KOZSDI TAMÁS A MAGYAR İSEMLÉKEZET ÉS AZ ARVISURA VILÁGKÉP

KOZSDI TAMÁS A MAGYAR İSEMLÉKEZET ÉS AZ ARVISURA VILÁGKÉP

MÁSODIK JAVÍTOTT, BİVÍTETT KIADÁS

© Kozsdi Tamás Borítóterv: Bajtai Zoltán 2005 A borítón az esztergomi (Ister-Gam) várkápolna szentélyének falán egykor meglévı hét oroszlánpár részlete látható.

2

TARTALOM

Elsı könyv – Magyar ısemlékezet tanulmánykötet A szerzı ajánlója Elıszó a II. kiadáshoz I. Az ısemlékezet II. Az Arvisura maga III. A civilizációk – Kiegészítı tanulmány a Paál Zoltán-féle Arvisura jegyzetekhez IV. Ata Izisz Birodalma /Ataisz V. A Közel-Kelet életre kel / Anina-óm, Úr királysága, Árpád Birodalom, Nimród Birodalma, Magyarka / Anina-óm, Uruk-óm VI. Ménes és Szumér Birodalma / Hikszosz-óm VII. Az Indus vidéke – Harapi Birodalma / Párszi-óm VIII. Az ordoszi törzsszövetség / Agaba-óm IX. Közép-Amerika ısi világa / Kuszko-óm X. Melegvizek Birodalma / Kárpát-medence XI. A lélek nemesedés útja Utószó Kapcsolódó irodalom

3

4

A SZERZİ AJÁNLÓJA Az írások, melyeket egybefőzve a kezében tart az Olvasó, az Arvisura forrásokban történt elmélyüléseim során születtek 2002 és 2005 között. Az állításaim saját meggyızıdésembıl és hitembıl fakadnak. Mivel az Arvisura a mítosz, a rege, a mese és a mitológia világát egyszerre érinti, nem törekedhettem gondolataim, jegyzeteim és maga az Arvisura forrás fizikai bizonyítékokkal történı alátámasztására. Ahol lehetıségem adódott más források kapcsolódását az Arvisura gondolatmenetbe beilleszteni, azt megtettem. A gondolkodásomban és így a következıkben is, az Arvisura örök, egyetemes minıségét és Paál Zoltán több ezer oldalas Arvisura lejegyzését különválasztottam. Ebben a mőben így kétirányú szándékom került kifejezésre. Az egyik, megismertetni a keresı lelkeket az Arvisura minıségéhez vezetı úttal, és a saját megtapasztalásom szerinti Arvisura-forrás tiszta esszenciájával. Ezenkívül egy rendszertant készítettem Paál Zoltán rovósámán életmővéhez. Ez utóbbi egy tizenötezer éves történelmi áttekintést tartalmaz a magyarság szellemiségének megjelenésérıl a legutóbbi civilizációs ciklusban, továbbá egy Arvisura lexikont, amely a kutatók hasznos segédeszköze lehet. Azzal a gondolattal ajánlom e munkámat az Olvasó figyelmébe, hogy ameddig nem jutunk el a Forráshoz, mindannyian más-más oldalát látjuk és olvassuk ugyanannak az Igazságnak. Váljon mindannyiunk épülésére! Kozsdi Tamás Buda, 2005. március 20. (A 6046-ik medvetoros újév napján)

5

ELİSZÓ A II. KIADÁSHOZ Az elsı kiadás kéziratát nagyjából másfél évvel ezelıtt zártam le. Kutatásaim tovább folytatódtak, s ennek eredményeit már ebbe a második kiadásba is beletettem. Ennek értelmében jelentısen kibıvült és átalakult az Arvisura lexikon. Ennek részleteirıl a lexikon elıszavában található további információ. Maga az összefoglaló tanulmánykötet néhány mondat javítását és helyesírási hibák korrigálását leszámítva változatlan mása az elsı kiadásnak. Hála Istennek mindenfelé az országban és a határon túl is egyre nagyobb tábora van Paál Zoltán hagyatékának. Kívánom, ismerjék meg minél többen! K.T. 2006. október 7.

6

Az Egyetemes Arvisura szellemiség bemutat hagyományt, jellemet és istentudatot; mindazt, ami szabaddá teszi az embert. A Paál-féle Arvisura jegyzetek – a személyes génemlékezeten át – az Egyetemes Arvisura szellemiség kapujáig vezethetnek el…

7

Hej rege rejtem…

8

I. AZ İSEMLÉKEZET Ha kérdezed a végtelent A titok nyitja önmagát. K.T. EMLÉKEZZ! Évezredeken át, a kortalan mindenségen keresztül utaznak a lelkek. Bizonyos helyeken megállunk, tapasztalatokat szerzünk, majd megértjük azokat és gazdagítjuk az Atya megismerését. Univerzumok sora teremti a lehetıségeket a megtapasztalásra és naprendszerek milliárdjai adnak otthont az utazónak. Valahol a forrás közepén, a kortalan emlékezetben szerepelt egy nagyszabású terv. Lelkek áradtak ki egy adott pillanatban, amelyek feladatul kapták a megismerés egy-egy újabb fejezetét. Útjuk a Földre vezetett, erre a csodálatos és páratlan teremtett világra. Ezek a lelkek egy csapatot alkottak, feladatuk az addig ismeretlen keretek között a teremtés volt. Lehetıség adatott a lelkek kezébe a jóra és az igazra. Álmaik, gondolataik, szabad akaratuk s majdan cselekedeteik korszakokat indítottak el és a Föld életét befolyásoló döntésekkel bírtak. Teremtık voltak az Atyán belül. Az ıstudást képviselı beavatott emberek. İk alakították e civilizáció majd minden történelmét. A jót is és a rosszat is. İk írták az ısi földrészek történelmeit, ık tanítottak a beavató központokban, ık vezették Mút, Atlantiszt és Ataiszt, ık utaztak a bárkában, ık voltak az ısi szabír, majd sumér folyóközi alapítók, ık építették meg Ménes Egyiptomát, ık voltak Jézus kortársai, ık képviselték a filozófiát, a tudományt, a kozmikus szintő harmóniát és rendet valamint az egyetemes tudást. İk építették a nagy peremeseket, ık voltak Atilla harcosai és ık adták a földi szakrális fejedelmi vérvonal szent királyait is. Az ı tudásuk ma nyitott könyv. Minden pecsét feltöretett, minden lehetıség újra él. Emlékezz! Az évezredek tudása megnyílt benned. Ha felfigyelsz rá, gazdagabbnak teremtheted a következı nap hajnalát. Ez már a hatodik teremtett világ a Földön, amiben évezredek hosszú sorára nyúlik vissza emlékezetünk. Magyarul vert a szívünk akkor is és ma is. Magyarul vert, amikor az elızı világ már búcsúzott és magyarul ver ma is, amikor ezt a fejezetet lezárjuk. Emlékezz az elejére, mivel indultunk útnak? Idézd fel magadban, mennyi mindenen mentünk keresztül. Mennyi siker és kudarc, mennyi megtapasztalt élmény, korhő emlék volt osztályrészünk. Szerinted mi változott a kezdetek óta? Csak a díszletek, a jelmezek és a nézık. Emlékezésre hívlak most, lapozd végig a leírást. A Te kezed munkájából épült fel ez a világ. Emlékszel arra, amikor eldöntötted, hogy újra megszületsz ide? Mit vállaltál, mivel járulsz hozzá most a Nagy Egészhez? Itt az ideje, hogy ráismerj utadra.

9

Magyarnak születni hol csodálatos, hol nyomorúságos élmény volt. Mindkettıt megtapasztaltad már. Lassan leporolod lelked megsebzett részeit, és felvállalod sorsodat. Az égi törvény hírnöke, képviselıje és megtartója vagy. Emlékezz a már megtett évezredes utadra, és a lét jelen feladatához minden erıd újra rendelkezésedre áll. AZ İSEMLÉKEZET FOGALMA Amióta Álmos és fia, Árpádék nemzetsége a sokadik honvisszafoglaláskor (hazatelepüléskor) belovagolt a Kárpát-medencébe, azóta beszélünk MAGYAR TÖRTÉNELEM-rıl. Természetesen Árpádék elıtt is volt élet, nyilvánvalóan ık is jöttek valahonnan. Errıl a keleti emlékek regélnek, amit MAGYAR İSTÖRTÉNETként határozhatunk meg. A magyar ıstörténet korszaka azt a részt öleli fel a világtörténelembıl, amelyrıl még van írásos vagy régészeti emlék, illetve bármiféle hivatkozás. Van tehát mibıl kiindulnia a mai kor kutatójának. Be kell látnunk azt, hogy a ma múzeumokban és levéltárakban elérhetı elsı krónikák, írásos emlékek vagy leletek nem régebbiek, mint néhány száz vagy ezer év. Márpedig kell lennie leírásoknak a legutóbbi nagy kataklizma és özönvizek elıttrıl is! Ezek azonban a mitológia, a mese és a regevilág köntösébe bújtak el. Tehát van olyan korszaka a földtörténetnek, illetve az emberiségnek, amely sem történelmi, sem ıstörténeti kategóriába nem sorolható, ezt sorolom az İSEMLÉKEZET kategóriájába. Az ısemlékezet az írott források hiányában a szellemi forrásokat használja. Ilyenek azok az égi adattárak, amelyek közül például az Akasha nevezetőt korábban sokan ismerték és használták. Ilyen adatbank azonban rengeteg van és ezek nemcsak a múlt tárai! Az ısemlékezet olyan kategória, amelynek megismeréséhez nem elegendı a lexikális tudás és kevés bármilyen elıképzettség, ha nincs a kutató lelkében hit. Az ısemlékezet azoknak szólal meg, akik hallják a múlt rezdüléseit és keresik a jelenbe vezetı utat, sıt magának az útnak az okát is. Az ısemlékezet a történelemre és az ıstörténetre épül. Logikai láncolat köti ıket össze még akkor is, ha nincs kézzel fogható bizonyíték mindenre. HOGYAN MŐKÖDIK TÉNYLEGESEN AZ EMLÉKEZÉS? Az információ nem csupán olyan adat, melyet papírra rögzítettek. Az információ energia, rezgések különbözısége. Az agy, és azon belül is a nyája (a védák könyvében: nyaya) egy antenna, égi rádió, ami veszi és leadja az információt tartalmazó rezgéseket. Gondolj a telepátiára! Az ısemlékezethez a nyájádra, azaz orvosi nyelven a thalamusodra van szükség (lásd alábbi ábrán a nyayat és részeit). Nos, ez a szeder alakú piciség születésed óta veled van, vagyis nem kell beiratkoznod egyetlen iskolába sem, és nem kell anyagi forrás sem ahhoz, hogy a kozmoszból tanulj. Az igazi bölcsességhez amúgy is kevés a világ összes könyvét elolvasni, de evvel most ne is bajlódjunk.

10

A Nyaya rajza - Forrás: Tony Nader

Tehát ha hiszed, ha nem, születésed óta megvan mindened, ami kellhet, hogy emlékezz. A nyája nem ismeretlen elıtted, mert életed során biztosan mondták már neked is, hogy milyen nyájas ember vagy, amivel a magyar szólás kifejezi, hogy te is rendelkezel a nagy csodával. A nyájában, azaz a thalamusban zajlik minden. Olyan ez a piciség, mint a számítógép, de ebben nincs háttértároló. A nyájában csak csatornákat találunk, amelyekbıl 16 különbözı van a test különbözı részeihez csatolva. Az egyik pl. a szív energiaközponthoz (szívcsakra) megy, a másik pedig fel a felettes énedhez, vagyis önmagad szélesebb látómezıvel rendelkezı szellemi szintjéhez. A felettes én „fejében” már egy több száz csatornás elosztó van, és az mind különbözı helyre van becsatlakozva. (Az agy idegeinek egyféle becsatlakozási ábráját lásd a nagy ábrán lejjebb) Például Földanyánkhoz, aki az egyik komolyabb „rendszergazda” errefelé. Gaian keresztül a Napatyához vagyunk felfőzve, hiszen körülötte kering minden e Naprendszerben. A Napatya is tovább csatlakozik milliónyi szálon a többi „rendszergazdához”, míg a szálak végül az EGY-ben összefutnak. (Kapcsolódó ábrát lásd a következı oldalon) A fejedben van tehát az a láncszem, amivel az EGY-hez csatlakozol. Ugye már emlékszel rá? Ha kívánod, tudatod megnyílik a nyájádon keresztül az égi tárakhoz. Amennyiben emlékezni akarsz történelmi múltadra, kívánságod szerint, belsı erıd teherbírásának függvényében, emlékezni fogsz. Kérdéseidre minden választ, mint érett gyümölcsöt, a kezedben tarthatsz, ha tiszta szándékkal nyitod meg magad a Mindenség felé. NÉHÁNY KIEGÉSZÍTİ GONDOLAT AZ ÚTRA INDULÓNAK Az információk mélységéhez csak az egyre tisztább lelkülető ember képes hozzáférni, és nem az, aki írott könyvek birtokában van. A teljes igazság sohasem a megfogható világban létezik, ott csak felszínes igazságokra találhatunk. A hittel szemlélt ısemlékezet segít egyedül megérteni a magyar üdvtörténetet. A hit nem vallásosság. Hite lehet bárkinek, aki nem tagja egyetlen egyháznak sem, s hite van annak is, aki sohasem járt templomban vagy aki sosem olvasott egyetlen

11

szentiratot sem. Az Istenbe vetett hit olyan erı, amely egy fizikailag megfoghatatlan forrásból táplálkozik. Szeretném a Kedves Olvasó figyelmébe ajánlani az Arvisurákat, a palócok regevilágát. Az Arvisura olyan eszköz, amely képessé tehet az égi tárakhoz történı csatlakozásra. Az Arvisura olyan forrás, amely az egyetemes ısemlékezet tára.

Az idegek angol nyelvő felsorolása: 1. Occulumotor nerve - (kos), 2. Olfactory nerve - (bika), 3. Vagus nerve - (ikrek), 4. Hypoglossal nerve - (rák), 5. Optic nerve – (oroszlán), 6. Facial nerve – (szőz) 7. Trochlear nerve – (mérleg), 8. Vestibular nerve – (skorpió), 9. Trigeminal nerve – (nyilas), 10. Abducens nerve – (bak), 11. Cochlear nerve – (vízöntı), 12. Glossapharyngeal nerve – (halak). Forrás: Tony Nader

12

II. AZ ARVISURA MAGA Az igazság vakít, mert az igazság Fény, az igazság hatalmas erı! K.T. MI AZ ARVISURA? Az Arvisura szentirat. Krónika, amely meghatározatlan idı óta íródik. Az Arvisura kezdetben a szakrális ismeretekbıl merítkezı szellemi táplálék volt, hitvilági leírás, amely késıbb további ismeretformákkal gazdagodott. Az Arvisura a Föld egyik legısibb krónikája, bemutat világokat, civilizációkat fizikai és metafizikai valóságában. Elregél egy fejedelmi vérvonalat, annak leszármazási folytonosságát, azokét, akik a fény legfıbb megtartói és képviselıi a földön. A fény krónikája ez, amelybıl mindenki erıt meríthet. KIÉ AZ ARVISURA? Az Arvisura az emberiségé, a Földön élıké. Nem uralhatja és nem sajátíthatja ki senki magának, mert ez az egyetemes tudás forrása, amely mindenki számára elérhetı. Az Arvisura Isten ereje és bölcsessége, nem emberi szint, hogy birtokviszonyról egyáltalán beszéljünk. Kapcsolatba kerülhet vele a rovósámán, aki lejegyzi a bölcsességet rovásaiban; a pap, aki hirdetheti az ısi tudást és bármely ember, aki tanulni vágyik belıle. Az Arvisura örök és egyetemes. VAN-E KEZDETE ÉS VÉGE A REGÉNEK? Eddigi ismereteink szerint Ardvisura Anyahita kezdte el leróni ezt a krónikát 14 ezer évvel ezelıtt. De minden bizonnyal ez a krónika ısibb még ınála is. A kezdetét nem ismerjük, ellenben az okot igen. Az efféle bölcsesség azért létezik, hogy hasznunkra és épülésünkre váljon. Anyahita, mint az egyetemes bölcsesség megtestesült képviselıje leírt e szüntelenül hömpölygı, élı, lüktetı ıstudásból annyit, amennyit ereje, látása és ideje engedett neki. Az Arvisurát a Bibliai özönvíz után a Hun Törzsszövetség rovótársadalma és beavatottjai írták tovább. Mindenki hozzátett annyit, amennyit önkéntes vállalása megengedett. Ez a krónika egyetemesnek megélt emberi lelkületté vált, amely mindig létezik, akár leír belıle valaki valamit, akár nem. Az Arvisura idıtlen, kezdet és vég nélkül, maga Isten, a végtelen bölcsesség.

13

MIT JELENT AZ A SZÓ, HOGY ARVISURA? A források azt mondják, hogy Arvisura (szanszkrit) annyit jelent: Igazat mondott szó, azaz Igazszólás. Erre azonnal visszakérdezhetnénk, hogy „na de miért azt”? Mi a titka az RVSR-nek? 1) Az Arvisura szó azonos lehet „A Rovás Ura” kifejezéssel. Ha ezt elfogadjuk igaznak, akkor ebben az esetben egy magyar szóval állunk szemben, amely egyértelmően kifejezi, hogy az Arvisurákat rovással írták, ami igaz is, valamint hogy a rovásemlékek között ez a forrás egy kimagasló alkotás, tehát a rovások között úr. 2) A források megemlítik, hogy Anyahita teljes neve Ardvisura-Anyahita volt. Ezt ma az örmény mitológiában is így találjuk meg, tehát az Arvisura források szerinti Anyahita, mint vízistennı1 átöröklıdött a ma ismert mitológiákba. A névben található „d” bető nem tévedés, hiszen a forrásokban eredetileg Ardvisura a neve, de a krónikások elírásai és téves másolatai következtében „d” nélkül öröklıdött át mára. Két eset elıtt állunk. Vagy Anyahita becsületes neve után kapta a rovásemlék a nevét, vagy pedig Anyahita vette fel elıtagként az Arvisura szót, lévén ı is írója volt e szakrális krónikának és így „igazmondó” Anyahita lenne nevének mai értelme. 3) A szót boncolgatva egy ismerıs kifejezésre, a Szutrára is következtethetünk. Szutra ma annyit tesz szanszkritül, hogy tanító jellegő, vallásfilozófiai könyv, elbeszélés. Nos ezt a lehetséges választ sem szabad elvessük, ha tudjuk azt, hogy az Arvisura kezdetben hitvilági leírás volt csupán. 4) Lehetséges megfejtési mód a hangok alapján való okoskodás. Ró Ív İs Úr, azaz a Teremtı Atya ısi rótt íve. Másképpen az Úrnak szent nagy közös ABC-je. MIT TARTALMAZ AZ ARVISURA? 1) Az Arvisurát sokféleképpen aposztrofálják. Paál Zoltán 1998-ban megjelent alkotásán az áll, a palócok (pal-úzok=felsı-úzok) regevilága. Tehát regevilág. A regét a regıs regöli, Paál azonban mesét írt, tele nagy értékő adatkincsekkel. Ezért nem rege, hanem regevilág. 2) Anyahita kezdetben hitvilági leírásnak szánta jegyzeteit, tanításképpen az emberiségnek, tudván, hogy akinek él az égi szála, akinek megvan a tudása, hogy elhelyezze magát, azaz mikrokozmoszát a nagy mindenségben, a makrokozmoszban, annak az élete meg van mentve. Az Isten nélküli élet keserves és fájdalmas. Az évezredek során ezek a leírások, az ıs-Tenrıl (isten v. ıstanú) és világáról kiegészültek olyan praktikus dolgokkal, mint az állattenyésztés, a szakrális építészet vagy az öntözéses földmővelés gyakorlata. Ezekre a hitvilági tanok mellett nagy szükség volt. A jegyzetek idıvel tovább bıvültek a tengerekrıl érkezı jelentésekkel, a csillagászati megfigyelésekkel, a bölcsek titkos beszélgetéseinek összefoglalójával, nagy emberek halálának pontos körülményeivel és az égiek látogatásainak eseményeivel. A Paál-féle Arvisura ezeket mind bemutatja. 1 Értsd: világvizek istennıje, tehát nem az anyagi vízé; megnyilvánulatlan víz, az ısvíz istenanyja.

14

3) Mindezeken túl, véleményem szerint az Arvisura szakrális égi tanokat mutat be. Olyan tudás forrása, amely kozmikus szintő ismeretekre épül, vagyis alapja bármely univerzum, bármely galaxis, bármely naprendszer, bármely bolygó életének. Olyan tudás, amivel az ember az univerzumot és a teremtést értheti meg, kiegészítve helyi, specifikus ismeretekkel. A szakrális égi tanoknak megvan a rendszere. Paál Zoltán az írásaiban kapukat hagyott e rendszerhez, azaz érintılegesen, említés szintjén több helyen rátalálhatunk. Ha rátalálunk, akkor a szakrális égi tanok elvezethetnek bennünket ahhoz, hogy kozmosz szinten gondolkodjunk a világunkról, az életrıl és a létezés okáról. Az Arvisuráknál ki kell lépjünk emberi szők kereteink és a Paál Zoltán teremtette regevilág korlátai közül. Az Arvisurák hihetetlen szélesre tárja a megismerés horizontját a keresı lelkek elıtt. AZ ARVISURA IDİSZÁMÍTÁSAI A jelenleg megismerhetı Paál-féle Arvisura évezredek idıtávlatán vezet át bennünket. Ezekben az idıtávokban a Föld lakossága megannyi módon viszonyult az idıhöz. Azokról szólnék, akik fontosnak tartották az idı múlását és ciklikusságát valahogyan rögzíteni, mérni. Földi életünk velejárója az idı mérése. Ez alapján helyezzük el, mi mikor történt, mibıl mi következett és ez egyféle rendszert ad a világunk megértéséhez. Ezek a viszonyulások többféleképpen kerültek meghatározásra. Egyes törzsek, népcsoportok a Hold fényességét látva, majd annak alkati változásait figyelemmel kísérve a Hold váltakozása szerint kezdték életüket rendszerben látni. A holdciklus lett a viszonyulásuk alapegysége. Ezeket holdhónapnak nevezték, amely 28 naponta váltott. Voltak olyan törzsek, akik egy esemény bekövetkeztekor döntöttek úgy, hogy az lesz viszonyulásuk kiindulópontja. Ilyen eseménynek számított például a tőzszerzés. A tőz megszerzése Kemi istenasszony szájából (Kr.e. 13508.) az emberiség nagy elırelépése volt, méltán tekinthetjük mérföldkınek az életünkben. Ebbıl kialakult a tőzszerzési évszámolás, hiszen minden évben, amikor a Nap ugyanazon a horizontponton ébredt, megünnepelték ezen jeles eseményt. Amikor a Bibliai vízözön végigsöpört a földön, az emberlakta települések és szigetek megszőntek létezni és új világok, birodalmak, lakott területek alakultak ki. Egy ilyen újjáalakulás történt Kr.e. 4040-ben is a mai Kína területén fekvı Ordosz tartományban és ezen jeles eseményen résztvevık, medvetort ültek. A medvetor szertartás, bizonyos törzseknél vallási eredető szükséglet. Ezen esemény nyomán kialakult a medvetor evésben való számolás, amit minden év telén megejtettek, így a medvetor evés nyomán ırzi a medvetoros év számolását az Arvisura. Tehát az Arvisura tanulmányozás során találhatunk tőzszerzési évszámokat, medvetoros évszámokat és helyenként még holdévszámokat is. Ezek között az átváltás nagyjából egyszerő. Azonban ezeken kívül, találkozhatunk olyan idıszámítási egységekkel is, amelyek átválthatósága komoly gondot okoz, sıt lehetetlenné teszi a kutató dolgát. Példának okáért nézzük az evésekben való számolást. Ez a viszonyítás nem kapcsolódik sem történelemformáló eseményhez, sem csillagászati-

15

lag megfigyelhetı ciklikussághoz, pusztán csak ahhoz, hogy egy törzs mikor jutott élelemhez. Amikor ettek, húztak egy strigulát. Ha egy nap háromszor ettek, három vonást haladt ezen törzsek idıszámítása. Az étkezés nagy dolognak számíthatott ezekben a közegekben. Másik gondot az okozhatja, ami ismeretes az Arvisurákból, hogy a Föld nem mindig keringett 365 napig a központi Nap körül, hanem volt úgy, hogy csak 380 nap alatt tett meg egy teljes kört. Ebbıl azt ismerhetjük fel, hogy a naprendszerünk változó. Mindezek után megnyugtatásként azt tudom mondani, hogy leginkább ma a medvetoros években való idıtáv kifejezést használjuk az Arvisura kutatásban, és ez az elmúlt 6046 évre nézve igen hatékony mutató. KIK ÍRTÁK ÉS ÍRJÁK AZ ARVISURÁT? Az eddigi ismert források alapján Anyahita volt az a magas tudású személy, aki helyhezkötöttsége miatt2 vállalkozott a szakrális tanok lejegyzésére. Anyahita átadta a stafétát gyermekeinek, akik közül pl. Van (beavatott nevén Aton) kıoszlopokra másolta a tanokat. Egészen az Ataiszt elpusztító vízözönig (Kr.e. 5038) feltételezem, hogy az ataiszi beavatottak rótták az Arvisurákat. A katasztrófa után a föld számos pontjára szétrajzottak a szigetlakók, akik közül a beavatottak Agaba vezérrel mentek a mai Japán és Kína irányába, majd ott újra egymásra találva létrehozták a Hun Törzsszövetséget. Ez a törzsszövetség Kr.e. 4040-tıl aztán felújította az Arvisura rovások hagyományát és onnantól kezdve mind a rovók és a fısámán azt rendszeresen rótták. Ez a láncolat máig sem állt meg. Kr.e. 4040 óta Paál Zoltán a 993-ik rovósámán volt, aki a láncolatot vitte. Az Arvisura rovások stafétája látástól-vakulásig, vagy életfogytig tartott. Az élethosszig tartó munkát még megértjük, de a látással kapcsolatos megjegyzésemet megmagyarázom. A beavatottak és fıleg a fısámán, a szellemi vezetı mindkét világban egyszerre létezett. A láthatóban is és a nem láthatóban. A nem látható világhoz nem szükséges a fizikai szem, csak a belsı, „harmadik” szem. Egy „szellem” ember az évtizedes szellemi látás következtében elveszti a fizikai látását. Ez a folyamat majdnem mindig bekövetkezik. Amikor az adott fısámán megvakult, akkor a rovásokat egy ideig segédekkel oldotta meg, de aztán ı is átadta feladatkörét egy fiatalnak, aki még képes volt látni mindent. Az Arvisurák folytonosságát egy fényszálnak képzelem el. Ha a fényszál megszakad, az emberiség szakrális forrás nélkül marad. Ezt a Teremtés nem engedi bekövetkezni, ezért van, hogy háború ide vagy oda, katasztrófák ide vagy oda, de a szellemi mentı szál, az Arvisurák fényszála mindig él, és élni fog, ameddig ember él a földön. Ebbıl kifolyólag rögtön tudható, hogy noha Paál Zoltán 1982-ben meghalt, de az évezredes folyamat nem állt itt meg. Ma is élnek a fényszálat tartók, többen is, a föld különbözı pontjain, azért hogy mindenképpen fennmaradjon, aminek fenn kell.

2

Anyahita gyermekszülés közben lebénult és tolószékbe kényszerült.

16

HOGYAN ÍRTÁK AZ ARVISURÁT ÉS MIRE? Amit biztosan tudunk, hogy aranylapokon léteztek Arvisurák. Ezek a szentesített, a beavatottak által elfogadott jelentésekbıl álltak össze. Ezenkívül csak feltételezni tudom, hogy írtak még jelentéseket bırre, fára, agyaglapokra is. Az Arvisurákat rovással írták, megannyi változat szerint. Számos rovás ABC volt gyakorlatban a föld különbözı pontján és a különbözı évezredekben. Agaba fısámán Kr.e. 4040-ben egységesítette ezeket a rovásokat és egy elfogadott rendszert használtak a rovók mind a mai napig, amelyet a székely rováskészletben ismerhetünk fel leginkább. Ataisz szigetén – a források szerint – létezett egy Armogúr-féle képjelírás, amely még Anyahita rováskészleténél is korábbi volt. Anyahita saját rováskészletet használt, majdan ebbıl alakultak ki a különféle rováskészletek, amit Agaba néhány évezreddel Anyahita után egységesített. LEHETNEK-E MÉG ARVISURA ARANYLEMEZEK VALAHOL? Miért kell e kérdést egyáltalán feltenni? Azt joggal feltételezhetjük, hogy ha egy krónikát Kr.e. 4040 óta biztosan és rendszeresen írnak, akkor annak hosszú idıre nyomának kell maradnia. Ez feltehetıleg így is van, azonban ami nyom elérhetı volt, azt az elmúlt ezer esztendı alatt eltüntették. Az aranylapokból leginkább olyan olvasztott arany lett, amelybıl más ékszerek készültek, amelyek bár szépek voltak, de a tudást és a szakrális szellemiséget már nem hordozták magukon. Egy médiumi beszélgetés a 90-es évek közepén, amit volt szerencsém hallani, arról tanúskodott, hogy a Föld kilenc helyén rejt különbözı barlangok mélye Arvisura aranylemezeket, amelyek 72cm x 72cm-esek és másfél milliméter vastagok. A barlangok közül egyet ismert az a manysi sámán és unokája Tura, aki elhozta a rovások alaptudását Paál Zoltánnak a második világháború alatt. Ezekbıl az aranylemezekbıl elvileg 1000-1200 darab ma is megtalálható lenne, ha arra megérne az idı és az emberiség. Ehhez legfıképp arra van szükség, hogy az ember a tudást akarja látni, és ne az aranyat magát. Továbbá, hogy a tudás megfelelı helyre kerüljön és ne egy múzeum alagsorába. Az elıkerült aranylemezek kapcsán azonban egy komoly problémával szembesülhetnek a kutatók. A rovások betőkészlete olyan is lehet, amire évtizedek kellenek, hogy megfejtsék azokat. HOGYAN KERÜLT AZ ARVISURA A KÁRPÁT-MEDENCÉBE?3 Az Arvisurák történetének kezdete ugyan az idık homályába vész, de a Magyarországon a közelmúltban történt feltőnésük jól dokumentált. Egy manysi és egy magyar fiatalember találkozásához köthetıek, akik a második világháború borzalmai közepette képesek voltak arra, hogy felülemelkedjenek azon, ami körülöttük 3 Az erre a kérdésre adott választ, Arvisura források alapján dr. Minya Klára állította össze 2003-ban.

