2.1. A lakott területek jellemzése.................................................................................... 25 2.2. A természeti környezet bemutatása ........................................................................ 26 2.2.1. Meteorológiai jellemzők.................................................................................... 26 2.2.2. Geológiai és hidrogeológiai jellemzők.............................................................. 28 2.2.2.1. Geológiai és hidrogeológiai jellemzők......................................................... 28 2.2.2.2. Szeizmikus adatok ...................................................................................... 29 2.2.3. Egyéb természeti jellemzők ............................................................................. 30 2.2.3.1. Különleges természeti értékeket képviselő területek .................................. 30 2.2.3.2. Felszíni és felszín alatti vizek...................................................................... 30

3. 3.1.

4. 4.1. 4.2.

VESZÉLYES ANYAGOK LELTÁRA ............................................ 31 A veszélyes anyagok adatlapjai .............................................................................. 31

A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA .............................. 34 Általános bemutatás................................................................................................ 34 A tevékenységek bemutatása ................................................................................. 35

Zalai Finomító


4/89


4.2.1. Tartálypark ...................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.2.2. Bitumen üzemek .............................................................................................. 36 4.2.2.1. A bitumen üzemek általános ismertetése ................................................... 36 4.2.2.2. A bitumen fúvatási technológiai folyamat rövid ismertetése ....................... 37 4.2.3. Gőztermelő üzem............................................................................................. 41 4.2.3.1. A gőztermelő üzem általános ismertetése .................................................. 41 4.2.4. Közúti fáradt olaj lefejtő.................................................................................... 42 4.2.4.1. Fáradt olaj feldolgozása.............................................................................. 42 4.2.4.2. A technológiai folyamat általános ismertetése............................................ 43 4.2.5. Vasúti töltő ....................................................................................................... 43 4.2.6. Vasúti lefejtő..................................................................................................... 43 4.2.7. PB átfejtő.......................................................................................................... 44 4.2.7.1. A technológiai folyamat általános ismertetése............................................ 44 4.3. A veszélyes tevékenységre vonatkozó információk ................................................ 45 4.3.1. Technológiai folyamatok .................................................................................. 45 4.3.2. Kémiai reakciók, fizikai és biológiai folyamatok ............................................... 45 4.3.3. Veszélyes anyagok tárolása ............................................................................ 45

5.

INFRASTRUKTÚRA ..................................................................... 46

5.1. Külső szolgáltatások................................................................................................ 46 5.1.1. Villamos energia ellátás ................................................................................... 46 5.1.2. Földgázellátás .................................................................................................. 46 5.1.3. Vízellátás.......................................................................................................... 46 5.1.3.1. Ipari- és tűzivíz ellátás ................................................................................ 46 5.1.3.2. Ivóvíz ellátás ............................................................................................... 47 5.1.3.3. Ipari víz kivétel ............................................................................................ 47 5.2. Belső szolgáltatások................................................................................................ 47 5.2.1. Tűzoltóvíz hálózat ............................................................................................ 47 5.2.2. Hőellátás .......................................................................................................... 47 5.2.3. Hírközlés .......................................................................................................... 47 5.3. Egyéb szolgáltatások .............................................................................................. 48 5.3.1. Munkavédelem................................................................................................. 48 5.3.2. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás........................................................... 48 5.3.3. Vezetési pontok és a kivezetéshez kapcsolódó létesítmények........................ 48 5.3.4. Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek .......................................................... 48 Zalai Finomító


5/89


5.3.5. Környezetvédelmi szolgálat ............................................................................. 48 5.3.6. Üzemi műszaki biztonsági szolgálat ................................................................ 48 5.3.7. Javító és karbantartó tevékenység .................................................................. 48 5.3.8. Laboratóriumi hálózat....................................................................................... 48 5.4. Szennyvízhálózatok ................................................................................................ 49 5.4.1. Kommunális szennyvízcsatorna rendszer........................................................ 49 5.4.1.1. Olajos szennyvízcsatorna rendszer ............................................................ 49 5.4.1.2. Kazánházi szennyvizek............................................................................... 49 5.4.2. Az ipari szennyvíztisztító telep ......................................................................... 50 5.5. Üzemi monitoring hálózatok .................................................................................... 51 5.5.1. Monitoring rendszer (Talajvízfigyelő kutak)...................................................... 51 5.5.2. Tűzjelző és robbanási töménységet jelzőrendszerek ...................................... 51 5.5.3. Beléptető és idegen behatolást érzékelő rendszerek ...................................... 51 5.5.3.1. A finomító területére történő belépés rendje............................................... 51 5.5.3.2. A belépéshez szükséges okmányok........................................................... 51 5.5.3.3. A kilépés feltétele........................................................................................ 52 5.5.4. Biztonsági rendszerek...................................................................................... 52

6.

SÚLYOS BALESETI LEHETŐSÉGEK ÉS EZEK KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE

53

6.1. A kockázatok kiválasztása ...................................................................................... 53 6.2. A kockázat azonosítása .......................................................................................... 54 6.3. A forgatókönyvek specifikációja és leírása.............................................................. 63 6.3.1. Az LPG átfejtése vasúti tartálykocsikból tankautókba...................................... 64 6.3.2. Az LPG ideiglenes tárolása a mellékvágányon................................................ 64 6.3.3. Kőolajtároló tartály ........................................................................................... 65 6.4. Hibafa-, eseményfa-elemzés és a következmények értékelése ............................. 66 6.4.1. Hibafa-elemzés ................................................................................................ 66 6.4.2. Eseményfák ..................................................................................................... 67 6.4.3. A létesítmények és események jelölése a hibafa-elemzésbenHiba! A könyvjelző nem létezik. 6.4.4. A külső tényezők értékelése ........................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.4.5. A lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek keletkezési gyakoriságának számszerűsítése és a következményeinek kiértékelése .................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.5. A kockázat kiértékelése........................................................................................... 68 6.5.1. Egyéni kockázat ............................................................................................... 68 6.5.2. Társadalmi kockázat ........................................................................................ 70 Zalai Finomító


6/89


6.5.3. Veszélyességi övezetek................................................................................... 72 6.6. Tűz esetén keletkező égéstermékek....................................................................... 74 6.7. Hatások értékelése a természeti környezetre ......................................................... 81 6.8. Dominóhatás ........................................................................................................... 83 6.8.1. Belső eszkalációs hatás................................................................................... 83 6.8.2. Külső dominóhatás........................................................................................... 85

7.

A VÉDEKEZÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA ...... 86

7.1. Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények .................................................................. 86 7.2. A vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere ........................ 86 7.3. A veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei .................................................. 86 7.4. Távérzékelő rendszerek .......................................................................................... 86 7.5. A végrehajtó szervezetek védőeszközei és eszközei ............................................. 86 7.5.1. A finomító üzemi tulajdonban lévő nem beépített tűzoltó eszközökHiba! A könyvjelző nem létezik. 7.5.2. Polgárvédelmi anyagok és eszközök .............. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7.5.3. A finomítóban található főbb kárelhárítási anyagok és eszközök jegyzékeHiba! A könyvjelző nem létezik.

8.

BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER ...................................... 86

9.

ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................... 87

FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................ 89

Zalai Finomító


7/89


MELLÉKLETEK JEGYZÉKE M 1 sz. melléklet M 2 sz. melléklet M 3 sz. melléklet M 4 sz. melléklet M 5 sz. melléklet M 6 sz. melléklet M 7 sz. melléklet M 8 sz. melléklet M 9 sz. melléklet

Taxonómia A létesítmények kiválasztása Mi Van Ha… táblázat EUSES Biztonsági Irányítási Rendszer (BIR) Belső Védelmi Terv és mellékletei Biztonsági adatlapok Az eseményfák ismertetése DOMINO

G 1 sz. melléklet Helyszínrajz G 2 sz. melléklet Telepítési terv G 3 sz. melléklet A veszélyes anyagok elhelyezkedése és mennyisége G 4 sz. melléklet A QRA-val elemzett veszélyes létesítmények G 5 sz. melléklet Csővezetékek G 6 sz. melléklet Elektromos hálózat G 7 sz. melléklet Ivóvízvezetékek és egyéb vízvezetékek G 8 sz. melléklet Tűzoltóvízhálózat G 9 sz. melléklet Szennyvíz és csatornahálózat G 10 sz. melléklet A társadalmi kockázat során figyelembe vett személyek G 11 sz. melléklet Az útvonalak kijelölése a finomítóban G 12 sz. melléklet A modell rendszerhatárai A részletes kockázatértékelési részt, és a Belső Védelmi Tervet hatóságok és mentésben részvevő szervezetek részére külön kérés esetén átadjuk

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Rövidítés Jelentés CIP

Zalai Finomító

Corporate Intranet Portal


8/89


ZC DTR EBK ERA ETA EUSES FTA HAZOP DHL

Vasúti tartálykocsi MOL-csoport feladat- és felelősség megosztási szabályzat Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem Environmental risk assessment (környezeti kockázatértékelés) Event tree analysis (eseményfa-elemzés) European Union System for Evaluation of Substances Fault tree analysis (hibafa-elemzés) Hazard and Operability Study (működőképesség és veszélyelemzés) MOL-csoport Döntési és Hatásköri Lista (List of Decision-making and

Authorities) LPG MAC MSzSz QRA

Zalai Finomító

Liquid Petroleum Gas, Propán – bután Manager Appointed for Control MOL-csoport Működési és Szervezeti Szabályzat Quantitative Risk Assessment (mennyiségi kockázatértékelés)


9/89


SZÓJEGYZÉK A biztonsági jelentésben a biztonságtechnika területén használatos szakkifejezések az angol szakirodalomból származnak.

Fogalom Meghatározás Gőzfelhőrobbanás Vapour Cloud Explosion – Gőzfelhőrobbanás. Gőzfelhőrobbanás VCE

Jettűz - Fáklyatűz Jet Fire

Gőztűz Flash Fire

Tócsatűz Pool Fire

BLEVE

Tűzgolyó

(gázfelhő-) akkor keletkezik, ha a robbanóanyag koncentrációja eléri az alsó robbanási határt és a környezetében olyan kiváltó esemény található, mely elegendő nagyságú kiváltó energiával rendelkezik. A veszélyt a léglökési hullám jelenti. Lángcsóva – Robbanóképes gőzök meggyulladásakor keletkezik, melyek nyomás alatti tartályból szivárognak kis nyíláson keresztül. A gőzök általában magukkal rántják a folyadék egy részét is. A szivárgó anyag leégése viszonylag gyors. A láng fellobbanása - Fellobbanás (robbanóképes gőzfelhő égése) a gőzök meggyulladásakor keletkezik a robbanási határokon belül. A felhő meggyulladhat távolabb is a szivárgás helyétől, és azután lobbanhat vissza. Gőztűz gyakran vált ki jettüzet vagy tócsatüzet sokkal komolyabb következményekkel, mint amilyenek a lobbanásnak lettek volna. A horizontális tócsa felszíne felett keletkezett tűzveszélyes folyadék gőzei meggyújtásakor keletkezik. A tócsa lehet korlátolt (a felszíne nem növekszik) vagy nem korlátolt felületű. A láng hősugárzása támogatja a párolgást a tócsa felszínéről, és ezzel fenntartja az égési folyamatot. Boiling Liquid Expanding Vapour Explosion - Forrásban levő folyadék táguló gőzrobbanása Tűzgolyó. A BLEVE jelenség következménye.

Fireball

Diszperzió

Zalai Finomító

A robbanóképes gőzfelhő terjedése a szél irányában és az azt követő koncentráció hígulása az ARH alá. Abban az esetben, ha a felhő nem gyullad meg, eloszlik minden veszélyes következmény


10/89


nélkül.

ARH LEL

FRH UEL

Zalai Finomító

Alsó robbanási határ – Az koncentrációja levegőben, robbanóképes. Felső robbanási határ – Az koncentrációja levegőben, robbanóképes.

éghető gáznak vagy gőznek azon amely alatt a gázközeg nem éghető gáznak vagy gőznek azon amely fölött a gázközeg nem


11/89


BEVEZETÉS A MOL Nyrt. Zalai Finomító biztonsági jelentése a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény és a 18/2006. (I.26.) Kormány rendelet értelmében készült. A biztonsági jelentés kidolgozásának követelménye abból a tényből ered, hogy a Zalai Finomító a veszélyes ipari üzem azonosításakor felső küszöbértékűvé vált. A biztonsági jelentés tekintettel a kockázatra, amit a finomító képvisel, teljes körű jellemzést nyújt a finomítóról, és lehetővé teszi, hogy képet kapjunk a valós veszélyekről. A biztonsági jelentés 1. fejezete alapinformációkat tartalmaz a Zalai Finomítóról és a MOL Nyrt.-ről, beleértve a vállalat struktúráját, irányítását és elhelyezését. A 2. fejezet a vállalatot és annak környezetét mutatja be. A 3. fejezet tartalmazza a finomító veszélyes anyagainak jegyzékét, azok leírását és elhelyezését. Az veszélyes ipari üzem bemutatása a 4. fejezetben tálalható. Az 5. fejezet az üzemi szolgáltatások leírását tartalmazza, és foglalkozik az üzemviteli megbízhatósággal, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével és leküzdésével is. A 6. fejezet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázati forrásait azonosítja, elemzi és értékeli azokat, beleértve a balesetelhárítást is. A kockázatértékelés alkalmazott módszerei lehetővé teszik a kockázat azonosítását, kiválasztását és a mennyiségi kockázatértékelést. Az alkalmazott módszerek áttekintése:

Kockázatelemzés szakasza

Módszer/szoftver

1. A veszélyes technológiák/berendezések azonosítása 2. A kockázatos technológiák/berendezések részletes értékelése 3. A berendezések megbízhatóságának és a kiváltó események valószínűségének számítása 4. A kiváltó esemény lehetséges következményeinek elemzése 5. A következmények értékelése – forgatókönyvek

Kiválasztási módszer

Zalai Finomító

HAZOP, What if ? (Mi van ha..?)

Hibafa-elemzés

Eseményfa-elemzés SAFETI, DNV


12/89


6. A környezeti hatások értékelése EUSES A 7. fejezet információt nyújt a védekezés eszközrendszeréről. A 8. fejezet a biztonsági irányítási rendszerről ad tájékoztatást. Az kockázatelemzés eredményeinek összefoglalása a 9. fejezetben található.

Zalai Finomító


13/89


1.

ÜZEMELTETŐI INFORMÁCIÓK

1.1. Bevezető rész 1.1.1. Az üzemeltető azonosító adatai Zalai Finomító szervezetileg a MOL Nyrt.-én belül a Termékelőállítás és Kereskedelem szervezetben a Finomítás alatt a Maradékfeldolgozás üzemcsoporthoz tartozik. A Zalai Finomító területén a Logisztika önállóan, a Finomítástól szervezetileg elkülönülten tevékenykedik. A finomító vezetője koordinálja a feladatokat a különböző szervezetek között és tartja a kapcsolatot az érintett hatóságokkal. Az üzemeltető alapinformációi az 1.1.-es és az 1.2.-es táblázatokban találhatók.

1.1. táblázat Az üzemeltető adatai 1.

A társaság cégneve:

2.

A társaság székhelye:

3.

Jogi forma:

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Nyilvánosan működő részvénytársaság

Elnök-vezérigazgató:

Hernádi Zsolt

A társaság cégjegyzékszáma: Adószám: Cégbíróság:

01-10-041683

Zalai Finomító

Fővárosi Bíróság


14/89


4.

5.

A társaság székhelye, kapcsolat:

1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.

Telefon:

+36 1 209-0000

Fax:

+36 1 209-0000

Web:

http://www.mol.hu

TEOÁR kód

63.12

Zalai Finomító


15/89


1.2. táblázat A telephely adatai A finomító neve:

Zalai Finomító

Székhely:

8900 Zalaegerszeg, Zrínyi u. 6 Zalaegerszeg

Vezető:

Bodnár Gábor

Telefon:

+36 92-505 920

Telefax:

+36 92-505 929

E-mail:

[email protected]

1.1.2. Az üzem (Zalai Finomító) jelenlegi és tervezett tevékenysége Útépítő és építőipari bitumenek gyártása, keverése, valamint a környéken bányászott és beszállított kőolajok átmeneti tárolása. A közúti és vasúti töltők és lefejtők üzemeltetése. A tárolótér, illetve a kapcsolódó technológiai és biztonságtechnikai rendszerek üzemeltetése. Telepi tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi szempontok érvényesítése, kapcsolódó rendszerek rendeltetésszerű működtetése a napi munkavégzés során. A termékek előírt minőségének biztosítása, mennyiségi elszámolása. Minden tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartási, adatszolgáltatási és adminisztrációs tevékenység végzése. A kőolajokat/termékeket atmoszférikus tárolótartályokban tárolják, forgalmazásuk vasúti tartálykocsikkal és közúti tartálykocsikkal biztosított. A Zalai Finomító tevékenysége közé tartozik még az LPG vasúton való fogadása és közúton való kiszállítása is. A közeljövőben nincs tervben az üzem tevékenységének bővítése, sem a finomító nagyságának növelése.

Zalai Finomító


16/89


Zalai Finomító


17/89


1.2. A vállalat (MOL) struktúrája és irányítása A MOL Nyrt.-nél integrált igazgatási és vezetési rendszer van bevezetve, amely azonos a MOL-csoportba tartozó összes társaságnál. Az üzemi irányelvek és folyamatirányítási rendszerek leírása és dokumentumai a társaság modern irányítási folyamatának eszközei. Az üzem intranetes honlapján keresztül hozzáférhetőek (Corporate Intranet Portal (CIP)). A MOL-csoportban üzemi és szervezési előírások vannak érvényben (OOR) – irányítási tevékenységek a legfelsőbb szinten. Ezek a MOL-csoport stratégiáját tükrözik. Az OOR meghatározza a döntési jogokat és felhatalmazásokat (DHL), az üzemvitel legfontosabb döntéshozó helyeit és a szervezési felelősségeket. Ezáltal meghatározza a legfontosabb irányítóhelyeket a MOL folyamatainak hatásos fejlesztésére és működtetésére. Az DHL MŰKÖDÉSE a) A MOL Nyrt. Igazgatósága döntéseket tart magánál és döntéseket delegál. b) Az DHL-t a MOL Nyrt-re és minden MOL-csoportba tartozó társaságra alkalmazni kell. Ennek megfelelően minden olyan esetben, amikor Létesítő Okirat, jogszabály az adott társaság valamely szervének kötelező döntését írja elő, a döntés a DHL-ban meghatározott szervezet/személy előzetes egyetértésével hozható meg. c) Amennyiben a MOL-csoportba tartozó társaság ügyvezetője vagy a végrehajtásért felelős munkavállalója a jelen DHL alapján meghozott döntéssel nem ért egyet, a végrehajtás előtt biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a végrehajtásért felelős felettes döntéshozóhoz forduljon. /Például: Amennyiben a Társasági szolgáltatások (továbbiakban CS) dönt egy épület bérléséről egy MOL tulajdonú vállalatra vonatkozóan és a leányvállalat munkavállalója (például az ügyvezető igazgató, aki hivatalosan felelős az adott ügyben a leányvállalaton belüli döntéshozásért) ezzel nem ért egyet, akkor az ügyvezető fellebbezhet a leányvállalat irányítására kijelölt vezetőnél. Ha az irányításra kijelölt (továbbiakban: MAC) vezető egyetért a fellebbezéssel, akkor a CS vezető és a MAC tud megállapodni a döntésről. Amennyiben nincs egyetértés a MAC és a CS vezető között, akkor a közös felettes vezető dönt (jelen esetben az elnök-vezérigazgató)/. d) Abban az esetben, ha valamely II. szintű vezetőnek közvetlen, nevesített helyettese van, abban az esetben a II. szintű döntési kompetenciák a delegálás általános szabályai szerint tovább delegálhatók. e) Döntési és hatásköri kompetenciák: 

Jelen DHL a MOL-csoportba tartozó társaságokra vonatkozik,



A kapcsolódó MOL szabályzatokban lefektetett elveknek, szabályoknak érvényre kell jutni:

Zalai Finomító

-

a Létesítő Okiraton,

-

a Tulajdonosi Határozatokon,

-

az adott társaság belső szabályzatain keresztül érvényesítve ajánlásként, melyekért az irányításra kijelölt vezetők felelnek


18/89


Zalai Finomító


19/89


Zalai Finomító


20/89


Zalai Finomító


21/89


Zalai Finomító


22/89


1.2.1. A vállalat biztonságának irányítása Az EBK (Egészségvédelem, Biztonságtechnika, Környezetvédelem) tevékenységek irányítása fontos és kiemelkedő helyet foglal el. Az irányítás 2. szintjén foglal helyet a MOLcsoport EBK tevékenységeit irányító menedzser. Az egyes termelési részlegeknek kinevezett EBK partnere van, aki felelős a jogi követelmények teljesítésért a hozzá tartozó területen. A MOL-csoportnak jóváhagyott EBK politikája van, amelyben meghatározza a céljait. Az EBK Politika a legmagasabb szintű belső dokumentum, amely célok és feladatok meghatározásának alapjául szolgál a MOL-csoport vezetése számára. A kitűzött célok:            

magas szintű munkahelyi egészségvédelem mellett minden munkatárs egészségi állapotának javítása, a technológiából, ezek üzemeltetéséből és a termékek felhasználásából eredő EBK kockázatok csökkentése a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, tűzesetek és a környezetszennyezés elkerülése, a megújuló energia felhasználásának támogatása a hatékony erőforrás-gazdálkodás és az üvegházi gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, a természeti értékek megvédése, a múltbeli működésből származó környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének kiemelt kezelése, a pro-aktív EBK kultúra kialakításának előmozdítása, EBK teljesítmény folyamatos javítása, valamennyi vonatkozó jogszabályi követelmény és ezen túlmenően magas szintű MOLcsoport normák betartása, aktív szerepvállalás a jogszabályalkotás folyamatában, szakmai szervezetekben való részvételen és a jogalkotókkal való együttműködésen keresztül, olyan beszállítók és üzleti partnerek előnyben részesítése, akik megfelelnek EBK politikánknak és normáinknak, különösen hosszú távú partnerség esetén, nyitott kommunikáció és konstruktív hozzáállás az érintettekkel való párbeszédben.

