Körmendi Jenő és Erzsébet művészete

11. évfolyam

ígfszám

1952.

március - április

HÍRÜNK A VILÁGBAN

Szerk. és kiiadióhiv.: P. O. Box 1005 Washington D. C, USA.

Magyar Kulturális Figyelő Hungarian Monthly Megjelenik havonta

Előfizetés USA-ban: egész évre 4.-$, félévre 2.- $; Más országban: havi 2 coupon.

Körmendi Jenő és Erzsébet művészete Irta:

Kezdi Kovács Elemér

E cikk írója, Kezdi Kovács Elemér, 1937 óta Angliában működő neves magyar festőművész, számos magyar és nemzetközi díj nyertese, 1951 óta New Yorkban él s a Szabad Európa Bizottság művészeti osztályának a vezetője. •VTEMRÉG jelent meg a fenti címmel az International Press Associates Psichoiogical Library (New York) kiadásában a Körmendi házaspár művészetét ismertető, szerencsésen összeállított könyv. Ez a könyv, amely csak kis részét részét közli Körmendiek 3 0 éves művé. szí működésnek, 48 illusztrációt tartalmaz. A A bevezető ismertetést dr. Dudley C. Watson, "Memories of the Danube" címmel írta, ezt a Chicago Art Institute-ban 19 51-ben elő is adta. Ebben az ismertetésben bőven foglalkozik Körmendi Jenő szobraival és Körmendiné, Fehér, vári Erzsébet festészetével és kerámiájával A könyv részben a magyarországi, részben pedig az amerikai munkásságukat mutatja be. A házaspár Amerikába 19 39-ben érkezett, rövid látogatásra, a new yorki világkiállításra. Még itt tartózkodtak, amikor a világháború kitört s így nem tudtak Magyarországra visszatérni. Nemsokára az Indiana államban lévő Notre Dame University tanári székkel kínálta meg Körmendit, aki azt elfogadta és azóta is ennek a világhírű, nagy katolikus egyetemnek a tanára. Bár a magyarországi alkotásai mindnyájunk számára ismertek, nagyon jól esett azokat ismét látni reprodukciókban. Például a Mar. git-szigeten felállított, finom lelkiségét annyira kifejezeő Erzsébet királyné-szobrát, vagy a drámai erejű 16-os Honvéd emlékművet, amely olyan megkapóan szimbolizálja a magyar katonát, az otthon, a család védőjének megteste_ sítőjét, amint védőleg tárja kezét az anya és gyermeke fölé, elszánt, erőteljes akarást fejezve ki.

tást érnek el a zöld lombok előtt kiemelkedő szép kompoziciójukkal. Kitűnő a szegedi pan 1 theont díszítő, egybefoglalt kettős dombormü, Eötvös Loránd és Jedlik Ányos fejeivel. Továbbá a Munkásbiztositó Intézet budapesti székháza részére készült monumentális figurái. Körmendiek Amerikába érkeztük után, fokozottabb energiával folytatták munkásságukat, mintegy megihletve a szabadság nagysze. rü szellemétől, amely a világ legelső nemzetévé tette az amerikai népet és a kultúra védőbástyájává emelte az összes többi nemzetek fölé.

f

~

j

ilsmét találkozunk a Lánchíd budai hídfőjénél elhelyezett, egységesen összefoglalt, a magyar országutak kiinduló pontját jelző, Magyarország védszentjét ábrázoló, fehér márványba faragott nemes szobrával. Sok más otthoni munkája között még igen jelentős a magyar mitológiából vett két csoportja, melyek áttört hátterükkel megkapó ha.

* -

-í *,.-*,...*«*,

Körmendi monumentális müve: fin vagyok a világ világossága (I am the light of the world) Foto Reni

ÏHfr'ûnk a viïâgbah

EGYRE FOKOZÓDIK BARTÓK NÉPSZERŰSÉGE "Nagyszerű ritmusa elbájol, szerkezete vernek, miközben a mű világosan kifejezett egy, .szerű témákon épül fel. De nem ez a legfontoÀ vezércikk folytatása Amerikában alkotott korábbi művei közül az egyik legkiemelkedőbb Morus Tamás életnagyságon felüli müve volt, amely különös átszellemült kifejezésével ragadja meg a szemlélőt. Ezt követte mindjárt a new roshelle-i klasszikus finomságú Szűz Mária szobra, az "Our Lady of New Rochelle". A vallásos tár_ gyú szobrai közül jelentősek még: Szent Ferenc i'ekete diófából faragott álló figurája, továbbá az Indiana államban lévő fort waynei emlékkápolnát díszítő bronz angyalai. Fő müvének Washington egyik legszebb t'öűtvonalán felállított "The Light of the World" c. munkáját tekinthetjük. Ez a 22 láb magas szobor Krisztust ábrázolja; a világ világosságának a szimbólumát, amint egyenesre emelt kezével az égre mutat, szemével a végtelen magasba néz. Arcát szeretet önti el és egyben valami szomorú átszellemült komolyság. A szobor mintegy figyelmeztetésként áll ott, emlékeztetve a halán, dót a földi hívságok végességére és a szellem végtelenségére Jelentős a Nebraska állambeli "Boys Town" megalapítójának, az életében oly nagy szeretetnek örvendő emberbarátnak, Father Flanagan, nek életnagyságon felüli szobra, továbbá a római szenátorra emlékeztető, formailag remekül kikeresett markáns gránit fej. Sok gondolat van a nemes és leegyszerűsített, fehér márványból faragott női fejében és a végtelenül finoman komponált ébenfa szobrában, a "Térdeplő nö"-ben. Körmendi 1949-ben megmintázta az Egyesült Államok elnökének, Harry S. Trumannak kifejezésteljes életnagyságú plakettjét és John Francis Noll fort waynei püspöknek egy kisebb plakettjét, őszinte elmélyüléssel Körmendiné szobrászi készsége inkább kisméretű kerámiák és porcellánok alkotásaiban nyilvánul meg. Finom, szelíd humora és kedveá romantikája van ezirányú művészetének. Jelentősége azonban sokkal erőteljesebben tárul elő a festészetben, különösen pedig a falfesté. szét terén. Ennek a legjobb példáját az Indiana állambeli Wawasee-ben lévő "Our Lady of the Lake Chapel" számára festett l'5O láb hoszszú müvében látjuk. Kétségtelen, hogy Körmendiné működésének főmüvét jelenti ez a freskó, amelyet nagy drámai erő és kiegyensúlyozott kompozíció jellemez. Az Amerikába szakadt magyar képzőmüvé. szék között Körmendiek kétségtelenül a legelsők közt állanak, sőt nemcsak a magyar művészet, hanem ugyanakkor az erőteljes és anynyira feltörő amerikai művészet vezető egyéniségei közé is számítanak. Mi magyarok csak büszkék lehetünk rájuk.

