Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (KÖRET)
Záróbeszámoló Szent István Egyetem Gödöllı
2008
Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló............................................................................................... 3 2. Konzorciumi partnerek............................................................................................ 4 3. Kutatási alprogramok.............................................................................................. 5 4. Jelentısebb eredmények........................................................................................ 6 5. Teljesítménymutatók .............................................................................................. 9 6. Pénzügyi mutatók ................................................................................................. 12 7. KÖRET jövıkép.................................................................................................... 13
2
1. Vezetıi összefoglaló A Szent István Egyetem Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpontja az elmúlt három évben az együttmőködı egyetemi szervezeti egységekkel és vállalkozásokkal olyan Tudásközpontot állított fel, mely a 2008-ban lezáródó, NKTH által finanszírozott idıszakon túlmutat. Hosszú és munkás három év áll a kutatói kollektíva mögött. A KÖRET 2006. január 1-i megalakulását követıen elsıdleges feladat volt a kutatási alapfeltételek azonnali megteremtése. Ez két épület átalakításában manifesztálódott, de mivel ezen feladatokra nem volt forrás kalkulálva a KÖRET költségvetésbe, így 28.000 eFt nagyságrendben kölcsönt kaptunk az egyetemtıl (a kölcsönt 2007. december 31-el a KÖRET saját bevételeibıl visszafizette). Ezen felújítások a 3 alprogram közül két alprogram munkáját segítették elı, melyek kiváló eredményekben realizálódtak. A felvállalt kutatási témák elvégzése mellett (szükséges, de nem elégséges teljesítmény kritérium) a KÖRET indította el a Technológia-transzfer és Innovációmenedzsment folyamatokat az egyetemen, melyet segített az ipari partnerek megrendeléseit teljesítı szolgáltatói központ kialakítása, valamint az egyetem keretein belül létrehozott Pályázati és Innovációs Központ (továbbiakban: PIK, ezen egység szerves része a Technológia Transzfer Iroda). Ezen tevékenységek eredıjeként elindult a KÖRET-re alapozott egyetemi spin-off cég alapítása. A Tudásközponton belül sikeresen koncentráltuk a környezetiparral foglalkozó kutató-oktatókat és vállalkozásokat, ezen szereplık anyagi-, humán- és infrastruktúrális erıforrásait. Ennek eredményeképpen: 8 új munkahelyet teremtettünk, 19 PhD hallgatót vontunk be a kutatásainkba, 18 fiatal kutatót vontunk be a kutatásainkba, 32 egyetemi hallgató is dolgozott az egyes kutatási témákon, 2 szabadalom született, 4 know-how került leírásra, 4 új terméket fejlesztettünk ki, 4 új szolgáltatást hoztunk létre, 5 új technológiát ültetünk be a gyakorlatba, jelentıs szakmai publikációs tevékenységet folytattunk. Összességében kijelenthetı, hogy az NKTH Pázmány Péter programjában kedvezményezett konzorciumaként elnyert 500 millió Ft megfelelı helyre került, ezen forrást megsokszorozva olyan Tudásközpont került kialakításra, mely elismert szereplıje a környezetipari és ezzel összefüggı kutatási területeknek, és olyan fejlıdési pályára állt, mely szép jövıt prognosztizál a szervezetnek. Ezen eredményekhez feltétlenül szükség volt az NKTH támogatására, melyet ezúton is megköszönünk!
