Körösladányi ÁMK Bölcsődéje 5516 KÖRÖSLADÁNY, ARANY JÁNOS U. 7. Tel/Fax: 66-474-061 Mobil: 06 30/ 4476530 Email:
[email protected]
KÖRNYEZETI NEVELÉSRE ÉPÜLŐ SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ HEYLI BÖLCSŐDEI PROGRAM
Körösladány, 2013. szeptember 01.
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezető 3 2. A bölcsőde szakmai programját meghatározó jogszabályok.4 3. A bölcsőde jellemzői ...5 4. Helyzetkép a bölcsődéről 6 5. Helyi program nyilvánossága...7 6. Záró rendelkezések ..9 7. Legitimációs záradék ...10 8. Jóváhagyás ...10 9. A programunkról ..................................................................................11 10. A bölcsődei élet megszervezésének elvei ...........................................11 11. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel........................................14 12. Bölcsőde - család együttműködése .....................................................15 13. Intézményekkel való együttműködés ...................................................16 14. Bölcsődei- Óvodai nevelés elvei...........................................................17 15. Pedagógiai programunk .......................................................................18 16. A gondozás-nevelés alapelvei intézményünkben ................................19 17. A bölcsődei nevelés – gondozás feladatai ...........................................22 18. Egyéni és közösségi szocializáció .......................................................23 19. Megismerési folyamatok fejlődésének segítése ..................................23 20. Gondozás .............................................................................................25 21. Játék ....................................................................................................25 22. Mozgás ................................................................................................29 23. Ének-zene, mondóka ..........................................................................30 24. Ismeretek szerzése, tanulás ................................................................32 25. A nevelő-gondozó munka tervezése ...................................................33 26. A környezet tevékeny megismerése ....................................................35 27. Programjaink ........................................................................................37 28. Hagyományok ......................................................................................37 29. Fejlődés jellemzői bölcsődés kor végére .............................................39 30. Mellékletek ................................................................................40, 45,46
1. Bevezető
Dr. Dorothy Einon gondolatai találóan fejezik ki azt, amit mi is alkalmazunk a gyermeknevelés során:
„Gyerekeket nevelni éppen úgy tud minden ember, mint virágokat gondozni. Ahhoz azonban, hogy díjnyertes virágot, gyereket neveljünk, nagy hozzáértéssel kell elhitetnünk vele, hogy ő „valaki”. Még ennél is nehezebb mindezt úgy véghezvinni, hogy ennek akkor is tudatában legyen, ha bármi is történik vele. Sokkal többet adunk, ha nem mondogatjuk, hanem úgy hozzuk tudomására, hogy szeretjük, hogy e tényt természetesnek, adottnak vegye. Nekünk gyermeknevelőknek, másik nagy kihívás az, hogy miként nyújtsunk módot gyermekeinknek arra, hogy képességeit kibontakoztassa. Ezáltal ugyanis olyan tudással járó önbizalmat nevelünk bele, mely képessé teszi például az önálló öltözködésre, érzelmei kifejezésére. Ennél is többet tehetünk, ha önbizalmát növeljük, hogy ki tudja mondani „Meg tudom tenni”, mindezzel a gyermek magabiztosságát, önbecsülését fokozhatjuk. A kétségbevonhatatlan szeretet és a képességek kibontakoztatásának elősegítése akkor a leghatékonyabb, ha világosan körvonalazott, szigorú határokat szabunk, melyek között a kölcsönös szeretet, törődés és egymás iránti tisztelet magától értetődik.”
2. A bölcsőde szakmai programját meghatározó jogszabályok, irányelvek: 1991. évi LXIV. törvény a gyermekek jogairól 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról. az első életéveknek a későbbi fejlődés szempontjából is meghatározó szerepének elismerése, A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai valamint a módszertani levelek, útmutatók, ajánlások a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata
9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról.
Továbbképzési kötelezettség: A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt felsőfokú iskolai végzettség (főiskola, egyetem) esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 továbbképzési pontot kell megszerezni. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény alapján ellátott feladatok: Gyermekjóléti alapellátás: Egyesített Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekek napközbeni ellátása: Bölcsőde Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.tv., a területi védőnői szolgálatról szóló 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet, alapján ellátott feladatok: Védőnői szolgálat a gyermekorvossal együttműködve látja el feladatait Az intézmények alapfeladataikat az alábbi telephelyeken látják el: Gyermekjóléti alapellátás: Egyesített Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: Wencheim Béla u. 1. Gyermekek napközbeni ellátása: Bölcsőde: Arany János u. 7 Egészségügyi alapellátások: Védőnői szolgálat: Arany János u. 3. A bölcsőde jellemzői A bölcsőde neve: Körösladányi ÁMK Bölcsődéje Az intézmény telephely címe: Körösladány 5516 Arany J. u. 7 Az intézmény székhelye: Körösladány, Petőfi tér 2 Az intézmény elérhetősége: 06 (66) 474-061 Mobil: 06 30/ 4476530 Az intézmény nyitva tartása: hétfőtől – péntekig 6.30 – 16.30 között A Bölcsőde fenntartója: KÖRÖSLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE Cím: Körösladány 5516 Dózsa G. u. 2. 4
Telefonszáma: 06 (66) 474-017 Alapító okirat száma: 170/2011.(VIII. 24.) A programot készítette: Nagy Enikő szakmai vezető Érvényességi terület: A Körösladányi ÁMK Bölcsődéje, a Körösladányi ÁMK intézményrendszerén belül önálló szakmai egységként üzemelő Bölcsőde.
A szakmai program érvényességi ideje: visszavonásig érvényes
4. Helyzetkép a Bölcsődéről
Körösladány városa, - egy sikeres pályázat eredményeként – szép középülettel gazdagodott. Elkészült az új központi óvoda és bölcsőde az Arany János utcában, melyet a kis lakói januárban birtokba is vettek. Az épület a város legfrekventáltabb
helyén
épült,
minden
irányból
könnyen
megközelíthető. A közelben található valamennyi fontos szerepet betöltő épület: a művelődés ház, könyvtár, Múzeum, iskola, orvosi rendelő. Nagyon hamar eljuthatnak a gyerekek a játszótérre, parkba, csónakázó tóhoz, sőt még az erdőbe is. Bölcsődénk és az Óvoda egy épületben kapott helyet, külső képével is illeszkedik a település hangulatához, a homlokzati rész a Wenckheim kastély mintájára készült el. Az épület belső kialakítása tágas, esztétikus, barátságos, tárgyi feltételei megfelelnek az előírásoknak. Személyi feltételek: Csecsemő és kisgyermeknevelő létszám: 4 fő Technikai kisegítő a bölcsődében: 2 fő Ételszállító, karbantartó: 1 fő Életkor szerinti megoszlás: 50 év fölött: 2 fő 40-50 év között: 3 fő 30-40 év között: 2 fő
5
Iskolai végzettség: Főiskola: 1 fő Emelt szintű szakképesítés: 3 fő Szakmunkás: 3 fő Egy-egységben: 4 szakképzett gondozónő, 2 technikai személyzet látja el a napi feladatokat Bölcsődei férőhelyek száma: 26 A bölcsőde a családban nevelkedő - 18 hónapostól, a három éves korú kisgyermekek szakszerű gondozását és nevelését végzi. Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte a bölcsődei gondozási nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42§ (1) bekezdés értelmében amennyiben a gyermek még nem érett az óvodai nevelésre, a negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Városunkra jellemző, hogy csökken a gyereklétszám, de bízzunk abban, hogy az intézmény kihasználtsága a jövőben sem fog jelentős mértékben romlani. Bölcsődénkbe a társadalom valamennyi rétegéből származó gyermek megtalálható. Ez egyrészt egészséges szociokulturális összetételt eredményez, másrészt a családok eltérő szociális körülményeiből adódóan a gyerekek más – más szükségletekkel, igényekkel jelentkeznek,
melyet
nevelésük
során
figyelembe
veszünk.