17

történik. Kivonni magukat természetesen nem tudták az eseményekbıl, de miközben a világ égett körülöttük, ık más dimenziókat is felfedeztek, megjártak együtt, hogy mélyebb értelmet nyerjen az a pusztulás, ami éppen történt a világban. Szalaváré Tura az Ob vidéki Vezsakoriban született. Miután édesapja meghalt, nagyapjával és édesanyjával kiköltöztek a tajgába, ahol jurtában laktak. Nagyapja sámán volt, aki gyakorolta is tudományát. Könyveket nem olvasott, csak botokra rótta az eseményeket. Sokat mesélt, és a meséket Tura megtanulta tıle. İ adta a Tura nevet is unokájának az ısi névadás szerint. Tizennyolc éves korában Tura beleszeretett egy kislányba. Keti azonban hőtlen lett hozzá, s bár Tura tetten érte, Keti hamis esküt tett a medve bırére. Ez okozta a vesztét, mert a hamis eskü miatt egy medve széttépte. Tura bánatában elszánta magát, hogy nagyapja, Szalaváré apó kívánságára nyugatra menjen, és ott rátaláljon egy magyar óm jelzéső, azaz beavatott munkásra, akinek továbbadhatja a tudását, ahogyan azt nagyapja rátestálta. Útját a Szoszva folyón csónakázva kezdte meg, majd az Obon, az Irtiszen és a Tavdán evezett tovább. A Tura folyó partján kötött ki elıször, ahol déli manysikkal találkozott, s köztük telelt ki. Innen az Ural felé indult, s a Kámához érve beállt halásznak. Csebokszárinál járt, amikor a Volga befagyott, s Turát az állambiztonságiak elfogták. A Városi Tanácsban egy finn fiatalember volt a tolmácsa, akinek elmesélte történetét és küldetését. Iryı Szalminen – oroszosan Igor Szalmi – rábeszélésére katonai szolgálatra jelentkezett, mert ez volt az egyetlen lehetısége arra, hogy küldetését elvégezhesse. Igor Szalmi kapitány vette tehát szárnyai alá a fiatalembert, s magával vitte Penzába, ahol az elsı világháborús magyar kolónia tagjait is megismerte. Itt kezdte el megtanulni a magyar nyelvet. Rigó nevő társukkal együtt partizán-iskolai kiképzést kaptak, majd Ózd környékére indították ıket bevetésre. Tévedésbıl Fülek mellett ugrottak ki, ahol egy fiatal leány, Biricsák Mari a szoknyája alá rejtve mentette meg az életét. İ vitte be aztán Miskolcra is Turát, ahol Mari sajnos a bombázás alatt életét vesztette. Turának azonban ezután sikerült megtalálnia Igor Szalmit és néhány társát. Egy szlovák partizánlány, Fehér Tücsök segített nekik Sztrecsnó környékén búvóhelyet találni. Sokáig itt táboroztak, végezték földi küldetésüket a háborúban. Innen indították azt az akciójukat is, amelynek célja a Vízöntı világhónap beavatottjának a megtalálása és beavatása volt. Paál Zoltán 1913-ban született Ózdon. İsei palóc származású munkások voltak. İ is apja nyomdokaiba lépett, vasmunkás lett. Megnısült és kislánya született. A háborúban 1944 végéig nem kellett részt vennie, de ekkor a visszavonuló németek a vasgyárat le akarták szerelni, hogy Németországba telepítsék. Ezt ugyan nem sikerült megvalósítaniuk, de 1945 januárjában a munkások közül többet behívtak munkaszolgálatra, s elindították ıket Szlovákián át Németország felé. Így indult különös, egész életét megváltoztató útjára Paál Zoltán. A Vág völgyében Sztrecsnó mellett pihent a menet, amikor légiriadót jeleztek a szirénák. Ez szolgáltatott kitőnı alkalmat a partizánoknak, akik minél több embert igyekeztek megszöktetni.

18

Paál Zoltán (1913-1982)

Már elıre kinézték maguknak azt a vasgyári munkást, akit 1945. február 2-án a rózsahegyi országúton a munkaszolgálatból megszöktettek. Ebben is Fehér Tücsök volt a segítıjük. Fehér Tücsök is sámán volt, aki néhány nap múlva életét vesztette Sztrecsnón. A partizáncsapatban a finn kapitány mellett manysi, mordvin, hanti partizánok is voltak. A „véletlen” úgy hozta, hogy egy éhes medve tévedt Szkladán anyó házának romjához, amelynek pincéjében a partizánok meghúzták magukat. Tura nagyon megijedt a medvétıl, ezért Paál Zoltán vette kezébe a géppisztolyt, amivel megölte a medvét. És ezzel elkezdıdött Baraca, azaz Tigris beavatása (ez volt Paál Zoltán sámán-neve). A medvetor öt napon át tartott. Az elsı napon csak szavaltak, mert Fehér Tücsök még nem volt eltemetve. Aztán a medvetor második napjától elkezdıdött a mulatozás. Énekeltek, „színdarabokat” adtak elı a partizánok a medve kiengesztelésére és önmaguk szórakoztatására. A medvetor során adta át a manysi sámán a magyar, pontosabban úz, pal-úz, azaz palóc sámánnak az Arvisurák ırzésének jogát. Baraca küldetése azonban több volt ennél. İ lett a Vízöntı világhónap új énekmondója, akinek a békérıl kellett énekelnie. A medvetor adta azt a lehetıséget, amelynek során Tura átadhatta ıseink tudását, a hagyományokat, amelyeket több mint ötezer éve halmoztak fel, és kétezer éve egyre inkább elnémulva ırizgettek. Sajnos Tura Szombathelyen elesett. Igor Szalmival együtt azonban Paál Zoltán túlélte a háborút, s tíz év után még találkozhattak Budapesten. Húsz év elmúltával is tartották még a kapcsolatot. Paál Zoltán pedig küldetését teljesítve a háború befejezése után elkezdte az Arvisurák lejegyzését, és folytatta egészen 1982-ig, haláláig.

19

Szalaváré Tura útja manysiföldrıl (Vezsakori) az úzföldig 1944-1945-ben. (Térkép: Kozsdi Tamás) Kiindulópont X-el jelölve az Urál északi részén, az Ob folyó partján.

MILYEN KAPCSOLAT VAN AZ ARVISURA ÉS A HIT KÖZÖTT? Amikor elıször vesszük kezünkbe az Arvisurát, automatikusan próbatétel elé kerülünk. Elhisszük-e azt, hogy amit látunk, olvasunk az valóságos? Az elsı válaszunk meghatározza a további kutakodásainkat. Ha azt mondom rá, „ez nem lehet igaz”, akkor azt is mondom, hogy nem hiszek az Arvisura igazságának. A másik esetben azt mondom: „lehet hogy igaz, amit olvasok, hiszek benne, lássuk tovább”. Ezen a kérdésen minden kezdı Arvisurás átmegy. Azok, akik igen-

20

nel feleltek és továbbhaladnak az úton, egyre mélyebbre ásnak az Arvisura által elénk tárt igazságba. Ha az úton valahol azt mondjuk, hogy ezt már nem hiszem el, akkor megállunk, megállítjuk magunkat és elzárjuk magunkat a további haladástól. A nemleges válaszaink, amelyek a hitetlenségünkbıl erednek mindig hátráltatni fognak. Az Arvisura azoknak bontja ki önmagát és mélyebb jelentésrétegeit, azaz az igazság egyre nyilvánvalóbb valóságát, akik hisznek, akik erısek a hitben. Mindezek alapján könnyen megállapítható, hogy csak az „Arvisurázik”, akiben él a Hit. Azért is igaz ez, mert az Arvisura kezdetben nem kínál konkrét bizonyítékokat, tudományos tényeket, könnyen ellenırizhetı alaptanokat, azonban a hittel szemlélt ısemlékezet elvezethet egy olyan meggyızıdésbıl eredı stabil alapokra helyezett tudáshoz, amely képes kezelhetı rendszereket bemutatni az Arvisura hitelességének igazolására. Azonban fel fogjuk ismerni, hogy amikor ez az erıs hiten alapuló meggyızıdés a lelkünkbe költözik, már nem lesz szükség fogható bizonyítékok keresésére, mert mindent annak fogunk látni. HOGYAN SZEREZHETİ MEG AZ ARVISURA LELKÜLET? MILYEN ÚT ÁLL A KEZDİ ARVISURA KUTATÓ ELİTT? A szentiratok, így az Arvisura sajátossága is, hogy kódolt üzeneteket hordoz a szöveg felszíne alatt. Az Arvisurák tanulmányozása során öt jelentésréteget tudtam megkülönböztetni. Ismerjük meg ezeket! Ha kinyitod a mővet és elolvasol egy részt belıle, akkor megismerhetsz egy történést vagy eseménysorozatot, ok-okozati összefüggésben. Például a kaukázusi Magyarkán beavatott központot építettek fel 6000 évvel ezelıtt. Ez az információ elsı jelentésrétege. Egy lelkes kutató itt nem áll meg, és elgondolkodik azon, vajon miért építették a beavatott központot éppen Magyarkán? Aki ekképpen kutakodik, az tudja, hogy nem létezik a véletlen fogalma. Ha nem tudjuk a választ a kérdésre, próbálunk vélelmet szerezni, azaz kideríteni az okot. Így jutunk el a második jelentésrétegbe, ahol szüntelen feltesszük a kérdést: miért történt így? S mert „mind, aki zörget, annak megnyittatik”, megérthetjük, hogy azért építették fel a beavatott központot Magyarkán, mert ott született meg Etana, a legmagasabb karéjszámú beavatott. Ez a szint már sokunkat kielégít, és olyan titkokhoz enged hozzáférni, amihez a hétköznapokon gondolkodó ember nem jut el. De itt még nem kellene végleg megállni, hanem érdemes egy mélyebb jelentésrétegbe is behatolni. A harmadik jelentésrétegben rájövünk arra, hogy egy esemény bekövetkezte mögött többféle ok húzódik meg, nemcsak egy értelmi síkon. Magyarkán beavatott központ létesült Etana miatt, de azért is, mert Magyarka központi helyen fekszik a Kaukázusban, a Törzsszövetség északi és déli birodalmai között. Egy határváros, egy kereskedelmi csomópont és emellett még beavatott központ is. További válaszok is elıjöhetnek ezen a mélyebb jelentési szinten. Például az, hogy a város olyan erıvonalra épült, amely segítségével a beavatottak érintkezni tudnak egymással a

21

föld különbözı pontjain. Tehát az eredeti ok, hogy Etana miatt létesült ott a város, ebbıl a megvilágításból már nem tőnik az egyedüli lehetséges válasznak. De ennyi válasz ismeretében ki merné már azt mondani, hogy ez vagy az az igazság a város építésének okát firtató kérdésben? Vagyis a harmadik jelentésrétegben, ahol már beavatotti lélekszintre jutunk, nem törünk pálcát semmi felett, csak felismerjük, hogy a dolgok sokfélék, és egy esemény mögött sokféle ok húzódhat meg. Szeretném megemlíteni, hogy létezik egy negyedik értelmi réteg is, amelyet már megvilágosodott lélekszintnek tartok, és bár nem sokan érnek el oda, mégis megnyugtató a tudat, hogy bármelyikünk számára elérhetı lenne akár ez a lélekszint is. Aki kitartó és bízva bízik a Gondviselésben, az bármire képes lehet. A negyedik szinten már látjuk azt, hogy az Atya miért teremtette meg egyáltalán azt a világot, amiben népcsoportok élnek, és amely népek városokat hoztak létre ilyen-olyan okokból. Ezen a lélekszinten a legmagasabb szintő összefüggésrendszerekbe kapunk bepillantást. Aki ide eljut, az már nem lepıdik meg semmin, a Kozmosz egységében gondolkodik és a teremtés rejtett titkaiból csíphet el egy-két jó fogást, de az ellesettekkel már nincs szándéka. Ez a szint a VAN-ság foka, a minden eredendıen jó állapota. Mindezek után még mindig tartogat lehetıséget az út a fejlıdni vágyó lelkeknek. Az ötödik szint, a megvilágosodáson túl az az állapot, amikor Te magad válsz gyémánt lelkővé, Te leszel a forrás, azaz Te vagy maga az Arvisura! Elsı (legfelsı) jelentésréteg –

Érdeklıdés szintje Második jelentésréteg – Keresı lélek szintje Harmadik jelentésréteg –

Beavatotti szint Negyedik jelentésréteg – Megvi-

lágosodás szintje Ötödik jelentésréteg –

Az elolvasott történet egybefüggı történelmi láncolatot nyújt, elbeszélésnek hat. Itt még nem vizsgáljuk az események kiváltó okait. Mindig feltesszük az olvasottakkal kapcsolatban a kérdést: „miért történt így? Mi a kiváltó ok?”, és ezekre valamiféle választ nyerünk. Felismerjük, hogy többféle oka lehet egy esemény bekövetkeztének. Felismerjük a különbözı szemszögeket, és ezek alapján megnyílnak elıttünk a fizikai sík fölötti szintek összefüggésrendszerei. A nem fizikai szintő összefüggésrendszerek értelmezése beavat a Kozmikus Egységtudatba, azaz a Teremtés tudásába. Te magad vagy az Arvisura!

A Forrás szintje Az Arvisura út jelentésrétegeinek összefoglalása

MILYEN TAPASZTALATAI VANNAK EGY KEZDİ ARVISURA KUTATÓNAK? Aki kezébe veszi az Arvisurák köteteit, azt biztosan megszólította az Égi világ. Olyan, hogy csak úgy kézbe vettem azt a két kötetnyi regevilágot, az más könyveknél sem a véletlen mőve, az Arvisuráknál végképp nem. Ugyanis egy szentirat csak speciális okkal kéredzkedik be az ember hétköznapjaiba, illetve az életébe.

22

Az elsı emberi hozzáállás, a megszólításon túl kétféle szokott lenni. Az egyik eset, aki vadul jegyzetelni kezd és máris az összefüggéseket rajzolja, vonalazza a papíron. Családfák, leszármazási vérvonalak, kiegészítı jegyzetek születnek az olvasás közben. A másik eset az ismerkedés esete, amikor sem ceruza, sem papír nincs az olvasó keze ügyében, de ameddig a tudata képes befogadni az információt, addig kézben tartja a könyvet, majd egyszerően belealszik. Ez a „bealvás” nem az érdektelenségnek a jele, hanem egyszerően annak, hogy az égi csatornákhoz, az égi Arvisura tárakhoz csatlakozik az olvasó és onnan a tömény információn és bölcsességen túl óriási mértékő szeretet áramlik le az ember lelkébe, szívébe, testébe. Ez a „dózis” az, ami „fejbe nyomja” az olvasót, amitıl egy jóízőt alszik. Az Arvisura olvasás tehát áldás az emberre, de meg is terheli a kezdı szervezetét. Az égi világ hívása mindig egy beavatásra szólítás, de a beavatás útja az egyénen múlik, a hozzáállásán és a kitartásán. Tapasztalatok szerint legalább fél év kell, hogy az Arvisura világkép elsı része beépüljön sejtszinten az emberbe. Amikor ez megtörtént, újabb terhelésnek veti alá magát az olvasó, de addig valószínőleg – hónapokon át – kézbe sem vette egyik kötetet sem. Ez is teljesen normális. Az Arvisura tehát nem olvasható el egy hét alatt. Még a legfelületesebb olvasó sem tud elsiklani a betők mögött elrejtett óriási szeretetnyomás elıtt. MI PAÁL ARVISURÁJÁNAK A LEGFİBB CÉLJA ÉS ÜZENETE? Paál Zoltán átmentette a holnap emberisége számára a szakrális égi tanokhoz való hozzáférést. Az ı feladata az volt, hogy érthetı nyelven átörökítsen egy olyan szemléletet, amihez már források hiányában a mai kutató lélek nem jutna. Paál Zoltán Arvisurája lehetıséget ad bármelyik embernek, hogy megnyissa önmaga tudatát az égi tanok felé, hogy csatlakozzon a „Kozmosz Internetéhez”, amelyen át isteni éltetı energiát nyerhet, amelybıl szeretet áramolhat mikrorendszerébe, amely élet, táplálék, bölcsesség és szeretet egyszerre. Az a tény, hogy mindez magyarul áll a rendelkezésünkre, arra enged következtetni, hogy a maghordozó népek fiai a szakrális égi tanok hírnökei lehetnek és lesznek vállalásuk mértékében. Az ı dolguk megajándékozni a tudással a földet és az ı kezükben van újra a felelıssége annak is, hogy a tudás miként kerül felhasználásra. Ez egyszerre kiváltság, teher de lehetıség is! MI A TE KAPCSOLATOD AZ ARVISURÁVAL? A következı fejezetek elıtt szeretném elmondani, hogy nem kell az egész Arvisura kéziratot ismerned. Nem kell minden részletét tudnod és amikor kézbe veszed a Paál-féle Arvisura köteteket, nem kell az egészet elolvasnod. Az Arvisura világkép néhány mondatban összefoglalható, de hogy megértsük ezt a néhány mondatot, ahhoz az Arvisura történelmi folyamból annyit kell ismerni, amennyit egyéni

23

látásunk megkövetel. A cél az, hogy értsük az Arvisura nyelvezetét, azt, hogyan látták a világot ıseink, mivel ez a világlátás az, amelyik a Földön békét és fejlıdı életet tudott teremteni minden lélek számára. Annyi tanácsot szeretnék még adni, hogy találj rá a saját Arvisura kapcsolódásodra, a Te személyes Arvisura kötelékedre. Mindannyian különbözıképpen és különbözı helyen találunk rá önmagunk „szálára”. Van, aki az aranyasszonyok életében véli önmagát újra megtalálni, van, aki a tatárjárás fejezeteiben, de van, aki Anyahita tanain fejlıdik oda, hogy emlékezzen saját ısemlékezetére vagy az ún. génemlékezetére. Bátorítalak, találj rá a saját Arvisura kapcsolatodra, a saját láncszemedre, amely elvezet téged az Arvisura forráshoz.

24

III. A CIVILIZÁCIÓK Dicsıség a magasban istenünknek Dicsérje ıt a föld és a nagy ég. Ki egy szavával híva létre mindent S pillantásától függ ismét a vég. Madách Imre LEGYEN! Az Atya úgy döntött, hogy legyen teremtés. Lett egy ciklus, egy megálmodott periódus, amely innen nézve a kortalan végtelenségig tart. Nem ez az elsı, és nem a mai az utolsó teremtés. Világok fakadtak le az Atya fénymagjából, míg végül egy olyan világ született, ahol a Fény már anyaggá sőrősödött. Ez lett a Föld nevő bolygó. Nincs hasonló planéta semerre sem a Mindenségben, nincs máshol lehetıség olyan érzésvilág megtapasztalására, amely itt megélhetı. Az emberi világ a teremtés páratlan gyöngyszeme. A föld porában jelen vannak olyan emlékminták, amelyek a galaxis egyik legısibb adattárát alkotják és ebbıl az emléktárból épült fel a testünk. Ezen a bolygón minden porszem tehát egy galaktikus ısi emléktár parányi része, mely ritka kincsestárat emberi kötelességünk megóvni. A legtöbb átutazó lélek megáll itt, mert valamennyien vágynak arra, hogy élhessenek a Földön, hogy testük legyen ebbıl az ısemlékezetbıl. Embernek lenni a teremtés csodája, viszont megélni azt, gyakran maga a pokol. Emberré válni és az emberi életet jól megélni nehéz feladatok közé tartozik, különösen a jelen korszakban. MIÉRT TEREMT AZ ATYA VILÁGOKAT? Létezésünknek oka van. Minden, ami van, okokra vezethetı vissza. Ha csak a következményeket látjuk, miért ne tehetnénk fel a kérdést: mi az oka ennek a világnak, amiben élünk? Miért volt szükség Atlantisz szigetére, Lemúriára, és miért kellett elpusztulniuk? Miért van ma is több kontinens, és hol lesznek ezek 5000 év múlva? Lesznek-e egyáltalán? Az Atya úgy határozott, hogy legyen világ, legyen földrész, legyen ember, legyen tér és legyen idı. Azért lett mindez és minden, mert az Atya így akarta. A teremtés legelején – a korábbi tapasztalatait felhasználva – elképzelt egy Világot, megalkotta annak a „holografikus” képét, és ebben az elképzelésében életre hívott téged és engem, hogy a (teljes) tervet megvalósítsuk. Lehetıséget és hatalmat adott a kezedbe és az enyémbe, hogy megvalósítsuk az İ álmát! A hatalmat kapott ember gyakran eltért a megálmodottól, azonban a végtelen kegyelmő Atya mindezt hagyja. Világok akkor pusztulnak el, ha olyan mértékben eltér a szabad akaratú ember világa az „isteni” tervtıl, hogy már önmagára nézve is életveszélyt jelent.

25

A világok teremtése tehát nem mindig sikertörténet. A hatalmat kapott teremtmény a kegyelmi állapottal nem élve, cselekedeteivel durván beleavatkozott a teremtés fenntarthatóságába.4 Ha a Rend vezet, a világod élni fog, ha eltérsz a Rendtıl, a káosz lesz osztályrészed. A káoszból újra Rend születik majd, és ez addig váltakozik, amíg a kép össze nem áll. Makacs elszántság lenne mindez a Teremtı részérıl, vagy ifjonti dac? Az Atya nem utópisztikus, csak szüntelenül reménykedik, bízik és hisz Benned, hogy sikerül álmod így megvalósítani, ami egyben az İ álma is. EVOLÚCIÓ VAGY TEREMTÉS? Van, aki azt mondja, hogy ı nem a majomtól származik, vagyis tagadja az evolúciós fejlıdés elméletét. Ellenben sokan vannak azok is, akik ezt mégis megalapozottnak vélik. Hol van tehát az igazság? Általában és szinte mindig az érvek között, félúton. Az evolúció és a teremtés egyszerre van jelen a világunkban. Az Atya a kezdet kezdetén a Rendezetlen Káoszból létrehozta önmagából azt, amit Pontnak neveznek az idıfizikusok. Ez a pont mindennek a kezdete és a vége, ebben van minden jelen, ez az a piciség, amelyben a létezı összes élet létrejött. Az Atya megteremtette a világokat, megteremtette a Földet, megteremtette akaratával az élet feltételeit. Erre az ısóceánból kialakuló, folyékony felszínő Földre megteremtette az életfeltételeket az állatok és a növények számára, és ezt fejlıdési pályára állította. Ez a fejlıdési folyamat az, amit evolúciónak nevezünk. A világ teremtéssel indult. Azután az élet, mikor már voltak keretei, – logikus úton leírható – fejlıdési sorozaton ment végig. Erre a szakaszra alkalmazható az evolúció fogalma. Ekkor már kialakult a felszín, a növény és állatvilág, amely szépen fejlıdik tovább. Ezután az Atya megteremtette az embert és belehelyezte ıt abba az evolúciós környezetbe, amit annak idején (néhány fázissal korábban) szintén ı maga hozott létre. Az ember nem a majomból fejlıdött ki. A tudata miatt nevezhetı embernek az ember, amely egyedi lelkébıl ered. Az embert a tudata és gondolkodási képessége teszi emberré. Ha valaki nem használja ezt, akkor az állati szinten él. Az állatoknak rendszerint csoportlelke van. Egy program szerint mőködik az összes azonos állat a teremtésben. A giliszta a giliszta program szerint, a hangya a hangya program szerint, de az ember nem az „ember program” szerint él, hanem egyetlen, saját program szerint, amelyet rajta kívül más nem hordoz és nem ismer. Ezt nevezem egyéni küldetésnek. A te utad a tied, senki más nem járhat azon, és

4 Az Istent, a Teremtı Egyet nem szabad bosszúállónak látnunk. İ csak szüntelenül ırködik teremtésének helyes és rendben mőködése felett.

26

senki más nem viheti az esetleges keresztedet sem. Minden lépés a tied és csakis a tied! Te vagy az egyedüli, aki tudod, hogy mi a jó neked, te vagy az egyetlen, aki tudod, merre kell menned, ha más mondja meg az utad, az már nem lesz a te utad. Vigyázz, kinek a szavára hallgatsz. Az ember – amióta világ a világ – ennyire egyedi. Nem fejlıdött ki semmibıl, egyedi vállalással, személyes küldetéssel érkezett ide. A lelkünk és általa a tudatunk nem evolúciós eredmény. A FÖLD Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a világunk mindig úgy nézett ki, ahogy a mai térképek azt bemutatják. Amikor ısi világok vizsgálatába kezdünk, mindenképpen rugalmasnak kell maradnunk, amely által felismerhetjük, hogy a Föld felszíne, évrıl évre és évezredekrıl évezredekre szüntelenül változik. Az a sziget, ami egykoron ott volt, ma nem ott van, az a partvonal, ami egykor ott volt, ma már nem ott van és az a hegy, ami ma létezik, egykoron még nem is volt. A Földünk felszínét számtalan természeti esemény és erı alakította és alakítja ebben a pillanatban is. A Föld felszíne nem állandó, ahogy a teremtésben semmi sem az. A Földet gyakran alakították vízözönök, tőzözönök, meteorbecsapódások, vulkánkitörések, jégüstökösök és más felfoghatatlannak tőnı, dimenzión átütı erık. İsi világok utáni kutatásunkhoz önmagában nem elég a régészet, a földtan, az állattan vagy a szellemi tárak, égi könyvtárak ismerete. Ezek mindegyike szükséges ahhoz, hogy megalapozott véleményünk legyen. A Földünk korát évmilliárdokban határozzák meg a mai tudósok, azonban méréseik eredménye a mai technikák és ismeretek alapján alakul ki, így csak viszonyításként tekinthetünk ezekre az eredményekre. A Föld gyakori éghajlatváltozásai miatt több jégkorszakot élt át. Ezen periódusok közötti felmelegedésekben alakultak ki az alább tárgyalt civilizációk. A CIVILIZÁCIÓS CIKLUSOK A teremtés során több alkalommal kezdıdött el olyan ciklus, amikor emberek élhettek a Földön. Az ilyen ciklusokat nevezem civilizációs ciklusnak, azaz teremtési korszaknak. Egy adott civilizációt a tudatszint különböztet meg egy másiktól. Isteni szintrıl nézve a civilizációk között az élet feltételei, azaz a „játékszabályok” különböznek egymástól. Ezt úgy érthetjük, hogy míg egy korai teremtés során az emberek technológia nélkül, a természet gyermekeként élték le évezredes ciklusukat, addig egy másik ciklusban magas építészeti tudással, technológiai és szellemi ismeretekkel együtt létezhetnek. Nem törvényszerő az, hogy mindig fejlettebb követi a fejletlenebbet. Ez az evolúciós elmélet a civilizációkra nézve egyfelıl igaz, másfelıl nem. Mire gondolok? A teremtés legelején, amikor a megnyilvánulatlanból megnyilvánul a tér, akkor az

27

elızı korszak összes információs emlékére építve indít a Teremtı. Itt tehát folyamatosság van, fejlıdés. Ha egy bolygó civilizációinak sorát vizsgáljuk, mint ahogy most pl. a Földét fogjuk, akkor ott – és csakis a bolygóról nézve – már nem fejlıdés szerint alakul egy következı teremtési ciklus, hiszen a galaxisban mőködı erık alakítják a föld aktuális életét is, amely miért lenne folyamatosan fejlıdı pályán? Ennyi filozófia után vegyük végig a földi civilizációkat. MILYEN CIVILIZÁCIÓKAT KÜLÖNBÖZTETÜNK MEG A FÖLD TÖRTÉNETÉBEN? Fontos elıre bocsátanom, hogy egyes civilizációs ciklusok egymás mellett is futottak, tehát nem stafétaszerően követték egymást. Ez logikus döntés volt a civilizáció megalkotói részérıl – már ha voltak ilyenek –, mert így a tudás és a játékszabályok keveredésébıl megfigyelhetıek az egymásra hatások, amelybıl speciális tapasztalatok győjthetık. Egy aktuális példával élve ma, amikor éppen lefut(ott) az elızı teremtési ciklus, már beleszületnek az úgynevezett csillaggyerekek, vagy indigókék aurájú gyermekek, akik nem egy szőz új világba érkeznek, hanem még néhány évig, évtizedig átkötıi a két világkorszaknak. A különbözı civilizációk különbözı emberi alapmintát vonultatnak fel. Az „Isteni Nemzık”, ahogy Blavatzky5 nevezi ıket mindig új és új Ádámot és Évát küldenek a teremtés elején. İk a fı minták. Ebbıl kifolyólag elmondható, hogy ahány ciklus eddig lezajlott, annyi elsı Ádám és Éva született már a Földre. 0) A nulladik teremtési hely az úgynevezett „Szent Föld, ami elpusztíthatatlan, és amely hely mindig fennmarad. Ez a hely bölcsıje az elsı embernek, és ez lesz a lakhelye az utolsó isteni halandónak, akit kiválasztanak az emberiség jövendı magvának”. (H.P. Blavatzky) 1) Az elsı teremtés elnevezése a Hüperbores Föld (említik még: Hyperborea), amelyet a Thule civilizációnak is nevezhetünk. Elhelyezkedését tekintve valahol az Északi Sark felé kellene kutatni, amit a mai Észak-Európa, Izland és Grönland térségére helyezek6. 2) A második teremtési ciklust Nútisz Föld-nek neveztem el. Elhelyezkedése a mai ázsiai kontinens északi részén volt, ez a korábbi, Kr.e. 20.000 elıtt létezett Újgur Birodalom területére kerül, ami a mai Szibériát teljes egészében magában foglalja. 3) A harmadik teremtési ciklus a Mő Föld (említik még: Mú föld) korszaka, ami egy páratlan isteni mőalkotás volt. Elhelyezkedését tekintve a Csendes-óceán majdnem egészét idevehetjük. 4) A Nútisz Föld korával egyidıben született meg a Lemőr Föld, (nevezik még: Lemúria) ahol a Nútisz-beli emberek egyik újabb alfaja, genetikailag módosult változata jelent meg. Ekkor már Mő szigetbirodalma is állt, tehát volt olyan idıpil5

Helena P. Blavatzky: Titkos tanítás – Antropogenézis, Harry Györgyné 1957-es fordítása alapján. Bevezetı jegyzetek 7.o. 6 Ismert olyan kutatói vélemény, mely szerint ez a civilizációs központ azonos, vagy nagyon közel helyezkedett el a mai Kárpát medencéhez, amely e korábbi idıben a Föld más szélességi és hosszúsági fokán volt található. 28

lanat a Föld történetében, amikor egyidıben három civilizációs program is futott párhuzamosan. Lemúria elnevezését szerintem a Mő-beliek adták a szigetnek, mondván „le Mőrıl” mentek a kozmikus tudatú Mag népek, hogy segítségére legyenek a náluknál lényegesen alacsonyabb tudatszinten élı Nútisz-sarjaknak. Errıl a keveredésrıl ír a Paál-féle Arvisura is, amikor az elsı „kaltesi” csoportok a fákról szedegetik le az embereket, és tanítják meg ıket építkezni, állatot tartani, mezıgazdálkodással foglalkozni. 5) Nútisz Földnek hirtelen vetett véget a Teremtés7. Mő virágzása és a Lemőr Föld fennállása mellett megszületik az Atlantiszi Föld, amelyik Mő-bıl eredı új ciklusként jön létre. Atlantisz korai korszakában a Lemőr föld fokozatosan megszőnik létezni. Az Atlantiszi Földet Kr.e. 11658 táján egy Hold becsapódás éri, amitıl folyamatos süllyedés kezdıdik el. 6) Az atlantiszi világ el nem korcsosodó magva idejekorán áttelepült a mai Közel-Keletre, ahol a páratlanul magas tudásszintő mőveltségükkel új birodalmat hoztak létre. Ennek letőnı maradványai a közismert sumér, núbiai, etiópiai és a kora-egyiptomi kultúrák. Ezeket a fejlett mőveltségő kultúrákat az Atlantiszból késıbb (Kr.e. 11000 után) kiáradó elkorcsosodottak emésztik fel, illetve kényszerítik menekülésre, amitıl Ázsia felé húzódik a magas mőveltség hordozóinak egyre fogyó tábora. Ez a korszak ér mostanában, 1999-2012 között véget. Ezen összefoglalás után lássuk kicsit részletesebben a civilizációs ciklusokat. GONDWANA Ha ma egy térképre nézünk, láthatjuk Amerika, Afrika, Ázsia, Európa, Ausztrália és Antarktisz földrészeket. Egykoron a föld szárazföldi része egy volt, és a ma ismert földrészek ebbıl az egybefüggı földgyőrőbıl töredeztek le. Jól megfigyelhetı Dél-Amerika és Afrika képzeletbeli egymáshoz illesztésébıl a fenti állítás valószínősége. Ez a földgyőrő a föld egyenlítıje mentén létezett. Ez volt Gondwana, az egybefüggı földrész.

