322. Arvisura - Mátyás Király fegyvergyártó serege I. Mátyás király a Hunyadi-családból Teljes neve: Hunyadi Mátyás, ragadvány neve: az igazságos Született: 1443. február 23. Kolozsvár (ma Románia) Elhunyt: 1490. április 6. (47 évesen) Bécs (ma Ausztria) Nyughelye: Királyi bazilika, Székesfehérvár 1490. április 25. Házastársa 1: Podjebrád Katalin cseh királyi hercegnő (1449– 1464) Házastársa 2: Aragóniai Beatrix nápolyi királyi hercegnő (1457– 1508) Gyermekei: 1. feleségétől: Hunyadi N. (fiú) királyi herceg (1464) A magyar királyság trónörököse. Csak rövid ideig élt, és 1464-ben meghalt az édesanyjával együtt. Ágyasától: Edelpeck Borbálától: Corvin János (1473–1504) magyar trónkövetelő, horvát-szlavón bán. 2. feleségétől gyermeke nem született. Édesapja: Hunyadi János Magyar Királyság kormányzója, ragadvány neve: Törökverő Édesanyja: Szilágyi Erzsébet, Szilágyi Mihály gróf testvérhúga Mátyás halála véget vetett a központosított nemzeti királyságnak. A Baskír-Magyarországi sámánképzésen Guba lett az első, Badil a második. Amikor jelentkeztek Kürt fejedelemnél, hogy Mátyás királytól kérjenek segítséget a mohamedánok meg az orosz fejedelem ortodox papságának erőszakos térítése miatt, Kürt fejedelem a mescserföldi Győrbe (Kievtől északra, a Gyeszna partján fekvő Győrbe) (A Gyeszna folyó Oroszország nyugati vidékén és Ukrajnában, a Dnyeper leghosszabb, bal oldali mellékfolyója) irányította őket. De Győr mescser székhelyt akkorra az ortodox papság már felgyújtotta.
Győr
Kevevára, a mai nevén Kiev. Ukrajna fővárosa
Etilvár
Erre két ács: Bikki és Balkár kíséretében Etilvárra, a mai Asztrahánba mentek(Asztrahán egy nagyváros Oroszország dél-európai részén, közel a Kaszpi-tengerhez az Asztraháni terület székhelye). Ott a sámánok, Atbasár és Katun, kinevették őket, hogy nem tudtak bemenni Kevevárába, a mai Kievbe. Bajmóc sámán meg elmondta, hogy két kőfaragó, Suba és Galga bátyjukkal, Ogurdással nem sokára útba indul Kuma-Magyarországból Mátyás király fekete seregébe, de sok más magyari harcos is a Duna mellett akar új hazát keresni. Suba és Galga a kaukázusi Magyarkán (ma Tbiliszi, Grúzia) Kara-Kupán kőfaragó családjának segített felépíteni kőből egy házat és utána Ogurdás bíztatására elindultak Mátyás király udvarába. Ogurdás útközben elmondta, hogy Mátyás először a nagyurak portáin teremtett rendet, még a nagybátyját, Szilágyit is lecsukatta engedetlensége miatt. Szabad költözködést engedélyezett a szegényeknek. Giskra huszita vezért pedig ki akarta üldözni az országból. Magyarka, ma Tbiliszi néven Grúziai (Georgia) főváros a Kaukázus-hegylánc lábánál, Európa és Ázsia határán.
Ogurdás is akkor járt a fekete sereggel Ózdon, amikor Vadna várából készült kiverni a huszitákat. Ózdon is ugyanúgy beszéltek a népek, mint Kuma-Magyarországban. Mátyás király a Csákányi és Pataki család fegyverkovács műhelyében két hét alatt készítette fel fegyvereseit a Giskra elleni háborúra. Egy év alatt el is hagyták a husziták Vadna, Varbó, Galgóc és Sajónémeti várát. Utána a Csákányi nemesek alaposan megszervezték az úzok fegyvergyártását a fekete sereg részére. Nagyrőcze, Jolsva és Ózd, valamint Rozsnyó fegyvergyártóinak a fegyvereivel szerelték fel Mátyás király seregét. A sebesült Ogurdás most gyógyultan visszajött, hogy Kürt fejedelem küldötteit Mátyás királyhoz vezesse. Éppen akkor érkeztek Kolozsvárra, amikor Mátyás megkapta ajándékba a város aranykulcsát és Görgényi Piroskát belső szolgálatra cselédnek. Ekkor a messzi földről érkezett sámánok: Guba, Balkár, Bikki, Atbasár és Katun mind beálltak a fekete seregbe és részt vettek Sabác bevételénél. Badil, Bajmóc, Suba és Galga aztán Ogurdás vezetésével végvárak építésénél dolgozott. Kara-Kupán pedig beállott kispapnak, mert nagyapja, János püspök megígértette utódaival, hogy egy fővel mindig képviseltetni fogják magukat Magyarországon. Kara-Kupán Esztergomi kispappá lett. Kara-Kupán kitűnően megtanult latinul és Mátyás megbízásából előbb Janus, majd Hipolit esztergomi érsek belső embere lett.