A
családokra jellemző, hogy kevés a kétkeresős modell, vagy csak időszakosan dolgozik mindkét szülő Tárgyi feltételek Bölcsődei csoportunk tárgyi feltételei elősegítik a gyermekek nevelését - gondozását, megfelelnek a biztonságos szakmai munkához szükséges előírásoknak. Gyermekszoba − Gyermekek életkorának megfelelő méretű bútorok − Kisebb puha szőnyegek, párnák, szivacsok − Nagymozgást fejlesztő eszközök
6
− Étkezéshez edények − Gyermekfektetők ágyneművel
Gyermek átadó Gyermekek öltözködési igényeinek megfelelő ruha és cipőtároló, hirdető fa, fontos információknak a bölcsőde mindennapjairól. Fürdőszoba: A gyerekek gondozását segítő berendezési tárgyak, eszközök, életkoruknak megfelelő méretben. 3 db mosdó, 3 db gyermek WC, zuhanyzó, 2 pelenkázó asztal, fésűtároló, törülköző, egész alakos tükör, gyógyszerszekrény. Játszókert: − Füves, térköves udvarrészek, fedett terasz − Homokozási lehetőség biztosítása − Udvari mozgáslehetőséget biztosító játékok. Tálaló konyha: A bölcsődés korosztálynak megfelelő ételt, Körösladányi ÁMK Napközis Konyhája biztosítja számunkra, az étlapot a bölcsőde orvosa és a szakmai vezető véleményezi. Nevelőtestületünk kvalitását jellemző adatok: Az eredményesebb munkavégzés érdekében mindannyian rendszeresen részt veszünk képzéseken, továbbképzéseken. Jellemző a kisgyermeknevelőkre, hogy mindenki
igyekszik
olyan
iskolarendszerű
képzéseken
részt
venni,
ahol
érdeklődésének, egyéni tehetségének megfelelő széleskörű ismereteket szerezhet. A nevelő testület tagjaira jellemző az innovatív gondolkodás, az állandó megújulás készsége. Szívesen alkalmazzuk az egymástól tanulás módszerét, ezért gyakran szervezünk szakmai napokat magunk között. A fent leírtak alapján úgy ítéljük meg, hogy városunk minden aprósága számára biztosítani tudunk egy boldog, kedves, élményekkel teli bölcsődés kort, ahol megtaníthatjuk a gyerekeket a szépre, a jóra, arra, hogy egy közösséghez tartozni mindig fontos dolog. Váci Mihály sorai találóan fejezik ki gondolatainkat:
7
„Osztani magad: - hogy így sokasodjál: kicsikhez hajolni, - hogy magasodjál: hallgatni őket, - hogy tudd a világot: róluk beszélni, ha szólsz a világhoz. Széjjelszóródni, - eső homokra, sivatagnyi reménytelen dologra, s ha nyár se lesz tőled, és a táj se zöldebb, - kutakká gyűjt a mély: - soká isznak belőled!”
5. A helyi program nyilvánossága, megismerése
[Kt. 44. §.] Az SZMSZ és a házirend mellett a helyi programot is nyilvánosságra kell hozni. A megismerhetőség folyamatos biztosítása érdekében az intézmény épületében kifüggesztésre kerül
és igény szerint megtekintésre elvihető, valamint a
csoportszobákban is megtalálható.
6. Záró rendelkezések A
Zöldág
Helyi
Nevelési
Program
a
képviselő-testület
jóváhagyása
után napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes.
A Zöldág Helyi Nevelési Program elkészítéséről és közzétételéről gondoskodom.
Kelt: Körösladány, .........................................
8
7. Legitimációs záradék Elfogadó határozat
A intézmény nevelőtestülete a Zöldág Helyi Nevelési Program tartalmát megismerte, nevelőtestületi értekezleten megvitatta, és a módosítását elfogadta.
Kelt: Körösladány, .......................................... A nevelőtestület képviselője
8. Jóváhagyás
Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44. § (1) bekezdésének értelmében biztosított jogánál fogva a
Zöldág Bölcsőde helyi nevelési programját a.. napján tartott ülésen hozott ................................................... számú határozatával jóváhagyta.
Kelt: Körösladány, ............................................. Polgármester
9
9. A programunkról Bölcsődei programunk szervesen kíván kapcsolódni óvodai programhoz. A nevelési célok, a nevelés alapelvei, a tevékenységi formák hasonlóak, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A fő tevékenységi területek ugyanazok, de más hangsúlyt kapnak. A nevelők az óvodáéval egyező nevelési elképzeléseket és értékeket kívánják közvetíteni, ezzel is megkönnyítve, hogy az óvodába lépés zökkenőmentes legyen. Gyermekkép Elfogadjuk az Országos Alapprogram által meghatározott elvet, miszerint minden gyermek külön személyiség; individum és szociális lény egyszerre. Fejlődő személyiség, akinek, sajátos, életkori és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Személyiségének szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A bölcsődében a nevelést – gondozást mindenben ehhez igazítjuk. Bölcsődekép A bölcsőde, mint a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését végző intézmény. Azoknak a 14 hónapostól - 3 éves korig lévő gyerekeknek a nevelését – gondozását vállaljuk, akiknek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátásukat, illetve szociális vagy egyéb ok miatt szükséges az intézményi gondozásuk.
10. A bölcsődei élet megszervezésének elvei: Kapcsolattartás a szülőkkel - bölcsődei adaptáció, napi beszélgetések, szülőcsoportos és egyéni megbeszélések, szülőértekezletek az új gyermekek szülei részére, különböző tájékoztatók, családlátogatás, szülővel való fokozatos beszoktatás Napirend minden gyermekcsoportban a napi tevékenység keretét adja, tekintettel
van
a
gyermekek 10
létszámára,
fejlődésére,
korára.
Játéktevékenység- nevelési feladatok - bölcsődénkben a gyermekek tevékenységük nagy részét játékkal töltik, mely alapja a mozgás, értelmi, érzelmi és szociális fejlődésüknek, a világ megismerésének. Családlátogatás: A családdal való kapcsolatfelvétel még a bölcsődébe kerülés előtt történik. Célja, hogy a gyermekeket otthoni környezetükben ismerjük meg. Beszoktatás A szülőkkel történő fokozatos beszoktatás során a kisgyermek és a gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötödés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában. Ez jelentősen megkönnyíti beilleszkedését a közösségbe és csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket.(pl. Étvágytalanság, súlyesés, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, alvászavar, stb.) Ideje kb. 2 hét "Saját kisgyermeknevelői rendszer" A "saját kisgyermeknevelő" - rendszer a személyi állandóság élvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része (6-7gyermek) tartozik egy gondozónőhöz. A gondozás - nevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A "saját gondozónő" szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a gondozónője (felmenőrendszer). Az ún. ölelkezési időben - az az időszak, amikor mindkét gondozónő a csoportban van - idejét elsősorban a "saját" gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A "saját kisgyermeknevelő" rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban "saját" kisgyermeknevelő segíti át őket a bölcsődei élet
során,
adódó
nehézségeken.
Bölcsődei napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend megteremti a gyermekek igényeinek
megfelelő
nevelés
–
gondozás
feltételeit.
Biztonságérzetet,
kiszámíthatóságot jelent és megadja az aktivitás és önállósodás lehetőségét. A
11
folyamatosságon belül az egymást követő események ismétlődése biztonságérzetet ad a gyermeknek, hiszen tudja, hogy mi után mi fog következni. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető
rendszer
legyen,
a
gyermekek
tájékozódhassanak
a
várható
eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg és A
egyben napirend
kiiktatják
függ
a
a
felesleges
gyermekcsoport
életkori
várakozási
összetételéről,
időt.
fejlettségétől,
szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. a bölcsőde nyitása, zárása, stb) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozónői-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. A gondozónők munkarendje a gyermekek napirendje alapján készül el.
06 30 – 08 00 Érkezés a bölcsődébe 08 00 – 08 30 Kézmosás, reggelizés 08 30 – 10 00 Játék a csoportszobában (alkotó, torna, mese, mondóka) 10 00 – 10 10 Tízóraizás 10 10 – 10 30 Játék a csoportszobában (alkotó, torna, mese, mondóka), ölelkezési idő 10
30
– 11 00 Fürdőszobai gondozás, gondozási sorrendben, öltöztetés
az időjárástól függően az udvari játékhoz, gondozási sorrendben; Játék az udvaron; Játék a csoportszobában; 11
30
– 12
00
Udvarról bejövetel, vetkőzés; Fürdőszobai gondozás,
gondozási sorrendben 12 00 – 12 30 Ebédelés; Játék 12 30 – 14 30 Alvás 14 30 – 16 30
Gondozás, ébredési sorrendben; Uzsonnázás; Játék a
csoportszobában; Távozás a bölcsődéből
12
11. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel Bölcsőde és óvoda kapcsolata: Fontosnak tartjuk, hogy kialakuljon egy tartalmas kapcsolat a két intézmény között, hiszen a kölcsönös érdeklődés lehetővé teszi egymás munkájának, céljainak megismerését, megértését. Ezáltal is zökkenőmentessé téve a Bölcsőde – Óvoda átmenetet a gyermekek számára. Egyéb kapcsolatok A kompetenciahatárok kölcsönös tiszteletben tartásával jól működő kapcsolatokat kell kialakítani mindazokkal az intézményekkel, melyekkel a családok kapcsolatba kerülnek, ill. kerülhetnek (Védőnői Szolgálat, Házi Gyermekorvosi Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Területi Gyermekvédelmi Szolgálat, Gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó). Küldetésünk A szülők által ránk bízott gyermekeknek pozitív érzelmekkel teli, elfogadó közösségben biztosítani a harmonikus személyiség fejlődését, tudatosan és tervszerűen alakítani azokat a testi, értelmi és szociális képességeket bennük, a szülőkkel együttműködve, amelyek a bölcsődében eltöltött idő után elősegítik az óvodai életbe való beilleszkedést. A kisgyermeknevelők képzettsége, hivatásszeretete jelent garanciát a gyermekek testi-értelmi,
érzelmi
fejlődését
támogató
környezet,
az optimális feltételek
megteremtéséhez. A nyugodt szeretetteljes légkör játékra, aktivitásra ösztönzi gyermekeinket, segíti az egészséges és harmonikus személyiség kibontakozását, a pozitív énkép kialakulását. A kisgyermeknevelők tapasztalata, empátiás készsége hozzájárul a szülőkkel kialakított bizalomra épülő partneri viszonyhoz, kapcsolathoz. Nevelői attitűdjei mintát adnak és erősítik a fiatal édesanyák, édesapák szülői kompetenciáját. Olyan együttműködésre törekednek a szülőkkel, mely megalapozza a közös cél felé haladó utat: derűs, kiegyensúlyozott, boldog gyermeket nevelni. Az óvoda helyi alapprogramja a „zöldág” környezeti nevelésre épülő nevet kapta. A cél pedig az, hogy a gyermekek találják meg helyüket az őket körülvevő világban. Fő hangsúlyt kap a környezet megismerése, mint élettér, amelyben, tájékozódni, eligazodni képes a gyermek. Az óvodával együttműködve talán a leghelyesebb, ha a bölcsődés gyermekeink figyelmét a természet megismerésére, megóvására, megszeretetésére tereljük.