7 Emlékezetes olyan mamut lelet Szibériából, ahol a fő még a szájában volt az állatnak, vagyis a mamut halála olyan hirtelen következett be, hogy a szájában maradt az étel.

29

HIPERBOREA8 ó lélek három lélek vivı Teremtıtıl megjelenı térségben nagy látogató térségben embert megalkotó tanító továbbító Karanténba tett mintákból eltérült mutázsok (Égi hír) Az emberi teremtések sorozatának legelején egy nagy sereg fénylény indult le az anyagi világba tiszta égi normákat mint lenyomatokat idehozni. Az általuk képviselt minta a legısibb, legszentebb isteni minıséget testesítette meg. Birodalmukat Rám-vidékének nevezték. Élt ott egy úgynevezett sárkányi nép. Ez a nép a Teremtıt képviselte és három lelke volt, azaz rendelkezett beavatotti lélekrésszel is, amely a legfelsıbb hierarchiákból hozta alá a Fényt és a tudást. Ez a sárkányos nép volt az, amelyik az embert akkor megalkotta. A sárkányosok tanították az embereket, de egyszer a kísérleti területrıl, amely egy dómszerő kupolaváros volt, kiszöktek egyes mutáns egyedek, amelyek késıbb a civilizáció bukását okozták. A sárkányos népnek többé már nem sikerült ellenırzése alá vonni az elszabadult teremtetteket. A mutánsok nagy gonoszsággal fordultak szembe földi teremtıikkel. LEMÚRIA Másfél száz évvel ezelıtt a brit geológus, Blanford felfedezte, hogy azonos perm és triászkori üledékes kızetek húzódnak a föld mélyén Dél-Afrikában és Indiában, amibıl arra következtetett, hogy a két terület egykoron egybefüggı volt.

A madagaszkári lemúr majom

8 Ezen rész szellemi információk alapján íródott. Az égi hírt Barasits Zsuzsanna és a szerzı jegyezte le 2004 júniusában.

30

Ezt a teóriát támogatta az angol zoológus, Sclater is, és ezt az egykor egybefüggı, indiai-óceáni földnyelvet Lemúriának nevezték el. Azért Lemúriának, mert az idetartozó Madagaszkár szigetén élt egy majomszerő állat, amelyet lemúrnak hívnak, s ez a majom honos volt Indiában. 1933-ban Budapesten, a Lampel kiadónál megjelent egy térkép (lásd lejjebb) az ısi világokról, amelyen Lemúria az Indiai-óceánnál is nagyobb kontinens képét vetíti elénk. Ez alapján Lemúria Ausztrália nyugati partjaitól egészen Afrika nyugati feléig húzódott, magában foglalva az afrikai „fogat” is. Ez a gigászi mérető sziget feltöredezett, egyes részei elsüllyedtek és megmaradt egy akkora terület, amely Madagaszkártól (Afrika keleti fele) Ausztráliáig tartott. Az egykori Lemúriából ma például Sri Lanka, Szumátra és Jáva szigetei ismerhetık fel.

MÚ Mú szigetét sokan összetévesztik Lemúriával. Nézıpontjuk akkor helyes, ha Gondwánából indulunk ki, így a késıbb kialakult nagy szigetek egykoron mind összetartoztak. Mút és Lemúriát azért különböztetem meg, mert máshol helyezkedtek el, idıben egymás után következtek, valamint a föld fejlıdését és a lakosainak fejlettségét tekintve is eltérés mutatkozik. Mú tehát az a sziget, amely az Indiai-óceánon elhelyezkedı Lemúriától eltérıen, a Csendes-óceánon feküdt. Nyugat felıl Ausztráliát, keleten a Húsvétszigeteket foglalta magába, északon pedig messze Hawaii fölé terjeszkedett ki. 1851-ben született az a Churchward hadnagy, aki munkája révén és az isteni gondviselés céltudatosságának köszönhetıen összetalálkozott egy hindu fıpappal, akitıl megismerhetett két agyagtáblát Mú világáról, valamint megtanulta az ısi tit-

31

kos iratok nyelvezetéhez szükséges naacal írást. Ez a naacal nyelv megfelel a középamerikai mayák nyelvének.

James Churchward

A naacalok az egyetemes tudás ırzıi és tanítói voltak. Minıségüket tekintve azonosak a hun törzsszövetségi kabarokkal és a Holt-tenger vidéki esszénusokkal. Mú a ma ismert kultúrák és vallások bölcsıje volt. Évtízezredeken át létezett, és Kr.e. 20000 táján ereszkedett nagy mértékben a Csendes-óceán felszíne alá. Mú vallásának alapjait késıbb többek között Ozirisznél, Buddhánál, Zarathusztránál és Jézusnál találjuk meg. Mú szigetén kétféle írásmódot használtak, északon az ujgurt, délen pedig a nagát. A Naacal táblák a naga írás képjeleivel készültek. A British Múzeum ırzi a Troano maya kéziratot, mely szerint 64 millió lakos élt a szigeten. Óriási kiterjedéső alföldekkel tarkított, trópusi vidék volt, gazdag legelıkkel és mővelt területekkel. A szigetet keresztül-kasul szelték a kıvel kirakott utak, az emberek fényőzı otthonokban laktak. Mú szigetét egy törzs vezette, de összlakossága tíz törzsre tagozódott. A vezetı Mú királya volt, akit Ra Mu-nak hívtak, vagyis Napkirálynak, pont úgy, mint évezredekkel késıbb Egyiptomban is. Ez a király fejedelmi és egyházi feladatokat is ellátott, amely a hunok koráig gyakorlatban maradt. Mú lakosai hittek a lélek halhatatlanságában és egy vallást követtek. Matriarchális9 berendezkedéső birodalom volt, egymás mellé rendelt viszonyban éltek. A lakosság magas mőveltségő, felvilágosodott szemlélető volt. Kitőnı hajósok voltak, beutazták az egész földet és magas tudású építészeiknek köszönhetıen nagy templomokat és kıpalotákat építettek. Mú hét nagy fıvárossal rendelkezett, de számukra is elérkezett egyszer a vég. A sziget pusztulása alatt nem a teljes sziget eltőnését kell érteni, hanem azt, hogy jelentıs része egy katasztrófa következtében széttöredezett és elsüllyedt. Azonban több sziget megmaradt a vízfelszín felett, ezek lettek a Húsvét-szigetek, Hawaii, Tahiti, Szamoa-szigetek, valamint a teljes Mikronéziai, Kiribati és Polinéziai szigetvilág.

9

Anyajogú, vagy ahogy az Arvisurák említi asszonyuralmi.

32

Mú óegyiptomi és indiai feljegyzések egybehangzó állítása szerint erıs földrengés következtében, heves tőz pusztításától süllyedt el a föld gyomrába. ATLANTISZ Atlantisz szigete a mai Atlanti-óceánon helyezkedett el. Több évtízezredig létezett és történelme több kultúrkorszakra osztható. Ezek között volt rendkívül magas kultúrájú, igazi paradicsomi életet megélı népek korszaka, és volt kegyetlen, barbár, pusztító világban élık korszaka is. A szigeten eleinte az anyajogú világkép, a matriarchátus terjedt el, melyet aztán a szélsıséges apajogú váltott fel. A Föld Kr.e. 11658-ban súlyos találatot kapott10, és az ennek következtében végbemenı éghajlatváltozás és árapályjelenség a sziget évezredekig tartó süllyedését idézte elı. A legnagyobb csapás az volt, hogy a becsapódás miatt megrepedt a földkéreg. A becsapódás után nagy mennyiségő mágneses por került a levegıbe, eljegesedtek a Föld sarkai, a jég elborította még a tengereket is, és Atlantisz mágneses sarkán meghaltak az emberek. A süllyedés hosszú évezredek alatt ment végbe, Kr.e. 1677-ben Túliás kapitány még jelentést ír Ordosz központnak, hogy a szigetnek még van vízfelszín feletti része. Kr.e. 1500-ra tehetı a sziget végleges eltőnése. Atlantisz utolsó menekülı népeit „tengeri népek”-nek vagy „sáska népek”nek nevezik az Arvisurák. Ezek elsısorban a digók, a latinok és a barik. A latinok a sziget végleges pusztulásakor özönlötték el az etruszkok uralta Etruszk Birodalmat11 (Etur fejedelem népe). A digók és ari-barik a földközi-tengeri szigeteket tarolták le, és több csoportjuk a mai Marokkón és Algéria területén keresztül Egyiptomba is beözönlött. Az egyiptomi beözönlés már Kr.e. 3970-ben napi téma a hun nagyszalán, a Havaruti (hétvárosi) Nagygyőlésen. A Hun Beavatott Központot, az Élet Templomát a sáska népek okozta veszély miatt kellett a Közel-Keletrıl Ázsia legvégébe, Ordoszba telepíteni. Suruppak (Mezopotámia) bölcseinek beszámolói szerint Atlantisz valamikor zöldellı sziget volt. Az emberek jómódban éltek. A síkságokon törpe népek laktak. A hegyláncolat északi részén szıkék, a déli részén barnább bırőek éltek. Hadban álltak egymással. A törpék eredendıen békés népség volt. A legyızöttek agyvelejét kiszívták, de húsukat nem ették meg. Az óriások férfi munkaerı hiányában voltak, az asszonyok törpéket fogadtak cselédeknek. A férfiak azonban meg akarták szüntetni a törpék alkalmazását, amiért harc tört ki a nık és a férfiak között. Az asszonysereg gyızött.

10

Az Arvisurák több helyen megjelöli, hogy ebben az idıpontban holdütıdés következett be a Földön, amely szélsıséges éghajlatváltozást eredményezett, valamint Atlantisz elsüllyedéséhez vezetett. İsemlékezetünk úgy tudja, hogy a Földünket két hold kísérte, amelybıl mára csak egy maradt. 11 Ez az Appennini-félszigeten, a ma ismert Olaszország középsı és északi területén, az Apó folyónál létezett. 33

A tengeri népek között a kannibalizmus nem szőnt meg olyan gyorsan, mint az ataiszi népeknél. Az etruszkok mondái azt mesélik, hogy az égiek büntetése vetett véget a szigetnek, mert a hajósok asszonyai a várakozás ideje alatt erdei törpékkel szeretkeztek, és az erdık mélyén gyakran mulatoztak. A hajósok bosszúból otthagyták az asszonyaikat, akik rémületükben a hajók után úsztak, és sokan a vízbe fulladtak. Atlantisz történetében ennél szörnyőbb dolgok is elıidézıi voltak a végsı pusztulásnak. A szigetet egy korszakban a kirekesztettek használták. Lázadás folytán ezek a máshol nem kívánatos személyek átvették a hatalmat, és eltulajdonították a magas tudást, illetve fogva tartották a legmagasabb szintő beavatottakat. A fekete mágia (az erık önös célokra használása) uralkodott ekkor el, mely nemcsak a földre nézve jelentett pusztító hatást, hanem a környezı galaxisokra is. Komoly fegyverkezés indult meg, nagyon magas tudatszinteken, ahol a mögöttes szándék gonosz volt. A szigeten kezdetben virágzó napbirodalom korszakai után az alacsony, önös érdekő energiák világa köszöntött be. A fertıben a fénnyel telt élet elsorvadt. A sziget utolsó történeti ideje kegyetlen és brutális volt. Atlantisz ártó szellemisége azonban a sziget pusztulása ellenére sem tőnt el teljesen. Az onnan kikerült népek az egész Közel-Keletet és Dél-Európa területeit is megfertızték. A mai kultúrák még mindig hordozzák a nyomait az egykori barbarizmusnak és az alacsony energiaszintő gondolkodásnak. UJGOR BIRODALOM Mú szigetének volt egy hatalmas gyarmata, amit egyes kutatók Ujgor Birodalomnak neveznek. James Churchward szerint ez Kr.e. 17000-ben már létezett. Hatalmas területe a mai Európától a Csendes-óceánig, Indiától Szibériáig terjedt.

Újgor Birodalom elhelyezkedése (Forrás: Baskói M. János)

A birodalom évezredekkel a Kr.e. 11652-ben bekövetkezett kataklizma elıtt alakult meg. Fıvárosa Khara Khota volt, aminek romjait ma a Góbi sivatagban találhatjuk meg. Persze a Góbi sivatag területe abban az idıben gazdag növényzettel bírt. Az ujgorok egy nagyon magas fokú kultúrcivilizációban éltek.

34

Kosloff professzor Khara Khota-nál 50 láb mélységben talált egy 16000 éves sírkamrát, amit föltárt. Itt többek között egy selyemre mázolt festményt talált, ami egy ülı helyzetben lévı királynıt és a mellette álló hitvesét ábrázolta. A királynı egy teljesen kinyílt ’Lótusz-virág’ Trónon ült12 s fején egy háromágú korona, aminek közepén egy aranykorong, amelynek közepébıl három sugár tündöklik. Kezében egy jogart tartott. A királynı háta mögött egy nagy napkorong és a feje mögött egy kisebb korong látható13. Ez a birodalom feltételezhetıen a természeti katasztrófák és a jégkorszak bekövetkeztének áldozata lett, de a terület feletti jogfolytonosságot Ataisz szigetének kivándorlói veszik majd át Kr.e. 5100 táján, így marad ıseinknél a terület egészen a mai idıszámításunk kezdetéig. Különösen érdekes, hogy még mindig több mint hét millió ujgur él a földön Belsı-Ázsiában, vagyis pontosan az ıseinek földjén. A VIII. században Mongóliában alapítottak birodalmat, ahol sohasem alkottak politikai egységet, társadalmi szervezıdésük a falura koncentrálódott. Öntözéses gazdálkodásuk fı terménye a búza, a kukorica és a dinnye. Feltételezésem szerint az Ujgur Birodalom korábbi létezése lesz az egyik oka annak, hogy Krisztus elıtt az ötödik évezredben Belsı-Ázsiában jön létre az újjá alakult Hun vezetéső törzsszövetség. A néhány ezer éve lezajlott belsı-ázsiai hun világ története ezáltal, egy majd húszezer évvel ezelıtti birodalmi létezés jogos folytatása volt. A Hun Törzsszövetséggel való megismerkedéshez elıbb annak bölcsıjét kell hogy megvizsgáljuk, a csendes-óceáni Ataisz szigetbirodalmát.

12

Lótusz volt Mú szimbolikus virága – írja Baskói. Baskói M. János leírja, hogy a nagy korong Múra a kis korong Ujgorra vonatkozik. (Hivatkozott forrást lásd a kapcsolódó irodalmak közt) 13

35

IV. ATA IZISZ BIRODALMA Lesüllyed a cethal Alig marad háta De rajta zendül fel Ataisz világa. K. T. A SZIGET, AMELYNEK NINCS NYOMA A Csendes-óceán, amely otthont adott a hajdani Mú kontinensnek, számtalan katasztrófa és kisebb-nagyobb vízözön hatására nem tudta Mú-t egyben tartani, az feltöredezett, részei elsüllyedtek vagy megsemmisültek az évezredek során. Ismereteink alapján nagyjából húszezer évvel ezelıtt sok kisebb sziget maradt hátra Múból. Ilyen például Amu, Marja vagy Ataisz. Mindegyik lakott volt, városok, törzsek, tudomány és gazdaság jellemezte ıket. Ataisz szigetérıl szól ez a fejezet, amely fontos láncszeme a mába vezetı évezredes történelem kalandos útjának. A sziget a mai Hawaiitól délre terült el, azonban régészetileg még nem bizonyított ottléte. Lehet, hogy mindez egy magasabb létsíkon történt meg, viszont enélkül olyan láncszem maradna fedve, amely hiányában nem értenénk meg a késıbbi évezredek történelem folyamának forrását. ATA IZISZ ÉS A SZIGETPARADICSOM MEGTEREMTÉSE Ataisz szigete a Csendes-óceán közepén feküdt. A sziget elnevezése Ata Izisz után született, aki a Tórem mitológia szerint megnevezett Atyaisten. Ataisz tehát az Atya teremtette paradicsomi helyszín, amelyik – a mai hitünk szerint – az egyenlítın és a dátumvonalon feküdt. Amikor a teremtés során a térben megszülettek a bolygók, minden égi lakónak választania kellett egyet, amely onnantól a gondozására volt bízva. Joli-Tórem14, amikor kiválasztotta a Föld patronálását, nagyon elfoglalt teremtı volt. İ volt az égiek gazdaasszonya, ami minden idejét lefoglalta. Nem volt ideje a Földre is figyelni, így az teljesen víz alá került. Joli a férjéhez, NumiTóremhez fordult segítségért, hogy adjon számára egy kis idıt leereszkedni a Földre, földanyai hivatását teljesíteni. Kaltes-Asszony – Numi testvére – a segítségére sietett, majd mindkét asszony szomorúan tapasztalta a Földön bekövetkezett helyzetet. Numi megszánta ıket és megparancsolta a Búvárkacsának, hogy éjjel-nappal dolgozva hordjon fel iszapot, követ, homokot az ısvíz mélyérıl és azt rakja a Vöröshasú Cethal hátára. A Búvárkacsa szinte végkimerülésig dolgozott, mire összeállt az ısföldrész a cethal hátán. Ezt az ısföldet késıbb Ataisznak nevezték el.

14

Más mitológiában Gaia, a Föld-anya, azaz a Föld bolygótudata.

36

Ataisz szigete a legfelsı értelmi szinten egy olyan kontinens volt a Csendesóceán közepén, amelyik Kr.e. 5038-ban elsüllyed. Egy mélyebb értelmi rétegben azt találjuk, hogy Ataisz szigete az ısvízbıl emelkedett ki, vagyis nincs fizikai megnyilvánulása, csak éteri. Az értelmi rétegek úgy, mint a teremtési rétegek egymással összefüggnek, vagyis az éteri Ataisz egy olyan szellemi birodalom volt, amelynek fizikai levetülése megnyilvánult a Mú szigetébıl letöredezett csendes-óceáni szigetbirodalomként. Az éteri Ataiszon Numi-Tórem felépített egy mennyei aranypalotát. Ezt Tundrahalmi várnak hívták a földiek. Ebben a házban nevelték tudóssá az arra hivatottakat, elsısorban a sámánokat és a látó embereket. Ez volt a bölcsesség éterikus vára.

Ata Izisz cethal alakot öltı szigetbirodalma a Csendes-óceán közepén. (Kb. Kr.e. 13000-5038.)

ATAISZ FÖLDRAJZA Ataisz korai történelmérıl, amelyet Kr.e. 20000 és Kr.e. 12000 közé helyezhetünk, nem sok információnk van. Ataisszal kapcsolatos ismereteink elsıként Kr.e. 12000 tájáról vannak nagyobb mértékben, valamint az utolsó idıszakokról, a Kr.e. 5038-as elsüllyedés tájáról. Ataisz hemzsegett a hegyektıl. A jelenleg ismert sámántérképeken Bálványhegy, Ruda-hegy, Anyahita-hegy, Jóli Tórem hegye és az Anina-hegy szerepel, valamint a szigetet észak-déli irányban keresztülmetszı Kékleny hegység15. A térképek beszélnek a sziget két nagy folyójáról: a Hangunról és a Tigrisrıl. Ezek mellett megtalálható még az Indus folyó és az Indus-tó, a Hun-tó, a Huncsatorna valamint a Gara-zúgó. Ataisz városai közül Kosztromáról és Dorozsmáról tudunk, valamint az Il-du városközpontról, amit minden oldalról folyók vettek körül. Ezen a helyen állt ısPusztaszer. Tudomásunk van továbbá az Izisz kegyhelyrıl, amely Kosztromától nem messze az Atyaistennek felajánlott áldozatoknak adott színteret.

15 Rejtett megnevezéssel állunk szemben, noha egy ékezettel kiegészítve felismerhetünk egy mélyebb igazságot: Kék-lény hegység.

37

Ataisz törzsei, kegyhelyei és folyóinak sámántérképe

38

KOSZTROMA ÉS DOROZSMA – A CETHAL KÉT SZEME Ataisz szigetének két fıvárosa volt. Az egyik Kosztroma volt, amelyet az uruk és az agabák népei laktak. Nagyon fejlett infrastruktúrával rendelkezett, úthálózata és kikötıje is volt. Ataisz egyik fı folyója, a Tigris jobb partján épült fel. Kereskedık és iparosok lakták. A várost Anyahita Úr nevő fia építette, aki a közeli Bálvány-hegyen, az uruki törzsnél telepedett le. Kosztromában vallási oktatások is zajlottak, bár erre leginkább a közeli Bálvány-hegyen került sor. A kikötıben állt Bu-Murt kegyhelye, aki (egyébként) az óceánban úszkált. Azért tisztelték annyira, mert képes volt az óceán, vagy ahogy ık nevezték, a nagyvíz emelkedését megállítani, sıt még az évszakokat is helyreállította. Erre feltehetıleg azért volt szükség, mert a Földet i.e. 12000 táján olyan becsapódások érték, amelyek alaposan megváltoztatták az évszakok váltakozását és a Föld hımérsékletét. Jégsapkák alakultak ki a hegyek tetején, de az évezredek során ezek olvadásnak indultak, és a megnövekvı vízszint komoly gondot okozott több szigeten, így Ataiszon is. Bu-Murt ekkor lépett közbe és Ataisz, hála neki, (ekkor) nem került víz alá. De ki lehet Bu-Murt, aki a vízben úszkál? Hal – még ha nagy testő is – nem tud évszakokat befolyásolni. A leírás mégsem képtelenség. Bu-Murt valószínőleg az ısvízben úszkál, tehát transzcendens világbeli létezı. A föld legjelentısebb beavatott központja az Élet Temploma nevet viseli. Az elmúlt húszezer évben hét-nyolc különbözı helyen állt. Legtöbbet Mezopotámia ısi városaiban, majd Ázsiában, de Kosztromában hozták létre elıször. Kosztromával szemben állt a fehér és fekete, azaz Góg és Magóg hun törzseinek közös fıvárosa, Dorozsma. Hun kézmővesek és kereskedık építették itt ki székvárosukat. Dorozsmát a Hun-síkság termékei és a Hun-fennsík, vagyis Felvidék állatállománya látta el. Fejlett kézmővesipar és kereskedelem zajlott e városon keresztül. A birkákat például úsztatással vitték Dorozsmába, ahol a kézmővesek a bırökbıl ruházatot készítettek. ANYAHITA-HEGY Ataisz szigetén több kegyhely és hegy volt, amely valamilyen funkciót látott el. Ezek közül az Anyahita-hegy az, ahol a legérdekesebb dolgok történtek. Az itt felépült Tudományok Várában tanították Armogur fejedelemség felnövekvı ifjúságát, ezen kívül itt oktatták a beavatottakat. A képzés nemcsak elméleti volt, a tudományok ismeretén túl gyakorlati képzést is kaptak. A közeli Bálvány-hegyen győjtötték össze az információkat, mint amolyan távirati iroda, de az információkat mind ide, az Anyahita-hegyre küldték át feldolgozásra. A Bálványon csak a hitbeli anyagokat győjtötték. Ezen a helyen figyelték az égboltot is. Kiváló csillagvizsgáló laboruk volt. Anyahita hegyén mindent feljegyeztek. Könyvtár és adminisztrációs központ volt, aminek a vezetıje maga Anyahita volt.

39

Amikor már látszott, hogy a sziget el fog süllyedni és el kell hagyni, elindult az új területek felkutatása és a gyarmatszerzések folyamata, amelyet a szintén itt lévı koordinációs központból irányítottak. AZONOS ELNEVEZÉSEK Az évezredes kalandozást áttekintve számos helyen felfigyelhetünk az azonos területi vagy természeti elnevezésekre. Ez avval magyarázható, hogy a gyakori (kényszerő) vándorlás következtében a vándorlók a helységneveket magukkal vitték, evvel is otthonosabbá téve az új területeket. Tehát egy korai város vagy hegy elnevezését, elköltözésük után az új birodalmukban más városoknak és hegyeknek adták. Ilyen példa a Pusztaszer elnevezésünk. Ataisz szigetén, a Csendes-óceán közepén volt egy városközpont, amit Il-Du-nak neveztek. Ebben a térségben állt az ıs-Pusztaszer. Kr.e. 5038-ban eleink elhagyták a szigetet, mert az elsüllyedt és áttelepültek többek között a mai Irak területére. Ott felépült Paripa és Dabósa városa, amely közelében szintén állt egy Pusztaszer. Ma, ha a Kárpát-medence mértani közepét keressük, akkor egy olyan helyet találunk, amit Ópusztaszernek neveznek. Ez a mai Magyarországon fekszik. Itt az „ó” megjelölés a korábbi helyekre utal. Egy másik példa, hogy Ataisz szigetén a fı folyókat Tigrisnek és Hangonynak nevezték. A Tigris folyó elnevezés Mezopotámia fı folyójának a neve lett, a Hangonyból született meg a kínai Sárga-folyó másik neve a Hoang-ho, és ha ma felütjük a térképet, találunk Magyarországon egy Hangony patakot is Miskolctól északra.16 Ataisz szigetén állt Bálvány-hegy, Erdélyben áll a Bálványos-hegy. Felvidéknek neveztük Ataiszon a Gara-zúgó feletti részt, amely a Kéklenyhegység déli lejtıjét foglalta magába, és ma is használjuk a Felvidék kifejezést a Kárpátok déli esésére. Anyahita fia volt Van, akinek a nevét viseli máig a kelet-törökországi Van-tó. I.e. IX-VI. században ebben a térségben állt az Urartu állam, amit Van Királyságnak is neveztek. Ilyen azonosságokkal bizonyára több oldalt is meg lehetne tölteni. ARMOGUR FEJEDELEMSÉGE Az utolsó idıkben Armogur17 volt a fejdelem, akirıl tudható, hogy a tizenkettedik vezére volt a szigetnek. Az elıtte uralkodó tizenegy fejedelemrıl nincs információnk. Ataisz tehát fejedelemség volt. Hat törzs alkotta a szigeten szervezı-

16

Külön érdekesség, hogy Ózd mellett folyik ez a kis patak, és Ózd ısi úz város, ahol Paál Zoltán, a ránk maradt palóc Arvisurák rovója lakott. 17 Kódolt beszélı név: Ár Magúr. Armogúrnak lenni tehát funkció volt, titulus, és nem személynevet jelentett. 40

dött fejedelemségeket. Ezek voltak az agabák, az urukiak, a maják, az indijók valamint a fehér és a fekete hunok.18 Armogur fejedelem törzsi székhelye Kosztromában volt. Az uruk törzs Kosztromától háromnapi lovaglási területre, a Bálvány-hegy körül élt. Uruk törzsét a kettıs hun törzstıl a Tigris-folyó torkolata és a Hangun-folyó választotta el. Kosztroma mellett Dorozsma volt Ataisz másik fıvárosa. Ez volt a hun törzsek fıvárosa is. A két hun törzs a Hun-síkságon óriási területen élt, mindketten 3-3 napi lovaglási legelı-területtel rendelkeztek. Az Il-Du városközpont fontos hely volt a törzsek életében. Itt választották a fejedelmeket. Ez a hely szolgált a sámánok és a kézmővesek vetélkedıinek megtartására is. Az agabák törzse szintén három napi lovaglási területtel rendelkezett és az Anyahita-hegy környékén laktak. Az indijók, az ataiszi Indus-folyó jobb partján helyezkedtek el és a tengerpartig három napi lovaglóterülettel rendelkeztek. A maják törzsei az Indus forrástól a Ruda-hegység másik oldalán, távol a két fıvárostól éltek és nekik is három napi lovaglási területük volt, törzsi területként. Csak utalásokból tudjuk, hogy Ataiszon éltek további törzsek is, amelyek térképeken jelenleg nincsenek jelölve, de feladatuk volt a fent említett sőrőbben lakott terület védelme. Szintén csak utalásokból tudjuk, hogy a sziget, noha az egyenlítı mentén feküdt, mégis bírt olyan magas hegyekkel a Hangun folyó forrásvidékénél, hogy a tetején jégkucsmák maradtak meg. Itt, a magas hegyi legelıkön szkíta törzsbéliek legeltették nyájaikat, ami azért is fontos, mert Ataisz szigetén az Arvisurákban egyetlen utalás van csupán arra nézve, hogy szkíták is lakták. A fejedelemségen kívül a sziget lakói voltak a kézmőves úzok is. Ez a törzs békés társa volt a fejedelemség népeinek. ANYAHITA CSALÁDJA Ataisz szigetének tárgyalásakor hangsúlyt kell kapjon egy páratlan képességő, óriási kozmikus tudással bíró asszony megjelenése és tevékenykedése. Ardvisura Anyahita volt a neve, akinek szellemisége tízezer esztendıvel meghaladta a Föld akkori tudatszintjét. Az Arvisurák leírja, hogy tizennégyezer évvel ezelıtt élt Ata Izisz paradicsomi szigetén ez az asszony. Gyermekszüléskor, amikor Van nevő fiát hozta világra baleset érte, és a csípıjére megbénult. Emiatt aztán tolószékbe került, és helyhezkötöttségében arra vállalkozott, hogy szellemi ismereteit nemcsak szóban adja át az ırá odafigyelı ataiszi ifjúságnak, hanem írásban is az utókorra hagyományozza tudását. Így születtek meg az Anyahita-féle Arvisura elsı fejezetei, amelyek kezdetben hitvilági leírások, istenképek voltak.

18 Ady híres versében, a „Góg és Magóg fia vagyok én” címőben, minden bizonnyal a fehér hunok vezérérıl, Gógról és a fekete hunok vezérérıl, Magógról szavalt.

41

Anyahita a szeretet vallását hirdette és személyes példamutatásával a békességes élet értelmét képviselte. Az általa bemutatott istenképet, az EGY isten ismeretét elıszeretettel hallgatták a hun ifjak, és ennek is köszönhetı, hogy az elmúlt tizennégyezer évben ahol a hunok megfordultak, mindenhol nyomát hagyták ısi tanítóasszonyuk emlékének. Anyahita tisztelete idıvel a boldogasszonyi kultusz része lett, amely egyben a magyarságfilozófia alappillére is. Anyahitának népes családja élt Ataisz szigetén. Mivel szervezıkészségük, rátermettségük és óriási tudásuk alkalmassá tette ıket erre társaik elıtt, ezek a fiúk és lányok alkották a sziget vezetı rétegét. Szerepük volt az oktatásban, a tudományokban, az életre nevelésben, a kereskedelemben, az iparosodás kialakításában és a jogrend betartásában. Eképpen idéz a 297/D Arvisura: „(Anyahita) fiai Ataisz-Birodalmában a fejedelmi hatalmat megszilárdították. Uruk fia bevezette a biztonságos földmővelést. Saka fia végrehajtotta az állatok megszelídítését, s ezzel a mindennapi húsellátást biztosította. Agaba fia megszervezte a kanak, indijó, maja és hun törzsek között a kereskedelmet és Góg törzsének az iparcikkeit elterjesztette. Magóg fia a kalászos növényeket kezdte termeszteni és azokból kását, darát és lisztet ıröltetett. Három legkisebb fia Úr, Él és Van folyton Anyahita kegyhelyén tartózkodott. Piroska és Éa leánya tartotta fenn a kegyhelyükön a rendet. Amíg Anyahita férje, Armogur az ataiszi államot megszervezte, Piroska a nıtársadalmat tudományra és a konyhai-fogásokra kioktatta. Agaba az ataiszi kereskedelmet megalapította. Uruk a síksági és lépcsızetes növénytermesztést bevezette, Saka majdnem minden hasznosítható állatot háziasított, Magóg fia a kalászosok termelését, raktározását és feldolgozását megtanította a régebbi beavatottak és a tarkósok társadalmában.” Anyahita ataiszi jelenléte a teljes emberiség életére hatással lett. A tanait továbbörökítették gyermekei és unokái, és a Föld számos pontján iskolák, beavatott képzések keretén belül az utókorra átöröklıdött. Amikor nagy tisztaságú (magas karéjszámú) beavatott született a bolygón, mint pl. Jézus, Etana vagy Mani, mindannyian Anyahita tanaiból merítkeztek és az általa képviselt szeretetvallást elevenítették fel az adott kor emberének. Anyahitán kívül nem született olyan személy ezen a bolygón, akire ilyen hoszszú idı elteltével még mindig emlékeznek és kultuszát ırzik. A BOLDOGASSZONY ÜZENETE Mi emberek mindig azt gondoljuk, hogy az IGAZSÁG valami távoli, misztikus dolog, amit mi sosem érhetünk el, amit mi sosem tapasztalhatunk meg, ám az IGAZSÁG ott van mindenben, és mindig leginkább a szemünk elıtt. Miért nem látjuk meg hát? A válasz talán csak annyi: mert „nem akarjuk látni!” Az IGAZSÁG

42

vakít, mert az IGAZSÁG FÉNY, az IGAZSÁG hatalmas ERİ, amelyhez gyakran gyenge a porból lévı testünk, hogy felfogja és értelmezze azt. Mosolyogni való az, amikor észrevesszük a világ picinységeiben, az apró részletekben a TANÍTÁST, és átsuhan gondolatunkon az, hogy „ó, hogy eddig nem jöttem rá!” A szimbólumok nyelvén értelmezve, olvassuk ki Boldogasszonyunk, égi patrónánk üzenetét a csillagokból! A XX. század elején, az egykori Etruszk-tenger (ma Földközi-tenger) Keréta (mai írása Kréta) szigetén Sir Arthur Evans brit régészek társaságában kiásta az ott élt ısi civilizáció nyomait. A feltárt knósszoszi palota Kr.e. 1500 tájára viszi vissza a lélekutazót. E kultúra összeomlása a közeli Szantorisz vulkán kitörése (Kr.e. 1490 k.) miatt következett be. Mindent betemetett a szökıár és a hamufelhı. Az idı konzerválta az ısi pre-etruszk, közel-keleti mínoszinak nevezett kultúrát. A feltárt leletek között találtak egy istennı szobrocskát, amelyik két kígyót tart a kezében az ég felé mutatva ıket.