sabb jellemzője ennek az oly elbájoló zenének. Az eszközök egyszerűsége, mellyel a lassú tétel készült, Bartók géniuszának tökéletességét bizonyítja A vidám zárótétel a maga árnyalt befejezésével egyike egész életpályája legszebb alkotásainak." — Irta a WASHINGTON POST (52. III. 17.) Bartók "Szonáta két zongorára s ütőhangszerekre" c. müvének bemutatójáról. Februárban a Carnegie-Hallban Ansermet vezényelte a bostoniakat. "Az est csúcspontját Bartók Concerto.jában érte el . . .Ez a mesteri alkotás, mely 1943-ból származik, közismertté vált számtalan előadása során. Az öt tétel közül az első három ebben az egyedülállóan szeretetreméltó műben talán még érdekesebb, mint az utolsó kettő; mindenesetre a második egyike a legelbájolóbb madern zenei invencióknak." (NYT, 52. II. 17). Ez csak két példa a saámtalan Bartók-előadásból a hangversenye, ken. A népszerűség igazi mérője a lemeztermelés. Mi sem bizonyítja jobban az elismerést, mely Bartók zenéjét az egész világon kiséri, mint lemezeinek egyre szaporodó száma. Sót most már két-három felvétel is készül ugyanarról a müvéről így például a "Zene vonósokra, ütőhangszerekre és celestára" már három előaftásban kaphatói. "Ba'rtók legjobb müve" címén ezt írja róla a NEW YORK TIMES (52, II. 3.) : "Talán minden jelenkori zeneszerző kö. zül Bartók Béla volt az, aki hallgatóiban a leginkább tudta azt az érzést kelteni, hogy zenéje hatása alól nem lehet menekülni. És mindezt annak ellenére, hogy zenei anyaga nagyonis disszonáns és atonális volt. Ez a tulajdonsága soha nem mutatkozott meg olyan világosan, mint a "Zené"-ben. Széles körökben elismerik, hogy ez a legjobb müve, két csodálatosan finom lassú és két erőteljes, majdnem vidám gyors tételével. Ezek mindegyike annyira egy egységbe foglalt, hogy úgy tűnik, mintha egyetlen impulzusból eredne." Erről a lemezről írja a CHRISTIAN SCIENCE -MONITOR (52. I. 8.): "Hogy hogyan tud népzene s műzene egymásra ösztönzőleg hatni s egymást megtermékenyíteni, az hatásosan mutatkozik meg ebben a remekműben..." Az érdeklődés Bartók zenéje iránt oly nagy, hogy gyengébb fiatalkori műveit is egymásután veszik lemezre. Az első zenekari szvitről írja a CHRISTIAN SCIENCE MONITOR (52. III 18.): "Nagy zeneszerzők korai müvei nem szdktak-e sokat elárulni későbbi fejlődésükről?... Sajnos Bartók e müve kivételnek tűnik a szabály alól. őszintén szólva: nem jó zene; a legüresebb s banálisabb Liszt-klisék alkalma, zása csak zsákutcába vezethetett . . . Igazi virágzásra nem került sor, amíg a szerző nem töltött több évet belemerülve a magyar népzene valódi forrásaiba."

Hírünk a világban

Javítsuk hírünket! (A "HÍRÜNK A ÁLLAGBAN" ANKÉTJUK)

1

Kedves Barátom, A hírünk ankétjához szeretnék valamit hozzáadni elvi szempontból s aztán fel szeret, nék hozni egy gyakorlati példát. A jóhlrünket vagy mi magunk szerezzük, vagy buzgó forrásával adva van s ezt csak javítjuk, mélyítjük, tágítjuk, módszerezzük, vagy esetleg lerontjuk. Kis népeknek közelebbről száz év alatt két ízben adódott, hogy világszerte jó hírre tettek szert. Ezek a magyarok Kossuthtal s a csehek az idősebb Masarykékkal. Akár elbukik a hős, akár diadalra viszi célját, a hősiességnek mindig van mágikus hatága a tömegekre. A rajongás annál nagyobb, minél szorongatottabb a helyzet. Nem vitás, hogy ebben Kossuthtal a magyarok vezetnek; kár, hogy időbelileg tá. volesünk tőle. Fél évszázaddal később a csehek kisebb ellenséggel szemben, könnyebb lehetőségekkel azt Ígérték, hogy a nyugati demokráciát beviszik a Kárpátmedencébe. Ezt jólrosszul megtették; ezzel elismerést és tartós rokonszenvet váltottak ki. Gyakorlatiasan sikerült
rünk semmit, addig valóban csak javítgatjuk a hírünket s az nem lesz önként adódó jótermés, mint Kossuth korában, vagy Masaryk esetében az volt. Ez viszont nem csak politikai kérdés, hanem minden politikán felül levő szellemi kér. dés is. Sőt igaziban csak az. Hogy ne magunkat dicsérjem: az idősebb Masaryk először gondolkozó volt és mindig az is maradt. Ettől indíttatva csinált politikát. Ezt az európai könyvárakban elfekvő müvei bőven igazolják. Nálunk, magyaroknál, belsőleg az a baj, hogy ma központi gondolatot árasztó zsenieink, bárhogy is hümmögúnk, nincsenek. De még torz zsenik sincsenek, akik félgondolataikkal ellentmondást váltva ki, kiegészítésre, kiigazításra sarkallnák a mindennapi embert. Nincs tehát sem zászló, sem kontradikció. Minden, ami látszik, az csak a politikában van. Abban pedig nincs semmi héroszi. Van viszont ebben a helyzetben valamelyes pedagógia is. Meglehet, hogy jótékony büntetés. Magunkon kell kipró. bálni a demokráciát, amitől annyira viszolygunk, mert elrendezendő eszmeközösségbe öszsze kell állnunk, hogy tömeglétünkkel pótoljuk a hiányt. Aho.gy engem ismersz, tudod, mennyire távol van tőlem az, hogy embereknek, olyan kezdeményezésért pláne, ami a szellem embe. rének kötelessége is, kedveskedjem. Mégis, amint a Márai bolzánói játékosa megjelenésére mindenki hm, iha, nahát és más indulatszavaTira kifakad s ezzel mond legtöbbet; én is ilyen kifakadást teszek: Jó kézre került ez a munka; mert az ilyen munka nem állhat be cselédnek a politikába. S azt hiszem, hogy nem egyedüli vagyok, aki jólesöleg felsóhajtottam. Végre lesz Yalami. . . A gyakorlati példával rövidebb leszek. Egy időszakban Prágában kiadott könyveket olvastam. A kiadótársaságok egy 1924. évi rendeletre hivatkozva az első lapra ragasztott ki. sérő . levéllel tiszteletpéldányként bizonyos könyveket megküldték az egyetemi könyvtáraknak. Én Suszta professzor több cseh nyelvű munkáját láttam így a genfi könyvtárban. A levélben még az van, hogy legyen szíves az egyetemi könyvtár postafordultával a külde. ményt elismerni, mert a kiadóvállalatnak ezzel el kell számolnia a kultuszminiszternél. Igaz, nekünk ma itt kint nincsen kultuszminiszterünk. Nemrégen ugyan volt, mindamellett nem sok magyar könyvünk van kint. Most szorongat az anyagi kérdés; nem lehet idegen kiadókat rászorítani az ajándékozásra. Az ide-

GARKBAIÍDI: A nemes magyar hont és Itáliát szábadságküzdelmeik örökre összefűzték; olasz nemzet sohasem fogja elfelejteni vitéz magyar testvéreink segítségét.

az

HÍRÜNK

gen nyelven megjelent magyar műveket viszont mindenképpen el kellene juttatnunk a könyv, tárakhoz. Regény-könyvtárak is vannak. Egy írónak egyszer ezt megüzentettem. Azt üzente vissza, hogy a könyvtárral rendeltessem meg. A csehek ezt máskép művelték. Bizonyára ma is, máskép teszik. Miért ne tanulhatnánk tőlük? Szíves barátsággal: Krűszely József, Genf.

Kedves Szerkesztőnk! Aznap, amikor megkért, hogy viaszoljak: hogyan javíthatnánk a magyarság hírén, este betértem az egyik drug-store-ba, itt a kongresszusi könyvtár mellett, a Capitol fehéren fénylő kupolája tövében. Eperfagyialtos szódavizet ittam és megnéztem a könyvesállványi is. Megakadt a szemem egy ügyes könyvön; azt mondja: The History of the World In 300 Pages. René Sédillot írta, franciából fordíttatta angolra 1951-ben Harcourt, Brace and Co. A franciáknak mindig vannak jó ötleteik. Megnéztem, hogy benne vannak-e a háromszáz lapnyi könyvben szeretteim, a régi sumirok. Hogyne, benne vannak! "These Sumerians wt-re an amazing ipeople" (Bámulatos nép!) Sédillot igen helyesen megírja a sumirokról, hogy ők találták ki az írást, a pénzt, ők csatornázták Mezopotámiát, magas színvonalra emelték a földművelést, intézményeik a jó adminisztráció

Nemzetközi Szabad Tudományos A,kadéjmia Parisban A párizsi iBilMjoteka Polskaban, tartotta február 33-án alakuló közgyűlését az OJ-OSZ elnyomás alatt nyögő országokból elmenekült tudósok új nemzetközi szervezete: a ÍVemzet. 'közi Szabad Tudományos Akadémia. Az ünnepi közgyűlést két napon keresztül az új akadémikusok munkálatai követték: húsz előadó ismertette a megszállt keleteurópai országok tudománypolitikáját, vitatta az emigráció speciíicus udományos problémáit s az Akadémia munkaprograniniját. Az Akadémia törvényesen megalakult egyesijét, mely federális alapon egyesíti Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia, Legyelorszag, Csehország, Románia, Bulgária, Jugoszlávia s Magyarország menekült tudósait. Az alakuló közgyűlés az első 120 tag megválasztását eszközölte, de a szervezés a kezdetén áll s a leg. 'közelebbi hónapokban e szám lényeges emelkedése várható A magyar csoport lí> tagot számlált, de máris 20 újabb jelölés váv elintézésre. A magyar csoport tagjai — s <>/! áll a többi csoportra is — valamennyien egyetemi tanári rangnak s nagyobb részük jelenleg az öt világrész egyetemein s tudományos intézeteiben szétszórva szerez dicsőséget a magyar tudománynak.