13
Roseau írja az Emil c. könyvében: "Tanítsd meg a gyermeket arra, hogy megfigyelje a természeti jelenségeket. ... Tedd lehetővé a számára, hogy ne azért tudjon valamit, mert te megmondtad neki, hanem azért, mert ő saját maga rájött. Ne tanítsd neki a természetet, hanem hagyd, hogy felfedezze. ... Mutasd meg neki a valódi dolgokat, hogy legalább tudja, hogy miről beszélsz neki." 12. Bölcsőde - család együttműködése A
bölcsődei
gondozás-nevelés
a
családdal
együttműködve
szolgálja
a
gyermekfejlődést. Az együttműködés szinterei lehetővé teszik azt, hogy a szülők megismerhessék gyermekük tartózkodási helyét, az intézményt, a személyzetet és annak szakmai munkáját, a gondozás-nevelés elveit, gyakorlatát. A szülőknek jogot és lehetőséget kívánunk biztosítani arra, hogy javaslatot tehessenek a változtatásra és a különböző programok bevezetésére, működtetésére, a házirend véleményezésére - a Szülői Fórumon keresztül. A
gyermek
joga,
nevelkedéséhez,
hogy
segítséget
személyiségének
kapjon
a
saját
kibontakozásához,
családjában állapotának
történő
megfelelő
fejlesztésre, nevelésre, amelyet, mint napközbeni gyermekellátó intézmény a legmesszebbmenőkig támogatunk.
Törekszünk arra, hogy a gyermekek emberi méltóságát mindenkor tiszteletben tartva a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes gondozásban-nevelésben részesülhessenek. 13. Intézményekkel való együttműködés Részt veszünk a gyermekjóléti szolgálatszervező és koordináló tevékenységében a napközbeni alapellátás jelzőrendszereként, hogy a gyermekek probléma esetén (veszélyeztetés) minél tovább természetes környezetükben, a vér szerinti családjukban maradhassanak. Folyamatosan együttműködünk a Pedagógiai Szakszolgálat Intézményeivel a gyermekek fejlesztése és a szakszemélyzet továbbképzése céljából. Tartalmas kapcsolatot alakítunk ki továbbra is házi gyermekorvosunkkal, védőnőkkel, óvodánkkal, gyermekjóléti szolgálattal és a megyékben működő gyámhivatalokkal. Szükség
esetén
a
gyermekek
védelme
érdekében
jelzést
Gyámhatóságnak vagy a hivatal jegyzőjének (gyermekbántalmazás)
14
küldünk
a
A hátrányos és veszélyeztetett helyzet kritériumai
Veszélyeztetettség: „olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza." Hátrányos helyzet: Ezen gyermekeknél a szükségletek kielégítése korlátozott valamilyen mértékben, de fejlődése nem veszélyeztetett. Településünkön kielégítve, lehetőség szerint arányos elosztásban biztosítjuk a csoportba sorolásukat.
Bölcsődénkbe, fogadjuk a sajátos nevelési igényű gyerekeket is, nevelésüket integráltan valósítjuk meg.
14. Bölcsődei- Óvodai nevelés elvei a közös intézmény pedagógiai elveit és az azokhoz kapcsolódó gyakorlatát különösen fontos egymáshoz illeszteni. Az iskoláskor előtti korosztály napközbeni ellátása, a bölcsődére és az óvodára hárul.
Bölcsőde Gondozási nevelési feladatokat lát el szigorú közegészségügyi szabályok betartásával
Óvoda Az oktatási rendszer legelső állomását képezi, bár a gondozási-nevelési teendők ott is fontos szerepet játszanak
Í
A gyermekek életkori sajátosságaiból következő eltérések ellenére mindkét intézmény elsősorban nevel. Nevelési elveink, szemléletünk valamint az erre épülő gyakorlat egységesen működik. Célunk, hogy a bölcsődés gyerek, amikor átlép, az óvodába ne vegyen észre a személyiségét befolyásoló tényezők között, elsősorban a vele kapcsolatos bánásmód terén alapvető változásokat. A gyakorlatban ez a szokások, kialakításánál valósul meg elsősorban: Folyamatos beszoktatás, Folyamatos napirend, Az egészséges életmód szokásainak kialakítása
15
a bölcsődében elsajátított dolgok ismétlése, A fejlődés folyamatossága biztosítva van azáltal, hogy a bölcsődében elsajátított szokásokra építhet az óvodai nevelés. A másik épületszárny, más tárgyi körülmények, más felnőttek élménye, természetes módon illeszkedik a gyermek addigi életébe, a változásokat érdekesnek, kedvezőnek éli meg a gyermek. Bölcsődés korban gyakran átlátogatunk az óvodába: jeles napok alkalmával, ünnepváráskor rendezett játszódélutánokon, bábelőadásokon, óvodai moziban, ahol 5-10 perces bölcsődéseknek való mesefilmet láthatunk. Kipróbálhatjuk a fejlesztő játékokat a közösségi térben, illetve a tornateremben, bölcsődés kor végén átlátogatunk és ismerkedünk az óvó nénikkel, szülői értekezletet szervezünk a bölcsődében a leendő óvodások számára melyre, meghívjuk az óvónőket is, óvodáskorban pedig megszervezzük az óvodások visszalátogatását a bölcsődébe. A gyermek fejlődésének nyomon követése folyamatos, ezáltal a program fejlesztése is hatékonyabb az összehangolt szokásrendszer megkönnyíti a bölcsőde- óvoda átmenetet. Folyamatos a szakmai megújulás. Az együttműködés során, szakmai ismereteket adunk át egymásnak és bővítjük ezeket (szakmai napok szervezése, tevékenységek megfigyelése, közös programok) 15. Pedagógiai programunk Egymásra épül. A gyermek, a pedagógus és a szülő saját szerepében megerősítve, partnerként aktívan vesz részt a nevelés, nevelődés folyamatában. A nevelési célok, alapelvek, a tevékenységi formák hasonlóak, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. Ugyanakkor az egyes tevékenységi területek más hangsúlyt kapnak. A nevelők az óvodáéval egyező nevelési elképzeléseket és értékeket közvetítenek, ezzel is megkönnyítve, hogy az óvodába lépés zökkenőmentes legyen. „Ltudod- e, hogy a kezdet a legfontosabb, általában is, de különösen a fiatal és zsenge lényeknél? Hiszen a leginkább ilyenkor lehet őket formálni, s ilyenkor vésődik beléjük az a forma, amelyet bennük kialakítani akarunk.„ (Platón)
16. A gondozás-nevelés alapelvei intézményünkben:
16
A
bölcsődei
gondozásnak-nevelésnek
a
gyermeki
személyiség
teljes
kibontakoztatására, az emberi jogok, és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására
kell
irányulnia.
A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - különleges védelem illeti meg A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége ebben, a bölcsőde csak kiegészítő szerepet játszik. Gondozás - nevelés egységének elve A gondozás és a nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. Minden helyzetben nevelést folytatunk, egyéni vagy csoportos szituációban. Nevelési feladatok gondozás közben is megvalósulnak, ilyenkor kettesben van a gyermek a gondozónővel, nincs zavaró tényező, megkülönböztetett figyelmet kap, aktívvá válik, kialakul a testsémája, mert tapasztalatot szerez, meg tanul öltözködni, vetkőzni, kommunikálni, alakulnak érzelmi viszonyulásai az őt gondozó személyekhez, és nem utolsó sorban, önmaga elfogadásában is segít. Egyéni bánásmód elve A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. A bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, viselkedése bizonyos esetekben különbözik
a
megszokottól,
emiatt
nehezebben
kezelhető.
A
kisgyermeknevelő fogadja el, tartsa tiszteletben a gyermek, vallási, etnikai. stb. hovatartozását, és a lehetőségek szerint segítse őt e szerint élni. Szeretetteljes légkörben, a testi, lelki és mentális állapotát figyelembe véve segíti a kisgyermeknevelő a gyermeket. Meg kell ismerni a gyermek fejletségét, érzelmeit, szokásait, szükségleteit, tulajdonságait, hogy úgy tudjunk vele foglalkozni, ahogy a gyermek igényli. Mindebbe segíthet a megfigyelés, a családlátogatás, és az anya jellemzése a gyerekről. 17
A más nemzethez, etnikumhoz, kisebbséghez tartozás tiszteletben tartásának elve A kisgyermeknevelő a gyermek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően segítse az identitástudat kialakulását és fejlődését, segítse a saját és más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. Állandóság elve Állandó
személyi
kisgyermeknevelői
és
tárgyi
rendszerben
és
környezet
biztosítása;
helyállandósággal,
mely
"saját" növeli
gyermekeink érzelmi biztonságát, alapul szolgál a tájékozódáshoz, jó szokások kialakulásához. Az aktivitás, az önállóság segítésének elve A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása. A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenység - specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. Támogatjuk
a
gyermek
kezdeményezéseit,
problémamegoldó
képességének fejlesztését. A kisgyermeknevelő és a szülő legyen elfogadó és szeretettel, és empátiával forduljon a gyermek felé, hiszen ez fokozza az aktivitását és az önállósulási vágyát. A gyermek elfogadásának és személyisége megbecsülésének elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel, hogy érezze a felnőtt őszinte érdeklődését, figyelmét, megbecsülését, a kisgyermeknevelő biztosítson számára a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőséget az egyes élethelyzetekben. A pozitívumokra támaszkodás elve A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése, a gyermek feltétlen elfogadása. Támogatjuk és erősítsük a pozitív megnyilvánulásait a gyermeknek, alkalmazzuk az elismerés, a megerősítés
módszerét
a
különböző 18
játékszituációkban,
nevelési
helyzetekben.
