1
Bevezetés
A projekt célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a térség komplex környezeti állapotáról és annak változásairól. Erre való törekvések történtek korábban is. Felügyelőségünk 1992-től kezdte el a – többnyire csak az ágazatnál keletkező adatokat tartalmazó – Békés megye környezeti állapotát bemutató kiadvány szerkesztését. 1999-ben jelentettük meg a Békés, Bihar és Arad megye környezeti adatait tartalmazó kétnyelvű kiadványunkat. Az elkészítésben magyar és román társhatóságok is közreműködtek. Elképzeléseink szerint már ebben is környezetállapot értékelés szerepelt volna, de meg kellett elégedni adatok, leírások közlésével, mert nem állt rendelkezésre környezetállapot értékelési módszer. A munkánk során megállapítottuk azt is, hogy a két országban más-más információval bíró környezeti adatok állnak rendelkezésre, így az összehasonlítást, következtetések levonását sem lehetett elvégezni. Állapotjelentéseink készítésében fordulópont volt, amikor 1999-ben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) állapot-értékelési módszertana szerint dolgoztuk fel információinkat és készítettük el Békés megye környezeti állapotjelentését. A mai napig nincs központilag elfogadott módszer, de véleményünk szerint a Környezetállapot Értékelési Programmal (KÉP) foglalkozó előadások és dokumentumok (amelyek megtalálhatók a www.kep.taki.iif.hu internetes címen), valamint az OECD módszertana alkalmasak arra, hogy ezekre alapozva megtegyük az első lépést egy határon átnyúló térség környezetállapot értékelésének előkészítéséhez. Szándékaink szerint e vitaanyag segítségével feltérképeznénk azokat a környezeti indikátorokat, amelyek magyar és román oldalon is rendelkezésre állnak és mindkét oldalon ugyanolyan jelentéssel bírnak. E tanulmány meghatározza azokat a paramétereket, melyek a komplex környezeti állapotjelentés elkészítéséhez szükségesek lehetnek, és melyeket egy értékelő modell felhasználhat. A lentebb felsorolt környezeti indikátorok, a megfelelő módszerek alkalmazásával összevetve ok-okozati kapcsolatokat tárhatnak fel. Egy-egy szakterületre (környezeti elemre) együtt kell látni a Hatótényezők – Terhelés – Állapot – Hatás – Válasz (Driving forces – Pressures – State – Impacts – Response, DPSIR) folyamatot, ezért az értékelés és az indikátorok meghatározása a KÉP-ben meghatározott DPSIR szemlélet alapján történne. A DPSIR szemlélet tartalmazza: -
a jelenlegi állapot bemutatását, a környezeti terhelést generáló szektorok jellemzését, a terhelés leírását, a terhelés hatásait, valamint a választ, a kívánatos beavatkozást.
A természeti-környezeti indikátorok számbavételénél a környezeti elemek részletes jellemzésén kívül többek között az alábbi rendszerelemek vizsgálatát tartjuk szükségesnek:
2
• • •
A társadalom jellemzését. A gazdasági szektorok, termelőfolyamatok erőforrás-gazdálkodásának leírását. A természet, illetve a környezet elemeit, azok különböző léptékű, integrált egységeit és összefüggéseit, valamint a változások nyomon követését biztosító monitoringrendszereket és módszereket.
A szükséges adatok, információk beszerzéséhez első lépésként meg kell keresni azokat az intézményeket, amelyeknél a szakmai adatbázisokból a kívánt adatok hozzáférhetők. Ez az első lépés, a meta-adatbázis összeállítása fontos előkészítő eleme a jövőbeli projektnek. Amennyiben a kapacitás és az anyagi források módot adnak rá, javasolt az adatok folyamatos gyűjtését, rendszerezését végezni, és amikor (pályázati) lehetőség adódik, akkor az adatokból a projekt folytatásaként – a megfelelő módszer segítségével – a határmenti térség komplex környezetállapot értékelését elkészíteni.
