Környezetvédelem és munkavédelem (MSc, levelező)

Környezetvédelem és munkavédelem (MSc, levelező) Tantárgyjegyző: Dr. Mannheim Viktória, egyetemi adjunktus Kötelező és ajánlott irodalmak: Órai előadásjegyzet Dr. Barótfi István: Környezettechnika (Mezőgazda Kiadó, 2000.) Moser, M.-Pálmai, Gy.: A környezetvédelem alapjai (Tankönyvkiadó, 1992) Dr. Kozák Imréné: Munka- és környezetvédelem (FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, 2003.) Vegyipari munkavédelmi kézikönyv 4.: Munkavédelem (Táncsics kiadó) Dr. Árvai József: Hulladékgazdálkodási kézikönyv Dr. habil. Simon Ákos CSc: Környezetvédelem (főiskolai tk). Vermes, L.: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. (Mezőgazda Kiadó, 1998)

Gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Az előadások rendszeres látogatása és sikeres zárthelyi dolgozat. 2009. Miskolci Egyetem, Vegyipari Gépek Tanszéke

Előadástematika: 1-4. előadás: Környezetvédelem fogalma, területei és céljai. Fenntartható fejlődés és környezetvédelem. Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció. Környezetvédelmi szemlélet és politika az Európai Unióban. EU irányelvek, általános és vonatkozó jogszabályok áttekintése. A környezetvédelem jogi szabályozási rendszere hazánkban. A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás kapcsolata. Hulladékgazdálkodási alapelvek. Integrált hulladékgazdálkodás az Európai Unióban. A termelési és a fogyasztási hulladékok jellemzése. A települési szilárd hulladékok bemutatása. Szelektív hulladékgyűjtés mint a hulladékhasznosítás előfeltétele. Környezetvédelmi termékdíj-rendszer hazánkban. A termékdíj jogi szabályozása. A csomagolásokkal és csomagolási hulladékokkal kapcsolatos fogalmak és ismérvek. Hulladékkezelést koordináló szervezetek szerepe a hulladékgazdálkodás területén. Hulladékok hasznosítási előnyei és lehetőségei. Hulladékkezelési eljárások és berendezéseik. Fizikaimechanikai, kémiai, biológiai és termikus eljárások. Hulladékok újrahasznosítási területei. Műanyaghulladékok, gumiabroncs hulladékok és hulladékpapír előkészítése és feldolgozása. Kisfilmek megtekintése a szelektív gyűjtésről és az egyes hulladékfajták feldolgozásáról. 5-8. előadás: Környezeti ipar: megújuló energiaforrások. Környezetvédelmi tevékenység a hazai ipari gyakorlatban. A magyar ipar környezetpolitikai vizsgálata. Vízminőség-védelem. Vízszennyezés csökkentésére irányuló megoldások. Levegőtisztaság-védelem és talajvédelem. Levegő-, és talajszennyezés csökkentésére irányuló megoldások. Porleválasztók jellemzése, alkalmazási területei és kiválasztási szempontjai. Zaj- és rezgésvédelem. 9-12. előadás: Munkavédelmi szabályozás és felügyelet rendszere. Munkavédelmi feladatok, jogok és kötelességek. Munkaegészségtan. Tűz- és robbanásveszély. Vegyszerek öngyulladása. Gázelegyek robbanása. Porlevegőkeverékek robbanása. Tűz elleni védelem. Az elektrosztatikus feltöltődés veszélyei. Egészségi ártalom és mérgezésveszély. Vegyipari alapeljárások és műveletek biztonságtechnikája. Vegyipari üzemek karbantartása. Egyéni védőeszközök. Zárthelyi dolgozat. Félévzárás. 2

1. előadás: Környezetvédelem fogalma.

Felmerülő kérdések: 1. Miért szükséges Környezetvédelem tárgyat hallgatni? 2. Miért szükséges a környezet védelmével foglalkozni? Válaszok: 1. A környezet védelme elsősorban mérnöki utakon lehetséges. A tantárgy megismerteti a mérnök hallgatókkal a környezet védelméhez szükséges műszaki lehetőségeket és megoldásokat. Széleskörű betekintést ad a környezetvédelmi feladatokba és az alkalmazandó eljárásokba, a szükséges műszaki berendezések rövid bemutatása mellett. 2. A környezeti károk nagy részét az emberi beavatkozás okozta/okozza. Amit Ember okoz, csak Ember orvosolhat! 3

1. előadás: Környezetvédelem fogalma és területei.

Környezetvédelem fogalma: Azon sokoldalú emberi tevékenységek és intézkedések összessége, amelyek célja a természetes és a mesterséges környezeti értékek megóvása. A környezetvédelem nemzeti ügy. Nem azonos a természetvédelem fogalmával! A két fogalom között azonban jelentős átfedés van. A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben a saját maga által okozott károsodások megelőzésére, mérséklésére vagy elhárítására irányul. Környezetvédelem területei: 1.Levegőtisztaság-védelem 2.Vízminőség-védelem 3.Talajvédelem 4.Zaj- és rezgések elleni védelem 5.Hulladékgazdálkodás 4

1. előadás: Környezetvédelem céljai.

