Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
Környezet- és területfejlesztési menedzser szakirányú továbbképzési szak
(Nyilvántartási szám: OH-FHF/454-3/2009.)
Budapest (Újraakkreditálva: 2009)
I. Környezet- és területfejlesztési menedzser szakirányú továbbképzési szak 1. A szak létesítésénak ill. indításának szakmai indoklása A területfejlesztés, a regionális politika, valamint a környezetvédelem és -fejlesztés kérdései a közelmúltban a korábbiaknál lényegesen nagyobb jelentőséget kaptak. Ezt a folyamatot különböző tényezők motiválták: 1) Elsősorban a gazdasági növekedés orientáltságú piaci erők érvényesülése következtében a jelenkorra nyomasztóvá váltak a globális/regionális/helyi érintettségű környezeti problémák, ugyanakkor a térségek, települések közötti fejlettségi különbségek sem csökkentek, helyenként növekedtek. Ezek a tendenciák egyre inkább komoly társadalmi-gazdasági, környezeti és politikai feszültségeket okoznak, fokozottan megkövetelik egyrészt a kormányzati beavatkozást, másrészt pedig a civil szféra által megfogalmazott elképzelések nyomatékosabb figyelembe vételét. Erre mintegy válaszként párhuzamosan kiépülnek a környezet- és területfejlesztés intézményei, struktúrálódik a szakterületek szabályozása 2) Magyarország 2004. május 1-ével az Európai Unió tagjává vált. Az Európai Unióban a pénzügyi támogatási mechanizmusok (pl. Strukturális Alapok, Kohéziós Alap) által biztosított támogatásokat nem országok, hanem országokon belüli ill. határokon átnyúló régiók kapják. Ezekhez az alapokhoz való hozzáférés megköveteli, hogy az egyes régiókban olyan elemző, tervező, programozó és irányító-megvalósító intézmények, szakmai bázisok alakuljanak ki, amelyek képesek ezeket a támogatásokat szakszerűen, hatékonyan, az Unió minden szabályát betartva, ugyanakkor a térségi/helyi információk birtokában kezelni, felhasználni. Ennek az intézményrendszernek, s az azt hatékonyan működtető szakmai háttérnek a megteremtése folyamatos és színvonalas oktatási-képzési feladatokat jelent. 3) Az elmúlt egy évtized tapasztalatai alapján egyértelműsíthető, hogy a környezeti és regionális fejlesztések egymás kölcsönös figyelembe vételét igénylik. Ezt felismerve hirdette meg az Európai Unió a környezetpolitika integráció folyamatát, az ún. Cardiff-i folyamatot (1998. Cardiff), s az eredeti alapokmány módosításaként a fenntartható fejlődést a Közösség általános céljaként -azaz minden szakpolitika által követendő célként- határozta meg (1997. Amszterdam). Napjainkban erre legjobb példa a közösségi regionális- és környezeti politika kölcsönös feltételezettsége. Az Unió által számunkra is megfogalmazott kihívás a Nemzeti Fejlesztési Terv/Új Magyarország Fejlesztési Terv szakterületi programjainak (ROP és KIOP/KEOP) hatékony szervezése és működtetése igényeként jelenik meg. 4) Az előzőekben vázolt általános tendenciák mellett a decentralizáció és az önkormányzatiság kibontakozása is azzal jár, hogy a régiókban, megyékben, kistérségekben és a településekben nagyszámú hozzáértő embernek kell programokat, projekteket, pályázatokat szakszerűen kidolgoznia és azokat megvalósítania. Az ilyen irányú ismereteket igénylő munkakörök, funkciók száma folyamatosan nő. 2. A szak létesítésének ill. indításának előnyei a BME szempontjából A kilencvenes évek eleje óta számos felsőfokú oktatási intézményben (9 egyetemen és 7 főiskolán) indult be szakirányú képzés (graduális, posztgraduális és doktori iskola formában) a környezet- és területfejlesztési szakterületen. A verseny napjainkban is meglehetősen erős. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek e versenyben olyan potenciális előnye van, hogy az ilyen interdiszciplináris szemléletet és képzési hátteret igénylő szakmák
1
szinte valamennyi területén (közgazdasági, műszaki-infrastruktúrális, környezeti) képes magas szintű képzést nyújtani. A szakirányú továbbképzési szak közvetlen képzési előzményének tekintjük a Környezetgazdaságtan Tanszék szervezésében 2002 óta folyó „Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) szakértő” és a „Terület- és településfejlesztési szakértő” felsőfokú szakirányú továbbképzési (TIR) akkreditált szakokat. Jelen szak lényegében ezeknek az akkreditált szakoknak az összevonásából jött létre, azok szerves folytatásának tekinthető. Ebből következik, hogy az akkreditációs anyag összeállításánál messzemenően figyelembe vettük a KIR és a TIR képzés során szerzett oktatói és hallgatói véleményeket egyaránt. 3. A szakon végzők iránti foglalkoztatási igény prognosztizálása Az eddigi szakirányú továbbképzési szakok (KIR és TIR) szervezése során szerzett tapasztalataink -elsősorban az a tény, hogy képzéseinkre az ország egész területéről jelentkeztek- és szakmai körökből szerzett információink szerint a képzés iránt az államigazgatás -szakmai minisztériumok és hatóságaik (Felügyelőségek), környezet- és területfejlesztésben illetékes hivatalok, önkormányzatok (elsősorban a környezetvédelmi- és a regionális, helyi programok (pl. környezetvédelmi szakmai programok, Local Agenda 21, LEADER) készítésével összefüggésben-, továbbá a vállalati szféra részéről egyaránt mutatkozhat számottevő érdeklődés. Ez az igény az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal jelentősebbé vált nemzetgazdasági szintű környezet- és regionális fejlesztési, valamint a vállalati-intézményi-önkormányzati hatásköröket érintő környezetmenedzsment (környezeti hatásvizsgálat, környezeti audit, környezeti jelentéskészítés, környezeti kockázatelemzés, projektmenedzsment, továbbá a környezeti hatásokkal rendelkező projektek elbírálása, döntések környezeti megalapozása stb.) jellegű feladatokkal összefüggésben jelentkezik. Folyamatos az igény a környezetvédelmi tanácsadói tevékenységet végző szakemberek részéről is a korszerű ismeretanyag megszerzése iránt. Kimondottan és célzottan szakmai területekről fogalmazodott meg a kistérségi/helyi színtű energetikai, klímavédelmi szakemberek képzése iránti igény. Lényegi elvárás, hogy a megszerezhető szakismereteken túl, az azokat igazoló -és a piac által elismert- szakképesítés dokumentált legyen. A képzés és a képzés eredményeképpen igazolt szakképesítés alapvetően hiánypótló és a gyakorlat elvárásainak teljes mértékben megfelel. Mindezen információk ismeretében reálisnak tartjuk az évenkénti 20-40 fős jelentkezési létszámot. /Előzetes felméréseink szerint a potenciális érdeklődők köre feltételezhetően az alábbiakból áll: helyi önkormányzatok terület-és településfejlesztéssel foglalkozó munkatársai (ez önmagában több ezer fő), kistérségi megbízottak, ill. kistérségi irodák munkatársai, a minisztériumok ill. a központi alárendeltségű területi (ún. decentralizált) szervek részben, vagy egészben ilyen kérdésekkel foglalkozó munkatársai, megyei és regionális fejlesztési ügynökségek munkatársai, nem-kormányzati és civil szervezetek képviselői, területi, települési tervező, fejlesztő, ill. tanácsadó vállalkozások munkatársai, illetve mindazok, akik ilyen, vagy hasonló munkaköröket szeretnének a jövőben betölteni./. 4. A képzés költségei A képzés (ön)költségtérítéses finanszírozás keretében történik (2011-ben 210.000Ft./szemeszter/).
