Kosztolányi Dezső Gimnázium

Kosztolányi Dezső Gimnázium Cím: 1012 Budapest Attila út 135-137. Tel./Fax: 375-2282 E-mail: [email protected] OM azonosító: 035344 Honlap: http://kosztolanyigimnazium.hu

Magyar nyelv és irodalom

KÉPZÉSI SZAKASZ ÉVFOLYAM

ALAPOZÓ

DIFFERENCIÁLÓ

ORIENTÁLÓ

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Heti óraszám

4

4

4

4

4

4

4

4

Éves óraszám

144

144

144

144

144

144

144

124

Érettségi felkészítés heti óraszáma

2

2

Érettségi felkészítés éves óraszáma

72

62

2013.


5–8. évfolyam Az 5–8. évfolyamban a magyar nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása; a szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás; az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése. A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés területén kiemelt feladat a diákok meglévő gyakorlati nyelvi tudására építve – a nyelvet használó nézőpontjából kiindulva – a nyelvnek mint működő, változó rendszernek a megtapasztalása, megfigyeltetése. E tapasztalatokra építve néhány alapvető rendszerszerűség bemutatása, összefüggésének felismerése, megnevezése. Fontos célok a klasszikus értékek mellett, a frissebb, mai, kortárs művekre is ráirányítani a figyelmet. Mesékkel indul a felső tagozatos irodalom: a mesékkel, amelyek visszautalnak az alsó tagozatra, s amelyek egyben középpontba állítják az irodalom örök kulcselemét, a fantáziát, hiszen ez nemcsak a mesékben van jelen, hanem bizonyos értelemben minden műalkotásban, sőt minden emberi alkotásban is. A mesék egy része népmese, így szóba kerül a folklór, és ennek kapcsán a népdalok. A tantervi folytatás azután egyre inkább közelít a reális világhoz, miközben a fantázia továbbra sem tűnik el az irodalommal való ismerkedésből. Egyre táguló körökben vethetnek a diákok irodalmi pillantást életük mind szélesebb horizontjaira: előbb a családra, később a szülőföldre, majd az iskola, a gyerektársadalom örök világára. A térben táguló körbepillantás azután időben is tágul: az irodalmon keresztül visszatekinthet a tanuló történelmi hagyományainkra és múltunkra. A magyar irodalom néhány alapművének megismerésével a tanuló a közös kulturális örökség részesévé válhat, növekedhet benne a nemzethez tartozás tudata és a hazaszeretet. A múlt és a jelen, a tanuló kisvilága és a nagyvilág irodalmi témái mellett szüntelenül jelen vannak a tantervben a kortárs világ, a jelenkori élet, a mindannyiunkat körülvevő társadalom emberi problémáit feltáró művek is. Ezek révén a tanterv hangsúlyozott üzenetként fogalmazza meg, aminek mind nyilvánvalóbbá kell válnia a tanulók számára: az irodalom nem statikus és a múltból itt maradt létező, hanem élő és organikus valóság. A nyolcosztályos gimnáziumoknak szóló felső tagozatos irodalmi kerettanterv bővítése azonban nem jelent gyökeresen új tartalmi egységeket, hanem inkább olyanokat, amelyek az amúgy is megismerendő művek és irodalmi összefüggések magasabb absztrakciós szintű rendszerezéséhez adnak anyagot. Három fő iránya van ennek a sajátos bővítésnek. Egyfelől műfaji összevetésekre ad alkalmat, vagyis azoknak a műveknek a hasonló műfajúakkal való kiegészítésére és műfaji összehasonlítására, amelyek amúgy is szerepelnek a tananyagban. Másfelől tematikus-motivikus áttekintésre ad lehetőséget, megint csak elsősorban a megismert művekre támaszkodva, és csak másodsorban továbbiakra. Harmadrészt a nyolcadik évfolyam vége felé lehetőséget nyújt a 9–12. évfolyam más jellegű közelítésmódjainak a megismerésére, és az azokra való előzetes rákészülésre. Ezek a bővítések önálló tematikai egységek formájában szerepelnek a tantervben, miközben a további tematikai egységek megfelelnek az általános iskolai tantervben szereplőknek. A magyar nyelv és irodalom tantárgy fontos célja még, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben képesek önálló ítéletalkotásra. A családi élettel kapcsolatban a harmonikus együttélést, az egymás iránt felelősséggel tartozó magatartást tekintik követendőnek. Fontos szerepet kap a magyar nyelv és irodalom kerettantervben a környezet- és médiatudatos magatartás kialakítása, a manipuláció hatásmechanizmusainak megismerése, a manipulációval szembeni védekezés. A testi-lelki egészség, a jó önismeret az egész életre meghatározó jelentőségű, ezért ezeken a területeken is fontos szerepe van a magyar nyelv és irodalom tantárgynak. A magyar nyelv és irodalom tantárgy az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésében játszik döntő szerepet, ezen kívül jelentősen hozzájárulhat a digitális, a szociális és állampolgári, az esztétikai-művészeti tudatosság és 2

Magyar nyelv és irodalom kifejezőkészség elnevezésű kulcskompetenciák fejlesztéséhez is. A hatékony, önálló tanulás készségeinekképességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap a magyarórákon. A tantárgy célja, hogy megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, kialakítsa az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. Ezt segítendő kiemelt befogadó tárgya a könyvtárhasználat tanításának, így lehetőség van ebben a szakaszban az alsó tagozaton szerzett dokumentum- és könyvtárhasználati tapasztalatok rendszerezésére és tudatos információszerzés szolgálatába állítására.

3


5–6. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása; a tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével; a nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése. Az 5-6. évfolyamon a tanulók már jól olvasnak, viszonylag hosszabb szövegeket is rövid idő alatt meg tudnak ismerni. A kerettanterv irodalomtanítási részének ez a szakasza úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem olyan tevékenységnek, amelyben egy-egy alkotón keresztül voltaképpen az emberiség a megszólaló, s a műalkotásban nem tesz mást ez a cselekvő alany, mint önmaga számára fogalmazza meg legfőbb dilemmáit és az azokra adható lehetséges válaszokat. Ennek megfelelően a János vitéz és a Toldi, a mesék és a mondák, az első közösen megismert terjedelmesebb regények kapcsán ez a kerettantervi rész a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is tekinti az irodalomórát. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét, és korlátozza önmagát és kérdésfelvetéseit ennek megfelelően. Ugyanennek másik előfeltétele a tanuló részéről, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Ennek megfelelően 56.  évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 56.  évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával. A nyolcosztályos gimnáziumoknak szóló kerettanterv 5–6. évfolyamos szakaszán összesen 6 olyan tematikai egység szerepel, amely az általános iskolák tantervéhez képest többlet. Két esetben a két kanonizált regény kapcsán buzdít a tanulókhoz közelebb álló, szabadon választható regények hangsúlyosabb beemelésére, és a megismert művek magasabb absztrakciós szinten történő összehasonlítására. Két esetben a tematikusmotivikus feldolgozásra jelöl ki többletidőt a János vitéz és a Toldi kapcsán. További két esetben az irodalmi közlésmódok összehasonlítására ad alkalmat.

4


5. évfolyam: Magyar nyelv Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 9 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel). A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése (pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással). Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, történetmeséléskor, személyek jellemzésekor. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a konfliktusok kezelése képességének fejlesztése. A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Analitikus és evaluációs gyakorlatok végzése a hallásértés fejlesztésére. Dráma és tánc: kommunikációs Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló kapcsolatteremtés, szituációk, reprodukálása. helyzetgyakorlatok. Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a Vizuális kultúra: vizuális beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő kommunikáció. szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek Természetismeret: az ember alkalmazása. megismerése, érzékszervek. Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és Erkölcstan: önismeret, a résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal, személyes kapcsolatok, a drámapedagógiai gyakorlatokkal. beszélgetés jelentősége. Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Férfiak és nők, felnőttek és gyermekek kommunikációjának különbözőségei, kommunikációs (illem)szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek) között. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése. A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével. Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs folyamat, Kulcsfogalmak/ tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei eszköz (dallam, hangsúly, fogalmak tempó, hangerő, szünet).

5

Magyar nyelv és irodalom Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Olvasás, az írott szöveg megértése/ Órakeret Olvasás, szövegértés 11 óra A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése. A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken. Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése. Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.)

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Matematika; természetismeret: Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző szövegértés, a feladatok témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Tájékozódás, szövegének értelmezése. információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle Informatika: tájékozódás, dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, AV és online dokumentum), információkeresés. korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő Vizuális kultúra: szöveg és kép forrásokban. összefüggéseinek feltárása. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése, monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése. Kulcsfogalmak/ Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 10 óra A szóbeli és az írásbeli közlések, megnyilatkozások nyelvi, kulturális, etikai kérdései. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás. Írás, fogalmazás

6



Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak fejlesztése. Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése. Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, Idegen nyelvek: udvariassági olvasható kézírásra. formulák, egyszerű üzenetek Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. megfogalmazása a tanult idegen Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű nyelven. elkészítéséhez. Történelem, társadalmi és A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat állampolgári ismeretek: narratív kifejtéséhez, kiegészítéséhez. szövegek, történetmondás Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Az történelmi eseményekről, írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. hősökről. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Természetismeret: anyaggyűjtés, Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, vázlatkészítés. elbeszélés, leírás, jellemzés, levél. Vizuális kultúra: a szöveg képe. Szövegalkotás az internetes műfajokban (pl. e-mail, komment). Informatika: internetes források Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, adatainak megkeresése; színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. A internetes kapcsolattartó kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai. műfajok nyelvi jellemzői. Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon. Nem nyelvi jel Kulcsfogalmak/ (sorköz, betű, margó stb.). fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 13 óra A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár használata tanári segítséggel. A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok, normák megismertetése. A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakítása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében a magyar nyelv sajátos voltának tudatosítása. Helyesírás

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával.

7

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; idegen nyelvek; vizuális kultúra; természetismeret; informatika: a tantárgyra jellemző fogalmak, tulajdonnevek, földrajzi nevek, digitális kifejezések helyesírása.

Magyar nyelv és irodalom Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 12 óra A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban. közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete. A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak tapasztalati úton történő fölfedeztetése. Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. Néhány, mindennapi metafora jelentésszerkezetének játékos feladatokon keresztül történő megfigyeltetése. A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése. A magyar nyelv szinonimagazdagságának, a szójelentések rétegzettségének, sokszínű kifejezőképességének fölfedeztetése. A szavak szerkezete és jelentése

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Idegen nyelvek: a tanult idegen Az ige és főnév szemantikája. nyelv szókincse, néhány Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja állandósult szókapcsolat. közötti összefüggés megfigyelése. Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének, használati körének megfigyelése. A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfigyelése a beszélt és írott szövegekben játékos gyakorlatokkal. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása. Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes Kulcsfogalmak/ jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás; fogalmak beszélt nyelvi metafora. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


A nyelv szerkezete

Órakeret 10 óra

A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk. A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben. Nyelvi tudatosság növelése figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának tudatosítása. (pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus stb.) A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése. Elemző képesség fejlesztése: a szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyeltetése, főbb jellemzőinek megnevezése.

8

Magyar nyelv és irodalom Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A Idegen nyelvek: a tanult idegen hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. nyelv hangállománya, A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési módok hangtani, szótani szerkezete. megfigyelése. Természetismeret: az ember A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik: hangképző szervei. − magánhangzók, mássalhangzók; − magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú; − mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd változattól. A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése. Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban. Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása. A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete. A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban. A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani, szótani szerkezetével. Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részleges hasonulás, Kulcsfogalmak/ kiesés, összeolvadás, rövidülés; alapszófaj (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, fogalmak névmás, igenév). A fennmaradó 10%-ot, 7-órát gyakorlásra szánjuk.

9


5. évfolyam: Irodalom Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 10 óra Néhány klasszikus népmese és műmese történetének és alakjainak ismerete, néhány népdal szövegének és dallamának ismerete. A mesék történetének, jellemző motívumainak, nyelvi fordulatainak, típusainak azonosításának, értelmezésének fejlesztése. A magyar népmese-kincs felfedeztetése – az életkornak megfelelő befogadóképesség korlátjainak figyelembevételével. A mese mint élményfeldolgozó kulturális eljárás eszközén keresztül a „megküzdés”, a konfliktusok kezelése, a társas kapcsolatokra való nyitottság és más erkölcsi értékek, valamint a hozzájuk kapcsolódó magatartásminták felfedeztetése. A népdalszövegek néhány jellegzetes, visszatérő motívuma felismerésének segítése. A magyar népdal-kincs felfedeztetése által a nemzeti identitás erősítése. A népdal közösségi szerepének tudatosítása. A lírai művekben kifejeződő élmény befogadásának előkészítése. Népköltészet, mesék

Ismeretek Fejlesztési követelmények 3-4 magyar népmese, művek a A mesék csoportosítása, tipizálása, a népköltészetből, néhány műmese a mesetípusokhoz példaszövegek világirodalomból és a magyar rendelése. irodalomból, beleértve a kortárs mesét is. Különbségtétel a népmese és a műmese Különféle mesetípusok, pl. állatmesék, között. tündérmesék, varázsmesék, tréfás mesék. Különbségtétel mese és valóság között. (Például: Tündérszép Ilona és Árgyélus, A családi viszonyok (pl. legkisebb fiú) A kis fánkocska, A legerősebb állat.) kapcsán bekapcsolódás családi élettel Tipikus férfi- és nőalakok és jellemző kapcsolatos beszélgetésekbe. tulajdonságai a népmesékben. Annak megfigyelése – a szakkifejezés Legalább egy hosszabb vagy két definiálása nélkül –, hogy az erőpróbák rövidebb mese megtanulása kívülről. időnként fokozásos szerkezetet Hírese mesegyűjtők, magyar és külföldi mutatnak. meseírók. A mesék műfaji sajátosságai. Magyar mesehősök. Népdal, népmese, folklór. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési–fejlesztési céljai

Kapcsolódási pontok Ének-zene: énekelt népdalok. Vizuális kultúra; mozgóképkultúra és médiaismeret: reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre. Informatika: könyvtárhasználat.

Összehasonlító gyakorlatok: történetmondás és élménykifejezés

Órakeret 5 óra

Népmese, műmese, népköltészet, műköltészet. A népköltészet és a műköltészet epikus és lírai megnyilatkozásainak megfigyelése, a konkréttól való elvonatkoztatás, általánosítás és az általánosított jegyek összehasonlításának tevékeny alkalmazása.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Mesés epikai művek és lírai alkotások 2–3 alkotás megismerése az eltérő beszédmódja, pl. népmesékben és összevetendő lírai és epikai ezekben a mesékben: Csukás István: A téli műcsoportból. tücsök meséi, Tandori Dezső: Medvetalp és Tanári segítséggel közös jellemzők barátai, Fésűs Éva: A palacsintás király, kiemelése a konkrét művekből. Lázár Ervin: Molnár fia zsák búzája; A közös jellemzők összevetése a másik másfelől pl. népdalokon ezeken a műcsoport közös jellemzőivel. verseken keresztül: Nagy László: Adjon az Isten, József Attila: a bánat, Kosztolányi 10

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: életmód a középkorban, életmód a 20-21. században.

Magyar nyelv és irodalom Dezső: Öcsém, Ingrid Sjöstrand: Ha volna apukám A versbeli beszélő, a történet elbeszélője. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Petőfi Sándor: János vitéz Fejlesztési cél 10 óra Előzetes tudás Petőfi Sándor néhány alkotása. Az erkölcsi ítélőképesség fejlesztése a mű által fölvetett kérdések megvitatásán keresztül. (pl. Jancsi hanyagsága, az apa megbocsájtásra való képtelensége, a zsiványok pénzének ügye, hűség a francia király ajánlatánál.) A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában az epikai jellemzők A tematikai egység felismertetése, a mű elemzése és minősítése adott szempontokból (pl. tér, idő, nevelési-fejlesztési cselekmény, szereplő, elbeszélő). A mű szereplői érzelmeinek megnevezése, kapcsolatuk céljai értelmezésének (egymásra hatásuk, együttműködésének, ellentéteik stb.) fejlesztése. Együttműködés a mű poétikai, nyelvi sajátosságainak feltárásában. Szóbeli és írásbeli fogalmazási képesség fejlesztése különböző közlésformájú önálló gyakorlatok révén; élmények, vélemények megosztása, memoriterek előadása során. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mese és valóság a János vitéz Tanári segítséggel rövid, egyszerű tartalmi, Informatika: keresés az történetében. A szerkezet és a szerkezeti és stilisztikai elemzések interneten. megjelenítés eszközei Petőfi elbeszélő készítése a János vitézről. Vizuális kultúra: irodalmi és költeményében (a fejezetek rendje, Szerelem, hűség, önfeláldozás felismerése képzőművészeti műfajok csoportosíthatósága, a hős, a kaland, az János vitéz és Iluska kapcsolatán keresztül. közötti hasonlóságok és erkölcsi választások). A mű mesei elemei Az osztállyal kooperálva a jellemek különbségek felfedezése. (cselekmény, hősök) – népies elbeszélő elemzése, és ennek kapcsán a saját Irodalmi szövegek vizuális költemény/verses mese. önismeret fejlesztése. nyelvre fordításának Kukorica Jancsi útja, tettei, választásai A szakkifejezések mind tudatosabb lehetőségei. (értelmezés, jellemzés). használata írásbeli szövegalkotásban, A megjelenítés eszközei (az feleletekben (hős, mese, valóság, erkölcsi egységenkénti feldolgozás során néhány döntés), értelmezésekben az esztétikai poétikai eszköz megismerése: képek, pl. szempont is egyre adekvátabb hasonlat, megszemélyesítés, metafora; érvényesítése. alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, A János vitéz egy részletének szöveghű felsorolás, megszólítás, felkiáltás, felidézése. kérdés). Illusztrációk keresése a János vitézhez az Az ütemhangsúlyos verselés. interneten. Kulcsfogalmak/ Elbeszélő költemény, fantasztikum, mesebeli lény. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Tematikus–motivikus összevetési gyakorlatok a János vitéz Órakeret kapcsán 2 óra Petőfi Sándor: János vitéz. Annak felismertetése, hogy az irodalom a mindennapi élettel és a személyes tapasztalatokkal párhuzamos problémafolyamokra utal, azokat ábrázolja és elemzi a maga eszközeivel.

11

Magyar nyelv és irodalom Ismeretek Emberi élethelyzetek felidézése és elemzése a János vitéz jelenetei kapcsán, pl. meggyőzés (a patakparton), fenyegetés (a gazda), gyász (Iluska elvesztése), alkoholizmus (zsiványok), karrier (Jancsi huszárnak áll).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Csoportmunkában vagy tanári Erkölcstan: néhány drámai irányítással tematikus kristályosodási élethelyzet tinédzserkorban és pontok kiragadása a történetfolyamból. felnőttként. A történetben megragadható téma, tematika, motívum megnevezése, fogalmi körülírása. A műben tematizált és fogalmilag megragadott életkérdés, dilemma, helyzet összevetése mindennapi tapasztalatokkal, más emberekre vonatkozó megfigyelésekkel. Élethelyzet, dilemma.

Tematikai egység/ A szűkebb természeti környezet, a családi kapcsolatok és a Órakeret Fejlesztési cél teremtés, eredet, hagyomány motívuma 15 óra Előzetes tudás Családdal, tájjal, természettel, szülőfölddel kapcsolatos tanult irodalmi művek. A tematikai egység A saját és más kultúrák megértésének fejlesztése. A hagyomány fogalmának megértése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mitológiai és bibliai történetek. Petőfi A tematikába tartozó néhány jellegzetes Történelem, társadalmi és Sándor: Az Alföld és még egy vers, Arany motívum megkeresése, kigyűjtése, állampolgári ismeretek: ősi János: Családi kör című verse. Ezen túl azonosítása, ezek előfordulásainak hiedelmek és mítoszok. több más, a témához kapcsolódó – ismételt összevetése, ezen keresztül fokról Vizuális kultúra: A nemzeti különböző korokból származó – mű, fokra előrelépés a saját és más kultúrák művészet nagy korszaka - a beleértve a régióhoz, a lakóhelyhez megértésében. romantika és a historizmus. kötődő irodalmi emlékeket is. Egy-egy motívum ismétlődéséről, Természetismeret: Rendszer és variálódásáról egyre önállóbb környezete. Magyarország és vázlatkészítés, és saját vázlat alapján a Kárpát-medence. felkészülés. A beszélgetésekben vélemény megfogalmazása saját szavakkal a témába tartozó emberi hitek, kötődések jelentőségéről. Törekvés a toleránsan fogalmazásra, és civilizált érvelésre vitapartnereivel szemben. A nemzedékek együttélésének motívumai kapcsán részvétel a családi élettel kapcsolatos beszélgetésekben (családi kapcsolatok, szerepek, munkamegosztás). Petőfi: Az Alföld és Nemzeti dal című műveinek szöveghű felidézése. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A szűkebb természeti környezet, a családi kapcsolatok és a teremtés, eredet, hagyomány motívuma Családdal, tájjal, természettel, szülőfölddel kapcsolatos tanult irodalmi művek.

A tematikai egység A saját és más kultúrák megértésének fejlesztése. A hagyomány fogalmának megértése. nevelési-fejlesztési céljai

12

Magyar nyelv és irodalom Ismeretek Fejlesztési követelmények Mitológiai és bibliai A tematikába tartozó néhány jellegzetes motívum megkeresése, kigyűjtése, történetek. Petőfi Sándor: azonosítása, ezek előfordulásainak ismételt összevetése, ezen keresztül fokról fokra Az Alföld és még egy vers, előrelépés a saját és más kultúrák megértésében. Arany János: Családi kör Egy-egy motívum ismétlődéséről, variálódásáról egyre önállóbb vázlatkészítés, és című verse. Ezen túl több saját vázlat alapján felkészülés. más, a témához kapcsolódó A beszélgetésekben vélemény megfogalmazása saját szavakkal a témába tartozó – különböző korokból emberi hitek, kötődések jelentőségéről. Törekvés a toleránsan fogalmazásra, és származó – mű, beleértve a civilizált érvelésre vitapartnereivel szemben. régióhoz, a lakóhelyhez A nemzedékek együttélésének motívumai kapcsán részvétel a családi élettel kötődő irodalmi emlékeket kapcsolatos beszélgetésekben (családi kapcsolatok, szerepek, munkamegosztás). is. Petőfi: Az Alföld és Nemzeti dal című műveinek szöveghű felidézése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Mítosz, életkép, idill, tájleírás. Tematikai egység/ Egyén és közösség, gyermek és felnőtt motívuma az irodalmi Órakeret Fejlesztési cél művekben 8 óra Előzetes tudás Ifjúsági regények az alsó tagozatról. Az olvasmányélmény és annak megosztása járuljon hozzá ahhoz, hogy a tanuló képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére. Az erkölcsi ítélőképesség fejlesztése a mű által fölvetett kérdések megvitatásán keresztül. (pl. barátság, közösség, önfeláldozás, gyerekek-felnőttek viszonya, hűség-árulás). A tematikai egység Az elmélyült olvasás, a hatékony, önálló szövegfeldolgozás támogatása, felkészülés A Pál nevelési-fejlesztési utcai fiúk sok szempontú megközelítésére. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség céljai továbbfejlesztése feladatok megoldásával, pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás. Történetrészletek dramatikus megjelenítése, a különböző ifjúsági olvasmányokban az egyén és közösség, gyermek és felnőtt motívumainak értelmezése. Erkölcsi kérdések felismertetése. Ismeretek Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, valamint más ifjúsági regények. (A választhatóság körébe beleértve a legfrissebb művek közül is mindazokat, amelyek nem feltétlenül rendelkeznek esztétikai értékkel, de az érdeklődést jobban kielégítő „eszközolvasmánynak” tekinthetők.)