1475-ben a Kuma-Magyarországi megállapodás alapján Ogurdást, Badilt, Altbasárt, Katunt és Bajmócot a királyi vár testőrségébe helyezték át. Guba, Galga, Suba és Balkár először Budavára, majd Visegrád nyári palotájának építésénél dolgozott. Guba sámán egyszer jó kedvében találta Mátyást és előadta neki az őshaza sámánjainak kérését, Kürt fejedelem üzenetét. Mátyás érdeklődve nézte a rovásokat, majd Guba kőfaragó csoportját Budavárába rendelte. Ott Kun László (IV. László) hagyatékának mélyén találtak három aranylemezt, amelyek Kürt fejedelem rovásaihoz hasonló jelekkel voltak kiverve.
Kun László (IV. László) hagyatékának mélyén találtak három aranylemezt, amelyek Kürt fejedelem rovásaihoz hasonló jelekkel voltak kiverve Az aranylemezeken lévő írást az ogúz származású Ogurdás tudta legkönnyebben elolvasni. Ezért Mátyás őt bízta meg, hogy Antonio és Bonfini mesterek példájára írja meg rovással a Hunyadi-ház rövid történetét úgy, ahogyan a király életének egy részét Szendrő, Galambóc és Jajca ostroma alkalmából személyesen is látta, vagy ahogyan az egyszerű közemberek beszélnek róla. Ogurdás a megbízásnak eleget tett, de a 322. Arvisurát is lerótta, Kürt fejedelem és Kuma-Magyarország sámánjai részére. A rovásos históriát Mátyás király, mint különleges ritkaságot, olykor vendégeinek is megmutatta. A nyáridőt Mátyás, ha nem volt hadban, leginkább Visegrádon töltötte. Beatrix kívánságára az olaszok oda még gesztenye-erdőt is telepítettek, Mátyás viszont Nagymaroson telepített gesztenyést és málnás kertet. Amikor megérkezett az 1475-ös sámánképzés egy csoportja, Kürt fejdelem sürgető levelével, a küldött sámánok: Csala, Boda, Gubacsi, Kupa és Kopácsi Ogurdásnál és Gubánál jelentkeztek. Ogurdás azonnal a málnáskert telepítéséhez és gondozásához osztotta be az újonnan érkezőket. Ebben a málnás kertben lakott Görgényi Piroska és kishúga. Beatrix kiüldözte őket Mátyás közeléből, Mátyásnak viszont az akkori ősi szokások szerint meg kellett tartania azt, akit kedveskedésből adtak neki.
Így aztán Piroska az öt sámán-kertésznek lett a vezetője. Kun László (IV. László) rovása szerint az ősi törvény előírja, hogy magtalan királyi házasság esetén az uralkodónak “magot kell fogni a belső cselédei közül”. Ezt a törvényt Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet (Mátyás király édesanyja) is ismerte. Nagyon megörült hát, amikor az avar alapítású Boroszló városából Mátyás egy ötvös mester Boroszlói Borbála nevű leányát hozta magával belső szolgálatra. Ettől a szép leánytól született Mátyásnak 1473-ban egy kisfia. A gyermeket Szilágyi Erzsébet (Mátyás király édesanyja) Corvin Jánosnak kereszteltette.
A fiatal Corvin János 1486-ban
Hunyadi Mátyás, azaz Mátyás király házasságon kívül született, de törvényesített fia, Hunyadi János unokája. Édesanyja Edelpeck Borbála boroszlói osztrák polgárlány volt. Corvin János magyar trónkövetelő, horvát-szlavón bán.