2
II. A „Környezet- és területfejlesztési menedzser” (OH-FHF/454-3/2009.)
szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Környezet- és területfejlesztési menedzser szakirányú továbbképzési szak 2. A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Környezet- és területfejlesztési menedzser 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: Gazdaságtudományok 4. A felvétel feltételei: Legalább főiskolai, vagy alapképzési (BSc/BA) szinten szerzett végzettség, bármely képzési területen. 5. A képzési idő, félévekben meghatározva: 4 félév 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: a. A képzés olyan szakemberek felkészítésére irányul, akik korszerű elméleti és módszertani ismereteik birtokában alkalmasak a térségi és környezeti folyamatok azonosítására, hatásmechanizmusuk és a közöttük lévő összefüggések felismerésére és elemzésére, regionális és környezeti, valamint klímavédelmi politikák-stratégiákprogramok kidolgozásában való alkotó közreműködésre, alternatívákban való gondolkodásra, tudatosan vállalt döntéshozatalra, a fenntarthatóság eszmerendszerének, társadalmi-gazdasági-környezeti dimenzióinak következetes képviseletére regionális és helyi színten egyaránt. b. A szakon végzettek birtokában vannak az alapvető közgazdasági, regionális-, település-, valamint környezetgazdaságtani és –menedzsment, továbbá klímavédelmi ismereteknek. Az alkalmazás szintjén képesik kezelni a szakterületük műveléséhez szükséges jogharmonizációs és hazai szabályozási hátteret, intézményrendszert, a munkájuk gyakorlásához szakmai magabiztosságot adó, a minőségbiztosítást támogató és problémakezelő technikákat, eljárásokat.
3
c. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A szakon végzettek alkalmasak a különböző szakmai ágazatok, kormányzati és önkormányzati szervezetek, intézmények és vállalkozások szintjén jelentkező területés környezetfejlesztési, valamint a települési-regionális hatókörű klímavédelmi feladatok megoldására. Önállóan képesek irányítani a települési- és regionális szintű társadalmi, gazdasági és környezeti problémák felismerésére és a megoldásukra irányuló döntések előkészítését, a szükséges információk beszerzését és elemzését, a tervezéssel és irányítással kapcsolatos feladatok megoldását. Alkotó résztvevői lehetnek szakmai elemzések, jelentések, felmérések összeállításának, a kormányzati szférában, nemzetközi szervezetekben, a magánszervezeteknél és közintézményeknél felmerülő szakmai feladatok hatékony koordinálásának. d. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: Elemző és szintetizáló készség; információ feldolgozási képesség; társadalmi és természeti környezettel szembeni érzékenység; igényesség a szakmai továbbképzésben való részvételre; kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség; alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre; felkészültség kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására; társadalmi kérdések iránti érzékenység. 8. A szakképzettség szempontjából ismeretkörökhöz rendelt kreditérték:
meghatározó
ismeretkörök
és
a
főbb
Az alapozó ismeretkör /18-24 kredit/ tárgyai a szakképzettség szempontjából általánosan elvárható, korszerű, rendszerezett, integráló elméleti ismeretanyagot közvetítik: Köz-, környezet- és regionális gazdaságtani ismeretek – területfejlesztési ismeretek – környezet- és térségfejlesztés információs háttere. A szakmai törzsanyag /44-50 kredit/ tantárgyköre a környezet- és területfejlesztési feladatok szakmai jellegét meghatározó, korszerű, térségbeli szemléletét megalapozó ismeretanyagot tartalmazza: Gazdasági és társadalmi folyamatok térbelisége - kistérségi fenntartható fejlesztés és gazdálkodás – az EU környezet- és területfejlesztési politikája és joggyakorlata – térségi projektek menedzselése – környezet- és városszociológia. A differenciált szakmai ismeretek /38-46 kredit/ a környezet- és területfejlesztés szakmai specifikumaihoz közvetlenül köthető, azok igényeinek megfelelő, gyakorlatés problémaorientált ismeretanyagot és módszereket, lehetséges szakmaspecifikus eljárásokat tartalmaznak, melynek keretét a fenntarhatósági elemzéseken alapuló projektmunka, valamint gyakorlatorientált esettanulmányok készítése/értékelése képezi: Vállalati környezetmenedzsment rendszerek – környezeti hatásvizsgálat és auditálás integrált településtervezés – településmarketing - regionalizmus Európában és Magyarországon – települési klímavédelem és -politika – az éghajlatváltozás kezelésének térségi stratégiái. 9. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit
4
III. A szakirányú továbbképzési szak tanterve. A szakképzés meghatározó ismeretkörei.
A szakirányú továbbképzési szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó óra- és vizsgaterv.
