NYILVÁNOS VÁLTOZAT BIZTONSÁGI JELENTÉS
MOL Nyrt. TKD Logisztika Terméktárolás PB töltés-tárolás Algyő Töltő-Lefejtő
Módosítások Sorszá ma 1. 2. 3. 4. 5.
Dátuma 2003. 11. 11. 2005. 02. 14. 2006. 02. 25. 2007. 04. 15. 2008. 03. 31.
Leírása, jellege OKF által előírt hiánypótlás teljesítése. OKF által tett kikötések teljesítése. OKF határozat szerinti módosítás Az OKF 285-90/1/2006 sz. határozat szerinti módosítás, valamint szervezeti változások Az OKF 285- 82/2/2007 sz. határozata szerinti kiegészítés
1
TARTALOMJEGYZÉK (A tartalomjegyzék és a mellékletek jegyzéke a teljes, nem nyilvános biztonsági jelentésre vonatkozik)
1.
SÚLYOS BALESETEK CÉLKITŰZÉSEK:
MEGELŐZÉSÉVEL
KAPCSOLATOS
FŐ 5
2.
A VESZÉLYES ÜZEM KÖRNYEZETE:
7
2.1.
Elhelyezkedése, telepítési környezete, más üzemek hatása:
7
2.2.
A terület földtani, vízföldtani adottságai:
8
3.
A LÉTESÍTMÉNY ISMERTETÉSE:
3.1.
Általános információk:
10 10
3.1.1. Rendeltetése, fő tevékenysége:
10
3.1.2. Termékei:
10
3.1.3. Technológiái:
10
3.1.4. Munkakörök, létszám, munkarend:
11
3.2.
12
A veszélyes létesítményt bemutató rajzok
3.2.1. Technológiák egymástól való távolsága:
12
3.2.2. Közművek, utak:
12
3.2.3. További információk:
12
3.3.
13
Veszélyes tevékenységek jellemzői:
3.3.1. Fő technológiai folyamatok:
13
3.3.2. Veszélyes anyagok átfejtése, szállítása, átmeneti tárolása:
15
3.3.3. Gáznemű hulladékok kezelése:
16
3.4.
17
A technológia veszélytelen működésének bizonyítása:
3.4.1. Folyamatábrák, műszerezési ábrák:
17
3.4.2. Technológiai utasítások, a veszélytelen működést biztosító legfontosabb szabályozások: 24 3.4.3. A technológiát jellemző alapvető paraméterek:
25
3.4.4. Műszerezés, irányítástechnika, biztonsági rendszerek:
27
3.5.
28
Biztonságos üzemeltetés szabályozása:
3.5.1. Közúti- és vasúti töltés (indítás, leállás, üzemeltetés):
28
2
3.5.2. Veszélyhelyzeti teendők:
28
3.6.
Tervezési filozófia:
29
3.7.
A termeléshez kapcsolódó infrastruktúra:
29
3.7.1. Külső energiaellátás:
29
3.7.2. Belső energia-termelés, -ellátás:
30
3.7.3. Tűzoltóvíz és tűzvédelmi rendszer:
31
3.7.4. Érzékelő-, jelző- és híradó rendszerek:
32
3.7.5. Egészségvédelem, biztonságtechnika, környezetvédelem:
33
3.7.6. Őrzés-védelem, behatolás érzékelés, beléptetés:
33
3.7.7. Javító-, karbantartó tevékenység:
34
3.7.8. Veszélyelhárítás erőforrásai:
35
3.7.9. Úthálózat, vízelvezetés:
35
3.8.
Veszélyes anyagok bemutatása:
37
4.
VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESET ELLENI VÉDEKEZÉS: 39
4.1.
Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények:
39
4.2.
Veszélyhelyzeti riasztás, értesítés:
39
4.3.
Üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere:
39
4.4.
Távérzékelő rendszerek:
39
4.5.
Helyzetértékelést, döntés-előkészítést segítő informatikai rendszer:
39
4.6.
Riasztást, védekezést, mentést végrehajtó szervezetek:
40
4.7.
Rendszeresített szaktechnikai eszközök, védőeszközök:
40
5.
A SÚLYOS BALESET ÁLTALI VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE:
5.1.
A Vasúti-, közúti töltő és gáztermék-tisztító üzem működésének kockázata. Veszélyeztetés: 40
5.2.
Súlyos baleset következményeinek vizsgálata. A veszély meghatározása.
41
5.3.
Egyéni és társadalmi kockázat meghatározása
83
5.4.
Sérülés egyéni kockázata. Veszélyességi övezetek
89
5.5.
Dominóhatás
92
40
3
6.
MOL Nyrt. KTD és LOGISZTIKA egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszere: 93
7.
MELLÉKLETEK:
94
4
BIZTONSÁGI JELENTÉS Az üzemeltető azonosító adatai Algyő Vasúti Töltő-Lefejtő a Logisztika része, amely a Termékelőállítás és Kereskedelem Divízióba tartozik a MOL Nyrt.-én belül. Az üzemeltető alapinformációi az 1.1.-es és az 1.2.-es táblázatokban találhatók.
1.1. táblázat Az üzemeltető adatai 1. A társaság cégneve: 2. 3.
4.
A társaság székhelye: Jogi forma:
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Nyilvánosan működő részvénytársaság
Elnök-vezérigazgató:
Hernádi Zsolt
A társaság cégjegyzékszáma: Adószám: Cégbíróság: A társaság székhelye, kapcsolat:
01-10-041683 Fővárosi Bíróság 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.
Telefon:
+36 1 209-0000
Fax:
+36 1 209-0000
Web:
http://www.mol.hu
1.2. táblázat A telephely adatai A telep neve:
Algyő Vasúti Töltő-Lefejtő
Székhely:
Algyő, Technológiai Ipartelep
Vezető:
Duránszkai János
Telefon:
+36-20-980-5806
E-mail:
[email protected]
1.
SÚLYOS BALESETEK CÉLKITŰZÉSEK:
MEGELŐZÉSÉVEL
KAPCSOLATOS
FŐ
A MOL Nyrt EBK elkötelezettségét a legmagasabb szinten is kinyilvánította, kiadva a teljes MOL Csoportra érvényes EBK Politikát.
5
Ezt az EBK Politikát „bontják le” és teszik a mindennapi tevékenységekben is napi gyakorlattá a MOL Csoport – és ezzel a MOL Nyrt, valamint az érintett leányvállalatok, mint pl.: a jelen biztonsági jelentésben is hivatkozott Petrolszolg kft – az általuk kiadott további Vezetői Politikák, Nyilatkozatok és az ezek szellemében készült dokumentumok, szabályzatok, utasítások. A MOL külön Csoportszintű EBK szervezetet is működtet, az EBK szakmai irányítás támogatására és a központi projektek, többek között a SEVESO megfelelés projekt irányítására is. Ezen feladatokon belül a központi EBK irányítás által tervezett és a csúcsvezetés által jóváhagyott EBK célkitűzések minden évben meghatározottak. A MOL Csoport vezetése támogatja a szabványos, tanusított irányítási rendszerek kialakítását és működtetését. Ennek megfelelve a Csoporton belül az érintett Logisztika és KTD szervezetek is rendelkeznek tanusított irányítási rendszerekkel. (A MOL CSOPORT EBK Politikát, a 2007. évi célkitűzéseket és a további érintett dokumentumokat, melyek a BIR rendszerek részei, lásd a 6. fejezetben.)
6
2.
A VESZÉLYES ÜZEM KÖRNYEZETE: 2.1.
Elhelyezkedése, telepítési környezete, más üzemek hatása: A létesítmény Algyő községtől Ny-i irányban, legközelebbi lakott területétől 1,7 km-re a 47-es számú főút és a Szeged – Békéscsaba
vasútvonal között
helyezkedik el. Élővíztől (Tisza) mért legkisebb távolsága 2,1 km, a 47-es főúttól 0,3 km, a Szeged-Békéscsaba vasútvonaltól 0,2 km. Az Algyő Vasútállomástól 0,8 km-re, a MOL Nyrt. TKD Bázisteleptől 1 km-re fekszik a létesítmény. Környezetvédelmi szempontból érzékeny terület (Tájvédelmi körzet, Nemzeti park, stb.), nincs a térségben. A veszélyes üzem létesítésekor a Gáz– és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat (GOMBSZ), környezete kialakításakor a 6/1982 (V.6.) Ip.M. „ A gázés kőolajüzemi létesítmények biztonsági övezetéről „ rendelet előírásai szerint jártak el. Megközelítési útvonalak: Szeged felől: 47. sz. főútvonal – a főút 215+650 km szelvényében található körforgalomból balra – a belső ipartelepi úton, vagy a 214+850 km szelvénynél balra becsatlakozó úton Hódmezővásárhely felől: 47. sz. főútvonal – a főút 215+650 km szelvényében található körforgalomból jobbra, a belső ipartelepi úton, vagy a 214 + 850 km szelvénynél jobbra becsatlakozó úton
Mellékelve:
a „Szeged-Algyő közötti ipartelepek térképe” Algyő-mező üzemi átnézeti térképe (M 1:10 000)
Az
üzem
területén
és
környezetében
található
személyek
száma
és
elhelyezkedése, valamint a munkavállalók száma műszakok szerint az alábbi táblázatban és a G1. sz. mellékletben látható.
7
Létszám Sor-szám Vállalat neve MOL alkalmazottak
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Atm. PB tároló Főgyűjtő E-10 tartálypark Gázüzem Gázüzem – szociális épület Vasúti – Közúti töltő Gázterméktisztító
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
Porta Nyomásfokozó kompresszortelep Kertészet (üvegházak) Délút+Hódplast kft. Renault szervíz CH+2000 kft. PRÍMAGÁZ Tanyák NOVUM nyomda GEOINFORM kft. TECHNOMONT kft. DÉL-PET BIRTECH kft. Bázistelep
és
Összesen
Nappal
Délután
Éjjel
12 32 12 52 17 17
3 7 4 10 17 7
2 6 2 13 6
2 6 2 14 6
1 25 12 30 10 35 50 16 40 8
1 7 4 8 1 1 30 16 3 -
1 6 4 8 1 1 3 16 2 -
30
6
3
10 13
4
2
Külső cégek
18. 19.
2.2.
45
16 8
10 22
A terület földtani, vízföldtani adottságai: Algyő község az Alföld déli részén, a Tisza-Maros folyók találkozásától északra található, kb. 78-82 m B.f. tengerszint feletti magasságú térszínen. Vízföldtani szempontból a dunai szerkezeti árok területére esik. A földtörténeti idők során ebben a térségben alakultak ki az ország legnagyobb méretű süllyedékei. Homokkőrétegei tárolják Algyő országos jelentőségű szénhidrogén készletét, valamint helyi jelentőségű hévízkészletét. A pannóniai üledékek felszíne az eltérő süllyedési sebesség miatt nem kiegyenlített. Rendkívül változatos üledékegyüttesről van szó, benne folyamatos ismétlődéssel agyag-, iszap- és homokrétegek találhatók. A talajvíz feszített tükrű, azaz enyhe nyomás alatti. A rétegvizek tároló nyomása a mélység felé haladva növekszik. Ez a tulajdonsága megnehezíti a felszíni szennyeződések lejutását, tehát erősíti azok földtani védelmét. A vizsgált területen többségében nagymélységű szénhidrogén- és hévíztermelő kutak találhatók, amelyek 1-2 km-nél mélyebbről nyerik termelvényüket. A terület felszíni földtani képződményei, szennyeződés érzékenysége: A vizsgált terület nagy részét iszapos, infúziós lösz fedi, amely víztartó – az agyaggal fedett területeken erősen vízzáró és repedező – felszínt képez. A felszín alatti 10 m-ben döntően agyagos-iszapos képződmények találhatók. E földtani képződmények vízáteresztő-képessége rossz, ez a tulajdonságuk a
8
felszín alatti vizek védelme szempontjából előnyös, a mélységi vízkészletek így földtanilag védett helyzetűek. A talajvíztükör sokéves átlaga 1-2 m körül helyezkedik el a felszín alatt. A talajvizek megcsapolója a Tisza, de a közelség miatt a talajvizek visszafelé is áramolhatnak a folyót közvetlenül kísérő sávban, az árvizek idején. Földrengés szempontjából „nyugodt” környezetnek tekinthető, de kisebb erejű földrengések nem kizártak.
Meteorológiai jellemzők: A terület éghajlatára a nyári meleg és szárazság jellemző. Szeged környéke júliusban
a
Kárpát-medence
legmelegebb
területfoltjához
tartozik.
A
kontinentalitás mellett – amely téli hideg és a nyári meleg szélsőséges értékeiben jelentkezik – másik tulajdonsága a Dél-alföldi klímának az évről évre való változékonysága. Szeged térségében 11 Co az évi középhőmérséklet.
A meteorológiai adatok Algyő térségére a szegedi meteorológiai állomásról származnak, 7 éves időszakra vonatkoznak (1998-2005 között). Az alábbi adatokat tartalmazzák: -
az átlagos havi és éves relatív nedvesség,
-
a szélirányok átlagos gyakorisága, szélsebesség az egyes hónapokban
és szélirányokban.
Átlagos havi és éves relatív nedvesség [%] 1998-2005 között Szeged Hónap
I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
ÉV
%
88
80
71
69
66
67
68
66
74
78
85
89
75
Átlagos havi és évi szélsebesség [m.s-1] 1998-2005 között – Szeged Hónap
I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
ÉV
m/s
3,1
3,4
3,6
3,6
3,0
2,7
2,9
2,4
2,6
2,8
3,2
2,9
3,0
A szélirányok átlagos gyakorisága %-ban 1998-2005 között Szeged Irány É ÉK K DK D
% 14,7 10,1 4,3 15,2 16,1
9
9,0 10,1 16,9 3,6
DNy Ny ÉNy Calm
A szélirányok átlagos gyakorisági eloszlása N [%] 1998-2005 között - Algyő
Szélrózsa 8 szélirányban
n 18 16 nw
14
ne
12 10 8 6 4 2 0
w
e
sw
Átlagos szélcsendes időszak egy évben: 3,6
3.
se
s
%
A LÉTESÍTMÉNY ISMERTETÉSE: 3.1. 3.1.1.
Általános információk: Rendeltetése, fő tevékenysége: Az
Algyői
Gáztechnológiai
Egység
Gázüzemében
előállított,
az
E-10
tartályparkban bekevert cseppfolyós szénhidrogén termékek vasúti-, közúti szállítótartályos és konténeres kiszerelése. Megrendelési igények szerinti tiszta gáztermékek előállítása. 3.1.2.
3.1.3.
Termékei: ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗
propán, PB keverék, izo-bután, bután, izo-pentán, normál pentán, pentán keverékek,
∗ ∗ ∗
autógáz, hajtó-gáz, A és B gazolin,
Technológiái: ∗ ∗ ∗ ∗
négyállásos vasúti gáztöltő és csővezetéki kapcsolata, háromállásos vasúti gazolintöltő, kétállásos közúti töltő, lefejtő
10
gáztermék-tisztító, forróolajos regeneráló egység, tűzivíz tároló, kiszolgáló, kiegészítő berendezések, egységek gőzrendszer, fűtőgáz rendszer, szagosító berendezések, nitrogén ellátó rendszer, gazolin fölöző,
∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ 3.1.4.
Munkakörök, létszám, munkarend: A veszélyes üzem technológiai üzemeltetése az Algyői Gáztechnológiai Egység irányítása alá tartozik. Az üzem munkakörei: • 1 fő termelőmester • 1 fő műszakvezető (műszakonként) • 1 fő forgalmazásért, elszámolásért felelős műszakvezető • 3 fő technológiai kezelő (műszakonként) • 1 fő gázterméktisztító technológiai kezelő (műszakonként) 3 műszakban (Ha a területen a gazolin töltés vagy más technológiai feladat nem kíván folyamatos munkafelügyeletet, munkavégzést a kezelők a műszakvezető irányítása mellett kötelesek a több feladat elvégzését megkövetelő területen az oda beosztott kezelő munkáját segíteni. Munkarend: A Vasúti és közúti töltőn folyamatos 12 órás nappalos műszak, 2 hetes ciklus időkkel. A gázterméktisztítón folyamatos 12 órás - nappalos és éjszakás - műszak. A ciklus idő itt is 2 hetes.
A vasúti üzemeltetés a MOL Nyrt. Termékelőállítás és Keresekedelmi Divízió Logisztikai
Igazgatóság
irányítása
alá
tartozik.
