Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Projekt menedzser szakirányú továbbképzési szak. Készítette:

Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Projekt menedzser szakirányú továbbképzési szak

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből

Készítette: Farkas Szilárd okleveles projekt menedzser / projekt szakértő jelölt Témavezető: Fehérvölgyi Beáta egyetemi tanársegéd

Veszprém 2007


PANNON EGYETEM Nagykanizsai Kihelyezett Képzési Hely Dr. Szabó Lajos szakvezető Birkner Zoltán igazgató

Farkas Szilárd okleveles projekt menedzser / projekt szakértő jelölt szakdolgozat feladatkiírása 2007- 2008-as tanév

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Feladat: -

Tanulmányozza a turizmussal, a projekt menedzsmenttel, a marketingkutatással és a projekttervezéssel kapcsolatos szakirodalmat!

-

Mutassa be a Letenyei statisztikai kistérséget a turizmus szemszögéből és prezentálja a térség turisztikai jellemzőit egy weboldalon!

-

Mérje fel és vizsgálja meg kérdőíves felmérésben a térségben működő vendéglátóés szálláshelyeket. Az elemzés során a következőkre koncentráljon: a SWOT analízis, legsúlyosabb gyenge pont(ok), problémafa, célfa vizsgálat, egy lehetséges pályázati projekt kidolgozása.

-

Értékelje a projektet és elemzését, valamint tegyen jobbító javaslatokat!

Teljesítés helye: Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás, 8868 Letenye, Szabadság tér 7. Vállalati konzulens: Dr. Nagy Árpádné, ÖTM kistérségi koordinátor, projektmenedzser Tanszéki témavezető: Fehérvölgyi Beáta, egyetemi tanársegéd Dr. Szabó Lajos szakvezető A szakdolgozati feladatok teljesítését igazolom: Fehérvölgyi Beáta egyetemi tanársegéd 2

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton szeretném megköszönni szakdolgozatom elkészítéséhez segítséget nyújtó magánszemélyek és szervezetek közreműködését. Köszönettel

tartozom

Dr.

Nagy

Árpádné

kistérségi

koordinátornak,

projektmenedzsernek, vállalati konzulensnek aki mindig készségesen fogadott és segített munkám elkészítésében. Köszönetemet fejezem ki Letenye

Város Polgármesteri

Hivatala mindazon

dolgozójának, akik napi munkájukon kívül időt szenteltek és készségesen fogadtak. Köszönettel tartozom a Letenyéért Közéleti Egyesület elnökének is, akinek tanácsait és tapasztalatait hasznosítani tudtam dolgozatom elkészítése során. Köszönetemet fejezem ki a Letenyei statisztikai kistérségben fekvő települések polgármestereinek, akik nagymértékben hozzájárultak a vendéglátó- és/vagy szálláshelyek felméréséhez. Nem utolsó sorban köszönettel tartozom szüleimnek, hogy szakdolgozati munkám elkészítésében támogattak és bíztatásukkal segítettek.

3

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből KIVONAT

Dolgozatom, a bevezetést követően a szakirodalmakat tárgyalja a turizmus, a turizmus eredete, rendszere és környezete és a turisztikai fejlesztések vonatkozásában. Értekezésem további fejezeteiben a projektek, projekttervezés és a projekt menedzsment, projekt életciklus elméletek fontosságára világítok rá. Folytatva a szolgáltatásmarketing, turizmusmarketing, falusi turizmus, borturizmus, lovas turizmus és a falusi turizmus menedzselésének fontosságát hangsúlyozom. A gazdasági oldal is fontos szerepet tölt be, ezért a projektfinanszírozási kérdésekkel viszem tovább a dolgozatom vezérfonalát. A munkám soron következő témája a marketingkutatás elmélete, kérdőív marketing jellemzők és információgyűjtés kérdései. Röviden bemutatom a Letenye statisztikai kistérséget, melynek részletes bemutatása megtalálható ez elkészített honlapon. A kérdőívek kiértékelésével folytatom munkám és ezen értékeléseket követően a térségi helyzetelemzés, Turisztikai Desztináció Menedzsment és turisztikai iroda felállításának terve tárul az olvasó elé. A dolgozatom befejező részében, az értékelést erősen figyelembe véve – prioritásokat szem előtt tartva – javaslatokat teszek a térség turisztikáját illetően. Kulcsszavak: turizmus, falusi turizmus, projektek, projekt menedzsment, kistérség, kérdőíves felmérés, turisztikai desztináció, Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Program, prioritások, LEADER

4

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből NYILATKOZAT

Alulírott Farkas Szilárd kijelentem, hogy a szakdolgozat saját munkám eredménye, azt más intézménynél felsőfokú képesítés megszerzésére nem nyújtottam be. A dolgozat elkészítéséhez felhasznált valamennyi forrást az irodalomjegyzékben feltüntettem.

Veszprém, 2007. december 15.

Farkas Szilárd okleveles projekt menedzser / projekt szakértő jelölt

5

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből TARTALOMJEGYZÉK

6

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből 1.

Bevezetés és témaválasztás Szakdolgozatom

megírásakor

kiválasztott

szervezet

az

Önkormányzati

és

Területfejlesztési Minisztérium Kistérségi Koordinációs Hálózata volt, amely az Önkormányzati

és

Területfejlesztési

Minisztérium

Építésügyi

Szakállamtitkár

alárendeltségébe tartozik. A hálózat 165 kistérségben működik és a koordinátorok a szakállamtitkár alárendeltségébe tagozódnak. A Letenyei statisztikai kistérségben ezt a feladatot Dr. Nagy Árpádné kistérségi koordinátor látja el. A szervezet és a koordinátorok feladata az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel összefüggő tevékenységek ellátása, a kistérségi szintű érdekképviselet, a kistérségi társulások feladatainak segítése, adatgyűjtés, valamint monitoring feladatok. Az általam választott tématerület a Letenyei statisztikai kistérségben turisztikai adatbázis létrehozása, amely a térségben működő szálláshelyek és vendéglátóegységek adatait és fényképeit, valamint a térség turisztikai jellemzőit és látnivalóit foglalja magában, mely egy általam készített Internetes honlapi-on is megjelenne, ezáltal könnyebb tájékozódást biztosítva a térségbe érkező pihenni és szórakozni vágyó vendégek számára a szálláshelyek és programok vonatkozásában. Témaválasztásom azzal indoklom, hogy a térségben élek és dolgozom, mely által közepes

mértékben

érintve

vagyok

a

turizmus

terén.

A

térségben

indultak

kezdeményezések különböző szervezetek, magánszemélyek által a turizmus fellendítése kapcsán, kisebb-nagyobb sikerekkel. Ezzel a dolgozattal, tanulmánnyal mind elméletben, mind pedig gyakorlatban hozzájárulok a térség turizmusának hatékonyabb működéséhez, működtetéséhez és fellendítéséhez. Természetesen a térség nem határolható el élesen turisztikai szemszögből nézve, mert ide érkező turisták nem csak egy térségen belüli látnivalók és szolgáltatások kínálata közül választanak, hanem ezt akár más térségekben is megtehetik. Ezáltal több kistérség turisztikai szolgáltatásait is összekapcsolják. Fontosnak tartom, hogy a vendéglátással, szállásadással, programkínálattal foglalkozó érintetteket, valamilyen formában megszólaltassuk, megkérdezzük véleményük kifejtése irányában. Ennek hatékony megvalósítására az írásban megkérdezést, a kérdőíves módszert alkalmazom. A kérdőívben olyan jellegű kérdéseket állítottam össze, amelyek i

Az Internet www (World Wide Web) szerverein tárolt dokumentumok, információcsomagok képernyőn megjelenő formája. Az ilyaen oldal tartalmazhat szöveget, grafikus fájlokat, film- és/vagy hanganyagot. Szinonima szavai: web page, weboldal, weblap, … stb. [Kövegy – Mandel – Zolnai, 1996] 7

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből igyekeznek – a kérdőívek kiértékelése után – egy-egy vendéglátóhely vagy éppen szálláshely helyzetéről, a tulajdonosok elképzeléseiről és a térségről egységes képet adni. A dolgozatom további részében – kérdőívek kiértékelését követően – egy turisztikai iroda felállításának tervét mutatom be és javaslatokat teszek a térség turizmusának jobbítására vonatkozóan.

8


2. Szakirodalmi összefoglaló A turizmus korunk egyik jelensége. A XX. század második felére alakultak ki a tömegszerűségét lehetővé tevő feltételek:

a fizetett szabadság,

a diszkrecionális

jövedelmek és az utazási motiváció széles körű elterjedése a kereslet oldalán, a modern közlekedés, a szálloda- és vendéglátóipar, az utazásszervező és utazásközvetítő szektor és az egyéb turisztikai szolgáltatások, mint az idegenvezetés, a szórakoztatás és a tájékoztató tevékenység a kínálat oldalán. Mindennek alapja az általános és gazdasági fellendülés a második világháborút követő időszakban, amelyet a technika fejlődése indított meg és egy újabb világháború szerencsére nem döntött romhalmazzá. A turizmus definícióit a korai elődöktől, valamint Hunziker és Krapf klasszikus meghatározásától kezdve az ENSZ 1963. évi Római Konferenciája által javasolt statisztikai célú definíción keresztül és a Turizmus Világszervezete, valamint az Interparlamentális Unió 1989. évi Hágai konferenciája által elfogadott legújabb meghatározásáig számításba vehetjük.

2.1. „Turistaii” és a „turizmus” szavak eredete A The Shorter Oxford English Dictionary e szavakat 1800-as, illetve 1811-es dátumokkal jelölve a következő meghatározásokat adja. [John S. – Edmund W., 1989] Tourist: „One who makes a tour or tours, sp. one who does this for recreation: one who travels for pleasure or culture, visiting a number of places for their objects of interest, scenery or the like” Tourism: „The theory and practice of touring: travelling for pleasure” Láthatjuk, hogy mindkét szó gyökere a tour, amely 1760-ban jelenik meg először írott formában. A Turizmus Nemzetközi Akadémiájának 1970-ben kiadott és azóta 35 nyelve lefordított szótárában a következő meghatározás szerepel. ii

A turista időszakos látogató, aki legalább 24 órát tölt a meglátogatott országban és utazásának elsődleges célja a szabadidő eltöltése. Gyakran összekeverik a turista és a kiránduló fogalmakat. A kiránduló időszakos látogató, aki nem tölt 24 órát a meglátogatott helyen. 9

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből A turizmus a)

utazás kedvtelésből, egy ország bejárása

b)

az utazások könnyítésére irányuló eszközök megszervezése

c)

a kéjutazások jelölésére szolgáló fogalom. Az ilyenfajta utazások megvalósítására szolgáló emberi tevékenységek együttese.

A turizmus nem azonos az utazással, mert egyrészt a cél szabad kiválasztásával jár, másrészt kedvtelésből történik. A turizmus és a turista ma már általánosan használt kifejezések, csaknem minden nyelv átvette azokat. A magyarban eléggé elterjedt még az idegenforgalom használata, amely a német Fremdenverkehr szó szerinti fordítása. Ellene szól azonban a benne lévő idegen szó, a turizmus szemléletével teljesen ellentétes, hogy a turistában idegent lássunk, főleg, ha egy belföldi turistáról van szó. A turistára egyébként sincs „magyarabb” szavunk, nyugodtan használjuk a turista és turizmus szavakat is, amelyet a világon mindenki megért. A turizmus elemzését az úgynevezett berlini iskola tevékenysége indította meg az első világháború után. 1929-ben Glücksmann, az iskola egyik alapítója a turizmust még a következőképpen definiálta a Verkher und Bäder című folyóiratban megjelent írásában: „Személyek utazása egy olyan helyre, ahol nem rendelkeznek állandó lakással”. [Mark Sölter, 2007] Schwink a meghatározást a főbb utazási motivációkkal is kiegészítette: „Olyan személyek áramlása, akik állandó lakhelyüket bármilyen szellemi, testi, vagy szakmai motivációtól vezérelve ideiglenesen elhagyják”. A berlini iskola tagjai mellett más kutatók is foglalkoztak a turizmus meghatározásával, kiemelve már a turista utazás nem lukratív jellegét is, mint kritériumot. Norwal 1936-ban (The Tourist Industry) a turistára a következő meghatározást adta: „A turista egy olyan személy, aki idegen országba látogat bármilyen más okból semminthogy ott állandóan letelepedjen, vagy rendszeres üzleti tevékenységet folytasson és az adott országban ideiglenes tartózkodása alatt máshol megkeresett jövedelmét költi el”. 10

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Azonban a turizmus, ma is széles körben használt meghatározását a svájci Hunziker és Krapf professzorok dolgozták ki 1942-ben. Közös művük a Grundriß der Allgemeinen Fremdenverkehrslehre a következő definíciót adja: „A turizmus az emberek lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, amennyiben az utazást és a tartózkodást nem letelepedési szándék, illetve jövedelmező tevékenység motiválta.” [Walter H. – Kurt K., 1942] 1963-ban az ENSZ-konferencia a Nemzetközi utazásokról és turizmusról, a látogató és turista fogalmának az alábbi meghatározását adta: „Statisztikai célból a látogató fogalma jelöl minden olyan személyt, aki állandó lakhelyén kívüli más országba látogat bármely célból, kivéve hogy ott kereső foglalkozást végezzen.” Leiper 1981-es évből származó – nem szó szerinti – definíciója a következőképpen szól: A turizmus egy öt elemből álló és a szélesebb környezettel kölcsönhatásban lévő nyílt rendszer amelynek elemei: a turisták képezik a dinamikus emberi elemet, a kibocsátó terület, a tranzit út és a fogadóterület a három földrajzi elem, végül a turizmus szektor a gazdasági elem. [Magyar Elektronikus Könyvtár, 2007] Folytatva a turizmus fogalmát, egy új meghatározás kidolgozásának eredménye, amelyet később a WTOiii is átvett és a Hágai Nyilatkozatban közzé is tett: „Turizmus alatt egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete. A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese. Két formája a hivatásturizmus és a szabadidő-turizmus. A hivatásturizmus a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidő-tevékenységek együttese. A szabadidő-turizmus az állandó lakáson kívül, szabadidőben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatosságigénye motivál.” [WTO, 1989]

iii

Worl Tourism Organization, Turizmus Világszervezete, nemzetközi-kormányszintű szervezet 11

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Mindezt a WTO és az Interparlamentális Unió 1989-ben elfogadott Hágai Nyilatkozata a következő tömör formában fejezi ki: „A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.” [Lengyel, 1994] A fenti definíciókat tekintve a legutóbbi két definícióval értek egyet, egyrészt a kor előrehaladtával lényegesen nagyobb szakmai fejlődésen mentünk át és másrészt véleményem szerint a két legutóbbi definíció pontosabban határozza meg a turizmus fogalmát és néhány új elemet is tartalmaz. Számomra új információként jelenik meg a definícióban az „anyagi-technikai és szervezeti feltételek”, mely azt sugallja, hogy a turizmus valamilyen eszközökkel mérni tudjuk és valamilyen következtetéseket is le tudunk vonni az adott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan. Számomra kiderül a definícióból, hogy a turizmusnak korábbi gazdasági (anyagi) oldala mellett megjelenik a kulturális, társadalmi oldala is, de természetesen a gazdasági oldal szempontja sem elhanyagolható. Harmadik fontos mozzanata a definíciónak, hogy körvonalazódik benne a helyi turizmus is, melyet a szabadidő-turizmusból kiindulva érzékelek. Összefoglalva, a Hágai Nyilatkozatban tett komplex meghatározással teljesen egyet értek. A továbbiakban kiemelten fontosnak tartom, hogy a turizmus rendszeréről és környezetéről is szó essék.

2.2. A turizmus rendszere és környezete A rendszer Bertalanffy [Bertalanffy, 1951] meghatározása szerint egymással kölcsönhatásban lévő elemek együttese. Megkülönböztetünk zárt és nyílt rendszereket. A zárt rendszer környezetéből nem vesz fel és annak nem ad le anyagot, energiát, vagy információt. A nyílt rendszer – mint amilyen minden élő szervezet és társadalom – környezetével dinamikus kölcsönhatásban áll.

12

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből A turizmust rendszerként felfogva meg kell határoznunk annak: -

környezetét,

-

fő elemeit (összetevőit, alkotórészeit, alrendszereit),

-

ez utóbbiak funkcióit és kölcsönhatásait, valamint

-

az egész működési mechanizmusát.

Az emberi tevékenységek és kapcsolatok bonyolult rendszerének képezi e részét a turizmus is. E tevékenységek kölcsönösen függnek egymástól és befolyásolják egymást. Az alábbi ábra a kölcsönös függéseket szemlélteti a leginkább befolyásoló területek között.

1. ábra: Kölcsönös függések rendszere [Bertalanffy, 1951] Az ábrán szereplő tényezők egymással kölcsönösen összefüggnek és számukat tovább lehetne bővíteni. Ha a turizmust kiemeljük a fenti összképből és középpontba állítva rendszerként vizsgáljuk, akkor a többi terület környezetté válik a számára. További elemzéseket elvégezve a turizmuson belül ugyancsak egy modellel szemléltethetném. Mill és Morrison szerint: „a rendszer egymással kapcsolatban álló és közös célokért együttműködő részek együttese.” [Morrison A. M, 1989]

13

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből A soron következő ábra a turizmus rendszerének két alrendszerét mutatja be. Az ábrán látható keresletet és a kínálatot elsősorban a marketing, majd a turista utazása kapcsolja össze. A marketinget említettem elsősorban, mert jelentős mértékben befolyásolhatja a turista utazásával kapcsolatos döntéseit, mégpedig a marketing általános definíciója szerint olyan turisztikai szakmai szervezetek által kifejtett tevékenység, amely egy megadott termék vagy szolgáltatás megvásárlására próbálja meg rávenni a fogyasztót. Azonban itt felmerül mindjárt a fogyasztói igény, a fogyasztó vásárlási szokása, tehát ezekhez kell igazítani a kínálatot. Amikor a turista elutazik otthonából, akkor az utazási cél elérésekor egyfajta ideiglenes fogyasztóként szerepel. A turista a helyváltoztatás, tehát az utazás révén éri el a kínálatot.

2. ábra: Turizmus rendszere és környezete [Lengyel, 1994] Ha a turista utazási szokásait tovább vizsgáljuk, akkor egyfajta utazási, döntési folyamattal kezdődik a helyváltoztatása. Kiinduló pontként említhetjük Maslow

14

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből szükséglet-hierarchia piramisát. Abraham H. Maslow hierarchikus sorrendben a következő szükségleteket különíti el: -

Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság, aktivitás, pihenés)

-

Biztonsággal kapcsolatos szükségletek (félelem és aggodalom mentessége)

-

Tartozás és szeretet szükséglete (valahová tartozás, szeretet adás és szeretet kapás)

-

Megbecsülés (saját magunk és mások megbecsülése)

-

Önmegvalósítás, mint a hierarchia csúcsa (önkifejezés)

3. ábra: Maslow-féle szükségleti hierarchia [Gaál, 2001] Maslow elmélete szerint, az alacsonyabban fekvő szükségletek (fiziológiai szükséglet, biztonság) kielégítése esetén léphetünk egyel fentebbi fokozatba. Azonban nem csak felfelé, hanem lefelé is mozoghatunk a piramis szintjei között. Mill és Morrison a Maslow piramist két intellektuális szükséglettel javasolja kiegészíteni, melyek a következők: -

Valamit tudni és megérteni (valahonnan ismeretet szerezni)

-

Esztétika (szépség értékelése)

Mill és Morrison azt feltételezi, hogy a fizikai, pszichológiai és az intellektuális szükségletek közötti viszony nincs pontosan tisztázva, és szerintük az intellektuális szükségletek függetlenek a fizikai és a pszichológiai szükségletektől. 15

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Az alábbi táblázat bemutatja a Maslow-féle szükségleteket a turizmusra vonatkozóan: Szükséglet

Motívum

Fiziológiai

Kikapcsolódás

Biztonság

Biztonság

Valahová tartozás

Szeretet

Megbecsülés

Státusz elérése

Önmegvalósítás Tudni és megérteni

Legyünk tisztában igazi természetünkkel Ismeretszerzés

Esztétikai

A szépség értékelése

Referenciák a turisztikai szakirodalomból Menekülés Kikapcsolódás Feszültségek levezetése Napfény keresése Fizikai kikapcsolódás Szellemi kikapcsolódás Egészség Regeneráció Megelőzés Családi együttlét Rokonság ápolása Társaság A társadalmi kapcsolatok ápolása Személyi kapcsolatok ápolása Gyökerek keresése Etnikum Tekintély Társadalmi elismertség Önfitogtatás Személyes fejlődés Státusz és tekintély … Önfelfedezés és önértékelés Belső vágyak kielégítése Kulturális/nevelési/csodavárás/érdeklődés új témák iránt Környezet Tájkép

4. ábra: Maslow-féle szükségletek és a turizmus szakirodalmában idézett motivációk [Mill R. C. – Morrison A. M., 1985] A turizmus rendszerének másik fő alrendszere a kínálat vagyis a turisztikai termék. A turisztikai termék lehet egyetlen, vagy néhány szolgáltatás, de lehet az otthonától távol tartózkodó turista igényeinek összességét kielégítő szolgáltatáshalmaz is. A turisztikai termék alapja a turizmusban a vonzerő, ez amiért a turista elutazik otthonából. Kiemelek néhány úgynevezett természetes vonzerőt a turizmusban: -

napfény és a klíma

-

víz, hegyek és a hó, gyógy- és termálvizek

-

nemzeti parkok

-

fauna és flóra

16

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Tovább folytatva fontos megemlíteni és nélkülözhetetlen információk az úgynevezett attrakciók. Az attrakció fajtája, egyedisége és képe meghatározza a ráépülő turizmus vonzáskörzetét. E szerint beszélhetünk helyi, regionális és univerzális jelentőségű vonzerőkről, melyet a következő ábra is szemléltet:

5. ábra: Az attrakció vonzáskörzete [Lengyel, 1994] Természetesen a vonzerő mellett más fontos tényezők is szerepet játszanak a turisztikai terméket illetően. Ilyen tényezők a közlekedés, az infrastruktúra, szálláshelyek, étkezés, kultúra, sport, biztonság, higiénia, vendégszeretet, árak és a turisztikai szervezetek is.

2.3. Turisztikai fejlesztések Fejlesztésekkel kerül sor a tervben meghatározott és kitűzött céloknak a megvalósítására, amennyiben a tervben kitűzött célok a megvalósítható tanulmányokon keresztül mentek. A piacgazdaságban a turizmus fejlesztésében mind a magánszektor és mind pedig a közszektor fontos szerepet játszik. Azonban előre kell bocsátani, hogy az állam és az önkormányzatok szerepe és felelőssége a turizmus fejlesztésében, a piacgazdaságban is jelentős, sőt növekvő fontosságú a következő okok miatt: -

a tudatos fejlesztések a terveken, a tervek a nemzeti prioritásokat tükröző politikán alapulnak, ezek kidolgozása állami feladat,

-

az állam és az önkormányzatok kell, hogy biztosítsák az általános infrastruktúrát, amely minden gazdasági, társadalmi tevékenység és valamennyi felépítmény-fejlesztés alapja,

-

a vonzerők védelme, fejlesztése és fenntartása sok esetben szintén a közszektor feladata, 17

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből létesítmények

-

fejlesztésében

is

szükségessé

válhat

az

állam

és

az

önkormányzatok részvétele, -

ösztönzés, valamint a közgazdasági és jogi szabályozás szintén állami felelősség, illetve feladat, amely alapvetően meghatározhatja a beruházási kedvet és a tervek realizálhatóságát.

Megállapíthatom, hogy a fejlesztésben minden szektornak fontos szerepe van, nagyobb szabású központok kialakításában általában az állam finanszírozza a tervezést és az alapinfrastruktúrát, a felépítményt pedig a hazai és a külföldi magánvállalkozók hozzák létre és működtetik. Fontos ismerni a fejlesztési vagy beruházási tervjavaslatok, az úgynevezett projektek elkészítésének, illetve elemzésének a módszereit. A továbbiakban tárgyalok projekttel, projekttervezéssel kapcsolatos definíciókat, fogalmakat és elméleteket.

2.4. Projekttervezés, projektek és a projekt menedzsment A

projekttervezés

sokoldalú,

interdiszciplináris

felépítésű,

gyakorlatorientált

ismeretterület, amely komplex problémakörök megfogalmazásával és megoldásával foglalkozik. Az ennek során alkalmazott módszerek, segédeszközök, eljárásmódok és szervezeti formák részben más tudományterületekről származnak, részben kifejezetten erre a célra fejlesztették ki őket. Rendszertechnikai szempontból általában a tervezési feladatok két szélső sajátja különböztethető meg: a)

Azonosan ismétlődő, rutinszerű feladatok, amelyek általában a rendszerek használata és üzemeltetése során adódnak és az illetékes menedzsment, továbbá a rendszer használó munkatársak állandó feladataihoz tartoznak.

b)

Bajna Miklós definíciója szerint: „Egyedi, egyszer előforduló (nem ismétlődő) nagyobb, igényes és komplex problematikák, amelyek nagyobb tervezési

18

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből ráfordítást, speciális szakismereteket és esetenként különleges tervezési eljárásokat tesznek szükségessé.” [Aggteleky – Bajna, 1994] Az utóbbi feladatok megoldására projekteket képeznek. A projekteket bizonyos bonyolultság és nagyság, valamint tematikus, időbeli és ráfordításokkal összefüggő lehatárolás jellemzi, azaz a projektek pontosan meghatározható kezdési és befejezési időponttal és terjedelemmel rendelkeznek. Aggteleky Béla meghatározása szerint: „A projektek időben lehatárolt, gyakorlati vonatkozású vagy absztrakt tervek, amelyek méretük, bonyolultságuk, jelentőségük és egyediségük miatt a menedzsment rutinszerű terv- és vezetői feladatainak keretei között általában nem oldhatók meg kielégítően”. [Aggteleky – Bajna, 1994]

Görög Mihály projekt definíciója: „Projekt minden olyan tevékenység, amely egy szervezet számára egyszeri és komplex feladatot jelent, amelynek teljesítési időtartama (kezdés, befejezés), valamint teljesítésének költségei (erőforrások) meghatározottak, és egy definiált cél (eredmény) elérésére irányul”. [Görög, 1996] Giuseppe Boris szerint: „A projekt nem más, mint üldözés, hajsza egy vagy több cél eléréséért, adott költségvetési és időkereten belül. A célok eléréséért folytatott küzdelem komplex erőkifejtést és részletes terveket igényel”. [Esélyek Háza Székesfehérvár hírlevele, 2005]

Barakonyi Károly szerint a projekt átfogó definíciója: „A projekt az egyszeri, meg nem ismételhető, erőforrás-igényes, újdonságtartalommal bíró, nagy kockázatot hordozó, meghatározott idő- és költségkorláttal bíró komplex feladat, mely megvalósítása szerteágazó, sokirányú szakismeret bevonását teszi szükségessé”. [Barakonyi, 2001]

Robert J. Graham meghatározása szerint: „A projekt konkrét, jól definiált költségvetési és időkereten belül elérendő cél vagy célok megvalósítására – sokszor ideiglenes jelleggel – összeválogatott emberek és egyéb erőforrások csoportja”. [Magyar Grafika, 2004]

19

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Eric Verzuh azt mondja, hogy minden projekt két fontos jellemzővel rendelkezik. Az első az, hogy „minden projektnek van kezdete és befejezése”. A kezdés időpontja nem biztos, hogy egyértelmű, mivel általában egy ötletet fejlesztenek tovább projektté. A végét azonban pontosan kell definiálni, mert a projekt minden résztvevőjének egyet kell értenie azzal, amit értünk a projekt befejezése alatt. A második jellemző, hogy „minden projekt egyedi terméket állít elő”, tehát az eredmény kézzelfogható. [Eric Verzuh, 2006] Ezen definíciók közül számomra a következő ismérvek különíthetők el: -

a projektnek egyediek és összetettek,

-

valamely komplex feladatot tartalmaznak,

-

megadott idő- és költségvetési kerettel rendelkeznek,

-

van kezdési pontja és van befejezési pontja, tehát csak úgynevezett „bizonyos ideig” léteznek.