A
negatív
megnyilvánulásokat
magyarázattal
és
meggyőzéssel befolyásoljuk. Az egységes nevelő hatások elve A gyermekkel foglalkozó felnőttek - a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával - a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik. Arra törekszünk, hogy nézeteinket és nevelési gyakorlatainkat azonossá tegyük. A kisgyermeknevelő modellként áll a szülő előtt, de nem helyettesítheti az anyát. A rendszeresség elve A rendszeresség biztonságérzetet, kiszámíthatóságot ad, mely aktivitást és önállóságot
eredményez,
mindez
a
napirendbe
valósul
meg.
A
napirendben folyamatos a gyermek ellátása, tudja mi – mi után és ki – ki után következik, mindez nyugodtságot biztosít a csoportnak, nincs várakozási idő, aktív tud lenni a gyermek. A fokozatosság elve A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások
kialakulását.
A fokozatosságnak az új megismerésében, a változások elfogadásában, a szokások kialakításában fontos szerepe van, ezért szem előtt tartjuk a fokozatos
terhelést,
ismeretbővítést,
szokások
kialakítását.
Ezáltal
elkerüljük a hirtelen változás, okozta megrázkódtatást, amely visszavetheti a gyermeket a fejlődésben. Ezt segíti az anyás beszoktatás, így zökkenőmentessé tehető az elvállás a családtól. A gyermek fokozatosan elfogadja a környezetet, a szülő pedig betekintést nyer a bölcsődébe, ezen belül megismeri a gondozási – nevelési szokásokat. A kisgyermeknevelő, megismeri a gyermek szokásait, megfigyeli az anya – gyermek kapcsolatot, a gyermek önállósági szintjét, amelyre építeni tud. A tanulás segítésének elve A kisgyermeknevelő az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá,
befogadhatóvá,
kezelhetővé 19
tételével,
a
tapasztalatok
feldolgozásának
segítésével,
az
egyes
viselkedésformákkal
való
próbálkozások bátorításával segíti a tanulást. A gondozó - nevelőmunka célja: A gyermekek egészséges testi és lelki szükségleteinek kielégítése a gyermekközpontú empatikus légkörben. A bölcsődei nevelés – gondozás feladatai Az egészséges testi fejlődés elősegítése és az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyermeket erőteljes testi fejlődés jellemzi, így a bölcsőde feladata, hogy ezt a fejlődést minél jobban elősegítse.
17. A gondozás-nevelés feladatai az alábbi területeken valósulnak meg: Egészségfejlesztés; gondozás- önellátás alakítása A
fejlődéshez
szükséges
az
egészséges
és
biztonságos
környezet
megteremtése. A szükségletek egyéni igény szerinti kielégítése. Az egészséges életmód, a táplálkozás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. Egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése A mozgásigény kielégítése s közben a mozgásfejlődés elősegítése. A napirend is az egészséges életmódra nevelést szolgálja. A táplálkozás, tisztálkodás, a mozgásigény kielégítése (melynek egy része szabad levegőn történik) és az alvás meghatározott ideje az egészséges fejlődés feltétele is egyben. 18. Egyéni és közösségi szocializáció, érzelmi és mentális nevelés biztosítása Derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, ill. csökkentése, a gyermek segítése az esetlegesen átélt nehézségeik
feldolgozásában
a
kisgyermeknevelő
-
gyermek
közötti
szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése, az egyéni szükséglete kielégítése a csoportban élés helyzetében, az én tudat egészséges fejlődésének segítése a társas kapcsolatok alakulásának, az 20
együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolarencia fejlődésének segítése. Lehetőségteremtés a kisgyermeknevelővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére az én érvényesítés és a tolarencia egyensúlyának irányába befolyásolva a gyermek fejlődését. A kommunikatív képességek fejlődésének segítése a kommunikációs kedv felébresztésével
és
fenntartásával
(meghallgatás,
figyelem,
kérdések
megválaszolása), a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi és/vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermekek gondozása-nevelése speciális törődéssel, szükség esetén más
19.
szakemberek
bevonásával.
Megismerési folyamatok fejlődésének segítése - érzékelés, észlelés
Az érdeklődés kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési kör bővülésének segítése. A kommunikatív képességek és kommunikációs kedv fejlődésének
segítése.
A
gyermek
életkorának,
érdeklődésének
megfelelő
tevékenységek lehetőségének biztosítása, a gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása az önálló aktivitás és kreativitás támogatása, az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás segítése, ismeretnyújtás, a tájékozódásnak, a tapasztalatok a
gyermek
és
élmények
tevékenységének
feldolgozásának
támogató-bátorító
megerősítése.
21
odafigyeléssel
segítése kísérése,
A fejlődés olyan, mint egy fa, az alapvető készségek a gyökér és a törzs szintjén vannak. Minden művelet előfeltétele a figyelmi szint, az éberség. A fa koronája pedig a kifejlett komplex készségeket jelképezi. A megszerzett alapok teszik lehetővé a tanultak, a képességek érvényesítését.
20. Gondozás Célunk, hogy minél szorosabb, bensőséges kapcsolat alakuljon ki a gyermek és a nevelője között, amelynek elsődleges feladata a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A gyermek aktív részvevője kell, hogy legyen a gondozási műveleteknek, ezzel is segítve őt a szociális kompetencia kialakításában.
22
21. Játék „ A játék, út a gyermekek számára, annak a világnak a megismeréséhez, amelyben élni fognak, és amelyet megváltoztatni hivatottak.” A játék a kisgyermekkor legjellemzőbb tevékenységi formája, elsődleges szerepe van a gyermek fejlődésében, játékban történik az élményfeldolgozás, a megértés folyamata. A legtöbbet akkor tehetjük gyermekeinkért, ha már kisgyermekkorban megteremtjük számukra a szükséges feltételeket. A játékban nyilvánulnak meg az érzelmek, jelzi az adott fejlettségi szintet. Tehát a nevelésben a játék a fejlődés-fejlesztés legfőbb biztosítéka. A játék kiemelt jelentőségének a bölcsőde napirendjében is meg kell jelennie! Szakmai programunkban a játék helye, szerepe az Alapprogram szellemiségét tükrözi. Hangsúlyt helyezünk a gyermeki játék védelmére, a feltételek megfelelő alakítására, az öntevékeny szabad játék megnyilvánulásainak tiszteletben tartására.
Fő feladatok: A belső késztetésből induló szabad játéktevékenység feltételeinek biztosítása: a játék feltételein értjük mindazon tényezőket, amelyek a játék kibontakozására, menetére hatással vannak. A játék szabadsága azt jelenti, hogy szabadon választja és külső kényszertől mentesnek éli meg, a gyermek önként vesz részt a játékban, maga választja meg mit, mivel, hogyan, hol, meddig és kivel játszik.
Eszközök biztosítása: Alapvető feltétele a szabad játéktevékenységnek. Különböző játékfajták biztosítása formában, színben, anyagban, méretben, funkcióban. Bölcsődei csoportban az azonos játékeszközökből legalább a csoport 2/3 résznek elegendő mennyiség biztosítása szükséges (konfliktusok elkerülése). A játék egyes színterei eltérő játékkészletet feltételeznek (csoportszoba, udvar) A játékeszközöket nyitott polcon kell elhelyezni. A játékokat célszerű csoportosítani, mert a gyermekek így könnyebben megtanulják, hogy az egyes játékok hol 23
találhatók, azokkal hol tudnak legzavartalanabbul tevékenykedni, kialakít bennük bizonyos rendszerességet. A csoportban játéksarkokat, pihenésre, elkülönülésre alkalmas „puha sarkokat kell kialakítani. A készen vásárolható játékokon kívül ötletes játékok készíthetők házilag is, s ennek lehetőségével a gondozónőknek élni kell (bábok, kiegészítők, stb.) Az alapjátékokat minden csoportban biztosítani kell évszaktól függetlenül.
Jó a játékkészlet, ha: •
megfelel
a
gyermekek
életkorának,
fejlettségének
érdeklődésének, •
többféle, gazdag tevékenységre ad lehetőséget,
•
aktivitásra, szabad választásra lehetőséget nyújt.
