Kovács Teréz
A VAJDASÁGI FALUSI FIATALOK IDŐBEOSZTÁSA
A z időbeosztással, az időgazdálkodással foglalkozó vizsgálódások al k a l m á v a l a szociológiában konvencionálisan egy sajátos kutatási eljárást, az ún. időmérleg-vizsgálatot a l k a l m a z z á k . A klasszikus időmérleg-vizsgálatok közé tartozik a húszas évek elején Sztrumilinnek a Szovjetunióban végzett, v a l a m i n t P . A. Sorokin és G. Q . Bergernek a vizsgálata. Sorokinék 100 ember napi tevékenységét vizsgálták négy héten keresztül. A d a t a i k elemzését 1939-ben a d t á k közre „ T i m e Budgets of H u m á n B e h a v i o r " (Az emberi viselkedés időmérlegei) című k ö n y v ü k b e n . A z elektronikus adatfeldolgozás alkalmazása lehetővé tette az idő mérleg-felvételek lebonyolítását nagyszámú m i n t á n is. Ilyen nagyobb mé retű időmérleg-felvételt a J a p á n R á d i ó és Televízió K u l t ú r a k u t a t ó I n t é zete bonyolított le 1960—1961-ben, mintegy 170 ezer főnyi m i n t á n . Az eddigi időmérleg-vizsgálatok közül talán mégis az a legjelentő sebb, amelyet az U N E S C O keretében m ű k ö d ő , Bécsben székelő Európai T á r s a d a l o m t u d o m á n y i K u t a t á s k o o r d i n á l ó és Dokumentációs Központ szervezésében végeztek. A kutatás vezetője Szálai Sándor akadémikus volt. A felmérésbe pedig a következő 12 ország kapcsolódott be: Bul gária, Csehszlovákia, Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, M a g y a r ország, a N é m e t D e m o k r a t i k u s Köztársaság, a N é m e t Szövetségi K ö z társaság, Peru, a Szovjetunió és az U S A . A részt vevő országok számát tekintve ez a felmérés világviszonylatban is egyike volt a legnagyobbak nak. Az adatgyűjtést 1965 végén és 1966 elején végezték. A minta nagy sága 30 ezer fő körül mozgott. Ez a l k a l o m m a l napi (azaz 24 ó r á r a ki terjedő időmérleg-felvételt a l k a l m a z t a k ) . A z eredmények értékelését tar t a l m a z ó k ö n y v 1972-ben h a g y t a el a n y o m d á t . A könyvet, amelynek eredeti angol címe „ D a i l y activities of úrban and suburban populations in twelve countries" később több nyelvre le fordították. A m a g y a r nyelvű kiadás, amely az eredeti kötet rövidített v á l t o z a t a I d ő a mérlegen címmel (12 ország városi és városkörnyéki népességének napi tevékenységei a N e m z e t k ö z i ö s s z e h a s o n l í t ó Időmérleg
K u t a t ó m u n k á l a t tükrében) jelent meg a G o n d o l a t K ö n y v k i a d ó g o n d o zásában 1978-ban. A hazai szociológia számára ez a felmérés két szempontból is lénye ges. Először is, mert hazánkból két intézet, a Belgrádi Szociológiai és a Ljubljanai Filozófiai és Szociológiai Intézet is bekapcsolódott ebbe a nemzetközi felmérésbe. (A felmérés vezetői Vladimir Raskovic, P r e d r a g Aleksic és Katja Bah voltak.) A z adatgyűjtést Kragujevacon és M a r i borban b o n y o l í t o t t á k le. Másodszor pedig, mert ez a felmérés azon rit kák közé tartozik Jugoszláviában, amely a szabadidőn túlmenőleg kiter jed az egész napi időfelhasználásra. Előrebocsátjuk azonban, hogy m a n a p s á g a kelet-európai országokban (Szovjetunió, Magyarország, Lengyelország) sokkal több időmérleg-felvé telt végeznek, mint a N y u g a t o n , o l y a n n y i r a , hogy ez m á r szinte tipikus kelet-európai kutatási területté válik.
A vajdasági
fiatalok
időmérlege
K u t a t á s u n k r a , melynek eredményeit most csak részben ismertetjük, a T a r t o m á n y i Marxista Képzési K ö z p o n t b a n végzett Vajdaság művelő dési politikája és g y a k o r l a t a című kutatási terv keretében került sor. K u t a t á s u n k két részből állt. A z első részben összeírtuk a 20—29 éves fiatalokat, a másodikban pedig időmérleg-felvételt végeztünk. A fiatalok összeírását 1978 elején h á r o m vajdasági faluban, Deliblatón (Kovin község), Erdeviken (Sid község) és Nemesmiliticsen (Zombor község) hajtottuk végre. A z említett korosztályhoz t a r t o z ó fiatalok lét számának az összeírását az időmérleg-felvétel helyes megtervezése szem pontjából i r á n y o z t u k elő. A z összeírás adataiból s z á m u n k r a a legfonto sabb a fiataloknak a munkamegosztásban elfoglalt hely alapján való csoportosítása, vagyis a társadalmi-szakmai csoportosításuk. Előzetes tervünk szerint az időmérleg-vizsgálatot csak azokban a tár sadalmi-szakmai csoportokban végeztük, amelyek az összlakosságnak leg alább a tíz százalékát teszik ki az említett falvakban. A szakmai csoportosításra v o n a t k o z ó a d a t o k ismertetése előtt közlünk még néhány általános a d a t o t : 1971-ben Delibálatón, Erdeviken és N e m e s militicsen összesen 12 224-en éltek, a h á z t a r t á s o k száma 4041-et tett ki. Felmérésünk a l k a l m á v a l 1288 olyan fiatal a d a t a i t írtuk össze, akiknek életkora 2 0 — 2 9 év között volt. Ezek a fiatalok 921 h á z t a r t á s b a n éltek. A z összeírtaknak csak 41°/o-a nő, 5 0 , 4 % - u k hajadon, illetve nőtlen, 4 8 , 8 % - u k férjezett, illetve házas és 1,8%-uk elvált. Nemzetiségi h o v a t a r t o z á s u k a t illetően az összeírtak 49,7°/o-a szerb, 1 8 , 9 % - a m a g y a r , 1 1 , 7 % - a h o r v á t , 1 0 , 9 % - a szlovák, 7,2%>-a r o m á n és 1,6%-a egyéb nem zetiségű. Ezeknek a fiataloknak 0 , 7 % - a nem járt iskolába, 2 4 , 4 % - u k nem fejezte be az általános iskolát, 3 0 , 5 % - u k nyolc osztállyal rendel kezik, 2 1 , 4 % - u k befejezte a s z a k m u n k á s k é p z ő t , 23,4°/o-uknak k ö z é p fokú, 1,8%-uknak pedig főiskolai, illetve egyetemi képzettsége van.