Környezetvédelem céljai: • Az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása. Anyagi és szellemi javak védelme. • A levegő, víz, a talaj és a növény- és állatvilág védelme az emberi beavatkozás hátrányaitól. • Az emberi beavatkozás okozta környezeti károk megszüntetése.

5

1. előadás: : Környezetvédelem területei.

Környezetvédelmi tevékenységek a magvalósítandó célok elérése érdekében: 1. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások (károsító emissziók) csökkentésére és megelőzésére ( = megelőzést szolgáló környezetvédelmi szemlélet): - Termelésintegrált környezetvédelem - Termékintegrált környezetvédelem A termelés- és termékintegrált környezetvédelem a termelési és fogyasztási technológia tervezése, megvalósítása, szervezése és ellenőrzése során alkalmazott környezetvédelmi szemléletmód és gyakorlat együttese. A technológia és az ennek révén előállított termék környezetszennyező hatásainak megelőzésére szolgál. 2. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások és hatásaik elemzésére és redukálására (műszaki eszközökkel és módszerekkel): - Additív környezetvédelem 3. A bekövetkezett környezetszennyezések és környezeti károk felszámolására: - Szanáló (helyreállító) környezetvédelem

6

1. előadás: Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció.

A Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei: 1. Megelőzés elve: A környezetszennyezést keletkezésének helyén kell megszüntetni, megelőzve szétterjedését a környezetben. Megelőző fellépés: környezeti hatásvizsgálat végzése, technológiai fejlesztés, természeti erőforrások tudatos használata az ökológiai egyensúly megtartása érdekében. 2. Elővigyázatosság elve: A veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének. 3. Integrálás alapelve: A környezeti szempontokat minden részpolitikába integrálni kell. 4. Szubszidiaritás elve: Az elsődleges felelősséget és a döntéshozatalt a politikai és a gazdasági hierarchia legalacsonyabb szintjén kell tartani. Az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát a tagállamoknál hatékonyabban tudja kezelni. Ott kell intézkedést hozni, ahol azok a leghatékonyabbak. 5. „Szennyező fizet” elv: A környezeti kár költségei a kár okozójának kell viselnie. Szankciók alkalmazása az előírások megsértése ellen. 6. „Fenntartható fejlődés” elv: A környezetpolitika központi gondolata. A fenntartható fejlődés szemléletmódját tükrözik az EU hulladékgazdálkodási stratégiájának irányelvei is. 7


„Fenntartható Fejlődés” elv „A fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől”. (Bruntland jelentés) Olyan fejlődésre van szükség, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk életfeltételeit. A szükségletek kielégítése addig biztosítható, amíg az korlátokba nem ütközik. Az egyre növekvő szükségletek kielégítése fejlesztéssel lehetséges, de csak harmonikus fejlesztéssel tartható fenn hosszútávon. Harmonikus fejlesztés: Az a fejlesztés, ahol az adott társadalmi forma és gazdasági színvonal összhangban van a környezet eltartó képességével. A fenntartható fejlődés lényege: Az általános fejlődés folyamatában következetesen kell egyensúlyra törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között. Ökológiai kölcsönös függőség, egyensúly-fenntartás és etikai felelősség. A fenntartható fejlődés alapja: A természeti erőforrásokkal való ésszerű és hosszú távon is takarékos termelési és fogyasztási magatartások kialakítása. 8


A „fenntartható fejlődés” alapelvei, jogok és felelősségek A. B.

Általános alapelvek, jogok felelősségek (1-8.) Alapelvek, jogok és kötelességek a határoktól független természeti erőforrások és beavatkozások terén (9-22.)

Az EU környezetvédelmi politikájának öt legfontosabb alapelve: Magas szintű védelem = „legjobb gyakorlat” érvényesítése általánosságban. Az Európai Unió létrejöttének alkalmából elsősorban az elővigyázatosság és a megelőzés elve kapott hangsúlyt. 1. Megelőző fellépés 2. Integrálás alapelve 3. Szubszidiaritás elve 4. „Szennyező fizet” elv 5. „Fenntartható fejlődés” elv 9

1. előadás: Környezetvédelmi politika az EU-ban.