VILÁGBAN

példaképei maradtak a későbbi korok számára. Egy dollár 49 centet adtam a könyvért és hazahoztam. Most jött a hideg zuhany. A magyarokról két oldalon át annyit közöl ez a dióhéj-történelem, hogy vadságuk úgy maradt Európa emlékezetében, mint a förtelem és borzalom hordozóié: Hungarian: hongrois-ból lett az ogre (szörnyeteg) szó. Töbfoé-kevésbbé egyenesen a hunoktól származtak. Szibériából jöttek, nyers húist ettek és ellenségeik vérét itták. Borotvált fejük volt és ostoba arcuk (stupid faces). A szlovének, szerbek, horvátok, csehek, morvák, pomerániák és lengyelek egymással és kapzsi német szomszédaikkal lévén elfoglalva, nem tudták útjukat állni; a magyarok elfoglalták a Duna völgyét. De a legjobb földnek sem tudták hasznát venni. Kizárólag a lovagláshoz, nyilazáshoz és fosztogatáshoz értettek (sic). 14 sorban van elmondva, hogyan pusztították a Nyugatot, míg a német császár legyőzte őket. Ezután főnökük, Vaik megkeresztelkedett, megáldatott a pápával egy diadémot, mely aztán a magyar nemzet szerencsehozó talizmánja (mascot) maradt és viszonzásul bizonyos disznófejü pogányok legyilkolásáért az Apostoli 'Fenség címet kapta. Az ó vezetése alatt Magyarország az európai nemzetek sorába lépett. Ez a két szép oldal a miénk magyaroké, a bolgárokkal közösen, akik szintén hasonló elbánásban részesültek. A következőkben már csak egy sorban értesülünk, hogy a tatárok érkezésekor a magyar urak a királlyal civakodtak: Európa védtelen volt (160 o.). újra előkerül Magyarország neve 1735-ben, mikor is felsoroltatik Ausztria birtokai között. A 238. oldalon visszatérünk Ifi8 7-be, mikoris Ausztria elragadta a töröktol Magyarországot (fél sorban). 1848-nál ismét egy jó szó: "The oppressed nationalities of Bohemia and Hungary began to stir". Utoljára a 29 3. oldalon találkozunk a Hungary névvel — az első világháborúba keveredettek felsorolása közben. Ezzel: jóéjtszakát! Hungary nincs tovább. Az egyetlen magyar, aki gunyorosan bár, de említést kapott: Szent István. Szent László, Nagy Lajos, Hunyadi János, Mátyás király, Bocskay, Bethlen, a Zrínyiek, Balassa Bálint, Rákóczi, Kossuth hiába éltek és haltak meg az emberiség ideáljaiért — nem érdemesülnek olyan névszerinti említésre a világ történetében, mint például Mesmer, C'agliostro vagy Charlie Chaplin. Huszonöt szentet említ az író, de nem említi a legnagyobbak egyikét, Árpádházi Szent Erzsébetet. Watteauról olvasunk, de magyar müvészról, íróról, zeneszerzőről egy szó sem esik. Ez mai hírünk a világban. — A Sédillotkónyv távolról sem áll magában. Akárhol ütjük fel azokat a könyveket, melyekből az átlagember információt kap, hasonló szövegekre bukkanunk. Ne áltassuk magunkat, ne játszszunk struccmadarat, mint annyi, főleg újonnan érkezett magyar, aki repesve jelenti, hogy

szeretnek minket és nem lát keresztül az átlagos nyugati ember udvarias modorán, felületesen barátságos szavain, melyek mögött mélyen és a döntő percekben mindig tevékenyen él a meggyőződés, hogy mi magyarok a nyugati kultúrába kivülról betört idegenek vagyunk,^ ,akikkel szemben nem kötelező az indoeurópai családi összetartás. Ezen addig nem tudunk változtatni, míg nem tisztáztuk a magyar eredetkérdést és nem vittük a világ köztudatába a eál'olhatatlanul bebizonyított igazságot. Addig minden egyéb csak falra hányt borsó. A Sédillot könyvvel lenyomtattam az íróasztalomon halmozódó levéltornyot, melyben legfelül egyik nyugateurópai egyetemen tanító volt budapesti egyetemi tanár kesernyés levele feküdt, hogy hát ő nem ért rá elolvasni a sumir rokonságról szóló tanulmányomat, de nem is hiszi, hogy igazam lehetne; az alatt pihen egy másik magyar, régi jóbarátom savanykás levele, New Yorkból aggódva a felett, hogy hátha az új ásatások alapján kuhin maradok a sumirokkal, amit nem kíván, noha sem így — sem úgy nem hiszi, hogy ettől függne a magyar.sâg sorsa . . . Még jó, hogy ezek alatt meg egy világhírű angol, etnogenezis-szakértő levele feküdt, akinek volt szíve azt írni, hogy a mágusok alkalmasint sumirok voltak és hogy igen könnyen lehet, hogy igazam van: ezeknek az utódai a magyarok! ö nem fél, hogy nevetségessé teszi magát. Teendőnk igen ,sok van! Én Széchenyi tanitása szerint felállítottam a teendők sorrendjét és kezdtem az elején: igyekeztem helyreállítani a legújabb eredmények alapján a régen francia és angol tudósok által elindított, de nálunk politikai okokból elejtett sumir eredetteória becsületét. A többivel majd akkor törődöm, ha ezt befejeztem. Meleg üdvözlettel: Dr. Bobula Ida

3

Kedves Barátom, Hozzád írt levelem — "nehogy az a romantikus hit kapjon tápot, mintha mi jobbak lennénk hírünknél" — magyarázatra szorul, nehogy az a hit kapjon tápot, mintha én rosszabb lennék legrosszabb híremnél. Egyrészt az arányérzékre gondoltam. Nem állunk egyedüfl a nemzetek közt azzal a hitünkkel, hogy mi kitűnőek vagyunk. S ez rendjén van. Egyénnek éppúgy, mint nemzetnek szüksége van önnön megbecsülésére. Öntudat s önbizalom nélkül nem lehet élni. De az egészséges öntudat és a beteges sértődöttség között nagy a különbség. A mi érzelmi viszonyunk a nagyvilághoz hajlamos az utóbbira. Szeretjük a nagy mellőzöttnek, kisemmizettnek, megneniórtettnek, megnembecsültnek érezni magunkat. S ez rossz. Kossz főleg azért, mert durcás arccal járat minket a világban. Könnyen sebezhetővé, sértődötté tesz. Az ilyen érzékeny. ség nagy handicap! a népek versenyében. Arányérzékkel nézni saját nemzetiünk helyét és sze-