Elegendő idő biztosítása: A rugalmas folyamatos napirendet úgy kell megszervezni, hogy minden olyan időt, amit a gondozás nem foglal el szabad játékkal, tölthessék a gyermekek. Akkor elegendő a játékidő, ha minél hosszabb, összefüggő idő áll rendelkezésre, játékra, ha a játékidő indokolatlanul nincs megszakítva.
Nyugodt, biztonságos környezet biztosítása: A gyermeket feltétel nélkül elfogadó, védő-támogató környezet, a szoros személyi kötődés az őt nevelő-gondozó felnőtthöz biztosítja azt az érzelmi hátteret, ami szükséges az önfeledt szabad játéktevékenységhez. A kisgyermekek képesek hosszú percekig elmélyülten játszani, de igénylik, és nagyon élvezik, amikor a felnőtt együtt játszik velük. Ez a közös tevékenység kellemes élmény a gyermek számára. A közös játék már egészen fiatal kortól a „jó együtt” élményét adják a gyermek és felnőtt számára (ölbeli játékok: tapsoltatók, lovagoltatók, tenyeresdik, táncoltatók) Bár a felnőtt közelségét később is igénylik a bölcsődés korú gyermekek, de a szimmetrikus kapcsolatok is egyre nagyobb szerepet kapnak. A másokkal való 24
játszás során tanulja meg a gyermek a társas együttlét szabályait, meg tanul másokhoz alkalmazkodni, saját akaratán érvényesítésében tapasztalatokat szerez.
A felnőtt részvétele a gyermek játékában: A bölcsődei nevelésben, a gyermek játékában a felnőttnek szerepet kell kapnia, hiszen odafigyelése, esetenként ötletek, viselkedési és helyzetmegoldási minták adása a fejlődés fontos segítői. A felnőtt támogató odafigyelése, a gyermek pillanatnyi igényéhez igazodó részvétele a játékban erősíti a játék örömét. A felnőtt sokféleképpen kapcsolódhat a gyermek tevékenységébe, de optimális határok között. A játékban való részvétel formái: •
kezdeményezés
•
együttjátszás
•
megerősítés
•
segítség nyújtása
•
ötletadás
•
konfliktusok megoldás
A csoporthelyzet kezelése: A bölcsődei életben gyakori jelenség, hogy egy gyermekkel folytatott játék felkelti más gyermekek érdeklődését. Fontos, hogy minden gyermek saját érdeklődésének, igényeinek megfelelően vehessen részt az adott játékban. Fontos az egymás iránti figyelem, tapintat felkeltése, a társas kapcsolatok fejlődését pozitív irányba befolyásolják.
Konklúzióként elmondhatjuk, hogy felismertük azt, hogy a játék az ember életét alapvetően befolyásoló jelenség. A játék lehetőségét a korai életévekben magas színvonalon biztosítani tehát, hosszabb távon megtérülő befektetés.
A játék tevékenység legfontosabb feltételei
25
Tárgyi környezet, játékeszközök meghatározzák a gyermekek fejlődését. Törekszünk arra, hogy optimális mennyiségű és jó minőségű felszereltség vegye körül a gyermeket. Ezt szolgálja a játszósarkok kialakítása; az egyéni játszási lehetőségek biztosítása (zene, mesélő, képeskönyv nézegető, építő, dramatikus játékok, szerep játékok, pihenő) Csoportszobáink berendezése lehetőséget nyújt az alkotásra és a különböző finommotorikát fejlesztő tevékenységek szervezésére. Kívánjuk bővíteni a gyermekek játékkészletét, a nevelési módszerekhez szükséges eszközöket. A gyermekek
környezetét
és
komfortérzését,
biztonságérzetét
elősegítő
berendezéseket, puhasarkokat kívánunk kialakítani a pihenés és elmélyült egyéni játék érdekében. A nagymozgást elősegítő játékok kínálata a dramatikus játékok választéka, a vízzel és homokkal történő játéktevékenység lehetősége megvan a bölcsődénkben. Nagy gondot kívánunk fordítani az évszakok változásával kapcsolatos ismeretek nyújtására, valamint a hagyományőrzésre.
22. Mozgás A mozgásos játékok, a torna fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, stb.) Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő ügyesség, gyorsaság, állóképesség, de fontos szerepük van az egészség megőrzésében. A mozgás a kisgyermek lételeme, a mozgásos tapasztalatok jelentik számukra az igazán érthető és feldolgozható információt, a világ megismerése, a gondolkodás fejlődése ebben a korban érzékszervi-mozgásos sémákon keresztül történik. A mozgásfejlődés fiziológiás menetének minden lépése a gyermek belső késztetésén alapul. Nincs szükség arra, hogy a fejlődés menetébe gyakoroltatással, bizonyos fejlettebb helyzetekbe helyezéssel, tanítással beavatkozzunk. Az, hogy a fejlődés menetébe nem avatkozunk be, nem jelenti azt, hogy nincsenek feladataink a feltételek biztosításával kapcsolatban. A felnőttnek nem az a feladata, hogy kedvet csináljon a mozgáshoz, hanem az, hogy nyújtsa mindazt, ami a gyermek jó közérzetéhez, biztonságérzetéhez, fejlődéséhez szükséges. Fő feladatok: 26
széleskörű mozgáslehetőség biztosításával a mozgástapasztalatok megszerzésének segítése, a kötetlen szabad mozgástevékenység feltételeinek biztosítása (hely, idő, eszköz), csoportszobában és a játszóudvaron egyaránt: csúszda, alagutak, kisautó, bobocar, pad, ugráló labdák, kismotor, stb. az eszközök használata a gyermek saját belső késztetésén, igényén alakuljon, azokkal bármikor játszhasson a gyermek a kialakított szokásokon belül, a nagymozgások fejlődésének biztosítása mellet a finommotorika fejlődéshez is feltételeket kell biztosítani a csoportban és a szabadban egyaránt, közös
játékos
mozgással
örömforrást,
tapasztalatszerzési
lehetőséget
biztosítunk a gyermekek számára. a nagymozgások és finommotorika fejlesztése, a játékos lábtorna a lábboltozat kialakítását előnyösen befolyásolja. a mozgásos játékok mindig a természetes mozgásformákra épüljenek. A szabadban való mozgást minden évszakban biztosítani kell Nevelési cél: a mozgás az egészség megszerzésére, megszilárdítására, a szervezet fejlődésének - növekedés, gyarapodás és testi képességek kialakításánakelősegítésére és a mozgásműveltség fejlesztése mellet örömforrásként kell, hogy szolgáljon. Alkotó játék A finommotorikát fejlesztjük a különböző technikák bemutatásával. Papírtépés, nyomdázás, vágás, ragasztás, gyurmázás, festés.
A gyermekek egyéni
ötleteit támogatjuk. A tevékenységeket az évszakokhoz és az ünnepekhez igazítjuk. A gyermekek alkotásait a szülők számára is láthatóvá tesszük. 23. Ének-zene, mondóka
Vers, mese, mondóka, ének:
27
Az érzelmi biztonság kialakulásában, az anyanyelvi nevelésben egyaránt fontos szerepe van a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt, mondókáknak, énekeknek, verseknek. A kisgyermek korai életszakasztól szívesen hallgatja a rövid meséket, történeteket, énekeket, mondókákat.
Feladatok: A magyar zenei nevelés alapja az éneklés, a gyermek élvezi a dallamát, ritmusát, hangulatát. Amikor csak lehet, énekeljen a kisgyermeknevelő, az ének, zene személyiségfejlődésre gyakorolt hatása mással nem pótolható. A kisgyermeknevelő éneke – még ha nem is tiszta az énekhangja – többet ér minden gépi zenénél. A gyermek szívesen énekel együtt a kisgyermeknevelővel, társakkal, de figyelni kell a hangterjedelemre (5 hang). Fő cél a zene iránti érzékenység felkeltése. Használjon a kisgyermeknevelő hangszert, jó, ha a gyermek is próbálkozhat azzal Csendes énekléssel, dúdolgatással az érzelmi állapot pozitívan befolyásolható. Ének, vers, zene bármilyen játékhelyzethez kapcsolódhat, a különböző alkalmakhoz illő éneket válasszunk. A mondóka, ritmikus szövegek egyben mozgásos játékok is. A gyermekeket a mondókában a hangzás, a hangulat és a hozzá kapcsolódó ritmikus mozgások ragadják meg. A vers, mondóka játék a nyelvvel – mondani kell és nem tanítani. A mesélés, képeskönyv nézegetés az érzelmi, értelmi és szociális fejlődésre nagy hatással van, gazdagodik ismeret anyaga, könnyebben tud eligazodni az őt körülvevő világban, önmagáról szóló történetek hatására könnyebben feldolgozza saját élményeit. A mesélést a gyermek érdeklődésére, aktivitására építsük. A mesét soha ne kérdezzük vissza, annak hatását a gyermek játékában, viselkedésében, beszédében mérheti le a kisgyermeknevelő.
28
A meséléshez „mesefüzet” szerkesztése jól hasznosítható zsebes megoldással, bábbal kiegészítve. Kezdetben célszerű a hónap meséihez elkészíteni, később egyéb mesékkel is bővíthető. Alvásnál, pihenésnél, halk zene A versek, énekek, mondókák és a mesék köré a csoportra jellemző szokások kialakítása (mesesarok, mesezsák, stb.).
