Körforgások a természetben 1. Az évszakok változásai

Együttélés a természettel

1. modul

Körforgások a természetben 1. – Az évszakok változásai Éghajlat és időjárás Mióta figyeli az ember az időjárás változásait? Az emberiség történetében onnantól kezdve, hogy felhagyott a vándorló, vadászó-gyűjtögető életmóddal és növénytermesztésbe, gazdálkodásba fogott, kulcsfontosságú az időjárás kiszámíthatósága. Már az első írásos emlékek közt is megtaláljuk az időjárási megfigyelések lejegyzését. A későbbi kiszámíthatóságot, a mezőgazdaság tervezhetőségét a népi megfigyelések segítették, amelyek közül számos a mai napig fennmaradt: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog”. „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget”, vagy pl. jégtörő Mátyás napja. A hosszú távú tapasztalatok átadása tette azt lehetővé, hogy egy-egy időszak időjárása akkor is megjósolható volt, amikor még nem álltak rendelkezésre a modern technika vívmányai, a műholdképek vagy az internet. Mi a különbség az éghajlat és az időjárás között? Az éghajlatot egy-egy földrajzi terület jellemző időjárási viszonyaiból kialakuló átlagértékek határozzák meg. Az időjárást mindig a rövid távú, pillanatnyi jelenségek befolyásolják és mindig egy-egy kisebb terület viszonyaira vonatkozik. Magyarország éghajlata például területének nagy részén kontinentális, azaz a nagy kiterjedésű Eurázsiai szárazföld által meghatározott, de néha érezhető az óceáni vagy a mediterrán éghajlati hatás is. Milyen időjárási elemeket figyelhetünk meg környezetünkben? A legtöbbet közvetlenül érzékszerveinkkel is megtapasztalhatjuk, de mérésükre speciális műszerek is rendelkezésre állnak: légmozgás, azaz a szél, a csapadék minősége és mennyisége, a hőmérséklet, melyek a legáltalánosabban vizsgáltak, de mérni tudjuk a légnyomást és a páratartalmat is. Milyen időjárás jellemzi Magyarországon az egyes évszakokat? Hazánkra eredetileg a jól elkülönülő négy évszak a jellemző. Nyarunk általában száraz és meleg, az ősz csapadékos, ködös, és a fagyok beálltáig tart. Télen jellemző csapadék a hó, de a szélsőséges hidegek kevésbé. A tavaszi felmelegedés végén, május-júniusban, Medárd napja körül újra gyakori a csapadék.

www.huro-cbc.eu Jelen oktatóanyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját


1. modul

A növények élete tavasztól tavaszig Honnan tudják a növények, hogy itt a kikelet? A tavasszal ébredő természet első hírnökei a tél végén megjelenő virágok (hóvirág, téltemető) és a kibomló rügyek, csírázó magvak. A növények számára két nagyon fontos feltétel kell ahhoz, hogy kihajthassanak: az egyik a megfelelő hőmérséklet, a másik a kellő mennyiségű víz. Az elsődleges jelzést a melegedő nappalok jelentik – a növények egy része, amely képes valamennyi vizet télire is tárolni ehhez szervezetében – ki tudja várni a kései vagy elmaradó hóolvadás esetén a tavaszi esőket. Erdeink egy részénél a tavasz a legszínesebb évszak: ahol a fák lombkoronája nagyon zárt, csak a lombfakadás előtt képesek a virágos növények a talajon fényhez jutni. A fény egyébként egyszerre lehet előny és hátrány is: vannak növények, amelyeknek serkenti a csírázását, és vannak, amelyeknek gátolja. Hogyan csalogatják magukhoz a virágok látogatóikat? A túlnyomó többségben nyári időszakban nyíló virágos növények színükkel és illatukkal is csalogathatják beporzó rovarjaikat. A színek, mintázatok egy részét mi emberek nem is láthatjuk, mint például a fehér színű virágok szirmán az ultraibolya rajzolatokat. Az illatanyaggal csalogató növények közt nem egy akad, amely nem kifejezetten kellemes aromájú: a kontyvirág például vizeletszagot áraszt, ennek megfelelően beporzói sem a méhek, hanem legyek. Miért hullnak le ősszel a levelek? A levelek nagy része a mi éghajlatunkon csak a tavaszi-nyári időszakban képes működni és gyarapítani az anyanövényt. Mivel magas víztartalmuk van, nem fagyállóak, így a hideg időszakban elpusztulnának, valamint feleslegesen párologtatnák el az értékes vizet. A lombhullató növények így az idény végén megszabadulnak tőlük, egy kis szövetrészt növesztve a levélnyél és a szár közé. Ez elzárja a levél tápanyag és víz utánpótlását, és a levél elszíneződik, ledobódik. Tudnak-e aludni a növények? A lombhullató növényeknél egyértelmű, hogy téli nyugalmi időszakuk, amikor a fagyott talajból sem tápanyagokat, sem vizet nem tudnak felvenni, egyfajta téli álomnak minősül. De ugyanígy nyugalmi periódusba kerülnek az örökzöld fenyők is. A nyugalmi időszakot a fákon a különböző nyári és téli évgyűrűk is jelzik.