repét a világiban: ez nem könnyű dolog. De saját dolgunkat tehetjük könnyebbé, ha megkíséreljük. Hírünk — ha arányérzékkel nézzük — nem mondható rossznak. Ha felejteni tudjuk a beteges premisszát, hogy mi sokkal jobbak vagyunk hírünknél — s főleg szomszédainknál — akkor keserű szájíz nélkül örülhetünk a sok megbecsülésnek, aminek alkotó munkánk a világ minden táján örvend. Amit az emberi kultúra megjavítására alkottunk és alkotunk, azt elismeri a világ. Ami inter náci onális és internacionálissá tehető a magyar műveltségben, az nem vált kevésbbé az emberiség közkincsévé, mint más hozzánk hasonló kis nemzet esetében. Fájó érzés, hogy sok értékünk a nyel. vünk szabta korlátok miatt nem válhat jobbain a világ közkincsévé. De ezzel a fájdalmunkkal nem vagyunk egyedül. S akárhány hasonló sorban lévő kisnemzet megirigyelhetné tőlünk Reményi Józsefet, aki angolul magyarázza meg íróinkat a nagyvilágnak, amelyhez íróink közvetlenül nem szólhatnak. Tudományban, technika Dan, színházban, zenében, művészetben — egyszóval kultúrában hírünk jó. S ezt a jóhíriínket nem kis mértékben köszönhetjük azoknak, kikkel a hivatalos magyar haza mostohán bánt, vagy azoknak, kiknek az volt a szerencséjük, hogy a kultúra ellenségei velük odahaza nem bánhattak el. liossz a hírünk a politikában. S politikai rosszhírünk gyakran ártott kulturális jóhírünk. nek. De ha meggondoljuk, hogy kétszer álltunk háborúban, s kétszer vesztettünk háborút az ellen a világ ellen, ahol jóhírünket keressüBc, politikai rosszhírünk rosszabb is lehetne. Politikai • rosszhírünk nem alaptalan — ezt csak az cáfolhatja, aki teljesen elvakult, vagy aki minden rosszat hírünkben nemzetközi vetélytársaink magyarellenes hírverésére akar ráfogni. Szomorú tény, hogy politikai fejlődésünk nemcsak a Nyugat mögött maradt, hanem ellene fordult. Struccpolitikát folytatnánk, ha nem mernénk kimondani, hogy ami rossz van a hírünkben, az főleg azért van, mert nem tudtunk modern demokratikus társadalmat terem, tel hazánkbakv. Struccpolitikáíval nem fogjuk javítani hírünket. Ezek a gondolatok, remélem, senkiben se keltik azt a benyomást, mintha szerintem hírünk jó lenne úgy ahogy van. Sok igazságtalan és méltatlan hír keriag velüsnk kapcsolatban jó propagandával sokat javíthatunk. Melegen üdvözöl: Borsody István (Ankétünket legközelebbi számunkban folytatjuk.) A Szabadság Napja •— olvassuk Lehman szenátor megnyilatkozásában — ebben az évben valóban zord a magya-r nép számára . . . Azonban bízom abban, hogy a szabadság viszszakapja tiszteletreméltó helyét Magyarország síkságain, völgyeiben s hegyláncain."

Hírünk

MEGHALT MOLNÁR FERENC

PAUL TIBOR

J

"a 'Liliom' ós vagy 40 más színmű világhírű szerzője," (W1 , 52. IV. 3.), "egyike a jelenkor vezető drámaíróinak", "a ma. gyár Molière, ahogy gyakran nevezték" (N¥T, 52. IV. 3.). Lapunk más helyén ismertetjük színműveinek bemutatóit New Yorkban, ahol a nagy magyar író legnagyobb sikereit aratta.

LISZT FERENC és GEORGE SAND egymáshoz írt kiadatlan leveleit ismertette a LE MONDE (52. I. 31.) egy teljes oldalon.

Értékes tanulmányok egész sorozata jelent meg az utóbbi időben különböző magyar, vonatkozású problémákról, Reményi József professzor "Sándor Reményik, Transylvanian Regionalist" címmel a SOUTH ATLAJNTIO QUARTERLY-be (52. I. 1.) s "JH'erenc Herczeg: Hungarian Playwright and Novelist" címmel a THE SLAVONIC AND EAST iSWK,OJLJi]AJN KEVJLEW.ba (5a. Tél) írt tanulmányt. Kertész István "Soviet and Western Politics in Hungary, 1944-1947" című tanulmánya a THE REVIEW OF POIJTiCS-ban (52. I.) jelent meg. Borsody István "Liberation and Union. — The Future of l)anubian Federation and the At. lantic Union" címmel ez év elején tett közzé egy tanulmánygyűjteményt Paikert Géza "Hungarian Foreign Policy in Intercultural Relations, 1919-1944" címmel a két vereség közti 25 év külföldi magyar kultűrkap. csolatait tárgyalja a THE AMERICAN SLAVIC AND EAST EUROPEAN REVIEW-ban (52. II.) valamint cikke sajátkiadású függelékében. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. A Többeknek: őrömmel vesz. szűk, ha minél több laptársunk vesz J.t anyagunkból. Kivételt esak az esetben kell tennünk, amikor az átvétel lapunk jóhírét veszélyeztető pontatlansággal történik s kérésünk ellenére a helyreigazítás elmarad. Pontosan csak előfizetőinknek tudjuk küldeni lapunkat

©

• Dohnányi hegedűversenyét februárban mutatták be New Yorkban. "A híres magyar zeneszerző műve . . . egyéni stílus benyomását keltette könnyen folyó, dallamos ütemeivel, a szerző szülőföldje zenéjének légkörével . . . — írta a NEW YORK HERALD TRIBUNE 052. II. 16.) — A zene helyenként rapsződikus jellegű és gyakran olyan, mint egy kötetlen cadenza". "A versenymű — olvass.uk a NEW YORK TIMES kritikájában (52. II. 16.) — hevesen magyar, amennyiben "magyar"-on tüzet, szeszélyt, exotikus táncritmust értünk, mely érzéki dal ütemeivel váltakozik . _ . Dohnányi szim. fónikus zenéje' többé-kevésbbé át szokott itatva lenni Brahms, szál. Ez a concerto űgy hangzik, mintha Amerikában lelkesebben lenne tudatában s emlékezetében szülőhazája, mint bármikor azelőtt".

A "Magyar Vonósnégyes" new yorki hangversenyéről írja a NEW YORK HERALD TRIBUNE (52. II. 4.): "Ennél az együttesnél változatlanul két do log impresszlonálja az embert: rendkívül finom izlés és muzikalitás, valamint az igazi hangerő és hangszín sajátságos hiánya. Ahogy Beethoven nagy A-moll versenyét (Op. 132.) játszották, kifogástalan volt, mind techni. kában, mind értelmezésben Világos, hogy ezek a zenészek át vannak itatva azoktól a tiszta tradícióktól, melyekben az ilyen mestermüvek születtek és fennmaradtak. Mégis, a csodálatos Adagioból hiányzott a mélység s verteién volt. . . " HARASZTI ZOLTÁN a

neves bostoni

magyarszületé-

sü könyvtárszakértö műve John Adamsonról nemrég jelent meg. (CHR. SC. M. 52. III. 27.)

a budapesti rádió volt karmestere, Ausztráliában egymásután aratja sikereit. 1951. V. 4_5-én a Queensland Symphony Orchestrât vezényelte, a műsoron szerepelt a "Háry János". 1951. IX. 13-14-én a Victorian Symphony Orchestra élén többek közt Weiner "Két magyar táncát" mutatta be. "Kevés karmester kapott eben azb évben nagyobb ovációt, — írta erről a hangversenyről a melbournei THE HERALD (51. IX. 14.) — vagy jobban megérdemeltet, mint Paul Tibor. Minden mű tegnap este diadalt jelentett számára." 1951. X. 16-án

NYUGATI Az "INSTITUTE FOS, WORLD AFFAIRS" interjúsorozatot rendezett bolgár, lengyel, cseh, szlovák, román és magyar résztvevőkkel a federáció problémájáról. A legnagyobb amerikai rádióhálózat, a NBC is közvetítette. Magyar részről dr. Fábry Pál szerepelt.

A "LOOK" c. nagy amerikai magazin egyik legutóbbi számában 24 oldalas képes riportot közöl az elmúlt tizenöt év eseményeiről. A háborúalatti Európát két egész, oldalas jelenettel akarja érzékeltetni: az egyiken síró lengyel paraszitasszonyok az otthonukat vesztett milliók szimbolizálására, a másikon — egy budapesti bárKlasszikus lemez-statisztikát készített a NEW YOtRK TIMES azokról .a müvekről, melyeket olvasóinak ajánl. A magyarokat 16 mű képviseli (8 Liszt, 6 Bar. tók, l-l Kodály és Lehár). Ugyanakor 11 cseh, 5 lengyel s 5 finn lemez szerepel a listán. (52. III. 9.)