Környezetvédelmi politika: a Múlt: Negyedik időszak : 1992-2000. 5. Környezetvédelmi akcióprogram. A „fenntartható fejlődés” irányába határozza meg a főbb irányvonalakat, követelményeket és a környezetvédelmi prioritásokat (éghajlatváltozás, savasodás, levegőszennyezés, természeti erőforrások és a biológiai sokféleség pusztulása, vízkészletek csökkenése és szennyezése, tengerpartok pusztulása, a hulladék stb.) Törekvése: A társadalom magatartásának megváltoztatása a megosztott felelősség alapján, bevonva annak minden szektorát, mint közigazgatás, állami és magánvállalkozói szektor és a társadalom egészét. Környezetvédelmi politika: a Jelen: Ötödik időszak : 2001-2010. 6. Környezetvédelmi akcióprogram. A „fenntartható fejlődés” politikába való integrálás elve szerinti környezetvédelmi prioritások: 1. Éghajlatváltozás 2. Természet és biológiai változatosság 3. Környezet és egészség 4. Természeti erőforrások és hulladék.

10


Általános jogszabályok •

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (módosította a 2004. évi LXXVI. tv)

•

20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról

•

193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól

•

2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról

•

270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól (módosította a 363/2004. (XII.26.) Korm. rendelet) 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról (módosította. a 2004. évi CIII. törvény, a 2004. évi XLVIII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2002. évi LXII. törvény)

•

•

10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról (többször módosítva, legutóbb a 26/2004 (XII. 22.) Korm. rendelettel)

•

3/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről (többször módosítva, legutóbb a 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelettel) 11


Általános jogszabályok és szakterületi törvények • •

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1995. évi XCI. törvény az állategészségügyről

• •

1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről

•

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (módosította: a 2004. évi XCVII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2003. évi CXX. törvény és a 2002. évi XLVII. törvény)

•

2000. évi XXV . törvény a kémiai biztonságról

+ Kormányrendeletek, Miniszteri rendeletek áttekintése

12

2. előadás: Hazai szabályozások. EMAS, ISO 14001, KIR.

Környezetközpontú vállalatirányítási rendszer: Az Európai Unió tagállamai 1995. április 1-jei hatállyal vezeték be az EMAS-t. EMAS = Eco-Management and Audit Scheme = Környezetirányítási és Átvizsgálási Modell Eszerint a környezeti auditálás (EA-Environmental Auditing) két lényeges kérdéscsoportra terjed ki: 1. a vizsgált szervezet működése mennyiben felel meg a környezeti előírásoknak és 2. a bevezetett és működő környezeti menedzsmentrendszer vizsgálata.

ISO 14001, amely a környezetirányítási rendszer kialakításával foglalkozik és az általános irányelveket útmutatóként megadó ISO 4004-et 1996. augusztusában fogadta el a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet.

Környezetirányítási rendszer (KIR): Első lépése egy környezeti állapotfelmérés elvégzése, második lépés a KIR dokumentációjának elkészítése. 1

2. előadás: Hazai szabályozások. LCA.

Környezetbarát termék védjegy csak az olyan termékre alkalmazható amely: •nem tartalmaz veszélyes anyagot •ilyen a felhasználása, illetve a fogyasztása során sem keletkezik •gyártási eljárása nem veszélyezteti az emberi egészséget és a környezet minőségét. Életciklus-elemzés (LCA- Life-Cycle Analysis): Egy termék vagy szolgáltatás teljes élettartama alatt az anyag- és energiaáramlást és az azokhoz kapcsolódó környezeti hatásokat vizsgálja. Fő szakaszai: •a vizsgálat céljának és a vizsgált rendszer határainak kijelölése •az életciklus-leltár elkészítése az egymást követő szakaszokra •az életciklus hatáselemzése •a leltár és a hatásértékelési szakaszok eredményeinek értelmezése, dokumentálása. 2

2. előadás: A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás kapcsolata.

Példa: Hasznosítás

Példa: Újrahasznosítás „Termék-Hulladék-Termék” ciklus (Recycling) Gyártás Eladás Fogyasztás: termék Feldolgozás Fogyasztás: „hulladékból termék”

Hulladék: Az ember mindennapi élete során keletkezik… a keletkezésük helyén feleslegessé válik… tőlük tulajdonosuk megválik…mert sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, ill. nem kíván Hulladéktípusok: termelési (ipari+mg-i), települési (kommunális), veszélyes 3

2. előadás: Hulladékgazdálkodási alapelvek.

Hulladékgazdálkodási alapelvek: •Integrált hulladékgazdálkodás: A hulladék nem vész el, csak átalakul! •Gyártói felelősség. Hulladékszegény technológia alkalmazása. •„Szennyező fizet elv”. •Kereskedelmi korlátok eltörlése. Másodlagos nyersanyagpiac megteremtése. •Személetformálás. Fogyasztók megfelelő és széleskörű informálása. (2001. január elsejével hatályba lépett a 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.). A törvény kiemelten foglalkozik a csomagolási hulladékokkal). Integrált hulladékgazdálkodási koncepció : 1. A hulladékok keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése. 2. A keletkező hulladékok kezelése, amely a következő műveleteket jelenti: gyűjtés és begyűjtés, előkezelés, hasznosítás és ártalmatlanítás. 3-4. Ártalmatlanítás: Égetés, Deponálás. 4

2. előadás: Hulladékok jellemzése és csoportosítása.