A fiatalok társadalmi-szakmai csoportjait illetően legszámosabbak a háztartásbeliek ( 1 9 , 1 % ) , majd a földművesek ( 1 4 , 6 % ) , ezután következ nek a szakképzett m u n k á s o k és a munkanélküliek, azonos részvétellel ( 1 3 , 4 % ) , a félszakképzett és a szakképzetlen m u n k á s o k 9 , 2 % - o t tesznek ki, őket az egyetemi hallgatók ( 8 , 8 % ) , majd pedig a középfokú képzett ségű fiatalok (8,0%) követik. A z időmérleg-mintába 90 háziasszonyt és 80—80 földművest, illetve szakképzett munkást v á l a s z t o t t u n k . A munkanélkülieknél nem vizsgál t u k az időfelhasználást (habár ők is több mint 1 0 % - á t képezik az össz lakosságnak), mert jelenleg nem végeznek á l l a n d ó jellegű t e r m e l ő m u n k á t . A többi szakmai csoportnak a mintába való bevonására azért nem került sor, mert ők az összlakosságnak kevesebb mint 1 0 % - á t képezik. A m i n t á b a k e r ü l t fiatal földműveseket és szakképzett m u n k á s o k a t ki zárólag a férfiak soraiból v á l a s z t o t t u k ki, mert kevés volt k ö z ö t t ü k a nő. Így a 250 főt képező m i n t a 6 6 % - a férfi és 3 4 % - a nő. E z u t á n került sor a k u t a t á s második részére, amely egy időmérleg- és egy kérdőíves felvételből állt. Ezt a m u n k á t 1978 áprilisában és májusá ban végeztük el. A megkérdezettek a hét minden egyes napján egy előre megszerkesztett ű r l a p r a jegyezték be a n a p folyamán végzett tevékeny ségüket. A tevékenységek t a r t a l m á r ó l k í v á n a t o s volt részletesen is írni, így egyesek valóságos n a p l ó t írtak. A z elemzés során képet k a p t u n k 250 fiatal heti időbeosztásáról, azaz arról, hogy hogyan töltik el, illetve mire fordítják heti 168 órájukat. A z a d a t o k összegezése lehetővé tette s z á m u n k r a 42 ezer óra felhasz nálásának az áttekintését. A z elemzéskor külön-külön kiszámítottuk az egyes tevékenységekre fordított heti időmennyiséget, majd elvégeztük a tevékenységek csoportosítását. A t o v á b b i a k b a n pedig kiszámítottuk, hogy az egyes tevékenységekre fordított időmennyiség h á n y százalékát teszi ki az összidőnek. A tevékenységek csoportosítását a következőképpen hajtottuk végre: 1. M u n k a i d ő , 2. Közlekedés a m u n k á r a , 3. H á z i m u n k a , 4. Élettani és biológiai regenerálódásra fordított idő, 5. Szabadidő. Időmérleg-felmérésünk elsődleges célja, minél teljesebb képet nyújtani az időfelhasználás különböző változatairól, a falusi fiatalok h á r o m leg számosabb csoportjánál. A z a d a t o k elemzésekor megállapítottuk, hogy a fiatalok semelyik cso portja sem egységes a fő tevékenységre fordított idő mennyisége szem pontjából. Ezért a csoportokon belül a főtevékenységekre fordított idő mennyiség hasonlósága alapján minden csoportnál még h á r o m , szám sze rint egyenlőtlen típust képeztünk. A főtevékenységen kívül az időmérleg többi alkotórészét is típuson ként elemeztük, s a r r a a feltételezésre (hipotézisre) j u t o t t u n k , hogy az
időfelhasználás szempontjából nincs lényeges különbség a falusi földmű ves és a szakképzett fiatalok, v a l a m i n t a háziasszonyok között. Időmérleg-vizsgálatunkkal tehát a falusi fiatalok h á r o m legszámosabb csoportjánál k i m u t a t t u k a bizonyos tevékenységcsoportra fordított idő mennyiséget, illetve azt, hogy hogyan használják fel idejüket. A M U N K A I D Ő (X = 2 3 % , X i = 2 9 % , X2 = 3 0 % ,
Xs=10%)
1
Minden termelőtevékenységre fordított időmennyiséget a m u n k a i d ő h ö z soroltunk. A földművesek időmérlegűrlapján h á r o m ilyen tevékenység szerepelt: 1. mezőgazdasági m u n k á k , állattenyésztési m u n k á k és mások n a k végzett szolgáltatás. A szakképzett m u n k á s o k n á l a m u n k a i d ő h ö z a munkaszervezetben el töltött időt, az o t t h o n végzett mezőgazdasági és állattenyésztési m u n k á t és a m á s o k n a k végzett szolgáltatást soroltuk. E két utóbbi tevékenység szerepelt a háziasszonyok munkaidejeként. A földműveseknél és a szakképzett m u n k á s o k n á l főtevékenységként a m u n k a i d ő t v e t t ü k . E n n e k az időblokknak az időmérlegben strukturális szerepe van, ezért n á l u n k a típusokat erre a tevékenységcsoportra fordí tott időmennyiség alapján képeztük. 2