Az
iparvágány
hálózat
üzemeltetését az „Algyő Iparvágány hálózat Kiegészítő Szolgálati Utasítás” szabályozza. A kiszolgáló vasúti személyzet az PETROLSZOLG KFT (korábban az Explant Kft.) irányítása, felügyelete alatt végzi munkáját. Személyi összetétele: • • • • •
1 4 1 2 8
fő fő fő fő fő
karbantartás és minőségellenőrző munkatárs, térmester, helyettesítő, vezető tolatásvezető, tolatásvezető
Munkarendjük követi a technológiai üzemeltetést végző Algyői Gáztechnológiai Egység munkavállalóinak munkarendjét.
11
3.2.
A veszélyes létesítményt bemutató rajzok A bányahatósági engedélyezési (létesítési, üzembe helyezési) eljárások alapján megvalósult technológiák részletes állapottervei – „D” tervek – a Terméktöltő dokumentáció tárában megtalálhatók. A létesítmény elhelyezkedését a Szeged-Algyő közötti ipartelepek térképe (egyedi méretarány) és az M 1:10 000 léptékű „Algyő Szénhidrogénmező” térképén jelöltük be. Ez utóbbi térképen – a jelmagyarázat alapján – felismerhetők a mezőbeni technológia csővezetékeinek, a közműveknek (víz, szennyvíz, villamos energia, híradás, műszerezés) nyomvonal rajza. A létesítmény felülnézeti elrendezését, a közvetlen környezetét, a vasúti pályatesteket, az úthálózatot, a vezetékek és közművek nyomvonalát is bemutatja az M 1:1000 léptékű „Tervezési térkép”. Az M 1:250 léptékű digitális átnézeti helyszínrajzon (Tűz és robbanásveszélyességi
besorolási
térkép,
rajzszáma:
120139)
az
egyes
technológiák elhelyezkedése, a tűzvédelmi eszközök telepítése is bemutatásra kerül. A technológiai folyamatábrák a KO-2-AG-003 Komplex Technológiai Leírás és utasítás mellékleteiben is szerepelnek. A számítógépes és irányítási és felügyeli rendszer monitor képein a tároló, a közúti és vasúti töltés technológiai rendszer egészét – kapcsolási sémáját – követni lehet. 3.2.1.
Technológiák egymástól való távolsága: A 3.1.3. és 3.3.3. pontban ismertetett technológiák mérethelyes elrendezése a M 1:250 léptékű digitális átnézeti helyszínrajzon (Tűz és robbanásveszélyességi besorolási térkép, rajzszáma: 120139) szemléletesen látható.
3.2.2.
Közművek, utak: A fent hivatkozott rajzok a létesítmény a vasúthoz, a közúthoz, a lakott területhez viszonyított elhelyezkedés mellett a mezőbeni csővezetékek és közművek (víz, szennyvíz, villamos energia, híradás, …) nyomvonalát mutatja be.
3.2.3.
További információk: A veszélyes üzem belső csővezetékeinek, villamos és műszerkábeleinek nyomvonal rajzát, a tűzvédelmi eszközök és tűzi-víz vételezési helyek információs ábráját a mellékelt 120139 rsz.-ú digitalizált változatú helyszíni rajz mutatja be.
12
A dokumentum az elhelyezést, a telepítési körülményeket, a szerelvényezést, a műszerezést az eljáráshoz szükséges mértékű részletességgel tartalmazzák. A rajzon feltüntetett SZOCIÁLIS ÉPÜLET MŰSZERTERME a veszélyhelyzeti vezetésirányítási épület. A veszélyes üzem területén átmeneti veszélyes anyagtárolás van, a földtakarásos nyomástartó tartályokban.
A számítógépes irányítási rendszer grafikus monitorképein a tároló-, a közúti – és a vasúti töltés technológiai rendszer egészét – kapcsolási sémáját – és részleteit - a műveleti beavatkozási szintig – (berendezések, szerelvényezések, csővezetéki kapcsolatok, jelző érzékelő rendszerek, stb.) felügyelni, követni lehet.
3.3. 3.3.1.
Veszélyes tevékenységek jellemzői: Fő technológiai folyamatok: Négyállásos gáztöltő és csővezetéki kapcsolatai: Feladata az E-10 tartályparkban tárolt termékek vasúti kocsikba töltése, a vagonban szállított import termékek lefejtése és E-10-be továbbítása. Igény szerinti hajtógázok kikeverése, pentán blendek előállítása, a töltött folyékony halmazállapotú gázok szagosítása zárt rendszerben. A töltőállások felépítése egységesen lett kialakítva a XIII. számú iparvágányra.
Megjegyzés: A mellékelt digitalizált 120139 rajzszámú rajzon ez a O-II jelű sínpár. Az Algyő Iparvágány-hálózat Kiegészítő Szolgálati Utasítás alkalmazza a XIII. számú jelölést. A gáztöltőt 6 db termékvezeték köti össze az E-10 terméktárolóval (propán, PB, izo-bután, bután, izo-pentán, normál-pentán) 1 db vezeték az atm. PB tárolóval, 1 db a Főgyűjtővel, valamint az E-10-el (külső tápvezeték). Az E-10-el közös az 1 db fáklyavezeték, 1 db gőztér kiegyenlítő vezeték, és 1 db. közös nitrogén vezeték. A vezetékek a vasúti töltőig föld alattiak. A telepen belüli földfeletti termékvezetékeken befutósori motorikus gyorszárak találhatók. A négy töltőálláshoz minden vezetékből van egy leágazás, melyek egy közös fejcsőbe csatlakoznak, ahol a termékkiválasztás megtörténik. A vezetékekre
csatlakozó szivattyúk teljesítménye 60 m3/h, maximális
üzemnyomása 16 bar. A technológia részletes ismertetését és kezelését a KO-2-AG-003 sz. Komplex Technológiai Leírás és Utasítás 4.1.) pontja írja le. Háromállásos gazolintöltő:
13
A gazolin töltő feladata a főgyűjtőn tárolt „A” és „B” gazolin vagonokba töltése zárt rendszerben. A gazolin a főgyűjtőről egy 12”-os vezetéken érkezik a töltő technológiájára, belépésekor biztonsági motorikus szerelvény van beépítve. A fő motorikus tolózár működtetését a folyamatirányító rendszerről működtethető, illetve kézi üzemmódban is nyitható-zárható. A vagonok tetején lévő dómfedelének kezeléséhez mindhárom töltőálláson kialakított feljáró és billenő lépcsőn keresztül lehet kijutni. A töltőállások a XI. számú iparvágányon kerültek kialakításra.
Megjegyzés: A mellékelt digitalizált 120139 rajzszámú rajzon ez a O-III. jelű sínpár. Az Algyő Iparvágány-hálózat Kiegészítő Szolgálati Utasítás alkalmazza a XI. számú jelölést. .A töltőállás technológiai felépítése: • • • • • • • • • •
főelzáró motorikus szerelvény, a töltőállások vezetékei 3”-os acélcsőből vannak kiépítve, manométer, szakaszoló gömbcsap, tömegárammérő, turbina, mágnes szelep, szakaszoló gömbcsap, biztonsági szelep, PEROLO típusú töltőkar a 3”-os bronz hollanderrel.
A technológia részletes ismertetését és kezelését a KO-2-AG-003 sz. Komplex Technológiai Leírás és Utasítás 4.2.) pontja írja le.
Kétállásos közúti töltő:
Feladata: gáz
és
Az E-10-ből, vagonból, vagy a tisztatermék tároló tartályokból pentánféleségek,
hajtógázok,
autógáz
közúti
tartálykocsikba
(kamionokba) töltése és szagosítása A kamiontöltőre a termékek 2"-os vezetékeken érkeznek. A kamiontöltő technológiája össze van kötve a vasúti gáztöltő technológiájával úgy, hogy a befutósori vezetékek végén kialakított bekötésekkel az E-10-ből lehet a kamionokat PB-vel, izo- és normál-butánnal, izo- és normál-pentánnal szükség szerint tölteni. A kamiontöltő vezeték rendszere úgy van kialakítva, hogy egy vagonból kamionba átfejtő rendszert foglal magába. Ez a rendszer biztosítja a vagonokban tárolt termékek szivattyús átfejtését.
14
A technológia részletes ismertetését és kezelését a KO-2-AG-003 sz. Komplex Technológiai Leírás és Utasítás 4.3.) pontja írja le. Gázterméktisztítás: A gázterméktisztító technológiáján meghatározott összetételű, gőznyomású hajtógázokat, autógázt és pentán-keverékeket, nagytisztaságú pentánokat lehet előállítani.
A
gázterméktisztító
fő
alkotóelemei
az
adszorber
tornyok,
amelyekben folyadékból folyadék halmazállapotú anyagok kivonása történik meghatározott áramlási sebesség mellett. A termékek tisztítására molekulaszűrőket alkalmazunk, anyaga zeolit Egy toronyba betölthető molekula szűrő mennyisége: kb. 500 liter 340 kilogramm A technológia részletes ismertetését és kezelését a KO-2-AG-003 sz. Komplex Technológiai Leírás és Utasítás 5.) pontja írja le. Tárolás (tartálypark): A tartálypark feladata a gáztermék tisztítón legyártott szagmentes termékek tárolása a folyamatos közúti és vasúti forgalmazáshoz. A technológia részletes ismertetését és kezelését a KO-2-AG-003 sz. Komplex Technológiai Leírás és Utasítás 8.) pontja írja le. Szivattyútér: A kitárolási folyamatnál a termékek szivattyúkkal történő továbbítása, pontos mennyiségének mérése Crohne típusú tömegárammérőkkel. A kitárolandó folyadék halmazállapotú termék gázleválasztása és a kitároló vezeték adott nyomáson tartása, beépített háttérnyomás szabályzókkal. A technológia részletes ismertetését és kezelését a KO-2-AG-003 sz. Komplex Technológiai Leírás és Utasítás 9.) pontja írja le. Nitrogénrendszer: A technológiai ipartelepről a termékvezetékekkel együtt érkező nitrogén-vezeték a 4 gáztöltő álláshoz van elvezetve. Ehhez a rendszerhez csatlakozik a vasúti töltő saját MESSER típusú nitrogénrendszere. Megjegyzés:
A hivatkozott KO-2-AG-003 sz. Komplex Technológiai
Leírás és Utasítás a Biztonsági Jelentéshez elektronikus változatban mellékelve. 3.3.2.
Veszélyes anyagok átfejtése, szállítása, átmeneti tárolása:
Töltés, lefejtés átfejtés a veszélyes üzem alapvető technológiai tevékenysége. A vasúti és közúti tartálykocsikba való töltés a folyamat irányító rendszer segítségével történik. A beépített műszerezések, szerelvényezések automatikus
15
töltést biztosítanak, a programba beírt adat elérésekor önműködősen leáll a töltési folyamat. Ezen töltési, átfejtési technológiákat a hivatkozott KO-2-AG-003 sz. Koplex Technológia Leírás és Utasítás alábbi pontjai ismertetik részletesen. •
Vasúti kocsiba való töltés ill. kocsiból történő lefejtés a négyállású cseppfolyós gáztöltőn (utasítás 4.1.10. pontja),
•
Vasúti kocsiba való gazolin töltés a háromállású töltőn (utasítás 4.2.2. pontja),
•
Kamion töltése a kétállású közúti töltőn, (utasítás 4.5. pontja),
•
Vasúti kocsiból kamionba történő átfejtése a kétállású közúti töltőn, (utasítás 4.6.3. – 4.6.6. pontjai),
A telephelyen belül a termékek szállítása csővezetékeken történik. Az egyes technológiák a csővezetéki kapcsolatokat is részletesen ismertetik. (Lásd: a Biztonsági Jelentés 3.3.1. pontja). A tisztított termékek átmeneti tárolására szolgál a 2x100 és 3x150 köbméter tárolókapacitású tartálypark. (Műszaki adatait lásd a KO-2-AG-003 sz. Komplex Technológia Leírás és Utasítás 8.1. fejezetben.) 3.3.3.
Gáznemű hulladékok kezelése: A vagonok töltés utáni leszerelésekor a töltőkar záró szerelvénye és a vagon szerelvénye közötti vezetékszakasz (kb. 40 cm-es 3”-os cső) egy flexibilis tömlőn keresztül a gőztér összekötő vezetékbe kerül leürítésre. A kamiontöltőn az ARGUS rendszerű félgömbcsapos gyorscsatlakozóknál szinte nincs szabadba fúvatás, mert a csapok nyitásakor a záró profil kiszorítja a gázt a csatlakozási térből. A kamionokra felszerelt adapter (kb. 20 cm hosszú 2”-os cső) leszerelésekor ezt a mennyiséget a szabadba kell fúvatni. (Vannak olyan kamionok is, melyek ARGUS csatlakozókkal vannak felszerelve.) A pentán és a gazolintöltőn töltés közben a vagonok gőzterét 1”-os tömlőn keresztül a fáklyavezetékbe kell leengedni; a töltőcsonk és a vagon záró szerelvénye közötti vezetékszakaszból a termék egy betontálcára folyik, onnan zárt csatornarendszeren keresztül - a gazolin fölözőbe jut. A 10 m3-es fáklyapuffer tartály feladata a fáklyarendszeren a max. nyomás korlátozása 4 bar-ra. Ez a tartályra épített 2 db szabadba fúvó 4 bar nyitónyomású biztonsági szeleppel van biztosítva.
16
3.4. 3.4.1.
A technológia veszélytelen működésének bizonyítása: Folyamatábrák, műszerezési ábrák: A technológiai leírás részletesen ismerteti a töltés és a gáztisztító technológiáját. Ennek folyamatát, szerelvényezéseket az alábbi folyamatirányítási grafikus ábrák és a KO-2-AG-003 Komplex Technológiai Leírás és Utasítás 4. sz. mellékleteit képező ábrák, rajzok mutatják be.
Külön mellékeltük a Biztonsági Jelentéshez a teljes technológiát lefedő műszerezett kapcsolási rajzokat. Rajzszámuk: 116985, 117344 és 117749.
17
FIG-17 Adsorption unit for producing LPG of high purity
expansion pot
purified LPG oil cooler
nitrogene oil precooling
cold oil accumlator
5 jacketed preadsorber
1
2
3
6
R-22
4 tube bundle main adsorber
oil chiller
M
circulation pump
M
to air
heater LPG feed
or cold oil knock-out pot
colours :
first hot oil after nitrogene
Note :
M
a) adsorption : 1,2 and 5
condenser
vacuum pump
b) regeneration : 3,4 and 6
after cold oil R-22 product packing FIG-14vsd 96.01.16.
18
19
20
21
22
23
3.4.2.
Technológiai utasítások, a veszélytelen működést biztosító legfontosabb szabályozások: •
A KO-2-AG-003 számú Komplex Technológiai Leírás és Utasítás részletesen ismerteti a technológiai egységek feladatát, felépítését és működését. A veszélyes üzemű berendezések (szivattyúk, nyomástartó edények, …) ellenőrzésére, az üzemeltetés feltételeire a 7. a 8. és a 9. fejezetek írnak elő kötelezettségeket. Részletesen ismertetik a munkakörök szerinti kezelési, ellenőrzési feladatokat, felelősségeket.
•
A TVU-4/99/1 jelű telepvezetői utasítás „Az Algyő Iparvágányhálózat Kiegészítő Szolgálati Utasítása az üzemeltetői feladatok (lásd: I. fejezet 3. pont), az üzemeltetési engedélyek, szabályozások (lásd: I. fejezet 6., 7. pont) mellett részletesen szabályozza az iparvágány tolatási munkáit (lásd: III. fejezet), valamint az iparvágány mellé telepített töltő, lefejtő berendezések kiszolgálását (lásd: IV. fejezet. Ennek 1. pontja vonatkozik a terméktöltő tevékenységeire.
Mindkét alapvető utasítás műszaki biztonsági, tűzvédelmi, vagyonvédelmi fejezetekben írja elő a megbízható, veszélytelen működés szabályait, valamint a védekezés, elhárítás eszközeit és magatartását (lásd: KO-2-AG-003 sz. utasítás, valamint a TVU-4/99/1 jelű utasítás II. fejezet 10., 12., III. fejezet 10., IV. 6. pontját). •
Vasúti
és
közúti
töltő
Tűzvédelmi
Szabályzata
(TŰ-2-AG-001
Algyői
Gáztechnológia Egység Tűzvédelmi Szabályzata) •
Vasúti és közúti töltő Belső Védelmi Terve.