Fejlesztési követelmények A tananyagba beemelt olvasmányok részleteinek közös olvasása (is). Az értelmes és pontos, tiszta, tagolt, megfelelő ritmusú felolvasás gyakorlása. A Pál utcai fiúk történetrészleteinek mozgással összekötött, dramatikus formában történő közös elmondása, eljátszása. A betegség-motívum tudatosítása Nemecsek sorsa kapcsán. Olvasónaplóban, jegyzetekben tanári segítséggel hibák javítása, órai megbeszélések alapján saját munka kiegészítése. Önálló tájékozódás írók műveiről, értékes és népszerű gyermekirodalmi művekről, könyvtárban való visszakeresésük. Közönség, fogadtatás, regény, ifjúsági regény.

13

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: Budapest historikus építészete és szobrászata Molnár Ferenc korában. Erkölcstan: önbecsülés, közösséghez tartozás. Informatika: könyvtárhasználat.

Magyar nyelv és irodalom Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Regényhősök összehasonlítása

Órakeret 4 óra

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. A megismert regények hőseinek jellemezése és jellemvonásaik, illetve személyiségük egészének – értékeléssel vagy értékelés nélkül – összevetése más művek karaktereivel.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A Molnár-mű és más regények hőseinek Az elemzés tárgyául választott karakter Erkölcstan: pozitív és negatív párhuzamos jellemzése és műbeli felbukkanásainak megfigyelése. személyiségvonások. szembeállítása (pl. ezekből a A rá vonatkoztatható információk regényekből: Darvasi László: Trapiti, összegyűjtése. Eric Knight: Lassie hazatér, Janikovszky Következtetéseket levonása tetteiből, Éva: A hét bőr, Fekete István: Bogáncs, szavaiból, az elbeszélő és más szereplők Annie M.G. Schmidt: Macskák rá vonatkozó állásfoglalásaiból. társasága). A következtetések összefoglalása és listázása minőségjelzős szerkezetekben. A vizsgálódása eredményének összevetése más szereplők ugyanilyen elemzésével. Karakter, személyiség. Kulcsfogalmak/ fogalmak Az irodalmi művek szóbeli és írásbeli 3 óra Tematikai egység/ szövegműfajainak jellemzői Fejlesztési cél Előzetes tudás Elbeszélés, elbeszélő szerkezet. A tematikai egység A különböző szövegműfajok jellemzőinek elkülönítése. A különféle szóbeli és írásbeli nevelési-fejlesztési megnyilatkozásokban főbb típusaik alkalmazása. céljai Ismeretek Az 5–6. évfolyamon megismert művek feldolgozása kapcsán: a jellemzés tartalmi és formai követelményei, az elbeszélés, leírás sajátosságai, az egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások tipikus jegyei.


Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tematikai egységben szereplő Dráma és tánc: dramatikus szövegműfajok rutinos népszokások. megkülönböztetése, és ilyenek alkotása is. Vizuális kultúra: népművészet A különféle irodalmi művekben tárgyi emlékei. olvasottak önálló reprodukálása elbeszélésben, leírásban, jellemzésben. A szövegműfajok különbségeinek érzékelése, és megnyilatkozásokban számadás ezekről a különbségekről. Műnem, líra, epika, dráma, leírás, párbeszéd, jellemzés.

Fogalomhasználat 8 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Definiált fogalomhasználat nélküli tapasztalatok. A tematikai egység Az 5–6. évfolyam anyagához kapcsolódó fogalmak megértése és aktív használata a nevelési-fejlesztési különböző művekről való szóbeli és írásos megnyilatkozásokban. céljai

14

Magyar nyelv és irodalom Ismeretek

Fejlesztési követelmények Igényes és az értelmezést segítő fogalomhasználat. A művekről beszélve, beszélgetve a fogalmak értő használata. Pontos fogalomhasználatot segítő szótár- és lexikonhasználat.

Kulcsfogalmak

Dal, mese, ritmus, rím, ütem, ütemhangsúlyos verselés, zeneiség; cselekmény, helyszín, ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét, felező tizenkettes; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; elbeszélés, regény; epikai mű szerkezete (kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás, szereplő, mellékszereplő, főhős); allegória, időmértékes verselés, versláb; konfliktus, epizód, motívum, történetmondás; nézőpont, cselekményszál; alliteráció, metonímia; rímelhelyezkedés, jelentés (szó szerinti és metaforikus).

15

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; ének-zene: fogalmak. Természetismeret: körfolyamatok, ciklusok, azonos események ismétlődése, felépítésbeli hasonlóságok, fenntartható fejlődés, környezetszennyezés. Informatika: könyvtárhasználat.



Órakeret 8 óra

Monda, rege, ballada

A teremtés, eredet motívuma, a régióhoz kötődő irodalmi emlékek. A mondák, regék, balladák megismerése révén a nemzeti hagyományok, nemzeti A tematikai egység kultúra és öntudat, hazaszeretet fogalmainak megértése, fejlesztése. Annak belátása, nevelési-fejlesztési céljai hogy e műfajok alkalmasak arra, hogy a nemzetek megfogalmazzák önmaguk számára hagyományaik egy-egy részletét. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Két-három magyar történeti monda, Fejlődő vitakultúrával részvétel különféle Történelem, társadalmi és köztük népmonda, egy népballada és beszélgetésekben a nemzeti állampolgári ismeretek: a magyar műballadaként A walesi bárdok és még egy hagyományok, nemzeti kultúra és nép eredete és vándorlása. Arany-ballada. Vörösmarty Mihály: Szép öntudat, hazaszeretet és európaiság Vizuális kultúra: a Ilonka, Arany János: Rege a csodaszarvasról. témájában. honfoglaláskori művészet. Gyakorlatok az érvelési kultúra sokágúvá Természetismeret: tudomány, fejlesztésére. technika, kultúra, A mondákban szereplő, hasonló evolúcióelméletek. motívumok megfigyelése és összevetése. Az érvek csoportosítása és szembeállítása. A témával adekvát területekről indokok, magyarázatok, bizonyítékok keresése. Arany János egy balladájának és egy népballada részletének szöveghű felidézése. Monda, rege, ballada, hagyomány, nemzeti hagyomány, nemzeti kultúra, hazaszeretet. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Összehasonlítási gyakorlatok: mese, monda

Órakeret 5 óra

Mesék, mondák. A valóságból kiinduló és a valósághoz csak lazábban kötődő kisepikai alkotások megfigyelése, a konkréttól való elvonatkoztatás, általánosítás és az általánosított jegyek összehasonlítása.

Ismeretek A mesék és mondák realitásának, fantasztikumának, cselekményalakításának, helyszíneinek, szereplőinek összevetése a hatás és az elbeszélésmód szempontjából (pl. ezen mondákon keresztül: Timaffy László: A Duna meséje, Lengyel Dénes: Munkács vára, Komjáthy István: Miért haragszik a Balaton; illetve pl. ezen meséken keresztül: Az őzfiú, A muzsikáló ezüstkecske, A deákból lett király). Kulcsfogalmak/ Valóság, fikció. fogalmak

Fejlesztési követelmények

2−3 alkotás megismerése mindkét összevetendő műcsoportból. Tanári segítséggel közös jellemzők kiemelése a konkrét művekből. A közös jellemzők összevetése a másik műcsoport közös jellemzőivel.

16

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar történelem néhány mondaköre.

Magyar nyelv és irodalom Tematikai egység/ Órakeret Arany János: Toldi Fejlesztési cél 10 óra Előzetes tudás Elbeszélés, elbeszélő költemény. Az erkölcsi érzék és ítélőképesség fejlesztése a mű által fölvetett kérdések megvitatásán keresztül (pl. bűn-bűnhődés-elégtétel, megküzdés a nehézségekkel, hősiesség, bátorság, A tematikai egység becsület). nevelési-fejlesztési A szövegközeli olvasás, a szövegértelmező, műértelmező képesség fejlesztése (tér- és céljai időviszonyok, cselekmény, a szereplők kapcsolatai; magatartások értelmezése; lélekábrázolás). A szókincs és az esztétikai érzék fejlesztése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Emberi kapcsolatok, konfliktusok, A már tanult fogalmak alkalmazása, és Informatika: adatok keresése lélekábrázolás a Toldiban. jelentésük értelmezi (ütemhangsúlyos Arany Jánosról. Toldi Miklós helyzete, tettei, magatartásaverselés, bonyodalom stb.). Vizuális kultúra: a középkori (értelmezés, jellemzés); kapcsolatai, A Toldi-család viszonyairól beszélgetve művészet jelentősebb konfliktusai (elemzés). saját dilemmák megfogalmazása a családi emlékei Magyarországon. Arany lélekábrázolása (családi élettel kapcsolatban. kapcsolatok; bűn és megtisztulás). A beszélő és az elbeszélő szerepének A történetmondás eszközei - szerkezeti, elkülönítése. előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok. A cselekmény kisebb-nagyobb részeiről, illetve egészéről áttekintő összefoglalás adása, a jelenetek fontosságának, jelentőségük mibenlétének megvilágítása szóbeli és írásbeli megfogalmazásokban a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése. A Toldi meghatározott részletének szöveghű felidézése. Kulcsfogalmak/ Mottó, páros rím, hangsúly, tiszta rím és asszonánc, beszélő, elbeszélő, próbatétel. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Tematikus-motivikus összevetési gyakorlatok a Toldi kapcsán Fejlesztési cél 3 óra Előzetes tudás Arany János: Toldi. A tematikai egység A műben tematizált és fogalmilag megragadott életkérdés, dilemma, helyzet összevetése nevelési-fejlesztési a mindennapi tapasztalattal. céljai Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Emberi élethelyzetek felidézése és Csoportmunkában vagy tanári Erkölcstan: néhány drámai elemzése a Toldi jelenetei kapcsán, pl. irányítással tematikus kristályosodási élethelyzet tinédzserkorban és társadalmi különbségek (hé, paraszt…), pontok kiragadása a történetfolyamból. felnőttként. kiszakadás a családból (Miklós eltávozik), A történetben megragadható téma, hit és hitetlenség (23-24. ének passzusai), tematika, motívum megnevezése, fogalmi képmutatás (György a király előtt) stb. körülírása. A műben tematizált és fogalmilag megragadott életkérdés, dilemma, helyzet összevetése mindennapi tapasztalatokkal, más emberekre vonatkozó megfigyelésekkel. Határhelyzet, döntési helyzet. Kulcsfogalmak/ fogalmak

17


Hősök a történetmondás műfajában

Órakeret 6 óra

Török hódítás Magyarországon. A regények világát felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok felismerése. Jellemek és sorsok azonosítása. Az önismeret fejlesztése a főbb karakterek jellemzése révén. A „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján olyan erkölcsi értékek, mint a kötelességtudat, a munka, az áldozathozatal, a kitartás, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség megbecsülése, a megküzdés képességének fejlesztése, Az erkölcsi érzék és ítélőképesség fejlesztése az Egri csillagokban fölvetett kérdések A tematikai egység megvitatásán keresztül (pl. hősiesség, bátorság, becsület, kitartás, hűség, nevelési-fejlesztési céljai leleményesség). A magyar irodalmi kánon egyik alapművének megismerésével a tanuló váljék a közös kincs birtokosává, növekedjék benne a nemzethez tartozás tudata és a hazaszeretet. Ismerje fel, hogy a nemzet történelmi ellenségeinek az egyoldalú ábrázolása a műfaj velejárója, figyeljen fel a kivételekre és legyen képes a jelenkori valóságra nézve ettől eltérő álláspontot kialakítani. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Elbeszélő költeményként Fazekas Mihály: A hosszabb művek terjedelmesebb Mozgóképkultúra és Lúdas Matyi, regényként Gárdonyi Géza: cselekménye lényegének kiemelése és médiaismeret: irodalmi művek Egri csillagok továbbá kortárs vagy rendszerezése is vázlatkészítéssel, az megjelenése a klasszikus ifjúsági regények, vagy azok adatok csoportosításával. filmművészetben, a Lúdas részletei. Helyzetek, kalandok, Az olvasott történet részleteinek Matyi rajzfilmen. konfliktusok, a regény világát felidéző írói megjelenítése drámajáték-helyzetek eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek megalkotásával, dramatizálással, és sorsok. improvizációval, utánzással. A cselekmény utólagos felidézése is a tanult szakkifejezések használatával (konfliktus, bonyodalom, tetőpont stb.), a szereplők jellemzése, kapcsolatrendszerük feltárása. Az Egri csillagok egy részletének szöveghű felidézése. Történelmi regény, jellemzés, leírás, párbeszéd, monológ, konfliktus, bonyodalom, Kulcsfogalmak/ tetőpont. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Regényhősök összehasonlítása Fejlesztési cél 4 óra Előzetes tudás Gárdonyi Géza: Egri csillagok. A tematikai egység Regények hőseinek jellemzése, jellemvonásaik, illetve személyiségük – értékeléssel nevelési-fejlesztési céljai vagy értékelés nélkül - összevetése más művek karaktereivel. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A Gárdonyi-mű és más regények hőseinek Az elemzés tárgyául választott karakter Erkölcstan: pozitív és negatív párhuzamos jellemzése és szembeállítása műbeli felbukkanásainak megfigyelése. személyiségvonások. (pl. ezekből a regényekből: Harper Lee: A rá vonatkoztatható információk Ne bántsátok a feketerigót!, Christine összegyűjtése. Nöstlinger: A cseregyerek, Nógrádi Gábor: Következtetéseket levonása tetteiből, Gyerekrablás a Palánk utcában, Gion szavaiból, az elbeszélő és más szereplők Nándor: Postarablók). rá vonatkozó állásfoglalásaiból. A következtetések összefoglalása és listázása minőségjelzős szerkezetekben. Vizsgálódása eredményének összevetése más szereplők ugyanilyen elemzésével.

18


Jellem, jellemvonás.

Tematikai egység/ Órakeret Képek és formák a költészetben Fejlesztési cél 14 óra Előzetes tudás Különféle műfajú lírai művek korábbi olvasmányokból. A lírai formanyelv sokféleségének megismerése, képiség, zeneiség, szerkezet A tematikai egység eszközeinek felismerése. Lírai alkotások elemzése által a tanuló váljék képessé nevelési-fejlesztési érzelmeinek hiteles kifejezésére, fejlődjék benne a mások helyzetébe történő beleélés céljai képessége, az empátia. Ismeretek Lírai alkotások elemzése különböző korokból, beleértve a régi magyar irodalmat, nevezetesen Csokonaitól A Reményhez című verset, Janus Pannoniustól a Pannónia dicséretét továbbá néhány lírai művet a későbbi korokból, beleértve a 20–21. század magyar költészetét is (például: Balassi Bálint, illetve a kortársak közül Lackfi János, Varró Dániel).


Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A lírai formanyelv sokféleségének Történelem, társadalmi és bemutatása példákon keresztül, írásbeli és állampolgári ismeretek: néhány szóbeli ismertetésekben pedig egyre történelmi arcél a késő gyakorlottabb rámutatás a képiség, a középkorból. zeneiség, a szerkezet változataira, Vizuális kultúra: az építészeti, eltéréseire és hasonlóságaira. a képzőművészeti, a tárgyi Az irodalmi művekben megjelenített kultúra példái a késő érzelmek, motívumok visszaadása mind középkori, kora újkori többször saját szavakkal, mégis Magyarországon. szakszerűen használva a kulcsfogalmakat. A művek megismerése, megértése során különböző olvasási stratégiák alkalmazása. Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez és Janus Pannonius Pannónia dicsérete című verseinek szöveghű felidézése. Kompozíció, refrén, rímtípus, költői öntudat, tartalom, forma.

Tematikai egység/ Órakeret Az irodalmi művek szóbeli és írásbeli szövegműfajainak jellemzői Fejlesztési cél 4 óra Előzetes tudás Elbeszélés, elbeszélő szerkezet. A tematikai egység A különböző szövegműfajok jellemzőinek elkülönítése. A különféle szóbeli és írásbeli nevelési-fejlesztési megnyilatkozásokban főbb típusaik alkalmazása. céljai Ismeretek Az 5–6. évfolyamon megismert művek feldolgozása kapcsán: a jellemzés tartalmi és formai követelményei, az elbeszélés, leírás sajátosságai, az egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások tipikus jegyei.


Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tematikai egységben szereplő Dráma és tánc: dramatikus szövegműfajok rutinos megkülönböztetése, népszokások. és ilyenek alkotása is. Vizuális kultúra: A különféle irodalmi művekben olvasottak népművészet tárgyi emlékei. önálló reprodukálása elbeszélésben, leírásban, jellemzésben. A szövegműfajok különbségeinek érzékelése, és megnyilatkozásokban számadás ezekről a különbségekről. Műnem, líra, epika, dráma, leírás, párbeszéd, jellemzés.

19

Magyar nyelv és irodalom Tematikai egység/ Órakeret Fogalomhasználat Fejlesztési cél 11óra Előzetes tudás Definiált fogalomhasználat nélküli tapasztalatok. A tematikai egység Az 5–6. évfolyam anyagához kapcsolódó fogalmak megértése és aktív használata a nevelési-fejlesztési különböző művekről való szóbeli és írásos megnyilatkozásokban. céljai Ismeretek Elbeszélő és lírai művek, amelyekkel kapcsolatban a fogalmak felmerülnek.


A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Fejlesztési követelmények Igényes és az értelmezést segítő fogalomhasználat. A művekről beszélve, beszélgetve a fogalmak értő használata. Pontos fogalomhasználatot segítő szótárés lexikonhasználat.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; ének-zene: fogalmak. Természetismeret: körfolyamatok, ciklusok, azonos események ismétlődése, felépítésbeli hasonlóságok, fenntartható fejlődés, környezetszennyezés. Informatika: könyvtárhasználat. Dal, mese, ritmus, rím, ütem, ütemhangsúlyos verselés, zeneiség; cselekmény, helyszín, ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét, felező tizenkettes; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; elbeszélés, regény; epikai mű szerkezete (kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás, szereplő, mellékszereplő, főhős); allegória, időmértékes verselés, versláb; konfliktus, epizód, motívum, történetmondás; nézőpont, cselekményszál; alliteráció, metonímia; rímelhelyezkedés, jelentés (szó szerinti és metaforikus). A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, sms, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Képes az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértésére, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, a hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a rímes, ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni háromnégy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő allegóriát, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét. El 20

Magyar nyelv és irodalom tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, Toldi, A Pál utcai fiúk, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: líra, epika, dráma, epizód, megszemélyesítés, ballada. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes a következő művek szöveghű felidézésére: Petőfi Sándor: Az Alföld, Petőfi Sándor: Nemzeti dal. Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit. A fennmaradó 10%-ot, 7 órát gyakorlásra szánjuk.

21


7–8. évfolyam E szakasz legfontosabb célja a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése – azaz megerősítése, bővítése, finomítása –, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. A nyelvről tanult ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. Mire eljutottak a tanulók a 78.  évfolyamig, addigra már megismerkedtek a János vitézzel és a Toldival, a mesékkel és a mondákkal, az első közösen megismert terjedelmesebb regényekkel. Az olvasásnak és írásnak, a szövegértésnek és szövegalkotásnak ekkorra már többnek kell lennie számukra merő technikai gyakorlatnál vagy egyszerű kódoló-dekódoló eljárásnál. Érteniük kell, hogy az irodalom olyan üzenet, amelyet elődeink és a rendkívüli képességekkel megáldott művészek örökítettek ránk, s amely üzenetnek a megfejtése és életünkbe építése a mi dolgunk. Ekkorra már szerencsés, ha a tanulók jól értik: a pragmatikus tudáselemeken túl az embernek szüksége van egy transzpragmatikus, ünnepnapi tudásra, amelyben elsősorban a művészetek adhatnak eligazítást. Ahhoz, hogy az irodalommal ebben a másfajta jelentésében is képesek legyenek szembesülni, több előfeltételnek is teljesülnie kell. Előfeltétele ennek a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló sajátos serdülőkori viszonyát a tanulmányokhoz, a mély lelki kérdéseket érintő kommunikációhoz és a tekintélyhez, és csakis ezt a kritikus és sebezhető kamaszt jól ismerve fogalmazza meg célkitűzéseit. Ugyanennek másik előfeltétele a tanuló részéről, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Ennek megfelelően 78.  évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 78.  évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés módjaival és a tantervben számára előírt további fogalmakkal. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát is. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit. A nyolcosztályos gimnáziumoknak szóló kerettanterv 7–8. évfolyamos szakaszán az 5–6. évfolyamhoz hasonlóan ismét 6 olyan tematikai egység szerepel, amely az általános iskolák tantervéhez képest többlet. Egy esetben a Jókai- vagy Mikszáth-regény kapcsán buzdít a tanulókhoz közelebb álló, szabadon választható regények hangsúlyosabb beemelésére. Két esetben a megismert lírai és kisepikai műfajok klasszikus példái mellé javasolja további, modern művek beemelését és magasabb absztrakciós szinten történő összehasonlítását. Három esetben a 9–12. évfolyam előforduló irodalomtanulási formákkal való ismerkedésre ad alkalmat.

22



Órakeret 6 óra A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső Előzetes tudás megjelenés. A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, nyelvi viselkedés A tematikai egység nevelésigyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) fejlesztési céljai tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszédhelyzetnek megfelelően Minden tantárgy: használó megnyilatkozás. felszólalás, kiselőadás, A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a tömegkommunikáció üzeneteinek (ünnepi) beszéd, dekódolása. részvétel Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben, vitában, a saját álláspont beszélgetésben, előadása, megvédése, esetleges korrigálása a témának, a kommunikációs helyzetnek vitában. megfelelő kifejezésmóddal. Vizuális kultúra; dráma Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. és tánc: szöveg és kép A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, kapcsolata a vizuális hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás, a helyzetnek és a médiumokban. kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata. Ének-zene: beszédhang, énekhang, beszédtempó, ritmus. Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, köszöntő, ünnepi Kulcsfogalmak/ beszéd. fogalmak Tömegkommunikáció (sajtó, rádió, televízió, internet). Sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú, riport). Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 4 óra A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás Előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása. A tematikai egység Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és nevelési-fejlesztési céljai extenzív olvasás) megismertetése. A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektronikus szövegekben. Kritikai gondolkodás fejlesztése: a nyomtatott, az elektronikus, internetes információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének Olvasás, szövegértés

23

Magyar nyelv és irodalom fejlesztése. (Médiatudatosság.) A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási Minden tantárgy: az egyes formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő tantárgyakban olvasott alkalmazása. szövegek feldolgozásának A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. tantárgyi sajátosságai. A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) Informatika: keresési használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. ismeretek alkalmazása, Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek könyvtárhasználat. felfedése, értelmezése. Vizuális kultúra: ábrák, képek, Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás). illusztrációk értelmezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat. Kulcsfogalmak/ Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 7 óra Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás. Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása. A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek, következményeinek elemző megismerése, megvitatása. Írás, fogalmazás

Ismeretek/fejlesztési követelmények A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos jelölése. Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotás (hír, interjú, riport, tudósítás). A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény. Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál). Egyszerűbb témák önálló feldolgozása a könyvtár dokumentumainak, szolgáltatásainak felhasználásával. Kulcsfogalmak/ Jegyzet, elektronikus szöveg, komment, blog; önéletrajz. fogalmak 24

Kapcsolódási pontok Informatika: A szövegszerkesztő programok lehetőségei. Könyvtárhasználat, információkeresés, hivatkozás. Vizuális kultúra: tipográfia ismeretek.