3
2. Konzorciumi partnerek Szent István Egyetem A hat karral rendelkezı Szent István Egyetem (jogelıd intézmények: Gödöllıi Agrártudományi Egyetem, Állatorvostudományi Egyetem, Ybl Miklós Mőszaki Fıiskola és a Jászberényi Tanítóképzı Fıiskola) hazánk egyik legnagyobb felsıoktatási intézménye. A Szent István Egyetemen Magyarországon egyedülálló módon jelen van a természettudományi, élettudományi, társadalomtudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi háttér is. A SZIE oktatási-kutatási szervezeti egységei közül 6 munkacsoport vesz részt a projektben és lát el K+F tevékenységet. A résztvevı csoportok a SZIE két karát: a Mezıgazdaság- és Környezettudományi Kart és az Ybl Miklós Építéstudományi Kart reprezentálják. Agruniver Holding Kft. A vállalkozás a KÖRET 3. alprogramjában vesz tevékenységi körei: részt. A cég fıbb környezetvédelmi kármentesítési munkák (tényfeltárás, szennyezés lehatárolás, kockázatelemzés, mőszaki beavatkozás talaj-és talajvíz tisztítás tekintetében, környezeti monitoring) tervezése és kivitelezése, környezeti hatástanulmány készítése, környezetvédelmi felülvizsgálat, környezetvédelmi szaktanácsadás, cégek környezetvédelmi auditja, hulladéklerakók felszámolása és szennyvíztisztók korszerősítése. A vállalkozás elsısorban környezetvédelmi beavatkozások tervezésével, kivitelezésével, helyszíni munkák irányításával, mőszaki szakmai ellenırzésével foglalkozik, amely tevékenységeinek kémiai, mikrobiológiai és ökotoxikológiai analitikai hátterét több, hazai és nemzetközi akkreditációval rendelkezı laboratórium biztosítja. Fertilia Kft A konzorciumi partnervállalkozás a KÖRET 1. alprogramjában végez K+F munkát. A cég profilja erısen kötıdik a mezıgazdasághoz, mőtrágya forgalmazással és gyártással elégíti ki a vevıi igényeket. Az alapítók képzettségükbıl és szakmai múltjukból adódóan a Társaság céljául a 4
mezıgazdasági termelık igényeinek legjobban megfelelı hatóanyag-tartalmú mőtrágyák magas minıségi színvonalon történı ellátását tőzték ki. E célt követı következetes munka eredményeképpen ma a Fertilia Kft. az ország egyik legjelentısebb mőtrágya forgalmazója. Kínálatának teljessé tétele érdekében a mőtrágya kereskedelmen kívül, növényvédı szert, vetımagot is forgalmaz. A Fertilia Kft. alapelve, hogy olyan technológiát és szolgáltatásokat nyújt partnereinek, melyekkel a tápanyag-visszapótlási munkák hatékonyabbá tehetık, jelentıs költségmegtakarítással. Corax-Bioner Zrt. A vállalkozás kutatási tevékenységével a KÖRET 1. alprogramjában vesz rész. A Corax-Bioner Környezetvédelmi Részvénytársaság a Corax Kft és az Alfa-Bioner Kft egyesülésével 2004. augusztusban alakult. A vállalkozás célja a nemzetközileg is élenjáró magyar biotechnológiai kutatások támogatása és eredményeik hasznosítása, a legkorszerőbb mikrobiológiai gazdasági technológiák széleskörő felhasználásának elterjesztése a környezetvédelmi kármentesítésben, a hulladékgazdálkodásban, a növénytermesztésben és a kártevıirtásban. A felhasználandó baktériumkészítményt az adott feladatra fejleszti ki, így biztosítja a más eljárásoknál magasabb hatékonyságot.
3. Kutatási alprogramok A SZIE által vezetett RET 3 kutatási alprogramot foglal magába, mely szerzıdés szerint további projektekre nem tagozódik. Az egyes alprogramokat a teljeskörő megvalósítás érdekében témákra bontottuk, melyek egymáshoz szorosan kapcsolódva és egymásra épülve biztosítják a szerzıdésben vállalt éves teljesítések végrehajtását. Az egyes alprogramok önálló pénzügyi kerettel gazdálkodnak, és az alprogramvezetı kompetenciája, hogy a teljesítéshez az egyes témákra milyen pénzügyi forrást rendel. 1. alprogram: Szennyvíziszap és lignocellulóz tartalmú hulladék együttes komposztálása s a végtermék precíziós növényi tápanyagként történı hasznosítása. Az alprogramban a SZIE három munkacsoportja, valamint a Fertília Kft. és a CoraxBioner ZRt. munkacsoportjai dolgoznak együtt. 2. alprogram: A természeti erıforrások környezetgazdálkodási módszereinek kialakítása dunai monitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése, szennyezés elırejelzı rendszerhez modell-fejlesztés. Ebben az alprogramban a SZIE két karának 1-1 munkacsoportja folytat K+F tevékenységet. 5
3. alprogram: A környezetipar ökológiai hatásai és környezetbiztonsága. Ebben az alprogramban a SZIE egy karának két tanszéke és az Agruniver Holding Kft. vállalt fel feladatokat.