•
SZ-2-AG-001 Algyői Gáztechnológiai Egység felügyeleti személyeire vonatkozó szolgálati utasítás.
•
SZ-2-AG-002 Algyői Gáztechnológiai Egység műszaki ügyeleti személyeire vonatkozó szolgálati utasítás.
•
Sz-2-AG-003 Szolgálati utasítás felügyeletet ellátó kezelői és műszakvezetői munkakörökre az Algyői Gáztechnológia Egység területén
•
Műveleti Utasítás a tartályok leürítésére, nyomás mentesítésére, megbontására és üzembe helyezésére (az utasítás a KO-2-AG-003 számú Komplex Technológiai Leírás és Utasítás 8.4. pontja alatt található).
•
KT-4 a KTD és az irányítása alá tartozó MOL csoport tagvállalatok Munkavédelmi Szabályzata.
•
KT-11 a KTD és az irányítása alá tartozó MOL csoport tagvállalatok területén előforduló súlyos események bejelentésének szabályozása.
•
K-17 a KTD és az irányítása alá tartozó MOL csoport tagvállalatok területén munkát
végző
vállalkozások
követelményeinek,
valamint
munkabiztonsági munkavégzésük
és
tűzvédelmi
felügyeletének
szabályozása.
24
3.4.3.
A technológiát jellemző alapvető paraméterek: Vasúti iparvágány és tartozékai: A vasúti terméktöltő része a 9828 vfm. 16 iparvágányból álló iparvágány hálózatának. 120 tonnás vasúti hídmérleg, 5 db vágányzáró sorompó, 8 db váltózár tartozik a rendszerhez. Vontató és vontatott járművek: 3 db diesel vonató jármű, 2 db kéttengelyes pöre közvetítő kocsi és mintegy 300 db speciális vasúti gázszállító tartálykocsi van forgalomban a létesítményben. (A tartálykocsik bérelt, vagy magántulajdonú vasúti járművek). Megjegyzés: Mindezekről részletes tájékoztatást ad a TVU-4/99/1 jelű utasítás XIII. és XIV. fejezete. Nyomástartó edények, tároló tartályok: Öt darab fekvőhengeres, földtakarásos kivitelű terméktároló. • 1 db 100 m3-es tartály normál pentán tárolásra: Üzemi azonosító jel: T-01 Üzemi nyomás: max. 14,5 bar Térfogat: 100, 677 m3 •
1 db 100 m3-es tartály normál bután tárolásra Üzemi azonosító jel: T-02 Üzemi nyomás: max. 14,5 bar Térfogat: 100, 677 m3
•
1 db 150 m3-es izobután tárolásra Üzemi azonosító jel: T-03 Üzemi nyomás: max. 14,5 bar Térfogat: 146,61 m3
•
1 db 150 m3-es tartály propán tárolásra Üzemi azonosító jel: T-04 Üzemi nyomás: 14,5 bar Térfogat: 146,61 m3
•
1 db 150 m3-es tartály propán tárolásra Üzemi azonosító jel: T-05 Üzemi nyomás: max.14,5 bar Térfogat: 146,61 m3
•
10 m3-es fáklyapuffer tartály: Földtakarásos kialakítású, pufferként funkcionál a kétállásos közúti töltő és a vasúti lefejtő fáklyarendszeréhez. Üzemi azonosító jel: T-101 Engedélyezési nyomás: 12 bar Űrtartalom: 10 m3
•
100 m3-es földalatti sloptartály Üzemi azonosító jel: T-001
Adszorber tornyok: Technológiai jel: SH-01, SH-02, SH- 03 és SH-04 Csőtér üzemi nyomás: max. 16 bar Köpenytér üzemi nyomás: ATM
Technológiai jel: SH-05 és: SH-06 Üzemi nyomás: max. 20 bar
25
Az olajkör felépítése:
Hidegolaj tartály: Üzemi azonosító jel: HT-01 Térfogat: 2,2 m3 Engedélyezési nyomás: 2 bar
Forróolaj keringető szivattyú: A hőközlő olajat ezzel a szivattyúval kell a hidegolaj tartályból a rendszerbe tölteni, és a forróolajat a regenerálás alatt keringtetheti Üzemi azonosító jel: MSZ-02 MSZ-01 Szállítási kapacitás: 3 dm3/s
Kenőolaj szivattyú: Üzemi azonosító jel: KSZ-01 Szállítási kapacitás: 15 liter / perc
Csőkemence: Üzemi azonosító jel: CSK-01 Teljesítmény: 64 kW Max. üzemi nyomás: 10 bar Max üzemi hőmérséklet: 320 °C
Vészleürítő tartály: Üzemi azonosító jel: VHT-01 Űrtartalom: 4,7 m3 Engedélyezési nyomás: ATM. Csővezetékek: • • • •
A közúti töltő termékvezetékek 2˝ méretűek, minden egyes bezárt szakaszai el vannak látva biztonsági szelepekkel Az E-10 tartályparkból érkező szállító vezetékek - termékenként 1-1 db - 6"-osak. (Összesen 6 db) A kb. 2,5 km hosszú vezetékek túlnyomás elleni védelmét a 25 bar lefúvási nyomásra beállított biztonsági szelepek oldják meg. Fáklya és a gőztér összekötő vezetékek 3˝ méretűek Nitrogén vezetékek 1˝, és ¾˝ méretűek
Szivattyútér:
Normál pentán szivattyú: Üzemi azonosító jele: TSZ-01 Típusa: ZTLGLD2E Teljesítménye: 15 m3/h
Normálbután szivattyú: Üzemi azonosító jele: TSZ-02 Típusa: ZTLGLD2E Teljesítménye: 15 m3/h
Izobután szivattyú: Üzemi azonosító jele: TSZ-03 Típusa: ZTLGLD2E Teljesítménye: 15 m3/h
Propán szivattyú: Üzemi azonosító jele: TSZ-04 Típusa: ZTLGLD2E Teljesítménye: 15m3/h MESSER típusú saját nitrogénellátó rendszer: Tartályai: 2400 nm3 és 6400 nm3-es.
26
3.4.4.
Műszerezés, irányítástechnika, biztonsági rendszerek: A vasúti és közúti tartálykocsik töltését számítógépes Folyamatirányítási Rendszer (FIR) végzi. Adagvezérlésre túltöltés védelemre töltőállomásonként berendezések, műszerek vannak telepítve. A vasúti töltőállomások főbb irányítástechnikai felépítését és folyamatát a KO-2-AG-003 sz. utasítás 4.1.3., 4.1.4., 4.1.5., 4.1.6., 4.1.7., 4.1.8. pontja, a közúti töltés irányítástechnikai leírását az utasítás 3. pontja ismerteti. A leírás szerinti műszerezések, szerelvényezések – és a megjelenített paraméterek – a technológiákat bemutató folyamatirányítási grafikus ábrákon láthatók (lásd: Biztonsági Jelentés 3.4.1. pontja). Adagvezérlésre
és
túltöltés
elleni
védelemre
beépített
berendezések
töltőállásonként: 1. és 2. töltőállás: tömegárammérő és vasúti hídmérleg, 3. és 4. töltőállás: tömegárammérő és turbinás térfogatszámláló. A fenn felsorolt mérőeszközökben beállított határérték elérésekor a rendszer a töltőállásba beépített mágnes szelep segítségével leállítja a töltést. T-01 –02 –03 –04 –05 tartályra szerelt műszerek: • • •
szint távadó, hőmérséklet távadó, rezgővillás szintkapcsoló,
Gázszennyezettség érzékelés: A telephelyen CH szivárgásérzékelésre SIEGER érzékelők vannak telepítve, melynek belső beavatkozási egységei a műszerteremből működtethetők. Telepítési helye a mellékelt digitalizált helyszínrajzon jelképes ábrázolással kerül bemutatásra. Az érzékelő rendszer feladata: • • •
fény és hangjelzés a dolgozók figyelmeztetésére, kritikus érték meghaladása esetén a villamos betáplálás korlátozása és tiltása, permetvíz rendszer indítása.
Biztonsági rendszerek: A technológiák könnyen elérhető helyein vészleállító karos, gombos berendezések vannak telepítve. Ezek működtetésekor a vészleállító rendszer az alábbi feladatokat látja el: • • •
befutó sori motorikus elzáró szerelvények elzárása, permetvíz rendszer és a tűzivíz szivattyú indítása, késleltetett villamos áramellátás korlátozás.
Megjegyzés: mindezekről részletesen a KO-2-AG-003 számú utasítás 26. pontja ad ismertetést. Vasúti védelmi berendezések: Ennek részletes ismertetése a TVU-4/99/1 utasítás II. fejezet 10. pontja alatt található meg.
27
A csőkemence beépített biztonsági és reteszelő berendezései: -
3.5. 3.5.1.
Áramláskapcsoló (mérőperemes) nyomáskülönbség alapján. Hőmérsékletszabályozó rendszer (Automatikus hőmérséklettartás). Kezelő felület (hőmérséklet beállítás, reteszfeloldás, fűtés vészleállítás, fűtőszálak üzemállapotának visszajelzése). (lásd: KO-2-AG-003 sz. utasítás 5. pontja).
bekapcsolás,
Biztonságos üzemeltetés szabályozása: Közúti- és vasúti töltés (indítás, leállás, üzemeltetés):
Vasúti töltés: A négyállásos gáztöltő és a háromállásos gazolintöltő szabályozott üzemvitelét, kezelését a KO-2-AG-003 sz. utasítás 4.1.4., 4.1.5., 4.1.6., 4.1.7. és a 4.2.1., 4.2.2. pontja írja le. A kamiontöltő szabályszerű és biztonságos üzemeltetését (töltés, indítás, leállás) az utasítás 4.5.5., 4.5.6., 4.5.7 és 4.5.8. pontjaiban leírtak szerint kell végezni. Vagonból kamionba való átfejtésnél a 4.6.3. pont alatt leírtak szerint kell eljárni. A hivatkozott utasítás 4.5.1., 4.5.2. és 4.5.3. pont alatt szabályozza a közúti töltésre érkező kamionok és sofőrök tartózkodását, ill. mozgását. A kamionok töltése előtt a kezelőnek meg kell győződnie, hogy a kamion és a sofőr az ADR-ben előírtak szerint veszélyes anyag (cseppfolyós gázok) szállítására megfelelő okmányokkal, jelzésekkel, biztonsági felszerelésekkel rendelkeznek-e. Az iparvágány hálózatra vonatkozó üzemeltetés feltételeit a TVU-4/99/1 utasítás I. fejezet 3. pontja az engedélyezéseket a 6. pontja, a szabályozásokat a 7. pontja írja le. Az utasítás IV. fejezet 6. pontja a munka, tűz, környezet és vagyon védelmi szabályokat rögzíti. Tolatásra vonatkozóan a fenti utasítás III. fejezet 5., 6., 7., 8. pontja, a vasúti terméktöltő kiszolgálásra a IV. fejezet 1.) pontja írja el a szabályokat (feladatokat, felelősségeket.) Az utasítás IV. fejezet 6.) pontja a munka tűz, környezet és vagyonvédelmi szabályokat rögzíti. 3.5.2.
Veszélyhelyzeti teendők: A Ko-2-AG-003 Komplex Technológiai Leírás és Utasítás az egyes technológiák ismertetésénél ismerteti a technológián valószínűsíthető üzemzavarokat, azok elleni védelmet az elsődleges beavatkozás és elsősegélynyújtás szabályait. A létesítmény Belső Védelmi Terve ismerteti a súlyos események kezelésének szabályait, a munkakörökhöz delegált feladatokat. Veszélyhelyzet esetén az irányítási vezető (felelős műszaki vezető) dönt az elhárításba, mentésbe bevont szervezetek mozgósításáról, intézmények és hatóságok értesítéséről.
28
A jelzés, riasztás rendjét a KT-11 utasítás alapján ismerteti.
3.6.
Tervezési filozófia: o A technológiai egységek telepítése során a biztonsági övezetek betartása, a blokkok kiszolgálására az előírt kezelési űrszelvény biztosítása elsődleges szempont volt. o A védőtávolságok csökkentésére – a helyi adottságok miatt - a tároló tartályok telepítése földtakarásos kivitelű, védfal készült a szomszédos ingatlan felől. o A készülékek, nyomástartó berendezések tervezése az MSz 13822, gyártásánál az MSz 13833 szabványsor előírásai szerint jártak el. Hegesztésekre – tervezéskor és gyártáskor – az aktuális műszaki, biztonsági követelményeket írta elő a tervező. o Hazai előírások hiányában a közúti-, vasúti töltés technológiai főfolyamatára az engedélyezési eljáráshoz a külföldi előírások figyelembe vételével készültek el a technológiai-, kezelési-, karbantartási utasítások valamint a veszélyhelyzeti (havária) terv. o Tervezés során Az I. fokú Tűzvédelmi Hatóság, a Közlekedési Főfelügyelet
Vasútfelügyelet, a Magyar Szabványügyi Hivatal, a BM. TOP állásfoglalását alkalmazta az OLAJTERV
3.7. 3.7.1.
A termeléshez kapcsolódó infrastruktúra: Külső energiaellátás: Villamos elosztórendszer: A rendszer megtáplálása az Algyő 120/6/20 kV alállomás 20 kV-os rendszeréről történik. A telephely teljes villamoshálózatának ellátására egy villamos konténer kertült telepítésre. A konténerbe kizárólag az alállomás villanyszerelő szakemberei kezelhetik. Bármilyen elektromos meghibásodást, áramkimaradást telefonon a hibát kell bejelenteni. A hiba elhárításáig a technológiai egységet le kell zárni, üzemen kívül kell helyezni. Fűtőgáz rendszer: A vasúti töltő a fűtőgázt 2"-os vezetéken 14 bar nyomással kapja a technológiáról az ipartelep és a régi olaj lefejtő felől. A fűtőgáz rendszer ki van építve mind a négy vasúti töltőállásra, a lefejtő állásra és az 1. számú közúti töltőállásra. A fűtőgáz a vagonok, a kamionok lefejtéséhez, illetve átfejtéséhez használható párnagázként. A kamiontöltőn a nitrogén és a fűtőgáz van egy csőbe csatlakoztatva, ezért ha valamelyik anyagra szükség van ellenőrizni, kell a másik vezeték csapjának zárt állapotát. A fűtőgáz elosztó rendszer elvi sémáját a mellékletek között ismertetjük.
29
Ivóvízrendszer: A MOL Nyrt. Ivóvízrendszere a Kiszolgáló- és Technológiai Ipartelepet (Vagontöltő, Atmoszférikus PB-tároló), illetve a közelébe települt olaj- és gázgyűjtő állomásokat szolgálja ki. Az ivóvízrendszer vezetékhálózata körvezetékes kialakítású, megfelelő szakaszolási lehetőségekkel van ellátva. A körvezeték leágazásokat is tartalmaz. A körvezetékhálózat becsült hossza kb. 28 km. Az ivóvízrendszer táplálása saját, fúrt vízkutakból történik, melyek a körvezeték-hálózat mentén találhatók. A rendszer nyomástartását a Kiszolgáló Ipartelepen található 350 m3-es víztorony látja el. Szennyvízrendszer: Az ipartelepek szenny- és csapadékvizeit három, elkülönült rendszer gyűjti össze és vezeti le: -
olajos szennyvízrendszer, csapadékvíz-elvezető rendszer, kommunális szennyvízrendszer.
Az olajos szennyvizek az üzem zárt, olajos szennyvízrendszerébe kerülnek. Innen – előkezelés után – a termelvény-eredetű olajszennyezők az olajelőkészítő technológiára, az egyéb olajos szennyvizek ártalmatlanításra (elszállításra) kerülnek. A csapadékvizek – fizikai tisztítás után, olajfogó műtárgyakon átvezetve – az övárkokban elszikkadnak, vagy a belvízlevezető rendszeren keresztül a Pöröséri – főcsatornába jutnak. A MOL Nyrt. kommunális szennyvízrendszere a 47-es főközlekedési út két oldalán elterülő Kiszolgáló- és Technológiai Ipartelepéről származó kommunális eredetű szennyvizeket gyűjti és szállítja az algyői szennyvíztisztító műbe. 3.7.2.