Vizsgálhatjuk a rendszer és a projekt kapcsolatát is, melyet az alábbi árba szemléltet:

6. ábra: Rendszer és projekt. Fogalmi elhatárolódásai és tagolási séma [Aggteleky – Bajna, 1994] A fenti ábrán a rendszerhasználó tervezési feladatai és a projektfeladat közti különbséget láthatjuk. A rendszerhasználat és a projekttervezés feladatait gyakran nem lehet éles határokkal elkülöníteni.

20

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Azonban két fontos körülmény játszik meghatározó szerepet: -

a vállalat mérete és a menedzsment teljesítőképessége, összehasonlítva a munka

terjedelmével

és

a

végrehajtandó

feladat

(a

projekt)

bonyolultságával, valamint -

a végrehajtandó feladat szemléleti módja.

Nem utolsó sorban meg kell említenem a projekt menedzsment „mágikus háromszögéről” is, melyet az alábbi ábra mutat: Költség

Határidő Teljesítmény

Határidő Teljesítmény

7. ábra: A projekt menedzsment „mágikus háromszöge” [Gaál – Szabó, 2002] Ha meg kívánunk határozni egy projektet, akkor a következő három kérdésre pontos, mérhető – azaz később az ellenőrzést megkönnyítő – és fontos, hogy adatokkal alátámasztott választ kell adnunk: -

Mit akarunk csinálni?

-

Mennyi idő alatt akarjuk megcsinálni, esetleg mennyi idő áll rendelkezésre?

-

Mennyi pénzből?

Nem elegendő egyszerűen a célt kitűzni, fontos tudni azt is, hogy honnan indulunk, mi a jelenlegi helyzet alapján a start pozíciónk? Fontosnak tartom, hogy készítsünk az elindulás előtt helyzetfelmérést, helyzetelemzést. Ezt követően próbáljuk meg valamilyen elv szerint kiválasztani azt az utat amelyet be akarunk járni, de egy kiindulópontból több úton is eljuthatunk a cél felé.

21

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Szükséges azonban egy úgynevezett időbeli célt is meghatározni, ami alatt azt értem, hogy mennyi idő kell ahhoz hogy egy projektet véghezvigyünk, de fontosabb az, hogy mennyi idő áll a rendelkezésünkre. A projektmenedzsment nem elhanyagolható része a költségvetés sem, sőt egyes szakemberek szerint a legfontosabb kiindulási pont, hiszen befolyásolni fogja a költségvetést az, hogy éppen melyik utat választjuk. Látható, hogy a három tényező nem elválasztható és a tényezők valamilyen irányú elmozdítása a fennmaradó tényezőket is változtatják. Például, ha az időt folyamatosan csökkentem, akkor általában a költség nagy valószínűséggel nőni fog. 2.4.1. Projekt életciklus elméletek Dr. Gaál Zoltán és Dr. Szabó Lajos Segédlet a projekt menedzsmenthez című könyvében a projekt életciklus elméleteket a következő részekre bontja: -

Létesítményi projektek

-

Termékelőállítási projekt életciklus

-

Program menedzsment

A létesítményi projekt életciklus elméleteken belül kiemelem Corsten projekt menedzsment életciklus elméletét és Görög létesítménymegvalósítási életciklus elméletét. A következő ábra a Corsten projekt menedzsment életciklus elméletét mutatja:

8. ábra: Corsten projekt menedzsment életciklus elmélete [Gaál – Szabó, 2002] 22

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből A továbbiakban Görög Mihály létesítménymegvalósítási életciklus elméletével foglalkozom,

melyet

rendezvényszervezési,

illetve

turisztikai

programcsomagok

kidolgozásának menetére kiválóan lehet adaptálni.

9. ábra: Görög létesítménymegvalósítási életciklus elmélet [Ráth, 2002] Ha összevetjük a két életciklus elméletet, láthatjuk, hogy Corsten nagyobb hangsúlyt fektet az előkészítés szakaszára, mint ahogy azt a 8. ábra is mutatja és az előkészítés nem része a projektkontrollingnak, hanem egyfajta 0. fázisnak tekinthető. Érzékelhető, hogy Görög létesítménymegvalósítási életciklus elmélete 4 főfázisból tevődik össze, melyek a következők: -

Előkészítés

-

Odaítélés

-

Fizikai megvalósítás

-

Utóelemzés

-

(Működtetés az 5. fázis némely szakirodalom szerint)

Az előkészítési fázisban fogalmazódik meg a létesítmény vagy valamilyen rendezvény iránti igény. Többféle variáció kidolgozása is lehetséges. Ebben a részben kapnak helyet a megvalósíthatósági tanulmányok, melyek a következők: műszaki, környezeti és ökológiai, marketing, gazdaságossági, pénzügyi-finanszírozási, társadalmi-politikai, szervezésivezetési. A legfontosabb és a legelső helyen szerepel a műszaki megvalósíthatósági

23

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből tanulmány. Amennyiben műszakilag a megvalósíthatóság elégtelen, akkor további megvalósíthatósági tanulmányok vizsgálata felesleges, hisz ekkor el kell vetni a projektet. Amennyiben a megvalósíthatósági tanulmányok készen állnak, akkor következik egy döntési pont, ahol a projektcélokat kell rögzíteni a „mágikus háromszög” figyelembe vételével. A második szakasz az odaítélés. Itt döntést hoz a beruházó, hogy a saját szervezetén kívül, mely szervezetek és milyen formában vegyenek részt a majdani megvalósítási fázisban. Itt kerül kialakításra a szerződésstratégia, az ajánlati felhívás kibocsátása, az ajánlatok értékelése és a szerződéskötés. Majd ismét döntési pont következik. Rögzíteni kell az eredményért, a végrehajtás időtartamáért és költségeiért való felelősséget. A harmadik szakasz a fizikai megvalósítás. Itt megy végbe a tervezés, az építésszerelés és az üzembe helyezés, valamint a próbaüzem. A harmadik döntési pontnál a projekteredmény elfogadása történik, vagyis az átadásátvétel. A negyedik szakasz az utóelemzés. Ez rövid, de nagyon fontos fázis, hisz itt kell összevetnünk az eredeti célkitűzéseket és a megvalósítást. Az ötödik szakasz pedig az üzemszerű működtetés. Azonban felmerülhet bennünk a kérdés, hogy kik is valójában a megvalósítási folyamat szereplői, vagyis kik vesznek részt a megvalósításban. Ők a következők: -

Beruházó, leendő tulajdonos, akinek igénye van a létesítmény iránt

-

Vállalkozó, aki az építés-szerelésre specializálódott vállalkozás

-

Tervező, aki a műszaki tervezésre szakosodott vállalat, a fizikai megvalósítási folyamat tervezését végzi

-

Mérnök-tanácsadó, aki a létesítmények technológiai működési folyamataira szakosodott, néhány esetben a fizikai megvalósítási szakasz tervezését is végezheti, illetve műszaki ellenőrzést is tehet

-

Beszállító, aki a beépülő anyagok, gépek, berendezések gyártója és szállítója

24

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből -

Mérnök, szerepe kettős, részt vehet a beruházó ügynökeként és részt vehet a beruházótól függetlenül is

Cortsen és Görög Mihály projekt életciklus elméletén kívül Littke és Schulte is kiemelkedő jelentőségű a projekt életciklus elméletek vonatkozásában, de őket dolgozatomban nem tárgyalom. Szakdolgozati munkám adatbázis eredményeit, a vendéglátással és szállásadással kapcsolatos kutatásaim eredményeit, valamint a vendéglátó- és szálláshelyek által kínált termékeket és szolgáltatásokat egy honlapon jelenítem meg, ezért fontos területnek tartom a marketing témakörét és azon belül is a szolgáltatásmarketinget., melyet a következő fejezetben kívánok a szakdolgozati munkámhoz megfelelő mélységben az olvasó elé tárni.

2.5. Szolgáltatás-marketing A szolgáltatószektor a fejlett országokban az utóbbi évtizedekben robbanásszerűen fejlődött. Az ipar és a mezőgazdaság rovására oly mértékben növekedett, hogy ma már mind a foglalkoztatottak létszáma, mind a megtermelt GDPiv alapján a szolgáltatószektor a nemzetgazdaságok vezető szektorának tekinthető. A mennyiségi fejlődés mellett minőségi változást jelent, hogy az utóbbi évtizedben korszerűsödik hazánk szolgáltatószerktorának üzletági szerkezete is. Jelentősen növekedett a nem-anyagi szolgáltatások aránya és olyan, új, korábban ismeretlen üzletágak jelentek meg a piacon, mint az adótanácsadás, a fejvadász-szolgáltatás, a pénzügyi tanácsadás, az ingatlanügynökség és nem utolsó sorban a mélyen specializált marketing-szolgáltatások. Mielőtt azonban rátérek a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének legújabb tendenciáira, ki kell térnem a szolgáltató üzletágak osztályozására is. A szolgáltatások piaca nem a vevő személye, hanem az áru jellege alapján tekinthető önálló piactípusnak, hiszen a vevő szerepkörében bármely vevőtípus (fogyasztó, közvetítő, termelő-felhasználó, intézmény) megjelenhet.

iv

Gross Domestic Product, bruttó hazai termék. Az egyes országokban egy bizonyos időszak alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke. 25

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Ha a tevékenység tartalmát választjuk osztályozási szempontnak, akkor a következő szolgáltatásfajták különíthetők el: -

kommunális szolgáltatások

-

vendéglátás

-

utazás, szállítás és hírközlés

-

pénzügyek és biztosítás

-

jogi és gazdasági szolgáltatások

-

testápolás, tisztítás

-

szórakoztatás, művelődés

-

egészségügyi, népjóléti szolgáltatások

-

oktatás, kutatás

-

hatósági és intézményi szolgáltatások

Az

osztályozás

nemzetközi

egységesítése

a

kereskedelmi

statisztikák

összehasonlíthatósága szempontjából rendkívül fontos. Ilyen egységesítési kísérlet az ISICv nómenklatúra szolgáltatásfejlesztése. Ez az osztályozás jellemző alcsoportokat képez a szolgáltatás-üzletágak között: -

kereskedelmi szolgáltatások – nagy- és kiskereskedelem

-

úgynevezett HORECAvi szolgáltatások – éttermek, szállodák

-

logisztikai szolgáltatások – szállítás, raktározás, kommunikáció

-

professzionális szolgáltatások – pénzügyi, biztosítás, ingatlan (real estate), üzleti (tanácsadás)

-

személyi közösségi és társadalmi szolgáltatások

-

költségvetési (kormányzati) szolgáltatások.

Másik osztályozási lehetőség az, hogy a szolgáltatókat vállalkozói (commercial) és non-business (non-commercial) szférákra bontjuk. Ezt láthatjuk a 10. ábrán.

v vi

International Standard Industrial Classification HOTELS, RESTAURANTS and CATERING 26

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből A szolgáltatások egy másfajta osztályozását teszi lehetővé a szolgáltató és az igénybe vevő kapcsolatának technológiája, pl. a Stern – Hoekman-féle osztályozás három csoportja: -

mind a szolgáltató, mind a vevő helyben marad, azaz nincs szükség fizikai értelemben semmilyen külföldi jelenlétre

-

a szolgáltató megy az igénybe vevőhöz, azaz export esetén valamilyen külföldi befektetésre van szükség

-

az igénybe vevő megy a szolgáltató telephelyére pl. turizmus, oktatás esetében

A következő ábra a vállalkozói és a non business szféra kapcsolatát és tagolódását mutatja.

10. ábra: Vállalkozói és non-business szféra [Frank Bradley, 1955] A továbbiakban fontosnak tartom kiemelni, hogy a szakdolgozati munkám során kérdőíves felmérést végeztem és a kérdőívben szerepelek olyan kérdések is, hogy vendéglátó- és szálláshely tájékozódik-e az ügyfelei, jelen esetben a szállást és/vagy vendéglátást igénybe vevők körében arról, hogy elégedettek-e az ügyfelek az adott

27

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből szolgáltatásokkal. A szakirodalmak ezt a jelenséget úgy nevezik, hogy marketingkutatás a szolgáltatószektorban. A szolgáltatók marketinginformációs rendszere alapjaiban nem különbözik a fizikai termékek gyártóitól. A szükséges információk, a kutatásmódszertan, az adatbázisok elemzése ugyanazt a napjainkra már jól kidolgozott gyakorlatot követi, amit a piac- és marketingkutatásról írott szakkönyvek bemutatnak. A

szolgáltatásmarketing

alkalmazási

területének

egyik

kiemelkedő

része

a

turizmusmarketing. Ezzel folytatom a következő alfejezetben. 2.5.1. Turizmusmarketing Megállapíthatom, korábbiakban a turizmus definícióját illetően, hogy nem könnyű egyértelmű és egységes definíciót adni. Sokan és sokféleképpen definiálták a fogalmat. Azonban a legfontosabb megkülönböztető jellemzők a következők [Mundruczó – Stone, 1996]: -

helyváltoztatással és a meglátogatott helyen való tartózkodással jár

-

a helyváltoztatás és a tartózkodás ideiglenes

-

az utazás és a tartózkodás helye különbözik az állandó lakóhelytől és a munkahelytől

-

az utazásnak mindig határozott célja van

A turizmus piacával és a turizmusmarketing sajátosságaival folytatom. A turisztikai üzletágakban a következő piaci szereplőket tekinthetjük érintetteknek: a turizmusra motivált turistát, a közreműködő szolgáltatókat (közlekedés, szállás, vendéglátás, kereskedelem, utazási irodák, bankok, biztosítók, … stb.), a fogadóterület irányító intézményeit (állami, önkormányzati szervek) és a fogadóterület lakosságát. A turizmusban a fogyasztó az indulástól a hazaérkezésig javak és szolgáltatások halmazát (láncolatát) vásárolja meg, illetve veszi igénybe, a szolgáltatásmarketing tehát ebben az esetben számos szolgáltató üzletágat érinthet. A turizmuspiac jellemzőinek megismerése

után

könnyen

belátható,

hogy

specifikumai a következők:

28

a

turizmusmarketing

legfontosabb


az igénybe vevő választásának magas szabadságfoka, amely elsősorban a tevékenység szabadidős jellegével függ össze

-

a döntés észlelt kockázata rendkívül magas, mert az ügyletre rendelkezésre álló idő korlátozott, a fizetés forrása kifejezetten erre a célra lett megtakarítva, az elvárások és a valóság ritkán találkoznak, a referenciacsoport frusztráló nyomása kényszerpálya

-

a turista kritikus úgynevezett „idegen tényező”, mert a turizmusban ugyanis standard kínálati csomagot kell eladnunk úgy, hogy az előzetes elvárások között óriási eltérések lehetnek

-

a kereslet rendkívül erős szezonalítása

-

a kereslet nehezen kiszámítható, valószínűségi jellegű ingadozása

-

a turisztikai szolgáltatásokban a folyamat = élmény, az eredmény = emlék + kapcsolatok + megváltozott fizikai állapot

-

a helyettesítő termékek állandó fenyegetése

-

a turisztikai szolgáltatásterméket, azaz a turista által a tartózkodás alatt igénybe vett konkrét szolgáltatáscsomag miatt minden szolgáltatáselem megvásárlásakor lemond más szolgáltatások igénybe vételéről

-

a közvetítők szerepe kiemelkedő

-

a turizmusmarketig működésére sajátos kettősség jellemző. Egyszerre jelent makroszintű (nemzeti, regionális, intézményi) és mikroszintű (turisztikai vállalkozási) feladatokat. [Veres, 2005]

A fenti témakörökben és meghatározásokban, az általánosságot tekintve, komplex és átlátható képet tárok az olvasó elé. Most azonban az általánosabb megfogalmazásoktól eltérően, a falusi turizmus szerepét taglalom, amely már kicsit tükrözi a Letenyei statisztikai kistérségben, mint aprófalvas településeken működő turisztikai terméket és kínálatot, amely nem más, mint nagy részben a falusi turizmus életre hívása.

29


2.6. Fizetővendéglátás és a falusi turizmus jogi szabályozása Fontosnak tartom röviden megemlíteni, hisz a turizmus vonatkozásában nem csak gazdasági oldalról, hanem a jogi oldaláról is tisztában kell lenni. A

magánlakás

hasznosítás

legelterjedtebb

formája

ma

Magyarországon

a

fizetővendéglátás és a falusi turizmus. Gyakorlatilag minden kereskedelmi célú vendégfogadás ide tartozik. Az ország szálláshelyi kapacitásának közel 75 %-át adják ma ezek a férőhelyek, tehát hazánk „legnagyobb szállodáját” képviselik. Fontosságát többek között az is kifejezi, hogy a mindegy 470 ezer engedéllyel működő fizetővendéglátó, illetve a nem engedélyköteles falusi turizmus révén a vendégfogadásban az ország lakosságának közel

1 –e érintett. 10

A fizetővendéglátás egységes jogi szabályozása a 49/1983. (XII. 1.) MT számú rendelettel módosított 12/1978. (IV. 1.) MT számú rendelettel valósult meg 1984. január 1jétől. Ennek értelmében „a fizetővendéglátás a lakások és üdülők, illetve azok egy részének, valamint a hozzá tartozó helyiségeknek és területeknek meghatározott időre, elszállásolás céljára történő használatba adása bel- és külföldi vendégek részére”. A fizetővendéglátás tehát idegenforgalmi célú szálláshasznosítást jelent, amelyre általában más szabályok vonatkoznak, mint a jellemzően lakásszükséglet kielégítését célzó lakásbérleti, albérleti szerződésekre. Térségünkben nagyon sokan tévesen használják a falusi turizmus kifejezést gyógy- és üdülőhelyeken is. Álljon itt a falusi turizmus általános meghatározása: „A falusi turizmus a nem kiemelt gyógy- és üdülőhelyeken, falusi és tanyai térségekben folytatott vendégfogadás”, amely általában a vendéggel azonos épületben való együttlakás mellett valósul meg és magában foglalja a vendég részére rendszeresen nyújtott étkeztetés szolgáltatást is. [Antal – Csizmadia – Horváth – Kenéz, 1992] Mind a fizetővendéglátás, mind pedig a falusi turizmus folytatható fő- és mellékjövedelem-szerzésként is. Dolgozatomban a turizmus egyik pénzügyi vonatkozását megragadva kitérek a helyi idegenforgalmi adóra is, mely sok szálláshelyet érint a térségünkben is.

30


2.7. Helyi idegenforgalmi adó (HIFA) Az 1990. évi C. törvény, amely az önkormányzatok részére saját bevételüket képező helyi adók kivetését teszi lehetővé, rendelkezik az idegenforgalmi adóról, mint az egyik lehetséges adófajtáról. A helyi adókról azt kell tudni, hogy az önkormányzat saját hatáskörben dönthet, hogy ezek közül melyiket veti ki. Az idegenforgalmi adó a kommunális jellegű adók közé tartoznak. Amennyiben a helyi önkormányzat úgy dönt, hogy kiveti az idegenforgalmi adót, akkor az adófizetési kötelezettséget kétféle módon írhatja elő. [Antal – Csizmadia – Horváth – Kenéz, 1992] Adófizetési kötelezettség terheli mindazokat: -

nem állandó lakosként tartózkodnak 48 órát meghaladóan az önkormányzat területén, vagy

-

akiknek az önkormányzat területén laskásnak nem minősülő üdülésre, pihenésre alkalmas ingatlanuk van.

Az adókötelezettség alól mentes: -

18. életévét be nem töltött személy

-

az egészségügyi, szociális intézményekbe beutalt magánszemély

-

az önkormányzat területén felsőfokú tanulmányok végzése, munkaviszonyból adódó, vagy vállalkozói feladatok ellátása céljából tartózkodó személy

-

az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, illetőleg a tulajdonos vagy bérlő hozzátartozója.

Természetesen más adók is felmerülnek a szállásadás kapcsán, melyet nem kívánok a dolgozatomban részletezni, csupán felsorolás szinten említem: -

személyi jövedelem adó (SZJA)

-

általános forgalmi adó (ÁFA)

31

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből A dolgozatom további részében röviden értekezek a falusi turizmusról és menedzseléséről, mert a térségben erről is megoszlanak a vélemények, mind pozitív és mind negatív értelemben.

2.8. Falusi turizmus fajtái, a turizmus menedzselése és az FTOSZvii Térségünkben is működik a falusi turizmus, ezen belül is a falusi turizmusfajták közel mindegyike jellemző, azonban a legjellemzőbbeket a felsorolás szintjén egy kicsit továbbmenve részletezem. A turizmus és a falusi turizmus csoportosítására egységes szisztéma meglátásom szerint nincs, inkább az átfedések jellemzők. 2.8.1. Borturizmus A borturizmus a bor készítésének, bemutatására és fogyasztására alapozott szabadidős tevékenységek egyike. Az utazni vágyók széles táborában, az utóbbi időben kialakulni látszik egy olyan réteg, amely a méretes igényeket kielégítő, egy sémára felépülő programok helyett inkább egyedi élményeket nyújtó kikapcsolódásra vágyik. E kritériumoknak tesz eleget a turizmus legdinamikusabban fejlődő ágazata, a borturizmus. A többi turisztikai termékek közül azért is emelkedik ki, mert nem jellemzi a szezonalítás, hiszen borvidékeink egész évben látogathatóak. Úgy fogalmazom meg a borturizmust, hogy egy meghatározott útvonalon többkevesebb időt töltenek el a térségbe érkező turisták. Ezen idő alatt megismerkedhetnek a szőlő- és borkultúrával, speciális tájjellegű ételekkel és borokkal. Közben megtekinthetik a vidék kulturális és természeti nevezetességeit. A borturizmus fontos feltétele az infrastruktúra, a színvonalas szálláshelyek, éttermek, borkóstolására alkalmas helyek, hegyi pincék és nem utolsó sorban egy borszakmában jártas idegenvezető is. Térségünkben Csörnyeföld község, Letenye város és Becsehely község jeleskedik a szőlő- és borkultúra működtetésében és fellendítésében. A térségen vezet keresztül a Zalai Borút is.

2.8.2. Lovas turizmus vii

Falusi Turizmus Országos Szövetsége 32


Sokan ezt a turizmus fajtát a falusi turizmus kategóriája közé sorolják, más szakemberek szerint pedig ez a falusi turizmus fajta önállóan említendő. Én a falusi turizmuson belül helyeztem el, mint egy lehetséges kategóriát. Kiindulási alapja az állatok kedveléséből és szeretéséből adódik. Jellemzője, hogy a turisták napokat, heteket töltenek egy-egy fogadóhelyen, szálláshelyen, és az idejük nagy részét az állatok ismerkedésével, esetleg lovaglással töltik. Ha visszagondolunk a magyar történelemre, akkor a magyar nép „lovasnemzet” –ként is szerepel a történelem könyvekben. A teljesség igénye nélkül más turizmus fajták is megjelennek térségünkben, ezeket csak felsorolás szinten említem: -

bakancsos turizmus (Rockenbauer Pálviii emléktúra útvonalak)

-

hobbiturizmus

-

vidéki turizmus, vadászturizmus, horgászturizmus

-

különleges érdeklődést kiszolgáló turizmus

-

természet közeli turizmus

A természet közeli turizmus legfontosabb jellemzője, hogy olyanok számára jött létre, akik érdeklődnek a természet iránt, amely természetesen kötődhet a vízi turizmushoz, illetve egyéb természeti vonzerőhöz, vagy akár a kerékpáros turizmushoz is. Kiépített kerékpárút a térségünkben Letenye-Julián-hegy és Letenye-BecsehelyBecsehely/Újmajor vonalakon valósult meg. 2003-ban létrejött a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút, melynek táblákkal kijelölt útvonalai Letenye és Lenti között kanyarognak mintegy 90 km hosszan. A térségben kerékpárút Letenyét, Zajkot, Kistolmácsot, Bázakerettyét, Lispeszentadorjánt, Marócot és Kiscsehit érinti.