Magyar nyelv és irodalom Tematikai egység/ Órakeret Helyesírás Fejlesztési cél 7 óra Előzetes tudás Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak írásjelhasználata; a szöveg A tematikai egység központozásának, a párbeszéd és az idézetek leggyakoribb szabályainak nevelési-fejlesztési megismertetése. céljai A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása, az értelemtükröztető rendszer megismertetése. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében a magyar nyelvi norma voltának tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. A párbeszéd és az idézetek (egyenes, szabad függő, függő) írásmódja. Összetett szavak helyesírásának alapvető szabályai. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Informatika: a helyesírási ellenőrző programok. Vizuális kultúra: tipográfia ismeretek felhasználása az esztétikus és célszerű íráskép kialakításához. Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel); egyenes, szabad függő, függő idézet.



Órakeret 38 óra Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk. A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi kommunikációban. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése. A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök tudatosítása. A magyar nyelv sajátos voltának tudatosítás hozzájárul a nemzeti identitás fejlődéséhez. A nyelv szerkezete és jelentése

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, szövegszervező Vizuális kultúra: vizuális ereje. kommunikáció, a vizuális Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknakközlések felépítése. megfelelően szóban és írásban. Idegen nyelvek: a tanult idegen Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés. nyelv szóalkotása. A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók és mondatszók. A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és alkotásuk. A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása. Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel. Alapszó, képzett szó, szóösszetétel szókapcsolat megkülönböztetése. 25



Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. Egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat; alárendelő és mellérendelő mondat. Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), határozó (pl. idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot). Szószerkezet (mellérendelő és alárendelő szószerkezet). Viszonyszó (névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő). Mondatszó (indulatszó, módosítószó).

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési – fejlesztési céljai

A nyelv állandósága és változása

Órakeret 3 óra

A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai. A mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismertetése. A nyelvi tudatosság fejlesztése: a nyelv állandóságának és változásának megfigyelése, értelmezése különböző régi és mai szövegeken. Nyelvünk rokonságának megismerése által tudatosodjék a tanulóban nemzetünk sajátos helyzete Európában. A nyelvemlékekről szerzett ismeretekkel a tanuló váljék a közös kultúrkincs birtokosává, ezáltal növekedjék benne a nemzethez tartozás tudata.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi és mai Történelem, társadalmi és szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése különböző korokból állampolgári ismeretek: a származó írott szövegeken és irodalmi példákon. finnugor nyelvrokonság Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány jellemzőjének kérdése. megfigyelése, megnevezése. Informatika: könyvtárhasználat A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása. - kézikönyvhasználat. Szótárhasználat. A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között. Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal. Nyelvváltozat, nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád. Kulcsfogalmak/ fogalmak Az óraszámból fennmaradó 10%-ot 7órát gyakorlásra szánjuk.

26




Klasszikus és kortárs lírai alkotások

Órakeret 8 óra

Műnemek: líra, dráma, epika. Az irodalmi élmények és azok megosztása alkalmat ad erkölcsi kérdések megvitatására, az ítélőképesség fejlesztésére. A tematikai egység feldolgozása során fejlődik az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, valamint a mások helyzetébe történő beleélés, az empátia képessége. Ismerjék meg a tanulók irodalmunk több kanonikus művét, ami által a közös kultúrkincs birtokosaként erősödik nemzeti identitásuk. A Szondi két apródja kapcsán kapjanak példát az eszményekhez való hűségről, a lemondásról és áldozatvállalásról. A lírai formanyelv (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei) elemeinek megismerése, a művek elemzése során a fogalmak használata.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Különféle témájú lírai alkotások a A korábbi és most megismert Informatika: adatkeresés a klasszikus és kortárs lírából, a magyar és olvasmányok műnemekbe sorolása. szerzők életrajzához. a világirodalomból, ezen belül konkrétan Annak tudása, hogy melyik műnem Arany János: Szondi két apródja és még mond el történetet, melyik jelenít meg egy műve. (Választható például József konfliktust párbeszédes formában, és Attila, Weöres Sándor, Tóth Krisztina, melyik fejez ki érzést, élményt. Borbély Szilárd, Szőcs Géza, Határ Annak igazolása, hogy a líraiság Győző, Szilágyi Domokos). jellemzője a közvetlen beszédmód uralma az imitálthoz képest, hogy a drámai tisztán imitált, az epikai pedig vegyes. Az irodalom férfi-centrikusságának kapcsán (lásd férfialakok az olvasott művekben) részvétel a nemi szerepekkel, gender-problémákkal kapcsolatos beszélgetésekben. Írásbeli és szóbeli közlésekben utalás arra, hogy a lírai művekbe is vegyülhet időnként epikus jelleg, szerepjáték, helyzetdal esetén vegyülhet bele imitált jelleg, drámai monológ esetén pedig drámaiság. Kulcsfogalmak/ Lírai kifejezésmód, történelmi motívum, keretes szerkezet, konfliktus. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Lírai műfajok

Órakeret 2 óra

Korábban tanult lírai és átmeneti műfajok: dal, ballada. Lírai műfajok egyszerű meghatározása, a meghatározás elemeinek szövegpéldákkal történő illusztrálása, a könnyebben besorolható olvasott művek műfaji azonosítása. Fejlődjék az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a megszólalásmód helyes megválasztásának képessége, valamint a mások helyzetébe történő beleélés, az empátia képessége.

Ismeretek Különböző korok lírai alkotásainak feldolgozása. Dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica jellemzői.

Fejlesztési követelmények Rendszerszemlélet alkalmazása: a dal egyszerű, egynemű érzéseket kifejező, énekelhető vers, az elégia értékhiányos állapotot és szomorú belenyugvást tükröző költemény, az óda emelkedett 27

Kapcsolódási pontok Ének-zene: megzenésített versek.



hangvételű, ünnepélyes, gondolati elemet is tartalmazó vers; továbbá, hogy a himnusz ezen belül istenséget szólít meg általában kérés, indoklás formájában, az epigramma rövid, csattanós költemény, a helyzetdal a szerepjáték egy neme, a költői levél létező és megnevezett személyhez szól, az ars poetica költői hitvallás. A lírai művek szerelmi motívumai kapcsán saját dilemmák megfogalmazása a szerelemmel és a szexualitással kapcsolatban. Egy József Attila-mű és egy Radnóti-mű szöveghű felidézése. Dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Összehasonlítási gyakorlatok: klasszikus lírai műfajok és modern Órakeret kifejezésformák 4 óra Lírai műfajok. A klasszikus és a mai líra kifejezésformáinak megismerése, az eltérések felismertetése, az érzelmek hiteles kifejezésének, a megszólalásmód helyes megválasztása képességének fejlesztése. Az irodalmi hagyomány szerepének felismerése.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Korábban megismert klasszikus lírai A szókincs, stílus, mondatszerkezet művek összevetése kortárs alkotásokkal eltéréseinek észrevétele. (pl. Tandori Dezső: A versreszelő, Szakács A tematika jellegzetes eltéréseinek Eszter: „Boldog, szomorú dal”, Ágai Ágnes: elemzése. A titkokat…, Kukorelly Endre: A szerelem A hangulat, hangnem, világkép romjai, Csukás István: A sínen ül egy fehér eltéréseinek megfigyelése. nyúl, Petri György: Nagymama). Modalitás, hangnem. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ezredforduló évtizedei.

A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés

Órakeret 6 óra

Nézőpont, cselekmény. Az irodalmi élmény megosztásának fejlesztése. Az érzelmi tartalmak felismerésének (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála), az erkölcsi választások értelmezésének A tematikai egység fejlesztése nevelési-fejlesztési céljai A novella és az elbeszélés jegyeinek felismerése, a két műfaj világos megkülönböztetése. Az anekdotikus mesélés fogalmának ismerete, annak átlátása, hogy miért játszhat gyakran szerepet az anekdota a novellairodalomban. Ismeretek Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból, különös tekintettel Mikszáth Kálmán novelláira.

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mind pontosabb ismertek szerzése arról, Vizuális kultúra: nemzeti hogyan illeszkedik az epika és a kispróza emlékezet, emlékszobrok és tágabb körébe az elbeszélés és a novella. arcképek. Olvasmányok összevetésével a novella és az elbeszélés jegyeinek felismerése, a két műfaj világos megkülönböztetése. Az anekdotikus mesélés fogalmának 28



ismerete, megértése, annak átlátása, miért játszhat gyakran szerepet az anekdota a novellairodalomban. Az osztállyal kooperálva a jellemek elemzése, és ennek kapcsán saját önismerete fejlesztése. Anekdota, novella, elbeszélés.


Kortárs novellák Kisepikai műfajok.

A klasszikus és a mai kisepika kifejezésformái eltéréseinek megfigyeltetése. Az irodalmi hagyomány szerepének felismerése.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Korábban megismert klasszikus kisepikai A szókincs, stílus, mondatszerkezet művek összevetése kortárs alkotásokkal, eltéréseinek észrevétele. pl. Háy János: A kéz, Békés Pál: Ottília, A tematika jellegzetes eltéréseinek Az ólomkatona, Lázár Ervin: A csomag, A elemzése. tolvaj. A hangulat, hangnem, világkép eltéréseinek megfigyelése. Kulcsfogalmak/ Töredékesség, torzó. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 4 óra

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: példák változó kifejezésmódokra.

Órakeret 8 óra Konfliktus, kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás, szereplő, mellékszereplő, főhős. Az irodalmi élmények és azok megosztása alkalmat ad erkölcsi kérdések (a megválasztott regénytől függően pl. a hősiesség, önfeláldozás, barátság, hűség stb.) megvitatására, az ítélőképesség fejlesztésére. A tematikai egység feldolgozása során fejlődik az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, valamint a mások helyzetébe történő beleélés, empátia képessége. A különböző regénytípusok műfaji jegyeinek elkülönítése. A regény változatai

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyar történelmi események és A különböző regénytípusok műfaji Történelem, társadalmi és korszakok megidézése az irodalomban, jegyeinek megfigyelése, felismerése, a állampolgári ismeretek: 1848–49 Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások szereplők jellemzése, a konfliktusok története. műveiben. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, mibenlétének feltárása. Vizuális kultúra: nemzeti Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője. A történetek határhelyzetei és döntési hősök, történeti festészet a A kőszívű ember fiaiban szereplő apa- és kényszerei kapcsán részvétel 19. században. anyafigura, testvérek kapcsolata, beszélgetésekben és szerepjátékokban az konfliktusa. empátia jelenségének megfigyelése céljából. Írásban is, szóban is az olvasott művekről, filmekről történő beszámolás során a cselekményt alkotó elemek, a szereplők, a főhős, a mellékszereplők figyelembe vétele. Regény, regénytér, regényidő, regényszerkezet. Kulcsfogalmak/ fogalmak

29

Magyar nyelv és irodalom Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Cselekményalakítás és jellemábrázolás a kortárs ifjúsági Órakeret regényekben 4 óra Jókai- és Mikszáth-regények. A cselekményalakítás eszközeinek megismerése, különböző jellemtípusok értékelése.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Egyfelől a Jókai- vagy a Mikszáth-mű, A mikrocselekvések jellegének másfelől kortárs ifjúsági regények megfigyelése. cselekményalakításának és A mikrotörténésekből kialakuló ívek, jellemábrázolásának összevetése (pl. ezen szerkezeti egységek felépülésének műveken keresztül: Scott O’Dell: Kék elemzése. delfinek szigete, Virginia C. Andrews: A jellemek egyszerű illetve összetett Vadvirágok, Nick Hornby: Fociláz, Jon mivoltának, az érzelmek, érzések Krakauer: Út a vadonba, Anthony ábrázolásának értékelése. Horowitz: A kettes számú közellenség). Kulcsfogalmak/ Adaptáció, bestseller. fogalmak

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: mai, divatos filmek, filmadaptációk.

Tematikai egység/ Órakeret Művek a reformkor irodalmából Fejlesztési cél 12 óra Előzetes tudás Petőfi Sándor több műve, Arany János több műve, Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka. A nemzeti jelképpé vált alapművek megismerése (Kölcsey: Himnusz; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal stb.). Annak fölfedezése, hogyan gazdagodott a magyar A tematikai egység nemzeti irodalom a reformkorban. nevelési-fejlesztési Az irodalmi élmények és azok megosztása alkalmat ad erkölcsi kérdések megvitatására, céljai az ítélőképesség fejlesztésére. Rendszerezett ismeretek megszerzése a reformkori irodalmi élet legfőbb szereplőiről, fórumairól, a korszak kiemelkedő jelentőségének megértetése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Olvasmányok a reformkor irodalmából, A Himnusz és a Szózat utalásainak Történelem, társadalmi és különös tekintettel Kölcsey Ferenc: értelmezése közös és önálló munkában állampolgári ismeretek: a Himnusz, Parainesis (egy részlet), Petőfi egyaránt, rámutatás kompozíciós reformkor. Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén, és elemeikre, szövegük rögzítése Vizuális kultúra: a nemzeti Vörösmarty Mihály: Szózat című művére. memoriterként. művészet kibontakozása a Legalább 3 további alkotás, például István Ismertetés a tanult Petőfi-művek reformkorban. öcsémhez, Reszket a bokor, mert… Egy tematikai és műfaji különbségeiről, gondolat bánt engemet. életrajzi és történelmi beágyazottságukról. Kölcsey Husztjának, Himnuszának, Vörösmarty Szózatának szöveghű felidézése. Kulcsfogalmak/ Retorika, variáció, kontraszt, ellentétes párhuzam. fogalmak Tematikai egység/ Az irodalom határterületén - a népszerű irodalom műfajai Órakeret Fejlesztési cél 6 óra Előzetes tudás Divatos filmek, ifjúsági regények, saját olvasmányok. A tematikai egység A lektűr, a krimi hatáskeltő eszközeinek felismerése, a kritikai képesség kialakítása nevelési-fejlesztési fejlesztése, a művészi érték és a giccs megkülönböztetése. céljai

30

Magyar nyelv és irodalom Ismeretek Változatos témájú irodalmi művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, különös tekintettel a népszerű, illetve lektűr irodalomra, és annak hatáskeltő eszközeire. (Például: J.K. Rowling, J.R.R. Tolkien, Stephanie Meyer.)


Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az irodalomórákon elsajátított fogalmak Ének-zene: zenei divatok. alkalmazása a szórakoztatóipar alkotásaira Vizuális kultúra: a giccs is. térhódítása a vizuális A népszerű epikus műfajok, drámai vagy művészetekben. filmalkotások elemzésében egyre Informatika: olvasóvá nevelés, pontosabb rámutatás a hatáskeltés, a katalógushasználat. bennünk megjelenő tipikus helyzetek és jellemek szempontjaira, továbbá toposzok, sémák és sablonok együttesére és szerepére a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. A művészi érték megkülönböztetése a giccstől. Olvasmányválasztás indoklása. Tájékozódás könyves- és könyvtári adatbázisokban, blogokon. Népszerű irodalom: lektűr, ponyva, hatás, giccs.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Bevezetés az irodalomtörténet tanulásába

Órakeret 2 óra

Művek a reneszánsz, a romantika és a modernség korából. Az irodalomtörténeti megközelítésmód megértése, esetenkénti alkalmazása. Az irodalmi hagyomány szerepének felismerése. Bevezetés az irodalomtörténet tanulásába Művek a reneszánsz, a romantika és a modernség korából.

Órakeret 2 óra

Az irodalomtörténeti megközelítésmód megértése, esetenkénti alkalmazása. Az irodalmi hagyomány szerepének felismerése.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Felidézett, a reneszánszhoz sorolható Térben-időben tájékozódva a magyar és a Történelem, társadalmi és művek az 5–6. évfolyam anyagából, világirodalom néhány alkotásának állampolgári ismeretek: felidézett, a romantika illetve a csoportosítása. történelmi korszakok. modernség korához sorolható művek a Annak észrevétele, hogy az egyes 7–8. évfolyam anyagából. Néhány korokhoz időnként jellegzetes módon mondatos ismeretkör a barokkról, kötődik egy vagy több kifejezésmód, klasszicizmusról, realizmusról, stílus. posztmodernről. Korszakok időbeli Ismeretek szerzése arról, hogy az körülhatárolása évszázad pontossággal. irodalmi tendenciák időnként szorosan Három-három stílusjellegzetesség összefüggnek más művészeti ágak megnevezése leegyszerűsítő, absztrahált tendenciáival. formában. Reneszánsz, romantika, modernség. Kulcsfogalmak/ fogalmak

31

Magyar nyelv és irodalom Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 2 óra

Bevezetés a műfajelméletbe Művek a líra, az epika és a dráma köréből.

Előzetes tudás

A tematikai egység A műnemekről, műfajokról négy év alatt megtanultak szintetizálása. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek Felidézett, a mese, monda, elbeszélő költemény műfajába, továbbá egyszerűbb lírai műfajokba sorolható művek az 5–6. évfolyam anyagából, felidézett, a lírai, drámai illetve a kisepika műfajai közé sorolható művek a 7–8. évfolyam anyagából.


Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Annak észrevétele, hogy a műfaj Ének-zene: zenei műfajok. jellemzői mindig csak általában jellemzőek, s a konkrét mű nem feltétlenül felel meg mindenben a műfaji definíciónak. Annak megfigyelése, hogy vannak egymáshoz közelebb álló és erőteljesebb eltéréseket mutató műfajcsoportok. Annak megértése a tematikai egység feldolgozása során, hogy a művek műfaji jellemzése egyben belső, tartalmi és formai lényegüket is jellemzi (beleértve a beszédmódot, a modalitást, a kommunikációs helyzetet), vagy legalábbis szoros összefüggésben áll azokkal.

Felhívó funkció, modalitás.


Tematikus-motivikus áttekintés

Néhány mű az 5–8. évfolyamon megismertek közül. Szintézis teremtése a megismert irodalmi művek és motívumok rendezésével, egyfajta motívumháló kialakítása, amelynek segítségével a 9–12. évfolyamon nagyobb számban megismerendő művek könnyebben csoportosíthatók. Annak megértése, hogy az irodalmi művekben érintett alapvető emberi kérdések koronként és alkotónként újból és újból megfogalmazódnak.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Művek, motívumok, problémakörök felidézése különféle emberi, erkölcsi, életvezetési szempontú témaadás kapcsán, kooperatív projektek keretében, például: illúzió és valóság (Kosztolányi: Házi dolgozat), önkép, testkép, önértékelés (Arany János: Melyik talál? - Kassák Lajos: Egy fényképem alá), nyugatimádat (Ady: Góg és Magóg fia vagyok én…), mozi, televízió, film (Babits: Mozgófénykép), idő, felnőtté válás (Szabó Lőrinc: Idő).

Annak megértése a tanári-tankönyvi iránymutatások segítségével, hogy az irodalmi művekben érintett emberi kérdések csoportosíthatók. Ennek követéseként művek, motívumok önálló csoportokba sorolása. A csoportok megnevezése, esetleg létrehozása is.


Órakeret 4 óra

Illúzió, önkép.

32

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: önértékelés.

Magyar nyelv és irodalom Tematikai egység/ Órakeret Fogalomhasználat Fejlesztési cél 3 óra Előzetes tudás Definiált fogalomhasználat nélküli tapasztalatok. Az 7–8. évfolyam anyagához kapcsolódó fogalmak megértése és aktív használata a A tematikai egység különböző művekről való szóbeli és írásos megnyilatkozásokban. A tanulás nevelési-fejlesztési képességének fejlesztése különböző munkaformákban. céljai Ismeretek Elbeszélő, drámai és lírai művek, amelyekkel kapcsolatban a fogalmak felmerülnek.


Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Igényes és az értelmezést segítő Vizuális kultúra; ének-zene: fogalomhasználat. fogalmak. A művekről beszélve, beszélgetve értő Informatika: fogalomhasználat. könyvtárhasználat: Pontos fogalomhasználatot segítő szótár- kézikönyvek. és kézikönyvhasználat. Szerkezet, epikai szerkezet, történetkezdés, fordulat, befejezés; értekező próza, rapszódia, lírai szerkezet, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon; szinesztézia, szimbólum.

A fennmaradó 10% 5 óra gyakorlás.

33



Órakeret 7 óra A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső Előzetes tudás megjelenés. A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, nyelvi viselkedés A tematikai egység nevelésigyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) fejlesztési céljai tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszédhelyzetnek megfelelően Minden tantárgy: használó megnyilatkozás. felszólalás, kiselőadás, A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a tömegkommunikáció üzeneteinek (ünnepi) beszéd, dekódolása. részvétel Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben, vitában, a saját álláspont beszélgetésben, előadása, megvédése, esetleges korrigálása a témának, a kommunikációs helyzetnek vitában. megfelelő kifejezésmóddal. Vizuális kultúra; dráma Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. és tánc: szöveg és kép A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, kapcsolata a vizuális hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás, a helyzetnek és a médiumokban. kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata. Ének-zene: beszédhang, énekhang, beszédtempó, ritmus. Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, köszöntő, ünnepi Kulcsfogalmak/ beszéd. fogalmak Tömegkommunikáció (sajtó, rádió, televízió, internet). Sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú, riport). Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 5 óra A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás Előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása. A tematikai egység Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és nevelési-fejlesztési céljai extenzív olvasás) megismertetése. A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektronikus szövegekben. Kritikai gondolkodás fejlesztése: a nyomtatott, az elektronikus, internetes információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének Olvasás, szövegértés

34

Magyar nyelv és irodalom fejlesztése. (Médiatudatosság.) A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási Minden tantárgy: az egyes formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő tantárgyakban olvasott alkalmazása. szövegek feldolgozásának A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. tantárgyi sajátosságai. A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) Informatika: keresési használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. ismeretek alkalmazása, Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek könyvtárhasználat. felfedése, értelmezése. Vizuális kultúra: ábrák, képek, Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás). illusztrációk értelmezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat. Kulcsfogalmak/ Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 7 óra Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás. Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása. A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek, következményeinek elemző megismerése, megvitatása. Írás, fogalmazás

Ismeretek/fejlesztési követelmények A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos jelölése. Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotás (hír, interjú, riport, tudósítás). A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény. Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál). Egyszerűbb témák önálló feldolgozása a könyvtár dokumentumainak, szolgáltatásainak felhasználásával. Kulcsfogalmak/ Jegyzet, elektronikus szöveg, komment, blog; önéletrajz. fogalmak 35

Kapcsolódási pontok Informatika: A szövegszerkesztő programok lehetőségei. Könyvtárhasználat, információkeresés, hivatkozás. Vizuális kultúra: tipográfia ismeretek.