Belső energia-termelés, -ellátás: TE-1 ö.v. villamos elosztó: A térvilágítás és a szociális épület villamos energia ellátását biztosítja. Az elosztón elhelyezett kapcsolók segítségével a töltőtér és a rakodóvágány megvilágítása biztosítható. Innen helyezhető feszültség alá a gazolintöltő és a törzsvágány térvilágítása is. A létesítmény térvilágítása higanylámpákkal lett megépítve, a nagyobb megvilágítást igénylő
helyeken
halogén
izzós,
fényvetők
vannak.
A
töltőhelyeknek
önálló,
robbanásbiztos kivitelű megvilágítási rendszere van. Gőzrendszer: A technológiai gőzt az "A" kazánháztól kapja távvezetéken a vasúti töltő. A szociális épület fűtésére a gőzfogadó konténerben egy nyomáscsökkentő került elhelyezésre,
30
amely a 6 bar nyomású gőzt, 4 bar-ra csökkenti. Ez a kisnyomású gőz az épület fűtését és a gáztöltő 4 db töltőállásánál, a kamiontöltőn 1 db, a gazolintöltő 3 db, és a gáztermék tisztítón 1 db kialakított gőzelvételi helyek gőzellátását biztosítja. Nitrogénrendszer: A nitrogénellátó rendszer a termékvezetékekkel együtt érkezik a vasúti töltőre a 4-es töltőállásig. Onnan egy szakaszoló szerelvényen és egy visszacsapó szelepen keresztül a 4 gáztöltő álláshoz van elvezetve. Ehhez a rendszerhez csatlakozik a vasúti töltő saját MESSER típusú nitrogénrendszere. 3.7.3.
Tűzoltóvíz és tűzvédelmi rendszer: A telephely tűzivíz ellátását a MOL Nyrt. Logisztikai telephelyről induló tűzivíz gerinc hálózatról és a vasúti töltő mellett kialakított 40. 000 m3-es tűzoltó víz medencéből kapja. A tűzivíz hálózat a létesítményben körvezetékként van kialakítva. A gerinc vezeték és a körvezeték több olyan beépített szeleppel rendelkezik, amelyekkel a vezetékek a kívánt módon kiszakaszolhatók. Ezek a szelepek arra szolgálnak, hogy a sínek alatt futó vezetékszakaszokat ki lehessen szakaszolni. (MÁV előírás). A körvezetékre vannak telepítve a telephely tűzivíz csapjai, vízágyúi és permetvíz rendszere. A telepen 21 db tűzcsap és 3 db vízágyú van telepítve. (Elhelyezésüket a melléklet M 1:250 léptékű helyszínrajzon mutatjuk be. A területen található permetvízrendszer 4 fő részből áll: − négyállásos gáztöltő, − 1. számú kamiontöltő és vasúti lefejtő állás, − 2. számú kamiontöltő, − tartálypark. A Logisztika telephelyén 2 db 1000 m3-es tárolótartályban lévő víz áll rendelkezésre. A tárolótartályokból 2 db szivattyú indításával biztosítható a 8-10 bar-s tűzivíz nyomás a telephely tűzivíz rendszerén. Motorikus gömbcsapok: A befutósoron lévő minden termékvezetéken 1 db motorikus gömbcsap található, melyek vészleállás esetén, vagy kézi kapcsolással 40 másodperc alatt lezárnak és megszűntetik
a
vasúti
töltő
termékellátását.
Az
üzemmenetben,
automatikus
üzemmódban vannak. Vészleállító rendszer: A gáztöltőn a szociális épület előtt 1 db, a töltőállásoknál 4 db, a kamiontöltőn az épület falán 1 db, a gazolintöltő 3 db vészleállító kapcsoló a töltőállásoknál van elhelyezve. A kapcsolók
leütésekor
a
gyorszárak
lezárnak,
a
permetvízrendszer
szakaszoló
szerelvényei nyitnak, a Tűzivíz szivattyú elindul, majd késleltetve a telephelyet áramtalanítja, kivétel a Tűzivíz szivattyúk és a világítás.
31
3.7.4.
Érzékelő-, jelző- és híradó rendszerek: SIEGER szénhidrogén-szennyezettség érzékelő rendszer: (Az érzékelők telepítési helyét a mellékelt rajz, jellemző adatait a mellékelt műszerlista tartalmazza.) A vasúti gáztöltőn 9 db érzékelő fej van. Az 1-4 számú érzékelő XII. és XIII. számú vágány között, az 5-6-os számú érzékelő az üzemi út mellett a szociális épület előtt, a 7-es számú érzékelő a szociális épület bejáratánál lett elhelyezve. A 8-as számú érzékelő a gáztermék tisztító és a vasúti töltő technológia közé lett telepítve, a 9-es számú érzékelő a termelőmesteri iroda bejáratánál található. A központi jelzőegységben egy főkapcsoló és csatornánként 1 db skálás kijelző egység van beépítve. A kamiontöltőn 4 db SIEGER érzékelő található. Az első a szivattyúnál, második a csőhíd alatt, a harmadik az egyes és kettes közúti hídmérleg között és a negyedik az egyes közúti hídmérleg előtt található. További gázszennyezettség-érzékelők telepítésének helye a következő:
a a a a a a a a
T-03-as tartály kamionkilépő kapu felöli végén, szivattyútér üzemi út melletti szakaszán, szivattyútér belső végén a csőcsorda betontartó hídján, közúti töltő műszerépület mellett, gázterméktisztító technológiájának belső üzemi út felöli végén, gázterméktisztító technológia külső út felöli végén, gázterméktisztító a technológia és a kalorikus központ között a csőhídon, gázterméktisztító kalorikus központjában a csőkemence mellett.
Telefonrendszer, híradás: A diszpécser telefonrendszer alapfunkciója a technológiai folyamatok személyi irányításának segítése, riasztások végrehajtása. A rendszer funkcióját és alkotóelemeit tekintve a következõ részekre tagolható: • diszpécser telefonközpontok DIALOG 3203 rendszerkészülékekkel, • Freeset rádió központ bázisállomásokkal, mobil készülékekkel, • diszpécser rendszer kábel hálózata, • diszpécser rendszer végkészülékei, • jelentéstároló berendezés. A rendszer lényegi funkciói: • • • •
a gáz- és olaj technológiával összefüggõ munkák irányítása, jelentések adása és fogadása a technológia berendezéseinek állapotáról, kapcsolattartás az országos diszpécser rendszerekkel, veszélyhelyzet elhárítás irányítása.
A terméktöltő műszakvezetői telefonja a BP 50 jelű központ irányítási területéhez kapcsolódik
32
Jelentéstároló berendezés: A jelentéstároló berendezés feladata a technológiát üzemeltetõ személyzet telefonon történõ utasításainak, beszélgetéseinek rögzítése egy nem várt esemény (üzemzavar, baleset, stb.) késõbbi visszaellenõrzésének biztosítása megfelelõen szabályozott formában. Ezt a feladatot egy 16 csatornás PM-300 típusú digitális hangrögzítõ berendezés végzi folyamatos üzemmódban.
Monitoring:
Az érzékelő, jelző, híradó rendszereket – szerződéses viszonyban –
időszakosan ellenőrzik, működéspróbának vetik alá. Megbízható működőképességükről – a tesztelésről –, karbantartásukról dokumentum készül. 3.7.5.
Egészségvédelem, biztonságtechnika, környezetvédelem: A Szeged térségi Termelési Egységek egészségvédelemmel, biztonságtechnikával és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait részben az vezérigazgató alá rendelt EBK szervezet irányítása alatt működő területi KTD EBK Partner szervezet, másrészt a EXPLANT Kft-be kihelyezett tűzvédelmi és biztonságtechnikai szakemberek látják el. A területi EBK szervezet 1 fő környezetvédelmi főmunkatárs, 2 fő egészségvédelmi munkatárs személyi összetételű. Feladat és felelősségi köröket a munkaköri leírások tartalmazzák. A KTD EBK Irányítási Kézikönyv 7.3. pontja rendelkezik az EBK események bejelentéséről, kivizsgálásáról, közzétételéről. Ezen szabályozásnak megfelelően a KTD EBK Partner Szervezete munkavédelmi szakemberei tartják nyilván a baleseteket, elvégzik az események kivizsgálását, értékelik a munkahelyi kockázatokat és intézkedéseket kezdeményeznek a kockázati szintek fenntartására, csökkentésére. (A EBK Irányítási Kézikönyv a mellékletek között megtalálható.) Az PETROLSZOLG Kft. 2 fő nyomástartó edény és tárolótartály vizsgáló, 1 fő emelőgép vizsgáló, 1 fő korrózióvédelmi és 1 fő tűzvédelmi szakemberei szolgáltatják a termelési egységek ez irányú szaktevékenységét.
A FŐNIX SOS Kft, a foglalkozás-egészségügyi ellátásra szerződött partner látja el az új felvételes és az időszakos vizsgálatra utalt munkavallók munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatát. Higiénés ellenőrzést tart ütemezett program szerint. Részt vesz a munkabalesetek
kivizsgálásában
és
a
munkahelyi
kockázatok
felmérésében,
értékelésében. 3.7.6.
Őrzés-védelem, behatolás érzékelés, beléptetés: A védelmi rendszer célja a kerítésen elhelyezett elektronikus eszközökkel, kapukkal a terület idegen behatolás elleni védelme. A Vasúti, Közúti Töltő és Gáztermék-tisztító kerítéssel határolt 250x100 méteres telephelyen 6 db vasúti és 5 db közúti kapu és 1 db személybejáró található.
33
A kerítés belső oldalán elhelyezett radarokkal / érzékelőkkel biztosított belső védelmi jelzőrendszer, a kerítés oszlopokon elhelyezett videokamerákkal (16 db) kiépített hálózaton keresztül lehetőséget ad a belső mozgások figyelésére, 480 óra digitális felvétel rögzítésére, az alarm jelzések megjelenítésére folyamatosan 24 órában. A telephelyi kerítésen a kapuk közelében elhelyezkedő kamerák képei a műszertermi épületben valamint a központi porta vagyonvédelmi diszpécser helységében kerülnek megjelenítésre. A rendszer be- és kilépési pontjain lehetőséget biztosít a telephelyen közlekedő személyi, vasúti és gépjárműforgalom regisztrálására, ellenőrzésére, magába foglalja a közúti, vasúti és személyi forgalom be- és kilépését a műszerteremből mozgatható kapuk szükség szerinti nyitásával, zárásával. (A rendszer részletes leírását a KO-2-AG-003 számú dokumentum 26. fejezete tartalmazza.) 3.7.7.
Javító-, karbantartó tevékenység: A
termelési
Operatív
Egységek
felszíni
technológiai
berendezéseire,
mezőbeni
vezetékeire karbantartási keretszerződés van MOL Nyrt. KTD ÜÜK (mint a termelési egységek képviselete) és az PETROLSZOLG Kft. között. A Kft. egyszervizes modellben látja el a hibaelhárítási, javítási, karbantartási és szállítási feladatokat.
A karbantartási felújítási munkák tervezése, ütemezése: A veszélyes üzemű berendezések közül a nyomástartó edényekre, tároló tartályokra, tűzoltó
készülékekre,
eszközökre
–
időszakos
felülvizsgálatára,
ezt
megelőző
karbantartásra –jogszabályi, vagy szabvány előírások vonatkoznak. Ennek megfelelően tervezi az PETROLSZOLG Kft. a termelési egységek bevonásával és ajánlásával a berendezések karbantartását, javítását. Forgógépek vonatkozásában a gyártó-művi ajánlások ciklusidejét figyelembe véve tervezik és ütemezik a revíziókat, javításokat. Diagnosztikai mérések alapján kerülnek karbantartásra a szivattyúk, ventillátorok és villanymotorok. (Havi rendszerességgel végzik a diagnosztikai méréseket.) A javítások, karbantartások műszaki tartalmát a hivatkozott szerződés 5.1., 5.2., 5.3. és 5.5.6. számú melléklete, valamint a Karbantartási utasítások részletesen tartalmazzák. Az üzleti tervet megelőző évben készült éves karbantartási terv alapja a szolgáltató által készített havi karbantartási ütemtervnek. Bizonylatolás, műszaki átadás: A keretszerződés formai, tartalmi követelményt határoz meg az elvégzett munkák műszaki
átadás-átvételére,
dokumentálására.
A
dokumentálást
a
hivatkozott
keretszerződés 8. és 9. számú melléklete (teljesítést igazoló jegyzőkönyv, ill. szerviz lap) szabályozza.
34
Megjegyzés: A dokumentációs szabályozást elősegíti, hogy mind a megbízó, mind a vállalkozó ISO 9002 minőségirányítási rendszert működtet. Külső cég foglalkoztatásának Egészségvédelmi Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi feltételei: Az alkalmazás a munkavégzés (különös tekintettel a tűz- és robbanásveszélyes környezetben végzett tevékenységekre) feltételeit, szabályait a KT-4 Munkavédelmi Szabályzat, a KT-17 – A KTD és az irányítása alá tartozó MOL csoport tagvállalatok területén
munkát
végző
vállalkozások
munkabiztonsági
és
tűzvédelmi
követelményeinek, valamint munkavégzésük felügyeletének szabályozása tárgyú – utasítás, a termelési egységek Tűzvédelmi Szabályzata, valamint a fentiekben hivatkozott keretszerződés 2. számú – vállalkozási szerződések munkavédelmi – melléklete határozzák meg. A termelési egységek állományába tartozó munkavállalók a javítás- karbantartás folyamatában részt nem vesznek, a javításra, karbantartása kerülő berendezéseket, rendszereket, a munkaterületet dokumentáltan adják át a kivitelezőnek. A kiadott munkavégzési engedélyek alapján felügyeletet gyakorolnak a karbantartási munkák felett, ellenőrzik és megkövetelik, hogy a kivitelezést a munkabiztonsági előírásoknak megfelelően végezzék. A fentiekben hivatkozott dokumentumok egy-egy példányát a Biztonsági Jelentéshez csatoltuk (lásd: mellékletek között). 3.7.8.
Veszélyelhárítás erőforrásai: A Belső Védelmi Terv melléklete részletesen ismerteti a védekezésbe, elhárításba bevonható humán, műszaki erőforrásokat, valamint a használandó mentő, védelmi eszközöket, felszereléseket. Az erőforrásokat a termelési egység(ek) személyi
és technikai állománya, az
PETROLSZOLG Kft – és teljesítési segédei – szerződésben rögzített állománya jelenti. Külön megállapodás van érvényben a MOL Nyrt. és a Szeged megyei jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága között a speciális olaj- és gázipari kiemelt szintű tűzmegelőzési, védelmi és kárelhárítási szolgáltatásra. 3.7.9.
Úthálózat, vízelvezetés: A vasúti töltőt egy bevezető úton lehet megközelíteni, ez az út a telephely fő bejárati kapuján belül egy parkolóban, tűzoltóútban, valamint üzemi utakban folytatódik. A parkoló a tűzivíz tározó tó partján helyezkedik el. A tűzoltó út a telephely kerítésén kívül körbe veszi a telephelyet. A két üzemi út a kezelőépület és a négyállásos vasúti gáztöltő között, valamint a tárolótér és a kétállásos közúti töltő között halad végig a telephelyen és a tűzoltó útba csatlakozik. A gazolin töltői üzemi út csak a 100 m3-es földalatti tartályig van kiépítve.
35
(Az utak az M 1:250 léptékű rajzon jól felismerhetők, követhetők.) A létesítmény csatorna hálózata és a vízelvezetők úgy vannak kiépítve, hogy azok a területen összegyűlt csapadék vizet - téli időszakban a gőzrendszerből lekondenzálódott vizet - külső területeken lévő szabad csatornákba vezeti. A szennyezett víz (pl. gazolinos víz) a pentán töltőálláson és a gazolin töltőállásokon kiépített betontálcán gyűlik össze és zárt csatornán keresztül a gazolin fölözőbe jut. A gazolin egy külön térben gyűlik össze – és visszakerül a termelésbe –, a kezelt tiszta vizet pedig egy szintkapcsolós búvárszivattyú nyomja ki a Pörös-éri csatornába.
36
3.8.