Miért tart a kezében két kígyót? Mit üzent mindez a korabeli és a mai ember számára? Oly fontos momentum ez, hogy az „istenek” még a csillagos égen is otthagyták jelét, emlékeztetıül minden korszak emberének. A szoborban a következı szimbólumot lássuk meg: Ψ. A nıalak és a két égbe nyúló kéz. Ez a háromágú szigony jelképe is, de az egyiptomi ANKH ısibb (atlantiszi) szimbóluma is. Három erıt mutat be, azt a hármat, amely az Univerzumban képes mindent irányítani és átalakítani. Ezek: a LEBONTÓ/ÁTALAKÍTÓ ERİ, az ÉPÍTİ ERİ (ez a két kígyó Anyahita két kezében) és ı maga a harmadik erı, a MEGTARTÓ ERİ. A világon minden így mőködik; születünk, élünk majd átalakulunk. Nincs mögötte jó és rossz, csak egy hömpölygı folyamat. Az életben mindig az az erısebb, aki uralni tudja az ERİT, amely a kezébe adatott. Anyahita ezt mutatja be a szobrocskán.

43

A kígyótartó csillagkép mitologiai és csillagászati ábrája. Forrás: Paksi Zoltán: Égi utak csillagüzenetei - 2001.

A LEBONTÓ ERİ képes világokat is átalakítani, földrészeket víz alá süllyeszteni, tőzhányókat mőködésbe hozni, vagy akár bolygókat a pályájukról letéríteni. Az ÉPÍTİ ERİ képes arra, hogy a Semmibıl birodalmakat építsen fel, teremtsen azt, amit az akarat kíván. Óriási hatalom tehát bármely ERİ birtokában lenni. Ezek az erık akkorák lehetnek, amelyek felülmúlják egy ember fizikai képességét, és olyankor az ERİ átveszi az irányítást birtokosa felett. Ezt úgy képzelhetjük el, mint amikor a slag mőködés közben kisiklik a munkát végzı kezébıl, és összevissza csapkodva kígyózik a levegıben, miközben mindent vízzel borít el. Az ERİ tehát csak olyan ember kezébe való, aki képes uralni azt, különben az ERİ veszi át a hatalmat felette. Ez a harmadik pillér, a MEGTARTÓ ERİ, amely maga az EMBER. A világban úgy érheted el a legnagyobb stabilitást és sikert, ha ura leszel a reád bízott erınek. Ennek mértéke az állhatatosságodtól és tőrıképességedtıl függ. Aki bírja, az akár az Univerzum erejét is behívhatja önmaga rendszerébe, rendelkezésére áll, csak kérnie kell. Erre azonban csak kevesen alkalmasak. İket táltosoknak is nevezik. Az, aki képes a szobron látható módon kézben tartani a LEBONTÓ/PUSZTÍTÓ/ÁTALAKÍTÓ ERİKET és a TEREMTİ/ÉPÍTİ ERİKET, az sziklaszilárdan áll az Univerzumban, és önmaga testesíti meg az ÉLETFÁT, amely összekötıkapocs a világok között. Erre te is képes vagy! Kívánom, hogy válj te is ÉLETFÁVÁ! A SZIGET PUSZTULÁSA ÉS AZ ÁTTELEPÜLÉS Amikor a Napisten lángolása mellett megolvadtak a hósapkák, elıre tudták, hogy víz fogja elborítani a jégárból a jólétben élı Ataiszt. Az Istenek elıtt kedves embereket értesítették, hogy hagyják el Ataiszt, mert fortyogó vizek özöne nyeli majd el gazdag birodalmukat. A nagy világcsapást egyesek úgy látták, mintha a tőzhányók mőködését a magas hegyek égberepülése követte volna, de ezek lehettek csak nagy kıdarabok is.

44

Ata-Isis birodalmát Arvisura-Anyahita szent könyveivel és Ataisz Zöldbirodalmával elnyelte a tenger. Ebbıl a borzalomból csak öt nagy hajó szabadult meg, amelyek távol voltak Ataisztól: Buda, Kuszkó, Harapi, Agaba és Suva vezetésével, akik a késıbbi Óm-gyarmatokra és a megmővelt területekre menekültek.

Ataisz lakói Kr.e. 5038-ban új birodalmakat, beavatott központokat (óm-okat) hoztak létre a Földön.

Földünk felmelegedése kapcsán az északi és déli jégkucsmák megolvadásakor a hatalmas víztömeg emelkedés és a gyakori éghajlatváltozások következtében, a nagy földrengések és a tőzhányók mőködése során megrendült a föld, felháborodott a tenger. Ataisz legnagyobb része elsüllyedt és lakosainak csak egy kis töredéke tudta megmenteni puszta életét. Azonban ha a pusztulás lelki okait nézzük, a szigetbirodalom végét több tényezı okozta. A papok a szılıbıl bort készítettek és lerészegedtek. Az emberek elfordultak az istenektıl, önös céljaik lettek. Az utódnemzés már kényelmi kérdés lett és nem a törzs fenntartásának kötelezettsége. Elıtérbe kerültek a testi örömök. A telepesek ellopták a gyógynövényeket, szentélytitkokat, az élet vizét stb. Ezen okok együttesen okozták a sziget pusztulását. A kimenekülés véletlenszerően történt, bár a beavatottaknak jó elıre szóltak, hogy készüljenek. Az új területekrıl a területfelkutató hajósoknak már voltak korábban részleges információi, azonban a végleges új hazák meglelése 900 évet vett igénybe (Kr.e. 5000-4100), azok kialakítása pedig további évszázadokat, évezredeket. A fejedelemfiak hatalmas gyarmatbirodalmakat létesítettek. Az Anyahita egyistenhívık Uruk népével a Ráten és Tigris folyók mellett telepedtek le (Mezopotámia), a Hun Törzsszövetség az Encs folyótól a kettıs Hun-folyók torkolatáig. Az ataiszi indijó törzsek az Indus folyó síkságán; a saka-szkíták Parszi-földön a Pamírhegység alján, Kuszkó-népe a síksági kanakokkal és a hegyi indijó törzsekkel az újonnan felfedezett Kuszkó-földjén; Suva a déli szigetvilágban; az agabák pedig a Kitaj Nagyföld tengerpartján telepedtek meg.

45

V. A KÖZEL-KELET ÉLETRE KEL ANINA-ÓM, ÚR KIRÁLYSÁGA, ÁRPÁD BIRODALOM, NIMRÓD BIRODALMA, MAGYARKA ÁTTEKINTÉS Félezer évvel Ataisz elsüllyedése elıtt, Kr.e. 5750-ben Káldi és Szavárdi vitézek egy lázadás miatt a halál elıl kimenekültek a csendes-óceáni szigetrıl. Elhajóztak, és a mai Irak területén értek partot. Akkoriban a nagyvíz határa sokkal beljebb volt a szárazföldön. A partot érés után, mint az ataiszi kirajzás elsı hulláma, megalakították Anina-óm Birodalmát, amely Káldi-földbıl, Szavárd-földbıl és Élám birodalmából állt. Ezeket a birodalmakat a Tigris és Eufrátesz osztotta három részre. Kr.e. 5038-ban Ataisz szigete végleg elsüllyedt. Anyahita fia, Buda vezetésével a sziget lakosságának jelentıs része áttelepült, amit az ataiszi kirajzás második hullámának tekinthetünk. Ezáltal új impulzust kapott a térség. Kialakult Uruk birodalma, amelyben Úr városa és a birodalom szellemi vezetıje, az égi eredető király volt. Úr városa köré több terület is csoportosult: Árpád, Úr, Arad, Kis és Hit gyarmatok. Ekkor még együtt éltek az ataiszi népek, az agabák, hunok, úzok, kurdok, káldiak, szavárdok, uruk népei stb. Egy véráldozat körül kialakult incidens miatt a hunok kiszakadtak ebbıl a térségbıl, és észak felé vették útjukat, ahol sorra birodalmakat hoztak létre. Ezek Paripa és Dabósa, Magyarka, illetve kelet felé, a mai Mongóliáig elnyúlóan Hunnor birodalmai voltak. A tehetısebb hunok megállapodtak Magyarka és Hunnor között, azonban a szegényebbek még tovább vándorolnak, ık eljutottak Ordoszig (Északkelet-Kína), illetve déli kalandozásaik során szerves részét adták India ısi civilizációjának. Ordoszban késıbb a Föld legjelentısebb beavatott központja jött létre úz és hun vezetéssel, amely az úri kiválás ellenére – vérszerzıdésben megállapodott – összeköttetésben maradt mind az uruki birodalommal, mind a magyarkai, másik nagy beavatott központtal. Egyiptom ısi hun történelme is ezen szétrajzással kezdıdött meg. İs-Ten vezér elsıszülött fia, Ménes indult el Uruk birodalmából új területek felé a Híres átjárón keresztül (Sínai-félsziget), a Nílus deltavidékére. A következı fejezetben a kaldeusok és a szavárdok betelepülésétıl kezdve ismerkedünk meg Uruk birodalmának létrejöttével. Részletesen áttanulmányozzuk az Árpád gyarmat életét, hiszen ebben a birodalmi egységben teljesített szolgálatot Nimród, az oroszlánvadász is. Felfedezzük azt, miért válik ki a Hun szövetség az úri közösségbıl, és hogyan alakul tovább az életük, útban Ázsia felé. AZ ATAISZI LÁZADÁS Körülbelül 14000 évvel ezelıtt Földünk társutasa a Hold egy, az őrben lejátszódó baleset miatt látványosan közel került a Földhöz. Ennek akkoriban óriási hatása volt a Földiekre, s az emberek a Hold járása alapján kezdték mérni az idıt. 46

Így alakult ki a holdévek számolása, ami megfelel a ma ismert 28 napos holdciklusnak. A holdévek számolása nem mindig volt pontos, sıt a felhıs idıkben teljesen használhatatlannak bizonyult. Ataisz szigetén az emberek egyik fele a Hold alapján számolt, míg mások a tőzszerzés ünnepétıl számított tőzszerzési években19. Akik holdévben számoltak, elmondhatták magukról, hogy ezer évig éltek, hiszen az – mai értelemben – csak 76 évet jelent. Ataiszon pezsgett az élet, több szigetrıl érkeztek áttelepülık. Az újonnan jöttek sokkal inkább a Nap tőzszerzési évét vették a végtelen idık számolási alapjául, mert egész egyszerően jobbnak tartották. Ebbıl késhegyre menı viták alakultak ki a szigeten. A samasna törzs forradalmat robbantott ki emiatt. Anyahita egyik bölcs gyermeke, Agaba azt javasolta, hogy a sok zavart okozó holdévek számolása helyett térjenek át a kabarok tőzszerzés alapú idıszámítására. Ez a javaslat mai szemmel nézve helyénvaló volt, hiszen a kabarok voltak az egyetemes bölcsesség képviselıi, ınáluk volt a legmagasabb beavatotti tudás, és ha ık a Napra esküdtek a Hold helyett, bizonyára az okuk is megvolt rá. Ma már ez a konfliktus talán viccesen hangzik, de azért elképzelhetjük, milyen az, amikor a Holdhoz igazodva számolták az idıt. A samasnák javaslatával a bálvány-hegyi sámán fejedelmek nem értettek egyet, és az egész törzset – égi áldozatként – ki akarták végezni. İk azonban leleményesek voltak, és a kivégzésük elıtti éjjel a legnagyobb, épülı bárkára menekültek és kieveztek a nagyvízre. Az így elszökött csapat kapitánya Káldi vitéz volt, aki a kos jegyében született ifjakat a Föld túloldalára vezette. A legénység között volt Szavárdi vezér is mint szintén kivégzésre váró felbujtó. ANINA-ÓM SZÜLETÉSE – KÁLDI-FÖLD ÉS SZAVÁRDI-FÖLD MEGALAPÍTÁSA – KR.E. 5780. Amikor egy ingovánnyal határos domb alján partot értek, Káldi vitéz kilépett a szárazföldre és a dombocskát elnevezte Káldi-földnek. Nem sokkal arrébb Szavárdi-föld is létrejött. Ezen földeken épült ki az elsı öt város, név szerint: Eridu, Szippart, Bab-Tibira, Larak és Suruppak. Mind a káldiak és mind a szavárdiak csoportja szállásadója lett az ataiszi népeknek. Ahogy süllyedt Ataisz szigete, egyre többen települtek át ezen térségbe, így a városok hamar népesek lettek, majd további városok is létrejöttek. Káldi-föld nem azonos a késıbbi Sumér országgal. Ekkor a folyóköz még mocsaras és lakatlan terület volt.

19

A tőzszerzés Kr.e. 13508-ban történt, vagyis azóta ünneplik. 47

AZ ÉLET TEMPLOMÁNAK ÁTMENTÉSE MEZOPOTÁMIÁBA – KR.E. 5758. Mondják, hogy minden rosszban van valami jó. Nos, a káldiak szökésük következtében olyan területre bukkantak, ahol az ataiszi beavatottak biztosítva látták hosszú idıre a népek jövıjét, hiszen Ataisz süllyedésérıl akkor – 700 évvel korábban – már tudomásuk volt. A létrejött öt Káld-földi város közül Suruppak az írópapok városa lett. Ataisz szigetérıl ide hozták át Anyahita titkos Arvisuráit, és ide tették át az Élet Templomát is20. A szent könyvek ırzıi tehát a templomgazdaságok lettek, amelyet az elámiak nyelvén zikkuratnak neveztek. A többi káld-földi város minden évben küldött egy-egy ifjút az írnokok képzésére, akik a beavatotti tanok minden tudományát lemásolták, és azokat szent titokként szentélyeikben elhelyezték. ÚR VÁROS MEGALAPÍTÁSA – KR.E. 5750. Már jó ideje a térségben laktak, amikor Káldi és Zagrosz vezér elindult új, lakható területek felfedezésére és megalapították Káldi-föld elsı gyarmatát, Úr városát. Zagrosz és társa, Élám hátrahagytak tíz hajóst és tovább vándoroltak a hegyvidék felé. Az a hegyvidék, amerre akkor jártak máig a Zagrosz nevet viseli a mai Irak és Irán határán. Azért kerestek magasabban fekvı területeket is, mert tartottak az újabb özönvizektıl. Úrban meghagyták az utódoknak, hogy árvizek esetén ık is költözzenek a hegyvidékre. Káldi-föld vezetése templomgazdaságokat hozott létre, amelyek nagyon jól jövedelmeztek. A káldiak elsı királya Úr-Gana lett, aki Úr városában székelt.

20 Az Élet-Temploma egy vándorló szakrális központ. Kr.e. 4040 elıtt Ataiszról Mezopotámiába, Suruppakba került, majd Urukban és Nippurban is volt, késıbb Tébába, majd Karnakba került (Egyiptom). Egyiptomból Kr.e. 625-ben Ordoszba helyezték át (Kína), ahonnan i.sz. 430-ban Atilla hunjai hozzák a Kárpátok közé, elıbb a pilisi Budavárba, majd Gyırbe.

48

A Tigris és Eufrátesz folyók közötti városok, elsı birodalmak, valamint Nimród birodalmának néhány városa. (Térkép: Kozsdi Tamás)

TOVÁBBI ÚRI GYARMATOK Úr királya alá nemcsak Úr város felügyelete tartozott, hanem az ezután létrehozott gyarmatterületek is. Ezek Hit, Kis, Arad és Árpád voltak. Úrral együtt ez öt gyarmat. Ataisz elsı kirajzó hulláma alkotta meg tehát Mezopotámia ısi egységét. Idıvel Úr királya alatt 65 király irányította az egyre növekvı birodalmat. Élám és Zagrosz népei az idık folyamán elfogadták a késıbb érkezett hunok vezetı szerepét a térségben.

AZ ÖZÖNVÍZ Ahogy azt a beavatottak már több évszázaddal korábban sejtették, Kr.e. 5038-ban Ataisz szigete végleg elsüllyedt. Az ezt megelızı idıkben Armogur fejedelem látva, hogy a nagyvíz elkezdett emelkedni és a tengerparti halásztelepeket

49

elöntötte az ár, három fiát útnak indította, hogy a felmelegedés következtében a jéghegyek alól elıbukkanó földeken létesítsenek új gyarmatokat. Kuszkót keletre küldte, ı késıbb Közép-Amerikában ért partot, és megalapította Kuszkó-óm birodalmat. Suvát délre küldte, ı az Antarktisztól északabbra fekvı – akkor még létezı – szigeten alapította meg Suva-földjét. Buda nyugat felé indult és a Tigris folyó öblének táján megalapította Anina-óm gyarmatát. A három fiú útnak eredése elıtt megesküdtek, hogy egymást mindig keresni fogják, hogy az ataiszi népek örökké kapcsolatban maradjanak egymással. Legelıször Suva vezetésével indult el a déli kézmővesek hajó láncolata. Utána Buda bárkái indultak Szavárd kézmőveseivel. Végül nádcsónakok kíséretében Kuszkó indult napkeletnek. Egy holdtölte telt el, amíg az agabák törzse is útra kelt Ataisz szigetérıl. İk létesítették késıbb a máig Kína területén húzódó Sárga-folyó (Hoang-ho) torkolatánál Agaba-ómot. Alighogy Agabáék elhagyták a szigetet, minden idık legnagyobb földrengése következett be. A tőzokádatban és a mennyek szakadásában Kuszkó kísérı nádhajói mind eltőntek. Agaba két vitorlás (kézmőves) hajója is csak nehezen tudott megmenekülni az özönvíz elıl. BUDA ÚJRAALAPÍTJA ÚR VÁROSÁT – KR.E. 5050. KÖRÜL Budáék hajói nagyon sokáig hánykolódtak a tengereken. Buda még Ataiszon, a Bálvány-hegyen győjtötte be az utazáshoz szükséges információkat és azok alapján, harminc holdtölte után megérkeztek Mezopotámia területére. Ott a már korábban elmenekült népek szálláshelyeit találták, ami az egykori Káldi Birodalom részeként születhetett meg, de a sorozatos helyi özönvizek miatt a város Budáék érkezésekor régóta lakatlan volt. A nyomok azonban hajdani élet létezésérıl árulkodtak. Ezen a korábbi szálláshelyen Buda újra megalapította Úr városát. Hajóikon az ataiszi Öthegyrıl hoztak állatokat magukkal, amelyek a dús legelıkön hamar elszaporodtak és meghonosodtak. Érdemes megjegyezni, hogy a térségben, bár Budáék voltak az egyetlen telepesek, a Zagrosz hegység túloldalán Árména, örmény napkirály élt kisszámú népével. Buda úgy határozott, hogy a sikeres partot érés és az új város alapításának emlékére közös kegyhelyet épít fel Anyahita és Anina istenasszonyok tiszteletére. Ehhez a következı döntéseket hozta: 1. Hajóparancsnokát, Eridıt visszaküldte Ataiszra egy hajóval, hogy Armogúr fejedelem küldjön a Bálvány-hegyrıl kifaragott építıköveket. Úr térségében nem volt ugyanis kı. 2. Szevan örmény fejedelmi ifjúval azt üzente a Napkirálynak, hogy gyors csónakokkal lássa el ıket, amelyekkel a széles folyókon felfelé is közlekedhetnek. 3. Az örményektıl kért segítséget abban is, hogy éghetı anyagot, tetıfedı nádat, valamint a hegyekbıl építıfát szállítsanak az építkezésekhez.

50

ANINA KEGYHELY FELAVATÁSA – KR.E. 5012. Ataiszról megérkezett a kért kı az építkezéshez, majd szépen fokozatosan áttelepültek a visszamaradt ataiszi népek is. Góg és Magóg fejedelem hunjai a Tigris folyam másik oldalán telepedtek meg. Góg fejedelem családjának tagjai Anina21 istenasszony hívıi voltak. Asszonyuralom alatt éltek. Buda fejedelem harminc holdtöltéig építette Anyahita istenasszony kegyhelyét az ataiszi kövekbıl. Az utolsó simításokra (a 208. holdévben) megérkezett Magya ifjúsági fejedelem Magóg lányának, Ildunak 576 lovas legényével és Góg munkásaival, akik két holdtölte alatt elvégezték munkájukat. A felavatási ünnepségen Buda hálaadással fordult az égiek felé. Fején kosárban vitte a kegyhely zárókövét az Anyahita szobrocskával, amikor egyszerre csak megrendült a föld, háborgott a tenger, a messzi vulkánok tüze pirosra festette az esti égboltot. A Napból óriási tőznyelvek csaptak ki, s megeredt az esı. Élám kıfaragói félelmükben elfutottak, sokan közülük nem tudtak megszólalni. Buda három napig fennhangon kérte az Égiek segítségét. Az özönvíz hullámai már az Anyahita-Anina kegyhely alapjait verdesték, amikor elállt az esı. A Nagyvíz lassan visszahúzódott és Anina-Óm városa újra elıtőnt. A visszavonuló víz sok törmeléket, szennyezıdést és romokat hagyott. Újjáépítették az egész térséget, és megalapították Úr és Uruk városokat. Úr városa immáron harmadszor épült fel abban az évezredben. ÁRPÁD GYARMATBIRODALOM Anyahita egyik fia Buda volt. Buda leányai pedig Aran és Enéh. Aran férjét Tennek hívták, akit ıs-Ten-nek (isten) is neveztek. İs-Ten (ıs-tanú) és Aran fia volt Arpach, aki megalapította a Kaukázustól délre, a Zab folyó partján Árpádvárat. Ebben segédkezett neki Zimril, aki Kurd vezér lánya volt, és nagyon szerette Árpádot. Így épült fel az Ataiszról menekült káldiak földjén İs-Árpád birodalma, amely Úr királya alá tartozott. Árpádot az aháj törzs Arpach-nak nevezte. Árpád Anyahita dédunokája volt. İ az, aki megalapította az Árpád-házat, amely évezredekkel késıbb újra visszaköszön i.sz. 896-ban az ıshazába hazatérı magyaroknál a Kárpát-medencében. Árpádról a Biblia is megemlékezik Mózes elsı könyvében, Noé családfáján. Ott Sém fiának tartják, és Árpád helyett Arpaksád a neve. Ha Noé családfájára ráillesztjük az Anyahita-családfát, akkor több névazonosságot is találunk. ÁRPÁD ÉS MARI HÁZASSÁGA Sok-sok év telt el Árpádvár megalakulása óta, és a környék is igen szépen kialakult, a terület benépesedett. Valamikor a Krisztus elıtti ötödik évezred elején a 21 Anina istenasszony Anyahitánál magasabb minıség. Anina maga az Istenanya, elsı a Teremtésben. Anyahita pedig az elsı kivetülése volt. Anyahita testet öltött, Anina (ıskirálynı) megnyilvánulatlan isteni princípium.

51

Közel-Keleten is létezı Pusztaszeren megtartották a hagyományos lovasversenyt, a Nagy Süánt, amelyen Árpád is rajthoz állt. A verseny közben az utolsó elıtti buktatónál elesett és a ló lába eltört22. Segéde, Kisis pont ennél a buktatónál állt a tartalék lóval, mivel itt estek a legtöbben. Árpád a lócsere után végülis tizenegyedikként futott a célba. A lovasversenyeket ismerık kiszámították, hogy esés nélkül Árpádnak kellett volna befutnia gyıztesként. Ezért megkapta az amúgy csak gyıztesnek járó jogot, hogy feleséget választhat magának az elıkelıségek leányai közül. Mari fejedelmi lányt választotta. Mari édesapja nagy kiterjedéső területen több kereskedıházzal rendelkezett. Nyomban felkérte jövendıbeli vejét, hogy segítsen tevés karavánjait fegyveresen védelmezni. Marit és Árpádot a Nagy-Süán után Asszóurban (Lóváros Nimród birodalmában) Bargal-Bagina uruki pateszi összeadta. Az esküvıi szertartás három napig tartott. Arad vitéz volt a vıfély, akibe Mari kishúga, Eszter a menyegzı alatt beleszeretett, így a nászt duplán ülték meg, mert Agadi (Mari és Eszter apja) erre a házasságra is áldását adta. ÚJ VÁROS ÉPÍTÉSÉNEK FOLYAMATA Uruk birodalmában a települések leggyorsabban gerendaházak építésével készültek. Elsı lépésként egy források közelében lévı magasabb dombocskán egy öl széles vermet ástak és azt minden oldalról vizes agyaghabarcssal kitapasztották. Amíg ezek az élelmezési gödrök száradtak, famintákat készítettek. Amíg a vályogtéglák száradtak, gerendákat fektettek a tartalék gödrökre, és keményfából elıkészítették a lakóházak alapjait. Erre nagy gerendákat és vályogokat raktak, majd kiképezték a bejárati ajtókat és a szellızı nyílásokat. A központi részen felépítették a búbos-kemencét a füstölı kéményekkel, ahol a tartalék húsokat megfüstölve tartósították. Létrával ellátott padlást is készítettek széna és szalma tárolás céljára. A tetızetet náddal-sással vagy fakéreg-faragványokkal fedték. Ezen épületeket minden 20-25. évben újjáépítették, sıt sok helyen féregirtás miatt minden évben új lakógödrökre emelt lakhelyeket építettek. Ezért a települések helyeit gyakran változtatták. Fagyasztott élelmiszerek vagy füstölt, tartósított húsáruk részére a padláson volt hely, mivel innen nehezebben tudták ellopni azokat. A régi fagerendás kunyhót felgyújtották, hogy a férgek elpusztuljanak. Késıbb a tudományokban gazdagabb vidékekrıl érkezı kalandozók bevezették a szitás fürdıhelyiségek építését és a kıizzasztókat, s ezáltal a férgek számát a ruházat tisztításának bevezetésével csökkenteni tudták. Általában azonban húsz-huszonöt évenként a falvakat újjáépítették, mivel az átlagos életkor 35-45 évnél nem volt magasabb.

22

Ritka „véletlen” hogy ıs-Árpád vérvonalán a szintén Árpád-házi Atilla hun király ötezer évvel késıbb a 430-ban megtartott Nagy Süánon pontosan ugyanígy, a célegyenesben bukott. Ekkor a 17 éves Atilla unokatestvére, a 15 esztendıs Deédes lett az elsı.

52

A KÉT ÁRPÁDVÁR ÉS NIMRÓD Árpád apósa, Agadi igen eszes és gazdag kereskedı volt. Érdekterületét Kurd-földtıl egészen a Nagy-Meleg-tengerig kiterjesztette. Agadi és Árpád a Zab folyó torkolatánál és a Ráten folyónál kiépített két Árpádvárat. A Ráten melletti Árpádvár közel volt a tengerparthoz, ahova folyami hajókkal szállítottak. Az Árpádvárak között teljesített lovas parancsnoki szolgálatot Nimród, ameddig vissza nem vonult. NIMRÓD FIATALKORA – KB. KR.E. 4030. Ó pont ıs ádámja emberi nemzet ıs sámánja egy lélek ott világra (Égi hír Nimródról)

Nimród az oszét nemzetségbıl származott. Nagyapja, Kám a Tigris mellıl menekült el a nagy árvizek elıl és Magyarkának a Nagy-Meleg-Tó felé esı hegyvidékén telepedett le. Nimród apja az úz (ıspalóc) nemzetségbeli Kusz vitéz volt, aki könnyen beilleszkedett az oszét nemzetség asszonyuralmi társadalmába. Nimród nagy vadász volt, aki még a barlangi medvékkel is megbirkózott. Bátorságát apjától örökölte, és Magyarka nagy vetélkedıjén elnyerte, hogy Ordoszba küldjék sámánképzésre, ahol Urás pateszi csoportjában bacsa-sámán lett. Ez ellátó papi rangot jelentett. Nimród tehát tanult ember volt. Az Öregek Tanácsa úgy döntött, hogy a 28. medvetoros évben (Kr.e. 4012.) újra kell indítani a sámánképzést. Ezt azzal indokolták, hogy a járványos megbetegedések miatt nem volt elegendı jól kiképzett sámán. Ezen a képzésen részt vett Nimród is. Nimród tagja volt azon területfelkutató csapatoknak, amelyek az északi Zagrosz hegység bizonyos részein – akkor Medvés Hegyek Országának nevezték – kalandoztak. Több csapat keresett letelepedésre alkalmas helyeket. Nimród felesége, Tuli rimalány (gondozó papnı) szabir anyától született. NIMRÓD, A LOVASFEJEDELEM Az ısi Közel-Keleten İs-Árpád birodalma Káldi-föld egyik hatalmas gyarmata volt. A birodalomnak kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai voltak, amelyet lovasszázadok felügyeltek. Nimród az Árpád-század lovasfejedelmeként teljesített szolgálatot.