A táblázatban alkalmazott jelölések A kontaktórára utaló jellemzők: Előadás óraszáma/gyakorlat óraszáma/számonkérés módja/kreditszám. /Például: 2/2/6v/5/. Számonkérés módja: v = vizsga f = félévközi jegy a = aláírás Tantárgy típusa: K = kötelező tárgy KV = kötelezően választható tárgy Tantárgy jellege (a KKK szerint): A = alapozó ismeretköri tárgy SZT = szakmai törzsanyag tárgya DSZI = differenciált szakmai ismereti tárgy
5
Környezet- és területfejlesztési menedzser szakirányú továbbképzési szak TANTERVI ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Tantárgyak megnevezése Közösségi gazdaságtan Regionális gazdaságtan Információmenedzsment a környezet- és területfejlesztésben A környezetvédelem alapjai Az EU környezet- és regionális politikája Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodás I. Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás II. Infrastruktúra- és területfejlesztés az EU-ban Kistérségi fenntartható fejlesztés Környezet- és természetvédelmi ismeretek Önkormányzati gazdálkodás, helyi fejlesztés * Az EU környezet- és területfejlesztési joggyakorlata Térségi projektek menedzselése (pályázatkészítés) Környezet- és városszociológia Záródolgozat 1. Környezetmenedzsment specializáció: Fenntarthatósági elemzések /Projektmunka/ Környezetmenedzsment rendszerek Környezeti hatásvizsgálat Környezeti auditálás Esettanulmányok Szakkonzultáció
Típus
Jelleg
K K K
A A A
20+0 v (5) 16+0 v (4) 12+12 f (6)
K K
A SZT
12 +0 v (3) 24+0 v (6)
K
SZT
24+0 f (6)
K
SZT
16+0 v (4)
K
SZT
12+4 f (4)
K K
1. félév
SZT A
3. félév
4. félév
12+12v (6) 16+0 f (4)
K
SZT
24+0 v (6)
K
SZT
24+0 f (6)
K
SZT
12+12 f (6)
K KV
SZT DSZI
24+0 f (6)
KV
DSZI
0+12 f (3)
KV KV KV KV KV
DSZI DSZI DSZI DSZI DSZI
24+0 v (6) 12+12v (6) 12+12f (6)
0 + 40 (10)a
0 + 36 (9)f 0 + 32 (8)a
3. félév specializáción összesen 4. félév specializáción összesen
2. Területfejlesztés specializáció: Fenntarthatósági elemzések /Projektmunka/ Integrált településtervezés Régió- és településmarketing Regionalizmus Európában és Magyarországon Esettanulmányok Szakkonzultáció
2. félév
48+36 (21) 0+108 (27)f,a
KV
DSZI
0+12 f (3)
KV KV KV
DSZI DSZI DSZI
24+0 v (6) 12+12f (6) 12+12v (6)
KV KV
DSZI DSZI
0 + 36 (9)f 0 + 32 (8)a
3. félév specializáción összesen 4. félév specializáción összesen
48+36 (21) 0+108 (27)f,a
6
Tantárgyak megnevezése 3. Települési klímavédelem specializáció: Fenntarthatósági elemzések /Projektmunka/ Integrált településtervezés Települési klímavédelem, klímapolitika Az éghajlatváltozási alkalmazkodás térségi stratégiái Esettanulmányok Szakkonzultáció
Típus
Jelleg
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
KV
DSZI
0+12 f (3)
KV KV
DSZI DSZI
24+0v (6) 12+12f (6)
KV
DSZI
12+12v (6)
KV KV
DSZI DSZI
0 + 36 (9)f 0 + 32 (8)a
3. félév specializáción összesen 4. félév specializáción összesen
48+36 (21) 0+108 (27)a
Összes heti óraszám Összes kreditszám Vizsgaszám
120 (30) 4v + 2f
120 (30) 3v + 3f
132 (33) 2v + 4f
108 (27) f+2a+zv
Megjegyzés: A specializációk csak kellő létszám esetén (6 fő/specializáció) indulnak! Ellenkező esetben egységes tantárgyi struktúrában történik az oktatás a 3-4. szemeszterben.
Záróvizsga tárgyai: Környezetmenedzsment specializáció: Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodás Környezetmenedzsment rendszerek Környezeti auditálás Területfejlesztés specializáció: Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodás Integrált településtervezés Regionalizmus Európában és Magyarországon Települési klímavédelem specializáció: Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás Integrált településtervezés Az éghajlatváltozási alkalmazkodás térségi stratégiái
A szakképzés meghatározó ismeretkörei /a KKK 8. pontja alapján/: A szakképzés meghatározó ismeretkörei és a hozzájuk rendelt kredirérték /a KKK 8. pontja szerint/ A - Alapozó ismeretkörhöz rendelhető kreditek száma SZT -Szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditszám DSZI -Differenciált szakismeretekhez rendelhető kreditszám Diplomamunkához rendelt kreditérték Gyakorlati ismeretek aránya A képzés munkarendje: részidős, levelező képzés. Szakfelelős: Dr. Valkó László egyetemi docens, tanszékvezető.
7
22 kredit 47 kredit 41 kredit 10 kredit 40%
A képzés személyi feltételei Tantárgy
Tárgyfelelős
Közösségi gazdaságtan Regionális gazdaságtan Információmenedzsment…
Kurtán Lajosné Illés Iván Dr. Jeney László
A környezetvédelem alapjai
Valkó László
További előadók
Tud. fok.
Munkahely
CSc DSc PhD MSc CSc CSc
Sivák József
CSc CSc CSc DSc CSc CSc DSc PhD CSc PhD CSc
Közgazd. Tsz. Környezetgazd. Tsz. Bp-i Corvinus Egyetem Környezetgazd. Tsz. Környezetgazd. Tsz. Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tsz. Környezetgazd. Tsz. Őrségi Nemzeti Park Környezetgazd. Tsz. Környezetgazd. Tsz. Környezetgazd. Tsz. Környezetgazd. Tsz. Környezetgazd. Tsz Környezetgazd. Tsz. Környezetgazd. Tsz. Környezetgazd. Tsz. Bp-i Gazdasági Főiskola
főállású megbízás főállású főállású főállású főállású főállású főállású főállású főállású megbízás
Bándi Gyula
DSc
Környezetgazd. Tsz.
főállású
DSc PhD PhD CSc CSc DSc CSc CSc PhD PhD dr.univ. PhD
ELTE TTK KVVM Fejl. Igazg. Szoc. és Komm. Tsz. Környezetgazd. Tsz. Környezetgazd. Tsz. Környezetgazd. Tsz. Környezetgazd. Tsz Környezetgazd. Tsz. Szoc. és Komm. Tsz. Környezetgazd. Tsz. Önkorm. és Terfejl. Min. Széchenyi I. Egyetem
megbízás megbízás főállású főállású főállású főállású főállású főállású főállású főállású megbízás megbízás
CSc CSc dr. univ. dr. univ. CSc PhD DSc dr.univ. CSc PhD DSc CSc PhD
Környezetgazd. Tsz. Környezetgazd. Tsz. ÖKO Rt. ÖKO Rt. Környezetgazd. Tsz. Széchenyi I. Egyetem Környezetgazd. Tsz. Önkorm. és Terfejl. Min. Környezetgazd. Tsz.
főállású főállású megbízás megbízás főállású megbízás főállású megbízás főállású megbízás főállású főállású főállású
Für Attila Pálmai György Környezet- és természetv-i ismeretek Az EU környezet- és regionális politikája Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodás I-II. Infrastruktúra és területfejl. az Európai Unió-ban Kistérségi fenntartható fejl.
Valkó László Márkus Ferenc Valkó László Illés Iván Kósi Kálmán Valkó László Illés Iván Csete Mária Füle Miklós Csete Mária
Önkormányzati gazdálkodás – helyi fejlesztés Az EU környezet- és terfejl-i joggyakorlata Térségi proj. menedzselése pályázatkészítés Környezet és városszociológia Fenntarthatósági elemzések /Projektmunka/
Rédei Mária Kiss András Kocsis J. Balázs Kósi Kálmán Pálvölgyi Tamás Illés Iván Valkó László Füle Miklós Kocsis J. Balázs Csete Mária Szaló Péter Torma András
+ Esettanulmányok + Záródolgozat Környezetmenedzsment rendsz. Környezeti hatásvizsgálat
Kósi Kálmán Kósi Kálmán Tombácz Endre Magyar Emőke
Környezeti auditálás
Kósi Kálmán
Integrált településtervezés
Illés Iván
Régió- és településmarketing
Valkó László
Regionalizmus Európában és… Települési klímavédelem,…
Illés Iván Pálvölgyi Tamás
Torma András Szaló Péter Ongjerth Richárd
Csete Mária
8
Környezetgazd. Tsz. Környezetgazd. Tsz. Környezetgazd Tsz.