Veszélyes anyagok bemutatása:
Üzem:
Vasúti-, közúti terméktöltő CAS szám
összetétel
főbb fizikai, kémiai jellemzők
veszélyességi osztály (ok)1)
veszély- jel
anyagcsoport *
Jelenlévő max. mennyiség
PB-keverék
68131-75-9
C3H8 - C4H10
cseppfolyósított gáz tűzveszélyes (A)
R 12
c
274 t
Propán
74-98-6
Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok és a földgáz Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok és a földgáz
R 12
c
130 t
Normál-bután
106-97-8
R 12
c
50 t
Izo-bután
75-28-5
R 12
c
71 t
Normál-pentán
109-66-0
c
53 t
Izo-pentán
78-78-4
c
36 t
megnevezés/ IUPAC név
C3H8 - min cseppfolyósított gáz 95 m/m% propán tűzveszélyes (A) lobbanás pont < -42 °C szintelen C4H10 CH min 95 m/m%
Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok és a földgáz (CH3)3 CH min szintelen gáz tűzveszélyes Fokozottan tűzveszélyes 95 m/m% propán (A) lobbanás pont < -20°C cseppfolyósított gázok és a földgáz C5H12
cseppfolyós gáz lobbanás pont < -60 °C szintelen
szintelen gáz tűzveszélyes (A) lobbanás pont < -48 °C
8. Fokozottan tűzveszélyes R 12 – 65 – 66 – gázok és folyadékok 67 - 51/53 9.II Mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat (CH3)2 CHCH2CH3 szintelen gáz tűzveszélyes 8. Fokozottan tűzveszélyes R 12 – 65 – 66 – (A) lobbanás pont < -20 gázok és folyadékok 67 - 51/53 °C 9.II Mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat
37
Gazolin
68919-39-1
96,6 -98,8 C4C8 folyékony szénhidrogén 1,2 - 3,4 % benzol
szintelen, benzinre emlékeztető szagú folyadék
Kőolaj termékek Gazolinok és benzinek
R 11 - 45 -58
c
150 t
Megjegyzés: a feltüntetett veszélyes anyag mennyiségek a technológián. tárolt, vagy betárolás alatti mennyiségeket jelenti. * 2/2001. (I.17) Korm. rend. 3. sz. mell. 2.3.9 szerint: nyersanyag "a" félkész termék "b" végtermék "c" melléktermék "d" hulladék/segédanyag "e" folyamat ellenőrizhetetlenné válásakor keletkező anyag "f" 1)
Veszélyességi osztály(ok): a 18/2006 (I.26.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1. és 2. táblázatában foglaltak szerint.
38
4.
VESZÉLYES ANYAGOKKAL VÉDEKEZÉS: 4.1.
KAPCSOLATOS
SÚLYOS
BALESET
ELLENI
Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények: Üzemzavarok, veszélyhelyzetek esetén a SZOCIÁLIS ÉPÜLET MŰSZERTERME alkalmas veszélyhelyzeti vezetési létesítménynek. A számítógépes felügyeleti és irányítási rendszer információi kellő alapot adnak a veszélyhelyzeti irányításvezetőnek és stábjának a döntések meghozatalára. Katasztrófa esetén a Technológiai Ipartelep „B” programi szociális épület alkalmas a veszélyhelyzeti irányítás vezetési létesítményének.
4.2.
Veszélyhelyzeti riasztás, értesítés: A Belső Védelmi Terv 13. sz. melléklete a minősített eseményekre és azok jelentésére szabályozza a riasztás és jelentés kötelezettségét. Ez összhangban van KT-11 utasítással – lásd. a mellékletek között –, mely munkaidőben, munkaidő túl és munkaszüneti napokon a termelési egység területén előforduló súlyos események bejelentésének szabályait és hírláncát ismerteti.
4.3.
Üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere: Az üzemeltetés során bekövetkezett nem kívánatos állapotjelző változások: • • • • •
maximum szint esetén, forróolaj hőmérséklet maximum esetén, CH szennyezés esetén (külső riasztás, kürt), gazolin fölöző gazolin tér maximum szint, szagosító anyag vészminimum szint,
vészértékek azonnal megjelennek az irányítástechnikai rendszeren. Ha a telephely bármely technológiáján szénhidrogén szivárgás, kiömlés van azt a folyamatirányító
berendezés
képernyőjén,
lehet
látni. A
szennyezés
megadott
küszöbértékénél az épületeken kívül elhelyezett kürtök azonnal figyelmeztetik a dolgozókat a CH szabadba jutásáról.
4.4.
Távérzékelő rendszerek: A jelentés 3.4.4. Műszerezés, irányítástechnika, biztonsági rendszerek és a 3.7.4. Érzékelő-, jelző- és híradó rendszerek fejezetei ismertetik e rendszereket ill. kapcsolataikat. Ezeket az információkat felhasználja a számítógépes felügyeleti-, irányítási rendszer.
4.5.
Helyzetértékelést, döntés-előkészítést segítő informatikai rendszer: A folyamatirányító rendszer információi, jelzései, riasztásai és adatszolgáltatásai alapján a veszélyhelyzeti irányítás vezetője, irányítási koordinátora felelős döntést tud hozni a veszélyhelyzet megelőzésére, kezelésére. (Lásd a 3.4.4., a 3.7.4. és az 4.3 szakaszokat).
39
4.6.
Riasztást, védekezést, mentést végrehajtó szervezetek: A riasztás, értesítés szabályait a Belső Védelmi Terv szerint kell végrehajtani. Az elhárításba, a védelmi feladatok ellátására bevonható erőforrásokat az irányítási vezető döntése alapján kell kiértesíteni, mozgósítani. (Belső Védelmi Terv 10. -13. sz. mellékletei))
4.7.
Rendszeresített szaktechnikai eszközök, védőeszközök: A Belső Védelmi Terv 3. 8. 9. sz. melléklete ismerteti a bevonható erőforrásokat, a hivatkozott szolgáltatások műszaki tartalma a rendelkezésre álló eszközöket.
5.
A SÚLYOS BALESET ÁLTALI VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE: 5.1.
A Vasúti-, közúti töltő és gáztermék-tisztító üzem működésének kockázata. Veszélyeztetés:
Megvizsgáltuk a Vasúti Vagontöltő területén tárolt és a technológiában feldolgozás alatt álló anyagok körét, mennyiségeit és a SEVESO küszöb értékek alapján eldöntöttük a további vizsgálatok szükségességét. A telephely speciális feladata révén itt anyag feldolgozás nem tötrténik, csak átfejtés és annak előkészítése. Az átfejtés jelenleg propán, propán-bután, bután, pentán. Gazolin átfejtése megszünt a telephelyen. Az anyagok fizikai jellemzői alapján a továbbiakban a veszélyhelyzetet a propánra vonatkozólag vizsgáljuk, mivel ennek hatása a legnagyobb a fentiek közül, és előre nem dönthető el egyértelmően, mikor melyik anyag van a vagonokban. Ezért a vizsgálatok során úgy tekintjük, hogy mindig propán van a vagonokban. Ezzel a konzervatív becslés irányába tértünk el.
A gazolin töltő nincs üzemen kívül helyezve, csak szünetel a töltés.
A súlyos baleset kialakulásához megvizsgáltuk a telephely létesítményeit. Mivel a telephelyen vasúti tartálykocsik tartózkodnak nagy számban (a vizsgálatban 31 db tartálykocsi szerepel a telephelyen), és technológia maga az átfejtés előkészítése, FMEA vizsgálatot végeztünk erre a technológiára. A vizsgálatok során nem találtunk (a vagonokon kívül) olyan technológiai elemet, melynek sérülése súlyos balesethez vezetne. Így a további vizsálatok egyértelműen a vagonokra vonatkoznak az átfejtéssel együtt. Mivel a súlyos baleset kialaulásához bármelyik vagon egyforma feltételekkel járulhat hozzá, valamennyi vagon szerepel a kockázatok meghatározásában. Található a telephelyen öt puffertartály földtakarásos állapotban, csak a szerelvények nincsenek befedve. Ezért a következményanalízisbe és a kockázatelemzésbe ezeket is bevontuk, mivel megsérülhetnek.
40
A hiba helyek meghatározásához elvégeztük a hibafa analízist. Ennek adatai és eredménye a Hibafa könyvtárban található. A lehetséges balesetek körének elemzése során megállapítottuk azok bekövetkezésének és a következmény események gyakoriságát, súlyosságát.
A következmény analízis elvégzése előtt megvizsgáltuk a telephelyen esetlegesen előforduló DOMINO hatásokat. Természetszerűleg egy tartálykocsi esetleges robbanása hatással lehet a szomszédos vagonokra is, ennek eredményeit a későbbi vizsgálatoknál is figyelembe vettük. A „DOMINO” mappa tartalmazza a részletes vizsgálatot és kiértékelést.
Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a fentiek figyelembevételével a következmény és kockázati vizsgálatokat és eredményeit.
A vizsgálat részeredményeit a „Kockázat elemzés
részeredményei” mappa mutatja be.
A hivatkozott mappákat elektronikus formában mellékeltük.
5.2.
Súlyos baleset következményeinek vizsgálata. A veszély meghatározása.
A kockázat értékelésénél az autótöltőn kívül - kevesebb áttárolási mennyiségből kifolyólag összehasonlítva a vasúti töltővel - az összes létesítmény figyelembe volt véve. A következő táblázat az összehasonlított létesítmények 2006-os évi forgalmát tünteti fel:
A XV. sz vágány mellett kialakított 6 állásos benzinlefejtő berendezés és a XVI. sz. vágány mellett kialakított savlefejtő nem része az üzemnek és nincsenek a. Vasúti-, Közúti töltő és Gázterméktisztító Biztonsági jelentésében értékelve. Ezért a megfelelő berendezéseket a Vasúti-, Közúti töltő és Gázterméktisztító kockázati elemzése nem tartalmazza. Az ipari mellékvágány külön üzemet képez, mely különálló biztonsági jelentésben lesz értékelve, ezért ebből a kockázat elemzésből úgyszintén ki lett zárva. Az első és a második forgatókönyv az egyes vasúti tartálykocsik használatának alábbi statisztikai adataiból indul ki:
Darab 4140
Darab 161
Súly (t) 1 718 055
Súly (t) 6 575
Vasúti töltés Szállítóeszközök méreteinek eloszlása %-ban 3 3 3 5% - 114 m -es, 5% - 60 m -es, 90% - 95 m -es
Lefejtés Szállítóeszközök méreteinek eloszlása %-ban 3 100% 95 m -es
Eseménysor:
41
1. Egy 8 bar nyomású, 20 °C hőmérsékletű 95 m3-es (max.: 44 tonna anyagot tároló)
cseppfolyósított propánt tartalmazó vasúti kocsi katasztrofális törése. Az esemény gyakorisága: 1.447E-06/év (a hibafát a Hibafa melléklet tartalmazza). 2. Az 1. esemény következtében a hozzákapcsolódó 2 vasúti tartálykocsi egyszerre
megsérül, katasztrofális törést szenved. Az esemény gyakorisága megegyezik az előző eseményével. A végső esemény gyakorisága 3.183E-05/év, azaz 22 vasúti tartálykocsit vesz figyelembe. (Ez egy nagyon túlzott becslés, mivel nem valószínű, hogy a két vasúti tartálykocsi egyszerre sérül meg, ugyanakkor a következmények ebben az esetben a legnagyobbak.) A vasúti tartálykocsikban a propánon kívül lehet még PB és n-pentán. A PB és a n-pentán esetében hasonló hatásokkal kell számolni, mint a propánnál úgy, mint Bleve; Explosion Effects: Late Ignition; Explosion Effects: Early Explosion, ugyanakkor a hatásterület kisebb lesz. Ez a veszélyes anyagok tűzveszélyes tulajdonságaiból adódik. Ezért követve azt az elvet, hogy „amennyiben a legnagyobb hatásterülettel járó események kezelésére felkészülünk, akkor a kisebb hatásterületű esetet is kezelni tudjuk” a jelen két veszélyes anyag következményeit részletesen nem elemezzük. Az esemény gyakoriságának meghatározásánál azonban az összes, azaz 22 db vasúti tartálykocsival számolunk. 3. A tartályparkban 5 db nagyrészt földtakarásos fekvőhengeres tartály van: 1 db 100 m3-es pentán, 1 db 100 m3-es n-bután, 1 db 150 m3-es i-bután és 2 db 150 m3-es propán. A
következményelemzésénél a legsúlyosabb esetet, a 150 m3-es (68 t) propán tartály sérülését vizsgáljuk. (A fenti elméleti magyarázat erre az eseménysorra is érvényes.) Feltételezzük, hogy a tartály teljes tartalma 10 perc alatt a szabadba kerül. Az esemény gyakorisága: 1E-06/év. 4. A propán folyamatos kiömlése (a propán konzervatívan, a fizikai-kémiai tulajdonságai alapján lett kiválasztva a szállított anyagok közül, mint reprezentatív anyag) a csővezetékrendszerből, mely az E-10 tartályparkból vezet (a kiömlött anyag mennyisége a 2,5 km hosszú DN 150-s csővezeték tartalmaként lett figyelembe véve, mely a két egységet köti össze – 22 t, a szivattyú maximális teljesítménye 60 m3/h – 5 t a szivattyú leállításáig és a csővezeték elzárásáig, a távvezérlésű szerelvény elzárásának feltételezett ideje 10 perc). A teljes kiömlött mennyiség 27 t, 20 °C hőmérsékletnél és 8 bar túlnyomásnál. Az esemény gyakorisága: 3.6E-05/év. 5. A gazolin folyamatos kiömlése (az i-pentán konzervatívan, a fizikai-kémiai paraméterei alapján, melyek megfelelnek a gazolin tulajdonságainak lett kiválasztva, mint reprezentatív anyag) a DN 300-as csővezetékből 2 km hosszan a Főgyűjtő területéről. A kiömlött anyag teljes mennyisége megfelel a csővezeték tartalmának – 100 t és a szivattyú teljesítménye a leállításig – 13 t (összesen 113 t), 20 °C hőmérsékletnél és 2 bar túlnyomásnál. Az esemény gyakorisága: 5E06/év.
42
6. A gazolin azonnali kiömlése (az i-pentán konzervatívan, a fizikai-kémiai paraméterei alapján, melyek megfelelnek a gazolin tulajdonságainak lett kiválasztva, mint reprezentatív anyag) a vasúti tartálykocsiból (max. űrtartalom 83 m3, 50 t) 20 °C hőmérsékletnél és 2 bar túlnyomásnál. A végső esemény gyakorisága 1,302E-05/év, azaz 9 vasúti tartálykocsit vesz figyelembe.
Következményelemzés: A modellezéshez a DNV Phast 6.4.2 szoftvert alkalmazzuk.
1. esemény:
A következményelemzés első lépéseként megvizsgáljuk a 8 bar nyomású, 20 °C környezeti hőmérsékletű 95 m3-es (max.: 44 tonna anyagot tároló) propánt tároló vasúti kocsi katasztrofális törése. Az eseménysor (modell) összeállítása: Anyag: propán Tömege: 44 tonna Túlnyomás: 8 bar Környezeti hőmérséklet: 20 °C Nincs kármentő, homok aljzat Időjárási viszonyok: A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg:
Kategória:
Szélsebesség:
Stabilitás:
(m/s) 1. kategória
1,5
F
2. kategória
1,5
D
3. kategória
5
D
4. kategória
4
B
5. kategória
4
E
A légköri hőmérsékletet 30 °C- nak, a talajmenti hőmérsékletet 35 °C-nak vettük. A tüzek esetében a kitettségi idő: 20 sec.
A modellezés eredménye: A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő koncentrációváltozást a távolság függvényében a mellékelt ábra mutatja be. (1. sz. ábra)
43
1. sz. ábra
A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő felhőlenyomatot (felhőszélesség – felhő távolság) mutatja be az ábra az ARH/2 (10000 ppm) koncentráció értéknél. (2. sz. ábra)
44
2. sz. ábra
A felhő D stab., 5 m/s szélsebesség időjárás kategóriánál éri el a maximális terjedési távolságot. Ekkor az ARH koncentráció értékek max. 225 méterig alakulhat ki. Ezt az esetet mutatja be a 3.sz. ábra. A többi időjárási kategóriánál a következmények kisebbek.
45
3. sz. ábra
Az 4. sz. ábra a BLEVE esetében keletkező hősugárzás nagyságát mutatja be a távolság függvényében. A legrosszabb esetben a forrástól számított 335 méteren belül a hősugárzás értéke nagyobb, mint 12,5 kW/m2, míg a forrástól számított 335 – 575 m között a hősugárzás érteke 4 – 12,5 kW/m2 közé esik.