53

Történt egyszer, hogy Nimród összeveszett egy másik kereskedıváros vezetıjével, Araddal. Aradék ennek következtében kiváltak a lovasszázadból, és a feszültségek elkerülése végett új tengeri kikötıt (új Árpádvárat) építettek23. Nimród a kialakult konfliktus miatt egy ideig még ellátta a két Árpádvár közötti szolgálatot, majd abbahagyta, és a leghíresebb vadász lett az Oroszlánok birodalmában. Kiváló lovasaival a Tigris-parti Árpád és a tengerparti Arad város között kísérte Agadi szabir fejedelem kereskedelmi karavánjait, és közben folyton vadászott és szenvedélyesen győjtötte a kis szarvasgidákat, s azokat az általa alapított Nimród város vadaskertjeiben tenyésztette. Mivel a legtöbb hóolvadás után nagy árvíz keletkezett, egyre többen menekültek Nimród városába. Tuli is igen szerette az állatokat, karámjaikban sok juhot, szarvasmarhát és kecskét tenyésztettek. Így az ide menekülıket mindig el tudták látni friss élelemmel. NIMRÓD, A NAGY VADÁSZ Nimród a védelmi munkák után a dahák és a saka-szkíták birodalmában oroszlánvadászattal és medvevadászattal foglalkozott. Sokan csatlakoztak hozzájuk és prémes állatokból készült bundákkal látták el az örmény, daha, zagrosz és saka népek által lakott Het-Anita birodalmat. A biztonságossá vált kereskedelem és Nimród vadászatai igen közkedveltté tették a híres bacsa-sámánt. Öt év alatt 35 oroszlánt ejtett el. Ezt elsısorban nem fizikai erejének köszönhette, hanem annak, hogy érzékelte az oroszlánok gondolatát. Nimród városának egy kıfallal bekerített vadaskertjében kölyök-állat vadaskertet alakított ki kis oroszlánokból, ızekbıl és más kis vadállatokból a gyermekek örömére. Amikor Nimród vadászatra ment, sok apró állatkölyköt hozott haza a gyermekeinek. Ezek között sok oroszlánkölyök is akadt, akik a gyermekeivel játszadoztak. Egyik fia szúrós szemő beavatottként született, akit – három élı nagyszülıje miatt – három szótagos néven24 Dánielnek neveztek. NIMRÓD BIRODALMA Nimród birodalmához tartozott az új Nimród városa melletti Asszó-úr, a Lóváros, ahol hetenként minden vásárnapon lóvásárt tartottak. Lóváros késıbb a hadsereg központja lett.

23 A régészet e területet Arpach-i-Yas néven tartja nyilván. A közel-keleti (mindkét!) Árpádvár meglétérıl az Arvisurától függetlenül Amerikában kutató Vámos Tóth Bátor ısi „Tamana” térképei is bizonyságot adnak. 24 Az ısi FÉRAN naptár szabályai jelennek itt meg. A számos kötelezı érvényő szabály közül az egyik ez volt, hogy ahány öregszülıje élt az újszülöttnek, annyi szótagú nevet kapott.

54

Pintor városa a beavatottak központja lett, Nippur pedig az írópapoké. Nimród városában a jólét és a bıséges élelem miatt gyorsan szaporodtak a lakosok. Lovasai Nimróddal együtt Él isten hívıi lettek. Arad-Agadi-Mari-Árpád-Nimród és Árpádvára közt a szabír tárkány-rovás volt használatban. Nimródnak és városának a jelképe az oroszlán lett. Az ı példáját követve minden vitéz olyan állatot karcolt és festett a zászlójára, amilyen vadat a legtöbbször elejtett. Volt aki szarvast, volt aki medvét, bölényt, sast, a folyami halászok halat, Lóváros uralkodója pedig egy lovat rajzoltatott a zászlajára. A birodalomhoz tartozó városállamok között Úr, Suruppak, Uruk, Umma és Kis voltak a legmőveltebbek. Nimród korában a tengeri népek kezdtek behatolni Mari és Uruk birodalmak területére. A szír kereskedık aranykincseik birtokában egy kis települést alapítottak Ninive néven és fallal vették körül, azonban Nimród harcosai elıtt a kapuikat mindig megnyitották, mivel Agadi kereskedıházának támogatását is élvezték. Az oroszlánkapus Ninive a Nimród birodalom fıvárosa lett, amely a 40. medvetoros évben (Kr.e. 4000.) Nimród 8 fejedelmes birodalmában épült fel. A várost egy Ninive nevő beavatott építész tudós tervezte, aki Buda kıfaragó fejedelem nemzetségébıl származott. NIMRÓD NYOLCAS FEJEDELEMSÉGÉNEK BIRODALMA Az idıszámítás elıtti ötödik évezred legvégén Nimród nagy hatalomra tett szert a Közel-Kelet ısi világában. Nimród – talán akaratán kívül is – birtokolta a világkirály címet. Hatalmas birodalom ura volt, amelynek területe Mezopotámiától Egyiptomig, a Káspi-tengertıl a Kárpátokig (Melegvizek Birodalma) terjedt. A birodalom népeit az egységes magyar nyelv és írásbeliség tartotta össze. A birodalom népei és elhelyezkedésük az alábbiak szerint alakultak: 1. SZABÍROK – A Tigristıl és az Eufrátesztıl Agadi és Mari városa térségéig. 2. SAKA-SZKÍTÁK – Magyarka (Kaukázus) térsége. 3. ETRUSZKOK – Az Ida-hegy déli oldalától a Meleg-tengerig. 4. AHÁJOK – Az Ida-hegytıl északra a Fekete Nagyvízig. 5. SZAVÁRD MAGYAROK – Magyarkától, a meleg Nagy-tótól a Van-tóig. 6. ÚZOK, AVAROK, GARAÚZOK – Magyarkától Ummáig. 7. HUN TÖRZSSZÖVETSÉGIEK – Hétváros, Ménes Birodalma (mai Egyiptom). 8. KUNOK – Magyarka és a Mari birodalom között (mai Kelet-Törökország).

A Közel-Kelet ısnyelve, amely Nimród elıtt az egész föld nyelve volt25 a szabírok, a saka-szkíták, az etruszkok, az ahájok, kunok, az úzok és avarok, a hun törzsszövetségiek és a szavárd magyarok által beszélt magyar nyelv volt26. 25

(Mózes I. 11:1) Erre a következtetésre jutott az Arvisurától függetlenül számos nemzetközi Közel-Kelet kutató is, így pl. Francois Lenormant, H. Sayce, Jaquetta Hawkes vagy Gordon Childe. Hivatkozás: Bíró József: A szabír-magyarok a „sumirok” tanítómesterei, 2002. p11-36. 26

55

BÁBEL ÉS TABIRA – KR.E. 4018. Nimród felesége, Tuli a közel-keleti Ardi folyó torkolatától terhessége miatt már nem folytathatta útját férjével a vadászatokon. Ardi városának szentélyében a 22. medvetoros évben (Kr.e. 4018.) fiúikrei születtek: Bábel és Tabira, akik egymástól merıben különböztek. Bábel rajongásig szerette a lovakat, míg a kis Tabira inkább a kis libákat és csirkéket kedvelte. Bábel már öt éves korában lovagolt, míg Tabira leányjátékokkal játszott. Nimród gyermekein megmutatkozott a polaritás. A magyar mondák Hunorról és Magyarról beszélnek, az Arvisurák Bábelrıl és Tabiráról. Ha pusztán csak a neveket vennénk alapul, akkor ellentmondásba ütköznénk. Viszont mélyebb elemzést végezve belátjuk, hogy a nevek azonos energiákat jelölnek. Az ikrek energiáját. Nimródnak az Arvisurák szerint négy gyermeke született. Nimród fia volt – az ikrek mellett – egy magasan képzett beavatott, Dániel és egy negyedik gyermek, Dobok is.

Mielıtt Nimródtól búcsút vennénk, vizsgáljuk meg, milyen titkokat rejt személye egy mélyebb jelentésrétegben. NIMRÓD (ORION), A BEAVATÓ CSILLAGKÉP Ma már nagyon sokan tudják, hogy a 12 állatövi jegy hogyan követi egymást az évkörön. Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán és sorolják tovább. Azonban azt kevesen tanítják és mondják el, hogy a Nap 365 napos útja során érint még két csillagképet, amelyek megtapasztalásai ugyanúgy részei a nagy lélekfejlıdésnek, mint az ismert tizenkettı. Ezeket beavató csillagképeknek tartjuk. A Bika csillagkép után az Orion, azaz az ısapánk, Nimród helyezkedik el az égen, a Tejút és az Ikrek csillagkép elıtt. Az égen tehát a tizenkét Nap-stáció mellett megjelenik az orioni állás is, amellyel szemben kell lennie az égen – a betoldás, vagy kihagyás miatt – a párjának, ez pedig a Kígyótartó csillagkép (Ophiuchus), amelyet az emberiség másik, ha nem a legnagyobb tanítójánál, Anyahitánál már megismertünk.

56

A Kígyótartó és Nimród (Orion) csillagképe szimbolikusan lehetıséget teremt a léleknek az önbeavatásra. Minden beavatás, amin átmegyünk csak önmagunk beavatása lehet, más sohasem teheti meg helyettünk, még ha azt is állítja, és elkér érte egy halom pénzt. Minden csak rajtad múlik, a beavatásod és a fejlıdésed is. Soha nem is volt ez másképp. A Nimród csillagképben minden égi út találkozik. Az égi utak arra szolgálnak, hogy a lélek bejárja ezeket, és különféle megtapasztalásokat szerezzen. Közismert az égen a Tejút és a Napút, azaz az Ekliptika. Rajtuk kívül az asztroszófia megkülönböztet még Égi Egyenlítı (Ekvátor) utat és az alvilág folyóját, az Eridanust is útnak tekinti. Amikor egy útkeresztezıdéshez érünk a gépkocsinkkal, akkor választás elé kerülünk. Mehetünk akármerre, ahol utat látunk, de kérdés, hogy minden irány oda vezet-e, ahova menni szeretnénk. A lélek nyelvén ezt úgy érthetjük meg, hogy az a kérdés, a választott irány az én lelkemet a legmegfelelıbb tapasztalatokhoz juttatja-e vagy sem. A Nimród csillagkép, égi környezetében, efféle választás elé állítja a lelket. Nimród öve a csillagtérképek tanúsága szerint az Égi Egyenlítın van. Ez asztroszófiai értelemben egy választóvonal a fent és a lent határán. Aki lenéz, az a rejtett ösvényeket is megismerheti. Nimród ısapánk ezért várja idıtlen idık óta „fiait” és „lányait”, hogy tudatosítsa benned: egyszerre több világban élsz! Megismerheted mindegyiket, ha felkészültél rá. Ez a felkészülés volt a Bika stációja, hiszen biztos „lelki” alapok nélkül Nimród nem avat be olyan titkokba, amelyeket nem bírna el a halandó. NIMRÓD BEAVATÁSA ÉS A BELSİ KÜZDELEM

A Bika csillagkép szarvai és az Orion csillagkép egymás alatt helyezkednek el az égen. Ezt úgy lehet értelmezni, hogy a Bika szarva már olyan szellemi erıt testesít meg, amely révén a lélek kiemelkedhet az anyag fogságából, de ezzel egyidıben elindul a beavatás is, amely általában nem megy könnyen.

57

Itt kerül szembe a lélek saját gátjaival, fóbiáival, ragaszkodásaival, mindazzal, ami meggátolja ıt a felszabadulásában. Nézzünk a belsı gátra, az ellenerık korlátozására és a ragaszkodásra konkrét példákat. Egy lány kiváló kézügyességgel rendelkezik, gobelint hímez, fest és rajzol, illetve tenné, ha engedné. Elmesélte nekem, hogy azért nem fest, mert mikor egyszer „csak úgy” elengedte magát, a keze magától indult el, és olyan szépet festett, amilyet még nem látott. Nem hitte el, hogy ı alkotta. Aztán hosszú ideig nem vett errıl tudomást, pedig a tehetség ott volt benne, ahogy ott rejlik mindannyiunk kezében, csak észre kell vennünk. Mondani sem kell, sokat segített rajta, hogy tudatosította: nem olyan nagy baj az, ha ki merjük fejezni önmagunkat, és ennek teret kell adni, vállalni kell az ismeretlent. Aztán elmesélte, hogy igazság szerint ı azért megmegpróbált néha a vászon elé állni, de a belsı hang azt mondta neki, „te ezt úgyse tudod lefesteni”. İ ennek a hangnak hitt, és máris elakadt az önmegvalósítás útján. Elmondta azt is, hogy nagyon igényli az efféle mővészetben megnyilvánuló önkifejezést, de a kishitőség sokáig uralkodott rajta. Ezt a belsı gátat máshol szerezte a lélek. Gyermekkori élmények, szülıkkel és a világgal való viszony és talán a lélek által hordozott nem megfelelı életminták lehetnek okai. Gyakori eset az, hogy a „te úgyse tudod” mondattal térítenek le az utadról. Indulj ki abból, hogy Te vagy minden, az EGY része és egésze egyszerre. Van olyan akkor, amit te nem tudsz, ha akarod? Ismersz olyat, ami ha érdekelne, ne tudnád megtanulni, megérteni, magadévá tenni? Csak a saját gondolataink korlátoznak, illetve a másoké, amelyeket mi is elhiszünk. A másik eset az, amikor avval kerülsz szembe, hogy teszel valamit, ami jó. Érzed is azt, hogy jó, a környezeted is kedvezıen reagál. De a belsı hang, amely lehet, hogy nem is a tied, azt mondja, nem is olyan fontos, amit csinálsz. „Jó a dolog, de nem szükséges”. Végülis miért festenél még egy képet a másik negyvenkettı mellé? Ezeknek az érveknek is nagyon sokan áldozatul esnek. De tudod-e elıre azt, hogy életed legjobban sikerült festménye a negyvenharmadik? Csak akkor tudod meg, ha elkészítetted! Tehát soha ne add fel! Soha! Az Orion és a Bika találkozásánál a legnehezebb tehertételt azonban a dolgok elengedése jelenti. A Tejút, ahova az Orion (Nimród) elvezethet, olyan hely, ahova nagy, negatív egóval (túlzott öntudat, éntudat) nem lehet feljutni. Az egót persze nem szabad kiiktatni, hiszen anélkül létezni sem tudnál itt a Földön, de mégis alá kell rendelned magad a felettes, isteni lényednek, csak akkor tudsz összhangba kerülni a Kozmosszal. Ha görcsösen ragaszkodsz, nem tudsz a magasabb útra lépni. Fontos tehát látnod, ha elhatároztad, hogy „lesz, ami lesz, felvállalod az Istennel való találkozást”, akkor a következı esetek valamelyike szembe jön majd veled. ENGEDD EL RAGASZKODÁSODAT A HATALOMTÓL. Képzeld el azt, hogy te már eldöntötted, hogy lemondasz mindenrıl és szuperszkafandert veszel, azért hogy az „őrben” – útban a menny felé – nehogy fázz. Te már mindenre elkészültél, és akkor ajánlanak egy álomállást, amelyik háromszor többet fizet minden eddigi munkádnál, és annyi pluszjuttatást kapsz, hogy el se hiszed. Ha téged ez már nem tudna felizgatni, akkor lehet, hogy neked más a gyenge pontod.

58

ENGEDD EL RAGASZKODÁSODAT A PÉNZTİL. Tudod-e azt mondani, hogy nem számít, mennyi van a tárcádban, mert ha kenyérre kell, tudod, hogy a Gondviselés eléd teszi azt a falatot. Ha cipıt kell venned a kislányodnak, aggódsz-e, mibıl tudod megvenni, mert tudod, hogy nem vet fel a pénz, és egy ilyen kis cipı komoly kiadást jelent? Ha el tudod engedni ezt a gondot, a cipı ott lesz a kislányod lábán, és pont olyan, amilyet szeretett volna, mert a „hogyan”-t már nem te találod ki, hanem ahogy a magyar mondja: „feladod”, vagyis FEL adod mások általi megoldásra. Ha meg tudod tenni ezt az elengedést, hogy állsz a következıvel? ENGEDD EL A KÜLVILÁG ILLÚZIÓJÁT. Már az Orion elıtt térdelsz, és tudod, hogy mész a Teremtı színe elé, hiszen elkészültél mindennel. Ekkor beállít a postás egy ajánlott küldeménnyel, hogy a kerületi autószalon a telefonkönyvbıl a te nevedet sorsolta ki, és szeretné átadni neked azt a tőzpiros, nyitott tetejő sportautót, amivel garantáltan a környék legmenıbb embere lehetsz. Le tudsz-e az ilyen csillogásról mondani? Ha igen, hogy állsz a következıvel? ENGEDD EL AZ ÖNZİ SZEXUALITÁS UTÁNI VÁGYAT. Már rengeteg kapcsolatod volt, már mindent láttál, mindent megtapasztaltál, és nyugodt szívvel készülsz az Úrral való személyes diskurzusra, amikor a szomszéd lakásba költözik İ, kinek parfümjét minden reggel áhítattal érzékeled a liftbe lépéskor, és akit ha meglátsz, a lábad beleremeg. Majd este csöngetnek az ajtódon, és İ az. Megkérdezi, tudnál-e kávét adni neki, mert a barátnıje inna és neki nincs ilyen a háztartásában. Érzed, hogy te vagy a zsánere és persze tudod, hogy nem létezik véletlen, s az sem lehet az, hogy most, mikor független vagy, épp İ költözik oda, és İ szólít meg vibráló hangon. Felismered-e, hogy csapdát állítottak neked? Ne értsd félre, a fent leírtak nagyon kecsegtetıek, és eszedbe ne jusson kihagyni bármelyiket, kivéve, ha valóban a Tejútra szándékozol indulni. Mert élj meg mindent, amit az élet hoz eléd, de mérlegeld, hogy az út, ami elıtted megmutatkozik, a Te utad-e! Bármerre mehetsz és bármit választhatsz. A Tejút irányában haladva fel kell ismerned a világ összes illúzióját. Ilyen pompás élethelyzetekben is helyén van-e a szíved és fejed, emlékeztet-e arra, hogy mi is volt a szándékod? Ha te a fenti esetek mindegyikérıl szemrebbenés nélkül le tudsz mondani, hogy állsz a következıvel? ENGEDD EL RAGASZKODÁSODAT A TÁRSADTÓL. Nem azt mondom, hogy ne szeresd többé, sıt! Szeresd úgy, a Napnál is jobban, hogy akármikor el tudd engedni. Meg tudod tenni? A példák sorát még hosszan lehetne folytatni. Az Orionnál ezekkel az esetekkel úgyis szembesülünk. Egy vizsgapont az évkörön. Nem történik semmi baj, ha nem tudsz ellenállni a csábításnak, mert a következı alkalommal, amikor egy bolygód az Orionhoz ér, újra megpróbálhatod, addig, amíg egyszer csak sikerül. A Teremtı végtelen rugalmassága lehetıséget ad rá. Kérdezed, miért szükséges ez az önlegyızés? Mi értelme van lemondani az élet szép és jó dolgairól? A válasz az: A LEMONDÁS NEM AZT JELENTI, HOGY TÖBBÉ MÁR NEM IS KAPOD MEG. Az Atya pontosan tudja, hogy mi az, amit akarsz, amit szeretnél elérni, és ami örömet jelentene számodra, ha megtörténhetne, ha átélhetnéd vagy elérhetnéd. Elhiszed, hogy ı pontosan látja minden rezdülésedet? Annyira szeret téged, hogy mindent megad neked, ha engeded İneki. De ha

59

Te szeretnél valamit megszerezni, hát tedd meg, ı nem szól bele. Csak akkor jelenik majd meg az életedben, amikor megengeded Neki, hogy része legyen. S akkor részesévé tesz mindannak, amirıl lemondtál. Visszakapod mindazt, amit letettél az Úr színe elé, végül szüntelenül a Mindenben érezheted magad, mert már nem ragaszkodsz hozzá. Az elengedéshez tehát áldozatot kell hozni, nem is kicsit. Az elengedés nagy fájdalommal is járhat, mert úgy éljük meg valaminek az elvesztését, mintha azt a belsınkbıl tépnék ki. Az Orionból visszatekintve azonban jól látszik már, hogy csak saját belsı korlátunk miatt volt oly kilátástalan és fájdalmas. Ilyen pillanatokban az angyalok is mélyen együttéreznek veled, bár ık tudják, hogy állapotod átmeneti. Segítenek áthaladni a mélyponton. A Bika stációban lehetıséged van terheidet letenni, a Nimród csillagképben pedig megkapod a rálátást arra, amit letettél. Kívülrıl, ugye, a másik problémája is milyen egyszerő. Az Orionból visszatekintve már a te problémád is ilyen egyszerőnek fog tőnni. Nem minden az, aminek látszik. Ne csak emberként gondolkozz és akkor ezt biztosan meg fogod tapasztalni. FEJEZD KI TISZTA FEJLİDÉSI SZÁNDÉKODAT TEREMTİD VAGY NIMRÓD FELÉ, és már meg is kapod a számodra legmegfelelıbb segítséget. A „hogyan”-t İ úgyis jobban tudja. („Kérjetek és adatik néktek, zörgessetek és megnyittatik” – mondta a 25 karátos Nazír.) Az Égi képen Nimród íjával lelövi a Bikát. Ezt látjuk minden télen, ha a csillagos égre nézünk. Talán most már eszedbe jut - nézve ezt az égi csodát -, hogy mi az, amit neked is le kell lınöd, mi az, ami visszahúz, ami már idejétmúlt benned, és nincs rá szükséged. Nimród nyila erre irányul, a bennünk lévı lehúzó, visszahúzó erıkre. Nimród segít a kötelékektıl megszabadulnod és a fejlıdési pályádra állnod. Elhiszed-e, hogy így van? Tennél-e azért, hogy megszabadulj a téged gátoló erıktıl? Megvan-e benned a kitartás, hogy végigcsinálod és nem buksz el akkor sem, amikor úgy tőnik, hogy minden és mindenki ellened cselekszik? Tudnod kell azonban, hogy ha mindenki ellenzi azt az utat, amin jársz, lehet, hogy nem kellene arra menned, de azért végtelenül bízz a Gondviselés törıdésében. Ugyanis, ha Isten országába tartasz, akkor mindig, de MINDIG találsz jelzést arra, hogy az út, amin jársz, helyes, csak a nehézségek akkorák, hogy eltörpülnek az út mellett Érted világító gyertyafények. A hazavezetı út egy hajszálnál is vékonyabb fényszál, amelyet mindenfelıl mindenféle sötét és kevésbé sötét eltérítı erı vesz körül. Ha egyszer ráléptél az útra, már nem fordulhatsz vissza. De hiszen már nem is nagyon akarsz. Talán itt érthetjük meg, miért nem szerepel a hétköznapi asztrológiában az Orion stációja. Melyik demokratikus államnak érdeke az, hogy polgárai függetlenek legyenek és szabadok? A szabad ember egészséges. A szabad emberek világa lesz a következı itt a Földön. A szabad emberek azt tesznek, amit akarnak, de nem azért, mert ártani akarnának bárkinek is, hanem azért, mert így van kedvük. Ha elindultál a Fény útján, figyelj oda a téged erısítı jelekre. Néha csak egy lepke az, amelyik a kezedre száll, de ı lesz az, aki elhozza mennyei Atyád üzenetét, hogy NE ADD FEL!

60

NIMRÓD ÉS A FÉNYMAG Az égi Nimródnak mélyebb jelentésréteg szerint értelmezve más feladata is van, nemcsak a bennünket lehúzó erıktıl megszabadítani. A csillagképek pontos vizsgálata során felfigyelhetünk arra, hogy Nimród a Bika nemzı részére céloz. Nimród keze a Tejútra nyúlik, oda, ahonnan isteni energiákhoz juthat. Ezt az isteni energiákkal átitatott nyilat lövi ki aztán a Bikára. Más szóval beoltja a Bikát, BELEÜLTETI AZ ATYA FÉNYMAGJÁT. Nimród feladatköre mélyebb jelentésrétegben tehát az, hogy elültesse az emberekben a fénymagot, amely egy adott pillanatban kikel, és az ember felnevelheti a saját életfáját, amely összeköti majd ıt a legfelsıbb világokkal. Ha ez megtörténik, ott az erıket is uralni fogod majd. Így kapcsolódik össze az égen Nimród és a Kígyótartó csillagkép. AZ ÉGI VADÁSZAT Majd’ minden magyar krónika szerint Nimród gyermeke Hunor és Magyar. Azonban az Arvisurák a Bábel és Tabira ikerpárt írja Nimród „javára”. Az alábbi ábra a megoldás kulcsa. Nimród, mint Orion az Ikrek csillagkép elıtt helyezkedik el a Napúton. Az Orionból születik meg az Ikrek. Castor és Pollux, az Ikrek két legfényesebb csillaga szimbolizálja az ikerpár két gyermekét. Ha pedig hozzátesszük, hogy a regéinkbıl ismert Csodaszarvas is, amelyet a két fiú követett - és általa talált új hazára – szintén a csillagos égbolton található, akkor nem fér kétség Nimród és az Ikrek kapcsolatához, és ahhoz sem, hogy a magyarok üdvtörténete a csillagos égboltra van írva, amióta csillag van az égen. A csodaszarvas hátsó lábait a Szekeres csillagkép, az elülsı lábait a Perseus csillagkép formálja, az agancsát pedig a Cassiopeia.

Az Ikrek üldözik a Csodaszarvast a Tejúton felfelé.

A HUNOK KIVÁLÁSA AZ ÚRI KÖZÖSSÉGBİL Anyahita fia, Buda fejedelem házas ember volt, amikor Mezopotámia földjére lépett. Suhan volt a párja, akinek apja Suté volt. Suhan idıközben meghalt és az apjuk ott maradt két leánygyermekükkel, Arannal és Enéhhel. Eridı hajósvezér

61

lánya, Mari vállalta, hogy a két lányt felneveli. Ebbıl a segítségbıl aztán házasság lett, amire az apa, Eridı is áldását adta. Suhan temetésén azonban kellemetlen incidens történt, mely csak késıbb derült ki, amikor Magya fejedelem az 58. holdév végén népszámlálást tartott. Kiderült, hogy a gyászszertartáson Góg leszármazottai közül három díszkocsi-, azaz székhordó fiút feláldoztak. Magya fejedelem – aki Góg fia volt –, amikor tudatosult benne a történtek súlya, népével elhagyta Úr városát. Ennek oka az volt, hogy a hunok mélységesen elítélték az emberáldozatokat. Góg és Magóg törzsei csakis állat-, rendszerint fehér ló áldozatokat mutattak be véráldozatként. A gyászolók pedig addig nem mehettek el, amíg a feláldozott állatokat meg nem ették, és maradványaikat el nem égették. Már Ataiszon is gyakran elıfordult, hogy Úr népének létszáma azért volt mindig kisebb, mint a többi törzsbelieké, mert a fejedelmi személyek temetésén azoknak a szolgahadát minden esetben megölték, hogy a fejedelmi személyt az égi birodalomban is szolgálni tudják. Az úr és agaba népekkel ellentétben a hun törzsek – akik állatokat áldoztak – létszáma mindig nıtt. Magya vezetésével tehát kiváltak a hunok törzsei Úr térségébıl, de Buda fejedelemmel vérszerzıdést kötöttek, hogy egymást a továbbiakban is megsegítik. A vérszerzıdés értelmében 60 holdév után Buda 237 kézmővest indított útnak az elvándorlók után, akik idıközben megalapították Paripa és Dabósa városokat. PARIPA ÉS DABÓSA VÁROSOK MEGALAPÍTÁSA Góg fia, Magya fejedelem elindult tehát Úrból 576 lovas legényével észak felé, a Tigris jobb partján. Magya három fia, Hunor, Magyar és Kurd is vele tartott. Ezen a területen egyébként Élám törzsbeli ıslakók éltek, akik még annak idején együtt menekültek el a Samasna törzsbeli Káldi vitézzel Ataiszról a kivégzésük elıl. Kurd fejedelemfi összeházasodott Aratu hegyi vezér lányával, Enéhhel. Ezen az ünnepségen további 480 hun lovas kötött házasságot Uruk városának leányaival. Paripa és Dabósa között áll Pusztaszer, ahol a lovasvetélkedıket – a Nagy Süánt – tartották, amelyeket az ataiszi hagyományok emlékére mindig megrendeztek.

62

MAGYARKA ÉS HUNNOR MEGALAPÍTÁSA A napkitörések továbbra sem szőntek, a szárazságok és betegségek elıl a hun lovasok többsége a Nagyhegyen túli síkságra vándorolt. Nagyhegy alatt ma a Kaukázust értjük. Ott alapították meg Magyarkát, amelyet Magya fejedelem legkisebb fiáról neveztek el. A másik Magya-fiú, Hunor kelet felé indult, ahol egy nagy lovas-legelı végén megalapította Hunnor városát. A harmadik fiú, Kurd pedig visszaköltözött Dabósa és Paripa városának vidékére. Ezt a területet azóta is (immáron 6000 éve) kurdok lakják.

Hunnor városa a mai Mongólia mellett feküdt. Amíg oda elértek, sorban létrehozták a hun szövetségi gyarmatokat, így Hunnor városába már csak igen kevés lóval érkeztek be. Magyarka építését Szavárd lovas parancsnok vezette, a legkisebb fejedelmi ifjú, Magyar pedig Góg és Magóg tanításai alapján beindította a sámánképzést. A sámánképzés tanításai mélyen elítélték a temetési véres áldozatot, amelynek alapján három székhordó társukat egykor kivégezték. Néhány száz év elteltével Magyarkán megszüntették az ısi Armogúr-féle képjeleket, és csupán a Hun Törzsszövetség képjeleinek egyszerősített formáját alkalmazták. Hunor egyik leszármazottja volt Buharata, aki Magyarkán az ısmagyar hit fellegvárát kiépítette. Magyarkán a kézmőves szavárdok és szabír magyarok laktak, majd Kr.e. 4040-tıl a hunok központja is ez lett. Az idıt Ordosztól eltérıen tőzszerzési években számolták, nem pedig medvetorosban. A kettı között érdemi különbség, hogy a tőzszerzési évszámolás kezdete Kr.e. 13508., a medvetorosé pedig Kr.e. 4040. Magyarka városa húsz év alatt épült fel, kiépítették a csatornákat, az alacsonyabb dombokon és a sík területeken is. A városban lépcsızetes földmővelést végeztek. Magyarka törvényei úgy szóltak, hogy minden vendég csak egy napig alhat a városban.

63

Buharata fısámán Sórja török rimalányt (gondozó papnıt) vette el feleségül. A megalapított gyarmatokon kívül létrejött továbbá Marina birodalma, azon belül Mari városa. Az Uruki Birodalom jelentısen kinıtte magát, és Kr.e. 4000. táján már 12 városból állt. Ezek: Úr, Eridu, Larak, Tibira, Sipar, Nippur, Uruk, Suruppak, Aratta, Pintor, Kis és Mari voltak.

Magyarka négy fıúri palotájának romjai, amit a Pallas rajzolt 1780-ban.

A MAGYARKAI BEAVATOTT KÖZPONT Kr.e. 3800 táján 25 karéjos beavatott született. Szagamóni aranyasszony gyermeke, Etana születésének napja február 6-a volt. Ilyen magas beavatottsági fokkal, világhónaponként csak egy lélek ölt testet az emberlakta világban. (Utoljára Jézus lelke volt 25 karátos) Amikor Etana megszületett, egy fényes kis csillag futott át az égen, amely azt jelentette, hogy maximum karéjos beavatottsági fokú kisgyermek született. Ez a szimbólum hasonló a Jézus születésekor tapasztalt betlehemi csillaghoz. Etana Magyarkán született, ezért Karnak, Nippur és Harapi beavatottak beleegyeztek abba, hogy a 280. medvetoros évtıl kezdve (Kr.e. 3760.) Magyarkán tartsák 36 évig a beavatottak képzését. Ebbıl 30 évet, Magyarkán kellett megtartani, a hatodik képzési idıt – az utolsó hat évet – azonban menetközi kiképzéssel kellett a diákoknak eltölteniük. Etana késıbb Urukban király lett. Az ataiszi csillagjósok Etana sumér király mennybemenetelekor mind azt jósolták, hogy Messiás fog a földre szállni. Vagyis Etana halálakor már tudtak Jézus 4000 évvel késıbbi testet öltésérıl. Etanát élete végén az Égiek magukkal ragadták, ami minden 24 karátosnál magasabb fokozatú beavatottnak jár27. 27

Etana égi útját a Gilgames táblák is megörökítették.