Hajmássy Ilonával közöl hosszú interjút a NEW YORK TIMES (53. IT. 34.)

világban

a Tasmanian Symphony Orchestrât dirigálta, műsorán Kodály "Galántai táncok" c műve. Bzév I. 31.én a "Citizenship Convention"-t lezáró díszhangversenyt vezényelte Canberrában, mely után a bevándorlási miniszter fogadást adott Paul Tibor tiszteletére. A hangversenyt pár nap múlva megismételték szabadtéri színpadon. (Mindkét alkalommal egy másik magyar, Dékány Béla, is szerepelt Men. delssohn hegedűversenyével.) Az utóbbi estről írta a DAILY TLEGRAPH (52. II. 4.): "Tízezer ember tapsolt öt ipercen át Paul Tibor magyar karmesternek."

FIGYELŐ jelenet! A felírás: "Európát nyomorúság látogatja, Tengely-Magyarországon pedig az éjszakai élet utolsó állását tartja." (52. III. 25.)

Tábori György színdarabját mutatták be nem. rég New Yorkban. A nagysikerii regényíró új müve nem elégítette ki a kritikusokat. "A 'Menekülés Egyiptomba' — Írja a CHRISTIAN SCIENCE MONITOR (52. Ili 22.) — túlságosan kiszámított színpadi gyártmánynak tűnik." (A lap egyébként részben a rendezőt hibáztatja.) "Az új Tábori.darabnak nincs szempontja" írja alcímében a NEW YORK TIMES (52. III. 30.), míg a cím: "Zátonyrafutott 'Menekülés'" "Az írás feszült pilanataiban, egyéni jelenetekben a 'Menekülés' élettel telivé válik, sőt félelmetessé" —• írja a TIMS (52. III. 31.), de ő is így végzi: "Tábori . . .merő szenzációra törő esetekké s epizódokká darabolja fel azt, amit egy hosszan ívelő élménnyé kellett volna felépítenie." (Viszont minden lap kiemeli a főszereplő Lukács Pál "mesteri" játékát, "bámulatos teljesítményét".) Rendkívül érdekes interjút közöl a NEW YORK TIMES egy korábbi vasárnapi magazinja (52. IIT. 9.) az íróval. Már a címében

is kiemeli, hogy magyarszületésű, Tábori élettörténete után pedig ezt olvassuk: "Saját száműzetése megszomorítja Komolysággal s szeretettel beszél országáról, 'arról a különös országról, mely kicsiny, nyelvileg elzárt, melyen erőszakot követtek el, elpusztítottak, de amelynek mindig sikerült fennmaradnia, s melyet valami sajátságos erős e. gyéni íz jellemez', és nagyon zokon veszi a magyar-ellenes történeteket — 'Ha van egy magyar barátod, nincs szükséged már ellenségre', 'Magyarnak lenni nem nemzetiség, hanem foglalkozás', stb. — melyeket Molnár szellemes nyelve széliében elterjesztett."

A "CONNAITRE" c. genfi francianyelvü folyóirat egész márciusi számát Bartók Bélának szenteli "Bartók zenei üzenete emberi üzenet, — olvassuk az előszóban — a zeneszerző ihletének forrása a népzene, a népi dallam. Bartók életét és életművét megismerni annyit jelent, mint megtanulni, hogyan tud a zeneszerző, az író, a költő egyetemes jelentőségű műveket alkotni saját és népe géniuszának segítségével." Néhány mondat Harry Halbreioh tanulmányából: "Bartók a legnagyobb

zeneszerző volt, akit Magyarország a világnak adott és egyike a jelenkori művészet legegyénibb R legemelkedettebb zsenijeinek", "Életében általában félreismerték, halála után azonban gyorsan és széles körökben aratott diadalt. Ezt a dicsőséget valóban megérdemli az, aki elsőként valósította meg a nemzeti népzene és az egyetemes klasszicizmus összeolvadását és lehetővé tette hazája számára, hogy a nagy zenei nemzetekkel egy sorba ke. ríiljön."

Dr. Pintér Ferenc a Colon Opera magyar szólótáncosa nagy sikerrel szerepelt a buenosairesi Teatro General San Martínban, az Argentin Kulturális Bizottság előadássorozata, ban. (52. IV. 3.) Dr_ Pintér Ferenc az expresszionista baléit egyik kimagasló úttörője. A nagy buenosairesi lapok a dicséret hangján emlékeznek meg "Szent Sebestyén mártíriumá"-nak bemutatásáról.

"NEW BRUNSWIGKI költő" lett Flórián Tibor, az ismert magyar menekült költő. Két nagy cikkben mutatja be a new branswicki THE SUNDAY TIMES (51 XII. 23,, 52. I. 6. ) s idéz verseiből, közli családjának képét.

-?ry:\%

Bocskay a genfi Reformiáciős emlékművön — Bocskay, Prince of Transylvania on the Refarmation Monument, Geneva.


Magyarország megítélése Parisban "Az európai területi rendezés" cíiimijl 1947 októberében jelent meg a FOREIGN AFFAIRS c. előkelő amerikai kú'liigyi folyóiratban John C. Cambell .tanulmánya, melyből a magyarvonatkozá. sú fejezeteket alább közöljük. A szerző a párizsi békekonferencián mint az amerikai delegáció tagja vett részt, jelenleg a State Department keleteurópai osztályának a vezetője. A román békeszerződés nem szolgáltatott olyan kritikus problémát, miiit amilyen Trieazt volt. Románia határai meg leltek állapítva, mielőtt a tárgyalások megkezdődtek, bir a Magyarországgal közös határ "megerősítés tárgyát" képezte . . . Az pgvetien igazi területi vita a román szerződésben Erdélyre vonatkozott. A szovj"t kereken kijelentette, hogy Románia jogát meg kell erősíteni az egész tartományra. En. gedelmes kormányzatot állítottak fel Bukarestben és nagy csinnadrattával neki ajándékozták Erdély északi részét, amelyet Magyarországnak "i t él t o d a" Hitler és Mussolini 194 0-ben, szovjet és román erők hódítottak meg 1944 őszén és szovjet katonai kormányzat alá helyeztek 1945 márciusáig. Budapesti szovjet képviselők nem haboztak arról a lehetőségről beszélni, hogy csinálnak valamit Magyarország kívánságainak kielégítésére, Londonban és Párizsban azonban a szovjet delegáció sohasem változtatta meg álláspontját, vagyis Románia teljesérteku támogatását. Az a tény, hogy Románia kommunisták.vezette kormányának szüksége volt egy ilyen nemzeti sikerre, hogy támaszt találjon, miközben Magyarország semmilyen formában való ki nem elégítése az erdélyi kérdésben a többségi kisgazdapártot gyengítette, — mindez eléggé megmagyarázta a szovjet magatartást. Amennyiben a poli, tikai helyzet a két országban valamely későbbi időpontban megváltoznék, ez a magatartás is ennek megfelelően változhatik. Az oroszok, akárcsak Hitler, az erdélyi kérdést eszközül használták mind Magyarország, mind Románia kordában tartására. Az erdélyi probléma tanulmányozása során Washington a háború alatt arra a következtetésre jutott, hogy ez megoldhatatlan mindaddig, amíg szélsőséges nacionalizmus irányítja a kormányok és nemzeti kisebbségek magatartását a dunai térségben. Semmiféle határvál. toztatas sem segítene sokat a dolgon, miután a legnagyobb magyar tömb, vagy 450.000 székely, Erdély keleti szögletében lakik, távol a magyar határtól. Területi változás egyenletesebben oszthatná el a kisebbségeket Magyarország és Románia között. Ezt már megpróbálták Hitler bécsi döntése nyomán, amely 1 millió magyart juttatott vissza; ez mindennek bi.