4. Jelentısebb eredmények 1. alprogram A termofil körülmények között zajló lignocellulóz bontás legfontosabb szervezetének tartott Thermobifida fusca rendkívül érzékenynek bizonyult a szennyvíziszapra, ezért komposzt oltására nem volt alkalmas. Jobban használható szervezetek felkutatása céljából számos mikrobát izoláltunk termofil fázisú, szennyvíziszapot tartalmazó komposztokból. Az izolátumok között Rhizomucor pusillus, Talaromyces thermophilus, Thermoascus auranticus and Thermomyces lanuginosus törzseket azonosítottunk hagyományos és molekuláris módszerekkel. Több olyan gombát találtunk, amelyek jól növekedtek 50oC fölött, > 10% (w/v) szennyvíziszap koncentrációt is toleráltak, s jelentıs celluláz (CMCáz, β-glükozidáz, összes-celluláz), illetve lignocelluláz (lakkáz, lignin peroxidáz és Mn-függı peroxidáz) aktivitást mutattak. A kiváló tulajdonságú törzsek közül a T. lanuginosus RET-TL1-et és RET-TL7-et választottuk ki komposzt oltóanyag készítésre. A gombákat 4:1 (v/v) arányú perlit + szalmaszecska keveréken tenyésztettük öt hétig, amikor a szubsztrátum CFU (telepképzı egység) tartalma elérte a 4 × 107 CFU/g értéket. Ez a CFU szint 4-6 hétig tartó tárolás alatt nem csökkent. Mezofil oltóanyagot is készítettünk, amelyben a Trichoderma hamatum volt az aktív komponens. 50 liter T. lanuginosus oltóanyagot kevertünk 30 m3 65:35 részarányú (v/v) növényi hulladék + szennyvíziszap keverékhez. A keveréket félig áteresztı fóliával takart konténerekbe helyeztük, amelyekben ventillátorok biztosították a levegıztetést. Harminc nap elteltével, amikor a komposztálás termofil szakasza lezajlott, a konténert kitároltuk, a halomhoz 50 L Trichoderma oltóanyagot kevertünk, és két hónapos utóérésnek vetettük alá a komposztot. A komposztálási kísérleteket hatszor ismételtük meg a három év alatt. Kontrollként oltatlan komposzt szolgált. A komposztok kémiai és biológiai elemzése azt mutatta, hogy a termék környezeti kockázat nélkül használható növénytáplálásra. A komposzt nehézfém tartalma a komposztok minıségét szabályozó rendelet (FVM 36/2006) szabta határérték alatt volt. A komposztálás termofil szakaszában lezajlott a higiénizáció, a végtermékben nem találtunk coliform baktériumokat, Enterococcust vagy Salmonellat. Az oltással, illetve oltás nélkül elıállított komposzt minıségi jellemzıi egyformák voltak. Ugyanakkor, a komposztálás végén lényegesen több le nem bomlott szerves anyag maradt a nem oltott komposztban, mint az oltottban. Továbbá, az oltás hatására szignifikánsan csökkent a toxintermelı Aspergillusok telepszáma a végtermékben. Kisparcellás kísérletben hét kombinációban vizsgáltuk a mőtrágyával (MT) kiegészített vagy anélkül adott oltott vagy oltatlan komposzt hatását ıszi búzára (2007-ben) és kukoricára (2008-ban). Az búza szemtermés nagysága az elsı kezelés (5 t/ha oltott komposzt + 0.194 t/ha MT) esetében 5,2, a másodikéban (5 t/ha oltatlan komposzt + 0.196 t/ha MT) 3,7, a harmadikéban (5 t/ha oltott komposzt + 0,1 t/ha MT) 4,8, a negyedikében (oltatlan komposzt + 0,1 t/ha MT) 4,0, az ötödikében 6