Fogl. típusa főállású főállású megbízás részfogl. főállású főállású
IV. TANTÁRGYI PROGRAMOK
1. Alapozó ismeretkörök tárgyai KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN /20+0 v (5)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Kurtán Lajosné egyetemi docens Közgazdaságtani döntések és elemzési módszerek, döntési viselkedés. Az állami beavatkozás szükségessége, piaci kudarcok. Közjavak és állami szerepvállalás. Az állami beavatkozás és döntéshozatal főbb területei, intézményrendszere (költségvetés, adózás, ÁH, Országgyűlés, politikai pártok). A közösségi döntések szintjei, a politikai pártok szerepe: politikai piac és magánpiac. A kormányzati működés és ellenőrzése Magyarországon. Napjaink főbb (világ)gazdasági folyamatainak hatása a kormányzati döntésekre (globalizáció, jóléti állam intézményrendszere).
Irodalom: 1. David B. Johnson: Közösségi döntések elmélete Bevezetés az új politikai gazdaságtanba. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 2. Josefh E. Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana. KJK. Kerszöv. Bp. 2000. 3. Csaba Iván – Tóth István György (szerk): A jóléti állam politikai gazdaságtana. Osiris Bp. 1999.
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN /16+0 v (4)/
A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Illés Iván egyetemi tanár A tér helye a társadalomtudományokban. A gazdaság térbelisége. A regionális gazdaságtan kialakulása és elmélettörténete. Az „optimális telephely” meghatározása, a telephelyválasztás tényezői. A gravitációs és potenciál modellek és alkalmazásuk. A térbeli hálózatok kialakításának modelljei. A területi munkamegosztás elméletei (Ricardo, Heckscher-Ohlin). A területi gazdasági növekedés egyensúlyi elmélete. A területi gazdasági növekedés nemegyensúlyi (pólus) elméletei. A térbeli kiegyenlítődés problémái.
Irodalom: 1. Illés Iván: Regionális gazdaságtan-területfejlesztés. BME GTK. TYPOTEX Kiadó. Budapest, 2008. 2. Lengyel Imre-Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan. Területi és települési kutatások 26. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 2004.
9
INFORMÁCIÓMENEDZSMENT A KÖRNYEZET- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSBEN /12+12 f (6)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Jeney László egy. adjunktus Für Attila tud. munkatárs Tekintettel a modern szervezetekben használatos korszerű információfolyamat modellezési és szimulációs eljárásokra. A környezet- és területfejlesztésben alkalmazott rendszerek, és az alkalmazás gyakorlati tapasztalatai. Az információmenedzsment fejlődésének várható trendjei. Dokumentummenedzsment, „kőtábla” probléma.
Irodalom: 1. Regionális elemzési módszerek (szerk.: Nemes Nagy József). Regionális Tudományi Tanulmányok 11. MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport. Budapest, 2005. 2. Kiss Imre: Az üzleti informatika elmélete a gyakorlatban. Intelligens üzletvitel sorozat. Információs Társadalomért Alapítvány. Budapest, 2007. október. 3. Dobay Péter: Vállalati információmenedzsment. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2007.
A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPJAI /12+0v (3)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Valkó László egyetemi docens Dr. Pálmai György egyetemi docens A környezettudomány építkezése, vizsgálati alapelvei. A jelenkori környezeti problémák sajátosságai, komplexitásuk értelmezése. A környezeti problémák kezelésének lehetséges eszközei. A legfontosabb légszennyezők és forrásaik. Nemzetközi egyezmények és hazai szabályozás. A levegőszennyezés elleni védekezés lehetőségei, az emissziócsökkentés aktív és passzív módszerei. Vízigények és vízgazdálkodás, a vízforrások jellemzői. A vizek minősége és a hazai helyzet. Vízvédelmi szabályozás. A vízszennyezés elleni védekezés lehetőségei. A talaj legfontosabb jellemzői. A talajok káros minőségi és mennyiségi változásai, valamint szennyeződése. A talaj és talajvíz szennyezési károk elhárítása. Hulladékok fajtái és kezelésük. Hulladékkeletkezés csökkentése – hasznosítás–ártalmatlanítás. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos hazai szabályozás. Zaj- és rezgésártalmak. Zajforrások. Zajártalmak elleni védekezés, a hazai szabályozás. Az elektromágneses sugárzás környezeti hatásai. A környezetvédelem humán feltételrendszere. Környezettudat–környezetszemlélet Magyarországon (környezettudatos vállalati–intézményi tevékenység, a lakosság környezetszemlélete – esettanulmányi feldolgozása). Környezeti oktatás–képzés.
Irodalom: 1. Moser Miklós-Pálmai György: A környezetvédelem alapjai. Egyetemi tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2006. 2. Kerényi Attila (szerk.): Környezettan. Tankönyv. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 2003. 3. Bulla Miklós (szerk.): Környezetvédelem. Tankönyv. Széchenyi István Egyetem. Győr, 2006. 4. Bartus Gábor: A hulladékgazdálkodás alapjai. Tanári Kézikönyv. Nemzeti Szakképzési Intézet. Budapest, 2006.
10
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ISMERETEK /16+0 f (4)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Valkó László egyetemi docens Dr. Márkus Ferenc A magyarországi természetvédelem története. A természetvédelem intézményesülésének folyamata, jelenkori szervezete. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv: a természeti értékek és területek állapota, veszélyeztető tényezők és folyamatok. Védett természeti értékek és területek megóvásának hosszú és középtávú szempontjai. Természetvédelmi monitoring, nemzetközi kötelezettségek. Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről. Természetvédelmi programok (NATURA 2000-program).
Irodalom: 1. Rakonczay Zoltán: Természetvédelem. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002. 2. Kerényi Attila: Európa természet- és környezetvédelme. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2003. 3. A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek (szerk.: Marjainé Szerényi Zsuzsanna). A KVVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötete. Budapest, 2005.
2. Szakmai törzsanyag tárgyai AZ EU KÖRNYEZET- ÉS REGIONÁLIS POLITIKÁJA /24+0 v (6)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Valkó László egyetemi docens Dr. Illés Iván egyetemi tanár A kisregionális környezeti krízismenedzsment lényege. A nemzetközi környezetvédelmi együttműködés erővonalai a XXI. század elején. Az Európai Unió környezetpolitikája fejlődésének kronológiája. A közösségi környezetpolitika reaktív szakasza /1957-1987/. Az Egységes Európai Okmány (1987) szerepe a közösségi környezetpolitika legitimitásában, a környezetpolitika proaktívvá válása. Az un. „implementációs deficit és szufficit” kezelése. Az EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja /2001-2010/ stratégiai elemzése – célok, célterületek, eszközök. Az „integratív környezetvédelem” megközelítés, az ún. Cardiff-i folyamat. A környezeti szabályozás rendszere az EU-ban, összevetése a hazai gyakorlattal. A regionális politika és egyéb szakpolitikák érintkezési pontjai. A regionális politika kialakulása és alapelvei. A célterületek és a támogatások regionalizálása. A Strukturális Alapok, alkotórészeik és felhasználásuk szabályozása. A különböző célú támogatásokra való jogosultság problémái. Az abszorpciós képesség. Az elmúlt 15 évben folytatott strukturális és kohéziós politika tapasztalatai. Az EU és a nemzeti prioritások összefüggései. A regionalizáció és a regionális intézményrendszer kiépítése és felkészültsége. A kohéziós politika jövője és az erről folytatott viták, elképzelések.