3
1. T á b l á z a t A M U N K A I D Ő A R Á N Y A AZ Ö S S Z I D Ö N BELÜL Megkérdezettek
egyének száma
Földművesek 1. típus 23 2. típus 31 3. típus 26 összesen 80 Szakképzett munkások 1. típus 21 2. típus 34 3. típus 25 összesen 80 Háziasszonyok 1. típus 28 30 2. típus 3. típus 32 80 összesen ÖSSZESEN:
250
munkaidő aritmeti(*/•) kai középérték
állandó eltérés
szóródás (*/t)
55—35 34—25 24—3 55—3
41 30 17 29
5,51 5,27 7,41 10,56
13 18 28 36
54—34 33—29 28—10 54—10
40 31 24 30
4,16 2,09 2,24 6,82
10 12 9 23
20—0 33—0 47—0 47—0
5 10 15 10
5,14 7,54 10,49 8,30
102 75 70 83
55—0
23
13,79
60
A m u n k a i d ő átlagosan az összidő 2 3 % - á t tölti ki, ez ó r á k b a n kife jezve heti 38,6 óra. D e míg a szakképzett m u n k á s o k n á l ez heti 50,4, a
földműveseknél 48,7 óra, addig a t e r m e l ő m u n k á r a a háziasszonyok heti 16,8 órát f o r d í t a n a k átlagosan. A z átlagos relatív szóródás 60°/o-ot tesz ki. Ez pedig igen magas szóródás. Mivel azonban a földművesek, főként pedig a szakképzett munkások jóval ezen átlag alatt v a n n a k , így arra következtetünk, hogy náluk az egyes típushoz t a r t o z ó k eléggé hasonlóak egymáshoz a m u n k a i d ő hosszát illetően. Ugyanez nem m o n d h a t ó el a há ziasszonyokról, itt az átlagok az egészre vonatkozólag nagyon kevés m a g y a r á z a t o t t a r t a l m a z n a k . Mivel a földművesek, a szakképzett m u n kások és a háziasszonyok t e r m e l ő m u n k á r a fordított ideje között lényeg telen az eltérés, ezért a m u n k a i d ő r e v o n a t k o z ó l a g elfogadjuk a hipoté zist, illetve az a d a t o k a r r a u t a l n a k , hogy a fiatalok h á r o m említett cso portja között a m u n k a i d ő hossza szempontjából nincs szignifikáns kü lönbség. A földművesek munkaidejét illetve először is azt kell kiemelni, hogy á t l a g u k a t nagyon lecsökkentették a h a r m a d i k típushoz tartozók. Ő k a földművesfiatalok másik két típusához viszonyítva előnyösebb helyzet ben v a n n a k gazdasági szempontból, köztük több a személygépkocsi-tulaj donos és az első típussal együtt jobban gépesítették gazdaságukat. V a l ó színű, hogy az első típushoz t a r t o z ó egyének a közelmúltban vásárolták a mezőgazdasági gépeiket vagy valamilyen nagyobb anyagi befektetést terveznek, és ezért kénytelenek sokat dolgozni, míg a h a r m a d i k típus tagjai túl v a n n a k m á r ezen. A földművesfiataloknál azt tapasztaltuk, hogy minél többet dolgoz nak, annál elégedetlenebbek a gépesítéssel, saját gazdasági helyzetükkel és egyáltalán a m u n k á v a l , amit végeznek. Az elégedetlenség szintkü lönbsége kifejezettebb az első és a második, mint a második és a h a r m a dik típus között. A m u n k a i d ő növekedésével p á r h u z a m o s a n nő az az idő, amikor a földművesek szolgáltatást végeznek másnak. A szolgáltatásra átlagosan munkaidejük 24,8°/o-át fordítják, a f e n n m a r a d t idő alatt pedig mező gazdasági vagy állattenyésztési m u n k á t végeznek otthon. D e amíg az otthon végzett m u n k a a m u n k a i d ő 6 8 , 7 % - á t teszi ki az első típusnál, addig a másodiknál ez már 7 6 , 1 % - r a , a h a r m a d i k típusnál pedig 7 9 , 9 % - r a emelkedett. Az első típushoz t a r t o z ó egyének 4 3 % - a , a má sodik típusnak 4 8 % - a , a h a r m a d i k n a k pedig 6 5 % - a összmunkaidejének 9 1 — 1 0 0 % - á t otthon dolgozza le. A szakképzett m u n k á s o k n a k nemigen van alkalmuk és módjuk a heti 42 órán felül dolgozniuk. Ezek tehát összmunkaidejük 8 9 , 2 % - á t a m u n kahelyen dolgozzák le. A m u n k a i d ő növelésével csökken ez az a r á n y . így az első típus tagjai átlagosan összmunkaidejük 8 3 , 9 % - á t a másodiké 8 8 , 9 % - á t , a h a r m a d i k é 9 4 % - á t dolgozzák le a munkaszervezetben. A f e n n m a r a d t idő alatt átlagosan heti 4,3 órát vagy otthon dolgoznak, vagy szolgáltatást végeznek másoknak. Eltekintve néhány esettől, azt tapasztaljuk, hogy a fiatal szakképzett m u n k á s o k nemigen dolgoznak a munkaszervezeten kívül. 29 százalékuknál a munkaszervezetben ledolgo zott időn felül a heti időmérleg ű r l a p o n semmi vagy legfeljebb fél óra