2.8.3. A falusi turizmus menedzselése viii

Rockenbauer Pál (1933-1987) magyar természettudós, televíziós szerkesztő volt. Nevét őrzi a „Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra” hosszútávú, 550 km turistaút, amelyet a „Még egy millió lépés” című film bejárási útvonala mentén alakítottak ki. 33

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Napjainkban, országunkban a falusi turizmust egyre nagyobb megkülönböztetés jellemzi. Egyrészt a turizmuspolitika kiemelt termékként kezeli, másrészt pedig a vidékfejlesztési politikában a falusi turizmus a gazdaság diverzifikációjának egyik lehetséges eszköze. Kovács Katalin által adott értekezés szerint: „Annak ellenére, hogy számos politikai, ágazati koncepció, program tűzte ki zászlajára a falusi turizmus előmozdítását, hiányoznak a hosszú távú fejlesztés körvonalai, a támogatás ötletszerű, a forrásként megjelenő állami pénzalapok közötti koordináció nem jól működik. A falusi turizmus fejlesztésének eddig mérsékelt sikerességében erősen közrejátszott, hogy nem tisztázott a különböző szereplők, magánszemélyek, vállalkozók, társadalmi szerveződések, érdekvédelmi szervezetek és önkormányzatok feladata és felelőssége, szervezeti kapcsolódásuk lehetősége és módja”. [Kovács, 1999] Kovács Katalin által adott kijelentésével nagymértékben egyet tudok érteni, hiszen a térségben pontosan ez a jelenség már-már élesen körvonalazódott. Egyrészt a turizmussal foglalkozó

vállalkozók,

falusi

turizmussal

foglalkozók,

civil

szervezetek,

magánszemélyek, polgármesterek kitörési és kiugrási pontot keresnek, próbálkoznak, de egyedül, sajnos be kell látni, hogy nem érhető el hosszútávon jelentős cél. Másrészt mindenképpen összefogásra van szükség, mert együtt létre lehet hozni egy turisztikai egyesületet, amelynek tagjai nemcsak a turisztikával foglalkozó vállalkozók, hanem magánszemélyek és civil szervezetek is. Azon a véleményen vagyok, hogy közösen még tehetünk a térség fellendítéséért. Javasolni tudom, hogy tekintsünk meg más kistérségeket, esetleg olyanokat, akik már elértek a turizmusban egy olyan szintre, hogy van olyan eljárásuk, javaslatuk arra, hogy a térségünkben milyen erőkre és eszközökre van szükség a turizmus szakszerűbb elindítása és fellendítése céljából. Szervezzünk látogatásokat, tanulmányutakat, tapasztalatszerző és – cserélő utazásokat, konferenciákat. Dr. Könyves Erika következő írásával is egyet tudok érteni, mely szerint: „A magyarországi falusi turizmus értelmezés és a sikeres falusi turizmust folytató települések gyakorlata alapján a partnerek szerepe és az együttműködés modellezhető”. [Könyves, 2000]

34

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből A falusi turizmus működéséhez a helyi önkormányzat feladata a turisztikai vonzás, a település imázsának (arculatának) megteremtése. A turisztikai vonzás több tényező együttes megléte: -

a település megközelíthetősége

-

a település elérhetősége (információs, infrastruktúra)

-

a környezeti, kulturális és közösségi értékek megóvása

-

a vonzó falukép

-

az egészséges életfeltételek (tiszta ivóvíz, szennyvíz- és hulladékkezelés)

-

körszerű életkörülmények (utak, járdák, energia, telefon, egészségügyi ellátás)

-

közbiztonság

Ezt a kérdést vizsgálni kell a koordináló szervezetek feladata szemszögéből is. A koordináló szervezet feladatai: -

a turisztikai vonzerők megteremtése,

a turisztikai vonzerők feltárása,

a

hasznosítás formáinak keresése, a megvalósítók keresése, együttműködések, szerveződések indukálása, a piacra jutás segítése -

a turisztikai fejlesztések kezdeményezése, koncepció és stratégiai program biztosítása, partnerkeresés, forráskeresés, fejlesztési programok indukálása, cselekvési program koordinálása

-

tanácsadás: turisztikai szolgáltatások bevezetéséhez, termékfejlesztéséhez, marketingtevékenységhez

-

rendezvényszervezés, kulturális sport-, művészeti, tájjellegű rendezvények, falunapok [Könyves, 2001]

Koordináló szervezetek megítélésem szerint lehetnek kistérségi irodák, a 2007-es évben újonnan létrehozott HVIix, civil szervezetek, fejlesztési ügynökségek regionális szinten, falugazdász irodák, térségi paktumok, … stb. 2.8.4. Falusi Turizmus Országos Szövetsége ix

Helyi Vidékfejlesztési Iroda, a Letenyei statisztikai kistérségben Tótszerdahely központtal működik. 35


A Magyar Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága 2000. december 7-i ülésén meghallgatta a Falusi Turizmus Országos Szövetsége beszámolóját, melyet Dr. Kovács György Zoltán az FTOSZ elnöke tartotta, melyből egy rövid részletet idézek: „A Falusi Turizmus Országos Szövetségét 1994. áprilisában, 35 szervezet alapította azzal a céllal, hogy a falusi turizmus fejlesztése érdekében országos szintű érdekképviseleti, szakmai tanácsadói, minősítő tevékenységet folytasson”. [Kovács, 2000] A szövetség tevékenységére nem térek ki, hanem említést teszek arról, hogy a szövetség újrafogalmazta a falusi turizmus fogalmát és ismérveit. [Kovács, 2003] A falusi turizmus: -

városon kívül elhelyezkedő,

-

helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező,

-

gondozott vidéki, falusi környezetet biztosító,

-

a belföldi és külföldi vendégek számára szállás és/vagy

-

szabadidő-eltöltési szükségletek széles körű kielégítése, amely

-

kereskedelmi alapokon nyugszik és

-

magában

foglalja

a

szervező

helyi

intézmények

és

szolgáltatók

együttműködését. A falusi turizmus ismérvei: -

fenntartható

-

nem tömegturizmus

-

helyi, kistérségi vonzerőre alapuló

-

családias, emberbarát szemléletű

-

munkahelyteremtő

-

lakosságot helyben tartó

-

(pótlólagos) jövedelmet szerző

-

a megszerzett jövedelmet rendszerint helyben visszaforgató tevékenység

36

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből A korábban meghatározott definíciók és ismerévek alapján megállapíthatom, hogy nagymértékben illeszkednek a térségre vonatkozóan. Ezen felül a kérdőívekben feltett kérdésekben is fellelhetők jelentős számban a falusi turizmusra utaló vonatkozások. Ezen jellemzők körében a költség és finanszírozási oldalról nem esett szó. A továbbiakban ezen részéről is értekezek.

2.9. Projektfinanszírozás és a vis major A projektfinanszírozást a projektek legkülönfélébb finanszírozási típusaira és fajtáira használják, visszkereseti joggal vagy anélkül, az utóbbi években a kifejezést már pontosabb definíció alapján alkalmazzák, mely a következő: „Egy adott gazdasági egység finanszírozása, amelyre a hitelező úgy tekint, hogy elsősorban annak pénzáramlása és jövedelme szolgál a kölcsön visszafizetésének forrásául, vagyontárgyai pedig a kölcsön biztosítékául”. [Nevitt – Fabozz, 1997] Azonban sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy melyek a sikeres projektfinanszírozás tényezői. A projektfinanszírozás a kockázat szempontjából három szakaszra osztható, melyekben a hitelkockázat elemei lényegesen eltérnek egymástól. -

tervezési és kivitelezési szakasz

-

beindítási szakasz

-

a tervezett specifikációknak megfelelő üzemelés

Az egyes időszakokban más és más partnerek garanciáira és kezességvállalásaira lehet szükség ahhoz, hogy a projekt finanszírozásához szükséges hitelforrásokat biztosítsák. A 11. ábra szemlélteti az egyes szakaszokat:

37


11. ábra: A projektfinanszírozás kockázati időszakai Számolnunk kell a projektfinanszírozás tényezőivel is, melyeknek nagy szerepe és jelentősége van a sikeres finanszírozásban. Az egyik kiemelt tényezővel részletesebben kívánok foglalkozni, mert jelentősen befolyásolhatja a turizmust. Ez pedig az úgynevezett vis majorx kockázatok. A vis major kockázatok azok, amelyek bekövetkezésének oka kívül esik a projektfinanszírozásban részt vevő felek hatáskörén, ezzel felmenti őket a nem teljesítés jogi következményei alól. A vis major kockázatok körét nem könnyű definiálni. A projektfinanszírozás dokumentumainak záradékában le kell írni azokat az eseményeket, amelyek felmentenek a teljesítés kötelezettsége alól, valamint ezek pontos jogi következményeit. A vis major záradékokban általában a következő események szerepelnek: -

háború (hadüzenettel vagy hadüzenet nélkül) vagy egyéb katonai tevékenység

-

sztrájkok, munkások kizárása és egyéb munkaügyi zavargások

-

felkelések, zavargások, blokádok

-

kisajátítás, rekvirálás, elkobozás vagy államosítás

-

törvények, szabályok vagy előírások megváltozása

-

heves viharok és természeti katasztrófák, járványok

Véleményem szerint a turizmust érintve a természeti katasztrófák befolyásoló hatása a legjelentősebb. Előfordulhat, hogy bizonyos természeti katasztrófák, például heves viharok vagy árvizek a projekt helyszínén rendszeresen jelentkeznek az év egy bizonyos x

Előre nem látott kényszerítő körülmény illetve elháríthatatlan akadály, amely meggátol valamely kötelezettség teljesítésében. A vis major tehát olyan esemény, amelynek bekövetkezése egyrészt előre nem kiszámítható, másrészt az ember (bármilyen ember) kevés ahhoz, hogy elhárítsa akár magát az eseményt, akár következményeit. [Bakos, 2006] 38

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből szakaszában. Mivel ezek bekövetkezésére nagy biztonsággal számítani lehet, ezen esetekben erre nem lehet hivatkozni nem teljesítés esetén. Az egyértelműség érdekében érdemes ezeket a bekövetkező eseményeket eleve kizárni, amennyiben valamelyik fél vállalja a kockázat viselését. [Peter K. N – Frank F., 1997] Térségünkben árvízveszély a Mura folyó mentén és mellette fekvő települések esetében fordulhat elő, különösen ősszel, nagy esőzések idején, illetve tavasszal, a hó olvadásakor. A Letenyei statisztikai kistérségben fekvő települések közül árvízveszély fenyegethet Murarátka, Muraszemenye községek közvetlen környezetében és Letenye város külterületein. Értekezésemet tovább folytatva fontos szempontként tartom megemlíteni a marketingkutatás elméleti területét is, mert a szakdolgozatom nagy részében erről is szó esett, csak gyakorlati megközelítésből. Az alábbi alfejezetben erről szólok.

2.10. Marketingkutatás elmélete A marketingkutatás speciális vállalati marketinghelyzettel kapcsolatos adatok és jelenségek rendszeres gyűjtése, elemzése, jelentése és tervezése. A kutatási terv szerint sor kerülhet másodlagos, elsődleges vagy mindenféle adatgyűjtésre. A másodlagos (szekunder) adatot egyéb más célból gyűjtötték és már valahol létezik. Az elsődleges (primer) adatot első kézből konkrét céllal gyűjtjük. Az elsődleges adat gyűjtésére akkor kerül sor, ha a szükséges adat nem létezik, elavult, pontatlan, nem teljes, vagy nem megbízható. A kutatási módszert illetően 4-féle módon gyűjthetünk primer adatokat: -

megfigyeléssel

-

fókuszcsoportoktól

-

megkérdezéssel

-

kísérlettel

39

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből A marketingkutató két fontos kutatási eszköz közül választhat. Egyik a kérdőív, a másik rendelkezésre álló eszköz az úgynevezett mechanikai mérőeszközök. [Kotler Philip, 1999] Szakdolgozatomban a kutatási módszer az elsődleges, írásbeli megkérdezés vizsgálat volt. Egyrészt ezt azzal indoklom, hogy nem állt rendelkezésre korábban gyűjtött, másodlagos adat, másrészt pedig a térségben működő vállalkozások mindegyikéhez a személyes megkeresést időigényesnek tartottam, ezért a kérdőíves megkérdezést választottam. A kérdőív, a megkérdezett válaszainak megszerzésére összeállított kérdések sorozatából áll. Rugalmassága miatt messze az egyik leggyakrabban alkalmazott primer adatszerzési eszköz. [Kotler Philip, 1999] Bickart fontos megközelítését emelem ki, mellyel azt mondja, hogy a kérdőív legyen egyszerű, célratörő, nem félreérthető és a válaszadók kis csoportjában végezzük el előre a tesztet. A nehéz vagy személyes kérdéseket általában a végére kell hagyni, mert a válaszadók ezáltal nem válnak korán védekezővé. A kérdőívek során találkozhatunk áthatással és visszahatással. Áthatásról beszélhetünk, ha a későbbi általános értékelés egybeesik a korábbi minősítéssel. Visszahatást tapasztalunk akkor, ha amikor a korábbi értékelés ellentmondásba kerül a korábbi minősítéssel. [Barbara A. Bickart, 1993] 2.10.1. Az összeállított kérdőív marketing jellemzői Az önkitöltős kérdőívesxi kutatásomban azonban kivételt tettem a fent említettekkel, abban az esetben, hogy a személyes és nehéz kérdéseket a végére tegyem. Ezekből egy személyes kérdést a kérdőív legelejére tettem, mert a kérdőív olyan adatokat is tartalmazott, amelyek egyfelől az említett Internetes oldalon kerülnek prezentálásra, másfelől pedig a könnyebb kiértékelhetőség érdekében döntöttem így.

xi

Akkor beszélünk önkitöltős kérdőívről, amikor a válaszadót megkérjük, hogy maga töltse ki a kérdőívet. [Babbie Earl, 1996] 40

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből A kérdőívben többnyire zárt, félig zárt vagy félig nyitott xii kérdések szerepelnek de pár nyitott kérdést is elhelyeztem, ezzel egyfajta szabadságot adtam az interjúalanynak. A zárt kérdések közül gondolok az úgynevezett dichotom típusra, amely esetében a kérdésre két válaszlehetőség áll rendelkezésre, az igen és a nem. A kérdőívben alternatív válaszlehetőségek is rendelkezésre állnak, ahol a feltett kérdésre több válasz megjelölése is lehetséges. Fontosnak tartottam a kérdőívben a minősítő skála (3 illetve 5 fokozatú) válaszlehetőségeket is prezentálni, amely azt jelenti, hogy a skála egy tulajdonságot minősít a legkiválóbbtól a legrosszabbig vagy leggyengébbig. Teljesen nyitott kérdéseket is elhelyeztem a kérdőívben, melynek lényege, hogy a válaszadó a kérdés esetében teljes szabadsággal rendelkezik és szabadon válaszolhat saját véleménye szerint, amely pozitív és negatív kritika is lehet. Fellelhető az összeállított kérdőívben a mondat kiegészítés is. Ennek lényege, hogy a megkérdezettnek egy hiányos mondatot kell kiegészítenie. Egy kutatási terv kialakításakor mindig dönteni kell arról, hogy lehet-e, kell-e mintavételi eljárást használnunk. Az esetek többségében a kutatás költségvetése,

a

rendelkezésünkre álló idő, a vizsgált csoport nagysága és térbeli elrendeződése már eleve választ ad erre a kérdésre. [Héra – Ligeti, 2005] A mintavételi eljárást a megkérdezettek körében nem alkalmaztam, mert az alapsokaság éppen megfelel a kis minta elemszámnak. Ezen elsődleges ok miatt teljes körű lekérdezést tartottam szem előtt. Kiemelem, mely számomra meglepő információt jelent, hogy Philip Kotler Marketingmenedzsment című könyvében írja, hogy „hiteles mintavételi eljárást alkalmazva akár az alapsokaság 1 %-át kitevő minta is elegendő megbízhatóságot nyújt”.

xii

A félig zárt vagy félig nyitott kérdések átmenetet képeznek a zárt és a nyitott kérdések között. Akkor érdemes használni, ha lehetőséget kívánunk biztosítani az esetleges egyéb válaszok lejegyzésére is. 41

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből 2.10.2.

Kapcsolatfelvételi

módszerek,

információgyűjtés

és

-elemzés,

eredménybemutatás A mintavételi terv (amennyiben van) meghatározása után a marketingkutatónak el kell dönteni, hogy miként éri el a válaszadókat. Lehetőségként felmerülhet a postai út, a telefonos út és a személyes megkérdezés. [Kotler Philip, 1999] Kutatásom a települési polgármesterek postai úton történő felkeresésével kezdődött el. A polgármesterek ajánlották a településükön működő vendéglátó- és/vagy szálláshelyek elérhetőségét. Véleményem szerint a személyes megkeresés a leghatékonyabb, ám ez a mai rohanó világban sajnos kevésbé elérhető. Ez volt jellemző a Letenyei statisztikai kistérségben működő vendéglátó- és szálláshelyek esetében is. Ezért döntöttem úgy, hogy a postai úton történő megkeresést választom, amely a három lehetőség közül a legnagyobb hatásfokot érte el. Tapasztalat szerint megfelelően csatolt kísérőlevéllel motiválttá válhat az érintett a kérdések megválaszolásában. Természetesen az írásbeli megkérdezésnek ismertek az előnyei és a hátrányai is, melyeket felsorolás jelleggel részletezek az alábbiakban Holik Tímea és Szomor Tamás A marketing alapjai című könyvben íródottak alapján.[Holik – Szomor, 2000] -

Az írásbeli megkérdezés előnyei: 

gyors, olcsó, szépen kivitelezhető, van idő a kitöltésre



a válaszoló őszintébb lehet, mert a kérdezőbiztos nem befolyásolja a megkérdezettet

-

Az írásbeli megkérdezés hátrányai: 

alacsony a visszaérkezési arány (általában 8-25%)



tájékoztatást igénylő témakörökben nem alkalmazható



kevesebb kérdés tehető fel, elég sok a hibásan kitöltött válasz

42

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Holik Tímea és Szomor Tamás A marketing alapjai című könyvében leírt írásbeli megkérdezés előnyeivel teljes mértékben egyetértek. Az

írásbeli

megkérdezés

egyik

hátrányával

kapcsolatosan

a

térségben

jó

tapasztalatokkal rendelkezem, mert visszaérkezési arány 60-65 %-ra tehető. A kérdőíves vizsgálat szakirodalmának áttekintése igen változatos válaszarányokat mutat. Ennek kapcsán megadhatók bizonyos hozzávetőleges értékek. Úgy érzem, hogy legalább 50 %-os válaszarány már megfelelő, hogy elemezhessük az eredményeket és beszámoljunk róluk. Ha legalább 60 % válaszol, az már jónak tekinthető és egy legalább 70 %-os válaszarány pedig már nagyon jó. [Babbie Earl, 1996] Az információgyűjtés lépése volt a legnehezebb, mert sok megkérdezett nem tudott vagy nem akart nyilatkozni. Azonban voltak olyan vállalkozások, tulajdonosok, akiket nem lehetett elérni többszöri próbálkozásra sem. Ami szerintem a legfontosabb, hogy valójában milyen környezetben és ki kérdezni meg őket. Félelmeim voltak azzal kapcsolatban, hogy általam, mint magánszemély által megkérdezett vállalkozások nem veszik komolyan a kérdőívben összeállított kérdéseket. Azonban ennek ellent kell mondanom, mert a kezdeti nehézségek után elindult a „kérdőíves-dömping”. Az információelemzés a marketingkutatás utolsó előtti lépése, mert itt kell kiválasztani a helyes információkat az összegyűjtött adatokból. Az utolsó lépés az eredmény kimutatása, amely azt jelenti, hogy a kutató bemutatja az eredményeit a megfelelő partnereknek. Dolgozatomban ezzel a résszel részletesen foglalkozom egy későbbi fejezetben. A postai úton kiküldött kérdőívek kitöltésének motivációjaként megemlíthetem, hogy rendkívül sokat jelent a megfelelően és szakszerűen csatolt kísérőlevél is, melynek kiküldött mintanyomtatványa a mellékletek rovatban 1. számú melléklet címszó alatt, a kérdőívvel együtt elérhető. Az önkitöltős kérdőívekkel szakdolgozatom későbbi fejezetében is foglalkozom.

43


2.11. Összefoglalás Szakirodalmi összefoglalóm célja az volt, hogy az olvasó betekintést nyerjen a turizmus és a projektek világába és az ehhez szorosan és nélkülözhetetlenül kapcsolódó sokrétű fogalmak, megjelent cikkek, írások, eszközök és eljárások megismerésére. A szakirodalmi összefoglaló során a turizmus fogalmának meghatározásától eljutottam a turizmus rendszeréhez és környezetéhez. Látható, hogy a turizmus fogalmához nemcsak gazdasági jellegű eszközök, fogalmak kapcsolódnak, hanem szorosan jelen van a pszichológia és a projekt menedzsment tudománya is. Ezen fogalmak, eszközök esetén csak humán, elméleti szemszögből világítottam rá a turizmus témájára. Külön, röviden részleteztem, hogy a térségünkben a turizmus mely fajtái működnek erőteljesebben, gondolok itt a bor- és gasztronómiai turizmusra és a kerékpárturizmusra. A turizmus többi fajtája még nem forrt egységbe és ezek terén hiányzik a megfelelő szaktudás és a szükséges anyagi vonzat is. Ezeket a problémákat meg kell vizsgálni a finanszírozás oldaláról is, ahol költségek szem előtt tartásával kell úgy irányítani a „mágikus háromszöget”, hogy annak három csúcspontja közül egyik se mozduljon el olyanirányba, amelynek hatásaként és eredményeként a projektünk teljes egésze veszélybe kerülhet.

44


A térség rövid, átfogó, turisztikára vonatkozó célirányos bemutatása Ebben a főfejezetben bemutatom, hogy a korábban definiált turizmus és a hozzá

kapcsolódó termékek és szolgáltatások hogyan érvényesülnek a

Letenyei statisztikai

kistérségxiii-ben. Amikor arról beszélünk, hogy turizmus, akkor nagyon sokan hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a turizmus minden elmaradottságból származó problémára megoldást jelent. Ez azonban nem így van. Az idegenforgalom nem egyfajta csodaszer, de hatékony eszköze lehet egy olyan komplex fejlesztési programnak, amely a települést, tágabb értelemben a helyi közösséget a társadalmi-gazdasági és természeti szféra hármasságában kezeli. Ez azt jelenti, hogy minden mindennel összefüggésben vagy, tehát nem létezik önmagában olyan, hogy turisztikai fejlesztés, hiszen hatékony idegenforgalom többek között a megfelelő infrastruktúrát is feltételez, és a sort még lehetne számos jellemzővel folytatni. Erre példa, hogy Dr. Frisnyák Sándor Általános gazdaságföldrajz című könyvében leírja a turizmus hatótényezőit, melyek a következők: [Frisnyák, 1990] -

Természeti környezet

-

Tudomány és technika

-

Gazdasági környezet

-

Demográfiai tényezők

-

Társadalmi környezet

-

Kulturális színvonal

-

Egyéb tényezők

E hatótényezők befolyásolják a turizmus keresleti és kínálati oldalát egyaránt. Az idegenforgalmi kereslet akkor indukálódik, ha van: -

szabadidő

-

szabad rendelkezésű jövedelem

-

motiváció

A kínálati oldal meghatározói pedig az alábbiak: xiii

Letenyei statisztikai kistérség főbb adatai a 4. számú mellékletben találhatók. 45


-

vonzerők

-

közlekedési lehetőségek

-

szálláshelyek

-

étkezési lehetőségek

-

szórakozási lehetőségek

-

egyéb tényezők (pl. higiénia, közbiztonság, …stb.)

A kínálati oldal meghatározói közül a félkövér betűkkel írt jellemzőket vizsgáltam a statisztikai térségre vonatkozóan, melyek az elkészített turisztikai weboldal alapját szolgálták, melynek elérhetőségéről és jellemzőiről egy későbbi fejezetben értekezem. A honlapon való megjelenés miatt a térség bemutatásával dolgozatomban nem foglalkozom.

3.1.

Idegenforgalom a térségben

Számos, már korábban meghatározott elemzések közül az idegenforgalom, mint terciel szektor tanulmányát ismertetem. A térséggel kapcsolatos 2004-es tanulmány ált rendelkezésemre. A tanulmány szerint a kistérség idegenforgalma ma is kis volumenű, inkább több lokális attrakció halmaza, mint kistérségi desztináció. Nem csupán mennyiségi, de sajnos minőségi problémák is sújtják. A kínálati oldal meghatározói közül a vonzerők vonatkozásában a térség több tekintetben komparatív előnyökkel rendelkezik. Kifejezetten nagy perspektívái vannak a vonzó természeti környezetre épülő ágazatoknak, mint például az aktív turizmusnak,

a falusi turizmusnak vagy éppen a bor- és

gasztronómiai turizmusnak. [Fanovum Kft., 2005] Fontosnak tartom tisztázni a magánszállásadás fogalmát és fajtáit, mert a köztudatban sokan rosszul használják az erre vonatkozó kifejezéseket. „A magánszállásadói tevékenység az, amikor a magánszemély lakását vagy üdülőjét, illetve a gazdálkodó szervezet lakását idegenforgalmi céllal, üzletszerűen hasznosítja”. fogalma és fajtái, 2007] A magánszállás fajtái:

46

[Magánszállásadás


-

fizetővendéglátás

-

falusi szállásadás

„A fizetővendéglátás a városban, a 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt kiemelt gyógyhelyen, kiemelt üdülőhelyen, gyógy- vagy üdülőhelyen folytatott szállásadói tevékenység”. „A falusi szállásadásnak az előzőekben nem említett községekben és a már kialakult tanyás térségben folytatott idegenforgalmi célú szállásadói tevékenység minősül.” A magánszállásadás esetében minősítéseket is lehet elérni, illetve szerezni. Külön minősítik a fizetővendéglátó szálláshelyet és a falusi szálláshelyet. A fizetővendéglátó szálláshely osztálya, minősítése: -

egycsillagos fizetővendéglátó szálláshely

-

kétcsillagos fizetővendéglátó szálláshely

-

háromcsillagos fizetővendéglátó szálláshely

-

apartman

-

apartman de Lux

Az egyes osztályok közötti különbségeket egyebek mellett az ügyelet biztosítása, a szobák nagysága, az ágyak száma, a bútorzat, a vizesblokk és a takarítás gyakorisága jelenti. A falusi szállásadás szálláshelytípusai: -

vendégszoba

-

üdülőlakás, -lakrész

-

üdülőház

-

sátrazóhely

47

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből A falusi szálláshelyek komfortfokozatai, melyeket a napraforgó szimbólumok jelölnek 1-4-ig, ezek a következők: -

összkomfortos szálláshely (4 napraforgó)

-

komfortos szálláshely (3 napraforgó)

-

félkomfortos szálláshely (2 napraforgó)

-

komfort nélküli szálláshely (1 napraforgó)

A 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet 3. számú mellékletének táblázatai határozzák meg az egyes szálláshelytípusok technikai követelményeit, egészségügyi berendezését és konyhájának felszerelését. A minősítés a szálláshely változásával átminősítődik, valamint öt évenként minden esetben felül kell vizsgálni és új osztályba kell sorolni, illetőleg újra kell minősíteni a szálláshelyet. Ezen kitérő után – melyet hangsúlyozok, fontosnak tartottam megemlíteni az olvasó számára – a szálláshelyek, az étkezési és szórakozási lehetőségek területén már nem ilyen kedvező a helyzet a kistérségben. Elmondható, hogy a térségben folyamatosan, kismértékben bővülnek a szálláshelyek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások is. A térségben a szálláshelyeket felmérve a következő típusokra van példa: -

hotel ***

-

apartmanházak, vendégházak (2, 3, 4 napraforgó jelzéssel)

-

motelek, panziók

-

vendégfogadó

-

önkormányzati szálláshelyek, kempingek

Nem elhanyagolható tény, hogy a térségben jelentős szálláshely-fejlesztések realizálódnak, melyek magukkal hozzák az esetleges szállodai szolgáltatásokat is. Gondolok itt elsősorban a masszázsra, szaunára, szoláriumra és az élményfürdőre. A vendégéjszakákat megvizsgálva elmondható, hogy térségi szinten nem magas, nagyléptékű becsléssel mindössze 4500-6000 éjszaka. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy Letenye határváros és a nyári szezonban és hónapokban az átutazó turisták mindössze 48

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből egy-egy éjszakát töltenek el városunkban, amely önmagában emeli a vendégéjszakák számát, de az itt eltöltött egy-egy éjszaka vonatkozásában nem kiugró jelentőségű.