Magyar nyelv és irodalom Tematikai egység/ Órakeret Helyesírás Fejlesztési cél 7 óra Előzetes tudás Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak írásjelhasználata; a szöveg A tematikai egység központozásának, a párbeszéd és az idézetek leggyakoribb szabályainak nevelési-fejlesztési megismertetése. céljai A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása, az értelemtükröztető rendszer megismertetése. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében a magyar nyelvi norma voltának tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. A párbeszéd és az idézetek (egyenes, szabad függő, függő) írásmódja. Összetett szavak helyesírásának alapvető szabályai. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Informatika: a helyesírási ellenőrző programok. Vizuális kultúra: tipográfia ismeretek felhasználása az esztétikus és célszerű íráskép kialakításához. Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel); egyenes, szabad függő, függő idézet.



Órakeret 35 óra Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk. A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi kommunikációban. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése. A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök tudatosítása. A magyar nyelv sajátos voltának tudatosítás hozzájárul a nemzeti identitás fejlődéséhez. A nyelv szerkezete és jelentése

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, szövegszervező Vizuális kultúra: vizuális ereje. kommunikáció, a vizuális Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknakközlések felépítése. megfelelően szóban és írásban. Idegen nyelvek: a tanult idegen Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés. nyelv szóalkotása. A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók és mondatszók. A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és alkotásuk. A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása. Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel. Alapszó, képzett szó, szóösszetétel szókapcsolat megkülönböztetése. 36



Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. Egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat; alárendelő és mellérendelő mondat. Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), határozó (pl. idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot). Szószerkezet (mellérendelő és alárendelő szószerkezet). Viszonyszó (névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő). Mondatszó (indulatszó, módosítószó).

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési – fejlesztési céljai

A nyelv állandósága és változása

Órakeret 4 óra

A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai. A mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismertetése. A nyelvi tudatosság fejlesztése: a nyelv állandóságának és változásának megfigyelése, értelmezése különböző régi és mai szövegeken. Nyelvünk rokonságának megismerése által tudatosodjék a tanulóban nemzetünk sajátos helyzete Európában. A nyelvemlékekről szerzett ismeretekkel a tanuló váljék a közös kultúrkincs birtokosává, ezáltal növekedjék benne a nemzethez tartozás tudata.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi és mai Történelem, társadalmi és szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése különböző korokból állampolgári ismeretek: a származó írott szövegeken és irodalmi példákon. finnugor nyelvrokonság Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány jellemzőjének kérdése. megfigyelése, megnevezése. Informatika: könyvtárhasználat A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása. - kézikönyvhasználat. Szótárhasználat. A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között. Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal. Nyelvváltozat, nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád. Kulcsfogalmak/ fogalmak Az óraszámból fennmaradó 10%-ot 7órát gyakorlásra szánjuk.

37



Az irodalom nagy témáiból

Órakeret 12 óra

Műnemek, epika, regény. Korokhoz kötődő, ismétlődő témák, kérdésfelvetések felismerése, eligazodás az A tematikai egység irodalom kronológiájában és topográfiájában. Hasonló témájú, azonos műfajú művek nevelési-fejlesztési céljai összehasonlítása, néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. Az elbeszélő és az elbeszélésmód változatainak tudatos elkülönítése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Regények, regényrészletek, elbeszélések, A mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői Történelem, társadalmi és lírai alkotások a magyar és a szerep elkülönítése a különböző állampolgári ismeretek: Erdély a világirodalom visszatérő nagy témáit művekben. történelemben, különösen a feldolgozó irodalmi alkotások köréből A főbb karakterek elemzése során a saját 20. században. (ifjúkor és felnőtt kor, társas kapcsolatok, önismeret fejlesztése. Vizuális kultúra: személyes utazás, identitás stb.), különös tekintettel Annak értése, hogy az elbeszélésmód a érzelmek, hangulatok Tamási Áron: Ábel a rengetegben című szöveg bizonyos részeiben közvetlen, kifejezése vizuális regényére. másutt (párbeszédben, levélrészletben, kifejezőeszközök segítségével. belső monológban stb.) közvetett is lehet,Földrajz: Magyarország és a sőt a művekre alkalmanként egészében is Kárpát-medence, térképek. jellemző egyik vagy másik elbeszélésmód. Egyre magabiztosabb eligazodás az irodalom kronológiájában és topográfiájában, a helyi hagyományokban, irodalmi emlékekben. Növekvő gyakorlottság hasonló témájú, azonos műfajú művek összehasonlításában, valamint néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzésében. Elbeszélésmód, elbeszélő, narrátor, imitált, közvetlen, mindentudó elbeszélő, tárgyilagos Kulcsfogalmak/ elbeszélő. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Művek a Nyugat három nemzedékének irodalmából Fejlesztési cél 18 óra Előzetes tudás Lírai szerkezet, lírai én, metafora, metonímia. A magyar irodalom több kanonikus művének (pl. A Dunánál, Nem tudhatom…,) megismerése, a nyelvi-kulturális identitás alakítása. Annak fölfedezése, hogyan gazdagodott a magyar nemzeti irodalom a Nyugat folyóirat működése által. A tematikai egység A tematikai egység feldolgozása során fejlődik az érzelmek hiteles kifejezésének nevelési-fejlesztési képessége, valamint a mások helyzetébe történő beleélés, az empátia képessége. céljai Különösen a korszak epikus művei alkalmat adnak erkölcsi kérdések megvitatására, magatartásformák és cselekedet motivációk megfigyelésére. A Nyugat korszakában született művek közötti hasonlóságok és az egyedi vonások felismerése. A koreszmék, életérzések hatásainak megismerése a műalkotásokban. Ismeretek Szépirodalmi alkotások a Nyugat három nemzedékének korából. Ady Endre: Párisban járt az Ősz, és még két vers; József Attila: A Dunánál; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet);

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mind gyakoribb és mind igényesebb Vizuális kultúra: a szecesszió formájú vállalkozás a szövegek, irodalmi és az avantgárd művészete. művek strukturális és tartalmi szempontú elemzésére, az összefüggések felismerésére és értelmezésére, jól 38

Magyar nyelv és irodalom Kosztolányi Dezső két novellája és két alkalmazva a megfelelő terminusokat, s verse; Móricz Zsigmond egy novellája, felismerve jelentőségüket, szerepüket. Radnóti Mikós: Nem tudhatom… és még Egy Ady- és egy Kosztolányi-mű egy mű, Szabó Lőrinc egy mű. További szöveghű felidézése. lehetőségek: Ringató, Rejtelmek, Szeretném, A lírai művek szépségeszménye kapcsán ha szeretnének, Babits Mihály, Tóth Árpád, a testi-lelki egészség és betegség Illyés Gyula, Juhász Gyula egy-két műve. motívumának tudatosulása. Paródia, tárgyias líra, epikus-balladás vers, karcolat. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 8 óra Dramatikus népszokások, szereplő, mellékszereplő, főhős, konfliktus, bonyodalom, Előzetes tudás tetőpont. A drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok értelmezése. A tematikai egység Ismerjék meg a tanulók a színház és dráma világának hatékony eszközrendszerét a nevelési-fejlesztési céljai lelki egyensúly megtartásában. Fejlődjék a tanulókban az érzelmek hiteles kifejezésének, valamint a mások helyzetébe történő beleélés képessége, az empátia. Legyenek képesek társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Egy drámai mű feldolgozása

Ismeretek Legalább egy dráma (vígjáték, színmű) feldolgozása, lehetőség szerint megtekintése, a szöveg és az előadás összehasonlítása. Drámajáték az irodalomórán.


Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Különböző szereplő- és embertípusok Vizuális kultúra; dráma és tánc: megjelenítése közös játékokban pl. a a színpadkép látványterve tartás- és járásmód, gesztusok, mimika alapján díszletek, jelmezek és megfigyelését követően. A Improvizáció kellékek kivitelezése. a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával. A komikum, a humor tartalmi és nyelvi jellemzőinek megismerése. A monológ és a dialógus szerepének megkülönböztetése, a drámában, drámajátékban szöveg és a mozgás kapcsolatának, a szándék és a feszültség jelentőségének felismerése. Egy drámarészlet szöveghű felidézése. Dialógus, díszlet, drámai szerkezet, felvonás, feszültség, fordulópont, helyzet, helyzetkomikum, humor, jelenet, jellemkomikum, jelmez, komédia, komikum, konfliktus, monológ, rendezői utasítás; szándék, szerep, szereplők kapcsolata, színmű, szöveg és mozgás, tetőpont, tragédia.


Kortárs irodalom − kortárs írók és olvasók

Órakeret 8 óra

Korábban olvasott kortárs művek. Egy-egy irodalmi mű értelmezésekor a különböző olvasatok felismerése. Az irodalmi művek fogadtatásával, jelentőségével kapcsolatos eltérések belátása. Az utókor értékítéleteinek változásával kapcsolatos tapasztalatok megszerzése.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Olvasmányok a 20–21. századi Olvasmányélmények és a közös tanulási irodalomból. 1 Örkény-novella, 2 tevékenységek nyomán egyre fejlődő Weöres-mű, 2-3 kortárs magyar képesség a homályos értelmű, a célzás és szépprózai mű, köztük legalább 1 ifjúsági az elhallgatás eszközeivel élő mai regény, például Böszörményi Gyula: műalkotásokat feldolgozására és Gergő és az álomfogók, 5 kortárs magyar befogadására is. 39

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ezredforduló Magyarországa. Vizuális kultúra: a kortárs vizuális művészet néhány jellemző alkotása.

Magyar nyelv és irodalom lírai mű, például Lackfi János: Lavina-dal, Szóbeli és írásbeli bizonyítása a különféle Zelk Zoltán: Hajnali vendég, Áprily Lajos: olvasók véleménye, attitűdje értésének és Királyasszony kertje, Baka István: Vezeklés; értelmezésének az elemzett művekkel 2 világirodalmi ifjúsági regény és 2 kapcsolatban. A befogadás tapasztalatai, a részlet, például Meggin Cabot: A fiú a téma, az írói látásmód és álláspont házból, Patricia Schröder: Juli és a nagybetűs tudatosítása. szerelem. Regionális kultúra és irodalmi Egy Weöres Sándor-mű és két kortárs élet. szerző egy-egy művének szöveghű felidézése. Szatíra, fantasztikum, látásmód, vélemény, befogadás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Bevezetés az irodalomtörténet tanulásába Fejlesztési cél 2 óra Előzetes tudás Művek a reneszánsz, a romantika és a modernség korából. A tematikai egység Az irodalomtörténeti megközelítésmód megértése, esetenkénti alkalmazása. Az irodalmi nevelési-fejlesztési hagyomány szerepének felismerése. céljai Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Felidézett, a reneszánszhoz sorolható Térben-időben tájékozódva a magyar és a Történelem, társadalmi és művek az 5–6. évfolyam anyagából, világirodalom néhány alkotásának állampolgári ismeretek: felidézett, a romantika illetve a csoportosítása. történelmi korszakok. modernség korához sorolható művek a Annak észrevétele, hogy az egyes 7–8. évfolyam anyagából. Néhány korokhoz időnként jellegzetes módon mondatos ismeretkör a barokkról, kötődik egy vagy több kifejezésmód, klasszicizmusról, realizmusról, stílus. posztmodernről. Korszakok időbeli Ismeretek szerzése arról, hogy az körülhatárolása évszázad pontossággal. irodalmi tendenciák időnként szorosan Három-három stílusjellegzetesség összefüggnek más művészeti ágak megnevezése leegyszerűsítő, absztrahált tendenciáival. formában. Reneszánsz, romantika, modernség. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Bevezetés a műfajelméletbe

Órakeret 2 óra

Művek a líra, az epika és a dráma köréből.

A tematikai egység A műnemekről, műfajokról négy év alatt megtanultak szintetizálása. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek Felidézett, a mese, monda, elbeszélő költemény műfajába, továbbá egyszerűbb lírai műfajokba sorolható művek az 5–6. évfolyam anyagából, felidézett, a lírai, drámai illetve a kisepika műfajai közé sorolható művek a 7–8. évfolyam anyagából.

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Annak észrevétele, hogy a műfaj Ének-zene: zenei műfajok. jellemzői mindig csak általában jellemzőek, s a konkrét mű nem feltétlenül felel meg mindenben a műfaji definíciónak. Annak megfigyelése, hogy vannak egymáshoz közelebb álló és erőteljesebb eltéréseket mutató műfajcsoportok. Annak megértése a tematikai egység feldolgozása során, hogy a művek műfaji jellemzése egyben belső, tartalmi és formai lényegüket is jellemzi (beleértve a beszédmódot, a modalitást, a 40



kommunikációs helyzetet), vagy legalábbis szoros összefüggésben áll azokkal. Felhívó funkció, modalitás.


Tematikus-motivikus áttekintés

Néhány mű az 5–8. évfolyamon megismertek közül. Szintézis teremtése a megismert irodalmi művek és motívumok rendezésével, egyfajta motívumháló kialakítása, amelynek segítségével a 9–12. évfolyamon nagyobb számban megismerendő művek könnyebben csoportosíthatók. Annak megértése, hogy az irodalmi művekben érintett alapvető emberi kérdések koronként és alkotónként újból és újból megfogalmazódnak.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Művek, motívumok, problémakörök Annak megértése a tanári-tankönyvi felidézése különféle emberi, erkölcsi, iránymutatások segítségével, hogy az életvezetési szempontú témaadás irodalmi művekben érintett emberi kapcsán, kooperatív projektek kérdések csoportosíthatók. keretében, például: illúzió és valóság Ennek követéseként művek, motívumok (Kosztolányi: Házi dolgozat), önkép, önálló csoportokba sorolása. testkép, önértékelés (Arany János: A csoportok megnevezése, esetleg Melyik talál? - Kassák Lajos: Egy létrehozása is. fényképem alá), nyugatimádat (Ady: Góg és Magóg fia vagyok én…), mozi, televízió, film (Babits: Mozgófénykép), idő, felnőtté válás (Szabó Lőrinc: Idő).


Órakeret 4 óra

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: önértékelés.

Illúzió, önkép.

Tematikai egység/ Órakeret Fogalomhasználat Fejlesztési cél 4 óra Előzetes tudás Definiált fogalomhasználat nélküli tapasztalatok. Az 7–8. évfolyam anyagához kapcsolódó fogalmak megértése és aktív használata a A tematikai egység különböző művekről való szóbeli és írásos megnyilatkozásokban. A tanulás nevelési-fejlesztési képességének fejlesztése különböző munkaformákban. céljai Ismeretek Elbeszélő, drámai és lírai művek, amelyekkel kapcsolatban a fogalmak felmerülnek.


Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Igényes és az értelmezést segítő Vizuális kultúra; ének-zene: fogalomhasználat. fogalmak. A művekről beszélve, beszélgetve értő Informatika: fogalomhasználat. könyvtárhasználat: Pontos fogalomhasználatot segítő szótár- kézikönyvek. és kézikönyvhasználat. Szerkezet, epikai szerkezet, történetkezdés, fordulat, befejezés; értekező próza, rapszódia, lírai szerkezet, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon; szinesztézia, szimbólum.

41

Magyar nyelv és irodalom Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


A média kifejezőeszközei (1) Órakeret Történet és elbeszélés a mozgóképen 1 óra Megfigyeli és azonosítja a különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszínés idő-, illetve konfliktusviszonylatokat. Képsorozattal. Meg tud jeleníteni valamely egyszerű cselekményt. Érti a rövid, egy szálon futó, történetet bemutató művekben az ok-okozati viszonyokat, azonosítja a történet idejét és helyszínét a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét. Dramatikus szövegek és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat. Médiatudatosságra nevelés. Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok Vizuális kultúra: idő- és térbeli felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben (pl. rádióműsorban, riportban). változások megjelenítése Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése az képsorozatokkal. életkornak megfelelő szinten (pl. story-board, animáció, interjú alkalmazásával). Dráma és tánc: történet, A beállítás (snitt; a kamera által rögzített folyamatos tér és idő), a jelenet (nagyobb cselekmény, szándék, tér és/vagy időugrások által határolt szerkezeti egység), a fordulat és epizód feszültség, konfliktus, fogalmának magyarázata. fordulópont stb. A korosztálynak megfelelő mozgóképi szövegeken a cselekmény-és történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció) megfigyelése és tudatosulása és mindezzel összefüggésben konkrét szövegek elemzése során az expozíció, bonyodalom, lezárás már ismert fogalmainak alkalmazása. Egyszerűbb médiaszövegek létrehozása (pl. interjú, újságcikk, közösségi portálra készülő adatlap, önportré) útján a képzelőerő, a kifejezőkészség önálló fejlesztése. Kulcsfogalmak/ Karakter, hős, konfliktus, cselekmény, történet, elbeszélés, narráció, expozíció, fogalmak bonyodalom, lezárás, beállítás, jelenet, epizód, fordulat. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A média kifejezőeszközei (2) Órakeret A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése 2 óra Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek érzékelése, médiaszövegek fikciós vagy dokumentum jellegének megfigyelése. Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Annak tudatosítása és próbája, hogy noha a mozgóképi szövegeknek nincs minden Ének-zene: zenei stílusok, szövegre alkalmazható osztályozása, a filmek értelmezését, elemzését segíti a műfajok - dal, kánon, rendszerezés néhány alapszempontja (a valóságanyag természete, kórusmű, szimfónia, más dokumentumfilm-fikció; az alkotói szándék és nézői elvárás - műfajfilm, szerzői hangszeres és zenekari film). művek, opera. A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének meghatározása (a Dráma-tánc: alapvető nézők számára ismerős témák, szériaszerű filmalkotások, könnyen befogadható tánctípusok, táncstílusok és ábrázolási konvenciók, illetve a személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti kísérőzenéjük azonosítása, formanyelvhasználat). mozgás- vagy mozgásszínházi A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik tudatosítása formák megkülönböztetése. (tudósítás, riport, publicisztika, kritika). Vizuális kultúra: Képzőművészeti ágak, az 42



építészet, a design főbb jellemzőinek ismerete. Ember és természet. Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller, szerzői, ábrázolási konvenció, tudósítás, riport, kritika, publicisztika.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használata Órakeret A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése 4 óra A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjainak, kifejező eszközeinek ismerete. A Előzetes tudás metafora és a metonímia felismerése, alkalmazása. A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása. A tematikai egység Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság megszerzése, a nevelési-fejlesztési céljai naiv fogyasztói szemlélet átértékelése. Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Annak felismerése, hogy a médiaszövegek megformálásához („írásához”) és megértéséhez („olvasásához”) az adott médiumra vonatkozó nyelvismeretre van szükség, és a tömegkommunikáció médiumai más-és más jelrendszert, kódokat használnak írott, szimbolikus – például egy képen látható tárgy – és technikai – például a kameramozgás – kódokat). Annak tudatosulása, hogy a technikai úton rögzített képeket (is) alkalmazó kommunikáció sajátossága, hogy a képeken, mozgóképeken látható formáknak, motívumoknak nincs pontosan meghatározott értelme, a jelentés nagymértékben függ a befogadótól. A mágikus gondolkodás fogalmának meghatározása (a tárgyak képének azonosítása az ábrázolttal, a kép és a valóság öntudatlan azonosítása). Annak felismerése, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a fogyasztónak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére. Kérdések és állítások megfogalmazása a mediatizált kommunikáció egyirányú és/vagy interaktív jellegével kapcsolatban. Annak megismerése és aktuális médiaesemények feldolgozása során történő tudatosulása, miért és hogyan érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez. A nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek a tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítésének felismerése a a médiában, annak tudatosulása, hogy a médiaszövegek a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai). A sztereotípia és a reprezentáció fogalmának meghatározása, annak érzékelése, miért problematikus, hogy a világ nem olyan módon jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban. Élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-showk, reality-showk, életmód magazinok, közösségi portálok), az azonosságok és az eltérések megfigyelése, megbeszélése. Azonos események eltérő megfogalmazásainak összevetése, az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeinek ésszerű indoklása (érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség, illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban).

43

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a médiumok hírei és a környezetben tapasztalt valóság összehasonlítása. Informatika: algoritmus kódolása a számítógép számára egyszerű programozási nyelven.


A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Szimbolikus kód, technikai kód, mágikus gondolkodás, értelmezési keret, egyirányú kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia, reprezentáció. A tanuló ismeri a magyar irodalom néhány kanonikus darabját, köztük a nemzeti jelképpé vált műveket. Ezen ismeret birtoklását saját identitása részének tekinti, kialakul, illetve erősödik benne a nemzethez tartozás tudata. Az olvasott megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevései beépültek világképébe, képes az erkölcsi ítéleteiben ezekre támaszkodni. Kifejlődött benne az érzelmeinek hiteles kifejezésére való képesség, ugyanakkor képes belélni magát mások lelkiállapotába, gondolatvilágába, megérti mások cselekvéseinek mozgatórugóit. Képes a kulturált szociális érintkezésre, részt vesz szűkebb és tágabb közössége életében, befogadó magatartást tanúsít, elutasítja a kirekesztő nézeteket. A tanuló eligazodik, és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Képes álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. A tanuló ismeri és a törekszik szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A tanuló a helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaik szók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. A tanuló képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Meg tudja nevezni a reformkori irodalmi élet legfőbb szereplőit. Képes rövid ismertetést adni a tanult Petőfi-művek tematikai és műfaji különbségeiről, életrajzi és történelmi beágyazottságukról. Hozzávetőlegesen el tud igazodni az irodalom kronológiájában és topográfiájában, a helyi hagyományokban, irodalmi emlékekben. Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Meg tudja fogalmazni, hogy a metafora és a metonímia szóképet jelent, ahol a névátvitel egy-egy szóra terjed ki, az allegória és a szimbólum ezzel szemben a szöveg egészére vagy hosszabb szakaszára. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes a következő művek szöveghű felidézésére: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Vörösmarty Mihály: Szózat. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd.