m u n k a i d ő t t u d t u n k még összeszámolni. Az olyan szakképzett m u n k á s fiatalok, akik kétjövedelmű h á z t a r t á s o k b a n élnek, sem veszik ki jobban a munkából a részüket. Ez megerősíti azt a közismert tényt, hogy V a j daságban csak az idősebb generáció kénytelen kizárólag a földművelés ből élni, a középnemzedék (alacsony jövedelme miatt) két megélhetési forrást (mezőgazdaság és ipar) választ, a fiatal korosztály pedig szakké pesítése jóvoltából m á r magasabb havi jövedelmet k a p (amihez g y a k r a n társul a szülőktől k a p o t t élelmiszer), s így meg tud élni belőle. T ö b b l e t m u n k á t inkább a kétgyerekes házas fiatalok vállalnak. M u n kájukkal, a földművesekhez hasonlóan, azok v a n n a k kevésbé megelé gedve, akiknek leghosszabb a munkaideje. Legelégedettebbeknek viszont nem a legkevesebb, hanem a közepes munkaidővel rendelkezők m o n d h a tók. A típusokat a főtevékenységre fordított idő alapján képeztük. A z előbbi két csoportnál a termelőmunka, a háziasszonyoknál pedig a házi m u n k a a főtevékenység. A háziasszonyoknál a t e r m e l ő m u n k á r a fordított idő hosszáról (a nagy szóródás ellenére is) azt állapíthatjuk meg, hogy fordított a r á n y b a n van a h á z i m u n k á r a fordított idővel. A m u n k á r a való utazás (X = 2 % , Xi = 2 % , Xz = 4 % , Xs =
0%)
A földművesek és a szakképzett munkások időmérleg űrlapján szere pelt az „utazás a m u n k á r a " is. A háziasszonyoknál nem szerepelt ez a tevékenység, de az átlagkiszámltásnál az ő „eredményeiket" is beszá m í t o t t u k . Észrevételeink szerint a földművesek g y a k r a n ezt az időt a m u n k a i d ő h ö z csatolták. Esetenként ezt a m u n k á s o k n á l is t a p a s z t a l t u k . 2. T á b l á z a t A M U N K Á R A VALÓ UTAZÁS A R Á N Y A AZ Ö S S Z I D Ö N BELÜL Kikérdezettek
egyének száma
Földművesek 1. típus 2. típus 3. típus összesen Szakképzett 1. típus 2. típus 3. típus összesen
utazás 0
ideje /o
aritmetikai
állandó
szóródás
középérték
eltérés
•/•
23 31 26 80
0--6 0--9 0--8 0-- 9
2 1 2 2
2,80 2,49 1,85 1,65
114 249 93 84
21 34 25 80
0--8 0-- 9 0--11 0--11
3 3 4 4
1,86 1,17 2,95 1,98
62 106 74 50
250
0--11
2
3,04
152
munkások
ÖSSZESEN:
A z o k n á l a szakképzett munkásoknál, akik lakóhelyükön dolgoznak, a m u n k á r a való utazás heti 5 ó r a és 45 percet vesz igénybe, a községi k ö z p o n t b a ingázik heti 6 órát, az ettől t á v o l a b b r a u t a z ó k pedig heti 7,5 ó r á t u t a z g a t n a k el. A z egyes típusok aritmetikai középértékei között 1%-nál nincs n a gyobb eltérés, de a szóródás nagyon lényeges (egy esetben meghaladja a 2 0 0 % - o t is). Végezetül leszögezhetjük, hogy a hipotézis az időmérlegnek erre az összetevőjére v o n a t k o z t a t v a nem fogadható el, mert a fiatalok e h á r o m csoportja között a m u n k á r a való utazásra fordított idő szempontjából szignifikáns különbség v a n (F = 24). A h á z i m u n k a (X = 1 6 % , X i
= =
10%,
X2 = 7 % , X3 = 3 1 % )
A z emberek m u n k á j a nemcsak a közvetlen termelésben merül ki, mert ezenkívül kénytelenek még egy sor nem termelő m u n k á t is végezni. Eze ket nevezzük szélesebb érteimben vett h á z i m u n k á n a k . Az alábbi táblá z a t b a n közöljük a h á z i m u n k á r a v o n a t k o z ó a d a t o k a t . 3. T á b l á z a t A H Á Z I M U N K A A R Á N Y A A Z Ö S S Z I D Ó N BELÜL Kikérdezettek
egyének száma
Földművesek 1. típus 2. típus 3. típus összesen Szakképzett mun kasok 1. típus 2. típus 3. típus összesen Háziasszonyok 1. típus 2. típus 3. típus összesen ÖSSZESEN:
házimunka ideje •/o
23 31 26 80
0 - -18 0 - -34 4 - -26 0 - -34
21 34 25 80
1 - -18 0 - -17 0 - -26 0—•26 n
aritmetikai középérték
állandó eltérés
szóródás
8 12 12 10
5,70 7,57 5,18 6,41
71 63 43 64
5 7 8 7
3,80 4,44 5,21 5,18
76 63 65 74
28 30 32 90
3 5 - -50 2 7 - -34 5 - -26 5 - -50
41 30 21 31
6,07 6,34 5,62 7,15
15 21 27 25
250
0—-50
16
13,07
82
A h á z i m u n k á r a fordított idő típusonkénti aritmetikai középértéke a r r a utal, hogy a m u n k a i d ő növekedésével p á r h u z a m o s a n csökken a házi m u n k a . E z azonban csak átlagosan érvényes, mert nagy a szóródás.