1.2.2. A MOL- csoport EBK teljesítményértékelési rendszere A MOL-csoport EBK politikájának és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tervezni kell az EBK tevékenység javítását, aminek üzleti értéknövelést kell szolgálnia. Az üzleti vezetők felelősek az EBK teljesítmény javításáért, valamint az ehhez szükséges intézkedések meghozataláért. A tényleges EBK teljesítményt mérni, rendszeresen értékelni kell, és be kell mutatni az érdekelt felek számára. A teljesítményértékelési rendszert és a kulcs-teljesítménymutatók hatékonyságát rendszeresen felül kell vizsgálni, a szükséges módosításokat évente el kell végezni. EBK kulcs- teljesítménymutatók:        

halálesetek száma, összes munkabaleset száma és gyakorisága, 3 napon túli kieséssel járó munkabalesetek száma és gyakorisága, foglalkozási megbetegedések száma, fokozott expozíciós esetek száma, közúti balesetek száma és gyakorisága, balesetek súlyossága, súlyos események száma,

Zalai Finomító

Biztonsági jelentés, 2008.

23/89


          

1 m3-t meghaladó elfolyások száma, tűzesetek száma, és tűzkár érték, tűzesetek súlyossága, levegőbe kibocsátott káros anyag mennyisége, fajlagos mennyisége, kibocsátott szennyvíz mennyisége, fajlagos mennyisége, felszíni vizekbe bocsátott összes szénhidrogén mennyisége, fajlagos mennyisége, veszélyes hulladék mennyisége, jogi és hatósági EBK nem megfelelőségek száma, és ráfordítási igénye, EBK ráfordítások, környezetvédelmi céltartalék csökkentésére irányuló ráfordítás, EBK felülvizsgálatok száma, és feltárt nem megfelelőségek száma.

1.2.3. Változások kezelése A technológiai, szervezeti, külső- és belső előírásokban történő változások nyomon követésére és kezelésére vonatkozó irányelveket a „MOL-csoport EBK Kézikönyvének” VII. fejezete foglalja össze. Technológiai változások EBK vonzatának kezelése esetén azonosítani kell a változás EBK vonzatát, meg kell határozni a berendezés/technológia EBK szempontból elfogadható működési kritériumait, ki kell térni az EBK kockázatok vizsgálatára, az EBK engedélyeztetési eljárásokra és az EBK kockázatok elfogadható szinten történő tartását szolgáló intézkedésekre. Szervezeti változások EBK vonzatának kezelése esetén az új működési modellel összhangban nevesíteni kell az EBK feladatok ellátásáért felelős szervezeteket, szakembereket. A szükséges belső szabályokat ki kell alakítani, meg kell határozni a hatósági felügyeleti határait. Jogszabályok, szabványok, hatósági előírások változásának kezelése: alapvetően az EBK szervezetek koordinációjában és szervezésében történő feladat. Irányelvek, szabályozások előkészítését, bevezetését kell elvégezni a szükséges belső felügyelettel.

Zalai Finomító


24/89


2.

A VESZÉLYES ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA

2.1. A lakott területek jellemzése A MOL Nyrt. Zalai Finomító területe Zalaegerszegtől délkeleti irányban található. A dombhát, ahol a finomító elhelyezkedik, a Közép-Zalai dombság része, keleten a Válicka-völgy jobb oldalán csatlakozik az Egerszeg-Letenyei dombság, északon a Felső-Zala-völgy, ezen fekszik Zalaegerszeg város. Délen és Nyugaton a Közép-Zalai Dombság határai távolabb húzódnak. A dombhát K-re és Ny-ra meredeken lejt, É-ról D-re csak kismértékben lejt, a finomítónál a gerincmagasság 210 mBf. A dombhátat Ny-ról nem folyóvölgy határolja, hanem a vasúttól Ny-ra beleolvad a Zalai Dombság felszínébe. K-re az Egerszeg-Letenyei dombság D→É-i vízfolyásokkal (Válicka, Szévíz, Principális csatorna, Zala) karakterisztikusabban kialakított dombvonulatai vannak. Zalaegerszeg lakónépessége (2007.01.01.) 61 898 fő. Területe:

(2007.01.01.) 9 985 ha

A Zalai Finomító körzetében az alábbi települések találhatók: 

ÉK-re, mintegy 3,5 km-re a 3 150 lakosú Csácsbozsok (Zalaegerszeg),



É-ra - legközelebbi pontokat számítva 800 m-re, jellemző távolságot nézve 1 km-re a 61 898 fős Zalaegerszeg, területe 9 958 ha



D-re - legközelebbi pontokat számítva mintegy 200 m-re a 8 364 fős Zalabesenyő (Zalaegerszeg),



D-DK-re, 2 km-re a 2 016 fős Botfa (Zalaegerszeg), illetve



D-DNy-ra, 4 km távolságban a 1 058 fős Bocfölde

Megközelítési útvonalak Az üzem mind vasúton, mind közúton megközelíthető. Vasúti megközelítés: Az üzem a 23. számú, Zalaegerszeg - Lenti - Rédics, vasútvonalhoz iparvágánnyal kapcsolódik. A vasútvonal Zalaegerszegen keresztül az országos vasúthálózathoz kapcsolódik. A vasút területe az üzem nyugati oldalával határos. Az iparvágány a város közigazgatási területén, Zalabesenyő városrésznél ágazik le az üzem irányába. Közúti megközelítés: Az üzem közúton megközelíthető a 74. számú (E65) főút Zalaegerszeg - Nagykanizsai szakaszáról, a 43.331 és 48.219 határszelvények közötti szakaszon, félúton a 46.580 km szelvénynél található bekötőútról. Egyéb megközelítési lehetőség a 7410. számú Zalaegerszeg - Bak alsórendű útról, a zalaegerszegi vasútállomástól délre, kb. 1 km távolságra lévő bekötőútról.

Zalai Finomító


25/89


2.2. A természeti környezet bemutatása 2.2.1. Meteorológiai jellemzők Magyarország a mérsékelt éghajlati övezetbe tartozik. Erre az éghajlatra jellemző időjárási viszonyok jellemzőek Zalaegerszegre és környékére. Jellemzően erős kontinentális hatás alatt áll, de időnként az óceáni és a mediterrán hatások is érvényesülnek. A meteorológiai adatok Zalaegerszeg térségére a zalaegerszegi meteorológiai állomásról származnak, 7 éves időszakra vonatkoznak (1998-2005 között). Az alábbi adatokat tartalmazzák:      

az átlagos és maximális csapadékmennyiség, az átlagos zivataros napok száma, az átlagos havi és éves relatív nedvesség, ködös és a fagyos napok száma, a szélirányok átlagos gyakorisága, szélsebesség az egyes hónapokban és szélirányokban, a légköri stabilitás osztályainak előfordulási valószínűsége, átlagos évi hőmérséklet, abszolút maximum és minimum hőmérséklet (nyári és téli átlaghőmérséklet).

Az adatok a 2.1. - 2.5. táblázatokban találhatók. 2.1. táblázat Átlagos havi, illetve éves relatív nedvesség [%] 1998-2005 között Zalaegerszeg Hónap

I

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

ÉV

m/s

84

74

67

66

66

67

70

69

77

82

84

85

74

2.2. táblázat Átlagos havi, illetve évi szélsebesség [m.s-1] 1998-2005 között – Zalaegerszeg Hónap

I

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

ÉV

m/s

2,9

3,1

3,3

3,2

2,9

2,7

2,7

2,3

2,5

2,4

2,7

2,6

2,8

2.5. táblázat A szélirányok átlagos gyakorisága N [%] 1998-2005 között - Zalaegerszeg Irány É ÉK K DK D DNy Ny ÉNy Calm

% 24,3 7,5 5,1 11,6 17,9 14,7 5,8 10,8 2,4

Zalai Finomító


26/89

Kidolgozta: SLOVNAFT VÚRUP, a. s. A szélirányok átlagos gyakorisági eloszlása N [%] 1998-2005 között - Zalaegerszeg

Szélrózsa 8 szélirányban n 25

20 nw

ne 15

10

5

0

w

e

sw

Átlagos szélcsendes időszak egy évben: 2,4

se

s

%

2.4. táblázat Átlagos havi illetve évi szélsebesség az adott irányban [m.s-1] 1998-2005 között Zalaegerszeg Irány

I

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

ÉV

É ÉK K DK D DNY Ny ÉNy

4,9 2,5 1,6 2,3 2,5 2,4 1,6 2,2

4,6 2,7 1,9 2,7 2,7 3,0 1,7 2,8

4,9 3,1 2,2 2,5 2,9 3,3 1,8 2,6

4,3 2,8 2,3 2,7 3,1 3,6 1,6 2,8

4,0 2,6 2,3 2,6 2,7 2,5 1,4 2,3

3,7 2,5 1,9 2,5 2,6 2,0 1,5 2,4

3,7 2,6 1,9 2,2 2,6 2,3 1,6 2,3

3,1 2,4 1,9 2,1 2,4 2,0 1,4 1,8

3,6 2,2 1,7 2,2 2,4 2,2 1,4 2,1

2,9 2,5 1,8 2,5 2,8 2,9 1,6 1,8

3,7 2,2 1,6 2,6 2,9 2,5 1,4 2,1

3,7 2,1 1,7 2,5 2,8 2,3 1,4 2,0

3,9 2,5 1,9 2,5 2,7 2,6 1,5 2,3

2.5. táblázat A légköri stabilitás osztályainak előfordulási valószínűsége [%] 1998-2005 között Zalaegerszeg Hónap

I

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

F E D C B A

3.8 4.8 61.5 15.7 10.0 3.6

6.0 7.7 54.6 12.7 12.4 6.4

5.8 9.5 53.5 12.5 13.4 5.0

5.4 9.8 48.2 15.5 15.3 5.6

7.9 16.6 37.1 13.3 16.1 8.9

11.3 11.0 36.8 12.7 19.3 8.8

9.8 11.7 39.6 15.1 16.3 7.5

11.1 13.9 32.2 10.8 19.3 12.4

7.3 10.5 42.4 15.2 16.1 8.3

6.9 11.7 46.7 11.7 14.1 8.7

Zalai Finomító


XI

XII

4.3 4.8 7.7 5.6 60.2 59.4 13.8 17.0 9.2 9.1 4.6 3.8

27/89

Kidolgozta: SLOVNAFT VÚRUP, a. s. Évi átlaghőmérséklet °C-ban (1976-2005)

9,8

A legmagasabb mért hőmérséklet °C-ban (1976-2005)

37,8

Átlagos évi csapadékmennyiség mm-ben (1976-2005)

652

A legmagasabb mért évi csapadékmennyiség mm-ben (1976-2005)

919,0

Átlagos zivataros napok száma (1976-2005)

27

Átlagos fagyos napok száma (Tmin ≤ -0,1 °C) (1976-2005)

100

Átlagos ködös napok száma (1976-2005)

60

2.2.2. Geológiai és hidrogeológiai jellemzők 2.2.2.1. Geológiai és hidrogeológiai jellemzők 2.2.2.1.1

Mélyföldtan

A térség mélyföldtanát a kőolajkutató fúrásokból jól ismerik, lévén a zalai olajmezők peremvidéke. Némi átlagolással az alábbi rétegsor adható meg: 1900-2200 m mélységben van a mezozoos alaphegység határa, alatta általában kréta mészkő, egy fúrásban triász dolomit található. Termálkarsztvíz tartó. A kutatófúrások szénhidrogént kerestek, ipari értékű szénhidrogéntelep Zalaegerszegen nincs, de a közelben (Gellénháza, Babócsa, Barabásszeg, stb.) van, és ezen kutatófúrásokban is előfordultak szénhidrogénnyomok. A termálkarsztvíz esetleges szénhidrogén „szennyeződésénél” ezt figyelembe kell venni. 1750-1900 m miocén bádeni mészkő, márga, homokkő, tufa van. A rideg kőzetek tektonikus repedései termálvizet (összefüggésben az alaphegységgel: termálkarsztvizet) tartalmaznak. 1700-1750 m miocén szarmata márga van. Ha tektonikusan töredezett, vízvezető, egyébként vízzáró. 1200-1700 m pliocén alsópannon agyagmárga, homokkő. Az agyagmárga nagyon jó vízzáró, tektonikusan nyíróerők hatására kenődik, de nem törik, vagy a törések in statu nascendi összezárulnak. Homokréteget, zárt lencsét keveset tartalmaz, a homokkő is alárendelt. 50-1200 m pliocén felsőpannóniai agyag, agyagmárga, homok, homokkő, lignitcsíkok. A rétegsor 60-70 %-a agyag, a homok maximum 10-20 m vastag, rétegszerű, ritkán óriáslencsés. A lignit csak parti fáciest jelző indikáció, iparilag hasznosítható vastagságot csak nyugatabbra, Szombathely, Torony környékén ér el. A térségben a rétegvíz kémiáját azonban befolyásolhatja, számos olyan komponens kerül határérték felett a vízbe, amely antropogén eredetnél szennyeződésnek számít, pl.: ammónia, kénhidrogén, metán, oldott só, stb. A mélyebb rétegek termálrétegvíztartók, a sekélyebb homokrétegek az ivóvíztermelés legfőbb közegei. 2.2.2.1.2

Sekélyföldtan

A felszínközeli rétegsor egyik meghatározója a pannóniai homokos, agyagos összlet, amely helyenként felszínközelbe 10 m-ig feljön, a térség nagyobb részében azonban a 40-50 m vastag negyedkori üledékek alatt van. Zalai Finomító


28/89


A pleisztocén elsődleges üledéke, valószínűleg az alsópleisztocénben, kismértékben folyóvízi homok, nagyobb mértékben állóvízi agyag, iszap. A középső pleisztocénben elkezdődött az É-D-i vetőkkel preformált dombvonulat kialakítás, amely az óholocénig tartott. A hideg, száraz glaciális és stadiális időkben lösz rakódott le, majd az enyhébb, csapadékos interglaciális és interstadiális időszakokban a csapadékvíz szuszpendálta és mobilizálta mind az alsópleisztocén vízi, mind a későbbi pleisztocén légi üledékeket, olykor rétegesen áthalmozta, olykor homogenizálta azokat. Ezért jellemző a kutatófúrások mintáira a kevert kőzet, olyan komponensek vannak együtt, amelyek gradált rétegsorban soha nem fordulnának elő. A pleisztocén kőzetek áthalmozásában a vízi energián kívül részt vett a periodikus fagyhatás is, felismerhetők a periglaciális szoliflukció hatásai is. A felszínközeli rétegsor egyik meghatározója a pannóniai homokos, agyagos összlet, amely helyenként felszínközelbe 10 m-ig feljön, a térség nagyobb részében azonban a 40-50 m vastag negyedkori üledékek alatt van. 12-50 m negyedkori középső és felső pleisztocén. Kevesebb homok, több agyag jellemző, egyéb területekkel összehasonlítva, feltűnően agyagos a rétegsor, a Zalaegerszeg III. téglagyárban durvakerámiai nyersanyag. A felső pleisztocén jellegzetes képződménye a lösz, helyenként önálló fáciesben szálban álló (pl.: a 15. sz. kutatófúrással szemben az út É- i oldalán 3-4 m magas löszfal van, önmagától függőlegesen megálló löszkőzettel), gyakoribb, hogy az interstadiális csapadékosabb időszakokban az areális erózióval szuszpendált lösz- homokliszt keveredett a pleisztocén egyéb finomszemcsés üledékeivel. 2.2.2.1.3

Rétegföldtan

A felsőpannon felső homokos víztartói jó ivóvízbázisok, erre épült ki a térség ivóvíztermelése. A mélyebb felsőpannon tárolók melegvizet adnak. A nagymélységű 1900 m alatti mezozoos karbanátos kőzetek termálkarsztvíztartók, de helyenként (Nagylengyel) szénhidrogéntárolók is. 2.2.2.1.4

Talajvíz

A finomító aszimmetrikus dombgerincen helyezkedik el, a domborulat K felé meredekebben lejt (ez nagyrészt a kerítésen kívülre esik), a Ny-i oldali lejtése enyhébb. A talajvíz nagyjából követi a domborzatot, azaz a magasabb térszín felé emelkedik a talajvízszint is, természetesen a terepszinttől nagyobb mélységben van itt, mint a Ny-i alacsony területeken. Ez utóbbit leszámítva megállapítható, hogy a jelenlegi terepszint többnyire mesterséges bevágás vagy feltöltés, azaz teraszos kiképzés. 1 2.2.2.2. Szeizmikus adatok Magyarországon 2005 óta - az Európai Unió többi államához hasonlóan - az EUROCODE 8 szabvány (MSZ EN 1998-1) van érvényben az épületek földrengés elleni méretezésére. Az EUROCODE 8 szabvány érvénybe lépése előtt az MI-04.133-81 méretezési irányelv volt alkalmazandó, de annak érvénytelenítése és az új szabvány megjelenése között is az 1998 január elsején életbelépett új Építési Törvény és az OTÉK 55. is kötelezően előírta a földrengés elleni méretezést. A földrengéskockázat meghatározása annak kiszámítását jelenti, hogy valamely területen megadott méretű talajrázkódás adott időszak alatt milyen valószínűséggel várható. A földrengéskockázat meghatározás eredménye a veszélyeztetettségi görbe, mely a talajgyorsulás értékek előfordulási valószínűségét (éves gyakoriságát) adja meg. Egy adott valószínűség mellett számított különböző periódusú (frekvenciájú) rezgések előfordulási valószínűsége pedig a veszélyeztetettségi válaszspektrum, mely a földrengésbiztos tervezés alapját képezi. Zalai Finomító


29/89


A földrengéskockázat egyszerű jellemzője az adott területen földrengés következtében várható legnagyobb gyorsulás (PGA - Peak Ground Acceleration). Zalaegerszeg területén 50 év alatt 10% meghaladási valószínűséggel (475 évente egyszer) 1.23 m/s2 földrengésből származó vízszintes gyorsulás várható. Ily módon az MSZ EN 19981 (EUROCODE 8) szerint definiált földrengésből származó maximális horizontális gyorsulás az alapkőzeten [A típusú talajon] agR = 1.23 m/s2. 2

2.2.3. Egyéb természeti jellemzők A finomító környezetében nem fordul elő sem védett övezet, sem tájvédelmi körzet, sem európai jelentőségű terület. A Zalai finomító közelében nincs repülőtér és a finomító fölött nincs légifolyosó sem. 2.2.3.1. Különleges természeti értékeket képviselő területek Környezetvédelmi szempontból érzékeny terület (Tájvédelmi körzet, Nemzeti park, stb.) nincs a térségben. 2.2.3.2. Felszíni és felszín alatti vizek Az üzemi tevékenység vízfelhasználással jár. A napi összes vízforgalom jelentős részét felszíni friss vízből, - Felső-Válicka - valamint mélyfúrású kutakból vételezik. Az üzem kommunális vízigénye napi 80-100 m3, amit teljes egészében rétegvízből – B 153 (II. jelű ) kútból – nyernek ki. A kibocsátott kommunális szennyvíz mennyisége kb. 80 m3/h. Az ipari célú vízigény napi 500 m3, amit Felső-Válicka patakból fedeznek [1].

Zalai Finomító


30/89


3.

VESZÉLYES ANYAGOK LELTÁRA

Az 1999. évi LXXIV. törvény 3.§-a u) pontjának értelmében veszélyes anyag meghatározása a következő: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. A veszélyes anyagok leltára és ezek tulajdonságai a 3.1.-es táblázatban vannak feltüntetve, a 3.2.-es táblázatban pedig azoknak az anyagoknak a leltára található, melyek tűz esetén keletkezhetnek. A veszélyes anyagokról a további adatok a biztonsági adatlapokon olvashatók.

3.1. A veszélyes anyagok adatlapjai A finomító területén található kiválasztott veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai elektronikus formában hozzáférhetők a vállalat intranetes honlapján. A biztonsági jelentés részét is képezik, amely elektronikus formában szintén hozzáférhető.

Zalai Finomító


31/89


3.1. táblázat A finomítóban jelen lévő veszélyes anyagok leltára

Propán 95

3.