Szilárd települési hulladék jellemzése és többlépcsős technológiai előkészítése Háztartások

60 %

Ipar, szolgáltatás

40 %

Mennyisége településenként eltérést mutat, összetétele időben változik, a hasznosítható részek aránya három nagyobb csoportba foglalhatók össze. Magyarország: 4,6 millió t/év hp: 350…400 kg/fő/év EU tagországok: 1 kg hulladék/fő/nap (USA: 2 kg hulladék/fő/nap) 5

2. előadás: Szilárd települési hulladékok előkészítése.

Szilárd települési hulladék 50%

50% SZELEKTÍV GYŰJTÉS háztartásokból, intézményektől, ipari és kereskedelmi vállalatoktól, ill. vállalkozásoktól

30-40% CSOMAGOLÁS ELŐSZORTÍROZÁS VÁLOGATÓMŰBEN UTÓSZORTÍROZÁS ELŐKÉSZÍTŐMŰBEN

10-30%

MARADÉK

40-50% SZERVES, BIOLÓGIAILAG LEBONTHATÓ HULLADÉK

Komposztálás, Biogáz-előállítás energetikai hasznosítás

Lerakás

Salakelőkészítés, lerakás 6

2. előadás: Hulladékhasznosítás.

Fogyasztási hulladék Energia

Újrahasznosítás

Nyersanyag Levegő, víz

Fogyasztás

Termék Termelés

Segédanyag Termelési hulladék

Kibocsátás = Emissziók

Hasznosítás 7

2. előadás: A hulladékhasznosítás előfeltétele: a szelektív hulladékgyűjtés.

A szelektív hulladékgyűjtés előnyei: • A válogatás költségeinek egy része megtakarítható. • A hulladék alkotói nem szennyeződnek és így kedvezőbb lehetőség nyílik az újrafeldolgozásra. • A további kézi válogatás már közegészségügyi szempontból elfogadható. A szelektív hulladékgyűjtés változatai: • A háztartásokban a hulladék elkülönített gyűjtésére több tárolóeszköz, illetőleg zsák áll rendelkezésre, amit a begyűjtés során külön-külön vagy osztott rakterű járművel szállítanak el. • Gyűjtősziget: a lakosság a szelektíven gyűjtött hulladék-komponenseket az arra kijelölt és feltűnően megjelölt konténerekbe hordja. • Hulladékudvar: nagyobb terület szelektív begyűjtését ellátó, esetenként a hulladék előkezelését is végző létesítmény. Az európai csomagolási hulladékokat begyűjtő és kezelő struktúrák: • Duális: kettős (párhuzamos) rendszer, amely a hagyományos települési hulladékbegyűjtés mellett, attól elkülönülve működik. • Integrált: a hulladékbegyűjtés az önkormányzatok által fenntartott, már létező hálózatra támaszkodik. 8

2. előadás: A hulladékgazdálkodás gazdasági szabályozása: a környezetvédelmi termékdíj.

A környezetvédelmi termékdíj-rendszer szereplői: 1. Kormányzat 2. Ipar 3. Kereskedelem 4. Önkormányzatok 5. Civil szervezetek 6. Az Állampolgár Termékdíjköteles termékek és anyagok: • Gumiabroncsok • Hűtőközegek • Akkumulátorok • Egyéb kőolajtermékek • Reklámhordozó papírok • Elektromos és elektronikai berendezések • Műanyag (bevásárló-reklám) táska • Csomagolás és kereskedelmi csomagolás 9

3. előadás: Utolsó jogszabály módosítások.

A 2009.június 1.-jével hatályba lépett termékdíjas jogszabály-módosítások: 1. 2009. évi XIX. törvény: A környezetvédelmi termékdíjról és az 1995. évi LVI. törvény módosításáról. 2. 104/2009. (V.14.) Korm. rendelet: A környezetvédelmi termékdíjmentességről és az 53/2003. (IV.11.) Korm. rendelet módosításáról. 3. 7/2009. (V.29.) KvVM rendelet: A környezetvédelmi termékdíjról és az 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX.28.) KTM rendelet módosításáról. Változások 2009. június elsejével: •A műanyag (bevásárló-reklám) táska termékdíjtétele 100%-ban levonható, ha a csomagolás helyén a kibocsátott táskák legalább 25 %-a környezetbarát védjeggyel kerül forgalomba. •A Kötelezettek anyagáramonként egyidejűleg csak egy koordináló szervezettel köthetnek megállapodást. Így például ugyanazon koordináló szervezettek kell megállapodni a papír, fa, műanyag és egyéb csomagolásokra vonatkozóan. •A gazdasági válság miatt 2009.-ben a 2008. évre előírt, 2010.-ben pedig a 2009. évre előírt hasznosítási arányok teljesítésével érhető el termékdíj-mentesség. 10

3. előadás: Csomagolási hulladékok.