A
gyermekek
beszédfejlődés
érzelmi az
és
artikuláció
értelmi
fejlődésének
fejlesztése,
zenei
segítése
a
tevékenységek
végzése. A mondókákat ritmikus mozgássorral bemutatjuk, többször ismételjük.
A dalokat és mondókákat Forrai Katalin Ének a
bölcsődében c. könyvéből választjuk.
A zenét a gyermekek hangulatától függően hallgatunk, alkotómunkához komolyzenei cd gyűjteményünkből választunk. Elalvás elősegítéséhez relaxációs zenét használunk, ill. a kisgyermeknevelő altatódalt énekel.
„Nem a zenét tanulják, hanem a zenéhez vezető érzékenységet” Kokas Klára
24. Ismeretek szerzése, tanulás:
Az ismeretek, tapasztalatok megszerzése iránti vágy belső motívum, a gyermek abban örömét leli, magában a folyamatban és annak eredményében egyaránt. A bölcsődében a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, átszövi a bölcsődei élet egészét.
A spontán tanulás fenntartói: a kíváncsiság, a kompetenciára törekvés, a mintakövetés
29
Feladatok: Elsődleges a fizikai és érzelmi biztonság megteremtése, amely alap ahhoz, hogy a kisgyermek érdeklődéssel forduljon a környezete felé, kedve legyen aktívan tevékenykedni. Optimálisan inger-gazdag környezet kialakítása, ezen belül a megfelelő játékkészlet biztosítása. Az élményszerzés lehetőségének biztosítása, az egyes helyzetek átláthatóvá tétele. Minta és modell nyújtása a gyermek számára, amit követhet. A tapasztalatok feldolgozásának segítése (a helyzethez és a gyermek fejlettségéhez igazodó magyarázat, a próbálkozások bátorítása, elismerése, segítség adása). A helyes szabadság biztosítása: kényszer nélkül történjen, csak annyit segítsen a felnőtt, amennyi szükséges, de azt mindenképpen. A helyes tanulási-tanítási folyamat során a gyermek saját aktivitására épülő tevékenysége útján sajátítja el a szükséges tudást.
Amit kerülni kell: Erőltetett, direkt ismeretnyújtás (elveszi a spontán tanulás örömét). A spontán, felnőtt nélküli tanulás mítosza: a felnőtt jelenléte a környező világ megismerésében a gyermek számára nélkülözhetetlen.
25. A nevelő-gondozó munka tervezése:
A bölcsődében a nevelés-gondozás tervezése hosszú múltra tekint vissza, mégis a tervezés az egyik legvitatottabb kérdése szakmai munkánknak: kell-e és milyen tartalommal kell tervezni a nevelési munkát. A nevelési munka keret jellegű tervezése szükséges, mert biztonságot ad, irányt mutat. A Szakmai Programhoz igazodva elkészített játékos programok tervezete
segíti
a
nevelési munkát,
megoldásokat.
30
csökkenti az „ad
hoc” jellegű
A program megvalósulása a gyermekek számára nem jelenthet kényszert, azokban való részvételük saját akaratuktól, érdeklődésüktől, hangulatuktól függ. A programkészítéshez egy évre meghatározzuk a fő nevelési célokat, azok megvalósítását,
segítő
módszereket,
eszközöket
(mozgás,
alkotó
tevékenység, vers, mese, mondóka, aktuális ünnepek). Majd havi illetve heti lebontásban készítjük el a tervet.
Feladatok:
A legkisebbek csoportjában a tervezés azoknak a tevékenységeknek (játékos mozgásoknak, mondókáknak, énekeknek) a számba vétele, amelyek az adott csoport és azon belül az egyes gyermekek fejlettségi szintjének megfelelnek. A nagyobbak csoportjában is a gyermekek fejlettségi szintjének figyelembe vételével történik a programok tervezése. A programokra a gondozónőknek fel kell készülni (anyagok, eszközök, módszerek) A havi, ezen belül heti bontásban készített programtervet októbertől májusig készítjük. Az összeállítás ideje a tárgyhót megelőző hónap utolsó péntekje. Az éves programterv írásban (számítógéppel) készül 3 példányban, 1 példány a csoportban marad, egy kerül az átadóban, egy példány a szakmai program melléklete. A programtervek készítése előtt célszerű az előző havi terv megvalósulását áttekinteni. A programot nem szabad mereven kezelni, annak rugalmas változtatása a gyermekek igényétől függően szükséges. Fontos, hogy a programtervek sokféle élmény, tapasztalat és ismeret nyújtására adjanak lehetőséget. Minden évszak sajátos tevékenységet kínál, ezt a programkészítésnél fel kell használni. A játszóudvaron sem elég a felügyeletet biztosítani, ötletekkel az udvari játékot is színesebbé lehet és kell tenni.
31
A havi nevelési célkitűzés készítésénél célszerű meghatározni azokat az énekeket, mondókákat, verseket, amelyeket az évszakokhoz, ünnepekhez, aktualitásokhoz igazodva többször szándékozunk ismételni. Minden hónapra határozzuk meg a hónap meséjét, s a feldolgozás módját is (képek, bábok, stb.)
26. A környezet tevékeny megismerése:
A bölcsődés gyermek számára is ösztönző erő a természet, amelynek a gyermeki személyiség fejlődésére rendkívül nagy hatással van. A természeti környezet kifogyhatatlan tárháza a játéknak, alkotásnak, az ezekhez kapcsolódó ismeretszerzésnek. Csak az egészen fiatal korban elkezdett környezeti nevelés lehet biztosíték arra, hogy a gyermekben pozitív viszonyulás alakuljon ki a környezet, az élőlények iránt. A bölcsődés gyermeket a természetből elsősorban az állatok érdeklik, érdeklődve figyelik azokat, utánozzák hangjukat, mozgásukat, testi közelségbe is szívesen kerülnek velük, pl. bátran megfognak férgeket, rovarokat (az azoktól való utálkozás már felnőttől tanult viselkedés). A növények élőlényként való elfogadása a bölcsődés korú gyermek számára még nem egyszerű, de egy csírázó mag, egy rügyező ág megfigyelése
felkelti
érdeklődésüket,
ismereteket
szerezhetnek
az
évszakok szerint változó természetről. A természeti jelenségek megfigyelése is érdekes tapasztalatot jelenthet. Az élettelen környezettel a gyermekek kapcsolata sokrétű. A föld, a víz a levegő természetes módon jelen van életükben. A rögös föld, a száraz és vizes homok tapintása, markolászása, a kavicsok gyűjtögetése lehetőséget ad a környezet megismerésére.
Az így megszerzett ismeretekre lehet alapozni az óvodában a későbbi környezeti nevelést.
Kialakult gyakorlat:
32
A bölcsőde udvarán madarak, rovarok, csigák megfigyelése (külső tulajdonságok, mozgás, hang), séta közben kutyák megfigyelése, fajták sokféleségének megfigyelése. Képeken a szabadban látott állatok keresése, hangjuk utánzása, képeskönyv nézegetése
közben
énekek mondókák az állatokhoz
kapcsolódva. Állat
bábokkal
tevékenység
közben
a
tapasztalatok
felidézése,
hangutánzás. Ismerkedés a háziállatokkal, vadállatokkal képekről. Madarak etetése télen. Rügyező, virágzó ágak megfigyelése. Lombkorona kialakulás, a levelek sokfélesége, lomhullás megfigyelése az udvaron, a parkban Virágok előbújása, gyűjtése, azokkal a csoportszobák díszítése. Bab, kukorica, búza csíráztatása. Zöldségekkel, gyümölcsökkel ismerkedés (szín, forma, nagyság, íz, illat) zöldség és gyümölcsnapok Virágok, levelek préselése, ragasztása. Kavicsok, termények gyűjtögetése, megfigyelése. Homokkal,
vízzel
tevékenykedés,
ismerkedés
tulajdonságaikkal,
kölcsönhatásaikkal. Időjárás megfigyelése (szél, csapadék, különböző formái, napsütés, zivatar).
Fejlesztési célok, feladatok: A kisgyermeknevelők természetismeretének gyarapítása Megfelelő minta adás a természet lényeinek elfogadásával kapcsolatban. A taktilis információ szerzés lehetőségének biztosítása, óvó-vigyázó felügyelet és higiénés szabályok betartásával. A természet változásából adódó ismeretszerzés lehetőségének jobb kihasználása, nem a gyermeki kíváncsiság és érdeklődés kielégítését kell feleslegesen akadályozni, hanem megfelelő felügyelet mellett támogatni a tapasztalatok szerzését.
33
Szeles játékok (szélforgó készítése és megfigyelése, szappanbuborék fújása) Keresni kell a bölcsőde
kapuinak nyitását:
kisebb
séták, közös
kirándulások szervezése a családdal.