Propánbután/Pébégáz PB üzemanyag célra (Propándús) PB üzemanyag célra (butándús)

R-mondat

Anyag mennyiség [t]

Halmazállapot

8002-05-9

6

10, 45, 65, 52/53

2100

folyadék

74-98-6

Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok

68131-75-9

Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok

12

cseppfolyós gáz

-

250-350

-

470

-42 (irodalmi adat) -162 - 0,5

< -56

Gőznyomás [kPa]

2.

Veszélyességi osztály (ok)1)

ARH/FRH [tf. %]

Nyersolaj

CAS-szám

Forráspont [°C]

1.

Anyag-megnevezés

Gyulladáspont [°C]

Sorszám

Lobbanáspont [°C]

Jellemzők

1/5

< 100 (50°C)

2,1/9,5

max. 1550 (40°C) min. 150 (-15°C)

2/11,7

max. 1450 (40°C) min. 150 (-15°C)

600 12

cseppfolyós gáz

< -56

455 - 510

kb. -48

Megjegyzés: 1)

Veszélyességi osztály(ok): a 18/2006 (I.26.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1. és 2. táblázatában foglaltak szerint.

Zalai Finomító


32/89


3.2. táblázat A folyamatok ellenőrizhetetlenné válásakor keletkező veszélyes anyagok leltára

Anyag

CAS szám

Halmazállapot

Sűrűsé g 20°C- Égéshő nál -3

-1

Olvadáspont

Toxikus tulajdonsá gok

Tulajdonságok Gyulladá Forrás- si hőmérpont séklet

Gyulladáspont

ARH

FRH

LC50 -3

Rmondatok

Megj.

-1

[kg.m ]

[MJ.kg ]

[°C]

[°C]

[°C]

[°C]

[tf.%]

[tf.%]

[mg.m .4h ]

Szénmonoxid

630-08-0

gáz

1,25

-

-205

-191

610

-

12,5

74

2081

R61-12-2348/23

F+

Kén-dioxid

7446-09-5

gáz

2,5

N/A

-75,5

-10

N/A

N/A

N/A

N/A

6552

23-34

T

Nitrogéndioxid

10102-44-0

gáz

2,0

-

-

-

-

-

-

-

129*

26-34

T+

Zalai Finomító


T

33/89


4.

A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA

4.1. Általános bemutatás A MOL Nyrt. Zalai Finomító tevékenysége 2001 végétől alapvetően megváltozott. Ekkortól megszűnt a finomítóban a kőolaj-feldolgozás, s a fő tevékenységet azóta a bitumentermelés, a fáradtolaj feldolgozás, valamint a zalai mezőkről kitermelt kőolajok csővezetéki befogadása, átmeneti tárolása és vasúti tartálykocsikban a Dunai Finomítóba szállítása jelenti. A bitumen termékek széles választékát (építőipari-, útépítési-, modifikált- és egyéb speciális bitumenek) a Százhalombattáról vasúton beszállított alapanyagokból állítja elő a finomító. Az A2V desztillációs üzem 2001. novemberében történt leállításával a Zalai Finomítóban megszűnt a kőolaj-feldolgozás. Az A1V üzem névleges kapacitása 180 kto/év. Az üzem atmoszférikus desztillációs részében történik évente 4-5 alkalommal, alkalmanként 4-5 napon át a fáradt olaj feldolgozása, aminek révén az építőipari bitumenek gyártásában felhasználható alapanyag, az ún. fluxáló olaj állítható elő. A bitumen fúvató üzem különféle alapanyagokból (alapbitumen, G-800 j. gudron, fluxáló komponens) szabványos építőipari- és útépítési bitumeneket, valamint bitumen keverő komponenseket állít elő. Az üzem két párhuzamos technológiai sorból áll, melyek egymástól függetlenül üzemelhetnek. Mindkét soron vizes mosó, terelőlemezes víz leválasztó, cseppfogó, és a fúvatási gázok égetésére szolgáló csőkemence működik. A csőkemencék után a füstgázmosó rendszer a két technológiai soron képződő fúvatási gázok teljes mennyiségének elégetése után keletkező füstgáz kezelésére szolgál. A füstgázmosó rendszerben a füstgázból a SO2 tartalomnak NaOH oldattal történő kimosása történik, majd a kezelt füstgáz a kéményen keresztül távozik. Az alapanyag- és késztermék tárolótér, a szennyvíztisztító flotáló egység, az adalékanyag kezelés, tárolás, valamint a fúvatási levegő ellátás mindkét technológiai sort közösen szolgálja. A bitumen tárolótér a vasúton beszállított fúvatási alapanyagok tárolását, a bitumen fúvató üzem által termelt-, és a keveréssel előállított szabványos bitumenek tárolását, a termékek tankautóba töltését, valamint a bitumenes tartályok melegen tartására szolgáló „hőközlő” olajos rendszer üzemeltetését végzi. A modifikáló- és speciális bitumeneket gyártó üzemrész a fúvatóból kikerülő termékek, ill. alapbitumenek, valamint speciális adalék anyagok és oldószerek felhasználásával modifikált bitumeneket és speciális bitumen termékeket (oldószeres bitumenek, gumibitumen, lágy bitumenek, villamos-ipari bitumenek, stb.) állít elő. A bitumenek göngyölegbe, ill. csomagolóanyagba töltését, valamint az áruk csomagolását és szállítóeszközökre rakását a kiszerelő üzem végzi. Az Energiagazdálkodáshoz tartozó kazánüzem feladata a technológiai üzemek gőzenergia igényének kielégítése, a tároló tartályok és csővezetékek fűtéséhez a hőenergia biztosítása. Zalai Finomító


34/89


Az ipari szennyvíztisztító az olajos-, valamint a feltételesen olajmentes szennyvíz, és csapadékvíz tisztítására szolgál. A különböző technológiai eredetű vizek az ún. záportározóban gyűlnek össze, ahonnan a biológiai tisztítóra kerülnek. A tisztított víz, és a tisztítatlan ipari szennyvíz különkülön zárt csővezetéken kerül a Válicka melletti tározókba. Ez év végére elkészül az A1V üzem új, zárt hűtővíz köre, amely lehetővé teszi a Válicka-patak melletti 10 em3-es szennyvíz tározó felszámolását, s az a jövő év első felében valósul meg – jelentősen csökkentve ez által a bomlásból származó kellemetlen szagú vegyületek okozta környezetterhelést. A logisztikai tárolótér feladata a csővezetéken a vállalathoz beérkező nyersolajok befogadása, tárolása, valamint a finomítóhoz közúton, vagy vasúton beszállított fáradtolaj befogadása, lefejtése, tárolása és előkezelése. A vasútüzemben történik a vállalathoz csővezetéken beérkező kőolajok tartálykocsiba töltése és vasúti szállításra történő feladása, valamint a vállalathoz Vasúti tartálykocsiban érkező alapanyagok- és fűtőolaj lefejtése, tárolótartályokba töltése. A Zalai Finomító területén 2000. évben megépült egy vasúti – közúti PB átfejtő egység, amelynek feladata a vasúton beérkező cseppfolyós szénhidrogének közúti tartálykocsiba történő átfejtése, és kiszolgálása. A minőség-ellenőrzés a beérkező alapanyagok, a gyártott félkész- és késztermékek, valamint a befogadott és átmenetileg tárolt kőolajok minőségét vizsgálja.

4.2. A tevékenységek bemutatása

Zalai Finomító


35/89


A Logisztikához tartozó tartályparkban található tartályok fő feladata a csővezetéken keresztül érkező kőolajok fogadása, és azok átmeneti tárolása, a Bitumen üzemekhez tartozó tartályokban a bitumengyártáshoz szükséges alap- és adalékanyagok tárolása. Az átmenetileg tárolt kőolajok és félkész termékek kiszállítása vasúton történik, a bitumenek alapvetően közúti szállítással kerülnek értékesítése, néhány ezer tonna a csomagolt formában történő kiszállítás.

4.2.1. Bitumen üzemek A bitumen üzemek a vasúton beszállított alapanyagok és félkész bitumenek fúvatását, keverését, tárolását, adalékolását, göngyölegbe, valamint tankautóba történő töltését végzi. A Bitumen üzemek a Zalai Finomító déli kerítése, „A” út, „ B” út, „E” út, „C” út „ F” út és a III. számú vasúti iparvágány közötti területen helyezkedik el. A bitumen oxidáló üzem a Zalai Finomító déli kerítése mellett, az „A” út nyugati oldalán helyezkedik el. 4.2.1.1. A bitumen üzemek általános ismertetése A bitumen üzemek a vasúton és közúton beszállított fúvatási alapanyag, valamint az A1V üzem által gyártott fluxáló komponens feldolgozását, továbbá a félkész és kész bitumenek, tárolását végzik. Igény szerint a szabványos bitumenek keverését és tárolását, a modifikált bitumenek gyártását, és a különböző bitumenek göngyölegbe való fejtésének előkészítése is a feladatát képezi. A tankautóba töltést is az üzemi személyzet végzi. A bitumenes tartályok forró olajjal való melegítését/fűtését az erre kialakított rendszerrel végzik. A gyártott és tárolt különböző bitumenek a szabvány vagy egyéb műszaki feltételek előírásainak megfelelő minőségűek, amelyeket az útépítő és építőipar számára kerülnek kiszállításra különböző kiszerelési formában. Egyedi vevői igények kielégítésére ezen kívül speciális minőségű bitumenek is kerülnek legyártásra, illetve kiszerelésre. A bitumen üzem a végzett tevékenység szerint - következő részekre tagozódik: -

Modifikált bitumen és speciális bitumen gyártás (Bitumen adalék bekeverő és modifikáló üzemrész)

-

Bitumen tárolótér és bitumen melegítő rendszer (Bitumen szivattyúház és tartálypark, Bitumen melegítő, Hulladékbeolvasztó - bitumen regeneráló)

-

Bitumenek kiszerelése (Bitumen-fejtő, Bitumen gyorshűtők - fóliás bitumen letöltők, Bitumen tankautó töltő)

A felsorolt üzemrészekben végzett munkák sok közös sajátossággal rendelkeznek, ezért e munkák során - bármely üzemrészben végzik is azt - a dolgozóktól ugyan olyan készségeket és képességeket kell megkövetelni, mind az üzembiztonság, mind pedig a baleset-elhárítás és egészségvédelmi óvórendszabályok betartása érdekében. Az egyes üzemrészekben végzett munkák közös sajátosságait figyelembe véve az üzemek területén betartandó tűz- és balesetvédelmi előírások az utasításban összefoglalva szerepelnek, hangsúlyozva azt, hogy ezen előírások betartása minden egyes munkaterületen kötelező. Természetesen az általánosan érvényes jellemzőkön munkaterületekre speciálisan jellemző üzemi adottságok is.

Zalai Finomító


kívül

vannak

az

egyes

36/89


4.2.1.2. A bitumen fúvatási technológiai folyamat rövid ismertetése A bitumen fúvató üzem rendeltetése különféle alapanyagokból (G-800j. gudron, bitumen, fluxáló komponens) szabványos építőipari- és útépítési bitumenek, valamint bitumen keverő komponensek előállítása. A bitumen fúvató üzem a Zalai Finomító déli kerítése mellett, az „A” út nyugati oldalán helyezkedik el. A fúvatás célja, hogy az alapanyagból magas hőmérsékleten levegő segítségével nagy molekulasúlyú vegyületek képződjenek. A befúvatott levegő oxigénje az olajos részek hidrogénjének egy részével vízzé alakul a keletkezett telítetlen vegyületek pedig nagy molekulasúlyú vegyületekké kondenzálódnak. A kémiai átalakulás a bitumenek legjellemzőbb tulajdonságait (lágyuláspont, penetráció) kedvezően változtatja meg. Az üzem két párhuzamos technológiai sorból áll, melyek egymástól függetlenül üzemelhetnek. Mindkét sor rendelkezik alapanyag előmelegítő hőcserélő berendezéssel, és a további felmelegítésre szolgáló csőkemencével, fúvató reaktorokkal és kigázosító készülékkel, a késztermék hőtartalmát hasznosító hőcserélő berendezéssel. Mindkét soron vizes mosó, terelőlemezes víz leválasztó, cseppfogó, és a fúvatási gázok égetésére szolgáló csőkemence működik. A csőkemencék után a füstgázmosó rendszer a két technológiai soron képződő fúvatási gázok teljes mennyiségének elégetése után keletkező füstgáz kezelésére szolgál. A füstgázmosó rendszerben a füstgázból a SO2 tartalomnak NaOH oldattal történő kimosása történik, majd a kezelt füstgáz a kéményen keresztül távozik. A két előmelegítő berendezésből külön-külön kilépő füstgáz áramok közös áramban kerülnek egy hőcserélőbe, ahol hőenergiát adnak le a már megtisztított gázoknak. A lehűtés után a kezeletlen füstgáz egy ún. füstgáz-mosó rendszerbe kerül, ahol NaOH vizes oldatából képzett esőfüggönyön keresztül ellenáramban (lentről felfelé) haladva megtörténik a kéntelenítés. A kéntelenített, lehűlt gázok egy ventillátor segítségével a hőcserélőbe kerülnek, majd a meglévő betonkéményen keresztül a környezetbe jutnak. Az alapanyag- és késztermék tárolótér, a szennyvíztisztító flotáló egység, a füstgáz-, ill. a véggáz elvezetés, a segédanyag kezelés, tárolás, valamint a fúvatási levegőellátás mindkét technológiai sort közösen szolgálja. Az üzem névleges kapacitása 200.000 t/év, a napi kapacitás 150-500 tonna gyártósoronként a gyártandó bitumen minőségétől függően. Az üzem jelenlegi kapacitás-kihasználása éves szinten mintegy 65-70 %, amely teljesítménnyel biztosítja a hazai- és a környező országok építőipari-, valamint a déli - dél-nyugati régió útépítési bitumen igényét is. A technológia vázlatos ismertetése A fúvató alapanyaga vasúton a százhalombattai finomítóból érkezik, majd lefejtés után tárolótartályba kerül. Az alapanyagot a tároló tartályokból szivattyú nyomja a hőcserélőkön, majd a csőkemencén keresztül az első fúvató reaktorba. Speciális termékek és építőipari bitumenek gyártása során az első reaktorba fluxáló komponenst is adagolnak az alapanyaghoz. A csőkemencében 210-240 C-ra melegszik az alapanyag. Az első reaktorból a bitumen gravitációval jut el a második fúvató reaktorba, majd a kigázosító tartályba. A reaktorokban megtörténik az alapanyagban lévő heteroatomot tartalmazó vegyületek oxidációja. A fúvatáshoz szükséges levegőt légfúvók biztosítják. Az első reaktorban, a levegő ellenáramban, a második reaktorban, egyenáramban halad a bitumennel. A kész bitumen a kigázosító tartályból szivattyú segítségével kerül a tároló tartályba, a szivattyúzás hőcserélőn keresztül történik, ahol az alapanyagot előmelegíti. A reaktorokból, illetve a kigázosító tartályokból távozó 120-140 C hőmérsékletű fúvatási gáz a fúvató levegőn kívül vízgőzt, szénhidrogéneket, és kellemetlen szagú kén- és nitrogén tartalmú vegyületeket tartalmaz. A fúvatási gáz csak megfelelő kezelés, és tisztítás után Zalai Finomító


37/89


engedhető a szabadba a szennyezőanyag és bűz emisszió elkerülése miatt. A fúvatási gáz kezelésének technológiai lépései:   

vizes mosás, cseppleválasztás, vízmentesítés, a véggáz éghető szennyező komponenseinek égetéssel történő átalakítása, a füstgázból a SO2 tartalomnak NaOH oldattal történő kimosása, a kezelt füstgáznak a kéményen keresztül történő kibocsátása.

A fúvatási gázokat az égető berendezésbe való bevezetés előtt meg kell tisztítani a magával ragadott olajos, bitumenes szénhidrogén cseppektől. Erre a célra technológiai soronként egy-egy mosótorony és cseppleválasztó szolgál. A fúvatási gázok a mosótornyok alján kerülnek bevezetésre, a szükség szerinti mennyiségű mosóvizet pedig a toronyfejen adagolják általában 7-10 m3/h mennyiségben. A mosótorony álló hengeres acéltest, a víz bevezetésére és elosztására szolgáló perforált csövekkel, a gáz, illetve a víz egyenletes szétosztására, és jobb fázisérintkeztetésére szolgáló 12 perforált tálcával, valamint a toronyfejen egy cseppfogó töltettel ellátva. A víz a gázzal ellenáramban haladva kimossa a gázból a szénhidrogének és a vízben oldódó szennyezőanyagok egy részét. A mosótoronyból a fúvatási gáz a cseppfogóba kerül, ahol megtörténik az elhordott vízcseppek és a kondenzálódó szénhidrogének leválasztása. Rendeltetése tehát a fúvatási gázban található, vízcseppek és csekély mennyiségű folyadék állapotú olajos fázis folyamatos leválasztása, a gázáramból való eltávolítása. A cseppfogó állóhengeres, a felső részén két egymás fölötti demiszter hálós cseppleválasztó betéttel ellátott készülék, alján kondenzátum kivezetéssel. Az alacsony víztartalmú gáz ezt követően kerül az égető berendezésekbe, ahonnan a füstgázok a tervezett füstgázmosó rendszerbe lépnek. A két előmelegítő berendezésből külön-külön kilépő füstgáz áramok közös áramban kerülnek egy hőcserélőbe, ahol hőenergiát adnak le a már megtisztított gázoknak. A lehűtés után a kezeletlen füstgáz egy ún. füstgáz-mosó rendszerbe kerül, ahol egy 1.200 mm átmérőjű, 8.000 mm magas mosótoronyban, NaOH vizes oldatából képzett esőfüggönyön keresztül ellenáramban (lentről felfelé) haladva megtörténik a kéntelenítés. Az esőfüggönyt egy speciálisan kiképzett vibrátor – az optimalizálás során meghatározott frekvencián –, rezgése a mosás hatékonyságát növeli. A NaOH-oldat porlasztása modern technikák felhasználásával történik, ennek eredményeképpen a rendszer vegyszer- és vízfelhasználása jelentősen lecsökkent. A 40%os NaOH tárolása egy 10 m³-es tartályban történik, melyet egy speciális adagolórendszer segítségével a mosáshoz szükséges koncentrációra (0,1~10%) kell hígítani. A finomító területén lévő ipari vízellátó rendszerből a víz egy vízszűrőn keresztül kerül bevezetésre a mosóba, mivel annak nyomása és minősége kezelés nélkül a technológia számára nem megfelelő. A kéntelenített, lehűlt gázok egy ventillátor segítségével a hőcserélőbe kerülnek, ahol ismét a harmatpont fölé melegedve, a meglévő kéményen (P-10-es pontforrás) keresztül a környezetbe jutnak. Az üzembe belépő hőközlő olaj előmelegítésére két előmelegítő berendezés szolgál. A hőközlő olaj felmelegítése a bitumen fúvatás során keletkező magas CO tartalmú fúvatási gázok és földgáz elégetésével történik. A tüzelőberendezés a környező üzemekben keletkező szennyezett gázok elégetésére is alkalmas. A füstgáz hőjének hasznosítása céljából a kemencékre épített előmelegítőn keresztül távoznak a füstgázok. A füstgáz további kezelése a füstgázmosó rendszeren történik. A tartályok párnagázai, a bitumentöltő pipákról, és a flotálóról elszívott szennyezett levegő elégetése is az előmelegítő berendezések tűzterében történik.

Zalai Finomító


38/89


Bitumen tárolótér: A bitumen tárolótéren történik a vasúton beszállított fúvatási alapanyagok és a bitumen fúvató üzem által termelt bitumenek tárolása, a szabványos bitumenek keveréssel történő előállítása és tárolása, a termékek tankautóba töltése, valamint a bitumenes tartályok melegen tartására szolgáló „hőközlő” olajos rendszer üzemeltetése. A bitumenek gyártásához felhasznált alapanyagok, és gyártott bitumen termékek tárolására a Zalai Finomítóban különböző méretű (300, 500, 1000, 2000 és 5000 m3 névleges térfogatú) állóhengeres tartályok szolgálnak. Félkész-termékek, speciális és modifikált bitumenek átmeneti tárolására a finomító rendelkezik 40, 50, 60 és 100 m3-es álló- és fekvő hengeres technológiai tartályokkal is. A tartályokban tárolt alapanyagok, félkész- és késztermékek melegen tartására az ún. hőközlő olajos rendszer szolgál. A bitumen melegítés célja a bitumen alapanyagok és termékek megfelelő hőmérsékletének biztosítása a termékek tankautóba töltéséhez, ill. az anyagok mozgatásához, szivattyúzásához. Az üzemrész a következő egységekből áll:      

hőközlő olaj tároló tartályok, hőközlő olaj puffer tartály, hőközlő olaj keringető szivattyú, hőközlő olaj melegítő termo-kazán és csőkemence, bitumen – hőközlő olaj hőcserélők, feltöltő szivattyúk.