A málnásból indult Ogurdás majd minden hónapban Ózdra a Csákányi mesterhez, hogy megrendelje tőlük a fegyvereket. Beatrixet gyermektelen volta is Piroska ellen hangolta. Egyszer, amikor Mátyás az osztrák háború miatt távol volt Visegrádtól, a második szülésben levő Piroskát az olaszokkal megmérgeztette. Gyűlöletét az érlelte tetté, hogy (Mátyás király édesanyja) 10. Születésnapján Corvin Jánost maga mellé ültette, mint trónörököst. Piroska meghalt, de a gyermeket a sámánok megmentették. Gubacsi felesége azt állította, hogy ikerfiai születtek. Piroskát Kara-Kupán sámán szertartás szerint temette el a nagymarosi gesztenyésben. Guba fősámán csoportja a kis Mátyást Kürt fejedelem udvarába vitte, annak bizonyságául, hogy Mátyás nem feledkezett meg a Kürt fejedelemnek tett ígéretéről. Amikor Mátyás megérkezett a győztes csatából, csupa rossz hír fogadta: az olasz udvaroncok gyilkossága, meg Ogurdás beszámolója arról, hogy Hipolit és Bonfini gyanús kapcsolatban áll az osztrák származású pápával. A kis Mátyás Kürt fejedelemnél maradt, Hunyadi László pedig Gubacsi sámán családjánál nevelkedett. Mátyás király a gyermek anyjával együtt meglátogatta a kis Lászlót és úgy intézkedtek, hogy ezt a gyermekét is vigyék ki az országból Kuma-Magyarországba Jeretán (A leletek három Magyarország létezését támasztják alá. 1.Kárpát-medence, 2. amelyet Julianus megtalált, a Magna Hungária, 3. a Kaukázusban. Jeretyán országa talán a legkevésbé ismert,
pedig a pápai levéltárakban nyoma van, hogy ide keresztény térítőket kértek és kaptak) fejedelemhez. Az 1485. Évben a bécsi győzelem miatt nagyon megromlott a pápaság és Mátyás király viszonya. De más fejlemények is voltak. Ogurdás arról tájékoztatta Mátyást, hogy Podjebrád cseh király Jagello Ulászlónak ajánlotta fel a trónját, ha Ulászló Mátyás ellen szövetségre lép vele. Mátyás erre követeket küldött III. Iván moszkvai nagyfejedelemhez azzal az üzenettel, hogy lépjenek szövetségre Jagellóék ellen. Ez 1488-ban meg is történt. Kara-Kupán, aki Mátyás követségének egyik tagja volt, arra is megkérte III. Ivánt, hogy segédcsapatai között engedje át Kieven (Keveváron) Kürt fejedelem kis seregét is, hogy Ulászló csapatait ezzel ollóba fogják. Kara-Kupán ekkor sámán társaival együtt megfordult Kürt fejedelem udvarában is és hazatértükkor jelentették a királynak, hogy a kis Mátyás él. Mátyás ekkor Ogurdás csoportját belső szolgálatra osztotta be. Minden szerdán megbeszélést tartottak Kara-Kupán udvari káplánnál. Itt Mátyás őszintén kiöntötte a szívét: szeretné legnagyobb fiát, Corvin Jánost utódjának kikiálttatni, de ennek legnagyobb akadálya a papság. A hármas Magyarország kedvenc témája volt Mátyásnak. Ilyesmiről tárgyalgatott is, de amikor Ogurdást Kürt fejedelemhez küldte, Ogurdás nem Kieven, hanem Jeretán országán (A leletek három Magyarország létezését támasztják alá. 1.Kárpát-medence, 2. amelyet Julianus megtalált, a Magna Hungária, 3. a Kaukázusban. Jeretyán országa talán a legkevésbé ismert, pedig a pápai levéltárakban nyoma van, hogy ide keresztény térítőket kértek és kaptak) keresztül ment. Mert III. Iván minden levelében Jugria fejedelmének címeztette magát. Ogurdás aztán visszatérve jelentette, hogy III. Iván már engedett korábbi buzgalmából és hittérítés cím én nem öldökli Kürt fejedelem alattvalóit, a kis Mátyás pedig szépen fejlődik. A kis Lászlót Jeretán (A leletek három Magyarország létezését támasztják alá. 1.Kárpátmedence, 2. amelyet Julianus megtalált, a Magna Hungária, 3. a Kaukázusban. Jeretyán országa talán a legkevésbé ismert, pedig a pápai levéltárakban nyoma van, hogy ide keresztény térítőket kértek és kaptak) fejedelme az öthegyen neveli, hogy mindhárom birodalomban legyen egy-egy királyi utód.