„csomagolóanyag: olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak”. Elsődleges csomagolás: fogyasztói csomagolás Másodlagos csomagolás: gyűjtőcsomagolás Harmadlagos csomagolás: szállítási csomagolás 94/2002. (V.5.) Kormányrendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól.

A csomagolás környezeti hatásai: Alapanyag felhasználás Energiafelhasználás Légköri anyagok kibocsátása Szennyvíz kibocsátás Hulladék keletkezés 11

3. előadás: Hulladékká vált csomagolóanyagok.

A csomagoló anyagok és a hulladékká vált csomagolás megoszlása: Élelmiszer Italok Dohány cikkek ruhanemű Gyógyszer EÜ és Kozmetikumok Tisztitószerek Papírtermékek

Papír, karton Műanyag Fém Üveg Fa Egyéb

12

3. előadás: Hulladékká vált csomagolóanyagok. 2. hét: Hulladékká vált csomagolóanyagok.

A csomagolás újrahasználható jellegére vonatkozó követelmények: A csomagolás fizikai tulajdonságainak és jellemzőinek lehetővé kell tenniük több fordulót vagy visszatérést. Teljesíteniük kell a hasznosítható csomagolásra vonatkozó sajátos követelményeket, amikor a csomagolást már nem használják fel újra és ezáltal hulladékká válik. A csomagolási hulladékok hasznosítási lehetőségei: • Anyagában történő hasznosítás: a csomagolást úgy kell előállítani, hogy a felhasznált anyagok bizonyos százalékának visszaforgatását lehetővé tegyék. (Példa fotókkal: PET palack, italos fémdobozok). • Energetikai hasznosítás: az energia-visszanyerés céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak minimális alsó fűtőértékkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lehetővé tegye az energia-visszanyerés optimalizálását. • Komposztálás: a komposztálás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, hogy az ne akadályozza az elkülönített begyűjtést és a komposztálási eljárást. • Biológiai lebontás. 13

3. előadás: Hulladékká vált csomagolóanyagok.

Környezetvédelmi Termékdíj csomagolási hulladékra A csomagolóanyagot gyártó és forgalmazó cégek előtt tehát alapvetően két törvényes út áll: 1. Saját maguk önállóan hasznosítják a csomagolási hulladékuk kötelezően előírt részét. 2. Csatlakoznak a csomagolási hulladék hasznosítását koordináló szervezethez, és hasznosítási díjat fizetnek neki. (A díj összegét, amely a termékdíjnál jóval alacsonyabb, a koordináló szervezet állapítja meg.)

A csomagolás anyaga

Tömegalapú termékdíjtétel HUF/kg (2008)

Műanyag

36

Társított

44

Alumínium

16

Fém (kivéve Al)

13

Papír és karton Cskt. Fa, természetes alapú textil

16

Üveg

6

Egyéb

44

14

3. előadás: Termékdíj mentesség és koordináló szervezet.

Koordináló szervezet fogalma Koordináló szervezet: a hulladék szelektív begyűjtéséért és hasznosításáért, azaz a hulladék sorsának koordinálásáért felelős szervezet. ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. - csomagolási hulladékok hasznosítását koordináló sz. 2001 óta a védjegyet bevezető Pro Europe nemzetközi hálózat tagja, ami az európai zöld pontot alkalmazó szervezeteket fogja össze. A Zöld Pont védjegy kizárólagos hazai használati jogosultja. Licence díj rendszer alkalmazása. 2400 szerződéses partner. 5 millió lakos kiszolgálása a szelektív gyűjtés területén, több mint 5000 gyűjtőszigettel. 900 bevont település. Szervezeti célok: •A csomagolási hulladékok hasznosításának elősegítése oly módon, hogy az EU-s követelmények teljesítése elérhetővé váljon. •Gyors és rugalmas reagálás a külső gazdasági hatásokra. •Nyitottság minden érintett gazdálkodó felé a csatlakozást illetően (de nem teheti kötelezővé a csatlakozást). Feladat: ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. által készített kisfilm („Hulladékból termék” kiállítás-2008) megtekintése a szelektív hulladékgyűjtésről. Értékelés és levont következtetések. 15

3. előadás: Termékdíj mentesség és koordináló szervezet.