A tároló tartályokba beépített csőkígyókban meleg hőközlő olaj áramlik, és miközben lehűl, melegen tartja a tárolt terméket. A rendszer zárt, a hőtágulás kiegyenlítésére puffer tartályok szolgálnak. A lehűlt olaj újbóli felmelegítésére egyrészt egy horizontális elrendezésű, földgáz tüzelésű korszerű termo-kazán szolgál, másrészt a fúvatási gázok megsemmisítésére szolgáló csőkemencék, amely a hőközlő olajnak csak egy kisebb hányadát melegíti. Miután a tartályokban tárolt termékek hőmérséklete meglehetősen magas (160-210 C), a szénhidrogén gőzök öngyulladásának megakadályozására a tartályok légterébe korábban szükség szerint vízgőzt vezettünk be, ma pedig a zárt inertizált rendszer szolgálja ugyanezt a célt. A hulladékbeolvasztó berendezés a kiszerelés során a hibás göngyölegekből kifolyt, a töltés, a tárolás, a rakodás közben megsérült göngyöleges bitumenek, valamint a technológiai tömörtelenségek révén a zárt rendszerből kikerült, és a mintavételek során felfogott bitumen hulladékok felolvasztására, és mechanikai szennyeződésektől való megtisztítására szolgál. A beolvasztásra szolgáló berendezés 5 x 3,4 x l,4 m acéllemez tartály, melyben forró hőközlő olajjal melegített fűtőkígyók helyezkednek el,. A berendezéshez egy gőzös dugattyús szivattyú is tartozik, ami a megolvadt és tisztított bitumen elnyomatására szolgál. A termék bitumenek tankautóba töltése 5 db töltőn valósul meg. A töltés során a tankautókból kiszorított, szénhidrogénnel szennyezett levegőt mindegyik töltőn ventilátor szívja el, és nyomja a cseppleválasztásra szolgáló berendezésen át a gázok elégetésére szolgáló csőkemencébe. A bitumenek tankautóba töltése gravitációs úton, valamint szivattyúval is végezhető. A kemény bitumenek töltése hőcserélőn keresztül is megvalósítható, ahol a bitument tovább lehet melegíteni. A bitumen kiszállítás éves átlagban 15-18 tankautó/nap forgalmat jelent. A bitumenes tartályok melegítésére szolgáló hőközlő olajos rendszerbe egy termo kazán szolgál a hőközlő olaj melegítésére. A bitumenes tartályok automatikus szintmérő egységekkel való korábbi felszerelése lehetővé tette a tartályok zárttá tételét, és légterük nitrogénnel történő inertizálását. Ezzel egyidejűleg Zalai Finomító


39/89


további műszerezés biztosítja a tartályok túltöltés elleni védelmét. E rendszerben egyrészt biztosítható, hogy a tartályokból ne kerüljön a légtérbe kellemetlen szaghatást okozó szénhidrogén, másrészt kiküszöbölhető a begyulladás megakadályozására szolgáló vízgőz bevezetése, amelynek révén energia-megtakarítás érhető el. A tankautó töltő állásokon biztosított a mérlegen való töltés lehetősége, s a hiteles mérlegek és a hozzájuk kapcsolódó szoftver lehetővé teszi az üzemen belüli mérlegjegyek kiadását is. Bitumen modifikáló üzem: Az üzemrész a fúvatóból kikerülő termékek, ill. alapbitumenek, valamint speciális adalék anyagok és oldószerek felhasználásával modifikált bitumeneket, és speciális bitumen termékeket (gumibitumen, lágy bitumenek, villamos-ipari bitumenek, stb.) állít elő. A gyártáshoz és a késztermék tárolásához használt tartályok fűthetők és keverővel ellátottak. A gyártás szakaszosan történik. Az adalékanyag lehet por, granulátum és tömb alakú. A modifikált bitumenek mellett a Zalai Finomító számos speciális bitument gyárt, amelyek mennyisége nem számottevő ugyan, de valós igényeket elégítenek ki. Bitumen kiszerelő üzem: A bitumenek göngyölegbe, ill. csomagolóanyagba töltése, valamint az áruk csomagolása és szállítóeszközökre rakása a kiszerelő üzemben valósul meg. A bitumenek letöltése, kiszerelése történhet:   

fóliazsákba, fémhordóba, papír hordóba.

A zsákos bitumen kiszerelő egység feladata a bitumenek fóliazsákba töltése, a kiszerelt áruk hűtése és tárolása. A zsákokból a kiszerelő üzemben a szállítási körülményeket jobban bíró, és a rakodást megkönnyítő ún. zsugorfóliás egységrakatokat készítenek. A kiszerelő egység részei:     

hűtőtorony a beépített porlasztóval, szivattyú, bitumen adagoló és töltő gép, zsákos bitument szállító berendezés, tálcás tároló rendszer.

Zsákos kiszerelés két csomagoló soron történhet. Az egyiken az alacsonyabb hőmérsékleten tölthető (max. 95 °C lágyuláspontú, ill. 120 °C-on csavarszivattyúval szivattyúzható) bitumenek PE (polietilén) zsákokba való töltése folyik, a másikon pedig a magasabb hőmérsékleten töltött, 95 °C-nál magasabb lágyuláspontú, és 120 °C-nál magasabb hőmérsékleten szivattyúzható bitumenek PA (poliamid) zsákokba való töltése. A magas lágyuláspontú bitumeneket fémhordókba töltik. A bitumeneknek az előkészített hordókba töltését fedett szín alatt végzik. A hordós kiszerelésű termékek zömét a Zalaplaszt-FM márkajelű fúgamassza teszi ki, amelyet szilikonos papírhordóba töltve értékesít a MOL Nyrt. A hordók legyártása szintén a Zalai Finomítóban történik, a töltésre szolgáló csarnokban.

Zalai Finomító


40/89


4.2.2. Gőztermelő üzem A gőztermelő üzem feladata a Zalai Finomító tevékenységéhez szükséges gőz termelése, a gőztermeléshez szükséges kazántápvíz előállítása, valamint a termelt gőz elosztása a felhasználók részére. A gőztermelő üzem az “A” út, a “B” út és “E” út közötti területen helyezkedik el, annak D-i végén. 4.2.2.1. A gőztermelő üzem általános ismertetése Az üzem feladata a Zalai Finomító, illetve a területén üzleti tevékenységet folytató cégek működéséhez szükséges gőz termelése, a gőztermeléshez szükséges kazántápvíz előállítása, valamint a termelt gőz elosztása a felhasználók igényei szerint. A Vízmű és kazán üzem három fő részből tevődik össze:   

Kazántápvíz előállító üzemrész, Gőztermelő üzemrész. Vízkitermelő üzemrész

A kazánház jelenlegi kiépítésében 60 t/h, 12 bar nyomású, kb. 190-220 °C-os túlhevített gőz előállítására alkalmas. A gőztermelés mindenkor a fogyasztók igényeihez igazodik. Az üzem egy része szabadban, többi része épületben van elhelyezve. Szabadban nyertek elhelyezést a fűtőolajos tartályok, vastalanító berendezés, visszamosóvíz tartály, lágyvíztartály, tápvízelőmelegítő hőcserélők. Vízházban vannak elhelyezve az RO berendezések, az ioncserélők, vegyszeradagolók, lágyvíz-szivattyúk. A kazánház épületében találhatók a gőzkazánok, a kazán tápszivattyúk, a termikus gáztalanító. Külön helyiségben van elhelyezve az áramfejlesztő egység, amely áramkimaradás esetén a kazánüzemet ellátja elektromos energiával. A kazánok közös gőzosztóra termelnek, és onnan indulnak a gőzvezetékek a fogyasztókhoz. A gőztermelő üzem az “A” út, a “B” út és “E” út között helyezkedik el, annak D-i végén. A technológia vázlatos ismertetése A gőztermeléshez szükséges vizet a kazánház a III-as és az V-ös számú kútból, illetve a Géva-hegyi déli 500 m3-es tartályból kapja. A két fajta víz keverve kerül a vízlágyító reaktorba. Az 500 m3-es tartályt a II-es számú kútból töltjük, az 50 m3-es ivóvíz tartály töltése mellett. Ezen vízforrások zavara, vagy elégtelen volta esetén mód van patakvíz vételezésére is az 500 m3-es déli tartályon keresztül. Amennyiben patakvizet használunk fel, úgy annak lágyításakor lebegőanyag tartalmát, és az esetleges olajszennyeződést is eltávolítjuk. A tápvíz előállítása fordított ozmózisos technológiával történik. A folyamat célja a kezelendő víz sótartalmának nagymértékű csökkentése. A készülék 25 m3/h (2x12,5 m3/h) teljesítményű. A berendezés tartalmazza az RO házakat, szabályzó és elzáró szerelvényeket, korrózióálló csővezeték rendszert valamint a működési jellemzők mérésére szolgáló műszerezettséget (nyomás, áramlási sebesség, vezetőképesség).

Zalai Finomító


41/89


A vízben oldott széndioxid és oxigén gázok eltávolítása a termikus gáztalanítóban történik. A gázmentesített víz a gáztalanító táptartályban gyűlik össze, ahonnan a kazánok tápszivattyúi elszívják és nyomják a gőzkazánokba. A kazánok alternatív égővel vannak ellátva, tehát mind olajjal- mind földgázzal való tüzelésre alkalmasak. A tüzelőanyag kiválasztása gazdaságossági szempontok szerint történik. Az utóbbi két évben a kazánok gyakorlatilag csak fűtőolajjal üzemeltek. A környezetvédelmi előírások szigorodása szükségessé tette a fűtőolaj tároló tartályok dupla fenekűvé alakítását, és a tartályudvarok szigetelését.

4.2.3. Közúti fáradt olaj lefejtő Rendeltetése a tankautóban érkező fáradt olaj lefejtése, majd ülepítés és átmeneti tárolás után a tároló tartályokba továbbítása. A rendszer az alábbi egységekből áll: - három rekeszes acéllemez lefejtő tartály (40 m3), - 1 db gőzműködtetésű dugattyús szivattyú, - 2 db elektromos meghajtású centrifugál szivattyú, - 1 db olajfogó, - nyomóvezeték a T2011 és T2012 jelű fáradt olajos tartályokig. Az „N” út kiszélesítésével képzett olajálló műanyag bevonattal ellátott, betonozott beálló, melynek felülete úgy van kialakítva, hogy az esetlegesen elcsorgó olaj és a csapadékvíz a lefejtő tartályba folyik. A lefejtés teljesen zárt rendszerben történik, ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a lefejtés közben a szállítmányt reprezentáló mintát lehessen venni. A tankautóból a fáradt olajat a három rekeszes lefejtő tartályba engedik, ahol megtörténik egyrészt a víz-olaj fázis bizonyos mértékű szétválása, másrészt a mechanikai szennyeződések kiülepedése. A tartály kiképzése olyan, hogy a második-harmadik rekeszben már üledékmentes, viszonylag tiszta, a legkevesebb vizet tartalmazó anyag gyűlik össze, s innen történik a tároló tartályokba való átszivattyúzás. A lefejtő tartályban kiülepedett vizet az olajfogóba engedik, ahonnan az előbb egy olajfogóba, majd a T303-304 jelű tartályba, ahonnan szabályozott mennyiségben a flotálóra, majd az ipari szennyvíztisztítóba jut. Egyidejűleg egy tankautó lefejtése végezhető. 4.2.3.1. Fáradt olaj feldolgozása Az A1V üzem a Zalai Finomító területén az "A","E","B" és "C" jelű utakkal határolt terület É-i felén helyezkedik el. Az üzem névleges kapacitása 180 kto/év. Az üzem atmoszférikus részében történik évente 4-5 alkalommal 4-5 napon át a fáradt olaj feldolgozása, amit a finomító az Egységes Környezethasználati Engedély alapján végez. Fő termékek: -

Zalai Finomító

Fáradt olaj maradék. Fáradt olaj feldolgozás könnyű terméke, a fejpárlat.


42/89


4.2.3.2. A technológiai folyamat általános ismertetése A fáradt olaj a tartályparkból a bedolgozó szivattyú segítségével a hőcserélőkön előmelegítve az evaporátorba jut, ahol a víztartalom és könnyebb szénhidrogének elpárolognak. A gőzöket az atmoszférikus lepárló oszlopba vezetik. Az evaporátor aljából a redukált fáradt olaj a csőkemencén át szintén az atmoszférikus lepárló oszlopba kerül, ahol végbemegy a frakciók szétválasztása. A kolonna fejtermékeként távoznak a könnyű szénhidrogének és a vízgőz, a fenéktermékként elvett fáradt olaj maradékot pedig a kitároló szivattyú szívja el és nyomja a hőcserélőkön és hűtőkön keresztül a tároló tartályba. A fáradt olaj maradék (fluxáló olaj) egy bázisolaj típusú olajszármazék, amelyet a bitumen fúvatás során alapanyagként használ fel az üzem. A feldolgozás során képződött víz a bitumen üzemi flotálón keresztül az ipari szennyvíztisztító üzembe kerül. A könnyű terméket átmeneti tárolás után kőolajba keverve a százhalombattai finomítóba szállíttatja a finomító feldolgozásra Az atmoszférikus torony fenékterméke a fáradt olaj maradék kitárolásra kerül a T2007 vagy T2008 jelű tartályokba. Lehetőség van a fenéktermék alapanyagba történő visszacirkuláltatására is. [4]

4.2.4. Vasúti töltő A finomítóba csővezetéken beérkezett, és átmenetileg tárolt Dél-zalai kőolaj vasúti tartálykocsikba történő töltése az V-ös jelű vasúti vágányon kialakított töltőn történik. A vágányhoz egy töltőkar tartozik. A finomítóba csővezetéken beérkezett, és átmenetileg tárolt Nagylengyeli kőolaj vasúti tartálykocsikba történő töltése az VI-os jelű vasúti vágányon kialakított töltőn történik. A vágányhoz egy töltőkar tartozik. A mindkét töltő kézi mozgatású, teleszkópcsővel, kónuszos dómzárral és gőzelvezetővel rendelkező, felső csatlakozású csuklós kar. Kőolaj töltésekor a vasúti kocsiból kiáramló szénhidrogén-levegő elegy zárt rendszerben visszavezetésre kerül a T511 j. tároló tartály légterébe. A tároló tartályokból a töltendő anyagot szivattyúk szállítják csővezetéken a Vasútüzembe. A kocsik túltöltés védelme, és a szivattyúk védelme automatikus működtetésű.

4.2.5. Vasúti lefejtő Az V-ös vágány mellett a fűtőolaj és a fluxáló olaj lefejtésére 2 db szivattyú (1 db elektromos meghajtású és 1 db gőzhajtású) van telepítve. A szívóvezetéken 9 db szívócsonk leágazás, ill. tömlőcsatlakozás van. Megengedett üzemi nyomás max. 10 barg. A szivattyúk kapacitása: 50 m3/h. A VI-os vágány mellett 5 db szívócsonk leágazás van a EB-40/200 j. bitumen lefejtésére, valamint 1 db a fáradt olaj lefejtésére. A lefejtést 2 db elektromos meghajtású centrifugál és 1 db gőzszivattyú végzi. A szivattyúk kapacitása: 60 m3/h. A VII. vágány mellett kialakított lefejtő rendszer a G-800 vagy DC-feed jelű bitumenfúvatási alapanyag lefejtésére szolgál, amelynél 2 db elektromos meghajtású szivattyú, és 8 szívócsonk áll rendelkezésre. A megengedett üzemi nyomás max. 16 barg. A szivattyúk kapacitása: 60 m3/h. Zalai Finomító


43/89


A vasúti töltő-lefejtő területe betonozott. A területre esetlegesen kifolyt anyag, csapadékvíz a vasútüzemi derítőbe folyik. A derítőből a víz a T304 j. olajos víz puffer tartályba, a lefölözött olaj a szlop tartályba kerül. 2003-ban felszámolásra került az üzem területén lévő gázolajos ponttöltő. A Zalai Finomító területén 2000. évben megépült egy vasúti-közúti PB átfejtő egység, amelynek irányítástechnikai átalakítása 2006-ban megtörtént. Az egység feladata a vasúton beérkező cseppfolyós szénhidrogének közúti tartálykocsiba történő átfejtése.

4.2.6. PB átfejtő 4.2.6.1. A technológiai folyamat általános ismertetése A vasúti tartálykocsi felszerelését, a vagon vasútforgalmi szabályzat szerinti beállítása, rögzítése után lehet megkezdeni. A felszerelés a vagonnak a földelő hálózatba való bekötésével kezdődik, a vágányzáró sorompó bezárása után. A sorompó kulcsa csak zárt állapotban vehető ki, ez a kulcs szükséges a gép indításához. A parkoló állásban lévő tömlők elmozdításakor, a beépített érzékelők jelére, a töltést jelző sárga villogó lámpák bekapcsolnak, és addig jeleznek, míg minden vasúti csatlakozó visszakerül a parkállásba. A földelés csatlakoztatása reteszfeltétel a szivattyú indításánál. A vasúti tartálykocsi felszereléséhez tartozik a sínkutya kioldó éles helyzetbe állítása. A sínkutya a tartályvagon belső biztonsági szelepét tartja nyitott állapotban, veszély esetén a belsőszelep zárása kézzel, az acél sodronykötél meghúzásával, illetve vészjelről vezérelt pneumatikus sínkutyakioldó működtetésével történik. A technológiai csővezeték és a vagon szerelvényei közötti kapcsolatot flexibilis tömlők biztosítják. A folyadékág DN80, a gőzfázis DN50 méretű, a tömlők vagon felőli végén MANNTECH típusú, két fél darabból álló gömbcsap, a csővezetékhez csatlakozó végén törőkuplungnak és villamos meghajtású záró szerelvények vannak. A törőkuplungot a tömlőnél rövidebb acélkábel hozza működésbe, a vagon elmozdulása esetén. A törőkuplung mind a vagon, mind a technológia felé zárja a PB útját. A PN25 nyomásfokozatú tömlőket kívül acélsodrony háló védi a mechanikai behatásoktól, melyek hossza legfeljebb 5 m lehet. A telepen két vasúti tartálykocsit lehet egyszerre beállítani, két lefejtőállás lett kiépítve. A lefejtő-állásokhoz, a folyadék oldali csővezetékek végére AUMA hajtóműves gömbcsapot terveztek, így a számítógépen kiválasztható, hogy melyik vagonból legyen a kitárolás. A tankautó töltést FAS Blackmer LGL 3”-os szivattyú végzi, melynek szállító kapacitása 29,4 m3/h. Az áramlási sebesség a DN80-as csőben 1,6 m/s. Ha a vagon kiürül, az áramláskapcsoló jele alapján a szivattyú leáll. A közúti tartály töltésekor az áramló folyadék tömegét mérni kell, hogy a beállított mennyiség kerüljön közúti jármű tartályába, és a túltöltés elkerülhető legyen. A beállított mennyiség elérésekor, a tömegáram-mérő jele alapján, a számítógép leállítja a szivattyút és zárja az AUMA hajtású adagvezérlő szerelvényt (GSA-1023, zárásidő 32 sec). Ez biztosítja a túltöltés elleni védelmet elsődlegesen, a másodlagos védelem a ZAFI bejáratánál lévő mérleg. A szivattyút a számítógép vezérli, a reteszfeltételek figyelembevételével. A szivattyú indítása, leállítása a szivattyútéren, a lefejtő- és a töltőállásnál elhelyezett nyomógombbal is történhet. A szivattyú térfogat-kiszorítású, tehát indítás előtt meg kell győződni, hogy a folyadéknak szabad útja van tartálytól tartályig. A szivattyú beépített nyomáshatárolóval készült, de ez nem használható mennyiség-korlátozásra. A szivattyú futásjelzése és a szárazon futás hibajele megjelenik a számítógépen, hiba esetén a szivattyúk leállnak. Az átfejtés befejezése után a tömlőket le kell fúvatni, és a parkoló helyre kell tenni. A parkoló helyzetet jeladó érzékeli, és kikapcsolja a töltést jelző lámpákat. Zalai Finomító


44/89


Az átfejtési technológia fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagot forgalmaz, ezért a töltő és lefejtő helyeken álló tartályokhoz palásthűtő rendszer épült. A vízpermetezést a számítógép indítja, a tartályok közelében elhelyezett hőérzékelők jeléről (3 db), ha a hőmérséklet eléri a 80 °C-ot. A lefejtő- és töltőállásoknál, valamint a konténer bejáratánál kell elhelyezni a PB-ra kalibrált gázérzékelőket, a légtér alsó részébe, a talajszinttől 30 cm magasan. ARH 20%-nál fény és hangjelzést ad a konténer külső falán elhelyezett, meglévő kürt és fényforrás, a számítógépen megjelenik a vészjel, a kezelő utasítására indul a palásthűtés. ARH 40%-nál vészleállítás (a szivattyú leáll, a számítógép lezárja a szerelvényeket, oldja a sínkutyát. A szerelvények lezárása után megszűnik az áramellátás). A tűzivizet a meglévő ZAFI hálózat biztosítja. Ha a nyomás 2 barg alá csökken a rendszeren, a meglévő nyomáskapcsoló jelt ad a számítógép felé, ekkor fény és hangjelzés indul a személyzet figyelmeztetésére. A fény és hangjelzés indul akkor is, ha PB gőztér nyomása maximumot ér el (14,5 barg). A csővezetékrendszer szerelvényekkel „bezárt” szakaszaira biztonsági lefúvató szelepeket terveztek beépíteni. Ezek a hőmérsékletnövekedés hatására fellépő nyomásemelkedés ellen védenek. A lefúvató csőszakaszokat 4 m magas állványcsőbe vezetik, a kezelőszemélyzet légterének védelme érdekében. A meglévő pneumatikus berendezések biztonságos üzemeltetéséhez a komprimált levegőt célszerű szárítani, a harmatpontot –30 °C-ra beállítani. Erre a célra Ingersoll-Rand TZM.001 típusú szárítót terveztek, elő- és utószűrővel. A szárítót a kompresszor mellett kell elhelyezni Az érintett technológiai csővezetéki rendszer adatai: Közeg:

PB folyadék

PB gőz

Tervezési nyomás:

25 bar

25 bar

Engedélyezési nyomás:

25 bar

25 bar

Üzemi nyomás:

15,6 bar

15,6 bar

Tervezési hőmérséklet:

o

+40 C -20…+40 oC

Környezeti hőmérséklet: Korróziós pótlék:

1 mm

+40 oC -20…+40 oC 1 mm

(A műszerlevegő üzemi nyomása 7 bar.) [5]

4.3. A veszélyes tevékenységre vonatkozó információk 4.3.1. Technológiai folyamatok A technológia folyamatok leírása a 4.2. fejezetben található.