Csepregi

11351

1806

Sopron-Fertődi

9215

2748

Zalaszentgróti

3036

Őriszentpéteri

2239

Mosonmagyaróvári

1897

Zalaegerszegi

1489

Kőszegi

1727

Nagykanizsai

statisztikai kistérség

78920

12663

Keszthely-Hévízi

1055

Győri

1246

Sárvári

494

7833 7199 6940 6567 6088

5540 5469

2447

Celldömölki

2188 483

Letenyei

1997 242

Lenti

1878 388

Kapuvári

1534 227

Szombathelyi

1459 473

Szentgotthárdi

1438 427 1112 182

Vasvári Körmendi

730 204

Csornai

482 38 268 73

Téti

0 0

Pannonhalmai

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

80000

90000

fő/éjszaka vendégek száma a falusi vendéglátásban

vendégéjszakák száma a falusi vendéglátásban

12. ábra:Vendégek és vendégéjszakák száma a Nyugat-dunántúli régióban a falusi turizmus területén 2005-ben [TEIR adatbázis, 2005] Megvizsgálva és körbejárva a térséget, valamint a kérdőíves vizsgálatom során konkrét tapasztalatként megállapíthatom, hogy a térségben a szálláshelyek Letenye, Kistolmács, Bázakerettye vonalra, illetve a Letenye, Tótszerdahely vonalra csoportosíthatók. A térségre vonatkozóan felmértem egy gyűjtőlapon – mely a 2. számú mellékletben megtalálható – és készítettem egy táblázatot arra vonatkozóan, hogy a statisztikai kistérségben számszerűsítve, valójában mennyi önkormányzati szálláshely található.

49


Sorszám

Település neve

Önkormányzati szálláshely (van/nincs)

1.

Bánokszentgyörgy

nincs

2.

Bázakerettye

van, vállalkozás üzemelteti Ingergon Kft. Becsehely nincs Borsfa nincs Bucsuta nincs Csörnyeföld van Kerkaszentkirály van Kiscsehi nincs, épülőben Kistolmács van Lasztonya nincs van, Dél-Zalai Letenye Víz- és körzetközpont Csatornamű ZRt. üzemelteti Lispeszentadorján van Maróc nincs Molnári nincs

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Murarátka Muraszemenye Oltárc Petrivente Pusztamagyaród Semjénháza Szentliszló Szentmargitfalva Tótszentmárton Tótszerdahely Valkonya

26.

Várfölde

27.

Zajk

van nincs van nincs nincs nincs nincs nincs nincs van van van, de szünetel a szállásadás van

13. ábra: Önkormányzati szálláshelyek a térségben (2007. év) [saját felmérés] Kutatásom során megállapíthatom, hogy a térségben fekvő 27 település közül mindössze

csak

12

település

rendelkezik

önkormányzati

szálláshellyel,

mely

összességében mindössze 44,44 %-ot jelent. Továbbiakban, a következő táblázat bemutatja az általam felmért szálláshelyek és vendéglátóhelyek számát – kivéve az önkormányzati szálláshelyeket – a településekre lebontva, melyet a kérdőíves vizsgálat felmérése során készítettem el.

50


Sorszám

Település neve

Vendéglátóhely és szálláshely [db]

1.

Bánokszentgyörgy

0

2.

Bázakerettye

11

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Becsehely Borsfa Bucsuta Csörnyeföld Kerkaszentkirály Kiscsehi Kistolmács Lasztonya

1 1 3 10 0 2 10 0

11.

Letenye körzetközpont

18

12. 13. 14.

Lispeszentadorján Maróc Molnári

0 0 0

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Murarátka Muraszemenye Oltárc Petrivente Pusztamagyaród Semjénháza Szentliszló Szentmargitfalva Tótszentmárton Tótszerdahely Valkonya Várfölde Zajk

0 0 0 0 0 0 1 0 0 3 0 1 1

14. ábra: Turizmusban résztvevő vendéglátó- és/vagy szálláshelyek száma a térségben [saját felmérés és gyűjtés]

51


4.

Kérdőív- és helyzetelemzés a Letenyei statisztikai kistérségben a kérdőíves felmérés szemszögéből A szakirodalmi összefoglalóban, a marketingkutatás elmélet alatt már említést tettem a

kérdőíves vizsgálat vonatkozásában. Ebben a fejezetben részletesebben foglalkozok az érintett témával és a felmerült, valamint megoldandó problémákkal.

4.1.

A kérdőívek szerkezete, kiválasztott célközönség, értékelési módszer Szakdolgozatomban a kutatási módszer az írásbeli megkérdezés eljárása volt. Ezt azzal

indokolom, hogy a személyes megkeresést időigényesnek tartottam, emiatt az írásbeli megkérdezést választottam, természetesen számolva a megkérdezés hátrányaival is. A kérdőív a felépítését és szerkezetét tekintve 56 kérdésből áll. Egyes szakirodalmak és társadalom kutatók szerint az 56 kérdés meglehetősen sok. Azonban ezzel kapcsolatosan jó tapasztalatokról számolok be, mert a megválaszolt és visszaérkezett kérdőívekben a kérdések kis terjedelműek és nem bonyolultak. Célom az volt a felmérést megelőzően, hogy minél egyszerűbb kérdéseket tegyek fel, amelyekre célirányos, egyértelmű és egyszerű válaszok adhatók.

52

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből A kérdőívben – amely a dolgozatom 3. számú mellékletében található – kérdéscsoportok és témák szerint határoztam meg a főbb fejezeteket. Ezen kérdéscsoportok a következők voltak: -

Általános kérdéscsoport, adatfelmérés

-

Szolgáltatással kapcsolatos kérdéscsoport

-

Vendéglátó- és/vagy szálláshely más szervezetekkel lévő kapcsolata

-

Vendéglátó- és/vagy szálláshely helyzete, önértékelés

-

Vendéglátó- és/vagy szálláshely és a Turisztikai Desztináció Menedzsment kapcsolata

A

Térség turisztikai értékelése választott

célközönség

a

turisztikával,

vendéglátással,

borkóstoltatással,

szállásadással és falusi turizmussal foglalkozó személyek, vállalkozások voltak, akik szép számmal kitöltötték a kérdőívet. Elmondhatom, hogy a megkérdezettek köre közül minden egyes válaszadó jó pár éve a turisztika területén dolgozik, köztük volt jeles szakember is. Értékelési módszerem és prezentálásom kördiagram ábrázolási technikákban valósult meg.

4.2.

Hipotézisek felállítása az értékelést megelőzően

A kérdőívek kiértékelését megelőzően az alábbi problémakörökre igénylek választ kapni: 1)

A helyi települési önkormányzat és a megkérdezettek kapcsolata a kérdőívben feltüntetett lehetséges válaszok alapján

2) Reklámok, propaganda vizsgálata 3) Mozgássérült

vendégek

szálláshely,

vendéglátóhely

megközelítésének

vizsgálata 4)

Turisztikai Desztináció Menedzsmentxiv vizsgálata

xiv

A desztináció turisztikai termékeit és egyéb szolgáltatásait egységben, komplex módon kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek, … stb.) hosszú távú, szervezett 53


A felsorolt jellemzők, problémákra állítok fel hipotézist és az értékelést követően következtetek a felállított hipotézis igazolására vagy elvetésére. A felállított, igazolásra váró hipotéziseket

H i -vel jelölöm, ahol az i = 1 a felsorolt első hipotézis, az i = 2 a

második és így folytatódik rendre tovább, egészen i = 4 -ig. H 1 : A helyi települési önkormányzat és a vendéglátó- és/vagy szálláshelyek kapcsolata nem támogató az önkormányzat részéről. H 2 : Az ötfokozatú skálán a vendéglátó- és/vagy szálláshelyek saját reklámozási tevékenységüket közepesnek ítélik meg. H 3 : A vendéglátó- és/vagy szálláshelyek többsége a mozgássérült vendégek részére megközelíthető. H 4 : A vendéglátó- és/vagy szálláshelyek tulajdonosai a Turisztikai Desztináció Menedzsment felállítását jó ötletnek tartják és támogatják. A felállított hipotézisekre a kérdőívek kiértékelésénél térek vissza, ahol erre a négy hipotézisre részletes kiértékelést és elemzést is adok a kérdőívekben megadott válaszlehetőségek vonatkozásában.

4.3.

Kérdőívek kiértékelése és a hipotézisek igazolása vagy elvetése A kérdőívek jelentős részének kiértékelését manuálisan, egyszerű százalékszámítás

alkalmazásával végeztem. A fennmaradó adatok rögzítéséhez és kiértékeléséhez pedig a CDC által kifejlesztett Epi Info 3.3.2-es verziószámú, ingyenes epidemológiai értékelő programmal végeztem, de ezen belül is csak a grafikonos megjelenítést használtam. A kiértékelés során az első kérdéscsoportban lévő kérdéseket nem értékelem, mert az prezentációként jelenik meg az általam készített turisztikai honlapon. együttműködése annak érdekében, hogy a turista élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével. Mozaikszóval TDM. A turizmusban betöltött jelentőség alapján települési, térségi, tájegységi és régiós szinten lehet megkülönböztetni. [ÖTM, 2007] 54

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből A hipotézisekre is a százalékos eloszlás kapcsán adom meg az igazolást vagy az elvetést szolgáló válaszokat. A kérdőívekre vonatkozó összesítést a 15. ábra táblázata mutatja meg. A táblázat tartalmazza a települések neveit, a kiküldött kérdőívek számát a településekre lebontva, valamint a megválaszolt, az érvénytelen és a visszaérkezett kérdőívek számát.

KÉRDŐÍVEK

Sorszám

Település neve

Kiküldött kérdőívek darabszáma (vendéglátó- és szálláshelyek) [db]

1.

Bánokszentgyörgy

0

0

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Bázakerettye Becsehely Borsfa Bucsuta Csörnyeföld Kerkaszentkirály Kiscsehi Kistolmács Lasztonya Letenye Lispeszentadorján Maróc Molnári Murarátka Muraszemenye Oltárc Petrivente Pusztamagyaród Semjénháza Szentliszló

11 1 1 3 10 0 2 10 0 18 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1

5 0 1 2 6 0 2 8 0 13 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1

55

Megválaszolt, visszaérkezett kérdőívek [db]

Nem kitöltött vagy nem értékelhető visszaküldött kérdőívek [db]

1

1

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Szentmargitfalva Tótszentmárton Tótszerdahely Valkonya Várfölde Zajk Összesen:

0 0 3 0 1 1 62

Visszaérkezett, értékelhető kérdőívek %ban:

64,52 %

0 0 1 0 0 1 40

2

15. ábra: A kérdőívek statisztikája [saját forrás] A táblázatból leolvasható, hogy mely települések vesznek részt jelentős mértékben a turizmus vonatkozásában. Ezek a települések Bázakerettye, Csörnyeföld és Kistolmács községek, valamint Letenye városa, mint körzetközponti település. Emellett még Bucsuta és Tótszerdahely enyhén meghatározó a szálláshelyek és vendéglátóhelyek tekintetében. A következő alfejezetben a kérdések kiértékelését és diagramos prezentálását végzem el kérdéscsoportokra lebontva. 4.3.1.

Szolgáltatással kapcsolatos kérdéscsoport

Ezen kérdéscsoportban összesen 21 kérdés került írásbeli feltevésre. A kérdések a szálláshelyek, illetve a vendéglátóegységek szolgáltatásaira irányultak, melyre a következő eredmények születtek kérdésenként értékelve. A diagramokat külön, a dolgozatomban és az ábrajegyzékben nem feliratoztam, mert azok az egyes kérdéscsoportokban, a kérdések külön feltüntetésével kerültek bemutatásra. Számos diagram alatt megtalálható az egyéb, éspedig válaszlehetőségének szöveges elemzése. Elsődlegesen nem tartottam fontosnak az egyéb, éspedig lehetőségek külön diagramos megjelenítését. 1)

Milyen kategóriába tartozik a vendéglátó- és/vagy szálláshely?

(11. kérdés)

56


11. kérdés

Apartman Hotel Motel Szálloda

0%

Vendégház

12%

25%

18%

Welness-szálloda Kemping Fogadó

0% 12%

9% 0% 6% 0%

18%

Lovaspanzió Panzió Turistaszálló Turistaház Erdei szálló Egyéb, éspedig:

Egyéb, éspedig válaszra minden esetben a magánszállás lehetősége, mint válasz érkezett, amely 12 %-ot tett ki. 2) Melyik osztályba tartozik a szálláshelye? (12. kérdés)

57

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből 12. kérdés

Hotel *** Hotel ** Hotel * Panzió I. osztály Panzió II. osztály Panzió III. osztály

6% 6%

12%

17%

3% 18%

Ifjúsági szállás A kategória

6% 0% 9%

17%

6% 0%

Ifjúsági szállás B kategória Ifjúsági szállás C kategória Apartman 4 napraforgós (falusi szálláshely) Apartman 3 napraforgós (falusi szálláshely) Apartman 2 napraforgós (falusi szálláshely) Apartman 1 napraforgós (falusi szálláshely) Kemping Egyéb, éspedig

Egyéb, éspedig: Egy darab Motel II. osztály válasz érkezett, valamint 5 válasz érkezett a IV. kategóriára.

3)

Milyen közvetlen vendéglátó szolgáltatással rendelkezik vendéglátó- és vagy szálláshelye? (13. kérdés)

58


13. kérdés

Étkezési lehetőség 9%

6% 43%

Ital fogyasztás Csak szállásadás, étkezési lehetőség nincs

42%

Egyéb, éspedig:

Az egyéb, éspedig lehetőségre 25 % szerint főzés az apartmanházban, 25 % szerint étkezés külön megrendelés esetén, 25 % szerint kézműves foglalkozások a gyermekeknek és 25 % szerint igényfüggő. 4)

Mekkora vendéglátó- és/vagy szálláshely befogadó képessége?

(14. kérdés) 14. kérdés

18% 45%

10 fő alatt 10-20 fő Egyéb, éspedig: 37%

Az egyéb, éspedig válasz lehetőségre 25 % szerint 5 főt jelölt meg, 25 % szerint 10 fő, 25 % szerint 30 főt és a válaszadók 25 %-a pedig 40 főt jelölt meg.

5)

Milyen helyiségekkel rendelkezik a vendéglátó- és/vagy szálláshely? (15. kérdés)

59


Különteremmel 34%

22%

Kerthelyiséggel Fedett terasszal

17%

27%

Egyéb helyiségekkel, éspedig:

A válaszadók 42,9 %-a szerint pagoda az udvaron, a válaszadók 14,3 %-a szerint kistermek, 14,3 % szerint játszóterem, 14,3 % szerint vizesblokk, 14,3 % szerint napozó, kerthelyiség. 6)

Milyen kiegészítő szolgáltatásokkal rendelkezik a szállásadás és étkeztetés mellett? (16. kérdés)

16. kérdés

Élőzene

Játékautomata

23%

4%

Nem rendelkezünk kiegészítő szolgáltatásokkal

11%

Gépi zene 21% 32%

9%

Programok szervezése

Egyéb, éspedig:

Az egyéb, éspedig lehetőségre érkezett válaszok alapján 30 % az erdei túrákat részesíti előnyben, 20 % a bálok szervezését, 20 % az asztali focit és a billiárdot, 10 % szerint a bortúra, vadászat és horgászat, 10 % szerint igényfüggő és 10 % szerint a lovas bemutatók. 7)

Milyen programokkal szórakoztatja megszálló, betérő vendégeket?

(17. kérdés)

60

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből 17. kérdés Gasztronómiai estek, programok Hagyományőrző estek Túraszervezés Gyalogos túra Vizitúra Lovas turizmus, lovaglás 5%

0% 6%

13%

Állatnézés

14%

13% Állatsimogatás

8% 0%

7% 9%

5%

5%

4% 1%

10%

Kerékpáros túra Fogattúra Természetjárás Közös főzések a vendégekkel Oktakás: lovaglás, úszás, … stb. Nincsenek programok a szállásadás mellett Egyéb, éspedig:

Az egyéb, éspedig lehetőségre adott válaszok alapján megállapítható, hogy 33 % a fazekas napokat, 33 % a borkóstolást és 33 %a helyi bulikat és party-kat adta válaszul. 8)

Megközelíthető-e a vendéglátó- és/vagy szálláshely mozgássérült vendégek számára? (18. kérdés)

18. kérdés

30% Igen Nem 70%

9)

Kik a vendéglátó- és/vagy szálláshely célcsoportjai? (19. kérdés)

61


22% 36%

Turista csoportok Családok Egyéb, éspedig:

42%

Az egyéb, éspedig lehetőségre 30 % átutazókat jelölte meg, 20 % a visszatérő vendégeket, 20 % a gyermek- és diákcsoportokat, 20 % szerint a baráti társaságok, míg a maradék 10 % szerint a fiatalabb korosztály. 10)

Végeznek-e propaganda (reklám, …stb.) munkát? (20. kérdés)

20. kérdés

36%

Igen Nem, soha 61% 3%

11)

Milyen módon vonzzák a vendégeket? (21. kérdés)

62

Alkalomadtán

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből 21. kérdés Szórólapok Újsághirdetések 12%

22% Rádióhirdetések

36%

Helyi televíziós hirdetések

19% 1%

10%

Internetes hirdetések (honlap) Egyéb módon, éspedig:

Az egyéb, éspedig lehetőség szerint 40 % azt mondta, hogy ismeretség, egész éves kapcsolattartás, 20 % szerint a prospektusok, 20% szerint a szálláshely, vendéglátóhely hirdetőtáblája és 20 % szerint beszéd útján. 12)

Kérnek-e visszajelzést a vendégektől? (22. kérdés)

22. kérdés

16% Nem soha

47%

Igen, mindig Alkalomadtán 37%

13)

Milyen módon kérnek visszajelzést a vendégektől? (23. kérdés)

63


Kérdőívek alapján 14%

0%

7% Személyes beszélgetések alapján Vendégkönyvben 79%

14)

Egyéb módon, éspedig:

Milyen fizetési módokkal rendelkezik a vendéglátó- és/vagy szálláshely?


7% Készpénz

24%

Bankkártya Üdülési csekk 3%

66%

Egyéb, éspedig:

Az egyéb, éspedig lehetőség szerint 50 % azt mondja, hogy átutalás útján, míg 49 % szerint étkezési utalványokat is elfogadnak és 2%, vagyis a térségben 1 fő jogosult a Vitamin Egészségpénztár által kibocsátott fizetőeszközök elfogadására. 15)

Van-e kedvezmény nagyobb csoportok részére? (25. kérdés)

25. kérdés

Igen 24%

76%

Nincs, az árak egy személy részére is ugyanazok, mint csoportok részére, egy főre lebontva

16) Kik vehetnek igénybe kedvezményeket?(26. kérdés)

64


13%

6%

Csoportok 10 fő alatt

13%

Csoportok 10 fő felett Diákok

14%

31% 23%

Nyugdíjasok Nincs kedvezmény Egyéb, éspedig:

Az egyéb, éspedig lehetőség szerint 50 % azt írja, hogy háziállat (kutya) részére és a fennmaradó 50 % szerint szervezeten részére. 17)

Milyen a vendéglátó- és/vagy szálláshely berendezése, belső kialakítása?

(27. kérdés) Magyaros

27. kérdés

Rusztikus

9%

9%

13%

Családias 2% Boxos, pultos elrendezés Modern

20% 40%

7%

Tradicionális Egyéb, éspedig:

Egy válaszadó megjelölte az egyebeket, mely szerint mediterrán, skandináv benyomást kelt a belső kialakítása és berendezése.

18)

Étlap és/vagy itallap nyelve? (28. kérdés)

65


11%

9%

Magyar nyelvű

39%

Német nyelvű Horvát nyelvű Angol nyelvű

21%

Egyéb, éspedig:

20%

Egy válaszadó szerint olasz nyelvű étlapja/itallapja van az egyebek megjelölésével. 19)

Milyen, a vendég kényelmét szolgáló berendezésekkel rendelkezik a vendéglátóés/vagy szálláshely? (29. kérdés)

Légkondícionáló berendezés

29. kérdés

Konferencia terem Gyermek-felügyelet Gyerekágy Játszószoba

10%

5% 2% 4%

10%

6%

19%

Játszótér 4% 10%

TV

5%

Parkoló

7%

18%

Őrzött parkoló Pihenő (napozó nyugágyakkal) Szobatelefon Egyéb, éspedig:

Az egyéb, éspedig lehetőségeket nézve 25 % szerint pingpong, asztal, teke, tollas szett, 25 % szerint kerti székek, padok, 25 % szerint szauna és moziterem és 25 % szerint csocsó. 20)

Milyen

gyermekbarát

szolgáltatásokkal,

berendezésekkel

szálláshely, esetleg vendéglátóegysége? (30. kérdés)

66

rendelkezik

a


30. kérdés

8%

Gyermek menü

10% 15%

28%

Etetőszék Kiságy Gyermek-felügyelet

26%

13%

Nem rendelkezünk Egyéb, éspedig:

Az egyebekben megjelölt, egy válaszadó szerint játszószoba. 21) Milyen felszerelésekkel rendelkezik a szálláshely szobája, apartmanja? (31. kérdés) Telefon

31. kérdés

Rádió TV Minibár Széf Mosdó, WC 22%

3% 0%

Zuhanyzó 36%

0% 12% 4%

3%

18%

0%1%0%1%

Külön fürdőszoba a szobák, apartmanok részére Pótágy Hajszárító Internet-csatlakozási lehetőség Műholdas TV Egyéb, éspedig:

22) Milyen wellness szolgáltatásokkal rendelkezik a szálláshely? (32. kérdés)

67

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Masszázs

32. kérdés

Strand

Szauna

0% 0%3%

Úszómedence 7% 14% 0%

Pezsgőfürdő-medence

3% 73%

Élménymedence

Nem rendelkezik welness szolgáltatásokkal Egyéb, éspedig:

4.3.2.

Vendéglátó- és/vagy szálláshely és más szervezetek kapcsolata kérdéscsoport

Ebben a kérdéscsoportban összesen 11 kérdés került megválaszolásra, melyet jelentősen nagy válaszarány követett. 1)

Tagja-e vendéglátó- és/vagy szálláshelye civil szervezetnek?


44%

Nem Igen, éspedig:

56%

Igen, éspedig válaszadási lehetőségre szép számmal érkeztek válaszok. A válaszadók 45 %-a a Falusi Vendéglátók Zala Megyei Egyesületéhez tartozik, 28 % a Zalai Dombság Turizmusáért Közhasznú Egyesülethez, míg a fennmaradó 27 % a Happy Bike szervezethez tartozik.