44


9-12. évfolyam Tantárgyi struktúra és óraszámok Tantárgy Magyar nyelv Irodalom

9. évf. 2 2

10. évf. 1 3

45

11. évf. 1 3

12. évf. 1 3


9-10. évfolyam A magyar nyelv tanításának alapvető célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt célunk továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Az olvasási és szövegértési képességeket folyamatosan differenciáljuk és mélyítjük; így az értő hangos és néma olvasást, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó célunk a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása. A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismereteket továbbépítjük, fejlesztjük; felkészítjük tanulóinkat nyelvtani ismereteik önálló alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Célunk az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására. A magyar nyelvi fejlesztés keretében szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegeket dolgozunk fel, értelmezünk, értékelünk jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (pl. szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmai-tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Célunk a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus, metonimikus jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére, szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerésére, értékelésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére. Az irodalomtanítás feladata gimnáziumunkban – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási eljárások keretében különböző műfajú és hangnemű lírai alkotásokat értelmezünk, költői képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtő szerepét elemezzük, értelmezzük, a költői nyelvhasználat összetettségét vizsgáljuk, a grammatikai eszközök funkcióit tudatosítjuk. A 9–10. évfolyamon továbbfejlesztjük a narratív és a dráma műneméhez tartozó művek megértését, melynek része az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismertetése különböző szövegfeldolgozási eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel. Mind a művek hatásának, mind mélyebb megértésének feltétele az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezése,

46

Magyar nyelv és irodalom továbbá a művekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása. Irodalmi műveltségük és olvasottságuk bővülése révén tanulóink képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése. A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá, hogy felkészítjük a tanulókat egyegy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Elsajátítják az információ-felhasználás normáinak (pl. a források megjelölését, idézést) közvetítését, és önálló műelemzés készítését adott szempont/ok szerint.

47


9. évfolyam Magyar nyelv - Heti óraszám: 2 óra - Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 14 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs Előzetes tudás partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal A tematikai egység együttműködve a tanuló képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció nevelési-fejlesztési céljai kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően. Kommunikáció, tömegkommunikáció

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés Történelem, társadalmi és élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs állampolgári ismeretek: a média helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése. társadalmi hatása. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak Etika: fogyasztói társadalom. megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. Mozgóképkultúra és A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása médiaismeret: médiatudatosság. különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs Dráma és tánc: helyzetekben és a tömegkommunikációban. beszédhelyzetek, dramatikus A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, játékok. az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői. Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, Kulcsfogalmak/ kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, fogalmak térköz, emblémák), tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás). Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 20 óra Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a nyelvi tudatosság fejlesztése.

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

48

Magyar nyelv és irodalom céljai

A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és Idegen nyelvek: a tanult idegen mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. nyelv hangtana, alaktani A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. szerkezete, szóalkotási A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy tanult módjai, mondatszerkezete. idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlítás. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Kulcsfogalmak/ Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. fogalmak Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 13 óra A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása. A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése. A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek alkotásának képessége. Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és típusú esszé írásakor. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata, az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek értelmezése során. Szövegértés, szövegalkotás

Ismeretek/fejlesztési követelmények Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, 49

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: esszéírás. Valamennyi tantárgy: vázlatírás, jegyzetelés. Informatika: információkezelés, forrásfelhasználás,

Magyar nyelv és irodalom szövegbővítés. hivatkozás, szöveges Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, adatbázis, az az idézés szabályai. internethasználat jogi, etikai Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis- kérdései. használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). Kulcsfogalmak/ Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elismervény. Esszé, fogalmak értekezés, tanulmány. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 4 óra Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási Előzetes tudás szótárak ismerete és használata a gyakorlatban. A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A tematikai egység A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. nevelési-fejlesztési céljai A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. Helyesírási ismeretek

Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Helyesírási alapelv, nyelvi norma. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Jelentéstan

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: helyesírás. Informatika: helyesírásellenőrző programok ismerete, használata.

Órakeret 8 óra

Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl. értelmező, szinonima). A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők felismerése. A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvigrammatikai funkció összefüggése. 50

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: motivált, motiválatlan szavak, szórend. Informatika: hangalak és jelentés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; etika;

Magyar nyelv és irodalom A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak filozófia: kifejezések köznyelvi használata. és tantárgyi jelentése.


Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés. Metaforikus jelentés. Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés.


Előzetes tudás


Órakeret 13 óra A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szövegfeldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat. A szöveg

A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb szövegtípusokon.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. A szóbeli és írott szövegek szerepe, minősége, eltérő jegyei.


Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a forrásszövegek típusai. Idegen nyelvek: az idegen nyelvi szöveg/ek kultúrafüggő felépítése. Biológia-egészségtan; fizika; kémia; földrajz: a természettudományos ismeretterjesztő szövegek témahálózata, szókincse, felépítése.

Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi).

51


10. évfolyam Magyar nyelv - Hetióraszám: 1 óra - Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


Órakeret 10 óra A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szövegfeldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat. A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb szövegtípusokon. A szöveg

A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti értelemhálózat felismertetése. A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. Történelem, társadalmi és A szövegtípusok általános jellemzőinek felismertetése, az írott és internetes állampolgári ismeretek: a szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése és megnevezése. forrásszövegek típusai. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző Idegen nyelvek: az idegen nyelvi forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. szöveg/ek kultúrafüggő A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való felépítése. összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. Biológia-egészségtan; fizika; Szövegek összefüggése, értelemhálózata. kémia; földrajz: a A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. természettudományos ismeretterjesztő szövegek témahálózata, szókincse, felépítése. Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, Kulcsfogalmak/ tervezett). fogalmak Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 8 óra Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási Előzetes tudás szótárak ismerete és használata a gyakorlatban. A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A tematikai egység A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. nevelési-fejlesztési céljai A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. Helyesírási ismeretek

Ismeretek/fejlesztési követelmények Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. 52

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: helyesírás. Informatika: helyesírásellenőrző programok ismerete, használata.

Magyar nyelv és irodalom A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Helyesírási alapelv, nyelvi norma. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Szövegértés, szövegalkotás Órakeret A 9. osztályos tananyag elmélyítése, gyakorlás 4 óra A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.

A tematikai egység Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és típusú nevelési-fejlesztési esszé írásakor. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. Történelem, társadalmi és A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. állampolgári ismeretek: esszéírás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 14 óra Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és alakzatok, nyelvi Előzetes tudás játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás, nyelvi norma. Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek felismerése és A tematikai egység alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében, nevelési-fejlesztési céljai szövegalkotásban. A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése. Stilisztikai alapismeretek

Ismeretek/fejlesztési követelmények A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.

53

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző forrásszövegek stílusjellemzői. Idegen nyelvek: beszélt nyelvi stílusregiszterek. Biológia-egészségtan; fizika; kémia; földrajz: metaforák a természettudományos szövegekben. Dráma és tánc: társalgási stílusárnyalatok megjelenítése. Mozgóképkultúra és médiaismeret: nyilvános megnyilatkozások, különféle műsortípusok, illetve internetes felületek jellemző stílusregiszterei. Informatika:



kézikönyvhasználat. Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum). Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.

54


9. évfolyam Irodalom - Heti óraszám: 2 óra - Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 4 óra Szóbeliség, írásbeliség, népköltészet, népszerű irodalom, szépirodalom, elbeszélés, novella, Szövegvilágok

Annak felismertetése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény tematikai egység erősítése. nevelési-fejlesztési céljai Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az alábbi témák közül kettő: Népszerű irodalom – szépirodalom – (saját olvasói tapasztalatok alapján is) Az irodalom mint szövegvilág (Mándy Iván-, Varró Dániel-szövegrészletek alapján) Témák, művek, olvasók az időben – (Jókai, Karinthy, Ottlik Géza szövegrészletei alapján) Műnemek – műfajok - rendszerezés


A tanuló Történelem őskor, írásbeliség kialakulása – pontosítja az irodalom és az Vizuális kultúra írásbeliség, irodalom és művészet filmplakát, képregény, összefüggéseit filmes műfajok, – megismeri és értelmezi az irodalmi falfirka művek fikcionalitását, nyelvi megalkotottságát – tudatosítja a szépirodalom és a népszerű irodalom kapcsolatát, – ismeri az irodalmi műnemek, műfajok rendszerét irodalom, szóbeliség, írásbeliség, esztétika, népszerű irodalom, szépirodalom, fikcionalitás, nyelvi megalkotottság, , lírai én, elbeszélő, beszédhelyzet, vershelyzet, időbeliség, irodalmi közlésfolyamat (szerző, mű, befogadó), megértés, értelmezés


Órakeret 10 óra Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal, elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás. Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet. A kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai. Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra

Annak felismertetése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. A tematikai egység Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és nevelési-fejlesztési céljai esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények

55


Magyar nyelv és irodalom Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok. Homérosz: Iliász és /vagy Odüsszeia (részletek). Szemelvények a görög lírából (pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) és prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból). A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok. Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen.


A tanuló – felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban – megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat; – elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat és a narratív struktúra szerepét – felismeri a görög kultúra máig tartó hatását (archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; mai magyar szókincs).

Vizuális kultúra: az antik-görög művészet néhány alkotása; illusztrációk és irodalmi művek párhuzamai, későbbi korok témafeldolgozásai. Földrajz: topológiai tájékozódás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az antik világ nagy szónokai, történetírói. Matematika; fizika: tudománytörténet; az antik világ tudományosságának öröksége. Filozófia: antik filozófusok, filozófiai irányzatok.

Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma, himnusz, időmértékes verselés, versláb, hexameter, disztichon, szapphói strófa, fabula, archetípus, toposz, poétika.


Órakeret 6 óra Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet, konfliktus. Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése. Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma

Ismeretek/fejlesztési követelmények


Az antik görög színház jellemzői. A tanuló Vizuális kultúra; történelem, Drámai előadások (tragédia és komédia), – képes dialogikus művek olvasására, társadalmi és állampolgári versenyjátékok. ismeretek: görög és római befogadására, értelmezésére, egy Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz színházépítészet. drámarészlet előadására; király részlete). – felismer különféle magatartásformákat, Földrajz: 1-2 fennmaradt antik Az antik dráma hatása a drámatörténetre. konfliktusokat, értékeket és hibákat színház topológiája. (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek Etika; filozófia: Arisztotelész Poétikájának néhány elemzésével, értékelésével fejlődik alapvetése. erkölcsi érzéke; Dráma és tánc: – pontosítja a katarzis fogalmát; színházművészet, felismeri, hogy a befogadóra tett színháztörténet. hatások változatosak; – képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására. Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció, Kulcsfogalmak/ dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 8 óra Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok, időmértékes verselés. Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének képessége, azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel. Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása. Hatásértelmezés, Világirodalom – antik római irodalom

56

Magyar nyelv és irodalom kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Szemelvények a római lírából és A tanuló Történelem, társadalmi és epikából. állampolgári ismeretek; földrajz: az – azonosít, értékel emberi Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius, magatartásformákat a művek, illetve a antik római kultúra Phaedrus néhány műve (vagy részletek). szerzők portréi alapján; véleményezi a topológiája. A római irodalom műfajainak, témáinak, horatiusi életelvek érvényességét; Vizuális kultúra: korabeli motívumainak hatása, továbbélése. művek és későbbi – megismer irodalmi műfajokat, feldolgozások. versformákat; – értelmezi a görög és római kultúra viszonyát; – felismeri a római kultúra máig tartó hatását (mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; Catullus / Horatius noster; latinizmusok a mai magyar szókincsben). Kulcsfogalmak/ Eposz, dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozás-történet. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Világirodalom – Biblia

Órakeret 10 óra

Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.

A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai élethelyzetek, A tematikai egység magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, befogadásának képessége, nevelési-fejlesztési céljai továbbélő hatásuk tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A vízözön, Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története, zsoltárok). Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú, Az irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete). A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl. szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban).



A tanuló Vizuális kultúra; ének-zene: a Biblia hatása más művészeti – megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, ágakra; különböző korok bibliai témafeldolgozásai, témákat, motívumokat; – tudja néhány közkeletű bibliai szólás, különféle művészeti ágak példáival. állandósult kifejezés eredetét és jelentését; – ismeri a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát; – tudatosítja a bibliai motívumok, témák, műfajok továbbélését a kultúrában; – ismeri a Biblia máig tartó hatását az európai irodalomra és művészetre (zene, képzőművészet, film; dramatikus hagyomány; parafrázisok, adaptációk többféle művészeti ágból). Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.

57


Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században Órakeret (középkori) 8 óra Himnusz, verses epika, rím, középkor. Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problémáinak (ókor- középkorA tematikai egység reneszánsz fogalmak koordinátái) megértetése, érzékenyítés a középkori irodalom nevelési-fejlesztési céljai sajátosságaira, műfajok, világkép, értékrend, néhány alkotás befogadásának támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Szemelvények a 4–14. századi európai irodalomból, pl. himnuszköltészet (pl. Assisi Szt. Ferenc, J. da Todi), vallomás (Augustinus); legendák; hősi ének (pl. Roland-ének), trubadúr- és lovagi költészet (pl. W. von der Vogelweide), vágánsdalok. Dante: Isteni színjáték (részlet/ek a Pokolból). Villon művei (pl. egy-két részlet a Nagy testamentumból, 15. sz.).


A tanuló Vizuális kultúra; ének-zene: a középkori építészet, – megérti a történelmi és képzőművészet, zene néhány művelődéstörténeti korszakolás alkotása. problémáit (ókor- középkorInformatika: tájékozódás a reneszánsz fogalmak koordinátái); – megismerkedik a középkori irodalom Villon-fordításokról. jellegével az ókeresztény és középkori szakaszban; a vallásos és világi irodalom együtthatásával; – tud példákat hozni a különféle irodalomtípusokra (pl. kolostori, lovagi és vágáns irodalom), összhangban a korszak világképével, értékrendjével; – felismeri az antikvitás hatását a középkorra; – néhány szemelvény alapján értékeli Dante és Villon életművének jelentőségét. Középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma, refrén.


Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században Órakeret (reneszánsz) 5 óra Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz. Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi életben. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói magatartások befogadása A tematikai egység révén az azonosulás és kritikai érzék fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus). Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a 14–16. századi európai A tanuló reneszánsz irodalomból. – értelmezi a művelődéstörténeti és Az itáliai kora reneszánsz irodalomból: stílustörténeti korszakolás problémáit Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett), (középkor/reneszánsz és 16–17. sz.); Boccaccio: Dekameron (egy novella). – tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat; – Petrarca és Boccaccio néhány műve alapján megismerkedik a kor lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós 58

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; ének-zene: a reneszánsz építészet, képzőművészet, zene néhány alkotása.



humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka); – pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát. Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus.


Színház- és drámatörténet – az európai színjátszás formái a 10– 16. századig Dramatikus megjelenítés, előadási formák.

Órakeret 2 óra

A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban, váratlan helyzetek kezelése. A tematikai egység A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése. nevelési-fejlesztési céljai Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Néhány sajátos színjátéktípus a 10–16. században (a középkor és reneszánsz vallásos és világi előadási formái). Rögtönzés cselekményváz alapján.


A tanuló Dráma és tánc: dráma és – részt vesz a témakörhöz kapcsolódó színháztörténet, játéktípusok. drámajáték előkészítésében és előadásában; – képes rögtönzésre (cselekményváz és adott állandó típusok alapján); – megismer néhányat az európai színjátszás máig élő hagyományaiból; – - felismeri az előadásmódok és színpadformák sokféleségét a középkori játéktípusokban. Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés, állandó típusok, színpadformák.


Órakeret 5 óra Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex, legenda, himnusz. Magyar irodalom a 12–16. században

Az európai és a magyar irodalom nagy hagyományainak kapcsolatainak felismerése, megértése révén a nemzeti és az európai identitás erősítése. A nyelvi és irodalmi A tematikai egység hagyomány megbecsülése. nevelési-fejlesztési céljai Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a 12–15. századi latin és magyar nyelvű magyar irodalomból (részletek, pl. Szent István intelmei, magyarországi szentek legendái, haláltánc). Halotti beszéd és könyörgés;

A tanuló – értelmezi a magyar nyelvű kultúra legkorábbi emlékeit (kötelező művek: HB, ÓMS); – megismeri a középkori írásbeliség 59

Kapcsolódási pontok Informatika: tájékozódás a nyelvemlékekről; a könyvnyomtatás történetéről; könyvtártörténet.

Magyar nyelv és irodalom Ómagyar Mária-siralom. sajátosságait; Szemelvények a 16. századi magyar – tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, irodalomból (pl. Tinódi Lantos jelentőségét és továbbélésüket későbbi Sebestyén, Ilosvai Selymes Péter, Árgirus- korokban (l. „Halotti beszéd”-ek); história; zsoltárfordítók, – tisztában van a könyvnyomtatás és a zsoltárparafrázisok). reformáció hatásának művelődéstörténeti jelentőségével; néhány középkori magyar irodalmi alkotás későbbi feldolgozásával. Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció, legenda, himnusz, Kulcsfogalmak/ históriás ének, széphistória, zsoltárfordítás. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 6 óra

Janus Pannonius portréja Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica. Humanizmus, humanista. Ismétlés: Pannónia dicsérete (memoriter is).

A hazához való felelős kötődés felismerése. Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány fontos témájának tudatosítása, értékelése.

Az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző A tematikai egység megközelítési módokat felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési nevelési-fejlesztési céljai lehetőségei. A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Janus Pannonius lírája, jellemző témái A tanuló Történelem, társadalmi és (pl. öntudat, békevágy, betegség stb.). állampolgári ismeretek: a 15. sz. – megismeri egy humanista alkotó Epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli portréját, költői és emberi kulturális élete mandulafáról, Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez). szerepvállalását; személyes Magyarországon. Vizuális kultúra; ének-zene: a élményanyagának költészetformáló reneszánsz kultúra szerepét; – tudatosítja, értékeli az életmű néhány Magyarországon. fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); – megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma); – elemzési minimuma: Pannónia dicsérete és Janus Pannonius még egy műve. Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia, gúny, Kulcsfogalmak/ interkulturalitás, újplatonizmus. fogalmak

60



Órakeret 8 óra

Balassi Bálint portréja Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma, motívum.

A magyar nyelvű költészet megbecsülése, a Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, értelmezései: végvári élet, költő lét. Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers, szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az A tanuló életmű néhány tematikus és formai – megismeri az alkotó költői portréját és jellemzője. magatartását (az életmű 3-4 darabja Egy katonaének (kompozíció, értékrend). nyomán); Legalább további két mű értelmezése – tudatosítja az életmű megközelítési (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers / Célia- problémáit (kötetkompozíció; vers; istenes tematika, zsoltárparafrázis kéziratos énekeskönyv; különféle vagy könyörgésvers, pl. Adj már felfogások: kompozíció / tematika); csendességet) – megkülönbözteti a dallamvers és Megformáltság, szerkezet (pl. szövegvers fogalmát; aranymetszés, hárompillérű kompozíció). – tud ritmizálni ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassi-strófát; – elemzési minimuma: Egy katonaének és még egy-két műve.

61

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 16. sz. kulturális élete Magyarországon. Vizuális kultúra: a reneszánsz kultúra Magyarországon; az aranymetszés.


10. évfolyam Irodalom - Heti óraszám: 3 óra - Éves óraszám: 108 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század) Reneszánsz, humanizmus, reformáció.

Órakeret 3 óra

A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. Annak belátása, hogy a különböző korszakok egyaránt gazdagították az emberi kultúrát. A tematikai egység A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék továbbfejlesztése nevelési-fejlesztési céljai (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a reneszánsz és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A reneszánsz kései szakasza A tanuló Vizuális kultúra; ének-zene: az (manierizmus). irányzatokhoz kapcsolódó, – ismeri a fogalomhasználati Szemelvény a korszakból: Cervantes: jellemző alkotások problémákat (művelődéstörténeti Don Quijote (részlet). formajegyei (minden korszak, korstílus, stílusirányzat); Barokk és klasszicizmus a 17. században – tisztában van irányzatok egymás művészeti ágból). (háttér, tematika, stílus- és formajegyek). mellett élésével és az átmeneti Szemelvényrészletek az irányzatokról, kategóriák korszakolási nehézségeivel szerzőkről, művekről. (l. eltérések egyes nemzeti irodalmak és értékelések közt, l. Tasso / barokk, 16. sz.; Shakespeare, Cervantes / reneszánsz, 16–17. sz.); – meg tudja különböztetni a reneszánsz / barokk / klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét; – műismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote (részlet). Barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai. Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása. Lehetséges: Romeo és Júlia ismerete (8. évfolyam).

Órakeret 6 óra

A tematikai egység A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája. A szeretetteljes kapcsolat nevelési-fejlesztési céljai próbái. Konfliktushelyzetek kezelésének módjai. A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése. A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése (Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása, a dráma létformájának, a dramaturgiai jellemzőknek a megértetése drámajátékkal. Színházlátogatás, illetve színházi előadás 62

Magyar nyelv és irodalom élményének megbeszélése. Reflektálás Shakespeare drámaírói életművének, művészetének mai hatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Az angol színház a 16–17. században A tanuló Vizuális kultúra; ének-zene; (színház, előadás és dramaturgia mozgóképkultúra és médiaismeret: – ismer néhány Shakespeare-témát, összekapcsolódása). illusztrációk, zenei és filmes szállóigét; Shakespeare egy drámája (Hamlet / feldolgozások Shakespeare– képes egy mű részletes elemzése esetleg Romeo és Júlia vagy más, választott kapcsán a hősök jellemzésére, művekből. mű). Dráma és tánc: színháztörténet, magatartásuk, konfliktusaik színházművészet, színpadi értékelésére; – megérti a befogadói elvárások (korabelihatás. közönség) és a dramaturgia összefüggését; – részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; – felismeri a dráma másik létformáját (aktuális színházi előadások, rendezői értelmezések hatásával); értékeli az újrafordítások, filmes feldolgozások szerepét; – lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); – műismereti minimuma: egy Shakespeare-dráma elemző feldolgozása és memoriter: egy monológ/részlete; – alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház Órakeret (17. század) 6 óra Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica. Előzetes tudás Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete. Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya. A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, szabályok); a A tematikai egység korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének felismertetése. A komikum nevelési-fejlesztési céljai műfajformáló minőségének és változatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia.

A tanuló – felismeri a klasszicista normatív 63

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: színháztörténet, a színpadi kísérő zene, a

Magyar nyelv és irodalom A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái.


esztétika sajátosságait (műfaji koreográfia. hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggését; – megérti a komikum műfajformáló minőségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum); – képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; – részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; – lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); – műismereti minimuma: egy Molièremű elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet; – alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. − Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, rezonőr.

Tematikai egység/ Órakeret Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Fejlesztési cél 6 óra Előzetes tudás Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek). A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása. A tematikai egység Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a barokk nevelési-fejlesztési formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggéseinek céljai megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar barokk irodalom. A tanuló Szemelvény: Pázmány Péter értekező – felismeri a barokk formajegyeit az prózájából (hitvita, prédikáció). irodalmi művekben és más művészeti Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (vagy ágakban is, összhangban az részletek); a barokk eposz (szerkezet; irodalommal; koncepció; embereszmény /a főhős mint – megismeri világkép és műfajok, Krisztus katonája; értékrend). poétikai / retorikai megoldások összefüggését; – tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, 64

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; ének-zene: a barokk formajegyei más művészeti ágakban.



embereszmény); – műismereti minimuma: Pázmány Péter (egy értekező prózai részlet)¸ Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (vagy részlete). Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat.