4.3.2. Kémiai reakciók, fizikai és biológiai folyamatok A veszélyes anyagokkal kapcsolatos műveletek közben (lefejtés, tárolás, elszállítás) nem megy végbe sem kémiai reakció, sem egyéb fizikai vagy biológiai folyamat.

4.3.3. Veszélyes anyagok tárolása A kőolaj tárolása vasúti úton való kiszállításáig dupla fenekű állóhengeres merevtetős, és egy tartály esetében belső úszótetős tartályokban történik. (Lásd: 4.1 táblázat) Zalai Finomító


45/89


5.

INFRASTRUKTÚRA

5.1. Külső szolgáltatások 5.1.1. Villamos energia ellátás Az üzem elektromos energia ellátása az E-ON ÉDÁSZ Rt. légvezetékein történik. Az elektromos energia betáplálás a válickai szivattyú állomáson lévő fogadóállomásra két oldalról történik - az egyik mindig tartalék. Az üzem több transzformátor állomással működik, így a válickai vízmű szivattyúinak meghajtását a válickai transzformátor állomás biztosítja. A 20 kV-os feszültség légvezetéken és földkábelen is érkezik. Földkábelen kapja a betáplálást a központi transzformátor állomás. Az üzemi raktár területén lévő "feszítőtorony"-hoz légvezetéken érkezik a 20 kV-os feszültség. E két betáplálási pont a bitumentranszformátor állomáson keresztül földkábellel van egymással összekötve. A felsorolt transzformátor állomásokon történik a feszültség csökkentése 380 V, ill. 220 V értékre, továbbá itt történik a villamos energia szétosztása is. A kazánházban 400 kW teljesítményű generátor biztosítja a gőztermelés folyamatosságához szükséges áramot üzemzavar estén. A válickai szivattyú állomáson is működik kisegítő, 368 kW-os, diesel motoros generátor.

5.1.2. Földgázellátás A földgáz az üzem területére Zalabesenyő felől érkezik DN 200-as, 6 báros középnyomású acélvezetéken. A "D" jelű út padkájában haladva jut a gázfogadó épületéhez, ahol a gáz mennyiségmérése, és nyomásszabályozása történik. A nyomásszabályozó a földgáz nyomását 0,8-0,9 bar értékre csökkenti. A vezetékek föld alatt, ill. oszlopokra szerelve haladnak a finomító területén.

5.1.3. Vízellátás 5.1.3.1. Ipari- és tűzivíz ellátás Az ipari víz kitermelése 3 db villamos-, és 1db diesel motoros szivattyúval történik. Üzemszerűen a Felső-Válicka biztosítja az ipari vizet. Az üzem 3 db víztároló medencéje az üzem területén lévő Géva hegyen épült. A medencéket és a hozzájuk tartozó műtárgyakat zárható, kerítéssel körülvett védőterületen helyezték el. A medencék közül a 2 db 500 m3-es térfogatú ipari víz, az 50 m3-es ivóvíz tárolására szolgál. A "Déli" 500 m3-es ipari víztároló medence a kazánvizet tárolja, mely egyrészt mélyfúrású kutak vízéből, illetve a Válickából kivett frissvízből tevődik össze. A medencében vízszintkapcsolót helyeztek el, mely maximum jelzéskor automatikusan leállítja a szivattyúkat. A lebúvó nyílás felső élének magassága: 191,33 mAf. Az "Északi" 500 m3-es ipari víztároló medence az egyéb ipari célokra - első sorban hűtésre használt vizeket tárolja. Ez a medence táplálja szükség esetén az üzem tűzi vízhálózatát. A lebúvó nyílás felső élének magassága: 191,28 mAf. A medence vasbetonból épült, kör alakú, átmérője 12,0 m. Az év folyamán 4-5 alkalommal használnak fel az A1V üzemben recirkuláltatott hűtővizet, amikor a fáradt olaj feldolgozás esetén nagyobb vízmennyiség szükséges a keletkező Zalai Finomító


46/89


termékek hűtése miatt. Ez a rendszer önállóan működik, a párolgással csökkent víz pótlása a Géva- hegyi tárolóból történik. 5.1.3.2. Ivóvíz ellátás Ivóvíz termelés:  

Ipari célra: Kazántápvíz üzemszerű ellátására 2 db mélyfúrt kút (III-as és az V-ös jelű kutak) szolgáltatják a vizet. Bármelyik kút meghibásodása esetén a déli tartályon keresztül részben a II-es jelű kút is szolgáltat vizet kazántápvíz célra. Kommunális célra: A II-es jelű kút szolgáltatja a vizet. A víz minőségét az ANTSZ a 201/2001. (X.25.) Korm. Rendelet előírásai szerint negyedévente vizsgálja

5.1.3.3. Ipari víz kivétel Az ipari víz kitermelése 3 db villamos-, és 1db diesel motoros szivattyúval történik. Üzemszerűen a Felső-válicka biztosítja az ipari vizet. Az év folyamán 4-5 alkalommal használunk fel recirkuláltatott vizet, amikor a fáradt olaj feldolgozás esetén nagyobb vízmennyiség szükséges a termékek hűtése miatt.

5.2. Belső szolgáltatások 5.2.1. Tűzoltóvíz hálózat Saját vízkivételi művel a Géva hegyen a Felső-Válicka patakból. Az itt található medence táplálja szükség esetén az üzem tűzi vízhálózatát.

5.2.2. Hőellátás A technológiai üzemek, és a csővezetékek fűtéséhez a kazánház szolgáltatja a gőzenergiát. A gőz továbbítása tartóoszlopokra szerelt hőszigetelt acélcső hálózaton történik.

5.2.3. Hírközlés A kommunikáció terén fontos szerepet játszik az Intranet és a CIP üzemi információs portál, mely bemutatja a hírközlési és vezetési modellt, a folyamatok leírásának és a csoport előírásainak modelljét, mely egységes a MOL-csoport valamennyi társasága számára. A következő fontos kommunikációs eszköz az email kommunikáció, melynek keretén belül van fenntartva az aktuális globális címjegyzék a MOL-csoport valamennyi alkalmazottjának jegyzékével, telefonszámukkal, címeikkel és beosztásukkal. A további hírközlési rendszerek a következők a finomító területén: Matáv telefonvonalak URH adóvevők száma Fax vonalak száma: E-mail: Egyidejűleg beszélgetésre alkalmas olajipari vonal száma: Mobiltelefon száma: Állandó tűzjelző vonal ZMJV HÖT

Zalai Finomító


47/89


5.3. Egyéb szolgáltatások 5.3.1. Munkavédelem A Finomítás Igazgatója alá tartozó EBK szervezet munkatársa látja el munkavédelemmel összefüggő feladatokat a Finomítás Munkavédelmi Szabályzata szerint

5.3.2. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás Az egészségügyi ellátást a szerződéses foglalkozás-egészségügyi orvos biztosítja. Ő végzi az éves kötelező alkalmassági vizsgálatot is.

5.3.3. Vezetési pontok és a kivezetéshez kapcsolódó létesítmények Üzemzavarok, vészhelyzet esetén a főbejáratnál lévő irodaház, ahol a diszpécserközpont is található, alkalmas vészhelyzeti vezetési létesítménynek. Itt található egy 30 – 35 fős tárgyaló, ami megfelelő a vezetési törzs irányító helyéül.

5.3.4. Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek A finomítóban üzemenként és műszakonként minimum egy fő elsősegélynyújtó van jelen. Szükség esetén az Országos mentőszolgálat és a Helyi Önkormányzati Tűzoltóság is segítséget nyújt. A finomítónál 24 órás elsősegélynyújtó szolgálat működik. A szerződött partner a Főnix S.O.S. Zrt. Kft.:

5.3.5. Környezetvédelmi szolgálat A finomítóban a környezetvédelmi tevékenységet 1 fő környezetvédelmi megbízott látja el. A külső környezetvédelmi szolgálatot a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség és szerződött partnerek látják el.

5.3.6. Üzemi műszaki biztonsági szolgálat A finomító őrző, védő biztonságát a Reál-Véd Kft biztosítja. A finomítóban a katasztrófa elhárítási feladatokat szükség esetén a Létesítményi tűzoltóság látja el. Tűz és nagyobb baleset esetén a Városi tűzoltóság és a Katasztrófavédelem nyújt segítséget.

5.3.7. Javító és karbantartó tevékenység A finomítóban a javító és karbantartó tevékenység felügyeletét, a munkák koordinálását 1 fő látja el. Szükség szerint a javító és karbantartó tevékenység elvégzésére igénybe vehető külső vállalkozók segítsége is, szerződés szerint.

5.3.8. Laboratóriumi hálózat A laboratórium tevékenysége a beszállított, tárolt és kiszállított kőolaj minőségi mutatóinak ellenőrzésére irányul, valamint a bitumenek és a fáradt olaj minőségi paramétereinek a vizsgálatára, ellenőrzésére. A laboratóriumi naplók, munkanaplók és a mintákat megnevező kártyák tanúsítva vannak. Minden adatot az alkalmazottak aláírnak, aki a műveletet végezte.

Zalai Finomító


48/89


5.4. Szennyvízhálózatok 5.4.1. Kommunális szennyvízcsatorna rendszer Az üzem területén keletkező kommunális jellegű szennyvizeket a kommunális szennyvízcsatorna hálózat gyűjti össze és vezeti a bekötőút mellett elhelyezkedő - üzemen kívülre helyezett kommunális szennyvíztisztító területén lévő– kommunális szennyvíz átemelő szivattyúhoz. A átemelő szivattyúhoz bevezető gravitációs szennyvízcsatorna utolsó tisztítóaknájától kezdődően teljes mértékben kiváltásra kerültek a szennyvíztelepi létesítmények. Az érkező kommunális szennyvíz az újonnan épített, műanyag szennyvízátemelő aknába csatlakozik. Az átemelőből nyomócsövön jut a kommunális szennyvíz az úgynevezett csillapító aknába, ami egy beton anyagú, kör alakú tisztítóakna. Innét gravitációs bekötést alakítottak ki a városi csatornahálózat üzemi területen haladó csatornájába. Az SZ-1-0-0 jelű csatorna főgyűjtő jellegű, az "A" jelű út padkájában végighaladva, ide csatlakoznak be az egyes bekötőcsatornák. A töréspontokon, becsatlakozásoknál és az előírt 25-30 m-es távolságokban típus tisztítóaknák épültek. A gerinccsatorna átlagos esése 7 ezrelék, magassági vonalvezetése a mellékelt hossz-szelvényen található. [1] 5.4.1.1. Olajos szennyvízcsatorna rendszer A vállalat területén keletkező olajos technológiai szennyvizeket és az olajjal szennyeződött felszíni vizeket - elsősorban a tartályudvarok csapadékvizeit - az O-1-0-0 jelű olajos gerinccsatorna gyűjti össze és vezeti az ipari szennyvíztisztító üzembe. Az O 1-0-0 jelű csatorna 2. számú aknája egy osztó bújtató műtárgy. Az ide érkező 70/105 cm-es csatorna elágazik, az állandóan érkező ipari víz a F50-es csatornán jut át a vágányok alatt, míg csapadékos időben a nagyobb mennyiségű víz egy oldalbukón átbukva jut a F80as szelvényű csőbe, így mindkét csővezetéken egyidejűleg áramlik a víz. Az O-1-0-0 csatornán 2 darab olajfogó műtárgy épült a tartályudvarokból érkező olaj leválasztására. Ezek a 155-ös ill. a 2006-os tartályok mellett helyezkednek el. Az O-1-6-0 csatornán 1 darab olaj leválasztó tartály épült, ami a 301-es tartály mellett helyezkedik el. Az O-1-0-0 csatornához kapcsolódóan épült a bitumenfúvató előtisztító berendezés. Vasútüzemi olajfogók A vasúti töltő lefejtő üzem területén lecsöpögött kiömlött gudront, vagy más olajos terméket naponta egyszer forró gőzzel a csatornába mosatják. Az így keletkező olajos szennyvíz tisztítására 2 darab olajfogó szolgál. A két műtárgy sorba kapcsolva is üzemeltethető, de lehetőség van bármelyik kiiktatására. A lefölözött vizet szivattyúval a T303 és a T304 jelű tartályokba emelik, ahonnét tartózkodás után a bitumenfúvató vizével együtt a flotáló előkezelő műtárgyra kerül, majd az ipari szennyvíztisztító telepre jut. 5.4.1.2. Kazánházi szennyvizek A kazánházban keletkező hulladékvizek az "A" út mellett épült hulladékvíz kezelő műtárgyba kerülnek tisztításra. A keletkező hulladékvizek: kondenzvizek, hűtővizek, a vízkezelő rendszer ürítőiből és a visszamosatásból származnak. A kazánháztól felső vezetéken érkezik a hulladékvíz. A kezelő műtárgy négy, hosszanti átfolyású ülepítő medencéből és egy gyűjtőmedencéből áll. A medencék iszaptere beton falakkal van rekeszekre osztva. Itt a szilárd fázis kiülepedik, míg az ülepített víz

Zalai Finomító


49/89


csővezetéken a műtárgy közepén lévő gyűjtőaknába, onnan a kazánházi hulladékvizeket tároló műtárgyba kerül. A műtárgy hosszanti átfolyású, iker elrendezésű vasbeton medence, amelyben a tárolás ideje alatt további ülepedés következik be. Itt a tartózkodási idő kb. 2 óra. Az ülepítő medenceszakasz lejtéssel van kialakítva, hogy a folyadékfázisból kiváló szilárd részek az iszapgyűjtő térbe juthassanak. Az iszap eltávolítása szippantó kocsival történik. Innét a szennyvíz az ipari szennyvíztisztító záportározó medencéjébe kerül. 5.4.2. Az ipari szennyvíztisztító telep Az ipari szennyvíztisztító telep az üzem DNY-i sarkában épült. Az üzemi technológiákhoz használt vizek és olajos csapadékvizek tisztítására szolgál. A korábbiakban épült, mechanikus előtisztítást végző műtárgyak 2003. évben a Zenon Systems Kft. által tervezett és szerelt biológiai tisztítóegységgel egészültek ki. A szennyvíztisztító telep előtisztítást végző műtárgyai:    

homokfogó, olajfogó, utószűrő medence, záportározó medence.

A szennyvíztisztító telepen biológiai tisztítást végző ZeeWeed ZenoGem rendszer műtárgyai:  

Bioreaktor - olajfogó medencéből átalakítva, Membránkonténer - technológiai gépészeti berendezésekkel. [1]

A különböző technológiai eredetű vizek az ún. záportározóban gyűlnek össze, ahonnan a biológiai tisztítóra kerülnek. Az üzem rendeltetése a technológiai- és segédüzemekben, illetve a logisztikai területen képződött ipari szennyvizek tisztítása. A szennyvíztisztítás több fokozatból áll:   

mechanikai (fizikai) tisztító fokozatból kémiai fokozatból (flotáló) és biológiai tisztítóból

Az alkalmazott technológia rövid leírása A Zalai Finomító területéről három különálló csatornarendszeren (feltételesen olajmentes-, olajos-, és csapadékvíz csatorna) érkezik a szennyvíz az ipari szennyvíztisztító üzem területére. Az olajos víz csatornából az üzem DK-i sarkán található homokfogó műtárgyba folyik be a szennyvíz, ahol a durvább szilárd részecskék kiülepednek. A vízben lévő olajszennyezés egy része felúszik a víz felszínére, és lefölözésre kerül. A szennyvíz a homokfogóból nyitott csatornán keresztül az olajfogó medencébe (API medence) folyik. Itt további olajkiválás és felúszás megy végbe, valamint megtörténik a finomabb szilárd részecskék további kiülepedése. A tisztítandó víz az API medencéből gravitációs úton folyik tovább az utószűrő medencébe, ahol további olajfelúszás történik. Az utószűrő medencéből gravitációs úton tovább folyik a víz a záportározó medencébe. A záportározó medencében elhelyezett levegőztető berendezés hatására további olaj kiválás és felúszás megy végbe. Az így előkezelt víz kerül Zalai Finomító


50/89


a ZENON biológiai szennyvíztisztítóra. A berendezésben a szennyvíz olajtartalma és kémiai oxigén igénye (KOI) jelentősen – a kibocsátási határérték alá – csökken. A biológiai tisztítóból a tiszta víz egy köztes tartályon, és zárt vezetékrendszeren keresztül kerül a Válicka-patakba. Amennyiben a víz minősége valamely okból nem felel meg az előírásoknak, a tisztított víz az 5013 vagy 5014 j. átalakított tartályba kerül. A szennyvíztisztító üzem területén folyó tevékenységek, az egyes tartályokkal történő manipulációs folyamat, a biológiai tisztító működése, a tartályszintek és más üzemviteli paraméterek az üzemirányító helyiségből számítógépen nyomon követhetők. A szennyvíztisztításon kívül a területen történik az üzemekben képződő, veszélyes hulladékként kezelendő olajos iszapok, olajos föld átmeneti tárolása, valamint a hígabb konzisztenciájú flotátum, és a fölös iszap préssell történő kezelése is.

5.5. Üzemi monitoring hálózatok 5.5.1. Monitoring rendszer (Talajvízfigyelő kutak) A területen 40 db monitoringkút (ZFM1-ZFM40 jelű) kialakítására került sor. A monitoringkutak – az 53-14/1/2006. sz. határozat szerinti - vizsgálati rendje: TPH, BTEX, naftalin, általános vízkémia komponensek vizsgálata negyedévente, vízszintészlelés mellett. A ZFM-21, -23, -35, -40 jelű kutak vizsgálata a határozat szerint PAH komponensre negyedéves gyakorisággal történik, a vízszint egyidejű regisztrálásával.

5.5.2. Tűzjelző és robbanási töménységet jelzőrendszerek A telep területén tűzjelző hálózat, láng, és gázérzékelők, füst és hőérzékélők kerültek beépítésre. A tűzjelző hálózat központon keresztül a tűzoltóságnak is ad jelzést.

5.5.3. Beléptető és idegen behatolást érzékelő rendszerek Állandó vagyonvédelmi szolgálat látja el a személyek és járművek be- és kiléptetését. Tankautó töltő ki- és beszállítása külön beléptető rendszeren történik. 5.5.3.1. A finomító területére történő belépés rendje A személyi, illetve vasúti-, közúti irányból történő belépés az őrző-védő szolgálat ellenőrzése, felügyelete mellett a megfelelő okmányok felmutatásával történhet. 5.5.3.2. A belépéshez szükséges okmányok Vasúti irány: csak saját vontatással történhet, fuvarlevél vagy egyéb diszpozíció szükséges. Közúti irány: 

Egyéb saját: MOL Nyrt. Fényképes Belépési Engedély felmutatásával,



Egyéb külső: a fuvarlevél, szállítólevél bemutatása, valamint a személyi adatok bemondása mellett a fogadó szervezet visszaigazolásával.

Személyi belépés: 

Saját dolgozó: MOL Nyrt. Fényképes Belépési Engedély felmutatásával,

Zalai Finomító


51/89




Egyéb külső: személyi adatok bemondása mellett személyi kísérő adatlap kitöltésével a fogadó szervezet visszaigazolásával.

5.5.3.3. A kilépés feltétele A belépéshez szükséges, vagy kiállított okmányoknak a telephelyen működő valamely személy, vagy szervezet igazolásával.

5.5.4. Biztonsági rendszerek A finomítóban 24 órában működő kamerás figyelőrendszer van kiépítve. A rendszer lefedi a PB átfejtő területét is. A kamerák által rögzített képet a Reál-Véd Kft. szolgálata folyamatosan figyeli, a kapott adatokat videó-felvevőrendszer rögzíti, így a tárolt adatok bármikor visszakereshetők és kiértékelhetők. A kamerák és a hozzájuk tartozó elektromos berendezések féléves karbantartásban részesülnek. A felmerülő hibák elhárítása 24 órán belül megtörténik. A rendszer szünetmentes működését áramkimaradás esetén akkumulátor telepek biztosítják.