(A leletek három Magyarország létezését támasztják alá. 2. amelyet Julianus megtalált, a Magna Hungária, a feltételezett őshaza.
(A leletek három Magyarország létezését támasztják alá. 3. a Kaukázusban. Jeretyán országa talán a legkevésbé ismert, pedig a pápai levéltárakban nyoma van, hogy ide keresztény térítőket kértek és kaptak)
(A leletek három Magyarország létezését támasztják alá. 1.Kárpát-medencei Magyarország, a Melegvizek birodalma
A 3 részre szakadt Kárpát-medencei Magyarország, a Melegvizek birodalma, a Török terjeszkedése és a belső hatalmi harcok miatt.
Mátyás életét az is keserítette, hogy a papság Corvin Jánost is, és a Bécs közelében lakó édesanyját (Szilágyi Erzsébet) is meg akarta mérgezni leányaival együtt. Mielőtt Mátyás a hármas Magyarország gondolatát megvalósíthatta volna, nyugati uralkodó körök a római papság tudtával megmérgezték (állítólag egy fügével mérgezték meg Mátyás királyt Bécsben). Ogurdás, Suba és Galga összehívta a sámánok tanácsát a visegrádi zenélő kúthoz és az 1490. év aranyasszony ünnepén feleskették Csala, Kopácsi és Gubacsi sámánokat, hogy Mátyás király gyermekeit, mint saját gyermeküket, felnevelik, hogy így Mátyás vére, amint a királyi mag törvénye megkívánja, soha ki ne pusztuljon. A főurak Corvin Jánost a királynak tett esküjük ellenére sem tették meg királynak és a Mátyás által engedélyezett szabad költözködést is megtiltották. Kara-Kupán és a sámánok tanácsa, hogy a nyugati papság megígérte Beatrixnek (Mátyás király 2. Házastársa, Aragóniai Beatrix nápolyi királyi hercegnő), ha leendő második férjével, Ulászlóval a papságnak minden tervét megsegítik, az osztrák pápa hívei Bécset felszabadítják a magyarok uralma alól. II. Ulászló magyar, cseh és horvát király, a Jagelló-házból Teljes neve: Jagelló Ulászló, ragadványneve: Dobzse László Született: 1456. március 1. Krakkó (Lengyelország) Elhunyt: 1516. március 13. (60 évesen) Buda Nyughelye: Királyi bazilika, Székesfehérvár 1516. március 19. Házastársa 1: Brandenburgi Borbála (Barbara) glogaui hercegnő brandenburg-ansbachi őrgrófság (ma Bajorország) Hohenzollern-ház. Házastársa 2: Candale-i Anna grófnő (1484–1506), Foix-Grailly-ház. Gyermekei a 2. feleségétől: Anna (1503–1547), Lajos (1506–1526) Édesapja: IV. Kázmér lengyel király (1427–1492), Litvánia nagyfejedelme 1440–1492 között, Édesanyja: Habsburg Erzsébet magyar királyi hercegnő (1437–1505), Habsburg-ház Ausztriai ága. Beatrix is csalódott: Ulászló a pápának tett ígérete ellenére nem vette el, leánykori bűneire és magtalanságára való hivatkozással. A pápaság ellenben elérte a célját, mert a papság hatalma
Magyarországon nagyon megerősödött. Kara-Kupán és a sámánok elhagyták Mátyás király egykori birodalmát. Kara-Kupán levetette papi ruháját és újra sámán lett. Megnősült és a Kur folyó partján telepedett le.
A fekete sereg
A fénykorában 20.000 fős Mátyás király Fekete Seregét 521 éve oszlatták fel .
A hollós címer Mátyás király trónkárpitján
A fekete sereg zászlaja
Amikor Ulászló feleségétől az avaros arcú Baraba-Borbálától elbúcsúztak, megköszönték neki, hogy a bécsi győzelmet elősegítette. Ogurdás úgy, mint addig tette, minden hónapban végigjárta a kabar-és palóclakta fegyvergyártó helyeket és szomorúan mondta, nem kell több fegyver a Fekete seregnek, mert leáldozott Mátyás király szerencse csillaga. Felvette a Kuna nevet. Ózdon halt meg 1495-ben. Az ózdi sámán-kegyhelyen temették el.