Világirodalom – az európai irodalom a 18. században

Órakeret 8 óra

Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok. Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az erkölcsi és esztétikai ítélőképesség fejlesztése. Felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A szabadság A tematikai egység eszményének különböző megközelítései. A művekben megjelenített erkölcsi és nevelési-fejlesztési céljai világképi problémák mérlegelő értékelése. Összehasonlítás és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A felvilágosodás irodalmának jellemző A tanuló Vizuális kultúra; ének-zene: műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, – megkülönbözteti az eszmetörténeti klasszicizmus, rokokó más szentimentalizmus (érzékenység), művészeti ágakban; korszak, filozófiai irányzat és rokokó. megzenésített irodalmi művek stílusirányzat kategóriáit; Művek, szemelvények az angol, francia – megismeri a bölcseleti háttér és a (pl. Goethe, Schiller alkotásai). és német irodalomból, stílusirányzat, műfaj, tematika néhány Történelem, társadalmi és pl. Defoe, Swift, Jane Austen; Voltaire, állampolgári ismeretek; filozófia; összefüggését, az egyes irányzatok Rousseau; Goethe, Schiller különféle jellemző tendenciáit, irodalmi műfajait etika: a felvilágosodás korának műfajú alkotásaiból. bölcselete; értekezések a kor az európai irodalmakból vett egyes A választott szerzőkhöz, művekhez szerzőitől. szemelvények alapján; kacsolódó fogalmi ismeretek. – felismeri a preromantika jellegét, szerepét; – választható beszámolót készíthet olvasmányélménye vagy látott színházi élménye alapján (pl. Defoe, Jane Austen, Schiller művei); – műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egy-egy művének /részletének ismerete. Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélői Kulcsfogalmak/ nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény, fogalmak ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem). Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Órakeret Mihály, Berzsenyi Dániel 20 óra Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez


Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság. 65

Magyar nyelv és irodalom Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések megbecsülése. A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A 18. század irodalma a felvilágosodás A tanuló Vizuális kultúra; ének-zene: előtt stílusirányzatok – ismereteket szerez a kuruc kor (a kuruc költészethez kapcsolódó egymásmellettisége a 18. irodalmáról; irodalmi formák; Mikes Kelemen: – ismeri a magyar nyelv ügyében született században. Törökországi levelek részlete). Földrajz: a témakörhöz, az legfontosabb programok, értekezések A felvilágosodás korának irodalma. gondolatait; Kazinczy tevékenységét; a alkotókhoz kapcsolódó Művelődési programok. Bessenyei topológia. magyar felvilágosodás időszakának, György értekező prózai művének irodalmi életének néhány sajátosságát; részlete (pl. Magyarság). – tudatosítja a nyelvújítási mozgalom Alkotói csoportok, irodalmi központok, jelentőségét; sajátos életutak (pl. Batsányi János, – tisztában van Csokonai és Berzsenyi Kármán József). életművének jellegével, az alkotók Kazinczy Ferenc irodalomszervező helyével, szerepével a magyar irodalom tevékenysége és írói munkássága történetében; felismer jellemző (legalább egy epigrammája). stílusirányzatokat, műfajokat, Csokonai Vitéz Mihály portréja; verstípusokat és versformákat; életművének műfaji, formai és stiláris – műismereti minimuma: Mikes Kelemen: sokszínűsége A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az Törökországi levelek (részlet), Kazinczy estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; stb.) alapján. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (ált. Berzsenyi Dániel portréja; jellemző isk., memoriter is); A tihanyi Ekhóhoz és műfajok, témák, életérzések egy mű; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, költészetében. A közelítő tél, A A magyarokhoz I. és egy mű. magyarokhoz I. és legalább még egy mű – (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és értelmezése. a műveikről szóló vélemények, elemzések Csokonai és Berzsenyi hatása, értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör továbbélése a későbbi magyar kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. költészetben. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus, antik strófaszerkezetek.


Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében Órakeret (romantika, romantika és realizmus) 14 óra Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője; romantika és realizmus.

A tematikai egység Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódási pontjainak felismerése által a nevelési-fejlesztési céljai nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése különböző korstílusokban. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése. A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista 66

Magyar nyelv és irodalom szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A romantika irodalmának jellemzői A tanuló Történelem, társadalmi és (esztétikai elvek, művészi szabadság, állampolgári ismeretek; vizuális – felismeri az életművek stílus- és formajegyek; ironikus látásmód, egymásmellettiségét az 1830-as években kultúra; ének-zene: a romantika groteszk minőség). művészete. (klasszika, romantika, realizmus Új műfajok, formák (pl. történelmi tendenciái, l. Goethe/Hugo/Stendhal, Mozgóképkultúra és regény, bűnügyi történet, drámai Balzac) és a romantika korstílus-jellegét, médiaismeret: a romantika, költemény, verses regény). jelentőségét; a romantika és a kritikus, romantikus mai Társadalmi típusok (felesleges és médiaértelmezése. realista szemlélet együtthatását; karrierista hősök, hivatalnokok) – megismeri az irodalmi liberalizmus megjelenése a romantikával egyidejű, szerepét és hatását az esztétikára (új realista szemléletű művekben. műfaji változatok; stiláris és hangnemi Művek, szemelvények az angol/amerikai, összetettség, irónia és groteszk); francia, német és orosz irodalomból, – műismerete: Shelley, Keats, Poe, V. pl. Byron, Shelley, Keats; Poe; Victor Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin vagy illetve Balzac, Stendhal, Gogol egy-egy mások alkotásaiból; illetve Balzac, művének / részletének ismerete; Stendhal, Gogol műveiből. – képes egy választott/kijelölt epikai A választott szerzőkhöz, művekhez alkotás (házi olvasmány) elemző kacsolódó fogalmi ismeretek. bemutatására a közös értelmezés után; – beszámolót/könyvajánlót készíthet egyéni olvasmányélménye alapján a korszak műveiből; – alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, történelmi regény, Kulcsfogalmak/ verses regény, regényciklus, analitikus regény. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 7 óra Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása. Élet-válaszutak a különböző helyzetekben és a figurák alakjában. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti dráma” mint közös ismeret. A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése. Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

Ismeretek/fejlesztési követelmények Katona József: Bánk bán – sok A tanuló szempontú műértelmezés. Pl. – ismeri a magyar színház történetének − magánéleti és közéleti konfliktus, néhány sajátosságát (az állandó magyar alapkérdések; színház hiányát, törekvéseket a − a szereplők körei, Bánk összeomlása; létrehozására); a címszereplő megítélésének – képes elemezni nemzeti tragédiánk 67

Kapcsolódási pontok Ének-zene: operafeldolgozás.

Magyar nyelv és irodalom − −

változatai; felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe).


sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás) – megismer néhány álláspontot a műértelmezéshez; – lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt; – műismereti minimuma: a tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből; – alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv, klasszicizmus és romantika.


Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Órakeret Ferenc, Vörösmarty Mihály 18 óra Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról. Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt (ált. isk.; memoriter is); Vörösmarty Mihály: Szózat (memoriter is).

Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A nemzeti romantika sorskérdéseinek elemzése. Az alkotók műveiben megjelenített egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A reformkor–nemzeti romantika– A tematikai egység népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcseynevelési-fejlesztési céljai és Vörösmarty-művek befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Magyar irodalmi élet a 19. század első A tanuló Vizuális kultúra; ének-zene: a felében; orgánumok, folyóiratok, alkotói – ismeri a magyar irodalom néhány magyar romantika más csoportok. A reformkori nemzeti sajátosságát a 19. század első felében; művészeti ágakban; romantika. népdalok. – felismeri a reformkor-nemzeti A népiesség programjai. romantika-népiesség fogalmak tartalmát, Földrajz: az alkotókhoz Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerepét és jelentőségét; kapcsolódó topológia. szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus Történelem, társadalmi és – tisztában van Kölcsey és Vörösmarty és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; állampolgári ismeretek: a életművének jellegével, az alkotók Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi reformkori művelődés és helyével, szerepével a magyar irodalom második éneke). társadalmi élet. történetében; Értekező prózája (pl. Nemzeti – műismereti minimuma: Kölcsey: hagyományok és / vagy a Parainesis Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy részlete). Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus értekező prózai részlet; Vörösmarty: világlátás, tematika és képalkotás lírában Szózat, Előszó és még egy-két lírai mű, valamint a Csongor és Tünde; memoriterek; 68

Magyar nyelv és irodalom és drámában a Szózat; Előszó és még egy- – Kölcsey és Vörösmarty kapcsán két lírai alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok alkalmassá válik legalább négy alkotásuk a könyvtárban; Az emberek, A vén cigány) és a műveikről szóló vélemények, alapján, illetve a Csongor és Tünde elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli értelmezésével (pl. alapkérdések, témakör kifejtésére; memoriterek értékszerkezet, motívumok, műfaji tolmácsolására. sajátosságok: mesejáték/drámai költemény). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus irónia, drámai költemény.


Órakeret 14 óra Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről. Előzetes tudás Anyám tyúkja; Füstbe ment terv (memoriterek); János vitéz (és memoriter-részletei); Az Alföld; Nemzeti dal (memoriterek is) és más lírai alkotások. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek A tematikai egység (pl. humor és irónia) befogadása. nevelési-fejlesztési céljai A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Életmű – Petőfi Sándor



Petőfi Sándor életműve. A tanuló Pályaszakaszok (életérzések, költői – ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; magatartás) és jellemző alkotások. Petőfi helyét, szerepét a magyar irodalom A népi szemléletmód hatása; történetében; költészetének jellegét; romantika és népiesség. – tisztában van a romantikus korstílus és a Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), népiesség stílustendenciájának versciklusok; lírai műfajok és együtthatásával; líratípusok (pl. dalok, helyzetdalok, – műelemzések során megismeri Petőfi ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, jellemző témáit, műfajait, poétikai forradalmi látomásvers) és megoldásait, versformáit; megkülönbözteti versformák változatossága; jellemző hangnemeit (pl. humor és irónia); A puszta, télen; A XIX. század költői; – képes önálló műértelmezés Európa csendes, újra csendes…; megfogalmazására; Szeptember végén, és még legalább – műismereti minimuma: Az Alföld; Nemzeti három-négy lírai alkotás elemző dal (ált. isk., memoriterek is); János vitéz (és feldolgozása. memoriter-részletei); A puszta, télen; A XIX. Verses epika (pl. A helység kalapácsa század költői; Európa csendes, újra csendes…; mint eposzparódia; és/vagy Az Szeptember végén és még három-négy mű és apostol; ismétlés: János vitéz). memoriterek; – képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10–12 lírai és 1–2 verses epikai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Hon és népismeret: Petőfi emlékhelyek. Földrajz: Petőfi életútjának topológiája. Vizuális kultúra; ének-zene: a romantika művészete, Petőfi művek feldolgozásai (hangoskönyv, színház, rajzfilm, dal).

69


Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő.


Látásmód – Jókai Mór

Órakeret 6 óra

Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény, anekdota, anekdotikusság. A kőszívű ember fiai vagy más regénye.

A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve beszélgetés, vita a A tematikai egység korabeli és a mai olvasóközönség befogói elvárásainak különbségéről, a különbség nevelési-fejlesztési céljai megértése. A befogadói horizont tágítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében. Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák; hangnemi és motivikus összetettség. Problematika (az adott műhöz pl. természet és civilizáció, bűn és büntetés, kettős jellem).

Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló Hon és népismeret; történelem, társadalmi és állampolgári – tisztában van a korabeli és a mai olvasóközönség befogadói elvárásainak ismeretek; vizuális kultúra; énekzene: a romantika művészete. különbségével; Mozgóképkultúra és médiaismeret: – ismeri Jókai helyét a magyar Jókai-művek filmes regényirodalom történetében, feldolgozásai. alkotásmódjának jellemzőit; Földrajz: a regény/ek – felismeri a romantikus ábrázolásmód topológiája. sajátosságait és a romantikus regény jellemző műfaji változatait; – képes egy regény sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére; – műismerete min.: két regénye; A kőszívű ember fiai (vagy más, pl. Az új földesúr, ált. isk.) és Az arany ember (vagy más, pl. Egy magyar nábob, Fekete gyémántok) – egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására. Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota. A tanuló képes írott szövegek (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg átfogó megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes 70

Magyar nyelv és irodalom alkalmazásával, tudatos szövegmondással. Tudja alkalmazni az alkotások műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. Tájékozott az évfolyamokon olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban és hangnemeiben. Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel, képes szöveghű felolvasásra, kellő tempójú, olvasható, rendezett írásra. Szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. Képes definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori műfajaiban. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Be tudja mutatni a tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására. Részt tud venni elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével.

71


11–12. évfolyam A magyar nyelvi képzés célja gimnáziumunkban a 11-12. évfolyamon a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában. Vizsgáljuk a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseit, kontrolláljuk az egyéni nyelvhasználatot; kialakítjuk az igényt a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használatára. Bővítjük a helyesírási ismereteket, a tanulási képességet tudatosabbá tesszük és továbbfejlesztjük, az önálló adatgyűjtés módszereit kiegészítjük a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel. A nyelvi képzést életszerűen, gyakorlatban is folytatjuk, feltárjuk, értelmezzük a kommunikációs zavarokat, keressük a kezelési módokat. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként célunk a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése ( szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Felkészítjük retorikai tudásának hasznosítására a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. Tanulóink megismerik az elméleteket a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, továbbá a legfontosabb nyelvemlékeinket. (A Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Máriasiralom). A nyelvi tanulmányok eredményeképpen tanulóink képesek hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kialakítjuk tanulóink felelősségtudatát a magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészülnek az érettségire és a továbbtanulásra. Az irodalomtanítás alapvető célja gimnáziumunk 11-12. évfolyamán irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési célunk a magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban;a tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése, az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása. Elmélyítjük az irodalomértést, önkifejezést és az önálló gondolkodást művek adott tematikai, poétikai szempontú összehasonlításával szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) különböző nézőpontú bemutatásával, önálló műelemzés készítésével közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról, többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelő képességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozzuk néhány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelésével az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más művészeti ágakban. 72

Magyar nyelv és irodalom Fontos szemléleti célunk az irodalmi művek egymásra utaltságának megértése, és ennek példáiként az irodalmi szövegek összekapcsolódását bizonyító szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió példáinak elemzése, végül annak néhány példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. Megfigyeljük a műfaji, poétikai fogalmak változó jelentéseit, a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségeket. Szorgalmazzuk a rendszeres könyvtárhasználatot (ide értve az internet adta lehetőségeket is), azaz az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom – audiovizuális, digitális források – alkotó felhasználását beszámoló, kiselőadás, hozzászólás, prezentáció formájában. E tevékenység része a hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Elősegítjük a nyitottságot a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Célunk az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élet részeként megfigyeljük az irodalom megjelenési formáit más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az adaptációt, a műfajcsere jelenségét, jellegzetes megoldásait a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladatnak tartjuk a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása, kultuszalkotások megismerése). A továbbtanulásra való fölkészülésként lehetővé tesszük egyéni „kutatómunka” alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírását, prezentáció készítését a könyvtárhasználat, digitális források alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával; tematikus tájékozódást nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár). A szűkebb régióhoz, településhez, a hazához való kötődés érzését erősítjük a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban való tájékozódással.

73


11. évfolyam Magyar nyelv - Heti óraszám: 1óra - Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Kommunikáció

Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció. A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által megkívánt formák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése, megfelelő kezelése. A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése. Kulcsfogalmak/ Kommunikációs zavar. Manipuláció. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 5 óra

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: reklám, meggyőzés, manipuláció. Vizuális kultúra: képi közlés. Dráma és tánc: szituációk, dialógusok értelmezése.

Órakeret 13 óra A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált véleménynyilvánítás. Retorika

A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános megszólalásokban. A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a megismertetése. Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. 74

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antik szónokok, neves magyar szónoklatok (pl. Kölcsey, Kossuth, Deák). Közéleti megnyilatkozások retorikája. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a meggyőzés, befolyásolás, a hatás eszközei. Dráma és tánc: a színpadi beszéd retorikai elemei, klasszikus monológok értelmezése. Matematika: bizonyítás,

Magyar nyelv és irodalom Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása. érvelés, cáfolat. Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Kulcsfogalmak/ Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, témamegjelölés), fogalmak elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció. Tematikai egység/ Órakeret Általános nyelvészeti ismeretek Fejlesztési cél 4 óra Előzetes tudás Kommunikáció, jelentéstan. A tematikai egység A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló ismeretek a nevelési-fejlesztési nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése). Nyelvi identitás.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: nyelvtípus, kommunikáció, nyelvi tolerancia. Vizuális kultúra: a vizuális nyelv összetevői.

Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv.


Pragmatikai ismeretek

Órakeret 7 óra

Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek. A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, különböző cél elérésére. Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végrehajtani. A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle Idegen nyelvek: idegen nyelvi beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az kommunikáció, udvariassági együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek formák. megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Kulcsfogalmak/ Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). fogalmak Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási). Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 7 óra A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak ismerete. Szövegalkotás

75



Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása. Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete. Kulcsfogalmak/ Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. fogalmak

76

Kapcsolódási pontok Informatika: szövegszerkesztési, könyvtárhasználati, információkeresési ismeretek.


12. évfolyam Magyar nyelv - Heti óraszám: 1 óra - Éves óraszám: 31 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 9 óra A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek. A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási szövegek jellemzőinek megfigyelése. Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése. Nyelv és társadalom

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi Történelem, társadalmi és tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek állampolgári ismeretek: nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei és feladatai. történelmi nemzetiségek, A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. bevándorló magyarság, A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. szórványmagyarság A köznyelv jellemzői, használati területe. kialakulásának történelmi, A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati társadalmi okai, tendenciái. köre, szókincse. Mozgóképkultúra és A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. médiaismeret: az információs A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi társadalom, mediatizált megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, Földrajz: a nyelv területi kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. tagolódása. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, irodalmi nyelv, Kulcsfogalmak/ dialektus, szociolektus). fogalmak Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 10 óra A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások. Nyelvtörténet

A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi tanulmányokkal. 77

Magyar nyelv és irodalom A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv Történelem, társadalmi és jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, állampolgári ismeretek: a magyar kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. nép vándorlásának története, A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. nyelvemlékek, kódexek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történetietimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője. Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Kulcsfogalmak/ Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). fogalmak Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet. Tematikai egység/ Órakeret Ismeretek a nyelvről Fejlesztési cél 12 óra Előzetes tudás A tanult anyanyelvi ismeretek. A tematikai egység Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi témaköreinek és a nevelési-fejlesztési követelményeknek megfelelő tételvázlatok összeállítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése..


Kapcsolódási pontok Történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek; etika; filozófia; idegen nyelvek: a nyelvről, a nyelvhasználatról szerzett ismeretek. Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás.

78


11. évfolyam, Irodalom - Heti óraszám: 3 óra - Éves óraszám: 108 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Életmű – Arany János

Órakeret 12 óra A feladatvállaló szemlélet példájának megismerése. A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdéseinek végiggondolása. Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör (memoriterek is). Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések és válaszok megismerése és értékelése révén az egyéni és közösségi felelősségérzet növelése.

A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése, az életmű főbb alkotói korszakainak, Arany költői szerepének, költészete jellegének megismertetése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Műelemzés, értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, versformái és néhány verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Arany János életműve. A tanuló Informatika: könyvtári és Pályaszakaszok (életérzések, költői internetes tájékozódás. – ismeri az életmű főbb alkotói magatartások) és jellemző alkotások. Etika: bűn, bűnhődés, korszakait; Arany költői szerepét a A romantika utáni költőszereptestvérféltékenység. magyar irodalom történetében; lehetőségek és lírai tendenciák. költészetének jellegét; Jellemző lírai tematika (pl. ars poeticák), – tisztában van a 19. sz. második fele hangnemek, műfajok (pl. elégiko-óda, magyar irodalmának sajátosságaival, elégia) és szerkesztésmód, verstípusok Petőfi és a népies stílustendencia (pl. idő- és értékszembesítés, továbbhatásával; létösszegzés) a nagykőrösi és a kései – műelemzések során megismeri Arany költészetben (Letészem a lantot, Epilogus és jellemző lírai témáit, műfajait, poétikai legalább még két-három lírai alkotás). megoldásait, versformáit és néhány A ballada műfaji sajátosságai; tematikus verses epikai alkotását; és szerkesztésmódbeli különbségek a két – megismeri a lírikus és epikus balladakorszak alkotásaiban (A walesi költőszerep szembeállítását, változó bárdok és még legalább 1–2 ballada). megítélését; A Toldi estéje elemző bemutatása. – képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; a Toldi és a Toldi estéje néhány szempontú összevetésére; – műismereti minimuma: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör (memoriterek is), további egy-két ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot, Epilogus és még két-három lírai alkotás (memoriterek is); 79



– képessé válik Arany életművének bemutatására (legalább 5-6 lírai alkotás, 2-3 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyosa és időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és értékszembesítés, létösszegzés).


Órakeret 8 óra A magyar színház történetének néhány sajátossága, drámairodalmunk helyzete a 19. Előzetes tudás század első felében. Alapvető drámai műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége. Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Transzcendens és materiális létezés konfliktusa. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében. A tematikai egység Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének támogatása (a tragédia nevelési-fejlesztési céljai műfaji változatának jellemzői, filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés többféle megközelítésből. Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája



Madách Imre: Az ember tragédiája – sok A tanuló Etika; filozófia: filozófiai szempontú műértelmezés. – megismeri a drámai költemény műfaji irányzatok a 19. században. A drámai költemény műfajának Dráma és tánc: változatának jellemzőit (filozófiai, következménye a szerkezetre és hősökre. bölcseleti tartalmak), sajátos drámai színházművészet, a mű Felépítés (cselekmény-szerkezet: keret- és hőseit; többféle világfelfogás egyidejű színrevitele, dramatikus történeti színek, létezését; - értelmezi a művet (lehetőleg játékok. személyiségközpontúan / lírai szerkezet: többféle megközelítésből); Informatika: tájékozódás a tematikus, szétválás-sorozat). Tragédia hazai és nemzetközi – megismerkedik néhány Problematika, történelemszemlélet, színházi előadásairól, műértelmezéssel, állásponttal; bölcseleti háttér (szabadelvűség és fordításairól. – lehetőség szerint megtekint egy pozitivizmus). színházi előadást (vagy felvételét), és Az idő, tér, anyag szerepe az emberiség közös elemzéssel értékelik az adott és különböző szellemi irányok interpretációt és a mű színpadra történetében. állításának lehetőségeit; – műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok; – alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, Kulcsfogalmak/ pozitivizmus. fogalmak Tematikai egység/

Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. 80

Órakeret

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési cél

második fele) 12 óra Romantika és realizmus, kritikus szemlélet, hőstípusok, karrierista hősök, felesleges hősök, hivatalnokfigurák, regényciklus, analitikus regény; ált. isk.: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások szerepe.