Irodalom: 1. Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. KJK Kerszöv. Budapest, 2004. 2. Illés Iván: Regionális gazdaságtan-területfejlesztés. BME GTK. TYPOTEX Kiadó. Budapest, 2008. 3. Kerekes Sándor-Kiss Károly (szerk): Környezetpolitikánk európai dimenziói. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2004.
11
FENNTARTHATÓ KÖRNYEZET- ÉS ERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS I-II. /40+0 fv (10)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Kósi Kálmán egyetemi docens Dr. Valkó László egyetemi docens A természeti és gazdasági rendszerek sajátos mozgásformája, a gazdaság nyitott láncai és azok zárásának lehetőségei. Környezet és gazdaság kapcsolatának jelenkori sajátosságai. A fenntartható fejlődés fogalma, szintjei, dimenziói és indikátorai. A hagyományos makrogazdasági mutatók környezetgazdaságtani kritikája, a GDP-típusú mutatók hiányosságai. Az újtípusú makrogazdasági mutatók bemutatása és kritikai elemzése. A környezet gazdasági értékelésének lehetséges módszerei, környezeti szempontú technológiaés termékértékelés. A mérőszámok (indikátorok) csoportosítása, a PSR- és a DPSIR-modellek. Az externáliák fogalmának értelmezése a környezetgazdaságtanban. A Pareto-féle optimum, az externáliák optimális szintje. A környezetszabályozás szükségessége /externáliák internalizálása/ és annak megjelenése a közgazdasági elméletekben /Pigou-adó ill. támogatás, Coase-tétel szemléltetése, hiányosságai/. A környezetszabályozás célja, rendszere és fontosabb eszközei, különös tekintettel a közgazdasági, a direkt és a menedzsment típusú szabályozás összefüggéseire. A környezetszabályozás jelenkori hazai és nemzetközi -elsősorban európai uniós- gyakorlata.
Irodalom: 1. Szlávik János: Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás. KJK-Kerszöv Kiadó, Bp. 2005. 2. Kósi Kálmán-Valkó László: Környezetmenedzsment. BME GTK Tankönyvek. Typotex Kiadó, Bp. 2006. 3. Bulla Miklós-Tamás Pál (szerk.): Fenntartható fejlődés Magyarországon (Jövőképek és forgatókönyvek). Stratégiai kuzazások-Magyarország 2015. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest, 2006.
INFRASTRUKTÚRA ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS AZ EU-BAN /12+4 f (4)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Illés Iván egyetemi tanár Dr. Csete Mária egy. adjunktus Az infrastruktúra fogalma. Infrastruktúra – tercier szektor. Infrastruktúra – szolgáltatások. Az infrastruktúra osztályozása: anyagi, humán és intézményi infrastruktúra. Termelői és fogyasztói infrastruktúra. Helyi, regionális, országos, kontinentális és világméretű infrastruktúra. Az infrastruktúra funkciói. A közjavak elmélete. Az oszthatatlanság és a kizárhatatlanság elve. A költségek és hasznok eltérő megoszlása. Az infrastruktúra szerepe a gazdasági fejlődés elméletében. Tőkeigényesség és infrastruktúra. Állami szerepvállalás és infrastruktúra. A gazdasági fejlődés küszöbei és az infrastruktúra. A. O. Hirschman elmélete a gazdasági fejlődés stratégiájáról és az infrastruktúra szerepéről. Az infrastruktúra szerepe a térség- és területfejlesztésben. Elméletek az infrastruktúra gazdaságosságának és hatékonyságának méréséről. „Infrastrukturális” szempontio az EU regionális politikájában. A cost-benefit elemzés és annak módszerei. A közigazgatás rendszerének gazdasági vonatkozásai. Gazdaságosság és eredményesség a közigazgatásban és annak mérési lehetőségei. A „public management” gazdaságtana.
Irodalom:
12
1. Illés Iván: Regionális gazdaságtan – területfejlesztés. BME GTK Tankönyvek. TYPOTEX Kiadó, Budapest, 2008. 2. Süli-Zakar István (szerk.): A terület- és településfejlesztés alapjai. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 2003.
KISTÉRSÉGI FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉS /12+12 v (6)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Füle Miklós egyetemi docens Dr. Csete Mária egy. adjunktus A fenntartható fejlődés globális szintje mellett a lokális megközelítés előtérbe kerülése, a lokális programok elterjedésének indokoltsága. A Local Agenda 21 típusú program célkitűzései, szerkezete. A LA21 programok különbözősége a hagyományos környezetvédelmi, illetve fejlesztési programoktól. A CSR (Corporate Social Responsibility) típusú együttműködés feltételei a vállalati-, a civil- és az önkormányzati szektor között. A CSR és a lokális fejlesztési programok közötti kapcsolat értelmezése. A LA21 program elkészítésének technikája, a résztvevő csoportok lehatárolása, a célterület állapotfelmérésének módszerei. A fejlesztési programban alkalmazható indikátorok típusai, a konkrét mutatók kiválasztásának szempontjai. Mintaprojekt készítéséhez célterület kiválasztása és lehatárolása. A célterület SWOT analízise.
Irodalom: 1. „Útmutató a fenntartható fejlődés helyi programjai elkészítéséhez” (szerk.: Füle MiklósSzlávik János-Turchany Gyula). BME Környezetgazdaságtan Tanszék. BM Önkormányzati Tájékoztató különszám 2002.
2. LEADER – Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. Közép- és Kelet-Európai Munkacsoport a biodiverzitás megőrzéséért (CEEWEB). Budapest, 2005.
ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS, HELYI FEJLESZTÉS /24+0 v (6)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Sivák József c. egyetemi docens Az önkormányzati gazdasági alapok fő elemeivel kapcsolatos jelenlegi problémák (helyi adók, költségvetési transzferek, vagyongazdálkodás stb.). A helyi közszolgáltatások fő csoportjainak bemutatása (településüzemeltetés, humán közszolgáltatások, gazdasági szolgáltatások). E témakörök kapcsán is arra helyezzük a hangsúlyt, hogy bemutassuk: milyen fő irányai vannak a közszolgáltatások színvonala emelésének, hogyan érvényesülnek a hatékonysági szempontok az államháztartás eme alrendszerében. A helyi gazdaságfejlesztés kérdéskörében a fő hangsúlyt a közösségi és magánszféra együttműködésével megvalósítható fejlesztési formák (Public Private Partnership) bemutatására, a fejlesztések tőkepiaci feltételeinek valamint az egyre bővülő EU forrásbevonási lehetőségek közgazdasági kérdéseire helyezzük.
Irodalom: 1. Cullis, J. - Jones Ph. (2003): Közpénzügyek és közösségi döntések. Aula Kiadó. Budpest. 2. Horváth M. Tamás (2005): Közmenedzsment. Dialóg Campus Kiadó. Budapest. 3. Pálné Kovács Ilona (2008): Helyi kormányzás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó. Budapest.