27. Programjaink:
Kiegészítő programok Mikulásvárás, Farsang
Család-bölcsőde közös programok: Karácsonyvárás, Húsvétvárás, Anyák napja, Gyereknap, Játszóház
28. Hagyományok A sajátos arculat alakításában fontos szerepe van a hagyományoknak. Az ünnepeket és a hagyományok ápolását nem lehet kihagyni a bölcsőde életéből sem, hiszen játékos formában viselkedési formák, magatartási módok,
átadására
van
lehetőség,
a
gyermekek
számára
megkülönböztethetővé válnak a hétköznapok és a jeles napok. A szokások, hagyományok megtartása a kulturális örökség ápolását jelenti, amelyre a korai életszakasztól kell szocializálnunk a gyermekeket. A bölcsődei nevelés felelőssége azért is hangsúlyos, mert napjainkban e hagyományokból egyre kevesebbet éltet a család. Csak élet közeli ünnepek, és hagyományok ápolása lehet a cél ebben a korosztályban. Fontos, hogy ezeknek, a hagyományoknak talaja legyen a közösségben, mert a múlt örökségéhez csak így közelíthetünk. Az ünnepek nem műsorok szervezését jelentik, hanem rákészülést, közös ünneplést. Minden ünnepi készülődés, a felfokozott várakozás erősíti az ünnep élményét, segíti az ünnepi hangulat megteremtését. A bölcsődés korú gyermek számára minden ünnep egyedi, egyszeri, az ismétlődő ünnep minden alkalommal más és más.
29. Hagyományos ünnepeink: Születésnap: csoporton belül, egyéni megünneplés az ünnepelt gyermek születésnapja körüli napon. Az ünnepelt, a gondozónők által készített 34
rajzot, kap az üzenő füzetében. Az életkornak megfelelő számú gyertyagyújtása jelképes tortán történik. A rágcsálni valót és az ivólét a szülők hozzák. Gyermeknap: családdal közös rendezvény,
programok biztosításával,
amit térítés nélkül vehetnek igénybe a bölcsődés gyermekek és szüleik. Mikulás: gondozási egységenként érkezik a beöltözött Mikulás. A gyermekek csomagot kapnak, amit hazavisznek és minden csoport lehetőség szerint új játékokat is kap, az óvoda közösségi termében az óvodásokkal együtt is várjuk a Mikulást, megnézzük az óvodások rövid műsorát Farsang: gondozási egységenként ünnepelünk. Jelmezbe öltözés a gyermek
és
a
szülők
kívánságától
függ.,a
kisgyermeknevelők
a
gyerekekkel közösen állarcot készítenek, de otthonról hozott jelmezben is érkezhetnek a gyerekek, ilyenkor átlátogatunk az óvodába is ahol közösen is ünnepelünk Húsvét: a családdal közös délutáni program, közös alkotás. Minden gyermek húsvéti édességet kap, amit a játszóudvaron rejtenek el a kisgyermeknevelők, a fűben apró tojásokat rejtenek el, amit megkeresni, összegyűjteni nagy élményt jelent a gyermekek számára, nyuszi simogatással is feledhetetlenné tesszük ezt a délutánt a gyerekeknek. Anyák napja: csoportonként az anyák és a nagymamák meghívásával történik (egyéni meghívót ad minden gyermek az anyának). Rövid megemlékezés, közös ének, vers, amelyet ajándék átadás követ (saját készítésű, ill. a kisgyermeknevelők segítségével)
Fejlesztési célok, feladatok:
Keresni kell annak a lehetőségét, hogy több olyan programot szervezzünk, amibe bevonható a család. Felméréssel, véleménykutatással megismerni, hogy milyen programokban vennének szívesen részt a szülők, milyen időpontot tartanak alkalmasnak.
35
A
sajátos
arculatban
fontos
a
környezet
kialakításának,
a
tárgyi
felszereltségnek, a bölcsődei környezet berendezésével, felszerelésével az intézményre jellemző ízlésvilágot közvetítünk. A csoportszobák berendezése és a dekoráció mindig visszatükrözi a gondozónők esztétikai értékrendjét.
30. A fejlődés jellemzői bölcsődés kor végére
Több területen önálló a gyermek, étkezik, öltözködik, tisztálkodik Nemcsak felnőtt társaságában érzi jól magát, szívesen játszik társaival is Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket a csoportban A kialakított szokásokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás nem jelent számára nehézséget Környezet iránt nyitott, érdeklődő, szívesen vesz részt a közös tevékenységekben Verbálisan kommunikál, szókincse széles, beszéde, nyelvtani struktúrája kialakulóban van Többségük szobatisztává válik Az egyes gyermekek között teljesen egészséges fejlődés esetén sem látunk azonosságot, hiszen pszicho-szomatikus fejlődésben és a fejlettségi szintben jelentős egyéni különbségeket mutatnak.
36
31. Mellékletek
1. Melléklet BESZOKTATÁS (előzmények)
Első találkozás a családdal: beiratkozás, bölcsőde bemutatása, nyár folyamán lehetőséget biztosítunk a szülőknek és ismerkedésre Második találkozás a családdal: Családlátogatás: A családdal való kapcsolatfelvétel még a bölcsődébe kerülés előtt tö környezetükben ismerjük meg. Nevelési elvek, a családi nevelés légköre. születési körülmények, egészségügyi problém szobatisztasága, étkezési szokásai, beszédfejlettsége, érdeklődése, mivel szeret játszani?, érzelmi kapcsolatai, a csalá
Bölcsőde – Család kapcsolat beindítása, a gyermek pozitív érzelmi ráhangolása a bölcsődei életre, a gondozónők álta kiválaszthatásával kedveskedünk a családlátogatáskor Szülők felkészítése az anyás beszoktatásra, augusztusba kezdjük el a beszoktatást és heti két gyereket fogadunk, előn gyermekeit, és a védelembe vett, hátrányos helyzetű gyerekeket.
Beszoktatás lépései Eligazodás a bölcsődében Csoportszobával, mosdóval ismerkedés, A bölcsőde udvara, játékai Saját jelel ellátott tárgyak: Saját szekrény Saját törülköző Saját szék Saját ivópohár Saját ágynemű Saját váltócipő Saját fésű Társak elfogadása Gondozónők elfogadása Napi és heti életritmus kialakítása A beszoktatás végére a gyermek biztonságérzete kialakul
Évszak Hónap
BESZOKTATÁS Tevékenységek, játékok „Alvókát”, otthonról hozott kedves puha tárgyat a gyermek magával hozhat a bölcsődébe Ismerősök gyerekek keresése, anyával való játék öröme, a gondozónő fokozatosan veszi át az anyától a gyermeket, bekapcsolódik a játékba, figyeli a gyermek gondozását, és fokozatosan átveszi az anyától, rövid időre Anya távozása rövid időre a bölcsőde területén Anya nélkül egyre hosszabb ideig Anyával ott alvás Anya nélkül ott alvás a gyermek viselkedésétől függően Szokások és szabályok megalapozása: a gyermek egyéni fejlettségi szintjének és otthonról hozott szokásainak a figyelembe vételével
Bölcsődei – kisgyermek nevelési folyamat tervezése Csecsemő és kisgyermeknevelő, szakmai vezető: Nagy Enikő Nevelési év: 2013 - 2014 Képességkibontakoztatás Tevékenységek Feladatai/ kompetencia motívumok kielégítése (Nevelési célok!)
37
Dalok, mond
Ölbeli mondók Így mennek a gy Gyí, paci paripa Így lovagolnak a Gyerekek, gyere Hátamon a zsák Volt egyszer egy Hej, Gyula, Gyu "Töröm, töröm a Lóg a lába lóg a Hinta palinta, Sűrű erdő (fejér Bezere, bezere Cicuska, macus Ciróka maróka, Lassan jár a szé Csíp, csíp, csók Elindult a pötyös Erdőszélén házi Homok torta, fris
Es
Mesekönyvek nézegetése: - állatok, gyümölcsök, zöldségek Kapcsolódó mondóka, ének, vers, mese: Kognitív motívumok: - Erdőszélén házikó - megismerési vágy - Ki lakik a dióhéjban?.. - felfedezési vágy - Gesztenye Gusztika - játékszeretet - Répa, retek, mogyoró.. - alkotásvágy - Fúja a szél a fákat - tanulási sikervágy - Sárgul már a falevél - tanulási elismerésvágy - Esik az eső, kopog a jég Kognitív képességek: - Esik az eső, jaj, jaj, jaj - tudásszerzés - Sün Balázs - kognitív kommunikáció - Igaz mesék - gondolkodás - A sün akit meg lehetett simogatni - tanulás Manipuláció: - Kifúrt gesztenye, makk fűzése Személyes kompetencia motívumok: Színes lapra őszi virágok ragasztása, - személyes kötődés motívuma falevelek préselése - valakihez tartozás motívuma - préselt falevelek belemártása színes festékbe és - csoportképzés motívuma lenyomat készítése fehér papíron Szociális képességek motívuma: - eső festése ujjal - szociális kommunikáció - különböző formájú terméseket színes temperába - kontaktuskezelés mártunk, cipős doboz tetejébe belerakva rázogatjuk. - kötődés Ősz színeivel kép festése együttműködés - falevelek ragasztása színes papírra kétoldali ragasztóval
Szeptember November
Ősz Október
Ősszel való ismerkedés
Tél Dec emb er
Bölcsődei – kisgyermek nevelési folyamat tervezése Csecsemő és kisgyermeknevelő: Nagy Enikő Nevelési év: 2013 - 2014 Tapasztalatok, élmények, ismeretek Évszak Képességkibontakoztatás Hónap Feladatai/ kompetencia motívumok kielégítése (Nevelési célok!)