A földművesek, a szakképzett m u n k á s o k és a háziasszonyok h á z i m u n k á r a fordított idejének aritmetikai középértékei k ö z ö t t lényeges az elté rés (F = 17,1). Így a hipotézis az időmérlegnek erre az összetevőjére v o n a t k o z t a t v a nem fogadható el. A h á z i m u n k á t külön-külön szemléltettük a férfiaknál és a nőknél. A férfiak h á z t a r t á s á b a n való elfoglaltságával kapcsolatban először azt kell kiemelni, hogy a házas férfiak átlagosan heti 4 ó r á v a l többet dolgoznak a h á z t a r t á s b a n , mint a nőtlenek. A h á z i m u n k á t a férfiak nem a házas sággal, h a n e m az első gyerek megszületésével vállalják. A következő gyerek azonban nem hogy növelné, h a n e m inkább csökkenti az a p á k o t t honi elfoglaltságát. E z különösen a m u n k á s f i a t a l o k r a v o n a t k o z i k , akik nek ha egy gyerekük v a n , a k k o r a gyermektelenekhez viszonyítva átla gosan négyszer, a kétgyerekesekhez viszonyítva pedig kétszer többet segítenek az otthoni m u n k á k elvégzésében. A férfiak időmérleg-űrlapján négy olyan tevékenységet t ü n t e t t ü n k fel, amelyet az a d a t o k feldolgozásakor a h á z i m u n k á h o z soroltunk: 1. H á z körüli m u n k a : Ide az u d v a r b a n és a kertben végzett m u n k á k (tehát a lakóépületen kívül, de a n n a k közvetlen közelében) t a r t o z n a k , továbbá ide soroltuk saját járműveik megjavítását, a kisebb építkezési m u n k á k a t stb. 2. H á z i m u n k a : A klasszikus értelemben vett és a főleg a lakásban végezett: t a k a r í t á s , főzés és az élelem elkészítésével kapcsolatos m u n k á latok, bevásárlás. 3. Csecsemőgondozás, gyermeknevelés. A megkérdezett a p á k nagyon kevés vagy semmi időt sem szentelnek gyerekeiknek (vagy ha igen, a k k o r nem jelölték!). Mivel a háziasszonyok fő tevékenysége a h á z i m u n k a (a típusokat n á luk erre a m u n k á r a fordított idő alapján képeztük), ezért esetükben rész letesen tárgyaljuk ezt a m u n k á t . E r r e a tevékenységcsoportra, a tágabb értelemben vett h á z i m u n k á r a a megkérdezett háziasszonyok átlagosan összidejük 31°/o-át fordítják, ami heti 52 vagy napi 7 és fél órát tesz ki. Időmérleg-űrlapjukon 6 ilyen tevékenységet t ü n t e t t ü n k fel, amelyet az a d a t o k feldolgozásakor h á r o m csoportba soroltunk. A z első csoportba a szűkebb vagy a klasszikus értelemben vett házi m u n k á k t a r t o z n a k : a főzés és az ételkészítés, a t a k a r í t á s , a mosás, a v a salás és a bevásárlás. Ezen az időblokkon belül erre megy el legtöbb idő. Átlagosan heti 31 óra, azaz napi 4,4 óra. Abszolút értelemben az erre fordított idő mennyisége legtöbb az első típusnál (napi 5,3 ó r a ) . A m á sodiknál ez 4,3, a h a r m a d i k n á l pedig 3,4 ó r á t tesz ki. R e l a t í v értelem ben pedig fordított az a r á n y . Ezen az időblokkon belül e tevékenység csoportra fordított időmennyiség a r á n y a a k ö v e t k e z ő : h a r m a d i k típus nál 6 7 , 4 % , a másodiknál 5 9 , 5 % , első típusnál 5 0 , 5 % . Vagyis a h a r m a dik típus tagjainak, akik a tágabb értelemben vett h á z i m u n k á r a keve sebb időt f o r d í t a n a k , ezen az időn belül, a klasszikus értelemben vett h á z i m u n k a nagyobb szerephez jutott. Ő k a legelégedetlenebbek a h á z t a r -
tás gépesítésével. Ami nem jelenti egyúttal azt is, hogy legkevésbé gépe sítettek, h a n e m elsősorban azt, hogy fizikai kényszer alatt dolgoznak. Amit az a tény is alátámaszt, hogy 9 0 % - u k szeretne elhelyezkedni (a többiek 8 0 % - á n á l tapasztaljuk ugyanezt). A szélesebb értelemben vett h á z i m u n k á k második csoportjába az ún. „ f é r f i m u n k á t " soroltuk. Két ilyen tevékenységet t ü n t e t t ü n k fel az idő mérleg-űrlapon: A h á z körüli m u n k á t és az ügyintézést. A h a r m a d i k csoportba a gyereknevelést soroltuk. A z első típus erre fordított ideje heti 20,5 óra, a másodiké 10,5, míg a h a r m a d i k é heti 4,6 óra. A csoportátlag 1 2 , ó r a . A z első típusba t a r t o z ó k n á l egy kifejezett család, de főként gyerek orientáció figyelhető meg. K ö z ü l ü k a gyereknevelés kockájába mindenki berajzolt bizonyos időt, még az a h a t nő is, akinek nincs gyereke. Va lószínű, a rokonok vagy a szomszédok gyerekeivel foglalkoztak. A h a r m a d i k típus kevés időt szentel a gyerekeknek. I t t néhány olyan kétgyerekes a n y á t is találtunk, akik az időmérleg-űrlapon „gyerekneve léshez" csak heti másfél órát jegyeztek be. Ehhez a típushoz inkább olyan nők t a r t o z n a k , akiket k o n k r é t a n is foglalkoztat a m u n k á b a lépés gondolata. A „csak" h á z i m u n k a végzése náluk elégedetlenséget vált ki. Végezetül ki kell még emelni, hogy ezek a nők valóban sok időt fordí t a n a k a h á z i m u n k á r a , de az ilyen kötelezettségeiket nem maga a férj hezmenés, hanem a gyerek születése növeli meg. Viszont itt nem is a n y n y i r a az első gyerek (mint az a p á k esetében), hanem inkább a második gyerek születése tetézi a m u n k á t . (A gyermektelen nők házimunkája heti 48 órát, az egygyerekeseké 48,5, a kétgyerekeseké pedig 54 órát tesz ki). A második gyerek meg születésével azért növekszik meg a r á n y t a l a n u l a nők kötelezettsége, mert az a p á k ekkor m á r nem vállalnak arányos részt a h á z i m u n k a végzésé ből. Viszont ez részben azért következik be, mert az egy keresetből élő négytagú családban a családfenntartó férjnek mellékkereset után kell néznie. A biológiai regenerálódásra fordított idő.