64

VI. MÉNES ÉS SZUMÉR BIRODALMA AZ İS-TEN VEZÉR ÉS SAMASNA PISTI Ménes, aki késıbb az ısi Egyiptom elsı királya lett Ten vezér és Aran gyermekeként látta meg a napvilágot. Ménes Anyahita dédunokája volt. Ten vezért a rege szerint az áradó Nagyfolyó ifjú királyának nevezték és minden áradásnál egyegy gyermeke született Arantól. Bátyjai ezt a szaporaságot nem nézték jó szemmel és felbújtották Ten vitéz férfinépét, hogy öljék meg ıt. A gyilkosság megtörtént, majd Aran templomgazdaságával együtt visszatért Úr városába. Aran nagyon sokat szenvedett férje elvesztése miatt, azonban új társra lelt a nagyon magas tudású Samasna Pisti személyében. Házasságukból több utód is származott. Samasna Pistit a pateszik az Úr hegyén kenték királlyá és Buda után Úr második királya lett. A birodalmat apró gazdaságokra osztotta fel, ahol tanította a földmővelés legújabb módszereit. Felparcellázta egész Káldea és Élám területét. Olyan gyakorlati iskolát indított be, ahol a földmővesek az egyik nap Úr város földjein dolgozva tanulták a mesterséget, majd másnap a saját földjeiken hasznosították a megszerzett tapasztalataikat. Így terményekhez, gyümölcsökhöz, állatokhoz jutott Úr városa, amelyet a templomba vittek bemutatásra. Úr csatornázott város volt és Samasna Pisti virágzó életet teremtett. MÉNES ÖRÖKSÉGE Samasna Pisti idıközben megöregedett. Amikor elé állt mostohafia, Ménes, hogy édesapja egykori területi örökségét kérje, Samasna nem tudta, mitévı legyen. Végül a kellemeset a szükségessel összehangolva a Nagyvíz környékének meghódítását adta ki utasításba. Samasna birodalmában, a folyóközben ekkor már 4320 önálló gazdaság jött létre. Ménes magával vihette a lovakat, mert a folyóvölgyben azt kevéssé szerették, valamint a szamár is megtette a szükségest a földmunkákban. Ménesnek a lovak elsısorban az új területek meghódításához kellettek. Ménes okos, tanult ember volt. Amikor a Nílus deltájához érkeztek, helybéli bölcsekkel találkoztak, akik nagyon örültek az érkezıknek. A deltában lezajlott legutóbbi nagy áradáskor nagyon sok fiatal, erıs férfi meghalt, így az erıpótlás, a vérfrissítés a legjobbkor érkezett. Ménes szervezettséget vitt a korabeli Egyiptom és a mai Szudán területein egykor élık világába, tudásával rendet és békét teremtett, szervezıkészségével, írásismerete segítségével pedig az Arvisura hagyományokat is át tudta örökíteni azon a területen.28 Ménes négy öccsével nyomban munkához látott, gondosan letelepítette a lovasait. Hálát adott az Úrnak, hogy apja területeit az Égiek visszaadták. Az elsı év termése igen bıséges volt, ezért a bölcsek megválasztották Ménest királyukká.

28

Ménes részt vett a 33-ik Arvisura lerovásában. 65

MÉNES LOVASFEJEDELMI BIRODALMA Samasna Pisti átengedte minden lovát feleségének, Arannak, aki azokat a fiának adta tovább, így Ménes lovasfejedelmi birodalma kiépülhetett. A térség elsı 24 Hun Törzsszövetségi települését Hétvárosnak (Hetevaret/Havarut) nevezték. Ménes érkezése elıtt Ten vitéz a Turra hegyeibıl hozott kövekbıl építette a Deltában az elsı várost, amit Ten városnak neveztek. Késıbb e mellé építi fel fia az İs-Ten kegyhelyet, amit papi városnak tett meg. Ménes fia, Nap-Kira az apja hódításai nyomán újabb várost hozott létre, On napisten városát, ahol Amun papjai 45000 áradási év feljegyzéseibıl alapítottak könyvtárat. Ménes második fia Narmen volt, aki Úr városból érkezı segítséggel felépíti Tébát, amelyet szellemi központtá változtattak. Téba felszentelésekor halt meg Ménes, akit az ottani szentélyben temettek el. Ménes harmadik fiának, Hór-Abának a fia Athotis volt, aki felépítette Anu városát. Késıbb ı fejlesztette tovább a törzsszövetségi Hétvárost. Ménes negyedik fia, Kadhafi egy tengeri birodalmat létesített és felvette a kapcsolatot Etur fejedelem népével29. Ménes birodalmának elsı irányítói a folyóköziek voltak. Amikor a birodalom már állt, Samasna Pisti nagy papi kísérettel és kiképzett templomgazdasági vezetıkkel megérkezett a felszentelésre, és Úr város magasabb mőveltsége szerint átvették a Ménes Birodalom irányítását. Ezt Ménesék szívesen elfogadták, mert Úr városát nagy tudásúak vezették, akik náluknál magasabb szellemiséggel bírtak. Samasna számos tanácsot adott Ménesnek az ésszerő kormányzáshoz, és Úr város szerinti képjelekkel leveleztek. Úr és Ménes birodalma között pateszik tartották fenn a kapcsolatot. AZ IFJÚ TUDÓ SZÍNRELÉP – FEKETEFÖLD EGYESÜL Ménes király elsı birodalomalapítása után sumér módra, apró kiskirályságokra bontották Bothont és Esthont. Mindenütt pateszik alapítottak templomgazdaságokat, azonban a régi napvallás papjainak írásmaradványait is hően ırizgették, hiszen azok sok ezer évrıl való feljegyzések voltak. A Közel-Kelet birodalmaiban egyre nagyobb szükség volt a kiskirályságok közötti háborúskodások teljes beszüntetésére és magasabb egység létrehozására. Tenni kellett ezt azért is, mert az egymagában álló kiskirályság gyenge és sebezhetı volt a mindenhonnan érkezı éhezı sáska népségek betöréseitıl. Esthon ura AlMéne volt, aki jobb belátásra kezdte bírni a kiskirályokat és az egységesedés felé mozdította el ıket. Ekkor lépett fel a Nippurban tanuló Tudó, aki mezítláb, durva köntösben sorba járta a királyságokat és a hitetlenkedıket meggyızte a veszedelem elıtti egyesülés szükségességérıl. Tudó látta a Sumérban végbemenı egységesedés folyamatát és ezek alapján érvelt a korai Egyiptom területén. A Ménes uralkodó családjából 29

A késıbbi etruszkok ıse volt Etur, aki ekkor még a Közel-Keleten élt.

66

származó Al-Méne magáévá tette a Tudó által képviselt megújulást és ha kellett, fegyverrel is elısegítette Tudó elképzelését. Felépült Meni fıváros, amely Esthon és Bothon elsı közös fıvárosa lett. Bothon királyának legkisebb húgát, Tenisz királykisasszonyt Meni kiskirály feleségül vette. Világraszóló királyi esküvı volt, még Ordosz térségébıl is érkeztek ifjak erre az eseményre. Maga Al-Méne volt a legboldogabb, hiszen a Feketeföld népei ezzel egyesültek. A SZUMÉR BIRODALOM MEGALAKÍTÁSA A késıbbi Szumér Birodalmat Kr.e. 3750 táján egy öregistenidı-pap, nevezetesen Sirgula kezdte el megszervezni Úr városában. Sirgulát öreg-királynak nevezték el. Munkatársa az a Dungi volt, aki összekötı királyi címével Esthonnal és Bothonnal, Egyiptom egyesülés elıtti két országával tartotta kötelezıen az összeköttetést. Sirgula szervezı munkáját jelentısen keresztülhúzta a Kr.e. 3540-ben bekövetkezett rettenetes özönvíz, amely a térségben pusztított. A Holdanya megváltoztatta méretét és nagy égiháborúkat, tengerháborgásokat okozott. A megmaradt lakosság észak felé, a szavárdokhoz és a kurdokhoz menekült. Sokan Mari városában leltek menedéket. Gilgames, az uruki király hısiesen küzdött a nagy áradás ellen. A helyi özönvizek sorban követték egymást. Kr.e. 3406-ban és Kr.e. 3208ban a megáradó tengervíz rendesen elverte az újra meg újra kialakított élettereket, terményeket. Ezen özönvizek bekövetkezéséért a csillagvizsgáló pateszik (öregistenidı-papok) a dühös sárkánykígyókat okolták, akiknek érkezését egyszersem tudták kiszámítani. A sorozatos özönvizek elıl a völgyekben lakók mindig észak felé, a Van-tó irányába menekültek. A Van-tónál éltek azok a korábbi menekültek, akik azon a helyen már ıslakóknak számítanak, és ık nevezték magukat sumíroknak. Ezek a sumírok szívesen maguk közé fogadták a dél felıl újonnan érkezı menekülteket, és szívesen házasodtak velük. Egy ilyen összeházasodásból született meg az a fiú, akit Szumérnak neveztek el, és életében vezér lett. A Van-tóiak pateszinek képezték ki. Amikor az idı lecsendesedett és a tenger háborgása alábbhagyott, Szumér a környezı birodalmakból megszervezte a hazatérést. Szavárd, Kurd valamint Mari Birodalmából Szumér visszavezette a folyóvölgybe a korábban elmenekülteket. Ökrös fogatokon és szamaras szekereken vonultak, idıvel mind többen és többen csatlakoztak hozzájuk. A SZUMÉR BIRODALOM KIÉPÍTÉSE A folyóvölgybe való visszaérkezés után ısi ataiszi ismereteik alapján megszervezték a csatornázásos földmővelést és az állattartást. Mari, Kurd és Ugarit birodalmából épületfákat és építıanyagokat szállítottak az újjáépítéshez. Eleinte harminc-negyvenezer lakosú királyságokat szerveztek, de a fıváros, Úr lakossága Kr.e. 3500 táján 350000 lelket számolt. Ezek nagyrésze kereskedı és iparőzı kézmőves volt. A nagyszámú árukísérık Szumérföldet mindennel ellátták.

67

Szumérföld hamar nagyméretőre szervezıdött. Közel 60 város, majd’ kétmillió lakossal egységet alkotott Bothonnal és Esthonnal is. A gazdálkodás megkönnyítésére bevezették az írnokok képzését, amelyet Meni kiskirály Esthonban szintén átvett. Az ıslakók visszavándorlása folytán az Égiek tisztelıinek száma fokozatosan nıtt, ezáltal egyre gazdagabb hitélet alakult ki. A beavatottak tudták, hogy csak egy Isten van, mégis meghagyták mindenki hitét, akik különféle égi-lakóknak áldoztak. Így alakult ki Szumérföld majd’ háromezer istene. A jól szervezett termelımunka eredményeként jelentıs terményfölösleget tudtak a kereskedelembe bevonni. A magvakból legtöbbször kenyeret készítettek. Külön iparággá fejlıdött a különbözı lepények sütése. A szumérföldi terménybıség mindenütt éreztette hatását és lassan máshol is elkezdték a Szumérföldön nemesített terményeket ültetni. A kereskedelem összekötı kapocs lett és fontossá vált az írnokiskolák kibıvítése is. Eleinte 2000 írásjelet használtak, a pintori tanács ezt egyharmadára szőkítette. A használatban maradt 665 írásjelet Sirgula pateszi azért hagyta meg a lényegesen egyszerőbb Hun Törzsszövetség karaktertáblája ellenében, mert úgy ítélte meg, az emberek agya jobban csiszolódik, ha kissé gondolkodniuk kell.

Egy jó állapotban megmaradt sumér írást és számolást megörökítı agyagtábla

A kereskedelem során az írnokok elsajátították a számolás mővészetét. Öszszeadni, kivonni, szorozni és osztani is tudtak. Ezért Urukban és Nippurban elkezdték a tízes számrendszer szerinti számok jelzését az ezres, százas, tízes és egyes számok esetében. Hosszúságmérésük a könyök volt, amely 24 hüvelykbıl állott. Nagy távolsági mértékük elıbb a dana, késıbb a biru volt, amely tízezer, azaz 1 tömény nagylépésnek felelt meg. Területmértékük volt a sór, amely területe egy zöldséges kert méretének felelt meg. Az őrmértékük volt a szila és a su, néhol suk. Súlymértékük a mana, amely egy evésnyi köleskásának felelt meg, ez 60 girnek, vagy újabban sekelnek. A templomgazdaságokban szelíd állatokkal dolgoztattak. Ismerték az ásót és kapát, amit marnak neveztek.

68

Szamaras vontatással alkalmazták az ekét a termıföldek forgatására. Ezt apinnak nevezték. Nádhajlékok és cölöpházak helyett áttértek a téglákból való építésre, amely elég sok agyagot igényelt. A szolgák téglalopásai miatt bélyegzıket is használtak. Sumérok vezetésével gyártottak bronzot, ezüstöt és más fémeket. Ezüstpénzeket vezettek be a kereskedelemben. Hajóik kiemelkedıek voltak és alkalmazni kezdték a vitorlákat az evezık mellett. Még Ataiszból hozták magukkal a kerék ismeretét, amelyet minden Hun Törzsszövetségi nép alkalmazott, s azt tılük más népek is átvették. Idıszámításukban a bölcsek Ataisz emlékeként holdhónapokban számláltak, vagyis az egyik holdtöltétıl a másikig. Teleholddal kezdve hét napos hetekre osztották fel a hónapot, míg egy napot 12 danára osztottak, amit pergıkkel mértek. A csillagászok szerint a pateszik templomgazdaságaikban a napév számolását is bevezették. A napév és a holdhónap közötti különbségeket átmeneti napokkal hidalták át. Minden városukról térképet készítettek és az összekötı útvonalat is belerajzolták.

69

VII. AZ INDUS VIDÉKE – HARAPI BIRODALMA AZ INDUS-VÖLGYI HARAPPA CIVILIZÁCIÓ A régészet az elmúlt nyolcvan esztendı során több ezer kisebb-nagyobb települést tárt már fel az Indus-folyó vidékén. A legelsı kultúrkorszakot Harappa civilizációnak nevezték el, amely egy Harapi nevő építési tudós után kapta a nevét. A régészet megállapítja, hogy a birodalom hatalmas, több száz kilométeres kiterjedése ellenére rendkívül egységes írásában, nyelvében, kultúrájában, építészetében és szokásaiban. A máig feltárt sírleletek egyértelmően mutatják, hogy nem voltak kasztok vagy eltérı társadalmi rétegek. Nyoma sincs királysíroknak vagy az egyiptomihoz hasonló temetkezési szokásoknak. Azért hasonlítok Egyiptomhoz, mert mind Mezopotámiában, Egyiptomban és Kánaán területén éltek olyan emberfajták, amelyek az Indus vidékét is belakták. Ezt az embertan mővelıi mediterrán néven nevezik. Harappa kultúra két nagy várossal rendelkezett, melyek egyenként negyvenezer fıs befogadásúak voltak: Harappa és Mohendzsodáró. Ezek ásatásait 19211922-ben kezdték meg. A két nagyváros között több mint félezer kilométer távolság van, mégis szoros kapcsolat mutatható ki közöttük. A Harappa civilizáció végét a tudósok Kr.e. 1600 tájára teszik, amikor is idegen erık pusztításait feltételezik, azonban kutatásaim során feltőnt, hogy mind Harappa város, mind Mohendzsodáró építészeti elrendezése a nyugati tájolású magasabban fekvı citadellával és a keleti tájolású hálós alaprajzú dolgozók lakónegyedeivel a mai Budapest pontos mását adják. Felismerésemet továbbgondolva feltételezem, hogy a Harappa civilizáció végén, az idegen áramlatok elleni védekezésként, az Indus vidékérıl történı hazatelepüléssel állunk szemben a Teremtés legeleje óta birtokolt ısi hazánkba, a Kárpát-medencébe30. INDO-SAKÁK (SZKÍTÁK) AZ INDUS MELLETT KR.E. 3770. Idıszámításuk szerint kétszáz medvetoros évet számítottak a Havaruti-Nagyszala31 óta, amikor egy új törzs jelent meg az Indus alsó folyása vidékérıl, az Indó-saka törzs, amely nagyon ráunt a gyakori járványokra és a hegyek közé akart menni. Eddigi rokonlátogatásuk során már találkoztak a parszi-bakákkal és a pamír-sakákkal. Az ahájok és az etruszkok

30 Ugyanígy jártak el az Ordosz vidéki Hun Törzsszövetségiek is. Atilla és Buda vezetésével i.sz. 430-ban. A Kárpát-medencébe mindig haza lehetett menni; helytelen tehát - az elmúlt tizennégyezer év történelmét tárgyalva bárhol - a Kárpát-medence esetében a „honfoglalás” vagy a „honvisszafoglalás” fogalmakat használni. Pontosabbnak érzem a „hazatelepülés”-t mondani. 31 A Nagyszala a Hun Törzsszövetség birodalmi nagygyőlésének elnevezése. 100 évente tartották. Havarut vagy más néven Hétváros a mai Egyiptom területén állt. A győlést Kr.e. 3970-ben tartották a Föld valamennyi bölcsének részvételével.

70

ezen magas kucsmás és hosszú-csizmás törzseket indó, pamír és parszi-szkítáknak hívták. [Arv.16/B.] Fontosnak tartom a továbbiak elıtt rögzíteni, hogy Harapi megérkezése elıtt a terület már lakott volt. A Pamír térségi és az Indus vidéki parszi-sakákat együttesen Berény fısámán nevezte el szkítáknak.

A mai India és Pakisztán határán fekvı Kr.e. 3800-1600 között fennálló Harappa civilizáció régészetileg ismert jelentısebb városai.

HARAPI SZEMÉLYE ÉS MEGJELENÉSE AZ INDUS VIDÉKÉN Harapit délceg emberként jellemzi az Arvisurák. Az ısi rege elbeszéli, hogy Kr.e. 3970-ben benevezett a hétvárosi fejedelemi nagygyőlést lezáró lovasversenyre, azonban lova nem volt. Egy Har nevő papnı segítette ki, aki – gondolta megvicceli – a legvadabb lovát adta alá. A verseny során a vad ló kitett magáért, mert a

71

célegyenesben megharapta a vele versenyben lévı Aháj lovát, így Har lova a nyergében ülı lovassal biztosan szakította át a képzeletbeli célszalagot. Harapi lett a gyıztes neve, aki megülte a legvadabb lovat, azonban a rege nem mondja el, mi volt Harapi eredeti neve. E név ugyanis a ló harapása miatt maradt a férfiún. A lovasversenyek nıi számában az a Har papnı lett a gyıztes, aki a lovat adta kölcsön Harapinak. Mivel a gyıztesnek kijárt, hogy társat választhatott, így Har – ki tudja, milyen elgondolástól vezérelve – Harapit választotta férjének. Harapi eredetileg építészeti tudós volt, aki ismereteivel messze túlmutatott korán. A nász után mind a ketten egy fejlesztési programhoz csatlakoztak, ami az Indus vidéki szálláshelyek kiépítésére volt meghirdetve. Harapi zseniális építészeti tudását ott kamatoztatta. A világ legelsı ismert 12x7 méteres fürdıjét ott találjuk meg, és majd’ hatezer esztendeje már vízvezeték rendszerrel ellátott városokat épített, amelyben a házakhoz csatornázott illemhelyek is tartoztak. Harapit királlyá, azaz égi küldöttnek, papkirálynak nevezték ki és óriási területen létrejött szakrális birodalmat létesített. Az ind kultúra vallása a hinduizmus elıfutára volt és istennıtisztelete az ataiszi ıskorra, valamint az egyetemes kozmikus alapszellemiségre vezethetı viszsza.

A világ elsı ismert – kb. 5000 éves – fürdıje Mohendzsodáróból. 1980 óta a világörökség része.

72

VIII. AZ ORDOSZI TÖRZSSZÖVETSÉG ORDOSZ TÉRSÉG BENÉPESÜLÉSE Az elızı fejezetekben láttuk, a Közel-Keleten (vagy más néven a Termékeny Félhold területén) hogyan alakultak ki az özönvizek elıtt és közvetlenül utána az ataiszi gyarmatbirodalmak. Felépült Uruk birodalma, majd a hunok kiválása után Paripa és Dabósa, illetve Magyarka városai. Az innen kelet felé vándorló hunok megalapították Hunnor városát. Eközben Ménes Egyiptoma is virágzásnak indult. Hunnornál nem álltak meg a hunok, hiszen némelyek szegényebbek voltak, mint társaik, s így továbbvándoroltak kelet felé. Ezek a hunok már keveredtek az agabák törzseivel. Kelet-Kína ekkor gyéren lakott volt, a térség ıslakói, a jürcsik és az ajnók találhatóak meg helyenként. Ez a két ısi népcsoport háborúba került egymással, ekkor érkeztek a térségbe a hun-agaba-féle népek. A hunok a jürcsik mellé álltak, együttes erıvel legyızték az ajnókat. A jürcsik vezére, Jümmön hálából a hunok ifjúságának adományozta a késıbbi Ordosz térségét. A csata során számos ajnót foglyul ejtettek, akikkel emberségesen bántak. Nem vetették béklyós rabságba ıket, hanem három hónap múlva valamennyit felszabadították, és hun nıkkel házasodhattak össze. Az ajnók nem voltak hálátlanok a jó bánásmódért, és szövetségre léptek a hunokkal. A korábbi ellenfelüktıl, a jürcsiktıl azt kérték, hogy a hunokhoz hasonlóan, ık is engedjék el a náluk lévı ajnó foglyokat, de ezt Jümmön vezér megtagadta. Ekkor az ajnók és a hunok elzavarták a jürcsikeket a Sárga-folyó (Hangun) térségébıl. Az ajnók és a hunok tartós barátságot kötöttek, és a két nép fiai és leányai összeházasodtak. Az ajnók sok száz évvel késıbb váltak ki ebbıl a közösségbıl, amikor Kr.e. 4040-ben a Hun Törzsszövetség megalakult Ordoszban, mert a medve áldozatát vallási okokból nem tudták elfogadni. Ekkor észak felé indultak, és a mai napig Hokkaidó, Szahalin és a Kuril-szigetek vidékeit lakják. A hunok egy része a Hanguntól északra telepedett le. Az úzok a Sárga-folyó nagy kanyarulatától nem messze felállították székhelyüket, aminek Ordosz lett a neve32. Ordosztól keletre, a tengerek felé éltek még Ataiszból származó rokonnépek, akikkel felvették a kapcsolatot, s cserekereskedelmet alakítottak ki velük. Az agabák az évszázadok alatt megsokasodtak, de az észak felé lakó kinajokkal megszaporodtak a háborúskodások. A kinajok végül elfoglalták a tengerparti részt, amelyet addig az agabák laktak. Az agabák egy része a betolakodók soraihoz csatlakozott, vagyis behódolt, de a többség a hunokhoz menekült. A bölcs Agaba sámán vezette ıket, akinek a lányát Uzon, az úz törzs vezére vette feleségül.

32

Ordosz farkasvermet jelent. Innen eredhet az ordas-farkas kifejezésünk. 73

A 24 HUN TÖRZSSZÖVETSÉG MEGALAKULÁSA – KR.E. 4040. Történt egyszer, hogy Ordoszban téli vásárra jöttek össze a hun törzsek sámánjai. Az ifjabb bölcs Agaba öröme határtalan volt, amikor az Ordosz feletti bálvány-hegyi vásáron felismerte az elpusztult hun törzsekbıl megmenekült ataiszi népek maradványait. Itt találkozott az egykori Góg és Magóg hunjaival. Megértették egymást, így ismerték fel közös ısi eredetüket. A nagy örömre medvetort ültek. Az elsı medvetor holdtöltétıl holdtöltéig tartott. Ezen idı alatt – Agaba javaslatára – megalakult az Öregek Tanácsa, a huszonötödik napon pedig létrehozták a hunok vezette törzsszövetséget, 24 törzs részvételével. Agaba kiváló szervezı, újjáalakító volt, bevezetett terveit így lehet összefoglalni: 1. A különbözı törzsek és népek egyeztették mitológiájukat, és megszervezték a törzsszövetség rendjét. 2. Agaba javaslatára újrakezdték az idıszámítást, mivel a teleholdak holdév számlálása – a gyakori ködök miatt – nehézkes és összetéveszthetı volt. Ezért mindenki egyetértett azzal, hogy egységes idıszámítást kell bevezetni. Ekkor már az Ataisz pusztulása utáni 12968. holdévet írták (Kr. e. 4040-ben). Az új idıszámítás szerint egy esztendı az egyik medvetortól a következıig tartott, tehát az egyik téltıl a másik télig. 3. Az elsı törzsszövetségi fısámán Agaba lett. 4. Agaba az írásukat is megreformálta, és az általa alkotott rovásírást általánossá tette a sámánok körében. 5. Agaba javaslatára kezdték el írni történelmüket is. A fısámánok mindenkori kötelessége lett, hogy a Hun Törzsszövetség eseményeit a valóságnak megfelelıen megörökítsék. Ezért történetírásuknak az „Arvisura”, azaz „Igazszólás” nevet adták, és ezeket az agabák törzse által Ataiszból hozott aranylemezekre rótták, hogy az idı vasfoga el ne pusztítsa. A fısámán mellett mindig rovósámánok mőködtek (mivel a fısámánok látása idıvel meggyengült). Az Arvisura rovások szokása Anyahita ısi ataiszi Arvisura rovásait elevenítette fel, és folytatja a munkát, hogy az emberiség krónikáját ily módon is megırizzék. 6. Legelıször közösen lerótták Ataisz hitvilágát. Minden nép elmondta a saját ismeretét a témáról, amit egyeztettek, és a közös álláspont rögzítésre került. 7. Az i.e. 4040. évtıl folyamatosan írták a ma már ısinek számító regét, az Arvisurákat. Mivel az Ordosz körüli település lakói úzok voltak, a rovósámánok mindig az ı nyelvjárásukkal rótták le az újabb Arvisuráikat. Nyelvük az évezredek során keveset változott, ezt ma magyar nyelvként ismerjük. 8. Megalapították a Tőzfutási Vetélkedıt. A vetélkedı gyıztese kalandozásokat vezethetett az Ataiszról elszármazottak felkutatására. 9. Agaba törekedett, hogy a szövetségbe tömörült új népnek még az emlékezetébıl is kitörölje az emberáldozat fogalmát. 10. Törvénybe iktatták, hogy minden emberöltı alatt legalább egy alkalommal kalandozni menjenek békés avagy háborús céllal, mert csak az újonnan látott

74

és tapasztalt élmények alapján lehet továbbfejlıdni. A sámánrajcsur vállalkozó ifjaiból minden 25. évben más-más irányba kalandozókat küldtek rokonlátogatásra, hogy állandó kapcsolatot tartsanak az ataiszi népekkel. Kr.e. 4040-ben a következı törzsek lettek a Törzsszövetség tagjai (24): türk, kaza-hun, széki-hun, bolgár, jász, lett, manysi, mari, komi, csuvasz, vepsze, tatár, kun, manzsu, kabar, mordvin, úz, suoma, vót, baskír, észt, ujgur, mongol és avar törzsek. ÖREGEK TANÁCSA Ma egy államban a parlament hoz olyan döntéseket, amelyek a nemzet egészére hatással vannak. Egy szakrális birodalomban a parlament helyett a bölcsek, a vének, az öregek tanácsa hoz döntéseket. A fejedelem vagy király mögött álló testület komoly erkölcsi és tudományos alapot ad a szervezetnek, amelyet képvisel. Az Öregek Tanácsát Kr.e. 4040-ben hozták létre, egyidıben az új Arvisura korszak és idıszámítás bevezetésével, amely azóta is tart. Sámánféle emberek és a törzsek vezérei alkották az elsı Tanácsot. A Tanács hivatott olyan esetekben dönteni, amikor konfliktus és zőrzavar alakult ki a királyi vezetésben. Például, amikor Atilla meghalt i.sz. 453-ban, a fiai és Buda fia között testvérháború tört ki a hatalomért. A helyzetet a Tanács oldotta meg, rendet és békét teremtve. Akkor Buda fiát, Aladárt elküldték a Kárpátokból. A fıvezér által hozott törvények elfogadására, szentesítésére is a Tanácsot kérték fel. Az Öregek Tanácsa olyasféle hatalommal bírt, mint ma a köztársasági elnök intézménye. A Tanács elé kerültek azok a jelentések is, amelyek a Föld más területérıl a helyi rovóktól érkeztek. A Tanács továbbá olyan döntéseket hozhatott, amelyek a teljes törzsszövetség egész rendszerét érinthették. Ilyen volt például, amikor a rováskarakterek használatáról vitáztak és döntöttek, hogy a szokás azonos rendszer (törvény) szerint létezzen mindenhol. A diplomáciai ügyeket is ezen a fórumon tárgyalták meg. A Tanács foglalta írásba Kr.e. 2480-ban a vérszerzıdéssel megpecsételt Béke és Rokonság szerzıdést is a hunok és a kinajok (kínaiak) között. A Tanács döntött arról is, ki induljon útnak, ha hadjárat vagy kalandozás készült. Nemcsak a személyekrıl döntöttek, hanem a létszámról és a különítmény összetételérıl is. Névfelvételkor, beavatotti névadáskor a Tanács mondott áment az elhatározásra, és ık indították be az oktatásokat, képzéseket is. PAPI ELNEVEZÉSEK A Hun közösségben mindenkinek megvolt a feladata. Ordoszban 25 féle „szakot” lehetett tanulni és ennek megfelelıen vált valaki ilyen vagy olyan pappá. A pap azt jelenti, hogy szakmája mellett az egyetemes hitvilág rendszerében élt és tanított. A papi tisztségek a következık voltak:

75

abakán: öregtanács-pap, arbag: gyógyító-pap, bacsa: ellátópap, bán: ırségpap, barus: jövendımondó-pap, boksa: tudós-pap, bıd: bıségpap, dalacs: katonapap, duru: szövetségi-pap, gyula: szerzıdési-pap, harsány: kispap, horka: bíróságipap, igric: éneklı-pap, jaku: összekötı-pap, kács: vándorló-pap, kende: napistenpap, magóc: varázsló-pap, nazír: istenidézı-pap, pateszi: öregistenidı-pap, regıs: tanító-pap, rimolán: gondozó-papnı, szécs: aranyasszony-pap, tárkány: kovácspap, ulcsák: nemzetség-pap, vajda: kalandozó-pap. TÖRZSSZÖVETSÉGI INTÉZMÉNYEK A Törzsszövetségen belül különbözı intézményeket alakítottak ki. Az Öregek Tanácsa mellett létezett a Vezérek Tanácsa. Felállították a 25 bíróból álló Bíróságot. Az Aranyasszonyok Tanácsa a rimalányok és a leánypapnık nevelésének és felügyeletének az intézménye volt. Az Ifjak Vezéri Tanácsa több feladatot is ellátott. İk állapították meg a Nagyszalák (Birodalmi Nagygyőlés) idıponti rendjét, tartalmát és a résztvevık rangsorát. Ezenkívül ez a testület felelt a kötelezı fizikai és szellemi képzések szakmai rendjének megállapításáért, idejének meghatározásáért és az oktatás tartalmáért. Az Ifjak Vezéri Tanácsa rendelkezett arról, hogy mi a megfelelı magatartás békeidıben és háborús idıkben. İk rendelték el a törzsi vezetık részére a kötelezı (mandátumuk idejére esı) események, történések leírását és az ordoszi Élet Templomába történı beküldését. Az Ifjak döntöttek az ismeretszerzı kalandozásokról is, amelyhez lovasversenyeket rendeztek, hogy a gyıztesek vezessék az ilyen utakat. TELEPÜLÉSEK RENDSZERE ÉS FELÜGYELETE Gyakran jöttek létre új települések azáltal, hogy egy-egy család új völgybe, folyóközbe települt át. A települések rendszerének alapja a CSALÁD volt. Amikor már tíz család egységben élt, akkor egy úgynevezett tizedest választottak maguk közül, aki felügyelt erre a tíz családra és egyben képviselıje is volt a kis közösségnek. Amikor a település száz családra bıvült, vagyis tíz tizedes vezette a települést, választottak maguk közül egy százados fıt, aki képviselte a tíz tizedes települést. Ahol ilyen létrejöhetett, kötelezı volt egy központi boldoganyás házat, egy központi bírói házat és egy egészségügyi részleget építeni és mőködtetni. A tíz százados települések élére egy ezredest választottak maguk közül. Az ilyen nagyra duzzadt településen központi szolgáltató részlegeket kellett létesíteni, valamint tárkány részleget. Az ezredes vezette településeknek vásározási joga is volt. A tíz ezredesi települések élére egy tömény vezért választottak. Az ı mottója már csak egy volt. Minden gondot, feladatot „a legegyszerőbben és leghatékonyabban megoldani”.