A koordináló szervezet szerepe: Szerződéses rendszerén keresztül átvállalja szerződéses partnerei befizetési, adatszolgáltatási és hasznosítási kötelezettségét licence díj befizetése ellenében. A licence díj fizetés fejében termékdíj mentességet biztosít szerződéses partnereinek. Teljes termékdíj mentesség biztosítása a szerződéses partnereknek (kivéve reklámtáska). Szerződéses kapcsolatok alapján, a befizetett licence díjakból pénzügyi ellenszolgáltatást, költségtérítést nyújt a hulladékhasznosítási lánc érintett szereplőinek (önkormányzatok, gyűjtők, hasznosítók). Ahol szükséges támogatás nyújt a gazdaságosan nem hasznosítható csomagolási hulladékok hasznosításához és magához a gyűjtéshez. Szerződést köt a hulladék-feldolgozókkal is (akik szintén részesülhetnek a koordináló szervezettől támogatásban), megteremtve a kapcsolatot a gyűjtés és a feldolgozás között. A szerződéses partnerek által befizetett licence díjakból fedezi a gyűjtés és hasznosításra történő előkészítés költségeit. A három hasznosítási arány (Hk, Ha, Ht- tényleges hasznosítási arány) teljesítésével a koordináló szervezet teljesen mentesül a termékdíj-fizetés alól. 1

3. előadás: Termékdíj mentesség italcsomagolásra.

Mentesség koordináló szervezethez való csatlakozás esetén E díjtétel kereskedelmi csomagolásra Példa: E1 termékdíj mentesség italcsomagolásra Egy szénsavas üdítőital gyártó különböző fogyasztói csomagolásokban (PET, üvegpalack, fémdoboz), különböző adagnagyságokban évente 500 millió liter különböző üdítőitalokat forgalmaz. Fogyasztói csomagolásukhoz: - 300 millió db nem újrahasználható PET palackot, - 50 millió db nem újrahasználható fémdobozt, - 50 millió db újrahasználható üvegpalackot használ fel, Összesen 400 millió db-ot. Az 50 millió db újrahasználható üvegpalackot 80%-ban visszagyűjti és újratölti (40 millió db), 10 millió db hulladékká válik. - A cég csatlakozott hasznosítást koordináló szervezethez, amely igazolta, hogy a kibocsátott = műanyag csomagolások hasznosítását 22%-ban, 52%-ban, = fém csomagolások hasznosítását = üveg csomagolások hasznosítását 32%-ban elvégezte. Ez azt jelenti, hogy ilyen arányban E1 kötelezettje 85%-os mentességet vehet igénybe. 2


az E1 díjtétel kötelezettje a gyártó (első forgalomba hozó), Az E1 díjtétel 2009-ben 1,80 Ft/db, 2010-ben 2,00 Ft/db. E1 termékdíj számítása: Mentesség nélküli díjösszeg: 400 millió db x 1,8 = 720 mFt Ebből levonható: - újrahasznált 40 x 1,8 = 72 mFt -nem újrahasznált, de hasznosított 85%-a műanyag esetén 300 x 0,22 x 1,8 x 0,85 = 101 millió Ft fémdoboz esetén 50 x 0,52 x 1,8 x 0,85 = 40 millió Ft üvegpalack esetén 10x 0,32 x 1,8 x 0,85 = 5 millió Ft Összes levonás: 218 millió Ft Fizetendő E1 termékdíj: 502 millió Ft

3


Példa: E2 díjtétel italcsomagolásra Egy élelmiszer kiskereskedelmi egység 10 millió db különböző, a kereskedelmi csomagolásba sorolt italféleséget forgalmaz, különböző anyagú csomagolóeszközökben az alábbi (átlagos) megoszlásban (db-ban számolva): - műanyag: 60% (6 millió db) - üveg: 20% (2 millió db) - fém: 10% (1 millió db) - társított: 10% (1 millió db) A vállalkozás hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozott, amely igazolta, hogy a kibocsátott csomagolások hasznosítását az I. példában megadottak szerint hasznosította (a társított csomagolásokat a műanyagokkal megegyező arányban). A vállalkozás 1 millió db újrahasználható üveg csomagolóeszközt szállított vissza E1 kötelezettnek. az E2 díjtétel kötelezettje a „kiskereskedő” (továbbforgalmazó). az E2 díjtétel 2009-ben 3,50 Ft/db, 2010-ben 4,00 Ft/db. 4


E2 termékdíj számítása: Mentesség nélküli teljes E2 díjösszeg: 10 m db x 3,5 = 35 millió Ft . Ebből levonható: - újrahasznált 1,0 x 3,5 = 3,5 m Ft - nem újrahasznált, de hasznosított 85%-a műanyag esetén 6 x 0,22 x 3,5 x 0,85 = 3,93 mFt, üveg esetén 1 x 0,32 x 3,5 x 0,85 = 0,95 mFt, fém esetén 1 x 0,52 x 3,5 x 0,85 = 1,55 mFt, társított esetén 1x 0,22 x 3,5 x 0,85 = 0,65 mFt Összes levonás: 10,58 mFt Fizetendő E2 termékdíj: 35-10,6 = 24,4 millió Ft Ez átlagosan 2,44 Ft/db termékdíjat jelent. (Ha ennél a példánál is feltételezzük a 3 milliárd db-os kibocsátást, az E2 termékdíj bevétel országosan min. 3 x 2,44 = 7, 32 milliárd Ft ). Az országos E termékdíj bevétel tehát min. 7,3 + 3,8 = 11,1 milliárd Ft. 5

3. előadás: Termékdíj mentesség csomagolásra.