68

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből 2)

Hogy látja Ön, melyek a vendéglátó- és/vagy szálláshellyel kapcsolatos legfőbb teendők? (34. kérdés)

34. kérdés

33%

Nincs teendő, minden megfelelő számomra Van teendő, éspedig:

67%

A van teendő, éspedig lehetőségre ugyancsak szép számmal válaszoltak a megkérdezettek. Ezeket összegyűjtve a következő arányok születtek. 15 % gondolt a fejlesztésre saját szálláshelyén vagy vendéglátóegysége környezetében, 20 % szerint a propaganda növelése, 15 % szerint az önkormányzatoknak tisztábban kellene tartani a környezetet, 40 % szerint több program szervezésre lenne szükség és 10 % szerint szorosabb együttműködés kellene a kistérség munkatársaival. 3)

Mennyivel járul hozzá a civil szervezet vendéglátó- és/vagy szálláshelye sikeréhez? (35. kérdés)

35. kérdés

6%

Jelentős mértékben hozzájárul

6%

Közepes mértékben járul hozzá

49%

Kismértékben járul hozzá

39%

Nem járul hozzá

4)

Biztosít-e

a

civil

szervezet,

melynek

tagja,

turisztikai

fórumokat,

továbbképzéseket, szakmai konferenciákat, mellyel egyfajta megtartó erőt és biztosabb jövőképet tár Ön elé? (36. kérdés)

69


36. kérdés

47%

Nem biztosít 53%

5)

Igen biztosít éspedig:

Tagja-e Ön vagy vendéglátó- és/vagy szálláshelye a Letenyei Kistérségen belül működő valamely civil szervezetnek? (37. kérdés)

37. kérdés

27% Nem Igen, éspedig: 73%

Igen, éspedig lehetőségre érkezett válaszok alapján megállapítható, hogy a válaszadók nem a Letenyei statisztikai kistérségre vonatkozóan válaszoltak, ezért ez a része véleményem szerint nem értékelhető a kérdésre vonatkozóan. Összefoglalóan elmondhatom, hogy a vendéglátó- és/vagy szálláshelyek, valamint a civil szervezetek közötti kapcsolat a kutatásom alapján valamilyen okból kifolyólag – melyet nem vizsgáltam – nem jó, annak ellenére hogy a megkérdezettek 56 %-a tagja valamilyen térségi vagy nem térségi civil szervezetnek. 6) Mennyire fontos Ön szerint, hogy létrehozzanak egy turisztikai egyesületet, amelynek más szálláshely, vendéglátóegység, vállalkozás és civil szervezet is tagja lehet? (38. kérdés) 70


38. kérdés

3%

Fontosnak tartom

31% Nem fontos 66%

Azon a véleményen vagyok

Azon a véleményen vagyok lehetőségre csekély válasz érkezett, melyeket csoportosítva megállapíthatom, hogy ameddig a válaszadók nem ismerik az egyesület terveit nem tudnak nyilatkozni. 7)

Tagja-e

vendéglátó-

és/vagy

szálláshelye

valamely

szálláshely

vagy

vendéglátóhely elismerő (szak)szervezetnek? (39. kérdés)

39. kérdés

19% Nem Igen, éspedig: 81%

Igen, éspedig válaszadási lehetőségre kapott válaszok 67 %-a a Falusi Vendéglátók Zala Megyei Egyesületének tagja, míg 33 %-a pedig a Falusi Turizmus Országos Szövetségének tagja. 8)

Milyen a vendéglátó- és/vagy szálláshelye és a helyi települési önkormányzat kapcsolata? (40. kérdés)

71


Jelentős, együttműködünk 0%

16%

Nincs kapcsolat közte 49%

24%

Nem tudok erre válaszolni Nem támogató az Önkormányzat részéről

11%

Egyéb, éspedig:

9)

Van-e településén vagy vendéglátó- és/vagy szálláshelye közelében olyan cég, vállalkozás,

amely

turisztikai

(kisvasút,

termálfürdő,

strand,

…stb.)

szolgáltatásokat kínál? (41. kérdés)

41. kérdés

10% Nem, nincs Igen, van 90%

10)

Milyen turisztikai szolgáltatásokat kínál településén vagy vendéglátó- és/vagy szálláshelye környezetében lévő cég vagy vállalkozás? (42. kérdés)

72

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Nincs ilyen cég, vállalkozás

42. kérdés

Erdei Kisvasút Termálfürdő Élményfürdő Szauna Strand 5%

6%

2%2%

11%

Szolárium 9% 5%

10%

3% 9%

12% 11%

7%

8%

Masszázs Étkeztetés Vendéglő Szálláshely Lovas turizmus Borkóstolás Egyéb, éspedig:

Egyéb, éspedig válaszlehetőségre adott válaszok többsége lefedi az előre megadott válaszlehetőségek számát.

11)

A turizmus működéséhez a helyi önkormányzat feladata a turisztikai vonzás, a település imázsának megteremtése. Osztályozza 5 fokozatú skálán (1-5-ig) a következő felsorolásokat a településre/önkormányzatra vonatkozóan! Helyezzen el X-et, amely kijelentésekkel egyet ért! Egy sorban csak egy X-et tegyen! 73

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből (43. kérdés)

ÉRTÉKELÉS 5 FOKOZATÚ SKÁLÁN (43. kérdés) SZÁZALÉKBAN Megnevezés/tulajdonságok

Kiváló

Jó

Közepes

Elfogadható

Nem jó

A település megközelíthetősége

44,44 %

25 %

13,89 %

8,33 %

8,34 %

A település elérhetősége (információs infrastruktúra, honlap, email, … stb.)

13,89 %

55,55 %

25 %

5,56 %

0%

Környezeti, kulturális és közösségi értékek megóvása

0%

47,22 %

30,56 %

13,88 %

8,34 %

Vonzó falukép

2,78 %

27,78 %

41,67 %

19,44 %

8,33 %

Egészséges életfeltételek (tiszta ivóvíz, szennyvíz-és hulladékkezelés)

11,11 %

47,22 %

11,11 %

16,67 %

13,89 %

Korszerű életkörülmények (utak, járdák, energia, telefon, egészségügyi ellátás)

11,11 %

38,89 %

36,11 %

8,33 %

5,56 %

Közbiztonság

13,88 %

30,56 %

30,56 %

19,44 %

5,56 %

A táblázatot megvizsgálva elmondható, hogy kiugró érték nem szerepel százalékos meghatározásban, a minősítések a jó és a közepes között mozognak többségében. De nem elhanyagolható tény, hogy sok településen a térségben nem megoldott a szennyvízkezelés kérdése. Ezt, a kérdésre adott válaszok is igazolják mely szerint, 13,89 %-ban egyáltalán nem jó, vagy nem megoldott, 16,67 %-ban pedig elfogadható.

4.3.3.

Vendéglátó- és/vagy szálláshely helyzete, önértékelés kérdéscsoport

Ebben a kérdéscsoportban összesen 6 kérdés került elhelyezésre, melyek a szálláshelyek,

vendéglátóegységek

önértékelésére

vonatkozik

a

tulajdonosokat

megkérdezve. Az értékeléseket kategorizálás nélkül az 5. számú melléklet tartalmazza. 74


1)

Együttműködne-e vendéglátó- és/vagy szálláshelye más vállalkozással a közös siker nagyobb fokú elérése érdekében? (47. kérdés)

Nem

47. kérdés

3%

Nyereség elosztás jegyétől függ

16% 16%

Igen, hisz közös érdekünk, hogy a vállalkozás és a Letenyei térség is fejlődjön

65%

Egyéb, éspedig:

Az egyéb, éspedig lehetőségre adott válaszokat kategorizálva elmondható, hogy a többség szerint feltételektől, elvárásoktól függ.

2)

Hogyan ítéli meg vendéglátó- és/vagy szálláshelyét a következő szempontok alapján? Osztályozza 3 fokozatú skálán! (48. kérdés)

ÉRTÉKELÉS 3 FOKOZATÚ SKÁLÁN (48. kérdés) SZÁZALÉKBAN

75

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Kiváló

Elfogadható

Rossz/nem mgefelelő/kedvezőtlen

66,67 %

33,33 %

0%

21,87 %

56,25 %

21,88 %

40,63 %

46,87 %

12,5 %

Ételek mennyisége, amennyiben van étkezési lehetőség

64,52 %

35,48 %

0%

Szobák és/vagy apartmanok tisztasága

63,64 %

36,36 %

0%

Fizetővendégek viselkedése

37,14 %

57,14 %

5,72 %

Reklámok, kiadványok kiadása, marketing

11,43 %

57,14 %

31,43 %

Kedvezmények biztosítása

20,59 %

61,76 %

17,65 %

Extra kívánságok teljesítése

37,14 %

45,71 %

17,15 %

Megnevezés/tulajdonságok Vendéglátó- és/vagy szálláshely fekvése Programok kínálata Étel- és/vagy italválaszték, amennyiben van

Megállapítható, hogy a százalékos értékek a közepes felé irányítódnak, de nem elhanyagolható az a tény, hogy a válaszadók 31, 43 %-a nincs megelégedve a saját vendéglátó-

és/vagy

szálláshely

vonatkozásában

a

reklámozási,

propaganda

tevékenységével. 4.3.4.

Vendéglátó- és/vagy szálláshely és a TDM kérdéscsoport

Ebben a kérdéscsoportban 5 kérdés lett elhelyezve, amelyek a térségben felállítandó Turisztikai Desztináció Menedzsment irányára specializálódik. Az elemzést ebben a kérdéscsoportban szövegesen adom. A megkérdezettek 89 %-a jó ötletnek tartja a menedzsment felállítását és 11 % szerint nem jó ötlet. A válaszokat megvizsgálva elmondható, hogy kiemelkedően magas százalékban fontosnak és jónak tartják a TDM felállítását és működtetését, mert egységbe kovácsolja a vendéglátó- és/vagy szálláshelyeket. A tulajdonosok írásaiból úgy értékelem, hogy nagyon sokat várnak a menedzsmenttől, vagyis arra számítanak, hogy ezáltal több fizetővendég érkezik a térségbe és ennek hatására a vállalkozásuk fellendülhet. 76


4.3.5.

A térség turisztikai értékelése kérdéscsoport

Ebben a kérdéscsoportban összesen 3 kérdés lett elhelyezve, amelyből kettő kifejtendő és egy pedig a megadott lehetőségekre adandó válaszokat írja le. Összességében elmondhatom, hogy a kérdőív ezen részét nagyon sokan kitöltötték. A feldolgozatlan, módosítatlan és nyers adatokat, válaszokat a 6. számú melléklet tartalmazza. Ezen válaszok alapján megállapítható, hogy térségünk természeti értékekben nagyon gazdag és ezeket a természeti értékeket nem tudjuk megfelelően kihasználni. Véleményem szerint szükség van más térségekben működő turizmus megvizsgálására, ezáltal értékes tanulmányutakra, melyet a térségben a Foglalkoztatási Paktum szép számmal valósít meg. Ezen tanulmányutakon a vendéglátó- és/vagy szálláshely tulajdonosok bepillantást nyernek mind magyar, mind pedig külföldi, elsősorban ausztriai „kollégájuk” által működtetett turizmus rendszerébe. A másik fontos momentum, hogy a térségbe látogató turisták csak 1, illetve maximum pár napot töltenek el. El kell érni, hogy több napra, akár 1 hétre is megtalálja a turista, azokat a számára megfelelő programokat, elfoglaltságokat, pihenést szolgáló eszközöket és szolgáltatásokat, amely által a térségben több napot is eltölt. Természetesen ez a tavaszinyári időszakban a jellemzőbb, de az őszi-téli hónapokban a turisták száma elég jelentősen lecsökken. Ennek érdekében a szálláshely tulajdonosok igen csekély száma fejlesztéseket vitt végbe arra vonatkozóan, hogy szálláshelyén meglegyenek azok a szolgáltatások, melyekkel a tavaszi-nyári hónapokat elő tudja idézni. Gondolok itt a fedett fürdőkre, a masszázsra, a szaunára és még sorolhatnám. A harmadik fontos megállapításom mind a kérdőívben feltett kérdésekre, mind pedig a személyes beszélgetések adta válaszok alapján, hogy jellemző tényezőként van jelen a pesszimizmus. A vendéglátó- és szálláshely tulajdonosok egy része teljesen elkeseredett, ha a turizmusról kérdezik őket. Beszélgetésünk és az írásbeli válaszok alapján feltételezem, hogy a pesszimista vélemény és megnyilvánulás sokrétű tapasztalatból és negatív élményből következik. Nincs helyi szinten és a térségben sem olyan szervezet, egyesület, és menedzsment, amelyek összefognák a turisztikai érdekeltségű vállalkozásokat, illetve a falusi szálláshely kiadásával foglalkozó személyek érdekeit, problémáit. A pesszimista gondolkodást elsősorban az egységesség, az összefogás hiányában látom, ezáltal a

77

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből vendéglátó- és szálláshely tulajdonosok egyedül maradnak és ennek másodlagos problémája a széthúzásban és a konkurenciaharcban valósul meg. Vizsgáltam a térségben a konkurenciaharcot is ezen kérdéscsoporton belül, melynek kérdését és eredményét az alábbi diagram mutatja. 1)

Mennyire erős Ön szerint a térségben a konkurenciaharc vendéglátó- és/vagy szálláshelye vonatkozásában?

56. kérdés

Nagyon erős, bár szerintem a szálláshelyeknek és vendéglátóegységeknek össze kellene fogni Nincs konkurenciaharc

5% 37% Elenyésző, nem érdemes vele foglalkozni

45% 13%

Én azon a véleményen vagyok, hogy

Megállapítható, hogy 45 %-ban elenyésző, nem is érdemes vele foglalkozni, de mellette nem hanyagolható el az a 37 %, akik szerint nagyon erős a konkurenciaharc. Más véleményen is voltak, akik azt remélik, hogy ez múló tényező csak.

4.3.6.

Hipotézisek igazolása vagy elvetése

A H 1 feltevésem elvetésre került, mert a megkérdezettek 49 % szerint az a helyi települési önkormányzat és a vendéglátó- és/vagy szálláshelyek kapcsolata jelentős,

78

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből együttműködnek. Azonban mindössze 16 %-ban jelenik meg, hogy nem támogató az önkormányzat részéről. A H 2 hipotézis beigazolódott, mert a minősítő skálán az elfogadható jelent meg 57 %ban, amely közepes minősítést jelent az 1-3-5 minősítések közül. A H 3 feltételezés értéke 70 % volt. A visszaérkezett válaszok igazolják, hogy a kiindulási feltételezésem helyes volt, tehát a vendéglátó- és/vagy szálláshelyek mozgássérült vendégek számára 70 %-ban közelíthetők meg, amely százalékos arány jelentős többséggel bír. A H 4 hipotézis a 49. kérdésre vonatkozott, amely válaszarányok

százalékos

megoszlását az alábbi táblázat mutatja. Természetesen jó ötletnek tartom és támogatom Nem jó ötletnek tartom Jó ötletnek tartom, de én nem leszek érintve Más véleményen vagyok, éspedig:

75,0000% 13,8889% 5,5556% 5,5556%

A táblázat százalékos értékei alapján megállapíthatom, hogy a kiindulási feltételezésem helyes volt, tehát a megkérdezettek 75 %-a jó ötletnek tartja és támogatja a TDM felállítását és működtetését. A másik három, százalék arány nem jelentős, ezért a 75 % mellett elenyésző. 4.3.7.

Az értékelés összefoglalása

Az általam felállított hipotézisek közül egy elvetésre, míg három elfogadásra került. A teljes körű lekérdezés kapcsán kiküldött kérdőívek 64, 5 %-a érkezett vissza, amely már a szakirodalmak esetében jó visszaérkezési aránynak számít és ezáltal már lehet nagyobb fokú és pontosabb következtetéseket levonni a térségre vonatkozóan.

79

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből A következő alfejezetben vizsgálatom a kérdőívben megfogalmazott vendéglátóés/vagy szálláshelyek helyzetét és önértékelését, amelyből egy SWOTxv analízis kerül majd felállításra, melyet egy problémafa és megoldására célfa követ, valamint megoldási javaslatokat teszek a térségi turisztikára vonatkozóan.

Térség helyzetelemzés és a leendő TDM

4.4.

A helyzetelemzés kiindulópontjaként az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és a veszélyek összegyűjtését (44-46. kérdések a kérdőívben) és elemzését értem, melyet a kérdőíves felmérés, valamint a személyes beszélgetések kapcsán foglalok össze kutatásomban. Ezen jellemzők egységbe gyűjtését térségi turizmusra vonatkozóan a következő ábra, táblázat formájában mutatja.

4.4.1.

Térségre vonatkozó SWOT analízis a turizmus vonatkozásában

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Természeti értékek


xv

Erősségek, gyengeségek, lehetőségek és a veszélyek elemzése 80


Kiemelkedően gazdag természeti

-

környezet és értékek -

Folyók és tavak száma

-

Frekventált, országosan is egyedülálló

kihasználása -

Országos jelentőségű gyalogos -

Történelmi borvidék, Balatonmelléke Védett növényeink és nagyvadjaink

-

Tiszta levegő

-

-

-

Kevés szálláshely

-

Alacsony a vendégek száma

M7-es autópálya folyamatos bővülése,

-

Alacsony a vendégéjszakák száma

autóutak a térségben

-

Tőkehiány a fejlesztéshez

Kis forgalmú, sűrű mellékúthálózat,

-

Nincs egységes szervezet ami

negyedrendű utak

összefogná a vendéglátó- és/vagy

Tranzitforgalom, amely a nyári

szálláshelyeket

hónapokban jelentős

-

Kevés a falusi szálláshely

A térség határközelsége

-

Élelmiszerboltok nyitvatartási ideje

Szállás, vendéglátás -

Sok a zsákfalu a térségben

Szállás, vendéglátás

Közlekedés -

Nincs megfelelő kerékpárút kiépítve a térségben

borvidék -

A negyed rendű utak nagyon rossz minőségűek

turistautak -

Tanösvények, bemutatóhelyek hiánya

Közlekedés

olajipar történeti területek -

Nem megfelelő a természeti értékek

kedvezőtlen

A térségben szálláshely növekedés

-

Kevés szórakozóhely a térségben

jellemző, de lassú ütemben

-

Nem megfelelő reklámtevékenység

Üresen álló önkormányzati épületek

-

Szezonális jelleg a turizmusban

turisztikai célú hasznosítása

-

Tapasztalatlanság a turizmus terén

-

Zalai ízvilág

-

Tájékozatlanság a turizmusban

-

Finom és minőségi borok

-

Sok élelmiszerbolt működése a

-

érdekeltek körében

térségben és a falvakban -

Udvarias kiszolgálás, vendégszerető emberek

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK



-

-

Kiaknázásra vár a természetes vízhálózatunk

Nem széles körben ismertek a természeti értékek

Közlekedés

-

81

Nem mindig valósul meg a turisztikai


A meglévő kerékpárút hálózat

vonzerők fenntarthatósága és kezelése

továbbfejlesztése -

-

Utak felújítása, karbantartása

Közlekedés -


Erdők kiirtása, fakitermelés Autópálya megléte miatt csökkenhet a térségbe érkező turisták száma

Nő az érdeklődés az aktív turizmus

-

iránt

A negyedrendű és az erdei utak folyamatos romlása

-

Nő a falusi turizmus szerepe

-

Vízi turizmus iránti kereslet növekedés

-

Lassan nő a vendégek száma

-

Szálláshelyek és szolgáltatás minősége

-

Konkurenciaharc kiélesedése

növekszik

-

Átutazó turizmus hatása növekszik

Nő a bor- és gasztronómiai turizmus

-

Pénzhiány miatt szálláshelyek és a

-


Folyamatos érdekellentétek megléte a tulajdonosok között

népszerűsége

vendéglátóhelyek működésképtelenné

Lassan, de megjelentek a csírái a

válnak

kongresszusi turizmus iránt

-

Nincs desztináció menedzsment, amely összefogná a térséget

-

Széthúzás a jellemző

16. ábra: Erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek [saját felmérés] A kutatásomban meghatározott SWOT analízis csak a turizmusra terjed ki, más ágazatokban a problémákat nem vizsgáltam. Nem elhanyagolható, hogy az egyes ágazatok ok-okozati összefüggésben vannak egymással, tehát az egyik megléte nélkül nincs másik sem. Gondolok itt a közlekedés és a turizmus kapcsolatára, ugyanis a közlekedés hiánya jelentősen kihat a turizmusra is.

4.4.2.

Probléma- és a célfa szerkesztése

A gyakorlat azt mutatja, hogy a SWOT analízisből kiindulva és az ott felsorolt gyengeségekre és veszélyekre tekintettel felállítható a problémafa. A problémafát az általam legsúlyosabbnak ítélt gyenge pont vonatkozásában készítem el. Az általam vélt

82

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből legsúlyosabb gyenge pont az volt, hogy nincs a térségben olyan szervezet, amely összefogná és koordinálná a szálláshelyeket és a vendéglátóegységeket. A problémafa méretét tekintve 3 szintűre (3 mélység) tervezem, amely már viszonylag jól megmutatja probléma és projekt szinten az általam kutatott szükséges jellemzőket.

17. ábra: Problémafa és a legsúlyosabb gyenge pont [saját forrás] A problémafa elkészítése és felvázolása után láthatjuk, hogy az azonos hierarchia szinten milyen elemek, jellemzők helyezkednek el. Kiindulva a legsúlyosabb gyenge pontból eljutunk a hierarchiaszint csúcsára, amely az én kutatásom és elméletem szerint a „Térségi turizmus működésének ellehetetlenüléséhez” vezethet. Hasonlóan a problémafához a célfát is elő tudjuk állítani. A gyakorlat azt mutatja, hogy a problémafa és a célfa egymásba áttranszformálhatók. Szakemberek szerint a problémafa egyfajta pesszimista, a célfa pedig egyfajta optimista becslést tár elénk. A célfa előállításához és a matematika és informatika tudományágakban ismert negálás műveletét veszem, ami azt jelenti, hogy a negatív kijelentéseket a problémafában elhegyezett

eredeti

kijelentések

megmaradásával

transzformálom. Így a célfa a következőképpen néz ki.

83

együtt

pozitív

kijelentésekké


18. ábra: Célfa [saját forrás] Felmerülhet, és joggal fel is merül a kérdés, hogy a turizmushoz más tényezők is hozzájárulnak. Ez természetesen így van, gondolok itt a közlekedésre és még sorolhatnám a sort. Az általam megszerkesztett probléma- és célfa a turizmusnak csak egy metszetét vizsgálja az érintettek köréből, amelyről a dolgozatom címe is szól. A következő alfejezetben a turizmusban érintettek azonosítását is elvégzem, majd a legsúlyosabb gyenge ponttal összevetve a problémát egy célirány felé haladok, ez a célirány pedig a turisztikai iroda felállítása a Turisztikai Desztináció Menedzsment vonatkozásában. 4.4.3.

A turizmus és a projekt érintettjeinek azonosítása és elemzése

Számos pályázati anyag és projekt úgy említi ezt a felvetést, hogy a projekt által érintettek azonosítása. Ám ez a turizmus esetére is adaptálható érintettségi mátrix

84

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből megjelenésben. Azonban ezt én is projektként kezelem a Turisztikai Desztináció Menedzsment felállítása kapcsán.

Érintet tek státusza

Célcsoport Projekt gazda

Partner

Érintettek típusa

Haszonélvezők

Magánszemély(ek)

Civil szervezet (ek)

Vendéglátó- és/vagy szálláshely tulajdonos(ok)

Letenyéért Közéleti Egyesület (az egyesületi kezdeményezés miatt)

2 fő turisztikai szakember Falusi Vendéglátók Zala Megyei Egyesülete, Zalai Dombság Turizmusáért Közhasznú Egyesület

40 vendéglátóés/vagy szálláshely, vagyis a kérdőívre válaszoltak száma

haszonélvezők haszonélvezők

haszonélvezők

1 fő delegált

Önkormányzat(ok)

Haszonélvezők (IFA)

Kistérségi Iroda Letenye, 2 fő delegált turisztikai szakember

Intézmény(ek)

Semlegesek, nem haszonélvezők

Együttműködés jellemzi, de nem közvetlen haszonélvezők

19. ábra: A turizmus és a projekt érintettjeinek azonosítása [saját forrás] Következő táblázat a projekt által érintettek elemzését adja meg. Az érintettek azok a személyek, szervezetek, vállalkozások, akik részt vesznek a turizmus tevékenységében és projektjében. Érintettek megnevezése

Magánszemélyek

Érdekek, célok, elvárások

Jellemzés Turisztikai szakemberek

A projekt kivitelezése, szekértői együttműködés, honlap készítés

85

Projekt által gyakorolt hatás Tapasztalatszerzés

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Letenyéért Közéleti Egyesület Falusi Vendéglátók Zala Megyei Egyesülete Zalai Dombság Turizmusáért Közhasznú Egyesület Szálláshely és vendéglátóhely tulajdonosok

Letenye Város Önkormányzata Kistérségi Iroda Letenye

Turizmusért tenni akaró egyesület

Civil együttműködés

Tapasztalatszerzés

Turizmusban jártas szakemberekből és civilekből áll Turizmusban jártas szakemberekből és civilekből áll Részben szakemberek, részben csak kiegészítő jövedelemre tesznek szert, tenni akarók Csak partnerségi alapon vesz részt a projektben Pályázatírással foglalkoznak, tanácsokkal segítenek

Projekt sikeres kivitelezése

Szálláshely minősítések kiadása

Projekt sikeres kivitelezése

Tapasztalatszerzés, egyesület erősödése

Vendéglátó- és/vagy szálláshelyük fellendülése, vendégéjszakák számának növelése

Térség fellendítése

Több IFA befizetés

Körzetközponti szerep erősítése

Pályázatok megírása és elszámolása

Tapasztalatszerzés, szakmai fejlődés

20. ábra: A projekt érintettjeinek elemzése [saját forrás] Prioritások, indikátorok és a logikai keretmátrix

4.4.4.

A prioritások szerint megkülönböztetem a turizmus rendszerét, az esélyegyenlőség megteremtését, a vonzóbb településképet és a turizmus fellendítését. -

turizmus rendszere: hozzájárulás a turizmus fellendítéséhez egy térségi honlappal és a termékek és szolgáltatások reklámozásával

-

esélyegyenlőség megteremtése: a mozgássérült vendégek számára az épületek akadálymentesen megközelíthetőek legyenek, nők, az 50 év felettiek, a cigány kisebbségek és a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása

-

a térségi települések város- és faluképének vonzóbbá tétele, a turisztikai vonzás és vonzerők megteremtése

Folytatva

az

indikátorok

meghatározása

fontos

feladat.

A

projektemben

megkülönböztetek eredmény- és hatásindikátort, melyet az alábbi táblázat szemléltet. Output

Eredmény

86

Hatás

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Elkészül a térségi turisztikai honlap

Létrehozunk egy turisztikai egyesületet Feláll a térségi Turisztikai Desztináció Menedzsment

Több turista érkezik a térségbe, valamint a honlapon szerzett információk alapján konkrét céllal érkeznek a térségbe Egységbe tömörülnek a vendéglátó- és/vagy szálláshely tulajdonosok Turista vendéglátó- és/vagy szálláshelyre irányítása céltudatosan, programok kínálata

Több bevétele lesz a vendéglátó- és/vagy szálláshelyeknek Konkurenciaharc csökken, érdekegyeztetések, összetartás a meghatározó Elégedett turista, a térségben a turizmus nagyobb fokú fellendülése

21. ábra: Projekt indikátorok [saját forrás] A projekt indikátorok után eljuthatunk a logikai keretmátrix elkészítéséhez, amely már egységet ad a projektnek és világosan körvonalazódnak a célirányok, célkitűzések.