1. modul

Hogyan alkalmazkodnak az állatok az évszakokhoz? Miért vonulnak ősszel délre a vándormadarak? Az, hogy a madarak esetében, amelyek melegvérű állatok, nem közvetlenül a hideg az oka délre vonulásuknak, jól bizonyítható azokkal a példányokkal, amelyeket mesterségesen etetve itt marasztalnak. Ilyenek például a Szegedi Vadaspark madárkórházában a már röpképes, de az etetések miatt itt telelő gólyák. Az élelemhiány viszont sok madarat költözésre késztet. Elsősorban azok távoznak, amelyek tápláléka a hideg megjelenésével eltűnik: a rovarevők és a zöld növényi részekkel táplálkozók. Akik itt maradnak, azok a hó alatt, vagy a maradék növényzetben is megtalálják táplálékukat: a magevők és a ragadozók. Persze kivételek mindig akadnak. Fel szabad-e ébreszteni a téli álmát alvó medvét? A mi éghajlatunkon a medvék bár téli álmot alszanak, de időnként megszakítják azt, enyhébb időben fel-felkelnek egy kis téli táplálékpótlásra. A közhiedelem szerint február 2-án is előbújnak téli vackukról, és ha meglátják az árnyékukat, azaz túl korán jelentkezik a tavasz, akkor megijednek tőle és visszafekszenek még aludni. Egyébként a nőstények a téli időszakban, a vackukon hozzák világra kölykeiket, a téli álmát alvó medvét már csak ezért sem érdemes zargatni… A kisebb testű, téli álmot alvó állatok arányaiban még a medvéknél is nagyobb plusz zsírréteget szednek össze. A leghosszabb ideig alvó pelék a testtömegük közel kétszeresét. A mókusok felkészülnek a téli felébredésekre is: több ponton táplálékkészleteket halmoznak fel, amikre kijárnak alvás közben nassolni. Ha van téli álom, van nyári álom is? Az állatok egy része ugyanazért alszik téli álmot, mint amiért a madarak elvonulnak: az élelemhiány miatt. Azon fajoknál tehát, amelyeknél nem áll rendelkezésre elegendő táplálék, nyáron is kialakulhat nyugalmi periódus. A csigák egy része például a nyár közepén, a száraz időszakban nyári álmot alszik – visszavonul a házába, amit egy vékony mészréteggel befalaz. Hogyan hat az ember jelenléte az állatok évszakokhoz való viszonyára? Sajnos az állatok normális ritmusát az ember hajlamos tevékenységeivel felborítani. Azon fajok, amelyek az ember közelében állandó táplálékforráshoz jutnak, hajlamosak elfelejteni a vonulást vagy a nyugalmi időszakot. Háziállataink pedig még inkább függetlenedtek tőle.



1. modul

Népszokások és hagyományok Hogyan alkalmazkodott a hagyományos életmód az évszakokhoz? Az iparosodás korát megelőzően az emberek többsége az évszakok váltakozásának megfelelően élt és gazdálkodott, így intézte mindennapi ügyeit. Azt ették, amit épp az idénynek megfelelően a mezőgazdaságból vagy a természetből be tudtak szerezni, olyan munkákat végeztek el, amire abban az időszakban igény volt. Egy-egy évnek, akárcsak a mindennapoknak megvolt a maga ritmusa, a tevékenységeknek az évszakhoz kötött egymásutánisága. A legfontosabb szempont kimondatlanul is a saját energiákkal való takarékosság volt, felesleges dolgokra nem is volt lehetőségük költeni vagy időt fordítani rájuk.