(I)

zonyult, csak nem tiszta és tartós megoldásnak. Egy nagyszabású kötelező lakosságcsere teremthetne etnikai vonalat, ahol eddig nem volt ilyen, de ez egyúttal több problémát idézhetne elő, mint amennyit megoldott. Az Egyesült Államok nem készült fel egy ilyenfajta drasztikuK megoldásnak a javasolására, de nem látott sok gyakorlati értéket egy önálló Erdély gondolatában sem. Az Egyesült Államok, a nélkül, hogy &,7 t r. délyi probléma alapvető megoldását akarta volna javasolni, azt az álláspontot foglalta ül, hogy a háborúelőtti határ aránylag szerény megváltoztatása, mely Magyarországnak néhány zömében magyarlakosságú várost és járást adott volna vissza, alapját képezhette volna a két ország közti jobb viszonynak. 1945 szeptemberében Londonban Byrnes javasolta, hogy tanulmányozzák ezt a lehetőséget. Sem az oroszok, »em az angolok nem mutattak semmiféle lelkesedést. Az utóbbiak úgy érezték, hogy határváltoztatás csak arra szolgálna, hogy elke. serítse Romániát, a nélkül, hogy Magyarországot igazán kielégítené és inkább ártana, mint használna Anglia pozíciójának Kelet-Euróipá. ban. Az USA-nak ekkor határoznia kellett, vájjon nyomást gyakorol.e a revízió érdekében, vagy elejti az ügyet. Miután a statisztikai adatok szerint egy olyan vonal, melyet azzal a céllal húznának, hogy maximális számú magyart és minimális számú románt csatoljanak Magyarországhoz, az idegen uralom alatt lévők számát csak 150.000-rel csökkentené, a régi határ elfogadása mellett döntöttek, amennyiben a szerződés tartalmaz egy további kikötést, mely az aláírókkal megigérteti "minden olyan kiigazítás elismerését, melyben később Ma. gyarország és Románia kölcsönösen megegyezik és amely lényegesen csökkentené az idegen uralom ;ilatt élő személyek számát" Ezzel annak a ténynek az elismerését akarták jelezni, hogy a trianoni határ visszaállítása nem a végső felelet volt az erdélyi problémára. Midőn a kérdés 1946 májusában a külügyminiszterek tanácsa eié került, Byrnes még ezt a lcikö'.ést, is elejtette. M^tán annyi cikkely volt a négy szerződéiben, mely vitás volt az USA és a Szovjetunió közt, nem látszott érdemesnek ezen vitatkozni tovább. Sajnos a határozatot, mely egész Erdélyt Romániának adta vissza, anélkül hozták, hogy Magyarországot akár csak meghallgatták volna, s ez a körülmény nagyban hozzájárult árhoz a nehezteléshez és csalódáshoz, melyet ebben az országban éreztek. 'Mi,id a magyarok, mind a romlánok térképekkel, statisztikákkal és történeti érvekkel felfegyverkezve érkeztek a júliusi párizsi konfeienciára, ámde a külügyminiszterek tanácsának határozata addigra már rendezte a kérdést.


es a :<Magyar Függetlenségi Hét» Ohioban

ly, március 16-át "Magyar Szabadság.nap"-nak nyilvánította. A kongresszusban a képviselők közül H. D. Denny (rep.) és F. T. Bow (rep.) emlékezett meg a Kossuth-centennáriumról és március 15éröl. "Szerencsekívánataimat fejezem ki sok magyar barátomnak, akik most már amerikaiak, márcus 15, a Magyar Szabadság Nap ünnepének alkalmából . . •— mondotta az előbbi, — Mi, ennek az országnak . : . •" : az ő új országuknak^ pol. gárai, megígérjük, h o g y m i n d e n módon segítünk nekik a szabadság elérésében, melyet annyira megérdemelnek." "100 évvel , ezelőtt — mondotta Bo'tt :. képviselő — a z emberi Í4> szabadságért évszázadokon •Á át folytatott küzdelem egy ç nagy vezető alakja töltötl 2 2 1 napot az USA-ban, mint a nemzet vendége . . . Történelmi tanulmányai közben minden amerikai gyermek hall erről a nagy emberről, Kossuth Lajos ról, aki 1848-ban szülőha zajának, Magyarországnak olyan szolgálatokat t e t t melyeket gyakran hasonlítanak össze azokkal, melyeket Washington vitt véghez az amerikai forradalom idején. Kossuth vezet, te Magyarország népét a Habsburg-despotizmus le rázása érdekében v í v o t t harcban s mikor ez sikerKezdi Kovács liléméi-: KOSSUTH (A képet

I£ossuth 100 év elótti amerikai látogatásáról és a magyar nemzeti ünnepről tudomást vettek az Egyesült Államok 'hivatalos körei is. Az alábbiakban közöljük az idevágó legfontosabb megnyilatkozásokat. A legjelentősebb közülük kétségtelenül az Egyesült Államok elnökének, Trumannak levele az AmerikaijMagyar Szövetség főtitkárához, Balogh Istvánhoz: " . . .Tudom, hogy a magyar származású amerikaiakhoz ma minden amerikai mély fájdalommal és őszinte méitatlankodással csatlakozik, amikor Magyarország néjpének szenvedését látja, mely a kommunista uralom alatt jogaitól és elemi szabadságától tervszerűen megfosztva, idegen uralomnak és erőszaknak van alávetve és a világ szabad népeitől el van zárva. Zavaros időkben, amilyen a jelenlegi is valóban m03 keft emlékeznünk emberekről és eseményekről, amelyeknek multunk távoli ho-'.~; rizontján rendkívüli jelentőségük van, tekintettel a-, zokra az életbevágó tények, re, amelyekkel ma szembentaláljuk magunkat. '«

Kossuth, a nagy magyar hazafi, bár régóta halott, lelkesítő történelmi alak m a r a d t napjainkban is. Egy évszázad telt el Kossuth látogatása óta ebben az országban, de szavainak igazsága maradandó. Ezért 1952. március 15-én avatta fel a Paraszt- rel járt, mint kormányzó különösen helyénvaló, hogy szövetség a Magyar Nemzeti Bizottmány szolgálta kiválóan az új tiszteljük és ünnepeljük e washingtoni épületében) nemzetet..." Foto Adler,NY. A szenátusban S m i t h nagy magyar hazafit és, (dem.), íves (rep.) és Lehman (dem.) szenáállamférfiút, akinek tanítása a szabadságról torok méltatták Kossuth-ot és az évfordulót. ma épp olyan érvényes, mint-volt száz évvel "184 8-ban —mondotta Smith— (5 2. III. 18.) ezelőtt" (Sz. III. 6.) a bátor magyar nép, Kossuth vezetésével felPennsylvania kormányzója, J. S. Fine, márkelt az idegen zsarnokság ellen és elnyerte szacius 8-át "Magyar Szabadságnap"-pá nyilvánl. badságát és függetlenségét Ez a szabadság atotta az állam egész területén. "Remélem — zonban rövidéietü volt, és ma elérte nadirját a mondta a kormányzó kiáltványában — hogy az szovjet elnyomás következtében. A független, amerikai magyarság új reménységgel telik meg ség szelleme azonban tovább él Magyarorszáés újult erővel és lelkesedéssel törekszik meggon. Ez meglátszik azokból az egyre súlyosbovalósítani a demokráciának azokat a vezéreldó büntetésekből is, amelyeket a vörös rezsim veit, amelyekért száz évvel ezelőtt Kossuth Laléptet életbe a komunista zsarnokság elleni ellenállás megtörésére." íves szenátor is szerenjos küzdött s amelyek újra biztosítani fogják csekívánatait fejezte ki "a magyar független, Magyarország felszabadítását." Ohio kormány, ségi nyilatkozalról ' való megemlékezés és a zója, F. J. Lausche, egy egész hetet (III. 14-21) magyarok nagy vezetőjének, Kossuthnak szóló proklamált "Magyar Függetlenségi Hét"-nek kegyelet megnyilvánulása" alkalmából, Ohio területén. Chicago polgármestere, Kenne-