(10 t/ha oltott komposzt, MT nélkül) 4,2, a hatodikéban (csak MT 0,457 t/ha dózisban) 4,7, a hetedikében (csak MT 0,1 t/ha dózisban) pedig 2,0 t/ha volt. [A kukorica kísérletek kiértékelése folyik.] Ezek az eredmények azt mutatják, hogy 300400 kg/ha MT-t lehet kiváltani oltott komposzt kihelyezésével, terméscsökkenés nélkül. A komposztált szennyvíziszap nem volt káros hatással a talaj szerkezetére, sıt ez a kezelés javította a talaj víz-megtartó képességét. 2. alprogram A kutatás a vizsgált terület lehatárolásával és a vizsgálatra kijelölt Szentendreiszigeti vízbázis jellemzınek megismerésével indult. Ennek eredményeképpen megállapítottuk, hogy mivel a vízbázis földrajzi környezete azonos, a vízbázisvédelem csak a teljes „Duna-sziget-vízbázis rendszer” egységes kezelésével, védelmével lehet hosszú távon hatékony, figyelembe véve a szigeti lakosok érdekeit is. Adatgyőjtést folytattunk a Fıváros Szentendrei-szigeti vízbeszerzı védıterületein az EU Víz Keretirányelvben (VKI) megfogalmazott diffúz- és pontszerő szennyezı-források feltérképezésére. Megfogalmaztuk a VKI-ben elıirt „jó” vízminıségnek megfelelı célállapotot. Ennek alapján összehangoltuk a „megfelelıséget és a VKI V. Melléklet szerinti követelmények meghatározását. A településrendezési tervek felülvizsgálatának eredménye, hogy javaslat készült az üdülıterületeken élık részére olyan bónusz rendszer kidolgozására, melyek érdekeltté tehetik a lakosságot az alternatív, környezetbarát építészeti és környezettechnológiai eszközök használatára, a biogazdálkodás módszereinek meghonosítására, a bio-piacok létesítésére. A vízminıségi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a Szentendrei–sziget vízbázisa –geológiai felépítettsége és érzékenysége ellenére – jónak minısíthetı. Egészségre ártalmas kémiai, mikrobiológiai mutatók a vízben nem találhatók. A monitoring rendszer kiépítése során figyelemmel kell lenni a vizsgálati paraméterek optimális kiválasztására és azok idıbeli összehangolására. Sikeresen illesztettük be a vízvizsgálati rendszerbe a hal modell monitoring rendszert, mely gyors analízist eredményez az egyes szennyezıdések minıségi paramétereirıl. Grafikusan megjeleníthetı a Dunán a szennyezıanyag-komponensek levonulása, valamint a Szentendrei–szigeten a talajvíz áramlási képe változó talajvízszint esetén, továbbá a vizsgált szennyezıanyag-koncentráció eloszlása az érintett vízfolyásszakaszon, illetve a vizsgált területen. A szimulációs modellezés eredményeképpen táblázatos és grafikus formában szolgáltathatók a koncentráció eloszlási értékek két Szentendrei sziget közeli Duna szelvényre, Nagymarosra és Vácra. Véglegesítésre került a Dunán a Szentendrei-sziget feletti nemzetközi és hazai monitoring rendszer, melynek vizsgálati eredményei a további kutatásokhoz már rendelkezésre állnak. A Szentendrei-szigeten a vízbázis és így a vízminıség védelme érdekében a közmőfejlesztések mértékére és módjára a hatásvizsgálatok alapján azt az alternatívát célszerő figyelembe venni, amikor is a megépített csatornahálózatra az ingatlanok 100%-os mértékben rákötnek, hogy a belterületeken ne történjen meg a szennyvíz emissziója, az üdülıterületeken az egyedi ökotudatos, korszerő szennyvízelhelyezı létesítmények biztosítják az idıszakosan keletkezı
7