Egyéni teljesítés: a fizetendő termékdíj és mentesség meghatározása T=Axt–M Jelölések: A- a termékdíj alapja, kg t- a termékdíjtétel M- a mentesség összege Termékdíj alóli mentesség akkor szerezhető, ha - a kötelezett mentességi kérelmet nyújt be az illetékes környezetvédelmi hatóságnak (Felügyelőség vagy Főfelügyelőség részére) határidőre (a tárgyévet megelőző szeptember 30-ig). - a mentességi engedélyben foglalt kötelező hasznosítási arány (Hk) és a kötelező anyagában történő hasznosítási arány (Ha) egyidejűleg teljesítésre kerül. (A termékdíj helyett a hasznosítás költségei terhelik az érintett gazdálkodókat). Kötelező hasznosítási arány: 50% minden csomagolásra (2005. évben) (94/62. sz. EK irányelv alapján). 100%-os termékdíj mentesség vehető igénybe, beadott pályázatok útján.

6

3. előadás: Hasznosítási díjtételek csomagolásra.

Hasznosítási díjtételek 2009. évre (ÖKO-Pannon Nonprofit Kft.) Anyagfajta

Hasznosítási díjtétel HUF/kg

Műanyag fogyasztói csomagolás

20,90

Társított (kompozit)

17,5-22,5

Alumínium

6,0

Fém (kivéve Al)

3,4

Papír és karton Természetes alapú textil

8,7

Üveg

5,0

Fa

6,9 7

4. előadás: Hulladékkezelés és hulladékhasznosítás.

A hulladékkezelés és hulladékhasznosítás legfontosabb előnyei: •Takarékoskodás a primer nyersanyagokkal. •A hasznosítható komponensek feldolgozásával kevesebb hulladék kerül deponálásra. •Az emberek életminősége javítható. •Energiakinyerés energetikai hasznosítás által: pl. cementipar, energiaipar, kohászat stb. •Csökken a szén-dioxid kibocsátás. Feladat: ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. által készített film („Hulladékból termék” kiállítás-2008) megtekintése a hulladékhasznosítás jelentőségéről és a hulladékok kezeléséről. Értékelés és levont következtetések.

8

4. előadás: Hulladékkezelés és hulladékhasznosítás.

A hulladékhasznosítás lehetőségei: •Anyagában •Nyersanyagként •Energetikai A hulladékkezelés és hulladékfeldolgozás eljárásai: •Fizikai-mechanikai eljárások. •Kémiai vagy kémiai-fizikai eljárások. •Biológiai eljárások. •Termikus eljárások. Példa: Vegyes műanyaghulladék feldolgozása és előkészítése. A folyamatábra részletes ismertetése a hulladékkezelési eljárások rövid bemutatásával. 9

4. előadás: Műanyaghulladékok kezelése.

Műanyaghulladékok jellemzése és előkészítése • A műanyaghulladékok a háztartási hulladékok 25%-át teszik ki és többségük nem bomlik le a természetben. • Nagy részét (65%) a tömegműanyagok (PP, LDPE, HDPE, PS, PVC, PU) jelentik, amelyek továbbra is a lerakókra kerülnek, pedig valamennyi típus visszaforgatható. • Hasznosításukra anyagában (főként flakon- és fóliafrakciók), nyersanyagként vagy energiaként (valamennyi műanyagfrakció) történő megoldások lehetségesek. • Az anyagában történő felhasználás a műanyagot kémiailag változatlanul hagyja, megőrzi a műanyag energiatartalmát, de ehhez a feldolgozási eljáráshoz fajtiszta hulladékra van szükség. • Nyersanyagként való hasznosításnál a műanyag hulladékokat kémiai (elgázosítás, termolízis, hidrogénezés) vagy kémiai-fizikai eljárással (oldószeres kezelés, Blowdec technológia fluidágyas reaktorban) új nyersanyaggá alakítják át, ahol a kevert hulladék is hasznosítható.

10

4. előadás: Műanyaghulladékok feldolgozása és hasznosítása.

11

4. előadás: Gumiabroncs hulladékok hasznosítási lehetőségei.

Gumiabroncs hulladék összetételi és hasznosítási előnyei Hulladék mennyiségének csökkentése, deponálás elkerülése Költségmegtakarítás Kedvező tulajdonságok megtartása Ellenállás a baktériumok és penészgombák szaporodásával szemben Rugalmasság megtartása Ellenállás a napfénnyel és UV sugárzással szemben Fizikai tulajdonságai nem változnak Nem toxikus Biológiai úton lebonthatatlan Alakítható, ami alkalmassá teszi az újrafelhasználásra

12

4. előadás: Gumiabroncs hulladékok hasznosítási lehetőségei.