10

Magyar dráma New Yorkban

Nemrég mutatták be be New Yorkban Tábori György '"Menekülés .Egyiptomba" című sssindarabját. Hosszú iűö után ez volt az első magyar bemutató New Yorkban Pedig itt a magyar drámának nagy múltja van, amint arról Gergely J. Emro fenti című angolnyelvü könyve Philadelphia, 1947) tanúskodik. Ez a mű részletesen tárgyalja a magyar drámairodalmat, Mlolnár Ferenc művészetét, a New Yorkban bemutatott színmüveket. "Ez a könyv — írja a bevezetésben a szerző .— 53 (1908 és 1940 közt) New Yorkban bemutatott színjátékkal foglalkozik. Ez olyan magyar.amerikai kulturális kapcsolatot jelent házait. Aránylag kevesen vannak tudatában, mely 32 évre összekötötte a két nemzet színmilyen méretű is az amerikai színházi élet e "magyar inváziója". Az 1923-tól 1925 -ig tartó három évben 17 új magyar színmüvet mulattak be a Broadwayn és 1930 és 1933 közt 12.t. Az egész periódus alatt csak 6 olyan év volt összesen, melyre nem esett magyar bemutató New Yorkban. Az alábbiakban a bemutatott müveket a könyv kronologikus táblázata. alapján ismertetjük. (Az évszám a bemutatási évet, a második szám az előadások számát mutatja) Molnár Ferenc: Az ördög (19 08) Herczeg F. : A Gyurkovics.lányok, ( 1911 ) /32/ Lengyel Menyhért: Taifun (1912) /32/ Molnár Ferenc: A testőr (más angol címmel (1913) / 8 / Pásztor Árpád: Innocent (1914) -'109/ Molnár Ferenc: A farkas (mús angol címmel (H914,), /127/ Heltai Jenő: A tünüéria!:i lányok (1915,) /17/ Drégely Gábor: A szerencse fia (1917) /398/ Földes Imre: Hallo! (1917), (21) Lengyel 'Menyhért: A táncosnő (1919) Molnár Ferenc: Liliom (1921), /2>85/ Herczeg Ferenc: A kék róka (1921), /112/ Lengyel Menyhért és Bíró Lajos: A cárnő, (1922), /136/ Molnár Ferenc: Uridivat (1922) Drégely Gábor: Kisasszony férje, (1923), (175), Herczeg Ferenc: Tilla, (1923) (56) Molnár Ferenc: Égi és földi szerelem (1923) /13/ Molnár Ferenc: A hattyú (192i3), /25B/

Lengyel Menyhért: Sancho Panza királysága (1923), /40/ Bíró Lajos: Az utolsó csók (1924), /48/ VajdaErnó: A délibáb (1924) /120/ Vajda Ernó: A válóperes hölgy (1924) /127/ Vajda Ernő: Rozmarin néni (1924), /49/ Molnár Ferenc: A testőr (1924) /248/ Vajda Ernő: A hárem (1924), /183/ Molnár Ferenc: Farsang (1924) /32/ Fodor László: Navarrai 'Margit (192 5), /8/ Lakatos László: A zafirgyürü (1925), /13/ Molnár Ferenc: A íarkas (1925) /13/ Molnár Ferenc: Az üvegcipő (1925) /65/ Lengyel Menyhért!: Antónia - (19/2<5) /55/ Molnár 'Ferenc: Játék a kastélyban (192 6), /326/ Lakatos László: Fej vagy irás (192 6) Vajda Ernő: A trónörökös (19,27), /47/

n/,

E g r i N. Lajos: H a k u b a és H e k u b a (192 7) /2'0/ L u r i a L a j o s : T r e Comic ( 1 9 2 7 ) , / 1 5 / M o l n á r . F e r e n c : Olynupia ( 1 9 2 8 ) , / 3 9 / Molnár F e r e n c : A vörös m a l o m (192 8)

(180)

H a t v á n y Lili: T h e love duel (19 29) ( 7 2 ) F a z e k a s I m r e : T r o j k a (19 3 0 ) , ( 1 5 ) Molnár F e r e n c : Az ibolya ( 1 9 3 0 ) , ( 4 0 ) Molnár F e r e n c : E g y , k e t t ő , h á r o m (1930) (40) Orbók A t t i l a : H i s Majest's Car, ( 1 9 3 0 ) ( 1 2 ) H a t v á n y Lili: Ma este vagy s o h a (1930), (232) F o d o r L á s z l ó : S z e r e t e k egy színésznőt ( 1 9 3 1 (20) F o d o r László: A t e m p l o m e g e r e (1931), (162) Molnár F e r e n c : A jó t ü n d é r ( 1 9 3 1 ) , ( 1 5 1 ) Gosztonyi Á d á m : T h e Caméléon (1932) (8) Zllahy Lajos: A t ű z m a d á r ( 1 9 3 2 ) ) , ( 4 2 ) Vaszary J á n o s : J ó h á z b ó l való ú r i l á n y ( 1 9 3 3 ) (3) Szomory Dezső: T a k á t s Alice (193 0) ( S ) Bús-Fekete-László: The Ladys H a s a H e a r t (1937) (91) Bús-Fekete>-László: L a d i e s a n d G e n t l e m e n , (1939), (105), Molnár F e r e n c : A cukrászné (1940), (29)

A magyarság1 életbiztosító intézménye AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET 1801

" P " Street, N.W. —

Kossuth House —Washington 6, I). C, USA.

Díjtartalék tőke $ 5,000,000; érvényben lévő biztosítási összeg 27 millió. Otthon az elöregedett tagoknak és árváknak. Tagfelvétel a USA tertfietén. Bővebb felvilágosítás fenti címen.


11

Veress Sándor újabb sikerei Január 22-én mutatták be Bernben Veress Sándor új müvét: az "Hommage a Paul Klee" c. Fantáziát két zongorára és vonószenekarra. A svájci sajtó elragadtatott hangon üdvözölte a müvet. "Mint a Divertimento-nál (a műsor egyik száma u.i Bartók e müve volt - a szerk. ) itt is azt érezzük — írta a DER BUND (52. I. 2 4.) — - hogy ez a zene nemcsak a mi korunk kifejezője, hanem hogy tül az idón a ma-

Az argentin Modern Művészetek Intézete kultúránkért AZ Instituto de Arte Moderno-t Buenos Airesben 1949 júniusában alapította Mar. celo de Ridder, aki jelenleg is elnöke. Titkára alapítása óta Vajay Szabolcs az ismert magyar művészettörténész. Az Instituto szervezete képzőművészeti, színházi, zenei, balett, film és irodalmi szakosztályra oszlik. Az Intézet magyarvonatkozású tevékenysége mindjárt az alapítás után kezdetét vette. 1949 júliusában a Párizsi Abszrakt Festők Kiállításán, melyen 4 7 mester (15 különböző nemzet, ból) vett részt 82 művel, D magyar is szerepelt: Beöthy István (szül. 1897, Heves) "A láng" c. faszobrával, Réth Alfréd (szül. 1887, Franciországban m a g y a r bányászgjíüloktől) "Kompozició 1947" c festményével és Vásárhelyi Viktor (szül. 190'8, Pécs) "Kompozició 1947"-jével. 1950-ben ég 1951-ben a színiakadémia egyik tanára dr Pintér Ferenc, a buenosairesi Teatro Colon szólótáncosa. A "Modern Zene" c. soro_ zat 5. hangversenyén mutatták be 1950. nov. 24-én Bartók "Kontrasztok" c. müvét. December 7-én Karin Waehner és Irene Gabriel táncbemutatójának elsó száma Liszt "Hajnal" c. műve volt. Pintér Ferenc táncbemutatója dec. 14.én volt (Pintér Veronika közreműködésével), a műsor kiemelkedő száma: Liszt "Szent Ferenc prédikál a madaraknak" c. legendája. A dec. 18-i évadzáró kerti ünnepélyen Darvas Zsuzsa szerepelt az artisták között. Az 19 51 májusi Nemzetközi Bx-Libris kiállításon 5 magyar ex-libris volt kiállítva, va. lamint 3 erdélyi a román csoportban. A június 1-i "Modern Zene"-esten (2 hangverseny) a Végh-kvartett játszott, június 8.15^22-én pedig Bartók-ciklust rendezett az Intézet, melyen a Végh-kvartett Bartók valamennyi vonósnégyesét előadta. (Az argentin sajtó kritikáiról annakidején beszámoltunk lapunkban) Június 11.én Garcia Morillo a "La Náción" zenekritikusának hanglemezekkel kisért ismertető előadása hangzott el "Béla Bartók" címmel. Július 20-án Aida Slon táncbemutatójának egyik száma Bartók "3 tánc" c. müve volt.