13
4. Vígvári András (2002): Közpénzügyek, önkormányzati pénzügyek. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest.
AZ EU KÖRNYEZET- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI JOGGYAKORLATA /24+0 f (6)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár A környezetjog elméleti alapjai, illeszkedése a jogrendszerbe, alapelvei. A gazdasági szabályozás és az önszabályozás mechanizmusa, eszközei. Polgári és büntetőjogi felelősség a környezet- és területhasználattal kapcsolatosan. Környezetjogi szabályozás Magyarországon, az Európai Unió környezetjogi szabályozása. A területfejlesztés szabályozási környezete az Európai Unióban és Magyarországon. Esettanulmányok a környezet- és a területfejlesztési joggyakorlatból.
Irodalom: 1. Bándi Gyula: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. KJK Kerszöv Kiadó. Budapest, 2004. 2. The Environmental Jurisprudence of the European Court of Justice (Ed. by: Bándi Gyula). The book has been published by the Szent István Társulat, Budapest, 2008. (Angolul és magyarul). 3. Környezetvédelem c. szaklap „Zöldhatósági közlemények” rovata/melléklete.
TÉRSÉGI PROJEKTEK MENEDZSELÉSE (PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS) /12+12 f (6)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Rédei Mária egyetemi tanár Kiss András főosztályvezető-h. (KVVM Fejl. Ig.) A félév során a hallgatók megismerkednek a források és pályázatok elkészítésével, és a megnyert projektek megvalósítása során szükséges munkával. Gyakorlatokkal kívánjuk elérni, hogy a tanultakat készségi szinten is eljussanak. Jelen tárgy is hozzájárulást jelent ahhoz, hogy alkalmasak legyenek a közszféra és a magánszféra területén a terület- és településfejlesztés kérdéseinek elemzésére, az összefüggések feltárására, a döntések előkészítésére és meghozatalára, a települések és térségek helyzetelemzésére, koncepciók, stratégiák és programok készítésére, valamint az érdekegyeztetési mechanizmusok kezelésére. Az elkövetkező időszakban a források, támogatások jelentős része területi forrásokból kerül meghirdetésre, és a megvalósítás is területi szereplőkkel történik. A regionális ügymenet, a térségi kapcsolatok partneri formálása, a területi kommunikáció helyzeteinek megismerése ehhez nyújt segítséget.
Irodalom: 1. Nemes Nagy J. – Szabó P.: Regionális folyamatok, regionális fejlődés. – In: Beluszky P. – Kovács Z. – Olessák D. (szerk.): A terület- és településfejlesztés kézikönyve. CEBA Kiadó, Budapest, 2000. 2. Nemes Nagy József: A tér a társadalomkutatásban. – Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Ember–Település–Régió sorozat, Budapest, 1998. 3. Nemes Nagy József (szerk.) 2005: Regionális elemzési módszerek. – Regionális Tudományi Tanulmányok 11. ELTE. 4. ManagEUr tananyaga. Leonardo da Vinci projekt 2006. (kézirat)
14
KÖRNYEZET- ÉS VÁROSSZOCIOLÓGIA /24+0 f (6)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Kocsis János Balázs egyetemi adjunktus A környezeti problémák társadalmi konstrukciója. Népesedés és természeti erőforrások. Fogyasztói társadalom és környezet. Népesedés és környezet. Városfejlődési tendenciák és a környezeti probléma. Városszociológia alapjai, város és falu értelmezései, premodern és modern települések. Urbanizáció, városok evolúciója, urbanizációs elméletek. Klasszikus városszociológia, Chicagói Iskola és kritikájuk; gazdasági térelméletek. Város és városi problémák a XIX. század végén és a XX. század első felében. Megoldások és a város újraértelmezése a II. világháború után. Szuburbanizáció, dzsentrifikáció és reurbanizáció: koncentráció és szétterülés. Szegregációs folyamatok és a városok térbeli struktúrája; lakótelepek, slumosodás. Városok megújításának társadalmi-gazdasági környezete, és hatásai. Participáció: társadalmi mozgalmak, környezet, város. Globalizáció, környezeti problémák, újabb városfejlődési folyamatok.
Irodalom: 1. Csizmady Adrienne - Husz Ildikó (szerk.): Településszociológia. Szöveggyűjtemény. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004. 2. Csizmady Adrienne – Kocsis János Balázs: Városszociológia. In: S. Nagy Katalin (szerk.): Szociológia. Budapest: Typotex, 2006. 71-86.
3. Differenciált szakmai ismereti (specializációs) tárgyak
3.1. Környezetmenedzsment specializáció FENNTARTHATÓSÁGI ELEMZÉSEK/ PROJEKTMUNKA /0+12 f (3)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Kósi Kálmán egyetemi docens Dr. Torma András egyetemi adjunktus A kurzus keretében projektmunka jelleggel elemzésre kerülnek a specializáció /=környezetmenedzsment/ tekintetében mérvadó EU-s és hazai szakágazati koncepciók, pogramok, stratégiák. Az elemzés alapvető szempontjai: stratégiai elemzés (célok – célterületek – eszközök kongruenciája) és fenntarthatósági kritériumok (társadalmi – gazdasági – környezeti dimenziók megjelenése és kapcsolata).
Irodalom: 1.A specializáció szempontjából mérvadó szakterületek aktuális stratégiai dokumentumai, tanulmányai. 2. Regionális elemzési módszerek (szerk.: Nemes Nagy József). Regionális Tudományi Tanulmányok 11. MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport. Budapest, 2005.
15
KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZEREK /24+0 v (6)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Kósi Kálmán egyetemi docens Az ipari ökológia. Önszabályozás és környezetmenedzsment. Önszabályozási döntések. Az Európai Unió EMAS rendszere. Vállalati környezetmenedzsment rendszer kiépítése az Európai Unió gyakorlatában (761/2001/EGK rendelet). A 761/2001 rendelet (EMAS II.) tartalma, követelményei. Az EMAS III. Szabványosítási háttér. Az ISO 14000 szabványcsalád. Az ISO 14001 szabvány szerinti rendszerépítés vállalati célja. A rendszer működtetésétől várt (várható) előnyök. A környezetmenedzsment (környezetközpontú irányítási) rendszer alapelemei. Az öko-controlling, mint a folyamatos fejlesztés biztosításának, a vállalati környezeti teljesítmény javításának eszköze. A vállalati controlling és a stratégiai mutatószámrendszer (Balance ScoreCard, BSC) környezeti szempontú támogatása. Életciklus-értékelés, az életciklus fázisainak elemzése. Az életciklus-értékelés szakaszai. Az életciklus leltárelemzése. Az életciklus hatásértékelése. Életciklus javítás. A környezeti teljesítmény értékelésének módszerei, az egyes módszerek alkalmazhatósága. A környezeti teljesítmény értékelésének folyamata az ISO 14031 szabvány szerint. A környezeti indikátorok fogalma, típusai. A környezeti indikátorok kiválasztásának és alkalmazásának szempontjai. A környezeti indikátorok szerepe, jelentősége a teljesítményértékelésben. Környezeti kommunikáció, a környezeti jelentés, mint menedzsment eszköz.