46
4. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT BLEVE Külső tűz esetén a folyadék felmelegedésének következtében a VT-ben BLEVE hatás keletkezhet, melynek következtében tűzgolyó képződik. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 575 méteres távolságban a forrástól. Csak a Vasúti – Közúti töltő alkalmazottjai veszélyeztetettek. E hatótávolságon belül találhatóak a berendezések, épületek, vízmű és egy tanya is, veszélyeztetve van az üzem összes alkalmazottja is. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 335 m. A 37,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, ahol acélszerkezetek sérülése fenyeget. Hatótávolsága 189 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. A 4. sz. ábrán látható a hőhatás a távolság függvényében. Az 5. sz. ábra a korai gyújtás esetén a robbanási hatást (Early Explosion) mutatja be a távolság függvényében.
47
5. sz. ábra
A 6. sz. ábra a késői gyújtás esetén a robbanási hatást (Explosion Effects: Late Ignition) mutatja be a távolság függvényében.
48
6. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT KVCE Kései gőzfelhőrobbanás (K VCE) a túlnyomása miatt veszélyes. A 0,02068 bar határérték (95 % a valószínűsége annak, hogy az emberek nem sérülnek meg), hatótávolsága 916 m. A 0,02068 bar túlnyomás nem veszélyezteti a lakott területet (cca. 5000 lakos Algyő községben), csak az ipari telepen belül tartózkodókat (cca. 90 személy). A nemkívánatos hatás veszélyezteti az üzem összes dolgozóját. A 0,1379 bar túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 352 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. 0,2068 bar túlnyomás esetén megsérülnek az acélszerkezetek, a túlnyomás hatótávolsága 323 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. A 6. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében.
A 7.sz. ábra a Flash Fire burkológörbéit mutatja be ARH és ARH/2 koncentrációknál a távolság függvényében.
49
7. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT Gőztűz A kiömlés esetén a folyadék elpárolog, a tűzveszélyes gőzfelhő keletkezésekor gőztűz keletkezik. A gőztűz a tűzveszélyes folyadék gőzök gyors leégése a robbanóhatáron belül. Figyelembe van véve azon emberek élete, akik az épületeken kívül a hatótávolságon belül tartózkodnak a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket, mivel rövid ideig tartó hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 403 m. A gőztűz veszélyezteti a Vasúti – Közúti töltő azon alkalmazottjainak az életét, akik a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában a helyszínen tartózkodnának. Ezen kívül veszélyeztetve vannak azon emberek is, akik a baleset forráspontjától 403 méteres hatótávolságon belül tartózkodnak (közúton). A környező üzemek alkalmazottai e hatás által nem veszélyeztetettek.
Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás
Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás
Hősugárzás hatása: BLEVE Mért. Távolság (m) Érték egység Category 1.5/F Category 1.5/D 574,561 4 kW/m2 574,561 334,723 12.5 kW/m2 334,723 189,303 189,303 37.5 kW/m2
4 kW/m2 12.5 kW/m2 37.5 kW/m2
Category 4/B 574,561 334,723 189,303
Category 5/D 574,561 334,723 189,303
Category 4/E 574,561 334,723 189,303
50
Flash Fire burkológörbéi
Legmesszebbi kiterjedés Legmesszebbi kiterjedés
Mért. egység 10000 ppm 20000 ppm
Category 1.5/F 266,139 104,109
Távolság (m) Category 1.5/D 222,689 84,8273
Legmesszebbi kiterjedés Legmesszebbi kiterjedés
10000 ppm 20000 ppm
Category 4/B 312,582 184,821
Category 4/E 374,419 201,967
Érték
Category 5/D 403,022 225,486
Robbanási hatás: Késői gyújtás (Explosion Effects: Late Ignition) Mért. egység 0.02068 bar 0.1379 bar 0.2068 bar
Category 1.5/F 892,614 283,401 239,873
Távolság (m) Category 1.5/D 893,395 283,197 235,173
0.02068 bar 0.1379 bar 0.2068 bar
Category 4/B 898,731 316,478 286,889
Category 4/E 914,203 331,395 301,745
Érték
Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás
Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás
Category 5/D 916,34 351,51 323,332
Robbanási hatás: Késői gyújtás (Explosion Effects: Early Explosion) Mért. egység 0.02068 bar 0.1379 bar 0.2068 bar
Category 1.5/F 905,793 234,532 181,476
Távolság (m) Category 1.5/D 905,793 234,532 181,476
0.02068 bar 0.1379 bar 0.2068 bar
Category 4/B 905,793 234,532 181,476
Category 4/E 905,793 234,532 181,476
Érték
Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás
Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás
Category 5/D 905,793 234,532 181,476
A baleset következménye, hogy a hozzá kapcsolódó 2 db 95 m3-es propánt tartalmazó vasúti tartálykocsi katasztrofálisan sérül. (2. esemény) 2. esemény: Az előző esemény következtében a hozzá kapcsolódó további kettő propánt tartalmazó vasúti kocsi katasztrofális törést szenved. Az esemény modellezése során az alapparaméterek közül a kiáramló propán mennyiségét 2* 44 = 88 tonnára, az eseményt katasztrofális törésre változtattuk.
51
A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő koncentrációváltozást a távolság függvényében a mellékelt ábra mutatja be. (8. sz. ábra)
8. sz. ábra Az ARH/2-nek megfelelő koncentrációt illetve hatászónát – a széliránytól függetlenítve – a térképen elhelyezve a 9. sz. ábra mutatja be. Ennél az eseménysornál feltételezhetjük, hogy az azonnali begyulladásnak nagy a valószínűsége, így a gázfelhő terjedésével véleményünk szerint nem nagyon kell számolni.
52
9. sz. ábra A tartály katasztrofális törése következtében kialakulhat BLEVE. A hősugárzás mértékét a távolság függvényében mutatja be a 10. sz. ábra. Az ábráról megállapítható, hogy a forrástól számított 437 méteren belül a hősugárzás értéke nagyobb, mint 12,5 kW/m2, míg a forrástól számított 437 – 747 m között a hősugárzás érteke 4 – 12,5 kW/m2 közé esik.
53
10. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT BLEVE Külső tűz esetén a folyadék felmelegedésének következtében a VT-ben BLEVE hatás keletkezhet, melynek következtében tűzgolyó képződik. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 747 méteres távolságban a forrástól. A 4 kW/m2–s hősugárzás túllépi az üzem határát, érintve más üzemek (Délút területe + Hódplast kft., Renault szerviz a CH+2000 kft.) határát. A lakott területek nem veszélyeztetettek. Csak a Vasúti – Közúti töltő alkalmazottjai veszélyeztetettek. E hatótávolságon belül találhatóak a berendezések, épületek, vízmű és egy tanya is, veszélyeztetve van az üzem összes alkalmazottja is. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 437 m. A 37,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, ahol acélszerkezetek sérülése fenyeget. Hatótávolsága 250 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. A 10. sz. ábrán látható a hőhatás a távolság függvényében. A korai gyújtás estén a robbanási hatást (Early Explosion) mutatja be a 11. sz. ábra, azaz a túlnyomás értékét a távolság függvényében.
54
11. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT AVCE Azonnali gőzfelhőrobbanás (A VCE) a túlnyomása miatt veszélyes. A 0,02068 bar határérték (95 % a valószínűsége annak, hogy az emberek nem sérülnek meg), hatótávolsága 1141 m. A 0,02068 bar túlnyomás nem veszélyezteti a lakott területet (cca. 5000 lakos Algyő községben), csak az ipari telepen belül tartózkodókat (cca. 90 személy). A nemkívánatos hatás veszélyezteti az üzem összes alkalmazottját. A 0,1379 bar túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 296 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. 0,2068 bar túlnyomás esetén megsérülnek az acélszerkezetek, a túlnyomás hatótávolsága 229 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. A 11. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében.
A késői gyújtás esetén a robbanási hatást (Explosion Effects: Late Ignition) mutatja be a 12. sz. ábra, azaz a túlnyomás értékét a távolság függvényében. (Mivel az azonnali begyulladás valószínűsége nagy, ezért ezzel a hatás véleményünk szerint csak elvétve fordulhat elő.)
55
12. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT KVCE Kései gőzfelhőrobbanás (K VCE) a túlnyomása miatt veszélyes. A 0,02068 bar határérték (95 % a valószínűsége annak, hogy az emberek nem sérülnek meg), hatótávolsága 1122 m. A 0,02068 bar túlnyomás nem veszélyezteti a lakott területet (cca. 5000 lakos Algyő községben), csak az ipari telepen belül tartózkodókat (cca. 90 személy). A nemkívánatos hatás veszélyezteti az üzem összes dolgozóját. A 0,1379 bar túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 476 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. 0,2068 bar túlnyomás esetén megsérülnek az acélszerkezetek, a túlnyomás hatótávolsága 468 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. A 12. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében. A 13.sz. ábra a Flash Fire burkológörbéit mutatja be ARH és ARH/2 koncentrációknál a távolság függvényében.
56
13. sz. ábra
Hősugárzás hatása: BLEVE/Fireball Ellipse
Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás
Mért. egység 4 kW/m2 12.5 kW/m2 37.5 kW/m2
Category 1.5/F 746,658 437,407 249,646
Távolság (m) Category 1.5/D 746,658 437,407 249,646
Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás
4 kW/m2 12.5 kW/m2 37.5 kW/m2
Category 4/B 746,658 437,407 249,646
Category 4/E 746,658 437,407 249,646
Érték
Category 5/D 746,658 437,407 249,646
Robbanási hatás: Korai gyújtás (Early Explosion) Mért. egység Category 1.5/F 1141,23 0.02068 bar Érték
Túlnyomás
Távolság (m) Category 1.5/D 1141,23
Category 5/D 1141,23
57
Túlnyomás Túlnyomás
0.1379 bar 0.2068 bar
Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás
0.02068 bar 0.1379 bar 0.2068 bar
295,492 228,645
295,492 228,645
295,492 228,645
Category 4/B 1141,23 295,492 228,645
Category 4/E 1141,23 295,492 228,645
Robbanási hatás: Késői gyújtás (Explosion Effects: Late Ignition)
Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás
Mért. egység 0.02068 bar 0.1379 bar 0.2068 bar
Category 1.5/F 1069,76 365,162 310,195
Távolság (m) Category 1.5/D 1063,24 356,818 300,982
Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás
0.02068 bar 0.1379 bar 0.2068 bar
Category 4/B 1083,15 404,794 388,105
Category 4/E 1105,39 449,989 440,448
Érték
Category 5/D 1121,91 476,226 468,031
3. esemény: A tartályparkban 5 db nagyrészt földtakarásos fekvőhengeres tartály van: 1 db 100 m3-es pentán, 2db 100 m3-es bután és 2 db 150 m3-es propán. A következményelemzésénél a legsúlyosabb esetet, a 150 m3-es (68 t) propán tartály sérülését vizsgáljuk. (A fenti elméleti magyarázat erre az eseménysorra is érvényes.) Feltételezzük, hogy a tartály teljes tartalma 10 perc alatt a szabadba kerül. Az esemény gyakorisága: 1E-06/év. Anyag: propán Tömege: 68 tonna Túlnyomás: 8 bar Környezeti hőmérséklet: 20 °C Nincs kármentő, homok aljzat A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg:
Kategória:
Szélsebesség: (m/s)
Stabilitás:
1. kategória
1,5
F
2. kategória
1,5
D
3. kategória
5
D
4. kategória
4
B
5. kategória
4
E
58
A légköri hőmérsékletet 30 °C- nak, a talajmenti hőmérsékletet 35 °C-nak vettük. A tüzek esetében a kitettségi idő: 20 sec.
A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő koncentrációváltozást a távolság függvényében a mellékelt ábra mutatja be. (14. sz. ábra)
14. sz. ábra
A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő felhőlenyomatot (felhőszélesség – felhő távolság) mutatja be az ábra az ARH/2 (10000 ppm) koncentráció értéknél. (15. sz. ábra)
15. sz. ábra
59
A felhő F stab., 1,5 m/s szélsebesség időjárás kategóriánál éri el a maximális terjedési távolságot. Ekkor az ARH koncentráció értékek max. 113 méterig alakulhat ki. Ezt az esetet mutatja be a 16.sz. ábra. A többi időjárási kategóriánál a következmények kisebbek.
16. sz. ábra Jet Fire esetében a hősugárzás mértékét a távolság függvényében mutatja be a 17. sz. ábra. Az ábráról megállapítható, hogy a forrástól számított 168 méteren belül a hősugárzás értéke nagyobb, mint 12,5 kW/m2, míg a forrástól számított 168 – 197 m között a hősugárzás érteke 4 – 12,5 kW/m2 közé esik.
17. sz. ábra
60
Baleseti eseménysor: VT Jettűz Azonnali begyulladás esetén jettűz keletkezhet, mivel a kiömlő anyag éghet a felszínen. Tűz esetén hősugárzás keletkezik, mely veszélyezteti az embereket és a berendezéseket. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 197 méteres távolságban a forrástól. E hatótávolságon belül tartózkodnak a Vasúti - Közúti töltő alkalmazottjai. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 168 m. A 37,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, ahol acélszerkezetek sérülése fenyeget. Hatótávolsága 147 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. A következmények szempontjából a jettűz kezdete nem jelentős, mivel minden esetben érvényes, hogy a hőhatás hatótávolsága korlátozva lehet esetleges akadályokkal, falakkal vagy más objektummal. A 17 sz. ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében. A késői gyújtás esetén a robbanási hatást (Explosion Effects: Late Ignition) mutatja be a 18. sz. ábra, azaz a túlnyomás értékét a távolság függvényében.
18. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT KVCE Kései gőzfelhőrobbanás (K VCE) a túlnyomása miatt veszélyes. A 0,02068 bar határérték (95 % a valószínűsége annak, hogy az emberek nem sérülnek meg), hatótávolsága 508 m. A 0,02068 bar túlnyomás nem veszélyezteti a lakott területet (cca. 5000 lakos Algyő községben), csak az ipari telepen belül tartózkodókat (cca. 90 személy). A nemkívánatos hatás veszélyezteti az üzem összes dolgozóját. A 0,1379 bar túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 235 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken
61
kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. 0,2068 bar túlnyomás esetén megsérülnek az acélszerkezetek, a túlnyomás hatótávolsága 213 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. A 18 sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében. A 19.sz. ábra a Flash Fire burkológörbéit mutatja be ARH és ARH/2 koncentrációknál a távolság függvényében.
19. sz. ábra
Hősugárzás hatása: Jet Fire
Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás
Mért. egység 4 kW/m2 12.5 kW/m2 37.5 kW/m2
Távolság (m) Category 1.5/F Category 1.5/D Category 5/D 197,433 197,433 165,136 168,275 168,275 134,99 146,508 146,508 115,036
Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás
4 kW/m2 12.5 kW/m2 37.5 kW/m2
Category 4/B Category 4/E 170,112 170,112 140,255 140,255 120,256 120,256
Érték
Robbanási hatás: Késői gyújtás (Explosion Effects: Late Ignition) Mért. egység 0.02068 bar 0.1379 bar 0.2068 bar Érték
Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás
Távolság (m) Category 1.5/F Category 1.5/D Category 5/D 508,237 416,458 267,148 235,346 204,171 143,279 213,776 187,392 133,488
62
Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás
0.02068 bar 0.1379 bar 0.2068 bar
Category 4/B Category 4/E 230,868 292,949 111,653 149,959 102,23 138,657 4. esemény:
A propán folyamatos kiömlése (a propán konzervatívan, a fizikai-kémiai tulajdonságai alapján lett kiválasztva a szállított anyagok közül, mint reprezentatív anyag) a csővezetékrendszerből, mely az E-10 tartályparkból vezet (a kiömlött anyag mennyisége a 2,5 km hosszú DN 150-s csővezeték tartalmaként lett figyelembe véve, mely a két egységet köti össze – 22 t, a szivattyú maximális teljesítménye 60 m3/h – 5 t a szivattyú leállításáig és a csővezeték elzárásáig, a távvezérlésű szerelvény elzárásának feltételezett ideje 10 perc). A teljes kiömlött mennyiség 27 t, 20 °C hőmérsékletnél és 8 bar túlnyomásnál. Az esemény gyakorisága: 3.6E-05/év.
Anyag: propán Tömege: 27 tonna Túlnyomás: 8 bar Környezeti hőmérséklet: 20 °C
A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő koncentrációváltozást a távolság függvényében a mellékelt ábra mutatja be. (20.sz. ábra)
20. sz. ábra
63
A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő felhőlenyomatot (felhőszélesség – felhő távolság) mutatja be az ábra az ARH/2 (10000 ppm) koncentráció értéknél. (21. sz. ábra)
21. sz. ábra A felhő D stab., 1,5 m/s szélsebesség időjárás kategóriánál éri el a maximális terjedési távolságot. Ekkor az ARH koncentráció értékek max. 180 méterig alakulhat ki. Ezt az esetet mutatja be a 22.sz. ábra. A többi időjárási kategóriánál a következmények kisebbek.