szennyvíznek a mechanikai, biológiai tisztítás és tápanyag eltávolítás után a talajba szikkasztását. Javaslat készült a Szentendrei-szigeten mőködı termelı- és figyelı- kutakban a feltáró-, operatív-, környezetterhelési- monitoring rendszerek által győjtendı vízminıségi paraméterek és azok vizsgálati gyakoriságának megállapítására. A legfrissebb Dunai ökológiai vizsgálatok feltárásra kerültek, melynek alapján megállapíthatóvá vált, hogy a vizsgált Duna-szakasz a Nem kockázatos kategóriába tartozik. A Dunán és a Szentendrei-szigeten jelentkezı szennyezıanyag-hullámok és azok a szigeti kutakra gyakorolt hatásának szimulációs modellezése, a modellek összekapcsolása adott szennyezés-hullámok esetére elkészült. 3. alprogram A környezetvédelem egyre keresettebbé váló iparszerő tevékenységei során mindinkább figyelembe kell venni azok környezeti hatásait, ugyanis a körültekintés nélküli intenzifikáció paradoxont teremthet a környezetvédelemben: a környezetvédelmi ipar környezetszennyezıvé válhat. Ez a paradoxon a lakosság bizalomvesztésében is kifejezıdve már sok esetben velünk él (regionális kommunális hulladéklerakók kialakításának, radioaktív hulladékok elhelyezésének, beavatkozások elvégzésének környezetvédelmi tényfeltárások, mőszaki akadályozása stb.). A környezetvédelmi ipar csak úgy fejlıdhet töretlenül, ha elıre tudja jelezni, fel tudja ismerni technológiáiban azokat a megfordítási pontokat, amelyeken túl tevékenységei már negatív környezeti, ökológiai hatással vannak, ill. ha ezeket a kedvezıtlen hatásokat a társadalom számára is igazolt módon ki tudja küszöbölni. Ebbıl kiindulóan a 3. alprogram a környezetvédelmi ipar helyes mőködtetésének ökológiai feltételeire, a barnamezıs beruházások elısegítésére és a környezetvédelmi iparok egyik kiemelt témakörére, a szennyezett területek revitalizációjának/remediációjának környezetbiztonsági kérdéseire fókuszált. Az alprogram keretében kidolgozásra került a környezetipari tevékenységektıl származó ökológiai hatások, változások mérésére alkalmas RETECOL módszergyőjtemény. A RETECOL-t két környezetipari beruházás esetén a három éves pályázati szakasz alatt teszteltük. A SZIE-KÖRET-en belül megszerveztük azt a szakértıi hálózatot, amellyel a jövıben is képesek leszünk szolgáltatásszerően alkalmazni a kialakított vizsgálati rendszert. A barnamezıs beruházások elısegítése érdekében kidolgoztuk a RETBROWN környezetvédelmi szaktanácsadó rendszert, amely alapján a befektetı terveihez igazodóan megállapítható, hogy a gazdaságossági és a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, melyik rehabilitációra váró felhagyott ipari terület a legalkalmasabb a megkívánt cél szerinti fejlesztésre. A különbözı kormányzati szervek és más intézmények régiós tervei alapján létrehoztuk a ConDat rendszert, amelynek célja részletes, on-line információnyújtás az önkormányzati döntéshozók számára a településen található, nyilvántartásba vett szennyezett területekrıl. Szaktanácsadó munkánk során részt vettünk több barnamezı (pl. egykori óbudai gázgyár, pesti gumigyár) rehabilitációs terveinek környezetvédelmi megalapozásában és a TAUW bv munltinacionális környezetvédelmi céggel összefogva megkezdtük a hazai és a fıleg kelet-európai térség barnamezıs beruházásaiban való aktív részvételt.