Előzetes tudás

A környezet és származás hatása a hősök karakterére. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az olvasói empátia, az esztétikai és erkölcsi ítélőképesség fejlesztése. A tematikai egység A megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák mérlegelése és értékelése. nevelési-fejlesztési céljai Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A realista és naturalista epika jellemzői A tanuló Vizuális kultúra; ének-zene: (esztétikai elvek, tematika, látásmód, impresszionizmus, – felismeri a romantika és realizmus stílus- és formajegyek) a 19. század szimbolizmus más művészeti együtthatását, folytonosságát az közepétől; a prózaepika újításai ágakban. epikában; értelmezi a realista és (nézőpontok, síkváltások, időszerkezet, naturalista stílusirányzat jellemzőit; polifónia; új műfaji változatok) a kis- és – megismeri az impresszionista és nagyepikában. (pre)szimbolista európai líra néhány Impresszionizmus, szimbolizmus és a sajátosságát; lírai műnem megújítása (pl. a – képes egy választott/kijelölt epikai személyiség, a lírai közvetlenség háttérbe alkotás (házi olvasmány) elemző szorulása, a látomás felszabadítása, bemutatására a közös értelmezés után; objektivizálódás). néhány lírai alkotás értelmezésére; Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból (pl. – beszámolót / könyvajánlót készíthet egyéni olvasmányélménye alapján a Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Zola, korszak szerzőinek műveiből; Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Verlaine, – műismeret: néhány mű / részlet pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Lev Rimbaud, Rilke, Whitman) műveiből. Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, A választott szerzőkhöz, művekhez illetve Baudelaire, Rimbaud, Rilke, kapcsolódó fogalmi ismeretek. Whitman műveiből; – alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, polifonikus Kulcsfogalmak/ regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, fogalmak hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység

Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. Órakeret második felében 8 óra Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka (antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzője (Szophoklész, Shakespeare, Molière). A drámai műnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv). Arisztotelészi dramaturgia. A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konfliktusok értő és felelős 81

Magyar nyelv és irodalom megítélése, például az élethazugság témakörének morális vonatkozásai különböző művekben. A férfi-női társadalmi szerepek megértése. A romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciájának megvitatása, két nevelési-fejlesztési céljai jelentős szerző egy-egy alkotásának, figyelembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatása. A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése. Dramatikus játékok. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Az európai dráma és színház a 19. sz. A tanuló Dráma és tánc: második felében – a korszak színháztörténet. – megismeri a romantika utáni drámairodalmának újdonságai és két Etika: a szerzői drámatörténet néhány jellemző drámai alkotás, két szerző dramaturgiája. tendenciáját; problémafelvetések etikai Egy drámai mű elemzése a 19. század – elemzi két jelentős szerző egy-egy szempontú megvitatása, második feléből (pl. Ibsen: alkotását, újításaik figyelembevételével, értékelése. Babaszoba/Nóra vagy A vadkacsa – az bemutatja dramaturgiájuk sajátosságait; ibseni dramaturgia sajátosságai, pl. az – megismer néhány álláspontot a művek analitikus szerkesztésmód felújítása, értelmezéséhez; középponti szimbólumok alkalmazása, – lehetőség szerint megtekint egy színházi reformátorok és rezonőrök, előadást (vagy felvételét), és közös hangnemkeveredés stb.; a szerző elemzéssel értékelik az adott problémafelvetése, pl. házassági válság, interpretációt; élethazugság). Egy Csehov-mű elemző bemutatása (pl. – lehetőség szerint kidolgoznak egy-egy jelenetet az elemzett művekből; Ványa bácsi, Három nővér). – A csehovi dramaturgia sajátosságai (pl. a műismereti minimuma: egy dráma a 19. század második feléből és Csehov egy drámaiság fogalmi változása; drámája; drámaiatlan/lírai dráma; főszereplő-, konfliktusok és cselekmény-nélküliség; – alkalmassá válik a művek értelmezéseinek csoportképek/cselekvésképtelenség; kritikus befogadására; egy szóbeli párhuzamos monológok/fedett érettségi témakör anyagának dialógusok, ironikus látásmód); új műfaji összeállítására és az abban megjelölt változatok, új játékstílus. feladat kifejtésére. Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ, élethazugság. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Órakeret Kálmán 12 óra Arany János életműve. Madách: Az ember tragédiája. Előzetes tudás Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter esernyője); Gárdonyi Géza művei. Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő művekben. Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések felvetését is jelentheti. A tematikai egység A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintő megismertetése: sajátosságok, nevelési-fejlesztési céljai néhány jellemző tendencia. (Petőfi és a népiesség továbbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány darabja). Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése.

82

Magyar nyelv és irodalom Ismeretek/fejlesztési követelmények A 19. század második felének magyar irodalmából néhány szerző és mű(részlet) ismerete. Vajda János alkotói helyzete, költészetének jellemzői (legalább. egy műve, pl. Húsz év múlva, A vaáli erdőben, Az üstökös). A századvég és századelő novellisztikája (műelemzési lehetőségek, pl. Gozsdu, Petelei, Gárdonyi, Tömörkény, Bródy Sándor műveiből). Mikszáth alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise. A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése). Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete...) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás).


A tanuló – tisztában van a 19. sz. második fele magyar irodalmának sajátosságaival, ismeri a korszak néhány jellemző tendenciáját (Petőfi és a népiesség továbbhatásával); – megismeri a Petőfi és Ady közti, Arannyal részben párhuzamos líra helyzetét; Vajda és az Ady fellépése előtti költők (pl. Reviczky, Komjáthy) szerepét; – a századvég novellisztikájának néhány darabját értelmezve fejleszti novellaelemzési készségét; – ismeri Mikszáth helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzőit; képes egy regényének sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló novellaértelmezésre; lehetőséget kap beszámoló / könyvajánló készítésére egyéni olvasmányélménye alapján; – műismereti minimuma: Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye (házi olvasmány) és két novellája; – alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság.


Kapcsolódási pontok Etika: Mikszáth műveiben felvetett erkölcsi kérdések megvitatása, pl. a kapcsolatok világa, törvény és lelkiismeret. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések, etika, erkölcsfilozófia. Földrajz: a földrajzi tér regionális szerveződése, a Mikszáth-regény/ek topológiája.

Órakeret 7 óra A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma. Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus kérdésfelvetései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű törekvések együttese. Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák (Freud, Bergson) néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájékozódni. Ismeretek/fejlesztési követelmények

83


Magyar nyelv és irodalom A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; A tanuló Vizuális kultúra; ének-zene: szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok, – felismeri a Nyugat jelentőségét a impresszionizmus, nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és magyar kultúrtörténetben; alkalmazza szimbolizmus, szecesszió stílusirányzatok hatása, megismertetése. más művészeti ágakban. a nemzedék-korszakolást későbbi Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. tanulmányai során; Informatika: impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, – tudja a korban megismertetett dokumentumtípusok, legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen stílusirányzatok, filozófiai, lélektani hivatkozás. volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai Filozófia: életfilozófiák, iskolák (Freud, Bergson) néhány lagzi). időproblémák. jellemzőjét; Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, – műismereti minimuma: Juhász Gyula hangnemei, formái (magányélmény, egy műve, Tóth Árpád egy-két műve. elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!). Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása. Kulcsfogalmak/ Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Életmű – Ady Endre

Órakeret 12 óra

A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn Annak elfogadása, hogy a nemzethez kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. Hazaszeretet és haladás kérdései. Az etikai és művészi lét konfliktusai. Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe, költészetének A tematikai egység jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemző köteteire, szerkesztési módszereire, nevelési-fejlesztési céljai lírai témáira, poétikai megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésével is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ady Endre életműve. A tanuló Kötet- és cikluskompozíció; költői – ismeri az életmű főbb alkotói szerepvállalás, az innováció szándéka. korszakait; Ady helyét, költői szerepét Klasszikus modernség, szecessziósa magyar irodalom történetében; szimbolista látásmód; a versritmus költészetének jellegét; megújítása. – tisztában van a 20. eleji magyar Meghatározó korszakok (pl. költői irodalom sajátosságaival és a megújítás indulás, világháború), kötetek (pl. Új szándékával; versek, A halottak élén), témák, motívumok – műelemzések során megismeri Ady (pl. magyarság, istenes, létharc, jellemző köteteit, szerkesztési látomásszerű tájvers, ars poetica; életmódszereit, lírai témáit, poétikai halál, hajó, ugar ) alapján megoldásait; jellemző alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; – képes önálló versértelmezések megfogalmazására; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mű – (memoriterek is), pl. Párisban járt az Ősz; műismereti minimuma: A Sion-hegy A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsiúj legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt út az éjszakában és még 4-5 mű (memoriterek is) és ált. isk.; lovas; Emlékezés egy nyár-éjszakára stb., – képessé válik az Ady-életmű esetleg publicisztikája is). 84

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: társadalmi modernizáció, városiasodás, a modern újságírás. Vizuális kultúra: Adyillusztrációk, korabeli dokumentumok. Földrajz: Ady-emlékhelyek topológiája.



jellemzőinek bemutatására (legalább 10 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés.


Órakeret 7 óra Realista és naturalista epika, Móricz legalább egy műve, pl. Hét krajcár vagy Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska Portré – Móricz Zsigmond

Annak felismerése, hogy a különböző élethelyzetek, emberi kapcsolatok ábrázolása mögött a nemzet sorsáért való aggódás húzódik. A paraszti létforma morális kérdései. Móricz helyének, alkotásmódja jellemzőinek megismertetése, alkotások több szempontú megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, megvitatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Móricz alkotásainak jellemzői, A tanuló Mozgóképkultúra és írásművészetének sajátosságai; naturalista – ismeri Móricz helyét a magyar epika médiaismeret: Móricz-művek és realista ábrázolásmódja. filmes, televíziós adaptációi történetében (Nyugat; népi írók Tárgykörök, témák (pl. paraszti, dzsentri; mozgalma, Kelet Népe); alkotásmódjának (pl. Pillangó, Égi madár, szegénység) és műfaji változatok Rokonok, Barbárok, Árvácska). jellemzőit; (novella, elbeszélés, történeti példázat, – képes néhány alkotásának sok idill-típusú regény stb.). szempontú megközelítésére, saját Novelláinak világa (legalább két mű álláspont kifejtésére és adott szempontú, elemzése, pl. Tragédia, Szegény emberek, önálló műértelmezésre Barbárok). (novellaelemzések megfogalmazására); Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, – lehetőséget kap beszámoló / Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) könyvajánló készítésére egyéni elemző értelmezése, sok szempontú olvasmányélménye alapján; megközelítéssel, pl. műfaji változat; – műismereti minimuma: Móricz egy szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélésregénye (házi olvasmány) és két technika, nézőpont, közlésformák, novellája; hangnemek, írói előadásmód; – alkalmassá válik a művek problematika (pl. vívódó hősök, értelmezéseinek kritikus befogadására; dzsentri-ábrázolás). egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd Fejlesztési cél 6 óra Előzetes tudás Stílusirányzatok a századfordulón. A tematikai egység Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd irodalomban. nevelési-fejlesztési céljai Mondandó és esztétikum harca. Annak belátása, hogy az új művészi jelenségek befogadásában nyitottság és kritikus szemlélet egyszerre szükséges. A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok, programok szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak feltárása. Dokumentumok megvitatása a 85

Magyar nyelv és irodalom magyar avantgárd sajátos helyzetéről, Kassák szerepéről. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Világirodalom – avantgárd irányzatok. A tanuló Vizuális kultúra; Formabontás és formaépítés (közös mozgóképkultúra és médiaismeret: – megismeri a 20. sz. eleji tendenciák a stílusirányzatokban). az avantgárd a stílusirányzatok létrejöttét, a Futurizmus, expresszionizmus, képzőművészetekben csoportok, programok szándékait, szürrealizmus: néhány szemelvény az esztétikai elveit, poétikai megoldásait; (futurizmus, egyes irányzatok dokumentumaiból, – a magyar avantgárd sajátos helyzetét, expresszionizmus, illetve néhány irodalmi alkotás (pl. szürrealizmus, kubizmus, Kassák szerepét. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; konstruktivizmus, dada); az Apollinaire, Éluard műveiből). expresszionista és szürrealista A jellemzően nem irodalmi irányzatok filmművészet. (kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.) néhány célkitűzése, formajegye. A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...). Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers, Kulcsfogalmak/ szimultanizmus, önműködő írás, képvers. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Életmű – Kosztolányi Dezső

Órakeret 12 óra

Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek.

Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A személyiség, az egyediség A tematikai egység tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó szolidaritás. nevelési-fejlesztési céljai Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős darab értelmezése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Kosztolányi Dezső életműve. A tanuló Történelem, társadalmi és Pályaszakaszok, életérzések, költői állampolgári ismeretek: – ismeri az életmű főbb alkotói magatartásformák; világkép, korszakait; Kosztolányi helyét, szerepét urbanizáció, kulturális élet, művészetfelfogás (homo aestheticus); sajtó. a magyar irodalom történetében; stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, Mozgóképkultúra és médiaismeret: írásművészetének jellegét; expresszionizmus); viszonya az – tisztában van a Nyugat első nemzedéke Kosztolányi-művek filmes anyanyelvhez. feldolgozásai. tevékenységével, jelentőségével; Jellemző lírai tematika; hangnemek, Etika; filozófia: filozófiai, – műelemzések során megismeri műfajok, versciklusok (pl. A szegény lélektani irányzatok, pl. a Kosztolányi jellemző lírai témáit, kisgyermek panaszai); Számadás-kötet; kis- poétikai megoldásait; kis- és freudizmus és hatása. és nagyszerkezetek; ars poeticák;legalább nagyepikájának néhány jelentős 4 lírai alkotás, köztük: Hajnali részegség, darabját; Halotti beszéd. – képes lírai és epikai alkotások önálló Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és értelmezésének megfogalmazására; novellaciklusok (Esti Kornél-novellák). Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna, – műismereti minimuma: Kosztolányi egy regénye és két novellája; lírai Pacsirta) elemző értelmezése, sok alkotásai (ált. isk. memoriter is), szempontú megközelítéssel, pl. műfaji Hajnali részegség, Halotti beszéd és még változat; szerkezet, jellemábrázolás, 86

Magyar nyelv és irodalom elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika.


egy-két műve (memoriter is); – képessé válik a Kosztolányi-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 4 lírai alkotás, egy regény, két novella alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan.



Életmű – Babits Mihály

Órakeret 12 óra

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom. A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai küldetés értelmezési lehetőségei. A vívódó, az örök értékeket védő, a magyarság sorsát egyetemes horizontba helyező művek megismerése. Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megismertetése, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai megoldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.



Babits Mihály életműve. A tanuló Pályaszakaszok, kötetek, költői – ismeri az életmű főbb alkotói magatartásformák (pl. pályakezdés; korszakait; Babits helyét, szerepét a világháborúk ideje; kései költészet); magyar irodalom és a Nyugat életérzések, világkép, értékrend, történetében; írásművészetének művészetfelfogás (homo moralis); a jellegét; bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. – tisztában van a Nyugat első nemzedéke Magyarság és európaiság. tevékenységével, jelentőségével; Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi – műelemzések során megismeri Babits kapcsolatai; esszé- és irodalomtörténetjellemző lírai témáit, poétikai írói, műfordító tevékenysége. megoldásait és a Jónás könyvét; Stílusirányzati sokszínűsége (pl. – képes Babits-művek önálló impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus); klasszicizálás, antikizálás; értelmezésének megfogalmazására; – műismereti minimuma: Esti kérdés, Ősz hagyomány és modernség egysége. Jellemző lírai tematika, költői magatartás és tavasz között és még egy-két műve (békevers, pl. Húsvét előtt; a prófétaszerep (memoriter is) és a Jónás könyve; elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös – képessé válik a Babits-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága (pl. Esti négy lírai alkotás); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus kritikus befogadására; egy-egy szóbeli alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a témakörben kijelölt feladat kifejtésére, siralomházban; Csak posta voltál). memoriterek tolmácsolására. A választott művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet, ditirambus, könyörgésvers). A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és

Vizuális kultúra: Babitsportrék. Informatika: adattárak és internetes közlés, (pl. a Nyugat). Etika; filozófia: filozófiai, etikai irányzatok és hatásuk.

87

Magyar nyelv és irodalom hangnemi összetettség. Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

88


12. évfolyam, Irodalom - Heti óraszám: 3 óra - Éves óraszám: 93 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula

Órakeret 8 óra Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg: Ezeregyéjszaka és Előzetes tudás Szindbád alakja. A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember önértelmezésében. A szereplőkkel, szituációkkal való azonosulás és mérlegelő kétség fejlesztése. A tematikai egység Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a korszakban; nevelési-fejlesztési céljai alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Karinthy kisepikájának jellemzői A tanuló Mozgóképkultúra és választott novella (pl. A cirkusz; médiaismeret: Huszárik Zoltán – kijelöli Karinthy és Krúdy helyét a Találkozás egy fiatalemberrel; Barabbás) és a korszakban (újságírás; Nyugat, illetve Szindbádja. Tanár úr kérem karcolatgyűjtemény csoporthoz nem tartozás); ismeri alkotás-Karinthy műveinek filmes darabjai alapján. adaptációi, műveinek és látásmódjuk jellemzőit; Humorfelfogása (humoreszkjei). előadó-művészeti példái. – képes néhány alkotás értelmezésére, Irodalmi karikatúrák (néhány, már műelemzések kritikus befogadására, saját Történelem, társadalmi és megismert szerző /mű és paródiája) az álláspont kifejtésére és adott szempontú, állampolgári ismeretek: Így írtok ti szemelvényei alapján. urbanizáció, városi élet önálló műmegközelítésre (pl. Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja novellaelemzések megfogalmazására); Budapesten. legalább egy Szindbád-novella alapján – képessé válik összehasonlító elemzésekre (pl. Negyedik út, Ötödik út); (párnovellák, pl. A jó tanuló felel / A rossz anekdotikusság, az idő és az emlékezés tanuló felel; ellentétesek, pl. Magyar dolgozat formaalkotó szerepe. / Röhög az egész osztály); mű és paródiája A Krúdy-művek atmoszférájának, összevetésére); novellaciklus és film témáinak, alakjainak, motívumainak összehasonlító elemzésére; megidézése (stílusimitációk, pl. Márai – műismeret: Karinthy (választható Sándor: Szindbád hazamegy; Huszárik valamely műve); Krúdy egy novellája. Zoltán: Szindbád). Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 12 óra József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama (alsó tagozat, memoriter is); művek az 5– Előzetes tudás 8. évfolyamról (memoriter is). Szerepköltészet és költői szerepek. Az esztétika hatása az önismeretre, a személyiség harmóniájának útjai. Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Egyén és közösség viszonyrendszerének ellentmondásossága. Annak felismerése, hogy a társadalmiszociális elkötelezettség és az egyénre vonatkozó lételemzés egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói korszakainak többféle megközelítésmódot A tematikai egység alkalmazó megismertetése. József Attila helye, szerepe a magyar irodalom nevelési-fejlesztési céljai történetében; írásművészetének jellege. A komplex képek elemzése révén (is) a kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Életmű – József Attila

89

Magyar nyelv és irodalom Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok József Attila életműve. A tanuló Informatika: könyvtári és Pályaszakaszok, életérzések, költői internetes tájékozódás – ismeri az életmű főbb alkotói magatartásformák (pl. Tiszta szívvel; Tudod, József Attila korszakait; József Attila helyét, hogy nincs bocsánat); világkép, dokumentumokról. szerepét a magyar irodalom költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas Ének-zene: megzenésített történetében; írásművészetének Mann üdvözlése). költemények. jellegét; Stílusirányzatok (pl. expresszionizmus, – műelemzések során megismeri József Etika; filozófia: korabeli szürrealizmus, Medáliák) és stílustendenciák Attila jellemző lírai témáit, poétikai irányzatok és hatásuk; (pl. újnépiesség) hatása. filozófiai kérdésfelvetések. megoldásait; Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj; Óda; – képes önálló versértelmezések Nem emel föl); gondolati költészet 1932-1934 megfogalmazására; között (pl. Téli éjszaka, Reménytelenül; A város peremén); kései költészet (közéleti, pl. Levegőt; – műismereti minimuma: 5-6 mű (8. A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; évfolyamig, memoriterekkel); valamint Külvárosi éj; Óda; Tudod, hogy tragikus önsors versek, pl. Karóval jöttél; nincs bocsánat és még 4-5 műve Talán eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek, (memoriter is); verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, – képessé válik az életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 12 lírai alkotás bűntudat) gazdagsága. alapján); a műveiről szóló Komplex költői képek (síkváltások). vélemények, elemzések értelmezésére, Hatása a későbbi költészetre (pl. Pilinszky, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli Nagy László). A választott művekhez kapcsolódó fogalmi témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers, szegényember-vers, szonettkoszorú). Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a Órakeret kortárs irodalomban 9 óra Avantgárd irányzatok. Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai kérdéseinek értelmezése Annak tudatosítása, hogy a modern korban ember és világ lehetőségeire, problémáira A tematikai egység sokféle válasz születik, ezek megítélése és értékelése erkölcsi felelősséget igényel. nevelési-fejlesztési céljai A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának megismertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nézőpontok, látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Epikus művek (szemelvények, részletek a A tanuló Mozgóképkultúra és kis- és nagyepikából) médiaismeret: filmes – megismeri a 20. századi irodalom pl. Kafka (pl. Az átváltozás); Thomas feldolgozások. néhány meghatározó tendenciáját; Mann (pl. Tonio Kröger / Mario és a – ismer néhány jellemző, jelentős 20. varázsló; Bulgakov: A Mester és Margaríta; századi epikus művet, részletet (pl. Camus (pl.: Közöny); Orwell (pl. Bulgakov, Camus, Faulkner, Hemingway, Állatfarm / 1984); Faulkner, Hemingway, Hrabal, Kafka, Thomas Mann, Orwell, Hrabal, I. B. Singer, Szolzsenyicin I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból) alkotásaiból és kortárs művekből. és kortárs szerzők epikai és lírai A választott szerzők jellemző tematikája, alkotásait; kérdésfelvetése; formanyelvi, – ismeri egy kiemelkedő lírikus portréját, szóhasználati sajátosságai. egy-két művét (pl. T. S. Eliot); Művek és adaptációik összevetése. 90

Magyar nyelv és irodalom Lírai alkotások (szemelvények, részletek). – képes önálló műértelmezések Legalább egy lírikus látásmódja egy-két megfogalmazására; művének elemző megközelítésével (pl. T. – lehetőséget kap saját S. Eliot). olvasmányélményeinek előadására A választott szerzőkhöz, művekhez (műbemutatás / ajánlás). kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. intellektuális költészet, mitologizálás, mitoszregény, dokumentum-irodalom, parabola, egzisztencializmus). Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum, montázstechnika, Kulcsfogalmak/ abszurd. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs Órakeret drámairodalom néhány törekvése 6 óra Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája. A színházi hatásrendszer befogadása. A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértése, a morális gondolkodás és ítéletalkotás kortárs műveken elemzése során. Annak elfogadása, hogy a művekben megjelenített konfliktusok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai átélése, megítélése segítséget ad a saját életproblémák felismerésében és

megoldásában. A színház és a dráma alakulása, jellegzetes tendenciák. A drámai történetmondás sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A 20. századi és/vagy a kortárs A tanuló Dráma és tánc: színháztörténet, drámairodalom egy-két jellemző színházművészet. – megismeri a 20. századi és/vagy tendenciája kortárs dráma és színház néhány (pl. az epikus dráma, abszurd dráma, jellemző tendenciáját; egzisztencialista dráma, groteszk színház, – elemez egy-két jelentős 20. századi amerikai drámairodalom köréből). vagy kortárs alkotást, újításaiknak Szemelvények, részletek drámai (vagy a hagyomány és újítás művekből, pl. Brecht (pl. kettősségének) figyelembevételével; Koldusopera/Kurázsi mama; Beckett: Godot- bemutatja dramaturgiájuk sajátosságait; ra várva; Ionesco: A kopasz énekesnő; – megismer néhány álláspontot a művek Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy látogatása/A értelmezéséhez; fizikusok); egy szerző, mű középpontba – lehetőség szerint megtekint egy állítása. színházi előadást (vagy felvételét), és A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. epikus közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt; színház, elidegenítő effektusok, song, – lehetőség szerint kidolgoznak egy-egy tézisdráma, abszurd dráma, jelenetet az elemzett művekből; példázatosság, groteszk komédia, – alkalmassá válik a művek paradoxon). értelmezéseinek kritikus befogadására. Epikus színház, abszurd dráma. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Portré – Radnóti Miklós