Zalai Finomító


52/89


6. SÚLYOS BALESETI LEHETŐSÉGEK ÉS EZEK KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE A kockázat azonosítása és elemzése a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvénnyel és a 18/2006. (I.26.) Kormány rendelettel összhangban készült.

6.1. A kockázatok kiválasztása A kiválasztási módszer alapján a kockázatok elsődleges értékelésére került sor. A technológia azon szakaszai kerültek feltérképezésre, amelyek elkülöníthetők távvezérlésű szerelvényekkel baleset esetén úgy, hogy a veszélyes anyag kijutási valószínűsége a technológián kívülre a lehető legkisebb legyen. A jelzőszám az üzemi feltételek valamint a tárolt anyagok, a kiválasztási szám a veszélyes létesítményrész elhelyezése alapján határozható meg. Ezek értékei a táblázatokban vannak feltüntetve az egyes értékelt egységekre vonatkozóan. Kiválasztási alapul szolgálnak a részletesebb kockázatelemzéshez. Az egyes bemeneti adatok a veszélyes források kiválasztásához az M 2-es mellékletben vannak feltüntetve. A 6.1.-es és a 6.2.-es táblázatban csak azon források bemeneti adatai és eredményei láthatók, melyek a továbbiakban részletesen lesznek elemezve. A bázistelep kiválasztási módszerrel történt értékelésének összes eredménye az M 2-es mellékletben található. A részletes elemzésre kerülő források a Plot plánban vannak feltüntetve a G 4. sz. mellékletben. A létesítmények kiválasztása nem szorosan a CPR 18E [6] kézikönyvben leírt kiválasztási módszer alapján történt. Részletes értékelésre kerültek olyan létesítmények is, amelyeket a CPR 18E kézikönyv módszere már kizár az elemzésből. A kiválasztás módszere eszköz arra, hogy a technológia egyes részeit besorolja a veszély nagysága szerint, kezdve a legveszélyesebbtől. Az S  0,5 határértéket a létesítmények részletes elemezésére az üzemeltető határozta meg. Szakértői vélemény alapján még további létesítmények részletesebb elemzésére is sor került, figyelembe véve a már külföldön előfordult súlyos baleseteket.

Zalai Finomító


53/89


6.1. táblázat

Halmazállapot

Elhelyezés (kültéri / beltéri)

[t]

Üzemi hőmérséklet [°C]

Felfogótér

Forráspont [°C]

20

Tartály 2005

tár.

kőolaj

L

kül

1400

15

igen

<-10

atm.

80

PB átfejtő

tech.

LPG

L

kül

50

15

nincs

<-56

0,15

81

PB vasúti tartálykocsi

tech.

LPG

L

kül

50

15

nincs

<-56

0,15

Létesítmény(rész)

Max. üzemi nyomás [MPa]

Anyag

Forrástag száma

Technológia / tárolás

Anyagmennyiség

Kiindulási alapok a kiválasztási módszerrel meghatározott létesítményekhez – Zalai Finomító

6.2. táblázat

Tárolt/ raktározott

x

y

[m]

[m]

anyag

Anyagmennyi ség Q

módszerrel

Az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényezők O1

O2

O3

Határérték G [kg]

Koordináták

Anyag típusa

Forrástag száma

A jelzőszámok értékei a kiválasztási létesítmény(rész)ekhez - Zalai Finomító

[kg]

meghatározott

Jelzőszá m (A)

Kiválasztási szám (S)

20

587,2 272

kőolaj

2

1 400 000

0,1

0,1

0,3

10 000

0,42

0,071

80

100,8 608

LPG

2

50 000

1,0

0,1

10

10 000

5,0

5,0

81

116,8 508

LPG

2

50 000

1,0

0,1

10

10 000

5,0

5,0

A létesítmények kiválasztása a Bíbor könyv szerint CPR 18E nem felel meg egyes környezetvédelmi követelményeknek. E célból lett kidolgozva az EAI (Environmental Accident Index) módszer. Alkalmazható nagy kiterjedésű vegyi objektumokra. A bázistelepek esetében a CPR 18E módszer alapján kiválasztott források teljesen megegyeznek az EAI módszer által kiválasztott lehetséges forrásokkal.

6.2. A kockázat azonosítása A kiválasztott források kockázatának azonosítása a HAZOP és a What if (Mi van, ha ?) módszer segítségével történt. A finomító munkatársai Mi van, ha ? típusú kérdésekre válaszoltak. A normál üzemi állapottól való eltérések okai és következményei képezték a megbeszélések témáját. Veszélyes anyag jelentős mennyiségű környezetbe jutásához vezető reprezentatív forgatókönyvek leírására és kockázatelemzésére került sor. Azok az azonosított veszélyes állapotok, melyek súlyos balesethez vezethetnek a 6.3.-as táblázatban szerepelnek. A teljes What if és HAZOP elemzést az M 3-as melléklet tartalmazza.

Zalai Finomító


54/89


6.3. táblázat What if.. módszer TARTÁLY PARK Létesítményrész: What if / eltérés 1. Magasabb nyomás

2. Alacsonyabb nyomás

1. Betárolóvezeték, DN:250

Anyag: acél

Ok Elzárt tőszerelvény a tartályon és a hőmérséklet emelkedése a meteorológiai hatások következtében.

2.2 A távvezetéki csővezeték törése.

útvonal: Következmény

Védelem – ajánlások

Túlnyomás következtében a csővezeték szétszakadása

A diszpécser a várható hozam tartályban történő meg nem jelenése miatt állapítja meg a szállítási hibát.

Az anyag kiömlése a környezetbe - amennyiben ez zárt ág, a környezetbe csak a csővezetékben található mennyiség folyik ki - „nyitott“ csővezeték esetében kb. 15 perces kiömléssel kell számolni (15 perc x az adott szállítási teljesítmény)

Vizuálisan a telep körbejárásakor.


Nagyobb szivárgást a diszpécser a tartályban levő szintnek a kívánatosnál kisebb szintű emelkedése alapján állapítja meg. Vizuálisan a telep körbejárásakor. A szállítás leállítása.

A szivattyú kavitációja. 4. Alacsonyabb áramlás

4.2 A távvezetéki csővezeték törése.


Nagyobb szivárgást a diszpécser a tartályban levő szintnek a kívánatosnál kisebb szintű emelkedése alapján állapítja meg. Vizuálisan a telep körbejárásakor. A szállítás leállítása.

A szivattyú kavitációja. 5. Korrózió, anyagfáradás

Zalai Finomító

5.2 A távvezetéki csővezeték törése, az anyag kifolyása.



A korrózióvédelmi ellenőrzés évente kétszer van elvégezve (semmilyen berendezés nincs nagymértékű korróziónak kitéve) Katód védelem

55/89


TARTÁLY PARK Létesítményrész: 2. Tartály Mi van ha 1. Magasabb szint, a tartály túltöltése

2. Alacsonyabb szint

Ok A szintmérés meghibásodása.

2.2 A csővezeték törése a tartály és a szerelvény között a betároló vezetéken töltéskor (a szerelvény közvetlenül a védőgödör bemenete előtt található)

2.3 A csővezeték törése a tartály és a szerelvény között a kitároló vezetéken (a kézi szerelvény a védőgödörben található).

3. Korrózió

3.2 A tartálypalást szétszakadása.

4. Alacsonyabb nyomás

Gyors kiürülés.

Zalai Finomító

Következmény

Védelem – ajánlások

Az anyag kiömlése a környezetbe az anyag túlcsordulása a védőgödörbe a diszpécser automatikusan leállítja a töltést a vezérlőteremből a szivárgás becsült ideje kb. 5 perc (5 perc x az adott szállítási teljesítmény)

A diszpécser a tartályok szintváltozásait a képernyőn figyeli.

Az anyag kiömlése a környezetbe az anyag kiömlése a védőgödörbe  amennyiben a tartály környezetében nincs tűz, a kézi szerelvényt el lehet zárni a tartály bemenetnél (5 perc x kiáramlás sebessége a tartályból)  Tűz esetében, a kézi szerelvényt nem lehet elzárni és majdnem a teljes anyagmennyiség kifolyik a tartályból, (egy részét át lehet szivattyúzni másik tartályba) A tűzoltás után visszamaradó anyagot ki lehet szivattyúzni hordozható szivattyúval Az anyag kiömlése a környezetbe  az anyag kiömlése az agyag védőgödörbe  a tartályban található anyag egy részét át lehet szivattyúzni másik tartályba A tűzoltás után visszamaradó anyagot ki lehet szivattyúzni hordozható szivattyúval. Az anyag kiömlése a környezetbe  az anyag kiömlése a védőgödörbe  a tartályban található anyag egy részét át lehet szivattyúzni másik tartályba A tűzoltás után visszamaradó anyagot ki lehet szivattyúzni hordozható szivattyúval A tartály deformálása az atmoszféra alatti nyomás következtében. Ennek az esetnek az előfordulása kevésbé valószínű.


Vizuálisan érzékelhető az áramlási mennyiség és az ennek nem megfelelő szintemelkedés közti eltérés. A szivattyú leállítása. A diszpécser a tartályok szintváltozásait a képernyőn figyeli.



Mechanikus szelepek, melyek nem tömítődnek el.

56/89


HAZOP módszer 1.

Vasúti tartálykocsi beállítása Paraméter Tömítettség/Tömörség vizuális ellenőrzése

Eltérés nincs ellenőrzés

Ok emberi tényező

Következmény 1. nem ellenőrzött vasúti tartálykocsi a lefejtőállásban – a szerelvények tömítetlensége következtében feltételezhető az anyag kiömlése a vasúti tartálykocsiból – robbanóképes légkör kialakulása

Védelem 1. 5 db gázérzékelő - fény és hangjelzés, a rendszer leállítása 2. a védelmet az irányító és védelmi rendszer biztosítja, amely jelzést küld a biztonsági szelep lezárásához a vagon belsejében. Ezt a lezárást a pneumatikus sínkutya-kioldó biztosítja. De automatikusan indul az érzékelés után 3. az operátor elindíthatja a sprinklert

2. nem ellenőrzött vasúti tartálykocsi a mellékvágányon

A vasúti tartálykocsi elmozdulás elleni bebiztosítása

Zalai Finomító

nincs biztosítva

emberi tényező

vasúti tartálykocsi lehetséges elmozdulása


1. vasúti alátétfa használata, sikkasztó saru 2. a védelmet az irányító és védelmi rendszer biztosítja, amely jelzést küld a biztonsági szelep lezárásához a vagon belsejében. Ezt a lezárást a pneumatikus sínkutya-kioldó biztosítja.

57/89


2.

Vasúti tartálykocsi Paraméter Nyomás

Eltérés 2. alacsonyabb

Ok tömítetlenség

Következmény PB kiömlése a környezetbe - robbanóképes légkör kialakulása

Védelem 1. 1 bar alatt a szivattyú önkényesen leáll – kavitáció és túlterhelés 2. 5 db gázérzékelő - fény és hangjelzés, a rendszer leállítása 3. a védelmet az irányító és védelmi rendszer biztosítja, amely jelzést küld a biztonsági szelep lezárásához a vagon belsejében. Ezt a lezárást a pneumatikus sínkutya-kioldó biztosítja. 4. az operátor elindíthatja a sprinklert

Tömítetlenség

nagy

a központi szelep kiszakadása

2. anyaghiba

Külső hatások

vasúti-, közúti tartálykocsi, összeütközése

emberi tényező

a gáz-folyadék keverék kiáramlása, folyadéktócsa kialakulása a vasúti tartálykocsi alatt – tócsatűz, gőzfelhőrobbanás lehetséges kialakulása

1. 5 db gázérzékelő jelzőrendszerrel

a gáz-folyadék keverék kiáramlása, folyadéktócsa kialakulása a vasúti tartálykocsi alatt – tócsatűz, gőzfelhőrobbanás

1. tesztelés a RID szabályzat alapján

a gáz-folyadék keverék kiáramlása, folyadéktócsa kialakulása a vasúti tartálykocsi alatt – tócsatűz, gőzfelhőrobbanás lehetséges kialakulása

1. tolatáskor a vagonok összeütközés elleni védelmét a két vágányzáró sorompó biztosítja

2. hang- és fényjelzés 3. a védelmet az irányító és védelmi rendszer biztosítja, amely jelzést küld a biztonsági szelep lezárásához a vagon belsejében. Ezt a lezárást a pneumatikus sínkutya-kioldó biztosítja.

2. nyomáspróbák

2. kis összeütközések nem vezetnek a vagon kiáramlásához, a vagonok a RID szabályzat alapján készültek 3. a vagon elmozdulás elleni védelme 4. a terület be van kerítve + kapu

Zalai Finomító


58/89


3.

A vasúti tartálykocsi rákapcsolása a csővezetékekre DN 80, PN 25 – cseppfolyós halmazállapot, DN 40, PN25 – gáz halmazállapot Paraméter

Eltérés

Ok

Következmény

Védelem

3.1

Folyadéktömlő csatlakoztatása

nincs csatlakozás

emberi tényező

a vasúti tartálykocsiból nem lehetséges a Míg a tömlők nincsenek csatlakoztatva, addig a gömbcsapok nem PB átfejtése a tömlő rákapcsolása nélkül nyithatók.

3.2

Gáztömlő csatlakoztatása

nincs

emberi tényező

a gáz halmazállapotú PB kiömlése a környezetbe - robbanóképes légkör kialakulása

1. A szivattyú futásjelzése és a szárazon való futás hibajele megjelenik a PC-n, hiba esetén a szivattyúk leállnak.


1. A szivattyú futásjelzése és a szárazon való futás hibajele megjelenik a PC-n, hiba esetén a szivattyúk leállnak.

a gáz halmazállapotú PB kiömlése a környezetbe

1. 5 db gázérzékelő - fény és hangjelzés, a rendszer leállítása

helytelen

3.3

Tömítettség/Tömörség vizuális ellenőrzése

Zalai Finomító

ha nincs ellenőrzés

emberi tényező

emberi tényező




2. RID szabályzat

59/89


4.

A közúti tartálykocsi rákapcsolása a csővezetékekre DN 50, PN 25 – cseppfolyós halmazállapot, DN 40, PN25 – gőzfázis Paraméter

Eltérés

Ok

Következmény

Védelem

4.1

Folyadéktömlő csatlakoztatása

nincs

emberi tényező

a vasúti tartálykocsiból nem lehetséges a PB átfejtése a tömlő rákapcsolása nélkül

Míg a tömlők nincsenek csatlakoztatva, addig a gömbcsapok nem nyithatók.

4.2

Gáztömlő csatlakoztatása

nincs

emberi tényező


1. a szivattyú önkényes leállása – (kavitáció elleni védelem)


1. a szivattyú önkényes leállása – (kavitáció ellelni védelem)

a gáz halmazállapotú PB kiömlése a környezetbe


helytelen

4.3

Tömörség vizuális ellenőrzése

nincs ellenőrzés

emberi tényező

emberi tényező



2. ADR szabályzat

Zalai Finomító


60/89


6.

PB átfejtése vasúti tartálykocsiból közúti tartálykocsiba – folyadék útja, áramlás 29,4 m3/h Paraméter

6.1

Eltérés nincs

Áramlás 3

maximális 29,4 m /h = 15t/h

Ok

Következmény

tömlő/csővezeték teljes megszakadása

a PB kiömlése a környezetbe

Védelem 1. A szárazon való futás hibajele megjelenik a PC-n, hiba esetén a szivattyúk leállnak. 2. 5 db gázérzékelő - fény és hangjelzés, a rendszer leállítása

reális 8-9t/h – egy közúti tartálykocsi megtöltése 1 óra alatt

6.3

Kinyomó oldali nyomás

2. alacsonyabb 1 bar-ig

a csővezeték tömítetlensége

a PB kiömlése a környezetbe robbanóképes légkör kialakulása

1. 1 bar alatt a szivattyú önkényesen leáll – kavitáció és túlterhelés 2. 5 db gázérzékelő - fény és hangjelzés, a rendszer leállítása 3. a védelmet az irányító és védelmi rendszer biztosítja, amely jelzést küld a biztonsági szelep lezárásához a vagon belsejében. Ezt a lezárást a pneumatikus sínkutya-kioldó biztosítja. 4. az operátor elindíthatja a sprinklert

Zalai Finomító


61/89


11.

Vasúti tartálykocsi a mellékvágányon Paraméter

Eltérés

Ok

Következmény

Védelem

11.2

Nyomás

2. alacsonyabb

tömítetlenség


11.3

Tömítetlenség

kis

a vasúti tartálykocsi központi szelep szivárgása


a vasúti tartálykocsi palástjának tömítetlensége


a vasúti tartálykocsi központi szelep kiszakadása

a PB kiáramlása, folyadéktócsa kialakulása a vasúti tartálykocsi alatt – tócsatűz, gőzfelhőrobbanás lehetséges kialakulása

a terület körbejárása

anyaghiba

PB kiáramlása, folyadéktócsa kialakulása a vasúti tartálykocsi alatt – tócsatűz, gőzfelhőrobbanás lehetséges kialakulása

1. tesztelés a RID szabályzat alapján

PB kiáramlása, folyadéktócsa kialakulása a vasúti tartálykocsi alatt – tócsatűz, gőzfelhőrobbanás, BLEVE lehetséges kialakulása

kis összeütközések nem vezetnek a vagon kiáramlásához, a vagonok a RID szabályzat alapján készültek

nagy

2.4

Külső hatások

Zalai Finomító

vasúti-, közúti tartálykocsi, összeütközése

emberi tényező


Ajánlás

A vagonok szétkapcsolása – min. 50 m-es távolság

2. nyomáspróbák

62/89


6.3. A forgatókönyvek specifikációja és leírása A What if (HAZOP) elemzéskor megszerzett információk a reprezentatív forgatókönyvek leírásához szükségesek. Az bázistelep alkalmazottainak válaszai alapján a What if ….? kérdésekre azonosítani lehetett azokat az eseményeket, melyek a kiválasztott létesítmények esetében súlyos balesethez vezetnek. A megbeszélések során szintén felbecsülték az anyagkiömlések idejét. A What if (HAZOP) táblázat ismerteti azon biztonsági intézkedéseket is (műszaki és szervezési), melyek súlyos balesetek megakadályozását szolgálják. A kismértékű elfolyások, melyek nem jelentenek jelentős kockázatot, a részletes kockázatelemzésből ki lettek zárva. Az elemzés végeredménye a 6.4.-es táblázatban feltüntetett reprezentatív forgatókönyvek jegyzéke. A finomítóban három létesítményrész jelent jelentős kockázatot:   

Az LPG átfejtése vasúti tartálykocsikból tankautókba Az LPG ideiglenes tárolása a mellékvágányon Kőolajtároló tartály

A What if elemzés és a CPR 18E módszer ajánlásai alapján egy létesítménytípust több reprezentatív forgatókönyv jellemez. A reprezentatív forgatókönyvek kiválasztása konzervatív eljáráson alapszik. A kiválasztott forgatókönyveket a következő rész tartalmazza. A 6.4.-es táblázat azokat az eseményeket tünteti fel, amelyeket a kockázat számítása során szükséges figyelembe venni. A forgatókönyvek részletes leírása és a modellek grafikus kijelölése a 6.4.-es fejezetben található külön-külön minden értékelt forrásra vonatkozóan.

6.4. táblázat A reprezentatív forgatókönyvek jegyzéke – Zalai Finomító Forrás sz.

80

81

Zalai Finomító

Forrás megnevezése

Jel. Reprezentatív forgatókönyv

PB átfejtő

PB vasúti tartálykocsi

A1

A cseppfolyós LPG azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból az átfejtés helyszínén

A2

A cseppfolyós LPG folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból az átfejtés helyszínén

A3

A cseppfolyós LPG folyamatos egyoldali kiömlése a vasúti tartálykocsi csővezetékeiből

A4

A cseppfolyós LPG folyamatos egyoldali kiömlése a tankautó csővezetékeiből

A5

A gázfázisú LPG folyamatos kétoldali kiömlése a csővezetékekből

A6

Az LPG azonnali kiömlése a tankautóból

A7

A cseppfolyós LPG folyamatos kiömlése a tankautóból

Az LPG azonnali kiömlése a vasúti B1 tartálykocsiból (a mellékvágányon, a lefejtés helyszínén kívül)


63/89


A cseppfolyós LPG folyamatos kiömlése a B2 vasúti tartálykocsiból (a mellékvágányon, a lefejtés helyszínén kívül) C1 A kőolaj azonnali kiömlése a védőgödörbe 20

C2 A kőolaj folyamatos kiömlése a védőgödörbe

Tartály 2005

C3

A kőolaj folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre

6.3.1. Az LPG átfejtése vasúti tartálykocsikból tankautókba Az LPG a finomító területére vasúti tartálykocsikban érkezik. Az átfejtés helyszínén az LPG vasúti tartálykocsiból való átfejtése történik tankautókba. Az átfejtés folyamata 2006-ban fel lett újítva, és új biztonsági elemek lettek beépítve. A területen öt gázérzékelő található. Az LPG kiáramlásának azonnali érzékelésénél fény- és hangjelző riasztó kapcsol be. Ezt követően az átfejtés folyamata automatikusan leáll. Az érzékelőkön kívül még hat nyomógomb található az átfejtés helyszínén a folyamat leállítására veszélyes esemény kialakulásakor. Az adott létesítményrészre négy baleseti forgatókönyv azonosítására került sor.