87


A beavatkozás területei

Hosszútávú célkitűzések

Turizmus térségi szintű fellendítése

Projekt célkitűzések

Az egyesület létrehozása, a TDM, valamint az iroda felállítása

Várható eredmények

A desztináció feláll, a vendéglátóés/vagy szálláshely tulajdonosok egységbe tömörülnek, működik a turisztikai iroda

Tevékenységek

Turisztikai iroda működtetése, folyamatos kapcsolattartás a projekt érintettjeivel

LOGIKAI KERETMÁTRIX Az elért eredmények A mutatók objektíven ellenőrizhetőségének meghatározható forrásai és eszközei mutatói Mérhető vendégéjszakák Vendégkönyvek, száma, a térségi befizetett IFA, honlap honlap statisztikai számlálója látogatottsága Szerződések megkötése, belépési Jelenléti ív, nyilatkozatok tagnyilvántartás elfogadása és aláírása

Menedzsment kijelölése

Feltételezések és kockázatok

Kezdeti lelkesedés alábbhagy

Nyilvántartás, iroda látogatottsága

Rossz személy kijelölése a menedzsment és az iroda élére

Tevékenységlista és havi program alapján

Iroda fenntartása a tagdíjakból, támogatások csökkentése

Eszközök: Továbbképzések szervezése, fórumok szervezése, tárgyi eszközök biztosítása, folyamatos képzések

22. ábra: Logikai keretmátrix [saját forrás] A LOGFRAMExvi problematikáján túl elkészítek egy ütemtervet, mely a konkrét megvalósítási munkákat tartalmazza időrendi sorrendben a felelősök és a határidő megjelölésével.

4.4.5.

Munkaszakaszok és feladatok Munkaszakaszok, feladatok Felhívás közzététele

Első fórum összehívása és levezetése, weblap elkészítése

Felelős Letenyéért Közéleti Egyesület elnöke Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás elnöke, Letenyéért Közéleti Egyesület elnöke, Zalai Dombság Turizmusáért Közhasznú Egyesület, Farkas Szilárd

xvi

Határidő 2007. szeptember 2007. október

LFA: Logical Framework Approach, logikai keretmátrix, megalapozása a beavatkozási logika. Eltérést mutat a mai helyzet és a jövőben elérni kívánt „ideális” helyzet között. [FVM, Pályázatírás és projekt menedzsment című előadás] 88

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Szakember meghívása a térségbe és fórum összehívása, téma: más térségekben hogy szerveződött és hogyan működik a desztináció, valamint a ráépülő iroda, tanulmányok elkészítése Egyesület megalapítása, alapító okiratok, tagok felvétele, tagnyilvántartása, elnökség kinevezése, szabályzat elfogadása, bejegyzések, adminisztrációs feladatok, települési desztináció menedzsment felállítása Elnökség és a tagok összehívása és a menedzsment tagjainak, valamint az irodavezető személyének kiválasztása Iroda helyszínének kiválasztása és felállítása 3 hónapos próbaműködtetés, tapasztalatok és kezdeti nehézségek problémáinak gyűjtése Iroda működtetése

Letenyéért Közéleti Egyesület elnöke

2007. november

Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás elnöke, Letenyéért Közéleti Egyesület elnöke, Zalai Dombság Turizmusáért Közhasznú Egyesület elnöke Új, megalapított egyesület elnöksége, desztináció menedzsment szervezete Új, megalapított egyesület elnöksége, desztináció menedzsment szervezete Új, megalapított egyesület elnöksége, desztináció menedzsment szervezete, irodavezető Új, megalapított egyesület elnöksége, desztináció menedzsment szervezete, irodavezető

2008. január

2008. január 2008. április 2008. május – 2008. szeptember 2008. október

23. ábra: Munkaszakaszok és feladatok [saját forrás] A munkaszakaszok és a feladatok megjelenítésére rendelkezésre állnak bizonyos ábrázolási kellékek. Ezek közül kiválasztva a Microsoft Project programot, készítettem el a folyamat CPMxvii hálóját, azonban erre szükség van a munkafolyamat tevékenységének listájára, amely nagyban megegyezik a munkaszakaszok listájával.

4.4.6.

Tevékenységi lista és CPM háló

Az időtervezés szempontjából tevékenységnek tekinthető a projektmegvalósítási folyamat minden olyan eleme, amelyre nézve megállapítható, hogy két konkrétan meghatározott időpont kerül teljesítésre, s ugyanígy meghatározhatók a folytonosságot gátló körülmények is, valamint teljesítése valamilyen erőforrást igényel és a tevékenység helyszíne pontosan meghatározható. [Gaál – Szabó, 2003]

xvii

Critical Path Method, vagyis a kritikus út módszere 89

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből A tevékenységi lista a következőképpen határozható meg időrendi sorrendben, a turisztikai iroda felállítása és működtetése vonatkozásában.

Sorszám

Tevékenység megnevezése

Időtartam [nap]

1.

Felhívás közzététele

20

2.

Első fórum összehívása és a tanácskozás levezetése

1

3.

20

7.

Turisztikai honlap elkészítése Szakember többszöri meghívása a térségbe és újbóli fórum összehívása További egyeztetések, adminisztráció Egyesület megalapítása, elnökségi tagok megválasztása, titkár megválasztása Menedzsment felállítása

8.

Pályázatírás a kezdeti működtetésre

30

9.

Adminisztrációs feladatok, nyertes pályázat

40

10.

Irodavezető személyének megpályáztatása

15

11.

Engedélyek beszerzése

30

12.

Iroda helyének kiválasztása

15

13.

Irodavezető személyének kiválasztása

1

14.

Technikai eszközök és a bútorzat beszerzése

15

15.

Iroda próbaműködtetése

90

16.

Elnökségi ülés összehívása és levezetése

5

17.

Iroda működtetése

4. 5. 6.

15 30 5 2

24. ábra: Tevékenységi lista [saját forrás] A tevékenységi lista első elemének kezdete 2007. szeptember 3. Az egyeztető fórumon részt vettem, további egyeztetések még nem történtek. Az iroda működésének hiányára dolgoztam ki a kisprojektet. A tevékenységi lista alapján megszerkesztem az adattáblázatot és a hozzá Ganttdiagramxviii-ot. Látható, hogy az iroda felállítása és működése 2008. október 7-én valósulhat meg, ha a projektben csúszás nem következik be.

xviii

Úgynevezett vonalas ütemterv. A projekt ütemtervének átláthatóságára szolgáló diagram. A folyamat időtartamának grafikai ábrázolása vonalas formában. [www.fovosz.hu] 90


25. ábra: Az adattáblázat és a Gantt-diagram [saját forrás] A tevékenységi listában szereplő tevékenységek közül a szakdolgozatom megírása időpontjáig a turisztikai weblap elkészítése valósult meg. A további fennmaradó tevékenységeket és folyamatokat elméleti szinten dolgoztam ki. Az adattáblázatból, a Gantt-diagramból és a CPM hálóból is leolvasható, hogy vannak egymást követő és egymással párhuzamos tevékenységek is. Az egymást követő tevékenységeknél fennáll az a veszély, hogy nem keletkezik tartalékidő, míg a párhuzamos tevékenységek esetében keletkezhet, melyet a CPM háló is mutat. Az adattáblázatból leolvasható, hogy a

projekt – csúszások nélküli – várható

befejezése 2008. október 7. Ezt követően a felállított iroda folytatná tovább működését.

4.4.7.

A turisztikai iroda felállításának CPM hálója

91


26. ábra: CPM háló [saját forrás] A CPM hálót megvizsgálva látható, hogy két helyen párhuzamos tevékenység jelenik meg a hálóban. A hatszög alakzat jelöli a kisprojekt kezdetét és végét. A tevékenységek egymás után következnek. A hálóban a kritikus utat a piros négyszögek mutatják, amely azt jelenti, ha az egyes tevékenységekhez tartozó időtartam megnövekszik, akkor a kisprojekt összideje is megnövekszik. Tartalékidők a kék négyszögeknél keletkeznek. 4.4.8.

Turisztikai weblap

Látható, hogy a kisprojektben jómagam is szereplőként veszek részt, mégpedig a turisztikai honlap elkészítésben. A honlap menetrendszerűen elkészült 2007. október végére. A weboldal látogatottsága 2007. november közepéig elérte a 400 főt, ami szezonon kívüli időszakban elég jó látogatottsági aránynak számít, lebontásban átlagban napi 20 fő. Az általam készített és működtetett turisztikai honlap technikai adatait az alábbi táblázatban foglaltam össze. A honlap elérhetősége Honlap típusa Menük elrendezése

http://kisterseg.letenye.com Statikus honlap, JavaScript elemekkel Felső- és oldalmenü elrendezés

27. ábra: Turisztikai honlap paraméterei [saját forrás] A továbbiakban említést teszek a Letenyei kistérség turisztikai weblapjáról. A weblap elkészítése és prezentálása, mint ahogy korábban is említettem a szakdolgozatom elkészítésével párhuzamosan zajlott. Célom volt, hogy a térségben megjelenjen egy

92

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből weboldal, mely egyfajta tájékozódási pont a térségbe érkező turisták és vendégek számára. Ilyen weboldal a térségben még nem készült el. A honlapon megtalálható a Letenyei statisztikai kistérség bemutatása. A turista tájékoztatást kap az oldalon a térség látnivalóiról, nevezetességeiről és önkormányzati szálláshelyeiről. A menüpontokban továbblépve felsorolás jelleggel válogathat a térségben lévő hotelek, apartmanházak, motelek, vendégházak és kempingek közül. Az oldalon megtalálhatók a népi- és helyi hagyományokat őrzők nevei és elérhetőségei. Az érdeklődők tájékozódhatnak a térségi kerékpárutak nyomvonalairól, térképekkel illusztrálva, valamint fellelhetik a kiemelt tavakat és horgászhelyeket. Szándékom volt, hogy a honlapon szereplő írásokat fényképekkel, térképekkel és érdekességekkel színesítsem. 4.4.9.

Kisprojekt és turisztikai iroda becsült költségvonzatai

Dolgozatomban az iroda felállítási és működési költségeiről ezen alfejezeten belül szólok. Kezdetben úgy látom, hogy a felállítandó irodának anyagi vonzatait tekintve több lábon kell állnia. Fontos tisztázni azt a tényt, hogy az iroda felállításában az újonnan létrehozandó turisztikai egyesület venné ki a legnagyobb részét. Az egyesület tagjai a térség vendéglátóhely- és/vagy szálláshely tulajdonosai, falusi turizmussal foglalkozó személyek, önkormányzatok és magánszemélyek. A költségek jelentős részét tagdíjak formájában a fentiekben említett egyesületi szereplők finanszíroznák. A tagdíjak mind a vendéglátó- és/vagy szálláshely tulajdonosokra, mind az önkormányzatra, mind pedig a magánszemélyekre külön számítási képlettel lennének levetítve. Kiindulási alapnak a kérdőíves felmérésem visszaérkezett 40 válaszadóját tekintem, mint vendéglátó- és/vagy szálláshely tulajdonosok, illetve falusi turizmussal foglalkozók. A turisztikai fórum kapcsán megjelent kb. 10 magánszemély, akik bekapcsolódtak a folyamatokba, valamint a helyi önkormányzat is képviseltette magát. A bevételek másik forrása pályázati úton, illetve saját turisztikai jellegű rendezvények megszervezéséből és lebonyolításából lenne finanszírozva. A fent említett számítási képletek a tagdíj megállapítására a szálláshely tulajdonosok és falusi szálláshely kiadással foglalkozó személyek kapcsán a következőkben lenne a tagdíj megállapítva: Tagdíj szálláshelyek = ágyszám * 500 Ft / év

93


Vendéglátóhelyekre az alábbi számítási mód lenne az irányadó: Tagdíj vendéglátóhelyek = székszám * 150 Ft / év

Magánszemélyek számára a tagdíj egységesen

1.800 Ft / év mértékben lenne

megállapítva. Önkormányzat részére a támogatás becsült értéke optimista becsléssel 200.000 Ft / év összegben lenne megállapítva. A fenti számítási módok kapcsán az összesített éves bevételek pesszimista és optimista becsült értékét az alábbi táblázat mutatja meg: Bevételek forrása Szálláshelyek tagdíjai Vendéglátóhelyek tagdíjai Magánszemélyek tagdíjai Önkormányzat támogatása, IFA egy része Rendezvényekből befolyt összegek Összesen:

Pesszimista becslés Optimista becslés 1.250.000 Ft 2.500.000 Ft 750.000 Ft 1.500.000 Ft 9.000 Ft 18.000 Ft 100.000 Ft 200.000 Ft 300.000 Ft

600.000 Ft

2.409.000 Ft

4.818.000 Ft

28. ábra: Bevételi költségek becslése [saját forrás] Látható, hogy optimista becslés esetén 4.818.000 Ft bevételre tehet szert az iroda. Az alábbiakban az iroda felállításának és működésének első éves kiadását becsülöm: Kiadások Pesszimista becslés (Ft/év) Optimista becslés (Ft/év) Iroda bérlete 480.000 Ft 960.000 Ft Technikai eszközök és 190.000 Ft 380.000 Ft a bútorzat beszerzése 1 fő irodavezető bruttó 1.857.600 Ft 2.383.920 Ft bére 8 órában és a munkaadói járulékok Telefon és Internet 112.080 Ft 224.160 Ft használat Egyéb kiadások 240.000 Ft 480.000 Ft

94

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Összesen:

2.879.680 Ft

4.428.080 Ft

29. ábra: Kiadási költségek becslése [saját forrás] Látható, hogy mind pesszimista, mind pedig optimista becslés esetén a kiadási költségek túllépik a bevételi költségek mértékét. Ezért ennek a hiánynak a kiküszöbölésre pályázati források és az állami támogatás igénybevétele is lehetőségre állnak turisztika vonatkozásában a település, a térség, illetve az egyesületek részére. Azonban leszögezem, hogy a kezdeti években az újonnan megalapított egyesület nem pályázhatna, ezért a pályázati forrásokat a Dél-Zala Letenye Többcélú Társulás Kistérségi Iroda keretében lehetne megvalósítani. Tény az, hogy az első évben nagyobb költségekkel kell számolni az iroda technikai eszközei és a bútorzatai vonatkozásában, melyet a táblázat is megmutat. A későbbi években ezen jellegű költségek lecsökkennek, de ezzel párhozamosan megjelennek az üzemeltetési költségek és a tevékenység bővítésével járó költségek is. Az alábbi összefoglaló, egy lehetséges pályázható forrást tartalmaz, amelyre a kapcsolódik a turisztikai irodához. Pályázat megnevezése Pályázat kódja A régió történelmi és kulturális NYDOP-2007-2.2.1/2F örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése … … 30. ábra: Egy lehetséges pályázati forrás [saját kutatás] Folytatólagosan szólok a Turisztikai Desztináció

Menedzsment felállításával

kapcsolatos pályázati lehetőségekről. A kormány megbízásából a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2006. december 20-án hivatalosan benyújtotta az Európai Bizottság részére az Új Magyarország Fejlesztési Terv 15 operatív programját bemutató dokumentumokat, köztük a Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Program dokumentációját is, melynek második prioritása a Turizmusfejlesztés – Pannon örökség megújítása a 2007 – 2013-as időszakra. A Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Program teljes összegének 24,9 %-a, azaz a lehívható forrás 36,7 Mrd Forint. Ezen prioritás ötödik alpontja szól a Desztináció Menedzsment vonatkozásában. Ezen prioritás tárgyal a turisztikai célú projektek 95

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből fejlesztéséről és tevékenységek koordinációjáról, környezeti hatásainak vizsgálatáról, az érintett területek turisztikai célú marketing tevékenységéről, a turisztikai szolgáltatások értékesítéséről és a világörökségi helyszínek közös kulturális és turisztikai kínálatának összehangolásáról és fejlesztéséről. Ezen pályázati kiírások a szakdolgozatom készítése időpontjában még nem elérhetőek. [Szemző, 2007] 4.4.10. TDM összefoglalás A TDM rendszer kiépítése a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia egyik prioritása. A rendszer kialakítására az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív programjai adnak lehetőséget. A rendszer fő jellemzőit 4 alpontban határozom meg. Az első, véleményem szerint az, hogy egyfajta alulról építkezés megy végbe, tehát a turizmusban

legközvetlenebbül

érintettek

(vállalkozók,

önkormányzat,

…

stb.)

összefogásával hozható létre a rendszer. Ez után alapozható meg a térségi szint, majd az arra következő szintek. A második fontos alpont a megfelelő hozzáértés vagyis a szakértelem fontossága. Ezáltal fog a rendszer működőképessé válni. Szükségesnek látom ehhez a megfelelő oktatást és a tudás megszerzését. Harmadik fontos alappillére, hogy biztosítani kell a különböző szervezetek számára a megfelelő és szükséges gazdasági és pénzügyi környezetet. Negyedik pedig a kölcsönös együttműködés, vagyis a partnerség elve, amely az egyik legfontosabb tényező, hogy a rendszer zavartalanul működjön. A feladatokat tekintve a TDM szervezet legfontosabb teendői közé kell, hogy tartozzon a folyamatos kapcsolattartás, az együttműködés, az oktatás, az ellenőrzés, a marketing, a termékfejlesztés, területfejlesztés, a projekt menedzsment és a turisztikai információs rendszer és hálózat működtetése.

96


5.

Komplex turisztikai javaslattétel a térség számára és a LEADER Értekezésemben a kérdőíves elemzés, a TDM szervezet, a turisztikai iroda

felállításának problémáján túl más tényezőket is figyelembe kell venni. Ezekre a tényezőkre és jellemzőkre teszek elméleti javaslatot, a korábban felvetett problémák és a térségi turizmus kapcsán, melyet prioritásokba (sorrendiség) rendeztem.

97


prioritás: A legsúlyosabb gyenge pontra asszociálva a TDM szervezet és a turisztikai iroda felállítása és működése, melyet ebben a prioritásban,

a

fentiekre tekintettel, nem részletezek. 2.

prioritás: Turisztikai attrakció fejlesztését kiemelkedően fontosnak tartom. Kiindulási pontként a helyzetelemzésem és a SWOT analízisem szolgál. A dolgozatomban említett turizmus csoportosítási módok tartoznak ide, az aktív turizmuson belül a természetjárás, a vízi turizmus, a kerékpárturizmus, a bor- és gasztronómiai turizmus, a lovas turizmus érintésével. A falusi turizmus, a gyógy-és

termálturizmus,

a

kulturális-

és

örökségturizmus

és

a

konferenciaturizmus fontos szerepet töltenek be. Ezen turizmus ágak fejlesztése kiemelkedően fontos, jelentősen indokolt. Javasolt intézkedésként a komplex turisztikai programcsomagok létrehozását és fejlesztését ösztönzöm, valamint az aktív turizmus elmélyítését, ezen belül is a kerékpárturizmus fejlesztését. Erre vonatkozóan az általam készített honlapon térképpel illusztrálva felvázoltam a lehetséges kerékpár útvonalakat a népszerűsítés érdekében. Hatásindikátorokkal mérhető jellemzők: vendégek száma, vendégéjszakák száma, bevételi és elégedettségi mutatók. 3.

prioritás: Oktatás és képzés fontossága. Fontosnak tartom, hogy a helyi turisztikai érintettek, szereplők olyan tudással rendelkezzenek, amelyek segítik őket a hatékony és eredményes tevékenységükben, munkájukban. A kistérségben csak alapfokú intézmények épültek ki. Ezáltal nincs olyan intézményi háttér, amely felvállalná és ellátná a humánerőforrás-fejlesztés adta lehetőségeket. A térségből kilépve, a Nagykanizsai statisztikai kistérséget megvizsgálva, Nagykanizsa központtal működik a Pannon Egyetem Nagykanizsai Telephelye, mely egyrészt otthont adhatna a képzéseknek, másrészt kiváló szakember- és oktatóstruktúrával

rendelkezik

a

turizmus

vonatkozásában.

Javasolt

intézkedésem: a helyben lévő oktatási struktúra fejlesztése vagy az oktatók kihelyezése,

képességfejlesztő

és

csoportépítő

tréningek

megvalósítása,

idegenforgalmi OKJ-s szakmai képzések, átképzések véghezvitele, turisztikai szakmai programok megvalósítása. Hatásindikátorokkal mérhető jellemzők:

98

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből OKJ-s képesítést szerzők száma, tanfolyamok és képzések részvételi aránya, térségbe érkező turisták száma. 4.

prioritás: Marketing tevékenységek fejlesztése. Véleményem szerint a marketing tevékenység már jelen van a térségben, de ennek puszta léte már nem elégséges. Azonban a térségnek nincs önálló, kidolgozott marketing stratégiája, amely talán az 1. prioritáshoz vezethető vissza. A meglévő marketing eszközök fejlesztésre szorulnak, emiatt új és még hatékonyabb marketing eszközöket kell alkalmazni. A technika és az informatika tudományának rohamos fejlődése lehetővé tette, hogy a turisztikai vállalkozások mára már önálló honlapokkal és Internetes megjelenéssel rendelkezzenek. Azonban ez sem elég, ezeket egységbe kell foglalni. Ezt az egységbe foglalást tartottam szem előtt a turisztikai weblap elkészítésekor. Az általam javasolt intézkedések közt szerepel a marketingtevékenység technikai hátterének kialakítása, a turisztikai marketingtevékenység kidolgozása és nagyfokú támogatása kistérségi szinten. A hatásindikátorokkal mérhető jellemzők: a turisztikai weblap látogatottsága, a vendégéjszakák száma, az felállítandó turisztikai iroda látogatottsága, marketing kiadványok száma.

5.

prioritás: A tradicionális, helyi népi mesterségek erősítése. A térségben a hagyományos, népi mesterségek sajnos kihalófélben vannak. Ma már nincs lehetőség arra, hogy ezt a tevékenységet valaki főállásban végezze. A népi mesterségek (fazekasság, szövés, … stb.) hagyományait ápoló mesterek ezt a munkát kiegészítő jövedelemszerzésként végzik. Javaslatom, a Letenyei statisztikai kistérségben lévő népi mesterségek újbóli felelevenítését és térségi szinten erősebbé tételét, esetleg távoli célként egy tájházba történő integrálását. Elképzelhetőnek tartom nyári táborok keretében megvalósítani ezeket a foglalkozásokat, ahol a térségbe érkező turisták bevonásra kerülnének a mesterségek elsajátításában. Hatásindikátorokkal mérhető jellemzők: az elkészített tárgyak száma, az eltöltött idő, illetve a megelégedettség mérése.

Ezen számozott öt prioritást tartom a térségben a legfontosabb, megoldandó feladatoknak. Reményt látok arra, hogy ezen feladatok megoldása kapcsán új munkahelyek 99

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből teremtődjenek a térségben. Gondolok itt az egy fő turisztikai szakember alkalmazására, a vendéglátó- és/vagy szálláshelyek forgalmának megnövekedése kapcsán szükség van személyzet, kisegítő személyzet felvételére és a képzések kapcsán a turisztikával foglalkozó vállalkozók magabiztos tudást szerezhetnek, ezzel a térség „tudás-színvonalát” emelve. A meghatározott prioritásokon túl, ebben a fejezetben szólok a LEADERxix -ről. Az Európai Unió LEADER Programja elindul Magyarországon, az AVOP keretében, „LEADER+” néven. A LEADER lelkét jelentő helyi akciócsoportok összefüggő területen, szomszédos települések összefogásaként alakulhatnak meg. Működésüket a nagyfokú decentralizáció és önállóság jellemzi. Az AVOPxx LEADER+ Program első jelentős hazai eseménye az a tájékoztató nap, amelyre minden megyében 2005. május 26-án került sor. Az érdeklődők szakemberektől kaptak információkat a program működéséről és a bekapcsolódás módjáról, és ugyanott jelentkezhettek is a folyamat következő rendezvényére. [Nonprofit, 2007] A LEADER+ intézkedés keretében 2006. áprilisában került kiválasztásra a hazai akciócsoportok

számára

információ-

és

tapasztalatcserét,

valamint

nemzetközi

kapcsolatépítést biztosító LEADER Központ. A nyertes akciócsoportok 2006 nyarán kezdték el helyi vidékfejlesztési programjaik megvalósítását. [FVM, 2007.] Térségünkben a helyi vidékfejlesztési iroda 2007-es évben kezdte meg működését és megalakult egy közösség is. A LEADER program Magyarországon nem regionális fejlesztési program, hanem vidékfejlesztési vagy helyi fejlesztési program, ezáltal a kiválasztott vidéki területek vagy kistérségek igényeire fókuszál. Természetesen minden LEADER programnak tekintetbe kell vennie a régió nagyszabású infrastrukturális beruházásait, melybe beletartozik az adott kistérség is. A kistérségek problémái, javaslatai azonban kifinomultabbak, jobban figyelnek a lokális és sajátos igényekre a térségen belül. [Michael Dower, 2005] A LEADER módszer az Európai Unió vidéki területein, településein alkalmazható. Az Európai Bizottság a térségeket (településeket) akkor nevezi vidékinek, ha a népsűrűség egy bizonyos küszöb alatt van: Magyarországon ez 100 fő/km2 a hármas tengelyben, illetve 120 fő/km2 a négyes tengelyben. Az elhatárolás a valóságban nem ilyen egzakt, a tervezés xix

Francia eredetű szó. Jelentése: Liasion Entre Actions pour le Development de l’Economie Rurale. Magyar jelentése: Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. xx Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 100

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből és fejlesztés számára azonban szükséges egy markáns, számszerűsíthető lehatárolás. A 2004–2006-os időszakban a pályázati felhívás tartalmazta a LEADER Program által kedvezményezett települések listáját. Városi rang önmagában nem volt kizáró tényező. A településlista összeállítása a 2007-2013 időszakra folyamatban van. A vidéki területeket: -

szerény méretű, alacsony lélekszámú települések, kis közösségek, valamint mikro- és kisvállalkozások,

-

építészeti, gazdálkodási, szokásbeli, nyelvhasználati sajátosságok és

-

megőrzött természeti és néprajzi értékek jellemzik.