76

NAGY SÜÁN VERSENYEK Évezredekkel a modernkori olimpia elıtt szokásban volt egy többnapos vetélkedı, amely Ataisz szigetén született. Nagy Süán volt a versenyek neve. Három, négy vagy öt napra rendezték. A három napos verseny a gyermekeknek szólt, a négynapos azoknak, akik nıi istenségben hittek, az ötnapos versenyen pedig azok vehettek csak részt, akik valamely férfi istenségben hittek. A gyermekek versenyszámai között szerepelt a lóápolás, a lovasverseny és a szekérverseny. A nıi istenségben hívık versenyszámai voltak a lóápolás, a ló betörés, a lovas akadályverseny, a hosszú távú lovasverseny, a buzogánydobás, a dárdavetés és a nyilazás versenye lóhátról. Ezek a versenyszámok alapozták meg azt a vérbe ivódott képességet, amely a Hun Törzsszövetség törzseit mindmáig jellemzi. A férfi istenségekben hívıknek az összes fenti versenyszámban meg kellett mérkızniük. A lovasverseny célvonala Ataiszon egy Pusztaszer nevő helyen volt az Il-Du városközpontban. A verseny végén Lugal és Lugalnı tisztséget választottak. A Lugalifjút Pünkösdi királynak nevezték. Az évezredek során kialakult az a gyakorlat, hogy a versenyek gyıztese a rang mellé kalandozást is indíthatott, bármerre amerre akart és amit az Öregek Tanácsa érdemesnek talált. Sıt ezek mellett társat is választhatott, akinek a gyızteshez kellett mennie. A Nagy Süán verseny legalább akkora esemény volt eleink világában, mint ma az olimpia. BÉKE ÉS ROKONSÁG SZERZİDÉSE KR.E. 2480. Négy és félezer éve két úz származású ifjú, Sáta és Bóta, ifjúsági sámánvetélkedın gyıztesek lettek. A gyızelmükért cserébe ıket küldték az ordoszi beavatott központba a kötelezı továbbképzésre. Az anyjuk nem szívesen engedte el ıket, mert hasznukat vette volna otthon. Az útjuk Úzdról Ordoszba vezetett. Ez az Úzd egynapi járóföldre volt Ordosztól északra. A két fiú nem volt valami serénykedı. A rovást például Sáta nem nagyon akarta megtanulni. Nem izgatta ıket a tanulás. A Pusztaszeren megtartott Nagy Süánt Bóta nyerte meg, de úgy, hogy Sáta megbolondult lova összeharapdálta a vetélytársak lovait, csak Bótáét nem, mert azt megismerte. Bóta lett gyızelmével a 24 Hun Törzsszövetség vezére. Vezérként nem a kalandozást választotta, mert gyerekkorában sokat szenvedett emiatt és nem akarta, hogy kalandozásai után is árvák maradjanak. Békességre törekedett hát és el is érte, hogy szerzıdést kössenek a kinajokkal. Az ordoszi Öregek Tanácsa áldását adta erre és megszületett a Béke és Rokonság szerzıdése, amelyet száz évre írtak alá. Ez Kr.e. 2480-ban történt. A szerzıdés szerint mindhárom nép (hun, agaba és kinaj) szabadon költözhetett egymás területein. Ha vitás eset merült fel, akkor a három nép közös tanácsa volt hivatva bíráskodni. Kölcsönösen átadták egymásnak tudásukat. A hunok a kézmővességet, prémek készítését, a kabarok az üst és fegyverkészítést, a kinajok a

77

földmővelést, bronzöntést stb. Húsz év alatt rokonság alakult ki közöttük. A tanulni vágyó ifjak három évre mentek a másik néphez. Bóta a kinaj fazekasságot is megtanulta és a kinaj nyelvet is tanulgatta. Elvette feleségül a legkisebb fejedelmi leányt, Deb-cent. Ordoszban házasodtak össze és Deb-cen fején az úzok vándorló, bogláros fejdísze volt. A nász után felköltöztek Úzdra. AZ ÁZSIAI KERESKEDELMI ÚTVONALAK KIÉPÍTÉSE Évekkel késıbb, miután Dobóka fıvezér meghalt, Bóta lett az új fıvezér. Kiterjesztette a kereskedelmi útvonalat egészen Almák Attyáig (Alma Ata) és az út mentén, minden egynapi járóföldre szálláshelyet létesítettek, ahol meleg étellel várták az arra járókat. A kabarok elkezdték a bronztárgyak, bronz fegyverek készítését, Ordosz fénykorát élte ekkor. Bóta felszabadította a még élı hadifoglyokat és letelepedhettek az úzdi iparos központban, ahol a felszabaduló férfiak úz asszonyokkal házasodtak össze. Sáta halála után Bóta elnyerte a fısámáni tisztséget is. Úgy döntött, hogy a fıvezéri tisztséget átadja az akkori Nagy-Süán gyıztesnek Ongának, aki kalandozó lelkülető volt, de megállapodott Bótával és az Öregek Tanácsával, hogy a Béke és Rokonság szerzıdése ellen nem tesz, és a kalandozásait északra, az erdıs részek felé irányította. Így számos prémre és agancsra tettek szert, amelyet az ordoszi vásáron mind el tudtak adni. Sıt, ezen kalandozások révén észak felé évente három új szálláshelyet hoztak létre. Evvel párhuzamosan Almák Attyától nyugatra is félévente egy újabb kereskedelmi szálláshelyet építettek ki. Ezeket a munkákat a lett sámán és kıfaragó, Turga vezette. Munkájának eredményeként Kr.e. 2460-ra már huszonnégy szálláshely épült fel Almák Attyától nyugatra. Kr.e. 2285-ben fekete halál (pestis) ütött ki a Hangun folyónál, mire észak és nyugat irányába onnan mindenki távozott. A kinajok fele meghalt, a hunoknak csak egytizede, mert az elvándorlással csökkenteni tudták áldozataik számát. A kényszerő menekülés miatt újabb szálláshelyeket kellett létrehozni. Az Ordosztól legtávolabbi szálláshely az Urál alatti Turgai kapu lett Kr.e. 2260-ban. Ez a hely Pusztaszer után a 24 Hun Törzsszövetség legnagyobb lovastáboraként üzemelt. Összefoglalva tehát, a fekete halál elıl való menekülés két új kereskedelmi útvonal kiépítését eredményezte és mindkettı a Turgai kapuban találkozott33. Ezek az útvonalak meghatározók lettek a 24 Hun Törzsszövetség késıbbi vándorlásaiban34. A Béke és Rokonság szerzıdésének nagy elınye csak ezekben az ínséges idıkben mutatkozott meg. A kinajok éhenhalás ellen a hunoktól kaptak élelmet, és a hunok nagy számban beházasodtak a megfogyatkozott kinaj és hun síksági területekre. 33 34

Ezt a helyet máig Turgaikapunak nevezik. Ez a kereskedelmi útvonal a ma ismert selyemút elıdje volt.

78

A HUNOK ÉS A MAGYAROK SZÖVETSÉGE Vizsgáljunk meg egy fontos kérdéskört! Vajon a hunok azonosak-e a magyarokkal? Ha igen, miért hívjuk kétféleképp, és ha nem, miben különböznek? Ezekre a kérdésekre szeretnék egyféle választ adni. Annak idején Anyahita, a bölcsesség és a szeretet anyja tanítani kezdte azt, ami a saját lelkében élt, ami ı maga volt. Ataiszon nem találunk magyarok népét vagy törzsét. Ellenben a hun törzsek hallgatni kezdték Anyahita tanait. A hunok, ez a harcos, büszke nép a kozmikus szintő ismeretek hallgatója és tanulója lett. Anyahita gyermeke Van volt, aki a legerısebb fokozatú beavatottsága révén továbbvitte édesanyja tanításait, majd azokat átörökítette saját gyermekeinek is, köztük Magyar nevő fiának. Ezen Magyar nevezető Anyahita unoka köré győltek aztán azok a hunok, úzok, maják, agabák és más ataiszi népekbıl kikerülı önkéntesek, akiket az Arvisura hagyomány magyaroknak kezdett nevezni. A magyarok tehát úgy alkottak közösséget, hogy egy közös szellemiség, egy közös hittan, egy közös világkép kötötte ıket össze. Ez a közös világkép a szeretetre alapozódott, az érdeknélküliségre, az egyéniségre, a bölcsességre, a viszálymentességre és a békére. Azok, akik ezt az elvet vallották, noha amúgy hun, úz vagy agaba törzsbeliek voltak, a magyarság filozófiájának képviselıi lettek a világon, bármerre is éltek a késıbbiekben. Ezért találunk magyar vonatkozást Ázsiában, Közép-Amerikában, a Közel-Keleten és a Föld majd’ minden pontján. Ez annyit jelent tehát, hogy Anyahita tanain át, a szeretet és bölcsesség egyetemes eszméje eljutott a Föld valamennyi pontjára. Saját filozófiámban a magyar, vagy a MAG-ság annyit jelent, hogy fénymag hordozó, azé a fénymagé, amelybıl az életfa képes kinıni. Az élet fája ered a Magból. Aki lelkében kikeltette ezt a magot, az magyar lelkületővé vált. Amikor 6046 éve a Hun Törzsszövetség létrejött, a szervezıdést huszonnégy törzs alkotta és ezek között sem szerepelt a magyar törzs. Ellenben a magyar szellemiség járta át a törzsszövetség minden szegletét. A törzsszövetséget a hunok vezették, ez a büszke, vezetı, harcos jellemő törzs. Azok, akik a magyarok minıségét önmaguk lelkületében kifejlesztették, már nem harcoltak, életük a tanítás, a bölcselet, a filozófia, a gyógyítás, a szeretet képviselete lett. A magyarok mindenkor önként vállalt, megnemesedett, megjavasolódott, Istenben élı emberek voltak. A hun, vagyis a harcos lelkülető törzsbeliek és a magyar lelkületet képviselık így éltek egymás mellett, egymást kiegészítve testvéri szövetségben. Mint Atilla és Buda, Isten ostora és a szent ember. Az erı és a hit. Ugyanannak az isteni minıségnek két megnyilvánulási formája. A kapcsolatuk olyan, mint az erı, amely védte a bölcsességet, a fénymagot, a földi forrást; illetve az isteni bölcselet, amely értelmet adott az erınek. Mőködı szakrális rendszerben Budának és Atillának, a két elvnek együtt kell regnálnia! Ha egyikük bármikoris elvész, ahogy 451-ben ez megtörtént, nem védhetı meg a Földre költözött isteni világ sem a múltban, sem a jelenben, sem a jövıben.

79

IX. KÖZÉP-AMERIKA İSI VILÁGA KUSZKO ÓM KUSZKÓ KIHAJÓZIK Amikor Ataisz szigete a Nagyvíz megemelkedése után lakhatatlanná vált, Armogúr fejedelem fiai új hazák felkutatására kihajóztak. Kuszkó nevő fia a mai Közép-Amerika irányába haladt és ért partot. Ott megalakította ataiszi mintára a beavatottak települését, Kuszko ómot. Kegyhelyek és alsó világ, azaz barlangrendszerek épültek, a törzsek a hegyvidékes területen telepedtek le. Ebben a fejezetben ıróluk emlékezzünk meg. VIRACOCHA AZ İSI IRATOKBAN35 Az Andok népeinek valamennyi ısi legendájában szerepel egy magas, szakállas, sápadt arcú, a titokzatosság homályába burkolódzó alak. Viracocha36, a tudomány és a mágia mestere, aki a káosz idején érkezett, hogy rendet teremtsen a világban. Az Andok térségének népeinél ugyanez az alaptörténet él különféle változatokban. Mindegyik egy rémisztı korszak élénk tárásával kezdıdik, amikor a földet hatalmas vízözön öntötte el és sötétségbe borította a nap eltőnése. Azután hirtelen „megjelent egy hatalmas termető, tekintélyt parancsoló fehér ember. Ennek az embernek olyan nagy hatalma volt, hogy a hegyeket völgyekké változtatta és keze nyomán patakok törtek elı az élı kövekbıl… „Azt mondják, ez az ember végigment a hegyi úton észak felé, és útja közben csodákat cselekedett, s azután senki nem látta soha többé. Azt mondják, sok helyütt útmutatást adott az embereknek, hogy hogyan éljenek: nagy szeretettel és kedvességgel beszélt velük, és figyelmeztette ıket, hogy jók legyenek, ne ártsanak másoknak, hanem szeressék egymást37.” Tudós volt ı, páratlan tehetségő építész, szobrász és mérnök. Viracocha tanár és gyógyító is volt. Úgy mondják, „akármerre járt, meggyógyított minden beteget, és visszaadta a vakok szeme világát”. Ha az életét fenyegették, és a jelek szerint ez számos alkalommal megtörtént, a mennyei tőz fegyvere volt a birtokában: „Cacha nevő falu közelében az emberek fellázadtak ellene, és azzal fenyegették, hogy megkövezik. Látták, hogy térdre borul, és az égbolt felé emeli a kezét. Az indiánok azt állítják, hogy ezután tüzet láttak az égben, amely teljesen körülvette ıket. Odamentek hozzá, és könyörögtek, hogy bocsásson meg nekik… Ezután látták, hogy a tőz kialudt a parancsára. Miután otthagyta a történtek színhelyét, a parthoz ment, és ott a köpenyét fogva a hullámok közé eredt, és azóta senki sem látta. Az emberek a Viracocha nevet adták neki, ami annyit jelent: „a tenger habja”. 35

Felhasznált forrás Graham Hancock: Istenek kézjegyei 52-54.o. Alexandra kiadó. Nevezték még Huaracocha, Con, Con Ticci, Thunupa, Taapac, Tupaca és Illa neveken is. 37 Ez volt Anyahitának a legfıbb tanítása Ataiszon. 36

80

Viracochát, minden egyéb mellett, legfıképpen tanítóként emlegetik a legendák. Eljövetele elıtt állítólag „az emberek összevisszaságban éltek, sokan meztelenül jártak, mint a vadak; lakhelyükül nem házak, hanem csak barlangok szolgáltak és onnét jöttek elı, hogy azután összeszedjenek minden ehetıt a környezetükbıl”.38 Minden legenda egyetért abban, hogy nagy kedvességgel és – amennyire lehetséges volt – erıszak nélkül vitte végbe a civilizációs küldetését: gondos tanácsok és személyes példamutatás voltak a fı módszerei, miközben megismertette az embereket a kulturált és hatékony élethez szükséges technikai ismeretekkel és tudással. Többféle mesterséget ı honosított meg Peruban, például a gyógyászatot, a fémmegmunkálást, a gazdálkodást, az állattartást, az írás mővészetét és az építészet meg a tervezés alapelveinek magas szintő megértését39. Az Arvisurákban Vira-Kohár a neve a fent megismert személynek. Anyahitának, vagy ahogy a helybeliek mitológiája nevezi, Mama-Alpának a fia.40 AZ AS ÉS MAJA NÉPEK EREDETE Közép-Amerika ısi kultúrájának alapjait az as és a maja népek fektették le. Ezek a népek a Csendes-óceán szigetvilágából hajóztak oda. A Mú kontinens Kr.e. 20000-tıl folyamatosan töredezett, így a létrejövı szigetvilágban egyre nehezebb volt az életfeltételeket biztosítani. Kr.e. 11652-ben a földi kataklizma óriási átalakítást végzett a térség felszínében, majd utána a kialakult szigeteket belakták az odahajózok és az oda leszületı lelkek. Három szigetet mutat be az Arvisurák ebbıl a térségbıl: az AMU-t, a MARJA-t és ATAISZ-t. Azokat, akik Amu és Ataisz szigetérıl meg tudtak menekülni, as győjtınéven nevezték. Késıbb belılük lesznek az As-tékok (Aztékok). Azokat pedig, akik a Marja szigetrıl menekültek el, közös néven majáknak hívták. Ezek a népek Ataisz süllyedése elıtt már Közép-Amerikában voltak. Itt is több betelepülést kell megkülönböztetni. Eddigi ismereteim szerint legalább két hullámot. Az elsı mindenképpen a nagy földi kataklizma utáni években történhetett 13000 évvel ezelıtt. A másik hullám pedig Ataisz süllyedésekor, 7000 évvel ezelıtt. A legrégebbi ismert emberi nyomokra Guatemala keleti felvidékén, Los Tapialesnél leltek, ahol a vadászok kicsi táborát 11000 évvel ezelıtt létesítették. İk már obszidiánból41 készült eszközöket használtak. Kéri András könyvében azt írja,

38

Ezek az elmondások pontosan ráillenek egy özönvíz okozta globális katasztrófa utáni állapotok leírására. 39 Hosszan lehetne tárgyalni az Andok térségében máig fellelhetı építészeti csodákat, kıillesztéseket, óriási mérető és súlyú kımonolitok használatát, azok mérnöki megmunkálását, valamint az öntött kıépítészet abszurd valóságát. Ilyen pl. a híres Nap kapu a Titicaca-tó partján, vagy a 15000 mérföld kövezett út az Andok hegyei között. 40 Részletes történetüket a 145-ös Arvisura tartalmazza (leróva Kr.e. 1680-ban Béla fısámán által). 41 obszidián = üvegszerő, sötét vulkáni kızet. 81

hogy Mezoamerika benépesítése Kr.e. 5000 körül történhetett a kukorica, a bab és más növények meghonosításával, a földmővelés elterjedésével.42 Ez a megállapítás egybecseng azon feltételezésemmel, hogy a földmővelés és a gabonák ismeretét Ataisz süllyedése után hozták oda eleink. „Batour, a második törzsszövetségi fısámán koráig (Kr.e. 4020.) három olyan kézmőves bölcs hajójáról tudtak, amely megmenekült az ataiszi nagy pusztulásból. Az egyik hajó As menekülıkkel Parszi-ómban (ma India) kötött ki a 8470. tőzszerzési-évében (Kr.e. 5038.), és ezeknek egy kis csoportja Szavárd és Magyor népével egyesült.”43 Ez azt mutatja, hogy a közép-amerikai kultúrát alkotó as törzs megjelenik India ısi területén is, akik egyesülnek az ott már megtelepedett Szavárd és Magyor vezér népeivel. A MÁSODIK KITELEPÜLÉS KB. KR.E. 5040. - KUSZKÓ VEZETÉSÉVEL Ataisz süllyedése elıtt Armogúr fejedelem elküldte fiait, hogy keressenek biztonságos szárazföldet és helyet, ahova átköltözhetnek. Buda elindult nyugat felé és a késıbbi Mezopotámiában vert tábort, Suva dél felé indult és megalapította a mai Antarktisz környékén Suva földjét, Kuszkó pedig keletre indult és létrehozta Kuszkó-ómot, ami ma az inkák birodalmának helyén található. Idézzük fel a 145-ik Arvisura segítségével a sziget elhagyását és az áttelepülés történetét. „Amikor az örök esızés miatt a Nagyvíz elöntötte Kosztromát44, mindenki a hegyekre és fıként a Hun-Felvidékre menekült. Mivel mind az öt kegyhely hegység a csúcsra vezetı barlangrendszerrel volt ellátva, a sámán és tárkány tanulók a belsı lépcsıkön a kegyhelyekre iparkodtak. A Hun-tóban és az Industóban készült fedett bárkákat nem tudták fatörzseken a folyókba csúsztatni, hanem a tárkány bárka-készítı kézmővesek a hegységekbe menekülık segítségének hiányában a bárkák nyílásait legjobb tudásuk szerint eltömítve várták a jobbsorsukat, de gyártmányaikat nem hagyták el. A lángoló nap mellett a jéghegyek olvadoztak. Az esızuhatagban a víz a Hun-tóban lévı bárkákat már a város fölé emelte. A hegyekbıl leömlı áradat ellenére evezıikkel az öt kegyhely felé eveztek, és a szolgálatos sámán és tárkány tanulókat, valamint tőzırzı szentlányokat bárkáikba beengedték.

42

Kéri András: Mayab, a maják országa 1999 Laude kiadó 65.o. 145. Arvisura, P98:. I/369. 44 Ataisz fıvárosa Dorozsma mellett. 43

82

Kedvenc állataikból csak 1-1 párat hagytak meg, míg a többieket elfogyasztották. Utolsónak Araba fısámán szállott be az Isisek Ráten-kegyhelyérıl, és Armogur birodalmára visszatekintett. Ekkor a Gara-zúgó táján egy óriási légyölı gombaforma emelkedett a magasba és vakító fény keletkezett45. Bıgtek a Kékleny-hegység csúcsai és tüzet okádtak. Mindenki a bárka aljára hasalt. Araba fennhangon hirdette: ”Megvakítottak az Égiek, mert belenéztem fénylı tekintetükbe!” Ekkor félelmükben becsukták a bárka ajtaját és Kuszkó irányítása mellett 300 napig eveztek, amíg a Nagyvízbıl lassan kiemelkedı Újföld vidékére nem értek. Közben eleveztek a Kékleny-hegység vízben fürdı vastag jégkucsmái mellett, de arra nem tudtak kimenni, mivel azon semmi szárazföldet nem láttak. Élelmük fogytával a csónakokban ájultan lévı, de még élı menekülteket bevonszolták, akik némelyike Arabához hasonlóan megvakult. Kuszkó, mivel Manitu-ómot a Nagyvíz mélyen a tengerek alá buktatta, a vizek szélén a hegyekben kötött ki bárkájával. Alkalmas helyen hosszú vándorlás után egy folyó forrásvidékén megalapította Kuszkó városát és közkívánatra Napisten számára aranyos kegyhelyet emeltek. Az isteni fényességben megvakultak sorba járták a menekültek szállásait. Kuszkó pateszi kívánságára 2 Manitu-évig mentek elıre és szent útjukon egyik szálláshelyrıl a másikra kísérték a vak piaik46 férfiakat, majd ezen útjukról kétévi gyaloglás után visszatérve beszámoltak Kuszkónak, hogy milyen törzsekbıl verıdtek össze Ataisz menekültjei.” „Kuszkó elrendelte, hogy csak a bárka tartalékából ehetnek, és ennek fogytán folyamodtak a tengeri halakhoz, de csak az élı állapotban kifogottakat ehették meg. Három holdtölte után azon bárka, amelyiken kikötöttek, már vagy 300 ölnyire emelkedett ki a Nagyvízbıl és gyakori szivárványok hirdették, hogy nem lesz többé Özönlı Nagyvíz. Kuszkó népe a magas hegyvidékrıl lefolyó patakok mentén terjeszkedett a napkeleti síkságok felé. Kecsı törzse47 a Kuszkó alapítású szent várost és a hosszú hegyvidéket soha nem hagyta el. Kiépítették az egész hegyvidékre kiterjedı barlangjaikat ugyanúgy, mint Ataiszban. Ráten-Tóremnek, a Napistennek fényes kegyhelyet építettek, színarany borítású falakból.”

45

Az Arvisura egyéb leírásai szerint itt egy hidrogénbomba robbant fel. Ennek körülményeit, okát és üzenetét e könyv nem tárgyalja. 46 Piaik: a pap közép-amerikai megnevezése. Lényegében azonos a pateszivel, a báttal és a táltossal. 47 Ma kecsuáknak nevezik ıket. 83

AZ ANDOKBAN LETELEPÜLT TÖRZSEK Legnagyobb létszámban Kecsı48 törzse menekült meg, amelyet a hunkeveredéső herunok legtöbbször kecsuánnak gúnyoltak. Ezen név rajtuk száradt, ık alkották a menekültek magvát. A kecsua mitológia a 16. századot megelızıen az inka birodalom területén (Ecuador és Peru, Bolívia, Chile, Argentína, Kolumbia) formálódott. A kecsua törzsszövetségben, késıbb államban is az inkák játszották a vezetı szerepet. A herunok akkor fıként halászattal foglalkoztak, míg asszonyaik lépcsıs földmőveléssel. Minden halászat elıtt a legfıbb piaik (pap) beszédet intézett a halakhoz. Napisten helyett a koronás kígyó volt a védıjük. A Jaguár törzs már Kuszkó körül alakult meg. Nem ölték meg szent állatukat, a jaguárt, hanem magukat azok jóindulatára bízták.

Két jaguár ábrázolás Chichen Itza-ból. (Yucatan félsziget északi része) Az egyik egy múzeumi tárgy, a másik egy Maya épület ábrázolás

Az asték törzs As fejedelem-asszonynak volt a tisztelıje, de a Nagyszalában49 hajlamosnak mutatkoztak más Égiek tiszteletére is. Az Irokéz törzs Joskehé mőveltség istenét tisztelte. Törzseik szervezetét 4-4 házassági törzsben állapították meg, mely javaslatukat a többi törzs piaikja is átvette, csupán a Tupi törzs piaikjai tiltakoztak ellene, mert Tupi-Mama az ifjúság követelésére a szabad szerelemnek és költözködésnek utat engedett. A Nahua törzs piaikjai Tonan földanyát tisztelték. Az azték mitológiában NAGUAL, nahual (árnyék): azt jelenti, lélek és az újszülött védelmezıje. A Leguán törzs tagjai helyeselték, hogy minden törzstagbeli saját maga vívja meg végsı harcát Halál piaikkal, Manitu segítségével. A Hirig-manaj törzs tagjai a gerincüket törték a Halál viaskodás elıtt a nagy vadászmezıkre távozni akaróknak. Az Elete törzsbeliek, a komik közül valók, a dámszarvast tisztelték. Az Algokun törzs szent állata a kígyó volt, de késıbb a szarvas-kígyót vették fel jelképes szent állatuknak. A Manitu törzs a patiszu belsı törzse volt, amelyik Kecsı-Kapac-féle nagycsaládjába Béla fısámán benısült. Leghőségesebb sámánifjai 48 49

Kecsı: kabar nyílhegy-készítı volt Ataiszon. Nagyszala = hun birodalmi nagygyőlés elnevezése.

84

a Napisten templomának lettek a testırei. Nagyszellem-egyistenhívık voltak és Manitunak tetszı életet éltek. A Karib törzsnek az volt a felfogása, hogy az emberek a Mama-Alpa által eldobált kövekbıl, míg az asszonyok a pálmafa magjaiból lesznek. A Vótiták a vótok beházasodásából keletkeztek a viti törzsbıl. Piaikjaiknak az volt a tanítása, hogy az emberek barlangból jöttek elı és minden bajban legjobb, ha oda menekülnek. A Mundán törzsbéliek is azt mondották, hogy a barlangok felsı nyílásain és fagyökereken becsurgó víz keltette ıket életre. A Makah és a feketelábú törzsek az ısvízbıl, a hegycsúcsokról és fennsíkokról származtatják magukat. Az Uzitó törzsbéliekhez az úz (ıspalóc) és kabar sámánok csatlakoztak és a tőz megszerzésének éltetı erıt tulajdonítottak. Maja ivadékai közül sokan a Maja törzshöz pártoltak. Napisten hívık lettek és Kukulkán öröktőz tudását átvették. Kukulkan: („quetzal-madár tollaival borított kígyó”, „Tollaskígyó”) az egyik fıisten a maja mitológiában. Kukulkanban a szél istenét, az esıadót, a Vénusz bolygó istenét, több uralkodói dinasztia és nagyváros megalapítóját tisztelték. Ezen törzsek mindegyike a hegyek gerincén jött létre, majd kétfelé válva elindultak szaporaságuk szerint Napkeletnek. Késıbb négy törzs lettek, s végül már mind a 18 törzs nyolc felé osztódott. Kuszkónak az Indijó-óm településébıl 146 házasodási törzse keletkezett Manitu, az örökkévaló Nagyszellem tiszteletében. Manitu-óm, az Indijó-óm belsı magja pedig a patiszu uralkodásának központja lett. Manitu az észak-amerikai indiánok mitológiájában természetfeletti erık vagy lények csoportja, akik a személyes jótevı szellem szerepét töltik be. Manitu mágikus hatalom, láthatatlan erı vagy ok. Manitu „Nagy Szellem” megfelel a keresztény Istennek. HUN BARLANGRENDSZEREK A FÖLDÖN Közép-Amerika jelentıs kiterjedéső barlangrendszerrel rendelkezik. Ugyanezt elmondhatjuk a Közel-Keletrıl, Ázsia bizonyos részeirıl és a Kárpát-medencérıl is. Ezeket ısi törvények szerint építették ataiszi eleink. Az Arvisurákat áttanulmányozva megismerhetjük, hogy barlangokat elsısorban védekezés céljából alakítottak ki. Látható helyeken figyelı ırtornyokat állítottak fel, amelyekrıl fáklyatőz jelzéseket, hangjelzéseket és kerepelı-jelzéseket tudtak leadni. A nagyobb biztonság érdekében építettek menedékhelyeket is a barlangokban. Az idıjárás változásakor is jó szolgálatot tettek ezek az építmények, mert száz ölnyi mélységben a hideg idıszakban sem kellett főteni. Nagyon régen a barlangok arra is szolgáltak, hogy a bıséges terméső nyár után a város egész lakossága a hegységekben levı barlangrendszerbe vonult téli szállásukra. Nem volt olyan hideg és a hely az élelem tárolására is alkalmas volt. A barlang jó volt légszennyezés, homokvihar és járványok ellen is.