Tél jellegzetességeivel való ismerkedés
A tevékenységekhez, eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások, felfedezések
38
-s gy -p Bö fal -g az -s dís am biz Só és an ka
Bá ké
Tevékenységek
Képeskönyv nézegetése: hóes hóember, Mikulás, Karácsony, Kapcsolódó mondókák, versek
Kognitív motívumok: - megismerési vágy - felfedezési vágy - játékszeretet - alkotásvágy - tanulási sikervágy - tanulási elismerésvágy Kognitív képességek: - tudásszerzés - kognitív kommunikáció - gondolkodás - tanulás Személyes kompetencia motívumok: - személyes kötődés motívuma - valakihez tartozás motívuma - csoportképzés motívuma Szociális képességek motívuma: - szociális kommunikáció - kontaktuskezelés - kötődés együttműködés
Ünnepekre való készülődés - Mikulásvárás - Karácsonyvárás - Télűzés, farsang - családi délután szülőkkel, alkotás Természet változásainak megfigyelése: a fagyott föld, hó, jég hangja - hó, jég, zúzmara tulajdonságai - nyomok a hóban, havas táj, jégcsapok Élményközpontú tevékenységek: - madarak etetése, madáreleségről való gondoskodás - hógolyózás, szánkózás, hóemberkészítés - homokozó vödörbe hólapátolása - ismerkedés a sok – kevés fogalmával - hó halmazállapot változásainak megfigyelése Bölcsődei környezet alakítása: ünnepi, téli dekoráció Egészséges életmód: zöldséggyümölcsnapok - szülőértekezlettel egybekötött kóstoló az egészséges bölcsődés étrend megismerése - Hófestés, jégfestés (növényi eredetű nem vegyszeres festékkel)
Bölcsődei – kisgyermek nevelési folyamat tervezése Csecsemő és kisgyermeknevelő, szakmai vezető: Nagy Enikő Nevelési év: 2013 - 2014 Évszak Képességkibontakoztatás Tapasztalatok, élmények, ismeretek Hónap Feladatai/ kompetencia motívumok kielégítése (Nevelési célok!)
Ta va sz
A tavasz szépségeinek megismerése
A tevékenységekhez, eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások,
39
Kiskarácsony, nagykar Betemetett a nagy hó e rétet... - Nem kertben nő, mégi - Jaj de nagyon hideg va - Hull a hó, hull a hó,... - Itt van már Télapó!... - Télapóka, télapóka sze vártunk, - Suttog a fenyves, zöld - Hull a hó, hull a hó, me - Ezüstfenyő szép sudár - Megjött már az újeszte - Jancsi bohóc a nevem - Minden kellék készen Igaz mesék, mese az állatokró menedékükről, etetésükről, Vis Manipuláció: - tenyér – láb lenyomatokkal ál Rénszarvas, Mikulás készítése - Kukoricamorzsolás - Diótörés - Hópelyhek festése - Farsangi szemüveg, á - Gyurmázás - Ritmikus mozgás ének -
Tevékenységek
Kapcsolódó mondókák, mes - Távozz, hideg olvad
Kognitív motívumok: - megismerési vágy - felfedezési vágy - játékszeretet - alkotásvágy - tanulási sikervágy - tanulási elismerésvágy Kognitív képességek: - tudásszerzés - kognitív kommunikáció - gondolkodás - tanulás Személyes kompetencia motívumok: - személyes kötődés motívuma - valakihez tartozás motívuma - csoportképzés motívuma Szociális képességek motívuma: - szociális kommunikáció - kontaktuskezelés - kötődés együttműködés
felfedezések Vásárlás: tavaszi zöldségfélék, palánták, virágföld. A tavasz színei, virágok illatai, palánták üde színei. - Tavaszi rügyfakadás a parkban és az udvaron Virágos növények::- sóska (szedhető, fogyasztásra alkalmas) - mocsári gólyahír, felfutó sövényszulák, kamilla, pipacs, kutyatej, papsajt, csalán - A táj jellegzetes élővilágának megfigyelése, évszakonkénti változásainak összehasonlítása. - Helyes viselkedés, közlekedés közben és a szabad természetben. - A gyermek és a természeti környezet kapcsolatában pozitív érzelmi viszony a természet értékei, szépségei és problémái iránt fogékony és nyitott személyiség kialakítása. Kísérleti lehetőségek - Szivárvány előidézése locsolótömlővel és buborékfújással. - Az élő rovarok megfigyelése, utána azok visszahelyezése a természetbe. - Madarak érkezésének megfigyelése - A különféle állatok – csiga, giliszta, rovarok – mozgásának, táplálkozásának megfigyelése. - A napfény és a vízcseppek által létrejött színek. Húsvétvárás: szülőkkel együtt töltött délután Anyák napja: ajándékkészítés
Nem fúj már és nem Fújj, szél, meleg szé Szürke veréb, sárga Bújj, bújj zöld ág, zö Virágoskert az én sz Anyukám, anyukám, Halkan, puhán Rozmaringos ablako Örömünnep ez a na Gyertek, gyertek, gy Egyszer egy hétpett katicabogárka, - A kiscsibe nagy buk - A három kiscica Manipuláció: - Kézlenyomattal napo - Kétoldalas ragasztór termések ragasztása - Festés, firkálás -
Bölcsődei – kisgyermek nevelési folyamat tervezése Csecsemő és kisgyermeknevelő, szakmai vezető: Nagy Enikő Nevelési év: 2013 - 2014 Évszak Képességkibontakoztatás Tapasztalatok, élmények, ismeretek Tevékenységek Hónap Feladatai/ kompetencia motívumok kielégítése (Nevelési célok!)
N yá r
Jó időben a bölcsőde udvarának kihasználása
Minél több idő eltöltése a szabadban: - megfigyelések: madarak,
40
Kapcsolódó mondókák, mese, ve ének:
Kognitív motívumok: - megismerési vágy - felfedezési vágy - játékszeretet - alkotásvágy - tanulási sikervágy - tanulási elismerésvágy Kognitív képességek: - tudásszerzés - kognitív kommunikáció - gondolkodás - tanulás Személyes kompetencia motívumok: - személyes kötődés motívuma - valakihez tartozás motívuma - csoportképzés motívuma Szociális képességek motívuma: - szobatisztaságra való nevelés - szociális kommunikáció - kontaktuskezelés - kötődés együttműködés
virágok, bogarak, állatok felhőtlen, szabad játék gyógynövények gyűjtése virágok, fák locsolása pancsolás vízzel – homokkal való ismerkedés, játék - kuckók építése, szőnyegekből, lepedőből, természetes alapanyagokból (nád) - babafürdetés, ruhamosás - szappanbuborék fújás - vízi pisztoly készítése - vizes homokból építés kavicsokkal, vízzel, homokkal telt vödrök által ismerkedés a nehéz – könnyű, kicsi – nagy, kevés – sok fogalmakkal -
-
Csipp, csepp cseperegA nyár csupa vidámság, Volt egyszer egy dinnyef Erdőszélén házikó Kis gazdasszony vagyok Töröm, töröm a mákot, Homoktorta, friss pogács Fényes délben sül a hom Szita, szita, sűrű szita, Én kis kertet kerteltem Hol lakik a halacska? Lepke szállj a tenyeremr A három pillangó
2. Melléklet Módosítást szükségessé tevő okok: Telephelyváltozás Bölcsődénk 2010 decemberéig két telephelyen fogadta a bölcsődés gyerekeket, 26 férőhellyel. Körösladány város önkormányzata „Körösladány új Központi Óvoda és Bölcsőde építése” címmel pályázott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Dél – Alföldi Operatív Program támogatására. A sikeres pályázat keretén belül felépítésre került az Arany János út 7. szám alatt egy 220 fős óvodai és bölcsődei épület komplex akadálymentesítéssel. Névváltozás Körösladány város Önkormányzatának Képviselő – testülete a bajai Humboldt Pedagógiai Intézet szakértői jelentése alapján döntést hozott a közoktatási és 41
kulturális feladatainak további ellátását illetően arról, hogy a közoktatási és kulturális feladatokat ellátó intézmények 2011.június 30. napjával megszűnnek és jogutódjuk a 2010.július 1. napjával létrejövő Körösladányi Általános Művelődési Központ lesz. Álláspontjuk szerint a település mérete, az önkormányzat által ellátott feladatok száma és nagyságrendje miatt az ÁMK szervezetében szervezhetők meg leghatékonyabban a közoktatási és kulturális feladatok, valamint így pénzügyileg is takarékosabb feladatellátás válik lehetővé. A Körösladányi ÁMK Bölcsődéje, a Körösladányi ÁMK Óvodája intézményrendszerén belül önálló szakmai egységként üzemelő bölcsőde.
A közoktatási törvény 33.§ (5) bekezdése szerint az általános művelődési központ szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében a közoktatási feladatok (óvoda, általános iskola és alapfokú művészetoktatás), továbbá a kulturális, művészeti, közművelődési, sportfeladatok közül legalább egyet-egyet (könyvtár, művelődési ház, helytörténeti gyűjtemény) ellát. Az általános művelődési központban egységes vagy összetett iskola feladatait, továbbá a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási tevékenységet (bölcsőde) ellátó intézményegység is működhet. Az ÁMK- ban egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is működhet. Dátum: 2010.07.01
3. Melléklet
Székhelyváltozás A körösladányi AMK Bölcsődéje Wenckheim Béla utca 6/4 – ről, Petőfi tér 2 – re változott, átszervezés miatti székhelyváltozás történt. Dátum: 2013.10.01.
42