Hogyan éltek elődeink hűtőszekrény nélkül? Mivel a mezőgazdaság által előállított élelmiszereknek és alapanyagoknak az eltarthatósága meglehetősen korlátozott, a legfontosabb volt az idénygyümölcs vagy az idényzöldség fogalma – de külön idénye volt pl. a disznóvágásoknak is. Eleink igyekeztek olyan tartósítási eljárásokat kitalálni, amivel ezt a korlátozott fogyaszthatósági időszakot kibővíthették. Elsődleges ilyen technika volt a szárítás és a sózás, valamint hústermékeknél, sajtoknál a füstölés. Zsírban, olajban is tartósítottak élelmiszereket. A legrégebbi hűtőszekrények a jégvermek voltak, ahol vagy a föld állandó, 11 °C körüli hűvösét használták ki, vagy szalma közé - télen a befagyott tavakról, folyókról táblákat vágva - jeget fektettek.

Milyen népszokások kötődnek az egyes évszakokhoz? A legnevesebb ilyen napok a Szent György nap és a Szent Mihály nap, amelyek a háziállatok legelőre hajtását és az őszi behajtást keretezték. De a legtöbb, élelmiszer-tárolási gyakorlat is megszülte a maga praktikus népszokását, melyekre később az egyházi ünnepek is ráépültek. Ilyenek a farsangolás, az aratóünnep, az újborhoz kapcsolódó és szüreti népszokások.

Hogyan befolyásolják jelenlegi életünket az évszakok? Sajnos a modern ember technikai civilizációjának köszönhetően elvesztette élő kapcsolatát az élet természetes ritmusával. Képesek vagyunk a legszélsőségesebb körülmények közt is állandó tevékenységeket folytatni, nagyvárosaink éjjel-nappal ébren vannak, fényárban úsznak. Mindez a függetlenedés persze rendkívül sok energiát igényel, és az ember, mint biológiai lény is számos civilizációs betegségét ennek köszönheti.



1. modul

1. Csoportosítsd a természeti jelenségeket! Egy-egy betűjel több helyre is kerülhet! A levélhullás, B az aratás kezdete, C fagy, D szüret, E hóolvadás, F eperérés, G köd, H barackvirágzás, I varjak érkezése, J zöld növények, K szarvasbőgés

tavasz

nyár

ősz

tél

2. Jegyezd fel naponta környezetedben az időjárás változásait! Megfigyeléseidből készíts táblázatot! Használd az alábbi szempontokat: 1. hőmérséklet, 2. csapadék, 3. felhőzet, 4. szélerősség, 5. a természetben megfigyelhető jelenségek



1. modul

3. Tanulmányi sétád során figyeld meg a fák és a bokrok leveleit! Rajzolj le nagyon pontosan annyiféle alakút és színűt közülük, amennyit csak tudsz! A Növényhatározó, vagy tanárod segítségével állapítsd meg, melyik fajokkal találkoztál!

4. „Ébressz fel” egy alvó növényt! A hüvelyesek magjait (babot, lencsét) viszonylag gyorsan csírázásra lehet bírni. Egy kis tálkában, két réteg nedvesen tartott papír zsebkendő között a kis csíranövénykék hamar hajtani kezdenek. Rajzold le fejlődésüket, készíts naplót megfigyeléseidből!



1. modul

5. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak (I) vagy hamisak (H)! 1. A füsti fecskék szúnyogokkal táplálkoznak, ezért ősszel elvonulnak délre.

.....

2. A gólyák a fiatalokkal júliusban gyülekeznek és délre vonulnak.

…..

3. A leghosszabb téli álmot hazánkban a pelék alusszák.

…..

4. A nyulak télire föld alatti üregeikbe húzódnak vissza téli álmot aludni.

…..

5. Minden hal téli álmot alszik a folyók, tavak iszapjába ágyazódva.

…..

6. A hüllők nevüket onnan kapták, hogy télen teljesen átfagynak.

…..

7. A néphit szerint a medve február 2-án előbújva keresi az árnyékát.

…..

8. A valóságban a medvék nem alszanak téli álmot.

…..

9. A mókus ősszel raktárakba gyűjti a táplálékot tavasszal születő kölykeinek.

…..

6. Keress a természetben az állatok ottlétére utaló nyomokat! Mit találtál, ami az állatok lakására, búvóhelyére utal? Milyen fajhoz tartozik? A megtalált fajok alszanak-e téli álmot? Megfigyeléseidből készíts térképet!



1. modul

7. Készíts menüt egy téli napra! Írd össze a reggeli, ebéd, vacsora hozzávalóit – a menüben csak olyan alapanyagok szerepelhetnek, amelyek tárolásához nincs szükség hűtőszekrényre!

8. Készíts négy évszakos listát! Gyűjtsd össze, hogy otthon a lakásban milyen használati tárgyak és eszközök szolgálják az évszakok váltakozásához való alkalmazkodást!


Körforgások a természetben 1. Az évszakok változásai

Recommend Documents