1. Gumiabroncs felújítás, újrafutózás: Az újrafutózás aránya folyamatosan csökken, mivel megfelelő minőséget csak a tehergépjárművek és a mezőgazdasági gépek abroncsai futófelületének felújításával lehet elérni. 2. Anyagában történő hasznosítás: - Granulálás, őrleménygyártás. Mechanikai vagy kriogén (nitrogénnel való fagyasztás) aprítással és őrléssel nyert aggregátum. Az aprított és őrölt gumiabroncs esésvédő gumilapok, sportpályák borítása, futószőnyegek, gumitéglák, játszótéri burkolatok, parkolóhely-kerítés, tömítőanyagok és járólapok alapanyaga. Útépítésnél szigeteléshez és aszfaltadalékként (aszfaltgumi) használható. - Mérnöki és kultúrmérnöki alkalmazások: hulladéklerakók vízelvezető rétegei, hő- és hangszigetelő rétegek, partvédelem, erózióvédelem, hullámtörők, lavinavédők, folyópart stabilizálók. 3. Energetikai hasznosítás: Hasznosítás tüzelőanyagként. Villamos energiatermelés. Pirolízises hasznosítás. 4. Egyéb alkalmazások: Gátépítés, töltések és mesterséges zátonyok készítése. Mezőgazdasági alkalmazás. Talajtakarás. 13

4. előadás: Papírhulladékok hasznosítási lehetőségei.

A hulladékpapír a papír feldolgozása folyamán keletkező eselék (például hullámgépnél, doboz alapanyag készítésénél). Csoportosítási szempontok: • Rostanyag-összetétel: famentes, fatartalmú, félfamentes, rongy- és műszáltartalmú • Négyzetmétertömeg (g/m2) • Rendeltetési cél (írás, nyomtatás, csomagolás, műszaki, egészségügyi) • Előállítási mód • Szín • Simaság • Megjelenési alak • Egyéb tulajdonság (MSZ EN 643:2002 A begyűjtött papír és karton szokásos minőségi kategóriáinak európai jegyzéke -minőségazonosítás, kategorizálás- alapján).

14


A hulladékpapír újrahasznosításának feltételei: • Alapfeltétel: a szennyezettség elkerülése. • Nem tartalmazhat semmilyen anyagot, amely akár a papíripari berendezéseket, akár a másodlagos rostok felhasználásával gyártott késztermék tulajdonságait rontja. • A szabvány szerinti papírhulladék fajtákban más típusú papírhulladék csak meghatározott mennyiségű lehet. • Összetétele feleljen meg a szabvány-előírásoknak. • Megengedett nedvességtartalom: 10-12 százalék. • Gazdaságosan szállítható és tárolható bálákba, konténerekbe való csomagolás szükséges. • Nem tartalmazhat: mérgező vegyi anyagot, radioakív sugárzással fertőzött anyagot, humán és állategészségügyi intézetekből származó fertőzésveszélyes papírterméket, illetve a kommunális vegyes hulladékból származó papírokat.

15


Hulladékpapír hasznosítási területei: • A papírhulladék csaknem kizárólagos területe maga a papíripar. • A begyűjtött papírhulladékból „újrapapír” készül, ami szürkés színezetű, gyengébb minőségű papír. Ilyenek például az egészségügyi papírok, különböző csomagolóanyagok, kartondobozok, hullámpapírok, stb. • A nagy ásványianyag-tartalmú papírhulladékok (amelyek forrásai elsősorban a könyvek, napilapok stb.) elsősorban tömör papírlemezek és papírmasé csomagolóeszközök (pl. tojástálca) gyártásához használhatók. • A papírhulladék további felhasználási köre lehet az építőipar (pl. szigetelő gipszrostlemez gyártása) és az energetikai hasznosítás (megújuló energiaforrásokból származó elektromos energia termelése). • A fogyasztói hulladékkartonból értékes komposzt is előállítható, illetve a papírgyártásra alkalmatlan papírhulladék brikettálható is. 16


Hazai körkép: A fajlagos papírfelhasználás, más néven hulladékpotenciál értéke hazánkban 85 kg/fő/év, ami eléri az EU átlag felét (170 kg/fő/év). 2006-ban Magyarországon az összes keletkező szilárd települési hulladék 14,5 százaléka hulladékpapír (a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégiája 2007-2016 adatai szerint), amelynek értéke ma már inkább a 20 százalékhoz közelít. Az országos papír és karton csomagolás kibocsátás közel 300 ezer tonna, ami az összes csomagolás kibocsátás 33 százaléka. Ennél a hulladékfajtánál a lakossági és az ipari papíralapú csomagolás kibocsátott mennyisége közel azonos. A hulladékpapír szelektív gyűjtése több éve folyik szervezetten, és jó eredményekkel hazánkban. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés aránya 40-50 százalék. A papír a legnagyobb mennyiségben újrahasznosításra kerülő hulladék!!! 12 17

Környezetvédelem és munkavédelem (MSc, levelező)

Recommend Documents