(X
= 40%,
Xi =
39%,
X
2
= 37%, X3 = 42%)
Ahhoz, hogy a szervezet normálisan működjön, sőt, ezenfelül még az ember dolgozhasson is és élvezni tudja a szabadidőt, állandó regenerá lódásra is szüksége v a n . A z időmérleg-űrlapon két regenerálódást szol gáló „tevékenységet" említettünk, az alvást, v a l a m i n t az étkezést és a tisztálkodást.
4. T á b l á z a t A BIOLÓGIAI REGENERÁLÓDÁSRA FORDÍTOTT IDŐ A R Á N Y A AZ Ö S S Z I D Ö N BELÜL
Kikérdezettek
egyének száma
Földművesek 1. típus 2. típus 3. típus összesen Szakképzett munkások 1. típus 2. típus 3. típus összesen Háziasszonyok 1. típus 2. típus 3. típus összesen ÖSSZESEN:
biológiai regenerálodás ideje •/•
aritmetikai állandó középérték eltérés
szóródás *ít
23 31 26 80
24—47 24—47 36—56 27—56
37 38 43 39
4,71 5,91 4,02 5,22
13 16 10 14
21 34 25 80
29—42 31—45 31—53 29—53
36 37 38 37
4,01 1,41 8,25 4,82
11 4 22 13
28 30 32 90
32—52 34—53 30—55 30—55
41 43 43 42
1,87 1,51 4,03 4,83
5 4 16 11
250
27—56
40
5,41
14
A z a d a t o k alapján először azt a következtetést kell levonni, hogy ala nyaink meglehetősen sok időt (összidejük 4 0 % - á t ) fordítják biológiai regenerálódásra. Ó r á k b a n kifejezve ez heti 67,2 vagy napi 9,6 óra. Erre különösen a háziasszonyok h a s z n á l n a k el sok időt. Meg kell jegyezni, hogy ez az idő főleg az alvás. A biológiai regenerálódásra fordított idő annál nagyobb, minél rövidebb a m u n k a i d ő . A z aritmetikai középértéktől való eltérés tesztelése alapján azt állapít hatjuk meg, hogy a földműveseknél, a szakképzett m u n k á s o k n á l és a háziasszonyoknál a biológiai regenerálódásra fordított idő szempontjából szignifikáns különbség van (F = 5,85). Így a hipotézis, az időmérlegnek erre az összetevőjére v o n a t k o z t a t v a nem fogadható cl. A szabadidő (X = 1 9 % , Xi = 2 0 % , X2 = 2 2 % , Xa =
17%)
A termelőerők magas szintű fejlődése szükséges ahhoz, hogy az em berek az alvás és a munkaidejük u t á n még szabadidővel is rendelkez zenek. J. D u m a z e d i e r klasszikus definíciója szerint a szabadidő a z o k n a k a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek az egyén átadja magát pihe nési, szórakozási, önkéntes m u n k á j á n a k a fejlesztése, vagy információ-
szerzés, illetve művelődési célból. E definíciót következetesen csak a k k o r tudjuk alkalmazni, ha ismerjük minden egyes tevékenységnek a m o t i v á cióját. K u t a t á s u n k b a n a motivációk feltárására nem térhettünk ki. A szabadidő problémájával kapcsolatban D u m a z e d i e r egy másik kifejezést, a „fél s z a b a d i d ő t " is használja. Ez a l a t t a z o k a t a tevékenységeket érti, amelyek végzésével az egyén társadalmi és családi kötelezettségeit elégíti ki. (A háziasszonyok esetében ez a felosztás nem a l k a l m a z h a t ó , mert a családi munkamegosztás által nekik éppen a családi kötelezettségek kielé gítésére fordított idő a főtevékenységük, így náluk ez nem nevezhető fél szabadidőnek). Egyes h á z i m u n k á h o z és szabadidőhöz sorolt tevékeny ségeket részben esetünkben is helyesebb lenne fél szabadidőnek nevezni. Például a gyereknevelésre fordított idő egy része is ide sorolható, de gya korlatilag a gyereknevelés esetében is nehéz meghúzni azt a h a t á r t , ami után az m á r félszabadidő-töltés. A szabadidő megoszlását az egyes társadalmi táblázaton szemléltetjük:
csoportoknál
az alábbi
5. T á b l á z a t A S Z A B A D I D Ő MEGOSZLÁSA A Z Ö S S Z I D Ő N BELÜL
Kikérdezettek
Földművesek 1. típus 2. típus 3. típus összesen
egyének száma
szabadidő %>
aritmetikai középérték
állandó eltérés
szóródás •/»
23 31 26 80
4--25 4--33 1 5 -- 4 1 4 --41
12 19 26 20
6,80 6,75 6,5 9,07
57 36 25 45
Szakképzett munkások 1. típus 21 2. típus 34 3. típus 25 80 összesen
4 --29 7 --32 1 5 --36 4--36
16 22 26 22
6,32 5,96 5,20 7,70
41 27 20 35
28 30 32 90
4 --26 8--28 5--53 4 --53
13 17 21 17
8,45 9,07 7,70 11,51
44 45 35 68
250
4 --53
19
8,45
44
Háziasszonyok 1. típus 2. típus 3. típus összesen ÖSSZESEN:
A szabadidő-aktivitás a falusi fiatalok összidejének egy ötödére ter jed ki. Szabadidőben főleg a munkásfiatalok bővelkednek. A szabadidő hossza fordított a r á n y b a n alakul a főtevékenység i d ő t a r t a m á v a l .
A z aritmetikai középértéktől való eltérés közepes (nagyobb mint a bi ológiai regenerálódásnál, de kisebb, mint az időmérleg többi összetevőjé nél). A z átlagosnál nagyobb a szóródás a háziasszonyoknál, a férfiak esetében pedig a m u n k á v a l túlterhelt első típusnál. A tesztelésből arra következtetünk, hogy a szabadidő hossza szempont jából nincs szignifikáns" különbség a földműves, a szakképzett munkás és a háziasszonyok között (F = 0,68). Ezért a hipotézist az időmérleg ezen összetevőjére v o n a t k o z t a t v a elfogadjuk.