85

A barlangokat arra is felhasználták, hogy feljegyzéseket rejtsenek el ott. Amolyan természetes könyvtár volt, amely jelentıs védelmet is tudott nyújtani a nagy titkoknak, kincseknek. Arvisura szabály volt, hogy a Hun Törzsszövetség százévente megtartandó nagygyőlése csak olyan helyen kerülhet megrendezésre, ahol ki van építve az alsóvilág, azaz a földalatti barlangrendszer. Például Jézus születése elıtt Egerben volt a Törzsszövetségi Nagyszala, ahol az eseményre már olyan kiterjedt földalatti járatrendszer alakult ki, hogy egy napi járóföldet foglalt magába. Itt helyezték el az Oskus-nak nevezett ısi rótt történeti táblák másolatait. Az egri Birodalmi Nagygyőlést Messiás-váró Nagyszalának nevezték50. Tisztán látható, hogy Jézus, a Nazír születése elıtti idıkben a jósok már tudták, hogy 25 karéjos (karátos) beavatott születik a Földre. Hungár tanácsára Eger alsó világát az Élet Templomának mintájára a következı harminc év során jelentısen kibıvítették. Barlangrendszere háromszor akkora lett, mint Eger korában volt. Innen indultak el a hírszerzık Engadin hegyei felé, sokszor mint római légiósok. Van egy hihetetlen érdekes feljegyzés a hunok földalatti barlangépítkezésérıl. Az itt található információk jelentıs titkokat fednek fel ıseink technikai ismeretérıl, szervezettségérıl, tudásáról. Elöljáróban annyit, hogy a terembura eget jelent, épület esetében pedig plafont. „A kilenc, avarok vezette és a Béla törzs köteles volt száz-száz tárkányt Haram rendelkezésére bocsátani, aki hat év alatt elkészítette az Avar-Bástyát a hozzávaló barlangrendszerrel együtt. Amíg Budavár alsóvilága egynapi járóföldre terjedt ki, addig a vele összeköttetésben lévı Avar-Bástya háromnapi járóföldet tett ki. Avar-Bástya kilenc teremburás építmény volt a kilenc törzs részére, míg a tizedik terembura mindig az uralkodó törzs tulajdona volt a 24 karéjos tárgyaló helyiséggel, amely összeköttetésben állott a 25 öles magasságú szép toronnyal, amelyben a beavatottak titkos Arvisurái voltak. Ebben a toronyban tartózkodott Haram ırsége.51” MÓRICZ JÁNOS ÉS A KUSZKÓI ARVISURA kín ıt vérében megfojtotta énében nehéz hova indított vér szava hirtelen tépett világi fonala (Égi Hír Móricz Jánosról)

50

Az egri alsóvilágot a Róma fölötti Farkas-had oskusai, a Tömös-birodalom alján élı Kevehad oskusai építették ki. A Nagyszala építményét homokkı, azaz tálya kövekbıl faragták. Az évezreddel korábban kiépített egri barlangrendszer jelenik majd meg Gárdonyi Géza Egri csillagok címő regényében is. 51 Idézet a 284. Arvisurából. Püski 1998. 640.o. 86

A közép-amerikai barlangrendszerek a XX. század közepén kaptak ismét nagy hangsúlyt, amikor egy honfitársunk, Móricz János rálelt azokra az aranylapokra, Arvisura rovásokra, amelyeket a Föld azon részén évezredek óta ıriznek. Móricznak nehéz volt a kutatásait publikálni, ismertté tenni és a leleteket megvédeni. Kutatásai során leírt megállapításai olyan mélységekbe nyúlóan érintették az egyetemes ıstörténetet, hogy néhány éven belül az ırá nehezedı nyomásban beleırült a menekülésbe és a védekezésbe, amelynek végén, a hetvenes évek elején idegen kezek által vesztette életét52.

Móricz János és csapata a Táltosok barlangja bejáratánál

Móricz János expedíciójának pecsétlenyomata

52

Paál Zoltán magánlevelezéseiben megtalálható, hogy az Arvisurák óm-jelő rovójának tudomása volt Móricz Jánosról és kutatásairól. Ezen levelekbıl az is kiderül, hogy a barlangrendszerekhez és az aranylapokhoz való hozzáférés beavatotti tudását Paál átadta neki, evvel is segítségére lehetett az ekvádori (ékúrváradi?) magyarnak nehéz küldetésében. – Móricz Jánosról az Arvisura lexikon bıvebben ír. 87

X. MELEGVIZEK BIRODALMA A Kárpát-medencét Melegvizek Birodalmának nevezi az Arvisurák, amely név a gazdag hıforrásaira utal. Már az Ataiszra történı betelepülés elıtt fejlett és szervezett életközösség lakta a Kárpátokat. A jégkorszak bekövetkezése volt az az ok, ami miatt a térséget néhány ezer évre el kellett hagyni, de ekkor sem ment el mindenki a Kárpátokból, hiszen a barlangokban, a hıforrások környékén számos kisebb csoport átvészelte a hideg idıszakot. Ezalatt jött létre a beavatottak vezetésével Ataisz szigetvilága, amelyrıl egy korábbi fejezetben emlékeztünk meg. A Kárpát-medence ısi történetét Molnár Gábor 1972-ben így foglalta össze: (Idézet: Arvisura - Püski 2003. 1488.o) „A 24 Hun Törzsszövetség fejlett és rendezett közösségi, társadalmi életforma volt. Bizonyítja ezt fennmaradt írásbeliségük. Az ısi társadalmak közül ez az egyedüli közösség, melyet a 24 törzs életét alkotmányos pontokba foglaló, összefogó és irányító életforma jellemez. Idıszámításunk elıtt 6000-ben, az életképesen mőködı „KALL Alkotmányos Intézmény"-ének létrejöttekor három pontban határozták meg alkotmányukat: 1. A KÁLL köteles mindenki panaszát meghallgatni és uralkodni. 2. Földmunkát végzıket cselekedetükben békén kell hagyni. 3. Várakban dolgozó tárkányok, böszörmények békében éljenek. Ezt a három pontot még ATAISZ-ban alkották. Ezen földrész elsüllyedése elıtt a 24 Hun Törzsszövetség fıvárosában, Dorozsmában a 24 törzs „Vezéri Tanácsának, az „Öregek Tanácsá”-nak, valamint a „Fejedelmek és Királyok Tanácsá”nak javaslatára hozták. A közösen választott KÁLL, a NAGY KÁLL a három pont alapján uralkodott. Helyettese, a KIS KÁLL mindenek fölött álló személy volt. Döntése megváltoztathatatlan. Ez a három pontból álló alkotmány Debrecenben Kr. e. 3870-ben öt pontra bıvült. Agaba fıpap még az életében leolvasta az agyagtáblákról: a Melegvizek Birodalma volt a 24 Hun Törzsszövetség ısi otthona az utolsó jégkorszak elıtt. Ez elıl menekült és szóródott szét a 24 törzs a Föld különbözı részeire. Nagyobb részük ATAISZ-ban talált otthonra. A jégkorszakot követı felmelegedéskor Agaba ismeretszerzı kalandozókat küldött Kerka ifjúsági fıvezér vezetésével a Melegvizek Birodalmába Kr. e. 4020ban. Még találtak visszamaradt hunokat, akiket „tarkós”-oknak, „biked”-eknek neveztek és akikkel még megértették egymást. Ezek az emberek a hegyek melegviző barlangjaiban vészelték át a jégkorszakot. A Kárpátok övezte síkságon, völgyekben, mely területeket a hegyek láncolata védett az eljegesedéstıl, idıszakos termelés biztosította a megélhetést. Az ısi leírások az utolsó jégkorszak elıtt 120 hıforrásról számolnak be. Kerkáék azonban csak 12 hıforrást találtak, mert a többit a lezúduló jégáradat és hordalék betemette. Kerkáékkal kezdıdött az újbóli visszatelepítés. Agaba még életében rendelkezett az ifjúság képzésére is alkalmas ismeretszerzı

88

kalandozásokról, továbbá, hogy 20, illetve 100 évenként kisebb-nagyobb csoportokat indítsanak a Melegvizek Birodalmába. Úgyszintén elıírta a földrészek különbözı részeire került hun törzseknek, hogy kalandozások útján keressék egymást. Amikor Balog lovasfejedelem - Agaba elıírásai alapján - mintegy 140 fıvel Kr.e. 3880-ban megérkezett a Melegvizek Birodalmába, ott már 7 törzset talált. Békés erdélyi fazekas fejedelemnek Kr. e. 3870-ben bekövetkezett halálakor Pusztaszeren, az újonnan érkezett nyolcadik törzzsel együtt megtartott tanácskozáson Balog lovasfejedelmet választották a Melegvizek Birodalmának NAGY KÁLL-jává. Ekkor bıvítették ki az alkotmány 3 pontját 5 pontra. Ezen határozatok mindig az Öregek Tanácsának javaslatából indultak ki, melyet a nyolc törzs választások során szentesített. Így történt, hogy a Melegvizek Birodalma elsı NAGY KÁLL-ja Balog lovasfejedelem lett, aki az abban az idıben létrehozott, már „vásárjoggal felruházott” Debrecen városból irányította a Melegvizek Birodalmát. Agaba alkotó szellemi nagysága 270 év alatt újból benépesítette a hunok ısi otthonát, a Melegvizek Birodalmát. Ekkor a 8 törzs: Úzon, Tisa, Ozora, Semte, Pilis, Tardos, Békés-Bı és Balog voltak. A pusztaszeri nyolcas törzsszövetség 5 pontos vérszerzıdését Ordosz és Magyarka is jóváhagyta és szentesítette. A NAGY KÁLL helyetteséül KIS KÁLL-á a kiskorú Tímár csikóst választották. Védnökségül nagykorúságáig Szabolcs és Pilis fejedelmeket rendelték, illetve ık gyakorolták a KIS KÁLL-ra ruházott végrehajtó hatalmat. A Melegvizek Birodalma Kr. e. 3770-ben kaza-hun vezetéssel virágzó birodalommá vált. A jégkorszak elmúlása után a hıforrások meleg hegy- és domboldalain lépcsızetes mezıgazdasági termelı kultúrát folytattak. A Melegvizek Birodalmát csak északról tudták megközelíteni az Etil vizek mentén keletkezett Ergáni földháton keresztül. Téli idıszakban a fagyok miatt a kordélyokat szánokkal váltották fel. A Pusztaszeren alkotott, illetve kibıvített alkotmány 5 pontját az alábbiakban határozták meg: 1. A mindenkori KÁLL köteles a nép panaszát meghallgatni. 2. A KÁLL várában mindenki köteles hun-törzsi nyelven beszélni. 3. Paraszti munkát végzı embereket munkában békén kell hagyni. 4. Tárkányok, böszörmények munkáját védelmezni kell. 5. Veszély esetén a bık minden férfit 44 éves korig seregbe való szolgálatra szólíthatnak fel a KÁLL rendelkezése szerint. A Melegvizek Birodalmában kialakult törvényt Ordosz és Úr is elfogadta. Késıbb a turfáni (ujgurok fıvárosa) vérszerzıdés során 12 pontra bıvült a törvény. Etelköz a magyarkai törvények alapján - a csatlakozott 8 megyeri - magyari törzsek kendéinek javaslatára - 20-ra emelte a törvénypontok számát. A pusztaszeri vérszerzıdéskor a Magyar Birodalmat alapító 12 törzs egyenként 2-2 javaslatot terjesztett elı. Ezzel az alaptörvény 24 cikkelyessé vált. Ez volt az alapja az Aranybullának.

89

Az Aranybulla 31 pontját Budavára, Avarbástya, Kurszán vára és az új kancellária vezetı emberei az 1222. év húsvétjára összeállították. A 31 pont, az egykori Kövezsd (a Hun Törzsszövetségbıl származó kínai császár) 30 törzsének és a kasszuk, etruszkok és hikszosziak összes törvényeinek figyelembevételével jött létre. Kézai Simon, Kun László udvari káplánja - aki a Jézus által alapított, érdeknélküli uruki-mani elsı keresztény egyház káplánja volt - a kaza-hunoknak, kabaroknak, avaroknak, palócoknak és a székelyeknek a vérszerzıdésben egyszer már kiharcolt jogaiért hiába emelt szót. Az idegen származású, királynıi jogon vendég nemesek minden paraszti, kézmőves és böszörmény jogot eltöröltek... Turcsi Aranyasszony hiába követett el mindent és játszott jelentıs szerepet egészen 1235-ig, III. Honoriusz pápa megsemmisítı határozatával szemben nem tudta érvényesíteni a munkás tömegek ısiségi jogait. A pusztaszeri alkotmányból született Aranybulla 31 pontja változatlanul fennmaradt. Ebbıl az idıbıl az 1222-es népszámlálás adatai alapján Magyarország külsı vármegyéivel együtt 72 vármegyét számlált és egészen az ujgur területekig (Magyarka fıvárossal együtt) valamint az Aranybulla pontjaiban szereplı üzbég tartományokig terjedt.”

90

XI. A LÉLEK NEMESEDÉS ÚTJA Végtelen a tér, bejárhatatlan messzeség bárhova tekint szemed. Itt vagyunk. Besőrősödött létünk a Földhöz köt bennünket, de a lelkünk él, a végtelenben él, korlátokat nem ismerve, szabadon, Isten tenyerén. K.T. SZABADNAK LENNI Szabaddá úgy válhatunk, ha azzá tesszük magunk. Ez egy nemesedési folyamat során történhet meg. Határozzuk meg a célt: mi az, hogy szabad? A szabad ember a „nemes ember”. Szabad mindentıl, azaz kötöttségektıl mentes, ám nem a világ bolondja, akinek bármit szabad. A szabadság minıségét a lelki nemesedése folytán éli meg. Errıl a belsı útról szólnék ebben a fejezetben. Miért jó szabaddá válni? Azért, mert a szabad ember egyedi, minden teremtett embertıl különb, megismételhetetlen, pótolhatatlan és minden ízében eredeti. „A szabadság az, hogy senki sem irányít téged. Ha irányítva vagy, már nem te vagy, hanem valaki másnak a másolata, azaz egy hamis, önidegen személy. Miért nyomnád el a saját fényedet, azt, ami a Te lelkedben nyugszik? Senki más lelkében nincs meg az a fény, ami a tiedben, épp ezért miért másolnád másnak a fényét?”53 Ha ezt megérted és elfogadod, akkor arra is vállalkozol, hogy a saját életfényedet megkeresve, majd megélve azt, szabaddá tedd önmagad. Ezt az utat senki nem járja be helyetted. A szabadság útja olyan út, amely csak a legkitartóbbaknak lesz sikeres. Ha nem is érsz hamar végig az úton, azt hiszem, akkor is érdemes megpróbálni. Tıled függ. A következıkben az út mérföldköveit szeretném összefoglalni, azokat a lépéseket, amelyek elvezethetnek önmagad fényéhez és ezáltal a szabad, önrendelkezı élethez, az igazi belsı békéhez. AVASD BE ÖNMAGAD! Az útra lépınek be kell avatnia önmagát a létezés rejtelmeibe. Amikor kimondjuk azt a szót, hogy beavatott, akkor rendszerint valaki nagyon misztikus személyre gondolunk, pedig az ilyen, teljesen hétköznapi ember képét mutatja. Mitıl lesz akkor valaki beavatott? Egyáltalán mit jelent az, hogy beavatott? Beavatottá akkor válsz, amikor felismersz valamit és annak ismeretébe beavatod önmagad. A beavatásod a születésed kezdete óta tart. Amikor a kis játékkockákat 53

Idézett gondolat Osho-tól.: Osho – Az ártatlanság bölcsessége, Amrita Kiadó 2003. 91

összeillesztetted és felismerted annak okszerőségét és logikáját, máris olyan ismeret tudójává tetted magad, amely életed végéig veled marad. Amikor megérted, miért írunk és hogyan, amikor felismered a földrajz, a kémia vagy a biológia részleteiben megbúvó csodákat, újra beavatod magad egy, a kockák illesztésénél összetettebb tudásba. Az egyetemi éveid alatt felismered, mi és hogyan mozgatja a világot politikailag, gazdaságilag vagy társadalmilag. Megint csak tudójává válsz valaminek, amivel addig nem rendelkeztél. Idıvel a nem fogható, vagyis a metafizikai világ rendszerébe is ajtót nyitsz, ahol ismereteket szerezve egyre magasabb szintre jutsz. Mi ez, ha nem beavatás? Amikor az álmaid okát keresed és a szimbólumok nyelvén válaszra lelsz, megint csak beavattad magad. Amikor a hétköznapjaidban a véletlenek helyett az okszerőséget látod, akkor újra beavattad magad. Haladsz tovább és tovább, mélyebbre és mélyebbre a megismerésekben. Ez a beavatásod útja. Amikor ma azt mondják, „beavatott”, akkor olyan spirituális képességekkel rendelkezı emberre gondolunk, ami már misztikusnak és gyakran hihetetlennek hangzik a hétköznapi fülnek. De az ilyen beavatott – ahogy a kockával játszó kisgyerek – nem varázsló, hanem egyre magasabb tudatszintet elért tanuló. A beavatott mindig tanuló, mindig! A különbség a beavatott és a nem beavatott között az az, hogy az egyik mer kérdezni és tapasztalni, valamint meri a tanultakat saját élete részévé tenni, míg a másik a lustasága vagy félelme miatt nem. Tehát a beavatottság nem több, mint elhatározás a tapasztalásra, a megismerésre és a tanulásra. Ha ezen az úton elindulsz, egyre jobban és mélyebben felismered önmagad és önnön korlátlanságod, egyre jobban egybeolvadsz a Teremtı Atyáddal, vagyis beengeded İt az életedbe, azaz egyre mélyebben beavatod magadat a végtelen kozmikus tudásba. Az elmúlt ezer esztendıben világunk produkált számtalan olyan iskolát, szektát, kiváltságosok gyülekezetét és szemfényvesztı mágust, akik elhitették az emberekkel, hogy a beavatáshoz komoly feltételek kellenek. Ez hazugság és önérdek vezérelte félrevezetés volt. A beavatásodhoz nincs szükséged hatalmas pénzösszegre, nincs szükséged magas iskolázottságra és nincs szükséged befolyásos ismeretségre sem. Ha elszánt, tiszta szándékú és kitartó vagy, végigmehetsz a saját beavatásod útján. A beavatottság útján járó lélek mindig az útjába kapja a maga mesterét, aki rendszerint ingyen átvezeti ıt a beavatás nehézségein, aki nem kérdezi, hogy miért akarsz beavatódni, és aki nem fog diplomát vagy bizonyítványt sem kiállítani arról, ami veled történt54. Az igazi beavatás némán történik, csendben a lelkedben, nem ceremónia közben. Mindannyiunknak lehetısége, és talán mondhatom így, kötelessége a saját beavatási útján elindulni és törekedve haladni rajta. Minden út egyéni, minden beavatás egyedi és mindegyik pillanata egy csoda. 54

Példának felhozható Paál Zoltán esete Szalaváré Turával, aki a háború káoszában akadt tanítójára és váltotta valóra születése elıtti vállalását a medvetor szertartás keretén belül. Paál Zoltánnak sem pénz, sem ismertség, sem pedig magas iskolázottság nem kellett ahhoz, hogy óm-jelő beavatott lehessen.

92

AZ ÚT MAGA Régóta fennáll az a szomorú állapot, hogy a Földre született gyermekek mind rabjai egy mesterségesen elıidézett tudatkontrollnak, ezáltal mindannyian lebénított, speciális érzékszerveitıl látszólag megfosztott, „vak” embernek születtünk. Tudnunk kell, hogy mindahányan vagyunk, megkaptuk a lehetıséget a fejlıdésre, az emlékezésre, a tanulásra, a képzésre és a döntésre. A mi lehetıségünkben áll szabaddá nemesedni és a mi felelısségünk gyermekeinket szabaddá nevelni. A nemesedés bármikor elkezdhetı, helytıl, kortól és nemtıl függetlenül. A nemesedés útja egyéni út, belsı út, nehéz út. Három lépésen át tart, de van, hogy ezt a pár lépést csak életek hosszú során leszünk képesek meglépni. Ezt az utat a személyes tapasztalataim alapján foglaltam össze: Elıször ismerd meg önmagad. Ismerd fel, milyen vagy, mit miért teszel úgy, ahogy. Miért barátkozol azokkal, akikkel? Miért ık a társaid és miket tükröznek számodra? Miért laksz ott, ahol és miért viselkedsz úgy, ahogy? Ismerd fel minden rezdülésed okát, mindazt amitıl te, te vagy. Aztán ha ezt felismerted, engedd el mind. Ismerd fel, hogy mindez, amit eddig megfogalmaztál magadról, csak egy szerep volt, ami bár belıled fakadt, de mégis csak szerep. Ekkor ne csüggedj el, hanem lásd meg a lelked, azt ami örökkévaló. Ha megláttad és részben azonosultál vele, vívd meg a csatád az árnyékszemélyiségeddel, a lelkeden élısködı egóddal. Ne fojtsd meg szegényt, hanem ismerd meg, miért létezik, mit akar, mit akar másként, mint a lelked. Ekkor dönts: az egód vezessen az életedben, vagy a lelked? Az elméd legyen a döntıbíró. A döntés nagyon fontos ekkor! Ha a lelkedet, az isteni örök részedet választod, akkor az egód fokozatosan teret veszít majd életed irányításában, de jól van ez így. A második lépés egy kegyelmi állapot. Hívd be szívedbe a fénymagot, ami igazából már benned volt a kezdettıl fogva, de mégis ıszintén kiáltsd bele a nagyvilágba Szent Ágoston szavait: „Uram, add meg az erıt ahhoz, amit parancsolsz és parancsolj, amit akarsz!” Ha ıszinte voltál, akkor megindul feléd az erı, amely a Te erıd. Fontos, hogy a szabad akaratodból jelentsd ki, készen állsz a továbbiakra, bármi is jön. Itt már a hit talaján állsz, amely nem megfogható. Ekkor az életedrıl rendelkezel úgy, hogy onnantól Isten cselekedjen benned. Ebben az idıszakban olyan érzéseid lehetnek, mint a szakadék szélén álló embernek az „óriásugrása” elıtt, aki nem tudja, mi történik, ha elrugaszkodik. Ezt a bátorságot, bizalmat, hiterıt magadnak kell összegyőjtened. A fénymag ahhoz kell, hogy életfa legyen belıle, hogy életfa váljon belıled mely teret és idıt átér. Az életfa ad neked alapot és tartást a Végtelenben. Ahhoz, hogy a kialakuló életfa törzse erıs legyen, a gyökereit mélyre kell növessze a földben. A fa mélyen gyökerezik a föld alatt, szilárdan áll a talajon, és az égig ér. Ezt valósítod meg önmagadban. A harmadik lépés az erıid uralása lesz. A Teremtı végtelen kegyelme által, kérésednek megfelelıen hetek, hónapok vagy évek alatt folyamatosan erıt kapsz mindenhez, amihez csak kell. Ez a szakasz legalább olyan megpróbáltatás elé állít, mint amilyen az elsı volt. Itt az erık nem megfelelı kézben tartása komoly pofonokat hozhat. Lesznek pofonok, biztosan nem úszod meg. De mindig állj talpra! Az

93

erıt fokozatosan uralod majd, annyit amennyit csak bírsz. Tıled függ. Ha bírod, a teremtés minden ereje a kezedbe kerülhet: a lebontó és a teremtı erık uralma. Te magad leszel a megtartó, így a Teremtı Atya mindhárom erejét a saját kezedben tarthatod. Ekkor elmondhatod majd, hogy szabad vagy, egy nem akármilyen Táltos! (A három lépés átfedésekkel követi egymást. Ahogy engeded el a ragaszkodásaid, úgy az erık már fokozatosan áramlanak feléd, és amint a hiterıd növekszik, az életfád is növekedni kezd.) AZ EGYETEMES HITVILÁG Amikor szabaddá váltál, egy olyan világba érkezel, amelyben minden rezdülést egyetemesnek vélsz. Az egyetemes hitvilág, ahogy maga a hit is, a vallásoknál régebbi, emberek feletti. Az egyetemes hitvallás a szeretetvallás, az érdeknélküli létezés és cselekvés harmóniája. Az egyetemes hitvilág gyökere, egyetemes istentudata a Szer törvényén nyugszik, a négy elem világán túl, a formátlanságban. Legfıbb hirdetıje maga a Teremtı. Ezt a kozmikus hitvilágot képviselı személy csak olyan ember lehet, aki azt teljes lényével felvállalta. Ilyen volt minden 24 vagy 25 karátos ember is a Földön, például Anyahita, Etana, Jézus vagy Mani. İk egyetemes hírnökei a szeretet tanításának, amely mindösszesen ennyit hirdet: „Emberek, szeressétek egymást!” és azt, hogy „Legyen a Földön béke!” A kozmikus hitvilág formái a természet formáiban és a teremtmények alkatiságában keresendık, mint például a sólyom repülésében, a kos erejében, az oroszlán méltóságában, a medve hatalmasságában, a delfin játékosságában, a ló kecsességében, a kutya hőségében, a nap ragyogásában, a szél hangjában, a hold ezüstösfényő hangulatában, apáink szavában. Az egyetemes istentudat letisztult, ártatlan, kerüli a cicomát, a túlzott alakiságot. Egyszerre bölcs és boldog.

94

UTÓSZÓ Hosszú évezredek hamis ideáinak uralma után vagyunk, amikor az ısállapot, a kozmikus harmónia felismerése és visszaállítása zajlik. Ehhez olyan emberré kell válnunk, akiben hit és Isten akarata lakozik. Az ilyen ember a békét, a becsületes kétkezi munkát, a közösségi és a tanulással átszıtt életet látja a jövı lehetséges útjának. A Kárpát-medencében mindig is honos volt ez a lelkület. Napjainkra mindebbıl már csak nagyon kevés maradt fenn. A holnap Magyarországában, ha teszünk érte, létre fog jönni egy szeretetközösség, amelynek alapja sok százezer olyan magyar lesz, akik már megszabadították önmagukat az illuzióktól és lelkükben az életfa növekszik. Az ı erejük összeadódik, hatványozódik és új világot teremt majd. A világ jelenlegi ciklusa a végéhez ért, hogy egy újnak adja át a helyét. Csak a megtett lépések számítanak, az elvégzett munka, a hiterı és a nemes szándék. Ezekkel léphetünk át az új ciklusba. Az Arvisura, a beavatottak titkos világának kapuja néhány éve nyílt meg. Ez a világ, ami a földi szakrális irányítás istenembereinek és égi vezetéső nemeseinek tudását hordozza, mindig rejtve volt. Talán ezért mondogatjuk, hogy: „hej rege rejtem”. A jelen korban, az a tény, hogy az Arvisura nyílt és bárki számára elérhetı, kegyelmi helyzetet mutat. Teremtı Atyánk közvetlenül kíván magyar nyelven tanítani és mindazokhoz szólni, akik hallani akarják az Igét. Számos mennyei csatornán kaphatunk iránymutatást az „Égiektıl”, azonban az Arvisura kapuja pár éven belül visszazárul. Ezután évszázadok, vagy talán évezredek telnek el újra úgy, hogy csak a legmagasabb fokozatú beavatottak ismerhetik az ısi regét és beavatási utat. Szabad akaratunk és döntésünk tehát, hogy élünk-e a jelenben feltárult újabb kegyelmi lehetıséggel. Hiszem, hogy akik meghallják és elfogadják az Égi hívást, azok azt is vállalják, hogy a már zajló ciklusváltás közben felépítik azt a szakrális alapokon nyugvó szövetséget, azt a közösségi formát, amiben az Égi Rend és a szeretet törvénye nagyon hosszú idıre mutatja a példát Joli-Tórem bolygójának valamennyi lakosa számára. Ameddig ez bekövetkezik, kívánom, nemesedjünk lélekben, erısödjünk hitünkben és segítsük a környezetünkben élı fejlıdı lelkeket. Isten segítse utunkat! Kozsdi Tamás 2005. június 1., Buda

95


 „- Arra nagyon vigyázzatok, hogy csak abból lesz jó pap, jó arbag (gyógyító), aki szereti a Földet, az Égiek örökségét, s maga is megtermeli kicsi kertecskéjében a télire valót. Legyen a beavatott jó magvetı és igen jó pásztor, mert az Égiek ajándékát csak úgy tudják megbecsülni, ha az arca verejtékével teszi magáévá a természet ajándékát. Az igazi beavatott szabad idejét nem arra használja fel, hogy kockára játszszon, hanem azon gondolkozik, miként jelenthetné az Égieknek: - Uram! Uram! A Te nyolcas szaporodási elven sokasodó Néped, mind a szellemiekben, mind a bıségben szaporodik, hogy Neked fohászokat és dicséreteket mondjon jóságodért.” Ezeket a szavakat a 24 karátos Mani, az egyetemes szeretetvallás Fény apostola mondta a III. században, búcsúzóul Nurának, amikor nıvére és újdonsült férje Babilonba indultak. (236/P Arvisura, Püski 2003:439.o)




96

KAPCSOLÓDÓ IRODALOM Atlantisz, – Kolibri, 1990. BASKÓI MAGYAR JÁNOS: İsi Magyar Birodalmak (Az Újgoroktól a Magyarokig), Sydney, 2000. BARASITS ZSUZSANNA – Q, Dee-Sign, Budapest, 2002. BARÁTH TIBOR: Magyar Népek İstörténete I-IV. kötet, Püski, 2002. BIBLIA – Ószövetség BÍRÓ JÓZSEF: A szabír-magyarok a „sumirok” tanítómesterei, 2002. BÓNA ISTVÁN: A hunok és nagykirályaik, – Corvina, 1993. CHRIS MORTON, C.T. Thomas: A kristálykoponyák rejtélye, Alexandra kiadó, 1997. CSERÉP JÓZSEF DR.: A magyarok ıshazája és ıstörténete (Madya-Lemúria és Atlantisz a médok, pannónok, feniciek és etruszkok ıshona), – Budapest, Lampel, 1933. CSICSÁKY JENİ: Mú, az emberiség szülıföldje DOREAL – Az Atlantiszi Thoth smaragdtáblái, Mandala-Véda, 2001. DRUNVALO MELCHIZEDEK: Az élet virágának ısi titka I. rész, Mandala-Véda, 1999. GRAHAM HANCOCK: Istenek kézjegyei, – Alexandra kiadó, 1995. HARMATTA JÁNOS: Ókori Keleti történeti Chrestomathia, Osiris, 2003 MAGYAR IFJÚSÁG - 1970. Szept. 11. MARK AMARU PINKHAM: – Párbeszéd az Istennıvel, Mandala Véda, 2003. MICHAEL A. CREMO és RICHARD L. THOMPSON: Az emberi faj rejtélyes eredete, Gouranga Media, Budapest, 1994. OSHO – Az ártatlanság bölcsessége, Amrita Kiadó 2003. PAÁL ZOLTÁN: Arvisurák, Budapest, Püski Kiadó, 1998. PAÁL ZOLTÁN: Arvisurák, Budapest, Püski Kiadó, 2003. PAKSI ZOLTÁN – Égi utak csillagüzenete, Új Forrás, Budapest, 2001. SÁNDOR JÓZSEF LÁSZLÓ: Hadak útján – A hunok nagy történelme I. kötet, Székelyudvarhely, 2001. SZÁSZ BÉLA: Atilla nagy király, Budapest, Bartha Miklós társaság, 1943. SZİKE MIKLÓS ÁRPÁD: Szíriusz gyermekei, Alexandra, nincs évszám. THÚRÓCZY JÁNOS: A magyarok krónikája. Európa, Budapest, 1980.

TONY NADER MD, PHD: Human Physiology, Netherland, 1995. ZECHARIA SITCHIN: A tizenkettedik bolygó, 1976. YLIASTER DALETH: Elveszett világok, Édesvíz, 1993. WERBİCZY ISTVÁN: Hármaskönyv 1514. - Téka, Bp. 1990. Lexikonok: BRITANNICA Hungarica 1-18. kötetei NEVILL DRURY: A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona, Ferenczy könyvkiadó, Budapest, 1994. SZ.A. TOKAREV: Mitológiai Enciklopédia I-II., Gondolat, 1988. Jegyzetek, kéziratok, nem publikált források: BASKÓI MAGYAR JÁNOS: A Föld fiai és birodalmaik, Sydney (Kézirat) 2002. JOÓ DÉNES: Aranymetszés vagy káosz, tanulmány kézirat, 1997-2003. KALÓ JENİ: Asztrológiai elıadások jegyzetei, Buda, 2000-2001. KINDLER LÁSZLÓ: Istenek vagy Emberek? Tanulmány kézirat, 1996. MINYA KLÁRA DR.: Az Arvisurákról, az Arvisurákból (Kézirat), 2002. MÓRÉNÉ TOKAI KIS ÉVA tanulmánya az Arvisura őrleírásairól, Univerzum Szabadegyetem, 2002. MÓRÉNÉ TOKAI KIS ÉVA tanulmánya „Anyahita a mitológiában” címmel, 2003. PAÁL ZOLTÁN: Arvisurák (Kézirat), 1972. PAKSI ZOLTÁN: Asztroszófia elıadások jegyzetei, Csepel, 2002-2003. UNIVERSUM SZABADEGYETEM elıadás jegyzetei 2002-2003. V.L., T.L.F., KOZSDI TAMÁS: A teremtés titkos kulcsai, kézirat, 2003. VÁRADI TIBOR elıadás jegyzet és hanganyag, „Isten Áldd meg a Magyart” sorozat keretein belül, 2001-2003. Ψ

97

98