Az indikátorok 1. A terület általános jellemzése 1.1. Természeti adatok • földrajzi elhelyezkedés (terület, domborzat) • geológia (alapkőzet, talajtípusok) • éghajlat (évi csapadékösszeg, min., max., középhőmérséklet, jellemző szélirány, szélerősség) • vízrajz 1.2. Társadalmi-gazdasági adatok • népességi adatok (össznépesség alakulása, települések lakosságszáma) • gazdasági mutatók (gazdasági ágazatok, foglalkoztatottsági mutatók, energia előállítás szerkezete, alternatív energia-források felhasználása) • mezőgazdasági mutatók • idegenforgalom 2. Talaj •
• • •
mezőgazdasági talajterhelési mutatók (művelési ágak megoszlása, műtrágya-, peszticid-, növényvédőszer-, szerves trágya-, szennyvíziszap felhasználás, szennyvíz öntözés, hígtrágya elhelyezés) ipari talajterhelési mutatók (ásványi anyagok jelenléte, bányászat) talajállapot mutatók (degradáció típusa, aránya, szennyezett, kármentesítésre szoruló talajok, talajmonitoring helyek) talajok javítását célzó intézkedések (talajvédelmi programok, kármentesítések, korlátozások, talajmonitoring, erózió elleni védelem, talajjavításra szoruló területek nagysága)
3
3. Levegő • • • • •
ipari indikátorok (légszennyező iparágak, pontforrások száma, erőművi technológia-mutatók) emissziók és koncentrációk (SO2, CO, NOx, por, illékony szerves vegyületek kibocsátása, kibocsátások trendje) közlekedési indikátorok (gépkocsik száma, életkora, utak, elkerülő utak hossza, útsűrűség, vasúti közlekedés a térségben) a levegő állapota [immisszió] (monitoring bemutatása, immisszió változása) a levegő állapotának javítását célzó intézkedések bemutatása
4. Víz 4.1. Felszíni víz • felszíni vizeket ért terhelések [emisszió] (szennyező források, kibocsátók, szennyezőanyag terhelések vízfolyásonként, szennyvíztisztító telepek helye, kibocsátása, tisztítási technológiák, befogadók szerves anyag terhelése) • települési szennyvízkezelési mutatók (közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma, közcsatorna [szennyvízcsatorna] hálózatba bekapcsolt lakások száma, közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége.) • ipari és mezőgazdasági szennyvízkezelési mutatók (felszíni vízhasználat ipari, mezőgazdasági célra, a keletkezett szennyvizek ártalmatlanítása) • felszíni vizek állapota (vízgyűjtő bemutatása, monitoring helyek, felszíni vizek vízmérlege, vízhozamok, vízfolyások, vízfolyás szakaszok minősége, oxigénháztartási jellemzők, mikrobiológiai jellemzők, nehézfémek, radioaktív és egyéb anyagok, eutrofizációs jelenségek) • vízminőség javítását célzó intézkedések, programok 4.2. Felszín alatti víz • felszín alatti vízminőségi indikátorok (felszín alatti vízkészletek elhelyezkedése felszín alatti vízkitermelés ipari, mezőgazdasági célra, víztípusonként [talajvíz, rétegvíz, hévíz], távlatban várható talajvízszint süllyedések, ivóvíz mennyiségi minőségi mutatói, talajvíz nitrát tartalma) • vízminőségi monitoring hálózat elhelyezkedése, • vízminőség javítását célzó intézkedések, vízbázisvédelem 5. Természeti környezet és tájelemek • • • •
védett területek kiterjedése és összetétele, jellegzetes fauna- és flóraelemek veszélyeztetett fajok és élőhelyek mutatói erdősítési indikátorok (erdőborítottság, erdők fafaj-összetétele, őshonos fák aránya, fakitermelés nagysága, művelési ágak megváltoztatása) a természet megőrzését szolgáló intézkedések (élőhely visszaállítási, megőrzési munkák, ökoturizmus fejlesztése, adventív fajok eltávolításának projektjei)
4
6. Épített környezet 6.1. Hulladék • települési szilárd hulladékkezelési indikátorok (kommunális hulladékok mennyisége településenként, kommunális hulladéklerakók állapota [műszaki védelem], befogadó kapacitása) • veszélyes hulladékkezelési indikátorok (keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége, összetételük szerint, veszélyes hulladékkal szennyezett területek bemutatása, veszélyes hulladék átvevőhelyek) • ipari és mezőgazdasági (nem veszélyes) hulladékkezelés • hulladékok kezelése: újrahasznosítás megléte, kezelés módjai a térségben, komposztáló telepek • radioaktív hulladékokkal kapcsolatos mutatók • élelmiszer biztonsággal kapcsolatos mutatók • környezetvédelmi ipar és vállalkozások mutatói • fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelepek és lerakó helyek 6.2. Zaj •
a zajterhelés indikátorai (zajmérési pontok, zajmérés gyakorisága {ipari, közlekedési}, zajterhelő üzemek száma, közlekedési zaj bemutatása)
7. Közegészségügy indikátorai •
• •
a népesség főbb demográfiai jellemzői (népesség nemek, korcsoportok szerint, élve születések aránya, halandóság halálokok szerint, halálozások alakulása nemek szerint, születéskor várható élettartam alakulása) egészségügyi alapellátás (háziorvosi ellátottság, háziorvosok betegforgalma, gyermekorvosi ellátottság, védőnői ellátottság, egy háziorvosra jutó betegforgalom) gondozóintézeti ellátás (tüdőgondozó intézetek száma és betegforgalma, nyilvántartott tbc-s betegek száma és aránya, nyilvántartott új és krónikus asztmás betegek száma, nyilvántartott krónikus bronchitises betegek száma, nyilvántartott új primer hörgőrákos betegek száma)
5
6