AZ EGYSZERES ELHATÁROLÁSÚ ATMOSZFÉRIKUS TARTÁLYOK BALESETI FORGATÓKÖNYVEI Az LPG azonnali kiömlése

Az LPG azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból vagy a tankautóból

Az LPG folyamatos kiömlése

Az LPG teljes tárolt mennyiségének azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból vagy a tankautóból

Az LPG folyamatos kiömlése a csővezeték szakaszából – cseppfolyós

A cseppfolyós LPG tízperces szivárgása a vasúti tartálykocsiból vagy a tankautóból max. DN80–as nyíláson keresztül

Az LPG folyamatos kiömlése csővezeték szakaszából – gőz

Az LPG gőzeinek tízperces szivárgása a vasúti tartálykocsiból vagy a tankautóból max. DN80–as nyíláson keresztül

6.3.2. Az LPG ideiglenes tárolása a mellékvágányon A vasúti tartálykocsik átfejtésük előtt a mellékvágányon helyezkednek el, körülbelül 100 m-re az LPG átfejtés helyszínétől. Sorompók választják el a lefejtő állást és a mellékvágányt, Így a mellékvágányon található ZC-ik nem veszélyeztetik az átfejtés helyszínét. Az üzemeltető szerint a ZC-ik száma csak a kukorica szezonban haladja meg az 5 darabot (október november). Ezen az időszakon kívül a ZC-ik száma 2-4 között mozog. Egy év alatt átlagosan 80 ZC átfejtésére kerül sor. A ZC-ik mellékvágányon való tartózkodása 90 % (3-4 hét) a kukorica szezonban 3-4 napot tesz ki. A fentiekben említett adatok szerint a mellékvágányon a ZC-ik tartózkodási ideje összesen 37 000 – 49 000 h/év, ami 5 mellékvágányon tartózkodó ZC-nak felel meg. ZC-ik (a mellékvágányon) két baleseti forgatókönyv azonosítására került sor.

Zalai Finomító


64/89


A VASÚTI TARTÁLYKOCSIK BALESETI FORGATÓKÖNYVE A MELLÉKVÁGÁNYON Az LPG azonnali kiömlése

Az LPG azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból vagy a tankautóból

Az LPG folyamatos kiömlése

Az LPG folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból vagy a tankautóból max. DN80–as nyíláson keresztül

6.3.3. Kőolajtároló tartály A Zalai Finomító, Logisztikai tárolótér tárolótartályaiban kőolajat is tárolnak. A tárolótartály szimplafalú, beton védőfal veszi körül. A védőgödör a tartály teljes űrtartalmának a befogadására alkalmas. A védőgödör alja beton, mely alatt HDPE fólia található. A védőgödör megakadályozza a kőolaj beszivárgását a talajba. A tárolótartály félstabil habbaloltó tűzvédelmi rendszerrel és palásthűtővel rendelkezik. A tartály maximális szintet és maximális baleseti szintet kijelző rendszerrel rendelkezik, mely a diszpécser monitorján a diszpécserközpontban követhető nyomon. Az értékelésre kerülő tartályok jegyzéke a számításhoz szükséges paramétereikkel együtt a 6.5-ös táblázatban találhatóak.

6.5. táblázat Az elemzett tartályok jegyzéke Tartály

Tárolt anyag

Átmérő [m]

Térfogat [m3]

2005

kőolaj

10

2 000

Tartály típusa EEAT1)

Hőmérséklet

A védőgödör területe [m2]

atm.

896

Megj.: 1)

EEAT – egyszeres elhatárolású atmoszférikus tartály

A baleseti forgatókönyvek azonosítása a tartályokra a CPR 18E kézikönyv [6] ajánlása alapján történt.

AZ EGYSZERES ELHATÁROLÁSÚ ATMOSZFÉRIKUS TARTÁLYOK BALESETI FORGATÓKÖNYVEI A termék azonnali kiömlése a védőgödörbe

a tárolt mennyiség azonnali kiömlése

A termék folyamatos kiömlése a védőgödörbe

a tárolt mennyiség folyamatos kiömlése a max. DN150–es nyíláson keresztül

A termék folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre

a termék tízperces kiömlése max. DN150–es nyíláson keresztül

Azonnali kiömlés a tartályból a tartálypalást nagy kiterjedésű sérülése esetén következik be. A kiömlött terméket a védőgödör felfogja. Az anyag folyamatos kiömlése a védőgödrön belülre akkor következik be, ha megsérül a tartályvezeték a védőgödörben. A kiömlő tűzveszélyes folyadék jelenlétére való tekintettel konzervatív feltételezés, hogy a kézi elzáró szerelvény a védőgödörben nem használható. Tehát az anyag teljes mennyisége kifolyik a védőgödörbe. A kiömlött cseppfolyós anyagot a védőgödör felfogja. Az anyag folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre akkor következhet be, ha megsérül a tartályvezeték a védőgödrön kívül. A finomító munkatársai szerint ez esetben nem folyik ki a tartály teljes tartalma, mert a védőgödrön belüli kézi elzáró szerelvény zárható. Zalai Finomító


65/89


6.4. Hibafa-, eseményfa-elemzés és a következmények értékelése A jelentésnek ez a része a 6.4.-es táblázatban szereplő forgatókönyvek előfordulási valószínűségének és a következményeinek értékelését tartalmazza. Minden egyes elemzés bevezetőjében grafikusan ábrázoltak az elemzett létesítmények. Utána következik a létesítmény leírása a kezdeti alapesemény részletes leírásával együtt. A következő lépés a hibafát és a minimális metszethalmazokat mutatja be. A csúcsesemény (Top event) gyakorisága a hibafából az eseményfában úgy jelenik meg, mint kiváltó esemény. Az eseményfában a biztonsági rendszerek figyelembevételével kerül kiszámításra az egyes következmények gyakorisága. Veszélyes eseményre a hőhatás, lökőhullám illetve a toxikus diszperzió hatótávolsága külső kihatásként van számszerűsítve. A hatótávolság a következmények kártyájába van bejegyezve. A legnagyobb hatótávolság grafikus ábrázolására is sor került. Az egyes részelemzések összefoglalásában szerepel a belső dominó hatás kiértékelése is.

6.4.1. Hibafa-elemzés A valószínűség elemzés menete több összefüggő lépésen alapul: -

azon üzemzavarok és az kezdeti események azonosítása, amelyek a kiváltó esemény feltételezhető forgatókönyvéhez vezetnek,

-

a hibafák szerkesztése az egyes forgatókönyvek részére, a hibafa csúcseseménye az eseményfa kiváltó (kezdeti) eseménye,

-

az kiváltó események valószínűségi adatainak gyűjtése és feldolgozása (gyakoriság, valószínűség),

-

a kiváltó esemény előfordulási gyakoriságának számszerűsítése,

-

a kiváltó események következményeinek modellezése eseményfa segítségével és hibafák szerkesztése biztonsági rendszerekre (ha a technológia reakciója azonos több kiváltó eseményre, az eseményláncok egyazon eseményfával modellezhetők),

-

a baleseti eseményláncok előfordulási gyakoriságának számszerűsítése,

-

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos modellezése, kihatásuk meghatározása.

-

az egyes következmények és forgatókönyvek hozzájárulásának számszerűsítése az egyéni kockázatához,

-

a vizsgált technológia teljes egyéni és társadalmi kockázatának meghatározása.

súlyos

balesetek

következményeinek

A valószínűségi kockázatelemzés a veszélyes anyagok környezetbe kerülési specifikus eseményeinek meghatározásán alapszik. A hasonló következményű súlyos baleseti események csoportosíthatók, és egyazon eseményfában ábrázolhatók. Az adott csoportban a kiváltó esemény előfordulási gyakoriságát az ide besorolt kiváltó események gyakoriságának összege adja. A jelentés ezen részének célja a veszélyek azonosítása. Azonosításra kerülnek azon kiváltó események, melyek a veszélyes anyagok környezetbe jutásához vezetnek a Zalai Finomító létesítményeiből. A kismennyiségű kiáramlásokkal a csővezetékekből vagy más létesítményekből az elemzés nem foglalkozik. Hatásuk a környezetre nézve elhanyagolható. A kiváltó események előfordulási gyakoriságának elemzése a hibafák segítségével történik, mely a kiválasztási módszer eredményeiből indul ki. A kiválasztási módszer elemzi a veszélyes anyagokat tartalmazó létesítményeket, vagy azok részeit. A kockázat forrásainak kiválasztása a létesítmények objektív összehasonlításának Zalai Finomító


66/89


elvéből indul ki. Kiváltó esemény bekövetkezése után (pl. csőrepedés vagy tartály széthasadása) csak az a veszélyes anyagmennyiség kerül a környezetbe, amely az adott pillanatban ott található. A távvezérlésű szerelvény elzárása megakadályozza a veszélyes anyag teljes mennyiségének kiömlését a környezetbe. A veszélyes létesítmények és paramétereik kiválasztása alapján, valamint a veszélyes anyagok mennyiségétől függően meghatározhatók a forgatókönyvek és azon események, melyek következményei veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet okozhatnak. Az azonosított csúcsesemények alkotják a hibafa-elemzés (Fault tree) alapját. A létesítmények részletes értékelése és a kiváltó események forgatókönyveinek feldolgozása szoros együttműködésben készült a finomító munkatársaival. Az értékelés során az információk fő forrásául a HAZOP módszer elemzése szolgált. A következő veszélyes technológiai létesítményrészek és berendezések kiválasztására került sor: A. 80 számú forrás: az LPG átfejtése vasúti tartálykocsikból közúti tartálykocsikba B. 81 számú forrás: vasúti tartálykocsik a mellékvágányon (a lefejtés helyszínén kívül) C. 20 számú forrás: Dél-zalai kőolajtartály, T2005

6.4.2. Eseményfák A QRA gyakorlati alkalmazásakor az egyes kiváltó eseményeket csoportosítják. Ez az eseményfa kidolgozásának alapja. Egyazon csoportba sorolt kiváltó események azonos baleseti lefolyással bírnak, ugyanazok a követelményeik a biztonsági rendszerekkel és a kezelő személyzettel szemben. A baleseti forgatókönyvek modellezésére eseményfák használatosak, melyek veszélyes anyagok környezetbe kerülésének eseményláncait és következményeit ábrázolják. Súlyos baleset azért fordulhat elő, mert meghibásodnak a veszélyes anyagokat a környezettől elkülönítő berendezések. Az eseményfa a kiváltó eseménnyel előidézett súlyos baleset lefolyásának valószínűségi elosztását mutatja, tekintettel azon biztonsági rendszerekre, melyek a baleset elfojtása céljából avatkoznak be, valamint a személyzet tevékenységére. Az eseményfa szerkesztésnél több esemény van figyelembe véve. Ezek befolyásolhatják a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek lefolyását és következményeit (például a kiáramlás azonnali meggyulladása vagy késői meggyújtása).

Zalai Finomító


67/89


6.5. A kockázat kiértékelése A következmények értékelése a Zalai Finomító a kiválasztott reprezentatív kockázati forrásokra és létesítményekre lett elvégezve: A

B

C

80 számú forrás: az LPG átfejtése vasúti tartálykocsikból tanautókba A1 A cseppfolyós LPG azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból az átfejtés helyszínén A2


A3


A4


A5


A6


A7


81 számú forrás: vasúti tartálykocsik a mellékvágányon (a lefejtés helyszínén kívül) B1

Az LPG azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból (a mellékvágányon, a lefejtés helyszínén kívül)

B2

A cseppfolyós LPG folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból (a mellékvágányon, a lefejtés helyszínén kívül)

20 számú forrás: Dél-zalai kőolajtartály, T2005 C1

A kőolaj azonnali kiömlése a védőgödörbe

C2

A kőolaj folyamatos kiömlése a védőgödörbe

C3


6.5.1. Egyéni kockázat Az egyéni kockázat annak a személynek az elhalálozási kockázatát jelenti, aki egy bizonyos időszakban egy bizonyos helyen tartózkodik (az adat általában 1 évre vonatkozik) a finomító közelében. Az egyéni kockázat értékelésekor nincs számításba véve az üzemen belüli vagy az üzem körüli népesség. Ha egy személy életének veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 1.6. pontja szerint az egyéni kockázat elfogadható mértéke a létező üzemek számára a következő módon van meghatározva: a.) Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket. b.) Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, illetőleg olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik. Zalai Finomító


68/89


c.) Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. A 6.16.-os ábra a finomító egyéni kockázatát ábrázolja.

6.16. ábra. A Zalai Finomító egyéni kockázata A Zalai Finomító egyéni kockázata túllépi az 1.10-5 év-1 szintet, de csak a finomító területén, itt is csak az LPG átfejtés közvetlen környezetében. Az ipari terület kis részén, nyugatra a finomítótól, eléri a 10-6 esemény/év értéket. A legközelebbi lakóövezet olyan területen fekszik, ahol az elhalálozás egyéni kockázata súlyos baleset következtében nem éri el a 10-6 esemény/év értéket (nem éri el a 10-7 esemény/év értéket sem).

Zalai Finomító


69/89


6.5.2. Társadalmi kockázat A társadalmi kockázat utal a valódi veszélyre az üzemen belüli személyekre és az üzemen kívüli személyekre. Leggyakrabban F-N görbe formájában van szemléltetve, ahol az események gyakorisága kapcsolódik a halálesetek számához egy bizonyos időszakon belül (ami rendszerint 1 év). A társadalmi kockázat meghatározásakor figyelembe veszik a meteorológiai körülményeket és a személyek elhelyezkedését üzemen belül és kívül, valamint éjjel és nappal. A kockázat mértékéhez (egyéni és társadalmi kockázat) többféle tényező is hozzájárul. Az egyik közülük a meghibásodás gyakorisága. A létesítmény meghibásodásának gyakorisága csökkenthető, pl. biztonsági berendezések beépítésével a rendszerbe. Nagy hatással van a kockázatra a veszélyes anyagok mennyisége, melyek súlyos baleset keletkezésekor a környezetbe juthatnak. A kiömlött veszélyes anyagok mennyisége növeli a halálesetek gyakoriságát a kiömlés környezetében (pl. koncentráció, nagyobb tócsatűz... ). A veszélyes anyagok mennyiségén kívül fontos még a technológiai paraméterek értéke (hőmérséklet, nyomás). Ezek növelhetik a veszélyes anyagok nem kívánatos hatásait (a toxikus anyag magasabb párolgása magasabb hőmérsékleten, a veszélyes anyag kiömlésének magasabb sebessége magasabb nyomáson... ). A kockázat mértékét befolyásolják a meteorológiai körülmények, népesség és a kiváltó források. Ezek a tényezők a legtöbb esetben külsőleg nem befolyásolhatók. Ha több személy veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 1.7. pontja szerint a társadalmi kockázat elfogadható mértéke a létező üzemek számára a következő: a.) A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5xN-2) 1/év, ahol N>=1. b.) A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN-2) 1/év, és F>(10-5xN-2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. c.) Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3xN-2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. A társadalmi kockázat számításakor a finomító területén és környezetében található vállalatok, valamint a környékbeli lakosság lett figyelembe véve. A saját munkavállalók a „Hatósági állásfoglalás a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához” c. dokumentum alapján a társadalmi kockázat számításakor nem lettek figyelembe véve, ugyanúgy, mint a külső vállalatok munkavállalói, akik teljesítik az ott említett feltételeket. A számításkor figyelembe lettek véve azon külső vállalatok munkavállalói, akiket az adott feltételek alapján nem lehetséges kizárni.

Zalai Finomító


70/89


A zárt és nyílt térben tartózkodó munkavállalók hányada az OKF Hatósági állásfoglalásával összhangban nappal – zárt térben 0,93, nyílt térben 0,07 és éjjel zárt térben 0,99, nyílt térben 0,01. A lakóterületen jelenlévő népesség hányada az OKF Hatósági állásfoglalásával összhangban nappal – 0,7 és éjjel – 1,0. Miközben a zárt térben tartózkodó népesség hányada nappal 0,93, éjszaka 0,99. A 6.17.-es ábra a Zalai Finomító társadalmi kockázatának értékelését ábrázolja.

6.17. ábra. A Zalai Finomító társadalmi kockázata A Zalai Finomító társadalmi kockázata az F<(10-5xN-2) 1/év szint alatt található.

Zalai Finomító


71/89


6.5.3. Veszélyességi övezetek A 6.18.-as és a 6.19-es ábrán a veszélyességi övezet zónái láthatók. A veszélyességi övezet 3 zónára van osztva, ahogyan az a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 2.1. pontjából adódik: a.) Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. b.) Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év értékek között alakul. c.) Külső zóna: a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket, de nagyobb, mint 3x10-7.

Külső zóna

Középső zóna

6.18. ábra. A Zalai Finomító veszélyességi övezeteinek kijelölése – túlnyomás A nyomáshatások esetében a Középső és a Külső zóna érinti a legközelebbi lakóövezetet, ugyanígy az ipari területet is. A Belső zóna nem keletkezik. Zalai Finomító


72/89


Külső zóna

Belső zóna

Középső zóna

6.19. ábra. A Zalai Finomító veszélyességi övezeteinek kijelölése - sugárzó hő Belső zóna csak az üzem területén keletkezik. A Középső és a Külső zóna érinti a legközelebbi lakóövezetet és az ipari területet.

Zalai Finomító


73/89


6.6. Tűz esetén keletkező égéstermékek A számításokban két határeset  

kőolaj égése esetén csak CO keletkezik, kőolaj égése esetén csak CO2 keletkezik,

és két reprezentatív eset feltételezett:  

kőolaj égése esetén 10% CO és 90% CO2 keletkezik, az összetevőkből SO2 keletkezik.

Nem egyszerű meghatározni a sebességet, mellyel a mérgező égéstermékek keletkeznek, a keletkező mennyiséget, valamint az információt arról, hogy milyen anyagok keletkeznek. Minden tűzeset egyedi esemény egyedi paraméterekkel. A mérgező anyagok keletkezésére sok tényező gyakorol hatást, a legfontosabbak: tűzveszélyes anyag, a keletkezett tócsa felszínének nagysága, az égés sebessége, a levegő mennyisége, időjárási feltételek. Szénhidrogének égésekor, melyek elsősorban szént és hidrogént tartalmaznak, CO, CO2 és H2O keletkezik. A többi összetevőből kén-dioxid (SO2) képződhet. Tökéletlen égés esetén korom is keletkezik. Feltételezzük, hogy a kőolaj 84,5 % szént, 14,0% hidrogént és 1,5 % ként tartalmaz. A szénfogyasztás az alábbi képlettel adott:



m M

(1)

ahol: ξ – a kémiai reakció terjedelme/mértéke m – a gázolajban található szén tömege (kg) υ - a 2C + O2––-> 2CO kémiai egyenlet szén sztöchiometrikus koefficiense M – a szén moltömege (kg/kmol) Az (1) egyenletbe való behelyettesítés után:



m 0,845.1000   35,2 kmol 2.12  .M

Ezután a szén-monoxid keletkezésére érvényes:

mCO   . CO M CO  35,2.2.28  1971,2 kg Feltételezhető, hogy a szénhidrogének tökéletlen égése esetén legfeljebb 1,97 t CO keletkezhet 1 t CxHy –re. CxHy + zO2 → aCO + bH2O

Zalai Finomító


74/89


A keletkezett szén–monoxid mennyisége függ a reakció feltételeitől. 1,97 t CO keletkezésének becslése 1 t CxHy –re inkább konzervatív. CPR 15E módszer inkább ajánlásokat tesz a keletkező anyagok kiszámítására más anyagok, mint kőolaj üzemanyagok égése estére. Itt található ajánlás a szénhidrogének égési sebességének becslésére: mr = 2,5.10-2 kg.m-2.s-1 Az elégés definíciója:

m  mr S ahol: S – a tócsa felülete (m2) mr – a szénhidrogének égési sebessége (kg.m-2.s-1) 1536 m2-es felületű tűz esetén:

m  0,025.1536  38,4 kg.s 1 A fent említett számítási eljárás alapján kiszámítható a keletkező SO2 mennyisége, de a keletkező CO2 maximális mennyisége is. A végeredmények az alábbi táblázatban szerepelnek: Az égéstermékek maximális mennyisége Keletkezés gyorsasága (kg/s)

60 perc alatt keletkező anyag mennyisége (kg)

CO CO2

75,7 119

2,73E+05* 4,28E+05*

SO2

1,15

4140

Anyag

* A táblázatban szereplő értékek nem együttesen értendők (vagy csak CO, vagy csak CO2 keletkezésével számolunk). A kockázat legrosszabb forrásai a tűz esetén keletkező anyagmennyiséget tekintve a 2000 m3 –es kőolaj tároló tartályok. A kőolaj teljes mennyiségének védőgödörbe történő kiömlésekor és az anyag fokozatos elégésével a keletkezett 1536 m2-es tűzveszélyes tócsa felszínéről, a keletkező toxikus termékek mennyisége nem elhanyagolható. Gázolaj védőgödörbe történő kiömlése és a tócsa meggyulladása esetén, a kőolaj 38,4 kg/s gyorsasággal ég. Az üzemanyagból a CO keletkezésének (csak CO keletkezik) gyorsasága 75,7 kg/s (nagyon konzervatív feltételezés). A keletkező toxikus anyagok forró Zalai Finomító


75/89


égéstermékek, vagyis forró gázok, melyek magasba emelkednek. Tehát olyan helyen terjednek, ahol nem veszélyeztetik az emberi életet. Hasonló megfontolások alkalmazhatók más toxikus anyagok esetében is. A mennyiségük viszont jóval kisebb összevetve a CO feltételezett mennyiségével. A mérgező felhő terjedése az alábbi forgatókönyv esetében került modellezésre: 

60 perces tűz (feltételezhető, hogy 60 percen belüli beavatkozással a tüzet sikerül eloltani).