Irodalom: 1. Szerk: Kósi Kálmán - Valkó László: Környezetmenedzsment. (Tankönyv; BME - Typotex Kiadó, Budapest, 2006.). ISBN 963-9664-07-3. 2. Valkó László - Kósi Kálmán – Herczeg Márton: Környezetmenedzsment. (Tanári kézikönyv. Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest. 2001. ISBN 963 9382 24 8).
KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT /12+12 v (6)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Tombácz Endre igazgató (ÖKO Rt.) Dr. Magyar Emőke igazgató (ÖKO Rt.) A környezeti hatásvizsgálat (KHV) során alkalmazott legfontosabb fogalmak. A módszer sajátosságai és szükségességének indokai. A környezeti hatásvizsgálatok rövid története. A környezeti hatásvizsgálati módszer alaplogikája. A környezeti hatásvizsgálati eljárás. A környezeti hatástanulmány készítése. A környezeti hatásvizsgálatok egyéb alkalmazási területei. Gyakorlati KHV-k értékelése, elemzése.
Irodalom: 1. Tombácz Endre-Magyar Emőke: Környezeti hatásvizsgálatok. ÖKO Rt. Budapest, 2006.
16
KÖRNYEZETI AUDITÁLÁS 12+12 f (6)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Kósi Kálmán egyetemi docens Dr. Torma András egyetemi adjunktus A környezeti audit- és teljesítményértékelés helye, szerepe a vállalati szabályozás folyamatában. Alapvetések: az audit fogalma, az auditok típusai, formái, elvei. Az auditálással kapcsolatos további fogalmak. Az auditáláshoz kapcsolódó jogszabályok, szabványok, piaci önszabályozás eredményeként kialakult módszerek. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) és az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD) ajánlásai a környezeti állapotfelmérés (audit) folyamatára és a felmérésről készült jelentés tartalma. A környezetvédelmi felülvizsgálat tartalma, szerepe a magyar környezetvédelmi gyakorlatban (az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás), hatása a vállalati gazdálkodásra. A környezetmenedzsment (környezetközpontú irányítási) rendszer auditálása. Az auditprogram céljai és terjedelme. Az auditprogram végrehajtásának irányítása. Az auditprogrammal kapcsolatos felelősségi körök, erőforrások és eljárások. Az auditprogram megvalósítása. Az auditprogram figyelemmel kísérése és átvizsgálása. Az audit tevékenységei: az audit kezdeményezése, a dokumentumok átvizsgálásának levezetése, előkészületek a helyszíni audit tevékenységeihez, a helyszíni audittevékenységek levezetése, az auditjelentés elkészítése, az audit befejezése, az auditból folyó teendők elvégzése. Auditorok felkészültsége és kiértékelése: személyi tulajdonságok, ismeretek és készségek, képzettség, munkatapasztalat, auditori képzettség és auditori gyakorlat, a felkészültség szintentartása és fejlesztése.
Irodalom: 1. Szerk: Kósi Kálmán - Valkó László: Környezetmenedzsment. (Tankönyv; BME - Typotex Kiadó, Budapest, 2006.). ISBN 963-9664-07-3. 2. Valkó László - Kósi Kálmán – Herczeg Márton: Környezetmenedzsment. (Tanári kézikönyv. Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest. 2001. ISBN 963 9382 24 8).
3.2. Területfejlesztés specializáció
FENNTARTHATÓSÁGI ELEMZÉSEK/ PROJEKTMUNKA /0+12 f (3)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens Dr. Illés Iván egyetemi tanár Dr. Valkó László egyetemi docens Dr. Szaló Péter tud. főmunkatárs, szakállamtitkár Dr. Kocsis János Balázs egyetemi adjunktus A kurzus keretében projektmunka jelleggel elemzésre kerülnek a specializáció /=területfejlesztés/ tekintetében mérvadó EU-s és hazai szakágazati koncepciók, pogramok, stratégiák. Az elemzés alapvető szempontjai: stratégiai elemzés (célok – célterületek – eszközök kongruenciája) és fenntarthatósági kritériumok (társadalmi – gazdasági – környezeti dimenziók megjelenése és kapcsolata).
Irodalom:
17
1. Regionális elemzési módszerek (szerk.: Nemes Nagy József). Regionális Tudományi Tanulmányok 11. MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport. Budapest, 2005. 2.A specializáció szempontjából mérvadó szakterületek aktuális stratégiai dokumentumai, tanulmányai.
INTEGRÁLT TELEPÜLÉSTERVEZÉS /24+0 v (6)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Szaló Péter tud. főmunkatárs, szakállamtitkár Dr. Illés Iván egyetemi tanár A területi tervezés intézményi hierarchiája, szabályozási háttere. A környezeti és fenntarthatósági szempontok integrálásának lehetőségei, módszerei a településtervezés folyamatába. A településfejlesztési tervek és tervezés - a településfejlesztési tervek rendszere és tartalma, a településfejlesztési tervezés főbb módszerei, folyamata, a fejlesztési tervezés és az önkormányzati gazdasági program összefüggései. Az integrált településtervezés gyakorlata, megvalósulásának példái: a helyi fenntarthatósági programok (LA-21) és a településtervezés kapcsolatának nemzetközi és hazai gyakorlata. Önkormányzati szintű szektorális programok (pl. energiatakarékossági, közlekedési, ingatlanfejleszési stb.) integrálási lehetőségei a településtervezés folyamatába. Városgazdálkodási, városi erőforrás-gazdálkodási rendszerek. Projektmunka, tervezési gyakorlat.
Irodalom: 1. Nagy Imre: Város ökológia. Dialog Campus Kiadó, 2008. 2. Terület-és településfejlesztési ismeretek (szerk. Szigeti Ernő). Tananyag a köztisztviselők továbbképzéséhez. Magyar Közigazgatási Intézet. Budapest, 2006. 3. Tóth Zoltán: Településtervezés 1-2. Ponte Press Kiadó, 2005. 4. Konkolyné Gyuró Éva: Környezettervezés. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 2003.
RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING /12+12 f (6)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Valkó László egyetemi docens Dr. Ongjerth Richárd tud. munkatárs, igazgató A tárgy bemutatja a környezethez való alkalmazkodás kritériumait, kiemelve a település- és városmarketing fő irányelveit, dimenzióit, kiegészítve a szolgáltatásmarketing legfőbb irányzataival és a társadalmi orientáció szükségszerű megvalósításához elengedhetetlen ismeretekkel. A Régió- és városmarketing tárgy egyfelől elméleti, másfelől -részben saját kutatásokból származó- gyakorlati tapasztalatokból következtetett ismeretanyagra épül. Felkészíti a hallgatókat a tárgy keretében elsajátítottak gyakorlati alkalmazására. A klasszikusnak számító marketing területek (pl: marketingstratégia, marketingkommunikáció, marketingkutatás stb.) olyan megközelítéseiről van szó, amelyek jól alkalmazhatóak a szolgáltatásmarketing, és ezen belül a város- és településmarketing feladatok végzése során. Az előadások főként elméleti oldalról segítik a tárgyi ismeretek elsajátítását, a gyakorlati rész pedig alkalom arra, hogy projektfeladatok elvégzésével az alkalmazás is megalapozott legyen.