22. sz. ábra
64
Jet Fire esetében a hősugárzás mértékét a távolság függvényében mutatja be a 23. sz. ábra. Az ábráról megállapítható, hogy a forrástól számított 292 méteren belül a hősugárzás értéke nagyobb, mint 12,5 kW/m2, míg a forrástól számított 292 – 343 m között a hősugárzás érteke 4 – 12,5 kW/m2 közé esik.
23. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT Jettűz Azonnali begyulladás esetén jettűz keletkezhet, mivel a kiömlő anyag éghet a felszínen. Tűz esetén hősugárzás keletkezik, mely veszélyezteti az embereket és a berendezéseket. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 343 méteres távolságban a forrástól. E hatótávolságon belül tartózkodnak csak a Vasúti - Közúti töltő alkalmazottjai. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 291 m. A 37,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, ahol acélszerkezetek sérülése fenyeget. Hatótávolsága 254 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. A következmények szempontjából a jettűz kezdete nem jelentős, mivel minden esetben érvényes, hogy a hőhatás hatótávolsága korlátozva lehet esetleges akadályokkal, falakkal vagy más objektummal.A 23. sz. ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében. A késői gyújtás esetén a robbanási hatást (Explosion Effects: Late Ignition) mutatja be a 24. sz. ábra, azaz a túlnyomás értékét a távolság függvényében.
65
24. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT KVCE Kései gőzfelhőrobbanás (K VCE) a túlnyomása miatt veszélyes. A 0,02068 bar határérték (95 % a valószínűsége annak, hogy az emberek nem sérülnek meg), hatótávolsága 1076 m. A 0,02068 bar túlnyomás nem veszélyezteti a lakott területet (cca. 5000 lakos Algyő községben), csak az ipari telepen belül tartózkodókat (cca. 90 személy). A nemkívánatos hatás veszélyezteti az üzem összes dolgozóját. A 0,1379 bar túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 530 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. 0,2068 bar túlnyomás esetén megsérülnek az acélszerkezetek, a túlnyomás hatótávolsága 478 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. A 24 sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében. A 25.sz. ábra a Flash Fire burkológörbéit mutatja be ARH és ARH/2 koncentrációknál a távolság függvényében.
66
25. sz. ábra
Hősugárzás hatása: Jet Fire
Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás
Mért. egység 4 kW/m2 12.5 kW/m2 37.5 kW/m2
Távolság (m) Category 1.5/F Category 1.5/D Category 5/D 343,424 288,452 343,424 291,749 291,749 234,874 254,978 254,978 200,05
Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás
4 kW/m2 12.5 kW/m2 37.5 kW/m2
Category 4/B Category 4/E 296,91 296,91 243,867 243,867 209,048 209,048
Érték
Robbanási hatás: Késői gyújtás (Explosion Effects: Late Ignition) Mért. Távolság (m) Érték egység Category 1.5/F Category 1.5/D Category 5/D 1076,33 777,158 493,794 Túlnyomás 0.02068 bar 530,653 364,262 261,249 Túlnyomás 0.1379 bar 331,627 242,869 487,523 Túlnyomás 0.2068 bar
Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás
0.02068 bar 0.1379 bar 0.2068 bar
Category 4/B Category 4/E 425,025 541,664 206,389 273,644 189,108 252,46
67
5. esemény: A gazolin folyamatos kiömlése (az i-pentán konzervatívan, a fizikai-kémiai paraméterei alapján, melyek megfelelnek a gazolin tulajdonságainak lett kiválasztva, mint reprezentatív anyag) a DN 300-as csővezetékből 2 km hosszan a Főgyűjtő területéről. A kiömlött anyag teljes mennyisége megfelel a csővezeték tartalmának – 100 t és a szivattyú teljesítménye a leállításig – 13 t (összesen 113 t), 20 °C hőmérsékletnél és 2 bar túlnyomásnál. Az esemény gyakorisága: 5E-06/év. Anyag: gazolin Tömege: 113 tonna Túlnyomás: 2 bar Környezeti hőmérséklet: 20 °C
A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő koncentrációváltozást a távolság függvényében a mellékelt ábra mutatja be. (26.sz. ábra)
26. sz. ábra
A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő felhőlenyomatot (felhőszélesség – felhő távolság) mutatja be az ábra az ARH/2 (10000 ppm) koncentráció értéknél. (27. sz. ábra)
68
27. sz. ábra
A felhő D stab., 1,5 m/s szélsebesség időjárás kategóriánál éri el a maximális terjedési távolságot. Ekkor az ARH koncentráció értékek max. 117 méterig alakulhat ki. Ezt az esetet mutatja be a 28.sz. ábra. A többi időjárási kategóriánál a következmények kisebbek.
28. sz. ábra
69
Jet Fire esetében a hősugárzás mértékét a távolság függvényében mutatja be a 29. sz. ábra. Az ábráról megállapítható, hogy a forrástól számított 431 méteren belül a hősugárzás értéke nagyobb, mint 12,5 kW/m2, míg a forrástól számított 431 – 521 m között a hősugárzás érteke 4 – 12,5 kW/m2 közé esik.
29. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT Jettűz Azonnali begyulladás esetén jettűz keletkezhet, mivel a kiömlő anyag éghet a felszínen. Tűz esetén hősugárzás keletkezik, mely veszélyezteti az embereket és a berendezéseket. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 521 méteres távolságban a forrástól. E hatótávolságon belül tartózkodnak csak a Vasúti - Közúti töltő alkalmazottjai. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 430 m. A 37,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, ahol acélszerkezetek sérülése fenyeget. Hatótávolsága 326 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. A következmények szempontjából a jettűz kezdete nem jelentős, mivel minden esetben érvényes, hogy a hőhatás hatótávolsága korlátozva lehet esetleges akadályokkal, falakkal vagy más objektummal. A 29 sz. ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében. A késői gyújtás esetén a robbanási hatást (Explosion Effects: Late Ignition) mutatja be a 30. sz. ábra, azaz a túlnyomás értékét a távolság függvényében.
70
30. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT KVCE Kései gőzfelhőrobbanás (K VCE) a túlnyomása miatt veszélyes. A 0,02068 bar határérték (95 % a valószínűsége annak, hogy az emberek nem sérülnek meg), hatótávolsága 838 m. A 0,02068 bar túlnyomás nem veszélyezteti a lakott területet (cca. 5000 lakos Algyő községben), csak az ipari telepen belül tartózkodókat (cca. 90 személy). A nemkívánatos hatás veszélyezteti az üzem összes dolgozóját. A 0,1379 bar túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 333 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. 0,2068 bar túlnyomás esetén megsérülnek az acélszerkezetek, a túlnyomás hatótávolsága 299 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. A 30 sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében. A 31.sz. ábra a Flash Fire burkológörbéit mutatja be ARH és ARH/2 koncentrációknál a távolság függvényében.
71
31. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT Gőztűz A kiömlés esetén a folyadék elpárolog, a tűzveszélyes gőzfelhő keletkezésekor gőztűz keletkezik. A gőztűz a tűzveszélyes folyadék gőzök gyors leégése a robbanóhatáron belül. Figyelembe van véve azon emberek élete, akik az épületeken kívül a hatótávolságon belül tartózkodnak a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket, mivel rövid ideig tartó hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 195 m. A gőztűz veszélyezteti a Vasúti – Közúti töltő azon alkalmazottjainak az életét, akik a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában a helyszínen tartózkodnának. Ezen kívül veszélyeztetve vannak azon emberek is, akik a baleset forráspontjától 430 méteres hatótávolságon belül tartózkodnak (közúton). A környező üzemek alkalmazottai e hatás által nem veszélyeztetettek. A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő hőhatást a távolság függvényében a 32. sz. ábra mutatja be.
72
32. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT Azonnali Tócsatűz Abban az esetben, ha az anyag kiömlés közben nem gyullad be, csak a keletkezett tócsa helyszínén, akkor tócsatűz keletkezik. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 130 méteres távolságban a forrástól. A 4 kW/m2–s hősugárzás meghaladja az üzem határát, de nem veszélyezteti az emberek életét a lakott területeken, s nem veszélyeztet semmilyen külső céget sem. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 51 m. A 37,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, ahol acélszerkezetek sérülése fenyeget. Ennél a tűznél ez nem következik be. A hősugárzás a távolság függvényében a 32. ábrán látható.
A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő hőhatást a távolság függvényében a 33. sz. ábra mutatja be.
73
33. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT Kései tócsatűz Abban az esetben, ha a folyadék későn gyullad be a keletkezett tócsa helyszínén, akkor tócsatűz keletkezik. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 191 méteres távolságban a forrástól. A 4 kW/m2–s hősugárzás meghaladja az üzem határát, de nem veszélyezteti az emberek életét a lakott területeken, s nem veszélyeztet semmilyen külső céget sem. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 78 m. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás meghaladja az üzem határát, de nem veszélyezteti az emberek életét a lakott területeken, s nem veszélyeztet semmilyen külső céget sem. A 37,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, ahol acélszerkezetek sérülése fenyeget. Ennél a tűznél ez nem következik be. A hősugárzás a távolság függvényében a 33. ábrán látható. Flash Fire burkológörbéi
Legmesszebbi kiterjedés Legmesszebbi kiterjedés
Távolság (m) Mérték egys. Category 1.5/F Category 1.5/D Category 5/D 195,824 193,191 165,211 6500 ppm 154,102 144,729 99,6164 13000 ppm
Legmesszebbi kiterjedés Legmesszebbi kiterjedés
6500 ppm 13000 ppm
Érték
Category 4/B Category 4/E 126,095 172,15 81,386 107,064
74
Hősugárzás hatása: Jet Fire
Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás
Mért. egység 4 kW/m2 12.5 kW/m2 37.5 kW/m2
Távolság (m) Category 1.5/F Category 1.5/D Category 5/D 516,865 521,336 466,746 427,042 430,739 380,15 Not Reached Not Reached 318,334
Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás
4 kW/m2 12.5 kW/m2 37.5 kW/m2
Category 4/B Category 4/E 481,126 469,659 393,092 383,767 326,167 318,296
Érték
Hősugárzás hatása: Early Pool Fire Ellipse
Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás
Mérték Távolság (m) egys. Category 1.5/F Category 1.5/D Category 5/D 101,079 130,601 100,154 4 kW/m2 49,6831 50,6446 50,9013 12.5 kW/m2 Nem éri el. Nem éri el. Nem éri el. 37.5 kW/m2
Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás
4 kW/m2 12.5 kW/m2 37.5 kW/m2
Érték
Category 4/B Category 4/E 123,883 125,142 49,9537 51,0711 Nem éri el. Nem éri el.
Hősugárzás hatása: Late Pool Fire Ellipse
Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás
Mérték Távolság (m) egys. Category 1.5/F Category 1.5/D Category 5/D 151,738 151,703 191,415 4 kW/m2 78,1619 78,5666 77,1664 12.5 kW/m2 Nem éri el. Nem éri el. Nem éri el. 37.5 kW/m2
Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás
Category 4/B Category 4/E 182,193 183,931 77,1185 78,2961 Nem éri el. Nem éri el.
Érték
4 kW/m2 12.5 kW/m2 37.5 kW/m2
Robbanási hatás: Késői gyújtás (Explosion Effects: Late Ignition) Mért. Távolság (m) Érték egység Category 1.5/F Category 1.5/D Category 5/D 838,877 690,157 482,307 Túlnyomás 0.02068 bar 333,913 297,271 240,002 Túlnyomás 0.1379 bar 299,692 266,217 221,904 Túlnyomás 0.2068 bar
Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás
0.02068 bar 0.1379 bar 0.2068 bar
Category 4/B Category 4/E 474,896 455,052 206,753 224,643 187,128 212,282
75
6. esemény: A gazolin azonnali kiömlése (az i-pentán konzervatívan, a fizikai-kémiai paraméterei alapján, melyek megfelelnek a gazolin tulajdonságainak lett kiválasztva, mint reprezentatív anyag) a vasúti tartálykocsiból (max. űrtartalom 83 m3, 50 t) 20 °C hőmérsékletnél és 2 bar túlnyomásnál. Az esemény gyakorisága: 1,302E-05/év. Anyag: gazolin Tömege: 50 tonna Túlnyomás: 2 bar Környezeti hőmérséklet: 20 °C
A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg:
Kategória:
Szélsebesség:
Stabilitás:
(m/s) 1. kategória
1,5
F
2. kategória
1,5
D
3. kategória
5
D
4. kategória
4
B
5. kategória
4
E
A légköri hőmérsékletet 30 °C- nak, a talajmenti hőmérsékletet 35 °C-nak vettük. A tüzek esetében a kitettségi idő: 20 sec.
A modellezés eredménye: A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő koncentrációváltozást a távolság függvényében a mellékelt ábra mutatja be. (34.sz. ábra)
76
34. sz. ábra
A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő felhőlenyomatot (felhőszélesség – felhő távolság) mutatja be az ábra az ARH/2 (10000 ppm) koncentráció értéknél. (35. sz. ábra)
77
35. sz. ábra A felhő F stab., 1,5 m/s szélsebesség időjárás kategóriánál éri el a maximális terjedési távolságot. Ekkor az ARH koncentráció értékek max. 112 méterig alakulhat ki. Ezt az esetet mutatja be a 36.sz. ábra. A többi időjárási kategóriánál a következmények kisebbek.
78
36. sz. ábra
A 37. sz. ábra a késői gyújtás esetén a robbanási hatást (Explosion Effects: Late Ignition) mutatja be a távolság függvényében.
79
37. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT KVCE Kései gőzfelhőrobbanás (K VCE) a túlnyomása miatt veszélyes. A 0,02068 bar határérték (95 % a valószínűsége annak, hogy az emberek nem sérülnek meg), hatótávolsága 466 m. A 0,02068 bar túlnyomás nem veszélyezteti a lakott területet (cca. 5000 lakos Algyő községben), csak az ipari telepen belül tartózkodókat (cca. 90 személy). A nemkívánatos hatás veszélyezteti az üzem összes dolgozóját. A 0,1379 bar túlnyomás esetén sérülnek az épületek, hatótávolsága 232 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. 0,2068 bar túlnyomás esetén megsérülnek az acélszerkezetek, a túlnyomás hatótávolsága 213 m. E hatótávolságon belül a létesítményeken és az épületeken kívül veszélyeztetve vannak az üzem vasúti tartálykocsijai az ipari mellékvágányon is. A 37. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében. A 38.sz. ábra a Flash Fire burkológörbéit mutatja be ARH és ARH/2 koncentrációknál a távolság függvényében.
80
38. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT Gőztűz A kiömlés esetén a folyadék elpárolog, a tűzveszélyes gőzfelhő keletkezésekor gőztűz keletkezik. A gőztűz a tűzveszélyes folyadék gőzök gyors leégése a robbanóhatáron belül. Figyelembe van véve azon emberek élete, akik az épületeken kívül a hatótávolságon belül tartózkodnak a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket, mivel rövid ideig tartó hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 161 m. A gőztűz veszélyezteti a Vasúti – Közúti töltő azon alkalmazottjainak az életét, akik a leírt esemény bekövetkezésének időpontjában a helyszínen tartózkodnának. Ezen kívül veszélyeztetve vannak azon emberek is, akik a baleset forráspontjától 199 méteres hatótávolságon belül tartózkodnak (pl. közúton). A környező üzemek alkalmazottai e hatás által nem veszélyeztetettek. A 38. sz. ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében. A különböző meteorológiai állapotnak megfelelő hőhatást a távolság függvényében a 39. sz. ábra mutatja be.