Ezen jellegzetességeket azonban sok rurális területen jelentősen lerombolták nagyméretű fejlesztések, beruházások, amelyeket a városi (urbánus) szemléletmód irányított. A LEADER egyik kihívása pont abban rejlik, hogy elismerje, „felismertesse” a vidéki területek sokféleségét és térségi jellemzőit. Korábban a vidék szó hallatán az agrárszektorra (primer szektor) asszociáltunk. A hangsúly azonban eltolódott a gazdaság más ágazatai felé, legyen az termelői vagy szolgáltatói. A vidékpolitika, s így a LEADER a vidéki gazdaságok diverzifikációja felé tett lépéseket, egy átfogó, előre meghatározott, a térség magán- és közszereplői által elfogadott terv alapján. [Helyi Vidékfejlesztési Iroda 2007]

6. Összefoglalás Az Európai Unióhoz való csatlakozás és az EU támogatási alapoknak a megnyílása nagyon pozitív változásokat indított el a turizmus terén, melynek hatására elmozdulás tapasztalható a stabilitás felé. Ennek a folyamatnak azonban még Magyarország és a magyar turizmus az elején van.

101

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Értekezésemmel áttekintés kívántam adni a turizmus egy kis szelete, a vendéglátó- és szálláshelyek irányából is. A térségben ezzel kapcsolatosan kérdőíves felmérés csak évekkel ezelőtt végeztek, melynek eredményeit nem ismerem. A dolgozatom első részében a turizmus és a projekt közti összefüggéseket, valamint a marketingkutatás területére vonatkozó legfontosabb irodalmi összefoglalót készítettem el. A további fejezetekben a kérdőíves felmérés válaszai elemzésének problémáit adaptáltam a térség helyzetelemzésére, valamint az általam felállított és meghatározott hipotéziseket igazoltam vagy elvetettem. Ezt

követően rávilágítottam az általam vélt tapasztalatok alapján a legsúlyosabb

gyenge pontra, mely meghatározta a dolgozatom felépítését és vezérfonalát. A legsúlyosabb gyenge ponttól eljutottam a desztináció és a desztinácó menedzsment hiányának feltárásához és megállapításához, mely kapcsán a térségben kezdeményezések indultak, de úgy állapítom meg, hogy a korai kitörő lelkesedés jelentős mértékben alábbhagyott. Ennek fenntartására indultam el ezen az útvonalon és jutottam el abba az irányba, hogy egy turisztikai iroda hiányát érzékeltessem. Erre a problémára nemcsak én, hanem már a településen működő legaktívabb egyesület és a Foglalkoztatási Paktum menedzsmentje is rávilágított, de elméleti kidolgozása még nem volt adott. A dolgozatommal egyrészt alátámasztottam és megerősítettem a korábban már felvetett turizmus terén érződött problémákat, másrészt pedig új feladatokra is felhívtam a figyelmet. Az értekezésem utolsó részében a korábban meghatározott problémákból és elemzésekből kiindulva 5 javaslattételi lehetőséget prezentáltam a prioritások szem előtt tartásával. Az értekezésem megírásával párhuzamosan elkészítettem a térség turisztikai honlapját. Szükségesnek éreztem ezt a dolgozatom és a kutatásom más irányból való megközelítése céljából. A térségben ilyen kimondottan a turizmusra és a turisztikára irányuló bemutató oldal még nem készült el. A statisztikai térség vendéglátó- és/vagy szálláshelyei, valamint önkormányzati szálláshelyei összegyűjtésének eredményét és adatbázisát prezentáltam az oldalon, kiegészítve a térség fontosabb adottságaival a látnivalókkal,

a térség

bemutatásával és a kerékpáros turizmus népszerűsítésével. A térség turisztikai honlapja mellett korábban elkészítettem Kistolmács község (www.kistolmacs.hu)

és

Szentmargitfalva 102

község

(www.szentmargitfalva.extra.hu)

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből hivatalos honlapjait, amelynek mérhető eredménye, hogy a térségbe több turista érkezett, míg Kistolmács esetében pedig több vendégéjszaka került összeszámolásra. Ezzel párhuzamosan a 2006. év nyarán nemcsak önkormányzati, hanem falusi turizmussal foglalkozók, vendégházak és éttermek honlapjainak elkészítését is vállaltam térségi szinten, melynek mérhető eredményeként – egyrészt az oldalakon elhelyezett látogatottsági számláló kapcsán, másrészt pedig a vendégkönyvek bejegyzései alapján – növekedett a vendégéjszakák száma. Az elkészített turisztikai jellegű honlapok listáját a 7. számú melléklet tartalmazza. Zárszóként fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a megyék szerepe hazánkban egyre jobban elhomályosodni látszik és előtérbe kerülnek a régió, a térségek és a mikro-körzetek. Azonban a térségek oszlopos lehatárolása véleményem szerint csak közigazgatásilag tehető meg, de a természeti adottságaink, a turisták a látnivalók megszerzésére irányuló vágyaik és utazási kedvük alapján ez a lehatárolás értelmét veszti, melynek ékes bizonyítéka térségünkben a Kistolmácsot Csömödérrel és Lentivel összekötő kisvasút útvonala.

IRODALOM- ÉS FORRÁSJEGYZÉK 1)

Aggteleky Béla – Bajna Miklós (1994): Projekttervezés, Projekt menedzsment, Közlekedési Dokumentációs Rt., Budapest, p.: 20-22

2)

Antal Katalin – Csizmadia László – Horváth Ákos – Kenéz Győzőné (1992): Fizetővendéglátás és falusi turizmus, KIT, Budapest, p.: 10-39

103

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből 3) Babbie, Earl (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Budapest, p.: 179-284 4) Bakos Ferenc (2006): Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó Rt., Budapest 5)

Barakonyi Károly (2001): Támogatás szerzés, célok, projektek, akciók, Kézirat

6)

Barbara, A. Bickart (1993): Carryover and Backfire Effects in Marketing Research, Journal of Marketing Research, 30, No. 1. p.: 52-62

7) Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás (2007): Letenyei Kistérség, Kistérségi Integrált Projektcsomag 2007-2013., Letenye, p.: 6 8) Eric, Verzuh (2006): Projekt menedzsment, Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt., Budapest, p.: 29-30 9)

Esélyek Háza (2005. december 9.): Esélyek Háza Hírlevél, II. évfolyam 30. szám, p.: 2 Megtalálható: http://civil.szekesfehervar.hu [2007. október 26. 14:19]

10) Fanovum Kft.: A Letenyei statisztikai kistérség stratégiai szintű turisztikai programja, Kistérségi Iroda Letenye, 2005. 11) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (2007): FVM, Pályázatírás és projekt menedzsment című előadás, Budapest 12)

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (2007): Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Budapest, 2007. február 19. p.: 40

13)

Frank, Bradley (1995): International Marketing Strategy, Prentice Inc., Second Edition, p.: 513

14)

Fővállalkozók Magyarországi Szövetsége (2007): Fontosabb projekt menedzsment fogalmak, Megtalálható: www.fovosz.hu/doc/Fontosabb_PM_fogalmak.pdf [2007. november 13. 19:24]

15) Frisnyák Sándor (1990): Általános gazdaságföldrajz, Tankönyvkiadó, Budapest, p.: 372 16) Gaál Zoltán (2001): Általános menedzsment, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, p.: 164 17)

Gaál Zoltán – Szabó Lajos (2002): Segédlet a projekt menedzsmenthez I., Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, p.: 6-66

18)

Gaál Zoltán – Szabó Lajos – Dancsez Gabriella (2004): Karbantartási projektek menedzselésének stratégiai és operatív kérdési, Magyar Grafika, 2004/7. szám

104

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből 19)

Gaál Zoltán – Szabó Lajos (2003): Segédlet a projekt menedzsmenthez II., Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, p.: 36-55

20) Görög Mihály (1996): Általános projekt-menedzsment, Aula Kiadó, Budapest 21)

Helyi Vidékfejlesztési Iroda (2007): A vidéki (rurális) területek, Megtalálható: www.hvi.hu [2007. november 29.]

22) Héra Gábor – Ligeti György (2005): Módszertan – A társadalmi jelenségek kutatása, Osiris Kiadó, Budapest, p.: 73 23) Holik Tímea – Szomor Tamás (2000): A marketing alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest 24)

John, A. Simpson – Edmund, Weiner (1989): The Shorter Oxford English Dictionary, Second Edition, Oxford

25) Kotler, Philip (1999): Marketing menedzsment, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2. rész 4. fejezet 26) Kovács Dezső (2003): A falusi turizmus hagyományai, Mezőgazda Kiadó, Budapest, p.: 76-79 27) Kovács György Zoltán (2000): Falusi turizmus tájékoztató 1-4. szám 28) Könyves Erika (2000): Managing of Rural Tourism International Seminar Agritourism and Rural Tourism. A key option for the Rural Integrated and Sustainable Development Strategy, Book-Papers, Perugia, p.: 74-76 29) Könyves Erika – Müller Anetta (2001): Szabadidős programok a falusi turizmusban, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, p.: 43-51 30) Kovács Katalin (1999): A vidék kutatása az MTA Regionális Kutatások Központjában: Vidékfejlesztés, vidékpolitika, Agroinform Budapest 31) Kövegy Anna – Mandel György – Zolnai Mihály (1996): Internet Kisszótár, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, p.: 134 32) Lengyel Márton (1994): A turizmus általános elmélete, KIT, Budapest, p.: 7-38 33) Ludwig von Bertalanffy (1951): General System Theory: A new approach to Unity of sciences, Human Biology, p.: 302-361 34)

Magánszállásadás

fogalma

és

fajtái

(2007):

Fogalmak,

Megtalálható:

www.magyarorszag.hu [2007. október 29.] 35)

Magyar Elektronikus Könyvtár (2007): Leiper turizmus meghatározása, Megtalálható: http://mek.oszk.hu/04100/04167/04167.pdf [2007. november 20. 19:27]

105

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből 36) Mark, Sölter (2007): Gesichte der Tourismuswissenschaft, Glücksmann definíciója, Megtalálható: http://dr-schnaggels2000.surfino.info/Geschichte_der_Tourismuswissenschaft.html [2007. november 19. 17:40] 37)

Michael, Dower (2005): AVOP LEADER+ készségek elsajátítása, tananyag, PROMEIFaluműhely Alapítvány-SZRVA-ZRVA, 2005 p.: 30-40

38)

Mill, Robert Christie – Morrison, Alastair M. (1985): The Tourism System, PrenticeHall Inc., Engelwood Cliffs, p.: 7

39) Morrison, Alastair M. (1989): Hospitality and Travel Marketing, Felmar Publishers Inc., p.: 47 40) Mundruczó Györgyné – Stone Graham (1996): Turizmus elmélet és gyakorlat, Közgazdasági és Jogi Könykiadó, Budapest, p.: 193 41)

Nonprofit (2005): Partnerség a jövőért!, Megtalálható: www.nonprofit.hu/hirek/egyhir/ 504095.html [2007. december 1.]

42) Országos Területfejlesztési és Területrendezési Intézet (2005): Vendégek és vendégéjszakák száma a Nyugat-dunántúli régióban a falusi turizmus területén, TEIR adatbázis, 2005 43)

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (2007): A turisztikai desztináció menedzsment rendszerének ismertetése című előadás, ÖTM Turisztikai Főosztály, Budapest

44)

Peter, K. Nevitt – Frank, Fabozzi (1997): Projektfinanszírozás, CO-NEX Könyvkiadó Kft., Budapest, p.: 11-35

45)

Ráth György (2002): Bevezetés a projekt menedzsmentbe című jegyzet, Szegedi Tudományegyetem,

Geográfus

szak,

V.

évfolyam,

p.:

5,

Megtalálható:

http://cuh.freeshell.org/munkaim/projektmenedzsment.doc [2007. október 5. 20:34] 46) Szemző Gáborné: A Nyugat-Dunántúli Operatív Program pályázati lehetőségei című előadás, Bázakerettyei Oktatási és Művelődési Központ, Bázakerettye, 2007. november 29. p.: 2-7 47) Veres Zoltán (2005): Szolgáltatásmarketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, p.: 14-300 48) Walter,

Hunziker

–

Kurt,

Krapf:

(1942):

Fremdenverkehrslehre, Polygrafischer Verlag, Zürich

106

Grundriß

der

allgemeinen

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből 49) World Tourism Organization (1989): The Hauge Beclaration on Tourism, WTO, Madrid

ÁBRAJEGYZÉK

1. ÁBRA: KÖLCSÖNÖS FÜGGÉSEK RENDSZERE [BERTALANFFY, 1951]....................................13 2. ÁBRA: TURIZMUS RENDSZERE ÉS KÖRNYEZETE [LENGYEL, 1994]......................................14 3. ÁBRA: MASLOW-FÉLE SZÜKSÉGLETI HIERARCHIA [GAÁL, 2001].........................................15 4. ÁBRA: MASLOW-FÉLE SZÜKSÉGLETEK ÉS A TURIZMUS SZAKIRODALMÁBAN IDÉZETT MOTIVÁCIÓK [MILL R. C. – MORRISON A. M., 1985]......................................................16

107

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből 5. ÁBRA: AZ ATTRAKCIÓ VONZÁSKÖRZETE [LENGYEL, 1994]....................................................17 6. ÁBRA: RENDSZER ÉS PROJEKT. FOGALMI ELHATÁROLÓDÁSAI ÉS TAGOLÁSI SÉMA [AGGTELEKY – BAJNA, 1994]...................................................................................................................20 7. ÁBRA: A PROJEKT MENEDZSMENT „MÁGIKUS HÁROMSZÖGE” [GAÁL – SZABÓ, 2002] 21 8. ÁBRA: CORSTEN PROJEKT MENEDZSMENT ÉLETCIKLUS ELMÉLETE [GAÁL – SZABÓ, 2002]..................................................................................................................................................................22 9. ÁBRA: GÖRÖG LÉTESÍTMÉNYMEGVALÓSÍTÁSI ÉLETCIKLUS ELMÉLET [RÁTH, 2002].23 10. ÁBRA: VÁLLALKOZÓI ÉS NON-BUSINESS SZFÉRA [FRANK BRADLEY, 1955]....................27 11. ÁBRA: A PROJEKTFINANSZÍROZÁS KOCKÁZATI IDŐSZAKAI..............................................37 12. ÁBRA:VENDÉGEK ÉS VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A FALUSI.........................................................................................................................................................49 13. ÁBRA: ÖNKORMÁNYZATI SZÁLLÁSHELYEK A TÉRSÉGBEN (2007. ÉV) [SAJÁT FELMÉRÉS]....................................................................................................................................................50 14. ÁBRA: TURIZMUSBAN RÉSZTVEVŐ VENDÉGLÁTÓ- ÉS/VAGY SZÁLLÁSHELYEK SZÁMA A TÉRSÉGBEN [SAJÁT FELMÉRÉS ÉS GYŰJTÉS]...............................................................51 15. ÁBRA: A KÉRDŐÍVEK STATISZTIKÁJA [SAJÁT FORRÁS]........................................................56 16. ÁBRA: ERŐSSÉGEK, GYENGESÉGEK, LEHETŐSÉGEK ÉS VESZÉLYEK [SAJÁT FELMÉRÉS]....................................................................................................................................................82 17. ÁBRA: PROBLÉMAFA ÉS A LEGSÚLYOSABB GYENGE PONT [SAJÁT FORRÁS]...............83 18. ÁBRA: CÉLFA [SAJÁT FORRÁS]........................................................................................................84 19. ÁBRA: A TURIZMUS ÉS A PROJEKT ÉRINTETTJEINEK AZONOSÍTÁSA [SAJÁT FORRÁS] ...........................................................................................................................................................................85 20. ÁBRA: A PROJEKT ÉRINTETTJEINEK ELEMZÉSE [SAJÁT FORRÁS]...................................86 21. ÁBRA: PROJEKT INDIKÁTOROK [SAJÁT FORRÁS]....................................................................87 22. ÁBRA: LOGIKAI KERETMÁTRIX [SAJÁT FORRÁS]....................................................................88 23. ÁBRA: MUNKASZAKASZOK ÉS FELADATOK [SAJÁT FORRÁS].............................................89 24. ÁBRA: TEVÉKENYSÉGI LISTA [SAJÁT FORRÁS].........................................................................90 25. ÁBRA: AZ ADATTÁBLÁZAT ÉS A GANTT-DIAGRAM [SAJÁT FORRÁS]................................91 26. ÁBRA: CPM HÁLÓ [SAJÁT FORRÁS]................................................................................................92 27. ÁBRA: TURISZTIKAI HONLAP PARAMÉTEREI [SAJÁT FORRÁS]..........................................92 28. ÁBRA: BEVÉTELI KÖLTSÉGEK BECSLÉSE [SAJÁT FORRÁS].................................................94 29. ÁBRA: KIADÁSI KÖLTSÉGEK BECSLÉSE [SAJÁT FORRÁS].....................................................95 30. ÁBRA: EGY LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS [SAJÁT KUTATÁS].....................................95

108


MELLÉKLETEK

109


1. számú melléklet KÍSÉRŐLEVÉL

XY vendéglátó- vagy szálláshely tulajdonosa részére Ügyvezető, vállalkozó neve Cím Tárgy: turisztikai felmérés Tisztelt XY Asszony/Úr!

Farkas Szilárdnak hívnak és Letenye városban lakom. Felmérést végzek az XY vendéglátó- és szálláshelyek, a falusi turizmussal foglalkozó személyekkel és fizetővendéglátással foglalkozókkal kapcsolatban és Önt is megkérem, hogy vegyen részt a kutatásban. Elnézést, hogy levelemmel zavarom, de nagyon fontos, hogy a lehető legtöbb személy véleményét megismerjem. Ezért nagyon hálás lennék, ha időt tudna szakítani a kérdőív kitöltésére és visszaküldené címemre. A kérdőívek végén talál két nyilatkozatot. Az 1/ nyilatkozat kitöltése esetén hozzájárul ahhoz, hogy a szakdolgozatomban névtelenül kiértékeljem az Ön által kitöltött kérdőívet és következtetéseket vonjak le a térségre vonatkozóan. A 2/ nyilatkozat arról szól, hogy vállalkozása, vendéglátó- és/vagy szálláshelye és szolgáltatásai díjmentesen felkerüljenek egy általam készített Internetes weboldalra, melyet a http://kisterseg.letenye.com oldalon érhet el 2007. decemberben. Amennyiben a borítékban, elektronikus eszközön fényképet is helyez el, akkor felkerül az is a weboldalra vagy fényképeit elküldheti a [email protected] e-mail címre. Kérem a nyilatkozatokat is szíveskedjen kitölteni! A kérdőívek mellé csatoltam egy felbélyegzett és előre megcímzett válasz borítékot is. Ha a kérdőívet kitöltötte, kérem, hogy azt a felbélyegzett borítékban szíveskedjen címemre visszaküldeni legkésőbb 2007. hónap nap-ig, ezzel is segítve a szakdolgozati munkámat és a térség helyzetértékelését. Amennyiben a kérdőívvel kapcsolatban kérdése merülne fel, azt megteheti a [email protected] email címen vagy a (+36) 70/772-2958-as telefonszámon.

Letenye, 2007. hónap, nap Segítőkészségét előre is megköszönve, tisztelettel: Farkas Szilárd s.k.

110


2. számú melléklet ADATLAP ÖKORMÁNYZATI SZÁLLÁSHELY TELEPÜLÉSI SZITEN Szálláshely neve Szálláshely címe Szálláshely telefonszáma E-mail cím: Kapcsolattartó személy neve Kapcsolattartó személy beosztása Szálláshely nyitva tarása (szezon, napszak) Szálláshely jellemzője

VENDÉGLÁTÓ- ÉS SZÁLLÁSHELYEK, VALAMINT FALUSI TURIZMUSSAL FOGLALKOZÓK LISTÁJA TELEPÜLÉSI SZINTEN Egység neve Egység címe Egység telefonszáma Egység neve Egység címe Egység telefonszáma Egység neve Egység címe Egység telefonszáma Egység neve Egység címe Egység telefonszáma Egység neve Egység címe Egység telefonszáma Egység neve Egység címe Egység telefonszáma

111


3. számú melléklet TURISZTIKAI KÉRDŐÍV Vendéglátó- és szálláshelyek, valamint falusi turizmussal foglalkozó szállásadók részére a Letenyei statisztikai kistérségben

I. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSCSOPORT, ADATFELMÉRÉS 1. Vendéglátó- és/vagy szálláshely adatai Vendéglátó- és/vagy szálláshely neve:…..……………………………………………………............................ Tulajdonos neve: ……………………………………………………………………………………………….. Kapcsolattartó/tulajdonos telefonszáma:……………………………………….………………………………. Vendéglátó- és/vagy szálláshely működési formája (egyéni vállalkozás, Bt., Kft., … stb.): …………………… Vendéglátó- és/vagy szálláshely címe: …………………………………………………………………………. Vendéglátó- és/vagy szálláshely telephelye: ...…….…………………………………………............................ Vendéglátó- és/vagy szálláshely telefonszáma: …………………………………………………………….….. 2. Rendelkezik-e a vendéglátó- és/vagy szálláshely elektronikus (e-mail) elérhetőséggel? Nem

Igen, éspedig:

………………………………………………………......................................... 3. Rendelkezik-e a vendéglátó- és/vagy szálláshely honlap elérhetőséggel? Nem

Igen, éspedig:

………………………………………………………………………………… 4. Amennyiben nem rendelkezik elektronikus elérhetőséggel és honlappal, tervezi-e a jövőben ilyesfajta elérhetőség létrehozását? Nem Igen 5. Amennyiben a vendéglátó- és/vagy szálláshely rendelkezik elektronikus elérhetőséggel és honlappal, milyen gyakran látogatják azokat? Gyakran, minden nap Hetente kétszer-háromszor Ritkán 6. Mely időszakban/szezonban rendelkezik nyitva tartással a vendéglátó- és/vagy szálláshely? Nyári szezonban (május-szeptember)

Téli szezonban (szeptember-május)

Mindkettő szezonban

Egyéb, éspedig:………………………………………

7. A hét melyik napján tartanak nyitva?

112

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből A hét mindennapján

Hétközben

Hétvégén

Egyéb napokon, éspedig:

…………………………………………………………………………………………………………………. 8. Mely napszakban van nyitva tartásuk? Non-stop (éjjel-nappal)

Reggeli-délelőtti-délutáni órákban (6-14 h)

Délutáni-esti órákban (14-22)

Egyéb időpontokban, éspedig: ….…………………………………...

9. Foglalkoztat-e a vendéglátó- és/vagy szálláshely alkalmazottakat? Nem rendelkezik, nem foglalkoztatok alkalmazottakat

Igen, rendelkezem alkalmazottakkal

10. Hány főt foglalkoztat a vendéglátó- és/vagy szálláshely? Nem foglalkoztatok alkalmazottakat

A szálláshely ……….. főt foglalkoztat.

II. SZOLGÁLTATÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSCSOPORT 11. Milyen kategóriába tartozik a vendéglátó- és/vagy szálláshely? Apartman

Hotel

Fogadó Lovaspanzió

Motel

Szálloda

Vendégház

Panzió Turistaszálló

Welness-szálloda

Turistaház Erdei szálló

Kemping

Pub

Egyéb, éspedig: …………………………………………………………………………………………….. 12. Melyik osztályba tartozik a vendéglátó- és/vagy szálláshelye? (Több is megjelölhető!) Hotel *** Hotel **

Hotel * Panzió I. osztály

Ifjúsági szállás A kategória

Panzió II. osztály

Ifjúsági szállás B kategória

Apartman 4 napraforgós Apartman 3 napraforgós Apartman 1 napraforgós

Panzió III. osztály

Kemping

I. kategória

Ifjúsági szállás C kategória

Apartman 2 napraforgós II. kategória

III. kategória

IV. kategória Egyéb,

éspedig: …………..………………………………………………………………………………… 13. Milyen közvetlen vendéglátó szolgáltatással rendelkezik a vendéglátó- és/vagy a szálláshely? Étkezési lehetőség

Ital fogyasztás Csak szállásadás, étkezési lehetőség nincs

Egyéb, éspedig: …...………………………………………………………………….................................. ………………………………………………………………………………………………………………… 14. Mekkora a vendéglátó- és/vagy szálláshely befogadó képessége? 10 fő alatt

10-20 fő

Egyéb, éspedig: ………….. fő

15. Milyen helyiségekkel rendelkezik a vendéglátó- és/vagy szálláshely? Különteremmel: ………. férőhellyel rendelkezik Kerthelyiséggel (fedetlen): ………. férőhellyel rendelkezik Fedett terasszal: ……….. férőhellyel rendelkezik Egyéb helyiségekkel, éspedig: ………………………………………………………………………...……...

113

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből …………………………………………………………………………………………………........................... 16. Milyen kiegészítő szolgáltatásokkal rendelkezik a szállásadás és étkeztetés mellett? (Több is megjelölhető!) Élőzene Játékautomata Gépi zene

Nem rendelkezünk kiegészítő szolgáltatásokkal

Programok szervezése, éspedig: …………………………………………………………

Egyéb, éspedig: …………………………………………………………………………………………….. 17. Milyen programokkal szórakoztatja megszálló, betérő vendégeket? Gasztronómiai estek, programok

Hagyományőrző estek

Gyalogos túra

Vizitúra

Lovas turizmus, lovaglás

Állatnézés

Állatsimogatás

Természetjárás

Túraszervezés

Kerékpáros túra

Közös főzések a vendégekkel

Fogattúra

Oktatás: lovaglás, úszás, … stb.

Nincsenek programok a szállásadás mellett Egyéb, éspedig: ….………………………………………………………………………………………….. 18. Megközelíthető-e a vendéglátó- és/vagy szálláshely mozgássérült vendégek számára? Igen

Nem

19. Kik a szálláshely és/vagy vendéglátóhely célcsoportjai? (Több is megjelölhető!) Turista csoportok

Családok

Egyéb, éspedig: …..……………………………………………

…………………………………………………………………………………………………........................... 20. Végeznek-e propaganda (reklám, … stb.) munkát? Igen

Nem, soha

Alkalomadtán

21. Milyen módon vonzzák a vendégeket? (Több is megjelölhető!) Szórólapok

Újsághirdetések

Helyi televíziós hirdetések

Rádióhirdetések Internetes hirdetések (honlap)

Egyéb módon, éspedig: ……………….……………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………........................... 22. Kérnek-e visszajelzést a vendégektől? Nem soha

Igen, mindig

Alkalomadtán

23. Milyen módon kérnek visszajelzést a vendégektől? (Több is megjelölhető!) Kérdőívek alapján

Személyes beszélgetések alapján

Vendégkönyvben

Egyéb módon, éspedig: ……...……………………………………………………………………………….. 24. Milyen fizetési módokkal rendelkezik a vendéglátó- és/vagy szálláshely? (Több is megjelölhető!)