Mérgezés A leírt elhalálozási valószínűségek a probit függvény felhasználásával lettek kiszámítva. A következmények leírásában az elhalálozáson kívül szerepel az ERPG3 érték is, mely azt a maximális koncentrációt jelenti, amelynek feltételezhetően közel minden egyén kitehető 1 óráig anélkül, hogy életet veszélyeztető hatás tapasztalható lenne, vagy kifejlődhetne, valamint az ERPG2 érték, mely azt a maximális koncentrációt jelenti, amelynek feltételezhetően közel minden egyén kitehető 1 óráig anélkül, hogy olyan irreverzibilis vagy más súlyos egészségkárosító hatás vagy tünet tapasztalható lenne, amely az egyén védekezőképességét gátolja. Az 1%-os elhalálozás esetén az adott koncentrációnak bizonyos idő (pl. 10 perc) alatt kitett emberek 1%-a meghal. Fontos érték az adott mérgező dózis L: Pr = A+B.ln(L) L = cN.t c - koncentráció (ppm) t - idő (min) A mérgező hatások bemutatása az elhalálozás segítségével azt a tényt veszi figyelembe, hogy az emberi élet veszélyeztetése ugyanúgy bekövetkezik a veszélyes anyag légkörben található alacsonyabb koncentrációja és a hosszabb kitettségi idő esetében, mint a rövidebb kitettségi idő, de a veszélyes anyag magasabb koncentrációjának esetében. CO A keletkezett mérgező felhő a széliránynak megfelelően terjed a környezetben. Az a koncentráció, mely 1%-os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára és hatótávolsága 11,5 m, nem lépi túl a bázistelep határait. Érintve lesznek a bázistelep munkavállalói 11,5 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 10%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 10,3 m, nem lépi túl a bázistelep határait. Érintve lesznek a bázistelep munkavállalói 10,3 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 50%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 9 m, nem lépi túl a bázistelep határait. Érintve lesznek a bázistelep munkavállalói 9 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága 13,3 m, nem lépi túl az üzem határait. Ez esetben veszélyeztetettek a bázistelep munkavállalói e hatótávolságon belül. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 13,6 m, szintén nem lépi túl a bázistelep határait. A 6.20. ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai.

Zalai Finomító


76/89


6.20. ábra A felhő hatótávolsága 60 perces kiömlés esetén CO

Következmények 3/D Érték Távolság [m] ERPG2 (350 ppm) 13,3 ERPG3 (500 ppm) 13,6 Mérgezés 1% elhalálozás 11,5 10% elhalálozás 10,3 50% elhalálozás 9,0 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m)

Ez a forgatókönyv a legkonzervatívabb, feltételezi, hogy a gázolaj teljes mennyisége szénmonoxiddá (CO) ég el. Ez viszont nem igaz, mivel a kőolaj főleg szén-dioxiddá (CO2) ég el. Ezért a következő számításban szerepel az a feltételezés, hogy a keletkező CO mennyisége legfeljebb 10%. Ez esetben a hatótávolságok a következők: Az a koncentráció, mely 1%-os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára és hatótávolsága 28,3 m, nem lépi túl a finomító határait. Veszélyeztetettek a finomító munkavállalói 28,3 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 10%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 13,5 m, nem lépi túl a finomító határait. Veszélyeztetettek a finomító munkavállalói 13,5 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 50%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága Zalai Finomító


77/89


7,5 m, nem lépi túl a finomító határait. Veszélyeztetettek a finomító munkavállalói 7,5 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága 20,3 m, túllépi a finomító határait, viszont nem veszélyeztet lakóövezetet. Veszélyeztetettek a finomító munkavállalói az említett távolságon belül. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 27,3 m, túllépi a finomító határait, viszont nem veszélyeztet lakóövezetet. A 6.21. ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai.

6.21. ábra A felhő hatótávolsága 60 perces kiömlés esetén CO-10%

Következmények 3/D Érték Távolság [m] ERPG2 (350 ppm) 27,3 ERPG3 (500 ppm) 20,3 Mérgezés 1% elhalálozás 28,5 10% elhalálozás 13,5 50% elhalálozás 7,5 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m).

Zalai Finomító


78/89


SO2 A keletkezett mérgező felhő a széliránynak megfelelően terjed a környezetben. Az a koncentráció, mely 1%-os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára és hatótávolsága 23,6 m, mely nem lépi túl a finomító határait. Veszélyeztetettek a finomító munkavállalói 23,6 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 10%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 19,3 m, nem lépi túl a finomító határait. Veszélyeztetettek a finomító munkavállalói 19,3 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 50%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 14,3 m, szintén nem lépi túl a finomító határait. Ez esetben veszélyeztetettek a finomító munkavállalói az említett hatótávolságon belül. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága 249,0 m, túllépi a bázistelep határait, érinti Zalabesenyőt. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 870,3 m, túllépi a bázistelep határait és érinti Zalabesenyőt. A 6.22. ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai.

6.22. ábra A felhő hatótávolsága 60 perces kiömlés esetén

Zalai Finomító


79/89


SO2

Következmények 3/D Érték Távolság [m] ERPG2 (3 ppm) 870,3 ERPG3 (13 ppm) 249,0 Mérgezés 1% elhalálozás 23,6 10% elhalálozás 19,3 50% elhalálozás 14,3 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m).

CO2 A szén-dioxid nem mérgező gáz, de nagy mennyiségben fojtó hatású. Ez a koncentráció a szakirodalom szerint [Guidelines for Chemical Process Quantitative Risk Analysis, AICHE] 50 000 és 100 000 ppm között mozog. Az 50 000 ppm koncentráció hatótávolsága 16,3 m, és a 100 000 ppm koncentrációé pedig 13,8 m. A szénhidrogén üzemanyagok tökéletlen égése esetén korom is keletkezik. A fent említett tűz esetében a korom keletkezésének feltételezése minimális. Kültéri tűz esetén nem feltételezett, hogy tökéletlen égés jönne létre. Kőolaj égése esetén kis mennyiségű korom keletkezése feltételezett. A korom túlnyomórészt kolloid állapotban lévő szén részecskéből áll. Abban az esetben, ha az anyag felszínén bekövetkezik a policiklikus aromás vegyületek adszorpciója, a korom rákkeltő. Ebben az esetben a koromban nem feltételezett jelentős mennyiségű adszorbeált rákkeltő anyag. Befejezésül ki kell hangsúlyozni, hogy nagyon bonyolult a tűz lefolyásának modellezése (nem irányított égés). E fejezetben kiszámított forgatókönyvek katasztrofális forgatókönyvek, melyek a gyakorlatban kevésbé valószínűek. A keletkező mérgező anyagok mennyisége nagy valószínűséggel kisebb lesz.

Zalai Finomító


80/89


6.7. Hatások értékelése a természeti környezetre A Zalai Finomító környezeti kockázat értékelése az 1999. évi LXXIV. törvény követelményeivel és az Európai Unió országaiban alkalmazott módszertannal összhangban lett kidolgozva. A hosszú távú hatások értékelése a környezetre az EUSES módszerrel (Technical Guidance Document in Support of Commision Directive 93/67/EEC for New Notified Substances and Commission Regulation (EC) No. 1488/94 on Risk Assessment for Existing Substance) lett elvégezve a következő anyagokra: - nyersolaj termékek (éves mérleg 7,3158.107 kg/év ) Az EUSES szoftverrel kiszámított kockázati koefficiens (RCR) az elemzett anyagra teljesíti az elfogadhatóság feltételeit, ez azt jelenti, hogy ezen anyag hosszúidejű kiömlései normál üzemmód mellett nem jelentenek terhet a vízi környezetre és élővilágára. A 6.5.-ös táblázatban a feltételezett koncentrációk vannak feltüntetve a vízi környezetben, az előzőekben meghatározott feltételek szerint és az ún. RCR (PEC/PNEC) arány.

6.5. táblázat Az RCR végső értékei Szennyező anyag

Feltételezett koncentráció a negatív hatások nélkül PNEC [mg/l]

Feltételezett koncentráció

3,0.10-3

1,422.10-3

Nyersolaj termékek (BA)

Meghatározott RCR

PEC [mg/l]

0,474

Megj.: A PEC értékek a háttér koncentrációja nélkül vannak megadva

A felszíni vizek általános mennyiségi követelményeit a 6.6-os táblázat tartalmazza.

6.6. táblázat A felszíni vizek általános mennyiségi követelményei Mutató

Egység

Ajánlott érték

Apoláris kivonható anyagok (szénhidrogén index)

mg/l

0,1

Tekintettel az értékelés konzervatív hozzáállására a baleseti kiömlések mennyiségi értékelésének tipikus anyagaként a kőolaj lett kiválasztva. Egyúttal meghatároztuk a környezeti kockázat elfogadhatóságát az Environmental Harm Index alapján. A környezeti hatások mennyiségi értékeléséből a kőolaj baleseti kiömlésére a vízi környezetbe (a Proteus módszer szerint) és az Environmental Harm Index (EHI) nyilvánvaló, hogy az értékelt kiömlési forgatókönyvnél nem kerül sor a közelben lévő vízfolyás veszélyeztetésére. Tekintettel az esemény gyakoriságára és a szennyezett víz mennyiségére a kockázat elfogadható (lásd a 6.7-es táblázatot).

Zalai Finomító


81/89


6.7. táblázat A baleseti kiömlés elfogadhatóságának meghatározása Forrás Tartály 3 2000 m

Forgatókönyv 1.sz.

Folytonos kiömlés

2.sz.

Azonnali kiömlés

A szennyezett felszíni víz 3 térfogata m  500,68

Gyakoriság -7

6,27864.10

-8

Environmental Harm Index (EHI)

A kockázat elfogadhatósága

3,34.10-4

Elfogadható

-4

Elfogadható

666,87

6,27864.10

4,45.10

A 6.23.-as ábrán látható a baleseti kiömlések értékelésének grafikus ábrázolása. Az ábra mutatja, hogy a környezeti kockázat elfogadható.

1 0,1 0,01 0,001

gyakoriság [1/év]

0,0001

Nem elfogadható kockázat

1E-05 1E-06 1E-07

1 2

1E-08 1E-09 1E-10 1E-11 1E-12 1E-13 0,0001

Elfogadható kockázat

Elhanyagolható kockázat 0,001

0,01

0,1

1

10

100

1000

10000

Environmental Harm Index

6.23. ábra. Baleseti kiömlések értékelése - forgatókönyv 1

Zalai Finomító


82/89

100000


6.8. Dominóhatás 6.8.1. Belső eszkalációs hatás A dominóhatás forrásainak elemzése Összhangban a módszerben javasoltakkal a dominóhatás szempontjából a környező berendezéseket csoportba oszthatók:

forráspontjai

hatásuk

-

A dominóhatás azon forrásai, melyek hatása elhanyagolható a veszélyeztetett berendezésekre (zöld színnel jelölve a táblázatban) mert a másodlagos esemény gyakoriságának növekedése kisebb, mint 50 %. Ezek a források a súlyos balesetek végső kimenetére minimális hatással vannak. A dominóhatás értékelésén belül nincs szükség további elemzésükre.

-

Azok a források, melyek jelentős hatással vannak a másodlagos esemény kezdeti eseményének gyakoriságára (sárga színnel jelölve a táblázatban), a másodlagos esemény gyakoriságát több mint 50%-kal növelik. A dominóhatás csak abban az esetben lehet jelentős, ha a másodlagos berendezések esetében magas egyéni és társadalmi kockázat mutatható ki.

-

Azok források, melyek jelentős hatással vannak a másodlagos esemény kezdeti eseményének gyakoriságára (narancssárga színnel jelölve a táblázatban). A hatásgyakoriság többszörösen túllépi a másodlagos baleset kezdeti eseményének gyakoriságát. A dominóhatás ezen forrásainak jelentős hatása van az értékelt rendszerre. Abban az esetben, ha a jelentős következményékről van szó, akkor a dominóhatás jelentősen megváltoztathatja a képet az elemzett berendezések egyéni és társadalmi kockázatainak elfogadhatóságáról.

B2 (KE gyakorisága 2,51E-6/év)

B1 (KE gyakorisága 2,51E-6/év)

A7 (KE gyakorisága 2,91E-8/éc)

A6 (KE gyakorisága 2,91E-8/év)






6.8. táblázat A dominóhatás eredményeinek mátrixa

A1 azonnali VCE

*

*

*

*

*

*

x

x

A1 kései VCE

*

*

*

*

*

*

6,46E-08

*

*

*

*

2,91E-07

*

x

x

A2 kései VCE

2,91E-07

A3 kései VCE

7,38E-06

*

*

*

7,38E-06

*

x

x

x

x

*

*

6,93E-08

*

x

x

7,36E-06

*

*

*

7,36E-06

*

x

x

A4 JET

x

x

*

*

6,90E-08

*

x

x

A5 JET

5,52E-08

*

*

*

5,52E-08

*

x

x

A6 azonnali VCE

9,57E-08

*

*

*

*

x

x

A3 JET A4 kései VCE

Zalai Finomító

*


83/89

Kidolgozta: SLOVNAFT VÚRUP, a. s. A6 kései VCE

1,70E-07

*

*

*

*

*

1,70E-07

*

A7 kései VCE

8,38E-09

*

*

*

*

8,38E-09

x

x

B1 azonnali VCE

*

*

*

*

*

*

*

*

B1 kései VCE

*

*

*

*

*

*

*

*

B2 kései VCE

*

*

*

*

*

*

*

7,23E-07

* A másodlagos balesetek következményei nem lépik túl az elsődleges baleset következményeit.

A dominó hatás elemzett következményeinek nagy része elhanyagolható hatással van a súlyos baleset kialakulására.

Zalai Finomító


84/89


Külső dominóhatás A finomító környezetében nincs más üzem, mely a tevékenységével veszélyeztetné a finomítót. Ugyanígy a finomító tevékenysége sem veszélyeztet semmilyen más üzemet, melyben külső dominóhatás következtében veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset keletkezhetne.

Zalai Finomító


85/89


7.

A VÉDEKEZÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA

7.1. Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények Üzemzavarok, vészhelyzet esetén a diszpécser épület alkalmas vészhelyzeti vezetési létesítménynek.

7.2. A vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere A finomító vezetőállományának értesítési rendje a veszély-elhárítási alaptervben van leírva (Polgári védelmi alapterv).

7.3. A veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei Matáv telefonvonalak URH adóvevők száma Fax vonalak száma: E-mail: Egyidejűleg beszélgetésre alkalmas olajipari vonal száma: Mobiltelefon száma: Állandó tűzjelző vonal ZMJV HÖT

7.4. Távérzékelő rendszerek A telep területén tűzjelző hálózat, lángérzékelők, füst és hőérzékélők kerültek beépítésre. A tűzjelző hálózat központon keresztül a tűzoltóságnak is ad jelzést.

7.5. A végrehajtó szervezetek védőeszközei és eszközei 8.

BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER

A Zalai Finomító biztonsági irányítási rendszere a MOL Nyrt. TKD Logisztika és Finomítás különálló irányítási rendszereinek részét képezi. Tartalmazza az intézkedési terveket, beleértve a megfelelő forrásokat, irányítási folyamatokat az EBK politika és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos programok teljesítésére. A biztonsági irányítási rendszer leírása az M 5. sz. mellékletben található.

Zalai Finomító


86/89


9.

ÖSSZEFOGLALÁS

A biztonsági jelentés fő célja azonosítani a veszélyeket – kiváltó eseményeket, melyek következménye a veszélyes anyagok kiömlése, értékelni a potenciális súlyos balesetek hatásait az emberi életre és egészségre, környezetre és a környező berendezésekre. A kiválasztott kockázati forrásokra, a HAZOP és a What if elemzései alapján, forgatókönyvek azonosítása történt meg és azon események meghatározására került sor, melyek következményei kimerítik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek fogalmát. A kismértékű kiömlések berendezésekből és a csővezetékekből elhanyagolható következményekkel járnak az emberi életre és egészségre. Ezért környezeti hatásukkal a jelentés nem foglalkozik. A kockázatelemzés keretein belül a Zalai Finomító következő reprezentatív baleseti forgatókönyveinek elemezésére került sor: 80 számú forrás: az LPG átfejtése vasúti tartálykocsikból tanautókba A1

A cseppfolyós LPG azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból az átfejtés helyszínén

A2


A3


A4


A5


A6


A7


81 számú forrás: vasúti tartálykocsik a mellékvágányon (a lefejtés helyszínén kívül) B1

Az LPG azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból (a mellékvágányon, a lefejtés helyszínén kívül)

B2

A cseppfolyós LPG folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból (a mellékvágányon, a lefejtés helyszínén kívül)

20 számú forrás: Dél-zalai kőolajtartály, T2005 C1

A kőolaj azonnali kiömlése a védőgödörbe

C2

A kőolaj folyamatos kiömlése a védőgödörbe

C3


A Zalai Finomító technológiai berendezések és termékcsővezeték hálózat található. Azonban a veszélyes anyagok mennyisége, amely baleset esetén kiömölhet a környezetbe, elhanyagolható a tárolótartályokban tárolt mennyiségekhez képest. Ezért a csővezeték hálózatok ki lettek kizárva a részletes elemzésből már a kiválasztás szakaszában. Az következmények értékelésének alapján megállapítható, hogy a legkockázatosabb baleseti esemény a B1 - Az LPG azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból (a mellékvágányon, a lefejtés helyszínén kívül). Az LPG mellékvágányon való ideiglenes tárolásáról van szó, ezek a ZC-ik a finomító határánál helyezkednek el. A finomító határán kívül lakott terület és a MÁV található. Az LPG kiömlése után kialakuló gőzfelhő robbanásakor a lakótelepen élő emberek élete veszélynek lehet kitéve főleg a robbanás következtében keletkező törött ablaküvegek miatt. Az ilyen esemény előfordulási Zalai Finomító


87/89


valószínűsége az összes ZC-ra vonatkoztatva 7,0.10-7 esemény/év. Az emberek egészsége a tűzgolyó eseményével is veszélyeztetve lehet, amikor a 4 kW/m2-es hőhatás túllépi a finomító határát. Hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén. Az ilyen esemény előfordulási valószínűsége az összes ZC-ra vonatkoztatva 7,0.10-7 esemény/év. Összehasonlítva egyéb, emberéletet nem veszélyeztető eseményekkel, ez az érték alacsonynak mondható. Az egyéni kockázat értéke a Zalai Finomítóra 1.10-5 esemény/év. Lakott területen az egyéni kockázat értéke az 1.10-6 esemény/év érték alatt van. A társadalmi kockázat számítása az üzemen kívüli személyekkel és vállalatokkal, valamint a finomító területén található azon vállalatokkal számol, amelyeket a „Hatósági állásfoglalás a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához” c. dokumentum alapján figyelembe kell venni. A társadalmi kockázat értéke a Zalai Finomító esetében az elfogadható kockázat az elfogadható kockázat határa alatt van. Ez azt jelenti, hogy az F<(10-3 x N-2) 1/év, ahol N≥1. Tehát a Zalai Finomító társadalmi kockázata az elfogadható tartományba esik.

Zalai Finomító


88/89


FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] [2.] [3.] [4.] [5.]

MOL Rt. Zalai Finomító Üzemi vízminőségi kárelhárítási terv, 2004 GeoRisk Földrengéskutató Intézet FM_01_ZFEN_31 - Technológiai utasítás, ZF Energiaszolgáltatás, Gőztermelő üzem [3] A1V_03_09_2006 - Technológiai utasítás, fáradt olaj feldolgozás, 2004 05_06_1_eng_ml - MOL Nyrt. KTD Logisztika PB átfejtő ZAFI Zalaegerszegi Finomító Töltésfelügyeleti rendszer felújítása I. kötet, Technológia és gépészet [6.] Guidelines for Quantitative Risk Assessment (CPR 18E), Committee for the Prevention of Disasters, The Hague, 1999. [7.] Methods for determination of possible damage (CPR 16E), Committee for the Prevention of Disasters, The Hague, 1992.

Zalai Finomító


89/89

NYILVÁNOS VÁLTOZAT BIZTONSÁGI JELENTÉS. ZALAI FINOMÍTÓ, MOL Nyrt

Recommend Documents