radandó értékek birodalmába lép. A súlyelosz. tás e tökéletes mértéke, amiben azonban nincsen semmi pusztán megkonstruált, hanem állandóan az intuíció meghatarozhatatlanságát hagyja meglepetésszerűen érvényesülni, bizonyára nem a jelen realitásainak a képe, hanem mélyebben és szilárdabban van lehorgonyozva. Veress a "Hommage a Paul Klee"-vel újra bebizonyította, hogy érvényes mondanivalója van s hogy messze túl az ő és a mi országunk ha. tárain érdemel elismerést." " . . .Tulajdonképpen a hét festmény reprodukcióját is mellékelni kellene a műsorhoz, i'tt mutatkozik azonban meg Veress mester-volta: a maga szubjektív benyomásait úgy alakítja, hogy azok, a zene nyelvére fordítva, mégis eredetinek tűnnek . . . Nagy, önálló hatást sugároznak ki fantáziái, valódi zeneiség tölti be okét." (BERNER TAGBLATT, 52. I. 25.) — " . . . Veress Sándor következet^ Bartók volt tanítványa és zeneakadémiánk kiváló tanára... f-ok és eredeti mondanivalója volt. A hét önálló fantázia címei a nyugati kultúrkör egyik legfinomabb érzésű művészének irracionális világából valók. Átfordításuk a hangok világa, ba egy nem kevésbbé finom érzésű zenészt árul el, aki mély és ősi intuícióval, bizonyára egy legbensóbb lelki rokonságból kifolyólag, hangulatokat, lendüléseket, lebegéseket alakít, réfegez, rendez és — akárcsak Debussy a "Préludrs"-ben — látszólag külsőlegest (szemben a neo-romantikusok kézzelfogható programmzenéjével) a legszubtilisebb finomsággal és átszeUemültséggel fejez ki." (BERNER TAG. WACHT, 52. I. 25.)

A KULTUKÁMS KOSSUTH-DÍJASOK ezévi révsora: Kodály Zoltán, Tóth Aladár, Svéd Sándor, Pless László, Márk Tivadar, (zene), Kádár G-yörgy,, Glatz Oszkár, Csáki-Maronyák Mikus Sándor, Konecsni György, Csók István, •József, Bencze László, Benedek Jenő (képzőművészet), Benjámin László, Veres Péter, Urban Ernő (irodalom), Csenki Imre, Rábai Mik. lós ("népművészet), Tolnay Klári, Dayka Margit, Ladányi Ferenc, Bartos Gyula, Tőkés Anna, Szörényi Éva, Kalmár László, HomokiNagy István, Bán Frigyes (színház és film) ; Törő Imre, Kiss Ferenc, id. Issekutz Béla, Ivanovits György( orvostud.), Vadász Elemér, Szádeczky.Kardoss Elemér, Esztó Péter, Pattantyús Géza, Mosonyi Emil, Forgó László (műszaki tud ), Túrán Pál, Varga Ottó, Szele Tibor (matematika), Selényi Pál, Simonyi Ká. roly (fizika), Schay Géza, Szalay Sándor (kémia), Jávorka Sándor (mezőgazd. tud.), Lyka Károly (művészettud.), Fogarassi Béla (filozófia), I. Tóth Zoltán (történelem), Bárczy Géza (nyelvészet). /SzN, 52. XII. 16./

Hïrunk a vilâgbafl

OUR REPUTATION IN THE WORLD ENGLISH SUMMARY

The discussion about how to improve the Hungarian reputation proposed in our last issue continues. Joseph Kruzsely (Geneva and drs. Ida Bobula (Library of Congress) and Stephen Borsody (Pennsylvania College) offer their comments and proposals. — There is an article about the activities of the Körmenűicouple written by Elemér KézdiKovács. Hungari.an-born Jenő Körmendi, noted sculptor, has been teaching for a decade at the University of Notre Dame. His creations can be found all over the United States. — Tihe next item, "The Kossuth Centenary and America", discusses Presi. dent Truman's letter to Mr. S E. Balogh, Secretary of the American-Hungarian Federation; the proclamation of a Hungarian Independence Day in Ohio, Pennsylvania, etc.; and the utterances of several members of Cong, ress in connection with the celebration. "A century has passed", wrote the President, "since Kossuth's visit to this country, but his words have an enduring verity. It is particularly appropriate therefore that we honor and commemorate this great Hungarian patriot and statesman whose doctrine of freedom is as valid today as it was one hundred years ago." The picture of Kossuth on the same page was unveiled on March 15th by the Hungarian Peasant Association at the building of the Hungarian National Council in Washington. The popularity of Bela Bartok is sver gaining. His new compositions' are again and again recorded, sometimes in simultaneous performance, like "Manic for Strings, Percussion and Celesta". The Christian Science Monitor writes in connection with this new recording: "How folk and art music can stimulate and fructify one another is powerfully demonstrated in this masterpiece". "Judgement of Hungary at the

By Geza B. Grosschmid Duquesne University Peace Conference" reviews John C. Campbell's article "The European territorial settlement",printed in 194 7 in the FOREIGN AFFAIRS. Mr. Cambell is now the head of the East-European Department, Department of State. "The Soviets came out flatly" wrote Campbell in his article about the Transylvanian qaestir on, "for the confirmation of Rumania's title to the entire pro. vince. They had installed a docile régime in Bucharest and presented to it the northern part of Transylvania . . . The fact that Rumania's Communist-dominated Government needed a popular national issue such as to win support, while a failure to get any satisfaction on Transylvania would weaken the majority Smallholders Party in Hungary, was reason enough for the Soviet attitude . . Withouth pretending to advocate a fundamental solution of the Transylvanian problem, the USA took the position that comparatively modest changes in the prewar boundary, returning to Hungary so. mo solidly Magyar-populated cities and districts, might provide a basis for better relations between the two countries . . . This solution, however, failed to pass, mainly because of the Soviet attitude. The Trianon-boundanes were re-established". *&*

next article. The secretary of the Instituto is a Hungarian, Szabolcs de Vajay. — "Hommage a Paul Kiee", a new work by the prominent Hungarian composer, Sándor Veress, was first performed in Bern, Switzerland. The new compositon was very well received. i,: -Í-. t

The column Western Observer reports the death of Ferenc Molnar, world-famous Hungarian playwright, the Hungarian Moliere, as he was often called. There are items about the success of Tibor Paul, former conductor of the Budapest Radio Orchestra, now in Australia; the newly discovered correspondence of Ferenc Liszt and George Sand; Hungarian works published in te Soviet Union; etc. Professors Borsody (Pennsylvania College of Women), Kertész (University of Notre Dame), Paikert (Le Moyne College), and Reményi (Western Reserve University) contributed interesting articles to scientific journals. _

The Institute for World Affairs conducted a series of interviews about the problem of federation. Among the EasternEuropean refugees interviewed was the Hungarian dr Paul Fabry. The whole series was broadcasted over NBC. Ernst von Dohnányi's new vio. lin concerto was first performed in New York. "It gave an impression of individuality of style in its fluent, melodious measures", wrote THE NEW YORK In connection with the first TRIBUNE, "with the atmosphere showing of "Flight into Egypt" of music of the composer's natiby G. Tábori the fact is noted ve land". that fifty.three Hungarian plays ,,H í r ü n k a v i l á g b a n " were staged in New York City Hungarian Monthly between 1908 and 1940. The Megjelenik havonta most popular among tham were Szerkeszti: Csicsery-Rőnay István written by the recently deceased Szerkesztöséq és kiadóhivatal: Ferenc Molnár. The data about P. a Box 1005, Washington D. C. the fifty-three plays were taken Klúfizetés USA-ban: Egész évre 4 from the book Hungarian Drama dollár, félévre 2 dollár. Más országokban: havi 2 pösta-coupon in New York, by Emro J. GerA "Hírünk világban'; bármely közgely. — The activities of the In- leményét a a forrás megjelölésével bárstituto de Arte Moderno in Bue- ki átveheti — kivéve a "Huganan Observert"-t nos Aires are reviewed in. the Printed in Olivos by Pannónia, Caseros 3348.

Körmendi Jenő és Erzsébet művészete

Recommend Documents