Irodalom: 1. Piskóti – Dankó – Schupler (2002): Régió- és településmarketing. KJK-Kerszöv Kiadó. Budapest. 2. Vasné Egri Magdolna (2005): Marketingdöntések a fejlett gazdaságokban. Aula Kiadó. Budapest. 3. Vágási Mária (szerk) (2007): Marketingstratégia és menedzsment. Alinea Kiadó 2007.
18
REGIONALIZMUS EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON /12+12 v (6)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Illés Iván egyetemi tanár A tantárgy célja áttekintést adni, hogyan alakultak a regionalizmus folyamatai Európában, mely országok alakítottak ki autonóm régiókat, decentralizálták a kormányzás bizonyos elemeit és milyen tapasztalatokhoz jutottak ez úton. A tananyag foglalkozik az Európai Unió hatásával is a regionalizmus helyzetére. Áttekinti a határon átnyúló regionális együttműködéseket, valamint a költségvetési bevételek és kiadások megoszlását a központi kormányok és a régiók között az egyes országokban. A régiók fogalma és fajtái. Regionalizálás és regionalizmus. Decentralizáció, dekoncentráció, delegáció. Szimmetrikus és aszimmetrikus föderalizáció. Regionalizmus Németországban és AusztriábanRegionalizmus Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban. Regionalizmus Belgiumban és Nagy Britanniában. Regionalizmus Oroszországban és Ukrajnában. „Regionalizálódás” Magyarországon. A régiók nemzetközi együttműködése és „para-külpolitikája”. Fiskális föderalizmus: a bevételek, kiadások és funkciók megosztása szintek között.
Irodalom: 1. Illés I. (2008- kiadás alatt): Regionalizmusok a modern Európában. 2. Wagstaff, P. (1998): Regionalism in the European Union. Intellect, Exeter (England) – Portland (USA).
3.3. Települési klímavédelem specializáció
FENNTARTHATÓSÁGI ELEMZÉSEK /PROJEKTMUNKA /0+12 f (3)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens Dr. Csete Mária egy. docens A kurzus keretében projektmunka jelleggel elemzésre kerülnek a specializáció /=települési klímavédelem/ tekintetében mérvadó EU-s és hazai szakágazati koncepciók, pogramok, stratégiák. Az elemzés alapvető szempontjai: stratégiai elemzés (célok – célterületek – eszközök kongruenciája) és fenntarthatósági kritériumok (társadalmi – gazdasági – környezeti dimenziók megjelenése és kapcsolata).
Irodalom: 1. A specializáció szempontjából mérvadó szakterületek aktuális stratégiai dokumentumai, tanulmányai. 2. Regionális elemzési módszerek (szerk.: Nemes Nagy József). Regionális Tudományi Tanulmányok 11. MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport. Budapest, 2005.
19
INTEGRÁLT TELEPÜLÉSTERVEZÉS /24+0 v (6)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Szaló Péter tud. főmunkatárs, szakállamtitkár Dr. Illés Iván egyetemi tanár A területi tervezés intézményi hierarchiája, szabályozási háttere. A környezeti és fenntarthatósági szempontok integrálásának lehetőségei, módszerei a településtervezés folyamatába. Az integrált településtervezés gyakorlata, megvalósulásának példái: a helyi fenntarthatósági programok (LA-21) és a településtervezés kapcsolatának nemzetközi és hazai gyakorlata. Önkormányzati szintű szektorális programok (pl. energiatakarékossági, közlekedési, ingatlanfejleszési stb.) integrálási lehetőségei a településtervezés folyamatába. Városgazdálkodási, városi erőforrás-gazdálkodási rendszerek. Projektmunka, tervezési gyakorlat.
Irodalom: 1. Nagy Imre: Város ökológia. Dialog Campus Kiadó, 2008. 2. Terület-és településfejlesztési ismeretek (szerk. Szigeti Ernő). Tananyag a köztisztviselők továbbképzéséhez. Magyar Közigazgatási Intézet. Budapest, 2006. 3. Tóth Zoltán: Településtervezés 1-2. Ponte Press Kiadó, 2005. 4. Konkolyné Gyuró Éva: Környezettervezés. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 2003.
TELEPÜLÉSI KLÍMAVÉDELEM, KLÍMAPOLITIKA /12+12 f (6) A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens Dr. Nemes Csaba főosztályvezető /KVVM/ Für Attila tud. munkatárs A globális felmelegedés elleni védelem (klímavédelem) nemzetközi folyamata, jelenlegi stratégiái (az ún. Kiotói folyamat). Az Európai Unió klímapolitikájának szakaszai, megvalósításának mechanizmusai. A globális folyamatok hatása a regionális/helyi klímára. Hazai klímapolitika (VAHAVA-program, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia). Kibocsátás csökkentési lehetőségek az önkormányzatoknál I. (energiagazdálkodás, épületenergetika). Kibocsátás csökkentési lehetőségek az önkormányzatoknál II. (közlekedés-szervezés). Kibocsátás csökkentési lehetőségek az önkormányzatoknál III. (hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás). A kibocsátás csökkentés és önkormányzati gazdálkodás lehetséges kapcsolódási pontjai /esettanulmányok a hazai és nemzetközi gyakorlatból).
Irodalom: 1. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS). KvVM, 2008. 2. Pálvölgyi T. (2000) Az új évezred környezeti kihívása: az éghajlatváltozás. Monográfia. L'Harmattan Kiadó, Budapest.
3. Klímabarát települések - elmélet és gyakorlat. Pallas Páholy Kulturális és Kiadói Kft. 2008. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI ALKALMAZKODÁS TÉRSÉGI STRATÉGIÁI /12+12 v (6)/ A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens Dr. Csete Mária egy. adjunktus
20
A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) klímavédelmi elemei. Az éghajlatváltozás tendenciái, klíma-szempontú értékelése. Az éghajlatváltozás várható következményei és adaptációs lehetőségei a települési infrastruktúrával, épített környezettel (utak, épületek, műemlékek) kapcsolatban. Az éghajlatváltozás várható következményei és adaptációs lehetőségei városi környezetben (közegészségügy, életmód, idegenforgalom). Az éghajlatváltozás várható következményei és adaptációs lehetőségei rurális területeken (árvíz, belvíz, aszály, természeti értékek degradációja stb.). Az önkormányzati klímamenedzsment kiemelt területei I: települési vízgazdálkodás. Az önkormányzati klímamenedzsment kiemelt területei II: települési zöldfelület-gazdálkodás. Társadalmi participáció a klímavédelemben. Települési klímavédelmi stratégiák /esettanulmányok a hazai és nemzetközi gyakorlatból/.
Irodalom: 1. VAHAVA - összefoglaló jelentés. Magyar Tudományos Akadéma, 2006. 2. EEA, 2008. Impacts of Europe's changing climate — 2008 indicator-based assessment. Joint EEAJRC-WHO report, Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, 2008.
21