8
A szennyezett területek remediációjának elısegítése érdekében az általunk kidolgozott RETSELECT know how felhasználásával 4 olyan mikrobiológiai készítményt (SAFEREMED AH, CELTERM1, CELTERM2, PETROHUM) állítottunk elı és engedélyeztettünk kereskedelmi felhasználásra, amelyek különbözı szerves szennyezı anyagok, ill. hulladékok detoxifikálására, lebontására alkalmasak. Elsısorban a RETSELECT eljárás molekuláris biológiai hátterének biztosítása érdekében létrehoztunk egy molekuláris biológia laboratóriumot, amely PCR, real-time PCR és automata DNS szekvenáló készülékkel van felszerelve. A készítmények egyikében szerepel egy olyan új baktérium faj, amelyet a RETSELECT know how alapján izoláltunk és a pályázat megvalósítása során írtunk le a jelenleg egyetlen nemzetközileg elismert mikrobiológiai evolúciós tudományos szaklapban. A készítményeket alkotó mikrobákat szabadalmi letétben helyeztük el. Létrehoztunk egy félüzemi mérető kísérleti fermentációs laboratóriumot (5L, 50L, 500L térfogatú, automatizált fermentorokból), amelyben az általunk kidolgozott RETFERM és SAFEFERM fermentációs know how-k felhasználásával mikrobiológiai készítményeinkbıl akár kereskedelmi forgalmazásra is elı tudunk állítani megfelelı mennyiségő oltóanyagot. Oltóanyagunkat eddig 3 kárhelyen használták fel eredményesen talajtisztításra. A talaj- és talajvíz tisztítási technológiák környezetbiztonsági szempontú minısíthetıségének megalapozása érdekében kidolgoztuk a RETSAFE remediációs biztonsági értékelı rendszert. A rendszert kielégítı kritériumokkal rendelkezı 15, döntı hányadban régióbeli környezetipari létesítménybıl létrehoztuk a SAFESITE környezetbiztonsági bemutató hálózatot, amelyet eddig 6, a SZIE-n oktatott szaktárgy közel 300 hallgatója látogatott meg. A szennyezett területeken folytatott kármentesítések környezetbiztonsági monitoringja érdekében kidolgoztuk a RETPATHOgen know how-t, amely alapján molekuláris biológiai módszerrel detektálhatók bizonyos kárhelyeken felszaporodó fakultatív patogén baktériumok. Az általunk kidolgozott LUMITREND grafikus értékelési módszer alkalmas a kémiai analitikai és az ökotoxikológiai vizsgálatok közötti ellentmondások kiértékelésére, a BIOSELF know how-ba foglalt módszer pedig annak eldöntésében nyújt segítséget, hogy egy adott kárhelyen milyen valószínőséggel számíthatunk a szénhidrogén típusú szennyezı anyagok spontán biodegradációjára. Az elıbbi módszert 9, az utóbbi know how-t pedig 16 helyszínen használták fel eddig. 2008-ban befejeztük az ökotoxikológiai laboratóriumunk kialakítását, mőszerezését. A laboratórium alapját két luminométer alkotja, (MICROTOX és TOXALERT készülékek), amelyeken a teszt anyagok toxicitása az Aliivibrio fischeri lumineszcens fényt kibocsátó baktériummal mérhetı. Eddig a készülékeken mintegy 600 mintát vizsgáltunk. A nemzeti akkreditálási rendszer alapján megkezdtük az ökotoxikológiai, a talajlégzési és a mikrobiális tenyésztési eljárások akkreditációjának elıkészítését.