Néhány
következtetés
H a összeadjuk a t e r m e l ő m u n k á r a , az utazásra és a h á z i m u n k á r a for dított idő aritmetikai középértékeit a földműveseknél, a szakképzett munkásoknál és a háziasszonyoknál, a k k o r látjuk, hogy ezeknek a tevé kenységeknek összege m i n d h á r o m csoportnál teljesen azonos, és az összidő 4 1 % - á t teszi ki. E z t a h á r o m tevékenységcsoportot nevezhetjük m u n k á nak a szó szoros értelmében, vagy egyszerűen m u n k á n a k . Ahhoz, hogy az emberek normálisan megéljenek, dolgozniuk kell, illetve el kell végez niük ezeket a m u n k á k a t . A z élet normális fenntartásához ezenkívül szük séges még a biológiai regenerálódás. D e az erre fordított időnek v a n alsó (ameddig az biológiai szükséglet) és egy felső h a t á r a . A z , hogy a tény leges h a t á r hol állapodik meg, függ a m u n k a idejétől és t a r t a l m á t ó l , v a lamint a szabadidőtől. Visszatérve az előbbiekben m e g á l l a p í t o t t a k r a leszögezhetjük, hogy az egyének a m u n k á n felüli időt biológiai regenerálódásra és szabadidőre fordítják. H o g y m e n n y i időt f o r d í t a n a k az egyikre és mennyit a másikra, az attól függ, hogy a m u n k á n belül mennyi a termelő és mennyi a házi m u n k á r a fordított idő a r á n y a . T ö b b t e r m e l ő m u n k á v a l , illetve kevesebb h á z i m u n k á v a l több szabadidő és kevesebb alvás jár. T ö b b h á z i m u n k á v a l , illetve kevesebb termelőmunka esetében pedig több alvás és kevesebb szabadidő jelentkezik. H a a m u n k á t külön-külön szemléljük a fiatalok egyes csoportjainál, a k k o r a következőket tapasztaljuk: 1. Mivel a földművesek munkaideje időben nincs rögzítve, ezért ná luk tapasztaljuk a legnagyobb eltérést az átlagostól. Egy részük nagyon sokat dolgozik ( 5 1 % ) , a másik h a r m a d u k pedig keveset ( 3 1 % ) . A z előbbi típus egyes tagjai néha még egyszer a n n y i t dolgoznak, mint ez utóbbi típus v a l a h á n y tagja. A k i k a középen v a n n a k , azok közelebb állnak azokhoz, akik sokat dolgoznak. így a földműveseket két csoportra lehet osztani: sokat és keveset dolgozókra. 2. A m u n k a szempontjából a szakképzett m u n k á s o k és a háziasszo nyok típusai közötti különbségek kisebbek. A szakképzett munkások tí pusainál a m u n k a aritmetikai középértéke a következőképpen a l a k u l : 48, 4 1 , és 3 8 % . A háziasszonyoknál pedig 46, 40 és 3 6 % . Ezek szerint itt a típusok között kontinuitás v a n .
R á t é r v e a hipotézissel kapcsolatos a d a t o k részletezésére, ki kell emelni, hogy számításaink szerint a m u n k á v a l való utazás, a h á z i m u n k a és a biológiai szükségletek kielégítésére fordított idő szempontjából lényeges, míg a m u n k a i d ő és a szabadidő szempontjából lényegtelen a különbség a falusi fiatalok h á r o m említett csoportja között. Magától adódik a kér dés, hogy melyik csoport a d a t a i t vesszük m é r v a d ó n a k a döntés végleges meghozatalakor. Ez a döntés elválaszthatatlan az ideális időbeosztás kér désétől. A z eddigi fejlődés folyamán a termelőmunka növekedése a társadalom fejlődését eredményezte. A b b a n a fejlődési fázisban, amelyikben most va gyunk, az időbeosztás annál ideálisabb, minél nagyobb a termelőmunká n a k és a szabadidőnek az összidőhöz viszonyított a r á n y a . Mivel a ter melőmunka hossza és a szabadidő között nincs szignifikáns különbség a fiatalok h á r o m csoportja között, ezért a r r a következtetünk, hogy az idő beosztásuk közötti különbség lényegtelen. Időbeosztásuk viszont nem m o n d h a t ó ideálisnak, sok idő megy el a h á z i m u n k á r a és a biológiai regenerálódásra. A földműves, a szakképzett munkás és a háziasszonyok közül legideálisabb a szakképzett m u n k á sok időbeosztása. Viszont a háziasszonyok esetében nem is a l k a l m a z h a t ó az általunk felállított ideális modell.