Órakeret 8 óra

Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának története. A költői és prófétai hivatás a világháború küszöbén és a II. világháború alatt. Azonosulás azzal a magatartással, amely különbséget tesz a hazához, közösséghez való tartozás és az adott, emberellenes politika között. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Versszervező elvek felismerése és értelmezése. Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több 91

Magyar nyelv és irodalom szempontú megközelítése. Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Radnóti Miklós portréja. A tanuló Történelem, társadalmi és Életút és életmű egysége (haláltudat, állampolgári ismeretek: – tisztában van Radnóti életművének munkaszolgálat, lágervers; idill és jellegével; a költő helyével, szerepével a munkaszolgálat, munkatábor. tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Földrajz: emlékhelyek, Radnóti magyar irodalom történetében; Radnóti tragédiája és költői életének, sorsának topológiája. Vergilius rá tett hatásával; magatartásformái (jóság, tiltakozás, – felismeri jellemző műfajait, lázadás, emlékezés, emberség, versformáit; hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi – műismereti minimuma: Nem tudhatom, költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). Hetedik ecloga és még két műve; Jellemző műfajok, témák, életérzések – Radnóti kapcsán alkalmassá válik költészetében; műveinek formai és legalább 4 alkotásának és a műveiről stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad szóló véleményeknek, elemzéseknek az vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a bori notesz (pl. Erőltetett tolmácsolására. menet, Razglednicák). Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Órakeret Sándor, Ottlik Géza 16 óra A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már megismert életműve Előzetes tudás vagy portréja. Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai alkotásokban. Annak belátása, hogy a magyar irodalom sokféle művészi törekvés egysége. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes alkotókra A tematikai egység jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás összevetése. A nevelési-fejlesztési céljai kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a A tanuló Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért – tisztában van az adott 20. századi egészen és versciklusainak (pl. a szerzők életművének jellegével; az Tücsökzene) néhány darabja alapján. alkotók helyével, szerepével a magyar Weöres Sándor költészetének tematikus irodalom történetében; és formai változatossága (pl. a – műismereti minimum: Szabó L., Rongyszőnyeg; Magyar etüdök alapján); Weöres S. (ált. isk. is); Szabó Lőrinc gondolati költészete; szerepversei, egy-két műve, Weöres Sándor egy-két stílusutánzatai (pl. a Psyché szemelvényei). műve; Pilinszky János Harmadnapon és Pilinszky János világlátásának még egy műve; tükröződése költészetében; – választhat: Márai Sándor egy-két alkotásmódjának, poétikai alkotása; Ottlik Géza egyik műve; megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a Harmadnapon és még egy – a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műve alapján, pl. Négysoros, Francia fogoly, műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egyHarbach 1944, Apokrif stb.). egy szóbeli témakör kifejtésére Márai Sándor életműve néhány epikus

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Bódy Gábor: Psyché. Informatika: adattárak, honlapok, önálló tájékozódás pl. a Márai-és az Ottlikkultuszról.

92

Magyar nyelv és irodalom szemelvény alapján (pl. Egy polgár (érettségi követelményrendszer); vallomásai; A gyertyák csonkig égnek; Napló); memoriterek tolmácsolására. esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ady Endre publicisztikájából részlet (pl. Ismeretlen Korvin-kódex margójára, Kosztolányi Dezső esszérészlet (pl. Ábécé a fordításról és ferdítésről), Illyés Gyula esszérészlet (pl. Puszták népe) Ottlik Géza: Iskola a határon - sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Szerepvers, stílusutánzás, négysoros. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy Órakeret László 13 óra Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában szólalhat meg.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a magyar

irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egy-egy mű korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces novellák). Ismeretek/fejlesztési követelmények


Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy A tanuló Mozgóképkultúra és médiaismeret: mondat a zsarnokságról és más műve Örkény műveinek filmes – tisztában van az adott 20. századi alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi adaptációi. szerzők életművének jellegével; az szociográfia műfaja, l. Puszták népe (vagy alkotók helyével, szerepével a magyar Informatika: internetes közlés, részletek). adattárak –önálló tájékozódás. irodalom történetében; Németh László egy regénye (pl. Iszony) – műismereti minimuma: Illyés Gyula vagy egy drámája (pl. II. József; A két egy műve; Bolyai). – továbbá választhat: Németh László egy Nagy László költői világa, alkotásmódja műve; Örkény István néhány műve; (pl. népiesség, hosszúénekek, Nagy László egy-két műve; montázstechnika, képrendszer, esszérészlet Illyés Gyula, Németh portrévers, képvers) egy-két műve László műveiből; alapján (pl. Himnusz minden időben, Ki viszi – a szerzők kapcsán alkalmassá válik a át a szerelmet; József Attila!; Menyegző). műveikről szóló véleményeknek, Örkény István groteszk látásmódja elemzéseknek az értelmezésére; egynéhány egyperces novella és / vagy a egy szóbeli témakör kifejtésére Tóték alapján. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. (érettségi követelményrendszer); memoriterek tolmácsolására. Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers, képvers, groteszk Kulcsfogalmak/ látásmód, egyperces novella. fogalmak Tematikai egység/

Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, 93

Órakeret

Magyar nyelv és irodalom látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható 9 óra szerzők, művek) Előzetes tudás A 20. századi magyar irodalom jellemzői (életművek, portrék, látásmódok). Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A magyar irodalom sokféleségének, határokon átnyúló egységének A tematikai egység megbecsülése. nevelési-fejlesztési céljai Művelődéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok, csoportok, szerzők sajátosságai. A 20. század különböző korszakainak kulturális, irodalmi törekvései. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú epikai, lírai művek, továbbá esszék elemzése, értelmezése. Fejlesztési cél



Választás alapján művek, szemelvények A tanuló Informatika: internetes közlés, 20. századi: – tisztában van a választott 20. századi irodalmi adattárak és honlapok. – szépprózai alkotásokból, pl. Gion szerzők életművének jellegével; az Nándor, Mészöly Miklós, Nyirő József alkotók helyével, szerepével a magyar (pl. Úz Bence, Kopjafák), Szabó Magda irodalom történetében; (pl. Abigél), Sánta Ferenc (pl. Sokan – megismeri a század irodalmának voltunk), Sütő András műveiből; néhány törekvését, sajátosságát – lírikusok munkásságából, pl. Áprily (nemzeti konzervatív irodalom, népi Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy Ágnes, írók mozgalma, határon túli magyar és Orbán Ottó, Sinka István, Szilágyi emigráns irodalom); Domokos egy-két műve; – választhat műelemzést / műajánlást – értekező prózai művekből, esszékből, egyéni olvasmányélményei alapján; pl. Nemes Nagy Ágnes, Szerb Antal és – a szerzők kapcsán alkalmassá válik a mások műveiből, például Szabó Dezső műveikről szóló véleményeknek, Adyról írt esszéiből. elemzéseknek az értelmezésére; egyMűvelődés- és irodalomtörténeti egy szóbeli témakör kifejtésére, tájékozódás: a nemzeti konzervatív memoriterek tolmácsolására. irodalom, a népi írók mozgalma, a határon túli és emigráns irodalom. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Művelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemzeti konzervatív Kulcsfogalmak/ irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői szerep; Kárpát-medencei, erdélyi fogalmak irodalom; emigráns irodalom; „ötágú síp”. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, Órakeret művek) 6 óra A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a körülöttünk levő A tematikai egység világ megértését és megítélését. nevelési-fejlesztési céljai Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a művekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Kertész Imre Sorstalanság című regényének feldolgozása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a kortárs szépprózai A tanuló 94

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: a kortárs színház

Magyar nyelv és irodalom alkotásokból, lírai művekből, esszéirodalomból. A kortárs dráma és színház világa (egy választott mű elemzése). Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobeldíjas: Kertész Imre Sorstalanság című regénye). Kortárs irodalmi élet. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Tájékozódás az irodalmi és könyvtári adatbázisok, blogok, kritikai folyóiratok között. Önálló olvasmányválasztás szempontjai, indoklása, értékelése, mások szempontjainak értelmezése.


irányzatai, példái. – tisztában van a kortárs irodalomból Mozgóképkultúra és médiaismeret: választott szerzők életművének az elektronikus jellegével; az alkotók helyével, tömegkommunikáció és az szerepével; – megismeri a kortárs irodalom néhány irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. törekvését, sajátosságát, a Informatika: a digitális közlés posztmodern, digitális irodalom, példái. hangoskönyv fogalmát; – választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján; – értelmez egy kortárs drámai alkotást (lehetőleg megtekinti színházban/felvételről); – információkat szerez a kortárs irodalmi életről (könyvünnepek, sikerkönyvek); irodalmi díjakról (pl. Kertész Imre Nobel-díjas Sorstalanság című regényéről); – a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális közlés.


Regionális kultúra

Órakeret 2 óra

A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek. Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori értékeivel, a regionális A tematikai egység kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek, nemzeti identitás. Eligazodás, tudás- és nevelési-fejlesztési céljai tapasztalatszerzés a tájegység/település/kerület/iskola stb. kulturális, irodalmi hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A régió, tájegység, település, kerület, A tanuló Vizuális kultúra; hon és iskola kulturális, irodalmi, múltbeli és – tisztában van a tájegység / település / népismeret; földrajz; történelem, jelen hagyományai (pl. kisebbségi kerület / iskola stb. kulturális, irodalmi társadalmi és állampolgári irodalom, folklór, múzeum, színház stb.); hagyományaival, ismer irodalmi ismeretek: régió, tájegység, az ide kötődő, ehhez kapcsolódó történelmi emlékezet, emlékhelyeket; szerző(k) irodalmi műve(i). hagyomány. – a tematika kapcsán alkalmassá válik Irodalmi emlékhelyek (szülőház, Társadalomismeret: civil egy szóbeli témakör kifejtésére emlékszoba, kiállítás, múzeum, temető, társadalom, a lokális kulturális (érettségi követelményrendszer). színház stb.). szerveződések jelentősége. A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az irodalom „földrajza”, Kulcsfogalmak/ interkulturalitás, kulturális emlékezet. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Az irodalom határterületei Fejlesztési cél 4 óra Előzetes tudás Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg. A témakör nevelésiIgény és képesség erősítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Felismerése annak, 95


fejlesztési céljai

hogy az irodalom többféle regiszter magában foglal; a köztük való választás esztétikaierkölcsi igényességet is jelent. Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintő megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, alakulásáról. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. Az érvelő képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szórakoztató irodalom típusai, A tanuló Vizuális kultúra: kortárs hatáskeltő eszközei és sajátos műfajainak – tisztában van az irodalmiság változó művészet. jellemzői (pl. fantasy-irodalom, Mozgóképkultúra és médiaismeret: fogalmával; detektívregény, sci-fi, lektűr; dalszöveg). – megérti az ízlés kontextuális filmes feldolgozások, Az irodalom filmen; filmes mediatizált kultúra. függőségét; feldolgozások. Ének-zene: a zene – alakul igénye és képessége az ízlés Film- és könyvsikerek, divatjelenségek. fogyasztásának jelenségei, önálló fejlesztésére; Az irodalmi ismeretterjesztés főbb zenei szubkultúrák. – fejlődik médiatudatossága, esztétikai és Társadalomismeret: a kulturális nyomtatott és elektronikus műfajai. művészeti tudatossága; A választott témához kapcsolódó fogyasztás társadalmi – választhat műelemzést/műajánlást fogalmi ismeretek. jellemzői; értékviták. egyéni olvasmányélményei/filmélményei alapján; – a tárgykör kapcsán alkalmassá válik a jelenségekről/művekről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi fogalmak ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló felismeri és értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, informatikai alapú szövegeket. Az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. Követelmény a szövegelemzési, szövegértelmezési jártasság a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. A tanuló rendszeresen használja a könyvtárat, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. Bizonyítja különféle szövegek megértését, a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. Képes olvasható, rendezett írásra. Szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). 96

Magyar nyelv és irodalom Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, tudatos, kifejező szövegmondással. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására. Részt tud venni elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes a felismert jelenségek értelmezésére, következtetések megfogalmazására. Tájékozott az évfolyamon olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes definíció, magyarázat, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a 20. század magyar és világirodalmából, továbbá a kortárs irodalomból. Írásban és szóban egyaránt bizonyítani tudja alkotói pályaképek ismeretét, az alkotói pálya jelentős tényeinek, a művek tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Felismeri különböző alkotók hatását az irodalmi hagyományban, ezzel összefüggésben képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére.

97


FELKÉSZÍTÉS AZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIRE 11-12. ÉVFOLYAM Általános célok: – Az emelt szintű érettségire való felkészítés- a tananyag rendszerező átismétlésével – A humán műveltséghez tartozó (más művészeti ágakkal is kiegészülő), a törzsanyagban nem szereplő alkotók, alkotások megismerése – Többféle írott anyag készítése, szóbeli megnyilvánulási formák gyakorlása (pl. esszé, tanulmány, szépirodalmi alkotás, vita, előadás, szónoklat)

98


11. ÉVFOLYAM Tematika – Az ókor irodalmának ismétlése – Szövegszerkesztési gyakorlatok – A középkor irodalmának ismétlése – Szövegszerkesztési és kommunikációs gyakorlatok – A reneszánsz és barokk irodalom ismétlése – Szövegszerkesztési és kommunikációs gyakorlatok – A felvilágosodás irodalmának ismétlése – A romantika irodalmának ismétlése – A realizmus irodalmának ismétlése – Ismerkedés új alkotásokkal

99


A MAGYAR IRODALOM TANTÁRGY KÖVETELMÉNYEI A 11. ÉVFOLYAM VÉGÉN TÉMAKÖR I. Stílusirányzatok megjelenése a XIX. század második felében és a századfordulón – A francia szimbolizmus – Az angol és amerikai irodalom – A német irodalom – Ibsen – Csehov II. A XX. század első évtizedeinek magyar irodalma (tanári választás alapján lehet eltérés) – A századforduló – Ady Endre – Móricz Zsigmond – Babits Mihály – Kosztolányi Dezső – Juhász Gyula – Tóth Árpád – Karinthy Frigyes – Krúdy Gyula – Kassák Lajos – Csáth Géza III. Kalandozások az irodalom és a társművészetek világában – A művészetek és az irodalom – A századvég élményvilágának megjelenése a magyar irodalomban – Irodalom filmen I. Az ókor irodalmának ismétlése II. Szövegszerkesztési gyakorlatok III. A középkor irodalmának ismétlése IV. Szövegszerkesztési és kommunikációs gyakorlatok V. A reneszánsz és barokk irodalom ismétlése VI. Szövegszerkesztési és kommunikációs gyakorlatok VII. A felvilágosodás irodalmának ismétlése VIII. A romantika irodalmának ismétlése IX. A realizmus irodalmának

KÖZÉPSZINT A korszak és a stílusirányzatainak bemutatása különböző művészeti ágakon keresztül; irodalmi párhuzamok. Szerzői portrék: a pályakép legfontosabb jellemzői, több lírai / epikai / drámai alkotás ismerete: téma, műfaj, kompozíció, jellemző motívumok, kérdésfelvetések. Szellemi mozgalmak, irányzatok, folyóiratok a századfordulón. A Nyugat. Életművek. Életút; főbb művek; szövegismereten alapuló értelmezése; kapcsolatok más művekkel. Memoriterek. A pályakép főbb jellemzői; Művek értelmezése a korszak, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, a világlátás, kérdésfelvetések alapján; összefüggések a művek között. Memoriterek. Azok a kialakult vagy formálódó „műfajok”, amelyek befolyásolják az ízlést és a világképet; a tömegkultúra, a szóalkotó irodalom hatáskeltő eszközei – példákon keresztül. Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegekben, a virtuális valóságban.

100

EMELT SZINT Különböző művészeti ágak azonosságai és kölcsönhatásai; világszemlélet, filozófia, életmód és művészeti megjelenései. Az alkotói pálya összefüggései a korszak szellemi és stílusirányzataival. Szövegismereten alapuló több szempontú elemzés, értelmezés. Egyéb alkotók, pl. Sienkievicz, Show, Rilke Szellemi mozgalmak, irányzatok, folyóiratok a századfordulón. A Nyugat. Lokális, regionális kötődések; kötetek vagy művek keletkezéséhez kapcsolódó ismeretek; hatások, felfogások, párhuzamok. A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozásai. A művek fogadtatása, hatása, utóélete. A vizualitás térszerzése – példák, nézőpontok, érvek, ellenérvek. Az adaptáció, az átírás jelenségei és jellemzői. Követelménye megegyezik a 8. évfolyam helyi tantervi követelményével – Értekező esszé készítése – Tanulmány készítése – Vitairat készítése – Érvelő előadás – Követelménye megegyezik a 8. évfolyam helyi tantervi követelményével – Érvelő előadás – Szónoklat írása, előadása – Verstani gyakorlatok - önálló alkotások létrehozása – Követelménye megegyezik a 9. évfolyam helyi tantervi követelményével – Szövegalkotási típusfeladatok az emelt szintű érettségin – Követelménye megegyezik a 9. évfolyam helyi tantervi követelményével – Követelménye megegyezik a 10.

Magyar nyelv és irodalom TÉMAKÖR ismétlése X. Ismerkedés új alkotásokkal

KÖZÉPSZINT

EMELT SZINT évfolyam helyi tantervi követelményével – Követelménye megegyezik a 10. évfolyam helyi tantervi követelményével • Az ókor építészeti és képzőművészeti alkotásai • A reneszánsz és barokk építészet és képzőművészet • A reneszánsz zene • A barokk zene – az opera mint drámai műfaj • Egy klasszicista mű, pl. Diderot: Az apáca • A klasszicista építészet és képzőművészet • Mozart: Varázsfuvola • A romantika festészete • Egy Wagner-opera pl. Parsifal • A realista festészet • Egy francia realista regény pl. Balsac: Elveszett illúziók • Egy orosz realista regény pl. Dosztojevszkij: A félkegyelmű

101


12. ÉVFOLYAM Tematika – A XX. század főbb stílusirányzatai – A XX. századi epika – A XX. századi líra – A XX. századi dráma – A XX. századi magyar irodalom ismétlése – Új alkotások, alkotók – Próbatesztek kitöltése, elemző értékelő esszék készítése

102


A MAGYAR IRODALOM TANTÁRGY KÖVETELMÉNYEI A 12. ÉVFOLYAM VÉGÉN TÉMAKÖR I. Az avantgárd Az avantgárd művészet és irányzatai Avantgárd az irodalomban A művészetek megújítói II. Irodalmunk a két világháború között József Attila Radnóti Miklós Szabó Lőrinc A népi írók mozgalma: Németh László, Illyés Gyula III. Modern világirodalom a XX. században A modern lírikusok: Eliot, Ezra, Pound A formabontó dráma: Beckett, Dürrenmatt, A mai regény: Gide, Greene, Böll, Orwell, Camus, Hrabal, Marquez, Eco, Koestler IV. A mai magyar irodalom törekvései V. Kalandozások az irodalom és a társművészetek világában A proletárkultúra és szocreál Az antiutópia Átváltozástörténetek A neoavantgard A posztmodernség A 90-es évek magyar irodalma Irodalmi alkotások filmen – A XX. század főbb stílusirányzatai – A XX. századi epika – A XX. századi líra – A XX. századi dráma – A XX. századi magyar irodalom ismétlése – Új alkotások, alkotók VII. Próbatesztek kitöltése, elemző értékelő esszék készítése

KÖZÉPSZINT A korszak és stílusirányzatai; a különböző művészeti ágak párhuzamai irodalmi művekkel. Költői, írói portrék: a pálya legfontosabb jellemzői, néhány mű értelmezése: téma, műfaj, kompozíció, jellemző motívumok, kérdésfelvetések. Memoriterek. Életművek, Az életút; a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése; kapcsolatok más művekkel. A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai és filozófiai vonatkozásai. Memoriterek. Szerzői portrék. Pályaképek, azok jellemzői. Néhány mű ismerete: téma, műfaj, kompozíció, motívumok, kérdésfelvetések. A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai és filozófiai vonatkozásai. Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egységeinek és különbségeinek összevetése. A témák, motívumok változásának felismerése (Pl. hegy, kert, sziget, beavatás, család, bűn stb.). Szerzői portrék. A pályakép, legfontosabb korszakok, témák, motívumok, műfajok, kérdésfelvetések bemutatása. Memoriterek. Jellegzetes irányzatok, pályák bemutatása. A különböző művészeti ágak közötti kölcsönhatások. Az irodalom megjelenése más művészeti ágakban.

103

EMELT SZINT Azonosságok és kölcsönhatások a művészeti ágak között. A filozófiai, világszemlélet, életforma művészi megjelenései. Az alkotói pálya összefüggései a korszak szellemi és stílusirányzataival. Szövegismereten alapuló több szempontú elemzés, értelmezés. Lokális, regionális kötődések; hatások, párhuzamok; utóélet; kötetekben vagy művekben kapcsolódó ismeretek. A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai és filozófiai vonatkozásai. Az alkotói pálya összefüggései a korszak szellemi irányzataival. Életművek és műalkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése; az összefüggések feltárása. Témák, motívumok, toposzok, archetípusok hosszmetszetszerű feltárása és meggyőző előadása, érvekkel, példákkal. Az alkotói pálya összefüggései a korszak szellemi irányzataival. Szövegismereten alapuló többszempontú elemzés, értelmezés. Témák, motívumok, toposzok, archetípusok hosszmetszetszerű feltárása és meggyőző előadása, érvekkel, példákkal. Az adaptáció, az átírás jelenségei és jellemzői. Követelménye megegyezik a 11-12. évfolyam közép és emelt szintű követelményével – Irodalom és film (pl. Bunuel: Az andalúziai kutya) – Orwell: 1984 – Esterházy: Csokonai Lili: Víz hattyúk – A XX. sz. epikájából pl. Salinger : A zabhegyező – A XXI. század magyar irodalmából (pl. Orbán Ottó,

Magyar nyelv és irodalom Nádas Péter, Kertész Imre, Parti Nagy Lajos stb.) – Egy kortárs dráma feldolgozása – A beat költészet és zene – Tesztek és szövegalkotási feladatok: az emelt szintű érettségi típusfeladatai

104

Kosztolányi Dezső Gimnázium

Recommend Documents