81
39. sz. ábra
Baleseti eseménysor: VT KTócsa Abban az esetben, ha a folyadék későn gyullad be a keletkezett tócsa helyszínén, akkor tócsatűz keletkezik. A 4 kW/m2–s hősugárzás másodfokú égési sérülésekkel veszélyezteti az embereket 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 140 méteres távolságban a forrástól. A 4 kW/m2–s hősugárzás épp meghaladja az üzem határát, de nem veszélyezteti az emberek életét a lakott területeken, s nem veszélyeztet semmilyen külső céget sem. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, amelynél meggyullad a fa és elkezdenek olvadni a műanyagok, ami ebben az esetben 49 m. A 12,5 kW/m2–s hősugárzás nem haladja meg az üzem határát, és nem veszélyezteti a lakott területeket, sem a külső céget. A 37,5 kW/m2–s hősugárzás azt a határértéket jelöli, ahol acélszerkezetek sérülése fenyeget. Ennél a tűznél ez nem következik be. A hősugárzás a távolság függvényében a 39. ábrán látható. Flash Fire burkológörbéi
Legmesszebbi kiterjedés Legmesszebbi kiterjedés
Mért. egység 10000 ppm 20000 ppm
Category 1.5/F 160,534 112,015
Távolság (m) Category 1.5/D 145,473 89,7538
Legmesszebbi kiterjedés Legmesszebbi kiterjedés
10000 ppm 20000 ppm
Category 4/B 102,399 59,5792
Category 4/E 146,49 65,6161
Érték
Category 5/D 126,697 75,6495
82
Hősugárzás hatása: Late Pool Fire Ellipse
Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás
Mérték Távolság (m) egys. Category 1.5/F Category 1.5/D 106,358 4 kW/m2 106,903 48,2972 12.5 kW/m2 48,591 Nem éri el. Nem éri el. 37.5 kW/m2
Hősugárzás Hősugárzás Hősugárzás
4 kW/m2 12.5 kW/m2 37.5 kW/m2
Érték
Category 4/B 133,094 48,45 Nem éri el.
Category 5/D 140,333 48,5498 Nem éri el.
Category 4/E 133,378 48,5725 Nem éri el.
Robbanási hatás: Késői gyújtás (Explosion Effects: Late Ignition) Mért. egység 0.02068 bar 0.1379 bar 0.2068 bar
Category 1.5/F 465,939 231,804 213,298
Távolság (m) Category 1.5/D 371,677 179,546 166,075
0.02068 bar 0.1379 bar 0.2068 bar
Category 4/B 227,062 104,429 97,4646
Category 4/E 269,897 127,616 116,845
Érték
Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás
Túlnyomás Túlnyomás Túlnyomás
5.3.
Category 5/D 255,61 130,164 121,078
Egyéni és társadalmi kockázat meghatározása
A kockázatszámítás elvégzésére a SAFETI 6.4.2 szoftvert használjuk.
A SAFETI meteorológiai input adatai:
A szélirányok átlagos gyakorisága %-ban 1998-2005 között - Szeged Irány É ÉK K DK D DNy Ny ÉNy Calm
% 14,7 10,1 4,3 15,2 16,1 9,0 10,1 16,9 3,6
83
A szélirányok átlagos gyakorisági eloszlása N [%] 1998-2005 között - Algyő
Szélrózsa 8 szélirányban n 18 16 14
nw
ne
12 10 8 6 4 2 w
0
e
sw
Átlagos szélcsendes időszak egy évben: 3,6
se
s
%
Az üzem környezetében tartózkodó személyek – az üzemek munkavállalói és a környékbeli lakosok figyelembe vétele a 2.1. Elhelyezkedése, telepítési környezete, más üzemek hatása c. fejezetben leírtak alapján történt.
Az események emlékeztetésül: 1.esemény
Egy 8 bar nyomású, 20 C hőmérsékletű 95 m3-es (max.: 44 tonna anyagot tároló) cseppfolyósított propánt tartalmazó vasúti kocsi katasztrofális törése. Az esemény gyakorisága: 1,447E-06/év.
2.esemény
Az 1. esemény következtében a hozzákapcsolódó 2 vasúti tartálykocsi egyszerre megsérül, katasztrofális törést szenved. Az esemény gyakorisága megegyezik az előző eseményével, azaz: 3,183E-05/év. (Ez egy nagyon túlzott becslés, mivel nem valószínű, hogy a két vasúti tartálykocsi egyszerre sérül meg, ugyanakkor a következmények ebben az esetben a legnagyobbak.)
3.esemény
A tartályparkban 5 db nagyrészt földtakarásos fekvőhengeres tartály van: 1 db 100 m3-es pentán, 1db 100 m3-es n-bután, 1 db 150 m3-es i-bután és 2 db 150 m3-es propán. A következményelemzésénél a legsúlyosabb esetet, a 150 m3-es (68 t) propán tartály sérülését vizsgáljuk. (A fenti elméleti magyarázat erre az eseménysorra is érvényes.) Feltételezzük, hogy a tartály teljes tartalma 10 perc alatt a szabadba kerül. Az esemény gyakorisága: 1E-06/év.
84
4.esemény
A propán folyamatos kiömlése (a propán konzervatívan, a fizikai-kémiai tulajdonságai alapján lett kiválasztva a szállított anyagok közül, mint reprezentatív anyag) a csővezetékrendszerből, mely az E10 tartályparkból vezet (a kiömlött anyag mennyisége a 2,5 km hosszú DN 150-s csővezeték tartalmaként lett figyelembe véve, mely a két egységet köti össze – 22 t, a szivattyú maximális teljesítménye 60 m3/h – 5 t a szivattyú leállításáig és a csővezeték elzárásáig, a távvezérlésű szerelvény elzárásának feltételezett ideje 10 perc). A teljes kiömlött mennyiség 27 t, 20 °C hőmérsékletnél és 8 bar túlnyomásnál. Az esemény gyakorisága: 3.6E-05/év.
5.esemény
A gazolin folyamatos kiömlése (az i-pentán konzervatívan, a fizikai-kémiai paraméterei alapján, melyek megfelelnek a gazolin tulajdonságainak lett kiválasztva, mint reprezentatív anyag) a DN 300-as csővezetékből 2 km hosszan a Főgyűjtő területéről. A kiömlött anyag teljes mennyisége megfelel a csővezeték tartalmának – 100 t és a szivattyú teljesítménye a leállításig – 13 t (összesen 113 t), 20 °C hőmérsékletnél és 2 bar túlnyomásnál. Az esemény gyakorisága: 5E06/év.
6.esemény
A gazolin azonnali kiömlése (az i-pentán konzervatívan, a fizikai-kémiai paraméterei alapján, melyek megfelelnek a gazolin tulajdonságainak lett kiválasztva, mint reprezentatív anyag) a vasúti tartálykocsiból (max. űrtartalom 83 m3, 50 t) 20 °C hőmérsékletnél és 2 bar túlnyomásnál. Az esemény gyakorisága: 1,302E-05/év.
85
EREDMÉNYEK: Egyéni kockázat: Az egyéni kockázat annak a személynek az elhalálozási kockázatát jelenti, aki egy bizonyos időszakban egy bizonyos helyen tartózkodik (az adat általában 1 évre vonatkozik) a finomító közelében. Az egyéni kockázat értékelésekor nincs számításba véve az üzemen belüli vagy az üzem körüli népesség. Ha egy személy életének veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 1.6. pontja szerint az egyéni kockázat elfogadható mértéke a létező üzemek számára a következő módon van meghatározva: •
Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket.
•
Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, illetőleg olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik.
•
Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.
A következő ábrán látható az egyéni kockázat értékelése - 1 személy (külső személyzet) egész napos veszélyeztetése. A halálozás egyéni kockázata lakott területen (tanyák és Algyő község) nem éri el a 10-6 esemény/év értéket, tehát a veszélyeztetettség mértéke elfogadható.
86
Társadalmi kockázat: A társadalmi kockázat utal a valódi veszélyre az üzemen belüli személyekre és az üzemen kívüli személyekre. Leggyakrabban F-N görbe formájában van szemléltetve, ahol az események gyakorisága kapcsolódik a halálesetek számához egy bizonyos időszakon belül (ami rendszerint 1
év).
A
társadalmi
kockázat
meghatározásakor
figyelembe
veszik
a
meteorológiai
körülményeket és a személyek elhelyezkedését üzemen belül és kívül, valamint éjjel és nappal. Az üzemen belüli személyek számát az atmoszférikus PB tároló alkalmazottainak száma adja meg. A kockázat mértékéhez (egyéni és társadalmi kockázat) többféle tényező is hozzájárul. Az egyik közülük
a
meghibásodás
gyakorisága.
A
létesítmény
meghibásodásának
gyakorisága
csökkenthető, pl. biztonsági berendezések beépítésével a rendszerbe. Nagy hatással van a kockázatra a veszélyes anyagok mennyisége, melyek súlyos baleset keletkezésekor a környezetbe juthatnak. A kiömlött veszélyes anyagok mennyisége növeli a halálesetek gyakoriságát a kiömlés környezetében (pl. koncentráció, nagyobb tócsatűz... ). A veszélyes anyagok mennyiségén kívül fontos még a technológiai paraméterek értéke (hőmérséklet, nyomás). Ezek növelhetik a veszélyes anyagok nem kívánatos hatásait (a toxikus anyag magasabb párolgása magasabb hőmérsékleten, a veszélyes anyag kiömlésének magasabb sebessége magasabb nyomáson... ).
87
A kockázat mértékét befolyásolják a meteorológiai körülmények, népesség és a kiváltó források. Ezek a tényezők a legtöbb esetben külsőleg nem befolyásolhatók. Ha több személy veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 1.7. pontja szerint a társadalmi kockázat elfogadható mértéke a létező üzemek számára a következő: •
A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5xN-2) 1/év, ahol N>=1.
•
A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN-2) 1/év, és F>(105
xN-2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység
kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. •
Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3xN-2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.
Az aktualizált G1 mellékletben az üzem területén és környezetében lévő vállalatok munkavállalói vannak kijelölve. A MOL munkavállalói a társadalmi kockázat számításából ki lettek zárva. Az üzem környezetében tartózkodó személyek száma ki lett egészítve néhány területtel, melyek az aktualizált G1 sz. mellékleten lettek kijelölve.
A társadalmi kockázat meghatározásakor figyelembe vett szervezetek és létszámadataik nappal és éjszaka az alábbi táblázatban látható. A számításkor feltételeztük, hogy nappal (délelőtt, délután) a lakóterületen a személyek 93%-a tartózkodik zárt térben, éjszaka pedig a személyek 99%-a tartózkodik zárt térben. A vállalatok esetében a zárt térben tartózkodó személyek hányada a vállalat tevékenységének alapján lett meghatározva.
A társadalmi kockázat számítása során figyelembe vett személyek száma délelőtt, délután és éjszaka
Sorszám 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Környezet Kertészet Délút + Hódplast Kft. Renault szervíz CH + 2000 Kft Primagáz Tanyák NOVUM Nyomda Geoinform Kft.
Létszám/ % személy tartózkodik zárt térben délelőtt délután éjszaka 12/75 4/50 4/50 30/75 8/50 8/50 10/75 1/50 1/50 35/75 1/50 1/50 50/75 30/50 3/50 16/93 16/93 16/99 40/75 3/50 2/50 8/93 0/0 0/0
88
Technomont Kft. DÉL-PET Birtech Kft. Központi ipartelep Töltőállomás Kastély Hotel – étterem Autókereskedés Floratom Algyő lakossága
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
30/75
6/50
3/50
10/93 176/93 3/93 45/93 1/50 20/0 5388/93
0/0 2/93 3/93 45/93 1/50 20/0 5388/93
0/0 2/99 3/99 45/99 1/50 0/0 5388/99
Délelőtt és délután a Pasquill-féle index szerinti D légköri stabilitás 4 m/s-os szélsebességgel, éjjel pedig a Pasquill-féle index szerinti F légköri stabilitás 1,5 m/s-os szélsebességgel lett figyelembe véve.
A társadalmi kockázat át lett számolva. A személyek számának aktualizálásával az üzem területén és környezetében csökken a társadalmi kockázat. Az F-N görbe nem rajzolódik ki, mivel az értékek alacsonyabbak, mint az 1E-8/év. A társadalmi kockázat feltételek nélkül elfogadható.
5.4.
Sérülés egyéni kockázata. Veszélyességi övezetek
Sérülés egyéni kockázat – Javaslat a veszélyességi övezet méretéről, amely a településrendezési tervnél szükséges figyelembe venni A veszélyességi övezet 3 zónára van osztva, ahogyan az a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 2.1. pontjából adódik:
89
•
Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket.
•
Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év értékek között alakul.
•
Külső zóna: a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket, de nagyobb, mint 3x10-7.
A településrendezési tervben figyelembeveendő veszélyességi övezet meghatározása a sérülés egyéni kockázat megállapításhoz kötött. A sérülés egyéni kockázat kiszámítását a hatóság által készített útmutató alapján végezzük, azaz a probit egyenlet konstansait az elsőfokú égési sérülésnek megfelelően módosítjuk. A sérülés egyéni kockázati görbéket az alábbi térképen ábrázoljuk:
Belső zóna Külső zóna Középső zóna
A belső zóna legnagyobb hatótávolsága az A.G.E. Vasúti-, közúti töltő határától 230 m és nem érint lakott területet. A belső zóna legnagyobb hatótávolsága a kiömlés helyszínétől 250 m. A középső és külső zóna legnagyobb hatótávolsága az A.G.E. Vasúti-, közúti töltő határától 600 m és nem érint lakott területet. A középső zóna legnagyobb hatótávolsága a kiömlés helyszínétől 620 m.
Veszélyességi övezetek a hőhatások esetén
90
Belső zóna
Középső zóna
Külső zóna
A belső zóna legnagyobb hatótávolsága a Vasúti-, közúti töltő határától 300 m és nem érint lakott területet. A belső zóna legnagyobb hatótávolsága a kiömlés helyszínétől 320 m. A középső és külső zóna legnagyobb hatótávolsága a Vasúti-, közúti töltő határától 730 m és nem érint lakott területet. A középső zóna legnagyobb hatótávolsága a kiömlés helyszínétől 750 m.
91
A veszélyességi övezetek a nyomáshatások esetében
Külső zóna
A nyomáshatások esetében a Külső zóna túllépi az üzem határait 310 méterrel. (A Belső és a Középső zóna értékeit nem éri el.)
5.5.
Dominóhatás
Belső eszkalációs hatás az 5.2-es fejezetben van leírva.
Külső dominóhatás
Az összes elemzett forgatókönyv nyomáshatásai és az első öt feltételezett forgatókönyv hőhatásai balesetet válthatnak ki a szomszédos üzem mellékvágányán. Ezért a mellékvágányra külön biztonsági jelentés lesz kidolgozva.
92
6. MOL Nyrt. KTD és LOGISZTIKA egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszere: A szervezetek közötti átadás átvételi folyamat közben hangsúlyoznunk kell, hogy mind az átadó KTD, mind az átvevő Logisztika szervezet tanúsított MEBIR rendszerrel működik, ami biztosítja, hogy a dokumentumok átadása és átdolgozása, változások átvezetése szabályozott keretek között és hiánytalanul megtörténjen. Jelen állapotban a KTD tanusítványa terjed ki az Algyői Vasúti – Közúti Töltő és Gázterméktisztítóra. Így először az M2. számú mellékletben is mertetjük az 1. pontban hivatkozott MOL Csoportszintű dokumentumokat, a KTD BIR, illetve IIR rendszerét, majd az
M3. sz.
mellékletben LOGISZTIKA BIR rendszerét is.
93
7.
MELLÉKLETEK: Rajzok, térképek
• • • • • •
Algyő Szénhidrogénmező Vasúti és közúti terméktöltő M 1:10.000 Tervezési térkép-Vasúti és közúti terméktöltő Tervezési térkép M 1:1.000 Technológiai kapcsolási terv-tárolókapacitás növelése Technológiai kapcsolási terv- Gazolintöltő állások rekonstrukció Technológiai kapcsolási terv-Cseppfolyós gáz vasúti töltő Tűz és robbanás veszélyességi besorolási térkép
• • • • • •
M1. sz. melléklet – Biztonsági adatlap (elektronikusan) M2. sz. melléklet – KTD BIR M3. sz. melléklet – BIR Logisztika M4. sz. melléklet – Oktatási tematika M5. sz. melléklet – 2008 EBK oktatás M6. sz. melléklet – Belső Védelmi Terv (Hatóságok, mentésben részvevő szervezetek részére külön kérésre rendelkezésre bocsátjuk) M7. sz. melléklet – Vasúti töltő havária jkv. G1. sz. melléklet – Az alkalmazottak elhelyezkedése A Belső Védelmi Terv mellékleteivel Komplex Technológiai Utasítás (elektronikusan) Summary mappa (elektronikusan) Dominó hatás mappa (elektronikusan) Hibafa értekeés.doc (elektronikusan)
• • • • • • •
1 1 1 1 1 1
db. db. db. db. db. db.
94