Rezime K a k o mladi u Vojvodini koriste svoje vreme? Istraživanje, čiji je predmet iskorišćavanje vremena, u sociologiji konvenci onalno se naziva istraživanjem budžeta vremena. Prezentovano istraživanje, čiji su rezultati ovde samo delimično obrazloženi, predstavljalo je potprojekat u istraživačkom projektu „Praksa i politika kul turnog razvoja u Vojvodini", koji je v o d i o Centar za PK S K V za političke studije i marksističko obrazovanje. Istraživanje se sastojao iz dva dela. U prvom delu obavljen je popis mladih, koji su stari između 2 0 — 2 9 godina (godina istraživanja: 1978) u tri tipična vojvođanska sela — u Deliblatu, Erdeviku i Svetozar Miletiću. U drugom delu rada obavljeno je istraživanje budžeta vremena kod tri najmasovnije društveno-profesionalne grupe mladih u ovim selima: kod domaćica, zemljo radnika i K V radnika. U prvom delu istraživanja uzorak je bilo 1288 ispita nika, a u drugom 250. Ovi poslednji ispitanici su vodili dnevnik, odnosno uneli su aktivnosti koje su obavili u toku nedelju dana u obrazac za merenje budžeta vremena. N a taj način prilikom analize podataka bile su na raspo laganju aktivnosti obavljene u toku 42 hiljade časova. Aktivnosti koje su obav ljene u toku ovog vremena grupisane su na sledeći način: radno vreme, odlazak i dolazak na rad, rad u domaćinstvu, „aktivnosti" obavljene radi regeneracije organizma i slobodno vreme. O d ukupnog vremena, radno vreme, u koje su svrstane sve proizvodne ak tivnosti zauzelo je u prošeku 2 3 ° / vremena. Međutim, kod zemljoradnika ovaj postotak iznosi 29, kod K V radnika 30, a kod domaćica 10. 0
Odlazak i dolazak na rad u prošeku zauzima 2 % v.remena, kod zemljorad nika to vreme iznosi 2, a kod K V radnika 4 % od ukupnog vremena, — dok kod domaćica nema ove aktivnosti. Rad u domaćinstvu u prošeku zauzima 1 6 % ukupnog vremena, a kod zem ljoradnika je to 10, kod KV radnika 7, a kod domaćica 3 1 % . Za regeneraciju organizma od ukupnog vremena potrošeno je 4 0 % . O v o vreme kod zemljoradnika oduzima 39, kod K V radnika 37, a kod domaćica 4 2 % vremena. Konstatovano je da preostali deo (19%) vremena ovi mladi provode u slo bodnim aktivnostima. Kao i u prethodnim slučajevima i ovde ima razlike iz među tri grupe mladih. Slobodno vreme kod zemljoradnika iznosi 20, kod K V radnika 22, a kod domaćica 1 7 % od ukupnog vremena. Zbir vremena utrošenog za obavljanje prve tri aktivnosti je potpuno jednak kod ove tri društveno-profesionalne grupe i iznosi 4 1 % od ukupnog vremena. Autor konstatuje da bi se zbir ove aktivnosti moglo nazvati radom u ši rem smislu, ili jednostavno radom. Znači, rad zauzima isti udeo vremena kod mladih zemljoradnika, K V rad nika i domaćica, a preostali deo vremena oni troše ili na regeneraciju, od nosno spavanje, ili na slobodne aktivnosti. N j i h o v udeo u preostalom vremenu zavisi od udela proizvodnog rada i rada u domaćinstvu u ukupnoj radnoj obavezi: Veći proizvodni rad prouzrokuje manje spavanja i duže slobodno vreme. Više rada u domaćinstvu prouzrokuje, u prošeku, manje slobodnog vre mena i duže spavanje.
Résumée C o m m e n t les jeunes profitent-ils leur temps en Voïvodine L'enquête, dont le sujet est l'exploitation du temps, en sociologie est nommée conventionellement ,,1'enquête du budget de temps". L'enquête, ici présentée, dont les résultats sont commentés en partie, représentait le sous-projet du plan d'exploration intitulé „La pratique et la politique du développement culturel en Voïvodine", mené par le centre des études politiques et de l'éducation marxiste du Comité D'Association de Communistes de Voïvodine. L'enquête était constituée de deux partie. Dans la première partie on a publié une liste de jeunes, âgés de 20 â 29 ans, habitants de trois villages t y p iques de V o ï v o d i n e : Deliblato, Erdevik et Svetozar Miletić (l'enquête est faite en 1978). Dans la deuxième partie de l'oeuvre, on a publié l'enquête sur „le budget de temps" de trois classes sociales^professionelles plus populaires: des maitresses de maison, des agriculteurs et des ouvriers spécialisés. Dans la premi ère partie 1288 personnes, et dans la deuxième partie 250 personnes étaient questionnées comme sujet de l'enquête. Ces dernières menaient un journal et no taient leurs activités pendant une semaine sur le formulaire destiné a mesurer „le budget de temps". D e cette manière, chez l'analyse des résultats on avait a disposition des activités accomplies pendant 42 mille heures. Les activités ac complies dans cette intarvalle sont groupées de façon suivante: L'heure de travail, le départ et le retour du travail, le travail dans le ménage, les activités nécessaires pour la régénération de l'organisme et le temps libre. . L'heure de travail, où nous avons pense â toutes les activités de production,
occupaient 2 3 % du temps total. Cependant chez les agriculteurs ce pour-cent est 29, chez les ouvriers spécialisés 30, et chez les maitresse de maison 1 0 % du temps total. Le départ et le retour de travail en générale occupe 2 % du temps en général, chez les agriculteurs ce temps fait 2 % , chez les ouvriers spécialiés 4 % du temps total, tandisque chez les maitresses de maison cette activités n'existe pas. Le travail dans le ménage occupe 1 6 % du temps en générale, chez les agriculteurs il est 10%, chez les ouvriers spécialisés 7 % et chez les maitresse de maison 3 1 % . On a consommé 4 0 % pour la régénération de l'organisme du temps total, et ce temps est 3 9 % chez les agriculteurs, chez les ouvriers spécialisés 3 7 % et chez les maitress de maison 4 2 % . On a constaté, que les jeunes passent leur temps restant ( 1 9 % ) dans les activités libres. Comme dans les cas précédents, il y a une différence entre les trois groupes de jeunes. Le temps libre de l'agriculteur est 2 0 % , de l'ouvrier spécialisé 2 2 % et de la maitresse de maison 1 7 % du temps total. La somme du temps pour accomplire ces trois premières activités est égale chez toutes les trois classes sociales-professionelles est représente 4 1 % du tempstotal. L'auteur constate que la somme de ces activités pourrait être nommée „travail dans le sens plus étroit", ou simplement „travail". Alors, le travail occupe la même partie du temps chez les agriculteurs, chez les ouvriers spécialisés et chez les maitresses de maison, cependant le temps restant ils dépensent a la régénération c.-à.-d. au sommeil et aux activités libres. Cette partie du temps dépend de la durée de travail de production, et de travail dans le ménage dans l'ensemble d'obligations de travail. Le plus long travail de production cause le sommeil plus court, et le temps libre plus longe. Plus de travail, dans le ménage cause en générale moins de temps libre et le sommeil plus long.