5. Teljesítménymutatók
9
Teljesítményindikátorok
2006 Terv
2006 Tény
2007 Terv
2007 Tény
2008 Terv
2008 Tény
Terv összesen
Tény összesen
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0
1 1 2 1 1 2
0 0 0 1 1 0
3 3 3 1 1 2
0 0 0 1 1 0
4 4 5 2 2 4
2 2 0 0 0 0 0 0
4 10 22 5 3 0 0 0
4 3 3 1 1 0 0 0
8 13 17 11 6 2 5 3
8 6 3 1 1 3 0 1
8 15 13 41 7 3 4 2
14 11 6 2 2 3 0 1
20 38 52 57 16 5 9 5
0
13
0
3
0
5
0
21
2
11
4
8
8
13
14
32
2 1 2
12 2 9
3 2 2
7 8 9
5 6 4
11 8 8
10 9 8
19 18 8
0
0
0
0
3
3
3
3
2
2
0
0
2
3
4
5
Projekt hasznosítható eredménye Új termék Új szolgáltatás Új technológia Benyújtott szabadalom Megadott szabadalom Know-how
Tudományos eredmények Hazai publikációk Nemzetközi publikációk Konferencia részvétel Diplomadolgozat TDK dolgozat PhD. disszertációk száma Új hazai projektek száma Új nemzetközi projektek száma
Emberi erıforrás Oktatásban/képzésben hasznosított projektek száma Projektbe bevont egyetemi hallgatók száma Projektbe bevont doktoranduszok száma Projektbe bevont fiatal kutatók száma Projekt révén létrejött kutatói munkahelyek száma az egyetemen A projekt révén tudományos fokozatot szerzett kutatók száma Projekt révén létrejött kutatói munkahelyek száma a vállalkozásoknál
10
Infrastruktúra Felújított helyiségek száma Beszerzett nagyértékő eszközök/berendezések száma Beszerzett kisértékő eszközök/berendezések száma Beszerzett immateriális javak száma
2 10
9 23
0 11
3 16
0 2
1 7
2 23
13 46
9
51
20
39
10
19
39
119
1
1
1
3
1
1
3
5
3
13
3
25
3
15
9
53
5
5
5
11
5
9
15
25
0
1
0
2
0
1
0
4
0
27
0
160
100
130
100
317
0
26
0
69
69
161
69
256
0
0
0
0
1
1*
1
1
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
nem igen
igen igen
nem igen
igen igen
nem igen
igen igen
nem igen
igen igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen
Gazdasági hasznosítás A projekt megvalósítása során bevont vállalkozások száma A projekt megvalósítása során bevont kutatóhelyek száma A projekt megvalósítása során bevont civil szervezetek száma Projekt eredményeként létrejött többlet árbevétel (mFt) Innovációs járulék és szakképzési hozzájárulás befizetése (mFt) Létrejött új vállalkozások száma
Társadalmi hasznosítás A projekt hozzájárult a fenntartható fejlıdéshez és a környezetvédelemhez A projekt hozzájárult az esélyegyenlıség megvalósításához A projekt hozzájárult a biztonsághoz A projekt hozzájárult a regionális egyenlıtlenségek mérsékléséhez A projekt eredményeinek nyilvános bemutatása megtörtént * Bejegyzés alatt
11
6. Pénzügyi mutatók
5% 4%
5% Szent István Egyetem Agruniver Holding Kft Corax-Bioner Rt. Fertilia Kft.
86% 1. ábra: Támogatás megoszlása az egyes konzorciumi tagok között
168 250 000
180 000 000
143 700 000
160 000 000 124 114 000
140 000 000 120 000 000 100 000 000 80 000 000
63 936 000
60 000 000 40 000 000 20 000 000 0
Menedzsment 1. alprogram
2. alprogram
3. alprogram
2. ábra: A támogatás megoszlása az alprogramokban és a menedzsment feladatokban (Ft-ban)
12
400000000
351 288 000
350000000 300000000
240 011 170
250000000 200000000 150000000 100000000
61 355 101
50000000 0
Szakképzési hozzájárulás
Innovációs járulék
Egyéb pályázati bevételek
3. ábra: Egyéb bevételek megoszlása (Ft-ban)
7. KÖRET jövıkép A SZIE KÖRET jövıkép alkotása kettıs megközelítést igényel: Fenn kell maradnia a jelenlegi szervezeti egység formában, mert van esély arra, hogy célzottan a RET-eket továbbra is támogassák, így ezen döntésig elemi érdekünk a RET megırzése, melynek szervezeti lehetıségei: o A PIK harmadik lábaként, mint a kiemelt K+F+I projektek menedzsment és felügyelı egysége, o Jelenlegi formában, rektorhoz rendelt, „Nem kari jogállású szervezeti egység”-ként tartjuk (2 évig egyéb bevételeibıl a finanszírozása biztosított). Amilyen gyorsan csak lehet, be kell fejezni a hasznosító vállalkozás alapítást, amelynek deklarált célja lenne az egyetemi eredmények kezelése és hasznosítási lehetıségeinek feltárása. Így ezen vállalkozás már önállóan (kezdetben egyetemi forrás bevonással) pályázathatna több forrásra (pl. GOP pályázatok) pályázatra, illetve az NTP programban konzorciumi partnerként résztvehetne.
13