114

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Készpénz

Bankkártya

Üdülési csekk

Egyéb, éspedig: ...…………………………………

25. Van-e kedvezmény nagyobb csoportok részére? Igen Nincs, az árak egy személy részére is ugyanazok, mint csoportok részére, egy főre lebontva 26. Kik vehetnek igénybe kedvezményeket? (Több is megjelölhető) Csoportok 10 fő alatt

Csoportok 10 fő felett

Nyugdíjasok

Nincs kedvezmény

Diákok Egyéb, éspedig: …………………………...

27. Milyen a vendéglátó- és/vagy szálláshely berendezése, belső kialakítása? (Több is megjelölhető) Magyaros Modern

Rusztikus Tradicionális

Családias

Boxos, pultos elrendezés

Egyéb, éspedig: ………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………........................... 28. Étlap és/vagy itallap nyelve? Magyar nyelvű

Német nyelvű

Angol nyelvű

Horvát nyelvű

Egyéb, éspedig: …..…………………………………………………….

29. Milyen, a vendég kényelmét szolgáló berendezésekkel rendelkezik a szálláshely? (Több is megjelölhető!) Légkondicionáló berendezés Gyerekágy Őrzött parkoló

Konferencia terem

Játszószoba

Gyermek-felügyelet

Játszótér

Pihenő (napozó, nyugágyakkal)

TV

Parkoló

Szobatelefon

Egyéb éspedig: ……………………………………………………………………………………………… 30. Milyen gyermekbarát szolgáltatásokkal, berendezésekkel rendelkezik a szálláshely, esetleg vendéglátóegysége? (Több is megjelölhető!) Gyermek menü Etetőszék Kiságy Gyermek felügyelet Nem rendelkezünk Egyéb, éspedig: ….…………………………………………………………………… 31. Milyen felszerelésekkel rendelkezik a szálláshelye szobája, apartmanja, … stb.? Telefon Rádió

TV

Zuhanyzó

Minibár

Széf

Mosdó, WC

Külön fürdőszoba a szobák, apartmanok részére

Pótágy Hajszárító

Internet-csatlakozási lehetőség

Műholdas TV

Egyéb, éspedig: ..…………………………………………………………………………………………….. 32. Milyen wellness szolgáltatásokkal rendelkezik a szálláshely? Masszázs Élménymedence

Strand

Szauna

Úszómedence

Nem rendelkezik wellness szolgáltatásokkal

115

Pezsgőfürdő-medence


III. VEDÉGLÁTÓ- ÉS/VAGY SZÁLLÁSHELY-MÁS SZERVEZETEK KAPCSOLATA 33. Tagja-e vendéglátó- és/vagy szálláshelye civil szervezetnek? Nem

Igen, éspedig: ..………………… ………………………………………………………………...

34. Hogy látja Ön, melyek a vendéglátó- és/vagy szálláshellyel kapcsolatos legfőbb teendők? Nincs teendő, minden megfelelő a számomra Van teendő, éspedig: ……………………………………………………………………................................................................... ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… 35. Mennyiben járul hozzá a civil szervezet vendéglátó- és/vagy szálláshelye sikeréhez? Jelentős mértékben hozzájárul Közepes mértékben járul hozzá Kismértékben járul hozzá Nem járul hozzá 36. Biztosít-e a civil szervezet, melynek tagja, turisztikai fórumokat, továbbképzéseket, szakmai konferenciákat, mellyel egyfajta megtartó erőt és mellette biztosabb jövőképet tár a Ön elé? Nem biztosít Igen biztosít, éspedig: …………………………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... 37. Tagja-e vendéglátó- és/vagy szálláshelye, vagy Ön a Letenyei Kistérségen belül működő valamely civil szervezetnek? Nem Igen, éspedig: …..………………………………………………………………………................................. 38. Mennyire fontos Ön szerint, hogy létrehozzanak egy turisztikai egyesületet, amelynek más vállalkozás és civil szervezet is tagja? Fontosnak tartom Nem fontos Azon a véleményen vagyok, hogy …………………………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………...........................

116

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből 39. Tagja-e vendéglátó- és/vagy szálláshelye valamely szálláshely elismerő (pl. minősítést kiadó) (szak)szervezetnek? Nem Igen, éspedig: …………………………………………………………………………................................... 40. Milyen Ön szerint a vendéglátó- és/vagy szálláshelye és a helyi települési önkormányzat kapcsolata? (Több is megjelölhető!) Jelentős, együttműködünk Nincs kapcsolat közte Nem tudok erre válaszolni Nem támogató az Önkormányzat részéről Egyéb, éspedig: ….………………………………………………………………………………….……….. 41. Van-e településén vagy vendéglátó- és/vagy szálláshelye környezetében olyan cég, vállalkozás amely turisztikai (kisvasút, termálfürdő, strand, … stb.) szolgáltatásokat kínál? Nem, nincs Igen van 42. Milyen turisztikai szolgáltatásokat kínál településén vagy szálláshelye környezetében lévő más cég, vállalkozás? (Többet is megjelölhet!) Nincs ilyen cég, vállalkozás Erdei Kisvasút Termálfürdő Élményfürdő Strand Szauna Szolárium

Masszázs

Vendéglő

Lovasturizmus

Szálláshely

Étkeztetés Borkóstolás

Egyéb, éspedig: …………………………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………........................... 43. A turizmus működéséhez a helyi önkormányzat feladata a turisztikai vonzás, a település imázsának megteremtése. Osztályozza 5 fokozatú skálán (1-5-ig) a következő felsorolásokat a településre/önkormányzatra vonatkozóan! Helyezzen el X-et amely kijelentésekkel egyet ért! Egy sorban csak egy X–et tegyen! Megnevezés

Kiváló (5)

Jó (4)

Közepes (3)

A település megközelíthetőség e A település elérhetősége (információs infrastruktúra, honlap, email, … stb.) Környezeti, kulturális és közösségi értékek megóvása Vonzó város- vagy

117

Elfogadható (2)

Nem jó (1)

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből falukép Egészséges életfeltételek (tiszta ivóvíz, szennyvíz- és hulladékkezelés) Korszerű életkörülmények (utak, járdák, energia, telefon, egészségügyi ellátás) Közbiztonság IV. VENDÉGLÁTÓ- ÉS/VAGY SZÁLLÁSHELY HELYZETE, ÖNÉRTÉKELÉS Segédlet a kitöltéshez:  

 

Erősségek: Mit tartanak a szervezet erősségének? Miben jó az adott szállásadó-vállalkozás? Ezek azok a jellemzők (tudás, tapasztalat, erőforrás, hagyomány stb.), amelyekre építeni lehet a jövőben. Gyengeségek: Ezeket a jellemzőket gyakran fejlesztendő területeknek is nevezzük, kifejezve a változtatási törekvést, igényt. Ezek azok a problémás területek, amelyek miatt például elégedetlenek lehetnek a partnerek Gyengeséget jelenthet az infrastruktúra rossz felszerelése, a nehézkes ügyintézés, a pontatlan, hiányos információszolgáltatás stb. Lehetőségek: Ez lényegében annak a környezetnek a pontos, alapos, naprakész ismeretét jelenti, amelyikben a szolgáltató működik. A lehetőségek kihasználása jelentősen befolyásolhatja a szervezet eredményes működését. Veszélyek (fenyegetések): A lehetőségekhez hasonlóan a szállásadó-vállalkozással foglalkozó szervezettől független tényezők.

44. Ön szerint melyek a településének legfőbb erősségei vendéglátó- és/vagy szálláshelyére nézve? …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... 45. Ön szerint melyek vendéglátó- és/vagy szálláshelye gyengeségei és veszélyei? …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... 46. Ön szerint melyek a vendéglátó- és/vagy szálláshelye lehetőségei? …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………...........................

118

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... 47. Együttműködne-e vendéglátó- és/vagy szálláshelye más vállalkozással közösen a siker nagyobb fokú elérése érdekében? Nem Nyereség elosztás jegyétől függ Igen, hisz közös érdekünk, hogy a vállalkozás és a Letenyei térség is fejlődjön Egyéb, éspedig: .…………………………………………………………………………………………….. 48. Hogy ítéli meg vendéglátó- és/vagy szálláshelyét a következő szempontok alapján? Osztályozza 3 fokozatú skálán!(Tegyen X-et a megfelelő helyre! Egy sorban csak egy X tehető!) Megnevezés

Kiváló (3)

Elfogadható (2)

Rossz/nem megfelelő/kedvezőtlen (1)

Szálláshely fekvése Programok kínálata Ételválaszték, amennyiben van Ételek mennyisége (adag/fő), amennyiben van étkezési lehetőség Italválaszték, amennyiben van Szobák/apartmanok tisztasága Fizetővendégek viselkedése Reklámok, kiadványok kiadása, marketing Kedvezmények biztosítása Extra kívánságok teljesítése V. VENDÉGLÁTÓ- ÉS/VAGY SZÁLLÁSHELY-TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENDEZSMENT 49. Jó ötletnek tartja-e Ön és vendéglátó- és/vagy szálláshelye a Turisztikai Desztináció Menedzsment felállítását és működtetését? Igen, jó ötletnek tartom Nem tartom jó ötletnek

50. Csatlakozna-e Ön és vendéglátó- és/vagy szálláshelye a letenyei turisztikai egyesülethez és támogatja-e a Turisztikai Desztinációs menedzsment felállítását és működtetését?

119

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Természetesen jó ötletnek tartom és támogatom Jó ötletnek tartom,de én nem leszek érintve Nem jó ötletnek tartom Más véleményen vagyok, éspedig: ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… 51. Mennyire tartja fontosnak Ön és vendéglátó- és/vagy szálláshelye a Turisztikai Desztináció Menedzsment felállítását és működtetését? (A desztináció turisztikai termékeit és egyéb szolgáltatásait egységben, komplex módon kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek, … stb.) hosszú távú, szervezett együttműködése annak érdekében, hogy a turista élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével. Mozaikszóval TDM. A turizmusban betöltött jelentőség alapján települési, térségi, tájegységi és régiós szinten lehet megkülönböztetni.) Nagyon fontosnak tartom, elengedhetetlen része a térség turizmusának fellendítése céljából Fontosnak tartom Nem fontos Egyéb, éspedig: …………………………………………………………………………………………….. 52. Ön szerint, ha létrejön a Turisztikai Desztináció Menedzsment, akkor mennyire lesz hatással az Ön vendéglátó- és/vagy szálláshelyére nézve? Fellendülhet a vállalkozásom Nem lesz hatással rá 53. Ön szerint, ha a Turisztikai Desztinációs Menedzsment feláll és működik, akkor több fizetővendég fog érkezni térségünkbe? Bízom benne, hogy igen Nem, mert nem lesz hatással a térségre VI. TÉRSÉG TURISZTIKAI ÉRTÉKELÉSE 54. Ön, mint szálláshely kiadó és vendéglátóegység üzemeltető, hogy látja a Letenyei Kistérség turisztikai helyzetét? Kérem fogalmazza meg pár mondatban! Amennyiben ideje engedi, kérem, hogy ötleteket is írjon! …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... 55. Ötletek, amelyek megvalósításra várnak a turisztikával kapcsolatosan:

120

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... …………………………………………………………………………………………………........................... 56. Mennyire erős Ön szerint a térségben a konkurenciaharc a vendéglátó- és/vagy szálláshelye vonatkozásában? Nagyon erős, bár szerintem a vállalkozásoknak össze kellene fogni Nincs konkurenciaharc Elenyésző, nem érdemes vele foglalkozni Én azon a véleményen vagyok, hogy ..………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………….…………..

Nyilatkozat:

121


1/ Alulírott ………………………………. hozzájárulok ahhoz, hogy az általam közzé tett adatokat Farkas Szilárd (8868 Letenye, Bajcsy u. 10.) a szakdolgozatában név nélkül elemezze a térségre vonatkozóan.

Kelt.: ……………………………………. …………………………………………. Cégszerű aláírás 2/ Alulírott ………………………………. hozzájárulok ahhoz, hogy az általam közzé tett adatokat Farkas Szilárd (8868 Letenye, Bajcsy u. 10.) a szálláshelyre vonatkozó alapvető adatokat (vállalkozás neve, tevékenységi kör, … stb.) fényképpel együtt reklám és a térség fellendítése céljából díjmentesen elhelyezze egy általa készített saját weboldalon, amely a http://kisterseg.letenye.com oldalon lesz elérhető.

Kelt.: ……………………………………. …………………………………………. Cégszerű aláírás Köszönöm, hogy a kérdőívet kitöltötte!

4.

számú melléklet

122


Letenyei statisztikai kistérség adatai Statisztikai adatok Terület (km2) Népesség Településszám (város) Természetes szaporodás 1000 lakos Belső vándorlási különbözet évi átlaga 1000 lakosra 1990-2003 Városlakók aránya Munkanélküliek aránya SZJA alapot képező jövedelem 1 lakosra (Ft) Működő vállalkozás 1000 lakosra Kereskedelmi szálláshelyek férőhely Férőhely 1000 lakosra Vendégéjszaka 1000 lakosra

Letenyei kistérség 404 18.729 28 -10,3 2,2 24% 7,9% 373.045 54 512 27 962

Zala megye 3 784 296 705 257 -5,6 0,5

NyugatDunántúli régió 11 329 1 003185 655 -4,5 1,5

55,7% 5,1% 509 616 87 26 292 88 6 282

56,4% 3,8% 558 368 86 60 023 60 3 596

Forrás: Letenyei kistérség kistérségi Intergrált Projektcsomag 2007-2013.

5.

számú melléklet

123


SWOT (Nyers- és kérdőívben gyűjtött adatok) Erősségek

Lehetőségek

 

Hagyományok őrzése Kedvesség a vendégekkel, udvarias kiszolgálás  Nincs konkurencia  Kedvezmények biztosítása  Termálfürdő léte, jó színvonalú működtetése  Csodálatos fekvés, természeti környezet  Turisztikai látnivalók, Arborétum, ősbükkös, olajmúzeum, Buda Ernő emlékszoba  Tiszta rendezett szálláshely és udvar  Tiszta levegő  Csendes környezet  Erdős kirándulóhelyek  Szőlőhegyek  Határközeliség  Jó közlekedési helyzet  Természeti adottságok kiválóak  Szép környezet  A vendégeket lenyűgözi a természetbe olvadt település  Sok zöld terület, körülötte lévő erdőségek, gondozott környezet a településen  komplex 7-10 napos programok lebonyolítása teljes ellátással  kedves személyzet  Hosszútávú kapcsolattartás  Csendes, nyugodt, kicsi község, ahol az itt lakók szívesen veszik, ha vendégek érkeznek  A helyi önkormányzat támogatja őket, és ha kell segíti tevékenységüket pl. honlap esetében  Elsősorban Letenye, ezen kívül Kistolmács, Bázakerettye, Murarátka, vétyemi rész  Csodálatos környezetünk van  Határátkelő megléte, közelsége  Természeti-környezeti adottságok (erdők, tavak közelsége)  Termálfürdő, kisvasút megléte  Tó közelsége  Mura folyó, kavicsbányák, horgásztó, Fedák-kúria, iskola, óvoda megléte, horvát identitása hagyományőrzése  Termálfürdő, határhoz való közelség Veszélyek

                      

Úszómedence építése Terjeszkedés a területen Szolgáltatások fejlesztése, programok jobb kínálata Szolgáltatások fejlesztése Marketing fejlesztése Több turista fogadása programok jobb ismertetése bővítés 30-40 fő részére borkóstolóhelyiség építése vendégek számának növelése folyamatos fejlesztés reklám propaganda átutazó idegenforgalom fellendítése és lehetőségének kihasználása Össze KELL fognia minden vállalkozásnak, csakis úgy juthat mindenki előbbre Kerékpár turizmus jelenléte Saját fűtött medence építése Élményfürdő építése Épület bővítése Szabadtéri kemence építése Szabadtéri színpad építése Fejlesztések a településen belül és kívül is Fejlesztés, saját vendéglátóhelyem vevőterének szélesítése

Gyengeségek

124

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből               



Település elöregedése, mert aprófalvas településekről van szó Konkurenciaharc megjelenése Túlzott adóterhek Nem lát veszélyeket A szervezetek és diákok nyaralását egyre csökkenő mértékben való támogatás Égbe szökő árak Az autópálya miatt az átutazó idegenforgalom megszűnése Nagy kissebségiek aránya Az épület fenntartási költségeinek rohamos növekedése Helyi és országos gazdasági tényezők Erdők kiirtása Erős függés az energia szolgáltatóktól Több vendéglátó egység a közelben Urbanizáció, elszegényedés, a fiatalok elköltözése, öregedő társadalom Sajnos látok veszélyeket, mert nagy a munkanélküliség és csökken a fizetőképes vendéglétszám, így a vendéglátóhely fejlesztése egyenlőre lehetetlen. Pénztelenség miatti állapot

                              

6.

számú melléklet

125

Nincs Internet csatlakozási lehetőség a szálláshelyen Kevésbé ismertség Elégtelen reklám a falunak és a kistérségnek Programok szervezése gyenge Nem elégséges kapcsolattartás a turisztika többi résztvevőjével Nem foglalkozik eleget a vendéglátás fejlesztésével időhiány miatt, mert nem ez a fő profilja Jelentős beruházásra lenne szükség, de pénzhiány van Programok nem megfelelő szervezése és hiánya helyi szinten, mely a helyiek összefogásával mehetne csak Megközelítés gyengesége Szennyvízhálózat nem léte Helyi turisztikai összefogás hiánya Önkormányzati és kulturális programok hiánya Közös programokra való pályázás hiánya Alacsony létszám (10 fő) Reklám hiánya Gyakorlatlanság, Tapasztalatlanság Tájékozatlanság Marketing, reklámok hiánya Kapcsolatteremtés a helyi önkormányzattal és a helyi szállásadókkal Programok létrehozásának hiányai a helyi szervezetekkel együttműködve Kevés férőhely A költségek mértéke miatt egyre több a gyengeség, mivel kihat az egész mechanizmusra Nyári szezonra kötött a vendégforgalom Befedetlen fűtetlen saját medence Konyha, szobák berendezésének fejlesztése Nincs fedett külső terasz Játszótér fejlesztése Kevés férőhely Üdülőjelleg hiányából eredő veszélyek, sajnos nem csinál nyarat Kicsi alapterület


Térség turisztikai értékelése kategorizálva, ötletek, javaslatok (eredeti módosítatlan válaszok, nyers, feldolgozatlan adatok): Jelentős fejlesztésekre van szükség a turisztika témakörében, több pályázatírás kellene, felkészültebb szakemberekre van szükség, nagyobb turisztikai programok megszervezése, propaganda tevékenység erősítése, programcsomagok kidolgozása és „felszolgálása”. Esetlegesen egy csoportba tömörülés. Települések tisztántartása és a települési szolgáltatások (orvosi ellátás, élelmiszerbolt, mobil posta, … stb.) javítása. Közbiztonság javítása. Fontos lenne az önkormányzati propaganda is, települési honlap készítése, ahol fellelhetőek lennének a vállalkozások. Esetleges strandok kialakítása, ahol rendelkeznek mesterséges tavakkal, kempingek fejlesztése, utak rendbetétele, pihenőhelyek szebb kialakítása és jobb hasznosítása. A kistérségnek jobban kellene összpontosítani a meglévő természeti értékekre, látnivalókra. Letenye nem rendelkezik turisztikai attrakciókkal, Bázakerettye és térsége természeti adottságai miatt lehetne a turisztika alközpontja. Egyedi termálfürdővel rendelkezik, erdei kisvasút, Arborétum, olajtörténeti emlékhelyek, múzeum. Ezek fejleszthetők, kiegészíthetők, befektetők segítségével. Összefogásra és szemléletváltásra van szükség. A kistérség turisztikára vonatkozó helyzete rossz. Nincs a környékünkön olyan hely, ami a vendégeket több napra lekötné és itt tartaná, ezért kisebb, érdekes helyekre kellene a vendégeket kalauzolni és csokorba fogni a programokat és gyalogos, kerékpáros vagy családi turistáknak jó reklámokat kínálni a térségre vonatkozóan. A vendéglátók összefogása és komplex programok ajánlása az ország különböző területeire. Szakembereket kell kiképezni, tanítani pl. helyi túravezetésre, a környék bemutatására. Fontos szerepe lenne a TV-be jutásnak pár másodperces bemutatás is felkeltheti a turisták figyelmét. A térség adottságai kiválóak, de az elmúlt időszakban ezzel senki sem foglalkozott. Olyan lemaradás van a turizmus szervezése és a környezet feltérképezése, valamint annak turisztikai értékének bemutatása a turisztikai piacon, amit csak hosszabb távon lehet pótolni és nagyon sok turisztikára fordított pénzzel. Hiányzik a turisztikával foglalkozó vállalkozások összefogása és természetesen a legjobban a turisztikát segítő térségi turisztikai információs iroda. Bucsuta kicsi falu. A hozzánk érkezők a 10-20 km-re lévő szép helyekre csak autóval juthatnak el, mert az autóbuszok menetrendje (érthető módon) a mindennapi élethez és nem a turisták igényeihez igazodik. A gyalogos túrákon kívűl nehéz olyan környező helyeket, kikapcsolódási lehetőségeket ajánlani, amelyek vonzóbbá tehetik a falunkat. (pl. Várfölde, Budafapuszta, Kistolmács) Letenyén és környezetében elsősorban olyan programokat kell szervezni, amelyek idényfüggőek. Magyarul télen az őszi és tavaszi évszakokat is figyelembe vételének függvényében. Jelen pillanatban még a letenyei strandra nem alapozhatunk mivel annak fellendítésére még kell 10-20 évet várni. Példának okáért a minap jártam Bázában. A bázai illetve a kerettyei strandot és turizmust figyelembe véve szabta meg az árakat a tulajdonos. Erre én személy szerint azt a választ adtam, hogy találkozunk 2027-ben. A turizmus fellendítéséhez elengedhetetlen a reklámok menedzselése, a hirdetések, valamint a helybeli emberekkel, lakossággal való összefogás. Gondolok itt arra, hogy a helyi emberekkel is ismertetni kellene a turisztikai lehetőségek kialakulásának elképzelhető módszereit, feltételeit. 1-2 stranddal és fürdővel még nem lehet turizmust fejleszteni, nem ennek kellene a fő profitnak lennie, nem csak a strandokra kellene elsősorban építeni!!! Jelenleg csak egyéjszakás vendégek idényszerű látogatásával kell beérnünk. Több éjszakás üdültetéshez legtöbb szállásadó nem is rendezkedett be, mint ahogy én sem, mivel eddig igény nem volt rá. Mindezekhez viszont erőforrások sem adottak, így beállt a rendszer. Kimozdítani elég nehéz és sok idő, leginkább kitartás kérdése. A szállásadók elkeseredettek szerintem, én biztosan. Kitartásom már-már létkérdéssé válik, ilyenkor döntést kell hozni. A TDM-nek már állnia kellene, és keményen működnie! Tavasz óta 3 előadáson vettem részt, hogy mi is ez valójában? Véleményem szerint az okos vállalkozónak egy alkalom elég kellett volna legyen ahhoz, hogy döntsenek. Nem hiszem, hogy felnőtt embereknek több órás „semmiről” való vitatkozás szükséges ahhoz, hogy lépni legyen képes. Nincsenek kihasználva a térség természeti adottságai. Műemlékek, épületek kritikus helyzetben vannak (letenyei kastély, kistolmácsi erdészház) A térségre jellemző hagyományok ápolása, őrzése sem megfelelő (zalai mesterségek, skanzenek hiánya)

126

Turisztikai adatbázis létrehozása és webes prezentálása a Letenyei statisztikai kistérségben, valamint a térség turizmusának kérdései, a „turisztikai terméket és szolgáltatást kínálók” szemszögéből Letenyei turisztikai ötletek:  malom építése a patak mellé (étterem, szállás lehetőséggel)  a Mura folyó adottságainak kihasználása  Játszótér teljes korszerűsítése  Kastély felújítása, előadások szervezése Térségre vonatkozóan ötletek:  Lovas turizmus fellendítése  Kisállat simogató, növényház Az ezekhez szükséges anyagi forrás megteremtése, befektetők, pályázatok segítségével. Végvár lehet és a megye kapuja is. Mindentől távol, mérföldkő a letenyei határátkelő. Összefogás, hasonló gondolkodás, a közös célok és tervek, valamint hasonló szervezetek működésének megismerése. Nem kell a spanyolviaszt feltalálni. A helyi erősségeket kell bemutatni és képviselni. Programok, műsorok amire az embereknek igényük és „pénzük”is van. Igényfelmérés után, infrastrukturális fejlesztések, befektetések. Pl. letenyei könyvtár, horgászat, halászat, csónak, kajak, kenu, hegyi bulik és party-k, kisvasút, kerékpározás, sportok: tollas, ping-pong, sajnos ezek mind már lerágott csontok. De természetesen mindehhez nagyon sok pénzre van szükség. Mivel a hely ahol élünk jó adottságokkal rendelkezik, látok esélyt arra, hogy térségünkben fejlődjön a turisztika. Ehhez fontosnak tartanám a körülöttünk lévő településekkel való szoros együttműködést. Természetesen fontos, hogy az itt élők is összefogjanak közös programok, beszélgetések lennének (vállalkozók, fiatalok, idősek együtt). Nagyon gyenge, nincs semmi olyan, ami idevonzaná az embereket.

7.

számú melléklet

127


Turisztikai saját készítésű honlapok Vendéglátó- és/vagy szálláshely neve Borovics-Vendégház Csörnyeföld Fortuna Büfé és Vendégház Horváth-Kert étterem, kemping, panzió Szélkakas étterem, panzió

Honlapcím http://www.borovics-vendeghaz.fw.hu http://www.kistolmacs-fortuna.hu http://www.kistolmacs-hkert.hu http://www.szelkakas.hu

128

Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Projekt menedzser szakirányú továbbképzési szak. Készítette:

Recommend Documents